A Phylazonit újgenerációs nitrogén+ és foszfor+ termékei lehetővé teszik a hatékony, biológiai úton történő tápanyagpótlást!
www.phylazonit.hu
A Phylazonittal az AÖP-ben csak nyerhet!
AÖP-ben +2 pont
Tartalom
4 Hagyományra épülő, innovációval fűszerezett jövő a Molnár Családi Gazdaságban – interjú Molnár Gáborral
7 Egy veszélyes kártevő, a gyapottok-bagolylepke
9 Talajjavítás: fontosabb lehet, mint valaha
12 A szemléletváltásról… – interjú Kovács Gáborral
14 Termésnövelő baktériumtrágyák biostimulátor, talaj-növény-kondícionáló és biokontroll hatással
19 A minél jobb talajállapot elérése a cél – interjú Berecz Dániellel
22 Az ásványi nitrogén – A precíziós mérések alapköve?
26 Az Aspergillus flavus kártétele szántóföldön – Védekezési lehetőségek
30 Alap a Talaj 2024
34 A nagy veszélyeket magában rejtő gombás megbetegedés, a Macrophomina phaseolina
Impresszum
2025. III. évfolyam · Felelős kiadó: Agrova Kft. (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 6.) Szerkesztés és előkészítés: Green Edge reklámügynökség (Green Edge Media Group Kft., 1141 Budapest, Szugló u. 82.) Felhasznált stock képek forrása: Freepik Premium
A kiadó a magazinban a nem saját gondozásában megjelent cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. A lapban olvasható cikkek és információk csak a szerkesztőség hozzájárulásával közölhetők!
Kapcsolat: info@phylazonit.hu · www.phylazonit.hu
Hagyományra épülő, innovációval fűszerezett jövő a Molnár Családi Gazdaságban
A generációváltás nem csupán egy gazdaság vezetésének átadása, hanem érzelmi és szellemi örökség továbbvitele is. A Molnár Családi Gazdaság története nem csak egy hagyományos mezőgazdasági vállalkozás krónikája, hanem egy család több generáción átívelő szenvedélyének és kitartásának szívmelengető példája. Molnár Gábor és fia, Molnár Máté története ékes példa arra, hogyan lehet sikeresen egyensúlyt teremteni a hagyományok tisztelete és a modern technológiák alkalmazása között. Az Erdőtelken található 270 hektáros gazdaság generációról generációra fejlődött és formálódott, ahol a tradíciók és az innováció együtt teremtik meg a jövő sikerét.
A kezdetek – örökölt tudás, vérbeli tapasztalat
Molnár Gábor számára a mezőgazdaság mindig több volt, mint egyszerű megélhetés. A föld szeretete és a gazdálkodás iránti elköteleződés már gyermekkorában mélyen gyökerezett benne.
„Gyerekként sokat láttam a szüleimet a mezőgazdaságban dolgozni, és úgy gondolom, hogy mindez erősen hatott rám. Bár én és a feleségem a saját gazdasá-
gunkat magunk építettük fel, a mezőgazdaság iránti szenvedélyem innen ered” – emlékszik vissza Gábor. Édesapja szarvasmarhatenyésztéssel, édesanyja pedig növénytermesztéssel foglalkozott, így a család erősen kötődött a földhöz. „A mindennapos földmunkák nemcsak szakmai tudást adtak át, hanem mély érzelmi kötődést is kialakítottak a termőföld iránt” – fogalmazza meg gondolatait a Molnár Gazdaság tulajdonosa. Gábor számára a mezőgazdaság sosem csak egy munka volt. „Ez egy életforma, ahol minden egyes növény és döntés mögött ott van a családunk múltja és jövője.”
Gábor felesége, aki agrármérnökként szintén a föld szeretetével élte mindennapjait, hatalmas szerepet játszott a Molnár család gazdaságának fejlődésében.
„Nélküle nem lennénk ott, ahol ma vagyunk. Az ő szakmai tudása és gyakorlati tapasztalata nélkülözhetetlen volt a gazdaságunk építése során. Kőkemény munka áll mögöttünk, olyan munka, amiben nincs 8 órás munkaviszony, amiben nincs munkaidő, mert munka akkor van, amikor ott van az ideje, és amikor ott van az idő tesszük a dolgunkat.” – mondja Gábor, kiemelve, mennyire fontos a családi összefogás.
Gábor és felesége négy gyermeket neveltek fel, három lányt és egy fiút, Mátét. A lányok, bár rengeteg örömet hoztak a szülők életébe, soha nem mutattak különösebb érdeklődést a mezőgazdaság iránt. „Két lányom születése után azt gondoltam magamban, hogy eljött a várva várt „örökös” érkezése, nagyon vártuk a „kis Gáborkát”, de végül a harmadik gyermekünk Gabriella lett” – meséli nevetve Gábor. „Amikor azonban negyedik gyermekként megérkezett Máté, az örömöm határtalan volt. Tudtam, hogy ő lesz a családi gazdaság folytatója.” Gábor szeretettel mesélt lányairól, valamint arról, hogy negyedik gyermeke Máté születése egy új dimenziót adott az apai büszkeségének.
A generációváltás kihívásai, Máté újító ereje
Molnár Máté gyerekkorától fogva szoros kapcsolatban állt a családi gazdasággal, ahol mindig aktív résztvevője volt a mindennapi munkának. Apja, Gábor büszkén emlékszik vissza azokra az időkre, amikor Máté már háromévesen felült a traktorra, próbálva követni a gazdaság életét. „Máté mindig is érdeklődött a föld iránt, láttam, ahogy belenő a mezőgazdasági létbe. Számára a mezőgazdaság iránti szeretet nem csupán hobbi volt, hanem egy szenvedély, ami az évek során csak tovább erősödött.” – meséli lelkesen Gábor.
Amikor Máté felnőtt, új lendületet hozott azáltal, hogy bevezette a precíziós mezőgazdasági technológiákat, amelyek forradalmasították a működésünket.
Gábor eleinte bizonytalanul fogadta a fia által javasolt újításokat, de gyorsan belátta, hogy ezek nélkül nem lehet versenyképes a gazdasága a jövőben. „Az idősebb generációnak olykor nehéz elengedni a régi módszereket, de Máté kitartása meggyőzött bennünket, hogy érdemes haladni a korral és nyitni az új technológiák irányába” – ismeri el Gábor. Egy konkrét példát is felidéz ennek kapcsán:
„A robotkormány bevezetése, amit Máté javasolt, például olyan lépés volt, ami alapjaiban változtatta meg a gazdaságunk működését. És bár eleinte kételkedtem, hamar rájöttem, hogy Máté már a jövő lehetőségeit látja.”
De a lehetőségek nem csupán a technológiai újításokról szólnak: Máté kreatív megoldásai és újító szemlélete a növénytermesztés minden területén megmutatkozik. Gábor például szabad kezet adott a különböző lombtrágyák használatában fiának. Az innovatív megközelítések lehetőséget adtak a gazdaság számára, hogy jobban alkalmazkodjon a modern mezőgazdasági kihívásokhoz. „Ezek az apró, de jelentős lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaságunk eredményei kiemelkedjenek” – teszi hozzá Gábor. Meglátása, hogy az új megközelítések és a technológiai innovációk mellett fontos, hogy a hagyományos tudást és tapasztalatokat is megőrizzék, hiszen a a gazdaság általános fejlődéséhez nemcsak az új módszerek, hanem a régi, jól bevált gyakorlatok is hozzájárulnak, így a jövő mezőgazdasága egyensúlyt teremt a múlt és a jövő között.
Apa és fia – együttműködés és kölcsönös tisztelet, eredményesség
Gábor és Máté szoros érzelmi kötelékkel és kölcsönös tisztelettel támogatják egymást, ahol mindkét fél értékeli a másik tudását és tapasztalatát. Gábor meglátása,
hogy az ő generációjának bölcsessége és tapasztalata nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ifjú generáció újító szemléletét a megfelelő irányba tereljék. Gábor nemcsak tanítja fiát, hanem tanul is tőle és amellett, hogy büszkén figyeli fia fejlődését örömmel támogatja Máté innovatív ötleteit.
„A termelés sikeressége a gazdaságban mindig is kiemelt szerepet játszott.
A jelenlegi időjárási viszonyok és a területi adottságok mellett gazdaságunk folyamatosan a dobogón áll. A Mátragabona csoport tagjaként a cég vezetése rendszeresen elismeri a munkánkat. A kiemelkedő teljesítményünk titka az ideális időpontok megragadásában rejlik, emellett a folyamatos fejlődésben az új lehetőségek felé történő nyitottságunkban. Soha nem várunk, azonnal cselekszünk, ha a körülmények azt kívánják. Figyelmesen vizsgáljuk a talajt, és ha egy munkagép nem megfelelően teljesít, azonnal más megoldásra váltunk. Ez a proaktív megközelítés és a szakszerű munka biztosítja, hogy a legjobb eredményeket érjük el, emellett a fiam generációja hozza azt az újítást, amire szükség van ahhoz, hogy lépést tartsunk a világ változásaival.„ – teszi hozzá Gábor, hangsúlyozva a generációk közötti párbeszéd és tanulás fontosságát a hosszútávó eredményesség eléréséhez.
Generációváltás – Engedni, tanítani és teret adni
Molnár Gábor szerint a generációváltás legnagyobb kihívása, hogy a szülők megtanulják átadni a stafétát, és engedjék, hogy a fiatalok saját tapasztalataikból
tanuljanak. „Úgy vélem, fontos hagyni, hogy a gyerek saját tapasztalatok alapján tanuljon, még ha ez olykor anyagi veszteséggel is jár.” – mondja Gábor, hangsúlyozva, hogy a hibák elkerülhetetlenek, de fontosak a fejlődéshez. Szerinte a legfontosabb, hogy a fiatalok érezzék, hogy van beleszólásuk és terük a döntésekben. „Teret kell adni nekik, úgy, hogy közben érezzék, hogy ott állunk mögöttük és bízunk a döntéseikben. Ha érzik a felelősséget, maguktól is helytállnak, még akkor is, ha az a munka éppen nincs ínyükre.” – folytatva gondolatát.
Végül Gábor szerint a generációváltás igazi sikere abban rejlik, hogy az idősebb generáció türelmesen vezeti be gyermekeit a mezőgazdaság világába, engedve nekik hibázni, tanulni és fejlődni. Molnár Gábor és fia, Máté együtt álmodnak a jövőről, ahol a családi gazdaság nemcsak fennmarad, hanem folyamatosan fejlődik és bővül.
