Barátságos baci okozza a testszagot |
8
A staphylococcusok felelősek az illatozó hónaljakért
• 1. ÉVFOLYAM 66. SZÁM • SZERDA
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
31°
REGGEL
17°
2020 | 07 | 29
MÁV-Volán egyesülés
4
Hatalmi harc lehet a háttérben
Mi van, ha Trump nem akar menni? Vészforgatókönyvek készülnek
Tombol a COVID Csak nem laposodik a görbe
2
Vonzó a garzon Egyetemistáknak ideális választás 6
3
Magyar és szuper
7
Idehaza is fejlesztenek szuperszámítógépet
2020. JÚLIUS 29.
• SZERDA • 2 •
A szomszédos Ukrajnában sem lassul a járvány terjedése. Csak kedden 1022 új beteget azonosítottak, 21-en pedig elhunytak a COVID–19 betegség miatt. Kárpátalján az elmúlt napban négy haláleset történt, továbbá 68 új megbetegedést jelentettek. Az országban a hónap eleje óta egy-két napot leszámítva folyamatosan nyolcszáz fölötti az újonnan azonosított fertőzöttek száma.
FOTÓ: SZERHIJ DOLZSENKO – MTI, EPA
Minden harmadik beteg budapesti
Orban egész Romániában szigorítana
Kilenc újabb embernél mutatták ki a koronavírust, hatan pedig meggyógyultak – ezzel 530 főre nőtt az aktív fertőzöttek száma Magyarországon. A betegek mintegy harmada, 176 fő budapesti. 76 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük hatan szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra. A kormány zöld, sárga és piros színekkel jelöli a világ országait attól függően, mennyire tartja kockázatosnak az odautazást. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. Az országok besorolását szerdai ülésén vizsgálja felül a kormány. Magyarországon továbbra is járványügyi készültség van érvényben. Ez azt jelenti, hogy az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező az arc eltakarása maszkkal, sállal vagy kendővel. Vámosi Ágoston
Hirdetés
Így „dübörgünk” mi A hamis „teljes foglalkoztatás” csapdájába estünk Botrányos bemutató Hajdú Eszter dokumentumfilmje Barta Tamásról Ugorok kíméljenek! Hun hunok vagyunk, hun avarok
Romániában és Ukrajnában nem laposodik a járványgörbe.
Újabb korlátozásokat vezetnek be Romániában a járvány exponenciális terjedése miatt. Az országos operatív törzs néhány ajánlást fogalmazott meg, amiket a régiós operatív törzsek vezethetnek be. Ludovic Orban miniszterelnök azonban jelezte: a kormány szerda esti ülésén fontolóra veszi, hogy az újabb korlátozásokat országos szinten kötelezővé tegyék. Például, kötelezővé tehetik a maszk viselését akár nyilvános helyen is, ha nagyobb tömeg gyűlik össze. A vendéglátóhelyek éjszakai nyitva tartását is korlátozhatják: 23 és 6 óra között betilthatják az étel- és italértékesítést, és a fogyasztást is, nappal pedig nem fogadhatnak több vendéget, mint ahány ülőhelyük van. A járványgóccá vált Arges megyében már érvényben vannak ezek a szabályok, sőt a vásárokat is betiltották, és a strandok is bezártak. Csütörtöktől kötelező lesz a maszk viselése a nyílt köztereken a szomszédos Dambovita megyében is, a bolti és piaci eladóknak pedig kesztyűt is kell viselniük. A Románia többi részén lévő strandokon, illetve a tengerparton csak a házastársak, a gyerekek és az őket felügyelő szülők, nagyszülők tartózkodhatnak két méternél közelebb egymáshoz. A Fekete-tenger partját ellepő nyaralók azonban nem tartják be ezeket az előírásokat, nappal a strandokon, éjszaka pedig a szabadtéri szórakozóhelyeken hatalmas tömegek gyűlnek össze.
Tinédzserek a bűn szorításában Családokra terelt felelősség „Ezt soha nem lehet elfelejteni” A pharrajimos emlékezet Sümegi törmelékek Veszélyes hulladék a természetvédelmi területen Elszakítva Az egyik történet 1944 telén a másik 1945 tavaszán kezdődik Tajtékos napok Ébredő állampolgárok Tatán
/168ora www.168ora.hu A 168 Óra már szerdától kapható!
300 millióból fejlesztik a szuperszámítógépeket Bár nem is tudunk róla, az életünk sok helyzetében találkozhatunk olyan információkkal, amelyek kidolgozásában szuperszámítógépek segítették a szakembereket. 2021-ben 344 millió forintot szánnak ezeknek az eszközöknek a fejlesztésére a központi költségvetésből. A szuperszámítógépek nem csak külföldön hasznos eszközök, Magyarországon is van belőlük, ráadásul több is. Debrecenben, Miskolcon, Budapesten, Pécsen és Szegeden is működnek ilyen eszközök, amik kapcsolódnak egymáshoz. A Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet arról, hogy fejlesztik a szuperszámítógépeket, amire 2021-ben 344 millió forintot szán a kormány, majd 2022-től évente 525 millió forintot adnak további fejlesztésekre. A korszerűsítés lényege, hogy egy másodperc alatt még több számítást el tudnak majd végezni, tehát gyorsabb lesz a rendszer. – A meglévő fél petaflop másodpercenkénti teljesítményt egy éven belül a tízszeresére, majd öt év múlva a már fejlesztett szintet újabb tízszeres teljesítményre növeljük. A peta szó jelentése 10 a tizenötödik hatványon, tehát ennyi osztás, szorzást, kivonást, összeadást képes elvégezni a szuperszámítógép másodpercenként – magyarázta dr. Gál Zoltán, a Debreceni Egyetem Szuperszámítógép (HPC) Központ vezetője. Mivel felgyorsult világban élünk, ezért fontos, hogy egy adott problémát minél gyorsabban lehessen megoldani, ugyanis, mint a szakértő fogalmaz, vannak dolgok, amikre rögtön tudni kell a választ, nem várhatnak vele 3-4 napot. Ilyen például a koronavírus-járvány, aminek a problémájára szintén használták a csúcstechnológiát.
– A szuperszámítógépek a technológiai fejlődésnek nagyon fontos termékei. Ma már egyre inkább a virtuális környezetben történnek azok a tevékenységek, amik segítik a fizikai környezet működését. Nagyon nagy számolási kapacitás szükséges ahhoz, hogy ebben a virtuális környezetben kellő mennyiségben feldolgozhatóak legyenek az adatok. A hagyományos internet és számítógépek erre nem képesek – mondta dr. Gál. Ahhoz, hogy a szuperszámítógépek működését megértsük, elég a Google keresőre gondolni, ugyanis ez is egy szuperszámítógép rendszerén működik. – Amint valaki elkezdi beírni a keresőszavakat, azonnal feldobja az ajánlatokat, majd a keresőgomb megnyomása után fél másodperc alatt megtalálja a rengeteg adat közül, amire rákerestünk. Ezt egy hagyományos számítógép nem tudja ilyen gyorsasággal megcsinálni – mondta a központ vezetője. Összesen hat témacsoport van, amihez a szuperszámítógépeket használják. Az egyik ilyen az időjárás-előrejelzés, ami hatással van az emberek mindennapi életére és a mezőgazdaságra is. Ennek a pontos jelzésében segít a szuperszámítógép, ami azért fontos, mert ebben az esetben sem lehet napokat várni egy jelentéssel. E mellett a különböző fizikai adatok-
kal, vagyis szenzorokból kinyert adatokat is feldolgoznak az eszközök segítségével. Ilyen például az altalaj kincsek feltérképezése, vagy kőolaj-, vízlelőhelyek megtalálása. A szuperszámítógép segítségével lehet még elvégezni szimulációs tervezést is. Például az autók töréstesztjét sem ütköztetéssel nézik már, hanem egy virtuális környezetben tesztelik le az autókat a valóságnak megfelelően. Ezek a tesztelések órák alatt futnak le, így sokkal hatékonyabb megoldás, mint a fizikai ütköztetés, ahol egy autót legyártanak azért, hogy aztán összetörjék, majd egy új, jobb modellt készítenek szintén tesztelésre. A másik témacsoport a genetikai kódelemzés, amin azt kell érteni, hogy szakemberek az embereken, állatokon és akár növényeken vizsgálják a különböző hajlamokat, környezetre adott válaszokat. Dr. Gál Zoltán szerint ezek a számítások hónapokig tartanának egy normál számítógépen, a szuperszámítógépeken viszont gyorsan lefutnak. A napi gazdasági folyamatok feldolgozása is ezeken a nagy teljesítményű eszközökön megy, illetve az orvosi képfeldolgozásban is segít a szuperszámítógép. Utóbbi esetben már több száz, vagy ezer síkfelvételt tudnak készíteni egy páciens szerveiről, majd térben, rétegekben tudják ezeket elemezni a szakemberek. Zsigmond Viktória
FOTÓ: KUROKAVA DAI – MTI, EPA
2020. JÚLIUS 29. • SZERDA • 3 •
2020. JÚLIUS 29. • SZERDA • 4 •
Dorner:
Tisztán hatalmi játszma, ami a MÁV-nál zajlik Eddig is az ország legnagyobb foglalkoztatója volt az államvasutak, de most megkapta a MÁV a Volánbuszt is. Számíthatunk-e érdemi változásra? Mi rejlik az összevonás mögött? Dorner Lajost, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökét kérdeztük.
Mi változott azáltal, hogy a MÁV lett a Volánbusz tulajdonosa? A MÁV a tulajdonosi jogkör gyakorlója lett a Volánbusz fölött, ami azért nem ugyanaz. A tulajdonos továbbra is a magyar állam, azon belül a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter, azaz Bártfai-Mager Andrea. Ő most egy általa vagyonkezelt másik cégre, azaz a MÁV-ra testálta a tulajdonosi jogkör gyakorlását, amire szakmai magyarázat nincs és nem is lehet. A lépésre egy nappal azelőtt került sor, hogy Palkovics László miniszter ismét a kormány elé vitte volna a saját javaslatát az integrációról. Ez tehát egy színtiszta hatalmi játszma, a szakmán belül nagyjából mindenki tudta, hogy évek óta dúl a harc három érdekcsoport között a teljes szektor irányításáért. Most annyi történt, hogy Homolya Róbert MÁV-vezér erősebbnek bizonyult Bártfai-Mager Andreánál, és Dávid Ilonánál, a Volánbusz vezérigazgatójánál (aki a tulajdonosváltás bejelentése után távozott – a szerk.) és Fónagy Jánosnál is, aki szintén a vagyonke zelő minisztériumban dolgozik. A háromszög egyik csúcsán ők hárman álltak, a másik csúcs Homolya, és a harmadik pedig Palkovics László innovációs miniszter. Ezt a csatát most Homolya nyerte és a fennhatósága alá vonta a Volánbuszt is. A miniszterelnök mindig több játékost versenyeztet ugyanarra a posztra, hogy focis hasonlattal éljek. Most felborult az erőegyensúly, átrendeződik a pálya. Nagyjából másfél-két évente bekövetkezik egy ilyen, sosincs vége, és valahogy nem akarnak a dolgok mégsem haladni… Mi változott pontosan a tulajdonosváltással? Minden cég a vagyonkezelő alá tartozik, a MÁV és a Volán is, de a MÁV most a Volán fölé került. Hogy még bonyolultabb legyen – és itt jön be a képbe Palkovics –, az ITM a megrendelő minisztérium, ők rendelnek meg szolgáltatást a MÁV-
tól és a Volánbusztól is. Ami változott, az az, hogy ki diktál, most éppen ki az erősebb. Korábban is sokat lehetett már róla hallani, hogy összehangolják a MÁV-ot és a Volánbuszt, azaz hogy egymáshoz igazítják a két cég menetrendjeit, fejlesztik a csatlakozásokat, megszüntetik a párhuzamosságokat. Ehhez tényleg szükséges volt a Volánbuszt a MÁV alá sorolni? Ezzel az összehangolásos, párhuzamosságos szöveggel legalább húsz éve eteti az aktuális politika a népet, az eredmény siralmas. Nem véletlenül nem haladt ez az ügy, az operátor cégek rettenetesen nem szeretnék, ha a megrendelő állam rendesen belelátna az ügyeikbe. A szolgáltató, operátor cégek összevonogatása, amely több lépcsőben, hosszú évek óta tart, egy látszattevékenység, amely pont a tisztánlátást hivatott megakadályozni. Az egyetlen működő megoldás, a BKK létrejötte és működése fenyegető példa egy Volánbusz vagy főleg egy MÁV számára, hiszen maga a rémálom lenne, ha ezek után az illetékes miniszter nem írná alá simán a menetrendi tervezeteket és a szerződéseket, amiket az operátorok elé tesznek minden évben. Pedig valójában ezek mind ún. megrendelői, illetve közlekedésszervezői feladatok, tehát pont nem az operátorok dolga, akik így voltaképpen saját maguktól rendelik meg a szolgáltatást, az állam meg fizet, mint a katonatiszt. Nincs állami megrendelő szervezet, amelynek a hiánya a közeledő piacnyitási kötelezettségek miatt most már szorító. Pont a megrendelőnek, az államnak nincs arra apparátusa, hogy az egyik legnagyobb szektorban ellenőrizni tudja, mi folyik. Létrejönni akkor fog, ha a politikai igény is meglesz rá. Létezik most is egy menetrendi összehangolásért felelős bizottság, amit Fónagy János vezet miniszterelnöki megbízottként. Még csak véletlenül se az a minisztérium viszi a témát, ahova
a megrendelés tartozik. A bizottság eddigi munkájának egyetlen látható gyümölcse a tavaszi vasúti járatritkítás volt… Azt is ígérik, hogy a megindult átalakítás hatására közös bérletet lehet majd venni a MÁV és a Volánbusz járataira egy adott távolságra, ön szerint ez mikorra valósulhat meg? Ez egy klasszikus megrendelői feladat, leginkább a kormány szándékán múlik, hogy bevezetnek-e ilyet. A kilométer-alapú díjszabás helyett az elővárosban a zónás, illetve távolsági forgalomban a viszonylati díjszabás bevezetése eddig túl nagy és merész lépésnek számított, mindig visszarettentek tőle. Fónagy János egyébként bölcs ember, jól látja a lehetőségeket, az ellenérdekeltségeket, már tíz évnél is régebben volt, amikor a VEKE próbálta nála elérni, hogy legyen egységes tarifa, be lehessen utazni az országot egy jeggyel, egy ingázáshoz elég legyen csak egy bérletet vásárolni. Erre Fónagy akkor csak annyit mondott:
Erre a mi életünkben már nem fog sor kerülni. Eddig sajnos neki lett igaza. De most hogy létrejött ez a cég, bármiben is közelebb kerültünk? Semmivel sem kerültünk közelebb. A MÁV-nál még csak most fogják elkezdeni kitalálni, hogy mit kezdjenek a Volánbusszal. Kaptak három hónapot, hogy kidolgozhassanak egy ellentervezetet, amit majd ütköztetniük kell az ITM már nagyrészt ismert tervezetével. Akkor jön a következő menet, és valójában az sem a szakmáról fog szólni. Zelki Benjámin
2020. JÚLIUS 29.
• SZERDA • 5 •
Prőhle Gergely
Hova vezet az új Selyemút?
az Egyesült Államok katonai szövetségesi megbízhatóságába vetett hit megingása miatt mindez igen rossz pillanatban éri a közelkeleti térség államait
Ha két nagy és erős állam egymás országában diplomáciai képviseleteket zárat be, akkor bátran elmondhatjuk, hogy a két állam viszonya rossz. Ez most a helyzet Kína és az Egyesült Államok között, hiszen Washington néhány nap alatt üríttette ki Kína houstoni főkonzulátusát, míg válaszul Peking szintén igen sebesen utasította ki az amerikai diplomatákat a csengtui diplomáciai képviseletről. A vád ilyenkor általában, így most is, a kémkedés, aminek pontos bizonyítékát azonban soha senki sem fogja megismerni – már csak ilyen a titkosszolgálati tevékenység természetrajza. Letartóztatások, állítások itt és ott, ám biztosak lehetünk benne, hogy ez csak amolyan felületi habzás, a mélyben zajló folyamatok ennél sokkal szerteágazóbbak. Ugyanakkor persze a két állam ellentéte a nyilvános politikában is egyre nyilvánvalóbb: a kereskedelmi háború, a Hongkongban zajló események vagy az ujgur kisebbség helyzete miatti amerikai kritika, a washingtoni aggodalom Peking terjeszkedése miatt a Dél-kínai tengeren – önmagukban is mind-mind fajsúlyos diplomáciai ellentétek, és akkor még nem is beszéltünk Trump elnök gyakran hangoztatott vádjáról, mely szerint a koronavírus elterjedésének legfőbb felelőse Kína. Napjainkban azonban egyre inkább láthatóvá válik egy olyan jelenség, ami általában nem köthető egy-egy látványos lépéshez vagy eseményhez, ugyanakkor hatását tekintve sokkal távlatosabb és nagyívűbb: Kína világpolitikai stratégiai építkezése, ami szintén leginkább az Egyesült Államok aggodalmát váltja ki. A 2013-ban Új selyemút néven meghirdetett, az ősi kereskedelmi
útvonalra utaló program, mára az „Egy övezet, egy út” jelszóval általános felvirágzást, egyértelmű win-win helyzetet ígér minden résztvevőnek. A kereskedelmi infrastruktúra kiépítése persze befolyást is jelent – még mielőtt bárki holmi cserkész jócselekedetre gondolt volna. Eddig leginkább az Európa felé való építkezésről értesülhettünk, mára azonban egyre világosabb, hogy a Közel-Kelet, amely eddig hagyományosan az USA befolyási övezete volt, szintén része a Selyemút-koncepciónak. Az egyik legújabb fejlemény, hogy Kína gazdasági és katonai megállapodást kötött az amerikai gazdasági embargó sújtotta Iránnal, s ezzel nyilvánvalóan kihúzta az aktuális csávából. A megállapodás révén Peking katonai támaszpontot építhet az Ománi-öböl partján fekvő Jaskban. Ez immáron a második ilyen létesítmény Kínán kívül, hiszen korábban már létrejött egy, a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai országban, Dzsibutiban is. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Peking az utóbbi időben összesen tíz kikötő bérleti jogát szerezte meg a Földközi-tenger keleti partvidékén, Görögés Törökországban, valamint Izraelben, akkor lassan kezdenek összefüggő stratégiai térképpé összeállni az egyes puzzle-darabok. Az alacsony olajár és az Egyesült Államok katonai szövetségesi megbízhatóságába vetett hit megingása miatt mindez igen rossz pillanatban éri a közel-keleti térség államait, miközben Kína a hatalmas kereskedelmi többletéből származó bevételekből bátran terjeszkedhet. Nem kétséges, hogy hozzá kell szoknunk a birodalomépítés új szakaszához – messze a selyemszállításon túl.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
2020. JÚLIUS 29. • SZERDA • 6 •
FOTÓ: POZSONYI ROLAND
Megérheti a garzonlakás az egyetemistáknak
A lakásárak növekedése lelassult, de vannak, ahol egyenesen megállt, amin – a korábbi évekkel ellentétben – a felvételi ponthatárok kihirdetése sem változtatott.
Múlt héten hirdették ki a felvételi ponthatárokat, ami után több mint 68 ezer diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait, ilyenkor megkezdődik a lakások utáni hajsza. Az ingatlan.com és a money.hu legfrissebb elemzése szerint idén az egyetemistáknak és főiskolásoknak egy kisebb alapterületű garzonlakás megvásárlása kiválthatja az albérletet, mivel a lakásárak sok városban lelassultak, vagy egyenesen megálltak. Több mint 28 ezer hirdetés adatai alapján kiderül, hogy Budapesten 27 millió forintért lehet venni egy garzonlakást. – Ez több mint 1 millió forintos csökkenést jelent éves összevetésben, a járvány előtti, februári árakhoz képest pedig félmillió forinttal alacsonyabb szintet jelent – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Mint mondja, az árcsökkenésnek több oka is van. – Egyrészt a befektetési célú vásárlók egy része már a múlt év közepén eltűnt a piacról, amit felerősíthet a rövid távú lakáskiadás, az Airbnb kü-
szöbön álló szabályozása is. Másfelől a 2014 végén indult fővárosi lakásdrágulási-ciklus végéhez ért, emellett a koronavírus-válság okozta bizonytalanság miatt is sokkal óvatosabbá váltak a vásárlók. Az alacsonyabb árak miatt például a szülői támogatással vagy megtakarítással rendelkező fiatalok nagyobb részben jelenhetnek meg a garzonlakások vásárlóiként – mondta a szakértő. Budapesten jelenleg a legdrágább városrész az V. kerület, ahol több mint 44 millió forint a garzonok átlagértéke a kínálati piacon. A legolcsóbb pedig a XX. és XXIII. kerület, azaz Pesterzsébet és Soroksár, itt 20,8 millió, illetve 20,3 millió forintba kerülnek az egyszobás lakások. A lakáspiaci kereslet szempontjából a legnépszerűbb városrészek közé tartozó XIII. kerületben levő garzonoknál 27,4 millió, Újbudán, azaz a XI. kerületben pedig 31,4 millió forintnál volt július végén a garzonlakások középértéke. A megyeszékhelyek közül Debrecen az egyik legdrágább, ott az egyszobás lakásokért átlago-
san 19,3 millió forintot kérnek el. E mellett Győrben sem szerények a tulajdonosok, ott 19,9 millió forintért, Pécsen pedig 14,9 millió forintért vehetnek egy garzont azok, akik lakásvásárlásra adják a fejüket. Szegeden 17,9 milliót kérnek el egy garzonért, viszont meglepő, hogy Miskolcon csupán 10 millió forintot kell fizetni egy ahhoz hasonló lakásért, amiért Győrben közel a dupláját kérik el. A lakásvásárláskor fontos tudni azt is, hogy milyen lehetőségeket kínálnak most a bankok. Ha valaki 190-250 ezer forintos fizetés mellett szeretne hitelt felvenni, akkor ha ennek az ös�szegnek a 35 százalékát törlesztésre költi, akkor 10-14 millió forint körüli lakáshitelt is kaphat. Bár elképzelhető, hogy a nettó bérek alapján Miskolcon például a teljes hitelösszegből kijöhet egy garzonlakás, ám a bankok a lakás teljes árára nem adnak hitelt. A jogszabályok szerint ugyanis lakáshitel felvétele esetén az ingatlan értékének minimum 20 százalékát a vevőknek kell biztosítania önrész formájában. A bankok viszont ennél nagyobb összeget is elvárhatnak. A money. hu szakértője arra figyelmeztet, hogy magasabb fizetésnél, bár a vonatkozó jogszabályok szerint egy bizonyos összeg felett a nettó átlagfizetésük 50 százalékáig is eladósodhatnak a hitelfelvevők, de nem érdemes a maximumig elmenni. ZSV
2020. JÚLIUS 29. • SZERDA • 7 •
FOTÓ: STEFANI REYNOLDS – MTI, EPA, CNP, POOL
Mi van, ha Trump veszít, de nem távozik? Ritka, hogy az Amerikai Egyesült Államokban katasztrófába torkolljon egy választás, de idén adottak a körülmények a patthelyzethez. A 2020-as választások az amerikai választási rendszer érzékeny pontjaira tapintanak rá. Utoljára 144 éve fordult elő választási katasztrófa az USA-ban, de a körülmények idén is adottak az összeomláshoz. A probléma Donald Trumppal kezdődik, aki nemrég egy interjú során emlékeztette az amerikaiakat arra, hogy a választási vereség nem opció. A hivatalban lévő elnök minden olyan választást csalásként fog értelmezni, ami nem az ő győzelmével zárul. Ugyan ez fenyegetően hangzik, de Trump egyedül nem vezethet káoszhoz, viszont a körülmények megkönnyítik a dolgát. A koronavírus-járvány miatt sokan fognak levélben szavazni, az olyan „ingó” államokban, mint Michigan, Wisconsin vagy Pennsylvania, fokozódott a politikai megosztottság az elmúlt években, ráadásul a Kongresszus is megosztott: a Szenátus republikánus többségű, a Képviselőházban pedig a demokraták vannak többen. Képzeljük el az alábbi esetet: a választás másnapján világossá válik, hogy Bidenre sokkal többen szavaztak, de az elektori kollégiumban még szoros a verseny a két jelölt között. Minden szem Michiganre, Wisconsinre és Pennsylvaniára tapad: ezekben az államokban akár napokig, hetekig is eltarthat, mire összeszámolják a levélsza-
vazatokat. Trump számára viszont egyértelmű, hogy győzött, a médián keresztül pedig bejelenti, hogy sikeresen újraválasztották. Biden eközben tudja, hogy a levélszavazatok túlnyomó többsége sűrűn lakott nagyvárosi körzetekből érkezik, és a nagyvárosokban jellemzően többen szavaznak a demokrata jelöltre – erre a jelenségre még a választási törvények szakértői is felfigyeltek. Sokáig tart, mire a túlhajszolt szavazatszámlálók, akiknek ráadásul a távolságtartásra is ügyelniük kell, feldolgozzák a rengeteg levélszavazatot. Trump ügyvédei pereket nyújtanak be több tízezer szavazat érvénytelenítése miatt, amik nem érkeztek be a törvényben meghatározott időre. A számlálás előrehaladtával Trump előnye fokozatosan eltűnik, végül pedig kiderül: mindhárom államban Biden nyert. Úgy tűnhet, elnökváltás következik. Eközben viszont Trump arról ír a Twitteren, hogy leszámolás történt, csaltak a levélszavazatokkal, és a szélsőséges demokraták el akarják venni a győzelmét, a dolgok pedig egyre ros�szabbra fordulnak. Michigan, Wisconsin és Pennsylvania állam is republikánus törvényhozók irányítása alatt áll, akik megpróbálják győztesként feltüntetni Trumpot. A szabálytalanságok és a levélszavazatok késése miatt nyomást
gyakorolnak az elektorokra, hogy Trumpra szavazzanak, ebben viszont akadályt jelenthet, hogy mindhárom államban demokrata a kormányzó. Ők Bident fogják győztesként kikiáltani, és az elektoroknak is az ő megválasztását fogják javasolni. Könnyen lehet, hogy a januári elektori választásig – ami általában csak formalitás – nem fogjuk megtudni, ki lesz az elnök. Könnyen előfordulhat, hogy a republikánus vezetésű Szenátus a három állam törvényhozóinak javaslatát fogadja el, míg a demokrata vezetésű Képviselőház pedig a kormányzókra hallgat. Ha a George Floyd halálát követő napokhoz hasonló zavargások törnek ki Amerika-szerte, Trump akár a hadsereget is bevetheti, hogy megvédje „győzelmét”. Az amerikaiak pedig egy olyan patthelyzetben találhatják magukat, amit nem lehet békésen megoldani. Ez a forgatókönyv úgy kerülhető el, ha Trump nemcsak a választáson, de az elektorok szavazásánál is jelentős hátránnyal veszít. Ha jelentős vereség esetén is azt állítja, hogy csalás történt, akkor ez az állítás nem vezet alkotmányos válsághoz. Viszont ha a levélszavazatokon múlik a döntés, akkor fel kell készülnünk a katasztrófára. Vámosi Ágoston – The Guardian
2020. JÚLIUS 29. • SZERDA • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1890-ben, 130 évvel ezelőtt halt meg Vincent van Gogh. A holland festőművész öngyilkos lett.
1926-ban, 94 évvel ezelőtt lépett munkába Budapesten az első motoros rendőr.
1954-ben, 66 évvel ezelőtt jelent meg a Gyűrűk Ura-sorozat első kötete, A Gyűrű Szövetsége. Azóta világszerte 150 millió példányt adtak el belőle.
Záporokkal, zivatarokkal tarkított meleg nyári nap lesz ma délután és holnap is.
A Karinthy Frigyes életéről szóló Utazás a koponyám körül című filmet vetítik ma este 9 órától a Benczúr Kerti Estékben.
07.29.
Képeket küldött haza a Mars -szonda
Egy német férfi egyik reggelre nem találta a futócipőjét, amit este az ajtó előtt hagyott, ezért elkezdte figyelni, hogy ki lehet a titokzatos cipőtolvaj. A leskelődésnek meg is lett a jutalma, ugyanis a férfi egy elég soványnak tűnő rókát kapott rajta, amint a szájában egy papuccsal próbál meg eliszkolni a tett helyszínéről. A férfi követte az állatot egészen egy erdős terü-
letig, ahol megtalálta a róka igen szép gyűjteményét. A férfi számára kiderült, hogy Zehlendorfban a legtöbb ember papucsot hord, ugyanis nagy részben ezeket gyűjtötte be a róka. Üröm az örömben, hogy a gyűjtemény közül pont a férfi futócipője nem került elő. Az azonban nem derült ki, hogy a róka vajon miért kezdhetett a papucsok lopkodásába.
FORRÁS: CHRISTIAN MEYER
Kína múlt héten útnak indított Mars-szondája felvételt készített mintegy 1,2 millió kilométerre a Földről, amiket el is küldött a földi irányítóközpontnak. A képeken a Föld és a Hold látszik. A Marsra tartó út java még hátra van, ugyanis összesen 55 millió kilométert kell megtennie, így a szonda útközben is fog tudni még képeket készíteni. A CNSA közlése szerint a szonda már túljutott a Föld gravitációján, és belépett a Föld-Mars transzferpályára. A Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót csütörtökön bocsátották fel a Hosszú Menetelés-5 hordozórakétával, és várhatóan 2021 februárjában érhet a Mars vonzáskörébe. Az űrhajóval egy Mars-járót és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a Marsra.
Lebukott a papucsokat lopkodó róka
Megvan a testszag titka FORRÁS: SHUTTERSTOCK
FORRÁS: CHINA NATIONAL SPACE ADMINISTRATION
2020
5
DOLOG,
Azt már eddig is tudtuk, hogy a testszagot a hónaljon élő baktériumok okozzák, a kutatók azonban most új felfedezést tettek. A szakértők szerint nem elég, hogy ezek a baktériumok ott vannak, ugyanis egy bizonyos enzim útján állítják elő a testszagot okozó molekulá-
kat. A mostani kutatás azért is fontos, mert így a szakértők megérthetik a testszag működését, és olyan anyagokat tudnak kidolgozni, amelyek megakadályozzák ennek a bizonyos testszagenzimnek a képződését, mindezt anélkül, hogy megzavarnák a hónaljon élő
baktériumok természetes életét. Ezek a baktériumok ugyanis már évezredek óta az ember „barátai”, mivel voltak olyan idők, amikor bizony az emberek is testszagokkal kommunikáltak egymással. A mostani tanulmány szerint a szagot előállító staphylococcusok már az ősi emberi populációkban is jelen voltak, talán egészen a főemlősökig visszamenőleg, ennek igazolására azonban további kutatásokra van szükség.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu