MŰVÉSZBEJÁRÓ
Harmadévesen már a városi opera- és balettszínház szinte minden zenés színpadi produkciójában fellépett: hallhatta a közönség a Pikk dáma, a Jolanta, a Traviata, az Anyegin, a Faust és a Bajazzók előadásain. 1987-ben megnyerte az énekesek összoroszországi versenyét, majd néhány hónappal később a Bakuban megrendezett Glinka Összszövetségi Verseny győztese lett. Hamarosan rendszeresen turnézott Oroszország és más szövetségi köztársaságok városaiban. 1988-ban övé lett a toulouse-i énekverseny fődíja, 1989-ben a BBC Cardiff Singer of the World nemzetközi verseny nagydíjasa lett. Ezzel a győzelemmel kitárult előtte Európa és a nagyvilág: Berlin és München operaházai, a Covent Garden, a milanói Scala, a New York-i Metropolitan, és természetesen továbbra is a nagy orosz zenés színházak, a Mariinszkij és a Bolsoj lettek sikerének színhelyei. Ő lett „az” orosz énekes, aki még a Vörös téren is szólókoncertet ad. Repertoárján Bellini, Verdi, Rimszkij-Korszakov, Rossini, Csajkovszkij, Leoncavallo művei szerepelnek – és énekel népdalokat, románcokat, dalciklusokat is. Otthon érzi magát Oroszországban, de Angliában is, ahol évek óta él. „Énem jelentős részét alkotják az orosz hagyományok, jelen vannak mindenben, amit jól csinálok. De már egészen kozmopolita lettem. Azt is mondják, olyan a hangom, mintha olasznak születtem volna.”
Fotó © Pavel Antonov
Dmitrij Hvorosztovszkij
Az egyik legrégibb orosz együttes Az Uráli Filharmonikus Zenekart a híres orosz karmester, Mark Paverman alapította 1936ban – akkor még a Szverdlovszki Rádió állandó zenei együtteseként. Az azóta is a városban (mai nevén Jekatyerinburgban) működő zenekar az egyik legrégibb vezető orosz szimfonikus együttes, amellyel megalakulásának pillanatától az egykori Szovjetunió legrangosabb karmesterei, szólistái, zeneszerzői dolgoztak együtt. 1991-től folyamatosan turnézik külföldön is, 1992-ben vette fel mai nevét. A pultok mögött száz muzsikus foglal helyet, akik évente mintegy száz önálló hangversenyt adnak. Az Uráli Filharmonikus Zenekar a kétezres években európai fellépések tucatjain adott bizonyságot technikai felkészültségéről, muzikalitásáról, amelyről a legrangosabb szaklapok is elismeréssel nyilatkoztak. Olyan szólistákkal dolgozott együtt, mint Borisz Berezovszkij, Gyenyisz Macujev, Gidon Kremer, Vlagyimir Szpivakov, Msztyiszlav Rosztropovics, Natalija Gutman, Valerij Gergijev.
28 müpa
magazin 2016 március–április
Abban a programban, amelyet április 2-án, a Müpa pódiumán szólaltat meg, Hvorosztovszkij magával hozza otthonát: szülőföldje zenekarával áll a közönség elé, műsorának első részében csak orosz műveket szólaltatva meg. 2015 januárjában debütált az énekes Rubinstein Démonjában, a kísérteties-romantikus szerelmi operában, amelynek szövegkönyve Lermontov napkeleti elbeszélése alapján készült. A Démon – a világtól elidegenedett költő jelképes alakja – letaszíttatik az égből, s a földre szállva beleszeret Tamarába, a kau kázusi Gudál herceg leányába. Elveszejti annak vőlegényét, és csókjával megöli a lányt. Csajkovszkij operája, a Puskin-novella nyomán komponált Pikk dáma immár negyedszázada Hvorosztovszkij repertoárjának állandó része. Tomszkij csodálatos balladája, amelyet talán soha senki nem énekelt szebben, mint ő, végzetes események sorát indítja útjára. A műsor orosz fejezetét az Igor herceg részlete zárja: az oroszok hősi énekét feldolgozó Borogyin-opera népzenére épülő dallamai újból alkalmat adnak arra, hogy Hvorosztovszkij teljes szláv pompájában megzengesse kiművelt, hősies, férfias hangját.