GYALOGBÓL KIRÁLYNŐ
A Molnár utcai
Wagner Palota
a városliget peremén: Dürer I–II.
szimbólum, gesztus, szintézis MTK Sportpark
váci utca
Fontana helyett
Müller-ház
szocmodern ikonok CODE, Veszprém
Lépéshangszigetelés a legmagasabb színvonalon.
Schöck Tronsole® rendszer.
Megbízható lépéshangszigetelés csak rendszerben működik. A Schöck Tronsole® elemekkel kialakított folyamatos „kék vonal” a lépcső megfelelő akusztikai szigetelését biztosítja. A rendszer elemei nagy tervezési szabadságot és optimalizált beépítést tesznek lehetővé.
www.schoeck.com/hu/tronsole
Merülj el a magyar festőzseni immerzív világában!
aforgalmasabbhírlapárusoknál, azinmedioésa RELAYüzletekben valamintazalternatívárusítóhelyeken!
RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT 1052Budapest,Szervitatér5.
FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT 1052Budapest,PetőfiSándorutca5.
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 1095Budapest,KomorMarcellutca1.
FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ 1072Budapest,Rákócziút14.
ÍRÓK BOLTJA 1061Budapest,Andrássyút45.
TERC SZAKKÖNYVESBOLT 1149Budapest,Pillangópark9.
Fiók for arts Kft. 1111Budapest,Csíkyu1
Az újságárusok polcairól, de a futártól is komoly fizikai megterhelés lehetett átvenni a jelenlegi dupla lapszámot, ám aki már e cikk betűsorait futja, túl lehet ezen a megpróbáltatáson. Ha esetleg a fólia elvesztette tűrőképességét ezen tömeg okán, és a páros lapszám egyik fele elveszni látszott, úgy írjanak szerkesztőségünknek és online megosztjuk a lap digitális változatát. E nyomtatott túlsúly oka, hogy országunkat Oszakában egy erdő-épület és egy mítoszkupola tánca képviseli egészen októberig, és ezt a „generációkon és kontinenseken átívelő ihlettörténetet” bizony érdemes volt egy 124 oldalas kiadványban is összefoglalni.
Sokan mai napig nem értik, hogy pontosan miről is szól egy expó.. Az elsőre távolságtartó megközelítés szerint először nekem is egy halom költségesen öncélú, látványos, ám később úgyis csak szétszedett építőipari installáció-kollekciónak tűnt, amelyeket ráadásul pont a fenntarthatóság jegyében invitálnak össze, holott maga az esemény rengeteg építést és a világ minden tájáról utazókat, ezáltal környezetszennyezést generál. Az emberekben ugyan még van némi emlékkép az iskolapadból Viktória királynő férjéről, Albert hercegről, aki az általa létrehozott első világkiállítással egy gigantikus ipari információcserének ágyazott meg 1851-ben, ennek ellenére ma már kifejezetten tiltják itt a termékbemutatókat, az ipari újdonságok pedig a szakipari kiállításokra költöztek.
Valami más azonban átvette a szerepet, és a fenti szkeptikusságot egy kicsit árnyalni is fogják sokakban jelen melléklettel. A mestertervet, valamint a látványos Grand Ring-et a Magyar Zene Házát is jegyző Sou Fujimoto tervezte, a központi téma pedig a jövő társadalmának tervezése lett egy fenntarthatóbb világ érdekében. A magyar pavilon mindehhez a japán-magyar kulturális kapcsolatokból indult ki, és egy emocionális élménnyel akarja megajándékozni a pavilon látogatóit. Ehhez a két ország közötti népzenei gyökerekben látták meg a lehetőséget, és amennyiben zene és ZDA – akkor abból rossz nem szokott kisülni. Zoboki Gábort eleve élmény hallgatni, ha zenéről van szó, arról nem is beszélve, hogy a magyar kortárs építészetről laikusoknak előadást tartva még mindig ott csillog többnyire legjobban a hallgatóság szeme, amikor az ember a MÜPA „ház a házban” megoldásáról és zengőtereiről mesél.
A puszta művészeti aspektuson túl azonban érdemes kinyitni, miért is lett fontos a magyar jelenlét a világ másik oldalán, még ha tényleg nagy nemzetközi fókuszt kapó eseményről van is szó. Tény, hogy a magyar turizmus felvirágozása jelenleg ezen világfél utazóinak köszönhető. Az ok még világosabbá pedig akkor válik, mikor mindemellett a hazai gazdasági szereplők is egyértelműsítik a kelet-ázsiai befektetői vonzás direktíváját. Az expó tehát elsősorban gazdasági iniciáló, valamint egyfajta diplomáciai eszköz a nemzetek, de nagyító alatt az expó tervezői és építői között is. Az OCTOGON magazinnak az a nagy előnye, hogy bár az építészek szerepét helyezzük a „címlapra”, a számtalan kivitelezői és szakági interjú tényleg mindig segít megérteni, hogy egy épület mennyire nem „One man show”. A legbelső folyamatok nem mindig érthetőek az egyes tervfázisok között, ahogy a különböző bürokratikus kihívások sem, melyet az építőkkel való beszélgetés fokozatosan tár fel. Az Oszaka Expo 2025 Szira Péter és Martinkó József által szerkesztett kiadványa úgy általánosságban térképezi ezeket fel ugyanúgy, ahogy a hagyományos lapszámunkban. A skicctől követjük végig, hogy mi történik az átadóig – csak ezúttal e történetet megfűszerezi több ezer kilométer távolság technikai és kulturális kihívása is.
Zoboki Gábor és Csiszér András különleges építményének metafizikai hátterétől szépen lassan eljutunk odáig, hogy a So Kikaku Sekkei japán építész iroda mit kezd ezzel a vízióval; miként honosítja; miként nyúl hozzá annak érdekében, hogy a valódi mondanivaló működjön egy totálisan más éghajlaton is. Látjuk azt is, hogy tőlük miként veszi át a Hashimotogumi a kivitelezés szintjét –, ahol a japán és magyar építőnek egy csapatban kellett aztán dolgoznia. Mindez feltárja azt is, milyen nagy különbségek vannak nem csak építészetünkben, de a két nemzet munkamódszereiben is, mely nem jelenthetett szakadékot, pusztán izzasztó izgalmat egy igen rövid idejű, ám annál óriásibb vállalkozás gyors teljesítésében. És hát ahogy az épület mondanivalójában a zene tűnik fel közös, kultúrákat átívelő kódként, úgy e kiadvány írásait olvasva hamar kiviláglik, hogy maga a tervrajz még az, ami bármely földrész, bármely kultúra szintjén közös nyelvet tud jelenteni.
Pleskovics Viola
JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013
KIADJA PUBLISHER
© PUBLISHING KFT.
A SZERKESZTŐSÉG CÍME
ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146.
LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM
CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. info@octogon.hu
FŐSZERKESZTŐ | EDITOR-IN-CHIEF Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu
VEZETŐ SZERKESZTŐ | SENIOR EDITOR Szira Péter peter.szira@octogon.hu
SZERKESZTŐ | EDITOR dr. Pleskovics Viola viola.pleskovics@octogon.hu
ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK | CORRESPONDENTS Bán Dávid, Götz Eszter, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna
LAPIGAZGATÓ | EXECUTIVE DIRECTOR Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu
MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára
ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ | HEAD OF SALES Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu
MÉDIATANÁCSADÓ | MEDIA CONSULTANT Smigróczki Anita anita.smigroczki@octogon.hu
GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Hargitay Anna grafikus@octogon.hu
ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ | FOUNDING EDITOR Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)
LOGÓTERV | LOGO DESIGN Sólymos Ágnes Eszter
KÉPELŐKÉSZÍTÉS | PREPRESS Colorcom Media Kft.
NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY EPC Nyomda | Elektroproduct Nyomdaipari Kft. | 2040 Budaörs, Baross u. 77. | 0623 416 000 | www.epcnyomda.hu
A nyomás Kristályrács technológiával készült.
TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 5. oldal ISSN 1418522
A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.
A BORÍTÓN | ON THE COVER
A Wagner-palota (fotó: Gulyás Attila)
NEKROLÓG
22 | sz.: Octogon f.: Zsitva Tibor Z. Halmágyi Judit emlé K ére
24 | sz.: Martinkó József f.: Mudri László
A bár K aság
Nyaralóból szállásépület Bélapátfalván
Fajcsák Dénes, Fábián Gábor DLA (Arkt Építész Stúdió)
BUDAPEST
32 | sz.: Dr. Pleskovics Viola f.: Gulyás Attila Gyalogból Királynő
A Molnár utca kincse
Tótszabó Tamás, Tóth Dávid, Monori László, Kis Ferenc (Pyxis Nautica Építésziroda)
50 | sz.: Szira Péter f.: Bujnovszky Tamás Szimbólum, gesztus, szintézis MTK Sportpark
Sajtos Gábor DLA (SAGRA)
66 | sz.: Uhl Gabriella f.: Batár Zsolt
A Váci utca/utcza átala K ulásai Új áruház és bérház a Váci utcában Klaus Ankner (Ankner Buchholz Architekten) Bordi János (AULA Építésziroda)
74 | sz.: Bán Dávid f.: Bujnovszky Tamás Az Ajtósi Dürer sor újraértelmezése Elkészültek a Dürer park irodaépületei Beépítési koncepció/épület-koncepció/ épület külső megjelenése (belsőépítészet nélkül): Piero Lissoni, Miguel Casal Ribeiro, Joao Silva, Fulvio Capsoni, Francesco Schiavariello, David Pouliot – Lissoni Casal Ribeiro (Milánó) Építészet: Szüle Péter – LEAN tech Mérnökiroda Kft.
