Deadpool rászáll Stan Leere |
Thor és Loki közben zümmög. Érteni akarja? Ugorjon egyből a lap végére
8 • 1. ÉVFOLYAM 67. SZÁM • CSÜTÖRTÖK
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
33°
REGGEL
17°
2020 | 07 | 30
Idén nem lesznek fesztiválok
3
A Hajógyári-sziget fái viszont megmenekültek 7
Terroristákkal nem tárgyalunk Vagy mégis? COVID–19: bajban a Balkán Rekordokat dönt az új betegek száma 2
Biden választása Hölgykaréjból kerül ki az alelnök-jelölt 6 4 A kormánynak csak az érték, amit építenek Óbuda megkönnyebbült polgármesterével beszélgettünk
FOTÓ: ANDREJ CUKIC - EPA
2020. JÚLIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • 2 •
Az USA bajban,de a Balkánon sem vidám a helyzet Magyarország 4484-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma ma reggelre. Újabb elhunytról nem számoltak be, így számuk változatlanul 596 fő, a gyógyultak száma pedig 3346. Az aktív fertőzöttek száma 542 volt, akiknek 60 százaléka budapesti. Hetvenhat koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük hatan vannak lélegeztetőgépen. Jelenleg 7819-en vannak hatósági házi karanténban, és több mint 336 ezer mintát vettek már le a járvány kezdete óta.
Világszinten 17 029 155 ember fertőződött már meg, a halálos áldozatok száma 667 011, a gyógyultaké pedig 9 948 163 a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. Egy nap alatt 347 ezerrel nőtt a fertőzöttek száma, több mint 7500 fővel az elhunytaké, és 236 ezerrel több ember mondhatja magát gyógyultnak. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. 1. Az Egyesült Államokban a legsúlyosabb a
Magyarországon csütörtök reggelre 19-cel emelkedett a fertőzöttek száma, elhunytról nem számoltak be. Még mindig az USA-ban a legsúlyosabb a helyzet, de Boszniában is rekordszámú új aktív fertőzöttet találtak.
helyzet, ott 4 426 982 fertőzöttet tartottak számon, 150 713-an haltak meg, és 1 389 425-en meggyógyultak. 2. Brazíliában 2 552 265 fertőzöttről, 90 134 halálos áldozatról és 1 922 802 gyógyultról tudni. 3. Indiában 1 581 963 fertőzöttet, 34 955 halálos áldozatot és 1 019 735 gyógyultat jegyeztek fel. 4. Oroszországban az igazolt fertőzöttek száma 827 509-re, a halálos áldozatoké 13 650re, a gyógyultaké pedig 619 204-re nőtt. 5. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 303 063, és 46 046-an haltak meg. 6. Iránban 298 909 fertőzöttet, 16 343 halálesetet és 259 116 gyógyultat tartanak számon. 7. Spanyolországban 282 641 fertőzöttet, 28 441 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. 8. Olaszországban a fertőzöttek száma 246 776, a halálos áldozatoké 35 129, és 199 031en gyógyultak fel a fertőzésből. 9. Törökországban 228 924 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5659, a gyógyultaké 212 557. 10. Franciaországban 221 077 fertőzöttről, 30 226 halálos áldozatról és 81 443 gyógyultról tudni.
Súlyos a helyzet a Balkánon Rekordszámú, 363 új fertőzöttet regisztráltak Bosznia-Hercegovinában, ahol a koronavírus-járvány kezdete óta hivatalosan 11 109-en fertőződtek meg, a halálos áldozatok száma pedig 305-re nőtt. A Bosznia-hercegovinai Föderáció veterán ügyi minisztere szerdán belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe. Salko Bukvarevicet a múlt héten szállították kórházba tüdőgyulladással és légzési problémákkal, majd kiderült, hogy ő is fertőzött. Szerbiában szerdáról csütörtökre 24 892-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké pedig 558-ra emelkedett. A fővárosban megtiltották nagyobb rendezvények szervezését a hajókon és a folyóparti szórakozóhelyeken. Koszovóban egy nap alatt 7846-ra emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a halottaké pedig 196-ra nőtt. Észak-Macedóniában egy nap alatt 188 fővel nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Szerdán öt halálos áldozata volt a járványnak, így már 476 ember hunyt el a betegségben. Annak ellenére, hogy továbbra sem csökken száz alá a napi új fertőzöttek száma, az egészségügyi miniszter szerint a helyzet stabil. PH
2020. JÚLIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • 3 •
FOTÓ: POZSONYI ROLAND
Lefújta a kormány a fesztiválszezont
És a Hajógyári-szigeten sem épül semmi. De a Ferencváros sportegyesület kapott egy 79 milliárdos ajándékot.
Nem változtatnak a hatályban lévő járványügyi, koronavírus-szabályokon, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, minden marad a régiben. Az Emmi később ad ki részletes szabályozást arról, pontosan milyen keretek közt működik majd az augusztus 1-je utáni PCR-tesztelés, amikor már az érintetteknek kell a PCR-tesztet kifizetni, és nem az állam állja majd ezeket. És arról is, a hatáskörébe tartozó helyeken mennyit kell majd fizetni a tesztért. Eldőlt, hogy nem lehetnek 500 főnél nagyobb rendezvények augusztus 15. után sem, lefújta tehát a kormány a fesztiválszezont. A zenészeknek, együtteseknek 5,3 milliárdos támogatási keretet nyit ezzel egy időben a kormány, „garázskoncerteket” fognak rögzíteni és rendezni, ami a technikai személyzetnek is segítséget jelent majd. A cigányzenészeknek külön keretet nyit a kormány. Ezek a garázskoncertek pedig bárki számára hozzáférhetők lesznek, és az 500 fő alatti koncertek ugyanúgy megtarthatók. A Magyar Posta dolgozói béremelést akarnak, a kormány úgy véli, méltatlanul keveset keresnek ahhoz a minőségi szolgáltatáshoz képest, amit
nyújtanak a postai dolgozók. A cég veszteséges, így a béremeléshez az Európai Bizottság engedélyét is meg kell kapnia. Ezért még csütörtökön levelet ír a kormány a testületnek a béremelés érdekében. Ennek mértékéről egyeztetnek a szakszervezetekkel, és biztos benne – mondta Gulyás Gergely –, hogy meg tudnak egyezni, a kérdés az, hogy Brüsszel is jóváhagyja-e. Nem épül sportakadémia és árvízvédelmi védmű a Hajógyári-szigeten, erről is döntött a kormány, a tiltakozások hatására eláll ettől a kormány, a sportakadémia máshol fog felépülni. A beruházásokat a főváros és Óbuda is ellenezte, nem adták áldásukat a megvalósuláshoz, és környezetvédők is arról beszéltek, számos állat- és növényfaj élőhelyét tenné tönkre az árvízvédelmi gát. A Ferencváros klub megkapja tulajdonba a 20 ezres, 2022-re megépülő multifunkcionális kézilabda-csarnokot, az állami rendezvények előnyt élveznek majd itt, jött a következő bejelentés. Az arénát 79 milliárdért építi fel a Market Zrt. 500 iskolaőrt akar a kormány foglalkoztatni, összesen 1300-an jelentkeztek. Azt még nem tudják, közülük hányan lesznek alkalmasak, de Gulyás Gergely bízik abban, hogy lesz elég.
Nem válaszolt a kérdésre Gulyás, ki kezdeményezte a Mátrai Erőmű megvételét, az erőmű tulajdonosa vagy az MVM, Orbán Viktor és az állami energetikai cég mást mondott. A masszívan veszteséges erőművet Mészáros Lőrinctől vette meg az állam 17 milliárd forintért, de nemrég kiderült, még 54 milliárd forintot kellett biztosítani a teljes akvizícióhoz – Gulyás szerint csúsztatás a fejlesztési pénzeket a vételárhoz csapni. Mészáros az eladás előtt még kivett a cégből 11 milliárd forint osztalékot. „Nem vesztünk össze”, emlékezett vissza Gulyás Gergely arra, milyen volt az eddigi egyetlen találkozója Vaszily Miklóssal, az Index bevételei felett rendelkező Indamédia cég tulajdonosával 2010-ben. Az Index ügyéről annyit mondott Gulyás, a sajtószabadságot az Alaptörvény rögzíti, és addig van Magyarországon sajtószabadság, amíg ezekbe a kérdésekbe a kormány semmilyen formában nem szól bele. A kormány tárgyal a Bankszövetséggel, hogy 2021-ben is legyenek kedvezmények a hitelfizetés terén, árulta el Gulyás. PH
Felbecsülhetetlen kár keletkezett volna
FORRÁS: DR. KISS LÁSZLÓ HIVATALOS FACEBOOK-OLDALA
2020. JÚLIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • 4 •
A mai kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy semmilyen beruházás nem lesz a Hajógyári-szigeten. Hogyan fogadta ennek a hírét? A kormány még a veszélyhelyzet alatt sem egyeztetett a kerülettel, ugyanígy volt ez a Hajógyári-sziget esetében is. Csak egy hatástanulmányt láttunk. Azt gondolom, hogy a kormány azt tekinti értéknek, ami valamilyen építéssel jár, például a stadionokat. A kerületi önkormányzat viszont értékként tekint nemcsak az épített környezetre, hanem az olyan már meglévő zöldterületre is, mint amilyen a Hajógyári-sziget és annak az élővilága. Nekem személyesen is nagyon fontos az állat- és a természetvédelem, valamit a zöld ügy, a zöldterületek megóvása Budapesten. Korábban a kormány azt mondta, hogy ez a hely kihasználatlan terület. Nem kihasználatlan a Hajógyári-sziget területe, mivel ez a fővárosiak és a kerületiek egyik kedvelt közparkja, pihenő és rekreációs helye. A funkcióját tekintve maximálisan ki van használva a terület. A veszélyhelyzetben természetesen nem, de egyébként programok is szoktak ott lenni,
FOTÓ: MÓNUS MÁRTON - MTI
A kormány mégsem tervez beruházásokat a Hajógyári-sziget területére. Korábban a sport akadémia és árvízvédelmi véd mű híre nagy port kavart, akkor a kerület vezetősége és civilek élőlánccal tiltakoztak a fák ki vágása ellen. A mostani vissza vonásról dr. Kiss Lászlóval, Óbuda polgármesterével be szélgettünk.
amellett, hogy Magyarország egyik legnagyobb fesztiválja, a Sziget Fesztivál is minden évben itt van. Az idei év persze ebből a szempontból most kivétel. A főpolgármesterrel közösen nemrég átadtunk egy szabadidő- és sportparkot ezen a területen, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az ide ellátogató emberek számára még élvezetesebb legyen ez a természetes közeg. A Hajógyári-szigetre közparkként tekintünk. Ön szerint valóban az élőlánccal való tiltakozás vezethetett oda, hogy mégsem lesz beruházás a szigeten? Bízunk abban, hogy a kormánynak az az ujjfelmutatás, amit a tiltakozáson az élőlánccal közvetítettünk, jelzésértékű volt. Akkor és ott látszott, hogy az a rengeteg ember, aki vette a fáradtságot és kijött, nem akar semmilyen típusú természetkárosítást. Mekkora kár keletkezett volna a szigeten a beruházás miatt? Felmérhetetlen. A kormány tanulmánya szerint is jelentős, szám szerint 90 százalékos természet-
pusztulás következett volna be. Az élővilág számára ez felbecsülhetetlen kár lenne. Itt több száz éves fák kivágásáról is beszéltünk. A teljes élővilágot, ahol egyébként ritka fajok is vannak, megzavarta volna, és ennek a helyreállítása elképzelhetetlen. Semmilyen formában nem lehetett volna ott ezt a természetkárosítást visszarendezni. A kormány tanulmánya szerint, ha ez a gátépítés megvalósult volna, akkor a Római-part és a Csillaghegy árvízi védekezése is nehezebb lett volna, hiszen az a vízmennyiség, ami nem tudott volna bemenni a szigetre, az a Csillaghegy és a Római-part árvízi védekezését tovább nehezítette volna. Mi az a határ, ameddig engednének valamilyen beruházást ezen a területen? Nem támogatunk olyan beruházást, ami bármekkora természetpusztítással is jár. Csak olyan típusú beruházásokat támogatunk a szigeten, ami a meglévő természeti értékek mellett a szabad idős és rekreációs tevékenységeket szolgálja. Zsigmond Viktória
2020. JÚLIUS 30.
• CSÜTÖRTÖK • 5 •
Sajtószabadság Bencsik Gábor
Vajon a sajtószabadság része-e, hogy a főszerkesztő szabadon megválaszthassa a munkatársait
„Kérdezem, mi a sajtószabadság, ha nem az, hogy mindenki a saját meggyőződése szerint írhat, és nem éri ezért retorzió?” Az Index körül felerősödő vitában ezt a kérdést tette fel az egyik résztvevő. A kérdés szónokinak tűnik, ami evidens egyetértést követel, pedig a sajtószabadság egyáltalán nem ez. Hanem az, ha mindenki szabadon sajtóterméket, lapot, műsort, internetes felületet hozhat létre, abban szabadon tartalmakat helyezhet el, és azt szabadon terjesztheti. A sajtószabadság jogosultja tehát nem a vélemény megfogalmazója, adott esetben az újságíró, hanem a médiatulajdonos. Természetesen ennek a sajtószabadságnak is korlátai vannak, addig terjedhet, amíg mások szabadságát nem sérti. De itt van egy fontos kitétel: előre, közzététel előtt senkinek nincs joga eldönteni, hogy az adott tartalom sért-e más jogot, vagy sem. Ez ugyanis cenzúra volna. A jogelv itt az, hogy tedd, amit jónak látsz, és viseld a következményeit. Ha hazudtál, ha megsértetted más jó hírnévhez való jogát, ha a közléseddel másnak kárt okoztál, ezért utólag felelned kell. De csak utólag. Ez világos. A médiatulajdonoshoz kötődő sajtószabadságnak is annak kell lennie. Tételezzük föl, hogy önnek, tisztelt olvasó, van egy újságja, ön alapította, fizeti a költségeit és szedi a bevételeit. Én ebben a lapban meg szeretnék jelentetni egy írást arról, hogy szerintem a Föld lapos. Vajon sérülne-e a sajtószabadság, ha ön elutasítaná a kérésemet, és nem közölné a cikkemet? A legkevésbé sem. Mégis érezzük, hogy a cikk elején föltett kérdésben van valami. Hogy mi, azt rögtön megértjük, ha tudjuk, hogy a sajtószabadság valójában egy másik alapjognak a leszármazottja, abból következik. A szólásszabadságról van szó. Cseréljünk ki két szót, és fogalmazzuk át így a kérdést: „Kérdezem, mi a szólásszabadság, ha nem az, hogy mindenki a saját meggyőződése szerint beszélhet, és nem éri ezért retorzió?” Így persze hogy igen a válasz, a szólásszabadság valóban ezt jelenti. (Kínálkozik az újabb kérdés: vajon a politikai korrektség követelménye, a nem „píszínek” tartott vélemények nyilvánosságból való kirekesztése, az ilyen véleményt vallók megbélyegzése nem korlátozza-e a szólásszabadságot? De ez egy másik történet.) Csakhogy a sajtó nem csupán hordozója a szólásszabadságnak, de egyben tulajdonoshoz kötődő üzleti vállalkozás is. Pénzt, munkát és szakmai tudást kell abba belefektetni, hogy egy sajtótermék létrejöjjön és rendszeresen megjelenjen. Egy újságnak, egy műsornak, egy honlapnak éppen úgy tulajdonosa van (tulajdonosai vannak), mint egy családi háznak vagy egy nagyüzemnek. Különleges eset az úgynevezett közmédia, amely-
nek a teljes közösség a tulajdonosa, amely képviselő útján, de szintén gyakorolja a jogait. Van azért ebben a rendszerben egy másik fontos elem is: a felelős szerkesztő vagy főszerkesztő. Őt a tulajdonos jogosult kinevezni vagy fölmenteni, de bizonyos jogokat át kell adnia neki, ha csak maga nem akarja betölteni a felelős szerkesztő posztját. A szerepmegosztást közte és a tulajdonos között az mutatja meg, ha a lapot valamely jogsértő közleményéért a bíróság elítéli. Az anyagi felelősség a tulajdonosé, a büntetőjogi felelősség azonban a főszerkesztőé, szélsőséges esetben ő megy börtönbe. Neki tehát, éppen mert „a bőrét viszi a vásárra”, rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy egyedül döntsön a lap tartalmáról. Mindaddig, amíg a tulajdonos föl nem menti. Vajon a sajtószabadság része-e, hogy a főszerkesztő szabadon megválaszthassa a munkatársait, vagy hogy a munkatársak, a szerkesztőség tagjai megválaszthassák az őket irányító főszerkesztőt? Nemmel kell válaszolnunk. Praktikusan persze egyértelmű, hogy célszerű, ha egy vezető megválaszthatja a munkatársait, és ez fokozottan igaz egy szerkesztőségre, de ez nem sajtószabadsági kérdés. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy a főszerkesztő előre megállapított föltételekkel vállalja el a munkát, amiben tisztázni szokták a munkatársak kiválasztásának mikéntjét is. Ez a lehetőség azonban egy cipőgyári igazgató előtt is nyitva áll. Az pedig, hogy a szerkesztőség választhasson főszerkesztőt, a legritkább esetben fordul elő, bonyolult tulajdonosi múltú lapoknál, bonyolult szerkesztőségi szerződések alapján, örök konfliktusforrást támasztva. Mindez alapvető fontosságú annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy mi nevezhető független médiumnak? Először is tulajdonostól való függetlenség nem létezik, fogalmilag kizárt. Az anyagi függetlenség sem egyszerű ügy, hiszen a médiumnak a költségei fedezésére bevételt kell termelnie, meg kell felelnie legalább az olvasó várakozásainak, de sokszor a hirdetőkének is. Ami a politikai függetlenséget, vagy annak a sérelmét illeti, ez legtöbbször nem úgy néz ki, hogy a főszerkesztő vagy a tulajdonos megmondja a munkatársaknak, hogy mit írjanak vagy ne írjanak, hanem úgy, hogy olyan világnézetű emberek csatlakoznak egy laphoz, amilyen annak az irányultsága. Függőség ez vagy függetlenség? Nehéz megmondani. Ezek után hol van akkor a sajtószabadság, mi annak a záloga? A válasz meglepően rövid és nyilvánvaló: a sokszínűség. Az ilyen-olyan-amolyan irányultságú és karakterű lapok, műsorok és felületek tarka sokfélesége, amely együttesen hozzásegíti az olvasót, hogy maga alkosson véleményt a világról és annak dolgairól. Hiszen erről szól az egész.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
Joe Biden, a Demokrata Párt amerikai elnökjelöltje bejelentette: augusztus első hetében megnevezi alelnökjelöltjét. Az alelnökjelöltnek ritkán van kulcsszerepe a választási kampányban, és általában az alapján szokták kiválasztani, hogy a karaktere minél ártalmatlanabb legyen. Viszont az idei választás esetében nagyon fontos szerepet kapott, ugyanis Biden bejelentette, hogy győzelme esetén 2024-ben már őt ajánlaná az elnöki pozícióba maga helyett. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Biden egy nőt szeretne alelnökként látni, nemrég pedig azt mondta, négy afroamerikai nő között mérlegel. Val Demings floridai kongresszusi képviselő esetében döntő lehet, hogy korábban ő volt Orlando rendőrkapitányságának vezetője. Az utóbbi hónapok zavargásai után a bűnüldözésben szerzett tapasztalat népszerű kampányfogás lehetne Bidennek. Demingset floridai polgármes-
FOTÓ: JIM LO SCALZO - MTI, EPA
Elizabeth Warren FOTÓ: ANDREW GOMBER - MTI, EPA
Val Demings FOTÓ: TAMI CHAPELL - MTI, EPA
Egyik alelnökjelölt sem felelhet meg mindenkinek: a demokrata párton belül is óriási a megosztottság.