„Az a célunk, hogy Máté olyan alapokat kapjon, amelyekre építhet, és amivel a családi örökséget egy új szintre emelheti. Azt szeretném, hogy amit elkezdtünk, az ne csak megmaradjon, hanem virágozzon is az elkövetkező generációk számára. Azok számára pedig, akik szintén készülnek átadni a családi gazdaságot az ifjú generációnak: Kortársaim! Ne legyetek ellenállók a változással szemben, legyetek nyitottak! Nem szabad elzárkózni a változás lehetőségétől. Segíteni kell a fiatalokat és egymást, de a legfontosabb, hogy tanítsunk, támogassunk, és legyünk nyitottak az új generáció felé.” – zárja gondolatait Gábor.
Pásztor Zita, TalajPlusz+ Magazin
Egy veszélyes kártevő, a gyapottok-bagolylepke
Helicoverpa armigera
A napjainkban zajló klímaváltozás hatással van az ökoszisztémákra, ezáltal a mezőgazdaságban jelentős kártevőkre is, azok elterjedésére, viselkedésére és kártételére. A szélsőséges időjárási körülmények a kártevők életciklusát befolyásolhatják, mint például a magasabb hőmérséklet gyorsíthatja a kártevők életciklusát, akár egy vegetációs időszakban több generáció is kifejlődhet. A melegebb telek következtében számos kártevő sikeresebben képes áttelelni és tavasszal gyorsabban szaporodni. A klímaváltozás kifejezetten kedvez a Helicoverpa armigera, a gyapottokbagolylepke populációinak, ugyanis a meleg, száraz időjárási körülmények kedveznek az életfeltételének és a 2024-es évben Magyarországon is jelentős károkat okozott.
Mit lehet tudni a kártevőről?
A gyapottokbagolylepke trópusiszubtrópusi régiókban volt őshonos, elsősorban Ázsiában, Afrikában, KözelKeleten. Az idő előrehaladásával fokozatosan elterjedt a világ számos más részén is, ami köszönhető a kereskedelemnek, mezőgazdasági tevékenység bővülésének, valamint a klímaváltozásnak. Mára már számos olyan régió, mint például DélEurópa, DélAmerika, ÉszakAmerika déli részei is olyan területekké alakultak, ahol a gyapottokbagolylepke megtalálja életfeltételeit és stabil populációkat tud létrehozni. Érdemes megemlíteni, hogy vándorlepke (nagy távolságokat képes megtenni) fajról beszélünk, az első egyedek délről, melegebb vidékekről érkeznek Magyarországra május környékén és körülbelül ekkor jelennek meg az itt áttelelő egyedek is.
A korábbiakban már olvashattuk, hogy kifejezetten szereti a meleg, aszályos évjáratokat, ezért érdemes vele számolni a jövőben is, míg a mostanihoz hasonló klimatikus viszonyok uralkodnak. Meglehetősen polifág fajról beszélünk, több, mint 100 gazdanövénye van, köztük a kukorica, napraforgó, cukorrépa, dohány, lucerna, paprika, paradicsom stb. A kártételt a lárva (hernyó) okozza, főleg a generatív szerveket károsítja. Egyes szakirodalmak szerint a lárvák nem a kedvelik a túl magas és túl alacsony hőmérsékletet. A lárvák 35 °C felett stresszhatás alá kerülnek, tartós 40 °C felett a mortalitásuk jelentősen megnő, könnyen kiszáradnak, nehezen találnak megfelelő menedéket. Alacsony hőmérsékleten, 10 °C alatt a lárvák fejlődése lassul, ha ez hosszan fennáll, akár meg is állhat.
Gyapottok-bagolylepke hernyója napraforgón Fotó: Tóth Attila
1. ábra: Gyapottok-bagolylepke hernyója kukoricán Fotó: Csatári Gábor
2. ábra:
A kártevő életciklusa
A nőstények jellemzően a petéket a gazdanövények leveleire, virágaira vagy fiatal hajtásaira helyezik. A peték kezdetben fehérek, majd világossárgák, átmérőjük 0,5 mm. Az időjárás függvényében jellemzően 34 nap után történik meg a kelés. A petékből kikelő lárvák több lárvastádiumon keresztül fejlődnek, melyek a gazdanövény levelein, virágain, termésein táplálkoznak, ezzel komoly károkat okozva. A lárvák változatos színűek, közöttük zöld, barnás zöld, lilásbarna színű egyedek is megtalálhatóak. A lárvastádium ideje általában 23 hetet vesz igénybe. Az utolsó lárvastádium után a lárva a talajban bábozódik, mely barna színű és körülbelül 2 cm hosszú. A bábállapot ideje 12 hétre tehető, de télen, a hidegebb időszakokban a bábok hosszabb ideig maradhatnak ebben az állapotban. A bábokból az imágó (kifejlett egyed) bújik elő. A kifejlett egyed szárnyfesztávolsága körülbelül 34 cm, első szárnyaik világosbarnaokkerbarna színűek sötét mintázattal, míg hátsó szárnyaik világosabbak fekete szegéllyel.
Az ellene való védekezés nehéz, ugyanis májustól októberig folyamatos rajzás jellemzi.
A legaktívabb rajzási időszak július és szeptember közé esik, ami azt eredményezi, hogy „összecsúsznak” a nemzedékek, egyidőben jelen vannak a kifejlett egyedek, tojások, lárvák, bábok. Legnagyobb kártételt a 2. és a 3. nemzedék lárvái okozzák. Mivel a lepke
életmódjában a vándorlás jellemző, a nyár végiszeptember eleji bábokból kikelő imágók jelentős része „elvándorol” az országból, részben pedig a bábok áttelelnek, hogy tavasszal új generáció indulhasson. Magyarországon jellemzően 23 generáció fejlődik.
Mit érdemes tenni?
Az egyik leghatékonyabb védekezés az integrált növényvédelem, mely kombinálja az agronómiai, kémiai és biológiai módszereket. A 2024es évben Magyarországon bizonyos régiókban jelentős problémákat okozott, ezért érdemes nyomon követni az állományt, melyet szexferomoncsapdákkal célszerű kivitelezni, figyelni kell a rajzáscsúcsot és amennyiben szükséges növényvédőszeres kezeléssel beavatkozni. Jellemzően rajzáscsúcsot követően 23 napra rá szokták időzíteni a növényvédőszeres kezeléseket (elsősorban a tömeges lárvakelés idejére).
Fontos, hogy időben elkapjuk az állományt, mert, ha a lárvák berágnak a termésbe, már késő.
A károkozás velejárója, hogy sérülés esetén a kórokozó gombákra is fogékonyabbak lesznek a növények, pl. kukorica esetében Aspergillus, Fusarium, napraforgó esetében Sclerotinia, Rizophus stb.
Az agronómiai módszerek közül a vetésforgó és okszerű talajművelés segíthet gyérítésükben. A biológia módszerek közül érdemes figyelembe venni a természetes ellenségek jelentőségét, mint pl. a különböző Trichogramma fajokat (fürkészdarazsak), melyek a peték parazitálásával csökkenthetik a populáció méretét. Érdekes lehet a Bacillus thuringiensis baktériumfaj különböző törzseinek természetes biokontrollban betöltött szerepe, melynek toxinjai specifikusak és ezek a toxinok a lárvák bélrendszerében fejtik ki a hatásukat a célzott kártevő pusztulását eredményezve.
3. ábra: A gyapottok-bagolylepke fejlődési ciklusa Forrás: helicoverpaaspests.weebly.com/life-cycles.html
Összeségében elmondhatjuk, hogy a leghatékonyabb védekezés az integrált növényvédelemben rejlik.
A különböző kémiai, agronómiai és biológiai módszerek segítségével érdemes felvenni a harcot a gyapottokbagolylepke ellen, mely módszerek kombinálásával minimalizáljuk a környezeti terhelést és a kártevők rezisztenciájának kialakulását.
Csatári Gábor, növényorvos, kísérleti munkatárs Phylazonit
Talajjavítás: fontosabb lehet, mint valaha
A talaj minősége, termékenysége alapvetően meghatározza a jelen mezőgazdaságának gazdasági sikerét és a fenntartható élelmiszertermelést is. Az egészséges, termékeny talajok hozzájárulnak a hatékony költségszintek mellett elérhető stabil növényi növekedéshez, így a magas hozamokhoz és nyereséghez is. A gyenge minőségű talajok a termelékenységet és a nyereséget is csökkenthetik, hosszú távon az ökoszisztémát is károsíthatják.
A több éve tapasztalható alacsony terményárak alapvető gyakorlatok megváltoztatását és a talajegészség, a talajélet és a termékenység fókuszba állítását kényszerítik a hazai gazdálkodókra. A talaj egészségének viszszaállítására és termékenységének, minőségének javítására számos módszer létezik. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb megoldás a kalcium, a magnézium és kén pótlására is alkalmas mész és a gipsz használata.
Ebben a cikkben bemutatjuk, miért fontos a talajaink javítása, miért lehet jó megoldás a mész és gipsz alkalmazása a talajjavításban, hogyan befolyásolják a talaj tulajdonságait, és hogyan járulnak hozzá a fenntartható, nyereséges mezőgazdasághoz.
Miért fontos és sürgős a talajjavítás?
A talajminőség és termékenység romlása hazánkban is általános problémát jelent, amely többek között az intenzív mezőgazdaság, a talajerózió (természetes is), a szennyezés és a helytelen művelési gyakorlatok következményeként alakult ki. A talaj pHértéke, a tápanyagok elérhetősége, valamint a talaj szerkezete mind
alapvetően befolyásolják a növények növekedését és a termelést. A talajjavítás célja, hogy ezek a tulajdonságok a lehető legkedvezőbb körülményeket biztosítsák a növények számára, így támogathatjuk a mezőgazdasági termelést, megőrizhetjük a talaj termékenységét és hozzájárulhatunk a hosszútávon is fenntartható, gazdaságos gazdálkodáshoz.
A mész és gipsz tartalmú talajjavító anyagok használata kifejezetten hasznos a termékenységi és gazdaságossági problémák kezelésében:
1. A talaj pH-értékének optimalizálása – kiegyenlített tápanyagfelvételt jelent
A pH a talajban található tápanyagok elérhetőségét befolyásolja. A túl savanyú talajokban sok tápanyag, pl a foszfor és a magnézium sem érhető el a növények számára. A mész alkalmazásával a savas talajok pHja növelhető, ami segít a tápanyagok felszabadulásában és a növények számára való hozzáférhetőségében. Savanyú vagy szikes talajokon gipsz alkalmazása nem változtatja meg a pHértéket, de a kalcium és
a szulfát tartalma segíthet a pH stabilizálásában és a talaj egyensúlyának fenntartásában. Különösen fontos a gipsz a szikes talajok esetében, ahol szükség van a kalcium és kén pótlására is.
1. ábra Az NPK tápanyagok felvehetősége semleges és savanyú talaj pH mellett (Forrás: CELAC, Les Amendements Calciques et Magnesiens, 2005)
A mész és a gipsz alkalmazása hozzájárulhat a talaj tápanyagellátottságának javításához. A mész a talaj kalciumtartalmát növeli, ami fontos a növények számára a sejtfalak erősítésében és a növekedésük elősegítésében. Emellett a gipsz a talaj szulfáttartalmát is növeli, amely alapvető a fehérje és enzimképződéshez a növényekben. A gipsz hatására a kalcium segít a talajban a víz megtartásában, javítja a vízáteresztést és a gyökérfejlődést, míg a szulfátok elősegítik a tápanyagok könnyebb felvételét.
A magas nátriumtartalmú talajok (szikes talajok) jelentős problémát jelentenek, mivel a felesleges sók megakadályozzák a növények vízfelvételét. A gipsz hatékonyan csökkenti a nátrium szintjét a talajban, mivel a kalcium kicseréli a nátriumot a talaj kolloidjain, és oldható nátriumszulfátot képez, amit a csapadékvíz kimos a talajból. Ezzel javítja a talaj szerkezetét, csökkenti a sók felhalmozódását, és elősegíti a vízfelvételt.
4. A talaj szerkezetének javítása – az aszálystressz ellen
A gipsz segíthet a talaj szerkezetének javításában, különösen a nehéz, agyagos talajok esetében. A kalcium, amely a mészben és a gipszben is megtalálható, segít a talajban lévő szemcsék közötti kapcsolatok erősítésében, így javítva a vízáteresztő képességet és csökkentve
a tömörödés kockázatát. Ez különösen fontos az olyan talajok esetében, ahol a víz lassan szivárog be, és ahol a gyökerek nehezen képesek elérni a vízkészleteket.
5. Mikrobiológiai aktiválás – a talajélet támogatásáért
A talajban található és a technológiával bevitt mikroorganizmusok és egyéb élőlények kulcsfontosságúak a tápanyagok körforgásában, a szerves anyagok lebontásában és a talaj termékenységének fenntartásában.
A mész használata növeli a talaj pH-értékét, amely kedvezőbb környezetet biztosít a hasznos baktériumok számára.
A gipsz szintén hozzájárulhat a mikroorganizmusok aktivitásának növeléséhez a talajban, mivel a kalcium és a szulfátok segítik a talajban lévő szerves anyagok lebontását. A gipszben lévő kén szükséges enzimek felépítéséhez, a növényi maradványok és a trágya lebontásához, valamint a humusz előállításához is.
2. ábra A talajélet és növényegészség kapcsolata a talaj pH-val (Stöven 2002 kutatásai alapján összesítve)
6. Kártevők és betegségek elleni védekezés
A talajjavítás során alkalmazott szerves anyagok nemcsak a talaj tápanyagtartalmát, hanem biológiai aktivitását is növelik. Az egészséges talajban jelen lévő mikroorganizmusok segíthetnek a kártevők és talajban túlélő – elsősorban gombabetegségek természetes ellensúlyozásában, csökkentve a kemikáliák használatának szükségességét. A növényvédő szerek költségesek és környezetkárosító hatásúak lehetnek, így a biológiai védekezés gazdaságosabb és fenntarthatóbb alternatíva.
A mész és a gipsz segítenek ezen problémák kezelésében, ami közvetlenül hozzájárul a talaj és a növények közötti harmonikus kapcsolathoz.
Mik a leghatékonyabb mész- és a gipsz tartalmú talajjavító anyagok?
1. A mész (kalcium-karbonát)
A mész, más néven kalciumkarbonát (CaCO₃), a talaj pHértékének emelésére és a tápanyagok felszabadítására szolgál. A savanyú talajokban alkalmazott mész növeli a talaj pHját, semlegesítve annak savasságát. A talaj pHértékének növelésével a mész lehetővé teszi, hogy a talajban lévő tápanyagok, például a foszfor és a kalcium, könnyebben hozzáférhetővé váljanak a növények számára. Emellett a mész javítja a talaj biológiai aktivitását és hozzájárul a talaj mikroorganizmusainak egészségéhez, elősegítve a szerves anyagok lebontását. A mésszel bevitt kalcium hatékonysága akkor optimális, ha a kalciumot a talajra a lehető legegyenletesebben juttatjuk ki. Erre alkalmas a 0,125 mmes frakciójú, gazdaságos mészkőliszt.
2. A gipsz (kalcium-szulfát)
A gipsz, más néven kalciumszulfát (CaSO4), hosszútávú alkalmazása számos előnnyel rendelkezik. A gipsz különösen akkor hasznos, ha a talajban magas a nátrium vagy sótartalom. A gipsz kalciumot biztosít a talajnak, ami javítja a talaj szerkezetét, és segít a felesleges nátrium eltávolításában. Emellett a gipsz a talaj vízáteresztő képességét is növeli, csökkentve a tömörödést és sófelhalmozódást. A gipsz gazdaságos kijuttatásához szintén a finomliszt (0,125 mmes frakcióval) formátum biztosítja a legjobb és legegyenletesebb talajfedést.
3. A mészkő- és gipszlisztek keverékei
Az előbb bemutatott 2 féle talajjavító anyag finomliszt frakcióit szükség szerint a megfelelő arányban keverhetjük kis, ezzel célzottan adhatjuk ki a megfelelő arányú Ca és S tápanyagokat is. Mindhárom talajjavítóhoz alkalmasak a röpítőtárcsás szervestrágyaszórók, amikkel pl. komposzt, vagy mésziszap is kiszórható. De már hazánkban is elérhetőek pl a preciziós mészszórók is.
4. A kálcium-oxid, más néven égetett mész
Régóta alkalmazott anyag, aminek elsősorban a fenntartó meszezésben, vagyis a talajjavítással már elért, javított szint megtartásában van szerepe. Minden, a fentiekben leírt talajprobléma kezelhető vele, ahová a mész (kálciumkarbonát) alkalmazható. A CaO (kálciumoxid) 38 mmes frakcióval műtrágyaszóróval juttatható ki. A leggyorsabban elérhető kalciumot biztosítja, de a talajból kimosódhat, bedolgozást igényel. Így alkalmazását átgondolt célok megvalósításához érdemes tervezni.
A mész és a gipsz alkalmazása előtt célszerű talajvizsgálatot és elemzést végeztetni – akár a baktérium készítményekkel kombinált használata előtt is, hogy meghatározzuk a talajjavítók pontos mennyiségét és az alkalmazás technológiához igazított időpontját. Az alkalmazás módja függ a talaj típusától, a talajhasználattól, a pHértéktől és az aktuális tápanyagszintektől.
A leggyakoribb alkalmazási módok a mész és gipsz tartalmú talajjavítók kijuttatásához:
A mész (kalciumkarbonát) és égetett mész, valamint a gipsz is bármelyik növény tarlójára, vagy vetés előtt is kiszórható. Az őszi vetésű növényeket akár őszitéli „fejmeszezésben” is részesíthetjük; pl. a kalászosok és a repce is meghálálja a korai fejlődési szakaszban kiszórt kalciumkarbonát és gipsz talajjavító anyagok használatát. Amennyiben szervestrágya is elérhető, úgy a friss trágyába (az istálló tisztítása során) vagy a kiszórás előtt (a rakodás közben) is bekeverhetők a talajjavító lisztek. Ha baktérium készítményeket is alkalmazunk, úgy a baktériumok hatását fokozhatjuk a Ca és S forrást biztosító talajjavító anyagok használatával.
A mész és gipsz alkalmazása nélkülözhetetlen a talajjavításban, mivel mindkét anyag jelentős hatást gyakorol a talaj pHértékére, tápanyagellátottságára és szerkezetére. A fenntartható gazdaságos termelés érdekében fontos, hogy a gazdálkodók figyelembe vegyék a talaj típusát és állapotát, és szükség szerint alkalmazzák a talajjavító anyagokat és technológiákat a talajtermékenység javítása érdekében. A mész és a gipsz helyes használata hozzájárulhat a növények jobb kezdeti fejlődéséhez, a magasabb hozamokhoz, és hosszú távon fenntarthatja a talaj termékenységét, a növénytermesztés flexibilis eredményességét.
Berecz Sándor, Calmit Agrar - mezőgazdasági üzletágvezető Calmit Hungária Kft
A szemléletváltásról…
Interjú Kovács Gáborral
Kovács Gábor a Tolna vármegyei Váralján gazdálkodik. 540 hektáron klasszikus szántóföldi növénytermesztést végez. A mikrobiológiai készítmények használatába néhány éve vágtak bele, mert a talajok megóvása érdekében kulcsfontosságúnak tartja a kijuttatott műtrágyák mennyiségének csökkentését.
Pár szóban meséljen a gazdaságáról!
A Tolna vármegyei Váralján gazdálkodunk, ahol növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozunk. Gazdaságunkban megtalálható 110 db fejős tehén és annak szaporulata. E mellett kb. 540 hektáron klasszikus szántóföldi növénytermesztést végzünk búzával, kukoricával, napraforgóval és lucernával.
Mi ösztönözte a korábbiakban alkalmazott mezőgazdasági technológiák megváltoztatására?
Két évvel ezelőtt az Agro ökológiai Programba való belépés hatására kezdtük el a talajbaktériumok használatát. Számunkra ez volt az első lépés a szemléletváltás felé, ekkor fordultunk igazán az alternatív módszerek irányába.
Milyen új elemeket épített be a technológiába, amelyeket korábban nem használt?
Ősszel tarlóbontó, ősszel (búza alá) és tavasszal pedig talajoltó baktériumokat szórunk ki. Az idei évtől kezdve lombtrágya készítményekkel is elősegítettük a gabonáink fejlődését. Ezen felül elhagytuk a forgatásos talajművelést; tárcsázásra, grúberozásra és lazításra álltunk át. Nagyon kevés műtrágyát használunk. 56 mázsa helyett ma már kb. 2 mázsa pétisót szórunk ki hektáronként.
Milyen eredményeket tapasztalt?
2022ben hagytuk el a szántást, így ez még kísérleti fázisban van, de rossz tapasztalataim egyáltalán nincsenek vele. A talajbaktériumokkal és a lombtrágyával nagyon meg vagyok elégedve. Kukoricában, búzában és napraforgóban is jó eredményeket értünk el.
Ez számunkra egyértelműen mérhető is, hiszen soha ennyi búzát nem takarítottunk be ezelőtt.
Kb. 5,5 tonnás átlagaink voltak, most a 7,5 tonnát is elérjük! A tarlóbontó baktériumok hatására pedig sokkal kevesebb a szármaradványunk.
Mennyire tartja fontosnak a talaj állapotának javítását? Milyen lépéseket tett vagy tesz ezzel kapcsolatban?
A talajaink megóvása érdekében kulcsfontosságúnak tartom, hogy minél kevesebb műtrágyát juttassunk ki, vagy, hogy akár teljesen el is hagyjuk ennek a használatát. Régen sajnos „ész nélkül” szórták, aminek hatására nagyon elsavanyodtak a talajaink.
Miben látja a megoldást a jövő növénytermesztési kihívásaira? Milyen elemeket szükséges beépíteni a termelésbe, amivel az eredményes gazdálkodás megalapozható?
A megoldást az öntözésben látnám. Nálunk ez nehezen megvalósítható, sajnos ilyen szempontból nagyon rossz helyen gazdálkodunk. Ez egy dimbesdombos vidék, folyó aligha van, 12 kis patak ugyan megtalálható, de ezek annyira kiszáradnak, hogy vizet ezekből sem tudunk nyerni.
A lombtrágyák kijuttatásának fontosságát itt is szeretném külön kiemelni. A növények tápanyaghasznosítása egyértelműen sokkal jobb!
Labonczné Tóth Mariann
Termésnövelő baktériumtrágyák
biostimulátor, talaj-növénykondícionáló és biokontroll hatással
A forgalomba-hozatali engedélyezés
A termésnövelőkhöz sorolt, készítmények kínálata növekszik, újabb és újabb biológiai eredetű termékekkel és elnevezésekkel találkozhatunk. Az engedélyezésük során mindegyiket a termésnövelő kategóriába regisztrálják. Az élő mikroorganizmusokat tartalmazók mellett a mikrobiális termékeket (pl. aminosavakat, enzimeket) felhasználók is ismertek. A biológiai eredetű készítmények növekedésével a műtrágyákra és a növényvédőszerekre pedig egy csökkenő felhasználás jellemző. A vegyi, művi alkalmazást kiváltani képes talajélettani módszerek felé fordul a szakma és a mezőgazdálkodó is, elsősorban a gazdaságosság, vagy a környezetvédelmi szempontok miatt.
A regisztrált és engedélyezett termésnövelő készítményekben előzetesen és gondosan szelektált, sokféle „feladatra” alkalmas mikroorganizmus nemzetség (genusz) fajai és azok beazonosított izolátumai (törzsei) kerülnek alkalmazásra.
Az egyes mikroorganizmusok elvárható tulajdonságai már az irodalmi adatokból is ismertek, de az egyedi tulajdonságok, a felhasznált törzsek specifikus képességei között is nagy eltérések lehetnek. A szelektált és a kereskedelemben is engedélyezett törzsek kiválasztása és az alkalmas törzsek szelekciója hosszú laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges. A forgalomba került törzsek egyedi képességei attól is függenek, hogy melyik talajból, növényről, vagy milyen környezetből lettek izolálva, így célirányosan is kereshetők a legjobb képességű egyedek. Az erősen sós, szikes talajban a sótoleráns mikroorganizmusok fognak jól, jobban túlélni és teljesíteni. A talajok savanyúsága szintén egy erős környezeti stresszhatás. A pH=4 érték alatt már nem is lehet természetes úton biológiai nitrogénkötő baktériumokat találni. Laboratóriumi körülmények között azonban kiválasztható, vagy toleránssá tehetők olyanok, amelyek mégis elviselik a zord és extrém talajkörülményeket.
A szárazságstressz is erősen szelekciós tényező a baktériumok között, hiszen pici, átlagosan 5 mikronos méretük viszonylag nagy vízvesztő felületű. A baktériumok
tömege pusztulhat, ha nincsenek védő talajkolloidok, ásványihumuszszemcsék (aggregátumok), amelyek védelmet adnának a talajban. A mikroorganizmusok rugalmassága a környezeti körülményekhez igen nagy, ha ahhoz időben képesek hozzászokni, adaptálódni.
A lassú, fokozatos stresszhatás lehetőséget ad arra, hogy egyes sejtek azt képesek legyenek kivédeni és elviselni. Az ilyen baktériumok és gombák, ha az előzetes vizsgálatokkal ezeket szelektálják, akkor az adott környezetileg stresszes talajba visszakerülve általában nagyobb biztonsággal alkalmazhatók.
A mikrobiális oltóanyagoknál a helyes termékválasztás lényeges szempont.
A kiválasztást az adott talaj-növénykörnyezeti állapothoz igazítva a megfelelő, adaptált törzsekkel növelhető az azoktól elvárt eredményesség és működő-képesség.
Fontos tudni, hogy mi a felhasználás célja az adott talajban (ténylegesen a jobb termés, vagy inkább növényvédelem, esetleg a talajfizikai állapotnak a javítása)? Ezen célokhoz megfelelőe a talaj állapota (szemcseösszetétel, pH, tápelemfelvehetőség). Ha vannak akadályozó tényezők, akkor a biológiai összetétel szerint ezek javíthatóke? A hiányzó talaj(biológiai) tulajdonságo(ka)t hogyan és mivel, milyen módon lehet pótolni? Az adott kezelést meghatározza az egyes készítmények összetétele, amely közel sem egyforma és mindegyiknek lehetnek általános és specifikus tulajdonságai is. A szaktanácsadási háttér a célok tényleges elérésében nagy segítség, különösen, ha ahhoz esetleg előzetesen, a talajok fizikai, kémiai és talaj(mikro) biológiai monitoring vizsgálatai is kapcsolódnak.
A kereskedelmi ipari termékek piacra kerülését szabályozó első jogszabály a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, „a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról” szól. Ennek deregulációs szempontú módosítása a 163/2023. (XII.27.) AM rendeletben található.
A termésnövelők célja a talajok (a termőföld) minőségének vagy a talaj termékenységének a fokozása, javítása, hogy az valóban termő legyen ahogy hazánkban egyedüli módon kifejezzük a talajunk, a termőföldünk értékét. A talaj egy feltételesen megújuló közeg és energiaforrás, ezért kell figyelni arra, hogy milyen eszközeink (és itt nem csak a gépeket értjük) vannak a folyamatos és hatékony növénytermesztéshez.
A talajok összetett rendszerek, ahol az egésznek az egyedi alrendszereit önállóan, de összefüggésükben is figyelembe kell venni. „Alap a talaj” ténylegesen is ahhoz, hogy a talaj”művelés” során az elvárt célok elérhetők legyenek, és a beavatkozásokkal a talaj állapotát, minőségét és az „egész”ségét is valóban kiműveljük és javíthassuk.
A talajok alapvető tulajdonságait (pl. a hőmérsékletét, vízmegtartó képességét) azok fizikai összetétele határozza meg, amitől erősen függ annak művelhetősége és az elérhető maximális termés mennyisége is. A növényi tápelemek biztosítását a környezeti feltételekhez igazodva a talajbiológia teszi lehetővé és a talajt ezáltal működőképessé.
A talaj komplex megújulását és a termékenység fenntartását korábban a trágyázás, az állati trágyák bevitele biztosította, ami egyszerre jelentett fizikai szerkezetjavítást, kémiai tápanyagbevitelt és mikrobiális lebontási képességű talajkezelést is.
A mikrobiális talajoltók felhasználásával a talaj olyan egyoldalú kezelést kap, ahol a bevitt mikroorganizmusokkal, azok lebontó képességének a kihasználásával az adott talajban az ott jelenlévő szerves növényi maradványoknak a tápanyagkörforgalomba kerülése és a felvehető tápelemeknek a biztosítása az elsődleges cél. A folyamatban nem történik külső, hozzáadott szervesanyagbevitel, ezért a meglévőnek a talaj aktuális humusz tartalmának a szinten tartására fokozottan ügyelni kell.
A műtrágyák: a talaj termékenységét (fertility) és a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag szintetizált művi, kémiai úton előállított anyagok. A műtrágya, hiába trágyaként emlegetjük, közel sem tudja azt a
komplex, egyszerre fizikaikémiai és biológiai, a talajok minőségére, termékenységére és egészségére is egy lépésben ható jobbító talajhatást elérni. A növényre, annak termésére összpontosít, mesterséges, emberi beavatkozással akarjuk azt elérni és mindeközben a mikrobiális tulajdonságok erős megváltozása, romlása, egyoldalúvá válása következhet be hosszabb távon.
A közel 50 éves intenzív felhasználás után került csak felismerésre a műtrágyák előre nem látott negatív környezetvédelmi hatása és a biológiai talajoltások ezt pótolni képes megoldásának az igénye.
A biotrágya elnevezés az angol „biofertilizer” szóból ered, mivel az első ilyen piaci termékek elsődleges célja az iparilag kémiai úton előállított műtrágyák (fertilizerek) biológiai úton, azaz élő mikroorganizmusokkal történő kiváltása, a művi megoldás helyett. Magyarra fordítva az angolból ezeket „bioműtrágyának” kellene nevezni, ami egy szakmai, nyelvi ellentmondás, mivel nem lehet egyszerre bio is meg művi is egy termék. Nálunk ezért a baktérium-trágya kifejezés lett közismert, annak ellenére, hogy az nem csak baktériumokat, de gombákat és algákat is tartalmazhat. A szó szoros értelmében sem trágyák, hiszen nem a lebomlásuk és a pusztulásuk által fejtik ki hatásukat az állati trágyákhoz hasonlóan.
A mikrobiális készítmények többségének mikrobái nem a pusztulásukkal „trágyáznak”, hanem az élettani, aktív tevékenységükkel képesek a talajnövényitulajdonságokra hatva a műtrágyák kiváltására, vagy azoknak a biológiai úton történő pótlására, kiegészítésére.
A talajkondícionálók is a termésnövelők közé sorolt ipari termékek, melyek a talajok fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira (általános kondíciójára) egyszerre fejthetnek ki kedvező hatást. Az engedély megadása során előfordulhat, hogy a komplex termék vivőanyagként szerves adalékanyagokat, ásványokat is tartalmaz, attól függően, hogy a talaj, vagy a növény kondíciójának a növelése a végső cél.
A növénykondíciót javító gombák közül kiemelhető az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák szerepe, az ezen gombákat tartalmazó termékek is élő mikroorganizmusokat, a növénnyel szoros, belső (endofita) kapcsolatot kialakító gombákat tartalmaznak. Az AM gombák kölcsönösen hasznos együttműködést, a szimbiózist létrehozva javítják a víz és tápelemfelvételt, ezáltal a növények védelmét és immunitását is egy lépésben megvalósítják. A felszaporításuk az élő gazdanövények nélkül nem lehetséges (obligát gombák), de ha a szimbiózis létrejön, akkor a növény kondíciója is jobb lesz.
Az AM gombát tartalmazó (infektált) növényi gyökereket és spórákat a talaj fizikaikémiai tulajdonságainak az egyidejű javítására alkalmas vivőanyagokkal (pl. perlit, vermikulit) keverve forgalmazzák. További előny, hogy az ásványi vivőanyagok szemcseméretét a kezelendő talaj alapfizikai tulajdonságaihoz is igazítva lehet ténylegesen is a talajállapot javulását elérni.
A mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító, a növény fejlődését befolyásoló (és a komposzt mezőgazdasági célú felhasználása esetén a komposztálási folyamatokat elősegítő) mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó, iparilag előállított, termésnövelő anyag.
