Pesti Ügyvéd / 2024. február-március

2024. február –március

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· CÍMLAPSZTORI

Újjászületik a Kamara székháza

· A TARTALOMBÓL ·

Kárpát-medencei magyar ügyvédek találkozója

– 10–11. oldal

Dr. Herczegh Zsolt, BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke

– 12–13. oldal

Dr. Ungár Margit, az első magyar női ügyvéd

– 18–19. oldal

A tavalyi év végéhez közeledve bezárták a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának kapuját, és a 2024-es évre munkaterületté nyilvánították azt.

Ezzel kezdetét vette az a folyamat, melynek végeredményeként a budapesti ügyvédség 2025-ben méltó körülmények között tudja majd megünnepelni kamarai fennállásának 150. évfordulóját. A most közzétett látványtervek bepillantást engednek abba, milyen székház várja majd a hivatásrend

tagjait 2025-től. Cikkünkben a munkálatok jelenlegi állása mellett ismertetjük a Kamara jelenlegi elérhetőségeit, illetve bemutatjuk azokat, akik annak építésén-szépítésén dolgoznak – elsőként Gőgös Ágotát, aki a BÜK olajfestményeinek restaurálását végzi. Cikkünk a 3. oldalon

· DR. NAGY LÁSZLÓ ·

„Jó az együttműködésünk az ügyvédekkel”

Dr. Nagy László dandártábornokkal, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával a bűnelkövetés uralkodó trendjeiről, a 21. századi börtönökről, a digitális bűnözés előtérbe kerüléséről és az ügyvédekkel való együttműködésről beszélgettünk. – 20. oldal

· KIRENDELT VÉDŐK HELYZETE

Nagy sikerű konferenciának adott otthont a Budapesti Ügyvédi Kamara, amely a büntetőjogi kirendelési rendszer optimalizálását célozta. – 22. oldal

· ÜGYVÉDEK SZABADIDŐBEN · Jogászok a bridzsasztalnál: logika és kreativitás – 29. oldal

TAVASZI BEKÖSZÖNTŐ

Még alig szedtük le a karácsonyfákat, de gyorsan elmúlt immár az idei rövid farsang is, és lassan elköszön a tél. Kora tavasszal újra lendületet vesz minden, így az ügyvédi világban is elindul a nemzetközi élet.

Az elmúlt hétvégén e téren is beindult a nagyüzem. Idén 52. alkalommal rendezte meg Bécsben az Osztrák Ügyvédi Kamara az Európai Ügyvédi Kamarai Elnöki Konferenciát, amelyet hagyományosan mindig a Hofburgban zajló Jogászbál előtti napon tartanak. Szokás szerint a CCBE is az elnöki konferenciához kapcsolódva rendezte meg az ez évi első plenáris ülését.

Mindkét rendezvényen részt vettek kamaránk képviselői is, hiszen mindenütt fontos, a hivatásunk jövőjét alapvetően meghatározó kérdések kerültek terítékre.

Az elnöki konferencia prominens előadói ez évben a most mindenkit leginkább lázban tartó mesterséges intelligencia kérdésével foglalkoztak, ezen belül is elsősorban azzal, hogy ez a változás – amely elkerülhetetlen – milyen kihívások elé állítja nemcsak az egyszerű jogalkalmazót, az ügyfeleket, ügyvédeket, legyen bármilyen ügyfajta az ügy tárgya, hanem a jogalkotót, sőt tágabb értelemben az államokat, a politikát, az alkotmányozókat. „Big data, kevesebb jog – megváltoztatja-e a mesterséges intelligencia örökre a jogállamot?” – állt a nagy kérdés a konferencia meghívóján. Ma erre keresi mindenki a választ, hiszen a digitalizáció és az elektronikus eljárások megjelenésével ugyanazon jelenségek váltak egyrészt fenyegető veszedelemmé, amelyek másrészt ezen alkalmazások használatának értelmét adják. Ha az interneten kutatunk valamely általunk keresett információ után, sajnos könnyen megtörténhet adatvédelmi, személyiségi jogi vagy szerzői jogi sérelem, hogy a súlyosabbakról egyelőre ne is beszéljünk. Mindannyian tudjuk, hogy az a tudás, ami az interneten elérhető, illetéktelen kezekben éppen ellenünk fordítható. Éppen

ezért kiemelten fontos, hogy az ügyvédség is – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez hasonlóan – a megfelelő keretek közt egy szűrő legyen a jogosulatlan információfelhasználás útjában, ők is legyenek egyik kapuőrei ennek a célnak. A nemzetközi szakirodalom ezt jelzi a „gatekeeper” kifejezéssel.

Az előadók, akik részben a politika, részben a tudomány egyetemi és gyakorlati világából, részben a sajtóból érkeztek, egyöntetűen azt az igényt és elvárást fogalmazták meg, hogy a jövőben is minden körülmények közt biztosítani kell a jogállam működési elveit, amiben nem lehet a legkisebb kompromisszumot sem engedni. Fogadta a konferencia mintegy 200 résztvevőjét az osztrák igazságügyminiszter és a kancellári hivatalban az Európa-ügyi miniszter is. Mindkét miniszter asszony, akik egyébként több, korábbi elnöki konferencián előadóként is részt vettek, ugyanezt hangsúlyozták, ami egyértelműen jelzi a végrehajtó hatalom felelősségvállalását is ezen cél iránt.

A CCBE 2024-es nyitórendezvénye is stratégiai kérdéseket tűzött napirendjére, felhasználva egyben az elnöki konferenciára érkezett legfelsőbb ügyvédi kamarai vezetők bécsi jelenlétét is. Természetesen részt vett a tanácskozáson a CCBE valamennyi tagkamarájának képviselője. A jelenlévők megvitatták a CCBE elnöksége által előterjesztett dokumentum javaslatait arról, hogy milyen forrásokat lehetne bevonni a szervezet jövőbeli működésébe annak érdekében, hogy további anyagi hozzájárulás nélkül lehessen a tagkamarák és tagok részére még láthatóbbá tenni és közelebb hozni azt a tevékenységet, amelyet a CCBE annak érdekében folytat, hogy az EU jogalkotási folyamatában a jogállamiság elvárásai mindig és minél következetesebben kerüljenek beépítésre, hogy az ügyvédek mint az ügyfelek képviselői semmilyen diszkriminációban ne szenvedjenek, hogy az európai jog oktatásába minél több ügyvédet lehessen bevonni, erre minél több forrás álljon rendelkezésre az EU költségvetésében, és hogy minél jobban tudjon a CCBE részt venni az ügyvédeket közvetlenül vagy közvetve érintő jogalkotás folyamatában.

A 2024-es év további nagy várható fejleménye az ügyvédi jogalkotás nemzetközi területén az Európa Tanács által több éve már sok koncepcionális olvasatban tárgyalt Európai Ügyvédi Konvenció elfogadása lehet. A CCBE plénuma meghallgatta az európai ügyvédi konvenció tárgyalásában részt vevő küldöttsége beszámolóját. Több évi előkészítés után már zajlik a konvenció tényleges szövegezése, amelyet az Európa Tanács tagállamai várhatóan ez év végén fognak elfogadni és aláírni. A ratifikáció után ez egy kötelező erejű dokumentum lesz valamennyi aláíró ország számára, egy fontos alapvetés az ügyvédi értékekről, amely hosszú időre egyértelművé tudja majd tenni az ügyvédség alapvető jogállami feladatát a közélet minden szereplője számára.

A nemzetközi térben is nagy lendülettel indult tehát az esztendő, melynek eseményeiről, a részvételi lehetőségekről továbbra is folyamatosan tájékoztatni fogjuk a Hírlevélben és a kamara egyéb platformjain a kamara tagjait.

Dr. S. Szabó Péter a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese

Felújítás alatt a Kamara székháza

Nem sokkal azután, hogy az utolsó vendégek is távoztak a Budapesti Ügyvédi Kamara karácsonyi ünnepségéről, megérkeztek a bontócsapatok, és a megújítás első lépcsőjeként megkezdték a székház tömeg- és értékőrző bontását. Ezzel kezdetét vette az a folyamat, melynek végeredményeként a budapesti ügyvédség 2025-ben méltó körülmények között tudja majd megünnepelni kamarai fennállásának 150. évfordulóját.

Ezt megelőzően megtörténtek a  szükséges szerkezetvédelmi intézkedések, biztosítva az épület stabilitását és biztonságát, levédték a lépcsőházi burkolatokat és a megmaradó fal- és padlóburkolatokat, valamint összegyűjtötték és részben elszállították a meglévő, megőrzendő, megmaradó bútorzatot, így az építőipari kivitelezést már nem akadályozta. A bontást, illetve feltárást azóta sikeresen befejezték, és a Műemlékvédelmi Hatóság szakemberei is mindent rendben találtak. A követke-

ző munkapont a gépészeti és elektromos alapszerelés lesz – benne az elektromos elosztószekrények és kábelezés kialakításával. Az ideiglenes hálózatok már kiépültek, eddig pedig minden az előzetes ütemtervnek megfelelően halad.

A most közzétett látványtervek a klubszobát, a hozzá tartozó teraszt, valamint a megújult szolgáltató irodát mutatják be. Ezek közül az udvar részleges lefedésével kialakított terasz a felújítás egyik emblematikus pontja: a befedéssel egy kb. 110 négyzetméteres

teret hoznak itt létre, amellyel a földszinten új oktatóterem alakítható ki, a tetején pedig a tagság számára használható terasz és zöld tetőkert kap helyet, jelentősen javítva a belső udvar és az egész felépítmény funkcionalitását és esztétikáját.

A felújítási munkálatok miatt a Budapesti Ügyvédi Kamara Szalay utca 7. szám alatti székháza 2024-ben munkaterület lesz, a BÜK Hivatalának elérhetőségeit a  következő oldalon találják.

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA HIVATALÁNAK ELÉRHETŐSÉGEI A SZÉKHÁZ FELÚJÍTÁSA IDEJÉRE

SZOLGÁLTATÓ IRODA

1055 Budapest Szalay utca 5/A., bejárat a Honvéd utca felől Nyitvatartás: hétfő – szerda – péntek: 9:00 - 14:00 óráig

PÉNZTÁR

Ratimovszky Olga pénztári feladatok ellátása penztar@bpbar.hu, +36 1 353 0155/112

TALÁRKÖLCSÖNZÉS

Debreczeni Zoltán és Lóránt Balázs talárkölcsönzés porta@bpbar.hu, +36 1 353 0155/117

HATÓSÁGI ÜGYINTÉZÉS

Novozánszki Erika ügyfélszolgálat, igazolványok és szárazbélyegzők leadása, papíralapú beadványok átvétele ugyfel1@bpbar.hu, +36 1 353 0155/123

Biró Magdolna szünetelés, lemondás, tevékenységfolytatás, alkalmazott ügyvédek és ügyvédasszisztensek munkaviszonyával kapcsolatos ügyintézés

magdi.biro@bpbar.hu, +36 1 353 0155/113

Magyar Henrietta ügyvédjelöltekkel kapcsolatos ügyintézés felvetel2@bpbar.hu, +36 1 353 0155/110

Pohárdi Andrea ügyvédi, alkalmazott ügyvédi felvétellel, működési formaváltással kapcsolatos ügyintézés felvetel@bpbar.hu, +36 1 353 0155/134

Orsó-Kajos Erika irodaügyek, székhelymódosítás, alirodák, fiókirodák

erika.kajos@bpbar.hu, +36 1 353 0155/141

Rudnyánszki Szandra ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetése, elhunytak nyilvántartásból törlése, cégkapu szandra.rudnyanszki@bpbar.hu, +36 1 353 0155/100

Vitáli Bettina szünetelés, lemondás, tevékenységfolytatás, alkalmazott ügyvédek és ügyvédasszisztensek munkaviszonyával kapcsolatos ügyintézés bettina.vitali@bpbar.hu, +36 1 353 0155/118

A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA EGYÉB IRODÁI

1054 Budapest, Szemere utca 10., 2. emelet 3. ajtó, kapucsengő: 22

PÉNZÜGYI CSOPORT

Pál Irén főkönyvelő – fokonyvelo@bpbar.hu, +36 1 353 0155/106

Horváth Anikó tagdíj és nyilvántartási díj könyvelése, analitikus nyilvántartás aniko.horvath@bpbar.hu, +36 1 353 0155/107

Balogh Zoltánné beszámolók, mérlegek, kimutatások készítése, pénztár ellenőrzése, a kamara költségvetésének előkészítése, átutalások jóváhagyása penzugy@bpbar.hu, +36 1 353 0155/108

Molnár Ildikó tagdíj könyvelése, egyenlegegyeztetés, számlázás

tagdij@bpbar.hu, ildiko.molnar@bpbar.hu, +36 1 353 0155/115

Balázs Ferenc tagdíj könyvelése, egyenlegegyeztetés, számlázás

ferenc.balazs@bpbar.hu, +36 1 353 0155/133

Mikó Szilvia tagdíjtartozás, fegyelmibírság-tartozás, adószám végleges törlése, biztosítás hiány miatti tagságmegszüntetés; fegyelmi bírság tartozás végrehajtása miko.szilvia@bpbar.hu, +36 1 353 0155/139

Szathmári Annamária kamarai jogtanácsosokkal és jogi előadókkal kapcsolatos adminisztráció annamaria.szathmari@bpbar.hu, +36 1 353 0155/155

ELNÖKI TITKÁRSÁG

1054 Budapest, Szemere utca 10., 2. emelet 4. ajtó, kapucsengő: 22

Palotás Éva Judit titkárságvezető, az elnök és a főtitkár titkárnője; beérkező iratok kezelése; az Összeférhetetlenségi Bizottság, az Etikai Bizottság és a Szociális és Jóléti Bizottság asszisztense; társszervekkel levelezés; közvetítői eljárások adminisztrációja; jegyzőkönyvek elkészítése – elnokseg@bpbar.hu, egyeztetes@bpbar.hu, +36 1 353 0155/102

dr. Vitos Csilla hatósági megkeresések megválaszolása, tájékoztatók elkészítése, hatósági jogászi feladatok végzése – csilla.vitos@bpbar.hu, +36 1 353 0155/109

dr. Mayer Rita irodaügyek és a Pmt. hatálya alá tartozó ügyek kezelése – mayer.rita@bpbar.hu, +36 1 353 0155/111

Kacsári Krisztina irodagondnokság, nemzetközi ügyek –krisztina.kacsari@bpbar.hu, +36 1 353 0155/161

Vitos Szabolcs informatikai helpdesk

– segitseg@ugyvedikamara.hu, +36 1 353 0155/132

dr. Biricz Melinda a heti hírlevél szerkesztése, a kamarai honlap karbantartása, adatvédelmi tisztviselő – szerkeszto@bpbar.hu, +36 1 353 0155/135

OKTATÁSI RÉSZLEG

ügyintéző ügytípus elérhetőség

dr. Rátai Renáta az Oktatási Bizottság asszisztense – renata.ratai@bpbar.hu, +36 1 353 0155/130

Klinghammer Diána az ügyvédiskolával és a kötelező továbbképzéssel kapcsolatos ügyek intézése – oktatas@bpbar.hu, +36 1 353 0155/131

VIZSGÁLATI ÉS FEGYELMI ÜGYEK

1054 Budapest, Szemere utca 10., félemelet

Király Éva vizsgálati ügyek adminisztrációjának ellátása („V” ügyszámú ügyek intézése) – panaszok@bpbar.hu, +36 1 353 0155/114

Szili Andrea vizsgálati ügyek adminisztrációjának ellátása („V” ügyszámú ügyek intézése) +36 1 353 0155/124

Domonkos Melinda a fegyelmi ügyek adminisztrációjának ellátása („F” ügyszámú ügyek intézése)

– fegyelmi@bpbar.hu, +36 1 353 0155/116

A vizsgálati és a fegyelmi ügyek tekintetében személyes félfogadás, illetve iratbeadási lehetőség nincs. Az irodákba előzetesen egyeztetett időpontban történő belépéshez a „BÜK - Fegyelmi” kaputelefon használható.

IKTATÁS ÉS A FEGYELMI BIZOTTSÁG TÁRGYALÓI 1054 Budapest, Szemere utca 10/A.

Fülöp Zsuzsanna beérkező iratok iktatása

– szolgaltatas@bpbar.hu, +36 1 353 0155/101 és 140 Kléger Róbert iratok szkennelése

– postakezelo@bpbar.hu, +36 1 353 0155/138

A Budapesti Ügyvédi Kamarához címzett küldemények továbbra is a 1055 Budapest, Szalay utca 7. címre vagy a 1363 Budapest, Pf.: 61. levelezési címre küldhetők!

GŐGÖS ÁGOTA RESTAURÁTOR

Megfi atalodó festmények

A Budapesti Ügyvédi Kamara felújítását végző szakembereket bemutató sorozatunkban elsőként Gőgös Ágotával beszélgettünk, aki a BÜK olajfestményeinek restaurálását végzi újpesti műhelyében.

– Hogyan kerültek kapcsolatba a Budapesti Ügyvédi Kamarával?

