Az ügyvédség államhatalomtól való függetlenségét közjogi normák biztosítják

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter Az ügyvédség államhatalomtól való függetlenségét közjogi normák biztosítják

A modern jogállamban az ügyvédség közjogi helyzetét azon közjogi normák írják elő, melyek biztosítják az ügyvédség és az ügyvédi hivatás számára az államhatalomtól való függetlenség megőrzését. Az ügyvéd részt vesz a közhatalom részeként működő igazságszolgáltatás tevékenységében, és ugyanakkor a megjelenő egyéni, partikuláris érdekek és akaratok képviseletét is ellátja a megbízói érdekképviselet révén. E hivatás sajátossága, hogy alanyi jogon gyakorolható a pártatlanság, az elfogulatlan és tisztességes eljárás alkotmányos alapkövetelményének betartása mellett, s a titoktartási kötelezettségből fakadóan egyúttal közbizalmi tisztség is – hangsúlyozta egyebek között az igazságügyi miniszter a 2022. november 19én megrendezett Magyar Ügyvédek Napján.

A kamarai rendszer jelentősége Az igazságügyi miniszter asszony a továbbiakban arról szólt, hogy az ügyvédi kar legfontosabb alapjogvédelmi funkciója a jogegyenlőség és az ügyvédség szervezeti és funkcionális függetlensége érvényesülésének biztosítása, valamint a közbizalom és az ügyvédi szabadfoglalkozás követelményének érvényesítése. Utalt arra, hogy az ügyvédi kamarák tevékenységük ellátása során alapvetően gondoskodnak az ügyvédek jogainak védelméről, valamint elősegítik kötelezettségeik teljesítését is. Továbbá, szervezik szakmai továbbképzésüket, s az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkotnak. Ezen kívül véleményt nyilvánítanak az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, döntenek az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről. A miniszterasszony hangsúlyozta: az önkormányzatiság elve alapján a kamarák nagyfokú önállósággal rendelkeznek a működésük meghatározását illetően.

Az Igazságügyi Minisztériumnak az országos és területi kamarákkal való szakmai együttműködése, valamint a kamarák felett gyakorolt törvényességi felügyelete jól működik – jelezte beszédében az igazságügyi miniszter asszony. Elmondta azt is, hogy tapasztalatai szerint a területi kamarai elnökökkel való rendszeres konzultációk révén élő kapcsolat épült ki, amely lehetővé teszi a minisztérium számára a jogalkalmazás során felvetődő kérdések, a módosuló jogszabályokkal kapcsolatos vélemények, valamint az egyes hivatásrendeket érintő kihívások megismerését és megvitatását, ezáltal pedig – mint fogalmazott – a hivatásrendek és az igazságügyi kormányzat közötti konzultatív kapcsolat fenntartását.

Együttműködés a jogi segítségnyújtásban Külön kiemelte, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara és a minisztérium 2021 májusában együttműködési megállapodást kötött a jogi segítségnyújtás működő rendszerének to-

vábbi fejlesztésére. Ennek alapvető célja a jogi segítői tevékenység szélesebb szakmai körben történő népszerűsítése, amit az együttműködő szervezetek a területi ügyvédi kamarák bevonásával kívánnak megvalósítani. E célt szolgálja a jogi segítői névjegyzékbe vételi eljárás egyszerűsítése, valamint a jogi segítségnyújtási rendszernek az ügyfelek és a jogi segítők javára történő szakmai továbbfejlesztése. A megállapodás értelmében – mint ismeretes - a kamara jogi segítségnyújtással kapcsolatos tananyagot dolgoz ki, amit a kreditpont szerzéssel járó kötelező szakmai továbbképzések részévé is tett. További cél a kiváló munkát végző jogi segítő ügyvédek jutalmazása. Ennek érdekében a MÜK és a minisztérium közösen díjat alapított e tevékenység méltó honorálására.

A frissen alapított, az Év Jogi Segítője díjat első alkalommal 2021-ban adták át, az ideit pediga november 19-én, a Magyar Ügyvédek Napján.

Az Igazságügyi Minisztérium - mondta dr. Varga Judit - bízik abban, hogy a szakmai kamara által képviselt ügyvédség a jövőben is az eddigiekhez hasonló felelősséggel és hivatástudattal látja el feladatait, tovább erősítve ezzel a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.

Élő hagyomány A hazai jogásztársadalom múltjára visszatekintve köszöntő beszédében a miniszter asszony felidézte az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott 1874. évi XXXIV. törvénycikk korabeli indokolását, annak megítélése szerint is máig gondolatébresztő és figyelemre méltó tartalma miatt: „Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb közege az ügyvéd. Ha törvénykezésünket a jogtudomány és alkotmányos intézményeink követelményeinek megfelelőleg akarjuk szervezni: akkor lehetetlen az ügyvédség rendezését mellőznünk. A bíróságok szervezésére vonatkozó törvények már hatályba léptek; a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat pedig szintén a törvényhozás elé terjesztetett. De az uj organismus mindamellett, is hiányos maradna, ha a fennebbi munkákkal az igazságszolgáltatás harmadik főtényezőjének, az ügyvédségnek szervezése is végre nem hajtatnék. (…) A három közeg közül az ügyvédnek hivatása: a jog védelme. Ő felderiti a kétes jogviszony tényi és jogi körülményeit, és ez által megkönnyiti a birónak az igazságos itélethozatalt. Ő ellenőrzi a biróságokat és hatóságokat, nehogy eljárásuk netán tévedéseik által a polgárok jogait sértsék. Az ügyvédi hivatás ezen fontossága szükségessé teszi, hogy részére a törvénykezési szervezetben oly állás biztosíttassék, mely hivatásának teljes betöltését reá nézve lehetségessé tegye. Mert habár az ügyvéd közvetlenül csak egyes polgárokat képvisel, és egyesek jogait védelmezi: eljárásának alapját mégis a jog eszméje képezi, - melynek elveit szem elől tévesztenie, azokkal ellenkezésbe jönnie, egy pillanatra sem szabad. Ez által válik az ügyvéd az igazságszolgáltatás tényezőjévé.”

Dr. Varga Judit részletesen is utalt arra, hogy a reformkor, a XIX. század nemcsak általánosságban véve a magyar történelemnek és kultúrának volt tekintélyes évszázada, hanem a hazai ügyvédségnek is. Ekkoriban olyan történelmi személyiségek művelték e hivatást, mint Kossuth Lajos, Eötvös Károly, vagy a kiegyezésben nagy szerepet vállaló Deák Ferenc, a nemzet prókátora. Az 1867-es kiegyezést követő dualizmus korszaka a magyar polgári társadalom kialakulása mellet az új és önálló hivatásrendként megjelenő magyar ügyvédség helyzetének rendezése szempontjából is fontos időszak volt. 1874-ben született meg ugyanis a modern magyar ügyvédi rendtartás, melynek alapján 1875-ben hazánkban létrejöttek az első ügyvédi kamarák is.

Méltató szavak Ahhoz, hogy honi ügyvédség mindmáig megőrizze szakmai, hivatásrendi értékeit, az nagyban köszönhető komoly emberi vezetői teljesítményeknek is - hangsúlyozta dr. Varga Judit igazságügyi miniszter. A korábbi jelentős ügyvédvezetői személyiségek közül hangsúlyosan kitért dr. Bánáti Jánosnak a MÜK jelenlegi elnöke munkáságának méltatására, akinek – mint fogalmazott – igen sokat köszönhet a hazai ügyvédség, de a jogásztársadalom egésze is; aki immáron harminc esztendeje szolgálja közösségét kamarai vezetőként: 1992-től 2006-ig a Budapesti Ügyvédi Kamara élén, majd 2006tól az országos kamara első embereként áll helyt a szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestület élén.

A miniszter asszony értékelése szerint MÜK és az IM kapcsolata mindvégig kiegyensúlyozott és harmonikus volt az elmúlt évek folyamán, köszönhetően a szoros szakmai együttműködésnek.

Ugyancsak megemlékezett a nagynevű kamarai elnöki elődről, dr. Horváth Jenőről, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökéről, aki 1989-től volt az Országos Ügyvédi Tanács, mai nevén a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, s négy cikluson át, egészen 2006-ig állt annak élén. Személye és munkássága – szinte életének 93. évében, 2021 utolsó napján bekövetkezett haláláig – maradandóan hozzájárult az ügyvédség és a Magyar Ügyvédi Kamara társadalmi presztízsének megerősítéséhez. 