ITTHON
108 | sz.: Zöldi Anna f.: Réthey-Prikkel Tamás
A történelem rétegei
A koronázó bazilika kőmaradványainak új kiállítóhelye Székesfehérváron
Karácsony Tamás DLA, Kern Orsolya DLA, Gerzsenyi Tibor
KÉPESSZÉ
116 | f.: Dömölky Dániel Extázis – Radical Relax
128 | sz.: Szécsi Zoltán DLA f.: Zsitva Tibor Az Örege K
Gondolatok Lázár Antal életműkiállítása kapcsán
DESIGN LOKÁTOR
130 | sz.: Bolgár Eszter f.: Darabos György Vendégségben az istene K nél
A Nuvole Garden belsőépítészetéről Varró Zoltán (Varrodesign)
138 | sz.: Takáts Fábián f.: Hlinka Zsolt Szintlépés Garázscégtől a modern irodaházig Zellei Hajnalka
148 | sz.: Farkas Zsófia f.: Hlinka Zsolt Ember Központú innováció Az Év Design Irodája Díjas Itron központ Oláh Nikolett, Felhő Anita, Kuthi Anikó (PONT Co.Lab)
155 | sz.: Pleskovics Viola Betöltetlen űr
Megjelent a Finta József életművét bemutató könyv
DESIGN LOKÁTOR
156 | sz.: Martinkó József f.: Török Tamás Evolúció
Shapr3D új irodája a Akademia Offices irodaházban
Rabb Donát, dr. Alexa Zsolt, dr. Schreck Ákos – Minusplus
SZOCMODERN IKONOK
158 sz.: Botzheim Bálint f.: Jaksa Bálint, Fortepan Szocmodern i Kono K III CODE Digitális Élményközpont, Veszprém Simon Viktória DLA
Pontosítás Legutóbbi, 198-as lapszámunkban, az alkotó kérésére pontosítjuk az Egy korszak veszi kezdetét… Modern irodaház született a Vöröskereszt Egylet egykori székházának rekonstrukciójával című cikkünk stáblistáját. Az épület rekonstruált vesztibüljének díszes üvegablaka Balogh Eleonóra üvegművész munkája volt.
VILLA
Fotó: Zsitva Tibor
VANNAK SZAVAINK
A HALÁLRA…
Z. HALMÁGYI JUDIT (1962 – 2025)
Vannak szavaink a halálra, nem is kevés, de valahogy túl óvatosan használjuk őket. Inkább az elmúlás, távozás, enyészet igéket vesszük elő, ha veszteségről akarunk beszélni. Egy ragyogó, rövidsége ellenére is bámulatosan gazdag életpálya szakadt meg Z. Halmágyi Judit halálával. Az egyszerűség kedvéért használjuk csak szakmai besorolásához az építész megnevezést, hiszen hozzá sokkal inkább illenék mesterségének valamiféle bölcseleti alapú meghatározása. Ha nem volna kissé frivol a megfogalmazás, inkább azt mondanánk, ő maga volt a ház, atomi szintű része az épületnek, amin dolgozott. A forma és gondolat anyagból, testből születik, és az anyag egylényegű volt vele. Mintha egymaga lett volna Kelemen és Kelemen felesége, akinek teste tartotta egyben a falakat.
Különös embereket figyelve megvilágosító gondolatokra lelhetünk olykor-olykor. Olyan bölcseletelméleti ajándékokra, amelyek hiányában sosem fog megnyílni felettünk az ég.
Bárcsak ne kellett volna ennek a szövegnek megszületnie.
A férfiak árnyéka csak ideig-óráig tudta elfedni alakját. Ez a generációs sajátosság mára halványulni látszik, az építészet egyre kevésbé csak a férfiaké. Z. Halmágyi Judit egyike volt azon alkotóknak, akik az építés maszkulin allúziójának meghaladásában öntudatlanul is komoly szerepet játszottak. Még úgy is egészen elképesztő magasságokig emelkedett, hogy pályája halálakor bizonyosan nem érte el a csúcspontját. Hatása a hazai építészeti, urbanisztikai és bölcseleti szcénában megkerülhetetlen.
Ez a szöveg pénteken született. Lehet ennek a ténynek spirituális jelentést is tulajdonítani, vagy át is ugorhatjuk, mégis arra tennénk javaslatot, ne hagyjuk elbizonytalanítani a bennünk lüktető-fénylő láthatatlant.
A BÁRKASÁG
Építészet: FAJCSÁK DÉNES, FÁBIÁN GÁBOR DLA | ARKT ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF Építészeti fotó: MUDRI LÁSZLÓ
GYALOGBÓL KIRÁLYNŐ
A MOLNÁR UTCA KINCSE
Szóval az van, hogy ez elég vagány lett. Persze nem mintha az Optinvest / Pyxis Nautica kombó eddig csalódást okozott volna, de a Molnár u. 28. több fronton jelent a hardcore műemlékfogyasztóknak is óriási meglepetést. Amikor 2022-ben bejárta a sajtót a fejlesztő aranypalota-akciója – akkor sokan voltunk úgy vele, hogy a Wagner-palota projektnévre keresztelt épület kicsit árnyékban maradt egy Pollack Mihály tervezte Almásy-palota és a Kincsem-palota keltette figyelem mellett. Magam is azt gondoltam, hogy „persze, persze, a Molnár u. 28. egy tisztességes historizáló munka, de maximum az a kuriózuma, hogy ebben az urbanisztikai közegben meg tudott egyemeletesnek maradni".
A műemlékvédelemben nagyon sok teoretikai, művészetfilozófiai vita pörgött az évszázadok során, és e palotára nézve kicsit Cesare Brandi jutott eszembe. Ő úgy vélte, hogy az ókori szövegek tanulmányozásával a filológusok területe évről évre fejlődik, így egy szövegnek az idő előrehaladtával egyre pontosabb és jobb fordításai születhetnek. Akármennyi új megközelítés jön is létre azonban, maga az eredeti forrás érintetlen marad. Ezzel szemben egy épületnél bármilyen újító érkezik is, akaratlanul is megszűnik az eredeti mű integritása. Való igaz, minden felújítás egyúttal reinterpretáció egyben. De mi van akkor, ha a beavatkozás építészettörténeti kulcsmunkát tud faragni mondjuk egy nem túl jelentős előzményből?
Építészet: TÓTSZABÓ TAMÁS, TÓTH
DÁVID, MONORI LÁSZLÓ | PYXIS NAUTICA ÉPÍTÉSZIRODA
Szerző: DR. PLESKOVICS VIOLA
Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA
A NEGYEDIK DIMENZIÓBAN
A 2022-BEN BEROBBANT ARANYPALOTÁK KÖZÜL ÁTADTÁK AZ ELSŐ MEGÚJULT GYÖNYÖRŰSÉGET, A MOLNÁR UTCAI WAGNERPALOTÁT. FELKÉSZÜL A DREHER, ÁM MOST TEKINTSÜNK KICSIT AZ ARANYLEPEL MÖGÉ. ÁLTALÁBAN AZ ELKÉSZÜLT MUNKÁRA ÖSSZPONTOSÍTUNK, DE SOKUNK KÍVÁNCSI, HOGY KIK IS TARTJÁK FENN ÉS MILYEN KIHÍVÁSOK ÁRÁN
EZEKET A NEM MINDENNAPI ÉPÜLETEKET. AZ OPTINVEST ZRT. ALAPÍTÓ TULAJDONOSÁVAL, DOBOS MÁTÉVAL, VALAMINT A VEZÉRIGAZGATÓVAL, SZÖLLŐSI GERGŐVEL BESZÉLGETTÜNK.
Szerző: DR. PLESKOVICS VIOLA
Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ
Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA
Úgy szoktak mindig fogalmazni, hogy a „termék” olyan jó, hogy nincs több kérdés a siker kulcsát illetően. Több száz éves történeti paloták újrahasznosítására száraznak hangzik a termék szó – pedig hát sok mindent lehet mondani minderre, de nem a száraz jelzőt.
DOBOS MÁTÉ: Tulajdonképpen az ötletem, a vízióm megtestesülését hívom én terméknek. A legjobb lokációban keresem a kis és közepes méretű, művészettörténetileg is jelentős palotákat, amikben más még nem látja bele azt a szexi, progresszív irodaházat, amit én bizony csinálni fogok belőlük.
Mások a négyzetméterszámot nézik, és olcsó, hamar eldobható bútorzattal gondolják újra ezeket a csodákat, amellett, hogy jól fel is szabdalják őket. Csakhogy óriási harc van a kvalitásos munkavállalókért, és már nem csupán a jó fizetés a döntő tényező. Azt ugyanis a nagy versenyzők mind meg tudják adni, bizonyos pluszokat azonban már kevesen. Egy alkalmazott a munkahelyen tölti napjai legnagyobb hányadát és nem mindegy, hogy milyen miliőben teszi mindezt. Nem csupán a belsőépítészetre, de magára az építészetre is gondolok ilyenkor. Én a budapesti állomány legkvalitásosabb darabjait nyújtom át, benne olyan környezetkultúrával, ami abszolút döntő lehet, amikor a legjobb ügyvéd vagy programozó munkáltató mellett dönt.
SZÖLLŐSI GERGŐ: Hozzáteszem, hogy ez csak ma, az időben visszafelé tekintve tűnik egy sikeres beruházási attitűdnek. A kezdeteknél, például az Irányi utcai palota esetében – nem túlzok, évtizedekig ott állt az épület a város kellős közepén, a belváros legkiemeltebb helyén, várva az összedőlésre. Már konkrétan odaadták volna bárkinek, csak kezdjenek vele valamit. Ma már persze sokan bánják, hogy nem éltek a lehetőséggel, de akkoriban egész egyszerűen a piac nem tudta, hogy mit kezdhetne ezzel az épülettípussal. Máté egyedüliként ráérzett és bele is vágott.
SZIMBÓLUM, GESZTUS,
SZINTÉZIS
Építészet, belsőépítészet: SAJTOS GÁBOR DLA | SAGRA ÉPÍTÉSZ KFT.
Szerző: SZIRA PÉTER
Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
Sokáig úgy tartottam, hogy a sport-tárgyú szövegeket szerzőik nem írják, hanem előállítják. Ebben a hozzáállásban nem nehéz felismerni azt a gőgös lenézést, amelyet az ún. magaskultúra képviselői jellemzően a sporttal mint fenoménnel kapcsolatban elfogadható nézőpontnak tekintenek. És írom mindezt úgy, hogy sajtómunkási iperedésem épp a Népsport – ma: Nemzeti Sport – Somogyi Béla utcai redakciójában, ma már legendásnak mondható személyek körül sürgölődve indult el.
Ebből a lenézésből mára a röstelkedés maradt. Jelzem jó előre, hogy ez a szöveg – kérem, ne lepődjenek meg –mindenféle értelemben a szenvedélyről fog szólni: beleértve ebbe politikust, sportvezetőt, építészt és sportbarátot.
AMagyar Testgyakorlók Köre – az adófizetők jóvoltából –egy új sportközponttal gyarapodott. A beruházás haszna – ezt bátran ki merem jelenteni – jócskán túlmutat a csak komoly verbális képességekkel előadható költség–haszon-összevetések mérlegén. Az épületegyüttest eredetileg a 2019-es Maccabi-olimpia rendezvényhelyszínének szánták, ám eddig sem tisztázott okok miatt a beruházást elhalasztották, a játékokat pedig a Közszolgálati Egyetem sporttelepén bonyolították le. Az egymásnak ellentmondó információk szétszálazása helyett annyit érdemes közölni, hogy a tervdokumentáció elkészítésére a 2017-es építészeti tervpályázat nyerteseként a SAGRA Építész Kft.-t kérték fel. A Sajtos Gábor vezette iroda munkáiban a mindig magától értetődő építészeti nagyvonalúság és igéző elegancia a bizonyíték arra, hogy a minőség gyakorta nem a szerződésekben szereplő nullák mennyiségével arányos. Az MTK Sportközpont több szempontból is különleges helyre tart igényt az iroda portfóliójában. Előzetesen, slágvortokban csak két fontos szempontot említek: az építési helyszín kontextusának újraalkotását, valamint a nyilvánvaló szimbolikus tartalmak elegáns és nagyvonalú összefésülését, szintetizálását.
De mielőtt részletekbe menően taglalnám a látottakat, engedjenek meg egy rövid kitérőt arról, mit jelent ennek a nemzetnek – szimbolikus és gyakorlati értelemben – a Magyar Testgyakorlók Körének költségvetési alapú támogatása.
Az MTK-t a magyar liberalizmus hajnalán, a 19. század végén, 1888-ban alapították, amikor a felvilágosult arisztokratáknak nem derogált összehajolni a kor pénzügyi és gazdasági fejlődését irányító, az asszimiláció gondolatával már korántsem csak kacérkodó polgári, túlnyomórészt zsidó elittel. Ebből a rendkívül termékeny és progresszív kapcsolatból sarjadt a modern Magyarország nagyjából 30 évig tartó, robbanásszerű fejlődése, amelynek az I. világégés, majd a Tanácsköztársaságot/fehérterrort is lezáró korszak következményei egyszer s mindenkorra véget vetettek.
Az egyesületnek a máig ható dicsőséget – értsd: világhírt – az 1901ben alapított labdarúgó-szakosztály, az onnan kikerülő, az aktív játékos-karriert edzőire cserélő, a játékot Európától Dél-Amerikáig új minőségig repítő szakemberek – edzőzsenik – hozták el. Ez a korszak az 1920-as évektől a 60-as évek végéig gyakorlatilag párhuzamosan haladt a magyar futball világraszóló sikereivel. 1904-ben, három évvel a futballszakosztály megalapítása után az egyesület máris megszerezte első bajnoki címét. Ekkor már az a Brüll Alfréd állt az egyesület élén – az MTK 1940-es feloszlatásáig –, aki gyakran saját magánvagyonából áldozott a kék-fehér klub sportsikerei érdekében. Példának okáért 1912-ben 155 000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK-pálya felújítását és az ellenértékként neki járó részvényeket a klubnak ajándékozta. 35 éves elnöksége alatt a csapat 15 bajnoki címet nyert. A második zsidótörvény hatályba
lépése után a vezetők feloszlatták az egyesületet. Brüll Svájcba menekült. 1943-ban, abban a hitben, hogy a helyzet valamelyest normalizálódott, hazatért. Haláláról máig nincsenek pontos adatok. Egyes vélekedések szerint már a kecskeméti gyűjtőtáborban elhunyt, más források arra utalnak, hogy Auschwitzban vesztette életét.
Szerencsés lenne, ha nem kellene megmagyarázni, hogy mindezt miért tartottam fontosnak rögzíteni. A történelmi tapasztalatok azonban mégis arra késztetnek, hogy megtegyem. Az MTK a magyar sport – noch dazu!, a magyar identitástörténet – egyik, ha nem a legkiemelkedőbb szereplője. Az az összeg, amelyet ez a kormány juttatott az egyesületnek, szimbolikus és tágabb értelemben is fontos emlékezetpolitikai gesztus az áldozatokért. Különösen azért, mert az események aktorait manapság megint nem szokás automatikusan a szemétdombra hányni.
Az utóbbi időben számos sportberuházást volt szerencsém recenzeálni, így nem győzöm elégszer felhívni a figyelmet a versenysportnak mint hivatásnak az elmúlt másfél évtizedben kialakult kétpólusú megítélésére: vagy ájult tisztelettel beszélnek róla, vagy teljes megvetéssel. E dualisztikus megközelítés politikafilozófiai megalapozottságát ez a kurta szöveg nem kívánja elemzés tárgyává tenni. Egyrészt a szerző, vagyis én sem vagyok védve a versenysport gerjesztette szenvedélyben való gyakori megmerítkezéstől, másrészt bizony őszintén osztozom azon demonstratív célú tömegesemények megvetésében, amelyek hátterében ugyancsak meghúzódik egy mára már tudatosan karvastagságúvá fonogatott társadalompolitikai szál. Sajnálatos tény továbbá, hogy korunk jelentős gondolkodóinak jó része gyakorlatilag tudomást sem vesz a versenysportról, a közönségét meg nem kevesen egyenesen csürhének tartják, ami, jegyezzük meg, szintén nem teljesen alaptalan – amennyiben hajlamosak vagyunk a kivételt tekinteni szabálynak.
De térjünk is vissza a szenvedélyhez! Ajánlom minden, a magasirodalom és az esszé összeházasításából született alkotás iránt érdeklődő olvasónak David Foster Wallace esszéjét, a Roger Federer mint vallási élményt. Wallace – aki 34 évesen megírta a világirodalom egyik korszakos jelentőségű nagyregényét, a Végtelen tréfát – különleges fontosságot tulajdonított a versenysportnak mint a kulturális kánon egy nagyon meghatározó elemének. Hogy mennyire meghatározó a versenysporthoz köthető szenvedély a modern társadalmakban – és ha valamiben, hát ebben feltétlenül egyet gondol világi és vallásos, konzervatív és liberális s.í.t, s.í.t. – arra publikációk sorával tudnék felelni, s hogy a bevezetőben kimondottan csak egyet idézek, annak oka a szerző, Hans Ulrich Gumbrecht. Gumbrecht, a Stanford filozófusprofeszszora – nem mellesleg a Borussia Dortmund labdarúgó-csapatának vezérszurkolója, a kemény mag tagja, állandó bérletes, aki lehetőleg nem hagyná ki csapata egyetlen fontos meccsét sem – egy-egy önálló kötetben dolgozta fel a sport esztétikájáról, a sportnézés nyújtotta élvezetekről, a bevonódás extázisáról, valamint a tömeg viselkedéséről alkotott a posteriori gondolatait (Szépség a sportban, Tömeg a stadionban , fordította: Csécsei Dorottya, Keresztes Balázs, Vásári Melinda, Kijárat, 2022).
A kötet végén így vall a versenysporthoz való viszonyáról: „»Sportnézés közben képzeletben megélhetünk bizonyos életeket, amelyek megéléséhez sem kellő tehetséggel, sem kellő idővel nem rendelkezünk. (…) És az, hogy ezekért a lehetőségekért hálásak vagyunk, (…) néha azt mutatja, hogy valami rendben van velünk, hogy a földi utazásunkat nem a neheztelés jellemzi, hanem a lelkesedés és a csodálat abban az értelemben, hogy ami történik, fontosabb, mint az, hogy velünk történik.«” „Amit hosszú nézői pályafutásom alatt a sportnézéssel »nyertem«, az nem más, mint a hála erős, bár pontosan meg nem határozható érzése azok iránt a sportolók iránt, akik az intenzitás annyi különleges pillanatával ajándékoztak meg.”
(nyitókép) A csarnok a városi park felé közvetlenül nagy felületen nyílik meg.
Egy impozáns kapuépítmény és egy széles, fedett-nyitott lépcső vezet le a 0. szintre. Ez szolgálja a nézőket azon rendezvények esetén, ahol az előcsarnokon keresztül közvetlenül a küzdőtérre kell bejutni. A küzdőtéri szint természetesen az 1. szinti előcsarnokon keresztül is elérhető.
KÉK-FEHÉR HAGYOMÁNY
TERAZZOBA ÖNTVE
A VÁCI
UTCA/UTCZA ÁTALAKULÁSAI
ÚJ ÁRUHÁZ ÉS BÉRHÁZ A VÁCI UTCÁBAN
Építészet: KLAUS ANKNER, BORDI JÁNOS
Szerző: UHL GABRIELLA
Építészeti fotó: BATÁR ZSOLT
AZ AJTÓSI DÜRER SOR
ÚJRAÉRTELMEZÉSE
ELKÉSZÜLTEK A DÜRER PARK
IRODAÉPÜLETEI
Beépítési koncepció/épület-koncepció/ épület külső megjelenése (belsőépítészet nélkül): PIERO LISSONI, MIGUEL CASAL RIBEIRO, JOAO SILVA, FULVIO CAPSONI, FRANCESCO SCHIAVARIELLO, DAVID POULIOT | LISSONI CASAL RIBEIRO (MILÁNÓ) Építészet: SZÜLE PÉTER | LEAN TECH MÉRNÖKIRODA KFT. Szerző: BÁN DÁVID Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
metszet
Dürer Irodaház 1 – az új irodaépület tornyos kialakítása belső udvarokkal és tetőkertekkel (beépítési koncepció/ épület-koncepció/épület külső megjelenése: Lissoni Casal Ribeiro / felelős építész vezető tervező: Avant-Garde Stúdió / építészet és generáltervezés: LEAN tech)
Projekt: Dürer 1 és Dürer 2 2 700 munkaállomás, hideg és meleg burkolat, tárgyalók, kantin és közösségi terek berendezése, projektmenedzsment és megvalósítás: Westwood Group Kft.
A TÖRTÉNELEM RÉTEGEI
A KÖZÉPKORI
KORONÁZÓ BAZILIKA
KŐMARADVÁNYAINAK
ÚJ KIÁLLÍTÓHELYE
SZÉKESFEHÉRVÁRON
Múzeum-építészeti, belsőépítészeti, kiállítás- és installáció-építészeti tervek:
GERZSENYI TIBOR, KARÁCSONY TAMÁS DLA, KERN ORSOLYA DLA
Szerző: ZÖLDI ANNA
Építészeti fotó:
RÉTHEY-PRIKKEL TAMÁS
Tér, képzőművészet és régészeti leletegyüttes elválaszthatatlanul forr össze az élményben, amit a Solium Regni – Az ország trónusa című tárlat kínál a látogatónak. Szájbarágós történelemóra helyett maga a középkor válik átélhetővé a kortárs építészet eszközeivel strukturált enteriőrben, mindez ráadásul egy hajdani mozi újragondolt terében kapott helyet, így még az adaptív újrahasznosítás is felkerül az érdemek listájára. Az összetett szellemi háttér mélyen inspirálta az alkotókat – régészt, művészettörténészt, építészt, grafikust, képzőművészt és egyéb társszakmák képviselőinek csapatát –, akik multidiszciplinális szemlélettel valódi összművészeti alkotást hoztak létre.
TARNÓCZI JAKAB A DARABRÓL :
„Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba.
A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni.
A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből.
Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből, vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül?” (Írta: Tarnóczi Jakab és Varga Zsófia, rendező: Tarnóczi Jakab, díszlettervező: Devich Botond. Katona József Színház, Budapest.)
DEVICH BOTOND A DÍSZLETTERVEKRŐL :
„Az Extázis díszlete egy rétegelt lemez doboz, ami egy tipikus budapesti lakás alaprajzát követi. A látvány karakterét meghatározzák a nyers falak és szerkezeti elemek, az egész padlót beborító piros linóleum, az eklektikus berendezés és az a teljes építményen végigvitt, beépített led fénykonstrukció, ami az előadás során különböző színkombinációkban reagáltatja egymásra az egyes szobákat. A színpad terét a nézőtérrel egy lépcsősor köti össze a portál teljes szélességében, a díszlet a nézők számára az előadás számos pontján bejárható. A frontális nézetet a konstrukció két oldalán egy-egy telefon arányú vetítőfelület egészíti ki, amelyeken az előadás során párhuzamos élő kameraképeken követhetők az eldugott terekben játszódó jelenetek.”
(Devich Botond munkája 2024-ben elnyerte a legjobb díszletnek járó díjat)
DÖMÖLKY DÁNIEL KÉPESSZÉJE
RADICAL RELAX
„KAPCSOLD KI A TELEFONOD ÉS TEDD FÉLRE! Csendesedj el! Csak akkor beszélj, ha feltétlenül szükséges! Étkezések közben egyáltalán ne beszélj! Figyeld meg a rágásod! Figyeld meg a nyelésed! Figyeld meg a légzésed! Figyeld meg a tested! Ülj le! Ülj le, és ne csinálj semmit! Mi az a semmi? Mi az a valami? Zsolt háromszor hét napig ült, és nem csinált semmit. Aztán ott is maradt a semmi közepén egyedül. Majd lassan elkezdtek köré gyűlni az emberek. Azóta is jönnek. Van, aki kíváncsiságból érkezik, van, aki a megváltást keresi, van, aki menekül, és van, aki csak azért jön, hogy végre megérkezzen.”
(Tarnóczi Jakab alkotócsapatának ősbemutatója, a Radical Relax kilenc ember egyhetes elvonulás-történetét meséli el, melynek utolsó órájában a nézők is résztvevővé válhatnak. Írta és rendezte: Tarnóczi Jakab, díszlettervező: Devich Botond. Katona József Színház, Budapest.)
DEVICH BOTOND A DÍSZLET-KONCEPCIÓRÓL:
„A Radical Relax tere egy mini elvonulóhelyet modellez, természeti közegben. A sátrakkal és fákkal körbevett tisztás közepén, a forgószínpadon, egy buddhista meditációs kabin (Kuti) áll, ami az előadás során különböző állásokban szervezi a jeleneteket. A kabin egy színházi szabvány emelvényekre épített faház, ami csak a legalapvetőbb életfunkciókat szolgálja ki. Az épület több fala opcionális vetítőfelületként szolgál az élő kamerával közvetített részek számára. Az előadás végén a műszaki munkatársak nyílt színen, forgás közben kibontják a díszlet falait, a színpadi tér a közönség számára megnyílik és a kabin egy kis színpaddá alakul, amin az előadásban szereplő zenészek (LEVIMATE) és színészek közös koncertet adnak.”
AZ ÖREGEK
AGONDOLATOK
LÁZÁR ANTAL
ÉLETMŰKIÁLLÍTÁSA
KAPCSÁN
Szöveg: SZÉCSI ZOLTÁN DLA
Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS, BOGNÁR JÁNOS - IPARTERV
pámtól a ravatalánál egy hosszú, a szülőföldjéhez intézett írásművének felolvasásával búcsúztam: A föld, hol egykor bölcsőm ringott. A szöveg alá Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művének első tételét választottam aláfestésnek. Választásomat a két mű egyaránt mintegy tízperces idő kiméretén túl Bartók személyiségéhez és zenéjéhez való erős kötődésem is indokolta. Utólag döbbentem rá, hogy ennél jóval mélyebb a kapcsolat: apám is ismerhette Bartókot! Békés megye szülöttjeként letéteményese volt annak a paraszti világnak, aminek népzenéje revelációként hatott Bartók zenei személyiségének kialakulására (Bartók népzene-gyűjtéseinek kezdeti szakasza is egyébként e megyéhez kötődik). Rádöbbentem, hogy az ő halálával (1914-ben született, és majd száz évet élt!) ennek a letűnt paraszti világnak egyik utolsó képviselője száll ma a sírba... Ez a felismerés, ott és akkor, mélyen belém ivódott, és sajátos öntudatra ébresztett a világban elfoglalt helyemet illetően.
Lázár Antal nagy idők tanúja és nagy személyiségek ismerője. A XX. századi építészeti közelmúlt egyik utolsó, még köztünk lévő tanúja. Ismerhette a nagy Öregeket: Frank Lloyd Wrightot, Mies van der Rohét,
Alvaar Altót, Breuer Marcellt. És ismerte Gulyást, Kóst, Makoveczet, Földesit, Vadászt, Jánossyt, Zalaváryt, Szendrőit. A nagy Öregeket… Ismert mindenkit, mint ahogy a praxisa előrehaladtával a szakmában lassan mindenki megismerhette őt is. Nem csupán megismertük, hanem sokan alkotó kapcsolatba is kerültünk vele: Reimholz Péter, Patonai Dénes, Cságoly Ferenc, Magyar Péter. Vagy említhetem Richard Rogerst és az Ove Arup Partners munkatársait is, akikkel együtt készítették el a budapesti EXPO helykijelölő pályázatának terveit. Vagy a szárnyai alatt építésszé érő fiatalabb generáció tagjait: Rajk Lászlót, Gyalay-Korpos Gyulát, Stocker Györgyöt, Sükösd Zoltánt. Listák, a teljesség igénye nélkül…
Sokan ismerjük Lázár Tónit. Számtalan közös tapasztatalat és élmény köt vele minket össze. És most egy szeletét viszontláthattuk mindennek a FUGA-ban. Összefoglaló igényű betekintést nyerhettünk egy alkotó egyéniség színes pályájába, mélyebb bepillantást nyerhettünk korszakos épületek szerzőjének – egy újabb „nagy Öregnek” – gondolataiba, talán úgy, ahogy azt eddig még nem tehettük meg.
Egyszerre racionális, ugyanakkor erős érzelmektől is átfűtött épületeit nehéz
egy meghatározott irányzattal párosítani. A Domus Áruház korai brutalista hangvétele úttörő hazai megnyilvánulás volt. Újabb úttörő hazai próbálkozásként értékelhető a budapesti Szemétégető Mű első ütemének az éppen kurrens nyugati hight-tech irányzat szellemében fogant vertikális csarnoka, ami meghozta számára az első komoly nemzetközi elismerést is (akkoriban ez igencsak ritkaságszámba ment itthon, a vasfüggönyön innen). A Veszprémi Eötvös Károly Könyvtár szimbiózisa a historizáló épületegyüttes és a városi park erőterében. A Tüskecsarnok véleményem szerint egyfelől érzelmesen romantikus, ám ugyanakkor egy sajátos organikus vonulatba is illeszkedő tömege. A Nyiri István és Lauber László alkotta szerzőpáros által tervezett szomszédos épülettel a dialógust kereső Siemens-irodaház konstruktivista modernséget, míg a Népliget autóbuszpályaudvar posztmodern részletekkel vegyülő nyerseséget mutat. Mind-mind egyéni látásmódú alkotó egyéniséget jelenítenek meg a szemlélő előtt. A sor természetesen most sem teljes...
Számomra a kiállítás revelációval bíró momentuma saját rajzainak kollekciója volt. Ezeket a rajzokat évtizedek óta ismertem (mintegy másfél évtizedet töltöttem el
Domus
Áruház (1974), fotó: Bognár János (Balra) Tüskecsarnok (2014), fotó: Bujnovszky Tamás
magam is a társaságukban…), és mégis az újdonság erejével hatottak rám. Általuk egy nyughatatlan, konstruktív elme gondolkodásának legbelsőbb bugyraiba nyerhetett bepillantást a szemlélő. Érvényességükből, frissességükből, dinamikájukból jottányit sem veszítettek mára. Sőt, mintha egyenesen időtlenné váltak volna!
Ide kívánkozik az a sajátos szakmatörténeti ív, amit a kiállítás nagyon szemléletesen megjelenített. Szabadkézi rajzok: műszaki rajzok, művészi igényű látványtervek (többek között Balogh István akvarelljei!). Számítógépes grafikák: műszaki rajzok és látványtervek a kezdeti „kezdetlegestől” (Egyetemi Sportközpont tervpályázat) a professzionális művészi igényűig bezárólag (új Nemzeti Színház tervpályázat). És az örökérvényű makettek minden korszakból (diplomaterv, Domus áruház, szolnoki Mentőállomás). Az építészeti ábrázolás kiállításon felvonultatott tárháza tehát tömören summázta a XX. század utolsó és az új évezred első negyedszázadának teljes szakmai spektrumát.
Némi hiányérzetet keltett bennem, hogy Tóni építész személyiségének másik alappillére, a Tanár, talán nem kapott elég hangsúlyt a kiállításon. Pedig a neve évtizedekre összeforrt a BME Építészmérnöki Karával, azon belül különösen az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékkel, ahol 1988 és 2006 között professzorként és tanszékvezetőként, míg 2002 és 2006 között a kar dékánjaként generációk egész sorát készítette föl a pályára, illetve szolgálta az építészképzés megújításának és menedzselésének az ügyét.
A kiállítás kurátora, Fehérvári Zoltán művészettörténész remek munkát végzett. Szakszerűsége és nagyfokú ügyszeretetet sugárzó erőfeszítései remélhetőleg például szolgálnak az illetékeseknek arra, hogy a kiállított anyag megőrzésre méltó az utókor számára.
Ősök és leszármazottjaik. Apák és fiúk. Mesterek és tanítványok. Öregek és fiatalok. Hagyomány és megújulás. Örökség és innováció. A régi és az új. Időtlenség és időszerűség („modernitás”). Antik és avantgárd. Ez az egyszerű, ám igen dinamikus linearitás a civilizáció egyik alapköve. A legerősebb kapcsolat, ami minden emberi tevékenység mozgatórugója. Érzelmi kapocs, ami talán egyedül lehet képes megmenteni a világot. Amíg létezik, létezik vele a remény is...
Ismertem – és ismerem – Lázár Antalt! E kapocs által sokat tanulhattam építészetről, szakmai kultúráról és éthoszról. Alaposságról, körültekintésről, ügyszeretetről, kitartásról. És ez annak a felelősségét rója rám, hogy minél többen ismerjenek engem is. Hogy legyen mit átadni az utánuk következőknek!
Az Ipartervtől a FUGA-ig – Lázár Antal életműkiállítása a FUGA-ban Az Ipartervtől a fugáig címmel
Kurátor: Fehérvári Zoltán (Az OCTOGON Szécsi Zoltán DLA köszöntőjével tiszteleg a lapunkban is gyakran méltatott alkotó életműve előtt – a lapzárták megszabott időszakai miatt erre csak a kiállítás zárása után tudtunk sort keríteni.)
VENDÉGSÉGBEN AZ ISTENEKNÉL
MI AZ A NÉHÁNY DOLOG, AMI MINDENKINEK ESZÉBE JUT, HA A COMÓI-TÓ VIDÉKÉRE GONDOL? A VÍZ, A HEGYEK, A VILLÁK ÉS KERTEK FELTÉTLENÜL. ELSŐSORBAN EZEK INSPIRÁLTÁK A NUVOLE GARDEN TERVEZŐJÉT, VARRÓ ZOLTÁNT IS A BELSŐ TÉR MEGÁLMODÁSAKOR.
Egy történelmi éra második virágkorát élő tanúja a Comói-tó egyik legfestőibb pontján, 700 méter magasságban elhelyezkedő hotel. Helyén először kaszinó állt, majd az 1910-es évek elején épült meg az art deco stílusjegyeit magán viselő Grand Hotel Milano, az olasz Achille Manfredini tervei alapján.
1911-ben avatták fel a siklót, amely a hegy lábától indul, és közvetlenül a hotelhez visz fel. Az elegáns üdülőhely az 1940-50-es években nem csak a nemzetközi turizmus, hanem a hollywoodi filmipar figyelmét is magára vonta mind forgatási helyszínként, mind a szakma nagyjainak kedvelt úticéljaként. Megfordult itt Marlon Brando, Anna Magnani, Gregory Peck, Vittorio De Sica.
„Ez az egyedülálló helyszín és Európa aranykorának építészeti hagyatéka inspirálta korunk egyik legkiemelkedőbb kortárs designerét, Varró Zoltánt, akit bátor hotel enteriőrjei tettek ismertté világszerte. Varró a klasszikus milánói rezidenciát exkluzív elvarázsolt kastéllyá változtatta, amely 80 szobán és lakosztályon kívül wellness központot, három – köztük egy fine diningot kínáló – éttermet, koktélbárt és borospincét foglal magában” – olvasható a hotel weboldalán.
Varró Zoltánt sajátos stílusa, és abban való szilárd meggyőződése repítette a szakma csúcsára, hogy nem az aktuális trendeknek kell megfelelni; mindig azt kell tenni, amit az ember jónak gondol – vallja. Nem egyfajta lázadó attitűd hajtja, épp ellenkezőleg, az alázat, amely a tervezői gondolkodást az adott hely szellemének, történetének, stílushagyatékának rendeli alá. Ez a fajta önazo -
nosság és bátorság vezette odáig pályáján, hogy szálloda tervezéseit sosem tendereken, hanem meghívásos alapon nyeri el. Nem volt ez másképp a Nuvole Garden esetében sem. A világszínvonalú magyar designer és a szálloda megújulása mögött álló vizionárius Emilio Polillo találkozása sorsszerű volt. A tulajdonos figyelmét 16 éves fia hívta fel a magyar tervezőre, korábbi budapesti munkáját, az Aria Hotelt hozva fel referenciának.
Varró tervezői stílusának jellemzője, hogy azokat az esztétikai kapaszkodókat keresi és találja meg, amelyek segítségével a múltat, jelent és jövőt egyetlen állandó idősíkra lehet kifeszíteni. Az olyan történelmi épületek esetében, mint a Nuvole Garden – ahol az exteriőr megújításánál a történeti hűség volt a cél, szolgáltatások tekintetében pedig a legmodernebb felszereltség –, ez a fajta gondolkodásmód elengedhetetlen. A klasszikus műveltség olyan részletekben mutatkozik meg, mint a hatalmas terasz szőnyegszerű mozaikja vagy a bárnak a római Pantheon kupoláját idéző, falilámpákból körkörösen kirakott mennyezetdísze. Varró keze alatt Szinyei Merse Pál Majális ának mező-részletéből tapétamotívum válik. Emellett a kortárs művészetet is behívja különböző helyzetekben. A szálló legnagyobb étterme, a Blue kéken hullámzó függönyökkel körülölelt termében Uzsaly Márton 10 darabos festménykollekciója erősíti a belsőépítészet nyelvén megszólaltatott víz tematikát. A kompozíció Tom Dixon ikonikus Melt függőlámpájával teljesedik ki. Varró hisz abban, hogy a luxus eléréséhez nem elegendő drága dolgokat egymás mellé pakolni. A fényűző hotelek mindig is érdekelték, ezért kíváncsian járta őket világszerte, és figyelte meg működésük pszichológiáját. Hisz abban, hogy mindennek alapja a koncepcionális tervezés, és hogy a részletek közötti ragasztóanyag maga a történet. Amikor hozzálát egy-egy tervezéshez, behunyja szemét és elképzeli azt az öt alapvető dolgot, ami elsőre eszébe jut a helyről. A Comói-tó esetében ezek a víz, a hegyek, a villák és kertek voltak, valamint a villák kertjeiben tartott, gazdagságot jelképező páva. Egyedi tapéták, drapériák, bútorkárpitok, szőnyegek készültek e témáknak alárendelve. Ezek a Jab Anstoetz, valamint a Tapétagyár termékkínálatában immár bárki számára elérhetők.
A tervezés folyamata egy ennyire összetett és speciális ízlésvilágú projekt esetében nem korlátozódik az enteriőrre. A tervező munkája kiterjed olyan részletekre is, mint a marketing kommunikáció vagy a személyzet betanítása. A tervező teljeskörű service design-t valósít meg. Hozzá köthetők a szálló kiszolgálóegységeinek elnevezései, mint például a Blue vagy Sole étterem, a Negro bár, a Nuvole és Sole lakosztály. Mi több, a hotel névadója is Varró Zoltán.
A Comói-tó környéke egyre inkább a négyévszakos hospitality-re épít. A Nuvole Garden mottója: „Örök nyár”. Ezt kellett tükröznie az enteriőrnek is. A zöldellő környezetet, a hegyláncokat és tóparti hangulatot idéző elemek mellett olyan találékony megoldások is születtek, mint a teljes falszakaszokat beborító spaletták, amelyek mögé fényforrásokat rejtett a tervező, vagy a Nuvole lakosztály cabanás kiképzése. E cabanák – oldalain nyitott, de csillárral, szőnyeggel és egyéb berendezéssel felszerelt sátrak – a környékbeli villák nappali tartózkodásra alkalmas nyári kellékei voltak, megvédve a Nap sugárzásától az arisztokráciát. Az üdítő, piros-fehér csíkos vásznak a lakosztályokon kívül a nagy napozóteraszon is helyet kaptak.
A négyévszakos kihasználtságot többek közt a wellnessre építi a hotelvezetés. Svájc, Ausztria és Németország határán nagy szaunakultúrákkal kell versengeni a látogatók kegyeiért. Egyrészt az adja a Nuvole Garden fürdőjének egyediségét, hogy egy, a sziklákba mélyedő kiszögellésen kapott helyet, terasza a „semmibe
Belsőépítészet: VARRÓ ZOLTÁN | VARRODESIGN
Szöveg: BOLGÁR ESZTER | Építészeti fotó: DARABOS GYÖRGY
SZINTLÉPÉS
GARÁZSCÉGTŐL
A MODERN IRODAHÁZIG
Belsőépítész tervező: ZELLEI HAJNALKA
Szöveg: TAKÁTS FÁBIÁN
Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT
Á R A MV O N A L
Szerző: TRENCSÉNYI ZOLTÁN
Portréfotó:
VÉGH LÁSZLÓ
(Balról) Görög Gergely, Jelenszky Péter
MINT EGY ROMANTIKUS FILMBEN. KIS FAHÁZBÓL INDULTAK, MA MÁR SAJÁT IRODAHÁZUK, SZÁMOS KOMOLY MEGRENDELÉSÜK, ÉS AZ ALVÁLLALKOZÓKKAL EGYÜTT 60-65 MUNKATÁRSUK VAN. AZ EGYKORI KIS VILLANYSZERELŐ CÉGET MA MÁR P&G ELEKTROBAU KFT.-NEK HÍVJÁK, FELADATUK IRODAHÁZAK, BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOKBAN LÉVŐ ÜZLETEK ELEKTROMOS KIVITELEZÉSE –ERŐSÁRAM-VILÁGÍTÁSTECHNIKA, STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK, ELEKTROMOS VAGYONVÉDELEM, CCTV RENDSZEREK, TŰZJELZŐ-HÁLÓZATOK ÉS TŰZVÉDELMI ZÁRÁSOK ELKÉSZÍTÉSE. GÖRÖG GERGELY, A CÉG EGYIK ALAPÍTÓJA, VEZETŐJE MEGOSZTOTTA VELÜNK AZT A TITKOT IS, HOGYAN LEHET EKKORÁRA NŐNI. ÖSSZESEN TIZENHAT ÓRÁT KELL DOLGOZNI ÉRTE. TÍZ ÉVIG. MINDEN NAP.
A P&G Elektrobau Kft. 2009-ben alakult, de bizonyára nem minden előzmény nélkül.
Alapítótársammal, Jelenszky Péterrel már korábban is együtt dolgoztunk egy villanyszereléssel foglalkozó cégnél, ám egy idő után úgy gondoltuk, tudnánk ezt a munkát hatékonyabban, jobban, szervezettebben is csinálni.
Honnan lettek munkatársaik?
Eleinte nem gondoltunk arra, hogy további munkatársakra volna szükség. Kiléptünk attól a cégtől, ahol addig alkalmazásban álltunk, és egyetlen plusz emberrel elkezdtünk mi, magunk dolgozni. Eleinte kicsiben gondolkoztunk.
Göröngyös út vezetett a jelenlegi, sikeres céghez?
Nem volt egyszerű, az biztos. Egy kis faházban kezdtük a céges életünket, és mivel 2009-ben megbillent a gazdaság, az építőipar is nehéz helyzetbe került, mindez minket is rosszul érintett. Megesett, hogy benzinre sem volt pénzünk, amikor elindultunk volna felmérni egy munkát. Végül a korábbi szerelésből megmaradt rézhulladékot vittük a MÉH-be, az ott kapott pénzből tankoltunk.
Filmszerű kezdetek. Nem gondoltak arra, hogy feladják?
Nem. Éppen ellenkezőleg. Nagyon sokat dolgoztunk, éveken át napi tizenhat-tizenhét órát, még szombaton és vasárnap is. Valószínűleg jól végeztük a munkánkat, mert egyre több lett a megrendelés. Pedig nem csináltunk semmi különöset, csak a megrendelők igényei szerint, határidőre, tisztességesen és korrekt áron elvégeztük, amit kellett.
Viszonylag egyszerű, de hatásos trükk. Mi volt az első nagyobb lehetőség?
Kezdetben mindent elvállaltunk: nyaralók, családi házak, kis garázsok villanyszerelését, de mert voltak korábbi kapcsolataink komolyabb cégekkel, generálkivitelezőkkel is, így rövidesen megkaptuk az első nagy munkát attól a cégtől, amelynek fejlődésünk során talán a legtöbbet köszönhetjük. Egy hatezer négyzetméteres belvárosi szálloda, a Casati Hotel villanyszerelési munkáit bízták ránk. Ez persze kockázatos volt a megbízó részéről, és bennünk is volt egy kis izgalom. De mert rendben volt minden, ezt egyre nagyobb megbízások követték.
Ekkor már nemcsak munka volt, talán pénz is. Igen, de az első tíz évben a megélhetéshez szükséges összegeken kívül minden bevételünket visszaforgattuk a cégbe. Új kollégákat kellett felvennünk, el kellett látnunk őket autókkal, profi gépekkel. Szerencsére nagyon jó szerződéseket tudtunk kötni komoly beszállító cégekkel, többek között a HILTI-vel, márpedig az ő termékeik közül bármelyikről el lehet mondani, hogy az építőipari gépek Ferrarija. És jó szerződéseket kötöttünk villamosipari anyagok komoly beszállítóival is, ami lényeges volt, mert nagyon meglódult a fejlődésünk. Nagy, fontos projektek következtek.
Melyek ezek?
A hotel után jöttek a H&M, a Vodafone, a Nespresso és a Van Graaf üzletei, egyre jobb szerződéseket kaptunk, egyre jobban hittek bennünk a generálkivitelezők. Végül eljutottunk oda, hogy zöldmezős beruházásokban vettünk részt, irodaházak teljes elektromos kivitelezését bízták ránk. A cég fejlődött, ráadásul úgy, hogy soha egy fillérnyi hitelfedezetre sem volt szükségünk. Aztán eljött a pillanat, amikor egyszerre csináltunk egy nagy irodaházat, a Magyar Nemzeti Bank épületét és egy Thyssenkrupp-irodaházat. Bár ez nagyon jó bevétel volt, de akkor, ott azért rezgett a léc.
Nem volt elég ember…
Munkaerő is kellett, de ami ugyanilyen fontos, szükség volt olyanokra, akik a munkákat irányítani tudják. Úgyhogy tíz évvel az alapítás
után, 2019-ben elkezdtünk gondolkodni azon, hogy hosszú távon is alkalmaznunk kellene középvezetőket, mert a társammal már nem tudtunk mindent fejben tartani, átlátni, irányítani. Mind szervezettebbé vált a cég, elkezdtünk üzemelni mint cégcsoport. Ennek pedig az volt az oka, hogy minden munkánkhoz elosztószekrények kellettek, és egy idő után arra gondoltunk, hogy külsős cégek helyett saját gyártásban is meg tudjuk csinálni. Ma már magunknak gyártjuk az elosztószekrényeket, így nem kell várnunk arra, hogy egy alvállalkozó legyártsa ezeket. Gyorsabbak lettünk, és olcsóbbak is.
Mi volt a következő nagy lépés?
Elkezdtünk gyengeárammal is foglalkozni. IT-hálózat, biztonságtechnikai és vagyonvédelmi rendszerek, kamera-, riasztó- vagy beléptetőrendszerek kiépítését vállaltuk. Mindezt egyelőre úgy csináljuk, hogy kitűnő cégekkel tudtunk keretszerződést kötni. Azt szoktam mondani, hogy már mindent megcsinálunk, ami vezetéken megy. Mindinkább cél lett az ipari szféra, irodák elektromos kivitelezése. Csak a példa kedvéért: ilyenek voltak később a Citibank vagy a Microsoft irodái, dolgoztunk a MOM Parkban, a Graphisoft Parkban, Medicover épületekben. Ma már elmondható, hogy mindig van megrendelésünk. Harminc állandó munkatársunk van, az alvállalkozókkal együtt hatvanan végezzük a P&G Elektrobau Kft. feladatait.
A felsorolt munkák között biztosan több is akad, amely igényelt valamiféle különleges szaktudást.
Például a Medicover orvosi felhasználású tereiben a szokásostól eltérő feladataink voltak, de az irodaházak elektromos szerelése sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Tűzvédelmi, szabványossági szempontok, számos szigorú feltételnek kell megfelelni.
Arról nem beszélve, hogy az elektromos rendszerek kiépítése mindinkább összekacsint a belsőépítészettel.
Sok olyan munkánk van, amikor a belsőépítészekkel szorosan együtt kell működnünk, komolyan figyelembe kell vennünk az igényeiket. És ezek néha fejtörést okoznak.
Nemrég elkészült a saját irodaházuk, amely egyrészt tekintélyt ad a cégnek, másrészt otthont.
Régóta dédelgetett álmunk volt, hogy legyen egy saját otthonunk, saját irodaházunk. Olyan, amelyben kényelmesen elférünk, és elfér a műhely, valamint az összes iroda is. Találtunk egy megfelelő fejlesztési hitelt, amelynek segítségével megépíthettük. Nem akartunk ipari övezetekbe menni, nekünk a XV. kerület tökéletes, közel az M3-as autópályához, közel a városhoz, ennek minden tekintetben kitűnő a lokációja.
Kivitelezőket bizonyára könnyen találtak…
Jó kapcsolataink miatt természetesen könnyen találtunk kivitelezőket, olyanokat ráadásul, akik gyorsan és hibátlanul dolgoztak. Tavaly februárban kezdtük el az építkezést, októberben költöztünk. Az egyetlen, ami kicsit csúszott, az a villanyszerelés… Az épület egyébként négyszázötven négyzetméter, tudni kell róla, hogy önellátó, a tető tele van napelemmel, hőszivattyús hűtés-fűtés rendszert alkalmazunk, egyedül a vízfogyasztásért kell fizetnünk. Különlegessége, hogy ez egy fordított épület: a földszinti része vasbeton pilléreken áll, az ezeket kitöltő része tégla, az emelet pedig teljes egészében betonszerkezet, még a tető is. Amikor a ház szerkezetkész volt, a járókelők és a környékbeliek a csodájára jártak, még a fővárosi építésztanácstól is kértek bejárási lehetőséget a megtekintésre. A fő szempont az volt, hogy komfortos és otthonos, 21. századi épületet tudjunk építeni, a kollégák jól érezzék magukat a világos, nagy terekkel bíró, nyáron hűvös, télen meleg ingatlanban. Boldogok vagyunk, hogy mindezt sikerült elérni.
EMBERKÖZPONTÚ
AZ ÉV DESIGN IRODÁJA DÍJAS
ITRON KÖZPONT
INNOVÁCIÓ
Belsőépítészet: OLÁH NIKOLETT, FELHŐ ANITA, KUTHI ANIKÓ | PONT CO.LAB
Szöveg: FARKAS ZSÓFIA Fotó: HLINKA ZSOLT
IF AT FIRST YOU DO SUCCEED, TRY SOMETHING HARDER.
Our Design & Build Service line exceeds the expectations year by year. We thrive to deliver highly functional and livable office environment. More than twenty successfully completed projects and satisfied clients in the recent years is the proof.
BETÖLTETLEN ŰR
PLESKOVICS VIOLA
Amonográfia talán az egyik leglehetetlenebb műfaj.
Gondoljunk csak bele: egy életről van szó, amit olvas ható, kézbe vehető, tárgyi formába kell önteni valahogy.
Finta József halálát követően bő egy év telt el a teljes pályát összegző monográfia bemutatójáig, ami elsőre meglepő volt, hiszen ilyen hatalmas életmű feldolgozásához – jelentősége és mérete miatt is – évek tűnnek reálisnak, arról nem is beszélve, hogy a kellő távolság is szükséges az objektív történeti feldolgozáshoz. Aztán hamar kitisztult a kép a nagykötet hátteréről. Dénes Eszter ugyanis a Finta Józseffel történő több mint 40 alkalmas beszélgetés alapján írta meg ezt a kétnyelvű (magyar- angol) könyvet az MMA Kiadó gondozásában. Ez a munka tehát pont, hogy a jövőbeli monográfiák legfontosabb forrásává válhat, hiszen olyan szempontokat és információkat, a mesterrel való személyes találkozások, beszélgetések dokumentációját is felmutatja, amelyek a jövő kutatóit már nem segíthetik. Másvalamiben is egyedi a jövőbeli Finta-könyvek között – ez a munka ugyanis nem csupán az építészt segít megismerni, hanem magát az embert is.
A könyvnek grafikailag és tartalmilag nagyon ritmikus és tiszta a felépítése – külön kiemelendő, hogy a legfontosabb épületek részletezése előtt van egy-egy bevezető fejezet az adott épületcsokor történeti kontextusáról is. Ez azért is fontos, mert a háború utáni évtizedek recepciója épp sorsdöntő átalakuláson megy keresztül, de még nincs annyi tudás és elérhető feldolgozás, hogy el tudjuk ezeket az épületeket bennük egyenként helyezni. A könyv ügyesen csepegteti a korabeli, szükséges háttérinformációkat, és ebben annyira jó egyébként, hogy Az osztrák hitel résznél is úgy elmerül az ember, hogy egy ponton már mérgelődtem a több belsőépítészeti fotóért vagy a Sofitel részletezéséért is (Tervező: Zalaváry Lajos). Gyorsan meg kellett azonban rázni a fejem, hogy nem a könyv a hibás, hiszen most Finta József a főszereplő. Csak hát a dunai hotelsor esetében is olyan feldolgozatlan témákról ad ez a könyv végre olvasmányos ismertetést, hogy örül az ember, ha elmélyedhetünk végre ezekben.
A képanyag vitathatatlanul nagy ereje a kiadványnak. A látványos archívok mellett természetesen nem jöhetett létre Fintakönyv fantasztikus rajzi anyag nélkül sem, melynek digitális tervezési világunkban még inkább értékesebb szerepe van. Ehhez a 153. oldal karikatúrája különösen szívszorító – és hát pontosan ezek a tűpontos, ironizáló karikatúrák azok, amelyek szintén nem hiányozhattak az ismert épületek fotói mellől.
DÉNES ESZTER FINTA - JÓZSEF ÉPÍTÉSZETE KÖNYVTERV: KLUDOVÁCZ ANDRÁS ANGOL FORDÍTÁS: SARKADY-HART KRISZTINA MMA KIADÓ, BUDAPEST, 2024, 312 OLDAL
Viszont az illusztrációk csoportjában lett egy meglepő harmadik műfaj is a lapokon: ez pedig az építész saját maga által írt versei. A személyesebb fejezetek és rajzok mellett ezekkel a versekkel kaphatunk képet arról az emberről, aki már életében tisztában volt vele, hogy beírta magát a történelembe. Ennek ellenére harsány magabiztosság helyett egy nagyon önreflektív, jószívű, helyenként pedig kicsit csalódott alkotó képét is látjuk magunk előtt.
Dénes Eszternek óriási lehetett a kihívás, hogy ennyi idő alatt ilyen volumenű gyűjtést, írást hajtson végre.
De ne feledjük a Finta Stúdiót sem, mely a napi munka és jelenlegi tervezési kihívások mellett időt szán az archívum rendszerezésére, kikeresi a szükséges terveket, amik ráadásul sokszor olyan fájlokban találhatóak meg, amelyek nem kompatibilisek napjaink nyomdai követelményeivel. Köszönjük nekik e könyvet, mely egy legenda hiányát segít feldolgozni azoknak, akik ismerték, és azoknak is, akik nem voltak ilyen szerencsések. Guczogi Györgyhöz érkezve egy tárgyalásra, beléphettem egyszer abba a térbe, ahol ott volt Finta József papír-, rajz- és tervhegyekben örvénylő munkaállomása is. Soha nem jártam azelőtt ott, és én sajnos soha nem is ismerhettem őt személyesen, de még így, kívülállóként is leírhatatlan volt az az űr, az a hiány, ami annál az asztalnál uralkodott nélküle.
SHAPR3D ÚJ IRODÁJA
AZ AKADEMIA OFFICES
IRODAHÁZBAN
Építész tervező: RABB DONÁT, DR. ALEXA ZSOLT, DR. SCHRECK ÁKOS | MINUSPLUS
Szöveg: MARTINKÓ JÓZSEF
Építészeti fotó: TÖRÖK TAMÁS
EVOLÚCIÓ
Építészet: SIMON VIKTÓRIA DLA
Szöveg: BOTZHEIM BÁLINT
Építészeti fotó: JAKSA BÁLINT
Archív: FORTEPAN
CODE DIGITÁLIS ÉLMÉNYKÖZPONT, VESZPRÉM
A KÉSŐ-MODERN ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG TANÚI MA KÜLÖ -
NÖSEN VESZÉLYEZTETETTEK, EGYRE-MÁSRA BONTJÁK LE
A KORSZAKOT FÉMJELZŐ ÉRTÉKES ÉPÜLETEKET. A VESZP -
RÉMIEK ÁLTAL CSAK DIMITROVNAK NEVEZETT MŰVELŐDÉSI HÁZ FELETT IS SÖTÉT FELLEGEK GYÜLEKEZTEK, 2015 ÓTA
ÁLLT ELHAGYOTTAN, A NAPFÉNY AKKOR CSILLANT MEG ÚJRA,
AMIKOR A VESZPRÉM-BALATON 2023 EURÓPA KULTURÁLIS
FŐVÁROSA PROGRAM KERETÉBEN AZ ÉPÜLETNEK ÚJ FUNKCIÓT TALÁLTAK. HOSSZANTI, TÉGLALAP ALAPRAJZÚ RÉSZÉBEN
HOZTÁK LÉTRE A HANGÁR KÖNNYŰZENEI KÖZPONTOT MÉG
2023-BAN, MAJD A VOLT SZÍNHÁZ HATSZÖG ALAKÚ ÉPÜLETRÉSZÉBEN ADTÁK ÁT 2025 MÁRCIUSÁBAN A CODE (CENTER OF DIGITAL EXPERIENCES) DIGITÁLIS ÉLMÉNYKÖZPONTOT.
aLUmíniUm ajtóK, aBLaKoK, portáLoK, FÜggÖnYFaLaK, KUpoLáK, téLiKerteK
gYártása szereLése
ALUSCHLOSSER Kft.
2151. Fót, józseF attiLa U. 39.
teL.: (+36-20) 315 6848
e-maiL:
aLUschLossertitKarsag@gmaiL.com
WeB: WWW.aLUschLosser.hU
10. oLdaL
aLUminiUm rendszereK
ALUpROf – HUngARy Kft.
2120 dUnaKeszi, BagoLY U. 11.
teL.: +36 27 542 600
e-maiL: aLUproF@aLUproF.hU
WeB: WWW.aLUproF.eU
B2
aLUmíniUm szerKezetŰ
ÜvegFaLaK KiviteLezése nORdiKAL Kft.
1117 BUdapest, aLíz Utca 1. B/Fsz.
teL.: +36 70 204 0052
emaiL: nordiKaL@nordiKaL.hU
WeB: WWW.nordiKaL.hU
103. oLdaL
árnYéKoLástechniKa ROLL-LAmELL Kft.
2120 dUnaKeszi, Bem józseF U. 5.
teL.: +36 30 257 1531
e-maiL: inFo@roLL-LameLL.hU
WeB: WWW UmBroLL.hU
B4
árnYéKoLástechniKa teXtíLiáK JAB JOSEf AnStOEtZ Kg mAgyARORSZÁgi KÉpViSELEt
1126 BUdapest, agárdi út 3/B.
teL.: (+36-1) 235-6050
FaX: (+36-1) 235-6058
e-maiL: saLes-hU@jaB.de
WeB: WWW.jaB.de
137. oLdaL
BeLtéri ajtóK, téreLváLasztóK, KonYhaBútoroK, design BútoroK ARKHEnEA
1054 BUdapest, hoLd U. 21.
teL.: (+36-1) 302 8150, 302 8151
moBiL: (+36-30) 302 8150 e-maiL: arKhenea@arKhenea.hU WeB: WWW.arKhenea.hU
5., 9. oLdaL
Biztonsági viLágítási rendszereK
LUmEntROn ELECtROniC Kft
1025 BUdapest, szépvÖLgYi út 146.
teL.: +36 30 636 2861
e-maiL: LUmentron@LUmentron.eU WeB: WWW LUmentron.eU
65. oLdaL
code digitáLis éLménYeK KÖzpontja VESZpRÉm-BALAtOn 2023 ZRt. 8200 veszprém, cserhát Ltp. 8 teL.:( +36-1) 225 6600
e-maiL: inFo@veszpremBaLaton2023.hU, inFo@codeveszprem.hU WeB: veszpremBaLaton2023.hU WWW. codeveszprem.hU
8. oLdaL
egYedi Üvegezési mUnKáLatoK dUAL gLASS Kft. 2241 sÜLYsáp, ipar Utca 14/a. teL.: (+36-20) 211 5151
e-maiL: arajanLat@dUaLgLass.hU WeB: WWW.dUaLgLass.hU
16. oLd
eLeKtromos KiviteLező, Berendezés gYártás p&g ELEKtROBAU CÉgCSOpORt
1152 BUdapest, aporháza Utca 23. teL.: +36 1 306 0620
e-maiL: iroda@pgeLeKtroBaU.hU WeB: WWW.pgeLeKtroBaU.hU
144. oLdaL
építőanYag gYártás és KeresKedeLem
SCHöCK HUngÁRiA Kft.