– A főnökömet, Kónya Béla Tamást keresték meg, aki az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot vezeti a Szépművészeti Múzeumon belül. Ő engem ajánlott, mint festményrestaurátort. Felmértem az anyagot, és javaslatot tettem, hogy milyen ütemben tudnánk helyreállítani ezeket a műveket. Összességében a teljes, falon lévő állomány csupán egy része szorul restaurálásra. 12 tárgy esetében javasoltuk a helyreállítást, vagy azért, mert a díszkereten hiányok keletkeztek, vagy azért, mert a festmény lakkrétege elöregedett, besötétedett, esetleg a vászon megereszkedett. Egyik festmény állapota sem tragikus, nem láttunk olyan rossz állapotban lévő művet, ami veszélyben lenne. Ugyanakkor a festmények, még ha nem történik semmiféle baleset, akkor is öregszenek.

–

Ezt mi okozza? Az oxidáció? A fény? – Sok olyan felület van a műveken, például a lakkréteg, aminek van egy természetes öregedése. Egy százéves vagy több mint százéves festmény esetében akár három-négy lakkréteg is rákerülhetett, és minél több rétegben, minél többféle lakk, annál hajlamosabb elöregedni, megváltozni, besárgulni. De ráragadhat bármiféle szennyeződés is. A magánlakásokban figyeltük meg, hogy ha a tulajdonos dohányzik, akkor sokkal erőteljesebb a szennyeződés. Mindezek az évtizedek alatt rárakódott szennyeződések olyan károkat okozhatnak, hogy végül már teljesen észrevehetetlenné válik a motívum a művön. Itt, a Budapesti Ügyvédi Kamaránál szinte csak portrék szerepelnek: ezeknél a bőrszín, az ábrázolt alakok színei változtak meg, nem látszanak vagy elszíneződnek, ami egyáltalán nem kellemes látvány.

– Épp Kossuth Lajos nagy méretű portréján dolgoznak. Mit tudunk róla?

– Kossuth esetében a feltáró próbák után azt tapasztaltuk, hogy a lakk és a lakk alatti szennyeződés is befolyásol-

ta az esztétikai megjelenést. Sokszor előfordul, hogy a korábbi restaurálások nem voltak annyira körültekintőek, a mélyebb részekbe beült szennyeződést nem távolították el szakszerűen. Nem szeretném bírálni a korábbi restaurátorokat, viszont egy pasztózus festmény esetében ez is előfordul. Ezúttal is azt tapasztaltam, hogy a lakk alatti szennyeződés, ahogy megült a pici kis mélyedésekben, nagyon fura, koszos felületet adott Kossuth arcának, ami ennyire szembetűnő helyen elég zavaró. Főként ezen szennyeződések aprólékos eltávolítása a feladatunk. Munka közben folyamatosan fotózzuk az állapotokat. Kossuth esetében átvételkor is készült részletfotó, ezt követően pedig végig dokumentáltuk a lépéseket. Ez

a kép több restauráláson is keresztülment, azt pedig pontosan nem lehet tudni, hogy mikor milyen technikát alkalmaztak, hacsak nincs hozzá valamilyen dokumentáció. Összességében a tisztítás, lakkregenerálás után egy nagyon szép állapotú festmény lesz.

– Festészetileg is be tudnak avatkozni, ha szükséges?

– Így van! A köztes lakkrétegre kerül az általunk készített retus, ami azért fontos, mert a restaurátornak mindig szem előtt kell tartani a visszaállíthatóságot. Amit a szakember hozzátesz, annak mindig reverzibilisnek kell lennie, és később, a dokumentációban is köteles rögzíteni, hogy min változtatott. Aztán persze foglalkozunk a hátoldallal is.

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

Ez egy korábban dublírozott kép. Ebből is lehet tudni, hogy volt már korábban restaurálva. Van, amikor egy másodlagos hordozót vasalnak, ragasztanak fel az eredeti vászon hátoldalára. Ennek több oka is van: lehet, hogy a vászon annyira meggyengült, hogy már nem megfelelő, nem lehet úgy feszíteni. Ez abból is adódhat, hogy eredetileg a festő nem elég erős vagy jó minőségű vásznat választott, ez esetben pár évtized alatt előfordulhat, hogy már annyira töredezett vagy töredezésre hajlamossá válik az anyag, hogy egy másodlagos vásznat kell mögé feszíteni, illetve ezzel párhuzamosan konzerválni a  művet. Itt is ez történt, de ez sok mindenből adódhat. Lehet, hogy korábban olyan hatások érték a  festékréteget, hogy peregni kezdett, és emiatt volt szükség a konzerválásra. Most teljesen stabil a festékréteg, tehát ez egy nagyon szerencsés állapot. A korábbi dublírozáshoz egyáltalán nem kell hozzányúlni, viszont a hátoldala rendkívül poros volt. Ezeket a szennyeződési rétegeket is eltávolítjuk, mert a por, azon túl, hogy zavaró, nem tesz jót a tárgynak, és a penészspóráknak is nagyon jó táptalaj.

– Meddig tart a munka egy ilyen festményen?

– Egészen változó. Attól függ, milyen mértékű a mű problémája, sérülése. A festménynél a legaprólékosabb munka tulajdonképpen a lakkeltávolítás, a  tisztítási fázis, mert itt nagyon oda kell figyelni, gondosan kell bánni a művel. A lakk leoldása vegyszerrel történik. Minden festmény esetében meg kell találnunk a megfelelő oldószert. Feltáró próbákat végzünk, megbizonyosodunk arról, hogy mi a legalkalmasabb metódus a festménynél. Minél régebbi műtárggyal dolgozunk, annál régebbi rétegek vannak rajta. Ezek a kor haladtával egyre nehezebben visszaoldhatók. A Burghardt Rezső-festmény esetében nincs szükség erős vegyszerre, és természetesen az a cél, hogy a festékréteg soha ne sérüljön, azt semmiképp se oldja vissza az eljárás. Ilyenkor különböző alkoholfajtákat használunk.

– Van olyan fázis, aminek különösen szívesen fog hozzá?

– Tulajdonképpen mindegyiknek. A végzettségem szerint vászon- és táblaképrestaurátor vagyok. Azért szakosodunk anyagfajtánként, területenként, sokszor

Minden egyes alkalom kihívás és öröm, függetlenül attól, hogy mennyire híres az alkotó. Ez a része nem kell hogy foglalkoztassa a restaurátort.

még korszakonként is, mert nagyon sok idő kell, hogy beletanuljon az ember az adott korszak festéstechnikájába, anyaghasználatába. Én főként a XVIII., XIX., XX. század vászon- és táblaképeivel foglalkozom: minden egyes alkalom kihívás és öröm, függetlenül attól, hogy menynyire híres az alkotó. Ez a része nem kell hogy foglalkoztassa a restaurátort.

– A férjével közösen dolgoznak ebben a műteremben.

– A restaurálás a hasonló szakmához képest igen sokrétű. A férjem festő is, a munkájához elengedhetetlen volt egy saját műhely. Ezért hoztuk létre a  Faberart Művészeti Műhelyt. Főállásban a Szépművészeti Múzeum restaurátoraiként dolgozunk.

– A múzeumban nagy klasszikusokhoz is hozzáférnek? Volt olyan, amihez alig mert hozzányúlni, mert olyan híres alkotás?

– Szerencsénkre manapság a restaurátori tevékenységet kiegészíti, illetve segíti a diagnosztikai vizsgálat, nagyon korszerű műszerekkel tudunk dolgozni. Ezért még mielőtt bármilyen beavatkozásra kerülne sor, a műveket gondos vizsgálatnak vethetjük alá. Nem meggondolatlanul esünk neki egy Munkácsy-festménynek vagy akár egy nagy, nemzetközi művész munkájának.

– Milyen képek vannak Önöknél a falon, otthon?

– Elsősorban saját művek. Van néhány a „gyűjteményünkben”, amit az évek alatt vagy megvásároltunk, vagy kaptunk. Az is előfordult, hogy kortárs művész ajándékba adott művet, vagy akár a Képzőművészeti Egyetemen, ahol végeztünk, az évfolyamtársaink, alkotóművészek, festők, szobrászok alkotásai – de elsősorban a férjem művei vannak a falon.

– Elvileg egy év, mire átadják a Budapesti Ügyvédi Kamara épületét. Időben el tudnak készülni a képekkel?

– Mindenképpen. Úgy osztottuk be, hogy ez az időkeret elég legyen. Nem is vállaltuk, hogy egyszerre foglalkozunk mind a tizenkét restaurálandó festménnyel vagy díszkerettel: négy darabonként kerül be a műhelybe, és amikor négy képpel elkészültünk, átadjuk a szállító cégnek, amely raktározza az épületfelújítás ideje alatt. Emellett ők gondoskodnak arról, hogy mindig megkapjuk a következő négy festményt. Így, három turnusban készülünk majd el egy év alatt.

Mikulás a Kamarában

A BÜK épülete nemcsak közgyűléseknek, szakmai konferenciáknak és kreditpontos képzéseknek ad otthont, de olykor a Mikulás és krampuszai is meglátogatják azt.

2023-ban összesen három alkalommal – két szombati és egy vasárnapi időpontban – kereste fel a BÜK székházát a Mikulás. Ezeken a december eleji napokon hangos és vidám gyerekzsivaj zengett a Kamara falai között, annak munkatársai ugyanis garantálták, hogy a Mikulás érkezése előtt és távozása után is biztosított legyen az önfeledt szórakozás. A Protokollteremben játszósarkot alakítottak ki és kézműves foglalkozást tartottak, a Díszteremben arcfestés és lufiállat-hajtogatás várta az érdeklődőket, a büfében pedig habos kakaóval és friss péksüteményekkel töltődhettek fel – nemcsak a gyerekek, de a velük érkező szülők is. Ezeken kívül is számtalan változatos program szólította meg a gyerekek egytől tízévesig terjedő korosztályát. A legfőbb attrakció ugyanakkor mégiscsak a Mikulás érkezése volt, akinek a zsákjából előkerülő, minőségi édességeket tartalmazó mikuláscsomagok közül természetesen valamennyi jelen lévő gyereknek jutott.

FOTÓ: DR. RÁBA ZSOLT

Jól teljesítettek az ügyvédek a továbbképzésben

A legtöbb továbbképzésre köteleze számára 2023. december 31-én zárult a negyedik továbbképzési év.

AMÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottságának adatai szerint a továbbképzésre kötelezettek 98,4%-a megszerezte a minimálisan elvárt 10 kreditpontot, vagy mentesítést szerzett. A MÜK és a BÜK által biztosított e-learning-felületen keresztül összesen több kreditpontot szereztek a kollégák (111 238 db), mint a piaci képzési helyek képzésein együttesen (10 730 db). Az OAB által egyedileg elbírált kreditpont-bejelentés útján megszerzett kreditpontok száma 13 041 db volt. A 2023-as év legnépszerűbb e-learning-anyaga a Digitális Könyvtárban a dr. Pilling János által tartott „Őrizze meg a nyugalmát, hatékony stresszkezelő módszerek a gyakorlatban” c. képzés, amelyet 6624-en tekintettek meg. Sokak számára feltűnhetett, hogy az elektronikus Továbbképzési Nyilvántartási Rendszerben (www.muktovabbkepzes.hu, www. buktovabbkepzes.hu) a kreditpont-nyilvántartás már a soron következő 5 éves továbbképzési időszak éveit is tartalmazza. Ez azért szükséges, mert a továbbképzési szabályzat alapján a továbbképzési időszak utolsó évében megszerzett kreditpontok közül legfeljebb 16 automatikusan jóváírásra kerül a soron következő továbbképzési időszak első évére. Azaz ha valaki 32 kreditpontot szerez 2024-ben, akkor az idei évre előírt 16 kreditponton túl 16 kreditpont a 2025-ös továbbképzési évre kerül jóváírásra. (MÜK hírlevél)

Mindenkinek elérhetővé vált a JogTudor

A Magyar Ügyvédi Kamara Szolgáltatási szerződést kötött az Orac Kiadó Kft.-vel a Kar tagjai által elérhető jogiadatbázis- szolgáltatására. Ennek alapján 2024-ben valamennyi ügyvéd, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvédek, európai közösségi jogászok, alkalmazott európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók, ügyvédjelöltek és jogi előadók számára elérhető lesz a JogTudor Program. Azoknak a kamarai tagoknak, akik már eddig is a területi kamarájuk előfizetése alapján a JogTudor Programot használták, nincs további teendőjük. Azok a kamarai tagok, akiknek eddig a területi kamarájuk más jogiadatbázis-szolgáltatóval állt szerződésben, az Orac Kiadó Kft. az OÜNY-ben szereplő e-mail-címükre megküldi a szolgáltatás eléréséhez szükséges kódokat, és tájékoztatja őket a  jogosultság-kiosztási eljárásról. A szolgáltatás tartalmát tekintve országosan egységes, minden kamarai tag ugyanahhoz a szolgáltatáshoz jut hozzá. A szolgáltatást egyszerre, egy időben 9000 kamarai tag veheti igénybe. (MÜK hírlevél)

Megszűnt az illetékbélyeggel történő fizetés

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 2024. január 1. napjától megszüntette a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetőségét. Ezzel összefüggésben 2023. november 30-án módosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §-a, amely az ügyfelek bírósághoz forduláshoz való jogának biztosítása érdekében kiegészült azzal, hogy az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles felek 2024. január 1. napjától a bírósági eljárási illetéket – illetékbélyeg helyett – készpénz-átutalási megbízással is megfizethetik.

A bírósági eljárásokban így 2024. január 1. napjától az eljárási illeték a törvényszék / ítélőtábla / Kúria illetékbevételi számlájára az alábbi módokon fizethető meg:

1. a Bírósági Fizetési Portálról indított utalással (az EFER számla közbeiktatásával),

2. közvetlen banki átutalással vagy

3. készpénz-átutalási megbízás („sárga csekk”) használatával.

Illetékfizetés esetén annak a bíróságnak a készpénz-átutalási megbízását („sárga csekkjét”) kell használni, amely előtt az eljárási illeték lerovása szükséges, járásbíróság / kerületi bíróság esetén pedig azon törvényszékét, amelynek az illetékességi területéhez a járásbíróság / kerületi bíróság tartozik. (BÜK hírlevél)

Frissült a KAMARÁM

Frissült a KAMARÁM mobilalkalmazás, aminek ingyenes, új verziója elérhető mind iOS, mind Android mobil operációs rendszeren.

Az új verzió a már meglévő funkciókon túl és a 2024-es évre vonatkozó tagdíjelőírásokon, valamint azok befizetési lehetőségein túl az alábbi funkciókat tartalmazza: – korábbi működési formák egyenlege, tartozás esetén annak befizetési lehetősége, – irodavezető kollégák esetén elérhetők az iroda aktív alkalmazásában álló ügyvédjelöltek folyószámlaadatai, az előírások befizetési lehetősége, – értesítés lejárt tagdíjtartozásról és tagdíjfizetési határidőről.

Az applikáció letöltése elérhető minden iOS 11 vagy annál magasabb operációs rendszerű iPhone-ra és iPadre, valamint Android 5.1 fele i eszközökre. A Kamarám applikációt a Budapesti Ügyvédi Kamara a modern kor követelményeihez igazodva azon céllal hozta létre, hogy tagjai és nyilvántarto ai számára megkönnyítse a negyedévente esedékes tagdíj rendszeres, bankkártyával történő befizetésének lehetőségét, az aktuális folyószámla-egyenleg (tagdíj és késedelmi tagdíj) ellenőrzését, valamint a közhitelesen nyilvántarto adatokhoz való hozzáférést. Az alkalmazással kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket a segitseg@ugyvedikamara.hu e-mail-címre várjuk. (BÜK hírlevél)

BÉKÉS KÜLÖNÉLÉS

Adventi békepipa

2023. december elsején a Bírók a Mediációért Egyesület és a Budapesti Ügyvédi Kamara közös ünnepi rendezvényének a békés különélés volt a témája. A kerekasztal-beszélgetéseket dr. Fellegi Borbála kriminológus-mediátor „Évzárás és évtervezés” kommunikációs tréningje követte. Az adventi köszöntőt dr. Gyalog Balázs, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára mondta, a rendezvényről pedig nem hiányozhatott a forralt bor és a mézeskalács sem. A hangulatos rendezvény a Black & Harmony énekegyüttes jazz-swing koncertjével ért véget.

– Százhúszan regisztráltak a rendezvényre, de éppen akkor tört ki az influenzajárvány – mondja dr. Parti Mónika szervező, a BAM elnöke. – A szakmai nap reggelén nagyon nem volt biztató a helyzet, mert húsz másodpercenként érkeztek a betegség miatti részvételt lemondó e-mailek. Végül így is szép számban, kilencvenöten voltunk. Váláskor vagy az élettársi kapcsolatok megszakadásakor még mindig sok akadálya lehet a békés különélés tényleges megvalósulásának. A büntető szekcióban körüljártuk a békés különéléshez vezető utakat áldozatvédelmi, bűnmegelőzési, gyermekvédelmi szempontból. Szó volt a családi vonatkozású büntetőügyekről, a polgári és büntetőeljárások kapcsolódási pontjairól, és természetesen a mediációról mint ezeken a területeken is jól használható eljárási lehetőségről.

Dr. Szabó Eszter kiemelte, hogy a polgári szekcióban arra keresték a választ, hogy a békés különélést hogyan támogathatja a mediáció mint eljárás. A már tíz évre visszatekintő bírósági közvetítés olykor a legnehezebb ügyek megoldásához vezetett.

A közvetítés olyan eszköz, ami a családjogi ügyekben a kommunikáció javításán túl a szülői felelősség felismerését és erősítését eredményezheti. Fontos, hogy az ügyekben érintett szakemberek a mediációt ismerve és elismerve a felek számára a konfliktus megfelelő szakaszában ajánlani tudják.

A rendezvényen jótékonysági gyűjtést is rendeztek a Tábitha Gyermekhospice Háznak. Az adományok összegét a Bírók a Mediációért Egyesület 500000 forintra egészítette ki, és az összeget december 16-án a Thábita Házban átadták.

A

kerekasztalok résztvevői és a témák:

BÜNTETŐSZEKCIÓ

moderátor: Dr. Parti Mónika (bíró, a BAM elnöke)

– Dr. Bárándy Zsófi a (családjogi bíró, a BAM elnökhelyettese): Kapcsolódási pontok a büntető- és a polgári eljárások közt – Bombolya Gyula (pártfogó, mentor-mediátor): Amikor még van esély a megoldásra...

– Dr. Herke Fábos Katalin Phd. (adjunktus, PTE-ÁJK): A gyermek veszélyeztetettségét megalapozó családi konfliktusok

– Juzáné Szabó Ágnes (osztályvezető, Gyámügyi Osztály, BFKH III. Ker. Hivatala): A gyámhivatal szerepe a családi konfliktusokban

– Dr. Léder László (pszichológus): Az agresszió női és férfi oldala, a bosszúállás

– Dr. Nemes András (ügyvéd, Budapest): Családi vonatkozású büntetőügyek ügyvédi szemszögből

– Dr. Osztoicsné Czéder Andrea (r. alezredes, mb. osztályvezető, Bűnmegelőzési Osztály, BRFK): A bűncselekmények áldozatainak jogairól

POLGÁRI SZEKCIÓ

moderátor: Dr. Kőrös András (nyugalmazott kúriai tanácselnök)

– Martonfalvay Lilla (igazságügyi mediátor, a Mediation Art alapítója): Mozaikcsaládok karácsonyi kihívásai

– Dr. Ocskó Katalin (általános elnökhelyettes, Fővárosi Törvényszék)

– Dr. Pilinszki Attila (docens, Semmelweis Egyetem): Szülőség a válás után

– Dr. Reviczky Renáta (közjegyző): Közjegyzői segítség a válás alatt

– Dr. Subasicz Éva (családjogi ügyvéd, Budapest)

– Dr. Szabó Eszter (családjogi ügyvéd, mediátor, Vas vármegye): A XXI. sz. családjoga

DR. AMBRUS SÁNDOR CSABA A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR ÜGYVÉDEK 3. TALÁLKOZÓJÁRÓL

Szakma, élmény, barátság

Tavaly novemberben harmadik alkalommal szervezték meg a Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek Találkozóját. A szervezőt, dr. Ambrus Sándor Csabát kérdeztük a szervezőmunkáról, a tapasztalatokról és a folytatásról.

Felmerült bennem az ötlet, hogy kellene egy találkozót szervezni, majd szervezőtársakat, támogatókat kerestem – mondja a szervező az első eseményről. – Az elmúlt három év alapján sikerrel jártunk.

– Mi hívta életre ezt az ötletet? – Alapvetően személyes indíttatású volt. Csíkszeredában születtem, ott is érettségiztem, majd ezt követően úgy gondoltam, egy Budapesten szerzett, jogi karos diplomára nem ártana szert tenni. Ez 2000-ben történt. Előkészítőre is kellett járnom, majd egyre érdekesebb lett az az élmény, hogy nekem már azelőtt titulusom van, mielőtt bármit is tettem volna: „határon túli”. Ez érdekes helyzet volt.

– Nem lehet komfortos, ha az embernek hirtelen újra kell definiálnia önmagát.

– Ez egy jó megfogalmazás: valóban, egyfajta identitásbeli kérdés. Aztán az ember a kérdések feltevése során sorstársakkal is találkozik. Ekkortájt kezdtem egy civil szervezetben önkéntes munkát vállalni, amely szervezetnek az volt az alapvető célkitűzése, hogy a határon túli magyar fiatalokkal foglalkozzon. Ennek köszönhetően már diákként megismerkedtem a civil tevékenység mellett a rendezvények, konferenciák szervezésével és módszertanával, ami később, amikor hasonló dolgokat kezdtem szervezni, nagy segítségnek bizonyult. Amikor felvételt nyertem az ELTE Jogi Karra, valahogy belekeveredtem a nyári egyetem

szervezőbizottságába. Karácsony András volt az oktatásért és tanulmányokért felelős dékánhelyettes, és Takács Péter szintén dékánhelyettesként a rendezvényekért, nemzetközi kapcsolatokért felelt, ők szintén benne voltak a szervezőbizottságban. Ez a nyári egyetem joghallgatóknak, elsősorban határon túli magyar hallgatóknak szólt.

– Megnéztem az idei programot, és láttam, hogy számos szakmai előadás zajlott a konferencián. De azt hiszem, ilyenkor mindig az az érdekes, ami az előadások között történik. – Nem árt, ha a szakmai programok is érdekesek, hiszen a jó előadások nagyon inspirálóak tudnak lenni. Persze nyilván legalább ennyire fontos, ami

a  szünetben vagy a szakmai programok lezárását követően történik – ezeket sem árt koordinálni. Ezért a kötöttebb jellegű programok mellé kulturális eseményeket, közös vacsorát is szerveztünk. Nyilván voltak, akik ezt követően nem szervezett keretek között felfedezték a kolozsvári kocsmai életet is. Nem csupán plusz élményeket lehet gyűjteni, de a konferencia résztvevői barátságokat is tudnak kötni ilyenkor, amelyek mint bizalmas szakmai kapcsolatok a találkozót követően is fennmaradnak, és közösségformáló erejük is van.

– A kapcsolatteremtés a leglényege ennek a rendezvénynek?

– Szerintem az a legfontosabb, hogy lehetőséget teremtsünk a magyar ügyvédeknek a találkozásra – függetlenül attól, hogy melyik országban végzik a hivatásukat.

– Milyen látogatószámmal futott a legutóbbi esemény?

– Az állandó negyven fő mellett több előadáson is volt úgy, hogy hetvenen is részt vettek.

– A különböző országok jogrendszere eltér a magyarétól. Ez mennyire téma egy ilyen rendezvényen?

– Ez főleg az Európai Unió jogharmonizációs törekvései miatt nagyon izgalmas. Sok a hasonlóság, de ne felejtsük el, hogy nem minden szomszédos ország tagország. Például Szerbia sem. A Vajdaságból érkezett résztvevők elmondása alapján tudjuk, hogy ott is elindultak különböző folyamatok, amik arra mutatnak, hogy az Európai Unióban fellelhető jogintézmények Szerbiában is mindenféleképpen meghonosodjanak. Alapvetően az Európai Unió tagországai között is nagyon sok eltérés van a mindennapokban, ezért azáltal, hogy sok közvetlen jogszabály és irányelv van, amit az Unióban hoznak, ez a napi működésben nem feltétlenül érződik. Éppen ezért azzal a tudással, amit egy magyar ügyvéd megszerez, a magyar jogrendszert alkalmazva, megismerve, nem feltétlen lehet – még ha a nyelvet is ismerné – boldogulni egy másik országban.

– Van mégis valami közös ügy, közös probléma, közös gondolat, ami az öszszes ország ügyvédeit izgatja?

– Sok probléma felmerül, ezért egy ilyen konferencia nagyon jó alkalmat biztosít ezeknek a megtárgyalására, kibeszélésére. Ahogyan ezek az események, szakmai egyeztetések esetleg indukálhatnak

egy olyan folyamatot, amiből adott esetben egy megoldási javaslat is születhet, amit valaki továbbfejleszt, és szakmai írásként vagy egyéb formában eredményt ölt. Például az Európai Unióban a végrehajtás – a polgárjogi követelések végrehajtásának a kérdése – rendkívül izgalmas, nem egyértelműen hatékony. Ezért nemcsak az kerül elő ilyenkor, hogy a hatékonyságán hogyan lehetne javítani, hanem az is, pontosan mit kellene csinálni, hogyan lehet alkalmazni a meglévő szabályokat.

– Mi jellemző a Magyarország határain túli ügyvédekre? Főleg a magyar ajkú lakosságot szolgálják ki?

– Erről nem készült egyértelmű kutatás, de a találkozókon szerzett szubjektív élmények alapján jellemzőbb, hogy a magyar lakosságot, a magyar vállalkozókat, illetve, ha ottani ügyvédekről beszélünk, akkor magyar nyelvű ügyfeleket érnek el, az ő gondjaikat próbálják megoldani.

– Jellemző az elvándorlás? Ha valaki külföldön végez, mennyire mozdul az anyaország irányába?

– Van rá példa. De nem jellemző ebben a  szakmában, hogy ha az adott ország jogát valaki megismeri, szakembere lesz, áttelepüljön egy másik országba. Vannak kísérletek és példák arra, hogy valaki zökkenőmentesen tud váltani – de ezek kivételes esetek.

– Mivel küszködnek az erdélyi ügyvédek? Mi az, ami a leginkább foglalkoztatja őket?

– Nincs egy közös probléma. Ez azért van, mert a különböző akadályok attól függnek, ki hol működteti az irodáját. Más a problémája egy olyan ügyvédnek, aki egyénileg próbál ebben a szakmában boldogulni, és más a problémája annak, aki nagyobb irodai közösségben tevékenykedik. De úgy látom, nem feltétlenül kiemelkedőek az erdélyi ügyvédek problémái a Magyarországon hivatást gyakorló ügyvédek problémáihoz képest.

– Készül már a negyedik találkozó?

– Azt szokták mondani, hogy az első találkozás csupán a véletlennek tudható be. A harmadiknál már mondhatjuk, hogy hagyomány. Ha ezt a mondást nem cáfoljuk, meg tudjuk csinálni a negyediket. Egyelőre tervezzük. Persze ez attól is függ, hogy milyen számban és milyen módon tudunk hozzá támogatást szerezni, de bizakodóak vagyunk.

– Marad a program Erdélyben?

– Szerintem azért kivételesen jó helyszín Kolozsvár, mert itt egyáltalán nem kell magyaráznunk a találkozó szellemiségét, mélységét. Ráadásul itt működik az együttműködő partnerünk, a Sapientia Egyetem, ahol a jogászképzés vegyes nyelven folyik. Így a Sapientia Egyetem keretein belül egyfajta romániai magyar jogászélet is létrejött. Ehhez és a jogi nyelv fejlődéséhez ezek a szakmai és tudományos konferenciák sokat hozzátesznek, ezért mondhatjuk, hogy az ottani műhelymunkát is segítjük azzal, hogy Kolozsvárott tartjuk a rendezvényt.

DR. HERCZEGH ZSOLT

A kulcs: a láthatóság

Dr. Herczegh Zsoltot, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának elnökét kérdeztük az elmúlt közel másfél év mérlegéről.

ABÜK Jogtanácsosi Tagozatának jelenlegi tagjai 2022. november közepén kerültek delegálásra –mondja az elnök. – A csapat nagy része változatlan maradt, bár épp létszámhiányban vagyunk, mert a közigazgatási szektorból egy tagunk még hiányzik. Mindazonáltal így is eredményesen vittük tovább azt a munkát, amelyet az előző ciklusban elkezdtünk. Mivel éves munkaterv szerint működünk, rendszeresen ülésezünk, kialakult gyakorlata van annak, hogyan tudunk kapcsolódni a Kamara munkájához. A jelenlegi ciklusban az integráció további erősítésére és a közösségépítésre koncentrálunk.

– Mi ennek a legfőbb kritériuma?

– A láthatóság a kulcs. A munkatervünk fontos eleme, hogy Budapesten a körülbelül kétezer főt számláló kamarai

jogtanácsosi közösséget programokra, szakmai rendezvényekre invitáljuk, erősítve a szakmai kapcsolatokat. Már a tavalyi munkatervünkben hangsúlyos elem volt a szakmai előadások, műhelymunkák, klubdélutánok, valamint az éves jogtanácsosi konferencia megszervezése. Ezek mindig ingyenes képzési lehetőségek voltak, amelyeket sikerült előzetesen akkreditálnunk, tehát továbbképzési kreditpont is járt érte. Úgy érezzük, hogy ezzel tagozati oldalról mi is tudunk egy kis pluszt adni. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a kollégáknak, hogy az előadóktól kérdezzenek, interaktív beszélgetések alakuljanak ki, és a jogtanácsosok egymással is ismeretséget kössenek, illetve a meglévő szakmai kapcsolatokat erősítsék. A versenyszférában és a közszférában is különböző szektorokban különböző méretű munkáltatóknál dolgoznak a jogtanácsos kollégák, de bizonyos szakmai kérdésekben megtaláljuk a közös metszéspontokat.

– Idén jön némi változás…

– Mivel elkezdődött a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának felújítása, alternatív helyszíneket kell keresnünk ezekre a szakmai rendezvényekre. Természetesen ezzel kapcsolatban már megkezdtük az egyeztetést a BÜK vezetésével és a tagozati kapcsolati hálón.

– Mikor derül ki, hogy hol fognak működni és hogyan?

– A tagozati üléseket online tartjuk, illetve kis létszámmal van lehetőség a Kamara épületében ülésezni. Nagyobb létszámú rendezvény esetén lehetséges alternatíva közeli helyszínek bérlése, illetve a jogtanácsosok között is érdeklődünk, hogy ki az a munkáltató, aki esetleg be tud fogadni szakmai előadásokat. Szerintem ez már az első negyedévben megoldódik. Az említett vizibilitás másik fontos eleme az, hogy kamarai információs felületeken (honlap, BÜK hírlevél, Pesti Ügyvéd) rendszeres tájékoztatásokkal, cikkekkel, megjelenésekkel, felhívásokkal erősítsük a jelenlétünket. A  kamarai kommunikációs lehetőségek kiegészítéseként 2022-ben elindítottuk a Budapesti Jogtanácsosok Facebook-csoportját, amelyhez már több mint 900 tagtársunk csatlakozott. A kamarai és a tagozati híreket, eseményeket, rendezvényeket, figyelemfelhívásokat ezen az információs csatornán is el tudjuk juttatni a tagság felé, de természetesen

A munkatervünk fontos eleme, hogy Budapesten a körülbelül kétezer főt számláló kamarai jogtanácsosi közösséget programokra, szakmai rendezvényekre invitáljuk, erősítve a szakmai kapcsolatokat.

kérdés vagy állásfoglalás-kérés céljából bárki számára elérhetőek vagyunk e-mailen keresztül is.

– Mivel készülnek még 2024-re?

– Az idei munkatervünkben a szakmai rendezvények mellett van két kiemelendő fókuszpont, mert tagozati oldalról szeretnénk a jogszabályban, illetve kamarai szabályzatokban foglalt kötelezettségek teljesítését előmozdítani az előírások tudatosításával. Az egyik ilyen fókuszpont a Pmt.-vel kapcsolatos ellenőrzési kérdőív kitöltési arányának javítása. Sajnos 2023-ban rosszabb volt a kitöltési arány, mint egy évvel korábban. Itt fontos tudatosító kommunikációs feladatunk van, hiszen a kérdőív kitöltését elmulasztó kollégák automatikusan magas kockázati besorolásba kerülnek. A másik fontos kommunikációs fókuszpontunk a kötelező továbbképzés kapcsán került be a munkatervünkbe: évközi

és év végi emlékeztetőkkel, valamint szervezési munkával igyekszünk népszerűsíteni a kreditpontos képzéseket, illetve felhívni a figyelmet az esetleges mulasztás következményeire. Pozitívum, hogy egyre több kamarai jogtanácsos által tartott e-learning-előadás elérhető a digitális könyvtárban.

– Ezek kötelező feladatoknak tűnnek, de mi a „szívügyük”?

– A legnagyobb rendezvényünk a jogtanácsosi konferencia. Ezt idén nem tudjuk a Kamara dísztermében megtartani, ezért az őszi időszakra alternatív helyszínt keresünk. Tavaly és tavalyelőtt is együttműködtünk az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozattal, hogy a jogtanácsosi konferenciát és a pályakezdő jogász versenyt egy napon, egy rendezvény keretében ingyenes kreditpontos eseményként tudjuk elvinni a tagság felé, és ebben idén is együtt fogunk működni az OKJT-vel.

A jó állam koncepciója alapján mindenkit megillet a jogvédelem

A III. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferenciát rendezték meg 2023. november 23-án a Magyar Ügyvédi Kamara dísztermében. Az eseményen – már visszatérő módon – komoly fókuszt kapott a jogi segítők továbbra is csökkenő száma, így ezért természetesen az is központi téma volt, hogy miként lehetne a rendszert úgy átalakítani, hogy minél több ügyvéd vállaljon nagyobb szerepet a jogi segítségnyújtás terén. Összességében – a korábbi évekhez hasonlóan – értékes előadásokon keresztül gazdagodhatott új ismeretekkel az a közel kétszáz vendég, aki részt vett a konferencián.

AIII. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferenciát Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella nyito a meg. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője bevezetőjében kifejtette, hogy a konferencia célja továbbra is a szakmai kapcsolatok erősítése, valamint az eltérő szemléletek egymáshoz közelítése. Elmondta azt is, hogy a főosztálya szakmai irányítása alá tartozó szakterületek (áldozatsegítés, pártfogó felügyelet, jogi segítségnyújtás, természetes személyek adósságrendezése) különlegessége az, hogy bár segítő szolgáltatásokról beszélünk, mégis eltérő hozzáál-

lást igényelnek. A moderátori feladatokat ellátó főosztályvezető kifejezte abbéli reményét, hogy a konferencia résztvevői magukkal viszik az elhangzó gondolatokat, és bevallo an nem titkolt cél, hogy a konferencián újonnan részt vevő ügyvédek közül többen is kedvet kapjanak és jelentkezzenek az IM-nél jogi segítőnek.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, dr. Havasi Dezső is köszöntö e a konferencia résztvevőit, időszerűnek nevezve a jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés témáját. Beszéde elején kijelente e, hogy nagyra becsüli az erre a feladatra vállalkozó kollégákat, ugyanakkor nyomatékosíto a többször is, hogy nem

szabad visszaélni a jogi segítői tevékenység díjazásával, arányosabb rendszert lenne szükséges létrehozni. „Örömmel adunk helyet ennek a konferenciának” –mondta dr. Havasi Dezső, és megköszönte az érinte segítőknek a jogi felkészültségüket, valamint a munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen türelmet és empátiát.

Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelye ese is köszöntőbeszédet mondo . Dr. Répássy Róbert nagy örömmel te eleget a felkérésnek, és jelezte, hogy korábban ügyvédként is dolgozo , így kétszeresen is van rálátása a területre. „Azért vagyunk ma i , hogy a konferenciával is lehetőséget teremtsünk

a szakmai párbeszédre, a tapasztalatok megosztására, valamint új ötletek és megközelítések megismerésére. Az ilyen fórumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a  jogi segítségnyújtás, a pártfogó ügyvédi tevékenység, valamint az áldozatsegítés területén továbbfejlődhessünk, és hatékonyabban segíthessük azokat, akiknek szükségük van segítségre” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az igazságügyi szolgáltatásokban a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés területei kritikus fontosságúak, különösen a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára. Az ilyen rendezvények segíthetik a szakembereket és résztvevőket abban, hogy jobban megértsék a kapcsolódási pontokat, kihívásokat, és megosszák a  szakszerű jogi tanácsadás és pártfogó ügyvédi képviselet terén szerze tapasztalataikat. A konferencia segíthet az együ működés és információcsere fokozásában, továbbá lehetőséget teremthet az új módszerek és stratégiák megvitatására. A végső céljuk pedig nem lehet más, mint hogy egy olyan hatékony struktúrát alakítsanak ki, amely egyik oldalon a segítséget nyújtók részéről, másik oldalon pedig a segítséget igénylők részéről is elégede séggel párosul – hangsúlyozta dr. Répássy Róbert. A miniszterhelyettes arra emlékeztete , hogy jövőre lesz húsz éve annak, hogy elindult hazánkban a jogi segítségnyújtási rendszer. Arról is beszélt az IM miniszterhelye ese, hogy az állampolgárok részére nyújto szolgáltatások – részben az elképzeléseknek megfelelően – betöltö ék és betöltik a szerepüket, azonban az elmúlt időszakban megkezdődö a problémák azonosítása, és erre építve ezen támogatási rendszer felülvizsgálata.

Ezt követően egy pódiumbeszélgetéssel folytatódo a rendezvény, ahol dr. Havasi Dezső és dr. Répássy Róbert melle dr. Horváth Kálmán, a Tolna Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt fejte e ki véleményét a jogi segítségnyújtás megújításának lehetőségeiről. A moderátor az IM Szakmai Irányítási Osztályának vezetője, dr. Czipóth Lukács volt.

A MÜK elnöke szerint méltányosabb mértékű jogi segítői díjra lenne szükség. Dr. Havasi Dezső nem támogatná a jogi segítségnyújtás esetleges kötelezővé tételét, szerinte fontos, hogy önkéntességi alapon maradjon az intézmény. Az elnök beszámolt arról is, hogy idén negyedik alkalommal szervezte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara a Pro Bono Napot: idén rekordszámú, 431 jogkereső regisztrált, és 115 ügyvéd vállalt szolgálatot eltérő

helyszíneken. Kiemelte, hogy ugyanakkor Budapesten jelenleg csupán 27 szerződö jogi segítő van, így lát esélyt ennek bővülésére. Dr. Havasi Dezső szerint a jogi segítők eloszlásában jelenleg érzékelhető területi egyenlőtlenség megoldható probléma, és nyito ságát fejezte ki egy erről való egyeztetésre a területi kamarák elnökeivel.

Dr. Répássy Róbert analógiája szerint, mivel a jogi szakvizsgáztatásért jár kreditpont a kamarai képzésben, így a jogi segítségnyújtásért is járhatna. Felvetése szerint akár megbízáson alapuló jogviszonnyá is át lehetne alakítani a jogi segítői rendszert, amelyben – más országokhoz hasonlóan – bizonyos ügyvédek, fix havi bevételért meghatározo ügyszámot vállalva látnák el a feladatot. Az államtitkár felvete e azt is, hogy a kirendelt védői költségek szétoszlanak a kirendelő hatóságok közö , amelyek költségvetéseiben szerepelnek ezek az összegek. Ezért fontos lenne összesíteni, hogy pontosan mennyi a költség az állam részéről (pl. kirendelt védők), és célként kitűzni ezek hatékonyabb felhasználását. A miniszterhelye esnek további javaslatai is voltak, pl. a gyermekkorú sérte ek mellé járjon szakképze jogi segítő, illetve lehetne akár vármegyénként 1-1 ügyvéd állandó kormányhivatali megbízással jogi segítő. Véleménye szerint a kirendelt védői (büntető) munka már átalakult, inkább okiratszerkesztésből, illetve a terhel el való kapcsola artásból áll, mintsem bíróság elő i képviseletből. Dr. Répássy Róbert álláspontja szerint az is fontos, hogy minden bíróságon valós jogi segítséget nyújtsanak az embereknek, mert a részt vevő kollégák tájékoztatásai szerint a panasznap/ügy-

félsegítő szolgáltatás jelenleg abból áll, hogy a jogi segítségnyújtásért a bíróságokon érdeklődő ügyfeleket átküldik a kormányhivatalokba.

A Tolna vármegyei főispán kifejte e, hogy utaztatni az ügyfeleket – pl. egy megyehatáron lévő faluból beutazni a megyeszékhelyre a kormányhivatal igazságügyi osztályára, majd az ügyvédhez – nem egy ügyfélbarát megoldás. Szerinte jobb lenne, ha az ügyfeleknek a bíróságokon lehetne kérni jogi segítséget a  korábban panasznapnak, ma ügyfélsegítőnek hívo szolgáltatás keretében.

Dr. Horváth Kálmán nem oszto a a parlamenti államtitkár azon javaslatát, hogy kormánytisztviselőkből is legyenek jogi segítők, ugyanis fontos a felelősség kérdése (pl. az esetleges hibák kapcsán), továbbá a jelenlegi személyi állomány szerinte erre a feladatra nem alkalmas (pl. szakvizsgázo jogászok hiányában). A főispán zárszava szerint a jó állam koncepciója alapján mindenkit megillet a jogvédelem, így ennek érdekében szükséges a változtatásokat is meghozni.

A konferencia második felében szakmai előadásokat hallgatha ak meg a résztvevők, olyan témákban, mint pl. a gyakorló jogi segítői tapasztalatok, a pártfogó ügyvéd szerepe a büntetőeljárásban, a megelőlegeze pártfogó ügyvédi díj végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, vagy az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódító online térben elkövete csalások.

SZERZŐ: Papp Tamás

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

DR. B. KIS BALÁZS ügyvéd 2023. 11. 30.

DR. BELÁNYI MÁRTA ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. BÉRCZES ANNA ügyvéd 2023. 11. 27.

DR. BOLYÁKI VIVIEN kamarai jogtanácsos 2023. 11. 03.

DR. DEBRECENYI HELLA ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. EMŐDI EMESE CSILLA kamarai jogtanácsos 2023. 12. 04.

DR. FENYÉR ÉVA ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. HAVASI MÁRTA ESZTER ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. HERMANN MÓNIKA ÉVA kamarai jogtanácsos 2023. 12. 01.

DR. KOKAS ORSOLYA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 16.

DR. KÖVESDY ATTILA ügyvéd 2023. 10. 25.

DR. KUKK MÁRTON JÁNOS ügyvéd 2023. 11. 20.

DR. MAYER-NAGY PETRA ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. NAGY ANNA ügyvéd 2023. 11. 15.

DR. NAGY MÁRTA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 02.

DR. NEMES ANDRÁS ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. NÉMETH ZSANETT ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. NÉMETHNÉ DR. CZINEGE KINGA DÓRA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 01.

DR. NGUYEN HOA TÜNDE ügyvéd 2023. 12. 30.

DR. OROSZ-KREBSZ DIÁNA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 06.

DR. PAPP IVETT kamarai jogtanácsos 2023. 12. 05.

DR. PFLÉGER RÉKA ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. POTMÁK ANDREA ügyvéd 2023. 10. 31.

DR. POZSGAI-SNEFF RENÁTA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 20.

DR. PUSKÁS JÁNOS ügyvéd 2023. 12. 13.

DR. RÁCZ ILDIKÓ ÉVA ügyvéd 2023. 11. 16.

DR. RÉTHY SÁNDOR ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. SEBESTYÉN ÁGNES ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. SZABÓ RÉKA ügyvéd 2023. 11. 03.

DR. SZABÓ-SIPOS ILDIKÓ kamarai jogtanácsos 2023. 12. 04.

DR. VÁRADI MIKLÓS kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. VARGA NORBERT kamarai jogtanácsos 2023. 11. 01.

DR. VIDRA GÁBOR

ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. ZÚGÓ LILIÁNA ESZTER kamarai jogtanácsos 2023. 11. 10.

DR. ZSEBŐK-CZUKOR BOGLÁRKA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 16.

Elhunyt 

DR. BOROS ISTVÁN (69) ügyvéd 2023. 10. 07.

DR. GYÁRFÁS KÁLMÁN (93) ügyvéd 2023. 10. 09.

DR. NAGY LAJOS (59) ügyvéd 2023. 09. 25.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

DR. ARNÓTY-KELÉNYI KRISZTINA ügyvéd 2023. 11. 13.

DR. ALDRICH KARIN kamarai jogtanácsos 2023. 12. 04.

DR. BESENYEI BARBARA alkalmazott ügyvéd 2023. 11. 21.

DR. BUCZÓ VERONIKA ügyvéd 2023. 11. 15.

DR. DÓRA-KOZMA ORSOLYA kamarai jogtanácsos 2023. 10. 19.

DR. LELIK FERENC GÁBOR ügyvéd 2023. 11. 11.

DR. MAGYARI-HORVÁTH BRIGITTA ügyvéd 2023. 12. 20.

DR. MOLNÁR GYÖRGY ügyvéd 2023. 11. 13.

DR. NAGY G. ERIKA alkalmazott ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. NAGY T. KATALIN ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. ORBÁN KRISZTINA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 28.

DR. SZABÓ JÓZSEF GÁBOR ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. SZABÓ-SÁROS KATALIN ügyvéd 2023. 12. 18.

DR. SZÉCSI EDIT SAROLTA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 01.

DR. TOMASOVSZKY RITA kamarai jogtanácsos 2023. 12. 15.

DR. TÖRÖK INGRID kamarai jogtanácsos 2023. 12. 01.

DR. TULASSAY RÉKA ügyvéd 2023. 11. 01.

DR. VARGA ESZTER VIKTÓRIA ügyvéd 2023. 11. 28.

Kamarai tagságáról lemondott

BALÁZSYNÉ DR. KIS ÁGNES MÁRIA kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

BÖRZSEINÉ DR. PELLÉNYI ANDREA KATALIN kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. ÁDÁM GABRIELLA KATALIN kamarai jogtanácsos 2023. 12. 21.

DR. ALFÖLDI-TÓTH GÁBOR ÁRPÁD ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. BAJUSZ KATA kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. BÁNKÚTI ÁGNES  ügyvéd 2023. 12. 15.

DR. BAROSS GERGELY ügyvéd 2023. 12. 21.

DR. BÓDIS MIHÁLY kamarai jogtanácsos 2023. 10. 15.

DR. BOJDA LILLA kamarai jogtanácsos 2023. 10. 19.

DR. CSÉPKE ATTILA ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. ÉGENI ATTILA ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. FALUCSKAI ADRIENN kamarai jogtanácsos 2023. 11. 15.

DR. FEKETE LÁSZLÓ ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. FERENCZ BÁLINT  kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. FLECK LUCIA ügyvéd 2023. 12. 27.

DR. GALÁNTHAY ZSOMBOR ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. GÖNCZI LÁSZLÓ ügyvéd 2023. 12. 20.

DR. HECSEI PÁL ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. HÉRI BARBARA  kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. HORVÁTH J. GÁBOR ügyvéd 2023. 10. 25.

DR. JUHÁSZ K. VERONIKA ügyvéd 2023. 10. 31.

DR. KASTORY EDINA ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. KESZI ÁGNES ügyvéd 2023. 12. 01.

DR. KEVEI MÓNIKA  ügyvéd 2023. 12. 15.

DR. KIRÁLY ZOLTÁN BÁLINT ügyvéd 2023. 12. 07.

DR. KOROM RENÁTA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 15.

DR. KOSZA YVETTE ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. KOVÁCS ANDRÁS DÁNIEL kamarai jogtanácsos 2023. 10. 03.

DR. KOVÁCS DÓRA kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. KOVÁCS PÉTER ERVIN ügyvéd 2023. 11. 30.

DR. KULCSÁR FERENC ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. KÜRTÖSSY GEORGINA EMESE  kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. LECHNER VIKTÓRIA ÁGNES kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

DR. LÓRÁNT IBOLYA ügyvéd 2023. 12. 22.

DR. LOVÁSZY CSABA ügyvéd 2023. 12. 15.

DR. MERICS LAJOS

ügyvéd 2023. 12. 15.

DR. MESTER MÁTÉ ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. MORGÓS LILLA ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. MOZOLA GYÖRGY PÁL ügyvéd 2023. 11. 13.

DR. NAGY LÁSZLÓ CSABA ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. NAGY SZILVIA ügyvéd 2023. 12. 29.

DR. ORTÓ GERGELY kamarai jogtanácsos 2023. 12. 17.

DR. PINTÉR GÁBOR

ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. SCHILLING MÓNIKA ügyvéd 2023. 11. 29.

DR. SPISÁK ANDREA ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. SZANKA VIKTÓRIA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 06.

DR. SZÖLLŐSI ANETT kamarai jogtanácsos 2023. 11. 30.

DR. SZTANKÓ ÁGNES ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. TRUTZ KATALIN ügyvéd 2023. 11. 30.

DR. URBÁN ISTVÁN ügyvéd 2023. 12. 31.

DR. VARGA-SCHMUCZER BERNADETT  kamarai jogtanácsos 2023. 11. 30.

DR. VIMMER ANDRÁS kamarai jogtanácsos 2023. 11. 11.

DR. ZSÁMBOK VIKTOR BALÁZS ügyvéd 2023. 10. 01.

GALACZINÉ DR. GÖRCSI KATALIN kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

GÁLNÉ DR. PÉNZES LÍVIA ügyvéd 2023. 12. 31.

MEGYERINÉ DR. NÁDASDI CSILLA ügyvéd 2023. 11. 01.

MYDLONÉ DR. ISÉPY ESZTER ügyvéd 2023. 12. 31.

OROSZNÉ DR. JANCSÓ JUDIT ügyvéd 2023. 12. 31.

VADÁSZNÉ DR. MOTICSKA ANNAMÁRIA kamarai jogtanácsos 2023. 11. 30.

Kitűnőre szakvizsgázottak ESKÜTÉTEL 2024. 01. 24.

DR. HARZA KINGA REBEKA ügyvéd KITŰNŐ

DR. JUHÁSZ IMOLA ügyvéd KITŰNŐ

DR. NAGY KRISTÓF ügyvéd KITŰNŐ

Jelesre szakvizsgázottak ESKÜTÉTEL 2023. 11. 22.

DR. BAKOS REBEKA ügyvéd JELES

DR. F. KOVÁCS KINGA ügyvéd JELES

DR. GRESSAI ZITA ügyvéd JELES

DR. KECSKÉS LAJOS ügyvéd JELES

DR. KOVÁCS N. BRIGITTA ügyvéd JELES

DR. LÉVAY MELITTA kamarai jogtanácsos JELES

DR. PUTNOKI POPPEA alkalmazott ügyvéd JELES

DR. SÁFRÁNY ÍRISZ ZSÓFIA ügyvéd JELES

DR. SCHLEER BALÁZS ügyvéd JELES

DR. SZABÓ IVÁN kamarai jogtanácsos JELES

DR. TÓTH ESZTER EDINA ügyvéd JELES

Jelesre szakvizsgázottak ESKÜTÉTEL 2023. 12. 05.

DR. ÁRGYELÁN DALMA FLÓRA ügyvéd JELES

DR. BÁN KRISTÓF TAMÁS ügyvéd JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Dr. Ungár Margitra, az első

magyar női ügyvédre emlékezünk

Dr. Ungár Margit diplomaosztójának 100 éves évfordulója alkalmából állított emléktáblát a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete és dr. Bóka Zsolt ügyvéd 2023. november 30-án 13 órakor a Szent István körút 8. szám alatt, ahol a kolléganő élt és dolgozott.

Az ügyvédi pálya nem volt mindig nyitva a nők előtt. Bár a nők jelentkezését 1895-ben engedélyezték a bölcsész, orvosi és gyógyszerész szakokra, a jogi és műszaki karok küszöbét csak 20 év elteltével, 1918-ban léphették át. Az első női ügyvéd, dr. Ungár Margit jogász bátyja, dr. Ungár Ferenc biztatására Debrecenben kezdte meg tanulmányait, majd Szegeden végezte el az egyetemet. Elsőéves joghallgató volt, amikor visszavonták azt a rendeletet, amely a nők számára is engedélyezte a jogi képzést. „Nők nélkül is van elég jogász” – jelentette ki egy miniszter, azonban szerencsére a tiltás a már beiratkozott hallgatóra nem vonatkozott, így Ungár Margit végül átvehette jogi diplomáját.

Ám a diploma átvételével a tanulásért folytatott harc ezzel még nem ért véget számára, ugyanis Margitnak azért is meg kellett küzdenie, hogy egyáltalán felvegyék az ügyvédjelöltek közé a Kamarába. Mivel ügyvéd szeretett volna lenni, a kizárólag férfiakból álló ügyvédi kamarában szavazásra bocsátották a kérdést, hogy bekerülhet-e az ügyvédjelöltek közé. A hosszúra nyúlt vitát 17 „nem” szavazat mellett 19 „igen” döntötte el Ungár Margit javára. Ungár Margit első principálisa bátyja, dr. Ungár Ferenc volt, majd az ügyvédi gyakorlatot dr. Vági József mellett folytatta, akivel a közös munka során egymásba szerettek és összeházasodtak.

Mindkét principálisa elkísérte az ügyvédi szakvizsgájára, amiről a korabeli Reggel című hetilap is beszámolt: „A Kúria egyik első emeleti termében, ahol az ügyvédi

vizsgákat tartják, vasárnap reggel szokatlanul nagy számú közönség volt jelen. A jelölt helyén a megszokott, frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mosolygós fiatal nő, dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédnőjelölt várja a kérdéseket második és befejező ügyvédi vizsgáján. A jelöltnő úgy pergeti a jogi szakkifejezéseket, mint a többi nő a ruhaanyagok franciás neveit. A cenzor bólintott, megelégedetten és csodálkozóan mosolyog. A jelöltnőn nagyon ízléses, diszkrét és stílszerű fekete-fehér talárszerű ruha van. Komolyan és férfiasan beszél, szinte előadást tart” – írta a hetilap.

ni napilap) 1928. január 10-én a „Nőket is felvesz az Ügyvédi Kamara” című tudósításában arról számolt be, hogy az Ügyvédi Kamara választmánya Papp József elnökletével ülést tartott, amelynek egyetlen napirendi pontja az új ügyvédi rendtartás megvitatása volt. A korábbi rendtartás első pontja kimondta, hogy nőt nem vesznek fel a kamarába. A tiltó szabályt sokan támadták. Az első felszólaló, Popper Tódor kamarai titkár kifejtette, hogy a választmány elutasítja az ügyvédi numerus clausust, és nem támogathat olyan intézkedést, amely szembehelyezkedik a nők egyenjogosításának általánosan megkövetelt alapelveivel. Margit 1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. A jelöltnő diplomáját a férfiakétól eltérően nem sötét bársonyhengerbe tették, hanem rózsaszín selyembe burkolták, és aranyszalaggal kötötték át. A diploma szövegében pedig az „úr” szót „úrhölgyre” javították. Az eseményről szinte valamennyi hazai napilap beszámolt.

A vizsga kitűnően sikerült. Az Ujsag (a nevét következetesen rövid u-val író délutá-

Sosem szerette, ha ügyvédnőnek hívták, hiszen szerinte nem a nemek alapján kéne megítélni az embereket, ezért ragaszkodott a „dr. Ungár Margit ügyvéd” megszólításhoz. Előszeretettel vizsgálta a nőket érintő törvényeket. Ungár Margit főleg büntetőügyekben vállalta el a védelmet, és családjogi kérdésekkel foglalkozott. Jelenlétét a bíróságon az újságírók lelkesen üdvözölték. A Jogtudományi Közlöny például így írt róla: „És mégis tavasz derengését varázsolta a terem félhomályába a télben felejtett napsugár, a haladásnak, demokráciának reménye, amit rokonszenvesen

személyesített meg dr. Ungár Margit, az első női védő, a Kúria pulpitusán.” A szakma elismerését is hamar kivívta. Egy különösen nagy port kavaró gyilkossági ügyben olyan védőbeszédet tartott, hogy az bekerült a perbeszédek gyűjteményébe. Margit egyszer elvállalta egy férj védelmét, aki nem sejtette, hogy a felesége még nem vált el az előző férjétől. A vád szerint a nők közlékeny természetűek, a férjnek tudnia kellett arról, hogy az asszony előző házassága még nem ért véget. Ungár Margit erre azt felelte: „Nem vitatom, hogy a nők általában közlékeny természetűek, azonban mint nő kijelenthetem, hogy az asszony a saját titkát jobban tudja őrizni, mint a sír.” A férjet felmentették.

Hiába ágált azonban az ellen, hogy ne csak a nőt lássák benne, a Sporthírlap 1929. január 12-i számában – az UTE futballklubot egy kártalanítási ügyben képviselő – Ungár Margittal való találkozását így írta le az újságíró: „A férfipályán mozgó nő figuráját valahogy úgy képzeli el az ember, ahogy azt – az utóbbi időben igen gyakran – a színpadról deklamáltatják a szellemes és kevésbé szellemes színpadi szerzők. Szóval végy egy adag szikárságot, keverj hozzá egy háromdioptriás cvikkert, lásd el valódi disznóbőr aktatáskával, az egészet rakd bele egy jóval térden aluli szoknyába,

rakj elé hangkellemesítőt és egy modern gyártmányú beszédgyorsítót – és megkapod őnagyságát, az ügyvédet. Kellemesen csalódni nagy gyönyörűség.” A cikkből azért az is kiderült, hogy Margit imádta a teniszt, amit a fivérétől tanult, és hogy csaknem minden szabadidejét a természetnek szentelte.

Ügyvédi munkája mellett Ungár Margit a Nők jogaiért is felemelte a hangját. Tagja lett a Feministák Egyesületének. Ő fogalmazta meg azokat az előterjesztéseket, amiket a feministák benyújtottak a Parlamentnek, így a házasságon kívül született gyermekek jogaiért, a nők választójogáért, a pályaválasztási szabadságért. Társszerzője volt az 1938-ban megjelent a „Csábítás, jegyszegés és jog – a magyar királyi Kúria legújabb gyakorlata” című könyvnek.

1960-ig férjével közösen praktizált, aki nem sokkal később többszöri agyvérzést követően felesége ápolására szorult. Margit nyugdíjba vonulása után is végig férje mellett maradt, és ekkor már csak neki élt. Pályafutásáról férfi kollégái mindig elismerően nyilatkoztak, hiszen azt az alapos tudást, precíz rendszerezést és szakmai tehetséget nem lehetett észrevétlen hagyni.

Margitnak hosszú ideig kevés követője lehetett, mert egy 1937-es törvénymódosítás kimondta: „az Ügyvédi Kamara névjegyzékébe csak a férfinemhez tartozó nagykorú állampolgárt lehet felvenni.” A főszabály alól két kivétel volt: a korábban felvettek, illetve az 1940–41-ben visszafoglalt magyarlakta vidékeken már korábban praktizáló ügyvédnők. Dr. Ungár Margit nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a felsőoktatási intézmények hallgatóinak csaknem fele nő. Mi sem bizonyítja jobban határtalan akaraterejét és végtelen szorgalmát, mint a vizsgálóbizottság elnökének, dr. Vargha Ferenc koronaügyésznek a szavai, amivel Margit diplomaosztóján gratulált a kivételes szakmai tudást birtokló, karakán hallgatónak: „Sok férfi tanulhatna magától.” Ungár Margit kitartó fáradozása, akadályt nem ismerő állhatatossága csak jóval halála után érett be, hiszen igazi úttörőként elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy manapság több ezer ügyvédnő praktizálhat Magyarországon.

SZERZŐ: dr. Zárai Eszter Magyar Ügyvédnők Egyesülete, elnök

Ezúton köszönjük dr. Katkó Anna Eötvös Károly szakmai díjas ügyvédőnek, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete alapító tagjának kitartó és állhatatos munkáját, hogy felkutatta dr. Ungár Margit életét, érdemeit az utókor nemzedékének. Ezúton köszönjük dr. Bóka Zsolt ügyvédnek, hogy Ungár Margit életét kutatásai tárgyává tette, és diplomaosztójának 100. évfordulója alkalmából kezdeményezte, hogy ahol a Kolléga élt és dolgozott, emléktábla kerüljön felavatásra, és méltó megemlékezéssel őrizzük emlékét és érdemeit.

FOTÓ: DR. RÁTKAI ILDIKÓ

DR. NAGY LÁSZLÓ BV. DANDÁRTÁBORNOK

„Jó az együ működésünk az ügyvédekkel”

Nem egyszerű bejutni a börtönbe – legalábbis ha riporterként próbálunk bejutni. Szigorú ellenőrzés, fémkereső kapu, rend, fegyelem. De ha már bejutunk, hamar elérünk dr. Nagy László dandártábornokhoz, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának irodájáig. A parancsnok úr itt fogadta a Pesti Ügyvéd szerzőjét.

– Lassan négy éve kezdődött a Covid-járvány, de még mindig itt van velünk a vírus. Mit tanult a büntetés-végrehajtás, hogyan reagáltak, min változtatott a pandémia a börtönön belül?

– Előtérbe került a digitális kommunikáció. Ki kellett építeni azokat a csatornákat, amelyek segítségével gördülékenyen el tudjuk végezni a feladatainkat. Ez a szervezeti integritást is erősítette, hiszen a különféle szakterületek még inkább egymásra lettek utalva, még inkább együtt kellett működniük, ahogyan azokkal a társszervekkel is, akikkel hivatalos kapcsolataik vannak. Ebből végül az derült ki, hogy a személyes jelenlét visszaszorulása ellenére ugyanúgy képes működni a rendszer. Biztonsági szempontból az az érdekünk, hogy csökkentsük az előállításokat, a fogvatartotti mozgatásokat. Épületen belüli mozgatással, távtárgyalásokkal (amelyek leginkább a Covid alatt terjedtek el) az eljárási cselekményeket joghatályosan végre lehetett hajtatni, ezért most is érdekünk, hogy emeljük a távtárgyalások számát, és csökkentsük a személyes jelenléttel végrehajtott tárgyalásokat. Tudjuk, hogy törvényi kötelezettségből adódóan vannak olyan esetek, amikor a bíróság nem tud eltekinteni a személyes jelenléttől, de egyebekben mi azt szorgalmazzuk, hogy növekedjen a távtárgyalások száma. Jól tudtunk alkalmazkodni az új körülményekhez, nem alakultak ki gócpontok, nem alakultak ki nagy járványügyi problémák a börtönökön belül. Be lettek vezetve rezsimszabályok, illetve olyan intézkedések, amelyekkel minimalizálni tudtuk a vírus bejutási lehetőségét.

– Melyek jelenleg a bűnelkövetés uralkodó trendjei? Sok helyen olvashatjuk, hogy nőtt a fiatalkorú elkövetők száma vagy a droggal való

visszaélés. Önök mit tapasztalnak e téren?

– Ha körülnézünk a világban, látjuk, hogy a digitalizáció nagy fokú térnyerésével a bűnözés is alkalmazkodott ehhez a külső körülményhez. Ma már a kibertérben, a digitális térben elkövetett bűncselekmények azok, amelyek igazán előtérbe kerültek. Nem a klasszikus módon bonyolítják az anyagi haszonszerzést a bűnelkövetők, hogy odamennek a helyszínre, és fizikailag, jogellenesen elveszik más tulajdonát, hanem a digitális csatornákon keresztül, akár a számlák lecsapolásával, a digitális adatok, különféle jelszavak, felhasználónevek illegális megszerzésén keresztül történő károkozásokkal operálnak. Ezek azok, amelyek most leginkább elterjedtek, illetve az olyan személyek kihasználása, akik a fizikai vagy mentális állapotuknál fogva nincsenek olyan állapotban, hogy felismerjék, hogy bűn elkövetővel állnak szemben, és akár egy telefon vagy bármilyen távközlési eszköz segítségével kicsalják a banki adataikat, megszerzik az azonosítókat, jelszavakat, amelyekkel hozzá tudnak férni a számlájához. Annyira kifinomultak már ezek az eszközök, hogy gyakorlatilag követhetetlenné váltak a világhálón. Egyrészt ez az irányvonal, persze mellette ugyanúgy megmaradtak a tudatmódosító szerekkel való visszaélések, a klasszikus elkövetések, a csalások, a vagyon elleni bűncselekmények. Egyébiránt a vagyon elleni bűncselekmények vannak az élen, a lopás, rablások, csalások, de a kábítószerrel való visszaélés is elég előkelő helyen szerepel a bűncselekményi rangsorban.

– Hogy kell kinéznie egy 21. századi börtönnek?

– Egy 21. századi börtönnek mindenképpen alkalmasnak kell lennie arra, hogy a garanciális jogok gyakorlását biztosítani tudja a büntetés-végrehajtással kapcsolatba kerülő személyeknek. A védői jogok gyakorlásához biztosítani kell, hogy felügyelet nélkül bármikor és bármilyen időtartamban tudjanak a fogvatartottakkal érintkezni a védői feladatokat ellátó személyek. Emellett biztosítani kell a fogvatartotti jogokat, mint az iratbetekintés vagy a kapcsolattartás lehetősége. A fogvatartotti látogatásnál már családi beszélőket is tartunk, ami azt jelenti, hogy a fogvatartott gyermeke is részt vehet a beszélőn. Az

iratbetekintést is digitalizáltuk, a körleten az erre felállított KIOSK-rendszeren keresztül egy NFC-kártya segítségével hozzá tudnak férni azokhoz az iratokhoz, amelyekre szükségük van. Külön számítógépet biztosítunk a büntetőeljárásról szóló törvényben rögzített iratbetekintési jogosultság érdekében. Úgy gondolom, egy modern börtönben meg kell próbálnunk digitalizálni, és igyekeznünk kell majd a mesterséges intelligenciát is behozni a börtönbe, amennyire lehetséges. A  cél, hogy minél inkább mérni, dokumentálni tudjuk a folyamatokat, és ez a digitalizáció segítségével lehetséges a legpontosabban és a leginkább zökkenőmentesen.

– Ez kevesebb munkaerőt is jelent? – Az élő erő kiváltását is szeretnénk elérni – ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kollégáinkat nem tudjuk

A digitalizáció nagy fokú térnyerésével a bűnözés is alkalmazkodott ehhez a külső körülményhez. Ma már a kibertérben elkövetett bűncselekmények azok, amelyek igazán előtérbe kerültek.

vagy nem akarjuk foglalkoztatni, de szeretnénk átstrukturálni őket olyan területre, ahol kifejezetten szükség van rájuk, és nem váltható ki a szolgálati feladatuk ellátása.

– Mik a tapasztalataik az ügyvédekkel való együttműködéssel?

– Nincsenek komoly problémák, nincsenek rendszerhibák. Amikor idekerültem, találkoztam a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével, akivel minden olyan kérdést megbeszéltünk, amelyekben a munkakapcsolatunk során tennivalónk lehet. Egyedi esetekben pedig mindig tudjuk azt, hogy mely telefonszámot kell felhívni, és hogy ki van a telefonvonal másik végén, ezért rugalmasan meg tudunk oldani bármilyen felmerülő problémát. A védő akkor érintkezik a fogvatartottjával, amikor akar, ez nincs korlátozva.

Amennyiben valamennyi ügyvéd betartja azokat a szabályokat, amelyeket a börtönön belül felállítottunk, onnantól kezdve nincsen semmi problémánk egymással. A védők ezeket betartják. Az itteni pályafutásom alatt nem érkezett olyan jellegű panasz, hogy bármiféle kirívó szabálysértés vagy törvénysértés történt a látogató védők részéről.

– Nagyon sokáig a rendőrség kötelékében szolgált. Hogyan épül egymásra ennek a karriernek a két ága?

– Tudni kell, hogy akár a rendőrségről, akár a büntetés-végrehajtásról beszélünk, mind a kettő a rendvédelem része, ugyanaz a szervezeti kultúra van meghonosodva mindkét hivatásnál, ily módon az átmenet nekem nem okozott problémát. Az tény és való, hogy a rendőri munka és a büntetés-végrehajtásban dolgozó kollégák feladat-végrehajtása két külön szakma, külön szaktudást igényel, de nagyon sok az átfedés, ezért azokat a  specifikumokat, amelyek különbözőek, mások és esetleg többek a büntetés-végrehajtás esetében, mint ami a rendőrségnél tapasztalható, meg kell tanulni. A szervezeti kultúrából adódó alá-fölérendeltség, függelmi viszonyok nekem nem hoztak újdonságot, ugyanúgy tudok dolgozni ebben a közegben is. A vezetési elvek, a vezetési gyakorlat ugyanaz, ugyanolyan módon kell szervezni a munkát, a felmerülő problémákat ugyanúgy meg kell oldani, és természetesen szakmai módon kell eljárni, akárcsak a rendőrségnél.

– Vezetőként mik a rövid és hosszú távú céljai?

– Természetesen szeretném minél hosszabb ideig ellátni a feladataimat a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, szeretnék hozzátenni az itteni szakmai folyamatokhoz. Igyekszem újszerű megoldásokat belevinni a működésbe, de elsősorban a feladatok magas szintű végrehajtásán, és ahol lehet, javításán dolgozunk a kollégáimmal.

– Mivel tölti a szabadidejét?

– Szeretek horgászni, fallabdázni, szeretem a természetet járni, ezek kikapcsolnak. A szabadidőmet leginkább a családommal töltöm. Két gyermekem van, egy fiam és egy lányom, akik egyelőre mindketten tanulók, hogy mi lesz belőlük, amikor megnőnek, majd az idő eldönti.

KIRENDELT VÉDŐK HELYZETE 2023 KONFERENCIA

A hivatástudat mindenekfelett

Nagy sikerű, a kollégák aktív részvételével megtartott konferenciának adott otthont a Budapesti Ügyvédi Kamara, amely a büntetőjogi kirendelési rendszer optimalizálását célozta. A több mint kétórásra nyúlt konferencián ismertették a kirendelhető védők körében végzett felmérés eredményeit és tanulságait, melyekre a meghívott előadók, dr. Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány és dr. Jancsó Gábor, a büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár reflektálhattak.

Több mint 5 éve annak, hogy hatályba lépett a büntetőeljárási törvény, és átalakult a védőkirendelési/ -kijelölési rendszer. Az ügyvédség célja országosan is, hogy függetlenül és pártatlanul ellássa a hatékony védelmét minden olyan terheltnek (is), aki anyagi okokból nem képes megbízni ügyvédet. A rendszer nyilvánvalóan akkor tartható fenn eredményesen, ha a kirendelt és kijelölt kollégák felelősségteljesen ellátják az ezzel összefüggésben rájuk váró feladatokat.

Felmérték a kirendelés helyzetét

2023 év elején dr. Mile Attila, a BÜK elnökhelyettese kezdeményezte, hogy nagy mintás kérdőíves módszerrel térképezzék fel a kirendelhető védők munkavégzési szokásait. A BÜK által végzett felmérés eredményeinek apropóján rendezték meg az eseményt, hogy a rendszer hibáit kiküszöböljék, feltárják a problémákat és azok okait. Az elmúlt évek és a felmérésből levont következtetések tapasztalatait a BRFK parancsnokával, dr. Terdik Tamás r. vezérőrnaggyal, az Igazságügyi Minisztérium részéről dr. Jancsó Gábor büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárral, a BÜK részéről dr. Tóth M. Gábor elnökkel és dr. Mile Attila elnökhelyettessel közösen értékelték a kollégák. A konferenciát dr. Mile Attila előadása indította, melyben részletesen beszámolt a felmérés eredményéről. Az elnökhelyettes mindenekelőtt főhajtással tisztelgett a kirendelést vállaló kollégák hivatástudata és munkája előtt. Elmondta, hogy az 529 fő kirendelhető védő közül 335-en küldték vissza a kérdőívet, ami 63 százalékos válaszadást jelent. A válaszokból egyértelműen megállapítható, hogy a kirendelt védői munkát életkortól függetlenül fontosnak tartják a kollégák. Fontos a fiatal generáció, pályakezdő ügyvédek motivációja, hogy praxisuk kiépítése során ezen feladatok ellátását is előtérbe helyezzék. Az eljárási cselekmények során jellemzően személyesen járnak el, a kényelmet is szem előtt tartva azonban már csak a válaszadók fele hajlandó ügyeleti feladatot

ellátni. A motiváció csak részben anyagi természetű, majdnem felerészben itt is a hivatástudat vezérli a döntést. A felmérésből egyértelműen kiderült az is, hogy a kollégák között ismeretségi/bizalmi viszonyon alapuló helyettesítés a favorizált, így nincs létjogosultsága egyéb közvetítői alkalmazásoknak. Az új kirendelési rendszer adatai a kirendelés gyakoriságára (havi 2-3 alkalom) vonatkozólag nagyságrendileg megfeleltethetőek a válaszok arányával, tehát a nyomozó hatóság általi kirendelés elenyésző az egészhez képest. A válaszadók 11%-a, körülbelül 50 fő azon ügyvédek csoportja, akik heti rendszerességgel látnak el munkaidőn túl védői feladatokat a nyomozók hívására, a kirendelt védő akadályoztatása esetén. Ez egy igen szűk kör, aki rendszeresen vállal helyettesítést (jellemzően munkaidőn túl), ha nem elérhető a kirendelt védő.

A felmérésből az is egyértelműen kitűnik, hogy a kirendelt védők igyekeznek az eljárás minden szakaszában folyamatosan

biztosítani a terhelt védelmét, gyanúsítástól ítélethozatalig. A bíróságnak is megvan a jogköre, hogy az akadályoztatott kirendelt védő helyére egy helyettes kirendelt védőt állítson. Ezek az esetek elenyészőek, eltűntek a rendszerből a bíró által kirendelt „konstruktív” személyek. Eltűnt továbbá a „kekec” ügyvéd felmentése és helyére „kedvenc” ügyvéd kirendelése is.

Hivatástudat, nem megélhetés A felmérésből a budapesti kollégák dicséretes hivatástudata is kitűnik. A felmérés idején 6000, 2024. január elseje óta 7000 Ft kirendelési óradíj mellett is áldozatosan látják el a védői feladatokat. A válaszadók kétharmada maga vagy helyettes útján gondoskodik erről. Aggasztó ugyanakkor, hogy az ügyeleti listán szereplő kollégák meghatározó száma nem vállalja az éjszakai utazást. Az ügyeleti lista létrehozása az esti-éjszakai munkavégzést célozza, ebben a kollégák kétharmad része partner. A védői feladatok ellátása során egyér-

telmű összefüggés fedezhető fel az utazás távolsága és a megválasztott utazási eszköz között. Ezen kényelmi szempontok nagyban meghatározzák az eljárási cselekményen történő részvételi motivációt. A válaszadók minősített többsége hajlandó bármelyik kerületbe utazni, de a munkaidőn túli munkavégzést majdnem ugyanilyen arányban negligálják helyettesként. A kirendelt védői feladatok biztosítása érdekében a hatóságok figyelmét fel kell hívni az elmaradások orvoslására, mert ezek hiánya veszélybe sodorja az állam által kötelezően biztosított védelem ellátását, hatékonyságát. E körben szükséges a folyamatos kommunikáció a hivatásrendek közt.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy a kirendelést ellátó ügyvédek nagyobb részben hivatástudatból végzik feladatatukat, de egyértelműen fontos nekik az anyagi elismerés, amely a díjmegállapítás késésével és az alacsony díjjal együtt egyre kevésbé motiválja őket. Megállapítható,

hogy a kirendelésekben nincs anyagi perspektíva, praxist alapítani az ebből befolyó bevételekre szűk körnek sikerül, de ezen kollégáknak „nagyüzemben” kell védői feladatokat ellátni munkaidőben és azon túl is, valamint helyettesként. Folyamatos probléma, hogy azok a kollégák, akik jellemzően megélhetés miatt nagy számban látnak el munkaidőn túl, vagy akadályoztatás esetén helyettes kirendelt védői feladatokat, kevés energiát fordítanak a kirendelt védő tájékoztatására. A budapesti kollégák hivatástudatának erősségét jól szimbolizálja, hogy az elszámolható díjakon túli munkavégzést szívességi alapon, többletszolgáltatásként végzik. Az elszámolható díjak érvényesítésének többsége nem kerül megállapításra, ennek oka egyrészt a hivatástudat, másrészt a Bv. intézetek sokak által említett nehézkes adminisztrációja, működése. A Bv. igazolást külön az eljáró hatóság előtt kell díjmegállapításra benyújtani, ami jelentős időt és utánajárást kíván a védő részéről.

BRFK: jók a tapasztalatok az ügyvédekkel

Dr. Terdik Tamás r. vezérőrnagy beszédében kifejtette, meggyőződése szerint a rendőr és az ügyvéd céljai közösek. A  díjmegállapító határozatok késői kiadása kapcsán gyorsítást ígért, és biztatta az ügyvédeket arra, hogy bármilyen rendszerszintű problémát jelezzenek a BÜK felé, akik továbbítják az ügyvédi tapasztalatokat a BRFK felé. A kirendelői rendszerről beszélve elmondta, technikailag is jól működik, hiszen a kirendelés igénylésétől kezdődően átlagosan 30 percen belül már magával a védővel tudnak beszélni. A budapesti rendőrfőkapitány megköszönte valamennyi kirendelést vállaló ügyvéd áldozatos munkáját és a rendőrséggel való partneri együttműködést, majd hozzátette: egyetlen kollégája sem jelzett felé olyan nem odaillő, személyeskedő megjegyzést, ami a kirendelt védőtől elhangzott volna.

IM: a felmérésnek köszönhetően konkrét problémákra tudunk válaszokat adni

Dr. Jancsó Gábor büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár beszédében elmondta, az ügyvédi kirendelés kapcsán felmerülő problémák az Igazságügyi Minisztérium előtt sem ismeretlenek. Kifejtette: több, a konferencián felmerült probléma is napirenden van az IM-ben. A helyettes államtitkár fantasztikus kezdeményezésnek nevezte a BÜK a kirendelhető védők munkáját felmérő kutatását, hiszen a minisztériumban sokszor pont a megalapozott és észszerű kéréseket hiányolják. Hangsúlyozta, hogy óriási különbség van Budapest és vidék között, hiszen van olyan megye, ahol mindöszszesen 20 kirendelhető védő van, ez pedig diszfunkciókat tud okozni a rendszerben. A költségtérítés kapcsán elmondta, tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi szint már a rendszer működésképességének határait feszegeti. A kirendelt védői díj megállapításának összege ugyanakkor nem az IM, hanem a költségvetés hatáskörébe tartozik.

A rendezvényen vitafórum keretében lehetett kérdezni az előadóktól, és – az eredetileg tervezett programot egy órával meghaladó képzési eseményért – két kreditet írt jóvá a BÜK Oktatási Bizottsága. Az esemény sikerét jól mutatta, hogy a díszterem szűkösnek bizonyult. Erre való tekintettel a BÜK két további konferencia szervezését kezdte el: tavasszal az ügyészség és a bíróság képviselőit látják majd vendégül, míg ősszel a jogalkotók és a büntetés-végrehajtás képviselői találkozhatnak majd az ügyvédséggel.

Fókuszban: a gyerekek

Egy jogi eljárás mindenki számára nagyon megterhelő tud lenni, főleg, ha gyerekek is érintettek benne. A Hintalovon Akadémia kreditpontos képzéseivel az ügyvédeknek kíván segítséget, megerősítést nyújtani ebben.

Agyerekek erőszakkal szembeni védelme újra és újra visszatérő téma a közbeszédben, viszont legtöbbször csak egy tragédiába fulladó esetet követően foglalkozunk vele komolyabban. Ilyenkor gyakran a felelősségre, a hibákra és mulasztásokra helyeződik a hangsúly, holo a gyerekek érdekeinek képviselete mindannyiunk közös ügye. Évente több ezer szakembernek, közö ük sok ügyvédnek, szociális szakembernek és pedagógusoknak tartanak képzést, előadást, workshopot, és együ dolgoznak önkormányzatokkal, köznevelési intézményekkel is azon, hogy a közösségeink biztonságosabbak legyenek a gyerekek számára. Az alapítvány szakemberei rengeteg ese el találkoztak, amik mind azt támaszto ák alá, mennyire fontos, hogy minél több területet, minél több szakembert megszólítsanak és bevonjanak a közös gondolkodásba, munkába. Az elmúlt évek együ működései során gyakran kaptak visszajelzést arról, hogy a szakemberek eszköztelennek és tehetetlennek érzik magukat a gyerekek jogait érintő esetek kapcsán. Ezek a tapasztalatok fontos támpontot és muníciót adtak ahhoz, hogy 2023 szeptemberében megnyissák a Hintalovon Akadémiát, és akkreditált gyerekjogi képzéseket indítsanak ügyvédeknek, pedagógusoknak és a szociális szférában dolgozó szakembereknek.

Az Akadémia első félévében az ügyvédek számára két témában hirde ek meg

e-learning, valamint online jelenléti kurzusokat. Ezek kidolgozásánál nagyban támaszkodtak az Alapítvány Gyermekjogi Központjához érkező megkeresésekre. Az elmúlt 5 évben több mint 1700 gyermekjogi ügyben adtak tanácsot, leginkább szülők közö i válás, gyerekkel való kapcsola artást érintő esetekben. Ma Magyarországon minden 3. gyermek szülei elválnak – a válások negyedében nem születik egyezség, így a kapcsolattartás, a gyerek lakóhelye és nevelése folyamatos konfliktusok forrása.

Egy jogi eljárás mindenki számára nagyon megterhelő tud lenni, főleg, ha gyerekek is érinte ek benne. Azért, hogy a legnagyobb biztonságban érezzék magukat egy ilyen helyzetben, és a számukra legjobb döntés szülessen, fontos, hogy a gyerek legfőbb érdekét minden esetben képviselje valaki, és ebben az ügyvédeknek kulcsfontosságú szerepe van. A Hintalovon Akadémia létrehozásával ebben szeretnének segítséget, megerősítést nyújtani.

2023 végén Gyerekek részvétele a rájuk vonatkozó eljárásokban címmel két gya-

korlatorientált, esetmegbeszélésekre és tudásmegosztásra alapozo online jelenléti képzést szerveztek, aminek elvégzéséért 3 kreditpontot lehete szerezni. A képzés első felében átbeszélték a ne ó gyerekjogokat, a gyerekközpontú igazságszolgáltatás evolúcióját Magyarországon, valamint a válással, kapcsola artással, gyerekrészvétellel kapcsolatos statisztikákat. Bemuta ák az Európa Tanács Miniszteri Bizo ságának iránymutatását a gyermekbarát igazságszolgáltatásról, és átbeszélték a gyerekrészvétel (participáció) mint gyűjtőfogalom jelentését, valamint gyakorlati megjelenését ese anulmányokon keresztül.

A képzés utolsó blokkjának fókusza a gyerekekkel való hatékony és segítő kommunikáció volt: összeszedték tanácsokat, a kommunikációt segítő és hátráltató tényezőket, valamint igyekeztek mindenféle reakcióra, szituációra felkészíteni a résztvevőket.

A Hintalovon Akadémia képzései során szeretnék átadni azt a megközelítést, miszerint a gyerekek a rájuk vonatkozó ügyek szakértői. Képzési anyagaik öszszeállításakor nagy hangsúlyt fekte ek Kiskorú Kollégáink észrevételeire. Megkérdezték tőlük, szerintük milyen egy gyerekbarát ügyvéd, vagy épp milyen kérdések, dilemmák merülnek fel bennük egy bontóper során.

Az Akadémia szeptemberi indulása óta több mint 450 ügyvéd végezte el képzéseiket, akiktől a jövőre vonatkozóan rengeteg konstruktív, pozitív és megerősítő visszajelzést kaptak. „Végre olyan témák kerültek feldolgozásra, amik a mindennapi munkánk során használhatók”, „Elképesztően profin összeállíto képzési anyag és gazdag há éranyag”, vagy „Kötelezővé tenném” – hogy csak három visszajelzést idézzünk ide.

Az Alapítvány szakemberei 2024-ben újabb képzésekkel készülnek a gyerekbarát ügyvédi kommunikáció témáját járva körbe, illetve egy olyan gyakorlatias eszköztár összeállítását is tervezik, ami segíteni tudja a gyerekekkel közös munkát.

A Gyerekjogok és válás címmel összeállított e-learning képzésük jelenleg is elérhető az Akadémia oldalán. Ez első olyan, ügyvédeknek szóló e-learning, melynek teljesítéséért 7 kreditpontot lehet szerezni, és az OTP Bank adományozási programjának segítségével március végéig ingyen teljesíthető. hintalovon.thinkifi c.com/collections/ugyvedkepzes

Folytatódott a BÜK – MVbE alternatív vitarendezési módok képzése

A Magyar Választottbírósági Egyesület és a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottsága által közösen szervezett „Választottbíráskodás és más alternatív vitarendezési módok” című kreditpontos képzés 2023 novemberében két előadással folytatódott. Dr. Grosu Manuela a gazdasági mediációról és egyéb alternatív vitarendezési módokról, dr. Schmidt Richárd a választottbírósági megállapodásról és annak kikényszerítéséről tartottak előadást a BÜK Dísztermében.

AMagyar Választo bírósági Egyesület (MVbE) és Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizo sága (BÜK OB) közö i együ működés eredményeképpen 2023 őszén 8 előadásból álló, összesen 16 kreditpontot érő, ingyenes képzési eseménysorozat indult a  választo bíráskodás és egyéb alternatív vitarendezési módok népszerűsítése érdekében. A képzési eseménysorozat második és harmadik előadásának megtartására 2023 novemberében került sor a BÜK Dísztermében.

Előadás a gazdasági mediációról

A képzés második előadását „Gazdasági Mediácó és egyéb alternatív vitarendezési módok” címmel dr. Grosu Manuela LL.M, PhD, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, az ELTE-ÁJK Nemzetközi Magánjogi Tanszékének oktatója tarto a, aki maga is képze mediátor.

Manuela előadását a mediációs eljárás és a jogvitarendezés hagyományos útjainak, azaz a rendes- és választobírósági eljárásnak az összehasonlításával kezdte. Ezt követően bemuta a a mediációs eljárás menetét, ezen belül megkülönbözte e a mediáció egyes megközelítésmódjait. Manuela ezután arra a kérdésre kereste a választ, hogy elsősorban milyen típusú konfliktusok kezelésére alkalmas a mediációs eljárás, azt a jogvita melyik fázisában indokolt igénybe venni, és ki az, aki annak lehetőségét a feleken kívül felvetheti.

Az előadás következő része a mediácó és a rendes-, valamint választo bírósági eljárások kapcsolatára koncentrált. Manuela először bemuta a a mediáció hazai jogszabályi környezetét, és részletesen elemezte a Közvetítői törvény, a Pp., valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok mediációt ösztönző rendelkezéseit. Ezt követően az előadás a mediáció és a választo bírósági eljárás viszonyrendszerét tárta fel. Mivel mindkét esetben a felek megállapodásán alapuló konszenzuális vitarendezési módokról van szó, e területen kiemelt jelentősége van az ún. többlépcsős vitarendezési klauzuláknak, melyek lehetővé teszik e két vitarendezési mód kombinálását. Az előadás számos példával és értékes gyakorlati tanáccsal is ellá a a hallgatókat.

Manuela ezután a mediációs eljárásban születe egyezség belföldön és külföldön történő végrehajtásának alapkérdéseire tért át, majd az ügyvédség mediációs eljárásban játszo sokrétű szerepére hívta fel a figyelmet. Manuela előadását a mediációval rokon egyéb vitarendezési módok, valamint a jelenleg világszerte és i hon uralkodó trendek ismertetésével zárta.

Előadás a választottbírósági megállapodásról

A képzés harmadik előadását dr. Schmidt Richárd LL.M ügyvéd, választo bíró, a PPKE-JÁK Nemzetközi Magánjogi Tanszékének meghívo oktatója tarto a „A választo bírósági megállapodás és kikényszerítése a bíró-

ságok elő ” címmel. Richárd előadását a választo bíráskodás nemzetközi és hazai jogi környezetének bemutatásával, valamint történeti és kortárs felfogásainak ismertetésével kezdte. Ezt követően az előadás a választo bírósági megállapodást elhatárolta az egyéb jogvitarendezésre irányuló megállapodásoktól, és azt a fórumválasztó megállapodások egyikeként azonosíto a. Az előadás következő részében Richárd azonosíto a a választo bírósági megállapodások pozitív és negatív joghatásait, az azokból fakadó kötelezeségeket, valamint létrejö ük (statikus – dinamikus) és eljárásjogi joghatásaik szempontjából (kizárólagos – nem kizárólagos) osztályozta őket. A választo bírósági megállapodás természete körében az előadás hangsúlyosan foglalkozo az autonómia elvével, annak eredetével, anyagi jogi és kollíziós jogi következményeivel, valamint elismerésével a nemzetközi és hazai jogalkotásban, illetve joggyakorlatban.

Richárd ezt követően a választo bírósági megállapodás létrejö ével és érvényességével kapcsolatos fő kérdésekre koncentrált. A létrejövetel kapcsán a kortárs gyakorlat egy súlyponti kérdése az ÁSZF-ben lévő választo bírósági kikötések inkorporációja, mellyel kapcsolatos hazai és külföldi joggyakorlat ismertetése az előadás e részének gerincét képezte. Az előadás emelle kitért egyéb speciális kérdésekre, így a képviselő útján kötö választo bírósági megállapodásra, a jogképességgel kapcsolatos problémákra, illetve számos gyakorlati példát hozo patologikus kikötésekre, melyek elkerülése érdekében a leghatékonyabb stratégia a mintaklauzulák használata. Az előadás ezt követően a választobírósági megállapodások hatályával foglalkozo , ismertetve a nemzetközi gyakorlatban elterjedt főbb értelmezési paradigmákat, majd az előadás a választo bírósági megállapodás rendes bíróságok elő i kikényszerítésének témakörével foglalkozo , melyen belül több lehetséges kikényszerítési módot azonosíto . Az előadás az arbitrabilitás – azaz választo bírói útra tartozás – kérdéskörével zárult.

SZERZŐ: dr. Schmidt Richárd ügyvéd, választo bíró

Töltés százra

3, 2, 1 – jobb lábfejem előrebillen tíz centit, a gyomrom pedig csendben, de azonnal a gerincoszlopom köré csavarodik. Nemcsak az enyém, de az autóban mellettem ülő feleségemé és hátul ülő gyerekeimé is. Halálsikolyok helyett mégis kacagás tölti be a vegán bőrbe burkolt utasteret, hátulról pedig érkezik is azonnal a kérés: „még egyszeeer!” Hmm-hmm, na jó: 3, 2, 1…

Az elején minden friss elektromosautó-tulaj a gyorsulást próbálgatja, és meg is értem őket. Van valami instant mosolygásra késztető abban, ahogyan egy láthatatlan erő a másodperc törtrésze ala az ülésbe préseli az embert. A préselés mértéke persze autó-, illetve teljesítményfüggő, és i érdemes is megállni egy szóra. A sajtóban leggyakrabban az ezer lóerős Teslákról lehet olvasni, mára azonban már a tradicionális német prémiumgyártók is korábban elképzelhetetlen számokat produkálnak. A gerincoszlopos gyomorcsavarást konkrétan egy 601 lóerős BMW i5 produkálta, ami bármilyen családot négy másodpercen belül gyorsít fel nulláról 100 km/órás sebességre. Nem is olyan régen ez még kőkeményen a Porschék és a Ferrarik territóriuma volt – azokba ráadásul legfeljebb két ember és egy kézipoggyász fért, és ezek is csak szűkösen.

Szóval az elején mindenki úgy indul el a lámpától, mint két hé el azután, hogy kezébe kapta a jogosítványát, idővel azonban a többség rájön, hogy nem ez az elektromos autó valódi értelme. Hogy mi? Az, hogy ezek mostanra egyszerűen jobb autók le ek, mint a  robbanómotoros testvéreik, ennélfogva pedig egy autócserénél mindenkinek komolyan érdemes elgondolkodnia azon, hogy egy ilyen modellt válasszon. Tudom, mit gondolnak most, és igazuk van: az elektromos autóval kisebb távot lehet egyszerre megtenni. Több időbe telik a feltankolásuk, vagyis ugye a feltöltésük. És… Nagyjából el is fogytak az érvek.

Összeesküvést kiáltani lehet, de felesleges: nagyrészt az kerül ennyibe, hogy azok teljesíteni tudják a hatályos károsanyag-kibocsátási normákat. További furcsa mellékhatás, hogy az elektromos autók esetében sokkal kisebb az árkülönbség a prémium és a nem prémium márkák közö , mint azt korábban megszokha uk. Összefoglalva: új autót venni mindenkinek drága mulatság le , függetlenül a ól, mi hajtja azt.

nyaralás-/síeléskompatibilissé válik az elektromos autó.

Ugyanakkor nem árt, ha azt tudjuk saját, o honi hálózatunkról is tölteni. A legjobb megoldás persze a napelem, amivel ugye akár ingyenes is lehet az energia, de a szabvány hálózatról tölteni is sokkal olcsóbb, mint akár a budapesti lakossági töltőoszlopokról (azokon ma jellemzően 225 forintot kérnek egy kWh áramért). Egy kis matek: egy 18 kW-ot fogyasztó villanyautóval így 4000 forintba kerül 100 kilométer, ami tulajdonképpen nem rossz, de o honról töltve a költség ennek a töredéke.

Pár évvel ezelő még jogosan hangoztatha ák volna, hogy az elektromos autó drága, de fura dolog történt. Azok továbbra sem le ek (nagyságrenddel) olcsóbbak, ellenben a hagyományos motorokkal szereltek szépen hozzájuk drágultak.

Vannak azonban jó hírek is, nem is kevés. A legfontosabb, hogy ma jóval kevésbé kell re egni a ól, hogy egy feltöltéssel nem jutunk vissza a Balatonról, és megszégyenülten elakadásjelzőzhetünk az M7-es leállósávjában, mint pár évvel ezelő . Egyrészt azért nem, mert egy modern elektromos autóval télen-nyáron hozható a 350-400 kilométeres hatótáv, másrész pedig azért sem, mert a gyártók többsége – okosan – nemcsak nagyobb akkukat te az autóikba, de ezzel párhuzamosan a töltési sebességet is növelte. A jellemzően autópályák mentén található villámtöltőkkel 5 perc ala akár 100 kilométernyi áramot is beléjük táplálhatunk, amivel pedig már maximálisan

Elektromos autóval járni –pláne a városban – sokkal jobb, mint bármi mással. Nem szennyezi tovább az amúgy is terhelt levegőt, nem kell odafigyelni a motor bemelegítésére, csendes, biztonságos és még el se romlik – legalábbis használtan is sokkal kevesebbet kell költeni a karbantartására, mint bármilyen robbanómotoros autónak. És hogy miért írunk mi most erről a Pesti Ügyvédben? Azért, mert a Széchenyi Terv Plusz keretében most vissza nem térítendő támogatást kaphatnak elektromos autó vásárlására az ügyvédi irodák és az egyéni ügyvédek (a felhívás kódszáma: RRF-REP-10.10.1-24). Azoknak, akik ma új autó vásárlásában gondolkodnak, ez egy kimondo an jó lehetőségnek tűnik – és akkor még nem is említe ük a zöld rendszámot és a vele járó ingyenes budapesti parkolást!

SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

Legendák és generációk

Egy legendás magyar színész életrajza, egy generációkutató könyve, az apró változások erejét bemutató kötet és New York Times bestseller is került a Pesti Ügyvéd idei első könyvajánlójába.

VAJDA KATALIN

Maradok tisztelettel, Benedek Miklós

A nemrég elhunyt Benedek Miklós március elején megjelenő életrajzi könyvében a gyerekkortól a jelenkorig tartó történetben minden szóba kerül: a sikerek, a mindennapi örömök mellett a kudarcok és a tragédiák is. Együtt sírhatunk és nevethetünk a pályatársakkal, az idősebb és a fiatalabb kollégákkal, a barátokkal és a családtagokkal. És igen, megrendítő, hogy olvashatunk a két Benedek Tibor korai haláláról is: az édesapa öngyilkosságáról és a fiú szörnyű betegségéről. Corvina Kiadó

JAMES CLEAR Atomi szokások

Az emberek azt hiszik, ha változtatni akarnak az életükön, nagyban kell gondolkodni. A világhírű szokásszakértő, James Clear azonban egy másik utat fedezett fel. Tudja, hogy a valódi változás több száz apró döntés halmozati hatásának az eredménye – olyan kis döntéseké, mint napi két fekvőtámasz, öt perccel korábbi ébredés vagy egyetlen rövid telefonhívás. Ezeket nevezi atomi szokásoknak. Könyvében Clear elmagyarázza, hogy ezek a miniatűr változtatások pontosan hogyan növik ki magukat az életedet átalakító eredményekké. Akár bajnokságot szeretnél nyerni a csapatoddal, cégként reméled újradefiniálni az iparágat, vagy egyszerűen csak magánemberként le akarsz szokni a dohányzásról, fogyni szeretnél, vagy csökkenteni a stresszt, az Atomi szokások átalakítja a haladással kapcsolatos gondolkodásodat, és kezedbe adja a szokásaid átalakításához szükséges eszközöket és stratégiákat.

MotiBooks

KÁCSOR ZSOLT

Pokoljárás Bipoláriában – Egy mániás depressziós feljegyzései

„A bipoláris depreszszió nem mélabúság, nem búskomorság, nem rosszkedv, nem kedvetlenség, nem borongó szomorúság, nem is melankólia, ami idővel elmúlik, hanem kettős természetű érzelmi élet. Az ember két életet él egyetlen testben, és mind a két élete valódi – de egyik sem az igazi.” A regény főhőse egy mániás depressziós ember, aki belefáradt a betegségével és önmagával évtizedek óta vívott harcba, ezért öngyilkosságra szánja el magát. A regény önéletrajzi ihletésű, ennek ellenére nem életrajz. A szerző egy emberi élet utolsónak hitt óráit írja le, azt az önpusztító lelki örvénylést, amely a megsemmisülés felé húz és taszít.

Pesti Kalligram

REBECCA YARROS

Fourth Wing –Negyedik szárny

A húszéves Violet Sorrengail egész eddigi életében azt hitte, a történelem tanulmányozása lesz a feladata az Írnok Kvadránsban az imádott könyvek között. Azonban az iskola vezénylő tábornoka – aki egyszemélyben a lány kőkemény anyja – megparancsolja, hogy Violetnek be kell lépnie a több száz jelölt közé, akik Navarre elitjéhez, a sárkánylovasokhoz akarnak tartozni. Barátok, ellenségek, szeretők. A Basgiath Hadi Iskolában mindenkinek határozott tervei vannak, mert ha valaki egyszer bekerül, onnan csak két kiút van: lediplomázni vagy meghalni. Az izgalmas kötet több mint fél éve van a  New York Times bestsellerlistáján, nem ok nélkül.

Rainy days

TASNÁDI PÉTER

Mr. Tasnádi – A börtön árnyékában

Tasnádi Péter a rendszerváltás utáni Magyarország híres-hírhedt alakja. Milliárdos vállalkozó és rettegett „keresztapa”, akiről mindenki tud legalább egy történetet, de akit igazából csak nagyon kevesen ismernek. Ebben az önéletrajzban végre elmeséli az életét, vall gyerekkoráról a kommunizmus fojtogató légkörében, elárulja, hogyan lett milliomos már a 80-as években, kihasználva a puhuló szocializmusban kínálkozó lehetőségeket. Sikerei csúcsán Las Vegas és Budapest között ingázott, és villát építtetett a Rózsadombon. A sikeres embereknek azonban nemcsak barátai vannak, hanem ellenségei is. Felkerült az alvilág halállistájára, végül pedig összesen tizenhárom és fél évet töltött rács mögött. A könyv azt ígéri, lerántja a leplet számos olyan eseményről, amelyről eddig csak találgathattunk.

Troubadour Books

STEIGERVALD KRISZTIÁN Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?

Steigervald Krisztián évek óta tart előadásokat arról, milyen történelmi, technológiai és kulturális események hatására változtunk meg az utóbbi csaknem száz évben. Hogyan hatottak az egyes korszakok a gondolkodásunkra és világlátásunkra, miért alakultak ki ebből a különböző generációk, melyiknek milyen jellegzetességei vannak, miképpen viszonyulnak egymáshoz, és hogyan érthetnék meg egymást ezek tagjai a jobb együttműködés érdekében – egy sikeresebb, boldogabb élet reményében. Könyvének legfontosabb célja, hogy letisztítsa a generációkról az igaztalan sztereotípiákat, valamint feltárja értékeiket. Így mindenki felismerheti a saját generációs korlátait, és a nemzedékek között dúló csatározások helyett képesek leszünk magunkat kívülről szemlélni, másokat megérteni – vagy akár nevetni is azokon a szituációkon, amikor csupán a generációnk beszélt belőlünk.

Partvonal Könyvkiadó

Próká-Torok: Párizs, Alkotmánybíróság és Mága Zoltán

Élményekben és fellépésekben egyaránt gazdag volt 2023 utolsó negyedéve, valamint az idei év kezdete a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusának.

APróká-Torok 2023. október 31-én Párizsban, az IBA éves konferenciája keretén belül léphete fel két alkalommal is, mely fellépéseknek a Francia Ügyvédi Kamara ado o hont. A kórus tagjai időt és energiát nem kímélve rendkívül nagy lelkesedéssel készültek és gyakoroltak a fellépésekre, ahova mindenki, a kórusból összesen 40 fő önköltséges alapon juto el. „Félórás műsorokat adtunk, a nemzetközi repertoár mellé pedig egy magyar számot, a Széles a Balatont is elvi ük” – meséli Molitor Éva, a kórus vezetője. – „Emelle előadtuk Máté Péter: Elmegyek című számát is, amit franciául Sylvie Vartan vi sikerre. Az utolsó versszakot magyarul énekeltük, és hatalmas sikert ara unk vele.”

A francia turné után a Próká-Torok a Budapesti Ügyvédi Kamara karácsonyi ünnepségén lépe fel, amivel egyben a felújítás idejére elbúcsúzo a próbáinak is teret adó székháztól. Következő koncertjüket december 19-én, az Alkotmánybíróság karácsonyi ünnepén adták. A közönség soraiban volt és jelenlegi alkotmánybírók foglaltak helyet az Alkotmánybíróság hirdető termében, ahol a Próká-Torok énekei igazi ünnepi hangulatot varázsoltak, és a tapsvihar sem maradt el.

A december 21-i ingyenes, közel másfél

órás adventi koncertet – melyet kifejeze en a kollégáknak szerveze a kórus – a közönség a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében telt házzal (350 fő) fogadta. A beszámolók szerint a kórus tagjait nagy örömmel töltö e el, hogy kollégáiknak játszhatnak és zenélhetnek. Volt tapsvihar, vastaps és elismerő fü yszó is. A koncert után a kórus agapét ado a közönségnek, ahol a közös beszélgetés és koccintás sem maradt el, igazi ünnepet és adventi hangulatot varázsolva. A koncert kiemelt támogatója a Magyar Ügyvédi Kamara volt, melyet ezúton is köszönünk.

Az idei év pedig egy rendkívül különleges fellépéssel indult. 2024. január elsején a Próká-Torok – több énekkarral közösen – meghívo kórusként énekelt

Mága Zoltán Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjas hegedűművész XVI. Újévi Koncertjén. Az idei gálaműsoron a fellépők közö voltak többek közö a Nemzet Színészei (Molnár Piroska, Udvaros Doro ya, Lehoczky Zsuzsa, Bodrogi Gyula, Szacsvay László, Cserhalmi György), valamint Horváth Charlie. A kórusból összesen 24 fő ve részt ezen az eseményen, ami december 31-én reggeltől estig próbákból, január elsején pedig egy-egy koncertből állt 14 és 19 órakor. Ez utóbbiakon kétszer 13 ezer ember elő lépe fel a kórus a Papp László Budapest Sportarénában. „Egy ennyire grandiózus eseményen az ember maximum nézőként vesz részt. Teljesen más érzés, életre szóló élmény ezt a színpadról átélni” – mondta Molitor Éva.

JOGÁSZOK A BRIDZSASZTALNÁL

Logika és kreativitás

Ha a snapszer az általános iskola, akkor az ulti a középiskola, a tarokk a főiskola, a bridzs pedig az egyetem, a kártyajátékok királya – idézi a mondást az egyik ügyvéd, aki rendszeresen elindul az immáron 10 éve futó Jogász Bridzsversenyen. Azon a résztvevők megtapasztalhatják, hogy a bridzs nemcsak hogy frissen tartja az elmét, de összekovácsolja a közösséget is.

1989-ben a Bridzsélet című folyóirat 25 éves jubileuma alkalmából a Hotel Hiltonban rendeztek ünnepi gálaesttel egybekötött páros bridzsversenyt. Az ötszáznál több néző a szálloda báltermében élvezhette a műsort, amelynek minden fellépője bridzsező volt. Az egyik előadó József Attila bridzs témájú költeményeit szavalta el, Vágó István a játékkal kapcsolatos kérdésekből állított össze vetélkedőt. A versenyen 180 pár indult, és a győzteseknek járó kupát az egykori sokszoros válogatott, dr. Vég Tibor és fia szerezték meg.

„MINDENRE EMLÉKEZETT”

„Gyerekkoromból, szinte még a járókából van olyan emlékem, hogy az apám meg a partnerei fejben bridzselnek: átbeszélték egy verseny harminc leosztását, emlékezett mindenre, hogy kinek milyen lapja volt, arra is, hogy mire mi következett. Ebben nőttem fel” – idézi fel a fia, ifj. dr. Vég Tibor, a Magyar Ügyvédi Kamara titkára, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tag-

ja. – „Később, amikor például apámmal Ausztriában versenyeztünk, a kocsiúton hazafelé fejben kielemeztük a partikat.” 2014-ben a Jogász Bridzsverseny ötlete a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Halmos Tamás fejéből pattant ki. (Ő azóta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese is.) Ifj. dr. Vég Tibor azonnal elvállalta a szervezést, és vándorserlegnek felajánlotta a kupájukat a Hilton hotelbeli eseményről. Édesapja 2017-es halála óta a tornával – többek kezdeményezésére – Vég Tibor emléke előtt tisztelegnek. „Tényleg neves bridzsező

· SZABADIDŐ

volt. A felszabadulás utáni első Európabajnokságon tagja volt a magyar bridzsválogatottnak, jogászként a hatvanas években senki nem vitte nála többre” –mutat rá ifj. dr. Vég Tibor.

„Mára a torna fontos jogászeseménnyé vált, akárcsak például a tollaslabdaverseny vagy korábban a jogásztenisz” – folytatja. – „Ezek mindenképpen hasznosak, mert összetartják a közösséget, amire különösen nagy szükség van a mai világban, amikor már mindent elektronikusan intézünk. A bíróságokon a korábbi évekhez képest szinte üresek a folyosók. Csökkennek a beszélgetések fórumai.” Fővédnöknek Áder Jánost kérték fel. Az akkori köztársasági elnök még játszott is az első versenyen a feleségével. A torna védnöke volt mindenkor a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. A Magyar Jogász Egylet elnöke, dr. Sárközy Tamás szintén fontosnak tartotta – dr. Bánáti Jánoshoz hasonlóan –, hogy jelen legyen a díjátadókon, többször onnan ment tovább jégkorongmeccsre. A rendezvénysorozatnak még sok más emblematikus résztvevője van: mások mellett olyan személyiségek ülnek asztalhoz, mint az Alkotmánybíróság főtitkára, dr. Bitskey Botond vagy az Eötvös-díjas ügyvéd, dr. Sátori Anna.

A versenyt évente egyszer, novemberben rendezik meg a Budapesti Ügyvédi Kamara impozáns dísztermében. A kezdetekben csak jogászok indulhattak, de később a szervezők megengedték, hogy ha valaki már szerepelt a tornán (jogásszal párban), akkor is játszhat, ha egyébként „civil”, tehát más a hivatása. Annyi a korlátozás, hogy az első három helyezésért járó kupát elvihetik, de a vándorserleget csak olyan pár nyerheti, amelynek legalább az egyik tagja jogász.

VÉGTELEN

LEHETŐSÉG

A legutóbbi tornára huszonhat pár, tehát összesen ötvenkét játékos nevezett. A versenyt ifj. dr. Vég Tibor és kolléganője, dr. Dombi-Nyárádi Gabriella nyerte meg. A jogász-közgazdász dr. Solti Szabolcs a közgazdász-jogász Frisch Tamással már másodszor szerezték meg a harmadik helyet.

„Mindkét alkalom teljesen abszurd volt. 2019-ben a verseny első etapja jól sikerült, az ebédszünet előtt az ötödik-hatodik hely környékén lehettünk, de a má-

sodik felénél úgy éreztük, játszhattunk volna jobban is” – meséli dr. Solti Szabolcs. – „A verseny után kényelmesen lementünk, hogy a partnerem elszívjon egy cigit, gondoltuk, az eredményhirdetés már úgysem érint minket. És ahogy jöttünk föl, kiderült, hogy minket kerestek, mert harmadikak lettünk. Valószínűleg akik az első etap végén még előttünk voltak, még jobban elrontották a második kört. A mostani versenynek pedig az első fele alakult gyengébben, az ebédszünetnél a tizenötödik helyen álltunk, ezért nem számítottunk arra, hogy végül befutunk a dobogóra. A partneremnek el kellett sietnie az eredményhirdetés előtt, úgy telefonáltam utána, hogy jöjjön vissza.”

Dr. Solti Szabolcs „klasszikus ügyvéd”: polgári joggal, gazdasági joggal, ingatlan-

joggal, öröklési joggal foglalkozik. A felesége szintén ügyvéd. Három fiuk van, 17, 15 és 8 évesek, a matematikához mindhármuknak jó érzéke van, a két kisebb versenyszerűen sakkozik. Dr. Solti Szabolcsnak az édesapja is bridzselt, de az ügyvéd igazán a jogi egyetem környékén szerette meg a játékot: az évfolyamtársaival éjszakákba nyúlóan, reggelig nyomták. A társaságot a profi Winkler Gábor tanítgatta. „Mindig érdekelt a logika, ami a mi szakmánkban szintén nagyon fontos. Nekünk, jogászoknak is folyamatosan logikai következtetéseket kell levonnunk. És ahogy nincs mindenre jogszabály, ugyanúgy nem lehet minden leosztásra licitrendszert írni, tehát a kreativitás szintén sokat számít mindkét területen. Egy bridzsparti hasonló élmény egy jogvitához. Érdekes és szórakoztató a partik után megbeszélni, hogy

mire mi következhetett volna” – mondja dr. Solti Szabolcs.

Az, hogy a kártyapakli leosztása felfoghatatlanul sokféle lehet, úgyszintén lenyűgözi. „Olvastam valahol, hogy ha az univerzum minden galaxisában minden csillagnak van egy bolygója – a legújabb kutatások szerint kétbillió létező galaxisban szextilliárd (tíz a harminckilencediken) nagyságrendű csillagról beszélünk –, amelyek mindegyikén egyszerre megkevernék az 52 lapos francia kártyát, akkor is csak minimális lenne az esélye annak, hogy az egész univerzumban egy leosztás ugyanabban a sorrendben kétszer előforduljon. Szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy amióta az emberiség létezik, azóta keverés után még soha nem osztottak le kétszer egyformán egy paklit.”

AZ ÉVEK ÉS A KÁRTYAÉRZÉK

A verseny a Magyar Bridzs Szövetség ernyője alatt fut, annak tagja, dr. Winkler Gábor is részt vett a tornán, míg a főtitkár a tornavezető. Dr. Winkler Gábor szintén jogász, a 23 fős ügyvédi irodája gazdasági joggal foglalkozik. Sok ügyfelét köszönheti a bridzs világának. Bridzsben négy évig vezette az ifjúsági világranglistát, több mint harmincszoros magyar bajnok, Európa-bajnoki ötödik helyezett. A  bridzsolimpián ötödik helyezést ért el.

„Hétéves koromban a nagyszüleimnél nyaraltam a Balatonon, és az egyik esős napon a nagypapám megtanított bridzsezni. Tizennégy évesen kezdtem versenyezni” – meséli. – „A bridzs a legjobb kombinatív játék. Pókerezem is, de a kettőt nem lehet összehasonlítani.

Egy bridzsparti hasonló élmény egy jogvitához. Érdekes és szórakoztató a partik után megbeszélni, hogy mire mi következhetett volna

A bridzs frissen tartja a memóriát, ráadásul jó networköt ad. Amikor például 1999-ben végeztem az egyetemen, ügyvédjelöltként olyan embernek dolgoztam először, aki a mai napig is csapattársam.” A bridzspartnere Dumbovich Miklós, a nyolcvanas évek legjobb magyar játékosa. „Van köztünk harminc év, más korosztályhoz tartozunk, de hasonló a habitusunk, ezért megértjük egymást.”

Dr. Winkler Gábor úgy látja, a bridzsélet napjainkban átalakul. „Amióta a póker teret nyert, kevesebb fiatal kezd bridzsezni. Az élő versenyeknek a Covid sem tett jót, sokan átszoktak az online versenyzésre. Ugyanakkor a  technikai fejlődés jót tett a játéknak. Például van egy egyedülálló magyar szoftver, a  LoveBridge, amelynek köszönhetően a játékosok nem kártyával játszanak,

hanem tablettel, úgy, hogy közben egymással szemben ülnek” – magyarázza. – „Ami még új jelenség, hogy egyre több az olyan tehetős ember, aki esetleg roszszabbul bridzsezik, de szeret játszani, és profi játékosoknak fizet azért, hogy a nagy amerikai, európai versenyeken velük egy csapatban játszhasson.”

Az Európai Bridzs Liga fegyelmi bizottságot alakított a csalási ügyek kivizsgálására, ez az a terület, ahol dr. Winkler Gábor hivatása és szenvedélye találkozik. „Amikor már komoly pénz volt a bridzsben, egyre többen kezdtek el csalni. Az egyik fajtája az online versenyeken terjedt el a Covid óta, például hogy az internetes parti közben a partnerek beszélnek egymással telefonon. A másik, ami élőben, az asztalnál történik, már bonyolultabb. Egyszer az izraeliek például azzal jeleztek egymásnak, hogy a kártyatokot rakosgatták ide-oda. Őket a korábbi csapattársuk jelentette föl. Akkor a leosztásaikra rengeteg példaparti született, amiket összevetettek a verseny kamerafelvételeivel, hogy a döntéseik mennyire lehettek logikusak. Az ügyész végül pontosan dekódolta a jeleket, és szépen kimutatta a szisztémájukat” – meséli. – „Erre is jó az új magyar találmány, mert minden ilyen csalást kiszűr. Vagy az a program, amit egy amerikai matematikus készített: ha betölti valakinek a játszmáit, a gép jó eséllyel meg tudja mondani, hogy az illető hozott-e olyan váratlan döntéseket, amiket egyébként nem hozhatott volna.”

Dr. Winkler Gábor úgy érzi, bridzssikereinek kulcsa a kártyaérzék, a jó memória, illetve hogy mer gyorsan és bátran dönteni. „A játéknak óriási szakirodalma van, de az nem az én terepem, életemben talán egyetlen bridzskönyvet olvastam el. Az elméleti tudásomba minimális energiát tettem bele.” 2022ben a nyílt válogatottal első magyarként jutottak be a Bermuda-kupára, ahol rögtön a legjobb nyolc között végeztek, és ahol Gábor 464 leosztást játszott. Utána, amikor egy interjúban a gyenge pontjaikról kérdezték, dr. Winkler Gábor a licitrendszerüket említette. „Minden pár a saját, speciális megállapodása alapján licitál, és egy profi pár 100-140 oldalon részletezi a különböző helyzeteket, próbálnak minden leosztásra megbeszélni valamit. A mi licitrendszerünk mindössze három és fél oldalt tesz ki. Mi legtöbbször a megérzéseinkre hagyatkozunk.”

Egy kis bíróságtörténet

A Fővárosi Ítélőtáblán számos érdekes bíróságtörténeti emléket megismerhettünk.

„Több mint ötven évet kellett várni, hogy a rendszerváltás utáni igazságügyi reform keretében ismét létrejöjjön az ítélőtáblák rendszere” – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. Mint fogalmazott, az ítélőtáblák fél évszázados kényszerszünet után alakultak újra, de a működésük egészen 1723-ig nyúlik vissza. A bírósági reformokat ismertetve kiemelte, hogy a 20. század, a háborúk, a trianoni békeszerződés, majd a kommunista hatalomátvétel feszültséggel teli korszakot hozott, 1950-ben megszűntek Magyarországon az ítélőtáblák, és ezzel a magyar bírósági rendszer háromszintűvé vált. 2003. július 1-től Budapest, Pécs és Szeged, 2004. július 1-től Debrecen, Győr székhellyel alakultak újra a felsőbíróságok. Az ítélőtáblák jelenleg az első fokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el, és harmadfokon ítélkeznek olyan büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszékek jártak el. A katonai tanácsok által első fokon elintézett ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla az egész országra kiterjedő, kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, mint ahogy iparjogvédelmi és közigazgatási ügyekben is. Bírói kara 75 bíró szolgálati viszonyával jött létre, ekkor a Legfelsőbb Bíróságtól 4300 ügyet átvett, és eljárt az illetékességi területéhez tartozó tíz megyei bíróságtól felterjesztett ügyekben.

Egriné Dr. Salamon Emma elnökhelyettes elmondta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és Budapest Főváros Levéltára között 2019-ben megkötött együttműködési megállapodás keretében megkezdődtek az ítélőtábla történetét feltáró kutatások. A kutatásoknak köszönhetően vált lehetővé számos bíróságtörténeti emlék megismerése és bemutatása a Fővárosi Ítélőtábla születésének 300. és újraszületésének 20. évfordulója alkalmából megrendezett bíróságtörténeti kiállításon. A kiállítás anyagából többek között kiemelte a Károlyi-per és a Matuska-per ítéleteit.

EGY KIÁLLÍTÁS TÁRGYAI

Egriné dr. Salamon Emma elnökhelyettes előadása, melyben a kiállítás tárgyairól láthatóak vágóképek, a Fővárosi Ítélőtábla YouTube-csatornáján megtekinthető az alábbi QR-kódon keresztül:

A sajtóeseményre elhelyezett tablók betekintést engedtek a Budapesti Királyi Ítélőtábla történetébe, bíráskodási és igazgatási feladataiba, ügyforgalmi adataiba, szervezetébe és felépítésébe, valamint a  bírák és a tisztviselők munka- és életkörülményeibe. Megismerhető volt számos kordokumentum, például a  Budapesti Királyi Ítélőtábla épületének zárkőokmánya Ferenc József aláírásával, és a Fővárosi Ítélőtábla szakkönyvtárának restaurált kötetei.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla