Pesti Hírlap 08.14.

Magyar Oscar-díjasok a Csillagösvényen | Újra nemzetközi filmek forognak Budapesten

16

2020 | 08 | 14

HÉTVÉGI KIADÁS

10

Maradj otthon?

Enni vagy nem enni 11

Gazdátlanok 14

Látogatási idő 15

ISKOLAKEZDÉS

2

Magyar csapat

FOTÓ KOVÁCS TAMÁS - MTI

{ PESTIHIRLAP.HU } • 2 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

De nehéz az iskolakezdés...

Három hét múlva indul az iskola, és rengeteg még a bizonytalanság. Ez sem a pedagógusoknak, sem a szülőknek, sem a gyerekeknek nem jó. Az állam a klasszikus iskolakezdésre készül – ez lenne jobb mindenkinek, de ha beüt a tömeges távoktatási kényszer, akkor az könnyen okozhat hatalmas problémát. Úgy tűnik, hogy a hagyományos rend szerint kezdhetik meg a 2020–2021-es tanévet a diákok.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a „koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást”. A kormány és az Operatív Törzs figyeli a járvány alakulását, és ha úgy ítélik meg, hogy szükséges, akkor további intézkedéseket hoznak. A szakszervezetek szerint viszont a kormány a tervekről nem kommunikál az intézmények felé, ahogy a hét elején még azt sem tudták pontosan, hogy miként fog kinézni az idei tanév.

A Klebelsberg Központ (KK) azt közölte a Pesti Hírlappal, hogy „az iskolák részletes protokollt fognak kapni a járvány elleni védekezést segítő teendőkről az Emberi Erőforrások Minisztériumától, amely az iskolák mindennapos életével összefüggő kérdésekre is kitér”. Hozzátették: „A végleges protokollt valamen�nyi érintett intézményvezető és intézmény részére a minisztérium ki fogja küldeni.”

Az Emmi szerint „felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával el-

kerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése”. A veszélyhelyzet idején elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben gyűjtött tapasztalatokat és eredményeket az Emmi, az iskolák, valamint a pedagógusok is elem z i k, és sza k ma i egyeztetéseket követően a hagyományos iskolarend keretében is alkalmazzák.

Terveket akarnak az iskolák „Hétfőn beszéltem iskolaigazgatókkal, akkor még semmiféle információt nem kaptam sehonnan” – kezdte Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) elnökhelyettese. „Arról már hallottam, hogy a KRÉTA rendszert (a diákok d i g i t á l i s e l l e n ő r z ő j e – a szerk.) felkészítik arra, hogy ha mégis lesz digitális oktatás, akkor az működjön. Viszont ez nem egy tananyagra fejlesztett rendszer, hanem egy közigazgatási, adatvezető felület, ahol például a hiányzásokat vezetik” – mondta Komjáthy. Hozzátette, hogy az új Nemzeti alaptantervet kötelező bevezetni az első, az

ötödik és a kilencedik évfolyamnak. Viszont digitális oktatás esetén nincs terv arra, hogy ezt a tanárok hogyan tudják majd megoldani. Úgy látja, összességében elég frusztráltak a pedagógusok, és várják, hogy információkat kapjanak.

„Megértjük, hogy a hatóságok figyelik a járványhelyzetet, de ez nem elég.

A legjobb megoldás az lenne, ha lenne A és B terv, így ha minden érintett időben megismeri ezeket, akkor a második hullámnál gyorsan váltani lehetne egyikről a másikra” – mondta az elnökhelyettes.

Radó Péter oktatási szakértő szerint is szükség lehet a különböző tervekre, de mint mondta, a legnagyobb kihívás most az, hogy senki nem tudja, mire készüljön: „A kormány általában hallgat, nem mond semmit, de

ebben az esetben, kivételesen és valószínűleg, azért csinálják ezt, mert nekik sincs ötletük. Nem lehet tudni, hogy egy hónap vagy 2 hét múlva hogyan fognak alakulni a számok. A legjobb az lenne, ha a kormány mindenféle variációra felkészülne. Az A terv az lehet, hogy a rendes oktatásra készülnek az iskolák, a B, hogy valamilyen hibrid megoldásra, a C pedig, hogy megint teljesen digitális oktatás lesz. Mindenképp drukkolni kell, hogy az A terv lépjen életbe, mert a rendszer nincs felkészülve a többire.”

Sok gyereknek nincs eszköze Korábban Szűcs Tamás, a PDSZ időközben lemondott elnöke a digitális oktatással kapcsolatban azt mondta, hogy a tanárok jól vették az akadályokat. Komjáthy szerint a tapasztalat már megvan egy újabb digitális oktatáshoz, viszont az eszközök sok háztartásban nem megfelelőek. „Ha korábban egy tanárnak nem volt pénze például fejleszteni az eszközeit, amin tanít, akkor most sem lesz. Az azonban biztos, hogy ügyesebben fogják kezelni a különböző platformokat, és a korábbi három hónapot is hasznosítani tudják majd, ha arról lesz szó” – mondta Komjáthy.

De a tavaszi digitális oktatásnál megmutatkozott az eszközök hi-

ánya. „Volt olyan kis falusi iskola is, ahol a feladatlapokat az önkormányzat segítségével nyomtatták ki, és vitték el a gyerekeknek házhoz, hogy ki tudják azt tölteni, mert nem volt eszköz a digitális oktatáshoz. Erre is megoldást kellene találni.”

A KK lapunknak elküldött tájékoztatása szerint „a korábbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a tankerületi központok fenntartásában lévő intézményekben 294 ezer digitális eszköz van jelenleg, és az iskolák rendelkeznek szélessávú internet-hozzáféréssel. Ahol szükséges volt és meg lehetett oldani, ott tavasszal is adtak használatra eszközöket az intézmények.”

Az aktuális nemzeti konzultációban egyébként a kormány arra a kérdésre is választ akar kapni, hogy a lakosság szerint legyen-e ingyenes internetelérés a járvány idején azoknak a családoknak, akik iskoláskorú gyermeket nevelnek, illetve a tanároknak. Dömötör Csaba államtitkár június eleji, Facebookra feltöltött videójában azt mondta, hogy azért fontos ez a kérdés, mert a távoktatás miatt a fokozott internethasználat „anyagi értelemben is nagy terhet jelent”. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont adatai szerint a 6. évfolyamosok több mint 40 százaléka csak korlátozottan fér hozzá az eszközhöz. A 10. évfolyamosoknál ez az arány 30 százalék.

•

• 3 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK

A legtöbb technikai problémával rendelkező tanuló Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében él.

Feszültebbekké válhatnak a gyerekek Bár most úgy tűnik, hogy a legkisebbek is beülhetnek az iskolapadba, kérdés, mi lesz velük akkor, ha ősszel digitális oktatást kell bevezetni, ugyanis az oktatási szakértő szerint nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy megtanítsák nekik a tananyagot. „Szerbiában például úgy döntöttek, hogy az alsósok bejárnak az iskolába, a felsősök viszont nem, ők távoktatásban lesznek, illetve a felsőbb évfolyamok felváltva járnak majd iskolába, hogy csökkentsék a létszámot” – mondta Radó. „Minél kisebb egy gyerek, annál nehezebben tanul önállóan, a digitális oktatásnál viszont fontos, hogy szülői segítség nélkül képesek legyenek a tanulásra. Az iskoláknak is úgy kellene működniük, hogy pici kortól kezdve erre készítik fel őket. De az intézmények a leckeírásra koncentrálnak, ami nem számít önálló feladatnak, mivel az iskolában átvett feladatokat kell otthon megcsinálni. Az önálló tanulás, kutatás, problémamegoldás lenne a cél, de a magyar közoktatás jellemzően nem ezt fejleszti.” A kisebb gyermekeknél pedig az is kérdés, hogy ha távoktatásra kell átállni, akkor hogyan fogadják majd a megszokott iskolás rendtől való eltérést. „A gyerek számára a legfontosabb a kiszámíthatóság, a keretezettség és a megszokottság.

A rutin megtörése okoz némi »fejtörést«, mivel akkor érzi igazán jól magát, ha tud egy rendszerhez igazodni” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus. Szerinte a kisebbek a koronavírus-járvány okozta helyze-

tet nem értelmi, hanem érzelmi szinten élik meg. „Nagyon sok fogalommal nincsenek tisztában, de azt érzik, hogy megtörik a biztonságos időszak. Társas lények vagyunk, ezért a társas kapcsolatok hiánya gyermekek esetében is fokozza a feszültséget, nyomottabbá, rosszkedvűbbé teszi őket is” – tette hozzá a szakpszichológus.

A szülők számára is rendkívül bizonytalan az iskolakezdés, fogalmuk sincs, mihez kezdenek, ha újra távoktatás lesz. Sokuknak a három hónapos karantén alatt elfogyott a szabadság, ezért nem tudnának otthon maradni. „Az egyik lehetőség a fizetés nélküli szabadság, vag y ha van szakszervezet az adott munkahelyen, akkor meg lehet állapodni a munkáltatóval valamilyen megoldásban, ami kedvez a dolgozóknak is. Van félelmünk amiatt, hogy sokan fizetés nélküli szabadságra fognak kényszerülni” – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. „Az a baj, hogy nincs szabály, és a mostani bértámogatási rendszer sem nyújt erre megoldást” – tette hozzá.

Ki vigyáz majd a gyerekre?

Szerinte nem csak most van probléma a támogatással, mint mondta, már korábban is volt, és a szülők helyzete akkor sem volt megoldva. „Többször kezdeményeztük a kormánynál, hogy a szülők ebben az esetben elmehessenek betegállományba, vagy lehessen jogszerűen ilyen esetben otthon az egyik szülő. Ajánlottuk azt is, hogy a bértámogatási rendszer legyen érvényes azokra is, akik nem tudnak bemenni dolgozni a távoktatás miatt. Egyik javaslatunkat sem fogadta meg a kormány. Az volt a válaszuk, hogy az iskolák és az óvodák biztosítanak gyermekfelügyeletet” – magyarázta Kordás.

Szerinte a német modell – amit részben a magyar kormány is átvett – megadja azt, hogy ha a dolgozó sehogy nem tudja megoldani a gyermek elhelyezését, akkor legalább az egyik szülő csökkentett bérrel otthon maradhasson.

Ez sokkal jobb, mint a teljes pénzmegvonás.

„A magyar családok nincsenek arra berendezkedve, hogy egy jövedelemből meg tudjanak élni, ezért a fizetetlen szabadság nem járható út. Augusztus végén lesz a kormánnyal találkozója a munkaadóknak és a szakszervezeteknek. Mi továbbra is fenn fogjuk tartani a javaslatot, hogy észszerű megoldást találjunk” – mondta a szakszervezeti vezető. Úgy folytatta: „A munkahelyek egy része nyitott a problémák megoldására, de abban már senki sem biztos, hogy erre készen is állnak. Központi megoldás, igaz, hogy még nincs, de munkahelytől függően a szülőknek lehet esélyük egy olyan megoldásra, ami a munkaadónak és a munkáltatónak is jó lehet.”

A szülők és gyerekek érdekvédelmét felvállaló Szülői Hang Közösség (SZHK) szerint a legtöbb család örülne, ha a gyermeke hagyományos módon tanulhatna, ugyanis a tavaszi távoktatás nagyon nagy tehertétel volt a családoknak. „Voltak persze példák arra is, hogy a tanulók sikeresen vették az akadályokat, és jól tudtak otthonról önállóan is dolgozni, de ez egyáltalán nem volt általános” – mondta Miklós György, az SZHK képviselője. „Különösen a kisebb gyermekek esetén nagy probléma a távokta-

Nincs szó távoktatásról Komjáthy Anna szerint az is nehézséget okozott az iskoláknak, hogy kedden napközben még nem jelent meg a Magyar Közlönyben az iskolák idei évi rendje, ami nélkül nem tudják elfogadni az intézmények a munkarendet. Még aznap délután az Emmi pótolta a hiányosságot, azonban a megjelent rendeletben nem esik szó a digitális oktatás lehetőségéről. Csupán annyit írnak, hogy „a tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni”.

Ez a rész azonban minden évben szerepel a rendeletben.

tás, náluk mindenképpen segítségre van szükség, és nem minden szülő tudja átvenni a tanár szerepét, hiszen a legtöbb szülőnek ehhez nincs meg a megfelelő tudása, képzettsége. Azoknak, akik most kezdik el az iskolát, különösen fontos lenne, hogy bekapcsolódhassanak az új közösségbe.”

Miklós György szerint összességében sok tanulónál keletkeztek jelentős elmaradások több tárgyból is a távoktatás alatt,

ezért szükség lenne arra, hogy az iskolák, tanárok rugalmasak lehessenek, és kapjanak időt, lehetőséget behozni az elmaradásokat. „Sajnos a tantervek nagyon feszesek és még a járványtól függetlenül is nehéz teljesíteni őket, szükséges lenne, hogy a tanárok a korábbinál nagyobb szabadságot kapjanak, és így az oktatást a gyermekek igényeihez, valós tudásszintjéhez és érdeklődéséhez igazítsák.”

