TalajPlusz+ magazin - 2024 / 1. szám

MEZŐGAZDASÁG

·

TALAJMŰVELÉS

·

FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS

·

TALAJÉLET

II. évfolyam / 1. szám

A mezőgazdálkodásban csak az optimisták tudnak igazán helytállni Interjú Ézsiás Istvánnal

Az agroökológia és gyakorlata szántóföldön

Egy újabb veszély növényeinkre, amelyben a Phylazonit készítményei segíthetnek!

rizo A megbízható védelem!

A Phylazonit NG Rizo hatékonyan segíti a talajból fertőző kórokozó gombák (Fuzárium, Aspergillus, Penicillium, Sclerotinia) visszaszorítását.

Keresd tanácsadóinkat!

www.phylazonit.hu

H pavilon - H2G stand

(a színpaddal szemben)

Tartalom 4

A mezőgazdálkodásban csak az optimisták tudnak igazán helytállni – interjú Ézsiás Istvánnal

7

Az agroökológia és gyakorlata szántóföldön

12 A földi élet kulcsa – nitrogénkötés mikroorganizmusokkal 15 A természetesebb út az, ami a jövőben járhatóbb lesz – interjú Tóth Arnolddal 16 Ásványi anyagokkal az irányított talajbiológiai tulajdonságok és a talajegészség érdekében 22 Egy újabb veszély növényeinkre, amelyben a Phylazonit mikrobiológiai készítményei segíthetnek!

25 A kiegyensúlyozott növénytáplálás kulcsa: a talaj pH és a tápanyagok rendszere 28 A klímaváltozás egyre inkább megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját – interjú Fekete Györggyel 30 A talaj kénes kérdései 32 Alkalmazkodás az aszályhoz és az egyenlőtlen csapadékeloszláshoz 37 Fenntartható mezőgazdaság – I. rész

Impresszum 2024. II. évfolyam · Felelős kiadó: Agrova Kft. (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 6.); HSSI Mérnöki Iroda Kft. (4032 Debrecen, József Attila u. 83.)

Szerkesztés és előkészítés: Green Edge reklámügynökség (Green Edge Media Group Kft., 1141 Budapest, Szugló u. 82.)

Nyomta és kötötte: Folprint Zöldnyomda Kft. (1119 Budapest, Than Károly u. 25.)

Felhasznált stock képek forrása: Shutterstock, Freepik Premium A kiadó a magazinban a nem saját gondozásában megjelent cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

A lapban olvasható cikkek és információk csak a szerkesztőség hozzájárulásával közölhetők!

Kapcsolat: info@phylazonit.hu · www.phylazonit.hu | info@hssi.hu · www.hssi.hu

3

dálkodás iránti szenvedélyemet.

Együtt vetettünk, arattunk, kertészkedtünk. Ha épp arra volt szükség, a lányok segítettek leszedni a paprikát, illetve miután jogosítványt szereztek, vezették a munkagépeket és még piacoztunk is korábban. De amikor felnőttek, mindketten más irányba indultak. A fiatalabbik lányom, Flóra azonban visszatért a mezőgazdasághoz és betársult mellém a gazdaságba. A kezdeti időszakban meg kellett találnunk a közös hangot, de mára nagyon jól összecsiszolódtunk.

Önöknél hogyan ment végbe a generációváltás?

Tudatosan készültek rá?

A mezőgazdálkodásban csak az optimisták tudnak igazán helytállni

Ézsiás István A mezőgazdálkodás nem csupán egy foglalkozás, hanem egy életforma és egy örökség, amely generációkról generációkra száll. Ézsiás István jászsági mezőgazdasági egyéni vállalkozó, aki több mint 30 éve van a szakmában, ma már lányával együtt fejleszti a gazdaságot és folyamatosan új perspektívákat keresnek a jövőre nézve. Ézsiás Istvánnal beszélgettünk a generációváltás kihívásairól és az innováció szerepéről a családi vállalkozásban.

Honnan ered a gazdálkodás iránti szenvedélye?

A gazdálkodás a családunkban generációk óta hagyomány. Apám és a nagyapám is mezőgazdasággal foglalkoztak. Én egy rövid kitérő után 1993-ban kezdtem el szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozni, először még a munka mellett, majd 2006-tól főállásban. Két lányom van, akikkel igyekeztem megosztani a gaz-

4

A generációváltás nálunk még folyamatban van. Nem készültünk rá tudatosan, egyszerűen a sors hozta így.

Flóra eredetileg a Budapesti Gazdasági Egyetemen tanult és élvezte a fővárosi egyetemisták életét. Három és fél éve azonban felismerte, hogy jobban érdekli a mezőgazdaság és a vidéki élet. Leginkább az tetszik neki a gazdálkodásban, hogy mindig változatos és

sosem unalmas, nem lehet belefásulni a munkába.

Ezért kezdett mezőgazdasági tanulmányokba és aktívan segít a gazdaságban is. A vőlegényével 2022-ben átjelentkeztek a gyöngyösi kampuszból Gödöllőre, ahol egy év átmeneti képzést követően idén szeptembertől mindketten a vidékfejlesztési mérnök szakon tanulnak.

Elsősorban megfelelő minőségű, tápanyagokban gazdag termőföldre van szükség. Sajnos a mi földjeink adottságai nem ideálisak, különösen a tápanyag- és víz­ellátottság terén. Emiatt mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termőföldbe juttatott tápanyagok és víz ott is maradjanak.

Van olyan innováció, amit Flóra ötlete nyomán valósítottak meg a gazdaságban?

Sokféle gabonafélét termelünk és a betakarítás után a maradék növényi részeket visszaforgatjuk a talajba.

Két évvel ezelőtt felmerült a lehetőség, hogy bővítsük az állattartó telepeinket és elkezdjük a precíziós gazdálkodást. A gépparkom számomra megfelelő volt, ezért egyedül már nem vágtam volna bele egy ilyen nagyszabású fejlesztésbe. De Flóra látott benne potenciált, ezért mindkét lehetőséget megpályáztuk és mindkét támogatást sikeresen elnyertük. A múlt héten zárult le az állattartó telepek korszerűsítésével kapcsolatos pályázat végső pénzügyi elszámolása. A precíziós gazdálkodással kapcsolatban pedig még van tennivalónk. Szeretnénk beszerezni egy modern, nagy teljesítményű traktort, ami jelentősen megkönnyíti majd a munkánkat.

Évek óta a Phylazonit baktériumtrágya segítségével növeljük a folyamat hatékonyságát.

Ez jelentős anyagi megtakarítást jelent, mert ritkábban kell felszántani a termőterületet, továbbá a műtrágyaés üzemanyag-felhasználásunk is csökkent. A baktériumok értékes tápanyaggá alakítják a visszaforgatott növényi részeket, így azok könnyen felvehető tápanyagot biztosítanak a következő tavaszi szezonban és akár

Mekkora segítséget és hatékonyság-növekedést jelentenek a pályázatok segítségével megvalósuló fejlesztések a mindennapi munkában?

Tíz évvel ezelőtt még szinte minden munkafolyamatot 100% vagy 110% időráfordítással tudtunk csak elvégezni.

Az új, nagyobb kapacitású és megbízhatóbb gépeknek köszönhetően viszont az egyes munkafolyamatok időigénye 90%-ra, illetve 80%-ra csökkent, emellett az üzemanyag-felhasználásunk is kedvezőbb lett. A tanya áramellátását napelempark biztosítja, jelentős megtakarítást eredményezve. A zöld- és szálastakarmány betakarítására beszerzett új gépsorral pedig nagyjából 50%-os időmegtakarítást érünk el a korábbiakhoz képest. Továbbá, egy 100 lóerős légkondicionált traktorunk is van, amivel a nyári melegben is komfortosan végezhető a munka.

Ezeknek a beruházásoknak köszönhetően jelentős munkaóra- és üzemanyag-megtakarítást, valamint hatékonyságnövekedést értünk el.

Ha Flóra nem társult volna be a gazdaságba, ezek a fejlesztések nem valósultak volna meg. A beruházások azért történtek, mert vannak elképzeléseink a jövőre nézve. Flóra nagyon sok munkát vesz le a vállamról, mivel az adminisztrációt, a számlázást és a gazdálkodási naplót is 100%-ban ő kezeli.

Mire van még szükség a gazdaságos és sikeres szántóföldi növénytermesztéshez az innovatív beruházásokon túl?

5

már az őszi vetésekhez is. A baktériumtrágya továbbá javítja a talaj szerkezetét is, segítve a csapadék talajban történő megtartását, így a nedvesség a talaj felső rétegében marad és nem szivárog el.

Meggyőződésem, hogy nem lehet ideális eredményt elérni az évi egyszeri tápanyag-utánpótlással.

Erről folyamatosan gondoskodni kell. Ez a gondolkodásmód köt össze minket a Phylazonittal.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az elmúlt évtizedekben vagy akár az utóbbi néhány évben, és hogy sikerült ezeket leküzdeni?

A szántóföldi növénytermesztésben mindig adódnak kihívások. Például 2012-ben a tanyánk egy része leégett. Úgy gondolom azonban, hogy a nehézségek gyakran hoznak magukkal fejlődési lehetőségeket is.

Mi például a tűz után átalakítottuk a tanya szerkezetét, ami így sokkal szebb és barátságosabb lett.

Aszályok és gabonapiaci problémák is előfordulnak.

Mindig van valamilyen kihívás. Ha jó termésünk van, azt mondják, a Jóisten azt tíz évre adja. Vannak negatív és pozitív tendenciák egyaránt. Az, hogy melyiket emeljük ki, attól függ, optimista vagy pesszimista-e az

6

ember. Én személy szerint úgy vélem, a mezőgazdálkodásban csak az optimisták tudnak igazán helytállni.

Milyen útravalót adnának azoknak, akik hasonló cipőben járnak és a gazdálkodásban látják a jövőt?

Először is, alaposan meg kell fontolni, hogy valaki tényleg vállalja-e a mezőgazdálkodással járó kihívásokat, mert ebbe nem lehet úgy belevágni, hogy félév múlva megunom és kiszállok.

Azt is javaslom, hogy legyen egy kockás füzet vagy egy program, amiben pontosan nyomon követhető a gazdaság állapota. A gazdálkodás rengeteg számolást és kalkulációt igényel, így ez egy kihagyhatatlan lépés.

A legfontosabb tanácsom azonban, amit a lányomnak is szoktam mondani, hogy soha ne csapjuk be magunkat! Szembe kell nézni a negatív dolgokkal is, és megoldásokat kell keresni rájuk. Gyakran tapasztalom, hogy a problémák megoldása során az ember jobban használja az agyát, több kreatív ötletet talál, és ezekből születnek a legnagyobb eredmények.

Kis Szilvia, TalajPlusz magazin

Az agroökológia és gyakorlata szántóföldön Az agroökológia olyan globális társadalmi törekvés is egyben, amely az emberiséget újra közelebb kívánja hozni a természethez. Ehhez azonban az érték-válság sújtotta fogyasztói szokásokon és termelői gyakorlatokon is változtatni kell.

Az Agrár-Ökológia program - földhasználati kategóriától függetlenül - a talaj- és víz védelmére, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklésére irányul. Ezek a környezeti célkitűzések jó gyakorlatok teljesítésével érhetőek el, amit a program pontok formájában ’honorál’. Ilyen jó gyakorlatok a talajtakarás, terménydiverzifikáció, a tájképi elemek megőrzése és védelme, a szakaszos legeltetés, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása stb. A jó gyakorlatok alkalmazásával a gazdálkodók teljesíthetik az agroökológia gazdálkodással szemben támasztott elvárásait, támogatást hívhatnak le, bár kevesen tudják, hogy maga az agroökológia fogalma ennél sokkal többet jelent. Összetettségét igazolja, hogy nem csak természetközeli gyakorlati megoldásokat jelent, hanem egyidejűleg tudomány és a társadalmi igazságosságot hangsúlyozó társadalmi összefogás is. Ezt Európában lehet, hogy kevésbé érzékeljük, és csak az agráriumot támogató tudomá-

nyos kutatások gyakorlati megvalósulását látjuk, de a Föld más kontinensein a társadalmi szempontok hangsúlyosabban jelennek meg, amikor a fenntartható- és tisztességes élelmiszerrendszer újragondolását szorgalmazzák az agroökológia égisze alatt.

Az agroökológia tudománya és gyakorlata az ökológiai összefüggésekre alapozva próbál egyensúlyt teremteni a gazdasági hatékonyság és a természeti erőforrások védelme között, a dolgozók tisztességes megélhetésének biztosítása mellett Az agroökológia szerint az élelmiszer-rendszereknek átfogó, szektorokon és tudományterületeken átívelő, úgymond holisztikus megközelítésre van szüksége.

Az agroökológiát ha definiálni kellene, akkor így fogalmazhatnánk: Az agroökológia alapja a hagyományos ismeretekből és a tudományterületeken átívelő modern kutatási eredményekből származó tudás.

7

Az agroökológiai gyakorlatok gazdagítják a talajéletet és a biodiverzitást, elősegítik a tápanyagok körforgását és az energia megőrzését. Az agroökológia társadalmi összefogásával olyan gazdálkodók és földművelők, helyi vidéki közösségek, vidéken újrakezdők, aktivisták, fogyasztók és kutatók találkoznak, akik elkötelezettek az élelmiszerrendszeren belüli erőviszonyok megváltoztatása mellett. Olyan közösségek kialakítására törekednek, amelyek célja az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítása. (Az élelmiszer-önrendelkezés a közösségek - akár nemzet szintjén is - azon jogára vonatkozik, hogy meghatározzák saját mezőgazdasági és élelmezési rendszerüket, hozzáférjenek kultúrájuknak megfelelő élelmiszerhez, amelyet ökológiai és fenntartható módszerekkel állítanak elő.)

Milyen múltra tekint vissza az agroökológia?

Az agroökológia története a huszadik század elején vette kezdetét, mint az ökológia és az agronómia határterülete. Eleinte az agroökológia kutatói a mezőgazdasági rendszerek ökológiájával foglalkoztak, a talajt, a növényeket, a rovarokat és ezek kölcsönhatásait vizsgálták, többnyire üzemi szinten. Az 1950-es évek után az agroökológia tovább fejlődött, párhuzamosan az ökológiai gazdálkodás elterjedésével. A társadalmi-, gazdasági és kulturális tényezők csak az 1970-es években jelentek meg az agroökológia tudományos világában, köszönhetően olyan úttörőknek, mint például Efraim Hernandez X. professzor, aki az agroökológiával kapcsolatos kutatási tevékenységét és oktatását a mexikói őslakosok hagyományaira és ismereteire alapozta, összekapcsolva az élelmiszerrendszerek természetvédelmi vonatkozásait azzal a társadalmi-gazdasági valósággal, amelyben a gazdálkodók éltek.

A 70-es évek végén és a 80-as években több, agroökológiával foglalkozó kutató, mint például Gliessman és Altieri elkezdte népszerűsíteni azt az elképzelést, amely szerint az agroökológia nemcsak az agroökoszisztémák tanulmányozása, hanem a technológiai fejlődés által kiváltott környezeti hatások és a vidéki szegénység mögött meghúzódó alapvető problémák megoldásául szolgál.

Gliessmant a mexikói hagyományos paraszti gazdálkodási rendszerek inspirálták, amelyeket elkerült a zöld forradalom és továbbra is az agroökoszisztémák fenntartható jellegű kezelésén alapultak. Az 1980-as évekre, a környezetvédelmi mozgalmak megerősödésével az agroökológia az élelmiszerrendszer átfogó tanulmányozását célozta meg, valamint összegyűjtötte a gazdálkodók számára hasznosítható gyakorlati

8

módszereket. Ugyanakkor bekapcsolódott a modern élelmiszerrendszer és az iparosított mezőgazdaság kritikájába és az ellene való tiltakozásba is, ami elvezetett a mára elterjedt kijelentéshez, hogy az agroökológia egyszerre tudomány, gyakorlat és politikai mozgalom.

Az első agroökológiai képzések Mexikóban indultak, majd később elkezdődtek Kaliforniában, Spanyolországban, Olaszországban és Európa más országaiban. Az 1990-es évek végére az agroökológia a teljes élelmiszerrendszer vizsgálatát és átalakítását magába foglalta, annak ökológiai, gazdasági és társadalmi dimenziójával. A huszonegyedik század fordulójára az agroökológia fogalma globálisan elterjedt.

Az a tapasztalat, hogy az agroökológia elvének alkalmazása Európában elsősorban a gazdaságok szintjén történik, amit az AÖP is a jó gyakorlatok alkalmazása fejében támogat. A regionális lépték a földhasználatra, a biológiai sokféleségre és a tájhasználatra, valamint a fenntarthatósági elvek agrárpolitikába való átültetésére összpontosít. Az agrár- élelmiszerrendszerek szintjén az agroökológia különös figyelmet fordít a tudományágak közötti együttműködésre, a társadalmi és politikai szempontokra, valamint az élelmiszer- önrendelkezés és az élelmiszerbiztonság erősítésére.

Agroökológia a szántóföldi gyakorlatban Az agroökológiai elveket szem előtt tartó gazdálkodás gyakrabban és történetileg is inkább a kisgazdaságokra jellemző, ugyanakkor a gazdaság mérete nem feltétlenül döntő szempont a gazdálkodás szemléletében.

A nagyobb léptékű szántóföldi növénytermesztésben is bátran alkalmazhatóak agroökológiai megoldások.

A jó megoldások, követendő gyakorlatok kombinációja végtelen, de irányelveik sokban megegyeznek:

Talajbiológiai aktivitás növelése a talajerőés tápanyaggazdálkodásban Az egészséges, termékeny és tápanyagban gazdag talaj az egyik legfontosabb feltétele az agroökológiai szemléletű szántóföldi növénytermesztésnek.

Hogyan vélekedik az agroökológiáról Európa?

Az agroökológiáról szóló első említések bár több mint száz évesek, Kelet-Európa országaiban csak a 1990-es években indult el az agroökológia, mint koncepció elterjedése. Ez elsősorban a mezőgazdaság huszadik század második felében bekövetkezett intenzívebbé válásával és az agrárkutatások termelési funkció felé fordulásával függ össze. Az agroökológiát, mivel szorosan kapcsolódik a fenntartható mezőgazdasági tevékenységekhez, Európában sok esetben az ökológiai gazdálkodással állították párhuzamba. Az agroökológia koncepciója még most sem egységes az európai országokban, elsősorban a tudományos megközelítés dominál, amit a gyakorlat (lásd. AÖP) követ és csak kisebb mértékben asszociálunk az agroökológia hallatán a társadalmi törekvésre, és az élelmiszer- önrendelkezés megvalósítására. Nem így van ez a Globális Dél országaiban, ahol az agroökológia mozgalma a legmeghatározóbb. (A Globális Dél kifejezés általában Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia régióinak országait jelöli. Fontos, hogy az emberiség nagy része, a mintegy 8 milliárd emberből 6,3 milliárd fő, a Globális Dél országaiban él.)

A növények a tápanyagokat a talajból vagy közvetlenül a légkörből veszik fel (pl. szén, nitrogén). A növénytermesztés során tápanyagot vonunk ki a talajból, ezért a következő növénykultúra igényeinek kielégítése céljából a tápanyagokat vissza kell pótolni vagy a talajban meglévőket kell mobilizálni.

Erre jó példa a foszfor, amely a növények számára csak kis százalékban található meg felvehető formában a talajban. Ezért, ha hiány mutatkozik, akkor külső forrásból kell azt pótolni, vagy meg kell oldani a talajban a növények számára nem felvehető formában lévő foszfor átalakítását.

A jó hír, hogy ezt a mobilizálást a növények képesek irányítani a talajbaktériumok közreműködésével. Ha a laboratóriumi vizsgálatok azt igazolják, hogy elegendő tápanyag van a talajban, akkor azok felvehető formába történő átalakításáról kell csak gondoskodnunk. Az utóbbi évszázadokban a növények számára szükséges tápanyagokat jellemzően külső forrásból juttatták be szerves- vagy műtrágya formájában. Betakarításkor a területről levitt tápanyagmennyiséget kiszámolták, majd azt külső forrásból pótolták. A tápanyagután-

9

De a növények képesek még ennél is bonyolultabb szimbiotikus kapcsolatok kialakítására nitrogénkötő baktériumokkal vagy mikorrhiza gombákkal. Ezek a baktériumok a növény gyökereiben élnek, nitrogént képesek megkötni a levegőből, ami így a növények számára is elérhetővé válik. A gyökerekhez kapcsolódó mikorrhiza gombák ugyanakkor vizet, foszfort és nitrogént cserélnek a növénnyel, de fontos szerepük van a betegségek elleni védekezésben is. Érdekesség, hogy a a mikorrhiza hálózaton keresztül a növények nem csak tápanyagokat, de információt is cserélnek akár más fajok növényegyedeivel is. Ezek a folyamatok sokkal aktívabbak amikor hiány jelentkezik a talajban a felvehető tápanyagokból. Amennyiben a gazdálkodó trágyázással túladagolja a felvehető tápanyagokat, ezek a folyamatok lelassulnak, ellustulnak. Ez esetben a növények teljes egészében a gazdálkodó által nyújtott szolgáltatásoktól (tápanyag kijuttatás, növényvédelem, öntözés stb.) függenek.

A soktagú vetésforgó pótlás az esetek többségében műtrágyával történt, de természetesen vannak gazdaságok, ahol a szerves trágyázás, komposzt vagy talajjavítók használatára is lehetőség adódott. A tápanyaggazdálkodás eddig beváltnak hitt módszereivel szemben egyre jobban előtérbe kerül az az ’újszerű’ gondolkodásmód, miszerint a talaj laborban vizsgált tápanyagtartalma helyett annak biológiájára kell helyezni a hangsúlyt, amihez a gazdálkodó agroökológiai szemléletére van szükség.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó megpróbálja elősegíteni a természetben egyébként is lejátszódó folyamatokat, lemásolja és támogatja azokat.

A természetben a növények a természetes tápanyagkörforgásra és a saját tápanyagfelvételt szabályozó folyamataikra hagyatkoznak. Ez utóbbi során gyökereiken keresztül olyan, a fotoszintézis során előállított ún. gyökérváladékot (exudátum) választanak ki, melyekkel szabályozni képesek a tápanyagfelvételt.

Amikor a növényi maradványok (levelek, szárak, gyökerek stb.) lebomlanak, a szerves anyagokban megkötött tápanyagok lassan a növények által felvehető formába alakulnak át és hasznosíthatóvá válnak. Amennyiben valamelyik tápanyagból hiány mutatkozik, a növények a megfelelő gyökérváladékból még többet választanak ki, hogy felszaporítsák a számukra hasznos talajbaktériumokat, gombákat, stb. A folyamat roppant egyszerű.

Ezek a mikroorganizmusok képesek a talaj szerves- és ásványi összetevőiből felvenni a tápanyagokat, elpusztulásukat követően pedig ezek a tápanyagok felszabadulnak és elérhetővé válnak a növények számára.

10

A sokszor emlegetett vetésforgó az egyik legfontosabb talaj- és tápanyaggazdálkodást meghatározó szántóföldi növénytermesztési gyakorlat. Minél változatosabb a vetésforgó, és minél több növénycsoport alkotja (pl. pillangósok, kalászosok, fűfélék, keresztesvirágúak), annál jobb. Amikor a gazdálkodó arról dönt, hogy milyen növényt termeszt, hogyan állítja össze a vetésforgóját, akkor azzal egyéb más gazdálkodási kérdésről is dönt, úgymint: tápanyaggazdálkodás, gyomelnyomás, betegségek kezelése, kártevők elleni védekezés, talajművelés, takarónövény alkalmazásának lehetősége, egész éves növényborítottság lehetőségének kérdése, piaci értékesítés. Mivel azonban a gazdaságok területeinek adottságai, ugyanúgy, mint a piaci viszonyok is eltérőek az ország különböző régióiban, általános recept nem adható a jó vetésforgóra.

Védelem takarónövényekkel A haszonnövényekkel ellentétben a takarónövényeket nem betakarítás céljából termesztik, hanem azért, mert hosszútávon hasznosak a talaj, a környezet és nem utolsó sorban az utána termesztett növény számára is.

A takarónövények vetésforgóba illesztése stratégiai döntés, ami sok előnnyel bír a gyakorlatban. A ta­ pasztalatok és mérések bebizonyították, hogy alaptalan a félelem, hogy a takarónövény és az azt követő kultúrnövény verseng a vízért, mert a fedetlen talaj nedvességvesztesége ugyanakkora vagy még nagyobb, mint a fedett talajé, miközben mellőzi a takarónövény nyújtotta előnyöket.

A takarónövények használata lehetőség a talaj szervesanyag tartalmának növelésére, élő vagy később holt mulcsként is jótékonyan csökkenti a talaj nedvességveszteségét és az eróziót. A vetésforgótól függően több fajta takarónövény alkalmazása lehetséges. A legtöbb esetben, követve az agroökológia diverzitást támogató megközelítését is, különböző növénycsaládokból álló keverék használata a legcélravezetőbb (ami akár az 5-8 faj keverékét is jelentheti). A gazdálkodó azt is eldöntheti, hogy fagytűrő vagy fagyérzékeny keverékeket használ.

Minél korábban vetik a takarónövényt, annál több előny származhat belőle, nagy zöld- és gyökértömege révén.

Ezek az előnyök a következők lehetnek: A mélyebb talajrétegekből felvett és átalakított tápanyagok hozzáférhetősége a rákövetkező haszonnövény számára; Légköri szénmegkötés fotoszintézis révén; A különböző gyökérstruktúráknak köszönhetően javuló talajszerkezet; Szerves anyag bejutása a talajba a növényi maradványok révén; Víz- és szélerózió csökkenése; Gyomnyomás csökkenése; Élelem és élőhely a beporzók és más hasznos élő szervezetek számára; Takarmányforrás a haszonállatok számára rövid idejű legeltetés révén; Levegő páratartalmának hasznosítása; Párologtatás csökkentése.

Csökkentett talajművelés Sokat vitatott téma napjainkban a talajművelés. Ez nem véletlen, hiszen a talajművelésnek óriási hatása van a talaj tulajdonságaira és funkcióira. A különböző talajművelési beavatkozások esetében mérlegelni kell azok szükségességét, intenzitását, előnyeit és hátrányait. Amennyiben a művelés elkerülhetetlen, lehetőleg minél kevesebbszer, minél sekélyebben, minél kisebb intenzitással (fordulatszámmal), illetve minél kisebb súlyú géppel, és csökkentett abroncsnyomással végezzük a taposási kár minimalizálása céljából. Fontos ellenőrizni a talaj állapotát és az időjárási körülményeket (száraz, nedves, fagyott talaj) is, mielőtt a gazdálkodó elkezdi megművelni a talajt.

Az ökológiai (bio) szántóföldi növénytermesztésben különböző módszerek segítségével kell csökkenteni a gyomnyomást, a gyakori talajművelés nem jelent kizárólagos megoldást (herbicid pedig nem használható). Átgondolt vetésforgóval, takarónövények használatával szintén lehet védekezni a gyomok ellen. Csökkentett talajművelés vagy a szántás elhagyása 20 évvel ezelőtt az ökológiai gazdálkodásban szinte elképzelhetetlen volt. A csökkentett talajművelés azonban napjainkra egyre gyakrabban előforduló gyakorlat lett az ökológiai szántóföldi növénytermesztésben is. A mélyszántó ekék helyett speciális eszközöket alkalmaznak, amelyek könnyebb traktorokat igényelnek és sokkal

sekélyebb talajbolygatást jelentenek (pl. 4-10 cm a 30 cm helyett). Talajbolygatás nélkül már kivitelezhető a takarónövények vetése. Ez történhet trágyaszóróval, kombájn elejére rögzített vetőgéppel, de európai tapasztalatok szerint akár drónnal is. Egy másik módszer a csökkentett talajművelés sikeres kivitelezésére a védőnövények és az évelő lucerna vagy herék együtt-termesztése, kettőstermesztése. A tavaszi zabot vagy árpát a lucernával vagy füveshere keverékkel együtt vetik, a gabona betakarítását követően pedig az évelő növény marad a területen a következő évekre.

A talajművelés teljes elhagyásának egyik fontos találmánya a szártörő henger (roller-crimper).

A Rodale Intézet vezetője, Jeff Moyer egy olyan innovatív módszert talált fel a talajművelés helyettesítésére, amely működőképes még olyan növények esetében is, amelyek általában intenzív talajművelést igényelnek, mint pl. a kukorica.

Az úgynevezett szártörő henger egy őszi vetésű takarónövény (pl. rozs) használatára alapoz. Tavasszal a rozst lehengerlik, a szárakat megroppantják, megtörik, majd a szójamagokat az így készített mulcsba vetik el. Miután a magokat a mulcstakaróba vetik, a teljesen borított talajfelszín nem enged teret a gyomoknak.

Ehhez a termesztési módszerhez szükség van egy szártörő hengerre (roller-crimper) és egy olyan vetőgépre, amely a mulcsba is képes vetni (direkt vetőgép).

Ha a vetés műveletét sikerül jól kivitelezni, akkor legközelebb csak aratáskor kell a területre rámenni.

A roller-crimper használata persze igényel némi tapasztalatot, és eszközigénye is van, de amennyiben a gazdálkodó elkötelezi magát a módszer mellett, úgy hosszútávon több területen is számíthat előnyökre, úgymint szénmegkötés és szénmegőrzés, a biológiai sokféleség növelése, erózió elleni védelem, költségcsökkenés. A takarónövények természetesen nem korlátozódnak csak a rozsra. Kukorica haszonnövény esetén például érdemes olyan védőnövényt választani előveteményként, amely nitrogént szolgáltat, ezért javasolt a rozs helyett a szöszös bükköny.

Ha többet szeretne tudni az agroökológia elméletéről, vagy gyakorlatának más aspektusairól (pl. gyepgazdálkodással egybekötött állattartás, biointenzív kertészet, permakultúrás farmtervezés), akkor ajánlom figyelmébe a következő gazdák számára összeállított kézikönyvet: Bevezetés az agroökológiába - kézikönyv gazdálkodóknak (traece.eu/documents).

Ujj Apolka, egyetemi docens Magyar-Agrár-és Élettudományi Egyetem, Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék

11

A földi élet kulcsa – nitrogénkötés mikroorganizmusokkal A nitrogén – ez a színtelen, szagtalan gáz – minden élő szervezet számára létfontosságú elem, hiszen aminosavak, fehérjék és nukleinsavak kulcsfontosságú alkotóeleme. Régóta ismert, hogy a földi légkört adó gázok közül a legnagyobb mennyiségben található.

Azonban annak ellenére, hogy a N2 bőségesen megtalálható a Föld légkörében, rendkívül stabil és ellenáll a kémiai átalakításnak, így nem hozzáférhető a legtöbb élő szervezet számára. E molekula hármas kötésének bontása három módon mehet végbe bolygónkon: Biológiai nitrogénfixáció útján, amikor nitrogénkötő baktériumok fehérje komplexek segítségével az atmoszférikus nitrogént ammóniává alakítják át egy bonyolult folyamatban.

Kémiai nitrogénkötés során, amely villámlás közben játszódik le. A villám elegendő energiát szolgáltat a dinitrogén gáz molekulák felbontásához, amelyekhez oxigén kapcsolódik. Így képződnek a nitrogén-oxidok, amelyek feloldódhatnak az esőben, és eljutnak a talajba. Ezek a nitrogénvegyületek hozzáférhetők a növények számára, alternatív forrásként szolgálva a biológiailag elérhető nitrogénre.

Ipari nitrogénkötés során, amikor is a levegőből származó nitrogén és a földgázból nyert hidrogén 450°C-on és nagy nyomáson ammóniává egyesül. Az eljárást az 1900-as évek elején a német Fritz Haber és Carl Bosch dolgozták ki. A Haber-Bosch eljárás az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ipari eljárás talán a történelemben, a műtrágyagyártás alapjául szolgál.

A földi élet és a nitrogén körforgás szempontjából természetesen a biológiai nitrogénkötés az egyedüli jelentőségű. A nitrogénkötő baktériumok kulcsfontosságú szerepet játszanak a Föld ökoszisztémáiban és a mezőgazdaságban, a levegőben található nitrogén gáz átalakításával.

E baktériumokat két csoportba sorolhatjuk: szimbiózisban és szabadon élő nitrogénkötők csoportjába.

A szimbiotikus nitrogénkötő baktériumok, mint például Rhizobium, Bradyrhizobium fajok, kölcsönösen előnyös kapcsolatot hoznak létre és építenek ki a gazdanövényekkel. A hüvelyes növények (szójabab,

12

lóhere, bab, borsó, stb.) gyökérzetén létrejövő gümőkben e nitrogénkötő baktériumok átalakítják a légköri nitrogént ammóniává, amely hasznos a növénynek, cserébe tápanyagokat és e bonyolult kémiai folyamathoz szükséges, védett „laboratóriumot” kapnak. (Megjegyezzük, hogy újabb kutatások szerint valószínűsíthető, hogy bizonyos körülmények között a Rhizobium nemzettség egyes fajai szabadon is képesek nitrogént kötni) A szabadon élő nitrogénkötő baktériumok, mint például az Azotobacter, Azospirillum, Bacillus, Clostridium fajok, szabadon élnek a talajban és/vagy a növényekkel lazább-szorosabb kapcsolatot tartanak fenn. Alapvetően nem fajspecifikusak, nitrogénfixáló aktivitásuk is kisebb, ám rendelkeznek a nitrogenáz nevű enzimmel, amely szükséges a nitrogén molekulák közötti erős, háromszoros kötés felbontásához, és így jelentős mértékben hozzájárulhatnak a növény nitrogénellátásához.

E nitrogénkötő baktériumok nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához a Földön. Kulcsfontosságúak a növények nitrogénellátásában, óriási a szerepük az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában, alapvető fontosságúak a nitrogén körforgásában.

A biológiai nitrogénfixálás tudományos háttere már az 1800-as években is foglalkoztatta a tudósokat. Említést érdemel az orosz Szergej Vinogradszkij, akinek sikerült feltárni a baktériumok alapvető szerepét a talaj anyagkörforgalmában. 1890-ben ő volt az első, aki igazolta egyes talajbaktériumok nitrogén kötését. Kortársa, a holland Martinus Beijerinck volt az, akinek sikerült is izolálnia és meghatároznia egy ilyen nitrogénkötő

baktériumot 1901-ben, ami nem volt más, mint a mikrobiológiai készítményekben ma is előszeretettel használt Azotobacter croococcum nevű faj. A szimbionta nitrogénkötő törzsek jelentős, akár 250 kg/ha nitrogén légköri megkötésére is képesek. Mezőgazdasági felhasználásuk is hamar a figyelem középpontjába került.

Angliában már 1896-ban szabadalmat nyújtottak be egy nitrogénkötő Rizobium baktériumkészítményre.

Sokféle pillangós növény termesztéséhez ajánlották, 17-féle változata létezett.

Bár Beijerinck már az 1900-as évek legelején leírta az Azotobacter croococcum baktériumot, az 1970-es évekig azonban kis figyelmet szenteltek a nem szimbionta nitrogénkötő baktériumoknak. Az érdeklődés akkor fordult e baktériumok felé, amikor a Csehszlovákiában született, Brazíliában letelepedett Johanna Döbereiner talajbiológus a brazíliai talajokban, számos szabadon élő baktériumot fedezett fel, melyek jelentős men�nyiségű nitrogént tudtak megkötni az ott termesztett növénykultúrákban (pl. cukornád).

Magyarországon szintén korán elkezdődött e mikroorganizmusok kutatása és mikrobiológiai készítmények előállítása. A kezdeti, kísérleti célra készült oltóanyagok után 1940-re már több tízezer hektárra elegendő oltóanyag készült hazánkban, melyeket pillangós gazdanövényekre fejlesztettek ki.

A szintetikus nitrogén műtrágyák széles körben használatosak a mezőgazdaságban, elsősorban a termésátlagok növelése érdekében. Azonban a túlzott nitrogén lemosódása a területekről vízszennyezést okozhat, a túlzott használatuk pedig a talajok savanyodásával és

13

14

biodiverzitásának csökkenésével jár. Napjaink környezetvédelmi irányelvei, a gazdasági hatékonyságra való törekvés, valamint az inputanyagok árának drasztikus növekedése, nem utolsó sorban pedig a talajok fizikai, kémiai és biológiai degradációja szükségessé teszik a mezőgazdaság által felhasznált kemikáliák és szintetikus műtrágyák használatának mérséklését. E törekvések megkövetelik az alternatív tápanyagutánpótlási módok kutatását, fejlesztését. Ahogy láthattuk, a nitrogénkötő baktériumok használata fenntarthatóbb és környezetbarát alternatívát nyújt a talaj termékenységének növelésére, azok negatív következményei nélkül.

kielégítését. Teszik ezt úgy, hogy közben a készítmény baktériumtörzsei a fonalas károsító gombák (pl. fusarium) visszaszorítását is végzik speciális másodlagos anyagcsere termékei révén. A termékfejlesztés során megalkotott készítmény négy törzse egyedülálló módon támogatja a növények fejlődését és tápanyagokhoz való hozzáférését.

Számos hazai és külföldi gyártó, forgalmazó és fejlesztő cég tűzte zászlajára a nitrogénkötő, nitrogén pótló és- megőrző termékek és technológiák propagálását.

Termésnövelő hatása, az elvégzett nagyüzemi kísérletek során átlagosan 10% körül alakult a szántóföldi kultúrában, míg a kelési százalék 8,5%-kal javult.

Kutató csapatunk szintén éveken át vizsgálta magas nitrogénkötő képességgel bíró, nem fajspecifikus talaj mikroorganizmusok hatékonyságát, mely törzsek savanyú, semleges és lúgos talajviszonyok mellett is jelentős mértékben képesek légköri nitrogén kötésére.Több éves fejlesztési kísérleteink során meghatároztuk és tenyésztésbe vontuk azokat a törzseket, melyek a növények gyökereit kolonizálva, a levegő nitrogéntartalmából állítanak elő a lehető legnagyobb mennyiségben ammóniát, mellyel saját testük felépítése mellett, a talaj nitrogénkészletét is növelik, lehetővé téve a nitrogén műtrágyák használatának csökkentését, a növények nitrogénigényének

A biológiai nitrogénkötés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A földi ökoszisztémák tápanyag-körforgásának alapja, hiszen folyamatos nitrogén ellátást biztosít a növények számára, amelyekből majd a növényevők és végül a ragadozók építik fel a szervezetüket. A nitrogénkötő baktériumok szerepe nem csak a mezőgazdaság számára elsődleges fontosságú, de alapvetően nélkülözhetetlen az élet fenntartásához a Földön.

A termék szántóföldi használata során - saját fitotron (növénynevelő kamra) kísérleteink alapján - egy hektárra vetítve 42 kg nitrogén megkötését sikerült kimutatnunk, valamint jelentős nitrogén többlet volt kimutatható a zöld növényi részekből.

Varga Sándor, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, Phylazonit

A természetesebb út az, ami a jövőben járhatóbb lesz

Tóth Arnold Tóth Arnold fő tevékenységi köre a kertészet, ezen belül is a zöldségtermesztés. Hagyományos szántóföldi kultúrában 480 hektáron petrezselyemlevéllel, étkezési burgonyával és étkezési mákkal foglalkozik, Dunavecsén.

legalábbis nagyon minimálisra csökkenthető. A mű­ trágyákból sosem a maximális dózist használtam. Azt gondolom, hogy ez a műtrágya mennyiség a baktérium készítményekkel kombinálva sokkal jobban hasznosul. Ezen felül nagymértékben lecsökkentettük a szántást a területeinken. Az évi szántás mennyiségünk 10% alatt van, ez 70-80% is volt régebben.

Milyen eredményeket tapasztalt?

A közelünkben lévő versenytársakhoz képest sokkal lazább, sokkal jobb állagúak a talajaink. A burgonya esetében elérhető talajfertőtlenítő szerek sajnos már nem igazán működőképesek. Nálunk azonban nincs nagy drótféreg nyomás, jó egyensúlyt tartunk fent. Az alkalmazott új technológiáknak köszönhetően, olyan alacsony mennyiségben vannak jelen a kártevők, ami már nem okoz problémát.

Mennyire tartja fontosnak a talaj állapotának javítását?

Miért fontos a szemléletváltás?

Gyorsan változó világunkban azt tapasztaljuk, hogy a kémiai megoldások egyre inkább bizonytalanul visszavonásra kerülnek, ezért azt gondolom, hogy mindenképp egy természetesebb út az, ami a jövőben járhatóbb lesz. Egy olyan út, ami független attól, hogy milyen szereket vonnak ki a forgalomból.

Milyen technológiai elemeket épített be, amelyeket korábban nem használt?

Tarlóbontó és talajoltó baktérium készítményeket használunk. A tarlóbontásra azért van szükségünk, hogy a kártevők életterét lecsökkentsük. A talajoltó készítményekkel szintén a káros élőlények életterét igyekszünk visszaszorítani. Mi így oldjuk meg azt, hogy a kémiai talajfertőtlenítés szükségtelenné váljon, vagy

A legfontosabb tényezőnek tartom a talaj állapot javítását és fenntartását, hiszen ez számos más tényezőt is befolyásol. Ez határozza meg a csapadékfelvevő képességet, ezáltal aszályos időkben is létfontosságú, hogy mennyi nedvességet tárol, nem beszélve a tápanyagszolgáltató képességéről. A boltban a polc tartja az élelmiszert, a mezőgazdaságban a talaj az, ami tárolja, átalakítja azokat az elemeket, amire a növénynek szüksége van.

Miben látja a megoldást a jövő növénytermesztési kihívásaira?

A jövő nagy feladata, hogy megértsük magát az életet, a természetet. Ez a záloga a túlélésnek. A kártevők kizárólagos irtása egy felborult biológiai állapotot eredményez. Csak egy egyensúlyi állapot képes hos�szútávon fennmaradni, ennek van jövője. Akkor tudjuk megfelelően segíteni a természetet, ha megértjük azt, ennek köszönhetően pedig a terméseredményeink is versenyképesebbé válhatnak.

Labonczné Tóth Mariann, TalajPlusz magazin

15

Alap a talaj- …fizika vagy a kémia?

Ásványi anyagokkal az irányított talajbiológiai tulajdonságok és a talajegészség érdekében A talajok biológiai életerejét és egészségét is alapvetően meghatározza azok ásványi összetétele. Az ásványi szemcsék típusai, mennyiségük és arányaik a talajfizikai tulajdonságokon keresztül fejtik ki hatásaikat. Ezeket egy adott talajra stabilan jellemzőnek és nem, vagy csak alig változtatható tulajdonságnak gondolunk. Az ásványi összetétel az a „szilárd” alap, ami a kémiai jellemzőket is kialakítja, biztosítva a növénytáplálás eredményességét is. A talajbiológiai tulajdonságoknál a „tyúk vagy a tojás volt-e előbb” kérdésbe ütközünk. Kérdés, hogy a talajélet szereplői oda- és visszahatásként képesek-e hatni az elvárt növény-növekedésre? Lehetséges-e a talajok ásványi összetételének megváltoztatásával közvetlen és közvetett módon a talajok élet-tevékenységét, életerejét javítani?

A növényegészséget meghatározó talajegészség Örök kérdés, hogy hogyan védhetjük meg termesztett növényeink egészségét? Mindeközben a talajok alap-állapotát, vagyis a fizikai-kémiai- és a biológiai tulajdonságait sem tartjuk ebben alapvető fontosságúnak, pedig minden a talajnál kezdődik, azaz „Alap a talaj”, a jól ismert mondást idézve. Számos esetben a növényi egészséget is a „talajeredetű kórokozók” veszélyeztetik.

Ha egy talaj ezeket nem tudja „kontrollálni”, kivédeni, akkor nem beszélhetünk egészséges talajról, még akkor sem, ha a tápanyagok felvehetősége nem akadályozná a jobb termékenységet. A talaj egészségi állapota és a termékenysége nem teljesen azonos kategóriák.

Mindkettőnél igaz azonban, hogy értéküket a talajbio-

16

lógiai összetétel határozza meg. Jelenlegi ismereteink szerint azonban leginkább csak néhány mikroorganizmus-csoportra vannak adataink és kevésbé figyelünk az élelmiszer-minőséget és -biztonságot garantálni tudó mikroorganizmusokra. Általánosan elfogadott tévhit, hogy minél több a paránylény egy adott talajban, annak minősége és termékenysége is arányosan jobb lesz. Az is igaz, hogy ha előzetesen szelektált jótékony mikrobákkal „töltjük fel” a talajt, akkor a többi kár- vagy kórokozónak már kisebb esélye lesz: • nem marad betölthető élőhely (niche) számukra, vagy • nem jutnak hozzá a megfelelő életüket lehetővé tevő anyagokhoz (pl. létfontosságú, eszenciális mikroelemekhez).

A mennyiségi talajbiológiai szemlélet mellett ezért figyelni érdemes a mikrobiális összetétel minőségi alakulására is. A mikrobák számos fajtája között a növénytermesztést pozitívan befolyásolni képes, kiemelt jelentőségűekre fókuszálva lehet elérni a megfelelő talaj- és a növény-egészségi tulajdonságokat. Ezt figyelve beszélhetünk: • optimális biológiai összetételt mutató és a talajeredetű növény-betegségeket is kivédő jó immunrendszerű (szupresszív) talajokról, • és gyenge állapotú, erőtlen betegségekre fogékony, immun-gyenge (receptív) talajokról.

A jó immunrendszerhez, a talajeredetű kórokozókkal szemben ellenálló mikro­ organizmusokra van szükség. Ezek gyors szaporodási képességgel, a környezeti hatásokat kivédő toleranciával és megfelelő antagonista tulajdonságokkal rendelkeznek. A kórokozókat megállítják (biostop hatásként), vagy képesek akár elpusztítani is ölő (biocid) anyagok, antibiotikumok, enzimek kiválasztásával.

De hogyan tudják a talajásványok ezeket az alapvető tulajdonságokat befolyásolni? Számos tanulmány ismert arra nézve, hogy az élő-helyet az ásványi anyagok nagy felületi tulajdonságaikkal biztosíthatják. Minél nagyobb az 1 g mennyiségre jutó felület, annál több baktériumnak biztosít megfelelő tapadásbiztos életfeltételt az adott ásvány. Ilyen szempontból kiemelt jelentőségűek az agyagásványok és az ásványokhoz kapcsolódó szerves anyagok, mert ezekben a kombinált „organo-minerális” komplexekben egyszerre megtalálja az adott mikroba a túlélési képességet (lakhatást) és a táplálékot (bontható

szerves anyagokat) is. Az egyenlítő környékén felfedezett igen termékeny talaj, a „terra preta” jó tulajdonságaihoz hozzátartozik például, hogy a nagy széntartalmú talaj 1 grammjának felülete elérheti az 5000 m2-t is, ezzel biztosítva a mikrobiális élet-lehetőségeket.

Az immun-erős talaj mikrobiális tulajdonságai Ahhoz, hogy megállapíthassuk a talajnak a „kivédő”, a potenciális kórokozókat távoltartó képességét a következő vizsgálatokra van szükség: • a kórokozók szaporodását és/vagy a terjedését megállítani tudó baktériumok, például a sziderofor-vaskelát-termelő Pseudomonasok mennyisége és termelő-képessége, különösen a Ps. putida és a Ps. fluorescens fajokra figyelve, • az antagonista képességgel rendelkező sugárgombák (Actinobaktériumok) jelenléte és aktivitása.

Mikroszkópos megfigyeléssel is kimutathatók, hiszen „fonalaik” szabályosak és vékanyabbak (1 mikronos átmérőjüek) a kórokozó gombákénál (egyenetlen és 5 mikronnál nagyobb fonalakkal), • az ellenlábas mikroszkópikus jótékony talajgombák (pl. Trichoderma sp.) előfordulását a talaj-növény rendszerekben. Ezek is kimutathatók szelektív táplemezek segítségével és az antagonista képesség is megállapítható biodetektálási labor-módszerekkel.

Az 1. táblázat a növényi egészségnek a talaj fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságai szerint alakuló főbb összetevőit foglalja össze. A talajok alapvető ásványi összetétele meghatározó ebben a folyamatban. A homok-iszap-agyag-részecskék arányából indul ki a talajok

1.táblázat: A talajok fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságaitól függő növényi életerő Befolyásoló talaj-tulajdonságok Növény-egészség indikátorok

Fotoszintetikus aktivitás, növekedés, növényi erő Tápanyag-szint, N-P-K, mezo- és mikro-elemek felvehetősége Kór- és károkozók, patogének, szuppresszivitás Stressz-kontroll, kivédő-képesség Szennyezők, toxikus anyagok, peszticidek jelenléte

Fizikai-

Kémiai-

Biológiai-

Talaj-összetétel, degradációsés víz-állapot

NPK és az elemek felvehetősége

Szimbiózisok, biológiai N-kötők, P-oldók, talaj-táplálékháló

Talaj ásványi összetétele, porozitás, a szerkezetesség alakulása

Szerves anyagok, pH, elektromos vezető-képesség, redox potenciál

Mikrobiota diverzitás; AM gombák, a szimbiózisokra figyelés

Talajszerkezet, struktúra, vízoxigén-arányok, nedvesség, agyagtartalom

NPK, humusz, vezető-képesség

Gyorsan szaporodó és antagonista képességű mikrobák biocid anyagokkal

Vízáteresztő-képesség, talajszerkezet, makro-pórusok alakulása

Talaj-szén-tartalom, raktár; pH, talaj alap-tápanyag-készlet

Szimbionták, endofiták kedvező növény-mikroba kölcsönhatás

Hőmérséklet és a talajnedvesség, agyagásványok, humusz

Szerves és ásványi anyagok komplexei, összetétele

Mikrobiológiai aktivitás, bontóképes és toleráns organizmusok

17

osztályozása, ettől függ a talajok maximálisan elérhető szerves-anyag mennyisége, amitől számos és szinte mindegyik talajállapot ered és ez biztosítja a talajok kiemelt jelentőségű ökoszisztéma szolgáltatásait is. A talaj szervesanyag-tartalmától, a humusz mennyiségétől és minőségétől függ a vízmegtartó-képesség. A talajok idei „Nemzetközi napjának” kiemelt szempontjaként jelentkezett a „talaj és a víz”, hiszen ezek nélkül nincs, nem lehet élet („talaj és víz, az élet forrása” (https://www. fao.org/world-soil-day/en).

A globális klímaváltozás hatásainak a csökkentésénél a talajok szén-megtartó képessége az egyik szempont, de a víznek, mint éltető elemnek a megőrzése és hasznosítása is talaj-tulajdonság-függő. A talajélőlények mindegyike, különösen a mikro- (0,5 mikron átlagos nagyságtól 200 mikron = 0,2 mm-ig) és a mezo-méretű (0,2-2 mm nagyságú) paránylények tagjai is alapjában véve vízi élőlényeknek tekinthetők. A talajszemcséket körülvevő vízburok és a köztük levő hézagok (kapillárisok) mérete a talaj vízmegtartó és vízelvesztő-tulajdonságait befolyásolja.

K74, K111 törzsek) tudtak megfelelő szintű szaporodást felmutatni. Egy savanyú talaj nitrogén-kötő képességének a javításához csak ez a kettő, kiemelten sav-toleráns baktérium lehet alkalmas. A vöröshere pH-függő növekedését a 2. ábra mutatja be a semleges, optimális talajsavanyúsághoz viszonyítva. A pH 4 körüli értéknél mind a szimbionta N-kötő baktériumok, mind pedig a gazdanövény is érzékeny és veszélyeztetett.

A speciális mikrobiális talajoltó-készítményekben általában előzetesen szelektált, a különféle környezeti stressz-tényezőkkel szemben ellenálló (toleráns) mikroba fajok kiválasztott törzseit használják fel. Ezek ismeretével a növénynövekedésre kedvezőtlenül ható tulajdonságok kezelhetők.

A hazai ásványok és a talajállapot javítása A természetes hazai ásványok közvetlenül, vagy közvetve is javítják a talajok minőségét és a talajfunkciókat. Az egyik igen gyakori felhasználás szerint savanyú homoktalajon dózistól függően a talaj pH=4-es értékét 1-2 értékkel lehetett emelni, ami maga után vonta a talajbiológiai változók javulását is. A pH=4 javítására azért is szükség van, mivel az a biológiai nitrogén-kötésre képes mikroorganizmusok működési határát jelenti. Ha pedig nincs a talajban biológiai nitrogén-kötés akkor továbbra is, illetve még inkább csak a műtrágyák és nem a talaj önereje fogja biztosítani a megfelelő növénytáplálást.

A talaj-savanyúság csökkenéséhez hozzájárul az intenzív és rendszeres műtrágyázás, ami egyúttal megszünteti a biológiai tevékenységet is. A talajsavanyúság mértéke szinte minden talajtani tulajdonságra hatással van. Befolyásolja a termeszthető gazdanövényeket, különbözőképpen hat az egyes talajélőlénycsoportokra azok érzékenysége szerint. A földigiliszták például az egyik ilyen különlegesen befolyásolt csoportként jelennek meg és a számuk csökkenésével közvetett módon csökken a mikroorganizmusok mennyisége és aktivitása is. A talaj pH-jától függ a növényi tápelemek felvehetősége, oldhatósága, meghatározva a mésztrágyázás szükségességét egy adott talajban.

A különösen változatos mikrobiális pH-érzékenységre az 1. ábra mutat példát. Tizenöt, a tarka koronafűrt gyökérgümőiből izolált Rhizobium baktérium közül a savasabb pH-értéken mindössze csak két baktérium (a

18

1. ábra: A tarka koronafűrt Rhizobium baktérium törzseinek szaporodási százaléka három különböző talaj-savanyúsági értéknél. (Forrás: Biró B. 2008)

2. ábra: Vöröshere növekedése a talajsavanyúság különböző értékeinél. Megfigyelhető a gyökerek érzékenysége is. (Forrás: MATE biológiai Talajerőgazdálkodó szakirányú továbbképzés)

Erősen savanyú

Savanyú

Gyengén savanyú

Semleges

pH-értékek 4,0

4,3

Termeszthető növény Mikrobák működési határa Baktérium szám 106/g

gombák 104/g-nál több

gümőbaktériumok

4,5

4,7

5,0 - 5,1

5,5 - 5,7

6,0 - 6,3

rozs burgonya dohány

alma zab szőlő

búza-szója kukorica borsó

árpa paprika hagyma

barack lucerna

12,6

13,6

rothasztó anaerob mikrobák

szabadon-élő N2-kötők, Azotobacter

4,0

4,8

6,8 - 7,2

108 fölöt

Giliszták száma/ha

120

Lebontóképesség

a mineralizáció sebessége megugrik, jobb növény-táplálás

Elemoldódás

1,7 × 106

a nehézfémek (Cd, Ni, Cu, Zn, Mn) toxikussága fokozódik, a kalcium (Ca) kimosódik mész-trágyák szükségesek

Elempótlás

Mangán-pótlás szükségessége

2.táblázat: A talajsavanyúság értékeitől függő legfontosabb talaj-növénytani tulajdonságok.

(Forrás Biró B, 2008, saját összeállítás) A talaj-növény rendszerben a talajbiológiai tulajdonságok érzékenységével általában együtt jár ok-okozati összefüggést mutathat az adott talajon termeszthető növény-fajok összetétele, de különösen figyelni kell azokra a toxikus elemekre, nehézfémekre is, amelyek a savanyúbb jellegű talajban válnak felvehetővé. A talajok növekvő, a savanyútól a semlegesig terjedő pH értékei és a vizsgált talaj-növény tulajdonságok szerinti összefüggéseket, és a javasolt mésztrágyázási határértékeket is összefoglalja a 2. táblázat.

A természetes ásványok felhasználásának egyik előnye, hogy azok szemcsenagysága a talaj-összetétel és a befolyásoló talajfizikai tulajdonságok szerint is változtatható a talajminőség és a talajbiológiai aktivitás, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a kellő oxigénszint elérése érdekében.

A nitrogén és a foszfor tápelemek mennyiségi alakulásánál is a talaj pH értékei a meghatározóak, de azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos mikrobák képesek a műtrágyák kiváltására és/vagy csökkentésére, a talaj önereje által az optimális értékeknél. Túlélésüket a talaj-ásványok és azoknak a humusz-anyagokkal történő összekapcsolt formái javíthatják. Ezek azok

A természetes ásványok talajjavításra történő felhasználása korábban hatósági úton kivitelezett rendszeres meliorációs gyakorlat volt. Felhasználásuk mégis a múlt század 90-es éveihez viszonyítva napjainkra erősen visszaesett. Mivel azonban a természetes és a bányászati tevékenység során is keletkezett ásványi anyagok felhasználásával együtt jár a talajbiológiai aktivitás és a talajbiota élőlényeinek a fokozottabb jelenléte is, ezért az alkalmazás ismét perspektivikus kezd lenni.

az életterek, amelyekben a mikroorganizmusok az igényeik szerint helyezkednek el. A talaj jó szerkezetességére azért is érdemes figyelni, mert a különböző méretű talajmorzsák (az aggregátumok) a gomba és baktérium fajok igénye szerint biztosíthatják a létfontosságú vizet és levegőt. A biológiai nitrogén-kötésre képes Azospirillum baktérium oxigén-igénye például csak töredéke (átlagosan 5%) a többi talajbaktériumhoz viszonyítva (ami 5-21%), ezért azok a talajszemcsék belsőbb régióit foglalják el és ez a mikroaerofil tulajdonság teszi lehetővé azt, hogy a növénybelsőben is endofita módon megéljenek. A kötöttebb és tömörebb talajokba történő mikrobiális oltás során is életképesek maradhatnak, de a „melegedő” talajokban is, hiszen optimális hőigényük 38 oC szemben a hazai talajmikroorganizmusok átlagos 28 oC-os igényével.

A talajjavításra felhasználható hazai ásvány-vagyon legfontosabb kategóriái, amelyek változatos talajtani alkalmazásokra adnak lehetőséget: • mésztartalmú ásványi anyagok, melyek legfontosabb felhasználása a talaj-savanyúság kezelése, a talaj-pH növelése, • a szervesanyag-tartalmú ásványi anyagok jól felhasználhatók a humusz-szegény talajokhoz és/vagy a lehordott szerves-anyagok visszapótlására, • a különféle agyag-tartalmú ásványok (nemes-agyagok és zeolitok) jelentőségét növeli, hogy ezek felületein a mikrobiális túlélőképesség is kiemelkedő, a vízmegtartó képességük jó, tehát közvetve a talajbiológiai aktivitás is növelhető, • a perlit felhasználása a kötöttség miatt levegőtlenné váló talajokban lehetséges és szükségszerű is.

19

A talajbiológiai aktivitás és a talajegészség irányított fokozása (esettanulmány) A szennyezett talaj nem tekinthető egészségesnek.

A toxikus elemekre, nehézfémekre ezért kiemelt figyelmet kell fordítani. Sok esetben a nehézfémek nagy szervesanyag-tartalommal párosulnak, ami csökkentheti a toxikusságot és ebben is a talajbiota lehet segítségünkre.

A mangán-hasznosulás és hasznosítás lehetőségeit az Úrkuti Mangán-bánya területén, a keletkező bányászati melléktermék, a Mn-iszap felhasználásával vizsgáltuk (3. ábra). Tesztnövényként a Szarvasi-1 energiafű (Elymus elongatus) fajt használtuk. Az őrbottyáni, gyengén humuszos homoktalajhoz (arenosol) egy liziméteres szabadföldi kísérletben a Mn-iszap növekvő dózisait adagoltuk (10 t/ha, vagy ennél 5-ször és 12,5szer nagyobb dózisokat is alkalmaztunk. Mikrobiális kezelésként INOQ-Top arbuszkuláris mikorrhiza gomba oltóanyagot kevertünk be (1%-os mennyiségben).

3. ábra: Az úrkuti Mangán-iszap hatásai liziméter kísérletben gyengén humuszos homoktalajon a szarvasi energiafű (Elymus elongatus) növekedésére (Őrbottyán).

Mértük az energiafű keletkező biomassza-mennyiségét és egy mikrobiális talajenzim-aktivitást, a fluoreszcein-diacetát analízist, FDA-t alkalmazva. Mind a mikorrhiza gomba hatására mérhető biomassza-tömeg, mind pedig a talajenzim-aktivitás javult a felhasznált Mn-iszap felhasználásával és csak a legnagyobb dózisnál tapasztaltuk a mért értékek csökkenését. A mikorrhiza gomba oltással és így a növény-mikroba kapcsolat javításával kiegyensúlyozott hatások alakultak ki (4. a,b ábrák). A bányászati iszapnak a növekedésre kifejtett hatásait fokozta annak az összetétele, ami a 16-21 % mangán-tartalom mellett még 23-27 % vasat, 45-55 % agyag-ásványt és 5-9% egyéb vegyületet, dolomitot, apatitot és kvarcot is tartalmazott. Az energiafűnél a toxikusságot a növényoltással jó hatásfokkal lehetett csökkenteni. A növény a kívülről bevitt mikroorganizmus oltással jutott hozzá a kellő szintű és harmonikus arányú tápelemekhez. A mikrobákra ható toxikus hatások is csökkentek a növényi gyökér-exudátumokkal. Kölcsönösen előnyös együttműködési képesség a szimbiózis jött létre, ami a szennyezett talajoknál egy különösen hatékony alkalmazási módszert jelent.

A mikrobiális növény-oltások eredményességét a gyenge szervesanyag-tartalmú talajokban elő lehet és kell segíteni a növénynövekedésre és a bevitt mikroorganizmusokra is kedvezően ható és a toxikusságot is csökkenteni képes szerves anyagok bevitelével.

Az ásványi nyersanyagok mezőgazdasági alkalmazásával, ezáltal a talajok fizikai-kémiai tulajdonságainak a javulásával a talajbiológiai aktivitás is jobbá tehető.

20

4. a,b ábra: Homoktalajon nőtt energiafű hajtástömege és a talaj mikrobiális enzim-aktivitása növekvő úrkuti mangán-tartalmú iszap-dózisokkal (500, 1000, 2500 mg/kg) és mikorrhiza gombákkal (M) történő oltás nélkül (M1, K) vagy az oltással (M2, Ben). (Forrás Biró B, OTKA K068992 sz. projekt)

A bányászati melléktermékek is szolgálhatnak másodlagos talajjavító nyersanyagként, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve.

Talajjavító ásványi anyagok szántóföldi méretekben elsősorban a savanyú talajok kezelésében meszezés formájában (lápi mész, talajjavító mészkő, mészkőpor, talajjavító dolomit, dolomitpor), kiskerti méretekben a talaj szervesanyag utánpótlására (tőzegek, lápföld, alginit) használhatók fel. A talajok elemháztartásának a természetes ásványi nyersanyagokkal való javítására is megfelelőek, mint nemes-agyagok, zeolitos riolittufa és kálitufa anyagok. A talajok vízgazdálkodásának

javításához a természetes ásványi nyersanyagok, mint a zeolitok, bentonit alginit, vagy a perlit járulhatnak hozzá.

Az ásványi nyersanyagok hazai földből bányászhatók, a mezőgazdasági igényekhez viszonyítva. A biztonságos és hatékony felhasználásukat is előmozdíthatja a talajbiológiai tulajdonságokra figyelés és szakszerű alkalmazás.

Prof. Dr. Biró Borbála, MTA doktora, talajbiológus, ökológus elnök, Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztály biro.borbala@gmail.com

21

Egy újabb veszély növényeinkre, amelyben a Phylazonit mikrobiológiai készítményei segíthetnek!

Napjainkban a globális klímaváltozás hatása erőteljesen érezhető, melynek következtében jellemzően szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak, elég csak belegondolnunk az elmúlt évek hőmérséklet és csapadék viszonyaira, térbeli és időbeli eloszlására.

Az éghajlatváltozás emellett számos egyéb környezeti tényezőre hatással van, beleértve a biológiai sokféleséget, talajaink állapotát, mely a mezőgazdasági növénytermesztés alapja, ezáltal a sikeres gazdálkodás meghatározó tényezője.

A környezeti leromláson túl fontos megemlíteni, hogy az extrém időjárási körülmények veszélyes növényi betegségek nagyobb arányú megjelenését is előidézhetik. Ez utóbbira kiváló példa, a kutatók szerint több mint 500 gazdanövénnyel (pl.: napraforgó, bab, szója, kukorica, cukorrépa stb.) rendelkező gomba, a Macrophomina phaseolina.

Mit kell tudni a gombáról?

A gomba környezeti igényét tekintve a magas hőmérsékletet (28-35 °C) és alacsony talajnedvességet preferálja, tehát a napjainkban jellemzően előforduló aszályos nyarak kedvező feltételeket biztosítanak a kórokozó számára. Elsődleges fertőzési forrása a

22

talajban lévő mikroszkleróciumok (mákszemméretű kitartó képlet), melyek akár egyes kutatók szerint 3-15 évig is életképesek maradhatnak. Jellemzően a kitartó képletek legnagyobb mennyiségben a talaj 0-30 cm-es mélységében, azaz a leggyakrabban művelt rétegben találhatóak. A fertőzés kezdetekor a mikroszkleróciumok a gyökér felszínén csíráznak, majd appresszóriumokat (tapadókorongszerű képződmény) képeznek, melyek természetes nyíláson keresztül a gazdaszervezet sejtfalába hatolnak. Meg kell említeni, hogy magvetéskor a kelés során szikleveleken keresztül is fertőzhet, valamint a gyökéren keletkező sérülések szintén bejutási kapuként funkcionálhatnak.

Ezt követően a gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd a növény szállítószövet rendsze-

1. ábra: Macrophomina phaseolina gombával fertőzött napraforgó szár bélszövete, valamint a benne lévő mikroszkleróciumok (Fotó: Csatári Gábor)

rébe hatolnak, ahol micéliumot (gombafonalak laza szövedéke) és mikroszkleróciumokat képez, ezáltal akadályozva a felsőbb növényi részek víz-és tápanyagellátását, mely a gazdanövény pusztulását eredményezheti. A növényben keletkező mikroszkleróciumok a gazdanövény pusztulása és elbomlása után a talajba kerülnek és a ciklus újraindulhat. A fertőzés tünetei az egyes növények esetében felépítésükben való eltérés miatt különböző lehet. Napraforgó esetében például ahogyan a betegség halad előre, a növényünk virágzást követő időszakban folyamatosan hervad, a levelek sárgulnak, barnulnak, a gyökér foszlányosan bomlik, a szár alsó részén szürke árnyalat figyelhető meg.

Miért veszélyes?

gek lehetnek a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján.

Továbbiakban, ahogyan a cikk elején írtam gazdanövény köre legalább 500 fajt foglal magába (közte a hazánkban leggyakrabban termesztett szántóföldi növénykultúrákat is (kukorica, napraforgó)) és a gomba kitartó képletei több évig elfekszenek a talajban, ezért a növények rotációja önmagában szintén nem elegendő a Macrophomina elleni védekezésben. A veszélyességét tovább fokozza, hogy a gomba tápanyaghasznosítási képessége jó, alacsony tápanyagszint mellett is képes terjedni.

Mit tehetünk ellene?

Számos szerző számol be arról, hogy a mikroszkleróciumok életképességét leginkább a talaj hőmérséklete és annak nedvességtartalma befolyásolja. A talaj pH

A gombával fertőzött területeken a termésveszteség jelentős lehet, ez függ attól is, hogy a kórokozó a növény melyik fejlődési stádiumában jelentkezik. Egyes tanulmányok napraforgóban például 40-60, de akár 90%-os termésveszteségről számolnak be. Magyarországon is jelentős gazdasági veszteséget okozott 2023-ban egyes termelőknél, főleg napraforgó és cukorrépa növényállományokban. A számokból könnyen levonhatjuk a következtetést, hogy komolyan kell vennünk ezt a kórokozót és érdemes nagyobb figyelmet szentelni rá.

Jelenleg a kórokozó ellen a gyakorlatban megbízhatóan működő gombaölők nincsenek forgalomban, ami már magában körülményessé teszi az ellene való védekezést.

Továbbá meg kell említeni, hogy az egyes fajok esetében rezisztens fajtákról/hibridekről sincs tudomásunk, azonban közöttük természetesen fogékonyságbeli különbsé-

2. ábra: In vitro körülmények között tenyésztett Macrophomina phaseolina gomba (Fotó: Kiss Alexandra)

23

nem vagy csak kis mértékben van rá hatással. Mivel a gomba a meleg, száraz környezeti körülmények között érzi jól magát célszerű arra törekedni, hogy vízgazdálkodási szempontból megfelelő talajt válasszunk, ugyanis a nedves talajt nem preferálja, ezért javallott talajaink mikroorganizmusokkal való oltása, melyek hosszú távú használata révén javul a talajaink hő, víz és tápanyagszolgáltató képessége. Aszályos időszakban a talajaink öntözése csökkentheti a kórokozó általi fertőzés mértékét és kialakulásának valószínűségét.

Agrotechnikai szempontból célszerű a vetésforgóba olyan kultúrákat beilleszteni, amelyek nem tartoznak a gomba gazdanövényei közé, ennek kivitelezését azonban megnehezíti a korábban már említett széles spektrumú gazdanövénykör.

Napjainkban egyre több kutatás alapját képezi a Macrophomina gomba ellen a növényeink számára hasznos baktérium és gomba fajokkal való védekezés, melyek közvetlenül gátolhatják a gomba növekedését (antifungális vegyületek termelése, térbeli kiszorítás, tápanyagkonkurencia, mikoparazitizmus stb.), vagy közvetetten a növény védekezési mechanizmusára hathatnak, s mint egyfajta védőoltás, felkészíthetik növényeinket az esetleges fertőzésre.

A fent említettek mindenekelőtt a Macrophomina gomba veszélyességére hívják fel a figyelmet és a napjainkban uralkodó szélsőséges időjárási körülmények indokolttá teszik, hogy a jövőben ne feledkezzünk meg e gomba létezéséről a potenciális gazdasági károk elkerülése céljából.

A Phylazonit csapata számára fontos, hogy folyamatosan olyan megoldásokat kínáljunk a partnereinknek, amelyek a fennálló problémák megelőzésére megoldást jelenthetnek. A mikrobiológia termékek használatával, nemcsak a tápanyag gazdálkodást és a talajéletet támogatjuk, hanem a fenti és hasonló esetekben is eredményes alternatívát nyújtunk. Az erős és egészséges növényi állomány növényvédelmi szempontból is költséghatékony, aminek a megalapozásához a Phylazonit Rizo NG baktérium és a Phylazonit Trichon NG gomba készítményünket javasoljuk. A Rizo NG készítményünket vetéssel egy menetben 15-20 l/ha dózisban, a Trichon NG trichoderma készítményünket pedig 20 g/ha dózisban, állományban kijuttatva ajánljuk. A fenti probléma kapcsán folyamatosan folynak a kísérletek, ezek eredményeiről a későbbiekben további információval szolgálunk.

Csatári Gábor

A kutatások alapját elsősorban a Macrophomina gomba elleni védekezésben a Trichoderma gomba fajok és Bacillus baktériumtörzsek képzik, melyek már a szántóföldi gyakorlatban több talajban fertőző gomba ellen (például: fuzárium és szklerotínia) bizonyosultak hatékonynak. Az említett mikroorganizmusok a Macrophomina elleni „küzdelemben” szintén mutattak hatékonyságot in vitro körülmények között, azonban az egyes fajok és törzsek hatása eltérő, nem teljesen vonható le még egyértelmű következtetés szántóföldi körülmények között. Ebből kifolyólag ez még további kutatásokat igényel, melyre érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetnünk a későbbiekben, mint potenciális biológiai védekezési lehetőség.

24

További információkért keresse tanácsadóinkat: www.phylazonit.hu/tanacsadoi-halozat

A kiegyensúlyozott növénytáplálás kulcsa: a talaj pH és a tápanyagok rendszere Napjainkban minden mezőgazdasági szakembert foglalkoztató kérdéskör a talaj tápanyag szolgáltató képessége. A kérdés megválaszolása komplex szemléletmódot követel meg a gazdálkodóktól.

Napjainkban minden mezőgazdasági szakembert

hetősége. Minden elemnek megvan az optimális pH

foglalkoztató kérdéskör a talaj tápanyag szolgáltató

skálája, amelyek összefüggésben vannak egymással.

képessége. A kérdés megválaszolása komplex szemlé-

A talajban lévő felvehető tápanyagok kiemelkedően

letmódot követel meg a gazdálkodóktól.

fontosak a termesztett növények számára, mivel azokat

A tápanyagokkal való ellátottság mellett kiemelt

felhasználják a növekedésük és fejlődésük során. A talaj

hangsúlyt kell fordítani a tápelemek arányának ok-

tápanyagai között három fő csoportot különböztetünk

szerű meghatározásra. A termőtalaj egy folyamatosan

meg: makroelemek, mikroelemek és nyomelemek.

változó, mozgásban lévő rendszer, amit termesztőközegként is felfoghatunk. Ebben a környezetben kell minden feltételt biztosítani a termesztett növények számára.

Alapvetően három részre kell osztani a talajok tulajdonságait. Fizikai, kémiai és biológiai. Kiemelt szerepet tölt be ebben a rendszerben a talaj kémhatása (pH). Ettől függ a talajban jelenlévő elemek növények általi felve-

1. Makroelemek:

• Nitrogén (N): a növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges, különösen a levelek és szárak képződéséhez.

• Foszfor (P): fontos a gyökérfejlődéshez, virágzás és terméshozam szempontjából.

25

• Kálium (K): a vízháztartás szabályozásában,

4. Kálium (K): a kálium a talajban többféle formában

valamint a virágok és termések minőségének

fordul elő, és a könnyen oldódó formák mellett

javításában játszik szerepet.

vannak olyan kötött formák is, amelyek nehezen

• Kalcium (Ca): a sejtfalak stabilizálásában, a

hozzáférhetők a növények számára.

sejtosztódásban és a gyökérnövekedésben fontos.

• Magnézium (Mg): a fotoszintézis egyik alkotóeleme,

Az ilyen kötött tápelemek hozzáférhetősége a talajtu-

és a klorofill (a növények zöld színét adó anyag)

lajdonságoktól, például a pH-tól, a talaj szerves anyag-

része.

tartalmától és a talajminőségtől is függ. A megfelelő körülmények és a talaj tápanyagok szakszerű kezelése

2. Mikroelemek:

• Vas (Fe): a klorofill kialakításához szükséges.

• Réz (Cu): az enzimek működéséhez és a fotoszintézishez szükséges.

• Cink (Zn): Az auxinnek, a növekedési hormonok

segíthet a növények számára hozzáférhetőbb formákban tartani ezeket a tápelemeket.

Tudományos összefüggés figyelhető meg a talajban előforduló tápelemek jelenléte és annak felvehetősége között, van egy ún. optimális egyensúly, amely tartományban harmonikus a tápanyagok felvehetősége.

egyik típusának, szintéziséhez és a fejlődéshez fontos.

• Mangán (Mn): a fotoszintézis folyamataiban vesz részt.

• Bór (B): a sejtosztódásban és a növekedési csúcsok kialakulásában fontos.

Ez a szimmetria, ha egy biotikus vagy abiotikus tényező hatására megváltozik, a növények számára felvehető elemek mennyisége korlátozódhat.

A talaj kémhatása határozza meg a tápelemek feltáródását, illetve lekötődését.

3. Nyomelemek:

• Molibdén (Mo): a nitrogén anyagcseréjében játszik szerepet.

• Nikkel (Ni): néhány növényfaj számára

Termesztett növényeink igényeinek meghatározása a talajvizsgálatokon, a talaj felvehető (oldható) tápanyag-tartalmának meghatározásán, a talajvizsgálati eredmények értelmezésén és a növények tápanyag-igényének ismeretén alapuló meglehetősen

nélkülözhetetlen, de általánosságban keveset

összetett folyamat. Bonyolultsága elsősorban abból

ismerünk róla.

fakad, hogy a különböző tényezők rendkívül összetett kölcsönhatásban állnak egymással és ezen kölcsönha-

A talajban lévő tápelemek nem mindig szabadon hoz-

tásokat meglehetősen bonyolúlt beépíteni a termelési

záférhetők a termesztett növényeink számára, mivel

rendszerekbe. Nehéz, de nem lehetetlen feladat bizto-

bizonyos körülmények között lekötődhetnek vagy

sítani a mintavétel reprezentativitását is, ami ha nem

fixálódhatnak olyan formákban, amelyek nem állnak

sikerül megfelelő módon, szintén nehezíti a pontos

rendelkezésre a növények számára. Ezek a lekötött

termesztett növény igények megállapítását.

vagy nem elérhető formák jelentős részét képezik a

A tápanyag utánpótlás okszerűsége nemcsak a ható-

talaj tápanyagkészletének. Néhány példa:

anyagok mennyiségén, hanem a tér és időszerkezetbe való beillesztésén múlik. A növények számára a kulcs a

1. Foszfor (P): a foszfor a talajban gyakran lekötődik

folytonos tápanyaggal való ellátottság. Törekedni kell

különböző formákban, például kalcium-foszfátok

a kielégítő tápanyag utánpótlás mellett a harmonikus

vagy vas-foszfátok formájában. Ezek a kötött formák

tápanyag visszapótlásra is.

nem mindig állnak rendelkezésre a növények számára, mivel a foszfor lekötöttsége és oldhatatlansága a pH-től és más talajtulajdonságoktól függ.

2. Vas (Fe): a vas is lekötődhet a talajban olyan formákban, amelyek nem könnyen felvehetők a növények számára. Például, a talaj pH-jának magassága esetén a vas oxidált formában lehet jelen, ami nehezen oldódik vízben.

3. Cink (Zn): a cink is különböző talajásványokkal és szerves anyagokkal képes lekötődni. A talaj pH-ja, az oxidációs állapot és más talajtulajdonságok befolyásolhatják a cink hozzáférhetőségét a növények számára.

26

Horváth Imre, ügyvezető/CEO, HSSI Mérnöki Iroda Kft.

adminisztrációját, és támogatja mind a gazdák, mind a szaktanácsadók munkáját, valamint a digitális adatszolgáltatást.

Az AgroFlow rendelkezik egy applikációval, ami a terepen történő gyors adatrögzítést teszi lehetővé, valamint egy teljeskörű böngésző alapú adminisztrációs rendszerrel, amely bármilyen számítógépen, vagy mobil eszközön telepítés nélkül is futtatható.

G pavilon-402D stand

agroflow.hu

AgroFlow_210x297mm_hirdetes_2023.indd 1

2023. 12. 17. 18:1

József A. u. 83.

A klímaváltozás egyre inkább megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját

Fekete György Fekete György a fiával összefogva családi gazdaság formájában kb. 240 hektárnyi földet művel.

Területeik nagyrésze Hajdú-Bihar vármegyében található. Kukoricát, búzát, napraforgót, repcét és árpát termesztenek. Gépekkel jól ellátottak, habár azt a gondolkodásmódot követik, miszerint mindig van hová fejlődni.

Miért fontos a szemléletváltás?

A szemléletváltást már egy jó tizenéve fontosnak tartom. A TSZ-ek megszűnése idején, amikor hozzájutottunk a földekhez, még jó volt velük dolgozni; szerves trágyával ellátottak voltak, kevés műtrágyával is jól lehetett termelni. Aztán ahogyan telt az idő, a szervestrágya visszapótlás fokozatosan megszűnt, a talajok kimerültek. A talajvizsgálatok is elenyészőek voltak.

Most pedig már egyértelmű, hogy a földjeink egyre inkább igénylik, hogy törődjünk velük. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy keressünk minden olyan megoldást, ami a talajok életben tartását elősegíti.

Milyen technológiai elemeket épített be, amelyeket korábban nem használt?

Amikor a talajbaktériumok forgalmazása megkezdődött, szinte az elsők között kezdtünk el foglalkozni velük. Ezen felül az okszerű műtrágya használat híve vagyok; differenciáltan szórjuk őket. Régebben szántottunk, ezt szépen fokozatosan elhagytuk. Jó pár éve már a forgatás nélküli technológiával dolgozunk.

Csökkentjük a menet számot. A földjeinken talajmintavételezést végeztettem. Szinte az összes területünket bevizsgáltattuk. Mi így próbálunk „sáfárkodni”.

Milyen eredményeket tapasztalt?

A talajbaktériumokkal kapcsolatban mindig megkérdezik a gazdák, hogy „na mit látok”? Ha valaki elkezdi ezeket használni, én azt gondolom, hogy elkötelezettnek kell lennie. Ha belekezdünk és abbahagyjuk, akkor nem is feltétlenül mi, de az unokáink biztosan meg fogják sínyleni. A talajbaktériumok használata az összes termelési költséghez viszonyítva egy elenyésző összeg, de az ember hajlamos azon spórolni, ami nem hoz egyből látványos eredményt. Vegyük példának az első évet. Ha egy táblára kijuttatom a talaj baktéri-

28

umot, a másikra pedig nem, akkor nem fogom tudni azonnal azt mondani, hogy „a kezelt terület termett 8 tonnát, a másik pedig csak 7,5 tonnát”. Ilyen nincs.

Ez sok éven keresztül térül meg. Régen hozzájutottam egy nem túl jó minőségű földhöz; nehezen művelhető volt. Szántáskor egyáltalán nem láttam benne gilisztát.

Sok év talajbaktériumos kezelés után azt tapasztaltam, hogy a föld egyre könnyebben művelhető és újra megtalálhatóak voltak benne a giliszták. Nem is kevés.

Láthatjuk, hogy él a föld, ami még az illatán is érződik.

Az élőlények nagyon jó indikátorai a talaj állapotának és megmutatják azt, hogy évek alatt igenis rendbe

lehet hozni őket. Ezt a későbbiekben a termésátlagok is igazolni fogják. Ha az ember engedi a talajt élni, akkor feltárulnak azok a tápelemek, amikre a növénynek szüksége van. Persze ehhez az is kell, hogy ne legyen „agyon” műtrágyázva. Régebben akár 6-8 mázsa pétisót is kiszórtunk, ma már ennek a töredékét juttatjuk ki, és ezt sem egyszerre, hanem differenciáltan. Ennek ellenére még jobb eredményeket érünk el, mint annak idején. Állattenyésztéssel egyelőre nem foglalkozunk, így a szalmát nem szoktuk gyűjteni, aratás után nem hozunk le semmit a talajról. Szárbontó baktériumokat is használunk, ennek a segítségével érjük el, hogy megmaradjon a talaj szerves anyag tartalma, ami idővel felvehető tápanyagként jelenik meg a növények számára.

Mennyire tartja fontosnak a talaj állapotának javítását?

A talaj állapotának a javítása az egyik legfontosabb tényező. Mi emberek is, csak akkor tudjuk valamire vinni az életben, ha egészségesek tudunk maradni.

Ha folyamatosan betegeskedünk, az onnantól kezdve minden másra is kihatással van. Azt gondolom, hogy ez a földünk állapotával sincs másképp. Ahhoz, hogy például kialakuljon, egy 1 cm-es humusz réteg nagyon sok évtizednek kell eltelnie. Ha már ezt nem romboljuk tovább, akkor is sokat tettünk a talajaink állapotáért.

Miben látja a megoldást a jövő növénytermesztési kihívásaira?

A klímaváltozás egyre inkább megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját. A mezőgazdaságban is számos átalakítást kell majd eszközölnünk. Talán egy

korábbi vetéssel könnyebben el tudjuk majd kerülni az aszályos időszakot, de sajnos erre sincs garancia.

Csapadék most van bőséggel, ezért sem vagyok pesszimista. Bízok benne, hogy az időjárás nem fog drasztikusan egyik percről a másikra megváltozni. Jól ismerjük a mondást miszerint „a földet az unokáinktól kaptuk kölcsön”.

Mi ennek a szellemében dolgozunk. Már kb. 10-15 éve rátértünk a szemléletváltás útjára.

Ha egyre többen cselekszünk így, akkor jó eséllyel nagyon sok problémát kiküszöbölhetünk.

Labonczné Tóth Mariann, TalajPlusz magazin

29

A talaj kénes kérdései Vitathatatlan, hogy a növénytermesztési gyakorlatban a kén az egyik legfontosabb tápelem a növények számára. Igen fontos szereppel bír a növényfiziológiai folyamatokban, annak ellenére, hogy az 1900-s évek első harmadában még alábecsülték a jelentőségét.

Napjainkban, a legújabb alternatív tápanyagellátási módok kapcsán nem árt, ha felelevenítjük a kénnel kapcsolatos tudásunkat.

A kén a talajban

A kén szerepe a növényekben

A kén a talajban szerves és szervetlen formában is előfordulhat. A növények szulfátion formájában képesek felvenni, melynek eredeti forrása a pirit. A kén az említett szulfátionon túl jelen lehet még szulfit, szulfid, thioszulfát és elemi kénként is. A szulfátiont a növények és a mikroszervezetek egyaránt képesek hasznosítani, így az hamar lekötődik szerves formában, ezzel egy jelentős kén bázist hagyva maga után. A talajok kén tartalmát az éghajlati és talaj adottság is nagymértékben befolyásolják.

A kén esszenciális tápelemként elengedhetetlen a növények megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez.

Szerkezeti összetevője a fehérjéknek, aminosavaknak, vitaminoknak. A kén és több kén tartalmú vegyület is jelzőmolekulákként működik a növényi stresszreakciókban, valamint fontos szereppel bírnak a normál anyagcsere folyamatokban is. A növények a szulfátot közvetlenül a talajból veszik fel, speciális szulfát-transzporterek segítségével. Ezen kívül a növények, szimbiotikusan társult organizmusok, például baktériumok és gombák kén-transzport rendszereit is használhatják a kén felvételére a talajból. E mechanizmusnak különösen a kénben szegény talajokban van nagy jelentősége.

Csapadékos éghajlati körülmények között jellemző a kén kimosódása, míg száraz éghajlaton valamint meszes talajokon kén felhalmozódás is történhet.

Csapadékosabb területeken a talajban lévő kén szinte teljes mennyisége szerves formában van jelen. Ennek a kénformának a mineralizációja teljes mértékben mikrobiológiai folyamatoknak köszönhető. A talajban lévő szulfátion nagyon mozgékony, így a mikroszervezetek és a növények egyaránt fontos szerepet töltenek be a talaj kénkészletének gyarapításában.

30

A kénhiány a termés mennyiségi és minőségi tulajdonságaira is egyértelmű negatív hatást fejt ki. Kutatásokban azt találták, hogy a fotoszintézis kulcsenzimének – a Rubisco – enzimnek a szintézise is gátolt kénhiány mellett. Ebből kifolyólag csökken a növényi szárazanyagtömeg és klorotikus elváltozások jelennek meg a növényeken. Búzában és repcében megfigyelték, hogy kénhiányos területeken a kén pótlása egyértelműen

növelte a terméshozamot és a szemek fehérje tartalmát, búza és repce esetén. Kén hiány mellett megfigyelték, hogy csökken a gyökerek tápanyagfelvevő és szállító képessége is.

A kén pótlása többféleképpen is megvalósulhat.

Elsősorban a szintetikus műtrágyákkal történő kénutánpótlás terjedt el, de az istálló tárgya kijuttatása is hatékony módszer lehet. A kén tartalmú műtrágyákat célszerű olyan növényeknek adagolni melyeknek alapvetően magas a kén igénye. Ezek a növény fajok, nagy hatékonysággal képesek felvenni a rendelkezésre álló ként, így csökkenhet a mélyebb talajrétegbe történő kimosódás veszélye.

Egy nemrégiben készült búzával kapcsolatos tanulmány kimutatta, hogy a kéntartalmú műtrágyák használata felgyorsította a csírázást, valamint javította a kórokozók elleni immunválaszt. A ként a növények speciális transzporterek segítségével képesek felvenni a leveleiken keresztül is. Valamint a gázcserenyílásokon keresztül képesek lehetnek a légköri kén-dioxidot is abszorbálni.

Az így megkötött kéndioxid szulfit ionná alakul, ami már képes bekapcsolódni a kén redukcióba a növényen belül. Hasonlóképpen, a légköri kén-hidrogént is képesek fölvenni a növények a sztómákon keresztül.

Ezt a levél mezofillum sejtjeiben egy enzim asszimilálja és a cisztein bioszintézisében kerül felhasználásra.

A mikrobák szerepe a kén körforgalmában A szerves kén mikrobák általi mineralizációja a talajban kevésbé ismert folyamat, mivel annak pontos meghatározása gyakran hiányzik az eddig publikált kénciklus modellekből. Az ilyen modellek többsége a szervetlen kén szulfáttá alakulásával foglalkozik, ámbár ahogy azt korábban említettem, a talaj kéntartalmának a nagyobbik része szerves formában van jelen, és ennek a formának a feltárása egyértelműen mikrobiológiai folyamat. A legújabb jelentések azt mutatják, hogy a szerves kötésű kén szulfátként történő mobilizálása szárazföldi környezetben elsősorban magas hőmérsékleten megy végbe, és a termofil Firmicutes baktériumok fontos szerepet játszanak a folyamatban.

A talajban számos baktérium és gomba képes ként mineralizálni szulfát-észterekből. Azonban csak azok a fajok alkalmasak erre, melyek rendelkeznek egy többkomponensű monooxigenáz enzimkomplexszel, így alkalmasak a szulfonátok – a talaj domináns szerves kénforrásának – mobilizálására. A szulfát-észterek mobilizálási képességét számos baktériumban megfigyelték már, köztük a Pseudomonas, Klebsiella, Salmonella, Enterobacter, Serratia és Comamonas nemzetségek fajainál. Egyes kutatásokban azt talál-

A kén hiánytünetei először a fiatalabb leveleken jelentkeznek: a csökkenő klorofillképződés miatt a levelek halványodnak, sárgulnak, erősebb hiány esetén bronzos elszíneződés is megfigyelhető. ták, hogy az aromás kén vegyületek mobilizálására a talajbaktériumok több mint 90%-a képes lehet. Fontos kiemelni, hogy a talaj szervetlen formájában lévő kénbázisának mobilizálásában is fontos szerepet töltenek be a baktériumok. Az erre képes fajok elsősorban a Thiobacilusok nemzetségébe tartoznak, és képesek az elemi ként és akár a piritet is oxidálni. Összességében elmondható hogy a kén körforgalmában kiemelt jelentőséggel bírnak a különböző talajban élő mikroorganizmusok, azon belül is igen fontosak a baktériumok. Ezeknek az élőlényeknek a hatása a növények növekedés serkentésében még kevésbé kutatott téma, így nagyon sok kérdést kell még tisztáznunk a jövőben. Azonban semmiképpen se hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket az organizmusokat. A mezőgazdasági termelés környezeti hatásokból eredő nehézségei miatt egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív tápanyagutánpótlási módok. Ezek térhódításával a mikroszervezetek jelen cikkben taglalt tulajdonságainak széleskörűbb felhasználása is jelentősebbé fog válni.

Simkó Attila, laborvezető, tudományos munkatárs, Phylazonit

31

Alkalmazkodás az aszályhoz és az egyenlőtlen csapadékeloszláshoz A Kárpát-medence klímája mindig is szélsőséges volt, hiszen négy éghajlati zónának az ütköző területén vagyunk, aminek eredményeképp az ország nyugati-, délnyugati része az, ami többlet csapadékkal rendelkezik, és ahogy haladunk kelet-, északkeleti irányba ez a csapadék bevétel egyre jobban csökken. Az ország átlagos csapadékbevétele kb. 600 mm, ami területi átlag, tehát lesznek olyan részek ahol 1000-1200 mm is hullhat és lesz olyan, ahol csak 300 mm.

Nekünk ebben a nagyon szélsőséges csapadék eloszlású közegben kell növénytermesztéssel foglalkozni. Ráadásul, a csapadék éves eloszlásásában is nagyon nagy szélsőségeket tapasztalhatunk. A tavalyi évi aszályhoz képest 2023-ban már nagy mennyiségű csapadék hullhatott le akár ugyan azon a területen is. Ez növénytermesztés szempontjából valljuk be: egy katasztrófa. Ehhez alkalmazkodni nagyon nehéz. A rossz hír pedig az, hogy ez változni nem fog, maximum még szélsőségesebbé válhat, amit a globális klímaváltozás is fokozhat.

Mi lehet a megoldás? Öntözni kell. Ez valóban így van, de ha megnézzük az ország vízgazdálkodását, akkor jól látjuk, hogy az öntözés több mint 90 %-ban felszín feletti vizekből történik. A folyóvízhálózatunk eloszlása

32

egyenlőtlen. Sok olyan terület van, ahova érdemben nem tudunk vizet vezetni. A csatornák ugyan a víztől távoleső szántóterületekre tudják szállítani a vizet, de így sem tudjuk behálózni az egész országot, hiszen ezek kiépítése, működtetése, és fenntartása nagyon költséges. Tehát el kell gondolkodnunk azon, hogy mely területeken, milyen talajok esetében válik kifizetődővé az öntözés. Kézenfekvő, hogy ahol nincs felszíni víz, ott használjuk a felszín alatti vizeket, vagyis fúrjunk kutat. Azonban felszín alatti vizekből öntözni lényegében öngyilkosság, ugyanis ezen vizek kitermelése és öntözésre használása a terület kiszárítását jelenti, hiszen az a víztartalom több száz-, ezer- vagy millió év alatt tud csak visszapótlódni, ezért ezeknek a vizeknek a kitermelése nagyon nem fenntartható.

Mi van azokkal a gazdálkodókkal, akik nincsenek olyan szerencsés helyzetben, hogy öntözni tudnának? Ilyenkor kerül előtérbe a nedvesség megőrzésének a fontossága, tehát az, hogy a területre jutó csapadékvizet minél inkább be tudjuk vezetni a talajunkba és meg is tudjuk ezt tartani. Ahhoz, hogy minden csepp esőt ki tudjunk használni, nagyon jó állapotban kell lennie a talajnak. Ugyanis pont a korábban említett porozitásból, kisebb-nagyobb pórusokból adódó rendszer miatt, mindig van egyfajta lassított beszivárgás a talajban, ezért mindig lesz némi felszíni összegyülekezés.

Ha nagyon leromlott, poros, szerkezet nélküli a talajfelszín, akkor ez jelentősen lassítja a víz beszivárgását, ilyenkor a csapadék egy része megáll a felszínen és onnan párolog el, anélkül, hogy a növények egy cseppet is hasznosíthatott volna belőle.

Másrészt a talaj felszíne sosem asztallap simaságú, innentől kezdve a felszínen megmaradó víz mozogni fog.

Még egy sík területen is lesznek összefolyások, lesznek olyan területek ahova kevesebb csapadék fog beszivárogni, és lesz olyan ahova több. A felszínen összegyülekező víz pedig lejtő irányba fog megindulni, ami szoros összefüggésben van az erózióval. A folyamat során elszállítódnak a talaj szemcsék, ami a talajdegradáció irányába mutat. Innen pedig egyértelműen vissza lehet kanyarodni a talaj szervesanyag-tartalmának a fontosságához. Ha megfelelő mennyiségben van jelen, akkor rendben tartja azt a morzsalékos állományt, amit a víz nem tud könnyen elsodorni és a szél sem tud könnyen elfújni, valamint lehetővé teszi a víz talajba jutását.

hogy megfelelő szerkezeti állapotba hozza a talaját, mert csak egy morzsalékos talaj képes elvezetni és megtartani azt a vízmennyiséget, ami a felszínre érkezik.

A nagyobb átmérőjű pórusok azért fontosak, mert ezek segítik elő a víz talajba jutását és a mélyebb rétegek felé való szivárgását. A kisebb pórusok pedig azért fontosak, mert azok lesznek számunkra a víztartó pórusok . Ezek felelnek a víz raktározásáért a gyökérrégióban, és lehetővé teszik azt, hogy a növények vizet legyenek képesek felvenni a talajból akkor is, ha éppen nem esik az eső. Amikor túl nagy a csapadék intenzitása, akkor - egy jó állapotú talaj esetében is - kezdetben be tud szivárogni a talajba, viszont egy idő után pocsolyák képződnek a felszínen. Ez azért van, mert a felszínre jutó víz, lényegében 50 %-nyi lyukkal találkozik, tehát 50 %-nyi pórus van, amin keresztül be tud szivárogni.

Viszont ebből a kisebbek, a víztartó pórusok, egy idő után telítődnek és már csak a nagy pórusok tudják lefelé vezetni a vizet, ami nem tud lépést tartani a csapadék mennyiségével. Ha jó állapotú a talaj, akkor ezek az összegyülekezett pocsolyák, az eső elálltával néhány órán belül beszivárognak a talajba. Ha nem jó állapotú a talaj, - ami növénytermesztési közegben nagyon sokszor előfordul - akkor ezek a pocsolyák nagyon hosszú ideig megmaradnak a felszínen és hasznosítatlanul párolognak vissza a légkörbe.

A jelenséget természetesen fokozza a túlművelés is, amivel oda jutottunk, hogy a művelt talajaink „A” szintjének a fele gyakorlatilag eltűnt. A legjobb minőségű csernozjomjaink esetében is nagyjából 40 cm-rel gazdálkodunk, ami akár 80-100 cm is lehetne. Kevésbé jó minőségű talajoknál még komolyabb a pusztulás mértéke. Minél kevesebb van a magas humusz tartalmú „A” szintből, annál inkább a „B” szint irányába nyúlunk, ami sem kémiailag, sem biológiailag nem arra van kitalálva, hogy azt növénytermesztésbe vonjuk be.

A talajeróziónak, a talaj degradációnak és a szerves anyag veszteségnek köszönhetően azt fogjuk tapasztalni, hogy ebből a kevés csapadékból is, amit kap egy adott terület, nagyon kevés fog érdemben hasznosulni.

Nem valósul meg a talajnak a vízraktározó funkciója.

Azoknak a gazdálkodóknak, akik pedig nem tudnak öntözni ez egy óriási veszteség. Ilyen esetben rendkívül előtérbe kell kerülnie annak,

És ha ehhez hozzáadjuk a klímaváltozást és a Kárpát-medence szélsőséges csapadékviszonyait, akkor nagyon nagy luxus hagyni a vizet a felszínről visszapárologni, anélkül hogy a növényeink hasznosították volna. Ne feledjük: a szerves anyag az, ami a talajszemcséket olyan aggregátummá ragasztja össze, amik képesek levezetni és megtartani azt a víz mennyiséget, amit a növény fel tud venni. Ilyen szempontból mindenkinek rendelkezésére áll a saját tarló anyaga.

33

Az edukáció szerepe Az egyetemen nagyon sok olyan hallgatónk van, aki aktív növénytermesztést folytat. Általuk kezd felnövekedni egy olyan generáció, akik már értik és látják a kímélő talajművelés és a regenerálás fontosságát.

Rendszeresen látogatom azokat a gazdálkodóknak szánt rendezvényeket, ahol próbálnak az edukációra építeni, szemléletet átadni, ismeretet terjeszteni ebben a témakörben. Azt látom, hogy nagyon sok az érdeklődő, a gazdák alapvetően nyitottak az információra.

Egyre több olyan gazdálkodóval találkozok, aki felteszi magának azt a kérdést, hogy „miért nem kezdtem el ezt korábban?”. Persze vannak olyanok is, akik nem meggyőződésből csinálják, hanem azért „mert azt mondták”. Ők nem értik az összefüggéseket, nem látják ezeknek a folyamatoknak a hátterét és gyakran emiatt csalódnak.

De aki utánajárt, utána olvasott és tanulta a témát, az csak és kizárólag sikereket tud elkönyvelni.

Nyilván mindig a gazdálkodó ismeri legjobban a saját talaját és abban az esetben, hogyha látja az eredményein, hogy ez a módszer működni fog, vagy egyszerűen csak azt látja, hogy az a módszer, amit idáig csinált az nagyon nem működik már és próbál nyitni ebbe az irányba, akkor az gondolom, hogy már találunk egy

34

olyan rést, ahol helye van a szemléletváltás elsajátításának. Hagyni kell időt arra, hogy a talaj megmutassa a saját gazdájának hogy mire képes.

Az egyetemen mi már a regeneratív talajművelést oktatjuk. A talajtant is úgy tanulják a hallgatók, hogy a szerves anyag pótlásnak, a biológiai aktivitásnak, a gombáknak, a baktériumoknak a fontossága nagyon előtérbe kerül. Olyan fakultációink vannak, amelyek erre épülnek, és ezt szabadon felvehetik a hallgatók. Itt nem a száraz tananyag számonkérése fontos számunkra, hanem az, hogy saját körülmények között, saját eszközökkel kísérletezzenek a hallgatók. A kísérlet két részből épül fel; meghatározott protokoll alapján megvizsgáljuk, hogy steril és biológiailag aktív talajok esetében hogyan valósul meg a szárbontás, és a növényfejlődés. A kurzus során természetesen vannak tudományos előadások is, de a hangsúly az otthon végzett több hónapos munkán van.

Az első kísérletben a szárbontást vizsgálják a hallgatók.

4 cserépben, 4 különböző beállítást kell elvégezniük a saját talajukkal és cellulózvattával vagy szármaradványokkal. Lesz egy kontroll cserepük, ami az eredeti talajállapotot mutatja. Egy mintát sterilizálniuk kell – otthon, sütőben elvégezhető. A tartós magas hőmérséklet erősen károsítja a talaj értékes lebontó szervezeteit, ezzel modellezzük a biológiailag lerom-

lott talajállapotot. Egy cserépben az eredeti állapotú talajhoz mikrobiológiai készítményt adagolnak, míg a negyedik cserépben a sterilizált talajhoz adják a szárbontó készítményt. Az egyes cserepekben elhelyezik a kis zsákokba varrt szármaradványokat és két hónapon keresztül gondoskodnak a talajok nyirkosan tartásáról.

A kísérleti idő elteltével pedig megvizsgálják a zsákok tartalmát.

A második kísérletben a beállítások megegyeznek az elsővel, azonban cellulózvatta helyett növényeket kell nevelniük az egyes cserepekben. Ezzel a kísérlettel nem a lebontó folyamatokat modellezzük, hanem a mikrobiológia növénynövekedésre gyakorolt hatását vizsgáljuk.

A kísérletek beállítása, monitoringja majd az eredmények naplózása a hallgatók fő feladata és fontos kihangsúlyozni, hogy mindez akár egy konyhaablakban is elvégezhető. Az elvégzett nagyszámú kísérlet alapján egyértelműen látszik a baktériumkészítmények hatásossága. Ezen túlmenően nagyon fontos eredménye ennek a fakultációnak, hogy a hallgatók saját maguk, kézzel fogható módon tapasztalják meg a biológiai aktivitás fontosságát a szerves anyag bontásában és a növények megfelelő fejlődésében is.

Az oktatás mellett fontosnak tartom az ismeretterjesztést, akár a saját hallgatóinkkal, akár gazdálkodók felé tudományos fórumok megtartásával, illetve olyan rendezvényekkel, ahol közvetlenül meg tudjuk szólítani őket.

Erre nagyon jó példa az idei, 2023-as Alföldi Állattenyésztési Napok, melynek keretében több cég ös�szefogásával és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának a részvételével kialakítottunk egy tanösvényt. Ennek a fő célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a talajregeneráló művelési lehetőségekre és módszerekre. Nagyon sokan érdeklődtek, nagyon sokan elmondták, hogy igen, ők már így csinálják, és hogy a következő generáció is már ezt a szemléletet viszi tovább.

Azt gondolom, hogy ezek az igazi sikertörténetek.

Hiszem, hogy ha elérjük azt a kritikus tömeget, aminek már súlya van, akkor egyre inkább el fog terjedni ez a fajta szemlélet és ez a fajta gazdálkodásmód.

Dr. Hupuczi Júlia, főiskolai docens, Szegedi Tudományegyetem - Mezőgazdasági Kar

35

Keresztrejtvény A Phylazonit Kft. és az Axiál Kft. közös országjáró roadshow-ja 2023-ban 5 alkalommal és 5 helyszínen került megrendezésre, ahol szakértők bevonásával a talaj termőképességének és vízháztartásának megőrzése és javítása volt a téma. A szemléletformáló szántóföldi rendezvénysorozat 2024-ben is folytatódik! Garantáljuk, hogy...

36

Fenntartható mezőgazdaság I. rész A mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termelők tudatossága, a szakmai iránymutatás kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az emberi beavatkozások milyen mértékben destabilizálják a Föld rendszerének rugalmas és alkalmazkodó állapotban való fenntartását.

A társadalom fokozódó természetátalakítása

ber alkotta környezet” korába, az antropocénbe.

A népesség növekedése és az egyre intenzívebb és szerte ágazóbb földfelszínre gyakorolt emberi te-

A természeti környezettel folytatott anyagcsere a tár-

vékenység földtörténeti léptékben is átalakította

sadalmak működésének létalapja, amely a társadalom

Földünket, és az emberiség életfeltételeire is negatívan

és a természet közötti kölcsönös függőségen alapul.

ható folyamatokat indított el. Erőforrásaink rohamosan

Az ember fejlődése során egyre növekvő mértékben

csökkennek, nő az alumínium és a műanyag felhasz-

visszahatott a természetre, és a kölcsönös függőség

nálás, elindult a globális felmelegedés, az antropogén

kiegyensúlyozatlanná vált. Az emberi civilizáció növekvő

klímaváltozás, a szén, nitrogén és foszfor körforgásá-

igényeit a természeti folyamatokba való beavatkozás-

ban változások következtek be, és a tudósok szerint

sal lehet kielégíteni, ami a természeti erők dinamikus

elkezdődött a 6. tömeges fajkihalás. Évente több millió

egyensúlyának felborulását eredményezi. Visszafor-

hektárnyi erdő területet vonnak mezőgazdasági műve-

díthatatlan változásokat indíthat el, amely bármely

lésbe, a tengerek savasodnak, és a hulladék mennyisé-

szférában (a vízben, a levegőben, a litoszférában és az

ge is óriási méreteket ölt, amelyek hosszú lebomlása és

élővilágban) megjelenhet.

az óceánokba kerülése is hozzájárul az ember okozta

A földtörténeti jelenkor (holocén) alakításában egyre

káros hatások fokozódásához. Az emberi tevékenység

növekvő mértékben jelen van a társadalom, az ember,

jelentősen növeli az üvegházhatású gázok kibocsátá-

és ennek a bolygót formáló tényezőnek köszönhetően

sát, amely napjainkban a legégetőbb, komplex követ-

pedig mára egy új földtörténeti korba léptünk, „az em-

kezményekkel járó megoldandó probléma.

37

A társadalom működési mechanizmusának minden komponense felszínformáló, valamilyen formában (kisebb és nagyobb mértékben) hat a földfelszínre (vízgazdálkodás, mező- és erdőgazdálkodás, közlekedés, ipar, bányászat, települések).

Bolygónk egy hatalmas pufferelő képességgel rendelkező rendszer, azonban ez a negatív hatásokat tompító készség is véges.

Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom fő összetevői: Az ökológia vagy környezettan az élőlények és a környezet kölcsönhatásait vizsgáló tudományág. Az ökológiai lábnyom értéke azt jelzi, hogy egy adott egyénnek, népességnek, országnak, vállalatnak, szervezetnek vagy tevékenységnek mekkora a környezetre gyakorolt hatása. Ez a fontos mutató azt méri, hogy az adott technológiai fejlettség mellett mekkora biológiailag produktív területre van ahhoz szükség éves szinten (termőföldre, vízterületre, levegőre, erőforrásra), hogy fedezze az

• szénlábnyom, karbonlábnyom; • halászati lábnyom; • termőföld lábnyom; • legelő lábnyom; • erdő lábnyom; • beépített területek lábnyoma; • élelmiszer lábnyom; • vízlábnyom.

egyén, cég, szervezet stb. anyag- és energiafogyasztásait (életszínvonalának fenntartását, beleértve az ipari

Az ökológiai lábnyom méretéhez és a túlfogyasztáshoz

termékek és az élelmiszerek előállítását) és lebontsa/

nagy mértékben hozzájárul az ipar, a mezőgazdaság, a

kezelje a tevékenysége során keletkező hulladékmen�-

szolgáltatási szektor és még sok más ágazat is, például a

nyiséget.

hatalmas szén-dioxid kibocsátással, vagy más légszen�nyező anyagok légkörbe juttatásával, a vízszennyezéssel

Jelenleg több erőforrást használunk és több

vagy a szakszerűtlen hulladékgazdálkodással.

hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

Az ágazati felépítés/megosztás egy országra jellemző sajátosság. Hazánkban a mezőgazdaság szerepe igen

Az ökológiai lábnyom, amelyet gyakran egy főre eső

jelentős, ebből kifolyólag az ökológiai lábnyomhoz való

globális hektárban mérnek (gha) világátlaga 1,8 gha/fő

hozzájárulása is számottevő.

(összehasonlításképpen hazánk ökológiai lábnyoma: 3,53,7 gha/fő, az USA ökológiai lábnyoma: 8,22 gha/fő).

Az utóbbi években az uniós szabályozások nyomán bevezetett hazai előírások is az ökológiai lábnyom csökkentése, a fenntarthatóság és a biodiverzitás irányába mutatnak. Ezek az előírások folyamatosan szigorodnak, többlet terhet jelentenek a gazdálkodóknak, azonban plusz támogatási összegekkel próbálják ösztönözni a feltételek gyakorlati megvalósítását.

A nemzetközi szakirodalom és szabályozás számos megoldási javaslatot kínál az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, az ökoszisztémák fenntartására, regenerálására, azonban ezek általános érvényűek, egyes régiókban nem költséghatékonyak, illetve nem működőképesek, szükséges az adott termőhelyre vonatkozó komplex szemléletű, specifikus átdolgozásuk és a földtulajdonosok folyamatos és iránymutató tájékoztatása.

Horváth Imre, ügyvezető/CEO, HSSI Mérnöki Iroda Kft.

38

Okos adminisztráció a gazdálkodás szolgálatában Az AgroFlow szoftver könnyebbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok adminisztrációját, és támogatja mind a gazdák, mind a szaktanácsadók munkáját, valamint a digitális adatszolgáltatást.

Az AgroFlow rendelkezik egy applikációval, ami a terepen történő gyors adatrögzítést teszi lehetővé, valamint egy teljeskörű böngésző alapú adminisztrációs rendszerrel, amely bármilyen számítógépen, vagy mobil eszközön telepítés nélkül is futtatható.

G pavilon-402D stand

agroflow.hu

talajoltó, N+, P+ talajregeneráló, N+, P+

A sikeres gazdálkodás alapja!

Tápanyag mobilizáció, gyökérvédelem, nitrogénkötés, oldhatatlan foszforformák feltárása!

A Phylazonittal az AÖP-ben csak nyerhet!

A Phylazonit újgenerációs nitrogén+ és foszfor+ termékei lehetővé teszik a hatékony, biológiai úton történő tápanyagpótlást!

www.phylazonit.hu

AÖP-b en +2 pon t