Tudomány és hit Egy időben sokat foglalkozott az őslénytant kutató jezsuita atya, Pierre Teilhard de Chardin életművével is. „Az ő világképében a keresztyén tanítás mellett jól megfértek a tudományos eredmények. Azt mondta, hogy mi ezzel a teremtett, szép világgal együtt közeledünk Krisztus második eljövetele felé, ezért meg kell őriznünk a Földet. Ez gyönyörű lehetőség arra, hogy ne ellentétként lássuk a természettudományok és a Biblia állításait” – magyarázta. Victor András egy református gyülekezet számára tizenöt éven keresztül vezetett szemináriumot Teilhardról. Megfordult ott mindenféle ember: hívő és ateista, biológus és más területtel foglalkozó. Ennek kapcsán kereste meg Kodácsy Tamás református lelkész is, hogy tartson előadást a témában a Tudomány és Hit Jesenius Központ egyik alkalmán. „Kiderült, hogy nagyon hasonlóan gondolkodunk. Így kezdődött a közös munkánk. Amikor a zsinat jóváhagyásával megalakult az Ökogyülekezeti Tanács, ő javasolta, hogy legyek a tagja. Én elvállaltam, és ennek köszönhetően azóta is áldott jó emberekkel dolgozom együtt” – mondta az ELTE nyugalmazott tanára. Az Ökogyülekezeti Mozgalom jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem keretein belül működik: pályázatokat hirdetnek gyülekezeteknek, konferenciákat és versenyeket szerveznek. Victor András emellett alapító tagja a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek (MKNE), amelynek a teremtésvédelmi neveléssel foglalkozó csoportja pedagógiai oldalról vizsgálja, mit tehetünk a Földünkért. „Nemcsak hívő embereket hívunk a csoportba, hanem mindenkit. Bennem egyáltalán nincs konfliktus a hitem és a tudományos meggyőződésem között, és ezt a felfogást szeretném másoknak is átadni” – magyarázta. Az Ökogyülekezeti
Tanács és az MKNE jelenleg együtt szervezi a károlis Ökoesteket, amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Az alkalmakról videófelvételek is készülnek, amelyek megtekinthetőek a http://www.okogyulekezet.hu/ oldalon. Természetvédelemtől a teremtésvédelemig Miben különbözik egymástól a természetvédelem, a környezetvédelem, az ökotudatosság és a teremtésvédelem? – kérdeztük Victor Andrást. „A természetvédelem fogalma talán Herman Ottó idejéből, vagy még régebbről származhat. Szép lassan ráébredtek, hogy nem védhető meg a kócsag önmagában, csak azzal a környezettel együtt, ahol él. De kiderült, hogy a környezet sem védhető meg önmagában, mert a szomszédos környezettel kölcsönhatásban áll. Ha tehát bármit meg akarnék védeni, akkor a Földet kell teljes egészében megvédenem. Így jutottunk el a környezetvédelemhez, amely a természeti, emberi, tárgyi és kulturális környezetet is magába foglalja” – felelte. „Az ökotudatosság fogalma a hetvenes évek óta terjedt el. Az öko szó a görög oikosból származik, ami nagyon sok mindent jelentett egyszerre. Családot, háztartást, műhelyt, templomot, azaz mindenféle olyan helyet és helyzetet, ahol emberek együtt élnek és tevékenykednek” – folytatta. Az ökológia ebből következően a környezettel való együttélés tudománya. „Az ökoszféránk azért is van katasztrofális állapotban, mert mindig csak részleteket védtünk meg belőle, már ha egyáltalán megtettük. Az ökologikus gondolkodásból az következik, hogy mindent védeni kell, méghozzá komplex szemlélettel.” „Az oikos nemcsak élő környezetet, háztartást, gazdálkodást és hasonlókat jelenthet, hanem szent helyeket is. Ez a gondolat összhangban van a teremtésvédelemmel, ami viszonylag későn megszülető fogalom. Ennek az
az oka, hogy az egyházak elég lassan jöttek rá arra, hogy az ökoszisztémánk megóvásában feladatuk van. Több évszázadon át lebecsültük az evilági létet, nem foglalkoztunk vele, csak az örök élettel. Nem tartottuk fontosnak a Föld megvédését. Hála Istennek pár évtizeddel ezelőtt ráébredtünk arra, nem véletlenül végződik a teremtés minden napja azzal, hogy „És látta Isten, hogy ez jó”. Ha ez őneki jó, akkor én milyen alapon teszem tönkre?” – vetette fel a kérdést. Mértéktartás és elővigyázatosság „Teremtésvédelem szempontjából az utóbbi évek legnagyobb hatású dokumentuma Ferenc pápa Laudato si (Áldott légy) kezdetű enciklikája volt, amely komplett földvédelmi program. Nem ártana, ha nem csak a katolikusok fontolnák meg a gondolatait” – véli Victor András. „Erich Fromm pszichológus és filozófus Birtokolni vagy létezni című könyvében azt fejtegeti, hogy nem mindegy, mire törekszünk az életünkben. Arra, hogy minél többet birtokoljunk, minél gazdagabbak legyünk? Vagy arra, hogy létezzünk? Úgy vélem, ha valaki igazán Krisztus-követő és teremtésvédő módon szeretne gondolkodni, akkor a mértéktartás, az önkéntes egyszerűség elég számára. Az a baj, hogy nem ismerjük az elég szót. Pedig ez nagyon fontos lenne.” „Évszázadokig az volt az uralkodó hozzáállás, hogy mindent ki kell próbálnunk, amit csak meg tudunk csinálni. Ennek sokáig csak az előnyeit láttuk: meg tudtunk alkotni gyönyörű hidakat, fantasztikus orvosságokat. Bátrak voltunk, és megtettük. Az elmúlt évtizedekben jutottunk oda, hogy meglássuk, ennek milyen árnyoldalai vannak” – fejtette ki. „Most már olyan helyzetben vagyunk, hogy nem szabad mindent megpróbálni, mert nem látjuk előre a következményeit, az áttételes hatásait. Meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt
Karakter • parokia.hu • 41