Sörényes Philemon és Baucis
Az idős pár, Hubert és Kalisa egészségi állapota annyira rossz volt, hogy együtt haltak
8
• 1. ÉVFOLYAM 70. SZÁM • HÉTFŐ
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
27°
REGGEL
21°
2020 | 08 | 03
Visszapattant a gazdaság vagy elnyúlik a válság? A KSH boldog, a GKI már kevésbé 3
Fideszeseket küld a kormányra A XV. kerületi polgármester így harcol pénzért 4
Halomra halunk a megyei úton
Gyorshajtók Győr-Mosonban
7
Védekezni márpedig szükséges Amíg nincs vakcina, marad a maszk 2
Belehal-e Trump elnöksége a járványba Az újrázáshoz csoda kéne 6
FOTÓ: MARTIN DIVISEK - EPA
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 2 •
COVID–19: a vakcina kifejlesztéséig kell védekezni A világban még tombol a koronavírus első hulláma, de Magyarországról sem tűnt el teljesen. Ezért védekezni kell a fertőzés ellen, egészen a vakcina kifejlesztéséig.
Kilenccel, 4544-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, nincs újabb elhunyt – közölte a koronavirus.gov.hu hétfőn, az aktív fertőzöttek száma 534. Kórházban 74 koronavírusos beteget ápolnak, közülük hét van lélegeztetőgépen, 7657-en vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 346 962.
Szlávik: védekezni kell A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás, és a külföldről hazatérők ellenőrzése – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa. Szerinte Magyarországon jól védekeznek az emberek, hiszen a napi 10-20-30 új eset nem sok, de tudni kell azt is, hogy ezek csak a kiszűrt esetek, és ennél tízszer-hússzor több fertőzött is lehet. „Ez azt mutatja, hogy a vírus még mindig velünk van, és az úgynevezett el-
ső hullám még mindig nem ért véget, hiszen nem nulla az esetszám, és meg kell akadályozni, hogy több legyen” – hangsúlyozta. Elmondta: nem lehet arra számítani, hogy a vírus a nyári melegben eltűnik, ezért fenn kell tartani a védekezést egész évben.
Talán túléli a szektor A kulturális veszteség mellett a fesztiválok elmaradása idén legalább 80 milliárd forint bevételkiesést okoz az államkasszának – mondta Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke a Világgazdaságnak. Az idei nagy fesztiválok 80 százaléka már biztosan elmarad, miután a kormány fenntartja az 500 résztvevő feletti zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó tilalmat. A fesztiválipar 37 ezer embert közvetlenül, 370 ezret közvetetten foglalkoztat. Megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberélet a legfontosabb, és a döntéshozók rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyekre alapoz-
va meghosszabbították a korlátozásokat. Ezt természetesen el is fogadják a fesztiválok – mondta az elnök. Gazdasági szempontból a korlátozások tragikusan hatnak a fesztiválokra, és közép-, valamint hosszú távon is nagyon súlyosan érintik a szektort. Szerinte nagy segítség lenne a járulék-, bérés rezsitámogatás, valamint a belépőjegyek 5 százalékos áfakulccsal való értékesítésének lehetősége – mondta a lapnak Márta István.
Kiapadtak a fürdők is Folyamatos bevételi rekordok után a koronavírus-járvány miatt mélyponton vannak a budapesti fürdők. Az előző évi forgalom 40 százaléka lehet csak az idei, ami 3-4 milliárdos veszteséget jelent – mondta Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. új vezérigazgatója, ugyancsak a Világgazdaságnak. Az elmúlt években 20 milliárd forint értékű beruházást önerőből finanszírozó cégnél a likviditásmenedzselés lett volna az év kihívása a Covid–19 nélkül is. Szűts Ildikó közölte, hogy a Király fürdő felújítása elmarad. A beruházás 3,5 milliárd forintos nagyságrendben szerepelt az előző vezetőség tervében. Ezt leállították, a fürdőt már nem is tudják megnyitni, mert 2018 óta nincs ÁNTSZ-engedélye. Olyan lepusztult, hogy muszáj hozzányúlni, csakhogy most erre nem tudnak áldozni – mondta. MTI–PH
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 3 •
A gazdaság kiheverte a kórt? KSH: igen. GKI: nem Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója arról beszélt lapunknak, hogy a kormány V-alakú görbéjű fellendülésre számít a válság után, ami azt jelenti, hogy a gazdaság támogatás nélkül is gyorsan helyreáll. A kutató azonban ebben nem bízik, szerinte akár 5 százalékosnál nagyobb visszaesés is elképzelhető az idei évre, miközben az MNB júniusban még növekedésről beszélt 2020-ban. Már négymillió 457 ezer magyarnak volt állása júniusban a KSH július közepén közzétett adatai szerint, ami azt jelenti, hogy most már annyian dolgoznak a magyar munkapiacon, mint januárban, a koronavírus-járványt megelőzően, írta a hirado.hu. A KSH lapunk kérdésére elmondta: a foglalkoztatottak számának forrása a KSH lakosság megkérdezésén alapuló munkaerő-felmérése. Azt is megírták, a foglalkoztatottak száma júniusban pontosan 4 457 ezer fő volt, a januári érték pedig 4 457,8 ezer fő volt. Lapunk megkérdezte Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját is, hogy mit gondol, lehetséges-e, hogy visszaállt a járvány előtti szintre a munkanélküliség. Molnár szerint a felmérési adatok úgy készülnek, hogy azt kérdezik meg a lakosságtól, volt-e legalább 1 óra kereső tevékenysége az elmúlt 1 hétben. Ami értelemszerűen nem egyezik azzal, hogy van-e állandó munkája az adott embernek. Molnár azt is kiemelte: a KSH felmérése az 5 főnél nagyobb cégeket sem méri, mint ahogy azt sem, amikor pl. egy katás vállalkozónak hónapokig nincsen bevétele, de a katáját nem mondja föl.
Mennyit hatott a Gazdaságvédelmi Akcióterv? A hirado.hu azt is kiemeli, hogy „szakértők szerint a kedvező munkaerőpiaci folyamatok a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is köszönhetők, mivel a munkahelyvédelmi bértámogatás például mintegy 14 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához”.
Molnár László azzal egyetért, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek volt hatása a kedvező folyamatokra, de szerinte nagyobb volumenű támogatás kellett volna. Mint mondta, 200 ezer foglalkoztatott kapott valamilyen támogatást a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, ők is csupán 3 hónapra, illetve a bevételcsökkenés százalékos támogatását állta csak az állam. És csak azoknak a munkavállalóknak, akik vállalták, hogy a munkáltatójukkal közösen pályáznak. A GKI vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a kormány abban reménykedik, hogy V-alakú görbéjű fellendülés következik majd a válság után, azaz a gazdaság támogatás nélkül is gyorsan helyreáll. A kutató szerint azonban ez kevésbé valószínű, ilyenkor ugyanis inkább az U-alakú görbe a jellemző. Molnár arról is beszélt, hogy mivel Magyarország igen nagy mértékben exportorientált gazdaság, azt is megérezzük majd, ha exportpartnereinknél nem áll helyre a gazdaság.
A fizetési index még csak 60 százaléka a járvány előttinek Az Intrum a 2020 második negyedévére készített fizetési indexe szerint azonban nem valószínű, hogy a fizetőképesség még az év végéig visszaáll a tavalyi szintre. Mint sajtóközleményükben írják, az elmúlt negyedéves, gyors növekedés ellenére a fizetőképességi index még most is jelentősen elmarad a 2018–2019-es, 50 és 60 között mozgó értékektől. A jövedelmek csökkenése és az emelkedő munkanélküliség továbbra is jelentősen ront a háztartások helyzetén.
Az Intrum korábbi európai fogyasztói fizetési jelentése szerint a magyarok mintegy 60 százalékának visszaestek a bevételei. A GKI felmérése alapján pedig az látható, hogy a foglalkoztatottak 14 százaléka kevesebbet dolgozhatott az elmúlt fél évben, ami a foglalkoztatottsági adatokból szintén nem látszik.
Az MNB növekedésre számít, a PM csökkenésre A Magyar Nemzeti Bank a válság ellenére még június végén is emelkedést jósolt, 0,3-2 százalék közötti magyar GDP-növekedést vár idénre. A Pénzügyminisztérium júliusi becslése szerint azonban az idei második negyedévben mintegy 10 százalékkal eshetett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. A lakossági fizetőképesség nagyjából a tavaszi hátrány mintegy felét dolgozta le, várhatóan hasonló pályát ír le a GDP is a következő negyedévben. Pontos előrejelzést azonban továbbra is nehéz készíteni, hiszen ehhez azt kéne megjósolni, lesz-e második hulláma a koronavírusnak. 2021-re viszont már csaknem minden elemző gazdasági fellendülést jósol, ami a magyar háztartások pénzügyeit is pozitívan érintheti. Molnár szerint érdemes figyelembe venni, hogy a Pénzügyminisztérium -3-ról -5-re szállította le az idei éves növekedési jóslatát, és ezek a számok alapján kevéssé látszik reálisnak az MNB jóslata. Molnár azt is hozzátette, még ennél is nagyobb csökkenés várható, mivel ugyan Magyarországon még nem jöttek ki a második negyedéves adatok,
az Európai Unió semelyik másik tagállamában nem számítanak még csak ekkora csökkenésre sem, a jobb helyzetű államokra is -10 százalékos csökkenés a jellemző a második negyedévben. ZB
FOTÓ: SOÓS LAJOS - MTI
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 4 •
A fideszes képviselők azt mondták segítenek – hát, most segíthetnek Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere a kerület fideszes képviselőit küldené lobbizni Gulyás Gergelyhez az útfelújítási pénzekért. Így rajtuk múlik, hogy a kerületben elkezdődnek-e az egyébként fővárosi fenntartású útszakaszok felújításai.
Miért a fideszes képviselőket kérte fel, hogy lobbizzanak a pénzért? A fideszes képviselők már felajánlották többször is a segítségüket, és úgy gondolom, hogy most abban tudnak leginkább segíteni, hogy Gulyás miniszter úrnál lobbiznak ezért a pénzért. A pandémia alatt állítólag ők is segítettek a kerületi lakosoknak. Az biztos, hogy akkor engem nem kerestek meg, hogy a hozzánk beérkező segítséget kérő embereknek is segítsenek. Azt, hogy ők milyen körben tevékenykedtek, rájuk bízom, csak a közösségi oldalakon láttuk, hogy segítettek, de nem tisztem ellenőrizni őket. Arra, hogy fideszes képviselőket bízunk meg ezzel, annyit tudok mondani, hogy ebben a kerületben is laknak fideszes és nem fideszes szavazók, és azzal, hogy ilyenek az utak nem engem büntetnek, hanem a kerületben lakó embereket. A másik ok, hogy őket bíznánk meg ezzel, hogy Gulyás Gergely kapta meg az ötmilliárd forintot útfelújításra, és ő is fogja szétosztani a kerületek között. Azt hozzá kell tenni, hogy
2021. november 15-éig el is kell számolni az átutalt összeg 50 százalékával, ami azt jelenti, hogy lassan ki kellene írni a közbeszerzést. Ebből gondolom azt, hogy mindenféle pályázat nélkül lesz szétosztva az összeg, ezért kell a segítség. Mit szóltak a képviselők a felkéréshez? Ez még csak képviselői előterjesztés lesz a testületi ülésre, a képviselők hivatalosan augusztus 25-én, a testületi ülésen fogják megkapni. A képviselő-testülettel szeretnénk ezt jóváhagyatni. A Mindenki a tizenötödikért frakció támogatását bírom ebben a témában, tehát ők biztos, hogy meg fogják szavazni. Ön most mely útszakaszokat szeretné felújítani? Több, régóta húzódó útfelújítási szakaszról beszélünk, például a Deák utca, Eötvös utca, Zsókavár utca, Erdőkerülő utca, illetve a Rákos és a Pozsonyi út. Ezek egyébként mind fővárosi
utak, és BKV-járatok is használják. A Zsókavár utcára 2014 után már a fővárosi önkormányzatnak engedélyes terve volt, de a felújítás előtt valahogy mindig vonal alá került ez a kerület és az útszakasz, így elmaradt. Persze vannak saját, kerületi fenntartású útjaink is. Amit tudunk, azt kiszorítjuk a költségvetésből és igyekszünk ütemezetten felújítani, de a fővárostól nem feltétlenül szeretnénk átvállalni ezt a munkát. Korábban mennyi pénzt kaptak ezekre a munkálatokra? 2014 és 2019 között a fővárostól pontosan nulla forintnyi és méternyi útfelújítási forrást kaptunk, ellenben a környező kerületekkel. Azt érdemes tudni, hogy 2014 és 2019 között a III., XVI. és a XVII. kerület kapta meg a budapesti útfelújítások több mint felét. Mi lesz akkor, ha nem kapnak pénzt? Előzetesen nem szeretnék semmit mondani, de ebben az esetben a fideszes képviselők lobbierejéről meglesz a véleményem. Azt szoktam mondani, hogy a remény hal meg utoljára. Bízom abban, hogy a képviselőknek van annyi szavuk a kormány, illetve Gulyás Gergely miniszter úr felé, hogy tudnak nekünk valamen�nyi forrást biztosítani. Ez az 5 milliárd forint az az összeg, amit a települési önkormányzatoktól elvonnak a gépjárműadó tekintetében. Ha tőlünk elvonnak összeget – a fővárostól pedig még többet –, akkor próbáljanak meg segíteni is nekünk. Zsigmond Viktória
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 5 •
Kőváry Anett
Autoriter all inclusive
függetlenségtől rettegő újságírók, ellehetetlenített függetlenek
Nem tudom, mi marad a gyerekemnek. És ez nem túlreagált ballib hiszti, hanem őszinte félelem. Egy a lányát konzervatív értékek mentén, de liberális szellemiségben nevelő, többnyire mindig és mindenben egyensúlyra törekvő anya aggályai. Egy szülő félelmei, aki csak néz maga elé bambán a centrális erőtér hűlt helyének közepén, mint ahogy az egyszeri Index-olvasó bámul mostanában a képernyőre. Keresem, hogy mi az, mit még ez az ország, az úgynevezett hazám adni tud majd az élettel még csak ismerkedő, általános iskolába lépő gyerekemnek, ha egyszer elvégzi, és itthon végzi el az általános iskolát. Mi marad majd neki? Propagandát fújó, egyencímlapba bújt megyei napilapok, függetlenségtől rettegő újságírók, ellehetetlenített függetlenek, központilag megvágott gimnáziumi osztálylétszámok, luxusparttá változtatott, egykor szabad volt balatoni strandok, Vidnyánszky vezette Színház- és Filmművészeti Egyetem, meg persze jó sok foci, nem baj, ha nem tudsz gondolkodni, kislányom, valamelyik kispadra még
mindig leülhetsz, upsz, az sem, nő lesz belőled, dupla szívás, de még mindig beházasodhatsz valahogy a NER-be. Mit ígérjek neki? Törökországi luxusszálloda helyett autoriter all inclusive-at egy ötcsillagos rezsimben? Készítsem fel, hogy azok, akkor, arra és úgy tanítják majd, amikor, amire és ahogyan az érdekük diktálja, vagy gyűjtsek alapítványi iskolára? Abból vajon marad még neki? Mondjam, vagy titkoljam még el, hogy hiába olvas hétévesen regényt, már most rendszerellenesnek számít, mert olyanja van, amije egyre kevesebbeknek: szabad és független gondolatai. Szoktassam hozzá, hogy az itthon, az otthon más világ, és hogy odakint, máshol mindent csak pénzzel, erővel és arrogánsan? Mondjam neki, vagy hallgassam el, hogy mindezek ellenére mégis maradunk, mert valahogy mégis, mi is itthon vagyunk? Még akkor is, ha fogalmunk sincs, mi marad nekünk.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
FOTÓ SHAWN THEW - MTI, EPA
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 6 •
A gazdasági fellendülés menthetné meg Trumpot a vereségtől Három hónappal az elnökválasztás előtt nem látszik sok esély az újrázásra: a mozgó államokban is Biden a nyerő, a választóknak pedig elegük van a járványból.
Donald Trump azzal hívta fel magára a figyelmet csütörtökön, hogy azt javasolta a Twitteren, halasszák el a november 3-án esedékes elnökválasztást. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az elnök egy személyben nem dönthet a halasztásról, azt a Kongresszusnak is jóvá kellene hagynia. A Kongresszuson belül a Szenátus ugyan republikánus többségű, de Mitch McConnell republikánus vezető sem ért egyet a választás elhalasztásával. A Képviselőházban pedig a demokraták vannak többen, akik szintén az eredeti időpontban szeretnék megtartani a választást. Ha a Kongresszus jóváhagyná a választás elhalasztását, Trump elnöki mandátuma abban az esetben is lejárna január 20-án.
Nem hajlandó veszíteni Joe Biden népszerűségét jelenleg 50 százalékra teszik a közvélemény-kutatók, Donald Trump szavazóbázisát pedig 41-42 százalék körül mérik. A Morning Consult több mint 12 ezer résztvevővel készült felmérése alapján Biden 51-43 arányban vezet. „Nem veszítek” – reagált szűkszavúan Trump az után, hogy a Fox News riportere szembesítette 8 százalékos hátrányá-
val. Három hónappal a választás előtt ez tetemes hátránynak számít, ami viszont Trumpnak nagyobb gondot okozhat, hogy ellenfele a bizonytalan államokban is népszerűbb nála. Biden még olyan, hagyományosan republikánus államokban is megszorongathatja őt, mint Arizona, vagy Texas. Éppen ezek az államok segítették hozzá Trumpot 2016-os győzelméhez. Négy évvel ezelőtt Trump több államban is a várakozásokon felül teljesített, az elnök pedig most is álhírnek tartja azokat a közvélemény-kutatásokat, amik vesztesként hozzák ki őt. Ráadásul egyre többször hozza szóba azt, hogy a levélszavazás csalásra adhat lehetőséget, és mindent megtesz, hogy aláássa a novemberi szavazás érvényességét. Hat államban (Kalifornia, Utah, Hawaii, Colorado, Oregon és Washington) nem lesz más lehetőség a levélszavazáson kívül, és több másik államban is szeretnék megkönnyíteni a levélben szavazók dolgát. Trumpnak éppen amiatt zuhant nagyot a népszerűsége, hogy nem kezelte megfelelően a koronavírus-járványt. Ezt ő is felismerte: korábban sokáig a maszkviselés ellen kampányolt, viszont most már ő is azt az álláspontot képviseli, hogy minél többen hordják. A járvány kezdetén Trump nem tulajdonított nagy
jelentőséget a növekvő fertőzésszámnak, azóta viszont 155 ezer amerikai halt bele – többen, mint ahányan az első világháborúban elestek. Ráadásul nemsokára gyerekek milliói indulhatnak az iskolákba, ami újabb löketet adhat a járványnak. Joe Biden visszafogott kampányt folytat, kerüli a feltűnést, és úgy tűnik, 2020-ban ez lehet a nyerő stratégia. A női szavazók tekintetében hatalmas az előnye Trumppal szemben, és azt az elnök is felismerte, hogy a fehér, nagyvárosi nők az utóbbi négy évben elfordultak a Republikánus Párttól. Két héttel ezelőtti Twitterében „Amerika nagyvárosi háziasszonyaihoz” szólt, a hangzatos ígéreteknél viszont Biden stratégiája népszerűbbnek tűnik. Biden korábban bejelentette, hogy egy nőt választ maga mellé alelnöknek, az elmúlt hetekben pedig arra utalt, hogy egy afroamerikai nőre eshet a választása. Ez egy erős ellenpont Trumppal szemben, aki az elmúlt hetekben a fehér szavazók félelmére épített, és agresszíven szembeszállt az antirasszista tüntetésekkel, megvédte a konföderációs szobrokat, és július 4-ei beszédében azt mondta, a gyerekeket arra tanítják, hogy „utálják” Amerikát. „A politikai környezet és a gazdasági helyzet nagyot változhat 100 nap alatt, de ha ma választanának, nagyon valószínű, hogy Biden nyerne” – mondta Michael Steel, republikánus kampánystratéga a The Guardiannek. „Nehéz elképzelni, hogy újraválasztják az elnököt, amikor a munkanélküliség jóval 10 százalék felett van, és semmi jele annak, hogy a járványt kontroll alatt tartják” – tette hozzá. A hangzatos bejelentések, Twitter-posztok mellett kevés figyelem irányul a nemrég nyilvánosságra hozott második negyedéves gazdasági adatokra. Ez nem véletlen: Trump egyedül abban bízhat, hogy a következő három hónapban a gazdaság szárnyra kap, és az új adatokkal megerősítheti azt a képet a szavazóiban, hogy újra naggyá teszi Amerikát. Vámosi Ágoston
FOTÓ DONKA FERENC - MTI
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 7 •
Rekordszámú halálos baleset Győr-Mosonban Júliusban többen vesztették életüket Győr-Moson-Sopron megyében, mint az év első hat hónapjában. Fekete július címmel kiadott közleményében számolt be arról a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy míg 2020 első felében mintegy negyedére csökkent – az előző év azonos időszakához képest – a közúti közlekedési balesetben elhunytak száma, és több mint 27 százalékkal kevesebb ember sérült meg a megye közútjain, addig az elmúlt hónapban többen haltak meg közlekedési balesetben, mint az év első félévében. Július 3-án este életét vesztette egy autós, aki a vonat elé hajtott az Ikrényt a 85-ös számú főúttal összekötő úton, a vasúti átjáróban. Július 10-én újabb halálos kimenetelű szerencsétlenség a 85-ös számú főúton, Enese külterületén: egy mezőgazdasági vontató és egy motoros hajtott egymásnak. Az utóbbi vezetője a helyszínen életét vesztette. Július 11-én ugyancsak a 85-ös számú főúton, Pereszteg környékén két autó összeütközött. A balesetben a vétlen autó sofőrje meghalt.
Július 13-án egy ember a helyszínen életét vesztette, amikor több autó összeütközött a 81es főúton, Táplánypusztánál. Július 16-án, az M1-es autópályán egy kisbusz és egy kisteherautó hajtott egymásnak Győr környékén. A balesetben a kisbusz sofőrje vesztette életét. Július 21-én este egy ember meghalt az M1-es autópályán, miután egy Porsche Cayenne SUV nekiütközött a leállósávon dolgozó autómentőnek. Július 24-én pedig Levélen, a Fő utcában életét vesztette egy 33 éves helybéli férfi, amikor az út menti kerékpárútról biciklijét hajtva áttért a településen átvezető 1-es számú főútra és egy autó elé hajtott. A rendőrök a balesetekkel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy azok többsége emberi hibára vezethető vissza, főleg a gyorshajtásra, valamint az elsőbbségi jog meg nem adására. „Az idei évben több halálos baleset is történt me-
gyénkben, amiben a relatív gyorshajtás, a kanyarodási szabályok, illetve a követési távolság be nem tartása állt.” Hozzátették mindehhez, hogy a halálos kimenetelű balesetek között akad olyan, amely szabálytalan hátramenet, valamint a gyalogos és a kerékpáros hibájából következett be. De – mint megjegyezték – a hirtelen időjárás-változások, a melegfrontok is hozzájárulhatnak egy szerencsétlenség megtörténtéhez. „Számos esetben előfordult, hogy nem az okozó vesztette életét a balesetben, hanem a részes járműben utazók egyike” – áll a rendőrségi közleményben. Hangsúlyozták azt is, hogy „egyes kiemelt jogsértések elkövetésekor (ittas vagy bódult állapotban vezetés, sebességtúllépés, kézben tartott mobiltelefon használata) más is utazik a járműben, így az utasoktól is elvárható, hogy a saját biztonságuk érdekében felhívják a járművezető figyelmét a jogkövető magatartásra”. Korábban a rendőrség már beszámolt arról, hogy az országban idén május 24-ig hatvannal kevesebben veszítették életüket a közutakon, mint a tavalyi év azonos időszakában, ugyanakkor a gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetek aránya nőtt. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a tavalyi 16 ezer személyi sérüléses közlekedési baleset hátterében szinte kizárólag az emberi felelősség áll. Jámbor István ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti szakirányító osztályának vezetője szerint „a személyi sérüléses balesetek 99 százalékáért a közlekedő ember a felelős, a maradékért pedig a vadon élő és a háziállatok. Így nem jellemző, hogy az út hibája vagy a sors fintora egy elvesztett emberélet.” PH
2020. AUGUSZTUS 3. • HÉTFŐ • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1492-ben, 528 évvel ezelőtt in dult el Kolum busz Kristóf fel fedező útjára. India helyett vi szont Amerikába érkezett meg.
1990-ben, 30 évvel ezelőtt választot ták meg Göncz Ár pádot az Ország gyűlés köztársasá gi elnökévé. Ezzel ő lett a rendszervál tozás utáni Magyar ország első köztár sasági elnöke.
2005-ben, 15 évvel ezelőtt hozták nyil vánosságra, hogy Szöulban megszüle tett a világ első kló nozott kutyája.
Estére elromlik az idő, főleg az észa ki megyékben lesz felhős. Ezen a terü leten záporok, zi vatarok is kialakul hatnak.
Horrorra vágyik? Akkor irány a Bem mozi, ugyanis fél 9-kor kezdődik a Fehér éjszakák című amerikai-svéd-ma gyar film vetítése.
FORRÁS PEN MENDONÇA
08.03.
FORRÁS LOS ANGELES ZOO - TWITTER
2020
5
DOLOG,
George Floyd ihlette az új bankjegyeket
Annyira megromlott a 21 éves Hubert és Kalisa egészségi állapota, hogy az már komolyan rontotta az életminőségüket, ezért döntöttek úgy a gondozók, hogy megkímélik őket a további szenvedéseiktől. A két oroszlán 2014 óta élt a Los Angeles-i állatkertben, és a gondozók szerint nagyon szoros volt közöttük a kapcsolat. A két beteg állatnak egy percet sem kellett egymás nélkül élniük, mivel az állatkert vezetősége úgy döntött, hogy mindkettőjüktől búcsút kell venni, és ezt egyszerre fogják megtenni. Kalisa összesen 10 kölyöknek adott életet, de élete utolsó párjával, Hubert-rel nem voltak közös utódai. Az állatkert gondozói azt mondták, hogy nagyon fog nekik hiányozni Hubert rutinszerű ordítása, amit minden alkalommal hallhattak, amikor körbejárták az állatkertet.
a Bank of London egyelőre elzárkózik az ötlettől. Zehra Zaidi konzervatív párti képviselő tovább menne: a pénz lecserélése után hamarosan szobrokat, művészeti alkotásokat és feliratokat is a BLM szellemében készíttetne el. Zaidi
emellett indítványozta, hogy cseréljék le a Bristolban található Edward Colston-szobrot, ugyanis ő rabszolga-kereskedelemmel is foglalkozott. Helyette az első brit, fekete önéletrajzírónak állítanának emléket. FOTÓ: AMY MICALLEF - MTI, AP
Együtt altatták el az oroszlánpárt
Egy brit érdekvédelmi csoport kezdett el kampányolni azért, hogy az új fizetőeszközön az etnikai kisebbségekhez tartozó híres emberek szerepeljenek. Az ötlet George Floyd amerikai állampolgár halálához, és az ezután kialakult Black Lives Matter (BLM) elnevezésű mozgalomhoz köthető. A brit pénzügyminiszter, Rishi Susank elfogadta a valuta tervét, de
Eladó a koronavírus! Mindenkinek a koronavírus-járvány jár az eszében, amivel így van Amy Micallef színházi varrónő is. Ő úg y döntött, hog y ha a pandémia miatt veszítette el a munkáját, akkor abból is próbál meg bevételhez jutni, így megalkotta a saját koronavírust formázó plüssállatait, amiknek eladásából fedezi a költségeit.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu