A Deák Ferenc-díj ügyvéd jutalmazottja 2022-ben Dr. Réti László

delet 3. § (4) szerint az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papíralapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát, vagy ha a fenntartó cég és képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta, és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a hivatal az iratot lekérdezi. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/B. § (4) szerint a jegyzőnek a családtámogatási folyószámla megnyitásához meg kell külenie a jegyző aláírási címpéldányát is. Az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) 2. szerint a támogatási szerződéshez gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetén képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját, vagy a számlavezető pénzforgalmi intézmény által vezetett aláírási kartonja másolatát csatolni kell.

E szabályokból következően aláírási címpéldány bármilyen szervezet, köz- és magánjogi jogi személy képviselője részére készíthető, és tanúsíthatja nemcsak a cégjegyzés, hanem az írásbeli képviselet módját általában.

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló, 2023. július 1-jén hatályba lépő 2021. évi XCII. törvény egységesen szabályozza a cégek és más jogi személyek alapítását, hatálya kiterjed a cégekre, egyesületekre, sportról szóló törvény alapján működő szervezetekre és országos sportági szakszövetségekre, köztestületekre, az alapítványokra, a közalapítványokra, a magánnyugdíjpénztárakra, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra, a pénztárak szövetségére és a vegyes nyugdíjpénztárakra, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapjaira, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program-szervezetekre, a bejegyzett és nyilvántartásba vett egyházakra (a bevettekre nem), vallási egyesületekre, a társasházakra, valamint azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalanyokra, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli, továbbá az államháztartásról szóló törvény alapján nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személyekre, az ügyvédi irodákra, a törzskönyvi jogi személynek nem minősülő felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személyekre, a befektetési alapokra, az európai területi társulásokra, valamint azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalanyokra, amelyek adatainak a jogi személyek nyilvántartásában való feltüntetését törvény elrendeli (2. §).

Először fordul elő A törvényben először fordul elő, hogy az aláírási címpéldányt és az aláírásmintát együtt címpéldánynak nevezi egy jogszabály. A bejegyzéshez a benyújtásuk a most hatályos Ctv.-hez hasonlóan nem kötelező, de valamennyi szervezet esetében lehetséges (26. §). A törvény bevezeti az elektronikus aláírás-tanúsítvány fogalmát: a cégjegyzési jog fennállását a cégjegyzésre jogosult elektronikus aláírásának tanúsítványa is igazolhatja oly módon, hogy a tanúsítvány tartalmazza a szervezet nevét és a képviselet jogcímét is. Hogy a törvény mit ért képviselet jogcíme alatt, egyelőre nem teljesen világos A képviselet alapulhat jogszabályon, létesítő okiraton, belső szabályzaton, meghatalmazáson – talán erre gondolt a jogalkotó. A cégjegyzés fogalmát a törvény valamennyi szervezetre kiterjesztve használja.

Az indokolás szerint a címpéldány, aláírásminta nyilvántartási jegyzék adatával való összekapcsolása, továbbá azon szabály, hogy az ügyvéd, kamarai jogtanácsos mikor készíthet aláírásmintát, végrehajtási rendeleti szinten kerül újragondolásra.

Kétarcúság Az aláírási címpéldány jogintézmény fejlődése fentiek tükrében tehát kétarcú. Egyrészt csökken használatának gyakorisága az elektronikus okiratok és eljárások térnyerése miatt a papíralapú okiratokkal és eljárásokkal szemben. Másrészt elektronikus formájának elterjedése és jövőbeli jelentősége még nem teljesen látható. Jogrendszerünk pedig, ahogy láttuk, abba az irányba változik, hogy a jövőben valamennyi jogiszemély-típus esetében nevesíti a címpéldányt, aláírásmintát, ez a gyakorlatban minden bizonnyal szélesebb körű használatot fog eredményezni.  A Deák Ferenc-díj ügyvéd jutalmazottja 2022-ben Dr. Réti László

A Deák Ferenc-díjat az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, a Magyar Jogászegylet elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának elnöke 2003ban közösen alapították azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék azon szakembereket, akik életútjuk alapján kiemelkedő jogászként a deáki hagyományok méltó utódai. A Deák Ferenc-díj ügyvéd-jutalmazottja 2022-ben dr. Réti László budapesti ügyvéd volt. Az elismerést a kitüntetettnek dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese adta át.

Dr. Réti László a Réti Várszegi és társai ügyvédi iroda tagja és alapítója. Summa cum laude végzett az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán 1982-ben. Negyven évvel ezelőtt lett ügyvédjelölt, majd ügyvéd, az akkori 3. Számú Ügyvédi Munkaközösségben. 1987 óta dolgozott együtt Antall Györggyel, együtt építették fel a mai irodát, amit 60 éves koráig vezetett . Dr. Réti László praxisa a gazdasági jogi területen túlterjed, elismert képviselője a közigazgatási, köztestületi jognak, és pénzmosás elleni gyakorlatoknak. 2006t-ől két cikluson át volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Betöltötte a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesi és a MÜK törvényelőkészítő és elvi bizottság elnöki tisztét. Jelenleg a Magyar Jogász Egylet főtitkára. 