Előírás még, hogy az élő mikrobákat tartalmazó kereskedelmi termékek mentesek legyenek az embereket fertőző és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől. A kedvezőtlen hatások közül a humánkórokozókat hatóságilag is kötelező ellenőrizni megfelelő tesztekkel. Vizsgálható például a colititer, a Salmonella, a Clostridium csíraszám, a féregpeték jelenléte…stb. A talaj természetes mikróbáira kifejtett „kedvezőtlen” hatás kimutatására ugyanakkor nincsenek előírt és szabványosított módszertani előírások. Az őshonos mikrobiális fajösszetétel és a biológiai sokféleség (a biodiverzitás) megállapításával a precíziós mikrobiális talajoltásokig juthatunk el.
A biológiai növényvédelmet és a környezeti stressz kivédését szolgáló készítmények
A talajok és a növények termékenységének a fokozása egyúttal növényvédelem is. Az erős és egészséges növény saját immunitása és fittsége által is védettebb, ellenállóbb a növényi kór és károkozókkal szemben.
A növényvédelem a készítmények mikrobái által nem mindig jelent azonnali hatást, de kialakulhat az egy megváltozott környezeti (stressz)helyzet során. Így válhat a növénytáplálást segítő (pl. a foszforoldó) baktérium növényvédő hatású is. A készítményekben gyorsan szaporodó (r strategista) baktériumok találhatók. Ezek a talajok hozzáférhető tápelemeit gyorsan elhasználják, így teszik lehetetlenné a talajeredetű növénypatogén gombák elszaporodását.
Kémiai vegyi anyag nélkül is megvalósulhat a talaj- és növény-védelem egy lépésben, figyelve a talajok fizikai-kémiai és biológiai aktuális állapotára és a talaj(mikro)biológiai termékek ehhez igazított kiválasztására.
A növényvédőszerek (peszticidek): kémiai úton előállított vegyi anyagok, amelyek célja, hogy ölje, pusztítsa azokat az élő organizmusokat, amelyek (emberi szemlélettel nézve) veszélyeztetik a termésminőséget és biztonságot biocid (élőlénytölő) hatásként. A kémiai eredet és az ölő hatás miatt az „életidegen anyagok” (a xenobiotikumok) kategóriájába tartozó peszticidekre,
helyesen, szigorúbb előírások érvényesek. A biológiai alternatívák használatakor az ökológiai törvények fogják a működőképességet meghatározni. Ezért is lett napjaink egyik EUs célkitűzése a peszticidek 50%os csökkentési igénye, amely terv javítja és javítani fogja a biokontroll képességű mikroorganizmusok egyre növekvő keresését és a forgalmazási szabályok várható enyhítését is.
A biológiai növényvédők, biokontrol ágensek: a növények védelmére szolgáló készítmények. Az angol „biopesticide” (biológiai úton ható rovarölő készítmény) szó fordításaként magyarul „biopeszticidnek” kellene nevezni ezeket. Ez azonban ellentmondás, hiszen vagy bio valami, vagy pedig peszticid (életölő), ezért helyesebb a biológiai kontroll ágens kifejezés. Az ágens szó egyszerre jelenthet baktériumot, vagy mikroszkópikus gombát, esetleg egyéb élőlényszerű támadót, vírust és bakteriofágokat is, amelyek felhasználása és keresése az antibiotikumok hatástalanná válásával növekedni fog.
A biostimulátor termékek az egyidejű kezeléseknek a sokféle hatását célozzák meg. Egyszerre termésnövelők és/vagy növényvédő hatásúak. A növények élettani tulajdonságait tudatosan képesek befolyásolni a több termés vagy a termésbiztonság érdekében. Felhasználásuk leggyakoribb módja a környezeti stressz fellépése esetén egy utólagos, azt kijavító, növényt védő és gyógyító hatás. A biostimulátorok olyan szabályozók (regulátorok), amelyek célja a növénynövekedés és életerő befolyásolása, fokozása: a tápanyaghasznosítás, az abiotikus stressztűrő képesség és a tápanyagokhoz való hozzáférés érdekében. A felhasználás intenzíven terjed és a kutatások is erre irányulnak az általános környezeti körülmények rosszabbodásával.
Specifikus és célzott alkalmazások lehetősége
A sokféle termék a fentieket összefoglalva akkor lesz eredményes, ha az adott célnak és a talajnövénykörnyezeti rendszer aktuális állapotának megfelelően kerül felhasználásra. A jogszabályok szerinti besorolás alapján szinte mindegyik engedélyezett termék termésnövelő.
A felhasználás szerint azonban a címben is jelzett elnevezésekhez a következő javaslatok tehetők:
• baktériumtrágyák: leginkább a szerves anyagok bontásával, a növényi tápelemek felvételének a javításával, növekedési hormonok kiválasztásával érnek el eredményt. Leggyakoribb felhasználásuk még a vetés előtt, vagy azzal egy menetben történik úgy hogy egyszerre javuljon a talajállapota és azon keresztül a növénynövekedés,
• biostimulátorok: leginkább az utólagos, azaz a növénynövekedés közben történő felhasználásuk a gyakori. Ha a talaj időközben kimerült, vagy előre nem látott környezeti stressz alakult ki, amit ezek az anyagok orvosolni tudnak a növény „megújult” növekedéséhez, a stresszhatások csökkentése érdekében. Igen gyakran élő organizmust nem, csak annak kivonatát (pl. algák plazmáját, hormonjait), vagy ahhoz hasonló kémiai előállítású anyagokat tartalmaznak,
• biokontrol ágensek: azok a készítmények, amelyek kifejezetten növényvédelmi célra kiválasztott antagonista (biocid vagy biokontrol) organizmusokat tartalmaznak. Erre a jelenleg regisztrált termékeknél több baktériumtrágya is képes lehet. Használatuk specifikus esetekben, illetve megelőzésként a talaj immunitásának a növeléséhez javasolható a talajeredetű kár és kórokozók ellen,
• talajkondícionálók: a talajok egyidejű alapállapotának a javítása a fő céljuk. A fizikai szerkezet, azaz a szemcseösszetétel változtatása és ezáltal a talajkémiai tulajdonságok javulása befolyásolja, növelheti a talajbiológiai tulajdonságokat és így a növénynövekedést is. Az élő mikrobás kezelésekkel együttesen is megvalósulhat.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tudásunk, ismereteink gyors, folyamatos gyarapításának és felhasználásának a korát éljük. A mikrobiális talaj/növénykezelések közel 150 éve alatt sokféle ismeretünk lett az eredményes talajművelésről, és ebben a mikrobiális talajoltó készítmények felhasználásáról is. Felismertük az általánosan működő törvényszerűségeket, de az eddig még nem feltárt, specifikus tulajdonságokra is van példa. A „termő”talajra vonatkozó kezelési, beavatkozási döntések meghozatalánál a talajélettulajdonságok felértékelődnek.
Figyelemmel kell lenni ezekre, hogy a talajok minősége, termékenysége és az egészsége is megmaradjon, illetve gyarapodhasson. A talaj ugyanis csak papíron lehet a sajátunk. Olyan „kölcsönbevett” eszköz és erőforrás, amit az indiai mondás szerint az unokáinknak kell(ene) minőségében továbbadnunk.
prof. Dr. Biró Borbála, MTT Talajbiológiai Szakosztály BIOdeTECHt Kft. Érd biro.borbala@gmail.com
Interjú Berecz Dániellel
A minél jobb talajállapot elérése a cél
Berecz Dániel az Aranykalász cégcsoportban 4200 hektáron gazdálkodik Mezőkeresztesen és környékén. A fő növénykultúrákat termeszti, melyben megtalálható a búza, árpa, napraforgó, repce, lucerna, kukorica és az állattenyésztés számára különböző takarmánykeverékek. Tejelő szarvasmarha állományunk 600 db fejős tehénből és a szaporulatából áll.
Mi ösztönözte a korábbiakban alkalmazott mezőgazdasági technológiák megváltoztatására?
Nálunk sajnos nagyon kötettek a talajok. Az Aranyféle kötöttségi számot tekintve a 7075öt is elérik. Sokszor olyan mintha aszfaltot művelnénk. Ezért elsősorban a minél jobb talajállapot elérése volt a célunk. Emellett persze a káros talajlakó gombák visszaszorítása volt a másik fő szempont, hogy minél jobb minőségben állíthassuk elő a terményeinket.
Milyen új elemeket épített be a technológiába, amelyeket korábban nem használt?
Minimálisra szorítottuk vissza a szántást. Szerettük volna minél kevesebbet bolygatni a talajt, hogy a mikroor-
ganizmusokat megőrizhessük. Ennek köszönhetően a kultúrnövény is sokkal jobb kondícióba tud kerülni. Elkezdtünk lombtrágyázni és talajoltó illetve tarlóbontó baktériumkészítményeket használni. Ezen felül Trichoderma gombákat is kijuttatunk, mind a talajba, mind a növénykultúrára permetezve.
Milyen eredményeket tapasztalt?
3540% al kevesebb gázolajat használunk mióta nem szántunk. Forgatás nélkül a talajművelés is sokkal könnyebb. A baktérium készítmények hatására a növények aszálytűrőképessége sokkal jobb lett, ezt a terméseredményekben is realizáljuk. Idén napraforgóban volt beállítva talajoltós kísérletünk. A baktériumokkal kezelt parcella 3 mázsával adott többet hektáronként a kontroll területekhez viszonyítva. A talaj állapota is
javult, sokkal morzsalékosabb lett a szerkezetük. A szárbontó baktériumokkal kapcsolatban is egyértelműen pozitív tapasztalataink vannak. Használatukat követően minimálisra tudjuk csökkenteni a tarlómaradványokat.
A nitrogénkötő baktériumokkal a műtrágya felhasználást tudjuk csökkenteni.
A Trichoderma gombákat idén használtuk először, de már is szemmel látható eredményeket tapasztaltunk a Phylazonit TrichON készítménnyel. Búzában gombaölős kezelést váltottunk ki vele. Biológiai módszerekkel is meg lehet védeni a kultúrákat, jóval kevesebb költséggel!
Mennyire tartja fontosnak a talaj állapotának javítását? Milyen lépéseket tett vagy tesz ezzel kapcsolatban?
Nagyon fontosnak tartom ezt a kérdéskört. A megfelelő mennyiségű és minőségű termésünk alapja a talaj. Ahogyan kiemeltem ez volt a motivációnk akkor is, amikor a szemléletváltás mellett tettük le a voksunkat. Minden eddig felsorolt lépésünk ezt ösztönzi.
Miben látja a megoldást a jövő növénytermesztési kihívásaira? Milyen elemeket szükséges beépíteni a termelésbe, amivel az eredményes gazdálkodás megalapozható?
Elsősorban öntözőcsatornákat kell létesíteni! Jelenleg ezt tartom a legfontosabbnak. Számunkra is ez lesz a következő lépés. Másfelől, a precíziós gazdálkodásban látom a megoldást.
Csak a pontos kijuttatással akár 10-15% vetőmagot is meglehet spórolni.
Nyitottak vagyunk az új és alternatív módszerek irányába! Harmadsorban a kritikus időszakokban fedni kell a talajt, hogy védjük a káros hatásoktól a kultúrnövény lekerülése után is, másodvetéssel vagy tarlóállapot fenntartásával. Ezáltal nagyban csökkenthetőek a defláció, erózió és az ultraibolya sugárzás sterilizáló hatásai.
Labonczné Tóth Mariann, TalajPlusz+ Magazin
Az ásványi nitrogén
A precíziós mérések alapköve?
Az ásványi nitrogén vizsgálat talajaink állapotának, tápanyag-ellátottságának és termékenységének
egyik legfontosabb alapmérése lehetne, különösen a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A téli időszakban végzett vizsgálat különösen fontos, mert a talaj ekkor van „nyugalmi” állapotban, és így valós képet kaphatunk a természetes nitrogénszintről, anélkül, hogy az aktív növényi felhasználás torzítaná az adatokat.
Célunk, hogy bemutassuk a gyakorlati lépéseket, amelyekkel az ásványi nitrogén vizsgálat megkezdhető, illetve rávilágít arra, hogyan hasznosíthatóak az eredmények a tavaszi szezon megtervezésében.
1. Mi az ásványi nitrogén vizsgálat és miért fontos?
Az ásványi nitrogén vizsgálat a talajban jelen lévő nitrogén mennyiségét méri, amely közvetlenül elérhető a növények számára. Az eredmények fontos iránymutatást adnak a gazdálkodók számára a nitrogénműtrágyák kijuttatásához, mivel megmutatják, hogy a talajban található nitrogén elegendőe a növények optimális növekedéséhez vagy szükség van további utánpótlásra. Ezzel csökkenthető a túltrágyázás kocká-
zata, amely nemcsak költséges, de a talaj minőségére és a környezetre is káros lehet.
A talajok ásványi nitrogén vizsgálata a talajban lévő növényi felvehető nitrogén formáinak, elsősorban a nitrát (NO3+N) és az ammónium (NH4+N) ionoknak a mennyiségét méri. Ez az elemzés segít meghatározni, hogy a növények számára mennyi elérhető nitrogén található a talajban, ami kulcsfontosságú a megfelelő tápanyagutánpótlási tervek kialakításában.
2. Mikor és hogyan kell a mintavételt elvégezni?
A mintavétel ideális időpontja a tél, amikor a talaj mikrobiológiai aktivitása és a növények nitrogénfelvétele minimális, így a legreálisabb értékeket mérhetjük.
• Időzítés: Ajánlott a téli időszakban, december és február között elvégezni a mintavételt, még a kora tavaszi felmelegedés előtt, amikor a talaj nitrogénszintje stabilnak tekinthető.
• Minta helyszíne: Érdemes több helyről mintát venni a földterület különböző részeiről, hogy az átlagos talajállapotot pontosan tükrözze. Különösen fontos ez a változatos talajadottságú területeknél.
• Mintavétel mélysége: A mintát kb. 0–30 cm mélységből vegyük, mivel ez a réteg tartalmazza a növények számára legkönnyebben elérhető nitrogént.
3. A minták csomagolása és adatmegadás
• A minták megfelelő tárolása és szállítása elengedhetetlen a pontos eredmények érdekében.
• Tároló zacskó: Használjunk vastag, jól zárható műanyag zacskót, amely nem ereszti át a nedvességet. Tisztán kell tartani a mintákat, hogy ne kerüljenek bele szennyező anyagok.
• Adatok a zacskón: Minden zacskóra jól olvashatóan fel kell tüntetni a gazdálkodó nevét, a mintavétel helyét (tábla neve vagy azonosítója), dátumot és a mintavételi mélységet. Ha több mintát küldünk, érdemes egyedi azonosítót is megadni.
4. Hova kell küldeni a mintákat?
A mintákat olyan laboratóriumba kell küldeni, amely talajvizsgálatra specializálódott és rendelkezik ásványi nitrogén meghatározására alkalmas felszereléssel. Ilyen laboratóriumok többnyire egyetemi intézeteknél vagy magánlaboroknál elérhetők. Célszerű akkreditált laborokat felkeresni a minták minőségi bevizsgálásának tudatában. A vizsgálatra küldés előtt érdemes egyeztetni a laboratóriummal, hogy milyen további információkat igényelnek, illetve hogy miként kérik a minták címkézését.
5. Milyen eredményeket kapunk, és mit jelentenek ezek?
A laboratóriumi elemzés általában a talaj nitrátion és ammóniumiontartalmát mutatja meg, mivel ezek a nitrogén azon formái, amelyeket a növények a legkönnyebben fel tudnak venni. Az eredmények általában milligramm/ kilogramm (mg/kg) egységben kerülnek megadásra.
• Elemzés és értelmezés: Az eredményeket több tényező alapján kell értelmezni, például a talajtípus, a korábbi tápanyagkijuttatások és a tervezett vetés figyelembevételével. Ha az elemzés szerint a talaj nitrogénszintje alacsony, tavasszal szükséges lehet nitrogénműtrágyázás. Magas nitrogénszint esetén
viszont elkerülhetjük a felesleges műtrágya kijuttatást.
• Az ásványi nitrogén vizsgálat eredményeinek kiértékelésekor a következő információk fontosak ahhoz, hogy a gazdálkodók megértsék az adatok gyakorlati alkalmazását és tápanyagutánpótlási döntéseket tudjanak hozni:
5/1. Ásványi nitrogén formák és elérhetőségük
• Nitrátnitrogén (NO3+N): Gyorsan hozzáférhető a növények számára, mivel vízben oldódik és könnyen felszívódik. Ugyanakkor hajlamos a kimosódásra, különösen esős időszakokban, ezért inkább az azonnali szükséglet kielégítésére szolgál.
• Ammóniumnitrogén (NH4+N): Stabilabb, lassabban felszívódó nitrogénforrás, mivel nem oldódik olyan gyorsan, és kevésbé hajlamos a kimosódásra. Inkább a talajban marad és később válik felvehetővé.
5/2. Mért értékek kategorizálása és referenciaértékek
• Az eredményeket gyakran alacsony, közepes és magas nitrogénszintek alapján kategorizálják. Például:
▷ Alacsony szint: 020 mg/kg – Jelentős nitrogénkiegészítés szükséges.
▷ Közepes szint: 2040 mg/kg – Mérsékelt kiegészítés lehet elegendő.
▷ Magas szint: 40 mg/kg felett –A talaj jól ellátott nitrogénnel, a műtrágyázás mértéke csökkenthető.
5/3. Ajánlott műtrágya mennyiség az eredmények alapján
• A kapott nitrogénkoncentráció alapján ajánlott meghatározni a kijuttatandó nitrogén műtrágya mennyiségét a tervezett növénykultúra igénye szerint. Például, ha az eredmény alapján a talaj nitrogénszintje alacsony, a gazdálkodónak javasolt a nitrogéntrágyázást a tervezett terméshozam eléréséhez szükséges szintre növelni. További adatokról és információkról érdemes a szaktanácsadóknál érdeklődni és az ő javaslatukra hagyatkozni.
5/4. Kimosódás és időzítés figyelembevétele
• A nitrátnitrogén kimosódásra hajlamos, ezért az őszi vagy tavaszi időszakban mért magasabb nitrátértékek még nem biztosítják a nyár folyamán szükséges nitrogénszintet. Az ammóniumnitrogén stabilabb, és hosszabb időre is rendelkezésre állhat, ezért a kijuttatási időzítésre külön figyelmet kell fordítani.
5/5. Talajtípus és vízáteresztő képesség szerepe
• Homokos, jó vízáteresztő képességű talajoknál magasabb a nitrogén kimosódás kockázata, ezért ilyen talajokon érdemesebb fokozatos kijuttatással elérni a kívánt nitrogénszintet. A növények megfelelő nitrogén ellátásának biztosítására célszerű lehet mikrobiológiai trágyák használata, melyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, támogatva ezzel a növényi fejlődést. Ezeketa készítményeket is azonban kellő körültekintés mellett kell használni és érdemes szaktanácsadóknál tájékozódni felhasználásukat illetően.
• A kötöttebb talajok jobban megőrzik az ammóniumnitrogént, de ezeket is érdemes monitorozni a kimosódás mértékének figyelemmel kísérése érdekében.
5/6. Tápanyag-utánpótlási terv kialakítása
• Az elemzés alapján készült tápanyagutánpótlási tervhez fontos megérteni, hogy a talajban lévő nitrogén mennyisége mennyire elegendő az adott növény igényeihez képest. A terv során figyelembe kell venni a növény nitrogénigényét, a talaj szerkezetét, a tervezett hozamot és a kimosódási kockázatot. A mikrobiológiai termékek használata itt is harmóniában kell, hogy legyen a növény igényeivel és a talaj adottságaival.
• Amennyiben a termelő mikrobiológiai termékeket is használ, úgy érdemes három fronton is számolni az adott és jól megválasztott készítmény hatása kapcsán. A nitrogén dózisoknál éppúgy számolhatunk hatásukkal, mint a foszfor moblizáló képességük kapcsán annak jótékony hatásával. A szárbontás, mint a mikrobiológiai folyamatok alappillére véleményünk szerint nem lehet kérdéses, már csak a jelentős kálium forrás miatt sem.
5/7. Fenntarthatóság és költséghatékonyság
• Az eredmények figyelembevételével csökkenthető a felesleges műtrágya kijuttatás, ami nemcsak költséghatékonyabbá teszi a gazdálkodást, hanem a környezeti terhelést is csökkenti. Ezen felül a fenntarthatóságra való törekvés egyre inkább meghatározó elvárás a mezőgazdaságban, így az optimalizált nitrogénkijuttatás ezt a célt is szolgálja.
6. Miért fontos mindezt télen elvégezni?
A téli ásványi nitrogén vizsgálat elvégzése lehetőséget ad a gazdálkodóknak, hogy pontosabb tápanyagutánpótlási tervet készítsenek, amely megfelel a talaj természetes tápanyagellátottságának. Mivel a téli időszakban a növények nem veszik fel a nitrogént, az értékek nem torzulnak, így valós képet kapunk a talaj nitrogéntartalékáról. Ezáltal csökkenthetjük a felesleges műtrágyafelhasználást, költséghatékonyságot érhetünk el, és támogatjuk a környezetbarát gazdálkodást is.
7. Hogyan illeszkedik ez a mindennapi gazdálkodásba?
Az ásványi nitrogén vizsgálat beépítése az éves talajkezelési rutinba hosszú távon segíthet a gazdáknak a fenntarthatóbb és hatékonyabb gazdálkodás megva-
lósításában. A vizsgálati eredmények felhasználásával jobb döntéseket hozhatnak, ami nemcsak a hozamok növelését segíti, hanem a talaj egészségének megőrzését is biztosítja.
Az ásványi nitrogén vizsgálat még nem minden gazdálkodó számára ismert eljárás, azonban a tudatos tápanyag-utánpótlás érdekében egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A Via Naturalis Kft. célja, hogy ezt a gyakorlatot szélesebb körben megismertesse, és hogy a talajtermékenység megőrzése érdekében az őszitéli időszakban is hasznosítható tudást nyújtson partnereinek.
A talaj ásványi nitrogén vizsgálat eredményeinek kiértékelése lehetővé teszi a célzott, optimális és fenntartható tápanyagutánpótlást. A megfelelően értelmezett adatok segítenek a gazdálkodóknak jobb döntéseket hozni, ami közvetlenül befolyásolja a növények fejlődését és a talaj hosszú távú egészségét.
Imreh Gergő, Innovációs vezető Via-Naturalis Consulting Kft.
Az Aspergillus flavus kártétele szántóföldön
Védekezési lehetőségek
A klímaváltozás újabb kihívást jelent a Kárpát-medencében. Az aflatoxint termelő Aspergillus törzsek egyre nagyobb veszélyt jelentenek a száraz meleg nyarak terjedésével - hazánkban is súlyos veszteségeket okoznak, elsősorban kukoricában. A gomba a talajban szármaradványokon telel át, majd tavasszal széllel és a rovarok okozta sebzéssel fertőz. A védekezési lehetőségek korlátozottak, a mikrobiológiai készítmények a védekezés fontos pillérei lehetnek!
1. Életciklus és környezeti igények
Az Aspergillus gombák gyakori fajai a talajok gombaközösségének. Ezek a sárga és zöld színű penészgombák világszerte előforduló kórokozó gombák. A meleg és száraz körülmények – leginkább kukoricaállományban gyakran aflatoxinok (melyek a legerősebb rákkeltő toxinok közé tartoznak) termelésére késztetik e penészgombákat. A gabonák tárolása során a magas nedvességtartalom segíti elő a mikotoxinok termelését. 1729ben, első mikroszkópos megfigyelésekor az őt tanulmányozó tudósnak az aspergillum (szenteltvízlo-
csoló) alakja jutott eszébe a gomba alakjáról, és ennek megfelelően nevezte el a nemzetséget. Haszonállatoknál a toxin májkárosodást, csökkent szaporodási képességet, romló hozamokat (tej, tojás) okoz. Az állati termékek fogyasztásával az ember megbetegedését, súlyos esetben a halálát is okozhatja a toxin.
A mérsékelt éghajlati övben található középeurópai országokban, köztük Magyarországon a mezőgazdasági termékek aflatoxinszennyezettsége sokáig nem jelentett egészségügyi kockázatot.
Az elmúlt években azonban különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aflatoxin szennyezettségéről számolnak be olyan országokban is, ahol ez nem volt jellemző.
A melegedő klíma miatt az eddig jórészt a mediterrán térségekben problémát okozó aflatoxintermelő gombákkal és aflatoxinokkal szennyezett terményekkel a mérsékelt éghajlattal rendelkező országokban is egyre inkább számolnunk kell.
A legnagyobb mértékben toxintermelő Aspergillus flavus faj optimális növekedési hőmérséklete 37 °C! Növekedési ütemét tekintve 3055 °C között gyorsan, 12 és 15 °C között lassabban fejlődik.
A hőmérséklet és a nedvesség (aszály) jelentős hatással van a növénygomba kölcsönhatásra, mert mind a gazdanövény, mind a gomba anyagcseréjére, ellenállóképességére erőteljesen hatnak. Az Aspergillus gombák optimális körülmények között ami magas hőmér-
sékletet és alacsony nedvességtartalmat jelent jól fejlődnek. Ilyen körülmények között a gombák bőséges konídiumokat (ivartalan spórákat) képesek előállítani, amelyek könnyen szétszóródnak a levegőben.
Az említett Aspergillus flavus micélium (gombafonalak laza szövedéke) formájában vagy vastag, kemény micéliumtömegben (szklerócium) telel át a talajban.
A szkleróciumok ezt követően kicsíráznak, hifákat és ivartalan spórákat, konídiumokat termelnek. A konídiumok rovarok és szél útján terjednek a környezetben.
A földimogyoró esetében a talajban lévő gombák fertőzhetik a növényt, míg más haszonnövényeknél a fertőzés a levegőben szálló konídiumokkal történik.
A fertőzési forrás tehát a talajból indul ki.
A növényi maradványokon lévő gomba micélium az elsődleges szaporító ágens. Az erősen melanizált, tömörödött micéliumtestek, szkleróciumok fertőzött növényi maradványban és a talajban fontos szerepet játszanak a gombák túlélésében.
A növényeket érő aszály stressz és a rovarok által okozott rágás, nagymértékben hozzájárulnak az Aspergillus flavus fertőzéséhez. Az általa termelt aflatoxin termelést sok tényező befolyásolja. Ilyenek a gomba számára elérhető szén és nitrogénforrások megléte, környezeti tényezők közül a pH, hőmérséklet, vízaktivitás, oxidatív stressz, stb.
Nem termel minden törzs azonban toxinokat. Melegebb éghajlaton nagyobb a nagy koncentrációban aflatoxint termelő törzsek aránya, ám nem ritka, hogy egyes populációk túlnyomórészt nem is toxikusak.
Aspergillus flavus kukoricacsövön
A biológiai védekezés egyik formája, amikor nem toxikus törzsek elterjesztése történik a területen, melyek gyorsan elszaporodva gyakorlatilag kiszorítják toxikus törzseket. A kukorica aflatoxinszennyezettségének hosszú távú csökkentésére a biológiai készítmények használata, a rovarok elleni védekezés, az új kukorica aflatoxin toleráns hibridek bevezetése, valamint hatékony kémiai vegyszerek kombinált alkalmazása lehet a megoldás.
2. Biológiai védekezés mikroorganizmusokkal
Ígéretes terület a biológiai módszerek alkalmazása. Számos eddigi kutatás alátámasztotta többek között a Trichoderma fajok, valamint egyes Bacillus fajok használatának eredményességét mind a talajkezelés, mind a növények kezelésének esetében a betegség visszaszorításában, illetve az aflatoxin tartalom csökkentésében.
Nemzetközi kísérletek mutattak rá, hogy a Pseudomonas fluorescens és a Bacillus subtilis nyilvánvalóan gátolják az Aspergillus flavus növekedését. Gátlási arányuk elérte a 93%-ot, illetve a 68%-ot.
Laborkísérleteink során magunk is vizsgáltuk számos baktérium és gomba antagonista hatását az Aspergillus flavus törzs fejlődésére. A gomba szuszpenziót húspepton tápagarlemezek felületére szélesztve, baktérium tartalmú korongokat ráhelyezve, az inkubációs idő leteltével vizsgáltuk a gombabaktérium interakciókat.
Bacillus subtilis:
A baktériumra erőteljes növekedett, a gomba nem tudta kolonizálni. A gomba körbe nőtte, de nem tudott ránőni a baktériumra, továbbá a B. subtilis antifungális anyagainak erőteljes termelése hatására nem tudott spórákat sem képezni (lenti képen).
Pseudomonas fluorescens:
Hasonlóan a B. subtilis-hez, a baktérium erős növekedésre volt képes, a gomba a baktérium közelében gyengébb növekedést mutatott (alábbi képeken).
Trichoderma asperellum:
Erőteljes kioltási zóna figyelhető meg a két gomba interakciója során. A Trichoderma az erőteljesen növekedő Aspergillus flavust visszaszorította, majd elkezdte „megtisztítani” a pázsitot (túloldali képen).
Bacillus subtilis antifungális hatása
Pseudomonas fluorescens antifungális hatása
3. Technológiai ajánlásaink
Láttuk azt, hogy az Aspergillus flavus a talajban telel át, szármaradványokon, akár micélium, akár szklerócium formájában. Tavasszal a csírázást követően további hifákat, valamint ivartalan spórákat (konídiumokat) termelnek. Innen, a szél és a rovarok szétszórják, fertőzik a növényt. A levelekre jutva, sebzési felületen is fertőz, a csöveket a kukorica bibéjén, bajuszszálain keresztül bejutva fertőzi meg. Itt a szemeken szintén a micéliumokból kicsíráznak az ivartalan spórák. A szár és levélmaradványokkal ezek a talajba jutnak ősszel.
Beavatkozási lehetőségeink között elsődleges az őszi tarló kezelése, hiszen a kórokozó a növényi maradványokon fog áttelelni.
Az őszitéli időszakban szaprofita (holt szerves anyag fogyasztó) életmódot folytató Aspergillus életterét mindenképpen csökkenti az elbontott szármaradvány. Ugyanakkor, még ebben az őszi időszakban szükség van olyan mikroorganizmusokra, készítményekre, melyek megakadályozzák a telepeik fejlődését és szaporodását. Phylazonit Rizo NG készítményünk törzsei megfelelnek erre a célra. Hatékonyság tekintetében mindenképpen célszerű a 15 l/ha dózis alkalmazása.
A maradványok bontására használt Phylazonit Tarlóbontó NG 1015 l/ha dózisú alkalmazásával együtt hatékonyabban vehetjük fel a harcot a kórokozó ellen.
A tavaszi talajoltás a szkleróciumokból és hifákból kihajtó és spórákat kibocsájtó gombaképleteket csökkentheti a talajban. A gyökéren keresztül történő fertőzés nem ismert kukorica esetében.
A Phylazonit TrichON Trichoderma asperellum gombát tartalmazó készítmény hasonló módon használható az őszi tarlóbontás időszakában 50 g/ha dózisban, illetve a tavaszi talajoltáskor 100 g/ha dózisban, magában, vagy kombinált baktériumos kezelésben.
Varga Sándor, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök Phylazonit
Trichoderma asperellum antifungális hatása
Alap a Talaj 2024.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2024-ben is négy új helyszínen került megrendezésre az Axiál Kft. és a Phylazonit Kft. közös szántóföldi rendezvénye. Minden várakozást felülmúlóan, a minden helyszínen teltházas roadshow-ra több mint 800 érdeklődő látogatott ki, hallgatta meg az előadásokat, nézte végig a talajtani és a gépi bemutatókat.
Az „Alap a talaj” 2024es rendezvénysorozat keretében számos újdonsággal is találkozhattak a rendezvényre kilátogatók. Az egyik ilyen új elem a talajszelvények komplex genetikaifizikai, kémiai illetve biológiai elemzése volt. Dr. Dobos Endre (a Miskolci Egyetem docense) komplex összefüggésében mutatta be a terület talajának kialakulását, genetikai besorolását, szerkezeti jellemzőit, valamint a hasznosításból eredő változásokat. Horváth Imre (a HSSI Mérnöki Iroda ügyvezetője) segítségével a szelvény talajának kémiai tulajdonságairól kaphattunk ismereteket, míg a talajéletről, a biológiai aktivitásról Varga Sándor (biológiai talajerőgazdálkodási szakmérnök) előadásából tudhattunk meg többet.
A talajélet, beleértve a talaj mikrobiológiai közösségét, a talaj egészségének alapvető meghatározója, ám talajfizika, talajkémia és talajbiológia tekintetében ezzel a területtel foglalkozunk legkevésbé. Ennek oka lehet, hogy e területen viszonylag kevesebb megfelelő eszközünk van a mérésre és az értékelésre.
A Roadshow keretében a talajszelvények biológiai vizsgálatához számos hagyományos módszert, és néhány újabb eljárást is felhasználtunk ebben az évben.
Hagyományos módszernek tekinthető ez esetben a tenyésztési eljárások közül az összcsíraszám, a fuzárium szám, földigiliszta szám meghatározása.
A legígéretesebb és a legdinamikusabban fejlődő genetikai ujjlenyomat technikák közül un. ShotGun metagenom szekvenálást végeztünk 40 cmes mélységig. A vizsgált DNS szakaszok bázissorrendjéből a klónkönyvtárak segítségével az egyes taxonok (rendszertani kategóriák) jól beazonosíthatók.
Elvégeztettünk továbbá két talajegészségvizsgálatot is, melyek indexek segítségével értékelik a talaj mikrobiológiai aktivitását, talajegészséget. Az egyik ilyen az un. közösségi szintű fiziológiai profilalkotás módszere (CLPP), mely speciális szén szubsztrátok (aminosavak, szénhidrátok, stb.) baktériumok által történő felhasználását vizsgálja, és jól jellemzi a talajban élő mikroorganizmusok aktivitását.
A másik módszer egy Európában ritkábban használt talajegészségügyi teszt volt. A VitTellus teszt, a talaj kémiai, fizikai és biológiai egyensúlyát értékeli, több mint 400 mutató alapján. Egy indexált pontszámot határoz meg, algoritmusok segítségével. Ilyen többek között a Gram pozitív baktériumok száma, az összes
gombaszám, Rhizobium szám, Pseudomonas szám, nitrogénkötő baktériumok száma, valamint összes baktérium szám.
A vizsgálat keretében talajlégzés, reaktív szén mennyisége, éves hektáronkénti nitrogénkötés meghatározása is megtörtént.
A látottak, valamint a talajminták vizsgálata alapján keletről nyugatra haladva csökkenő biológiai aktivitást mértünk. A négy helyszínen, 20 cmenként történő talajmintavételek eredményei azt mutatják, hogy az aktív talajélet szempontjából a legfontosabb tényező a szerves anyag tartalom, a könnyen hozzáférhető szén mennyisége volt. Ez még abban az esetben is igaznak
mutatkozott, amikor alacsonyabb kémhatást mértünk a szelvényekben, vagy nagyon kötött, agyagos talajjal volt dolgunk, mint amilyen például a Gyomaendrődön feltárt talajszelvény esetében is. A régen rizstermesztésre használt tábla a víz általi kémiai és fizikai változások nyomairól is „beszélt”, a tesztek ugyanakkor alapvetően jó egészségi állapotot jeleztek. Nagyon nehéz művelhetősége mellett, jelentősebb szerves anyag tartalmánál fogva, a mikroszervezetek megtalálták benne életfeltételeiket.
A fizikai és kémiai mutatók javítására megoldás a szerves trágyázás, esetleges komposzt anyagok használata lehet, mely anyagok még aktívabb biológiai tevékenységek kialakulását eredményezik.
Mezőkeresztesen hasonló, bár a gyomaendrődinél némiképp kevésbé kötött talajjal találkozhatott a látogató. Alapvetően jó mikrobiológiai állapotot mértünk, alacsony kórokozó számmal. A könnyen felvehető szénforrások viszonylagos alacsony értékére megoldás lehet a szerves anyag tartalom növelése, szerves trágyázás, illetve folyamatos növényborítottság, takarónövények, hogy a gyökerek által megtermelt változatos szénforrások folyamatosan rendelkezésre álljanak a talaj mikrobiológiai közösségének. A területen egyébként régóta mikrobiológiai készítményeket is használnak a technológiai részeként.
Baracskán már jelentősen elvékonyodott termőréteggel szembesültünk a talajszelvényben. A talajegészségindexek is igen alacsony mikrobiális diverzitást és aktivitást jeleztek. Az éves nitrogénkötés kalkulált mennyisége hektáronként 60 kg körül alakult, ez sajnos nem mondható jelentős mennyiségnek.
Humusztartalmánál, tápanyagtartalmánál fogva sokkal aktívabb talajéletre számítottunk, mint amit a vizsgálataink mutattak. Úgy tűnik a lúgos talajértékek, illetve a könnyen hozzáférhető szénforrások alacsonyabb menynyisége jelentősen kihatott a talaj biológiai aktivitására.
Szerves anyag bevitel, folyamatos növényborítottság és változatos vetésforgó eredményezhet javulást a szénforrások növelése tekintetében.
Rendezvényünk utolsó helyszíne Keszthely volt. A csodálatos tájkép mellett sajnos erősen degradálódott talajjal találkozhattak a rendezvényre kilátogatók. A talajlégzés mérőszámai alacsony anyagcsere aktivitást mutattak.
Az alacsony mikrobiológiai aktivitás oka lehet a reaktív, könnyen hozzáférhető szénformák alacsony aránya a talajban (fehérjék, szénhidrátok), melyek a mikroorganizmusok legkönnyebben hozzáférhető tápláléka.
Az évi nitrogénkötés mennyisége – a nitrogénkötő baktériumok jelenlétéből kalkulálva hektáronként 60 kg körüli értéket mutatott a felső 20 cmen, alatta elhanyagolható volt. Alacsony humusz és, tápanyagtartalma előrevetítette a talaj mikrobiális tevékenységének alacsony értékét. Úgy tűnik a lúgos talaj, illetve a könynyen hozzáférhető szénforrások minimális mennyisége jelentősen kihatott a talaj biológiai aktivitására. Az erősen leromlott talajszerkezetet nagyon nehéz újjáépíteni, szerves anyag bevitel, csökkentett műveletszám, folyamatos növényborítottság és változatos vetésforgó jelenthetik az első lépéseket a javulás irányába.
A genetikai vizsgálatok – érdekes módon – minden helyszínen jelentős gümőképző és szabadon élő nitrogénkötő baktériumok jelenlétét mutatták, illetve a leggyakoribb mikroorganizmusok mindenhol az aktinomiceteszek (sugárgombák) voltak.
Minden helyszínen forgatás nélküli talajműveléssel
találkoztunk, mely agrotechnikai módszer használata egyes szelvényeken a talajszerkezet pozitív változásában is megmutatkozott.
Végső konklúzióként elmondható: a kötött talajok biológiai aktivitás szempontjából jobban teljesítettek, ennek oka lehet a jobb víztartó képesség, illetve az agyagásványok szerkezetéből adódó pozitív hatás, ami a szerves anyag megkötésében mutatkozik, mintegy védve azt a túlzott metabolikus tevékenységtől.
A forgatás nélküli agrotechnika bevezetése mellett, a szerves anyag mennyiségének növelése bármely módszerrel, hosszútávon a talajélet javulását hozhatja magával.
TalajPlusz+ Magazin
A nagy veszélyeket magában rejtő gombás megbetegedés, a Macrophomina phaseolina
Magyarországon az utóbbi években a meleg és száraz nyaraknak köszönhetően egyre gyakrabban és nagyobb arányban jelenik meg a jelentős gazdasági károkat okozó talajból fertőző gomba, a Macrophomina phaseolina.
A gomba több, mint 500 gazdanövénnyel rendelkezik, beleértve számos kultúrnövényt és gyomnövényt.
A gomba preferálja a magas hőmérsékletet (2835 °C) és alacsony talajnedvességet. Elsődleges fertőzési forrás a talajban megtalálható kitartóképletek (mikroszkleróciumok), melyek a gyökérfelszínen csíráznak, majd appresszóriumot (tapadókorongszerű hifa) képeznek, végül a gazdaszervezet sejtfalába hatolnak. A behatolást követően a gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd tovább haladnak a növények szállítószövet rendszerébe, ahol micéliumot (gombafonalak laza szövedéke) képeznek, valamint megvalósul a mikroszkleróciumok képzése. Ez akadályozza a növények víz és tápanyagellátottságát, mely súlyos esetben a növények pusztulását eredményezi.
Magyarországon a 2023-as és 2024-es évben jelentős gazdasági károkat okozott napraforgó és cukorrépa állományokban.
Napraforgó esetén a gomba tüneti megjelenése során a szár alsó része szürkésbarna lesz, belső szövetei elhalnak, üregessé válik, majd megjelennek a gombára jellemző kitartó képletek, a mikroszkleróciumok. A gyökérzet szintén folyamatosan megbarnul, majd elhal, aminek következtében a felsőbb növényi részek víz és tápanyagellátása nem megfelelő. A forró napokon a levelek sárgulása, hervadása, súlyos esetben száradása tapasztalható. A napraforgó érés előtti elhalása jelentős termésveszteséget eredményezhet (1. kép).
Cukorrépán legjellemzőbb tünete a gyökér külső részének szürkésfeketévé válása, mely a gomba kitartóképleteinek felhalmozódásából adódik. A gyökerek szövetei rothadásnak indulnak, romlik a gyökér víz és tápanyagszolgáltató képessége, melynek következtében a lombozat folyamatosan hervad, súlyos esetben teljesen elhal.
A gyökerek rothadása értékesíthetetlenné teheti a répákat (2. kép).
A gomba ellen azonban van megoldás!
Számos publikáció számol be egyes baktériumfajok törzseinek biokontroll képességéről, valamint saját kétéves tapasztalatainkra épülő laboratóriumi és szántóföldi kísérleteink is tanúsítják, hogy a Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens baktériumtörzseket tartalmazó Rizo készítményünk 15-20 l/ha dózisban vetéssel egy menetben kijuttatva hatékonynak bizonyult e talajból fertőző kórokozó visszaszorításában.
Összeségében elmondható, hogy a Macrophomina phaseolina gomba ellen a mikrobiológiában rejlő biokontroll lehetőségek kiaknázása kulcsfontosságú a termesztés sikerességéhez mind mennyiségi, mind minőségi paramétereket figyelembe véve.
TalajPlusz+ Magazin
1. kép
2. kép
A megbízható védelem!
A Phylazonit NG Rizo hatékonyan segíti a talajból fertőző kórokozó gombák (Fuzárium, Aspergillus, Penicillium, Sclerotinia) visszaszorítását.
Keresd tanácsadóinkat!
www.phylazonit.hu
Tápanyagfeltárás és védekezés!
talajoltó, N+, P+
talajregeneráló, N+, P+
Nitrogén megkötés, foszfor mobilizálás és a kórokozó gombák visszaszorítása!
