Pesti Hírlap 07.31.

2020 | 07 | 31

HÉTVÉGI KIADÁS

SAJTÓSZABADSÁG

FOTÓ | MERÉSZ MÁRTON

{ PESTIHIRLAP.HU } • 2 • 2020. JÚLIUS 31. • PÉNTEK

Müller Péter Sziámi:

Lesz még itt fesztivál

A koronavírus miatt kialakult karanténhelyzetre válaszként különleges projekt indult a YouTube-on, Napidal címen. Kezdeményezője, Müller Péter Sziámi a 168 Órának adott interjúban többek közt a Sziget Fesztiválról, a dalszövegírásról, a támogatási rendszerekről beszélt, és arról az érzésről, milyen manapság magyarnak lenni.

A Napidal még januárban indult, egy röpke gondolatból, azóta pedig a mindennapi rutin része lett: naponta kikerül a YouTube-csatornára egy dalvázlat, strukturált dalszöveg, hozzá egy tempó, tagolás és szerkezet, esetleg énekdallam, és ahhoz, hogy végleges dalformát öltsön, jelentkezhetnek társszerzők. Egy egész éven át, ezért is lett a szlogenje: „Kell egy év együttlét”. Miként Müller Péter Sziámi elmondta, eredetileg húsz-harminc emberre számított, de végül rengetegen csatlakoztak a projekthez, hiszen „az ember társas lény, aki szeret együtt lenni másokkal”. Eddig több mint háromszáz dal született. Persze nem mindenkinek tetszenek ezek a szövegek, a „Ne legyél túl magyar!” címűt sokan támadták. „Neveztek gyávának, mondván, hogy nem vállalom

a magyarságomat. Innen és ezúton is üzenem, hogy én magyar költő és magyartanár vagyok (meg francia-), és már gyerekkoromban versbe szedtem a székelyföldi Rapsóné várának legendáját és Botond bárdját” – mondta Sziámi a 168 Órának. A dalszöveg – elmondása szerint – a „nem létező őseikkel hivalkodó itthoni, uszító álmagyarokról” szól.

Sziámi megosztotta azt is, miként gondolkozik a dalformáról:

a dal a legsűrűbb része, az ősi közepe annak, amit művészetnek hívunk.

A Napidal számtalan, különféle műfajban tevékenykedő művészt megmozgatott, miként Müller Péter elmondta „Ez a projekt nem egy tehetségkutató, hanem igazából egy nagy közösségépítő kirakós játék. Ezzel a felhívással egyszerre tudtam megszólítani egy kilencéves templomi orgonistagyereket, Szakcsi Lakatos Bélát, Jávori Fegyát, Darvas Ferencet, Másik Jánost, Sebestyén Áront, a Pál utcai fiúkból Leskovits Gábort, a Lóci játszik, vagy épp a Villanyrendőr zenekart, a szintén miskolci Sziklai Zoltánt, és több mint száz, a nagyközönség számára még ismeretlen embert.”

Arra a kérdésre, hogy szüksége van-e a zenének állami szponzorációra, Sziámi azt mondta, hogy nem érti, miért kéne ellenezni, ha létrejön egy olyan szándék, ami elősegíti, hogy azok a tehet-

ségek is láthatóvá váljanak, akiknek nincs pénzük erre. Hozzátette: „Én azt látom, hogy itt két alapvető cél van: az egyik, hogy mindenkinek legyen módja a zenélést tanulni és művelni, másrészt, hogy exportképessé tegyük a magyar könnyűzenét. Ezek számomra elfogadható és progres�szív gondolatok. A pop-rock-alter-dzsessz műfajok ma Magyarországon – leszámítva a sztárokat – nem élet- és fejlődőképesek támogatás nélkül.”

Végezetül arról beszélt, hogy nemrég írt egy dalt, Lesz még itt fesztivál címmel, melyhez egy élő kórust képzel el, ezzel is hangsúlyozva, hogy a zene nem költözik végleg az internetre, hiszen „egy jól sikerült szám akkorát tud ütni a világon, mint egy nagyobbacska atombomba”.

Svébis Bence

2020. JÚLIUS 31.

• PÉNTEK • 3 • { PESTIHIRLAP.HU }

{Á L L Á S P O N T }

A polgárháború harmadik vége A nemzeti lobogót félárbócra eresztették, és hatnapos gyászt hirdettek John Lewis halálakor.

Lewis 1987 óta a Képviselőház tagja, 80 évesen, prosztatarákban halt meg. A betegségét maga jelentette be, az Egyesült Államokban természetes: a választók tudhatják, milyen a képviselő, az elnök és az elnökjelölt, a legfelsőbb bíróság tagjának egészségi állapota.

A nagy hatosnak nevezett, legendás polgárjogi aktivisták utolsó élő tagja volt. Szinte gyerekként lett a nashville-i ülősztrájkok résztvevője: 1960-ban a fekete tüntetők bementek a fehéreknek fenntartott éttermekbe, és megpróbáltak rendelni. Nem szolgálták ki őket, és ez törvényes volt.

A szegregáció elleni akció hónapokig tartott, az erőszakmentes tiltakozókat a rendőrség időnként letartóztatta, a fehérek néha megtámadták. Végül az étteremtulajdonosok és a polgárjogi aktivisták megállapodtak, hogy a belvárosi éttermeket megnyitják a fekete vendégek előtt is.

Lewis 21 évesen feketék és fehérek csoportjával Washington DC-ből New Orleansba akart utazni – 1961-ben több államban a feketéknek és fehéreknek tilos volt egymás mellett ülni. 1963. augusztus 28-án mondta el washingtoni beszédét Martin Luther King, a 23 éves Lewis pedig a menetelés szervezői és szónokai között volt.

Az 1964-es, a polgári jogokról szóló törvény megtiltotta a munkahelyi diszkriminációt és a faji szegregációt a nyilvános helyeken. A déli államok fehér vezetői azonban gyakorlottak voltak a szabályok kijátszásában. Igyekeztek megakadályozni, hogy a feketék regisztrálhassanak a választói névjegyzékbe, és több alkotmánymódosítással dacoltak.

Volt miért küzdeni. Lewis az 1965-ös alabamai menet élén vonult. Selmából indultak a 80-as főúton az állam fővárosába, Montgomerybe. Amikor az Alabama folyó hídjához értek, az állam rendőrei, illetve a megyei

seriff, a hírhedten rasszista Jim Clark emberei állták el útjukat.

A rendfenntartók március 7-ei, véres vasárnapnak nevezett attakja lincselés volt, olyan kegyetlen megtorlás, hogy Lyndon B. Johnson elnök sem maradhatott tétlen. A fekete közösség egy nagy lépéssel közelebb jutott az egyenlőséghez. Ez persze nem lett teljes és maradéktalan – hiszen elsősorban erről szólnak a George Floyd 2020. májusi meggyilkolása óta tartó tiltakozások.

Lewis és a tiltakozók még márciusban, bírósági végzéssel átkeltek a hídon. Átgyalogoltak a Lowndes megyén, ahol a lakosság 81 százalékban fekete volt, 19 százalék fehér, és egyetlen fekete sem szerepelt a választói névjegyzékben. Viszont a fehér lakosság 118 százaléka választhatott: a fehérek haláluk után sem veszítették el szavazati jogukat.

Ne feledjük, 1965-öt írtak. Négy év múlva amerikai állampolgárok lépnek a Hold felszínére, de a fekete amerikaiaknak – alkotmányos és törvényes – jogaikért menetelniük és harcolniuk kellett, elviselni és túlélni a rendőrök és a felhergelt fehérek támadásait.

Azoknak, akik úgy tudják, hogy a Föld lapos, és a holdra szállást Stanley Kubrick rendezte, máshogy mondom: a véres vasárnapkor már 100 éve vége volt az amerikai polgárháborúnak. És ez a 100 év sem volt elég ahhoz, hogy a valamikori rabszolgák valóban szabadon és egyenrangúan éljenek az Egyesült Államok teljes területén. Vagy talán akkor fogalmazunk pontosan, ha azt mondjuk: akkor volt száz éve, hogy először véget ért a polgárháború.

A polgárháború az USA legsúlyosabb, máig ható nemzeti traumája. Okait, lefolyását, következményeit rengetegen kutatták, sokféle szemszögből. Ám valójában leegyszerűsíthetjük erre: a déli, konföderációs államok még 1861-ben is rabszolgákat akartak tartani, az unionisták, az északiak pedig nem. Négy éven át harcoltak.

A fegyveres konfliktusoknak nem mindig van egyértelmű vége. A békét a legyőzöttek is alakíthatják. A déli államok letették a fegyvert, az északi győzelem azonban felemás volt, többek között azért, mert Abraham Lincoln (republikánus) elnök merénylet áldozata lett. Utódja, a tennesseei Andrew Johnson (demokrata) alelnök, az egykori rabszolgatartó másként képzelte el a déli államok reintegrációját, mint az ún. radikális republikánusok. A déli elnök ellenezte a Konföderációt, ám megengedő volt a déliekkel, lazább központi irányítást szeretett volna, a radikális republikánusok viszont a törvények erejével, a Kongresszus hatalmával akarták érvényesíteni az Unió akaratát és értékrendjét délen is.

1877-ben az elitek kiegyeztek, a szövetségi csapatok kivonultak Délről, a déli demokraták megszilárdították a hatalmukat, és beköszöntött a Jim Crow törvények kora: sorozatban fogadták el a szegregációt szentesítő jogszabályokat. Az északi államok ebből elvileg kimaradtak, de a feketék ott is másodrendű állampolgárok maradtak. Egészen a 20. század második feléig, a polgárháború második, változatlanul felemás lezárásáig.

John Robert Lewis képviselőt Alabama és Georgia államok törvényhozásaiban, illetve a washingtoni Capitoliumban ravatalozták fel. Selmából a gyászhintó még utoljára átvitte koporsóját az Alabama folyót átívelő Edmund Pettus hídon, a ‘65-ös véres vasárnap helyszínén. Pettus szenátorként képviselte Alabamát 1897 és 1907 között. Előtte a konföderációs seregek tábornoka volt, a polgárháború után pedig – egyáltalán nem mellékesen – a Ku Klux Klan egyik vezetője. Tehát 2020 júliusában egy bigott, raszszista politikus, egy KKK-tag nevét viselheti egy híd. Pettus mindazt képviseli, ami az USA történelmében tragikus volt, borzalmas és undorító.

Ezt nevezik nemzeti megbékélésnek?

Vannak kétségeim. Az amerikaiaknak is vannak: öt éve már kezdeményezték a híd átnevezését.

Lewis és Terri Sewell képviselők együtt utasították vissza az ötletet, nagyszerű írásukban úgy érveltek, hogy a Pettus-híd egyszerre jelzi, „kik voltunk egykoron, és kikké váltunk”.

El tudom képzelni, hogy akkor is voltak, akik az egész polgárjogi fölhajtást hamisnak tartották, mert a résztvevők úgymond csalnak. Mert nyilvánvalóan hazug az egész, hiszen fehérek harcolnak fehérek ellen – ilyet is lehetett olvasni a magyarországi sajtóban az idei amerikai tiltakozásokról.

Hát, jó reggelt. Persze hogy fehérek harcoltak fehérek ellen.

A rasszista, szegregáló fehérek ellen a nem rasszista, nem szegregáló fehérek. Erről szólt a polgárháború is. Tulajdonom marad-e a rabszolgám, vagy szabad emberré lehet? 1965-ben a Selma-Montgomery menetet egy ideig Abraham Joshua Heschel rabbi vezette, a mögötte menetelő feketék pedig kipát viseltek.

Fehérek nélkül a polgárjogi mozgalom nem nyerhette volna meg még ezt a felemásnak tűnő győzelmet sem.

Mások, lapunk hasábjain is például, a szobrokat siratják, meg a jeles történelmi személyiségek örökségéért aggódnak. Például Thomas Jefferson, az USA 3. elnökének, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik szövegezőjének örökségéért. Hisz’ beleírta a Nyilatkozatba, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik.

Kivéve a rabszolgákat, akik – embert érnek, tehát öt rabszolga ad ki három embert. Ráadásul Jefferson nyilván szerette a rabszolgáit, hiszen rájárt a fekete nőkre.

Semmi sem állandó, ezért 2020ban ezt már hiába mondogatják a jogfosztottak leszármazottainak.

Pláne, ha változatlanul jogfosztottnak érezhetik magukat. Például, mert lényegesen nagyobb esélyük van rendőrkéz által meghalni. És lényegesen kisebb esélyük a szegénységből kitörni.

De ha ezeket a szempontokat, mozgatórugókat figyelmen kívül is hagyjuk: az nem elég, ha a lakosság jó része sértőnek érzi a rabszolgaság és a szegregáció szimbólumait? Hisz’ nem a világ teremtése óta állnak ott. És elég pontosan érthető az üzenetük.

Vajon véletlenül nincs Magyarországon szobra Sztálinnak? Vajon véletlen, hogy a rendszerváltás elsöpörte az előző rendszer emlékeit. A magyarok nem érezték, hogy a történelem már csak ilyen, és túl kell lépni a sérelmeken?

Az amerikai tiltakozások bonyolultak, kaotikusak, erőszakosak, a jobboldali magyar sajtó pedig apokaliptikus hangvételben ír róluk. Nem tudhatjuk, meddig juthat el a BLM. Néhány változást mindenesetre már elértek: az NFL már nem üldözi a himnusz alatt tiltakozó játékosokat.

A Washington Redskins nevet vált. A Pentagon újraszabályozta, milyen lobogókat húzhatnak fel a támaszpontokon: a Konföderáció hadizászlaja már nincs közöttük. És bár Donald Trump elnök ellenzi, hogy megváltoztassák a konföderációs katonákról elnevezett helyőrségeket, a hadsereg mintha másként gondolná.

Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke július elején türelmesen magyarázta el, hogy a névadás úgy száz évvel ezelőtt politikai döntés volt, most is az lenne. Az USA fegyveres erejének 43 százalék a kisebbségek aránya.

A szárazföldi erők 20-30 százaléka fekete, és Milley szerint érthető, ha Fort Bragg arra emlékezteti őket, hogy felmenőik rabszolgák voltak, és Bragg a felszabadításuk ellen harcolt. A tábornok érti, milyen fontosak a szimbólumok, és a haderő kész tenni a katonáiért.

Akár a rasszizmussal kokettáló főparancsnok ellenében is.

Ami nem jelenti azt, hogy a polgárháború harmadik lezárása az utolsó lenne.

Makai József

{ PESTIHIRLAP.HU } • 4 • 2020. JÚLIUS 31. • PÉNTEK

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

A kis herceg maradt volna inkább a rózsánál Egyre gyakoribb, hogy rókákat tartanak házi kedvencként. Befogott kölyökrókákat, a prémfarmokról szabadult tenyészegyedeket és azok leszármazottait, vagy egyenesen egzotikus rókafajtákat, amelyekre már a feketepiac is felfigyelt. Szakértők szerint a folyamat káros, ráadásul a rókatartás nem játék, és a legszelídebb példányok is több gondot okoznak, mint örömet.

„Nekem először úgy volt rókám a ‘80-as évek elején, hogy apám hozott haza, méghozzá úgy, hogy a téesz gatterba bekölykezett egy róka, amelyik nevelési időszakban hozta el a haszonállatokat a szomszédos házakból. A farakásból elhozott két kisrókát haza, amelyből az egyik maradt meg, mert nagyon kicsik voltak még. A másik viszont egész sokáig megvolt gyerekkoromban.

Nem voltak teljesen szelídek, nem kaptak elég figyelmet. Nem volt még elég információ a rókatartásról. Nekem Patay László Idomítsunk… című könyve volt az irányadó, abból próbáltam szelídíteni, idomítani” – mondja Vétek József, aki 10 éves korában tartott először rókát. Később több ízben is, amelyek úgy kerültek hozzá, hogy amikor megnőtt a rókapopuláció a környékén, azok beköltöztek a faluba és rengeteg gondot okoztak. A pincékbe, melléképületekbe, farakásokba kölykező rókákat általában elpusztították, de a kölykeikkel

már nem minden esetben tudták ezt megtenni, és ilyenkor mindig érkezett a telefon, hogy csináljon velük valamit. Az így kapott rókákat többnyire csak felnevelte és visszaengedte a természetbe, de amelyik szelíd lett vagy nagyon pici korban került hozzá, ott nem kockáztatta a visszaengedést. „Van, aki azt mondja, hogy a róka annyira ösztönlény, hogy bármikor el lehet engedni, tudja a dolgát, de ez nem így van” – mondja Vétek, aki szerint óriási lutri, hogy mi lesz egy kisrókából. „A rókák is különbözőek, van olyan, amelyik teljesen az emberhez szokik, mint egy kutya úgy bújik hozzá, nyalogatja, sír az ember után, mászik az ölébe, teljes eufóriában elolvadva várja a simogatást. De van olyan róka is, amelyiket akármilyen erős korai szocializáció mellett, szinte születésétől kezdve neveli az ember, mégis már 6-7 hetes korában elkezd fújni rá, sziszeg, harap.”

Vétek szerint a rókát könnyen meg lehet tanítani nemcsak a szo-

batisztaságra, de arra is, hogy tudjon fegyelmezetten pórázon menni. „Kutya- és macskatárs jó ha van, macskából nagyobb, karakteresebb kell, kutyából meg lehetőleg olyan, amelyik nem tekinti zsákmánynak. Igaz jagdterrier mellett is nevelődött már róka, olyanról is hallottam, hogy kölyökként lett berakva az alomba és az egyébként rókára aktívan vadászó terrier sajátjaként fogadta el. A harapáserősséget a kutya jól tanítja a rókának, mert azt tudni kell, hogy azok a hegyes fogak játék közben is szaggatnak, a kutya megtanítja rá, hogy meddig lehet elmenni” – mondja, hozzátéve, hogy Mogyoró nevű rókája két agárral élt, amelyekkel együtt is aludt.

Nem csak kölyökként befogott vad rókákat lehet tartani, egyre gyakoribb, hogy direkt házikedvencnek tenyésztett rókákat árulnak és tartanak, vagy egyenesen egzotikus fajokat. „Elkezdték felszámolni a prémtelepeket, onnan kerültek állatvédő szervezetekhez, majd magánszemélyekhez. Ezekből a prémfarmokon tenyésztett rókákból lettek az úgynevezett pet foxok, azaz a hobbitenyésztésben lévő rókák, amelyeket szelídségre válogatnak ki.

Más, dúsabb szőrzetük van, kezelhetőbbek, sokgenerációs prémróka vonalból vannak, jobban tűrik a bezártságot, más az életritmusuk, nem feltétlenül csak éjszaka aktívak. Az átállítás egyébként hosszú folyamat” – mondja Vétek.

Az internet felgyorsította az információáramlást, sokkal többet lehet tudni a rókatartás mikéntjéről, a világ rókatartói egymásra találtak, vannak nemzetközi szervezeteik, helyi klubjaik. Háromféle rókát tartanak: vad vörös róka

kölyköket, tenyésztett sarkiróka hibrideket és sivatagi rókákat, amelyik pár éve lett nagyon nagy divat. „Rengeteg pénzbe kerül, nagyon cuki kisállat, igen kicsi rókaféle hatalmas fülekkel, óriási üzlet. Sokat fognak be és értékesítenek. CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) engedély kell hozzá, de úgyis megkerülik.

3-5 ezer euró is lehet egy sivatagiróka-kölyök, kialakult egy csempészhálózat, a vadon befogott kölyköket pedig bekeverik a tenyésztett alomba, mert a vörös rókával szemben nehezen tenyészthető, viszont nem ellenőrzik eléggé, nincs kötelező genetikai vizsgálat. Sokan megunják őket hamar, úgy képzelik, hogy cuki állatok, de rengeteg gondot okoznak” – mondja Vétek a legújabb őrületről és annak árnyoldalairól. „Sajnos elharapódzott a rókatartás, mert a farkast tilos, a kutyát meg unjuk. A vadállatokkal való együttélés a petkorszakra jellemző idiotizmus” – mondja Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, aki a Veresegyházi Medveotthonban kézhez szoktatott farkasokkal és medvékkel szokott előadásokat tartani. „Komoly probléma a szelíd rókák visszaengedése a természetbe, ezeket fogják elsőként kilőni, odamennek az emberhez, és amelyik vadállat közeledik az emberhez, az veszettséggyanús.

Normális világban, normális embertől, normális vadállat fél, de ebben a szituációban semmi nem normális. Vegyük figyelembe, hogy a róka vadállat, tud nagyon cuki lenni, kutyaként viselkedik, de nem függ úgy tőlünk, mint a ku-

tya, nem tudjuk azt a 30 ezer évet átugrani, amíg a kutya szelíd lett.

Ha nem vagyunk következetesek – ami az emberrel azért előfordul –, akkor a róka kiszámíthatatlanná válik” – beszél le mindenkit Szilágyi az otthoni rókatartásról. „Más a filmezéshez szoktatott róka – én is tévéznék a szobában Lilu medvével –, de vegyük figyelembe, hogy ez egy szakma. Sokan még a kutyájukat sem értik” – figyelmeztet Szilágyi arra, hogy senki ne kövesse a példáját otthon, a kézhez szoktatott vadállat hatalmas felelősséggel jár.

Vétek József szintén nem javasolja a rókatartást senkinek, akit csak lehet lebeszél róla. Mint mondja, ezzel még a fanatikus rókatartók és tenyésztők is így vannak. „Egyrészt ugye büdös, nem maga az állat, hanem a vizelete, bár meg lehet tanítani szobatisztaságra, de nem lehet szagtalanítani. Rókát úgy szabad tartani, hogy van egy kinti ketrecük, ahol szagtalanítók használatával viszonylag elviselhető körülményeket lehet teremteni. A törvények is előírják a legalább 30 nm-es kifutót, hiszen Magyarországon legálisan lehet tartani, de előírások mellett. Kell hozzá önkormányzati engedély és a vadásztársaság nyilatkozata, hiszen a vad állami tulajdon, szükséges a vadászatra jogosult hozzájárulása is.” „A legtöbben egy éven belül abbahagyják. Beleszerelmesednek, aztán annyi problémájuk lesz, hogy befejezik. Ez fanatikusoknak való” – vonja meg a rókatartás tanulságait Vétek József.

Szilágyi István összegző véleménye a rókatartás népszerűségéről pedig mindössze egy kérdés: „Az a kérdésem, hogy mi értelme van? Miért kell az embernek az extremitás?”

Tálos Lőrinc

•

• 5 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 31. PÉNTEK

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

Rekordszámú fertőzöttet találtak Boszniában Magyarországon csütörtök reggelre 19-cel emelkedett a fertőzöttek száma, elhunytról nem számoltak be.

Még mindig az USAban a legsúlyosabb a helyzet, de Boszniában is rekordszámú új aktív fertőzöttet találtak.

Magyarország

Világszinten

4484-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma csütörtök reggelre Magyarországon. Újabb elhunytról akkor nem számoltak be, így számuk változatlanul 596 fő maradt. A jó hír, hogy eddig 3346 ember gyógyult már ki a fertőzésből. Csütörtökön az aktív fertőzöttek száma 542 volt, akiknek 60 százaléka budapesti. Hetvenhat koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük hatan vannak lélegeztetőgépen. A koronavirus.gov.hu oldal adatai szerint 7819-en vannak hatósági házi karanténban, és több mint 336 ezer mintát vettek már le a járvány kezdete óta. A fővárosban regisztrálták a legtöbb beteget, 2044-et, ezt követi Pest megye 682 fővel. Fejér megyében 380, Komárom-Esztergom megyében 312, Zala megyében 265, Csongrád-Csanád megyében 140, míg Tolna és Békés megyében 15 főt regisztráltak.

17 029 155 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 667 011, a gyógyultaké pedig 9 948 163 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint. Az adatok alapján egy nap alatt 347 ezerrel nőtt a fertőzöttek száma, több mint 7500 fővel az elhunytaké, és 236 ezerrel több ember mondhatja magát gyógyultnak. A fertőzés összesen 188 országban és régióban van jelen.

Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

1. Az Egyesült Államokban a legsúlyosabb a helyzet, csütörtök reggelig 4 426 982 fertőzöttet tartottak számon, 150 713-an haltak meg, és 1 389 425-en meggyógyultak.

2. Brazíliában 2 552 265 fertőzöttről, 90 134 halálos áldozatról és 1 922 802 gyógyultról tudni.

3. Indiában 1 581 963 fertőzöttet, 34 955 halálos áldozatot és 1 019 735 gyógyultat jegyeztek fel.

4. Oroszországban 827 509-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 13 650-re, a gyógyultaké pedig 619 204-re emelkedett.

5. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 303 063, és 46 046-an haltak meg a betegségben.

6. Iránban 298 909 fertőzöttet, 16 343 halálesetet és 259 116 gyógyultat tartanak számon.

7. Spanyolországban 282 641 fertőzöttet, 28 441 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak.

8. Olaszországban a fertőzöttek száma 246 776, a halálos áldozatoké 35 129, és 199 031-en gyógyultak fel a fertőzésből.

9. Törökországban 228 924 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5659, a gyógyultaké 212 557.

10. Franciaországban 221 077 fertőzöttről, 30 226 halálos áldozatról és 81 443 gyógyultról tudni.

Súlyos a helyzet a Balkánon Rekordszámú, 363 új fertőzöttet regisztráltak csütörtök reggelre Bosznia-Hercegovinában, ahol a koronavírus-járvány kezdete óta hivatalosan 11 109-en fertőződtek meg, és nyolcan haltak bele a fertőzésbe, a halálos áldozatok száma ezzel 305-re nőtt. A Bosznia-hercegovinai Föderáció veteránügyi minisztere szerdán belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe. Salko Bukvarevicet a múlt héten szállították kórházba tüdőgyulladással és légzési problémákkal, és hamar kiderült, hogy ő is elkapta a fertőzést.

Szerbiában szerdáról csütörtökre 24 520-ról 24 892-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Szerdán hét újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 558-ra nőtt. Belgrádban megtiltották nagyobb rendezvények szervezését a hajókon és a folyóparti szórakozóhelyeken.

Koszovóban egy nap alatt 7652ről 7846-ra emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a halottaké pedig 196-ra nőtt. Észak-Macedóniában egy nap alatt 10 316-ról 10 504-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.

Szerdán öt halálos áldozata volt a járványnak, így már 476 ember hunyt el a betegség következtében. Annak ellenére, hogy továbbra sem csökken száz alá a napi új fertőzöttek száma, az egészségügyi miniszter szerint a helyzet stabil. Montenegróban csütörtökre 2950-ről 3017-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, összesen 67 új esetet találtak.

PH

{ PESTIHIRLAP.HU } • 6 • 2020. JÚLIUS

•

31. PÉNTEK

{P U B L I C I S Z T I K A }

Feleljünk magunkért Petri Lukács Ádám

Mai vezércikkünket a cenzúra törölte, adja hírül a száz éve augusztus első napján megjelent Pesti Hírlap.

Tisztességesebb eljárás volt ez, mint gyerekkoromé, amikor a Kiadói Főigazgatóság, a Tájékoztatási Hivatal – végső soron az állampárt – olyképp cenzúrázott, hogy hivatalosan tagadta a cenzúra létét.

Első munkahelyem a Magyar Narancs volt – onnan ismerjük egymást e lap főszerkesztő-helyettesével, aki felkért, hogy írjak arról, miként áll ma a sajtószabadság helyzete Magyarországon –, az én felnőtt életemben már szabad volt a sajtó.

Az intézményi autonómia adott ( a kedves olvasó tetszése szerint alapíthat lapot, s kiadhatja azt, más alapjogokat (emberi méltóság tisztelete például) nem sérthetnek a publikációk, de ez helyénvaló is. A sajtó mint ellenőrző hatalom is működik (rengeteg tényfeltáró cikket lehetett olvasni az elmúlt években a hatalom vélt vagy valós viselt dolgairól, rejtett gazdasági hálózatokról, háttéremberekről).

Kérdés mármost a közvélemény hiteles tájékoztatása.

Kinek-kinek igénye szerint: kapható a piactéren efféle prizmán s afféle prizmán átitatott valóság.

A filterek közül kihámozható a hírek magva is.

A sajtó szabad, de a világon mindenütt elképesztő mennyiségű nyomás, külső torzító hatás éri.

Magyarország-specifikus, hogy az állam a legnagyobb hirdető és üzeneteit nem osztja meg a kormány által nem kedvelt sajtótermékekben, ami szerintem teljesen észszerűtlen, de bizonyosan lehet érvelni mellette. Szintén itthoni sajátosság (évtizedek óta, csak, ahogy minden, úgy ez is élese-

dett az elmúlt évtizedben), hogy a közmédiumok távol tartják magukat minden izgalomtól, kiszámíthatatlanságtól, eltérő hírek bemutatásától, értelmezésétől.

A kitűnő filozófus, Bence György három évtizeddel ezelőtt tett megállapításai újra élővé válnak: „A felgerjesztett és szabadjára engedett fiatal csőcseléket az igazi spontaneitás megvalósítójaként ünnepli a nyugati Új Baloldal nagy része”, legfeljebb már nem is olyan fiatal a csőcselék egy része.

(Azonban a csőcselék szó is tiltott.)

Itthon nagyszerű életúttal bíró, egykor heroikus és igaz dolgokat művelő jó emberek beszélnek zavarbaejtő gyűlölettel, keresnek menedéket, felmentő csapatot tűrhetetlen figuráktól, szalonképessé igyekeznek tenni legfeljebb a házmester előszobájában eltűrhető alakokat, eszméket.

Empátiával és szorongással telve figyelem ezt, Nádas Párhuzamos történetek című remekében erre is van megfigyelés, ez sem új tehát: „található-e kézzelfogható értelme és magyarázata mindannak, amit az életükkel ez idáig tettek” tűnődnek, szoronganak a csodálatos regényben barátok (a Lukács Fürdő jótékony homályú kabinjában).

Hogyne lenne, akkor is, ha épp nem élik meg, s amit tettek egykor, jókat, azt nem moshatja ki emlékezetünkből az sem, ha most fájdalmasan viselkednek olykor.

Lemming-akciónak neveztem az Index csapatának felállását, kedves barátom ezt gonoszságnak minősítette, amitől elszégyelltem magam. Hiszen látom a megrendítő képeket, látom a bátor döntést, s ennyi emberi áldozat mellett talán valóban mellékszál, hogy öngyilkosság történt, nem gyil-

kosság. Pontosabban: volt egy előfeltevése a szerkesztőségnek, miszerint a lap függetlenségére tör a kormány, s bár még nem avatkoztak bele a szerkesztőség életébe (az üzleti titkokat kifecsegő főszerkesztő menesztése a bizalmat vesztő tulajdonostól nem tekinthető a sajtószabadság elleni támadásnak), úgy vélték, ez meg fog történni, s ezt nem várják meg. Lehet, hogy igazuk volt, lehet, hogy nem; rendkívül szomorú, hogy ez már nem derülhet ki. Eleganciájuk mindenképp főhajtást érdemel, függetlenül attól, hogy bármiképp is változott volna a szerkesztőség élete, a lap minősége egy új főszerkesztő alatt.

Kitűnő munkatársaik, az ország legjobb képszerkesztője, remélem, mielőbb nekik kedves helyen dolgozhatnak.

A jelenlegi miniszterelnök a hazai szabadságjogok kivívói és nem lerombolói közé tartozik. A polgárokhoz a hírek eljutnak, ha a polgároknak igényük van a tájékozódásra. A sok mócsing között márványozott, szaftos pecsenyékre is lelni, ha az ember végiglapozza a képernyőn mondjuk a Neokohnt, Quibitet, majd a Magyar Nemzetet, 444-et, az ÉS-t, vagy a Látószögtől a Válaszonline-on át a Pesti Hírlapig tartó spektrumot, mindenhol fellelhet egy-egy olvasásra érdemes munkát.

Persze nem elég, ha a sajtó szabad. Feleljünk a saját belső szabadságunkért, integritásunkért.

A különböző csoportok, hálózatok is jobban járnak, ha tagjaik rendszeresen újragondolják saját magukat, s nem félve a bejósolható reakcióktól, a normakövetés parancsától, szabadon értelmezik a számukra fontos értékeket és a világot. Munkás, de jót tesz mindenkinek.

nösen nagy veszteség. E legutóbbi fejleménnyel tovább sérül a többoldalú tájékoztatás, és minden bizonnyal kevesebb lesz a közhatalom ügyeit feltáró tényfeltárás, tovább romlik a közszereplők elszámoltathatósága.

A magyar médiatájkép egyáltalán nem hasonlítható a nyugati országokéhoz. Nem arról van szó, hogy vannak a balra és jobbra hajló lapok és médiumok, amelyek azonban betartják a szakma alapvető szabályait, és a „saját oldal” ügyeit is pellengérre állítják, ha morálisan és/vagy racionális érvek alapján szükségesnek találják.

Az Index (ahogy ismertük) elsüllyedése azért is különösen fájdalmas, mert azon kevés médiumok közé tartozott, amely számos esetben megengedte a valóság többféle értelmezését. Az ellenzékiek mellett ezért olvasták a politikailag „ingadozók”, sőt a fideszesek egy része is. Nagyon kevés ma már az ilyen lap, ami persze nem véletlen. A jelenlegi autokratikus rendszer nem engedi a tárgyilagos „középen” állást, hanem „színvallásra” készteti, néha kényszeríti a társadalmat. Vagy támogatod a rezsimet, vagy az ellenfele vagy, harmadik lehetőség nincs. Az ellenfeleket nemegyszer ellenségnek bélyegzik és megbüntetik. Ahogy a politikai rendszert kettéosztották „barátra” és „ellenségre”, úgy teszik ugyanezt a médiumok esetében is. A kormányoldalon feltétlen lojalitást várnak el, aminek szervezeti torzója a mintegy félezer médiumot magában foglaló, és azonos üzeneteket szajkózó ala-

pítvány, a KESMA. Ez a – nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva a versenyhivatali vizsgálat alól kivont – képződmény már önmagában olyan hungarikum, amely a feudális elemekkel átszőtt államszocializmusba repít vissza minket.

A jelenlegi helyzetben felmerül a – NER által (még) nem behálózott – gazdasági elit felelőssége, és persze mindannyiunké. Egy-egy milliárdos most megmutathatná, hogy mi a valódi társadalmi felelősségvállalás, ha – például – a felmondott indexes újságírókkal új vállalkozásba fogna. Nekünk állampolgároknak pedig le kell számolnunk az ingyenes tartalom illúziójával. Mint minden szolgáltatásért, így a tartalomkészítésért is okkal kérhetnek pénzt a kiadók. Ha az online lapok csak a hirdetésre vannak utalva, akkor előbb-utóbb megjelenik a kormányzati befolyás, a kiépült magyar autokrácia ugyanis különféle mechanizmusokon keresztül a hirdetői pénzek jelentős részét eltéríti a kormánymédiumok irányába. Az állami hirdetési pénzek több mint 80 százaléka landol a baráti kiadóknál, de finomabb módszerekkel a magáncégek reklámköltéseit is befolyásol(hat) ják politikai alapon.

Ez ellen csak előfizetéssel és közösségi támogatással lehet védekezni, csak így képzelhető el, hogy fennmarad valami a sokszínű, a „dolgot őt magát” néző, informáló, értelmező, magyarázó sajtóból. Ellenkező esetben a süllyesztőben mindannyian csak a sötétben tapogatózunk majd.

Süllyesztőben Martin József Péter A Transparency International ügyvezető igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem külsős adjunktusa, a Figyelő korábbi főszerkesztője

A hazai szabad média egyik utolsó zászlóshajója süllyedt el az elmúlt napokban, miután elbocsátották az Index.hu főszerkesztőjét, és nyomában szinte a teljes stáb felállt. Bár számos részletkérdést illetően derülhetnek még ki újdonságok, ma az látszik, hogy tovább tart a szóval, tettel és főleg pénzzel vívott hadjárat, amelyet a Fidesz 2010 óta folytat az ellenzéki – vagy az általuk ellenzékinek, ergo ellenségnek vélt – sajtó ellen. Ez a folyamat 2016-ban gyorsult fel és sok áldozatot követelt. A meghatározó médiumok közül propaganda vagy kormánypárti üzemmódba állt, avagy megszűnt a teljesség igénye nélkül az Origo.hu (ez még 2014-es fejlemény), a Népszabadság, a TV2, a Magyar Nemzet, a Figyelő és a Heti Válasz, valamint a komoly olvasótáborral bíró megyei lapok mindegyike. Mint látható, nemcsak baloldali vagy balliberális, hanem konzervatív és konzervatív-liberális irányultságú médiumok is. Az internet volt az egyetlen médiaszegmens, ahol a kormánykritikus oldalak – látogatottság alapján – még többségben voltak, de az Index elestével itt is tovább nő a kormánybefolyás. A nyomtatott sajtó már régen marginalizálódott, az országos rádiók mind kormánypártiak, a tévék közül alig egy-kettő tekinthető kritikusnak.

Mindeddig a politizáló kormánykritikus tömegmédiumok közül a két legnagyobb, az RTL Klub és az Index.hu maradt még talpon, a szegmensében piacvezető portál megroppanása ezért külö-

•

• 7 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 31. PÉNTEK

Vasak és kövek

Ezek a kövek teljesen egyformák.

Mindegy, melyiken törik meg a napfény, mindegy, melyiket mossa le újra és újra a víz, mindegy, melyiket veszem a kezembe, igazából az ös�szes apró eltérést figyelembe véve is tökéletesen ugyanolyanok. Koromsötétek, vulkáni kőzet tökéletesen simára csiszolt darabjai. És valójában elképzelésem sincsen, hogy miért kezdtem el a markomba gyűjteni őket, guggolva az óceán partján, mindenesetre beljebb, a görbület okozta láthatáron éppen tökéletes kört rajzolt az óriási vízre a fény, ahogy kibújt a felhők mögül a nap.

A parton sötét volt, és én ilyet még nem láttam azelőtt, mármint nemcsak hogy óceánt, de ehhez a napsütéshez hasonlót sem.

Persze apám jutott eszembe: akkor láttam utoljára olyan égi jelenséget, amilyet még soha, amikor vezettem haza anyámhoz és nővéremhez a hírrel, hogy meg fog halni. Valószerűtlennek tűnt a kavargó havazás a sűrű, fekete viharfelhőkből, amikből esőnek kellett volna aláhullnia, ehelyett szikrázóan fehér, kőkemény pelyhek kavarogtak eszeveszetten a szélvédőn túl. Mondanám, hogy sírtam, de ekkor még csak az járt a fejemben, hogy ez a havazás apám kócos haja a kórházi ágyon, ami akkor is csodálatosan fehér volt minden egyes szálában, mint előtte mindig, és én azon a zilált fehérségen vezettem át éppen az autót, elmondani a legközelebbieknek, hogy ilyen havazás többé már nem lesz.