Joe Biden FOTÓ: TANNEN MAURY - MTI, EPA
Kit válasszon Biden?
FOTÓ: GRAEME JENNINGS - EPA, POOL
FOTÓ: ETIENNE LAURENT - MTI,EPA
2020. JÚLIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • 6 •
Tammy Duckworth
Stacey Abrams
Susan Rice
terek is szívesen látnák alelnöki pozícióban. Tammy Duckworth, Illinois állam szenátora hasonló okokból lenne kézenfekvő választás, hiszen korábban alezredesként szolgált az amerikai hadseregben. Duckwortht a VoteVets, a demokrata veterán csoport még hirdetésekkel is támogatja, bár ők nyitottak más jelöltekre is. „Ha Biden mást választ, mi akkor is teljes erővel szállunk harcba Donald Trump ellen” – mondta Jon Soltz, a csoport elnöke a The Guardiannek. A progresszívek inkább a georgiai Stacey Abramsnek, vagy a korábbi elnökjelöltnek, Elizabeth Warren szenátornak örülnének. „A kampány során látnunk kellene, hogy Biden szerint a demokraták jövőjét a progresszívek jelentik. Ezt úgy mutathatja meg, ha egy erős progresszív jelöltet választ maga mellé” – mondta Charles Chamberlain, a Demokrácia Amerikának progresszív csoport vezetője a The Guardiannek. Ab-
rams az utóbbi időben több adománygyűjtő rendezvényen is megjelent Biden oldalán, és több interjút is adott. Az utóbbi napokban Susan Rice, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadójának neve is felmerült, mint lehetséges alelnök. Abrams és Rice esetében viszont akadályt jelenthet, hogy korábban sosem nyertek állami szintű választásokat. Biden tehát nincs könnyű helyzetben, döntését nagy eséllyel bosszankodás követi majd. Ha egy fehér nőt választ, akkor az afroamerikai közösség fordulhat el tőle, ha egy centrista jelöltet állít maga mellé, akkor pedig azzal kell számolnia, hogy elveszíti a progresszív szavazóit. Egy progresszív jelölttel pedig nemcsak a mérsékelt szavazóktól távolodhat el, hanem azoktól is, akik hagyományosan republikánus szavazók, de hajlandóak lennének átszavazni a demokratákra. Vámosi Ágoston
2020. JÚLIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • 7 •
2013-ban egy fiatal dán fotóriportert, Daniel Rye-t elrabolják Szíriában és 13 hónapig tartják fogva. Az ISIS csak jelentős váltságdíj fejében adja ki a foglyokat, de a dán kormány nem tárgyal terroristákkal. A közel két és fél órás, igaz történeten alapuló film elsősorban a túszdráma lelki mélységeit tárja fel megrendítő alapossággal.
Nietzsche azt írja egy helyütt, hogy „Az ember a legkegyetlenebb állat”. Akár a mottója is lehetne ez a mondat a filmnek, melynek forgatókönyvét az az Anders Thomas Jensen írta, akinek többek közt az Ádám almáit, a Zöld henteseket és a Férfiak és csirkéket köszönhetjük, ám itt nyoma sincs a fanyar humornak. A Daniel tulajdonképpen azt mutatja be, ami a túszmentős akciófilmekből kimarad: a pillanatok izgalma helyett a helyzet drámáját. Minden egy bokatöréssel kezdődött: Daniel egy tornászcsapat tagjaként épp egy külföldi fellépésre készült, amikor a baleset érte, ezért kénytelen volt otthon maradni. Hogy – a családi nyomásnak engedve – valamit kezdjen az életével, fotósnak áll, és a közel-keleti konfliktusok kellős közepébe csöppenve, haditudósítóként az ott élő emberek hétköznapjait fotózza. Ártatlan munkának tűnik, de egy feszült közegben, ahol szinte napról napra változik minden, nem az. Danielt elfogják, először CIA-s kémnek nézik, majd az ISIS pénzt követel érte, míg több társával együtt napi szinten kínozzák, megalázzák őt. A film párhuzamosan fókuszál Danielre és családjára: az egyik oldalon egy kilátástalan hely-
zetbe került ember küzdelmét látjuk a túlélésért, a másikon a szerettek kálváriáját, akik hiába várnak segítséget a hatalomtól, magukra maradnak. A dán kormány ugyanis nem tárgyal terroristákkal, így Daniel túszejtőivel sem. A fiú nővére ki is fakad egy ponton, hogy bezzeg, ha egy táska kokainnal kapták volna el a Közel-Keleten és most börtönben lenne, mindent megtennének a kiadatásáért. A dolog persze nem ennyire egyszerű, de sajnos ezt csak felszínesen érinti a film, ugyanis, ha a kormány kifizeti a nagy összegű váltságdíjat, azzal valójában egy terrorszervezetet támogat. Ez a – nagyon is jelentős – dilemma azonban némiképp el lett kenve a Danielben, elég egyoldalúan ábrázolja a magára maradt családot, ahogy mindent megtesz, hogy előteremtse az összeget. Fontos szerepet kap az operatőri munka (Eric Kress, aki többek közt a kultikus Riget című sorozatban is közreműködött), hiszen a Dániában -játszódó képsorokkal ellentétben a szíriai szekvenciákban rengeteg a közeli, szinte együtt szenvedünk Daniellel. A forgatókönyv pedig érzékletesen adagolja a rettenetet, bár erősen naturális, mégsem viszi túlzásba a fizikai borzalmakat, sok-
FOTÓ: MARTIN DAM KRISTENSEN (FORRÁS VERTIGO MÉDIA)
Az állam nem tesz semmit
kal erősebben fókuszál a lelki iszonyatra. A bezártság, a megaláztatások és legfőképpen a bizonytalanság tapintható közelségbe kerül, és ezzel a film teljesítette is, amit elsősorban ígért: érzékletessé tette – ha átélhetővé nem is, mert az szinte lehetetlen a moziterem kényelmében – azt az állapotot, amikor az ember magára marad egy ellenséges közegben, ahol minden erő azon dolgozik, hogy elpusztítsa őt. Olyannyira hatásos lett ennek bemutatása, hogy érezhetően fel akarták oldani a film zárójeleneteivel, ami azonban elég sután és erőltetetten hat. Végezetül szót kell még ejtenem a film hangsávjáról, hiszen itt mindenki azon a nyelven szólal meg épp, amin a való életben is beszélne az adott szituációban. Itt nem kezd a fogvatartó először arabul beszélni, majd kínos akcentussal folytatni a filmet gyártó ország saját nyelvén. A közös nyelv az angol, ezen kommunikálnak a különböző országokból érkezett emberek, amúgy viszont mindenki a saját nyelvén beszél. Ahogy a való életben, mert bármennyire is brutális, ez a film azt mutatja be. Svébis Bence Daniel Dán-norvég-svéd filmdráma, 138 perc Premier: július 30.
2020. JÚLIUS 30. • CSÜTÖRTÖK • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1889-ben, 131 évvel ezelőtt indult el Budapesten az első nyomtávú állandó villamos.
1958-ban, 62 éve ezen a napon ünnepelték először a Barátság napját. Az ENSZ később hivatalossá tette az ünnepet.
2018-ban, 2 évvel ezelőtt halt meg Orbán József, a 100 Folk Celsius zenekar alapító tagja.
Ma este és holnap is kánikula lesz, csak a déli határnál fordulhat elő kisebb zápor.
Este 7 órától a swing-korszak gyöngyszemeit lehet meghallgatni a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
07.30.
Tudják hányszor fog munkát váltani
FORRÁS: CSIRO
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
2020
5
DOLOG,
Egy algoritmus lehet a HR szakemberek legjobb barátja, ugyanis egy cég kifejlesztett egy olyan programot, ami felmérhető, hogy az adott ember milyen sűrűn fog munkahelyet váltani. Az állásra jelentkezőknek először az algoritmusnak kell megválaszolniuk a különböző kérdé-
Humoruknál voltak a kutatók, amikor újonnan felfedezett légyfajokat Deadpoolról, Thorról, vagy éppen Stan Leeről neveztek el. Összesen 165 újonnan regisztrált élőlénynek adtak nevet a szakértők, amelyek közül 151 rovar, 8 növény, 3 pedig madár alfaj, és volt közöttük egy olyan apró atka is, amelyik gyíkokon élősködik. A Stan Leeről elnevezett légy, a Daptolestes leei olyan külső jegyekkel bír, amik emlékeztetnek a képregényalkotó napszemüvegére és ősz bajszára. A Deadpool légy, vagyis a Humorolethalis sergius a hátán olyan mintázatot visel, amely a karakter vörös-fekete maszkját idézi. A másik három fajt Lokiról, Thorról és a Fekete özvegyről nevezték el. Egyébként mind az öt most felfedezett faj a rablólegyek közé tartozik, amelyek a kutatók szerint „a rovarvilág orvgyilkosai”.
zata”, tehát megnézik, hogy személyisége alapján milyen sűrűn fog munkahelyet változtatni az életében. Azt hozzá kell tenni, hogy a gép ezt nem tudja 100 százalékig biztosan megmondani, azonban így is nagy segítség lehet a döntéskor a HR szakembereknek.
Rekordot döntöttek a gyorshajtók
FOTÓ: SÓKI TAMÁS - MTI
Marvel neveket kaptak a legyek
seket, ami alapján elemzi a személyiségjegyeket. Így felméri, hogy az illető mennyire kezdeményező típus, milyen a belső motivációja vagy éppen az ellenálló képessége. A jövőben ehhez akarják hozzátenni azt is, hogy az adott embernek milyen az úgynevezett „menekülési kocká-
Fél év alatt összesen 312 ezer gyorshajtót csípett el a rendőrség, ami a hatóságok szerint rekordnak számít. A vezess.hu által kikért adatok alapján a gyors hajtás miatti büntetés összege sem volt még soha ilyen magas, ugyanis 10,9 milliárd forintot kellett befizetni a szabályt megsze-
gőknek. Meglepő, de a magas szám pont a koronavírus-járványnak köszönhető, ugyanis a kisebb forgalmat használták ki az autósok arra, hogy átlépjék a sebességhatárokat. A Magyar Közút forgalomszámlálásai szerint egy-egy átlagos áprilisi napon a hazai sztrádákon akár
50-80 százalékkal kevesebb jármű haladt, mint egy esztendővel korábban. Összehasonlításként: 2019 első félévében 290 ezer sebességtúllépéshez küldtek ki csekket, így a mostani adat 7,5 százalékos növekedést jelent.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu