TalajPlusz+ magazin - 2024 / 2. szám

Mindig számíthatunk az újabb generációra

Interjú a spanyol Alcuson családdal

Merjünk mérni!

II. évfolyam / 2. szám

Az időzítés vagy monitoring alapú növénytermesztés

A biztos termésben látom a megoldást, amit el tudunk érni szemléletváltással

Interjú Plótár Istvánnal

talajoltó P+ talajregeneráló P+

Díjnyertes foszfor+

talajoltó termékek!

A biológiai úton történő tápanyagpótláshoz!

MAGYAR NÖVÉNYTERMESZTÉSÉRT NAGYDÍJ 2024. XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok

Tartalom

4 Mindig számíthatunk az újabb generációra, ez lehet a növekedés kulcsa – interjú a spanyol Alcuson családdal

9 Alternatívák a repce tápanyaggazdálkodásában

12 A jövő gyökerei: generációváltás és innováció a Feri Bt.-nél – interjú Prescher Péterrel

14 Talajgombák és életvitaminok az egészséges talaj-növény rendszerben

21 A biztos termésben látom a megoldást, amit el tudunk érni szemléletváltással – interjú Plótár Istvánnal

23 Az időzítés vagy monitoring alapú növénytermesztés

26 Mikroorganizmusokkal a felvehető foszforért!

29 Merjünk mérni!

32 eGN a szükséges rossz, vagy mégsem?

35 Mikrobiológiai készítmények használata aszályban... Igen vagy nem?

Impresszum

2024. II. évfolyam · Felelős kiadó: Agrova Kft. (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 6.); HSSI Mérnöki Iroda Kft. (4032 Debrecen, József Attila u. 83.)

Szerkesztés és előkészítés: Green Edge reklámügynökség (Green Edge Media Group Kft., 1141 Budapest, Szugló u. 82.)

Nyomta és kötötte: Folprint Zöldnyomda Kft. (1119 Budapest, Than Károly u. 25.)

Felhasznált stock képek forrása: Shutterstock, Freepik Premium

A kiadó a magazinban a nem saját gondozásában megjelent cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

A lapban olvasható cikkek és információk csak a szerkesztőség hozzájárulásával közölhetők!

Kapcsolat: info@phylazonit.hu · www.phylazonit.hu | info@hssi.hu · www.hssi.hu

Erőfeszítéssel és odaadással mindent le lehet győzni!

Mindig számíthatunk az újabb generációra, ez lehet a növekedés kulcsa

Az Alcuson család - immáron 3. generációja - hagymatermesztéssel foglalkozik. Spanyolországban, Pradilla De Ebro-ban (Zaragoza) gazdálkodnak, kb. 150 hektárnyi területen. Különböző fajtákkal dolgoznak, amelyek eltérő betakarítási időszakkal rendelkeznek.

Az első vetés szeptemberben történik, amelynek betakarítása általában július hónapban valósul meg.

A hagymákat egy-másfél hónapig tárolják. A második vetés februárban és márciusban történik, augusz tusi, szeptemberi betakarítással. A tárolás 7 hónapig tart.

A kiváló minőség érdekében nagy gondoskodás és odafigyelés övezi termesztésüket, ennek érdekében folyamatosan elemzik a termőföldjeik és az öntözővizeik minőségét is.

A céggel a szemléletváltás fontosságáról és a generációváltás folyamatairól beszélgettünk.

Miért fontos a szemléletváltás?

Egy családi vállalkozás 3. generációjaként napról napra láthattuk a gazdaság fejlődését és annak fontosságát. Számunkra - egy ilyen sokéves múlttal rendelkező cégnek -, egyértelmű volt egy újfajta gondolkodásmód beépítése. Elengedhetetlennek gondolom, mind a fenntarthatóság, mind a kiváló szolgáltatás nyújtása szempontjából. Ma már megannyi technológiával találkozhatunk, amelyek folyamatosan változnak és fejlődnek. Nagyon fontos, hogy megfelelő mentalitással rendelkezzünk ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk, és hogy mindig a lehető legnaprakészebbek legyünk. Csak így lehet lépést tartani és növekedni az ágazaton belül.

Milyen technológiai elemeket épített be, amelyeket korábban nem használt?

Mivel mi kis/közepes méretű vállalatként pozícionáljuk magunkat, így a technológiai elemeket is kisebb léptékben építettük be, mint egy nagyvállalat. Ma már sokkal több munkaeszközzel rendelkezünk, mint néhány évvel ezelőtt. Például GPS-el felszerelt tarktorokkal dolgozunk, illetve ide sorolható a drón használata is. Ez nagyban elősegíti, hogy különböző pontokról és magasságokból nyomon követhessük az állományainkat. A napelemek használata szintén új technológiai elemként jelenik meg.

Mivel a talajaink állapota nagy mértékben meghatározza a hagyma minőségét és a termesztéshez szükséges imputanyagok mennyiségét, hatékonyságát is, ezért termőföldjeinken több éve alkalmazunk mikrobiológiai készítményeket is.

Úgy vélem, a családi gazdaságok esetében kiemelten fontos szempont, hogy ne csupán egy gazdaságilag jól működő vállalkozást, hanem az ehhez szükséges termőképes talajt is átörökítsük gyermekeinkre.

Milyen eredményeket tapasztalt?

Mindenféleképpen nagy előrelépést értünk el ahhoz képest, mint ahogyan 10 évvel ezelőtt dolgoztunk. Terepen kevesebb munkaerőre van szükségünk, mint korábban. Ez azért is előnyös, mivel egyre nehezebb olyan embereket találni, akik közvetlenül a földeken szeretnének dolgozni.

A raktározási folyamatokban is jelentős fejlődést értünk el, a hagyma osztályozásától kezdve, a zsákokba való csomagoláson át, egészen a tárolásig.

A napelemek használata 100%-ban bevált. Ez egy olyan befektetés, amely teljes mértékben megtérül. Tájolásukat tekintve szinte egész nap napsütés éri őket, és kiválóan teljesítenek. Egy alkalmazáson keresztül pedig bármikor ellenőrizhetjük azok működését, ami szintén kiváló.

Generációról generációra növekszik a tudás és a gazdaságban használt technológiák száma (pillanatkép 1972-ből)

Mennyire tartja fontosnak a talaj állapotának javítását? Milyen lépéseket tett vagy tesz ezzel kapcsolatban?

Minden olyan intézkedés, amit a talaj érdekében tehetünk, rendkívül fontosak. A talaj ápolása és kezelése a termesztésünk sikerességének az alapja. Mint már említettem, a szántóföldön használt gépeinket folyamatosan újítjuk, illetve a hagymatermesztés során is újabb eszközöket igyekszünk bevezetni, így egészséges, nagyon jó minőségű terméket tudunk előállítani és kínálni az ügyfeleinknek.

Miben látja a megoldást a jövő növénytermesztési kihívásaira?

Egyrészt, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt 3 évben a felhasznált input anyagok ára nagy mértékben növekedett. Másrészt, meg kell küzdenünk azzal a jelenséggel is, hogy az Európai Unióban bizonyos – a termesztésben felhasznált – termékek betiltásra kerültek, nem egyenlőek az országok közötti feltételek, ami befolyásolhatja az előállított termékek minőségét is. Ezek mindenféleképpen megoldásra váró kihívások. Ezért előszeretettel alkalmazunk olyan készítményeket, amelyek segítik az alacsonyabb imputanyag ráfordítást és javítják termékeink minőségét. Csak így maradhatunk versenyképesek a világpiacon.

Hogyan képzeli el a jövő termelését? Milyen alternatív módszereket szükséges beépíteni a termelésbe, amivel hatékonyabban lehet gazdálkodni?

Szerencsére egyre több kutatás és tanulmány készül annak érdekében, hogy a lehető legjobb technológiát alakíthassuk ki a gazdaságunkban. Ha ezeket gondosan, megfelelő tanácsadóval választjuk meg, akkor nagyon jó terméshozamot érhetünk el. Némi tapasztalattal minden elérhető, amit elhatározunk. Türelemmel és sok odaadással bármiben sikerrel járhatunk, amit a fejünkbe veszünk!

Önöknél hogyan ment végbe a generációváltás?

Vagy még folyamatban van?

A vállalat kb. 15 évvel ezelőtt jött létre Jesús Alcuson vezetésével, apja Ventura Alcuson halála után. Maga a családi gazdálkodás már jóval régebb óta fennáll, hiszen családról családra szállt. A termékünket több mint 50 éve forgalmazzuk.

Vállalatunkban mindannyiunknak lényeges szerepe van.

Jesús Alcusón Gil tölti be a kulcsszerepet, hiszen ő a vállalat alapítója, ő vette át a stafétabotot Ventura Alcuson után. Jesúson keresztül valósul meg minden, a döntések meghozatalakor az ő jóváhagyása nélkülözhetetlen.

A munkáját, – amelyet korábban egyedül végzett – idővel gyermekei, Jorge (Jorge Alcusón Sander) és Noelia (Noelia Alcusón Sander) vették át, de a döntési folyamatokban apjuk továbbra is támogatja őket sokéves tapasztalatával.

Jorge, minden olyan dologért felelős, ami a földeken végzett munkával kapcsolatos (előkészítés, vetés, öntözés, aratás, stb.). Már egészen kicsi kora óta tanul és dolgozik az édesapja mellett.

Noelia a vállalat adminisztratív és könyvelési feladatait látja el, immár 4 éve. Mivel az édesapja nagy tapasztalattal rendelkezett, így megfelelő támogatást kapott tőle az ehhez szükséges gyakorlat megszerzéséhez.

A családi összefogásnak köszönhetően a vállalat folyamatosan és zökkenőmentesen működik.

Ez az összefogás biztosítja a stabil jövőnket.

Természetesen az évek során nálunk is voltak olyan helyzetek, amelyekkel meg kellett birkóznunk, de így utólag azt mondhatom, hogy mindig a lehető legjobban jöttünk ki belőlük.

Tudatosan készültek a generációváltásra?

Igen, édesapám nagy sikereket ért el ebben az ágazatban, ezért egyértelmű volt számunkra, hogy folytatjuk ezt az utat. Ő hozta létre azokat az új létesítményeket, amelyekkel ma is rendelkezünk. Három évvel ezelőtt a vállalat hatalmas léptékű növekedést ért el, és újabb fejlesztéseket, beruházásokat eszközöltünk.

Jelentősen nagyobb eszközparkkal dolgozunk, nagyobb területet művelünk, mint amikor édeasapám még egyedül gazdálkodott. Tisztában vagyunk azzal is, hogy csak a körülöttünk lévő emberekkel, kiváló munkavállalókkal együtt tud tovább fejlődni a gazdaság.

Egyértelmű volt, hogy a fiatalabb generáció veszi át a gazdaságot?

Igen. A bátyám már gyerekként elkezdett segíteni a nagyapámnak és az édesapámnak. Egyértelemű volt, hogy ezt az örökséget tovább lehet adni. Úgy gondoltuk, hogy én is bekapcsolódok a gazdaságba, és ketten együtt vezetjük tovább a családi vállalkozást.

De hangsúlyozni kell, hogy alapítónk, Ventura Alcuson nélkül ez az örökség nem lehetne része annak, amit a fiatalabb generáció most büszkén hordoz.

Volt olyan innováció, amely a fiatalabb generációnak köszönhető?

Igen, volt néhány. Édesapám sok éven át dolgozott az ágazatban, hatalmas tapasztalattal bír, de természetes, hogy találkozott olyan dolgokkal, amiket nem, vagy kevésbé ismert.

Apránként építettük be azokat az újításokat amik lehetővé tették, hogy a vállalat növekedjen. Megtalálhatóak vagyunk a közösségi médiában, illetve honlapunk is van. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy országosan és nemzetközileg is kiterjesszük tevékenységünket. Másrészt, segít minket abban, hogy az emberek többet megtudjanak rólunk és a munkafolyamatainkról.

Mit javasol, mire érdemes odafigyelni ebben a folyamatban?

Mindig szem előtt kell tartani, hogy ez a folyamat sok év munkája, ami nem megy egyik napról a másikra. Aki családi vállalkozást akar vezetni, annak napról napra tanulnia kell, tudva azt, hogy lesznek könnyebb és nehezebb idők.

De sose felejtsük el, hogy erőfeszítéssel és odaadással mindent le lehet győzni! Mindig számíthatunk az újabb generációra, ez lehet a növekedés kulcsa.

Azoknak, akiknek családi vállalkozásuk van tudniuk kell, hogy milyen kincs van a kezükben, és nem szabad elvesztegetniük.

Volt olyan nehézség, ami felmerült ugyan, de sikerült áthidalni?

Nyilvánvalóan, mint ahogy mindenki másnak is ebben az ágazatban. Nem könnyű vállalkozást vezetni, hiszen az élet sok próbatételt állíthat az utunkba, amelyeket le kell győznünk. De ez erősebbé tesz, így tudunk folyamatosan tovább lépni.

Nehézségek mindig adódnak. Egy nagy gazdasággal a hátad mögött nagy felelősséggel is meg kell birkóznod, és sok kellemetlenséggel kell szembenézned.

De ha elég szerencsés vagy, és jó emberektől tanultál, akkor mindig van kulcs a kezedben a probléma megoldásához!

Milyen útravalót adnának azoknak, akik hasonló cipőben járnak?

Az előzőeket egy apró gondolattal szeretném még kiegészíteni. Mindig tekintsünk vissza kicsit a múltba, hogy megláthassuk azt a sok utat és erőfeszítést, ami ahhoz kellett, hogy a vállalkozásunk oda jusson, ahol ma van. Minket, – a fiatalabb generációt – óriási büszkeséggel tölt el, hogy továbbvihetjük nagyapánk örökségét. Értünk dolgozott, fenntartotta és gyarapította a gazdaságot. Hiszem, hogy a következő generációk számára is át lehet adni ezt a nagyszerű mentalitást, amit mi már évek óta hordozunk magunkban.

Arra bíztatok mindenkit, hogy ha megvan az akarat és az erőfeszítés, vigyék tovább az örökséget, hiszen nem minden családnak adatik meg ez a kiváltság. Nagy felelőlősség, de képesek lehetünk megbirkózni bármivel, ami az utunkba kerül!

Annak se legyen kétsége, aki a semmiből szeretne a jövőben egy családi vállalkozást létrehozni. Egy szemernyi gabonával is megteremthet valamit, amire a jövőben biztosan büszke lehet!

Tóthné Labancz Mariann

Alternatívák a repce

Az őszi káposztarepce (Brassica napus L.) kiemelkedő helyet foglal el a hazai vetésszerkezetben. A vetésterülete évről évre változik, KSH adatok alapján 2023-ban 189.000 hektár repcét takarítottak be a hazai termelők, de a korábbi években több alkalommal is 300.000 ha fölötti vetésterülettel rendelkezett. Felhasználását tekintve igen széleskörben használható növény, mivel olajtartalmából adódóan, annak összetételétől függően egyaránt alkalmas lehet ipari és élelmiszeripari feldolgozásra is. A sikeres repcetermesztéshez nélkülözhetetlen az agrotechnika elemek környezeti adottságokkal történő összehangolása. Ezen elemek közül a legtöbbet az optimális időben és módon elvégzett növényvédelmi kezelésekkel, valamint a talajadottságokhoz idomuló harmonikus tápanyaggazdálkodással tehetjük a repcénkért.

Minden növény esetén nagy hatást gyakorol a későbbi termésmennyiségre a csírázás dinamikája és a kezdeti fejlődési erély, de ez még nagyobb jelentőséggel bír a repcénél. Ennek elsődleges oka annak vetés ideje, mivel az augusztus végi, szeptemberi időszakban gyakorta fordul elő csapadékhiány.

Azon túl, hogy a vízhiány önmagában visszaveti a kezdeti fejlődést, több aspektusból is gátolja a repce optimális növekedését. Egyik ilyen megközelítés a tápanyagok gyökéren keresztüli felvételének gátlása, mivel azokat csak vízben oldott formában képesek felvenni a növények.

Tovább fokozza ennek a jelentőségét, hogy a repce ekkor intenzív fejlődésen megy keresztül, így alapvetően magas tápanyag igénnyel rendelkezik az említett idő-

szakban. További hátráltató tényező, hogy az említett időszakban fellépő csapadékhiány és magas hőmérséklet, a talaj mikrobiológiai aktivitásának csökkenését okozhatja, aminek a mértéke a talaj típustól függően eltérő lehet.

A rizoszféra mikroba közössége nagy mértékben hozzájárul a tápelemek feltáródásához, valamint a növényfejlődést támogató mikroorganizmusok, jelentős mértékben képesek befolyásolni a gyökérrendszer fejlődését, ezzel hozzásegítve a növényt az említett negatív hatásokhoz való alkalmazkodáshoz.

A tavaszi fejlődés az érés kezdetéig szintén igen kritikus időszak a repce szempontjából, mivel ekkor a legnagyobb a növény tápanyagigénye.

Mint a legtöbb növény esetén a repcénél is az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró elem a nitrogén.

A nitrogén azon túl, hogy alapjaiban véve határozza meg a klorofilltartalmat, nagy jelentőséggel bír a fehérjeszintézis során is. Ennek ellenére, a nem kiegyensúlyozott nitrogén adagolás kedvezőtlen is lehet, mivel a túlzott nitrogén adagolás akár ronthatja a termés beltartalmi paramétereit, valamint növelheti a kártevők és kórokozók által okozott károk mértékét is.

A legtöbb nitrogént a repce a kezdeti fejlődés során, illetve a szárba szökkenéskor igényli. Kutatások alapján elmondható, hogy a nitrogén műtrágyázás eltérőképpen befolyásolta más elemek felvételét is.

Például, a kálium levélen belüli koncentrációját fokozta a nitrogén adag növelése, ezzel ellentétben a kalcium koncentráció csökkent, míg a foszforra nem volt hatással a nitrogén. További tény, hogy a tápelemek felvéte-

lén túl, azok transzlokációjára is hatással volt. A foszfor szintén kiemelkedő tápelem a repcetermesztés során. Hatással van a kezdeti fejlődés ütemére, a terméskötődés és fejlődésre is egyaránt. A termés mennyiségre, elsősorban az elágazások számára gyakorolt hatásával hat. Továbbá az ATP molekula alkotóelemeként, fontos szerepet tölt be a fotoszintézis során megkötött energia növényen belüli mozgatásában is. A repce kálium tekintetében is igényes növények közé sorolható.

Különös helyet foglal el a repce tápanyagellátásában, mivel nagymértékben hozzájárul a szár és egyéb növényi szövetek szilárdságának kialakításában, így optimális adagolásával a kórokozók és kártevők elleni védekezéséhez is hozzájárulhatunk.

A repce által felvett kálium jelentős része a vegetatív részekben marad, így a szármaradványok területen hagyásával, a szerves anyagon túl, jelentős mennyiségű káliumot is visszajuttathatunk. A ként mennyiségi szempontból a mezoelemek közé soroljuk, de ez nem tükrözi annak jelentőségét, különösképpen igaz ez a repcénél, mivel az más kultúrnövényekhez viszonyítva igen magas kén igénnyel jellemezhető, ahogy az jellemző a keresztesvirágúak családjában. A kén fontos szereppel bír a fehérjeszintézis során, így a nitrogén ellátással szoros összefüggéseket mutat, a felvételi dinamikájuk is hasonló.

A mikroelemek közül a repce leginkább a bórral szemben igényes.

A virágképződés és terméskötődés során betöltött szerepe miatt alapjaiban határozza meg a termés menynyiséget, de a termés beltartalmi paramétereire, mint

például az olajösszetételre is gyakorol hatást. Hatással van a növényben jelenlévő káros szabadgyökök menynyiségére is, illetve szignálmolekulák részét is képezi, így stresszfiziológiai szempontból is jelentős hatással bír. Hazánkban bór hiánnyal leginkább a magasabb mész tartalmú talajokon találkozhatunk.

Az eddig leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a repce mind mennyiségi, mind pedig kiegyensúlyozottsági szempontból is igényes a tápanyag ellátásra.

De mit is tehetünk annak okán, hogy a termésünket, az agrotechnikai tényezők közül, ne a műtrágyázás korlátozza?

Az egyik legfontosabb teendőnk talajaink jó kondícióban tartása, ehhez azonban meg kell ismernünk annak állapotát. A talajvizsgálati eredmények, megfelelően értelmezve nagy segítséget nyújtanak ebben, így már a tenyészidőszak kezdetére optimalizálhatjuk a tápanyaggazdálkodásunkat.

Fontos, hogy ne csak a talaj kémiai és fizikai adottságaival legyünk tisztában, hanem a biológiai állapotával is.

Ennek tükrében lehetőség szerint fontos, hogy javítsuk a talajéletet, melynek legmegfelelőbb módja a talajoltás a és a szervesanyagok minél nagyobb mértékben

történő visszajuttatása. Az optimális talajélet jelentős mértékben hozzájárul a talajban kötött formában jelenlévő tápelemek feltárásához, illetve a növényi kórokozók visszaszorításában is szerepet játszanak. Emellett egyes mikroorganizmusok képesek olyan vegyületek kiválasztására, mellyel közvetlen módon képesek stimulálni a gyökérzet fejlődését, így megalapozva a hatékony növényi víz és tápanyaggazdálkodást. Fontos, hogy tisztában legyünk a növényünk aktuális állapotával is, és ennek tükrében végezzük el a szükséges agrotechnikai beavatkozásokat. Például, a megfelelő időben felismert tápanyag hiánytünetek kezelésére kiváló alternatívát nyújtanak a levélen keresztül felvehető műtrágyák adagolása.

Ezek többsége összeköthető más, például növényvédelmi kezelésekkel, így gazdasági és idő szempontból is kedvezőek lehetnek. További előnyük, hogy gyorsan fejtik ki hatásukat, mivel leginkább a hiánytünetek megjelenésének helyén hatnak.

Azonban mindenképpen fordítsunk figyelmet arra, hogy a piacon jelenlévő nagy mennyiségű szer közül, a célunknak legmegfelelőbb készítményt válasszuk ki!

Simkó Attila, laborvezető, tudományos munkatárs Phylazonit

A jövő gyökerei: generációváltás

és innováció a Feri Bt.-nél

A mezőgazdaság folyamatos fejlődésének és fenntarthatóságának kulcsa az innovációk hatékony beépítése a különböző munkafolyamatokba. A Feri Bt. története példaértékűen mutatja be, hogyan lehet sikeresen ötvözni a hagyományos gazdálkodást a legújabb technológiai megoldásokkal. Prescher Péterrel beszélgettünk a generációváltás kihívásairól, valamint a korszerű technológiák és modern eljárások szerepéről a családi vállalkozásban.

Honnan ered a gazdálkodás iránti szenvedélye?

A mezőgazdaság iránti szenvedélyem a gyermekkoromra nyúlik vissza. Hivatalosan 2006-ban csöppentem bele a gazdaság mindennapjaiba, de már gyerekként is itt töltöttem a nyaraimat, gyakorlatot szerezve a szántóföldi munkában. Főként sörárpa termesztéssel foglalkozunk egy 430 hektáros területen, ahol innovatív módszerekkel, és azzal, hogy már hatodik éve a tavaszi árpát is ősszel vetjük el, szinte megdupláztuk a termésmennyiséget. Az elmúlt évek enyhe teleinek köszönhetően a tavaszi vetés helyett őszi vetéssel növeljük a terméshozamot.

Ezáltal a növények több időt tölthetnek a földben, ami hosszabb tenyészidőt eredményez, és így a növény nagyobb terméspotenciált érhet el.

Emellett őszi káposztarepcét és kukoricát is termesztünk, amelyek szintén hozzájárulnak gazdaságunk sokszínűségéhez és termelékenységéhez.

Önöknél hogyan ment végbe a generációváltás?

Tudatosan készültek rá?

Édesapámmal, Prescher Ferenccel, családi vállalkozásként működtetjük a gazdaságunkat, így a generációváltás nálunk még folyamatban van. Bár ő már nyugdíjas, cégtulajdonosként még mindig aktívan részt vesz a gazdaság életében, ugyanakkor egyre több felelősséget ad át nekem, különösen a technológiai és növénytermesztési döntések terén. Két testvérem van, akik nem a szakmában dolgoznak, így idővel én veszem át a gazdaság irányítását. A földterületek tekintetében pedig igazságos megosztásra törekszünk.

Van olyan innováció, amit az Ön ötlete nyomán valósult meg a gazdaságban?

Az innovációk bevezetése a gazdaságunkba lépésről lépésre történt, amelyben a gépek iránti érdeklődésem és szeretetem mellett a precíziós technológiák alkalmazása is jelentős szerepet játszott. Én adtam az ötleteketet, édesapám pedig az anyagi forrást, így minden, amit elértünk közös sikernek tekinthető. 2006-ban végeztem gépészmérnökként és 2021-ben precíziós szakmérnökként. Már 2006-2007 óta használunk sorvezetőket, ezt követte 2012-2013 körül az automata és robotkormányzással működő gépek bevezetése a gazdaságba.

Az évek során azt tapasztaltuk, hogy komplex műtrágyákkal, illetve nitrogén-foszfor keverékkel nem tudjuk kielégíteni a növények igényeit. Ezután döntöttünk úgy, hogy adatalapú gazdálkodásra váltunk, kezdve a talajvizsgálattal.

A rendszeres talajminta-vételezés eredményeként elkezdtük a specifikus tápanyag-kijuttatást, figyelembe véve a talaj állapotát és heterogenitását, amivel pontosan a növények igényeinek megfelelően tudjuk ellátni a talajt.

Ezzel nemcsak a költségeket csökkentettük, hanem a talaj állapotát is javítottuk, jelentősen megnövelve a terméshozamot.

Emellett egy komplex gépet is beszereztünk, ami lehetővé teszi a talajelőkészítést, vetést és a talaj lezárását egyetlen műveletben, ezáltal javítva a vízmegőrzést és a talaj állapotát. Most már három munkamenet helyett egy menetben tudjuk elvégezni a szükséges feladatokat, ami jelentős költségmegtakarítást jelent.

A pályázatoknak köszönhetően két évvel ezelőtt sikerült egy hozammérős kombájnt vásárolnunk, és további terveink vannak a precíziós gazdálkodás fejlesztésére is, amelyek folyamatos, bár anyagi korlátok között zajló fejlődést jelentenek számunkra.

Hogyan befolyásolta a tudatos gazdálkodás a műtrágyahasználatot a gazdaságban?

Mint gépészmérnök, mindig a veszteségek csökkentésére törekedtem a gazdaságban, különösen az elmúlt évek recessziós időszakában, amikor a műtrágya ára és az ellátási problémák minden gazdálkodó számára kihívásokat jelentettek. A tudatos gazdálkodásra való áttérésünk, azaz a talaj szükségleteire alapozott műtrágya kijuttatás jelentős előrelépést hozott. 2010 óta Phylazonit talajjavító mikrobiológiai készítményeket is használunk. A tarlóbontóval kezdtünk, majd a kijuttatás technológiáján is fejlesztettünk, hogy a talajoltó és talajregeneráló mikrobiológiai készítményeket hatékonyabban dolgozzuk be a talajba, így növelve a hasznos baktériumok élettartamát és hatékonyságát.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az elmúlt évtizedekben vagy akár az utóbbi néhány évben, és hogy sikerült ezeket leküzdeni?

Az elmúlt években, mint ahogyan más gazdálkodók, mi is szembesültünk nehézségekkel, különösen a két évvel ezelőtti súlyos aszály idején, ami jelentősen befolyásolta a termelést.

Ebben az időszakban a kukoricán jelentős veszteségeink keletkeztek, viszont a gabonaterméseink kimagasló árbevételt és termésmennyiséget hoztak, amit részben a haladó technológiának és a mikrobiológiai termékek alkalmazásának köszönhetünk.

Ezek a termékek hozzájárultak a növények stressztűrő képességének növeléséhez, ami lehetővé tette a számunkra, hogy átvészeljük a kihívásokat. Tavaly értékesítési problémákat tapasztaltunk a piaci változások miatt, amelyeket az ukrán gabonaimport és toxinproblémák nehezítettek, de végül ezeket a helyzeteket is sikerült kezelni.

Milyen útravalót adna azoknak, akik hasonló cipőben járnak és a gazdálkodásban látják a jövőt?

A mezőgazdaságban szemléletváltásra van szükség, különösen a klímaváltozás fényében. Elengedhetetlen a hagyományos növénytermesztési módszerek felülvizsgálata és az új technológiák, mint az innovatív gépek és a talajkezelő mikrobiológiai készítmények beépítése a mezőgazdasági folyamatokba. Kiváló tapasztalataink vannak a tudatos talajvédelem és a forgatás nélküli talajművelés terén, ami nem csak a talajélet megóvását segíti, hanem hosszú távon fenntarthatóbb, nagyobb terméshozamot és profitot eredményez. Az előrelátó és rugalmas szemléletmód és az új megoldások bátor alkalmazása kulcsfontosságú a mezőgazdasági ágazatban rejlő kihívások leküzdéséhez.

Langmár Kommunikáció

Talajgombák és életvitaminok

A talajok természet-diktálta élettörténetében, a csupasz talajon idővel egyre nagyobb lesz a felszíni növényborítottság mindaddig, amíg az éghajlatunkon el nem jutunk az úgynevezett záró erdőtársulásig. Ezt a folyamatos gyarapodást és talajépülést szukcessziónak nevezzük. A csupasz talajfelszínen az elsődleges (pionír) élőlények a fotoszintetizáló kék- és zöld algák teremtik meg az alapot a további talajélőlények számára. A baktériumok csökkenésével párhuzamosan a jótékony talajgombák fokozatos felszaporodása következik be a természetes rendszerekben. A baktérium-gomba arányból (B:G) ismereteket szerezhetünk a talajépülés, a talaj javulásának és a talaj egészségének is az állapotáról, így érdemes lehet erre a tulajdonságra is figyelni.

Mikrobiális csalogatás növényi gyökérváladékokkal

Napjaink intenzív talajművelési gyakorlatában a gombákra kevés figyelem fordítódik, vagy ha igen, akkor csakis azt vesszük észre, hogy az úgynevezett „talajeredetű gomba-kórokozók” megjelentek és azok ellen feltétlenül védekezni kell gombaölő szerek (fungicidek) kijuttatásával. A károsításnál a növények toleranciájára, immunitására, vagy a talajok természetes és egészséges ellenálló-képességére (szupresszivitására) nem vagyunk figyelemmel, pedig éppen ez vezet a kár- és kórokozók felszaporodásához.

Az intenzív mezőgazdasági gyakorlat a patogén gombák megjelenéséhez, a talajegészség csökkenéséhez, a fogékony (receptív) talajhoz járul hozzá, amely szerint, mint egy ördögi kör, újabb mezőgazdasági kemikáliákra van szükség.

A talaj folyamatos forgatásával, a hagyományos talajműveléssel kezelt szántóföldeken az ekét boronával végzett másodlagos művelés, majd ezután további szerkezetrombolás, a talaj porítása követi. A talajnak az ilyen és bármilyen eszközzel kivitelezett „zavarása” azonban rendre felszaggatja azokat a hálózatokat (kapcsolattartó rendszereket), a gombafonalak szöve-

dékét, amelyek biztosítanák a növényi tápanyagellátást és védelmet. Számos olyan gomba ismert, amelynek fonalai (hífái) közvetve, indirekt módon is javítják a növények tápanyag-felvételét még a kötöttebb talajokban is. A gombafonal 1-10 mikronos átlagos átmérőjével a talajok kapilláris vizet tartalmazó, 0,2-10 mikron nagyságú mezopórusaiból is képes a vizet feltárni és azt a növényhez juttatni. A gombafonalak továbbá olyan (autó)pályáknak tekinthetők, ahol egyéb, baktériumok is képesek közlekedni és aktívan tevékenykedni. Korábbi munkánkban igazoltuk, hogy a Nitrogén-kötő Azospirillum baktérium éppen a gombafonalakban tud úgy „elbújni”, hogy ott csak a számára éppen optimális igen kevés, mindössze csak 5%-nyi oxigén legyen jelen. A gombafonal mikroaerofil környezete a baktérium működését és növekedési hormontermelését biztosította (Biró et al., Tsimilli et al. 2000). A hífahálózat által szállított vízben a növényeket segítő további mikroorganizmusok (baktériumok, aktinomiceták) is fel tudnak szaporodni a növényi gyökér környezetében, és ott sajátos hatóréteg, a rhizoszféra és pozitív eredménye, a rhizoszféra-effektus (Rf) alakul ki. Hiltner (1904) szerint a gyökér körül akár 5-10-100-szor is több lehet a talaj-élőlények száma, mint a gyökér nélküli talajban.

A rhizoszféra hatás kialakulásakor a növény az adott talajból válogat, így a gyökerek mikrobiológiai vizsgálatával képet kaphatunk a talaj önálló életerejéről és a növénynövekedést-támogató képességéről is. Érdemes ezért a gyökérrendszer

Gomba:Baktérium összetételét és arányát is figyelembe venni a talaj tápanyagszolgáltató képességének megítélésénél.

A rhizoszféra effektus azért alakul ki, mert a növény, hogy minél több tápanyaghoz folyamatosan hozzájuthasson kémiai csalogató anyagokat (exudátumokat) választ ki a gyökerén keresztül. Az általa, a fotoszintézis során megtermelt anyagainak (az asszimilátumoknak) naponta akár a negyedét (20-25 %-át) is képes feláldozni, hogy viszonzásul hozzájusson a neki szükséges szervetlen tápelemekhez. A növény által kiválasztott anyagok olyan szerves szén- és nitrogén-források (aminosavak, fehérjék, cukrok és még vitaminok is), amelyek oda-csalogatják az önálló szervesanyag-előállításra nem képes (heterotróf táplálkozású) mikroorganizmusokat, paránylényeket.

A gyökéren keresztül kibocsátott gyökér-izzadmányokról keveset tudunk, de a legtöbbjük szénhidrát, amino- és a szerves savak, de lehetnek növekedési faktorok (biotin, tiamin) és hormonhatású vegyületek, vagy a tápelemek felvételét biztosító kelátképző anyagok is.

A növény a gyökérből kibocsátott anyagokat úgy választja meg, hogy az adott talajok és a környezet tulajdonságai szerint az igazodjon a növény saját tápanyagigényéhez, és kezelje lehetőleg a fennálló tápanyag-hiányokat.

A gyökér-exudátumok között például nagyobb arányban lesznek jelen a vaskelát anyagok akkor, ha nincs elég felvehető vas a talajban, vagy nincsenek jelen azok a baktériumok (pl. a Pseudomonas genusz képviselői) amelyek elég vasat tudnának a növénynek feltárni. A tipikus kiválasztott anyagokat egyes növényeknél az 1. táblázat összegzi.

Jellemző gyökérváladékok búza kukorica borsó

szénhidrátok glükóz - fruktóz aminosavak leucin - triptofán

szerves savak oxálsav almasavenzimek proteáz foszfatáz -

1. táblázat: A gyökerek által kibocsátott, növény-függő szerves csalianyagok különbözősége három növénynél

Anyagcsere termékek és hatásuk

Külső szénhidrátok (exopoliszacharidok) kiválasztása

Nehézfém-tolerancia

Sótűrőképesség

Kelát-anyagok kiválasztása

ACC deamináz enzim

Szalicil-sav (SA)

Abszcizin sav (ABA)

Funkciók és alkalmazások Következmények, eredményesség

A talaj másodlagos szerkezete javul (morzsalékonyság)

Bioremediációs gyakorlatban használható mikroorganizmusok

Ozmotikus stressz csökkenése

Növényi vas-felvétel, és tápelemmobilizálás

Környezeti stresszhatások csökkentése

Növény-környezeti stressz szabályozása

Növénynövekedés szabályozása

Talajok tápanyag- és víz- megőrzési képessége

A fitotoxicitás és a nehézfém-kockázat mérséklése

Növénynövekedés szikes, sós talajon is

Biotrágya-hatás, talaj-termékenység

Patogén védelem; só- és szárazság -tűrés, -védelem

Só-, nehézfém- és szárazság-tűrő képesség, tolerancia

Erőteljesebb, ellenállóbb növények, patogén-kontrol

2. táblázat: Mikroorganizmusok másodlagos anyagcsere-termékei, amelyek a növénynövekedésre és a növényvédelemre kedvező hatással lehetnek

A gyökerekhez a kémiai anyagok segítségével odavonzott mikroorganizmusok között növény-növekedés-serkentő, PGPR (Plant-Growth-Promoting Rhizobaktérium) szervezeteket is találhatunk. Ezek számos mechanizmus, stratégia szerint tudnak a növényre kedvező hatást kifejteni. Az adott képesség olyan exudált anyagok miatt is létrejöhet, amit a 2. táblázat mutat be részletesebben.

A talaj mikrobiális összetételéből jól vizsgálhatók azok a jótékony hatású növény-növekedést és növény-védelmet biztosító szervezetek, élettani csoportok, amelyekkel a műtrágyák és peszticidek felhasználása is kellő szakértelemmel csökkenthető, kizárható. Érdemes lenne jobban kihasználni ezt a természet-adta lehetőséget.

A gombák számának növekedése a vegetációban

A természet törvényei szerint a talajoknak is van egy életútjuk, ami a hazai mérsékelt égövi klímán az idők során a csupasz talajtól számos köztes növény-társulási lépésen keresztül eljut egészen a lombos erdőt jelentő zárótársulásig. Ez a folyamat, a szukcesszió évtizedek és évszázadok során alakul ki. Ezek, a természetes folyamatok által biztosított ökológiai törvényszerűségek lemásolhatók az intenzív mezőgazdasági rendszerekben is annak érdekében, hogy egészségesebb talajok, növények és élelmiszerek jöjjenek létre. Napjainkban az agro-erdészet közelíti használja ki ezt a szemléletet.

Terjed az úgynevezett szintropikus gazdálkodás is, ami fenntarthatóbb és egészségesebb talaj”művelést” jelent. A módszer során sok-sok tényezőre figyelemmel kell lenni; többféle növény-típus és -életmód, növény-növekedési erély, a növénynövekedés ütemezése, stb. Ezt a gazdálkodást nem lehet azonban szinte automatikusan folytatni, hanem állandó odafigyelést igényel. Előnyei, hogy a talaj zavarása helyett a növények az adott klimatikus körülményhez igazodva, egymás élettani tulajdonságait maximálisan összehangolják, a talajok szerves anyagai fokozatosan gyarapodnak és a talaj folyamatos pusztulása helyett egy fenntartható talaj-építés valósul meg.

Napjaink modern mezőgazdasági gyakorlata és a monokultúrák elterjedése riasztó mértékben degradálja a „termő”földet. A talaj egészségi állapota annyira rosszá válik, hogy műtrágyákra és növényvédő-szerekre, külső ember-vezérelt beavatkozásokra van szükség a talaj önálló életerejének a szinte automatikus működése helyett.

Érdemes együttműködni a természettel és segíteni a talajokat, a talaj-növény rendszereket is fenntartó és építő folyamatokat

A dolog érdekessége, hogy a növényi borítottsággal párhuzamosan a talajok folyamatos biológiai összetétele és aktivitása is változik, gyarapodik és javul. A kezdeti baktérium-túlsúly után a talajgombák folyamatos gyarapodása látható, míg végül szinte csak ezek fognak dominálni a növény-talaj rendszerben. A gomba:baktérium (G:B) arány alapján az adott talaj pH-ja, az erősen lúgos, alkalikus körülmény helyett fokozatosan inkább savasabb irányba mozdul el. A nitrogén-felvehetőségénél a kezdeti nitrát-mennyiségeket és túlsúlyt fokozatosan az ammónium ionok váltják fel (3. táblázat).

Kérdés ezek után, hogy vajon mit tanulhatunk a természet-diktálta folyamatokból? Hogyan használhatjuk fel az ökológiai törvények ismeretét a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatban? Az egyik ilyen felismerés, hogy a gombák számának növekedése jobb talajállapotot jelent, azaz a talajok lebontó-képességének és így a bio-geo-kémiai tápanyag-körforgásnak is az erősödését.

A gombák feldúsulása összefüggésbe hozható a szerves anyagok növekedésével a talaj felszínén és a talaj-rétegekben, és közvetve a talaj további élőlényeinek, a talaj teljes tápanyag-hálózatának is a gyarapodásával. A talajon a mulcshagyó gazdálkodás, a talaj-fedettség és a növénytermesztés köztes időszakában is takaró-növények alkalmazása jelentheti a szerves anyagok megőrzését, és gyarapodását.

A talajgombák és az életvitaminok

A talajgombák nem csak a növényi tápanyag-ellátást biztosíthatják, de a talajok egészségi állapotán keresztül az emberi jóllét is köthető hozzájuk. Bizonyos gombák olyan anyagokat tudnak kibocsátani, amelyeknek antoixidáns, egészségvédő tulajdonságai vannak.

3. táblázat: A gombák számának növekedésével megváltozó talaj-tényezők és a jellegzetes növénytársulások kialakulása az idővel

Tényezők Baktériumok (B) túlsúlya - szárazabb klíma

Talaj-gombák (G) túlsúlya - nedvesebb klíma

Hatóévek 1 2 3 10 25 100 200 200+ G:B arány 1:100 1:10

Vegetáció, főbb növények ARID, csupasz zavart GYOMOS Aktinomiceták KORAI füves társulás KÖZÉP füvek zöldségek KÉSEI füvek gabona BOKROS társulás szőlő ERDŐ lombos fák ERDŐ fenyő-félék

Nitrogén tápanyag főleg nitrát, kevés ammónium kevesebb a nitrát azonos arány főleg ammónium és kevesebb nitrát-tartalom

Talaj pH-ja 7-10

Ilyen anyagok az ergoszterin-típusú (ergotionein, ERGO) anyagok, aminosav-származékok, amelyek a hífahálózat sejtfalaiban is kiválasztódnak, képesek csökkenteni továbbá az emberi krónikus megbetegedések kockázatát is, „ERGO” (tehát) ezekre jobban figyelni kellene. Az ERGO-fehérjék, mint emberi „élethossz-vitaminok”, és antioxidánsok hatása, hogy képesek csökkenteni a Parkinson kór vagy az Alzheimer kór megjelenését és kockázatát is.

A talajban a gombák azok, amelyek lebontják az alig-, vagy nehezebben hozzáférhető hosszú szénláncú szerves anyagokat (pl. a cellulózt és a lignint). A gombák a talaj táplálékhálózatnak lényeges képviselői, hiszen azok fogyasztására épül számos talajfauna, mint pl. az ugróvillások (Collembolák) élete és talajbeli működése is.

A gombák által termelt életfontosságú anyagok és a gombák száma is ugyanakkor erősen csökken az egyre intenzívebbé váló talajművelés hatására és a mezőgazdasági vegyszerek, gombaölő szerek (fungicidek) és más biocid anyag (herbicid, inszekticidek…stb.) felhasználásával. Ahogy azonban a szukcesszió példája is mutatta, a talajok egészsége és az emberi egészség érdekében is arra kellene törekedni, hogy a talajokban növekedjen a gombaszám és javuljon a gomba baktérium arány is. De milyen lehetőségeink vannak erre?

Az első kezdetleges mikroszkópokban gombáknak hitték azokat a baktériumokat, amelyek sejtjei összekapcsolódtak és hosszú gombafonal-szerű, sugaras irányba növekvő alakzatot vettek fel (1. fotó). Ezek a „sugárgombák” ma már tudjuk, hogy az egészséges talaj alapvető élőlényei, de az emberi egészséget is az általuk kibocsátott, antagonista hatású biocid anyagoknak, az antibiotikumoknak köszönhetjük.

A talajok betegség-elnyomó képességét a sugárgombák számával és antagonista képességével lehet jellemezni. A biokontroll tulajdonsággal peszticidek felhasználása csökkenthető, érdemes ezt a tulajdonságot is vizsgálni, ismerni, jól ki- és felhasználni.

A talaj-növény rendszerben a nitrogén és a foszfor makroelemekre van a leginkább szükség a növényi produkció, a termés érdekében. A gombák ezeknél a létfontosságú elemeknél is nélkülözhetetlenek. Kimutatást nyert, hogy a „kölcsönösen hasznos együttélést” megvalósító szimbionta gombák nem csak a vizzel és a benne oldott tápelemekkel tudják ellátni a növényt, de a mikorrhiza gombák spórája még további segítő (úgynevezett helper) baktériumokat is visz magával.

A mikorrhiza-gomba által „szállított” segítő baktériumok lehetnek hormon-termelők, növekedés-szabályozók, vagy az elemfelvételt javítók és ezzel a növényi produkció

A kezdeti mikroszkópokkal gombáknak hitt sugárgombák, azaz Aktinobaktériumok, amelyeknél az egyes baktérium-sejtek összekapaszkodása miatt „gombafonál-szerű” hálózatok jönnek létre a talajban.

Ezek a távolabbi talajrészről is elérik a tápanyagokat és antibiotikus anyagok kiválasztásával növényvédelmet és a talajegészséget is biztosítják.

és a mikrobiális táplálás egy lépésben meg tud valósulni.

A mikorrhiza gombák szerepe különösen a foszfor-felvétel előmozdításában nélkülözhetetlen, hiszen ahogy Isaac Asimov megemlíti, „amíg az atomenergiát helyettesíthetjük fával-szénnel, addig a foszfor esetében nincs helyettesítő, sem pótló anyag”. Nem véletlen, hogy a több, mint ötszázezer éves szimbiózis tette lehetővé a növények szárazföldi megtelepedését és életét.

Az alábbi fotón látható, hogy a növényi hajszálgyökerekből még vékonyabb gomba-hífák erednek, ezzel sűrűbb lesz a növényi gyökérrendszer, ami biztosítja a jobb növénytáplálást és a talajok átjárhatósága, laza szerkezete is segíti a növény-növekedést. Elmondható,

Dúsabb gyökérrendszer és jobb növényi tápanyagellátás a szimbionta mikorrhiza gombák hatására. Közvetve a talaj szerkezete, morzsalékonysága is javul (forrás: kertlap.hu)

hogy a növényi víz- és tápanyag-felvétel is a vékony gombahífák segítségével valósul meg, a növényi stressztűrő-képesség is erőssé válik.

A talaj-növény rendszerek jótékony hatású gombáit, legfontosabb szervezeteit és tevékenységüket a következő oldalon található 4. táblázat foglalja össze. A növénypatogén gombák számát a biokontroll hatású szervezetek hidrolizáló aktivitású, sejtfalbontó enzimek (kitináz, glukonáz) termelése által képesek szabályozni. Ezek mellett leírtak olyan törzseket is, amelyek például a Fusarium gombák okozta tüneteket is csökkenteni tudják, azáltal, hogy a gomba toxinokat lebontják, ártalmatlanítják a növény-talaj rendszerben. Más talajorganizmusok indukálni képesek a növényi rezisztenciát a patogének ellen, így biztosítva a növények nagyobb ellenálló képességét (4. táblázat).

Gombák típusa

Szimbionták, endo- és ekto-szimbiózis

Szaprofiták, korhadékevők cellulózlebontók

Fermentálók, anaerob lebontók

Patofiták, paraziták

Tulajdonságuk Tevékenységük

J ó t é k o ny h a t á s ú s z e r v e z e t e k

Kölcsönösen előnyös együttműködés a növény és a gomba között, a gyökér-belsőben élnek

Az elhalt növényi/állati maradványok bontása

Növényi anyagok levegőtlen bontása, erjesztőképesség

Tápelem- és víz-felvétel, növényi-egészség, segítő baktériumok szinergizmusa

Tápelem- és a vízkörforgalom biztosítása

Talaj-fertőtlenítő- hatás és esetleg növényi toxinok is

Főbb képviselőik

Arbuszkuláris(endo)mikorrhiza gomba (AMF) a lágyszárú növények 80%-ánál, ekto-mikorrhiza a fás szárú növényeken, fenyőféléknél

Fehérkorhadást okozó fonalas gombák és a „sugárgomba”, Aktinobaktériumok is

Élelmiszerekhez használható élesztőgombák és anaerob baktériumok K á r o s í t ó k, p a t o g é n e k é s a n t a g o n i s t á k

Gomba gombának farkasa szerinti működés

A talajeredetű kórokozó gombákat szívogatják

Trichoderma nemzetség fajai, törzsei, Arthrobotrytis, Beauveria, Coniothyrium sp.

4. táblázat: Mikroszkópikus méretű talajeredetű gombák típusai és szerepük a növénynövekedés és/vagy a növényvédelem érdekében

A hiányzó talajgombák közül a legnagyobb gyakorlat szerint leginkább a szimbionta mikorrhizával történő oltások az ígéretesek. Mivel azonban a mikorrhiza gomba csak élő növénnyel együtt szaporítható fel (obligát szimbionta), ezért az alkalmazásnál a növény és a mikroba közötti kompatibilitásra kiemelten figyelni kell.

A mikorrhiza gombák felhasználásánál igen hatékonyak azok, amelyek hozzászoktak, adaptálódtak az adott környezeti (stressz)körülményekhez, mindemellett jól és gyorsan kolonizálják a gazdanövényt és a foszfor-mobilizáló képességük is kiemelkedő. Az alkalmazás sikeréhez a háttér-laboratóriumok vizsgálatai járulhatnak hozzá. A növény-táplálás mellett kiemelkedő jelentőségű még bizonyos gombák biokontroll képessége is, amivel a növényvédelemhez lehet hozzájárulni és a peszticid-felhasználást csökkenteni. A mezőgazdasági gyakorlatban ilyen mikrobiális talajoltás valósulhat meg a leggyakrabban felhasznált Trichoderma gombákkal is, illetve előzetesen laboratóriumi körülmények között antagonista képességgel rendelkező és engedélyezett törzseikkel.

Nem mindegy tehát, hogy melyik oltóanyag kerül felhasználásra egy adott talajállapot vagy elvárt növényi tulajdonság során.

A talaj-kezelések eredményességét szakszerű vizsgálatok és háttérlaboratóriumok tudják segíteni.

A fizikai-kémiai talaj-vizsgálati eredmények mellett a szaktanácsadáshoz fontos lenne az a „Biodetektív” oknyomozás is, amivel a talaj biológiai erejének a kapacitását maximálisan lehetne támogatni. Ebben a folyamatban a talajgombákkal is számolni kell.

Prof. Dr. Biró Borbála, MTA doktora, talajbiológus, ökológus elnök, Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztály biro.borbala@gmail.com

A biztos termésben látom a megoldást, amit el tudunk érni szemléletváltással

Plótár István

Plótár István Zala megyében, Dióskál településen, családi gazdaság formájában vezeti a vállalkozásukat. Gazdaságuk 100%-ban családi tulajdon, 5 alkalmazottal. Párja és édesanyja az irodai munkát végzi, minden másért pedig István felel, vagy, ahogyan viccesen megfogalmazta: „minden másért én tartom a hátamat”.

700 hektáron gazdálkodnak, melyből 600 hektárt szántóföldi növénytermesztés, 100 hektárt pedig rét és legelő fed le. Szabadtartásban szarvasmarhákkal és juhokkal is foglalkoznak. A vetésforgójukban megtalálható a sörárpa, a kukorica (takarmány és waxy), a napraforgó, az őszi árpa, őszi búza és a repce.

Miért fontos a szemléletváltás?

Elsősorban azért tartom fontosnak, hogy legyen mit tovább adni a gyermekeinknek és tudjanak hol gazdálkodni a jövőben.

Számunkra a hagyományos gazdálkodásból való kitekintés hosszú távra nyúlik vissza. Két, több mint 20 éves együttműködésnek köszönhetően kísérletet állítottunk be, a forgatásos és forgatás nélküli művelés összehasonlítása érdekében. Hellyel-közzel, de a tartamkísérlet mai napig is folyik.

Lazítást, illetve sekélyebb műveleteket, pl. gruberezést használunk. A talaj számára drasztikus beavatkozásokat kerüljük. Próbáljuk összevonni a műveleteket; a

vetéssel együtt készítjük a magágyat és juttatjuk ki a műtrágyát. Szintén vetéssel egymenetben a Phylazonit Talajregeneráló baktérium készítményét is használjuk, a talajélet fellendítése céljából. Azt gondolom, hogy a csíranövény megindulásában sokat segíthet, javíthatja az életkörülményeket.

Milyen eredményeket tapasztalt?

A forgatás nélküli művelésnek köszönhetően a termésátlagok vagy hasanlóan alakultak, vagy pedig jobbak lettek. Az erózió mértéke csökkent, így tápanyagot sem veszítettünk. Kevesebb az energia- és munkaidő ráfordításunk, mint a hagyományos művelés esetében, ezáltal kevésbé kopnak a gépeink is.

A talajbaktériumokat 2 éve használjuk, így még messzemenő következtetések nem szeretnék levonni. Ami viszont biztosan elmondható, hogy - ezen alternatív módszerek eredményeképp - a talajéletünk olyan szinten beindult, hogy sokszor nem is tudok akkora mulcsot meghagyni, mint amekkorát szeretnék, annyira jól bomlik a szármaradványom.

A kiadásaink nem növekedtek, egyértelműen csökkentek a költségeink, a talajainknak pedig jót tettünk; feleslegesen nem mozgattuk őket. Azt gondolom, hogy ha a művelés hatására spórolunk a költségeinken, akkor nem feltétlenül van szükségünk jobb termésátlagokra. Én a biztos termésben látom a megoldást,

amit el tudunk érni a szemléletváltással. Tehát képesek vagyunk ugyanazokat a termésátlagokat hozni, mint az, aki sokkal több műveletet használ és sokkal több költséggel gazdálkodik.

Fontos eredménynek könyvelem el, hogy helyenként már kicsit kevesebb műtrágyát juttatunk ki, hiszen a talajnak a tápanyag-szolgáltató képessége folyamatosan javul, így bízom benne, hogy a későbbiekben drasztikusan tudom csökkenteni az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeimet is.

Mennyire tartja fontosnak a talaj állapotának javítását? Milyen lépéseket tett vagy tesz ezzel kapcsolatban?

Nagyon fontosnak tartom a talajjavítást. Csökkentenünk kell az eróziót, a deflációt. Mi elég dombos vidéken gazdálkodunk, így teljes mértékben megszüntetni nem tudjuk, de ahogy már említettem a forgatás nélküli művelés hatására igyekszünk csökkenteni ezek mértékét.

A talaj szerkezetét és a talajéletet mindenképpen védenünk és segítenünk kell, hiszen ebben dolgozunk, ebben élünk. Ha javítjuk a talajainkat, akkor a tápanyag-szolgáltató képessége is javul. Mi, amikor úgy ítéljük meg, hogy az adott beavatkozással, vagy éppen

az adott időpontban roncsolnánk a talajt, akkor inkább nem is nyúlunk hozzá.

A talaj állapotának javítása érdekében évek óta takarónövényeket is használunk.

Miben látja a megoldást a jövő növénytermesztési kihívásaira?

A termesbiztonság javításában látom a megoldást. Ehhez kell a jó talaj, a megfelelő technológia és kellenek a működőképes input anyagok is. Az okszerű gazdálkodás mellett, mindenképp a talaj- és környezetvédelmet kell szem előtt tartanunk!

Hogyan képzeli el a jövő termelését? Milyen alternatív módszereket szükséges beépíteni a termelésbe, amivel hatékonyabban lehet gazdálkodni?

„Az öregapánk is szántott”, hagyományos gondolkodásmódot el kell felejtenünk. Sajnos az éghajlatváltozástól is nagymértékben függünk, ezért mindenképp a talajkímélő művelést célszerű követnünk. Meg kell próbálunk segítségül hívni a természetet!

Tóthné Labancz Mariann

Az időzítés vagy monitoring alapú növénytermesztés

Napjainkban divat hangzatos hívószavak felhasználásával felkelteni a mezőgazdaságban dolgozók érdeklődését, majd ebbe csomagolva értékesíteni a legkülönfélébb input anyagokat. Hatalmas „marketing zaj” kísér szinte minden terméket és technológiát, ami sajnálatos módon elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a mezőgazdaság hagyományosan „tudás-alapú” szakterület. Művelőinek az okszerű döntések meghozatalához hiteles forrásból szerzett tudásra és tudományosan (is) megalapozott tényekre van szükségük.

Szaktanácsadóként hiszem, hogy a megszerzett tudás átadásával, az összegyűjtött információ feldolgozásával, a növénytermesztésben felmerülő problémák mentén, gyakorlatban használható és célirányos javaslatokkal kell segíteni a termelésben dolgozók munkáját.

A tudomány és a technika rendkívül gyors fejlődése, a természeti környezet és a klíma átalakulása, a támogatási- és szabályzó rendszerek változása, az input anyagok és a termények árai körüli bizonytalanság új szemléletmódok és új megoldások termelésben való megjelenéséhez vezetett. Ahogyan a szántásos vagy a forgatás nélküli művelésnek, a kémiai növényvédelemnek vagy a biogazdálkodásnak, úgy minden techno-

lógiának megvannak az előnyei és a hátrányai. Egyik sem jelent önmagában megoldást, de egyes elemeinek átvétele javíthatja a másik eredményességét.

A címben jelzett időzítés vagy monitoring alapú növénytermesztést nevezhetnénk időben precíz gazdálkodásnak is.

Lényege, hogy az egyes technológiai elemek alkalmazását mindig a termesztett növény fejlettségi és egészségi állapota határozza meg.

(Ez a szemlélet természetesen ugyanígy alkalmazható például a talajra és/vagy a talajművelésre is.) A racionális alapokon nyugvó, okszerű döntések meghozatalához

ebben az esetben a növények fejlődéséről és működéséről kell megfelelő tudással rendelkezni. Ehhez frissíteni és bővíteni kell a növényélettan, a növényi fejlődéstan és a stressz élettan ismeretanyagát.

A növényélettan a növényi működés tudománya. Ismerője tisztában van a növényben zajló élettani folyamatokkal és azok összefüggéseivel.

Ha ismerjük a növény működését, akkor képessé válunk működtetni azt. Ha pedig a növény jól működik, akkor eredményes is lesz, azaz növekszik a produktum (hozam), végeredményben pedig a termelés jövedelmezősége.

A növényélettani ismereteink alapján tudhatjuk azt is, hogy az egyes növények forrás vagy elnyelő oldalon korlátozottak. Ez alapjaiban határozza azt, hogy a termesztés technológia mivel és melyik fenológiai időszakban segítse a növény fejlődését.

A növényi fejlődéstan a fejlettségi stádiumok felismerésének és időpontjai meghatározásának tudománya. Ehhez kapcsolható a terméselemek fogalma. (Terméselemnek hívjuk a növény azon szerkezeti elemeit, amelyek száma, mérete/nagysága és/vagy tömege közvetlenül meghatározza a termésmennyiséget és

1. A kalászdifferenciálódás ideje (2024.02.09.)

-minőséget.) Az egyes terméselemek kialakulásának és fejlődési időtartamának ismerete közvetlen beavatkozási lehetőséget biztosít a termésmennyiség és -minőség alakulásába.

A stressz élettan a környezet és a növényi működés kölcsönhatásának tudománya.

Foglalkozik a környezetből érkező impulzusok hatásával (terhelő vagy támogató), illetve a növények reakciókészségével, ellenállóképességével. Figyelembe veszi a növények azon képességét, hogy helyhez kötött életmódjuk kapcsán és a túlélésük érdekében reagálni és védekezni tudnak a kívülről érkező különféle ingerekre, és bizonyos mértékig kompenzálni tudják azok hatását.

A fentiek figyelembevételével az időzítéses vagy monitoring alapú termesztéstechnológiánál tehát a beavatkozások időben precíz elvégzésének alapjai a következők:

1. az éppen zajló élettani folyamatok ismerete (pl. alapanyagok, végtermékek, működési feltételek),

2. a fejlettségi stádium, illetve kezdő- és végpontjának meghatározása,

3. a környezeti hatások jellegének és a növény állapotának felismerése, felmérése.

2. A csúcsi osztódó szövet megnyúlása (2024.02.13.)

3. Egyesbarázda állapot (2024.02.28.)

Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett növényünk. Szinte minden szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság vetésforgójában megtalálható.

Az időben precíz műveléstechnológia elemei a búza esetében a következők:

• elnyelő oldalon korlátozott növény, tehát a termesztéstechnológia elemeinek kiválasztása és azok időzítése az elnyelő kapacitás növelését szolgálja, magyarul a szemek potenciális mennyiségét (ill. az ezt meghatározó terméselemek nagyságát) kell növelni azok kialakulásának idején

□ vetőmag csíraképességét növelni,

□ a levélszámot és vele együtt a termő oldalhajtások (bokrosodás) számát növelni,

□ a kalászhosszt növelni,

□ a kalászemeletenkénti virágszámot növelni,

□ az ezerszemtömeget növelni;

• a hajtáscsúcs osztódó szövetének generatív állapotát kell meghatározni ahhoz, hogy a termés szempontjából fontos generatív szervek kialakulását és fejlődését nyomon tudjuk követni

□ a virágzat (kalász) differenciálódásának ideje ▷ kalászszám kialakul,

□ egyesbarázda állapot ▷ a kalászemeletek száma nőni kezd,

□ zárókalászka – véglegesedik a kalászhossz,

□ tejesérés elejétől viaszérés végéig – szárazanyag felhalmozódás (ezerszemtömeg).

Kettősbarázda állapot (2024.03.04) ▲

5. Zárókalászka állapot (2024.03.08.) ▼

Szabó István, Növényvédelmi és talajtani szakmérnök

4.

Mikroorganizmusokkal a felvehető foszforért!

Foszfor. Görög elnevezése annyit tesz, fényhozó. A szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel, valamint az oxigénnel együtt ahhoz a hat elemhez tartozik, amely alapvető az élethez. Az élő szervezetek ötödik, bolygónk 11. leggyakoribb eleme.

Nem is gondoljuk talán, de bolygónk mai légköre, a fotoszintézis során keletkezett bőséges oxigén jelenléte is foszfor óceáni megjelenésével magyarázható, mely a kiemelkedő kontinensekből oldódott ki évmilliók alatt, és amely elem bőséges elérhetőségével az alacsony hatásfokkal fotoszintetizáló cianobaktériumok „magasabb üzemmódba” kapcsoltak, és látták el az óceánokat, majd a légkört még több oxigénnel. Történt mindez a foszfortartalmú molekulák kiváló energiatároló képességéből kifolyólag.

Felfedezése több hordónyi vizeletből

A foszfort az 1600-as években először állati és emberi testnedvben mutatták ki, majd csak utána a növényés az ásványvilágban, valamint az első elem, melynek ismerjük felfedezőjét, a felfedezés módját és idejét.

A foszfor felfedezője Hennig Brand német katona, kereskedő és alkimista volt, aki az ezüst előállításának módját keresve az emberi vizeletből foszfort nyert ki. Borzasztó mennyiségű állati és emberi vizeletet gyűjtött össze a környező falvakból, az ott élők nem kis megrökönyödésére. 1669 körül egy alkalommal tűzhelyén felforralta a vizeletet, hogy az sűrűbbé váljon. Meglepetésére világító gőz keletkezett. Ahogy az anyag lehűlt, szilárd állagot öltött, és továbbra is különös módon világított.

Brand a „phosphorus mirabilis”, azaz „csodálatos fényhordozó” nevet adta a felfedezett elemnek. Körülbelül 5500 liter vizeletből állított elő mindössze 120 gramm foszfort saját technológiával, ami alapvetően gyenge „kihozatalt” jelent, mert több mint 600 gramm foszfort is tartalmaz ennyi vizelet.

Ha a talaj foszfortartalmát vizsgáljuk, elmondható, hogy talajban rendszerint van elegendő foszformennyiség, ugyanakkor legnagyobb része vízoldhatatlan formában található és a növények számára felvehetetlen.

A talaj foszfortartalmát 0,02-0,1 % között határozza meg a legtöbb hivatkozás, ennek a foszfornak azonban csak 0,1%-a áll rendelkezésre növények számára.

A talaj foszforhiányának pótlását, a növények foszforigényének kielégítését hagyományosan foszforműtrágyák kijuttatásával oldjuk meg. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény, hogy szükség van olyan technológiák, termékek kutatására, amelyek képesek javítani a foszforműtrágyázás hatékonyságát, a terméshozamok növekedésének ígéretével, mely módszerek lehetőség szerint csökkentik a környezetterhelést, a talajok és vízbázisok védelmének érdekében.

Mikroorganizmusok szerepe a feltárásban

A talaj semlegestől eltérő kémhatása esetén a foszfor hajlamos stabil, vízoldhatatlan vegyületeket alkotni más elemekkel. Lúgos tartományban, vagyis mészben gazdag talajokon kalcium-hidrogénfoszfát, savanyú talajokon vas- és alumínium-foszfát vegyületeket képez. E formák – a szerves vegyületek alakjában jelenlévő foszforral együtt – a nem mobilizálható foszforkészletet növelik, melyeket a növények nem tudnak felvenni a talajoldatból.

A talaj élőlényei közül számos mikroorganizmus képes az oldhatatlan szervetlen vagy szerves foszfát mobi-

lizálására, feltárására. Baktériumok, gombák, aktinomicéták (sugárgombák) és algák is képesek erre. Jó hír számunkra, hogy az ismert talajbaktériumok közel 50 %-a képes – kisebb-nagyobb mértékben – oldható formává alakítani a stabil foszfor formákat.

A mechanizmusok, amelyeket év százmilliók alatt fejlesztettek tökéletesre, sokfélék lehetnek: a szerves savak, sziderofor vegyületek előállítása, protonok kiválasztása, exopoliszacharidok (EPS) vagy enzimek termelése.

Célszerű szétválasztanunk a szervetlen foszfor formák és a szerves foszfor formák feltárásának mechanizmusait. A szervetlen stabil formák oldhatóvá tételét végző mikroorganizmusokat a szakzsargon foszfát-szolubilizáló mikroorganizmusoknak hívja, melyek az oldhatatlan ásványi foszfort, a növények számára is felvehető hidrogén-foszfáttá és dihidrogén-foszfáttá alakítják.

A testükbe épített ionos forma természetesen pusztulásuk után válhat a növények számára elérhetővé.

A szolubilizációt végző törzsek által kibocsájtott szerves savak (pl. oxálsav, tejsav, citromsav, glükonsav, stb.) megsavanyítják a környezetüket, ami végső soron foszfát ionok felszabadulásához vezet az ásványi formából, a foszfáthoz kötött kationok helyére H+ ionok épülnek be.

Még két mechanizmus érdemel említést itt. A sziderofor vegyületek olyan komplexképzők, amelyek erős vasmegkötő képességgel bírnak. A mikroorganizmus jelentős része termel e vegyületekből (közel 500 vegyület ismert) a vashiány ellensúlyozására. E szideroforok szolubilizáló szerként is működnek az ásványi anyagokban vagy szerves vegyületekben található vas felszabadításában, így például az alacsony pH-n kialakuló vas-foszfátok esetében is. Kiváló sziderofor-termelő képességgel bírnak például a Pseudomonas fajok.

A másik, kevésbé feltárt mechanizmus a mikrobiális exopoliszacharidok (EPS) termeléséhez kapcsolódik. Az exopoliszacharidok olyan polimerek, amelyek főként szénhidrátokból állnak, egyes baktériumok és gombák termelik őket, és választanak ki a sejt külső felületére. Alapvető funkciójuk van a biofilm létrehozásában, mely védelmet nyújt a telepeknek a külső hatások ellen, óvja őket a kiszáradástól, pH változástól. Ugyanakkor szerepük van a kálium, foszfor és egyéb elemek oldhatatlan, stabil formáinak feltárásában is. Jelentős mennyiségű EPS-t termelnek, és erőteljes foszfor-szolubilizációs képességet mutatnak – többek között – az Azotobacter fajok.

A szerves vegyületekhez kötött foszfor feltárásának jelentősége szintén alapvető fontosságú a foszfor biológiai körforgásában. Az ebben a folyamatban közremű-

Foszformobilizáció és foszfor-szolubilizáció hatásmechanizmusai

ködő baktériumokat foszfát-mobilizáló baktériumoknak nevezzük. Szerves kötésben a foszfor elsősorban fitin, foszfolipidek és nukleinsavak formájában található. Ezen oldhatatlan formák mobilizációjához, feltárásához a mikroorganizmusoknak speciális enzimekre van szükségük.

A foszfát-mobilizáló baktériumoknak által termelt enzimek egyik csoportja foszfatázok (foszfomonoészterázok), melyek a legismertebbek és a legjobban tanulmányozottak. A környezeti pH-tól függően ezek az enzimek savas és lúgos foszfatázokra különíthetők el, és jellemzően a savas foszfatázokat találunk túlnyomó részt a savas talajokban, míg a lúgos foszfatázokat semleges és lúgos talajokban. Mindezeket ilyen részletességgel csupán amiatt az érdekes tény miatt említettem, miszerint a növényi gyökerek is képesek savas foszfatázokat termelni, ám úgy tűnik, ritkán termelnek nagy mennyiségben lúgos foszfatázokat, amiből adódik, hogy semleges és lúgos talajokban igazán nagy szerepük van a foszformobilizáló mikroorganizmusoknak.

Végezetül említést érdemel egy másik enzim is, a növényi magvakban és a talajban is megtalálható oldhatatlan fitát bontását lehetővé tevő fitáz enzim. A foszfor-mobolizáló, fitáz enzim termelő mikroorganizmusok kulcsfontosságúak ennek a stabil szerves foszfátnak a mineralizációjában, evvel együtt a növények foszforigényének kielégítésében.

Mikrobiológiai készítmények a növénytermesztés szolgálatában

Magyarország európai viszonylatban is élen járt és jár a mikrobiológiai, fermentációs ipar kutatásaiban. A kutatás-fejlesztés, a kijuttatási technológiák fejlődése soha nem látott ütemben gyorsult fel napjainkra, ígéretes alternatívákat biztosítva a jövő tápanyaggazdálkodási kihívásaira.

Ilyen kihívás volt a közelmúltban a műtrágyaárak drasztikus áremelkedése, illetve időleges hiánya a piacon. Mindezek arra sarkalták a termelőket, hogy alternatív megoldásokat keressenek a tápanyag-utánpótlás terén is. A gazdálkodók oldaláról felmerülő igények természetesen a gyártókat is a fejlesztések irányába terelték.

Cégünk már évekkel ezelőtt fontos fejlesztési irányként jelölte ki a tápanyag-mobilizáló, elsősorban nitrogénkötő és/vagy foszformobilizáló törzsek kutatását. Termékfejlesztésünk során két készítményt is piacra vezettünk erőteljes foszformobilizációra képes törzsekkel.

Kísérleti protokolljainkról, a vizsgálataink eredményéről a magazin következő számában olvashatnak részletesen.

Varga Sándor, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök Phylazonit

Merjünk mérni!

Manapság, amikor a legtöbb gazdász embert az a kérdés foglalkoztat leginkább, hogy sikerül-e az idei esztendőben rentábilisan gazdálkodni, különösen nagy jelentősége van, az olyan monitoring rendszereknek, amelyek alkalmazásával döntéseink megalapozottságát tudjuk alátámasztani. Többek között ezen elvek vezérelték a Phylazonit cégcsoport tulajdonosait és szakmai vezetőit, amikor a Via Naturalis Consulting Kft.-t, mint az anyacég partneri hálózatát szolgáltatásokkal kiszolgálni hivatott vállalkozást megalapították. A kezdeti tervekről, a jövőbeni célokról kérdeztük Imreh Gergőt, a cég innovációs vezetőjét.

A talaj vagy akár a növények laboratóriumi vizsgálatát, egyre több helyen kísérik figyelemmel a termelő gazdaságoknál. Ezek szerepe a „nehezebb” időkben mindig felértékelődik. Amikor az input árak emelkedése drasztikus, vagy éppen a terményárak süllyedését figyelhetjük meg hosszabb távon, mint akár napjainkban. Ilyenkor a költséghatékony művelési módok mindig felértékelődnek. Most már nem csak a legtöbb termés gondolata, a mennyiségi mutatószámok elérése a cél, hanem sokkal inkább fontosabb a jövedelmezőség megtartása.

Mi első sorban a talajok és a növényállományok vizsgálatait tűztük ki célul, teljes komplexitásukban. Ez azt jelenti, hogy nincs egyik a másik nélkül, vagyis ahhoz, hogy teljes képet kapjunk kultúrnövényeink tápláltsági állapotáról, mind a talajok tápanyag szolgáltató képességéről, mind a növények ellátottsági szintjeiről alapos információkkal kell rendelkezzünk.

Manapság egyre több olyan speciális mérési metódus áll rendelkezésre, amelyek mind ezt az irányt támogatják. Mi pedig ezeket vesszük sorra és használjuk, alkalmazzuk egy-egy gazdaság szakmai átvilágítása alkalmával

Úgy gondoljuk, hogy a szakmailag megalapozott döntéseket, csak számokkal jól alátámasztott módon tudunk meghozni.

Partnereinkkel folytatott beszélgetésekből is kirajzolódik, hogy egyre inkább érzik a termelők a maguk bőrén az utóbbi évek siralmas felvásárlói árait, annak hozadékát; vagyis az egyre kisebb jövedelmező képességet. Ezen kívánunk új szolgáltatásainkkal segíteni, oly módon, hogy megismertetjük mérési módszereinket, szaktanácsadói metodikánkat a valós termelési gyakorlatban.

Milyen megoldásokat kínáltok pontosan és miért is lehet jó ez a gazdáknak?

Kezdjük a talajokkal! A talajminták vétele és azok akkreditált körülmények közti bevizsgálása egy alap szolgáltatás, amelyet GPS-es mintavétellel egészítünk ki, legyen az gépi vagy akár kézi mintavétel.

Ezekre gyakran jogszabályi kötelezettség is van. Amennyiben azonban termőzónákból szeretne pontosabb képet kapni a gazda, arra is tudunk megoldást javasolni. Ezeket vagy egy talaj scannelésből, egy hozamtértképből, vagy akár különböző NDVI értékekből is ki tudunk ma már dolgozni. A talajok tápanyag-utánpótlási szaktanácsadása vagyis tápanyag gazdálkodási terv készítése éppúgy a feladataink közé tartozik, mint egyes táblák talajjavítási tervének elkészítése, vagy éppen a talajdegradációs folyamatainak a felmérése.

Hogy mégis ez miért jó a termelőnek? Mert tőlünk nem csak adatokat kapnak, hanem folyamatos konzultáció lehetőségét is, egy közös gondolkodást, amelyben a mérések mindig megelőzik a szaktanácsot és ahol a talajok fizikája és kémiája mellett, a talajok biológiájával is foglalkozunk.

Mit jelent ez pontosan?

Mármint mit is értesz a talajok biológiáján?

Mindannyian tudjuk, hogy hasznos mikrobiológiai élet nélkül talajaink csupán steril termesztőközegek lennének. Mégis a hazai és a nemzetközi szaktanácsadói gyakorlat sem ad javaslatot, olyan mikrobiológiai termékek használatára, amelyek jelenlétével, bizonyosan lehetne javítani a talajok állapotán, akár szerves anyag tartalmán. Mi a saját méréseinkre hivatkozva leginkább a makro elemek szintjén tudunk megfelelő terméket is javasolni attól függően, hogy a nitrogén felvételével, a foszfor lekötődésével vagy éppen a kálium hozzáférhetőségével van a legnagyobb probléma!

Igyekszünk teljes komplexitásában látni és kezelni a talajok és a növények egymáshoz való viszonyát, az esetlegesen megoldásra váró problémákat, nehézségeket vagy éppen hátráltató tényezőket.

Mit láttok ezen vizsgálatokból, az ebből visszaérkező eredményekből akár az idei évben?

A talajvizsgálatok és azok eredményei minden esetben azt mutatják meg, milyen készletekkel gazdálkodhatunk. Feltételes módban! Az, hogy a talajban mérünk egy jól ellátott foszfor szintet, az még nem jelenti azt, hogy a növény is jól táplált lesz eme makroelemből. Akár egy antagonizmus, vagy a talajban lejátszódó kémiai, fizikai ráhatások is nagyban befolyásolhatják ezt. A következménye pedig a növényben mutatkozik meg igazán, vagyis ott lesz ennek hiánya, ahol már gazdasági kárt is okozhat.

Amit az eddigi talaj méréseinkből látunk, az a víz hatására könnyen mobilizálható kálium, magnézium és kén értékek mozgása a nagyobb mennyiségű csapadékkal érintett területeken. Ezekre mindenképpen az idei évben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A levélanalízis vizsgálat az, amely sokkal jobban a növényre és a növényi tápanyagokra koncentrál.

Ez már igazán azt mutatja meg, hogy a talaj tápanyag készleteiből mit sikerült felvennie a növénynek.

Itt is, mint általában 3 részre osztjuk a növény számára szükséges, eszenciális tápelemeket.

Az első nagy csoportba a makroelemek kerülnek, melyekről sokáig azt hittük, hogy a talajban csak a műtrágyákkal fogjuk tudni ezen szinteket elmozdítani.

Ma már azt is látjuk, hogy a mikrobiológiának igazán itt van a legnagyobb szerepe, hiszen speciálisan képes hatni, nitrogén és foszfor feltáró törzsek vannak a forgalomban, amik akár 30%-al képesek megemelni a lekötött foszfor tartalékok mobilizálhatóságát.

A kálium, mint a harmadik makroelem is érintett a mikrobiológiai termékek kapcsán, hiszen a szármaradványokban jelentős mennyiségű ilyen elem raktározódik, amelyek feltárásában nyújt jelentős és hathatós segítséget. Azonban azt megállapítani, hogy milyen mért értékek között teszi ezt a leghatékonyabban, esetleg létezik olyan módszer, amellyel még hatékonyabb feltáródás válik valóra, nos ezen gondolatokhoz kell egy igazán szakavatott szem, aki nem csak a vizsgálatok végeredményeit, de a felhasználni kívánt termékek oldaláról is rendelkezik kellő tapasztalattal. Sokszor a gyakorlatban leginkább a talajok meszezésére gondolnak a gazdák, amikor talajjavítás kerül szóba. Pedig a talajok javítása ennél összetettebb folyamat, mint ahogy egyébként a Ca pótlás is az. A talajok pH-ja az egyik legmeghatározóbb kémiai határérték, hiszen ennek függvényében változik a tápelemek felvehetősége, akárcsak a mikrobiális élet aktív jelenléte is.

Ezen értékek semleges tartományba mozdításával, nemcsak a tápanyagok jobb felvehetőségét, de a mikrobiális életet is könnyebben javíthatjuk.

Az, hogy meszezünk, nem mindig helyes megfogalmazás, hiszen nem csak mész tartalmú talajjavítókkal dolgozunk. Az sem mindegy, hogy éppen karbonát, vagy oxid kapcsolódik a kalciumhoz, ahogyan a mennyiségi értékek kiszámolása is komoly fejtörést és hibákat okozhat, a nem kellő szakmaiság mellett. Szeretnénk itt is élen járni és olyan beszállítókkal, a szakma nagy mestereivel dolgozni, akik ebben hathatós segítséget adnak, nem csak az értékesítői csapatnak, de a gazdálkodó partnereinknek egyaránt.

Mi a helyzet a levélanalízisekkel?

Hogyan kell ezeket a mintázási módokat elképzelni a való életben?

A levélanalízis egy régi új módszer, amit hála istennek egyre többen kezdenek el alkalmazni a termelők körében. A lényeg, hogy ép növényi levélmintákat küldünk akkreditált laboratóriumba, ahol közel 1 héten belül megtörténik a minták bevizsgálása és az eredmények szolgáltatása. A legfontosabb N:P:K mellett a mezo és mikro elemek is vizsgálatra kerülnek, vagyis ezen

elemek tápláltsági szintjeit is nyomon tudjuk követni. Ezek egyébként egyszerű számsorok, amik mintegy 11 elem kapcsán adnak hasznos információkat a növényekben megbújó tápelemek kapcsán.

Ezen vizsgálatokkal a már kijuttatott N:P:K műtrágyák hasznosulását is nyomon tudjuk követni éppúgy, mint a kívánatos mezo és mikro elemek szintjét. Ez utóbbi ma már nélkülözhetetlen a megfelelő lombtrágya kiválasztásánál, mondhatni a leginkább szükséges levéltrágya kiválasztásánál. Ha már tudjuk mérni, mi az, ami a legjobban hiányzik a növényből, adódik a kérdés, miért nem azt pótóljuk?

A gyakorlatban az őszi kalászosok és a repce kapcsán esedékesek ezek a vizsgálatok. A téli időszakon túl a felmelegedéssel és a csapadékokkal együtt a tápanyagokra is ki vannak éhezve a növények. Hogy pontosan mire? Erre ad választ a korai növekedési fázisban elvégzett levélanalízis vizsgálat és az abból származtatott eredmény, majd szaktanácsadás.

Mi a helyzet egy heterogén állományban?

Egyrészt az, hogy heterogén nem jelenthet gondot a mintavételezés során. Legfeljebb külön mintákat veszünk az egymástól jól elkülöníthető részekből, majd ezeket így is vizsgáljuk. Az viszont egy sokkal izgalmasabb rész, hogy honnan tudjuk meg, hogy azok a táblafoltok eltérő tápláltságúak is, vagy hogy meddig terjed egy ilyen táblarész? Szolgáltatásaink között szerepel, olyan drónos berepülés lehetősége is, amelylyel pontosan ezen kérdésekre keressük a válaszokat. Lehatárolható differenciált zónákat éppúgy képesek vagyunk megalkotni, mint a vetés, termésbecslés, vagy akár a vadkárbecslést. Látjuk, hogy a technológiai fejlődés jó pár éve utolérte a mezőgazdaságot, de mintha most egy újabb fokozatba kapcsolt volna és folyamatosan megújuló innovációk kezdik ellepni az agrárium több szakterületét is.

Mi pedig lépést tartunk a jövővel, hogy ezzel is segíteni tudjuk gazdálkodó partnereinket.

TalajPlusz+ Magazin

eGN a szükséges rossz, vagy mégsem?

Naprakészen kell(ene) vezetni, de azt hogyan?

Ezek a kérdések a legtöbb gazdálkodó és szaktanácsadó fejében megfogalmazódtak, amikor 2023 elején elindult egy új közigazgatási szolgáltatás, az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN), amelybe a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) a különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási Napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálta. A 2023-as évben a Gazdálkodási Naplót elektronikusan és papír alapon is vezethették a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként, de aki úgy döntött, hogy a 2023. évre vonatkozóan azt papír alapon vezette, akkor az ott rögzített adatokat elég volt legkésőbb 2024. január 31-ig feltöltenie a Nébih eGN-felületére.

Ezek a kérdések a legtöbb gazdálkodó és szaktanácsadó fejében megfogalmazódtak, amikor 2023 elején elindult, egy új közigazgatási szolgáltatás, az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN), amelybe a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) a különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási Napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálta. A 2023-as évben a Gazdálkodási Naplót elektronikusan és papír alapon is vezethették a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként, de aki úgy döntött, hogy a 2023. évre vonatkozóan azt papír alapon vezette, akkor az ott rögzített adatokat elég volt legkésőbb 2024. január 31-ig feltöltenie a Nébih eGN-felületére.

Itt meg is érkeztünk 2024 januárjához, ahol és amikor elkezdtek gyülekezni a fekete felhők mind a Nébih eGN felülete, mind a szaktanácsadók és a gazdálkodók feje fölött. Mert a papír alapon vezetett Gazdálkodási Napló adatok feltöltése, az akadozó Nébih felület, a lefagyott vagy elérhetetlen rendszer, a sorozatos adatvesztések, vagy duplikációk miatt, nem kis fejtörést és bosszúságot okozott a kötelezetteknek. Mindezek után érthető

és méltányos az a döntés, hogy segítve a gazdálkodók alapos felkészülését a naprakész vezetésre történő átállásra, az eGN-t – a permetezési napló kivételével –2024-ben is elegendő egyszer feltölteni. Ez azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől kell majd határidőre feltölteni az adatokat az eGN-felületre, és a papír alapon vezetett 2024-es gazdálkodási naplókat legkésőbb 2025. január 31-ig kell rögzíteni a Nébih elektronikus Gazdálkodási Naplóban.

Az eGN naprakész vezetési kötelezettségének elhalasztása lehetőséget adott mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók számára, hogy megtalálják azt az ideális megoldást, amellyel hatékonyan tudják teljesíteni a 2025. január 1-től élessé váló digitális adatszolgáltatást.

A gazdálkodók részéről egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkavégzésük során hogyan fogják rögzíteni az elvégzett munkálatok adatait, illetve az adatok miként jutnak el az eGN-felületet kezelő szaktanácsadókhoz. Ugyanakkor a szaktanácsadók

számára a legfőbb probléma a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartás, napi adat- és információ áramlás, valamint az adatok eGN-felültre történő feltöltésének biztonságos megvalósítása.

A jó hír az, hogy már létezik az a szoftver, amely teljes mértékben megoldást nyújt mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók problémájára, megfelel az eGN naprakész vezetési kötelezettségnek, s biztosítja mindazt, ami által könnyedén és biztonsággal eleget lehet tenni az elvárásoknak.

Az AgroFlow eGN és online agrár-adminisztrációs szoftver több évtizedes szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkező gazdálkodók, szaktanácsadók és szoftver-fejlesztők által lett megtervezve és létrehozva.

A fejlesztés célja az eGN naprakész vezetési kötelezettségnek való megfelelésen túl az volt, hogy könnyebbé és átláthatóbbá váljon a gazdaságok adminisztrációja, s támogassa mind a gazdák, mind a szaktanácsadók munkáját, együttműködését.

Az AgroFlow Szoftver egy könnyen kezelhető és áttekinthető, terepen is használható, informatív szoftver, amellyel hatékonyan lehet elvégezni az adatrögzítéseket és a naprakész adatszolgáltatást, s amelynek köszönhetően a megnövekedett adminisztrációs kötelezettségek nem akadályozzák a gazdaságok munkáját, így több idő marad a tényleges munkavégzésre.

Az AgroFlow rendelkezik egy applikációval, amely a terepen történő gyors adatrögzítést teszi lehetővé, valamint egy teljeskörű böngésző alapú adminisztrációs rendszerrel, amely bármilyen számítógépen, vagy mobil eszközön telepítés nélkül is futtatható. A rendszer fejlett folyamat automatizálási funkciókkal rendelkezik, amelyek támogatják a munkafolyamatok szervezését, a határidős feladatok dokumentálását, valamint kommunikációs és együttműködési platformot biztosítanak a szaktanácsadók bevonására, munkájuk integrálására.

A fejlett folyamat automatizálási és jogosultág kezelési funkciók teszik lehetővé, hogy a gazdálkodó, vagy munkavállalója által az applikációban berögzítésre kerülő agrotechnikai-, növényvédelmi-, és egyéb műveletekről, azok adatairól a megjelölt szaktanácsadó, vagy agronómus, vagy növényvédelmi szakértő azonnal értesüljön. Az illetékes személy a berögzített adatokat a webes rendszerben ellenőrizni, szükség esetén korrigálni, majd véglegesíteni tudja, amelyet követően az adatok API kapcsolaton keresztül a Nébih eGN-felületére automatikusan, visszaigazolással feltöltésre kerülnek.

Az AgroFlow lehetővé teszi, hogy a szaktanácsadók az összes partnerüket egy felületen kezeljék, mindezt úgy, hogy a gazdálkodók által applikáción berögzített adatok azonnal megjelennek a rendszerben, az automatizmusnak köszönhetően a szaktanácsadó értesítést kap az adatrögzítés megtörténtéről, és az adatok ellenőrzésének és eGN-felületre történő beküldésének határidejéről. Minden fontos munkafázis határidővel és feladatokkal megjeleníthető a rendszerben, azok elvégzéséről, az adatok eGN-felületre történő beküldéséről pedig automatikus értesítés, visszaigazolás készül.

Az AgroFlow Szoftver fejlett CRM motorjának köszönhetően a gazdálkodók egy helyen tudják kezelni a gazdaság összes adatát, digitális adatszolgáltatását, szervezhetik a munkafolyamatokat, bevonhatják munkatársaikat, szaktanácsadóikat, a szoftver nyújtotta riportálási funkciókkal naprakész információkkal tudnak rendelkezni saját folyamataikról.

Az AgroFlow eGN és online adminisztrációs szoftvert megrendelhető az agroflow.hu weboldalon, amely megtörténtét követően a tanácsadóink felveszik a gazdálkodókkal, szaktanácsadókkal a kapcsolatot, hogy minél hamarabb megtörténhessen a területadatok betöltése a Magyar Államkincstár által karbantartott Egységes Kérelem excel formátumából, vagy az egyéb szoftverek által készített Gazdálkodási Napló és tápanyag-gazdálkodási terv excel, illetve a Nébih felületéről letöltött, vagy kimásolva készített excel formátumokból.

Az AgroFlow Szoftver bevezetése során a Phylazonit partnerek részére 10% kedvezmény kerül érvényesítésre éves előfizetési szerződés megkötése esetén.

Bővebb információért látogasson el az agroflow.hu weboldalra, vagy keresse szaktanácsadóinkat az info@ agroflow.hu e-mail címen, a +36-20/920-7404 vagy a +36-70/417-9556 telefonszámokon.

Jurácsik Zoltán, ügyvezető AgroFlow Szoftver Kft.

partnerek részére 10% kedvezmény az éves előfizetés díjából!

Mikrobiológiai készítmények használata aszályban...

Igen vagy nem?

Az aszály okozta stressz a termesztett növényeink esetében a leginkább pusztító stresszhatások közé sorolható. Súlyos esetben a növények normál anyagcsere tevékenységét teljes mértékben felboríthatja, hatása a növénytermesztés sikerességét alapjaiban veszélyezteti.

Hazánkban a csapadék mennyisége a 2020 és 2021-es években is elmaradt a sokéves átlagtól. A nyári hőhullámok, a folyóink alacsony vízszintje az elmaradó csapadékkal együtt különösen kritikus helyzetet teremtett. Bár nem a 2022-es év volt minden idők legaszályosabb éve hazánkban, a szakértők szerint nem vagyunk meszsze attól, hogy az újabb aszályos periódusok az eddigi legpusztítóbb időszakokat is túlszárnyalják.

A szárazság-stressz enyhítésére, kivédésére a növények sokféle stratégiát alakítottak ki az évmilliók alatt. Hogy minél több vízhez jussanak, növelik az oldott anyagok felvételét a sejtek vízpotenciáljának csökkentésével, fokozzák a gyökér növekedését, vagy akár szimbionta mikroorganizmusok – pl. mikorrhiza gombák – segítségével jelentősen kiterjesztik azok hatótávolságát.

A víz megtartása érdekében igyekszenek fenntartani a szövetek hidratációját, a légzőnyílások zárásával csökkenteni a transpirációt, vízvesztést. Számos bonyolult biokémiai védelmi mechanizmust aktiválnak a sejtjeik membránjának védelmében, sejtszinten védekezve a komolyabb károsodás ellen.

Hogyan védekeznek vajon a talaj mikroorganizmusai az aszályos időszakban?

A növényeknek helyhez kötöttségük okán nincs lehetőségük odébb állni a kedvezőtlen környezeti viszonyok elől. A mikroorganizmusok már nincsenek ilyen értelemben helyhez kötve, ám számukra sem opció a menekülés. Az alkalmazkodás széles spektrumát fejlesztették ki maguk is.

Legkedvezőbb helyzetben a spórát vagy cisztát képző mikroorganizmusok (például a Bacillus, Azotobacter fajok, gombák, stb.) vannak, hiszen a kedvezőtlen viszonyok kialakulásával egy speciális „túlélő-képletbe” mentik át örökítő anyagukat, amelynek segítségével

huzamosabb ideig is nyugvó állapotban maradva túlélik ezt a kritikus állapotot. Kedvező körülmények hatására azonban „újra” életre kelnek.

Nincsenek ennyire szerencsés helyzetben a spórát nem képző baktériumok. Ugyanakkor látnunk kell, ha nem lennének képesek szélsőséges környezetben is túlélni, akkor mára csak spóraképző baktériumok léteznének a Földön. A szárazságot nem toleráló fajok hamarabb elpusztulnak extrém aszályos időszakban, de nagyon sok faj képes elviselni azt, akár huzamosabb ideig is. A Pseudomonas fajok – amelyek sok mikrobiológiai készítményben is megtalálhatók – extracelluláris (sejten kívüli) polimer anyagokat (exopoliszacharidok-EPS) termelnek jelentős mennyiségben „békeidőben” is, ám különböző stressz-hatásokra (nehézfém terhelés, száradás, stb.) fokozzák ennek termelését.

Ezek a nyálkaszerű anyagok tömegüknél többszörösen nagyobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek. Ezen baktériumok egyik tipikus védekezési mechanizmusa, hogy a maguk által kiválasztott mátrixba zárják be magukat, és valamilyen felületre (lehetőség szerint gyökérfelület) tapadva képeznek egy ún. biofilmet, ahol sokadmagukkal, kölcsönös kommunikációval építik ki „védelmi állásukat”.

E stresszhelyzeti biofilmnek azonban a növény számára is pozitív hatásai vannak: olyan makromolekulákat tartalmaznak, amelyeket a növények fel tudnak venni, fejlődésükhöz vagy akár saját védekezési mechanizmusaikhoz fel tudnak használni.

A mikrobiológiai készítmények használata kapcsán gyakran felmerülő kérdéskör, hogy aszályos, csapadékmentes időszakban használhatók-e, illetve milyen készítmények jöhetnek szóba egyáltalán.

Vessünk egy pillantást arra, hogy milyen készítményekkel találkozhatunk a hazai piacon!

Magyarországon a mikrobiológiai készítmények óriási választékban állnak rendelkezésünkre. A mikrobiológiai oltóanyagok között baktérium, gomba (legfőképpen Trichoderma és Glomus) és alga fajokat tartalmazó termékeket találunk.

A készítmények folyékony és poralakúak is lehetnek, utóbbiak kijuttatása is rendszerint folyadék formában történik. A legtöbb termék kijuttatási ideje a vetés idejében esedékes, a növények kezdeti fejlődésének támogatását célozva, majd a vegetációs időszak alatt ezeket a mechanizmusokat fenntartva. A szárbontó készítmények kijuttatása természetesen a tarlómaradványokra történik, rendszerint a betakarítási időszak után.

Forgalomban vannak azonban olyan készítmények is, melyek kijuttatása a vegetációs idő alatt történik abból a célból, hogy a gyökerek közelébe jutva támogassák a növényeket, vagy speciális esetben a növény levél és szár szöveteibe jutva fejtsék ki kedvező hatásukat (nitrogén kötés például).

Lehetőség van e mikroorganizmusok közvetlenül a magra történő kijuttatására is, leggyakrabban és legrégebben a szója magoltása történik szimbionta baktériumtörzsek felhasználásával.

A készítmények lehetnek élő törzseket tartalmazóak, és lehetnek azokat spórás alakban tartalmazóak is.

Hogy a gazdálkodók melyik típust használják, leginkább kijuttatási lehetőségeiktől, a növénykultúrától, illetve saját meggyőződésüktől függ. Ugyanakkor a készítményekről elérhető információk nem minden esetben teljes körűek, vagy teljes mértékben érthetőek.

A következő számban a baktériumkészítményeket övező tévhiteket szedjük össze és oszlatjuk el.

Varga Sándor, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök Phylazonit

Keresztrejtvény

Az elmúlt évek mezőgazdasági eseményei – az extrém szárazságtól kezdve a műtrágyaárak drasztikus emelkedéséig – nem voltak éppen rózsásak. Az eredményesség fenntartásához már nem lehet csak a hozam maximalizálásra fókuszálni. A jelenlegi bizonytalanságok közepette határozottan kijelenthetjük, hogy...

Levélanalízis

és

monitoring, a hatékonyabb tápanyaggazdálkodás érdekében!

A növény igényeire alapozott, célzott tápanyag-utánpótlás, csak úgy valósulhat meg, ha azt mért eredményekre alapozzuk.

A levélanalízis több információt közöl, megalapozza a tudatosságot és a költségoptimalizálást a tápanyag gazdálkodásban!

A részletekért keresse szakértő tanácsadóinkat!

PRECÍZIÓS TALAJMINTAVÉTEL

GPS-szel 3 rétegű georeferált talajmintavétel (WINTEX 3000)

Flottakövető rendszerrel ellenőrzött

GPS-szel támogatott

Megbízható, megismételhető, ellenőrizhető

Egyedi igények szerinti paraméterek mintavétele, laborvizsgálata és kiértékelése