Ha azt írtam volna, ősz volt a haja, nem illett volna az időjáráshoz, de így, hogy mégis leírtam, ősz, legalább már beszélhetek a rozsdáról, egészen pontosan a rozsdamarta vashulladékról, ami a családi ház udvarától a pincén át a padlásig mindenhol ott volt – és még mindig van belőle.

Mázsaszámra álltak halmokban a használhatatlan kerítésdarabok, a tönkrement autóalkatrészek és a felismerhetetlenségig erodálódott bármik, amiknek már nevet sem lehetett adni, egyszerűen csak rozsdás vas, semmi más, teljesen egyformák, mert a rozsdás vas, az ilyen.

Miután apám meghalt, nem volt pénzünk eltemetni, és váratlanul sok idő telt el addig, amíg megadhattuk neki a végtisztességet. Így anyámmal és nővéremmel lett alkalmunk néha megállni az udvaron sóhajtani néhányat, hogy mi az istent fogunk kezdeni ezzel az elképesztő mennyiségű rozsdás vassal, mert az udvart, azt rendbe kell tenni, ha addig élünk is.

Nem tudom, honnan jött az ötlet – természetesen apámtól –, de arra jutottunk, hogy keresünk a környéken egy vastelepet, és oda elkezdjük behordani a vasat, hátha kapunk érte valamennyi pénzt. A vasért kilónként nagyjából 50 forintot adnak mindenhol, ez a világpiaci ára is. Kilónként 50 forint, szóval nem mondhatom, hogy ebből sikerült eltemetnünk apámat, de most, másfél évvel később is előfordul, hogy ha nagyon kiürül a családi kassza, akkor hazamegyek, és teszek néhány kört a vastelepre. Ehhez egyébként egy kis Opel Corsa áll rendelkezésre, 2 mázsánál többet egyszerre nem merek belepakolni, de az testvérek között is 10 ezer forint. Ha pedig még akad egy kis réz is – és már miért ne akadna –, akkor az csak hab a tortán.

A vas ma is ugyanolyan rozsdás, ránézésre tényleg egyforma a halmokban minden egyes darab, édesmindegy, hogy használhatatlan kerítésdarabokról, tönkrement autóalkatrészekről vagy felismerhetetlenségig erodálódott bármikről van szó, az összes apró eltérést figyelembe véve is tö-

kéletesen ugyanolyanok. Pont úgy, ahogy a kövek, amiket az óceánparton szedegettem. Koromsötétek, vulkáni kőzet tökéletesen simára csiszolt darabjai.

Ugyanilyen koromsötét volt az ég, amikor vezettem hazafelé apám halála előtt, és ugyanilyen koromsötét volt az ég, amikor fölszedtem a köveket. De akkor is és most is megjelent ebben a feketeségben valami egészen hihetetlen fény.

Mondtam már, apám haja volt ilyen.

Persze zokogtam, amíg szedtem a köveket, és miután már nem fértek el a markomban, elkezdtem tömni a zsebeimet, először a nadrágom bal hátsó zsebe telt meg, aztán a jobb, és ugyanez elöl. Nem nagyon érdekelt, hogy mi az istent fogok kezdeni ennyi kővel például a hazafelé tartó repülőn, bár ezt még most sem tudom egészen pontosan. Csak guggoltam, és válogattam, gyűjtögettem, látszólag ugyanúgy, ahogy apám a rozsdás vasat.

Pedig én nem vagyok gyűjtögető. Aztán amikor visszaértem a szállásra, zsebeimben tele kövekkel, eszembe jutott, hogy legutóbb, amikor kimentem apám sírjához, nem virágot vittem magammal, hanem egy kövecskét. Nem emlékszem, honnan szedtem, egyszer csak ott lett a kezemben, és amikor odaértem a sírhoz, egyszerűen letettem a márvány fedlapra. Azt sem tudom, miért tettem így, de így tettem, ez tény, és teljesen mindegy is, úgyhogy most már csak azt kell megoldanom valamilyen módon, hogy ezek a kövek hazajöjjenek velem innen az óceán partjáról, és mégse lépjem túl a repülőre felvihető csomag megengedett súlyát.

Ha kell, talán kiveszem a vasmerevítőket a bőröndből.

Pion István

{ PESTIHIRLAP.HU } • 8 • 2020. JÚLIUS 31. • PÉNTEK

{H ÁT T É R }

Lydia Gall:

„Egy újabb szög a sajtószabadság koporsójában”

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) civil szervezet sajtószabadság-indexe alapján Magyarország a 89. helyen áll e téren a világ országai közül. 2010-ben a 23. helyen volt az ország. A jelenlegi eredmény a második legrosszabb az Európai Unióban.

Az RSF 2019-es kiadványában példátlannak nevezte a kormány médiára gyakorolt befolyását. „A sajtószabadság helyzete folyamatosan hanyatlik. A független újságíróknak gyűlöletkampányokkal kell szembenézniük, és a közérdekű adatokhoz is nehéz hozzáférni. Ráadásul a független médiának egy tisztességtelen versenyben kell helytállnia a kormánypárti médiával szemben, utóbbit igazságtalanul elosztott állami hirdetések is segítik” – mondta Pavol Szalai, a szervezet Európai Uniós csoportjának vezetője a magyar médiahelyzetről. „Az Alkotmánybíróság nemrég felmentette a KESMA-t a versenyszabályok alól, ez pedig jól jelzi, hogy az igazságszolgáltatás sem képes megvédeni a sajtószabadságot, amit egyébként az alkotmány garantál” – tette hozzá.

A független Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ (CMPF) már a 2018-as jelentésében is világossá tette, hogy Magyarországon veszélyben van a média sokszínűsége. Ezt a múlt héten kiadott 2020-as felmérés is megerősítette, a legmagasabb kockázatként pedig a politikai függetlenség területét emelték ki. A CMPF az állami hírügynökségre gyakorolt politikai befolyást is vizsgál-

ta, és Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol magas kockázatúnak ítélték meg. A média választások előtti kiegyensúlyozottságát tekintve az egyetlen magas kockázatú ország, Törökország mögött közvetlenül Magyarország áll. A CMPF 2019-es jelentésében egyébként szintén szerepel a KESMA, mint a média sokszínűségét akadályozó szervezet. Azt írják: a konglomerátum közel ötszáz médiaterméket foglal magába, ezek pedig példátlan mértékben koncentrálódnak kormányközeli oligarchák kezében.

Miért hagyják megtörténni?

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke többször is kifejezte aggodalmát a magyar sajtószabadság helyzete miatt. „A szabad és tisztességes választásokhoz szükség van a média sokszínűségére, és a szólásszabadság biztosítására” – mondta Jourová, reagálva a legfrissebb CMPF-jelentésre. Jourová korábban azt is megjegyezte, felül fogják vizsgálni, hogy a KESMA működése megfelel-e a versenyszabályoknak. A Pesti Hírlap a magyar sajtószabadság állapotáról is kérdezte az Európai Bizottságot, és ők is Věra Jourová szavait idézték. „Évek óta romlik a helyzet, amiben az újságírók kénytelenek dolgozni Magyarországon. Civil szervezetek és újságírók is hangot adtak ennek” – mondta az alelnök.

Pavol Szalai szerint viszont nem szavakra, hanem tettekre van szükség. „Az Orbán-kormány különféle jogi és gazdasági eszkö-

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

Tíz év alatt az élmezőnyből a sereghajtók közé zuhant Magyarország a sajtószabadságot tekintve. Akad mérőszám, amiben csak Törökország áll mögöttünk. Civil szervezetek az Európai Bizottságtól várnak lépéseket, a Bizottság szerint viszont főleg a tagállamoknak kellene védeni a sajtószabadságot.

zökkel elnyomja a sajtószabadságot, az EU-nak pedig cselekednie kell. Az Európai Bizottságnak sürgősen meg kell vizsgálnia az állami hirdetések eloszlását a médiapiacon, a Tanácsnak pedig világos jogállami feltételeket kell szabnia a forrásokhoz, és folytatnia kell a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben” – mondta Szalai. „Az Európai Tanács nem volt képes megegyezni a forrásokhoz való hozzáférés világos jogállamisági feltételeiről.

Ez egyértelműen fokozta Orbán Viktor kielégíthetetlen vágyát, hogy elnyomja a szabad sajtót.

Minél kevesebb figyelmet kap az EU-tól, a magyar kormány annál elnyomóbb lesz. Az Index kivégzése jól mutatja, hogy az évek óta romló gazdasági és politikai helyzet mellett a sajtószabadság is az életéért küzd. Az, hogy az indexesek képesek lesznek-e el-

indítani egy új, életképes projektet, az Európai Unión is múlik” – tette hozzá.

A Human Rights Watch is hasonló véleményt fogalmaz meg honlapján. „Egy újabb szög a magyar sajtószabadság és független újságírás koporsójában” – írta Lydia Gall, a szervezet Európa-kutatója. „Ha az Európai Bizottság komolyan gondolja, hogy megvédi az alapértékeit, akkor szavak helyett fel kellene lépnie azért, hogy a magyar újságírók politikai befolyás nélkül dolgozhassanak” – tette hozzá Gall.

A magyar kormány évek óta konfliktusban áll az EU-val a jogállamiság helyzete miatt. Dull Szabolcs, az Index volt főszerkesztőjének menesztése éppen az Európai Tanács megegyezésének másnapján történt, a tárgyalás egyik központi témája pedig az volt, hogy jogállamisági felté-

telekhez kössék-e a források kifizetését. „Teljes mértékben támogatjuk a média szabadságát és sokszínűségét a hatáskörünkön belül, de az Európai Unió szerződésének értelmében elsősorban a tagállamok felelőssége a média szabadságának védelme” – írta az Európai Bizottság a Pesti Hírlap kérdésére. A Bizottság azt is elmondta, hogy – története során először – felmérést készít a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban, és ebben a média sokszínűségét is vizsgálják. A felmérés eredményét szeptemberben teszik közzé. „Ezt követően a Bizottság konkrét intézkedéseket fog előterjeszteni a sajtószabadság védelmében, és felállítunk külön egy média- és audiovizuális cselekvési tervet is. Még idén valóra váltjuk mindkét tervet” – ígérték.

Vámosi Ágoston

•

• 9 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 31. PÉNTEK

FOTÓ | DOMBÓVÁRI TAMÁS

{H ÁT T É R }

FOTÓ | ILLYÉS TIBOR – MTI

Soha nem volt cél az Index megszüntetése Miközben az ellenzéki narratíva szerint az Orbán-kormány döntött az Index szétveréséről, addig a kabinet tagjai ‒ már aki megszólal az ügyben ‒ lesöpri magáról a vádat.

Kormányellenes tüntetésnek is beillett a felmondott indexesek melletti felvonulás a múlt héten.

Az ellenzék – és a sajtó egy része is – kormányzati szándékot felté­ telez a történtek mögött. A leg­ frissebb Magyar Narancs odáig megy, hogy meg is nevezi a vélt felelőst: Schmidt Máriát, aki – ál­ lítja a lap – így akart jó pontokat szerezni Orbánnál.

Ezzel párhuzamosan a kor­ mányközeli médiumok nehezen követhető belháborúról írnak, amelyben állítólag ellenzéki pár­ tok egymás kezéből igyekeznek kiragadni a portál feletti befo­ lyást. Eközben maga a kormány, pontosabban azon kevés tagja, aki hajlandó az ügyben megszó­ lalni, tagadja, hogy befolyásolták volna a folyamatot.

A kormányzati narratívát erősí­ ti Bodolai László, az Indexet üze­ meltető alapítvány vezetőjének nyilatkozata: „A Fidesznek ehhez most semmi köze nem volt, az In­ dex úgy esett szét, hogy nem kel­ lett belenyúlniuk.” Dudás Ger­

gely, a portált 2013–17 között ve­ zető exfőszerkesztő saját távozá­ sáról beszélve a napokban kije­ lentette: nem történt direkt be­ avatkozási kísérlet a tulajdono­ sok részéről az Index üzemelte­ tésébe. „Addig van Magyarországon sajtószabadság, amíg ezekbe a kér­ désekbe a kormány semmilyen formában nem szól bele” – ezt már Gulyás Gergely kancellária­ miniszter mondta a csütörtöki kormányinfón.„Figyelem a fejle­ ményeket. Az Index körül csak olyan szereplők merültek fel, akik eddig is az Indexhez tartoz­ tak. Soha olyan állítás senki ré­ széről nem hangzott el, hogy bár­ ki, bármilyen nyomást gyakorolt volna arra vonatkozóan, hogy mi jelenjen meg az Indexben” – tette hozzá, majd megjegyezte: mind­ ez a magánvéleménye, a kormány nem foglalkozik a kérdéssel.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömö­ tör Csaba is hasonlóan nyilatko­ zott: nem szeretné kommentálni

az indexes belvita körülményeit, mert szerinte teljesen egyértel­ mű, hogy egy belvitáról van szó. „A kormánynak nem feladata, hogy ennek részleteivel kapcso­ latban állást foglaljon. Egy dolog érintheti a kormányt, ha Brüs�­ szelből ezzel kapcsolatban kér­ déseket tesznek fel. … szerin­ tem a magyar médianyilvánosság szempontjából egy fontos dolog van. És ez teljesül. Mindenki meg­ találja ma Magyarországon az íz­ lésének, a világnézetének, az igényének megfelelő médiumo­ kat. Az interneten is, és ha a ha­ gyományos médiumokat is néz­ zük, akkor is. A magyar média sokszínű. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne intenzív erős verseny egyes szereplők között, de az a vi­ lágos véleményem, hogy sokkal sokszínűbb, mint mondjuk abban az időszakban, amikor a magyar közéleti médianyilvánosságot a Napkelte című műsor jelezte.”

Hogy mégsem tudja annyira el­ tolni magától a történteket a kor­ mány, amennyire szeretné, jelzi,

hogy a hét közepén levélben igye­ kezett a kabinet elmagyarázni az Index körül történteket az Eu­ rópai Néppártnak. A Politico ál­ tal közölt szöveg arról igyekszik meggyőzni a konzervatívokat, hogy a portálnál tulajdonosi dön­ tés született a főszerkesztő levál­ tásáról, és ez vezetett a híroldal széteséséhez. A legtöbbet han­ goztatott, kormányzati érv: a ma­ gáncégek szabadon működhet­ nek Magyarországon, az általuk hozott üzleti döntések pedig csak és kizárólag rájuk tartoznak.

A Pesti Hírlapnak egy, a kor­ mányzati kommunikációért fe­ lelős politikus elmondta: önma­ gában többet árt a kabinetnek, ha ráég az Index tönkretételének a vádja, mint a portál összes kor­ mánykritikus cikke együttvéve. „Bár kétségtelen, hogy könnyű kapcsolatot találni az Index kör­ nyezete és kormányközeli akto­ rok között, soha nem volt cél az Index megszüntetése vagy át­ fordítása.”

PH

Címlapképünk Szurcsik József Ellenségesek című alkotása.

{ PESTIHIRLAP.HU } • 10 • 2020. JÚLIUS 31. • PÉNTEK

FOTÓ | LUKASZ JANYST – SHUTTERSTOCK

{R I P O R T }

Madrid Atocha

Télikert is lehetne a Nyugatiban, ha főpályaudvar lenne Európa-szerte tendencia, hogy átmenő pályaudvarokat alakítanak ki a fejpályaudvarokból. Hogy ez történjen Budapesten, azt 2018-ban dobta be először Vitézy Dávid, aki ma a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjeként egy egész koncepciót dolgoz ki ennek megvalósítására, és lapunknak is mesélt a tervekről. Sínek helyett éttermek, kávézók, mozgólépcső-rendszerek is kerülhetnek az Eiffel által tervezett épületbe, de ha Madrid példáját követjük, akkor akár fák is állhatnak majd a mai vágányok helyén.

mégiscsak épülne vasúti alagút Buda és Pest között. A Déli pályaudvar előtt kezdődne, a pályaudvar vágányai azonban nem szűnnének meg, csak lekerülnének a föld alá. Az alagút a Nyugati után jönne föl a felszínre.

A legérdekesebb kérdés azonban az, hogyan lehetne hasznosítani abban az esetben a nagyon értékes Eiffel-épületet, amennyiben a vágányok kikerülnének onnan. Erre sok érdekes példát találunk más európai városokban.

Milánó, London, Zürich és Antwerpen Rengeteget változott a vasút szerepe a kiépülése óta eltelt bő másfél évszázadban a világban, de a legtöbbet a nagyvárosokban, ahol egyre nagyobb az igény a vasút városon belüli használatára is. Az egyes külvárosokból és elővárosokból így is a vasút kínálja a leggyorsabb eljutási módot a belvárosba, de egyre több nyugati városban már a központban, a föld alatt is lehet vonatozni, mintha csak metróra szállnánk.

Budapesten is volt egy ilyen

terv korábban, a Nyugatit a Kelenföldi pályaudvarral kötötték volna össze egy föld alatti vasúti alagúttal, kapcsolatot teremtve Észak-Pest és Dél-Buda között.

De ez a terv elhasalt, helyette a 4-es metró épült meg Kelenföld és Pest belvárosa között.

2018-ban egy XII. kerületi lakossági fórumon azonban Vitézy Dávid – aki azóta az állami pénzből működő Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója lett – bemutatott egy tervet, amely szerint

A világon számos helyen épül alagút a város alatt az elővárosi vonatoknak, ilyen például a várhatóan jövőre elkészülő London Crossrail, vagy a milánói Passante. Mindkét esetben egy közös alagútba mennek le a város külső kerületeiből érkező elővárosi vonatok, majd a belváros túlsó peremén ismét szétágaznak.

De a legkomplexebb a zürichi főpályaudvar. Régen Zürich Hauptbahnhof is fejpályaudvar volt, de az 1980-as évektől kezdve

elkezdték kiépíteni az S-Bahn (elővárosi vasút) hálózatot. Mára több különböző vasúti alagút is áthalad az állomás alatt, a vágányok és a hozzá vezető mozgólépcsők ös�szesen 4 külön szintet foglalnak el a felszínen és a föld alatt.

A belgiumi Antwerpen főpályaudvarából is átmenő állomás lett: a belvárostól délre található Berchemtől az északi Antwerpen Dam állomásig alagutat építettek, ez 2007-ben készült el. Antwerpenben a távolsági és a nagysebességű vasutak is a föld alá kerültek.

Trópusi kert a pályaudvaron?

Madridban egészen érdekes megoldással hasznosították újra a régi főpályaudvar, a belvárostól délre fekvő Madrid Atocha csarnoképületét. 1967-ben a belvárostól északra is megnyitottak egy pályaudvart, Chamartínt, és a két csomópontot három különböző alagúttal kötötték össze a város alatt. Az első alagút 1967-ben készült el, a második 2008-ban Sol, azaz „a madridi Deák tér” érintésével. Ezeket az elővárosi vasutak

használják. A harmadik alagút a nagysebességű vasutaknak épül, ezt idén év végéig kellene átadni. Ha ez is elkészül, az ország különböző pontjairól érkező nagysebességű vasútvonalak át tudnak haladni Madridon.

Az első alagút elkészülte után már nem volt szükség Atocha csarnoképületének óriási belső tereire, ezért úgy döntöttek, inkább egy hatalmas trópusi kertet alakítanak itt ki, pálmafákkal.

Ez 1992-re készült el. A nagysebességű és az elővárosi vonatoknak pedig két különböző állomást hoztak létre a föld alatt.

Hogyan ne csináljuk: Belgrád Belgrád 2017-ben adta át új főpályaudvarát, ez a projekt azonban igencsak félresikerült. A régi fejpályaudvar ugyanis a belvárosban, egy villamos-csomópont mellett helyezkedett el, de ezt az épületet bezárták, az ide vezető síneket megszüntették. A helyére hatalmas vízparti ingatlanfejlesztési projekt készül (Belgrade Waterfront).

•

• 11 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 31. PÉNTEK

{R I P O R T }

Az új főpályaudvar pedig a város egyik már meglévő átmenő vasútvonalán épült fel, azonban mes�sze a belvárostól, rossz tömegközlekedéssel, nem áll meg ott se villamos, se troli. Ez nagyjából olyan, mintha Budapesten a Déli pályaudvart bezárták volna, és helyette a körvasúton, valahol Kőbánya-felső környékén építettek volna egy új pályaudvart.

80 százalékkal többen vonatozhatnak A Nyugati felújítása miatt a csarnoképületbe nem mennek most be a vonatok, ezáltal sok tapasztalatot szerzünk arról, hogy működik így a Nyugati, mondta la-

Antwerpeni főpályaudvar

FOTÓ | VICTORIA KURYLO – SHUTTERSTOCK

A fejpályaudvarokat a gőzmozdonyok korában találták ki, akkor még a fejpályaudvar volt üzemileg racionális, sok vágánnyal, nagy üzemi térrel. Ekkor a fejpályaudvarok még a város szélét jelentették, jellemzően periferiális területen álltak. De azóta körbenőtte őket a város. A környezetük nagyon értékes lett, ezért minden méter, amit el lehetett venni a vasúttól és ingatlanfejlesztésre lehetett fordítani, értékessé vált. És megváltoztak az üzemi igények is: a tehervonatok már nem itt rakják le az árut, már nem bonyolódik lényeges postaforgalom a fejpályaudvarokon, a mozdonyokat sem itt szervizelik, és ahogy a mozdony-vontatta szerelvényeket sorra váltják fel a motorvonatok, így már nincs is szükség annyi vágányra. Hiszen a motorvonatnak csak a másik végére sétál a vezető, nem szükséges hozzá több vágányon át megkerülnie a mozdonynak a vagonokat.

Mindezért a fejpályaudvarok méretét elkezdték csökkenteni világszerte, és egyre több helyet átadni ingatlanfejlesztésre.

A sivár állomásépületeket egyre több helyen váltották föl az átszállóközpontok boltokkal, éttermekkel. Ilyen lett például Bécs új főpályaudvara is.

Ráadásul az emberek utazási igényei is megváltoztak: minél kevesebbszer akarnak átszállni, és városon belül is egyre többen ülnek vonatra, ha van rá mód. Budapest példájával élve, ha mondjuk megvalósulna a Déli-Nyugati közötti vasúti alagút, átszállás nélkül lehetne eljutni vonattal Újpestről Budatétényre, jóval gyorsabban, mint bármi mással. Ha országos példát nézünk, Debrecenből átszállás nélkül lehetne eljutni a Balatonra, úgy, hogy közben a Budapestre tartó utasok is le tudnának szállni három különböző metró állomásánál (a Nyugatinál, a Délinél, és Kelenföldön is).

Sőt, mára a fejpályaudvarok és környezetük jelentik a vasút legnagyobb fejlődési gátját, mivel nem elég nagy a kapacitásuk, és csak nagyon drágán bővíthetők. Egy fejpályaudvari peron mellett 2-3 vonat tud egy órában megállni, míg egy átmenő rendszerű peron mellett 12, hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója.

FOTÓ | MASSIMO PARISI – SHUTTERSTOCK

Miért jobb az átmenő vasútvonal, mint a főpályaudvar?

Karácsonyi vásár a zürichi pályaudvaron

punknak Vitézy Dávid. Előrébb is hozták a vonatok végállomását, emiatt létre tudott jönni az a gyalogostengely, ami összeköti a WestEndet a Podmaniczky utcával, ez egy régi terv volt. Lehet, hogy jobban is működik így a vasúti pályaudvar, mint amikor körbe kellett járni a csarnokot.

Magáról az alagútról azonban még nem született döntés, hogy megépülhet-e, készül egy alapos megvalósíthatósági tanulmány a beruházás részleteiről és költségeiről, valamint a társadalmi, városfejlesztési hasznokról, mondja Vitézy. De a budapesti agglomerációs vasúti stratégiában, amely most készül, az már látszik, hogy a leghatékonyabb menetrendi és hálózati megoldás az, ha van alagút, és abban

irányonként 24 vonat megy óránként a Nyugati és a Déli között egy

irányban, ennek kétharmada elővárosi, és egyharmada távolsági vonat.

A vasúti stratégia arra épít, hogy a vasúti ingázók száma 80 százalékkal növelhető, sűrűbb és megbízhatóbb szolgáltatással. A cél, hogy minden agglomerációs térségből negyedóránként jöhessenek a vonatok Budapestre, de ennyit nem tud fogadni a mai fejpályaudvari rendszer, a kapacitás bővítéséhez nagyobb pályaudvarokra vagy alagútra van szükség.

Éttermek, fák, vagy mozgólépcsők?

Az Eiffel-csarnok egy védett műemlék, el kell dönteni, milyen funkciók és hogy jelenjenek meg benne. A fejpályaudvari funkció a felszínen még egy alagút megépítése esetén is megmarad a Nyugatiban, de az elképzelhető, hogy a vágányok vége nem a csarnok-

ban lesz, hanem hátrébb kerül, mondja a BFK vezetője.

Vitézy Dávid szerint a jövőbeli Nyugati kitalálásához Madrid Atocha is jó példa lehet, ahol botanikus kert és közösségi tér került a terminálépületbe. De a Nyugati abból a szempontból speciális, hogy sokan akarnak átgyalogolni a pályaudvar épületén, mivel ott a 4-6-os villamos a túloldalán.

Ebből a szempontból Zürich Hauptbahnhof hasonlít a legjobban Budapestre, hiszen a csarnokban már nincsenek vágányok, de a felszínen, arrébb megmaradt a fejpályaudvari vágányzóna, és Zürichben is jelentős villamostengely húzódik a régi fejpályaudvar fronthomlokzata előtt. Így ott is sokan átsétálnak a főcsarnokban, ahol éttermek, üzletek, pékségek vannak, mondta Vitézy.

Antwerpen-Centraal is jó példa, ahol az alagút pont a régi épület alá épült, ott a csarnok padlószintje eltűnt, a csarnoképületből mennek le a mozgólépcsők a föld alatti pályaudvarhoz.

Egyelőre még felelőtlenség lenne arról kijelentéseket tenni, hogy növényeket ültessünk, ke-

reskedelmi tér legyen, találkozótér, vagy éppen egy lejáró a földalatti vágányokhoz a Nyugatiban, mert itt még nem tartunk.

Mindenesetre, ha növelni akarjuk a vasúti forgalmat, zárja Vitézy, akkor a kapacitást kell növelni, ez a legfontosabb.

Ehhez pedig vagy jelentősen bővítjük a fejpályaudvarokat, vagy átmenővé alakítjuk a vasutat.

A kettőnek a költsége nem tér el lényegesen egymástól, tehát egyértelműnek tűnik, hogy utóbbi a célra­vezető.

Zelki Benjámin

{ PESTIHIRLAP.HU } • 12 • 2020. JÚLIUS 31 • PÉNTEK

TV-MŰSOR I július 31. péntek 15:45 Castle Krimisorozat VII/11.

16:45 Elif - A szeretet útján Filmsorozat III/220.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Fókusz 20:15 A mi kis falunk Vígjátéksorozat IV/10.

21:15 Barátok közt Filmsorozat 9983-9984.

21:55 Doktor Murphy Filmsorozat III/10.

22:50 RTL Híradó - Késő esti kiadás

23:20 Dunkirk Háborús kalandfilm (2017) 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg Dunkerque közelében a tengerhez szorítja a brit és francia katonákat.

01:30 Édes Otthon Otthonmagazin 72.

15:40 Kegyetlen város Filmsorozat 33.

16:45 Remények földje Romantikus filmsorozat 148.

18:00 Tények Hírműsor 18:45 Tények Plusz

19:40 A hegyi doktor újra rendel XII. Filmsorozat XII/2 160.

Egy traumatikus élmény megviseli Hermionét, ami hozzáköti az isme­ retlen Tomhoz. Férje Heiko nem nézni jó szemmel felesége és a fiatal férfi közti kapcsolatot.

Martin támogatja a nőt, hiszem csak Tom mellett lehet egészséges.

20:40 A Piramis Game-show 22:25 Sztárok és párok Vetélkedő 23:55 Magánnyomozók II. Doku-reality sorozat 4.

15:45 Don Matteo - IX. évad IX/26/2 16:50 Gasztroangyal 17:45 Mozogj otthon!

18:00 HÍRADÓ 18:30 Nemzeti Sporthíradó 18:45 Fogd a kezem!

I/151/117 19:35 Rex felügyelő V. évad 20:30 Gyilkosságok Franciaországban 11/7 22:10 Jesse Stone - Vékony jégen 23:30 Kenó

23:35 Don Matteo - II. évad II/16/5 Az öt homár egy gasztronómiai magazin értékelése szerint, kitűnően minősít egy éttermet.

14:20 Szökésben Akciófilm (1994) 16:30 Váltságdíj Akcióthriller (1996) 18:50 Halálos fegyver 2.

Akcióvígjáték (1989)

14:55 Száguldó bomba Akciófilm (2010) 16:55 Amikor megállt a Föld Akciófilm (2008) 19:00 Rohanás Akciófilm (2010)

21:00 A titánok haragja Kalandfilm (2012) Tíz éve, hogy Perszeusz, a félisten egyszerű halászként éli az életét fiával. Ám a titánok elérkezettnek látják az időt, hogy újra magukhoz ragadják a hatalmat.

22:55 Dermesztő hajsza Akcióthriller (2019) 01:10 Fehér pokol Akciókalandfilm (2011)

21:00 A Bourne-rejtély Akció-kalandfilm (2002) Egy olasz halászhajó legénysége félhalott férfit ment ki a tengerből.

Az idegen amnéziában szenved, és a hátában lévő golyókon és egy csípőjébe ültetett svájci bankszámlaszá­mon kívül semmije sincs.

23:30 Jurassic Park Akció-kalandfilm (1993)

SPORT 1 16:00 Labdarúgás Bayern München – Marseille M4 SPORT 19:00 Vízilabda Férfi vízilabda Magyar Kupa EUROSPORT 1 19:45 Snooker Világbajnokság Sheffield

15:25 Doktor House Drámasorozat I/9-10 17:15 Castle Krimisorozat I/4 18:05 A mentalista Krimisorozat III/6 19:00 Észbontók Vetélkedősorozat VII/42-43

16:00 Baywatch Kalandfilmsorozat V/18 17:00 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat VIII/12-13 19:00 Halálos fegyver Akcióvígjáték-sorozat II/16

21:00 Bosszúállók: Végtelen háború Akció (2018) A Marvel mozis univerzumának egészét felölelő, tíz év eseményeinek tetőpontját jelentő Bosszúállók: Végtelen háborúban minden idők legnagyobb és leghalálosabb leszámolására kerül sor. Meg kell fékezni Thanost, aki egy szemvillanás alatt elpusztíthatja a világot.

23:55 Az éjszaka törvénye Akció (2016)

20:00 Dr. Csont Krimisorozat X/14-15 Egy tehetséges minigolf-játékos hullájára bukkannak.

Troy Carter az őt futtató golfpálya-tulajdonos legnagyobb reménysége, akinek sok riválisa van, és aki titokban egy fiatalkorúval folytat szerelmi viszonyt.

Sokaknak állhatott szándékában megölni őt.

22:00 Gyilkos elmék Krimisorozat VIII/18 23:00 Nyomtalanul Krimisorozat IV/15-16

TV-MŰSOR I augusztus 1. szombat 06:05 Teleshop 06:35 Macskakirálylány Animációs film (2020) 06:45 Kölyökklub 09:05 Infinity Nado III/17.

09:25 Bakugan 1.

09:55 Teleshop 10:55 Autogram 221.

11:30 Édesítő 77.

12:00 Glades - Tengerparti gyilkosságok Krimisorozat IV/1.

13:10 Magnum Akciókrimi-sorozat II/8.

14:15 Castle Krimisorozat VII/12.

15:20 Menekülés a győzelembe Kalandfilm (1981) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 19:00 Kincs, ami nincs Akcióvígjáték (1981)

21:15 Kocsmatúra Vígjáték (2016) 23:25 A lány és a farkas Kalandfilm (2011)

06:00 TV2 ANIMÁCIÓ 10:00 Trendmánia 10:35 Agrártúra#Tejút Ismeretterjesztő magazin 11:05 Innovátor Magazinműsor 11:40 Poggyász Utazási magazin 12:10 Babavilág Magazinműsor 12:45 EB TV Magazinműsor 13:15 Bűvös szakács Gasztronómiai-sorozat 13:50 Biztos zsákmány Krimi (2011) 15:50 Columbo: Gyilkosság, füst és árnyak Krimi (1989) 18:00 Tények Hírműsor 18:55 Tények Plusz

19:55 Avatar Fantasztikus kalandfilm (2009) 23:20 Chappie Sci-fi (2015)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:45 Magyar Krónika 07:15 Hazajáró 07:45 Mozogj otthon!

07:55 Térkép 08:25 Noé barátai 08:55 Divat & dizájn 09:25 Nálatok, laknak állatok?

10:00 Balatoni nyár 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:50 Jó ebédhez szól a nóta 13:20 A Hungarikumok 8/7 13:50 Hölgyek öröme I/8/7 14:45 A Durrell család III/2 15:35 Ünnepi vacsora 17:00 Gasztroangyal 18:00 HÍRADÓ 18:40 SzerencsePerc 18:45 Szerencse Szombat 19:40 Keselyűk karmaiban 21:25 Asztal két főre 22:45 Kenó 22:55 Csak színház és más semmi I/6/6 23:55 Don Matteo - II. évad II/16/6

06:30 Vuk 2 - Kis Vuk Animációs film (2008) 08:00 Lucky Luke - Irány a vadnyugat! (2007) 09:45 Marvel szuperhős kalandok - Fagyos csata (2015) 11:15 Mi, a népség Vígjáték (2013) 13:00 Szuperzsaru Akcióvígjáték (1980) 15:10 A barátságos óriás Családi kalandfilm (2016) 17:20 Bolondos dallamok Újra bevetésen (2003) 19:10 Oroszlánkirály 3. - Hakuna Matata (2004)

20:40 Vasember 3.

Akciófilm (2013) 23:00 Dredd Akciófilm (2012)

06:15 Tulipános Fanfan Kalandfilm (2003) 08:15 Ne szórakozz Zohannal!

Vígjáték (2008) 10:25 Gru 2.

Animációs film (2013) 12:25 Addams Family 2. - Egy kicsivel galádabb a család Vígjáték (1993)

14:20 Halálos iramban: Tokiói hajsza Akciófilm (2006) 16:25 A Szállító 3.

Akciófilm (2008) 18:30 Jurassic World Kalandfilm (2015) 21:00 Doom Sci-fi akciófilm (2005) 23:00 Itt a vége Vígjáték (2013) 01:15 Revolver (2005)

EUROSPORT 2 11:00 Superbike Világbajnokság Jerez Superpole ARÉNA 4 18:00 NHL Carolina Hurricanes – New York Rangers M4 SPORT 20:00 Labdarúgás Kaposvári Rákóczi FC – Nyíregyháza Spartacus FC

06:05 Jóbarátok Vígjátéksorozat IX/24-X/4 08:40 Agymenők Vígjátéksorozat IX/9-10 09:35 Ide süss! V/5-6 11:30 Az elveszett ereklyék fosztogatói Kalandfilmsorozat III/9-10 13:25 Doktor House Drámasorozat I/6-8 16:15 Amerikai Pite 3. - Az esküvő Vígjáték (2003) 18:10 Bosszúállók: Végtelen háború Akció (2018)

21:00 Elhajlási engedély Vígjáték (2011) Rick és Fred jó barátok, mindketten régóta házasok. Szeretik a feleségüket, de ez nem jelenti azt, hogy ne néznének más nőkre.

23:10 Túl mindenen Akció (2003)

06:00 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXII/4 07:00 SpongyaBob Kockanadrág Animációs vígjátéksorozat VIII/11-12 08:00 Shaun, a bárány - A film Animációs kalandvígjáték (2015) 09:40 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat II/10-11 11:40 Mr. Whiskey Akcióvígjáték-sorozat I/11 12:40 CSI: A helyszínelők Krimisorozat X/1-2 14:40 Született detektívek Krimisorozat IV/4-5 16:30 Gyilkos ügyek Krimisorozat V/16-17 18:20 Szerelem és más drogok Romantikus vígjáték (2010)

20:30 A szív bajnokai Film (2009) 23:00 A tanár I/1-2

TV-MŰSOR I augusztus 2. vasárnap 06:10 Teleshop 06:40 Kölyökklub 08:50 Infinity Nado III/18.

09:15 Bakugan 2.

09:45 Teleshop 10:40 Muzsika TV 158.

11:10 Kalandozó 51.

11:45 Négy esküvő és egy temetés Filmsorozat 10.

13:00 Glades - Tengerparti gyilkosságok Krimisorozat IV/2.

14:05 Táncoló talpak 2.

Animációs film (2011) 16:10 Rock csont Animációs film (2016) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Cobra 11 Akciófilm-­ sorozat XXIII/8.

19:55 Apuci a pácban, anyuci Kubában Vígjáték (2019) 21:55 Kilenc élet Vígjáték (2016) 23:40 Tűzfal Thriller (2006)

06:00 TV2 ANIMÁCIÓ 10:30 Több mint TestŐr - Best Of 2020 Nyár 11:00 a’la Car - Autós kalandok ínyenceknek 11:35 Életmódi Életmódmagazin 12:05 Design műhely Dorogi Gabriellával 12:40 Az Év Háziasszonya Vetélkedő-sorozat 13:10 Csapdába csalva VIII. Doku-reality sorozat 31.

13:45 A maflás Vígjáték (2012) 16:10 Ace Ventura - Állati nyomozó Vígjáték (1994) 18:00 Tények Hírműsor 18:50 Transformers: Az utolsó lovag Akció-kalandfilm (2017)

06:00 06:40 06:50 08:05 12:00 12:00 12:50 13:20 13:40 14:30 14:40 16:00 16:10 17:00 17:25 18:00 18:45

HÍRADÓ Kenó Balatoni nyár Vallási műsorok Déli harangszó HÍRADÓ Jó ebédhez szól a nóta A világörökség kincsei Vissza a szakadék széléről Édes anyanyelvünk Szerelmi láz Hatoslottó sorsolás Hogy volt?! - Válogató Mozogj otthon!

Borbás Marcsi HÍRADÓ Egynyári kaland (2. széria) /6/1 19:45 Csinibaba

21:30 A vadász 23:10 Kenó 23:15 Titkom virága 22:00 A biztonsági őr Akció-krimi (2017) 00:15 Pokolfajzat Akciófilm (2004)

05:00 Az ember, aki ismerte a végtelent (2015) 07:40 Marvel szuperhős kalandok - Fagyos csata (2015) 09:10 Mi, a népség Vígjáték (2013) 10:55 A barátságos óriás Családi kalandfilm (2016) 13:10 Bolondos dallamok Újra bevetésen Kalandvígjáték (2003) 14:55 Oroszlánkirály 3. - Hakuna Matata (2004) 16:25 Vasember 3.

Akciófilm (2013) 18:55 Kincs, ami nincs Akcióvígjáték (1981)

21:00 Mad Max - A harag útja Akciófilm (2015) 23:20 Riddick (2013)

M4 SPORT 15:10 Forma–1 Brit Nagydíj Futam EUROSPORT 1 19:45 Snooker Világbajnokság Sheffield SPORT 1 21:30 NBA Boston Celtics – Portland TrailBlazers

06:15 Mr. Popper pingvinjei Vígjáték (2011) 08:00 A kis kedvencek titkos élete Családi animációs film (2016) 09:45 Angry Birds – A film Animációs kalandfilm (2016) 11:40 80 nap alatt a Föld körül Kalandfilm (2004) 14:00 Jurassic Park Akció-kalandfilm (1993) 16:30 A Bourne-rejtély Akció-kalandfilm (2002) 18:55 Halálos iram Akciófilm (2009)

21:00 Anna Akció-thriller (2019) 23:25 A Lazarus-terv Misztikus thriller (2008)

06:05 Jóbarátok Vígjátéksorozat X/5-9 08:40 Agymenők Vígjátéksorozat IX/11-12 09:30 Ide süss! V/7-8 11:30 Doktor House Drámasorozat I/9-10 13:25 Az időutazó felesége Dráma (2009) 15:30 Bosszúállók: Végtelen háború Akció (2018) 18:25 A könyvelő (2016)

21:00 Sakáltanya Dráma (2000) Violet arról álmodik, hogy sztár lesz. Gitárral a kézben, saját dalait énekelve szeretne a reflektorfénybe kerülni, így New Yorkba költözik. Ám nem kapkodnak érte, ezért munkát vállal egy kocsmában, melyben öt lány dolgozik 23:00 Elhajlási engedély Vígjáték (2011)

05:00 CSI: A helyszínelők Krimisorozat X/1-2 07:00 SpongyaBob Kockanadrág Animációs vígjátéksorozat VIII/13-14 08:00 Álom.net Vígjáték (2009) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat II/12-13 11:50 Született detektívek Krimisorozat IV/5 12:45 Gyilkos ügyek Krimisorozat V/16-17 14:35 Szemfényvesztők Filmsorozat I/7-8

16:25 Szerelem és más drogok Romantikus vígjáték (2010) 18:35 A szív bajnokai Film (2009) 21:00 Förtelmes főnökök 2.

Vígjáték (2014) 23:10 Volt egyszer két Németország - 86 Akciófilm-sorozat II/1

•

• 13 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 31. PÉNTEK

SUDOKU Írjon az ábrák üres négyzeteibe 1 és 9 kö‑ zötti számokat úgy, hogy a sorokban, az oszlopokban, és a 3x3‑as kis négyzetek‑ ben minden szám csak egyszer szerepelhet!

GyerekSarok

Kiadja a Global Post Hun Kft.  Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató  Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.  Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond  E-mail: info@pestihirlap.hu  Laptulajdonos: Milkovics Pál, Brit Media Kft. | milkovics@pestihirlap.hu

{ PESTIHIRLAP.HU } • 14 • 2020. JÚLIUS 31. • PÉNTEK

Száz év, mon Dieu!

Az 1910-es években egy angol gyógyszerész – állítólag fogadásból – megírt egy detektívtörténetet. A nyomozó egy alacsony, piperkőc, bajszos belga, az ügy pedig egy klasszikus bezárt szoba rejtély, ami jócskán megmozgatja a kis szürke sejteket. Valószínűleg már sokan kitalálták, hogy Agatha Christie első regényéről, A titokzatos stylesi esetről van szó, melyben első ízben nyomozhatunk együtt Hercule Poirotval, és amely épp száz éve jelent meg először.

A krimiirodalom egyik legnépszerűbb detektívje úgy pattant ki az írónő fejéből, mint Pallasz Athéné Zeuszéból: teljes vértezetben. A nyugalmazott belga rendőrnyomozó szinte tökéletesen ki lett dolgozva, ami valószínűleg nagyban hozzájárult a népszerűségéhez, hiszen egy jó krimiben kulcsfontosságú, hogy legyen egy emlékezetes detektív. Ugyanakkor A titokzatos stylesi eset bármennyire eredetinek hat, ez inkább a későbbi Poirot-történetek felől nézve igaz. Ebben a regényben még erősen kapaszkodik a karakterépítés egy másik klasszikusba, nevezetesen Conan Doyle detektívjébe. Ennek Agatha Christie is tudatában volt, miként az Életem című önéletrajzi könyvében írja: „Akkoriban észre sem vettem, hogy nemcsak a detektívtörténetekkel vagyok összeláncolva, hanem Hercule Poirot-val és az ő Watsonjával, Hastings kapitánnyal is. Nagyon szerettem ezt a Hastings kapitányt, aki kicsit sablonos figura volt Poirot mellett, de hát nekem akkor ilyen elképzeléseim voltak egy detektívpárosról. Még a Sherlock Holmes-i hagyományokat is követtem a kissé különc detektív-segítőtárssal, egy Lestrade-típusú Scotland Yard-detektívvel: Japp felügyelővel.” De mint mondják, innen szép nyerni, és az írónő sztoriról sztorira vetkőzte le a nagy előd árnyékát.

Red herringek a könyvkiadásban A krimikben „red herringnek” nevezik azokat a nyomokat, melyek tévútra viszik a detektívet.

Az első Poirot-történet kiadása körül is akadt pár tévút, hiszen csak négy évvel a megírása után jelent meg nyomtatásban. A legenda szerint Agatha Christie azért vágott bele a krimiírásba, mert nővére nem hitte el, hogy képes megírni egy detektívtörténetet. És milyen jól tette Madge Miller, hogy ráébresztette Christie-t, hogy képes rá. Ám, akármennyire ismerjük és elismerjük az írónő munkásságát, annak idején nem indult egyszerűen a dolog. Hat kiadó is visszadobta a kéziratot, míg végül a The Bodley Head másfél évnyi gondolkodás után úgy döntött, megjelenteti.

A regényt pozitívan fogadták, ám az írónő számára nem is az irodalmi, hanem a gyógyszerészi körökből érkező dicséret jelentette legtöbbet: „Kaptam néhány elismerő kritikát is A titokzatos stylesi esetről, de a legjobban annak a méltatásnak örültem, amely a gyógyszerészek lapjában, a The Pharmaceutical Journalban jelent meg. Ebben elismerően szóltak arról, hogy »a detektívtörténetben hozzáértő módon bánnak a mérgekkel, és nem írnak képtelenségeket a kimutathatatlan anyagokról, ahogy az más művekben oly gyakran előfordul«. És azt is írták, hogy »Miss Agatha Christie érti a szakmát«” – emeli ki az Életemben.

Noha A titokzatos stylesi esetben már szinte minden jelen van, ami Agatha Christie későbbi krimijeit jellemzi – kezdve a már említett különc detektívtől, a rafinált rejtélyen át egészen addig a gesztusig, hogy egy nagy család titkokkal terhelt, bonyolult viszonyát ábrázolja –, egy valami azonban mégis hiányzott az eredeti

kéziratból: a mára már klasszikussá érett zárójelenet, amelyben Poirot összehívja a gyanúsítottakat és felfedi előttük a rejtély megoldását. Az utolsó fejezet eredetileg egy szimpla tárgyalótermi jelenet volt, melyet a kiadó kérésére írt át.

Eljátszani egy gyilkosságot Ezek a „Poirot mindent megmagyaráz” típusú zárójelenetek ráadásul nagyon jól mutatnak a film­feldolgozásokban. David Su­ chet egy egész életművet épített arra, hogy szinte az összes Poirottörténetet megfilmesítse. A sorozatból 1989 és 2013 között összesen 13 évad készült, változó hos�szúságú epizódokkal, melyek mennyisége is változik a különböző évadokban. Érdekes azonban, hogy bár a záróepizód az utolsó Poirot-történet, a Függöny, A titokzatos stylesi eset csak a második évad záróepizódjaként készült el, ráadásul kicsit csúszott is a premier, mivel Agatha Christie születésének századik évfordulójához igazították. Hogy ebben a történetben még mennyire más Poirot karaktere, arra Su­ chet egyik visszaemlékezése kiválóan rávilágít: „Végtelen sajnálatomra ez egy olyan alkalom, amikor teljesen ziláltan kellett megjelenítenem azt az embert, aki oly közel került hozzám. A filmben fésületlenül jelenek meg a nyitott ablakban... Nos, az a Poirot, akit én ismerek és szeretek, soha, de soha nem tett volna ilyet. Ő egészen biztosan megfésülködött volna, mit sem törődve azzal, milyen sürgetően kopogtat valaki az aj-

„Az Agatha Christie-kultusz néha csak díszlet” Cserháti Éva krimiírót, Mészöly Ágnes írót, és Babiczky Tibor költőt, szerkesztőt kérdeztük a személyes Agatha Christie-élményeikről.

Milyen volt az első találkozása Agatha Christie műveivel?

CS. É.: Gyerekkoromban állt a nappaliban egy hatalmas, üvegajtós könyvszekrény, amelynek legalsó polcán volt néhány sárga borítós krimi az Albatrosz-sorozatból. Az a könyvszekrény határozta meg az olvasmányaim nagy részét tizennégy éves koromig. A krimik nem véletlenül laktak az alsó polcon.

Anyám nem volt krimiolvasó, és ha jól emlékszem, sokáig én sem tudtam, hogy mi a különbség a sárga borítós sorozat és a többi kötet között. Az biztos, hogy már középiskola előtt kezembe kerültek a könyvek. Élesen emlékszem A kristálytükör meghasadt borítójára, mert annyira félelmetesnek találtam a kéken világító szemeket. De a nagy kedvencem a Mrs. McGinty halott című regény lett. Nagyon vonzott a békés dél-angliai falu leírása. A gimnáziumi magyar tanárom is krimirajongó volt, ezért folytattam az Agatha Christie-k olvasását. Egyetemi éveim alatt azonban ezt a rajongásomat nagyon szégyelltem, ahogy azt is, hogy kimondottan szerettem női írókat olvasni. Agatha Christie pedig nemcsak krimit írt, de nő is volt, ezért az akkor elsajátított értékrendem szerint, nem kaphatott helyet a polcomon.

M. Á.: Életem első krimiolvasó korszakára esett – ez rögtön a Rejtő-féle kalandregények után következett, azt hiszem, általános iskola harmadik vagy negyedik osztályában, de mindenképp az alsó tagozatra, mert arra biztosan emlékszem, milyen dühös volt rám szegény Zsóka néni, amikor észrevette, hogy mit művelek – olvasásórán. Talán az egyik első intőmet is ennek kapcsán kaptam, „Olvasásórán regényt olvasott” szöveggel. Visszatekintve nem is értem, mennyit érthettem a Christie-re jellemző bonyolult cselekményekből vagy a társadalomrajzból, de azt tudom, hogy tökéletesen beszippantottak a könyvek, és teljesen elvarázsolt a kora huszadik századi angol életforma.

B. T.: Talán tízéves lehettem, és egy barátoméknál nyaraltam Balatonakarat�tyán. A képzeletünk áradásának időszaka volt ez, a kert, a padlás mind varázslatot rejtett. Ebben a nyaralóban akadt a kezembe Az ABC-gyilkosságok. Már a címe is hihetetlenül izgalmasnak tűnt.

Melyik Agatha Christie-mű volt az ön számára a legemlékezetesebb?

CS. É.: A Miért nem szóltak Evansnak? és Az Ackroyd-gyilkosság nagyon nagy hatást tett rám. Az előbbi a kezdő kép miatt, amelyben a haldokló felteszi a címbeli kérdést. Ezt azóta is bravúrosnak tartom. A másik a történet végkifejlete miatt.

M. Á.: A legnagyobb kedvencem A kristálytükör meghasadt, és azt hiszem, nem Miss Marple zseniális nyomozása miatt szeretem – mert egyébként a Poirot-regényeket, az ő karakterét jobban kedvelem –, hanem a benne ábrázolt speciálisan női tragédia miatt.

B. T.: Ahogy a Maigret-regények közül az egyik kedvencem a Maigret első nyomozása (igaz, időrendben nem ezt írta elsőként Simenon), úgy a Poirot-történetek közül az utolsó, a Függöny. Úgy érzem, drámaiság és súly tekintetében Agatha Christie a végére érkezett meg oda, ahonnan Georges Simenon elindult.

Hogyan hatottak az ön műveire Agatha Christie írásai?

CS. É.: Tavaly lehetőségem volt részt venni a legnagyobb brit krimifesztiválon, amelyet minden évben megrendeznek Harrogate-ben, az Old Swan Szállóban.

Itt találták meg Christie-t 1926-ban, tizenegy nappal az eltűnése után. Ezen az ikonikus helyen gyűlnek össze a krimiírók, és rengeteg a meghívott szerző.

Ott egyrészt éreztem azt a folytonosságot, amit ennek a rendkívüli szerzőnek az életműve jelent a brit krimiírók számára, másrészt azt, hogy az egész Aga­ tha Christie-kultusz néha csak díszlet, amelynek segítségével meg lehet szólítani a krimiolvasókat. Engem annak a műfaji hagyománynak a megújítása érdekel, amelyet Agatha Christie nevével kötünk össze. Milyen a 21. századi zárt szoba rejtélye, vagy lehet-e ma vonatos gyilkosságot írni magyarul magyar kontextusban? Ez utóbbival most próbálkozom.

M. Á.: Szerintem mindenkire, aki krimiírásra vetemedik, nyomasztóan hatnak ezek a remekművek. És persze az ember önkéntelenül is utánozni szeretné valamilyen szinten – akár a hibátlan logikát nézzük, akár a tömör, nem terjengős, de nagyon pontos karakterábrázolásokat.

tón. De azon a napon, nagy sajnálatomra, kócosan nyitottam ki az ablakot. És valahányszor látom ezt a jelenetet, mindig úgy érzem, hogy cserbenhagytam a kis embert” – írja a színész a Poirot és én című könyvében.

Az pedig Agatha Christie zsenijét dicséri, hogy az utolsó Poirottörténet helyszínéül ugyanazt

a kastélyt választotta, ahol A titokzatos stylesi eset is játszódik, csak ekkor már panzióként üzemel. A Függöny szintén egy rafinált krimi, melynek megoldása már a síron túlról érkezik: „Nem vadászunk többé, barátom. Itt vadásztunk először – és utoljára” – írja Poirot Hastingsnek.

Svébis Bence

•

• 15 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 31. PÉNTEK

{S P O R T }

SPO RT@ PEST I H I RL AP. H U

Fontosabb a győzelem az egészségnél?

­ úlyos kartörése után néhány S nappal is versenyezni akart a hatszoros MotoGP-világbajnok, Marc Márquez. A Repsol Honda versenyzője a szezonnyitó Spanyol Nagydíjon bukott nagyot, a felkarja a motor és az aszfalt közé szorult. Kedden meg is műtötték: tizenkét csavarral és egy lemezzel rögzítették a csontot, szombaton pedig már motorra is ült Jerezben, az Andalúz GP helyszínén, és két szabadedzésen is részt vett. Teste jelzései végül felülírták versenyzési vágyát, és hiába tartották az orvosok versenyzésre alkalmasnak, az időmérőt már nem csinálta végig, mert gyengének érezte a karját. „Egy ilyen helyzetben fontos, hogy az ember őszinte legyen magával, és megértse, mit akar tudatni vele a teste” – nyilatkozta a döntésről a MotoGP-világbajnok. Kovács Nikolett, MotoGP szakértő, a NikiKovacsMotoGP YouTube-csatorna szerkesztő-műsorvezetője azt mondja, egy ilyen esetben a győzni akarás ülteti vissza a nyeregbe a sérült versenyzőt. „Van különbség, hogy élmenőről beszélünk-e, vagy a top pilóták valamelyikéről. Hirtelen nem nagyon rémlik olyan hőstett, amit valaki a mezőny hátsó feléből hajtott volna végre.

Persze az is lehet, hogy pont ez különbözteti meg a nagy bajnokokat a többiektől.”

Vitathatatlan, hogy a koronavírus-világjárvány miatt felborult versenyszezonban szinte mindenki remegve várja, hogy újra versenyezhessen, különösen egy többszörös világbajnok, amilyen Márquez. A hatalmas nyomás alatt nehéz felelősen dönteni, jelen esetben viszont a spanyol komolyan vette a fájdalmakat. Nem

Marc Márquez – sértetlenül és megállíthatatlanul egyedi ugyanakkor, hogy egy versenyző nagyot kockáztatva, sérüléssel vállalja a további küzdelmet a pályán. „A motorsportnak sajnos velejárója a sérülés. Legutóbb Jorge Lorenzónak volt 2013-ban egy ilyen extragyors visszatérése: pénteken eltörte a kulcscsontját, szombaton megműtötték, vasárnap versenyzett és ötödik lett” –

Egy ilyen helyzetben fontos, hogy az ember őszinte legyen magával, és megértse, mit akar tudatni vele a teste

nő nagy visszatérések bőven akadtak már korábban is. Az egyik ilyen mindenképp Mick Doohan esete, akinek 1992-ben majdnem amputálni kellett a jobb lábát az elhibázott orvosi beavatkozás miatt. Az ausztrált az akkori vezetőorvos, dr. Claudio Costa szó szerint megszöktette a kórházból, bolognai otthonába vitte, és összevarrta a sérült lábat az éppel, hogy legyen vérkeringés és

megmaradjon a végtagja. Doohan hat héttel később ismét versenyzett, és mindössze négy ponttal vesztette el a világbajnoki címet.”

Mindegy azonban, hogy mit akar a pilóta, ha az egészségi állapota miatt veszélyes a versenyzése, akkor a döntő szót az orvos mondja ki. Cal Crutchlow például a Spanyol Nagydíj vasárnapi reggeli bemelegítő edzésén esett.

FOTÓ | MOOINBLACK – SHUTTERSTOCK

Mi az az ár, ami még megfizethető egy jó helyezésért a mo­ torversenyzés csú­ csán? Van rá példa, hogy nemcsak egy kartörés, de egy majdnem amputált láb is alkuképesnek számít.

FOTÓ | ABDUL RAZAK LATIF – SHUTTERSTOCK

Sérülten is nyeregben

MARC MÁRQUEZ

idézi fel szakértőnk. „A következő hétvégén aztán ismét bukott, rásérült a korábbira, akkor már ő sem erőltette tovább. Ugyan nem gyors, de hihetetlennek tű-

Kérdéses, hogy valaha visszatérhet Márquez

Akkor még nem lehetett tudni, hogy eltört a sajkacsontja, az adrenalin miatt még nem voltak fájdalmai, viszont annyira beverte a fejét, hogy az orvosok nem engedték versenyezni. Ugyanakkor – ahogy Kovács Nikolett hangsúlyozza – van, hogy a versenyző szava felülírja a csapatvezetését, ahogy történt az Márquez esetében is, ezt azonban sokan nagy hibának tartják.

Hogy Marc Márquez mikor térhet vissza a pályára, az ugyanúgy kérdéses, mint az, hogy egyáltalán végigmegy-e a szezon az újabb és újabb fertőzési hullámok miatt. Szakértőnktől megtudtuk: ahogyan a Forma–1-ben, itt is szinte hermetikusan elzárták a mezőnyt a külvilágtól. „Jelenleg csak tévériporterek lehetnek a helyszínen, és összesen 12 fotós a nagyjából 100-ból. Minden sajtótájékoztató Zoomon keresztül zajlik, amire az éves akkreditációval rendelkező újságírókat hívják meg, én is így vehetek részt rajtuk egyedüli magyarként. A depóban dolgozók számára nagyon furcsa, hogy minden üres, csak a saját csapatuk tagjaival érintkezhetnek, beszélhetnek. A maszkviselés természetesen folyamatosan kötelező.”

Kőváry Anett

{ PESTIHIRLAP.HU }

AMIT JÓ, HA TUD A HÉTVÉGÉRŐL

1849-ben, 171 évvel ezelőtt valószínűleg

1946-ban, 74 évvel ezelőtt augusztus elsején bocsátották ki a ma-

1949-ben, 71 évvel ezelőtt augusztus 2-án született meg

Ezen a hétvégén az időjárás kegyes lesz a strandolókhoz,

ezen a napon halt meg Petőfi Sándor a Segesvári

gyar forintot.

Farkas Bertalan az első

az előrejelzések szerint

magyar űrhajós. 31 éves

napos, derült idő lesz,

volt, amikor elindult

csapadékra nem kell

a világűrbe.

számítani.

csatában.

Szombaton ingyenesen látogatható a Margitszigeti Víztorony.

2020

5

DOLOG,

• 16 • 2020. JÚLIUS 31. • PÉNTEK

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

07.31.–08.02.

AKCIÓCSOPORT AZ ELHÍZÁS ELLEN Miután a kutatások azt mutatták, hogy a túlsúlyos emberekre veszélyesebb a koronavírus, a brit miniszterelnök úgy döntött, hogy tenni kell valamit. Nagy-Britanniában ezért szigorú szabályokat hoztak, hogy csökkentsék a túlsúlyos emberek számát. Az elhí-

zás elleni akciótervükben szerepel, hogy nem szabad gyorséttermi ételeket televízióban vagy online reklámozni, csak este 9 óra után. Emellett az étlapokon jelölni kell az adott étel kalóriaszámát.

A kormány konzultációt indított az alkoholos italok kalóriatartal-

mának jelöléséről is. A Public Health England népegészségügyi szolgálat szerint a brit felnőttek 60 százaléka számít elhízottnak vagy túlsúlyosnak, így a koronavírus-járvány náluk nagyobb veszélyt jelent.

Az ország vezetésének új célja, hogy 2022-ig megduplázza a nepáli tigrispopuláció számát.

A 2018-as adatok alapján már így is jól állnak, ugyanis a 2009-ben mért 121-ről 235-re emelkedett az állatok száma. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint, ha a növekedés mértéke nem változik, akkor Nepál lehet az első or-

szág, amelynek sikerült megduplázni a tigrisei számát. A „tigrispolitikára” azért van szükség, mert a nagymacskák jövője még mindig veszélyben van. A WWF szerint ma nagyjából 3900 tigris él vadon világszerte, míg egy évszázaddal ezelőtt még 100 ezerre rúgott a számuk. Ez nemcsak Nepál problémája, Thaiföldön,

Malajziában is egyre kevesebb a vadon élő nagymacskák száma, Kambodzsa, Laosz és Vietnám pedig már mind elveszítette az őshonos populációját. Ez annak tudható be, hogy bundájuk miatt sokan vadásszák, és hogy egyre csökken a természetes élőhelyük nagysága.

FORRÁS | WIKIPÉDIA (CC BY-SA 4.0)

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

NEPÁL TIGRISPOLITIKÁRA VÁLT

A CÍMZETT ISMERETLEN Volt-e valaha legelő a Bikás parknál?

A Pesti Hírlap sorozatában ismert utcák és terek kevésbé ismert névadóit mutatjuk be.

Miért hívják Bikás parknak az újbudai metrómegállót? Voltak ott bikák? Netán most is vannak?

Amióta elindult a 4-es metró, azóta hívja mindenki Bikás parknak az Etele út és a Tétényi út kereszteződését és környékét. Korábban Tétényi út, majd Kelenföld városközpont névre hallgatott az itt található megálló, akkor még a 7-173-as gyors-

járat állt itt meg, nem a metró – mindennek már több mint 6 éve. Sőt ma már az 1-es villamosra is föl lehet itt szállni.

A metró- és buszállomás mellett található a kelenföldi piac, amögött maga a Bikás park. A metrómegálló átadásával együtt egy kis tó is megnyílt itt. A metró előtt talán nagyon kevesen tudták, hogy egyáltalán létezik ilyen, hogy Bikás park. Én egy barátomtól hallottam róla először, aki még 2013-ban kérdezte, hogy nem megyek-e velük focizni a „Bikásra”. Nem tudtam hol van.

Azt hittem, régen legelő volt itt, ezért hívják a területet Bikásnak. Rosszul gondoltam. De akkor miért nevezik így?

A zöldfelület közepén áll egy mesterséges domb, amelyet telenként szánkózásra használnak. Ez a Bikás-domb, amely 1974-ben épült ki. Tetején három szürkemarha-bika szobra áll. Ez után kapta nevét a domb, a park.

A domb tetején álló szoborcsoport, Kiss István műve csak 1980-ban készült el, a címe: Monda. A szoborcsoport az égi és földi valóság összekapcsoló-

dását jelképezi. Eredetileg a három állat szarvai között tartott egy-egy égitestet: a Napot, a Holdat és a csillagokat. Ezek az idők folyamán eltűntek, többször pótolták őket, de újra és újra lábuk kélt.

A legenda szerint a domb a lakóteleppel egyidős. Egy sittet szállító teherautó annyira meg-

süllyedt a sárban, hogy nem tudták kihúzni, ezért inkább otthagyták. Ez lett az építkezés hulladéklerakó helye, a teherautót pedig betemették a törmelékekkel, sittel, majd befedték földdel. Hogy a városi legenda igaz-e, az a rendelkezésre álló források alapján nem egyértelmű.

Zelki Benjámin