SZ A BA DID Ő
Versek hallássérültek tollából CZ. VARJÚ MÁRIA: BENCZUR UTCA 21. Ki attól félsz, hogy életed sajkája Sivár magányosság zátonyára téved, Szemed esdeklőn, tétovázva réved A bizonytalan, kétes jövendőbe… Nézzed: a kapu nyitva áll! Szívünk ajtaja is szélesre tárul, Kik itt vagyunk, minket reménység éltet, Hogy nem céltalan, szomorú az élet, Ami még ránk vár… Itt mosoly és öröm vár minket! Új célokat, új munkaterveket Mutatunk meg mi ifjúnak, öregnek, Akikkel az élet keményebben bánt el, Támogatjuk őket - igaz szeretettel. Ki úgy érzed, hogy életed hajója A Csend tengerén zátonyra téved, Ne csüggedj, Sortárs! Jöjj és találd meg A reménységet!... (1959. február)
KINTER JENŐ IDÉN HUNYT EL, VERSÉVEL EMLÉKEZÜNK RÁ: KINTER JENŐ: SORSTÁRSAIM A sors nem egyformán méri a szépet, a jót, Mint tengeren sem segíti az ott úszó hajót. Vannak kik jól látnak, hallanak, beszélnek, Nem azonos a sorsa az emberiségnek.