2040 BUdaÖrs, szaBadság út 117/a
teL.: +36 23 507272
e-maiL: inFo@schoecK.hU
WeB: WWW.schoecK.hU
17. oLdaL
épÜLetgépészeti KiviteLezés
EnSi Kft. groUpama aréna
1091 BUdapest, ÜLLői út 129., 1. emeLet, 5. sz. iroda
teLeFon: +36 1 248-2199, +36 30 747-6917
teLeFaX: +36 1 248-2190
e-maiL: ensi@ensi.hU
WeB: WWW.ensi.hU
96-97. oLdaL
Fém és Fa áLmennYezeteK és FaLi
BUrKoLatoK
EUROtREnd-2000
2600 vác, széchenYi istván Utca 19. i/3.
teL.: +3630 383 1619
e-maiL: inFo@FemmennYezet.hU
WeB: WWW FemmennYezet.hU WWW FamennYezet.hU
105. oLdaL
Feszített szerKezeteK, KÖnnYŰszerKezetes épÜLeteK gYártása, KiviteLezése gRABOpLAn Kft.
9027 gYőr, BútorgYári U. 4.
teL.: +36 96 550 700 e-maiL: inFo@graBopLan.hU WeB: WWW.graBopLan.hU
63. oLdaL
garázsKapUK, ajtóK, ipari KapUrendszereK ForgaLmazása HöRmAnn HUngÁRiA Kft.
2310 szigetszentmiKLós, LeshegY U. 15.
teL.: +36 24 525 100
FaX: +36 24 525 110
e-maiL: inFo@hormann.hU
WeB: WWW.hormann.hU
30. oLdaL
generáLKiviteLezés, Fit-oUt KiviteLezés, ingatLanFejLesztés fitOUt ZRt.
FerrUm irodaház - 1139 BUdapest, LomB Utca 37-39. teL.: (+36-1) 700 1730 e-maiL: inFo@FitoUt.hU WeB: WWW FitoUt.hU
1. oLdaL
gipszKarton szereLés áLmennYezet eLőtétFaLaK, tetőtér Beépítés, váLaszFaLaK, díszítőeLemeK, aKnaFaLaK, tŰzgátLó szerKezeteK, Feszített FóLiás áLmennYezeteK BAKARt Kft. 1115 BUdapest, Fejér Lipót KÖz 7. teL.: (+36-1) 205-3587 FaX.: (+36 1) 205-3588 moBiL: (+36 30) 171-6166 e-maiL: BaKart@t-onLine.hU, BaKartiroda@BaKart.hU
104. oLdaL
horeca iroda Berendezés és BUrKoLat ForgaLmazás, BeLsőépítészeti szoLgáLtatásoK, design&BUiLd WEStWOOd gROUp Kft. 1093 BUdapest, KÖzraKtár Utca 12/a. 4. em. 1. teL.: +3670 529 6505 varga andrea (director oF saLes) +3630 520 6199 gLavatitY LUca (head oF project management) emaiL: saLes@Wdi.hU WeB:WWW WestWoodgroUp.hU
94. oLdaL
ingatLan BérBeadás OptinVESt ZRt. 1052 BUdapest, deáK Ferenc tér 3. teL.: +36 30 196 0000 e-maiL: inFo@optinvest.eU WeB: WWW.optinvest.eU
44. oLdaL
ingatLanFejLesztés, BeFeKtetés, ÜzemeLtetés Cpi HUngARy 1139 BUdapest, váci út 99-105., 6. emeLet BaLance haLL teL.:( +36-1) 225 6600 e-maiL: hUngarY@cpipg.com WeB: WWW.cpigroUp.hU
11. oLdaL
ingatLan tanácsadás CUSHmAn & WAKEfiELd nEmZEtKöZi
ingAtLAn tAnÁCSAdó Kft.
1052 BUdapest, deáK Ferenc Utca 5. teL.: +36 1 268 1288 e-maiL: inFo.BUdapest@cUshWaKe.com WeB: cUshmanWaKeFieLd.com
154. oLdaL
KULtUráLis tér
dUgAttyúS BUdApESt 1024 BUdapest, margit KÖrút 15-17. e-maiL: inFo@dUgattYUs.hU WeB: WWW.dUgattYUs.hU dUgattYUsBUdapest@gmaiL.com instagram: https://WWW.instagram. com/dUgattYUs_Bp/ FaceBooK: https://WWW FaceBooK.com/ peopLe/dUgattY%c3%Bas/61572922157718/ 12-13. oLdaL
KÜLtéri minőségi Fa nYíLászáróK
JAnKó fAipARi Kft.
7971 hoBoL asztaLos jános Utca 54. teL.: (+36-73) 510 177, (+36-73) 510 286 e-maiL: inFo@janKoKFt.hU
WeB: WWW.janKoKFt.hU
3. oLdaL
LaKBerendezés
mAxCity LAKBEREndEZÉSi BEVÁSÁRLóKöZpOnt 2045 tÖrÖKBáLint, tóparK Utca 1/a teL.: (+36-23) 532-660 e-maiL: marKeting@maXcitY.hU
WeB: WWW.maXcitY.hU
2-3. oLdaL
pascaL egYedi és szaBvánY ajtóK, jan prémiUm BeLtéri ajtóK jap eXcLUsive ajtórendszereK, ecLisse innovatív toLó és nYíLóajtóK. FULL-doors design ajtó AJtógyÁR Kft.
1038 BUdapest, FÜrdő Utca 2. teL.: (+36-1) 998-8833
e-maiL: inFo@ajtogYar.hU WeB: WWW.ajtogYar.hU
6. oLdaL
proFesszionáLis árnYéKoLás és természetes szeLLőzés ARCHiSHAdE Kft.
2120 dUnaKeszi, paLLag Utca 47. teL.: +3630 219 4740 e-maiL: LaszLo.Bodis@archishade.hU WeB: WWW.archishade.hU
7. oLdaL
ragasztóK, FUgázóK, vízszigeteLési terméKeK, FestéKeK, hőszigeteLési rendszereK mApEi Kft.
2040 BUdaÖrs, sport Utca 2. teL.: +36 23 501 670 FaX: +36 23 501 666 e-maiL: mapei@mapei.hU WeB: WWW.mapei.hU
14. oLdaL
reKLámgYártás teLjesKÖrŰen
ViLL-fÉny Kft.
2142 nagYtarcsa, FeLső ipari Krt. 9. 1.ajtó
teL.: +36 30 525 1501 e-maiL: viLLFenY@viLLFenY.hU
WeB: WWW.viLLFenY.hU
146. oLdaL
szerKezetépítés mORAtUS SZERKEZEtÉpítő Kft.
1037 BUdapest, Bojtár U. 51. teL.: +36 1 466 4827
e-maiL: inFo@moratUs.hU
WeB: WWW.moratUs.hU
100. oLdaL
teLeKommUniKációs eszKÖz
KisKeresKedeLme (Bang&oLUFsen)
AUdiOLiVing Kft.
1124 BUdapest, aLKotás Utca 55. hiLLside irodaház
teL.: +36 30 376 3547
e-maiL: moLnar.andras@aUdioLiving.hU WeB: WWW.aUdioLiving.hU
B3
terrazzo design FLoors
LátszóBeton, épÜLet-mŰemLéK FeLújítás, új-UtóLagos vízszigeteLés
mC-BAUCHEmiE Kft. 1115 BUdapest, BartóK BéLa út 105-113. teL.: +3620 987 1477 e-maiL: inFo@mc-BaUchemie.hU WeB: WWW.mc-BaUchemie.hU
62. oLdaL
tető- és homLoKzatBUrKoLatoK pREfA HUngÁRiA Kft. 2040 BUdaÖrs, gYár U. 2., BUdaÖrsi ipari parK teL.: (+36-30) 686 6786 e-maiL: oFFice.hU@preFa.com WeB: WWW.preFa.hU
15. oLdaL
tŰzjeLző rendszereK fiREtROn BiZtOnSÁgtECHniKAi Kft 1025 BUdapest, szépvÖLgYi út 146. teL: +36 20 488 8848 e-maiL: Firetron@Firetron.hU WeB: WWW Firetron.hU
107. oLdaL
tŰzvédeLmi, BiztonságtechniKai és egYéB gYengeáramú rendszereK, szaKtanácsadás tervezés KiviteLezés és KarBantartás mELdE Kft. 1116 BUdapest, építész U. 8-12. teL.: +36 1 385 0842 e-maiL: inFo@meLde.hU WeB: WWW.meLde.hU
102. oLdaL
Üvegezett tŰzgátLó megoLdásoK COOLfiRE Kft. 1149, BUdapest KÖvér Lajos U. 31-37. teL.: +36 20 978 4346 e-maiL: inFo@cooLFire.hU WeB: WWW.cooLFire.hU 4., 98-99. oLdaL
viLágítástervezés LUmOCOnCEpt Kft 1115 BUdapest, BartóK BéLa út 133-135. teL.: +36 70 267 1666 e-maiL: inFo@LUmoconcept.com WeB: WWW LUmoconcept.com
106. oLdaL
viLLamosipari KÖzép- és KisFeszÜLtségŰ mUnKáK ViLL-KORR HUngÁRiA Kft. 9027 gYőr, BerKenYeFa sor 9. teL.: +36 96 512 480 e-maiL: inFo@viLLKorr.hU WeB: WWW.viLLKorr.hU 64., 101. oLdaL
vízeLvezetési és víztisztítási megoLdásoK KÜLtéren és BeLtéren ACO KERESKEdELmi Kft. 2330 dUnaharaszti, jedLiK ánYos Utca 24. teLeFonszám:e-maiL: acohU.@aco.hU WeB: WWW.aco.hU
107. oLdaL