Zsigmond Viktória

Hibridek lesznek az egyetemek A magyar egyetemek többsége a koronavírus-járvány miatt új szabályokat hozott, többségük a hibrid rendszerre áll át, aminek lényege, hogy csak a kis létszámú órákat tartják meg személyesen.

– Az ELTE-n hibrid oktatásra készülnek, bizonyos órákon részt kell majd vennie a hallgatóknak. Emellett az épületben kötelező lesz az arc eltakarása.

– A Corvinus Egyetem is a hibrid oktatás mellett döntött, 40 fő alatt személyes, afölött online órák lesznek.

– A Semmelweis Egyetemen az elsőéves hallgatóknak a beiratkozás előtt kötelező a PCR-teszt, amit az intézmény fog fizetni. A munkatársaknak és a hallgatóknak akkor kell tesztre menni, ha az elmúlt két hétben külföldön voltak. Egyébként itt is hibrid tanítást terveznek.

– A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendes oktatásra készülnek, de a veszélyeztetett tanárok és diákok ez alól felmentést kaphatnak.

– A Pécsi Tudományegyetemen rendes oktatás lesz, de azok a hallgatók, akik a járványhelyzet miatt nem tudnak megjelenni, online is csatlakozhatnak az órákhoz.

– Az Óbudai Egyetem online tanításra készül. Egyéni vagy csoportos konzultációt, szemináriumot, tantermi vagy laborgyakorlatot lehet személyesen is tartani, ahol a diáknak kötelező maszkot viselni.

– A Budapesti Metropolitan Egyetem is hibrid oktatásra készül. Az 50 főnél nagyobb órákat online tarthatják meg.

– A Károli Gáspár Egyetemen rendes oktatásra készülnek, de számolnak az esetleges online átállással is.

A külföldi egyetemek is próbálnak a lehető legjobban felkészülni a tanévre.

A brit Cambridge-i Egyetem például 2021-ig online oktatásra áll át, ahogy a University College London is. Utóbbinál viszont engedélyezik a kiscsoportos foglalkozásokat.

{ PESTIHIRLAP.HU } • 4 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

{R I P O R T } FOTÓ | BALÁZS ATTILA - MTI

Már most is késő, de talán még lehet segíteni A sajátos nevelési igényű gyermekek számára kiemelten fontos, hogy a kormány hagyományos iskolakezdéssel kapcsolatos terveit ne borítsa fel egy esetleges második hullám. A fejlesztések elmaradása pedig hosszú távú károkat okozhat a gyermekek fejlődésében.

„A digitális oktatásnak vannak nagyon jó oldalai, de jelen tudásunk szerint a gyógypedagógia biztosan nem valósítható meg maradéktalanul ebben a formában, mert ahhoz személyes jelenlétre mindenképpen szükség van” – foglalta össze a tavaszi időszak tapasztalatait a Pesti Hírlap megkeresésére Benczéné Csorba Margit, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekkel dolgozó iskolák módszertani szervezetének, a Bárczi Gusztáv Módszertani Központnak (BGMK) az elnöke. „Nálunk nem működött, hogy megjelöltük a házi feladatot és a gyerekek otthon megoldották. Nagyon sok magyarázó szöveget, rajzot kellett készítenünk segítségül, sokkal több felkészülést igényelt az oktatás, és közben folyamatosan tartani kellett a szülőkkel a kapcsolatot, hiszen ők nem gyógypedagógusok, el kell nekik mondani, mit hogyan kell csinálni” – magyarázta Benczéné, hogy miért jelentett nagyobb nehézséget a gyógypedagógusok munkája más távoktatási megoldásokhoz képest. „A sajátos nevelési igényű gyerekeknél is nagyon fontos a közösség, ami a távoktatás során teljesen kimarad” – ezt már Baski Márti, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Eg yesület Egyenlő hozzáférést az oktatáshoz projektjének vezetője mondta lapunknak. Az egyesület kérdőívek segítségével mérte fel a

tavaszi időszak szülői tapasztalatait, azokból pedig az derült ki, hogy a gyerekek nagy része semmilyen csoportmunkában nem tudott részt venni a társaival, ami Baski szerint pedig rendkívül fontos lenne, hiszen az iskola a szociális készségeket is fejleszti. Ennek az autisták és a halmozottan sérültek esetében is kiemelt jelentősége van. „Az autista gyerekek egyébként is másképp tanulnak, teljesen más módszerekkel kell őket tanítani.

Egy nem beszélő, halmozottan sérült g yermek fig yelmének megtartása az online oktatás keretében nagyon érdekes feladat volt a pedagógusok számára” – említett egy példát Baski arra, hogy mennyivel nehezebb az SNI-s gyerekek távoktatása. „A gyógypedagógiában nagyon sok a terápiás rész, a terápiák pedig jellemzően személyesen folynak, a kétszemélyes terápiák sokszor igényelnek valamilyen fizikai segítséget a gyógypedagógus részéről, és ezek távoktatásban nem valósulhattak meg” – ismertette Benczéné. A korlátozások feloldása után az intézmények nagy erővel próbálták meg bepótolni a kimaradt alkalmakat, ezért a nyári szünetben sok helyen kéthetes terápiás táborokat szerveztek, ahol intenzív fejlesztést kaptak a gyerekek. „Az oktatás a szülőkre hárult, írásos feladatokat kaptak e-mailben, 8,2 százalék volt az, aki

semmilyen távoktatásban nem részesült, és a gyerekeknek csak 59 százaléka kapott valamilyen fejlesztést naponta. Ez nagyon nagy részben olyan írásban kapott feladat volt, amit a szülők adtak át a gyereknek, ami sok esetben a már eleve túlterhelt anyát jelentette” – mutatta be Baski a szülői kérdőívek alapján, hogyan valósult meg a távoktatás a gyakorlatban. A BGMK vezetője Baskival egyetértésben úgy látta, hogy a családoknak amúgy is nagyon nagy terhet jelent a fogyatékos gyerek ellátása, ehhez jött a vírushelyzet, ami még több terhet rót t ráju k.

Benczéné szerint

az is fontos lenne, hogy a családok hozzáférhessenek pszichológiai segítségnyújtáshoz a szokottnál is nehezebb időszakban. „A tavaszi távoktatás legfontosabb tanulsága az volt, hogy senki semmilyen módon nem fejtette ki, mit is jelent pontosan a digitális oktatás. Mindenki ad hoc

módon csinálta, a pedagógusok nem kaptak érdemi módszertani segítséget” – tette hozzá Baski Márti. A kérdőívek tanúsága szerint nagyon sok SNI-s kisgyerek teljesen kimaradt a tavaszi időszakban az oktatásból, a távoktatás pedig általában úgy nézett ki, hogy a szülő kapott valamilyen tananyagot, amit ő adott át a gyereknek. „Jó lett volna, ha a szülők is kapnak módszertani megsegítést, hogy miként kell átadni a tananyagot egy sajátos nevelési igényű gyereknek, hiszen ez egy szakma, a gyógypedagógusok is évekig tanulják. Nem várható el egy szülőtől, hogy ezt magától, a semmiből hirtelen tudja.

Ugyanakkor maguknak a pedagógusoknak sem volt támogatásuk arra, hogy miként lehet a sajátos nevelési igényű tanulókat online tanítani” – mondja Baski.

A Lépjünk, hogy léphessenek! projektvezetője szerint ha tényleg lesz egy újabb távoktatásos időszak, akkor most, még az iskolakezdés előtt lenne lehetőség arra, hogy felkészítsék a tanárokat, a minisztérium által kibocsátott központi módszertani ajánlások pedig nem elégségesek.

Ugyanilyen fontos lenne, hogy már most felkészítsék a szülőket arra az esetre, ha a helyzet úgy hozza, hogy az utazó gyógypedagógusok sem tudnak majd házhoz menni.

Tálos Lőrinc

FOTÓ | MERÉSZ MÁRTON

{ PESTIHIRLAP.HU } • 5 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

Lőttek az egyetemek autonómiájának Eddig nyolc egyetem alapítványi átalakulását deklarálta a kormány. A legnagyobb vihart kavart Színház- és Filmművészeti Egyetem esete után most a Szent István Egyetem következik.

Politikai célokból adhatott alapítványi kezelésbe nyolc egyetemet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Augusztus 1-jével a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) élére is új vezetőket neveztek ki, nemsokára pedig a Szent István Egyetemet (SZIE) is átalakítják. Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzora szerint „ez a privatizáció csak álprivatizáció”, amivel az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt.

Máté András, az ELTE nyugalmazott tanszékvezetője szerint az oktatók azzal, hogy elveszítették közalkalmazotti státuszukat, kiszolgáltatottá váltak, hiszen így bármikor el lehet bocsátani bárkit, aki nem tetszik a politikai kinevezetteknek.

A felvi.hu 2001 óta rögzíti a felvételi időszakokról szóló statisztikákat, ez alapján idén vették fel eddig a legnagyobb arányban a felvételizőket a felsőoktatási intézményekbe – a kormány is ezt hangsúlyozta leginkább,

az viszont a háttérben maradt, hogy idén jelentkeztek eddig a legkevesebben, 91,5 ezren. „Szegény országban élünk, ahol sokaknak nagy gondot okoz a tandíj kifizetése” – nyilatkozta Polónyi. Ráadásul vidéken kiugróan magas a visszaesés: a Miskolci Egyetemre 24, a Szent István Egyetemre 39, a Neumann János Egyetemre 52 százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly – ezek az intézmények is alapítványi átalakulás alatt állnak. Az Európai Unióban a 18-23 éves fiatalok 75 százaléka egyetemista, Magyarországon ez az arány 50 százalék.

Néhány egyetemet gazdasági okokból állítanak át alapítványi rendszerre, az SZFE esetében azonban emellé nyílt politikai célok is felsorakoztak. Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban a nemzeti identitás megerősítésének szándékáról beszélt a színművészetivel kapcsolatban, Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, az egyetem fölé rendelt alapítvány kuratóriumának elnöke pedig a sajtóban fejtegette, hogy az intézményt elveszik a liberálisoktól.

Ami az SZIE-t illeti: nemcsak a Kaposvári Egyetemmel olvad össze, hanem a gyöngyösi Károly Róbert Campust és a Pannon Egyetem Georgikon Karát is bekebelezi.

Hirdetés

Kísért a múlt a tóparton Több Balaton, kevesebb hely és sok pénz..!

Marakodás a koncon Politikai csatatérré vált nyárra a Balaton Kétezer milliárdos él a falvakban Kikből lettek az új földesurak?

Pártkatonák uralma A demokrácia paródiája A kontroll nélküli hatalom veszélye Interjú Mohácsi Jánossal Ami érték, meg kell őrizni A Rajkó zenekar állami támogatás nélkül

„Valójában a zsarolási potenciál kiépítése folyik” – nyilatkozta Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter. Szerinte: 2010 után lépésről lépésre felszámolták az egyetemek autonómiáját, az Orbán Viktor által kinevezett kancellárok 2014-es bevezetése teljhatalmat adott a kormány kezébe. „Ma már a szülők is küldik a gyerekeiket, hogy menjenek külföldre, és hazájuktól távol teremtsenek maguknak egzisztenciát” – mondta Magyar. Úgy véli: a Magyar Rektori Konferencia tagjai, az egyetemek vezetői az elmúlt években szégyenteljes szerepet játszottak a rektori autonómia szétverésében. Polónyi István szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája sem segíthet kiállni az egyetemek autonómiájáért, hiszen, mint mondta, az a Fidesz kezében van.

A témáról bővebben a 168 Óra e heti számában olvashatnak.

Felsőoktatás: a zsarolási potenciál Politikai célokat is szolgál az egyetemek átalakítása

/168ora www.168ora.hu A 168 Óra már szerdától kapható!

•

• 6 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK

{P U B L I C I S Z T I K A }

Egy biztos: a bizonytalanság Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke, középiskolai tanár

Augusztus elején diákjaim köszöntek rám a strandon. Nem azon szomorkodtak, hogy közeleg a tanév, hanem azt kérdezték, mi lesz szeptemberben? Be lehet menni az iskolába vagy folytatódik a távoktatás? Pedig más szokta őket érdekelni nyár derekán. És ekkor már én is a tanításon gondolkodtam. Azon, hogy mit fogok csinálni az első órákon. Úgy tűnik, diák és tanár is szeretne már az iskolában lenni. Értékesebb lett a személyes jelenlét, mivel március közepe óta nem találkoztunk. A pandémia kényszere még újat is hozhat(na) az iskolákba?

Akkor nem tudhattuk, lesz-e módunk szeptember elején a személyes találkozásra, most is kérdéses, mikor kell ismét távoktatásra váltanunk.

A jelenlegi helyzet kulcseleme a bizonytalanság.

Pedig fontos lenne a kiszámíthatóság, a tervezhetőség. Ennek alapja a szakmai egyeztetések után megalkotott, időben meghozott szabályozás, majd a megfelelő tájékoztatás lehetne. Úgy tűnik, nem sürgős az iskola mindennapjait alapvetően meghatározó dokumentumok közreadása. A 2020/21-es tanév rendjét szabályozó rendeletet három héttel a tanév kezdete előtt tették közzé. A pandémiaterv – amely az iskolák, tanárok, diákok, szülők teendőit tartalmazza a járvány idején – az érintettek számára jelenleg nem megismerhető.

A világjárvány a tanítással kapcsolatban is új helyzetet teremtett. Széles körben világossá tet-

te, lehetetlen megtanítani az előírt tananyagot.

Sőt, kevesebb ismeret mélyebb tanítása eredményesebb lehet. Elengedhetetlen, hogy diákjaink önállóan tudjanak dolgozni, de legyenek képesek együttműködni társaikkal; képesek legyenek kiválasztani az információtömegből a számukra fontos, hiteles adatokat.

A távoktatás idején a tanároknak a szokásosnál is megértőbbnek kellett lennie. Nem tudhatták, távollevő diákjuknak nem önhibáján kívüli technikai gondja van-e. Volt, aki egyfajta étlapként számos tevékenység lehetőségét kínálta diákjainak, kizárólag sikeres teljesítés esetén adott jegyet, s abban segített, hogy elérhessék azt.

Le kellett volna vonni ezeknek a tapasztalatoknak a szakmai tanulságait. Azonban amikor ezzel foglalkozhattak volna a tanárok, mintha mi sem történt volna, éppen az új NAT-ra épülő kerettanterv helyi tantervvé alakítását kellett végezniük. Egy olyan tantervét, amely deklarált és látszólagos célja ellenére esetenként szinte teljesíthetetlen mennyiségű ismeret megtanítását írja elő. A NAT bevezetése helyett – a tanulságok alapján – nem a távoktatással és a pandémiával kapcsolatos feladatokra kellett volna felkészíteni az iskolákat?

Hogyan lehet járvány idején egy harmincfős osztályban a szükséges távolságtartást biztosítani? Amennyiben két csoportra bontják az osztályt, az megduplázza a tanárok óraszámát. Ha

a tanár az egyik csoportnak valódi órát tart, másoknak távoktatásos feladatot ad, az is lényeges többletmunkát jelent. Miképp oldható ez meg?

Az eddigi gyakorlattól eltérően végre kifizetnék a tanári túlórákat? Hogyan tudnak szükség esetén a tanárhiány ellenére hirtelen újabb tanárokat, tanítókat és pedagógiai asszisztensek tömegét munkába állítani?

Szinte elképzelhetetlen, hogy miképp tanulhatnának távoktatással az első osztályba lépő gyerekek. Bármely szülő meg tudná tanítani írni a gyerekét? Reális, hogy a járvány miatt bizonytalan ideig otthon maradjon vele? Ez is mutatja, hogy különösen fontos az alsósok iskolába járásának biztosítása. A tanítónak esetenként muszáj megfognia diákja kezét, ha írni tanítja. És folyamatosan legalább másfél méterre lesz minden kisdiák a folyosón közlekedve vagy az udvaron szaladgálva?

A kérdések hosszan folytathatók. Válaszok jelenleg nincsenek vagy nem ismertek. Ehhez képest mintha mi sem történt volna, szeptember 1-jén bevezetik az új NAT-ot, kerettantervet és a már használatuk előtt vihart aratott új tankönyveket. Úgy tűnik, minden rendben van. A kapitány azt mondja, a közoktatás hajója a tervezett úton halad. Vajon mikor veszik észre a diákjaim, hogy csupán sodródik a hánykolódó vízen, miközben közelednek a sziklás zátonyok?

Különösen vicces volt olvasni az oktatás megújulásáról szóló cikkeket, miszerint az elavult, ósdi magyar oktatási rendszer végre rákényszerült, hogy korszerűvé váljon! Végre, hurrá, digi­ talizáció! Köszönjük neked, vírus!

Ha az a modern iskola, amikor a tanár nyitott laptopja előtt ül pici szobácskájában és „órát tart” szürke, diákok nevét viselő téglalapoknak, a diákok pedig a saját pici szobácskáikban kávécskájukat kavargatva kapcsolják ki a kamerát és a mikrofont… ha a körbeküldött videók és online tesztek a tanítás-tanulás korszerű útja, ha kamaszok otthoni, büdöspizsamázós görnyedését iskolának nevezzük, akkor már tarthatjuk azt is modernnek, korszerűnek, meg a fejlődés útjának, ha a magyar nemzettudat hamarosan inkább nyugszik a hun-magyar rokonságon, mint József Attila versein, vagy azt, hogy Herczeg Ferenc regényei kötelező anyaggá váltak.

Az új tanévet a mögöttünk álló tanév élményei­ vel kezdjük. A végtelen bizonytalansággal, hiszen minél jobb diagnosztikai eszközeink vannak, annál sűrűbb a köd. Azzal a nyomasztó élménnyel kezdjük az új évet, hogyha elterjed a hír, hogy esetleg még baj is lehet, akkor a társadalom azonnal, önként engedi el az oktatást, a művészetet és a vallást. Aki mostanában a Színművészeti Egyetem alapítványi kezelésbe vétele miatt szomorkodik vagy háborog, annak üzenem, hogy kibírtuk fél évig színház nélkül! És

még meddig bírnánk, ha a vírushelyzet indokolná? Évtizedekig? Lehet röhögni Konstantinápoly ostromakor, 1453-ban a Hagia Szophiában imádkozó emberek ezrein, és lehet mondani, miért imádkoztak, miért nem harcoltak inkább a törökökkel… de mi hova futnánk, ha megindulna II. Mehmed szultán félelmetes hadserege Budapest ellen? Elbújnánk egy Zoom-konferenciába? És mégis… mire tanított meg a vírus? Például arra, hogy az oktatást nem a digitalizáció fogja megújítani, hanem a személyes találkozások.

A modern iskola olyan lesz, hogy diákok fognak találkozni ott diákokkal, és diákok a tanárokkal!

Fantasztikusan hangzik, ugye? És fontos lesz nekik a személyesség, az igazi beszélgetések, mert a modern iskola emberi lesz és nem gépies, nemcsak az anyag átadása lesz ott fontos, hanem a humánum.

Sokan fognak a modern iskolában örvendezni afölött, hogy emberek vagyunk, mindannyian!

Mert az igazi szakmai tudás az emberi lélekben rejtőzik… és vigyázat! Ezek a valódi, korszerű, modern találkozások nagyon kockázatosak lesznek! Az emberek ezek miatt néha megfertőzik majd egymást ezzel-azzal, fájdalmat és örömet okoznak egymásnak, hazaviszik a betegséget és az élményeket.

Ne feledjük, az „Ehess, ihass, ölelhess, alhass!” után ez következik: „A mindenséggel mérd magad!”

Évnyitó beszéd Nényei Pál író, középiskolai tanár

Kitört a járvány, kiürültek az utcák, és megtapasztaltuk, mennyire tudunk félni egymástól: március elején még elfértünk egymás mellett a járdán, pedig rengetegen tolongtunk ott, március közepétől már nem, pedig az utcára alig merészkedett ki valaki; március elején voltak koncertek és színházi előadások, március közepétől már nem, már semmi se, se nemzeti ünneplés, se iskolák, a templomok is biztonságosan a YouTube-ra költöztek.

A ragály kezdeti napjaiban több ismerőstől meg „véleményformáló értelmiségitől” hallottam, hogy próbáljuk a jó oldalát látni ennek is: Miért lenne baj, ha most lelassulunk kicsit? Föllélegzik a Föld Anyácska! Baj, ha a családoknak ideje lesz egymásra? Idegesít a férjed? Te mentél hozzá! És a többi, és a többi.

Nincsenek pontos adataim, de úgy emlékszem, mintha márciusban a legáltalánosabb kijelentés még ez lett volna: „A járvány lehetőség! Most végre egyértelművé válik, mi fontos, és mi kevésbé fontos az életünkben!” Remélem, a művészettel és tanítással foglalkozó embereket nem kiábrándította, hanem inkább alázatra nevelte ez az időszak. Szegények! Március közepén ugyanis kiderült, hogy amit ők csinálnak, az egyáltalán nem fontos, hiszen az emberi létezés két sarkköve: a táplálékbevitel és a salakanyag kényelmes kiürülése. Mit nekünk színház, mozi, iskola, templom! Ehess, ihass, ölelhess, alhass!

•

• 7 • { PESTIHIRLAP.HU }

BENEDEK SZABOLCS - FOTÓ | KALLOS BEA - MTI

2020. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK

Randevú

A nő jegyzeteket készített. Papírra, tollal, a lehető leghagyományosabb módon. A lánya, ha tudna róla, biztosan kinevetné. Mert hát a telefonban is van olyan funkció, hogy jegyzetek. A nő persze tisztában van ezzel. Valamelyik szülői értekezleten – még a járvány előtt – egy férfi az előtte lévő iskolapadban folyamatosan a telefonját nyomkodta. A nőt nagyon zavarta. Mindig zavarja, amikor valaki nyomkodja a telefonját. Az első pillanattól fogva, amikor ilyet látott, az rögzült benne, hogy telefont nyomkodni nem szép dolog. Mintha az illető ezzel akarná világgá kürtölni, hogy maximálisan elzárkózik mindenkitől, és nem érdekli, mi folyik körülötte. A szülői értekezleten a nő rosszallóan a férfira nézett – igaz, csak a hátára tudott, de azt remélte, hogy neheztelése így is érzékelhető. Aztán amikor a férfi egyszer félrehajolt valamiért, a nő észrevette, hogy a férfi a telefonba jegyzeteli mindazt, amit az osztályfőnök mond. A nő akkor először elszégyellte magát. De ez csupán néhány pillanatig tartott. Nem sokkal később már arra gondolt, hogy a férfi valószínűleg villogni akar a vágódeszka méretű telefonjával, amelytől még en�nyi időre se képes megszabadulni. Különben miért nem papírra jegyzetel, mint a többiek?

Amúgy is csak lassan és körülményesen lehet a képernyőt nyomkodva írni. A nő legalábbis kizárólag így tud. Néha, amikor látja a lányát, milyen sebesen mozognak az ujjai, csodálkozik.

Szóval, nem árulta el a lányának, hogy tollal és papíron jegyzeteket készített. Amaz kinevetné.

Hogy ez mennyire ciki már. A lánya például azt a közösségi oldalt is, amelyet a nő használ – iga-

zából csak nézegeti az ismerősöket, nem szokott posztolni –, boomerek és nyuggerek ósdi játszóterének tartja. Az ő generációja másik platformon nyomul. Az ellen viszont kézzel-lábbal tiltakozik, hogy az anyja oda is regisztrálja magát, mert akkor, úgymond, látná az ő dolgait. A nő természetesnek veszi, hogy egy kamaszlánynak vannak titkai. Már persze ha titoknak lehet nevezni azt, amit akár millióan is láthatnak, kivéve a saját anyját. Viszont kvittek lettek azáltal, hogy a nő meg a jegyzeteket titkolja a lánya előtt. Aki azon is nevetne, hogy az anyja képtelen ezeket az infókat a fejében tartani. A nő valahol büszke rá.

Mármint arra, hogy annyian vannak, hogy jegyzeteket kell vezetnie. Igazából hárman vannak, ám épp elegen ahhoz, hogy a dolgok összekeveredhetnek. Kínos lenne a gépészmérnököt a nebulóiról faggatni, a magyar–történelem tanárt pedig megkérdezni, hogy miért pont a csillagászat a hobbija. A harmadik afféle művészember, de hogy miben művész, az a levelezésükből eddig pontosan nem derült ki. Életművész, az biztos.

A nőt mindjárt az elején lenyűgözte a laza hangvétel, meg az, ahogyan magától értetődő természetességgel keverednek az enyhén kifacsart magyar mondatokba az idegen szavak. A nő megnézte a házról és a kertről készült fényképeket – mindkettő hatalmas –, bizsergette az ujjait, ám nem kérdezett rá, hogy miből telt ilyesmire. Ráadásul egy olyan országban, ahol az itteninél magasabb az életszínvonal. Sajnos ez az ország most olyan színt kapott a járvány tekintetében, hogy nem volna szerencsés odautazni. De mindketten tervezgetik. Egyszer csak elindulnak majd a já-

ratok is, anélkül, hogy a törlésüktől tartani kellene. Nem is baj, ha később. Addig lesz idő még inkább megismerni egymást és maximálisan fölkészülni a személyes találkozásra. Ami ettől olyan lehet, akár egy ünnep. A nő valamiért úgy érzi, hogy ez a férfi lesz az, aki miatt a lánya előtt fölfedheti a titkait. Mármint, hogy egyáltalán nem az az uncsi csoroszlya, mint akinek otthon, négy fal között tűnik.

A karantén alatt többekkel levelezett – bőven volt idő barangolni az ismerkedési oldalakon –, végül hárman maradtak. Ez most melyik is? A nő a mozgólépcsőn még egy utolsó pillantást vet a jegyzeteire. Kicsit késik, nem valamiféle magazin sugallta okból, miszerint egy nőnek illik ilyenkor egy kicsit késnie, hanem mert előtte levitte még egyszer a kutyát. Ki tudja, ő mikor ér haza, a lánya pedig egész biztosan későn. A kutyát még a férje hozta, nem sokkal a válás előtt, az eb akkor kicsi volt és cuki, mostanra sajnos elhízott, lelassult, és az egyik oka annak, hogy a nő otthonülő lett, elvégre valakinek muszáj az állattal törődni, ha már a lánya folyton a haverokkal lóg, a karantén alatt is alig bírta otthon tartani. Tényleg, mi lesz a kutyával, amikor elutazik a harmadikhoz? És a lányát itthon hagyhatja annyi időre? Mennyire is? A nő most nem gondol erre.

A metró kijáratánál egy férfi áll. Valamennyire hasonlít a fotón lévőhöz. A nő látja, ahogy a férfi hirtelen a kezéhez kap, és gyors mozdulattal lehúz az egyik ujjáról egy gyűrűt, amelyet a nadrágzsebébe dug. A nő leveszi a maszkot, a ridiküljébe gyűri a jegyzeteket. Nem lassít.

Benedek Szabolcs

{ PESTIHIRLAP.HU } • 8 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

HORVÁTH PÉTER - FOTÓ | KOSZTICSÁK SZILÁRD - MTI

{I N T E R J Ú }

Nemzedéki katasztrófát okozhat, ha tartósan bezárnak az iskolák A digitális oktatás csak megnöveli az amúgy is meglévő különbségeket a diákok és az adottságaik között, alsóban pedig bizonyos készségek el sem sajátíthatóak így. Közben mi a helyzet az iskolaőrség bevezetésével? És miért értékelte le a kormány a pedagógusi pályát azzal, hogy nem a minimálbérhez képest változnak a fizetések? Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökével beszélgettünk.

Eldőlt, hogy milyen iskolakezdés lesz: a kormány döntése alapján rendes, hagyományos, távoktatás nélkül. Mit szól ehhez a Nemzeti Pedagógus Kar? Hogy milyen évkezdés lesz, azt most még nem biztos, hogy ki lehet jelenteni. Szerintem az Emmi annyit mondott, hogy a jelenlegi állapot és a jogszabályok alapján – mindenkinek ez az érdeke és kívánsága – normál tanítással kezdődjön meg a szeptember. Nyilván ha a járványügyi adatok nagyon rosszak lesznek – reméljük, hogy nem így lesz –, akkor fel kell készülni arra is, hogy viszonylag gyorsan és akadálymentesen át lehessen állni más rendszerre. Kétségtelen viszont: a szeptember 1-jei tanévkezdést nehezíti, hogy vannak, akik még nem jártak iskolába, ők elsősök lesznek, és vannak, akik a 9., 5., 7. osztályt új iskolában kezdik meg. És mindjárt az első napokban megkezdeni digitálisan az iskolát, hogy nem ismerik egymást sem, a tanáraikat sem, ezt nem tartom elképzelhetőnek.

A pedagógusok szempontjából milyen lenne, ha valóban a hagyományos szeptember 1-jei kezdés valósulna meg? Elég sok idősebb tanár dolgozik, rájuk ez esetleg kockázatot jelenthet a koronavírus miatt.

Ez mindenkire nézve kockázatot jelent. Ezért mondjuk mi is azt, és a minisztérium, az államtitkárság is ezt hangsúlyozza, hogy területenként, régiónként más és más vírushelyzet állhat elő, és ahol ez indokolt, ott át kell állni a digitális rendre, ahol pedig nem, ott maradhat a klasszikus, és elképzelhető egy megosztott rendszer is. Az első évfolyamokon, az első 4 vagy 2 évfolyamon nagyon nagy nehézséget és problémákat okozhat átállni digitális oktatásra olyan hosszú ideig, mint ahogy az márciusban volt.

A diákok többsége felügyeletre szorul otthon, ha a gazdaság nem áll le, és a dolgozóknak be kell járniuk a munkahelyükre, kivehető szabadságuk sincs már, akkor az iskoláknak valamiféle gyerekfelügyeletet kell biztosítani. Ezt most jobban össze lehet

majd kötni a digitális és helyszíni oktatás megkeverésével.

Ez mit jelentene? Hogy kell ezt elképzelni?

Erre azért nem szívesen válaszolok, mert akkor úgy tűnne, mintha én egy kiemelt módszert tartanék mindenféle szempontból követendőnek. Pedig nagyon sokféle eredményes megoldás lehet, ami a hatékonyabb oktatás kérdését megoldhatja. Köztük azt a problémát is, hogy a tisztán digitális oktatáson keresztül nagyon sok olyan készség nem fejlődhet ki, amire pedig nagy szüksége van a diákoknak. A tisztán digitális módszer nem nagyon tud mit kezdeni a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok esetében sem. Tehát nagyon óvatos lennék most, és nem véletlenül mondta azt az ENSZ főtitkára, António Guterres, hogy ha tartós iskolabezárások lesznek, akkor ez nemzedéki katasztrófát is okozhat. Látszik, hogy minden ország nagy erőkkel koncentrál az iskolába járás megoldására. Én egyébként annak a híve va-

gyok, hogy az adott térségben, az adott iskolatípusnak megfelelően, az adott iskola vezetője és a fenntartó közösen határozza meg, mi lehet ez a legeredményesebb módszer. Gimnáziumi igazgató vagyok, nagyon jól el tudom képzelni, hogy havi ciklusban gondolkodunk – akkor lenne egy hét tananyagátadás, -megbeszélés, utána jön a feladatkiadás, a gyerekek otthon, folyamatosan beküldve a feladatokat dolgoznák fel az anyagot két héten át, és utána lenne egy egyhetes konzultáció, tudásmegerősítés, ellenőrzés. És ha ez elcsúsztatva jelenik meg a különböző évfolyamokban, akkor csak feleannyi diák van jelen az iskolában, ami máris megoldás lehet még a kollégiumok helyzetére is, hiszen ott a gyerekek 3-4-en vagy még többen vannak a szobákban, és ha ez a szám alacsonyabb, akkor csökken a betegség terjedésének lehetősége.

Egyébként a kormány konzultált a Nemzeti Pedagógus Karral az iskolakezdés kérdésében? Kikérte a véleményüket, javaslataikat?

Hivatalos fórumon, akár munkacsoport szintjén, egyeztetés nem történt, de többször beszéltem személyesen Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úrral, és elég hasonló a véleményünk ebben a kérdésben – ha lehetőség van rá, akkor legyen normális iskolakezdés, ha azonban gócszerű megbetegedési hullám jelenik meg egy területen, akkor természetesen közbe kell lépni. De fontosnak tartom, hogy ha valaki beteg, nem is feltétlenül koronavírus-fertőzött, az ne erőltesse az iskolába járást, ha pedagógus, ha diák. És persze figyeljenek az iskolákban a fertőtlenítésre, az előírásoknak maradni kell, ehhez a fenntartóknak biztosítaniuk kell a feltételeket.

Amikor a korlátozások megszűntek, leginkább arról lehetett hallani, hogy a pedagógusok jól és gyorsan reagáltak a digitális oktatás kihívásaira, de voltak olyan hangok is, amelyek kritizálták a távoktatás minőségét, mondván, sokszor gyakorlatilag a szülőre hárult a tanítás feladata. Voltak-e továbbképzések a nyáron ezen a téren, foglalkozott a témával az NPK? Az elemző, kiértékelő munkát minden esetben a pedagógusok közösségének kell elvégeznie az intézményekben. A sikerességet én leginkább abban látom, hogy a pedagógustársadalom, a diákok többsége és a szülők nagy része komoly energiákat mozgatott meg, mindenki megpróbálta a lehető legjobb munkát végezni. De

•

• 9 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 14.. PÉNTEK

mint mindenhol, nem biztos, hogy ez tökéletesen sikerült.

Ahogy az sem biztos, hogy minden diák és minden pedagógus alkalmas erre. Ezt el kell fogadni.

Biztos előfordult, hogy több vagy kevesebb tananyag lett kijelölve, mint az ideális, ezzel nem lehet vitatkozni. De a normál iskolába járás esetén is előfordulnak ilyen problémák. Arra kell törekedni, hog y a z iskola i közösségek együtt beszéljék meg, mik voltak az eredményes rendszerek, melyik évfolyamon értelmezhetőek és működtethetőek jobban. Az első négy évfolyamon nagyon komoly szülői segítség kellett, ez biztos, ráadásul azok a különbségek, amelyek amúgy is megvannak az adottságok, a képességek, a szülői háttér miatt, a digitális oktatással valószínűleg növekedtek. Ez nem jó. Ezért is fontos, hogy az első négy évfolyamon meg lehessen oldani az iskolába járást. Ez a kisebb településeken nagyrészt megoldható, a városokban azonban nagyobb probléma, nag yobb osztályokkal, esetleges utazással, kevesebb szabad külső térrel. Mindenkinek a saját helyzetére kell megtalálni a leg jobb megoldást. Ezér t ódzkodom attól, hogy megmondjuk, mit kellene csinálni, mert akár még az egyes iskolákon belül is lehetnek eltérő helyzetek.

Jóval kevesebben jelentkeztek tanárnak az idén az egyetemi felvételiken, 17 helyett 11 ezren.

Mi lenne ön és az NPK szerint a megoldás, hogy a tanári pálya vonzóbb legyen?

Amióta megalakult az NPK, az az első számú feladatunk, hogy a megfelelő számú pedagógus utánpótlásnak rendelkezésre kell állnia. Sajnos valóban kevesebben jelentkeztek az idén, ami azért is rossz hír, mert amikor befejezik az iskolát, leghamarabb hat év múlva a jelenlegi állapotok szerint, addigra évente 5-6000 pedagógus vonul nyugdíjba, és a mostani létszámok ezt nem fogják tudni pótolni. Egy fiatal azt mérlegeli, hogy mennyit lehet keresni az adott pályán, és ebből a szempontból a pedagógus hivatás nagyon leértékelődött. Hiába voltak 2013-tól fize­ tésemelések, azzal, hogy elvált a minimálbértől a pedagógusok alapilletménye, nagyjából 30-40 százalékot romlott a fizetésük értéke az átlagos bérekhez képest.

Míg az alapilletmény alapköve a 101 500 forintos vetítési alap, addig a minimálbér ma már 170 ezer forint környékére emelke-

dett. A diák pedig mindig megnézi, milyen lehetőségei vannak a munkaerőpiacon. Ha a pedagógus kezdő bért a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, vagy azzal egyenértékű, akkor ez nem egy jó hír számára. A másik pedig az, hogy milyen munkát kell végezni adott feltételek mellett, és milyen sikerélményeket kaphat. A pedagógusi pálya szép, de a munkaterhek jelentősen növekedtek az elmúlt 25 évben, a kötelező óraszám 30 százalékkal emelkedett, az adminisztratív feladatok is szaporodtak, a világ és a diákok nem lettek egyszerűbbek – van mit tenni tehát azért, hogy a pedagóguspálya vonzóbb legyen.

Bevezetik szeptembertől az iskolaőrséget, ezt mennyire tartja jó, illetve szükséges lépésnek?

Kettéválasztanám a dolgot, mi azt gondoljuk, hogy alapvetően az lenne a legjobb, ha az iskolák együttműködve, szakemberek segítségével, a szülőket bevonva kerülnék el azokat a helyzeteket, amelyeket egy iskolaőrnek kell majd most megakadályoznia.

Fontos lépés lenne, ha az iskolákba visszatérnének azok a foglalkoztatási lehetőségek, amelyek a gyerekeknek segítséget tudnak adni a pedagógusok jelzései alapján. Iskolapszichológus, szabadidő-szervező, ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai asszisztensek kellenének. Mi azt szerettük volna, ha ezeknek a segítőknek a számát emelik, és velük e g y üt t je le n ne k me g a z i skolaőrök. Ha már sajnos valahol szükség van rájuk. Szervezeti szinten azt gondoljuk, bizonyos iskolákban az iskolaőr eredményes lehet, akár az elrettentés miatt, akár azért, mert ott van egy férfiember, és ezt most olyan értelemben mondom, hogy igen, a pályán túlsúlyban dolgoznak nők, és egy erőszakos tettnél fizikailag kevésbé tudják megfékezni az indulatokat. De egy iskolaőr akkor is jól jöhet, ha atrocitás történik a gyerekek között, lehet valakihez fordulni. Azt rögtön jeleztük, hogy mi csak akkor értünk egyet az iskolaőrség bevezetésével, ha valóban az iskola kéri, és igen, akkor telepítsenek oda iskolaőrt. A jelzések alapján – én is beszéltem sok igazgató kollégával – valóban vannak olyan helyek, ahol látják értelmét ezt kipróbálni. Aztán majd le kell vonni a tanulságokat.

Dercsényi Dávid

NÉVJEGY Horváth Péter 1962-ben született Győrben. A 2014-ban alapított Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, matematika-fizika szakos tanár, 1996 óta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Négy gyermek édesapja.

Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára

Ne essünk a mulasztás vétkébe!

Hiába vált a kelet-közép-európai rendszerváltoztatások után egyre elfogadottabbá az a neoliberális nézet, miszerint nincs szükség erős államokra, az elmúlt évtizedek tapasztalata éppen azt mutatja, hogy ennek az ellenkezője igaz. Ráadásul az ezen évtizedek alatt lezajlott államépítési folyamatok kívülről vezéreltek voltak, egyet jelentettek a liberális demokrata modell exportjával, főként az Egyesült Államok iránymutatása mellett. Az erős állam szükségszerűsége azonban nemcsak régiónkban, de az USAban is felmerült: maga a neoliberális felfogás egykori fő szószólója, Francis Fukuyama hajtott végre óriási pálfordulást a 90-es évek eleje és a 2010-es évek között, eljutva a „Történelem végétől” az erős állam szükségességének hangsúlyozásáig a Politikai rend és politikai hanyatlás című művében.

Nem elég azonban az erős és hatékony állam fontosságának felismerése, az államépítés csak a sajátos nemzeti jellemzők figyelembevétele mellett lehet sikeres. Ahogyan Babits Mihály éles szemmel megállapította, egy állam akármilyen mintát vegyen is át, nem lehet sikeres, ha a minta nem illeszkedik az adott országhoz, mert a túlzott mintaátvétel leszoktatja a polgárokat és az elitet a gondolkodásról, ahogyan ez meg is történt térségünkben és Magyarországon 1990 után. Ráadásul ez nemcsak a rendszerváltoztatás időszakára igaz, hanem a magyar történelem előző több száz évére is.

Mivel Mohács után Magyarország önállósága megszűnt, a magyar elitnek nem volt rá lehetősége, hogy a sajátos magyar álla-

miságról gondolkodjon, mivel annak előfeltétele a szuverenitás megléte lett volna. A magyar mintaátvétel közelmúltbeli sikertelenségét mindezen felül a liberális demokrácia államszkeptikus jellege is fokozta, amivel együtt járt a nemzeti érdek létének a tagadása.

Magyarországon a 2010 utáni kormányzás alapvetően azt a célt tűzte maga elé, hogy új, sajátosan magyar alapokra helyezze az államépítést. A stratégiaalkotáshoz tudnunk kell, hogy kik vagyunk, és mit akarunk. A magyar stratégia így arra is keresi a választ, hogy a társadalom miként vélekedhet önmagáról, mit gondolhat az emberről, és végezetül saját történelmi tapasztalatai alapján mit gondol magyar sikernek.

Ehhez azonban ismerni kell azt a sajátos nemzeti karakterkészletet, ami a magyarokat jellemzi. Ezeréves történelmünk során számos külföldi utazó, diplomata, író, tudós fordult meg a Kárpát-medencében, akiknek beszámolói érdekes tükröt tartanak elénk, és igen markáns jegyeket rajzolna ki a magyar nemzeti karakterrel kapcsolatban, amelyek a parasztoktól a köznemeseken át egészen a főurakig szinte minden társadalmi rétegben megtalálhatók voltak. Ezeket is figyelembe véve kísérelték meg a magyar eszmetörténet olyan nagy alakjai, mint Szekfű Gyula, Ravasz László, Bibó István, Klebelsberg Kunó, vagy éppen a már említett Babits megérteni és leírni a magyar karaktert.

Mindebből pedig leszűrhető néhány fő karakterjegy. Például a magyarok szabadságszeretők, de általában csak akkor lázad-

nak, ha saját jogaikat veszélyben érzik. Vitézek, de csak ha az ország védelméről van szó, hódításra nem törekednek. Az eszmékből is inkább a sajátot, de legalábbis a saját képükre formáltat szeretik, ahogyan azt a mag yarországi reformáció nemzeti jellege is jól megmutatta. Ugyanez igaz minden kívülről érkező kulturális hatásra, amelyek az ország sajátos helyzeténél fogva nyugatról és keletről egyaránt érkeztek: csak a helyi viszonyokhoz idomítva volt hajlandó átvenni ezeket a társadalom.

A kettősség azonban nem szorítkozik csupán a földrajzi elhelyezkedésre: a magyar társadalom egyszerre megosztott és egységes. És végül az is leszögezhető, hogy az államalapítás óta a magyar politikai gondolkodás legfontosabb keretét a kereszténység jelentette. Mindebből világosan kitűnik, hogy bárkinek, aki államépítési terveket dédelget, érdemes észben tartania e sajátosságokat.

Ami pedig jelentős és örvendetes változás az elmúlt közel öt évszázadhoz képest, hogy Magyarország számára mostanra minden feltétel adottá vált ahhoz, hogy valóban önállóan alkothasson stratégiát. Az eljövendő nemzedékek minden energiájukat a sajátos magyar jövő tervezésére fordíthatják ahelyett, hogy a magyar állam szuverenitásának visszaszerzéséért kellene küzdeniük. Az ilyen kegyelmi állapotnak tekinthető helyzetek olyan lehetőséget jelentenek egy ország történelmében, amivel nem élni felér egy vétkes mulasztással. Igyekezzünk hát ne vétkezni.

{ PESTIHIRLAP.HU } • 10 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

Minden rendben, mégis úgy tűnik, mennie kell 2019. január 1. óta 200 védelmet kapott embernél vizsgálta meg az állam, hogy visszaküldhetők-e oda, ahonnan elmenekültek.

A meghozott határozatok után sokukat Nyírbátorba szállították, az idegenrendészeti fogdára, helyzetüket nem értik. Ezért 52 személy ételmegtagadási akciót indított. Közülük visszaküldenének Afganisztánba egy hazara férfit, a kisebbséghez tartozik, amely ellen rendszeresek a terrormerényletek. Már 10 éve itt él, bejelentett állása, magyar felesége, családja van – tiszteletben tartotta a szabályokat, törvényeket, mégis megszabadulna tőle a magyar állam.

52 ember kezdett éhségsztrájkba Nyírbátorban a kitoloncolásra várók idegenrendészeti fogdájában, hogy megtudják, mit követtek el, és hogy jogvédőkkel, újságírókkal találkozhassanak – ezt jelentette be korábban a Magyar Helsinki Bizottság. Ehhez képest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtóosztálya a Pesti Hírlap megkeresésére azt válaszolta az üg�gyel kapcsolatban: „A nyírbátori őrzött szálláshelyen 2020. augusztus 5-én délben 46 őrizetes nem tartott igényt a felkínált ételre. A nyírbátori őrzött szálláshely 160 férőhellyel rendelkezik, 2020. augusztus 5-én az étkezés megtagadásakor 52 őrizetes volt a létesítményben. 48 férfi őrizetest helyeztek el egy 67 ember befogadására alkalmas lakótérben, közülük döntöttek úgy 46-an, hogy nem élnek az intézmény által biztosított étkezés lehetőségével. Azóta az étkezést megtagadó őrizetesek száma naponta 40-42 fő között változik.

Minden őrizetes számára – így az étkezést megtagadók részére is – folyamatosan biztosítjuk a napi háromszori étkezést. Az őrizetesé a döntés, hogy étkezik, vagy nem tart igényt a feltálalt ételre.”

A rendőrség hozzátette: az őrizetesek az őrökkel vásároltatnak

maguknak élelmiszert, azt eszik, tehát gyakorlatilag ételmegtagadás zajlik, nem éhségsztrájk.

A fogvatartottak írásban követeléseket nem fogalmaztak meg, állítja a szerv. „Az őrség kérdésére néhányan szóban nyilatkoztak, az étkezés megtagadásának okaiként a túlzsúfoltságot, valamint a velük szemben folytatott idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás hiányát jelezték. Jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatták az őrizeteseket” – tette hozzá a sajtóosztály.

Sikerült beszélnünk az egyik éhségsztrájkoló afgán férfi magyar feleségével. Judit négy éve van együtt a férfival, egy éve házasok. Két gyereket nevelnek, ők a nő előző kapcsolatából jöttek, és nagyon kötődnek az afgán férfihoz, akinek – felesége elmondása szerint –

három szakmája van, hegesztő és szakács is, és legutóbb egy étteremben dolgozott ki-

szolgálóként, munkájával meg vannak elégedve, magyarul jól beszél.

2019 novemberében döntött a férfi oltalmazotti státuszának felülvizsgálatakor az állam arról, hogy vissza kell térnie Afganisztánba. Először levitték a tompai tranzitzónába, majd 6 hónap után átkerült Nyírbátorba, miután a tranzitzónákat a kormány kényszerűségből bezáratta. Judit szerint a hatóság nem fogadja el érvényesnek a házasságukat, mert, mint mondta, szerintük ő csak a férfit akarta ezzel menteni, holott a ferencvárosi anyakönyvvezető előtt minden a szabályoknak megfelelően zajlott.

Az afganisztáni hazara kisebbséghez tartozó férj síita, az Európai Unió 2020-as jelentése alapján 2019-ben is számos támadást indított ellenük az ISIS, ezeknek összesen 361 sérültje és 112 halálos áldozata volt, mind civilek.

A férfi Nyírbátorban már 1 évet és 2 hónapot eltöltött, a körülmények nem jók, internetre naponta másfél óra jut, mert kevés a számítógép, és sok a fogvatartott.

Az oltalmazotti státuszt Magyarországon akkor adják meg, ha va-

laki nem érdemli ki a menekült státuszt, de mégis úgy ítélik meg, hogy az érintett személy a származási országába visszatérve veszélyben lenne. Ezt a státuszt háromévente felülvizsgálják, azaz az Országos Idegenrendészeti Főhatóság (OIF) megnézi, javult-e helyzet a származási országban, visszatérhet-e az oltalmazott. „Ez bevett gyakorlat, a nemzetközi védelem nem örök életre szól” – mondta a Pesti Hírlapnak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Hozzátette: 2019– 20-ban az ilyen eljárások felszaporodtak, ahogy elkezdtek lejárni a korábban nagyobb számban kiadott oltalmazotti státuszok.

Az OIF érdeklődésünkre elmondta, 2019. január 1-jétől 200 esetben vizsgálták felül az oltalmazotti státuszokat. Ha az érintett személy nincs jelen – mondjuk időközben más országba ment –, a távollétében hozzák meg a döntést a rendelkezésre álló adatok alapján. Arra is kíváncsiak voltunk, hány esetben utasítottak ki embereket, és hova toloncoltak vissza oltalmazottakat, illetve hányan nem jelentek meg az eljáráson, de ilyen adatokat a hivatal nem regisztrál, az OIF válaszai szerint.

A probléma ott kezdődik, hogy Afganisztánt például több EUtagállam is részben biztonságos országnak minősíti, holott

„az ország nagy része káoszban van, és csak minimális része tekinthető valóban biztonságos-

KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ - FORRÁS | SHUTTERSTOCK

{H ATÁ R V O N A L }

nak, és az sem mindenki számára” – mondta Kováts. Sokszor politikai alkuk állnak amögött, hogy hova küldenek vissza embereket: Afganisztán esetében is jelentős hatása van az EU és Németország által folyósított fejlesztési támogatásoknak és segélyeknek a visszafogadási hajlandóságra.

Ilyen európai szintű alkuk miatt kevés olyan ország van, amellyel kapcsolatban szakmai és politikai konszenzus jött létre, vagyis nem számít biztonságosnak, így oda nem szabad visszaküldeni embereket.

A másik gond, hogy ha valaki egy másik országrészből hagyta el Afganisztánt, de Kabulba kerül vissza, mert az biztonságos, akkor ott mi lesz vele – az afgán fővárosban egyre több belső menekült van, és jelenlétük komoly társadalmi feszültséggel jár. „Az oltalmazotti státuszból tovább kell lépni, ha már nem indokolt a nemzetközi védelem: vagy az országból való távozással, vagy egy letelepedési engedéllyel, esetleg az állampolgárság megszerzésével” – mondta Kováts, de ez keveseknek sikerül, hiszen szigorú követelményeknek kell megfelelni, amihez nem jár külön támogatás.

Juditék nem próbálták meg az állampolgárság megszerzését, mert úgy tudják, nehéz megszerezni. „Az oltalmazotti státusz felülvizsgálati eredményét a bíróságon lehet megtámadni, és ezeket gyakran megsemmisíti a bíróság” – mondta a Pesti Hírlapnak Major Melinda, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Juditék is a bírósági felülvizsgálatra várnak éppen, és még ebben a hónapban várható az eredmény.

Dercsényi Dávid

•

• 11 • { PESTIHIRLAP.HU }

FOTÓ | MTI, AP

2020. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK

Gyengül az ellenállás a gazdátlan Fehéroroszországban Brutálisan verték vissza a tüntetéseket a rendőrök Belaruszban, az ellenzéki jelölt pedig Litvániába menekült. A sztrájk nem bénította meg az országot, az internet viszont több napra leállt.

A szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg Aljakszandr Lukasenka a fehérorosz elnökválasztáson – legalábbis a hivatalos eredmények szerint. Az ellenzék jelöltje, Szvetlana Cikanouszkaja nem ismerte el a hivatalos eredményt, és az a több tízezer fehérorosz választó sem, aki a kihirdetést követően az utcára vonult. Az Európai Unió szerint az elnökválasztás lebonyolítása sem szabadnak, sem tisztességesnek nem mondható, és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki az eredmények miatt.

Bár Lukasenka a 2015-ös választásokat is 80 százalék feletti eredménnyel nyerte, a koronavírus-járványra adott reakciója nem tett jót a megítélésének: eleinte alábecsülte a járványt, és arra ösztönözte az embereket, hogy igyanak vodkát és szaunázzanak.

Cihanouszkaja, aki letartóztatott férjétől vette át a vezető szerepet az ellenzékben, az ország történetének legnagyobb kam-

pányrendezvényeit tartotta az utóbbi hetekben. Júliusban volt olyan beszéde Minszkben, amire 63 ezren látogattak el. Cihanouszkaját hét órán keresztül tartották fogva a választási bizottság épületében hétfőn, és egy videóüzenetre kényszerítették. Láthatóan zavart állapotban egy papírról kellett felolvasnia, hogy a fehéroroszok ismerjék el Lukasenka győzelmét, és álljanak le a tüntetésekkel. Kedd reggel a litván külügyminiszter, Linas Linkevicius jelentette be Twitteren, hogy a politikus Litvániába menekült, és biztonságban van.

Két halott, több száz sérült Hétfő este még gumilövedékkel, kedden már éles lőszerrel tüzeltek a tüntetőkre a rendőrök, és könnygáz-, valamint fénygránátokat is dobtak a tömeg felé. Újságírókat is megtámadtak, példá-

ul a BBC stábját. Több mint kétszázan sérültek meg, közülük többen súlyosan. A zavargások első áldozata egy minszki tüntető volt, akinek a kezében robbant fel egy pokolgép, a második áldozatról pedig csak annyit tudni, hogy vasárnap vették őrizetbe, és a rendőrség szerint „hirtelen leromlott az egészsége”.

A belügyminisztérium szerint több mint hatezer tüntetőt tartóztattak le az első három éjszaka alatt, közülük háromezret hétfő éjjel, és kilenc embert Cihanouszkaja kampánystábjából is őrizetbe vettek. Sok letartóztatottról semmit nem tudni, a Minszk külvárosában lévő fogdák előtt türelmetlen családtagok várják az információkat az eltűnt hozzátartozókról.

A tüntetéseket főleg a Telegramon szervezték, bár sok helyen panaszkodtak arra, hogy akadozott az internetelérés. Az eredmények kihirdetése után több ellenzéki oldal is elérhetetlenné vált – hasonlóan a 2010-es elnök-

választást követő napokhoz –, ezek többsége szerda reggelre helyreállt. Az állami televízió nem tudósított részletesen a zavargásokról. A fehérorosz állami média szerint a kedden déltől tervezett sztrájk is álhír volt, a Pe s t i H í rl ap v i sz ont e g y Minszkben élő újságírótól megtudta, hogy legalább 5-10 állami intézményben sztrájkoltak a dolgozók. Lukasenka szerint az internet akadozása sem állami beavatkozásnak köszönhető, azt mondta, külföldi túlterheléses támadás állhat a háttérben.

Mit gondol a magyar külügy?

Lukasenka a legrégebb óta hivatalban lévő vezető Európában, több mint 26 éve ül az elnöki székben. George W. Bush korábbi amerikai elnök „Európa utolsó diktátorának” nevezte őt. Eredetileg csak két ciklus erejéig lehetett volna elnök, de egy alkotmányellenes népszavazáson kivették ezt a részt az alkotmányból, ezért korlátlan alkalommal indulhat. A kormányával az életéért küzd: ha leváltják őket, akkor szembesíthetik az 1994 óta elkövetett bűnökkel, ezért nagy a tétje annak, hogy sikerül-e elnyomniuk az elégedetlenséget, akár annak az árán is, hogy az utcákon vér folyik.

Az Európai Unió külügyminiszterei pénteken tárgyalnak arról, visszaállítják-e a Fehéroroszországgal szembeni, 2016-ban feloldott szankciókat. Ehhez viszont mind a 27 ország hozzájárulására szükség van. Orbán Viktor június elején tárgyalt Minszkben, és arra kérte az Európai Uniót, hogy a még érvényben lévő szankciókat is szüntesse meg Fehéroroszországgal szemben.

Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikai biztosa nyilatkozatban ítélte el a „békés tüntetőkkel szemben alkalmazott állami erőszakot”, és felszólította a fehérorosz kormányt, hogy engedjék szabadon a fogva tartott tüntetőket.

Csütörtökön a magyar külügyminisztérium is megszólalt a napok óta tartó zavargásokról, Szijjártó Péter viszont csak an�nyit mondott: nem szabad ellehetetleníteni az EU és Fehéroroszország kapcsolatát. Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete (YEPP) közleményt adott ki arról, hogy elítélik a fehéroroszországi rendőri erőszakot, azonban sem a Fidelitas, sem a KDNP ifjúsági szervezete nem jelezte, hogy aláírták. A magyar külügyminisztériumnál is érdeklődtünk, elismerik-e Lukasenka újraválasztását, de lapzártánkig nem válaszoltak.

Vámosi Ágoston

{ PESTIHIRLAP.HU } • 12 • 2020. AUGUSZTUS 14 • PÉNTEK

TV-MŰSOR I augusztus 14. péntek 15:55 Egy csodálatos asszony Filmsorozat I/10.

17:05 Barátok közt Filmsorozat 10003-10004.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Fókusz Közszolgálati magazin 20:10 A Konyhafőnök Gasztroreality 10.

22:05 Barátok közt Filmsorozat 10003-10004.

22:55 Doktor Murphy Filmsorozat III/14.

23:50 RTL Híradó - Késő esti kiadás

00:25 Utórengés Akciófilm (2012) A szexi fiatalok a chilei paradicsomi városban, Valparaísóban remekül szórakoznak Egy nap azonban megmozdul a föld. A rengés egy csapásra rémisztő pokollá változtatja a környéket.

15:40 Kegyetlen város Filmsorozat 43.

16:45 Remények földje Romantikus filmsorozat 158.

18:00 Tények Hírműsor 18:45 Tények Plusz

19:40 A hegyi doktor újra rendel XII. Filmsorozat XII/11 169.

Arno Moosbach hazatér egy utazásból, és újra találkozik gyermekkori kedvesével, Katrinnal.

Együtt akarják folytatni az életüket, de úgy tűnik, hogy Arno kezdeti demenciától szenved. Martin Gruber szerint Vera és Alexander tévednek.

Ugyanis Arno teste túl jól reagál egy gyógyszerre.

20:35 MasterChef VIP Főző-show 22:25 A Piramis Game-show

15:50 Don Matteo - IX. évad IX/26/12 16:50 Gasztroangyal 17:45 Mozogj otthon!

18:00 HÍRADÓ 18:25 Nemzeti Sporthíradó 18:45 Fogd a kezem!

I/151/127

19:35 Rex felügyelő V. évad Halálos játékszer Alfred Nordeck írói babérokra pályázik, de a kiadó nem foglalkozik a kéziratával…

20:30 Gyilkosságok Franciaországban 11/9 22:15 Jesse Stone - Elveszett ártatlanok 23:40 Kenó 23:50 Don Matteo - III. évad III/16/3

14:25 Váltságdíj Akcióthriller (1996) 16:50 Tiszta játszma Akciófilm (1995) 18:40 Halálos fegyver 4.

Akcióvígjáték (1998)

14:25 Valami Amerika Vígjáték (2001) 16:50 Indiana Jones és a végzet temploma Akció-kalandfilm (1984) 19:15 Lucy Sci-fi akciófilm (2014)

21:00 Démonok között Thriller (2013) A paranormális esetek két világhírű kutatója jegyezte fel annak a családnak a történetét, melyet a világtól távol, egy tanyaházban nem evilági lények terrorizáltak.

23:15 Démonok között 2.

Horror (2016) 01:55 A zátony Kalandfilm (2010)

21:00 A Bourne-ultimátum Akció-thriller (2007) Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason ­Bour­ne­-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett.

23:15 Jurassic Park 3.

Akció-kalandfilm (2001) 01:00 Az ázsiai kapcsolat Akciófilm (2016)

EUROSPORT 1 15:30 Snooker Világbajnokság Sheffield M4 SPORT 18:15 Labdarúgás MTK Budapest – Ferencvárosi TC OTP Bank Liga SPORT 1 20:30 Esport WTCR 2. verseny, Hungaroring

15:35 Doktor House Drámasorozat II/7-8 17:15 Castle Krimisorozat II/4 18:05 A mentalista Krimisorozat III/16 19:00 Észbontók Realitysorozat V/9-10

21:00 Harry Potter és a félvér herceg Kalandfilm (2009) Roxfort körül egyre szaporodnak az árnyak.

Pedig a hatodik osztályba lépő Harry Potter és barátai számára a Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola mindennapjai is bőven elég izgalmat jelentenek nekik: Harry bájital tankönyve, Hermione szerelme is épp elég titokzatos és ijesztő.

00:00 Barátok babával Vígjáték (2012)

16:00 Baywatch Kalandfilmsorozat VI/6 17:00 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat IX/8-9 19:00 Halálos fegyver Akcióvígjáték-sorozat III/4

20:00 Dr. Csont Krimisorozat XI/12-13 Hodgins egyelőre képtelen feldolgozni balesete következményeit, ezért nemcsak Angelával, de a csapat többi tagjával is tőle szokatlan hangnemben beszél. A boncasztalon ezúttal egy férfi egyenjogúsági mozgalom vezetője fekszik, így megismerjük Bones és a többiek álláspontját az ügyben.

22:00 Gyilkos elmék Krimisorozat X/4 23:00 Nyomtalanul Krimisorozat V/1-2

TV-MŰSOR I augusztus 15. szombat 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 09:15 Bakugan Animációs kalandfilmsorozat 5.

09:45 Teleshop 10:45 Autogram 11:15 Édesítő Női életmódmagazin 79.

11:50 Glades - Tengerparti gyilkosságok Krimisorozat IV/4.

12:50 Magnum Akciókrimi-sorozat II/11-12.

15:00 Castle Krimisorozat VII/16.

16:10 Mr. Magoo Vígjáték (1997) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 19:00 Fókusz Plusz Magazin 666.

20:00 A mi kis falunk Vígjátéksorozat IV/12.

21:00 Mary Poppins visszatér Vígjáték (2018) 23:25 Totál káosz Vígjáték (2002)

06:00 TV2 ANIMÁCIÓ Rajzfilmek () 10:25 Trendmánia Stílusmagazin 10:55 Innovátor Magazinműsor 11:30 Poggyász Utazási magazin 12:00 Taxi 2. Akcióvígjáték (2000) 13:55 Hotel Transylvania 2.: Ahol még mindig szörnyen jó Családi animációs film (2015) 15:50 Columbo: A nagy elterelő hadművelet Krimi (1989) 18:00 Tények Hírműsor 18:55 Tények Plusz

19:55 Görögbe fogadva Vígjáték (2009) 22:00 Taxi 3. Akcióvígjáték (2003) 23:55 X-Men - Az elsők Sci-fi akciófilm (2011)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:45 Magyar Krónika 07:15 Hazajáró 07:40 Mozogj otthon!

07:55 Térkép 08:25 Noé barátai 08:55 Divat & dizájn 09:25 Nálatok, laknak állatok?

10:00 Balatoni nyár 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:35 Nemzeti Sporthíradó 12:55 Hölgyek öröme II/8/1 13:55 A Durrell család - III. évad III/8/4 14:50 Két félidő a pokolban 17:00 Gasztroangyal 18:00 HÍRADÓ 18:25 Nemzeti Sporthíradó 18:40 SzerencsePerc 18:45 Szerencse Szombat 19:40 Názáreti Mária 2/1 21:30 Serena 23:15 Kenó 23:20 Csak színház és más semmi (2. széria) II/6/2

06:40 Macskafogó 2. - A sátán macskája Animációs filmvígjáték (2007) 08:30 Repülők, vonatok, autók Vígjáték (1987) 10:20 Fehér agyar Kalandfilm (1991) 12:30 Paddington 2.

Animációs kalandvígjáték (2017) 14:30 Keanu: Macskaland Akcióvígjáték (2016) 16:30 Gagyi mami: Mint két tojás Vígjáték (2011) 18:40 Verdák 2. Animációs kalandvígjáték (2011)

20:40 Jupiter felemelkedése Akciófilm (2015) 23:00 Iron sky - Támad a Hold Akcióvígjáték (2012)

05:30 Éjszaka a múzeumban Kalandfilm-vígjáték (2006) 07:45 Rio 2. Animációs vígjáték (2014) 09:40 A kismenő Vígjáték (2002) 11:30 Men In Black – Sötét zsaruk Vígjáték (1997)

13:25 Az elnök végveszélyben Akciófilm (2013) 16:00 xXx: Újra akcióban Akciófilm (2017) 18:10 True Lies – Két tűz között Vígjáték (1994) 21:00 Red 2. Akcióvígjáték (2013) 23:20 Pitch Black – 22 évente sötétség Akció sci-fi (2000)

SPORT 1 16:45 Kézilabda MOL-Pick Szeged – Orosháza DIGI SPORT1 17:00 Tenisz Lexington WTA-torna M4 SPORT 18:35 Labdarúgás ZTE FC – MOL Fehérvár FC OTP Bank Liga

06:00 Jóbarátok Vígjátéksorozat I/21- II/1 08:25 Agymenők Vígjátéksorozat X/5-6 09:15 Sütimester Realitysorozat X/3-4 11:40 Az elveszett ereklyék fosztogatói Kalandfilmsorozat III/13-14 13:35 Doktor House Drámasorozat II/4-5 15:25 A szív bajnokai Dráma (2009) 18:05 Harry Potter és a félvér herceg Kalandfilm (2009) 21:00 Mars mentőakció Sci-fi (2000)

23:15 Underworld: Evolúció Akció (2006) Selene, az üldözött vámpír fel akarja kutatni Marcust, a vámpírok királyát, hogy alkut kössön vele az életéért cserébe. Michael, a hibrid csatlakozni akar.

04:00 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXIII/11-13 07:00 SpongyaBob Kockanadrág A nimációs vígjátéksorozat VIII/19-20 08:00 Larry Crowne Romantikus vígjáték (2011) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat III/4-5 11:50 Mr. Whiskey Akcióvígjáték-sorozat I/13 12:45 CSI: A helyszínelők Krimisorozat X/5-6 14:40 Született detektívek Krimisorozat IV/8-9 16:40 Gyilkos ügyek Krimisorozat V/20-21

18:40 Pi élete Kalandfilm (2012) 21:00 Némó nyomában Animációs kalandvígjáték (2003) 23:00 A tanár Filmsorozat I/5-6

TV-MŰSOR I augusztus 16. vasárnap 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 08:40 Bakugan Animációs kalandfilmsorozat 6.

09:10 Teleshop 10:10 A Muzsika TV bemutatja! Zenés szórakoztató összeállítás 160.

10:40 Kalandozó Utazós életmódmagazin 52.

11:10 Doktor Murphy Filmsorozat III/13-14.

13:05 Mary Poppins visszatér Vígjáték (2018) 15:45 Tökös csaj Vígjáték (2002) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXIII/10.

19:55 Űrvihar Katasztrófafilm (2017) 22:10 Hajszálon az életed Akcióthriller (2011) 00:20 Tisztítótűz Akciófilm (1996)

06:00 TV2 ANIMÁCIÓ Rajzfilmek 10:15 Fald Fel! Gasztro-műsor 10:45 Több mint TestŐr Best Of 2020 Nyár Életmódmagazin 11:15 Super Car Autós magazin 11:50 Taxi 3. Akcióvígjáték (2003) 13:45 A három testőr Afrikában Vígjáték (1996) 15:40 Twister Katasztrófafilm (1996) 18:00 Tények Hírműsor

18:50 Árukapcsolat Romantikus vígjáték (2019) 21:00 Férj és férj Vígjáték (2007) 23:30 Hulk Akció sci-fi (2003) 02:30 Anyám és más futóbolondok a családból Filmdráma (2015)

06:00 06:40 06:50 08:05 12:00 12:00 12:55 13:25 14:20 14:30 16:00 16:10 17:00 17:25 18:00 18:25 18:45

HÍRADÓ Kenó Balatoni nyár Vallási műsorok Déli harangszó HÍRADÓ Jó ebédhez szól a nóta Univerzum Édes anyanyelvünk Lovagias ügy Hatoslottó sorsolás Hogy volt?!

Mozogj otthon!

Borbás Marcsi HÍRADÓ Nemzeti Sporthíradó Egynyári kaland /6/3

19:45 Názáreti Mária 2/2 21:30 Mindenki tudja 23:40 Kenó 23:50 A varsói csata 1920

06:00 Káosz karácsonyra Vígjáték (2015) 08:10 Fehér agyar Kalandfilm (1991) 10:20 Paddington 2.

Animációs kalandvígjáték (2017) 12:20 Keanu: Macskaland Akcióvígjáték (2016)

14:20 Gagyi mami: Mint két tojás Vígjáték (2011) 16:25 Verdák 2. Animációs kalandvígjáték (2011) 18:25 Arthur király: A kard legendája Kalandfilm (2017) 20:50 Robin Hood Kalandfilm (2018) 23:00 Démonok között Thriller (2013)

06:00 A nagy umbulda Vígjáték (1978) 08:20 Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból (2016) 10:30 Madagaszkár 2. Animációs vígjáték (2008) 12:15 Indiana Jones és a végzet temploma Akció-kalandfilm (1984) 14:45 Jurassic Park 3.

Akció-kalandfilm (2001) 16:30 A majmok bolygója Sci-fi akciófilm (2001) 19:00 A Bourne-ultimátum Akció-thriller (2007)

21:15 22 mérföld Akció-thriller (2018) 22:45 Gyilkos páros Akcióvígjáték (2015)

M4 SPORT 15:10 Forma–1 Spanyol Nagydíj – Futam SPORT 1 19:00 Baseball MLB Detroit Tigers – Cleveland Indians Alapszakasz DIGI SPORT 1 20:40 Labdarúgás UEFA Európa Liga

06:00 Jóbarátok Vígjátéksorozat II/2-7 08:50 Agymenők Vígjátéksorozat X/7-8 09:40 Sütimester Realitysorozat X/5-6 12:05 Doktor House Drámasorozat II/6-7 14:00 Az őserdő hőse 2.

Kalandfilm (2003) 15:50 Harry Potter és a félvér herceg Kalandfilm (2009) 18:50 Mars mentőakció Sci-fi (2000)

21:00 A Minden6ó Vígjáték (2003) Bruce Nolan népszerű tévébemondó. Az Úr megjelenik előtte egy érdekes ember képében és okulásul átadja minden hatalmát a káromló tévésnek.

23:05 Barátok babával Vígjáték (2012)

04:55 CSI: A helyszínelők Krimisorozat X/5-6 06:50 SpongyaBob Kockanadrág VIII/21-22 07:50 Fiam nélkül soha Film (2016) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat III/6-7 11:50 Gyilkos ügyek Krimisorozat V/20 12:45 Szemfényvesztők Filmsorozat I/11-12 14:40 Pi élete Kalandfilm (2012) 17:00 Némó nyomában Animációs film (2003)

19:00 Ahol a szivárvány véget ér Vígjáték (2014) 21:00 Nagyfater elszabadul Vígjáték (2016) 23:00 Volt egyszer két Németország - 86 Akciókalandfilm-sorozat II/3 23:55 Döglött akták Krimisorozat IV/21

•

• 13 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK

SUDOKU Írjon az ábrák üres négyzeteibe 1 és 9 kö‑ zötti számokat úgy, hogy a sorokban, az oszlopokban, és a 3x3‑as kis négyzetek‑ ben minden szám csak egyszer szerepelhet!

GyerekSarok

Kiadja a Global Post Hun Kft.  Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató  Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.  Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond  E-mail: info@pestihirlap.hu Hirdetésfelvétel: sales@pestihirlap.hu  Laptulajdonos: Milkovics Pál, Brit Media Kft. | milkovics@pestihirlap.hu

{ PESTIHIRLAP.HU } • 14 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

FOTÓ | CZEGLÉDI ZSOLT - MTI

Állatkertek a járvány alatt

Zárva lenni testidegen műfaj Március közepétől egészen május elejéig, a veszélyhelyzet miatt az állatkertek is zárva tartottak, ráadásul ezek az intézmények kimaradtak a kormány turisztikai mentőcsomagjából, így állami segítségre nem számíthattak. Látogatót ugyan nem fogadtak, de a munkálatok továbbra is zajlottak a háttérben, hiszen az állatokat el kellett látni. A nyíregyházi, a debreceni, a győri állatkert munkatársait kérdeztük, milyen hatással volt ez az időszak az intézmény működésére, és magukra az állatokra.

Elég szerencsétlen időpontban zártak be egyik pillanatról a másikra az állatkertek, és ezzel megszűnt az egyik elsődleges bevételi forrásuk: a látogatók. Miként a győri Xantus János Állatkert munkatársától, Kiss Alíztól megtudtuk, mivel ebben az időszakban volt a húsvét és a májusi ünnepek, normál esetben ilyenkor több látogatóra szoktak számítani. A május végi iskolás kiránduló csoportok is növelik ezt a számot, így jelentős bevételtől estek el.

A munka dandárja maradt „A zárvatartás közel ötven napja alatt közel 50 millió forintos hiány keletkezett. Ha arányaiban nézzük, akkor ezt a hiányt nem tudjuk kigazdálkodni, ezért a mindenkori tulajdonosok segítségére szorulnak a magyar állatkertek” – mondta lapunknak dr. Nagy Gergely Sándor, a Debrecenben található Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor, mint megtudtuk tőle, az állatkert az önkormányzat tulajdonában van, így a várostól évről évre kapnak támogatást. Ebben a helyzetben min-

denképp a tulajdonos segítségére szorultak, és szezonvégig, tehát októberig rendelkeznek tartalékokkal. Hasonló a helyzet a Nyíregyházi Állatparkban is, aminek szintén az önkormányzat a tulajdonosa, és tőlük kértek segítséget.

Persze mindez még nem fedezte volna az állatkertek költségeit, hiszen, ha van vendég, ha nincs, az intézmény üzemel, a park lakóinak enni kell adni, a dolgozókat ki kell fizetni. Ezért a nyíregyházi állatkertben – miként azt Gajdos László igazgató a Pesti Hírlapnak elmondta – úgynevezett fenntartó üzemmódra álltak át, ami azt jelentette, hogy csak a legszükségesebb dolgokra költöttek, így kb. a felére sikerült csökkenteniük a kiadásaikat. „Amikor ez kezdődött, március 16-án nagyon el voltunk keseredve. Elküldtük a biztonsági szolgálatot, a munkatársak átvették az éjjeli őrzést.”

Hasonló volt a helyzet Debrecenben is, miként dr. Nagy Gergely Sándor fogalmazott lapunknak: „a munka dandárja továbbra is fennállt. Pénztárosokra nyilván nem volt szükség, ők takarítói munkakörre váltottak át, mert kettős munkakörben dolgoznak. Mindenkinek volt felada-

ta és munkája, a karbantartási munkálatokat gyorsabb tempóban tudtuk elvégezni így, hogy a látogatói forgalom nem akadályozta azt.” A győri állatkertben is kihasználták ezt a látogatóktól mentes időt, és olyan felújítási és karbantartási munkálatokat végeztek el, amiket csak a téli időszakban tudtak volna. Nyíregyházán az India-ház építését – amelynek épp a kellős közepén voltak, amikor be kellett zárni a parkot – könnyítette meg, hogy nem kellett a látogatókhoz igazítani a munkálatokat.

Az állatok is megérezték Az újranyitással a látogatók is visszatértek Nyíregyházára szép lassan. Miként Gajdos Lászlótól megtudtuk, májusban húsz, júniusban ötven százaléka jött a látogatóknak a tavalyihoz képest.

Júliusban azonban ez megemelkedett nyolcvan százalékra. Ám míg korábban a látogatók majdnem felét a szomszédos országok vendégei tették ki, ezek most javarészt elmaradtak. Debrecenben viszont az újranyitás óta nyolc százalékkal több látogató volt a tavalyi évhez képest, de az

arányok itt is lényegesen megváltoztak, hiszen a külföldi vendégek elmaradtak, ami egy 15 százalékos bevételkiesést jelent.

A győri állatkertben lényegesen nagyobb emelkedést tapasztaltak, itt húsz százalékkal volt több a látogató a korábbi évekhez képest.

Az állatkertek lakói mindenütt másként viselték a látogatók hiányát. A nyíregyházi állatkert igazgatója azt mondta, hogy az állatok számára nyugodtabb volt ez az időszak, érdekes módon viszont a debreceni állatkert néhány lakója – főként azok, amik közvetlen kapcsolatba kerültek korábban a látogatókkal – lényegesen több törődést és figyelmet igényelt a zárvatartás alatt. Ezzel szemben a győri állatkertben nem tapasztaltak változást, miként Kiss Alíz elmondta: „Az állatoknál nem volt megfigyelhető negatív hatás, ez az időszak semlegesen hatott rájuk.”

Kérdésünk re, hog y előfordult-e ilyen hosszú, több hónapos zárvatartás a parkok történetében, mindenki a világháborúkat hozta fel, mivel – miként dr. Nagy Gergely Sándor fogalmazott: – „Az állatkerteknek ez egy testidegen műfaj, hiszen az év 365 napján nyitva vannak.”

Ezért is fontos, hogy miként készülnek fel arra, ha esetleg lesz második hullám, és ismét be kell zárni a parkokat. „Nehéz a vis maiorra felkészülni” – mondta dr. Nagy Gergely Sándor, ám

hozzátette, hogy a második hullámot illetően szerencsés helyzetben vannak, hiszen most már van tapasztalatuk abban, miként lehet bővíteni a takarmány kapacitását és hogyan lehet megszervezni úgy a munkarendet, hogy ha valaki megfertőződik, akkor is legyen, aki ellátja az állatokat.

Emellett természetesen az anyagi háttér is fontos: „Igyekeztünk megerősíteni a támogató rendszerünket, hiszen nonprofit cég vagyunk. Állatkerteket nem lehet nyereségesen üzemeltetni, nem ezért hozták őket létre.”

Csak tartsd a távot!

Gajdos László a tartalékok fontosságát hangsúlyozta: „Ezt a nyarat már úgy csináltuk végig, hogy nem nagyon lazítottunk a takarékoskodáson. Amit most megtermelünk nyáron, úgy próbáljuk beosztani, hogy jövő tavaszig kihúzzuk belőle.”

Természetesen az állatkertek is igyekeznek mindent megtenni azért, hogy elejét vegyék a fertőzés terjedésének. Az egyetlen hivatalosan kötelező óvintézkedés a másfél méteres védőtávolság betartása, erre mindenhol felhívják a látogatók figyelmét, emellett számtalan helyre tettek ki kézfertőtlenítő állomásokat, és megkérik a látogatókat, hogy a belső terekben viseljenek szájmaszkot.

Svébis Bence

•

• 15 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK

{S P O R T }

SPO RT@ PEST I H I RL AP. H U

KISS NORBERT

Kiss Norbert új teammel és új kamionnal készül az idei szezonra

Magyar csapattal magyar győzelem?

Négy év után újra magyarokkal harcol az Európa-bajnoki címért a kamionversenyző Kiss Norbert, aki az OXXO Racing Team pilótájaként 2015ben, majd a német Tankpool24 színeiben 2016-ban is Európa-bajnok lett.

Az FIA ETCR-nél magasabban jegyzett bajnoksága nincs a versenykamionoknak, akár azt is mondhatjuk, hogy a szombathelyi pilóta már kétszer is volt a világ legjobb kamionversenyzője.

A Tankpool24-nél töltött négy év felemás eredményeket hozott a Forma–1-es közvetítésekből is ismert sportolónak: a 2016-os bajnok i cím után eg y év vel mindössze 24. lett a bajnokságban, majd 2018-ban jött egy ös�szetett harmadik, tavaly pedig egy ötödik hely. „Jutott ugyan egy-egy győzelem, vagy kedvező időmérős helyezés a versenyhétvégékre, de összességében nagy volt a lemaradás az élmezőnyhöz képest. A motorfejlesztés hiányzott a Mercedesből, emiatt voltunk folyamatosan technikai hátrányban az egyenesekben, a rajtnál és a kigyorsításokban is.

Igaz, ha a gyár reagált volna a kéréseinkre, kritikáinkra, most akkor is itt lennék, az új csapatommal, de lehet, hogy nem MANnel mennénk, hanem Mercivel” – mondta lapunknak Kiss Norbert, aki idén a Révész Truck Racing Team pilótájaként versenyez.

A Révész cégcsoport és Kiss Norbert közös története idén januárban kezdődött, amikor még úgy tűnt, hogy nagyon kell sietniük a munkával, hogy az akkor áprilisra tervezett hungaroringi

szezonnyitóra versenyképes kamiont és csapatot rakjanak ös�sze. „Amikor tárgyalni kezdtünk, nem volt kőbe vésve, hogy milyen márkával meg yünk, de egyértelmű volt, hogy az MAN a legjobb megoldás, hiszen megbízható, versenyképes és elérhető versenymotorral rendelkezik.

Az elmúlt években az is bebizonyosodott, hogy lehet vele győzni. Úgyhogy januárban elindult a projekt, a világjárvány miatti leállással nyert extra időt pedig arra használtuk, hogy még jobban felkészüljünk. És a legutóbbi teszt azt bizonyítja, hogy ez sikerült is” – Kiss Norbert konkrét adatokat nem árult el a Pesti Hírlapnak arról, hogy milyen kör­ idővel zárta a hungaroringi próbát, sokat sejtetően azonban an�nyit mondott:

„Ígéretes az eredmény.”

A Révész Truck Racing Team versenyzőjétől megtudtuk, hogy az MAN-től kapott motor köré a csapat építi a versenykamiont, aminek a szervizelésében és szerelésében a Révész cégcsoport tapasztalt kollégái is segítenek.

„Kicsit olyan ez, mint a Forma–1, vagyis nem lehet kész versenykamiont venni, csak a motort. Aztán a többi részét nekünk kell összerakni, ebben is remekül megy a közös munka Révész Bálintékkal. Büszke vag yok rá, hogy egy ilyen komoly cégcsoport és cégvezető karolt fel minket, mindig is szerettem volna magyar csapattal versenyezni.

Remélem, hog y a bajnokság most már rendben elindul au-

gusztus utolsó hétvégéjén a csehországi Mostban, és meg tudjuk mutatni, min dolgoztunk az elmúlt hat-hét hónapban, és hogy mennyire felkészültünk.”

Kiss Norbert kétszeres Európa-bajnokként természetesen a végső győzelemre hajt. „Ez az első olyan versenykamionom, amelyik eléri a minimumsúlyt, a súlyelosztását is a legoptimálisabbra tudtuk megcsinálni. Nagyon bizakodó vagyok, szerdán

is teszteltünk, jó a köridő, az érzés is jó. Hogy meg tudjuk-e szerezni az Európa-bajnoki címet, azt nehéz megmondani, hiszen mindenki erre vágyik, és van is öt-hat lehetséges bajnok a mezőnyben. De szeretnék harcban lenni az Eb-címért, szeretnék önerőből pole pozíciót és győzelmet is szerezni, az biztos, hogy rajtam nem fog múlni.”

Kőváry Anett

{ PESTIHIRLAP.HU } • 16 • 2020. AUGUSZTUS 14. • PÉNTEK

08. 14-16.

1945-ben, 75 évvel ezelőtt Japán feltétel nélkül megadta magát, ezzel hivatalosan véget ért a II. világháború.

Szombaton, augusztus 15-én van Nagyboldogasszony ünnepe, Szűz Mária mennybevitelének vagy elszenderedésének napja, de ez a nap Szent István királyunk halálának az évfordulója is.

Vasárnap, augusztus 16-án van a hontalan állatok világnapja.

A Zuboly zenekar szombaton 20 órától koncertezik a Fonó Budai Zeneházban.

Elővételben 1800, a helyszínen 2200 forintba kerül egy jegy.

Hétvégén is marad a napközbeni 30 fokos hőség, de már szombaton is lehetnek záporok, zivatarok, vasárnap pedig szinte biztos.

SZUMÁTRAI ORRSZARVÚ - FORRÁS | WIKIPÉDIA

AMIT JÓ, HA TUD A HÉTVÉGÉRŐL

2020

5

DOLOG,

LOVAK SZÜLNÉK MEG A KIHALT ORRSZARVÚFAJ ÚJJÁÉLESZTETT PÉLDÁNYAIT Új, kísérleti őssejt-technológiában reménykednek a tudósok, amellyel visszahoznák a szumátrai orrszarvúk malajziai változatát, amelynek utolsó egyede tavaly novemberben múlt ki. Éveken át próbálkoztak, hogy az Iman nevű nősténynek – az utolsó egyednek – utóda szülessen, de hiába, csak petesejtek, bőr- és más szövetminták maradtak utána. A tudósok most

Iman és másik két kimúlt orrszarvú sejtjeit használnák fel a faj újraélesztéséhez. „Nagyon bizakodó vagyok, ha minden működik és mindenki támogat bennünket, nem lehetetlen” – mondta a Reutersnek Muhammad Lokman Md. Isa, a malajziai Iszlám Egyetem molekuláris biológusa. Azt tervezik, hogy a halott orrszarvúk sejtjeit felhasználva petesejteket és sper-

miumokat hoznak létre, belőlük embriókat, melyeket élő, közeli rokon fajok – például lovak – testébe ültetnek. A világ orrszarvúi közül a legkisebbet, a szumátrai fajt 2015-ben nyilvánították vadon kihaltnak Malajziában. Valaha Ázsia-szerte élt, de a vadászat és az erdőirtás nyolcvanra csökkentette az egyedszámot, a megmaradt állatok Indonéziában élnek.

A 10. születésnapját ünneplő Origo Filmstúdióban jelenleg három nagy produkció, a Dűne, a The Unbearable Weight of Massive Talent, valamint a Birds of Paradise forog. Az elmúlt tíz évben mások mellett Angelina Jolie, Bruce Willis, Jason Statham, Harrison Ford, Arnold Schwarzenegger és Will Smith is dolgozott a születésnapos stúdióban, ahol eddig 43 nemzetközi produkció készült, köztük a Die

Hard – Drágább, mint az életed, az Inferno, a Szárnyas fejvadász 2049 és a Terminátor: Sötét végzet. Az Egyesült Államokból érkező filmesek jelenleg csak két negatív koronavírusteszt felmutatásával dolgozhatnak. A stábtagokat heti egyszer szűrik, de vannak olyanok is, akiket hetente háromszor. A születésnapi ünnepségen Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt mondta:

A CÍMZETT ISMERETLEN Egy tér, ami fél évezrede élt méltóságról kapta nevét

Nem jut eszébe egy Bakáts nevű történelmi személyiség sem?

Nem csoda. A Pesti Hírlap sorozatában ismert utcák és terek kevésbé ismert névadóit mutatjuk be.

Ferencváros egyik emblematikus tere a Bakáts tér, amelynek karakterét a közepén álló, Ybl Miklós által tervezett Assisi Szent Ferenc-templom határozza meg. A Corvinus egyetemtől a Mester utcai villamosmegálló felé sokat sétáltam erre, és gyakran megálltam a Free Kurdistan gyorsétteremben ebédelni, amely azóta már Momo Tibeti Étkezdévé alakult. A leromlott állapotú templom hom-

lokzatát és rézlemez-borítású toronysisakját felújították, ettől jelentősen megváltozott a kinézete, sőt a színösszetétele is.

A templom után magát a Bakáts teret is felújítják, nőni fog a gyalogos terület és a zöldfelület, dísz­burkolatot és szökőkutat alakítanak ki, illetve vásártartásra is alkalmassá tennék a helyszínt. A tér felújításával azonban a forgalmi rend is megváltozott, annak Ráday ut-

ca és Tompa utca felőli oldalait lezárták az autók elől, ennek tesztelése július 6-án kezdődött.

A tér egyébként majdnem 150 éve, 1872-ben kapta a Bakáts nevet, korábban Nádor tér, aztán Templom tér is volt. Furcsán hangzik, de így van: Bakócz Tamás esztergomi érsekről kapta elnevezését a közterület. Ennek magyarázata az, hogy Bakócz vezetékneve több változatban, Bakátsként, illetve Bakácsként

a Nemzeti Filmintézet a nemzetközi produkciók leállása idején a hazai filmek előkészítésén, pályázatok kiírásán dolgozott. Aztán átadták a magyar filmesek előtt tisztelgő magyar Csillagösvényt, amelyre először kilenc Oscar-díjas neve került fel: Kertész Mihályé, Lukács Pálé, Rózsa Miklósé, Rofusz Ferencé, Szabó Istváné, Nemes Jeles Lászlóé, Deák Kristófé, Zukor Adolfé és Vajna Andrásé.

BAKÁTS TÉR, ASSISI SZENT FERENC-TEMPLOM. A FELVÉTEL 1890 UTÁN KÉSZÜLT FORRÁS | FORTEPAN, BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA, KLÖSZ GYÖRGY

DIE HARD – DRÁGÁBB, MINT AZ ÉLETED - FORRÁS | INTERCOM

ÚJRA NEMZETKÖZI FILMEKET FORGATNAK MAGYARORSZÁGON

is fennmaradt. Fraknói Vilmos egyháztörténész 1889-es könyvéből ugyan kiderült, hogy ezek a névváltozatok helytelenek, de a közterület nevét azóta sem változtatták meg. Ba­ kócz kiemelkedő műveltsége mellett egyébként remek diplomáciai és hadvezéri képességekkel is rendelkezett, így hamar Mátyás király bizalmi emberévé vált. 1497-ben esztergo-

mi érsek lett, és ő volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt a pápai cím elnyerésére is, miután 1513-ban II. Gyula pápa meghalt.

Bakócz Tamás építtette az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnáját is, amely a legjelentősebb magyar reneszánsz épület.

Az érseket itt is helyezték végső nyugalomra.

Zelki Benjámin