Pesti Hírlap 08.28.

Csika senkitől se fél |

Dragomán György tárcája

7 2020 | 08 | 28

drMáriás: Garancsi kötélbarát István vidám természetjáróként szerényen megmossa a Parlament ablakait, miközben az a tulajdonába kerül

HÉTVÉGI KIADÁS

3

A Nemzet Főtere

Mi a probléma Művészeti 4 autonómia vele?

14

A történetnek vége

8

{ PESTIHIRLAP.HU } • 2 • 2020. AUGUSZTUS 28. • PÉNTEK

MARUZSA ZOLTÁN (J) ÉS TŐCZIK ZSOLT, A KELLO KÖNYVTÁRELLÁTÓ NONPROFIT KFT. ÜGYVEZETŐJE ÜLLŐN, A KELLO KÖZPONTI RAKTÁRÁBAN 2020. AUGUSZTUS 3-ÁN - FOTÓ I ILLYÉS TIBOR - MTI

Mi lett a NAT-tal?

Minden maradt a régiben Sokan tiltakoztak az első, az ötödik és a kilencedik osztályosoknak készült Nemzeti Alaptanterv ellen, amit a mostani tanévben kell bevezetni. Az új NAT nem csak a tiltakozók szerint rossz, ráadásul az időzítése sem a legjobb.

Miután márciusban tanárok, diákok és szülők egy csapásra a digitális oktatásban találták magukat, Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy amikor zárva vannak az iskolák, a tanároknak több a szabadidejük, ezért lehetőségük van elvégezni az új alaptantervvel kapcsolatos feladatokat is. Még jóval a járvány előtt kérte az Élenjáró Gimnáziumok Grémiuma és számos más szakmai szervezet, hogy halasszák el egy évvel az új NAT bevezetését.

Most, közvetlenül az iskolakezdés előtt, úgy tűnik: a tanárok többsége rajtra kész, sok iskola már elkészítette a helyi tantervét is. „Ez azonban egyáltalán nem jó hír” – figyelmeztet Nahalka István oktatáskutató. Szerinte ugyanis a szomorú helyzet az, hogy

a pedagógustársadalom jelentős részét egyáltalán nem érdekli a Nemzeti Alaptanterv.

De jószerével a helyi tanterv sem, egyedül az érdekli őket, hogy mi van a tankönyvben, és azt hogyan lehet majd tanítani.

Akármilyen is a Nemzeti Alaptanterv, lehet akárhogyan kritizálni, ahogy én magam is megtettem, de valójában úgy megy át a rendszeren, mint kés a vajon” – sommáz Nahalka. Pedig a NAT, mondhatni, csapdahelyzet a pedagógusok számára. A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek előírásai betarthatatlanok.

Legfőképp talán a tananyag mennyisége az. „Szokták mondani, hogy leadhatatlan mennyiségű a tananyag, de végső soron ez nem létező fogalom: csak épp a tartalom vész el az eszement kapkodásban.

Leadni bármit le lehet. Kiállhatok én második osztályosok elé, és előadást tarthatok a kvantumfizikáról, nyilván nem értenek belőle semmit, de a NAT szerint leadtam az órát” – jegyzi meg Nahalka. A szakértő szerint a tanárok csupán 10-20 százaléka próbál túllátni valamelyest az előírásokon.

A tavalyi tankönyvrendelésekből is látszik, hogy egyre több iskolában utasítják el a központi tankönyveket. A döntő többség ugyan abból tanít, de érzékelhető a váltás tendenciája.

A hivatalos kommunikáció szerint az új NAT-tal csökkentették az óraszámot.

Nahalka nem így látja: tantárgyanként változó, de a legtöbb tárgy esetében pont hogy nőtt az óraszám, vagy ahol csökkent, ott ez a választható tárgyak rovására történt. „Az általános iskolai kémia esetén az előző NAT-ban annyira vállalhatatlanul sok volt a tananyag, hogy kénytelenek voltak visszavenni belőle. Nem nagyon volt más választásuk” – magyarázta a szakember, majd hozzátette, hogy az iskoláknak világnézetet, értékrendet, ideológiát kell átadni a gyerekek számára, méghozzá politikai célok vagy eszmék mentén, ami nem jó. „A gyerek elé oda kellene tenni a különböző elképzeléseket a világról, hogy értse meg, azok miként viszonyíthatók egymáshoz, mit jelentenek a társadalom számára, hogyan kapcsolódtunk hozzájuk a történelem során. Kik hisznek benne, kik nem. S mindezek után hagyni kellene a gyerekeket, hogy maguk döntsenek. Egyszerűen válasszák ki azt az értékrendet, amelyet ők akarnak követni.

Ehhez persze meg is kell tanítani nekik, hogy ezt hogyan lehet csinálni. Milyen az, amikor nekem saját világnézetem van, én döntök a világnézetemről, és kialakítom a saját értékrendemet” – mondta Nahalka.

A teljes cikket a 168 Óra legfrissebb számában olvashatják.

Hirdetés

Kinn is vagyok, benn is vagyok A külügyér adriai munkanapja Tantermi múltidézés A diákok egyötöde kimarad A képernyő figyel minket A TikTok tündöklése és bukása Értelmetlen építmények A gazdagok bármit építhetnek Éljetek boldogan!

Amikor a zsidók “elmentek” Az Est-lapok és a kultúrharc A diktatúra a szabad sajtó ellensége A medvék Veresegyházra jönnének Merre tovább, székelyföldi vendéglátás?

/168ora www.168ora.hu

A 168 Óra már szerdától kapható!

•

• 3 • { PESTIHIRLAP.HU }

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS EMLÉKHELYE - FOTÓ I POZSONYI ROLAND

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

A Kossuth tér visszatér – de hova?

Még egy műalkotással bővült a pár évvel ezelőtt átalakított Kossuth Lajos tér. A Trianon 100. évfordulójára készített Nemzeti Összetartozás Emlékhely több szempontból is más, mint a már meglévő művek.

Eredetileg májusban kellett volna átadni a Kossuth Lajos téren – pontosabban az Alkotmány utcában – található Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet, de a vírus közbeszólt. Augusztus 20-án végül felavatták, azóta látogatható: nem egy monumentális szobor lett, hanem a föld alá süllyesztett emlékmű. A Trianon 100. évfordulójára készült alkotás egy száz méter hosszú lejtő, aminek végén az akkori Magyarországot szimbolizáló, több helyen megszakadó gránittömb áll, a rámpa két oldalán pedig a történelmi Magyarország városainak nevei vannak felvésve, szám szerint 12 ezer.

Vissza a második világháború elé Ongjerth Richárd urbanista várostervező szerint bár nem feltétlenül volt szükségünk egy újabb trianoni emlékhelyre, ha már azonban mégis megcsinálták, akkor ez volt a legjobb megoldás: „Ahhoz képest, hogy a Kossuth téren található majdnem összes alkotás historizáló,

az új Nemzeti Összetartozás Emlékhelye egy erősen kortárs megközelítési módot képvisel. Szerintem, ha már akartak ide Trianon-emlékművet csinálni, akkor az eg y jó ötlet volt, hog y ne heroikus gesztusokat próbáljunk kifejezni.”

A Kossuth téren átadott trianoni emlékmű az első olyan műalkotás, amely nem a második világháború előtti visszarendezés miatt épül. 2011-ben, amikor a tér teljes átépítését elkezdték, az volt a cél, hogy a Parlament környezetében az 1945 előtti állapotot állítsák vissza. Akkor megszüntették az autós forgalmat, a parlamenti képviselőknek mélygarázst építettek, így létrejött egy több mint 7 hektáros park, amit teljes egészében a gyalogosok uralnak. „A Kossuth tér jelenlegi arculata kéttényezős. Az egyik a politikai, amikor Kövér László és más Fideszhez közel álló politikusok bejelentették, hogy a második világháború előtti arculatát akarják a térnek visszaadni. A másik, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a nemzet főterét újratervez-

ték és átépítették, akkor egy nagyon tudatosan végiggondolt táj­ építészeti koncepció alapján dolgoztak. Így egy elegáns rendezvényteret alakítottak ki” – mondta a várostervező, hozzátéve, hogy szerinte nem kellett volna a két világháború közötti állapotára visszaállítani a teret, mert, mint fogalmazott, „ezen az időszakon már túlvagyunk”. Azonban ez mégis megtörtént, és a munkálatok alatt teljesen feltúrták az Országház környékét, kicserélték az aszfaltborítást természetes eredetű kőre, fákat vágtak ki és szobrok kerültek máshová, vagy egyenesen eltűntek a térről.

Nagyobb tér, nagyobb rálátás „Itt a szobrok sosem önmagukban képzőművészeti alkotások, hanem mindig valamiféle közpolitikai szándékot fejeznek ki. Ennek fényében cserélték ki, tették arrébb a szobrokat a mostani helyükre. Gyakorlatilag nem az éppen aktuális, hanem politikai

szempontból meghatározó koncepció alapján alakították át a teret. Ezeknek kicsit ellentmond a mostani trianoni alkotás” – magyarázta Ongjerth.

Nem titok, hogy a Parlament egy védett objektum, amit figyelembe kellett venni akkor is, amikor a teret teljesen átalakították. „Komoly konzultációk zajlottak a biztonságért felelős áll– ami szervezetekkel, hogy a biztonsági szempontok úgy legyenek kialakítva, hogy az ne legyen feltűnő. Gondolok itt arra, hogy ne legyen például vasbeton az épület körül, ahogy például más fontos épületeknél” – magyarázta a szakember. Szerinte a biztonsági kérdések ebben az esetben arra vonatkoztak, hogy ne lehessen feltűnés nélkül megközelíteni a teret, jól belátható legyen. Így a kamerák és az őrök is messziről látják, ha gyanús ember közeledik az épülethez, de egy engedély nélkül behajtani próbáló autót is könnyebb észrevenni. Az igaz, hogy a monumentális szobrokat sem eg y helyre rakták, azok távol egymástól, a park különböző pontjain találhatók, de Ongjerth abban nem biztos, hogy ezeket védelmi okok miatt tették a mostani helyükre.

Kossuth tér, Hősök tere, Rákóczi tér, csak néhány Budapest nagyobb terei közül. Egy közös

van bennük: ünnepélyes, nagy területek. Ongjerth szerint mi, magyarok valamiért ezt szeretjük, míg máshol, például a szomszédos Bécsben, a városháza előtt egy parkosított tér van a kőrengeteg helyett. Más nagyvárosokban is ig yekeznek élettel megtölteni, és nem üresen hagyni ezeket a helyeket, Magyarországon ez nem így van.

Ünnepélyes – vonzódunk hozzá „Budapest utcái általában szűkebbek, mint a ny ugat-európai nagyvárosoké. A 19. században, amikor a belső területeken kialakult a mai utcahálózat, akkor az ingatlanlobbinak nagyobb volt a befolyása, mint más országokban, ezért szűkebb utcákat engedtek csak meg. Ennek az az oka, hogy így nagyobb területet lehetett mellette beépíteni. Nagyon fontos a városoknak, hogy mit teszünk a közterületekkel, de úgy tűnik, hogy van egyfajta vonzalmunk az ünnepélyes, fennkölt terek iránt. Éppen ezért az, hogy a Kossuth térből díszes helyet csinálunk, az senkit nem zavar. De így legalább van egy elegáns, 21. századi ízlést tükröző terünk.”

Zsigmond Viktória

{ PESTIHIRLAP.HU } • 4 • 2020. AUGUSZTUS 28. • PÉNTEK

A hangsúly nem a veszteségen, hanem az összetartozáson van A Kossuth tér emlékműveiről és rekonstrukciójáról, valamint a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára átadott Nemzeti Összetartozás Emlékhelyéről kérdeztük a Steindl Imre Program projektcégének vezérigazgatóját, Wachsler Tamást.

Mettől meddig tart a Kossuth tér, vagy másképpen: az ön hatásköre? Bele tudjuk rajzolni egy Budapest térképbe piros ceruzával, hogy mely területeket érinti a Steindl Imre Program?

Hogy a Kossuth tér mekkora, azt tudjuk. A kiemelt nemzeti em­ lékhely pedig: a Kossuth tér, az alsó rakpartnak az Országgyűlés Hivatalának a vagyonkezelésé­ ben lévő része, a Vértanúk tere, a Nemzeti Összetartozás Emlék­ helye az Alkotmány utcában, ter­ mészetesen az Országház maga, a Kúria és a Földművelésügyi Mi­ nisztérium épülete, és ez majd­ nem pontosan lefedi a Steindl Imre Program részeként megva­ lósult vagy megvalósuló projekt­ elemeket. Még három épület van, ami nem része a kiemelt nemze­ ti emlékhelynek, de a program részét képezte: a Kossuth Lajos térrel szomszédos épület, az úgynevezett Wellisch-ház, ahol a Miniszterelnökség bizonyos szer­ vezeti egységei és az Igazságügyi

Minisztérium található, a Tisza Lajos Irodaház – régen ország­ gyűlési bérháznak hívták – a Ba­ lassi Bálint utcában, és végül a Szabad György Irodaház, amit az MTESZ-irodaház helyére építet­ tünk. Ezen felül van szándék a Ko s sut h té r re né z ő t á r s a s­ ház-épületek homlokzati helyre­ állítására is.

A Kossuth tér rekonstrukciója egyszerre építészeti és emlékezetpolitikai kérdés. A hozzá kapcsolódó közéleti viták főleg az utóbbi mentén zajlanak. Ön rendszeresen hivatkozik arra, hogy az 1944 előtti állapotokat egy országgyűlési határozat írja elő, ami világos logikai keretet ad a tér rendbetételének, ugyanakkor számtalan olyan eleme van az új térnek, amelyek nem így néztek ki az említett dátum előtt, vagy ott sem voltak. Milyen esetekben köt az évszám és milyen esetekben kaptak szabad kezet?

A 2011-es országgyűlési határozat úgy szól, hogy a tér képzőművé­ szeti arculatát kell helyreállítani.

Ez a szobrokról szól. A tér építé­ szeti megoldásaira vonatkozóan nem tartalmazott előírást. Nyil­ vánvaló volt, hogy a 2010-es években a 2010-es évek tájépíté­ szeti formanyelvével operálva fo­ gunk dolgozni. Úgy kell elképzel­ ni, hogy miként nézne ki a tér, ha nem barmolták volna… hogy kell ezt szépen mondani? Mint­ ha nem rombolták volna le, rob­ bantották volna fel a Kossuth té­ ri szobrokat 1945-ben és azután, hanem szépen, szervesen fejlő­ dött volna a tér, mint az szeren­ csésebb országokban szokásos.

Minden másban szabad kezet kaptunk.

Nem csak szobrok esetében hivatkoznak az 1944 előtti állapotok helyreállítására. Vegyük a Kúria vagy Néprajzi Múzeum funkcióját, több, a térre néző épület homlokzatának, tetődí-

szeinek rekonstrukcióját. Miközben a Szabad György Irodaház – hiába 1928-as terv szerint épült – sosem állt ott, valójában új épület.

Az. Mi a probléma vele?

Ezek nem szobrok, hanem házak, amelyekkel kapcsolatban hol fontos az 1944 előtti állapot helyreállítása, hol meg nem.

Tetszés szerint. Nem arról van szó, hogy „az 1944 előtti művészeti koncepció helyreállítása” mögé bújnak akkor, amikor emlékezetpolitikai kritikát kapnak – például, hogy miért kellett Károlyit Tiszára cserélni –, más esetben viszont rugalmasan kezelik ezt az előírást?

Ez szerintem nem így van. Még egyszer mondom: az országgyű­ lési rendelet a szobrok tekinteté­ ben kötötte a kezünket, a térépí­ tészetről nem szólt. A Szabad György Irodaházról meg egyál­ talán nem rendelkezett. Abban az esetben külön mérlegelés tör­ tént, amely úgy szólt, hogy volt egy tényleg végiggondolt építé­ szeti elképzelés a térfalakra vo­

WACHSLER TAMÁS A KOSSUTH TÉR 6-8. SZÁM ALATTI ÉPÜLETBEN TARTOTT SAJTÓBEJÁRÁSON 2015. SZEPTEMBER 15-ÉN - FOTÓ I ILLYÉS TIBOR - MTI

{I N T E R J Ú }

natkozóan, amit szépen, követ­ kezetesen végig is vittek az egész téren. Ezt az elvet dobták ki, sze­ rintem eléggé arrogáns módon az 1960-as évek végén, amikor odarittyentettek egy – fogalmaz­ zunk úgy, hogy közvélekedés szerint oda nem illő – épületet.

Tudom, hogy vannak olyan – leg­ inkább belterjes építészeti körök­ ben hangoztatott – vélemények, hogy a Pintér Béla-féle épület jó volt, ideillett, én történetesen nem osztom ezt. Vissza akartunk térni az eredeti, Hüttl-féle terv­ nek először csak a logikájához, aztán amikor kiderült, hog y szerkezeti okokból nem lehet, csak a logikájához visszatérni, akkor az eredeti, Hüttl-féle terv­ hez is. Ez történt, de ez nem a 2011-es országgyűlési határozat­ ból következett.

Beszéljünk a tér felújításának emlékezetpolitikát érintő részéről. Állítana a 21. században szobrot Tisza Istvánnak?

Ezt nem az én tisztem eldönteni.

Az én feladatomat az az ország­ gyűlési határozat szabta meg, amelyből egyértelműen követke­

•

• 5 • { PESTIHIRLAP.HU }

zett, hogy milyen szobrot kell ál­ lítani. Ugyanakkor, ha megnéz­ zük Tisza István életművét, fel­ tétlenül olyan szereplő, aki meg­ érdemli, hogy szobra legyen Bu­ dapesten. Nekem ez a meggyő­ ződésem.

Felmerült olyan koncepció, amely felülemelkedik a jobboldali-baloldali kultúrharcon, nem vagy-vagy módon közelíti meg a tér emlékezetpolitikai elemeit? Volt és jelenlegi Kossuth téri szobrokban kifejezve: állhatna egymás mellett Károlyi Mihály és Tisza István szobra?

Biztos van olyan világ, ahol lehet, de a beszélgetésünk kezd fél­ recsúszni. Emlékezetpolitikai kérdésekben nem velem kell be­ szélgetnie, hanem azzal, aki az emlékezetpolitikai döntéseket hozza. Hogy mely szobrokat kell elszállítani vagy felállítani, arról az Országgyűlés döntött. Az én felelősségem, hogy ez megfelelő minőségben legyen végrehajtva.

A Kossuth tér rekonstrukciójától elválaszthatatlan annak emlékezetpolitikai része. Az azzal kapcsolatos kritikák is főleg erről szólnak…

Bocsánat, visszatérve az előző kérdéshez: amit mondok, nem azt jelenti, hogy elhatárolódnék a döntéstől. A felállított szobrok mindegyike olyan tartalmi ele­ meket hordoz, amelyeket én nyugodt szívvel tudok vállalni, csak – hangsúlyozom – nem az én mérlegelésem alapján szüle­ tett meg az a döntés, amelyet kö­ vetnem kell.

Szembesíteném azzal a többek által megfogalmazott kritikával, hogy az 1944–45 előtti állapotok helyreállítása a Horthy-korszakot idézi, hiszen magába foglal két olyan, az 1930as években emelt szobrot is,

amelyek az ellenforradalmi rendszer politikai állásfoglalásai voltak. Az egyik a Tisza-szobor, a másik a Nemzeti Vértanúk emlékműve. Mi a véleménye erről?

Végrehajtom azt a feladatot, ame­ lyet az országgyűlés határozata értelmében végre kell hajtanom.

Amennyiben a személyes vélemé­ nyem fontos: azonosulok vele, de a döntést nem az én személyes véleményem alapján hozzák.

Amikor az 1945 előtti állapotok helyreállítására hivatkozik, akkor egyben elutasítja azt az 1945 utáni szemléletet, amely úgy tekintett nemcsak a két világháború közötti, de a századforduló historizáló építészetére is, mint egy letűnt, meghaladni kívánt kor szimbólumára, nemcsak a Kossuth téren, de a Várnegyedben is...

Az a kérdés, hogy miért kellett p é ld áu l le ro m b ol n i a We l­ lisch-háznak az ostromot egyéb­ ként túlélt tetejét? Így is megfogalmazhatjuk. Nem érez hasonlóságot a között, ahogy az 1950-es években álltak a századforduló építészeti emlékeihez, és a között, ahogy a mostani politikusok állnak a Kádár-rendszerben épült, ámde korabeli nemzetközi trendekbe illeszthető, későmodern épületekhez? Mi a véleménye arról, hogy Dézsi Csaba András pont ugyanígy tekint a Győri Nemzeti Színházra?

Nézze, én Győrben nagyon rég­ óta nem jártam. A Várnegyed re­ konstrukciójáról szívesen olva­ sok az újságban, meg néha sétá­ lok a várban, de ne várja tőlem, hogy ezekről nyilatkozzak.

Akkor kérdezem, hogy általánosságban mi a véleménye ar-

ról, ahogy a politika bizonyos korok építészetéhez viszonyul.

Ha arra hivatkozik, hogy 1945 után rosszul bántak a Kossuth térrel és ezt helyre kell hozni, akkor mi a véleménye a jelen hasonló jelenségeiről? Én nem vitatom, hogy vannak olyan körök, ahol ezekről rele­ váns beszélgetni, de most velem beszélget. Volt egy országgyűlé­ si határozat, amit nem én hoz­ tam. Emlékezetpolitikai döntése­ ket szintén nem én hozok, én azokat a magam szakmai becsü­ lete alapján végrehajtom.

Abban azért van valamilyen emlékezetpolitikai koncepció, hogy a térről a képzőművészeti helyreállítás jegyében kikerülő szobrok a Fehér ház környékére, tehát a Kossuth térrel szomszédos, az Országgyűléshez funkciójában kötődő területre kerültek át, tehát bizonyos értelemben maradtak?

Három szobor amúgy nem ide került. A Forradalom lángját a Nagy Imre téren, a Duna túlpart­ ján állítottuk fel, a Kisfaludi S t r o b l Z s i g m o n d - fé l e K o s ­ suth-emlékmű az Orczy-kertben, a Károlyi-szobor pedig Siófokon áll. A második világháború utá­ ni politikusok szobrai esetében van ilyen koncepció. Abban, hogy a kisgazda Kovács Béla és a szociáldemokrata Kéthly Anna jobboldali kormány idején felál­ lított szobra a parasztpárti Bibó István szobra közelébe került, ahogy végül a kommunista Nagy Imre szobra is, van koncepció.

Térjünk rá a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyére. A rendszerváltás után számtalan Trianon-emlékmű nőtt ki a földből az országban, jelentős részük a békediktátum utáni irredenta politikai kampány formavilágából táplálkozott. Szándékos volt ezeknek a – Nagy-Magyar-

GRÓF TISZA ISTVÁN EMLÉKMŰVE - FOTÓ I POZSONYI ROLAND

WACHSLER TAMÁS - FOTÓ I BALOGH ZOLTÁN - MTI

KOSSUTH EMLÉKMŰ - FOTÓ I POZSONYI ROLAND

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

ország-sziluett vagy a Trianon-gyászjelvény – kerülése?

Az emlékmű nevében benne a vá­ lasz. Az érvényben lévő ország­ gyűlési döntések értelmében a hangsúly nem a veszteségen, ha­ nem az összetartozáson van, el­ térő üzeneteket pedig nem lehet ugyanazon a formanyelven hite­ lesen megjeleníteni.

Megint egy országgyűlési döntésre hivatkozik. Ebben sem kaptak szabad kezet?

A történeti hűséghez hozzátarto­ zik, hogy az emlékmű alapkon­ cepciója az én fejemből pattant ki, aztán elnyerte a szükséges magasabb szintű támogatást.

Tálos Lőrinc

A Kossuth téri szobrok Elszállították a tér északi sarkából gróf Károlyi Mihály 1975-ben felállított szobrát, ami Varga Imre szobrászművész alkotása volt. Jelenleg Siófokon áll.

Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth Lajos-szobrát is elvitték. A korábbi, Horvay-féle szobrot 1952-ben cserélték le a korabeli pályázati kiírás szerint a „búval teli figura” helyett egy „agitátor, prekommunista néptribun” Kossuth-ábrázolásra. A szoborcsoport jelenleg az Orczy-kertben áll.

Lugossy Mária szobrát, a Forradalom lángját 1996. október 23-án, a forradalom 40. évfordulójára állították fel. Jelenleg a Nagy Imre téren áll Budán.

Nagy Imre szobrát, Varga Tamás szobrászművész alkotását 1996-ban avatták fel a Vértanúk terén. Jelenleg a Jászai Mari téren áll, helyére a Nemzeti Vértanúk emlékműve került 2019-ben.

A szovjet hatóságok által ártatlanul elhurcolt Kovács Béla kisgazda politikus szobrát a Képviselői Irodaház mellett állították fel újra 2015-ben.

13 éven át állt a Kossuth tér déli sarkában.

Tisza István emlékművét 1934-ben, Gömbös Gyula jelenlétében avatták fel, 1945-ben a főalakot ismeretlenek ledöntötték. Mellékalakjait az ország több pontján állították fel. Zala György és Orbán Antal alkotása 2014-ben került vissza eredeti helyére.

Visszakerült a térre Horvay János Kossuth-szobra, mégpedig eredeti helyére, ahol 1952-től Kisfaludi Strobl Zsigmond szintén Kossuthot ábrázoló műve állt. A szobor állításáról Kossuth halálának másnapján, 1894ben döntöttek, többszöri eredménytelen pályázat után 1908-ban döntöttek Horvay művének felállításáról, azonban arra csak az első világháború után, 1927-ben került sor.

Nagy Imre szobrának helyére került vissza a térnek nevet adó Nemzeti Vértanúk emlékműve, amit 1934-ben állítottak a vörösterror áldozatainak, 1945-ben bontottak el, és a tavalyi évben állítottak vissza rekonstruált formában.

Gróf Andrássy Gyula szobrát az Országháztól délre 1906-ban avatta fel I. Ferenc József. Alkotója ugyanúgy Zala György, mint a Parlament túloldalán található Tisza-szoboré, továbbá a Hősök terének Gábriel arkangyal, illetve hét vezér alakjai. 1945-ben a Kossuth-híd építése miatt bontották el és 2016-ig nem állították vissza. Darabjait a korabeli szóbeszéd szerint az 1956-ban ledöntött Sztálin-szoborba olvasztották. A jelenlegi másolat Engler András, Polgár Botond és Meszlényi János műve. Érintetlen maradt Pásztor János 1937-ben felállított II. Rákóczi Ferenc-szobra. Marton László A Dunánál című, József Attilát a rakodópart alsó kövén ábrázoló szobra néhány méterrel arrébb, a vers sorait jobban kifejező helyre, a Kossuth térnek a rakparttal határos szélére került.

•

• 6 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

{P U B L I C I S Z T I K A }

Békévé oldó emlékezés Prőhle Gergely

Az utóbbi időben megsűrűsödtek az emlékezetpolitikával kapcsolatos hírek. A szobrok, emlékművek fontossága igazából az Egyesült Államokban kitört zavargások miatt került reflektorfénybe, hiszen a népharag számos olyan történelmi személyiség szobrát – a szó szoros értelmében – elsodorta, akinek akár csak áttételesen is köze volt a színes bőrű népesség korábban hátrányos helyzetéhez. Mindez egy olyan országban, amiről – naivan – azt hittük, hogy a demokrácia magasiskolája, ahol a társadalmi fejlődés az elmúlt évszázadok során képes volt megteremteni egy olyan alapkonszenzust, ami biztos alapja a politikai rendszer működésének. Csalódnunk kellett.

Hazánkban más természetű az emlékezetpolitikai küzdelem, hiszen nálunk a II. világháborút követően a kommunista hatalom brutálisan forradalmi tudatossággal törölte el a számára elfogadhatatlan elődök és történelmi események emlékét. Bizonyos helyszíneken könnyű dolguk volt, hiszen nem kellett mást tenniük, mint nem begyógyítani a háborús sebeket, hanem egyszerűen a földdel egyenlővé tenni a romokat. Ez történt például a budai vár számos épületével.

A rendszerváltást követően hamar ki lehetett cserélni az utcatáblák jó részét, ám a nagyobb hord­ erejű át- vagy visszaalakításokra nyilvánvalóan nem volt pénz. A különböző kormányváltások következményeképpen a rendszerváltó lendület is el-elakadt, és persze a megszokás is nagy úr.

Voltaképpen a 2010-ben hivatalba lépő kormány volt az első, ami átgondolt koncepcióval, a több cikluson átívelő hatalom és megfelelő források birtokában nagyobb léptékű emlékezetpolitikai lépéseket is tehetett és tehet folyamatosan. Ezek legfőbb helyszínei a budai vár és az Országházat körülvevő Kossuth tér. Az előbbire vonatkozó tervek kibontakozóban vannak, a miniszterelnök és egyes minisztériumok odaköltözése ugyanakkor már ma is jelzi, hogy a vár a tisztán kulturális funkció helyett újra a hatalomgyakorlás hivatali helyszíne is, amellett, hogy visszaépülnek olyan, a kommunisták által indokolatlanul lebontott épületek, mint a lovarda, vagy a testőrség épülete. A Kossuth tér immáron elkészült, a tér építészeti kialakítása, a fel- és visszaállított, vagy akár a földbe süllyesztett emlékművek komoly emlékezetpolitikai üzenetet hordoznak.

A kormány emlékezetpolitikai lépései az ellenzéki politika támadásának kitéve könnyen válnak a leegyszerűsítés áldozatává. Az alapvetően konfliktusos magyar közélet nem kedvez a részletekbe menő, kicsit is mérlegelő érvelésnek, annak pedig különösen nem, hogy legalább megkíséreljünk úgy tekinteni „a nemzet főterére”, hogy az valóban egy nemzeti konszenzus hordozója legyen. A valódi kérdés persze az, hogy mindaz, ami megépült, távlatosan alkalmas lesz-e arra, hogy egy modern, demokratikus Magyarország emlékezetpolitikájának fókuszpontja legyen?

Azt remélem: igen. Rákóczi és Kossuth Lajos szobra fejezik ki a történelmi kontinuitást, ők a kommunista időkben is „őrizték” a teret.

A „kommunisták szálláscsinálójaként” emlegetett, de inkább tehetségtelen politikus Károlyi Mihály szobra helyett visszaépített Tisza emlékmű nemcsak egy politikai merénylet áldozatára, hanem Magyarország fejlődése szempontjából egy nagy jelentőségű időszak névadójára is emlékeztet. Andrássy Gyula lovasszobra azon kevés magyar politikusok egyikét ábrázolja, akik valóban Európa sorsát is alakították. A Nagy Imre szobrának helyén visszaállított, esztétikailag valóban vitatható emlékmű nem pusztán a 19-es vörös terror, hanem általában a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztet, mint ahogy a Duna-parti cipők a náci, nyilas terror zsidó áldozatainak állít egyedülállóan méltó emléket. Ha az új Trianon memento öröklángjától indulunk a tér felé, akkor Ézsaiás próféta gránitba vésett szavai jelentik a kiindulópontot: „És lesz az igazság műve békesség”. A felszínre érve az 1956. október 26-i sortűzre emlékeztető nyugodt vízfelület peremén Pál apostol bíztatása: „tiportatunk, de el nem veszünk”. A Dunához érve, a korábbinál sokkal jobb helyre került József Attila lábainál pedig okkal reménykedhetünk: mindennapi h a rc a i n k at e g yszer „békévé oldja a z emlékezés”. A Kossuth tér pedig lehet egy valóban közös igazság békés helyszíne.

Sírgödör, lövészárok Konok Péter

A hivatalosan Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének nevezett emlékmű (amit már a „jobboldali” közbeszéd is „Sírgödör” néven emleget, és ez csak részben utalás a Szózat vonatkozó szavaira) tudathasadásosra sikerült. Ezt tulajdonképpen akár a tervezők javára is írhatjuk: térkompozíciójuk határozottan (jóllehet, nem fizikailag) kimagaslik az országot elárasztó Trianon-giccsek közül, amelyek görcsösen ismételgetik a Horthy-kor irredenta közhelyeit, a megannyi turult, síró nőalakot, leláncolt férfit, meghasadt pajzsot – és így tulajdonképpen nem magára a trianoni békeszerződésre emlékeznek, hanem arra a két évtizedes politikai kurzusra, ami nemzetiségi politikáját, kül- és szövetségi politikáját, hivatalos és félhivatalos közbeszédét, de még az államilag szponzorált kultúrát is az irredentizmus köré csoportosította. Az emlékmű szimbolizmusa egyszerű (leginkább talán a berlini holokauszt-emlékműhöz hasonlítható); a város (és egyben az ország) feltételezett „szívében” kapott helyet, onnan indulunk ki az aktuális téridőből, fokozatosan járva egy fordított Golgotát – hogy azután visszafelé ugyanazt az utat bejárva jussunk vissza újra a fényre. Az önsajnálat és az irredenta indulatok rutinja helyett a komplexum határozottan átélhető kompozíció, éles ellentétben amúgy az „1944-es állapotára visszaállított” Kossuth tér historizáló, üres szobraival. És pont ez a baj vele: hogy a falakon feltűntetett településneveket az 1913-as utolsó „nagyma-

gyarországi” helységnévtárból vették át egy az egyben (és így ez a sajátos, kőbe vésett kataszter éppen azt az erőszakos, kishatalmi gőgöt, a nemzetiségi kérdéssel szembeni dafke vakságot is reprezentálja, ami Trianon egyik oka volt), akár pusztán lustaságból és oda nem figyelésből elkövetett hibának is tűnhetne. Vagy – legyünk jóhiszeműek – szolgálhatná a szembenézést is azáltal, hogy nem csupán ábrázolja a „trianoni traumát”, hanem (kiaknázva, hogy az egész koncepció az út metaforájára épül) utal az odavezető folyamatokra is. Ám a helységnevek körül kibontakozó vitában a tervezők és a közreműködő szakértők világossá tették, hogy, akár a viccbéli agresszív kismalac, ők nem elestek ezzel a biciklivel, hanem így szállnak le róla. Vagyis eleve a magyarosított, a századforduló után hivatalosan, központilag kreált helységneveket akarták használni – és ezzel már korántsem a megfogalmazott „nemzeti összetartozásnak” emeltek emlékművet, hanem a dualista Magyarország intézményes rendjének; nem embereknek és az ő sorsuknak, de még csak nem is valamiféle tradíciónak, a soknemzetiségű Magyarország történelmi realitásának, hanem egy határozott, erélyes és az országot-nemzetet a huszadik század ciklikus tragédiáiba vezető politikai akaratnak.

Az a választói és hangadói réteg viszont, amelyet a NER kultúrkorifeusai hosszú évek óta tudatosan, a közköltséget nem kímélve nevelnek rá az újraélesztett, műanyagba fröccsöntött,

szintetizátorokra hangszerelt irredenta giccsre, aligha lesz vevő erre a befelé monumentális, lényegében nonfiguratív szellemi kalandtúrára. Ők azok, akik máig 1956 („az ő 1956-uk!”) meg­ gyalázásának érzik a „Vaskefét”, és nyílt, érthető, belakott szlogenekre vágynak. Sajátos módon – és éppen itt rejlik a tudathasadás – az emlékművet felavató Orbán miniszterelnök beszéde a szokásosnál is jobban hemzsegett az efféle hagymázaktól. A modern falakra a régi, naftalinos kacagányt aggatta, és beszéde – amit talán egy új fultoni beszédnek szánt? – a „Nemzeti Összetartozás” ürügyén Európa szétszakadását vizionálta, sőt üdvözölte; bővelkedett a harcias képekben, és olyan dohos lomokat húzott elő a történelem szemétdombjáról, mint a „minden magyar gyermek egy őrhely” képtelen szóképe. Miközben nem minden alap nélkül mutogatott az európai („nyugati”) dominancia hanyatlására (ami amúgy közhelyszámba menően magától értetődő), újra megfogalmazta az „egyedül vagyunk” veszedelmes ámítását, és ismét bejelentkezett valamiféle furcsa nagyhatalmi státuszra.

Teljesen mindegy tulajdonképpen, hogy mit szándékoztak mondani a tervezők az emlékművel, ha a NER hatalma önmagát beszéli bele. Számukra Trianon egy árok, ahogy a nemzet is az.

Sáncárok, sírgödör vagy éppen lövészárok – mindenki döntse el maga. De nagyjából ezek a hivatalos értelmezési keretek.

•

• 7 • { PESTIHIRLAP.HU }

DRAGOMÁN GYÖRGY - FOTÓ I MÉSZÁROS LÁSZLÓ - LIBRI

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

Csika Csika senkitől se fél, de tőle mindenki, igazi gájner, nyolcadikos, de nagyobb, mert kétszer bukott, cigarettázik, mindenkit megver, azt mondják boxere is van, meg vasnuncsakuja. Engem, nem tudom, mért utál, azt hiszem, a szemüvegem miatt kötött belém először, úgy kell nekem, ha olyan hülye voltam, hogy nem dugtam el a szemüvegtartó láncot, amit anya erőszakolt rám. Szaranylánc! – csúfoltak a többiek, bodicsek, mondta Csika, és úgy jött belém oldalról, hogy nekiestem a falnak és lerepült a szemüvegem. A láncot eldugtam, de már késő volt, onnan kezdve, ha Csika meglát, akkor kapok egypárat. Állok a folyosón, Csika jön, zörög-csörög a zsebe a sok aprópénztől. A falhoz húzódom, nem vagyok ott, azt kívánom, ne is lásson, nem veszek levegőt. Zsebre dugott kézzel jön, árad belőle a dohányszag, elcsörög mellettem, azt hiszem, megúsztam, már legalább három méterre van, végre merek levegőt venni, Csika akkor felém fordul, felém lép, lendületből köp egyet, mintha csúzliból lőtték volna ki, úgy száll a köpés, hatalmas, nyálkás, slejmes ezüstbuborék, az arcomat találja el, a szemüvegem, befolyik mögé, a dohánybűzös nyál végigcsorog az arcomon, öklendeznem kell. Hiába mosom le, utána napokig, hetekig érzem.

Elhatározom, hogy bosszút állok, meg fogom ölni Csikát, vagy legalább megijesztem. Előveszem a szekrény alól az eldugott kicsi forgópisztolyom, amit Apa fiókjából loptam el, tudom, hogy csak egy kulcstartódísz játékpisztoly, de azt is tudom, hogy igazivá lehet alakítani. Elhatározom, hogy át fogom alakítani, kifúrom a csövét és megtöltöm hátul gyufafejjel, és beverek a csőbe egy hegyesre reszelt szeget, és amikor Csika legközelebb nekem jön, előveszem és szemen lövöm vele, hogy bemenjen egyenesen az agyába.

Hazafele megyek, a kezem a zsebemben, abban a pisztoly, meg van töltve. Csika jönni fog, hogy elvegye a pénzem. Elképzelem, hogy szemen lövöm. A pisztoly gyöngyházmarkolata forró a kezemben. Csika egyszer csak tényleg ott áll előttem, int, hogy adjam a pénzem, előrántom a pisztolyt, ráfogom, lövök, amit dörrenésnek reméltem, az csak pukkanás, a szeg nem moccan, az ujjaim közül fehér füst szivárog, Csika röhög. A kezemre nézek, ez egy játékpisztoly, kulcstartóra való, nem értem, mit is gondoltam, hogy is bízhattam ebben. Csika elveszi a pisztolyt, forgatgatja, nézegeti, közben hullámzik a pofazacskója, ahogy zubogva kavarog a szájában a nyál, a dohányszagtól már előre öklendezem, Csika a földre köp, sarkon fordul, a feje fölé tartja a pisztolyt, mintha lovon ülne, gallopozva elüget – pákkápákkpák-pákkpákkpákk, kiáltja közben.

Nikával ülünk a blokk előtt, Nika nagyfiú, a második legnagyobb az egész blokkban, a barátom. Ő is fent lakik a negyediken, ahol mi. Valami filmet mesélek épp neki, amikor meghallom a csörgést, tudom, Csika az, erre lakik, el szokott néha menni a blokkunk előtt. El kell bújjak, mer megver, mondom Trénikának, átugrom a padon, behúzódom a támla mögé, be a bokorba.

Micsinálsz, kérdezi Nika, értetlenül néz, hallgass, sziszegem felé, ha meglát, agyonver. Nika úgy néz rám, mint a hülyére, körülnéz, mintha nem is látná Csikát, pedig Csika már ott van, épp most megy el a blokkunk felé vezető aszfaltút előtt, hátha nem néz ide, azt kívánom, ne nézzen ide. Nika közben a fejét forgatja, mintha nem látna senkit, kitől félsz te ennyire, kérdezi, Csikára szegeződik a tekintete, aztán elvigyorodik.

Jaj, ne, Traján, agyon fog verni, mondom, Nika akkor röhögni kezd, te ettől félsz, kérdezi, Csikától? Két ujját a szájába veszi, éleset füttyent,

Kölyök, lábhoz! Csika odafordul, futólépésben jön, megáll a pad előtt. Remeg.

Nika kirángat a pad mögül.

Te Csika, te bántottad a legjobb barátomat? – kérdezi.

Csika ránt egyet a vállán, vigyorogni próbál.

Na akkor most szépen kezet fogsz vele, és bocsánatot kérsz tőle – mondja Nika. Ülök, érzem, hogy bokáig, derékig, combig elzsibbad a lábam, ez nem lehet igaz, ezt csak képzelem.

Csika felém nyújtja a kezét. Bocsánat, motyogja.

Minden erőmre szükségem van, hogy meg tudjam rázni a kezét, a dohánybűz ott az orromban, az arcom mögött.

Ha egy ujjal is hozzányúlsz még egyszer, agyonverlek, mondja neki Nika. Most elmehetsz.

Csika szalutál, aztán a zsebébe nyúl, a kezében ott a pisztoly, felém dobja, rám kacsint.

Másnap a nagyszünetben a pirosaranyas kenyeremet eszem, amikor meghallom a csörgést.

Csika az, vigyorogva, integetve jön. Azt gondolom, most majd kapok a tegnapiért, de már úgyis mindegy, vigyorgok, próbálok vigyorogni.

Csika nem köp le, nem üt meg, nem rúg belém.

Megáll mellettem. Azt mondja, szerusz barátom, jól vagy? Bólintok, várom a pofont, de Csika csak barátságosan hátba vereget, azt mondja, tudd meg, barátom, olyan kedvem van, bárkit agyonvernék, főleg azokat, akik a barátaimat bántják, úgyhogy akárkit meg akarsz veretni, csak szóljál, majd én jól beverem a pofáját. Csak mutass rá, és agyonverem, érted?

Bólintok, nem mondok semmit.

Csika egy betondarabot rugdos a vasalt bakancsával, akármikor agyonverem őket, tudd meg, akármikor. Csak szóljál, érted, csak szóljál.

Dragomán György

{ PESTIHIRLAP.HU } • 8 • 2020. AUGUSZTUS 28. • PÉNTEK

RAINER M. JÁNOS - FOTÓ I POZSONYI ROLAND

{I N T E R J Ú }

A Horthykorszak soha nem állított volna ilyet Rainer M. János történésznek tetszik a nyugodt, egyszerű, letisztult, gondolkodásra késztető Trianon-emlékmű a Kossuth téren, amely valahogy mégis az Orbán-kormány államközpontúságának is emléket állít. A kormány emlékezetpolitikájának módszereivel azonban nem ért egyet Rainer, és arról is beszélt a Pesti Hírlapnak, hogy él tovább a tavaly felülről a megszűnés szélére vezényelt 1956-os Intézet.

Itt találkoztunk a Kossuth téren, ahol nemrég adták át a Trianon-emlékművet, mit gondol róla, milyen emlékezetpolitikai elgondolásokat lát rajta?

A hely két kérdést is felvet – mert ez most nagyon érdekes hellyé vált. A tér, ahogy látjuk, a második világháborúig látható tér rekonstrukciója. Ez a rekonstrukció nagy jelentőségű: arra utal, hogy a mai kormányzat valamiféle előképnek tekinti a két világháború közötti Magyarországot, amely persze a dualizmuskori Magyarország, a Nagy-Magyarország utóda volt, és amelynek politikai célja ennek lehetőség szerinti visszaállítása volt. Ez önmagában is elég markáns üzenet, amely paradigmaváltás a rendszerváltás utáni magyar demokrácia váltakozó emlékezetpolitikáihoz képest. Azok ugyanis a magyar demokratikus hagyományokat vállalták vagy mutatták fel valahogy. Az új emlékezetpolitika viszont a két világháború közötti konzervatív, etatista, azaz államközpontú, akkori szóval „keresztény-nemzeti” ha-

gyományt vállalja. A demokratikus hagyományok, mint a nagy társadalmi mozgalmaké, például 1956-é, vagy a magyar szociáldemokráciáé, de akár a népieké is, háttérbe szorultak.

gesei voltunk, és az, hogy mi történik a külpolitikában, hogy viszonyulunk a háborúhoz, mi történik a belpolitikában, nem volt mindig a saját döntésünk. Ezt az érvet álságosnak tartom.

A kormány azzal indokolta a tér rekonstrukciójánál épp az 1944-es évet tekintetbe venni, mert ekkor volt utoljára szuverén állam Magyarország.

Mi a tér másik üzenete?

A szuverenitás kétféleképpen gondolható el, államjogi értelemben – ilyen értelemben Magyarország pont annyira volt szuverén 1943-ban, mint 1964-ben: alanya volt a nemzetközi jognak, képviselői részt vehettek a nemzetközi szervezetekben, tehát ez az érv ilyen értelemben nem állja meg a helyét. Ha azt nézzük, hogy lehetséges-e valódi szuverenitás egy Magyarország-méretű országnak a 20. században, akkor arra azt lehet mondani, hogy 1943-ban pont annyira nem volt szuverén Magyarország, mint 1959-ben vagy 1979-ben. A hitleri Németország szoros szövetsé-

Az, hogy kívánatos-e kormányzati szempontból, hogy a magyar állam és polgárai harmóniában együtt éljenek-e a teljes múltjukkal. Az a gesztus, hogy elvitték a Nagy Imre-szobrot, amit már a 90-es évek alatt állítottak, arra utal, hogy nem. És nem azért, mert a szobrot ócskavastelepre vitték. Nem, nagyon szép helyre vitték, nincs azzal semmi baj a Jászai Mari téren. Azzal van a gond, hogy a mindenkori állam jogot formál arra, hogy kizárólagosan alakítsa a közös teret, nem hagy benne helyet az általa nem kívánatosnak tartott múltaknak. Azt gondolom, a közös múltban minden korszaknak megvan a maga helye, és ha jeleket hagytak, akkor – ha nincs közvetlen életveszély – érdemes

meghag yni, mert többek vag yunk tőle. Nem rajongok a klasszikus szocialista realizmus emlékeiért, de hibának tartom, ha ezektől meg akarunk szabadulni, mert ezáltal kevesebbek vagyunk. Az államhatalomnak pedig nincsen joga ahhoz, hogy erőszakosan, hatalmi eszközökkel formálja a társadalom emlékezetét. Ami eddig a Kossuth téren volt, az rekonstrukció. Hiányzott belőle minden kreatív mozzanat. Ez az új emlékmű viszont hozzáad valamit a térhez, és nagyon sok minden tetszik benne. Tetszik az egyszerűsége, hogy nem egy 19-20. századi emlékjel, felkiáltójel, amibe beleütközünk, fizikailag vagy a látványába. És interaktív, mert mozgásra, olvasásra késztet – úgyhogy, ha nem is túl eredeti dolog (ismerjük a washingtoni, berlini előképeket), ez jó megoldás. Azzal, hogy Trianon máig ható trauma, nem értek teljesen egyet, elnyerte már a jelentését, és nem kellene az állandó ismételgetéssel folytonosan ébren tartani egy fájdalmas állapotot. Ennek a történetnek vége van, semmi problémát nem látok abban, hogy megfelelő távolságból emlékezzünk.

A téren megjelenő szobrok, emlékművek hangulata elég gyászos: a Kossuth szoborcsoport, a Tisza-szobor, a Vértanúk emlékműve, és maga a Trianon-emlékmű is sérelmekről beszélnek,

•

• 9 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

sérelmeket hirdetnek. A Trianon-emlékműnek temetői hangulata van. A Nagy Imre-szobornak legalább volt egy köztársaságpárti, előremutató jellege.

A sérelemérzés állami rangra emelésének is csúcsidőszaka volt a Horthy-korszak, az is sérelemközpontú emlékezetpolitikát alakított ki, amit a mai kormány örömmel átvesz. Ez látszik a Vértanúk emlékművén, amelynek előoldala ugyanaz, mint az eredetié, de a hátulja a sárkányt legyőző férfialakkal új feliratot kapott, amiben az 1945 utáni szovjet típusú rendszer áldozataira is kiterjesztik az emlékezést, amely eredetileg az 1918–1919 „vértanúinak” szólt. Átugorják a Horthy-korszakot, majd a következő korszak mártírjainak is dedikálják azt az emlékművet, ami már akkor itt állt, amikor az a korszak még nem is létezett. Különös időutazás zajlik itt. Temetői hangulat? A trianoni emlékmű elhelyezése kicsit valóban ezt a hatást kelti. De a temető nem elsősorban az eleven, friss gyász és a mindennapjainkat átjáró fájdalom helye, hanem az emlékezésé. A temetőben már belenyugszunk a veszteségbe. A Horthy-korszak soha nem állított volna Trianonnak ilyet. Ez itt most nem az eleven fájdalom szobra, nem is szobor, ez lezárás, kis névtáblák a kőbe vésve. Ez persze az én értelmezésem. Az is jó ebben, hogy többféle értelmezésnek helyet ad.

Mi a helyzet a sokat kritizált helységnevekkel?

Felsorolni a hajdan volt ország településeit, ez szerintem jó ötlet. Az 1913-as helységnévtárból vannak ezek a nevek, amelyek a késő dualizmus puha-agresszív magyarosító politikájának terméke volt: több száz olyan településnek adtak magyar nevet, ahol nem éltek magyarok, és senki nem használta ezeket.

Használatuk tehát megkérdőjelezhető, és bevallom, nem tudom, mi lett volna a jó megoldás.

De azt tudom, hogy ez a megoldás teljesen harmóniában van a kormány emlékezetpolitikájával, annak mélyen fekvő szemléletével. Mert ez az emlékmű nem az egykori Magyarország, nem a magyar társadalom emlékműve, hanem a Trianon előtti magyar államé. Az elveszett államé, aminek az volt a megg yőződése, hogy polgárai majd egyszer nemcsak politikai nemzetként lesznek magyarok – magyar az, akinek magyar az állampolgársága –, hanem zömmel nyelvükben, kultúrájukban, lojalitásukban, sőt identitásukban is. Ezért adtak a településeknek magyar neveket. Ez tehát a mai, mélyen etatista emlékezetpolitikának a kiválóan sikerült, hű lenyomata, tartalmilag is – mert ez a fontos, az állam. E szemlélet szerint a világról gondolkodás legfontosabb egysége a nemzetállam. Szerintem a társadalom, a sokféle mikro- és makroközösség mind az le-

het. Fontos az állam, de polgárai­ nak sokféle, párhuzamos identitása fontosabb. Jó lett volna 100 év után másképp elgondolni Trianont, társadalomban.

Lát valami előremutató, a jövő felé gesztust tevő mozzanatot az emlékműben?

Van ott egy Ézsaiás-idézet arról, hogy az igazság végül megnyugvást és békességet hoz. Ebben a kontextusban az igazság némileg terhelt fogalom – Justice for Hungary, ez a Horthy-korszak revíziós nemzetközi propagandájának egyik fontos jelszava volt. Ilyen apró részleteket már nem nagyon tanítanak az iskolában, de a történészek emlékeznek rá. Ám mivel ez tényleg régen volt, itt az igazság arra is utalhat, hogy van valami módja a megnyugvásnak. 1989 előtt jórészt lefojtották Trianon emlékét, így logikus volt, hogy a rendszerváltás után feltört. Horror volt látni 1990 márciusában a marosvásárhelyi pogromot, és arra gondolni, hogy akkor ez most az élet része lesz? Nem lett, hála istennek, de ez az egyetlen mozzanat is megmutatta, hogy ezzel kell valamit csinálni. Az agresszív, etatista emlékezetpolitika rontott ezen valamit, ez az emlékmű ezen a téren pedig javít – de lehet, hogy csak alkati optimizmusom beszél belőlem.

Dercsényi Dávid

Intézet a magasban 2019 elején a kormány egy tollvonással a Veritas Intézethez csatolta a 30 éves 1956-os Intézetet, tiltakozásul az intézet teljes állománya lemondott, mert úgy ítélték meg, hogy el akarják lehetetleníteni a többször is markáns és a kormányéval ellentétes véleményt megfogalmazó intézményt.

Az intézetet vezető Rainer M. János egy éve arról beszélt, hogy megalakulóban van egy Valódi 1956-os Intézet. Erről most azt mondja, a tízfős közösség virtuálisan él, változó intenzitású tevékenységet folytat. Tavaly nyár óta létrehoztak egy új honlapot, az 1956osintezet.hu-t, ami letisztult, kisebb oldal, ahová kitették a történetüket, egykori éves beszámolóikat, terveiket. Elérhetővé tették kiadványaikat, és egy fontos misszióval kapcsolatos aloldal is indult, a Digitális Oral History Archívum. Ennek az eredetije fizikai értelemben átkerült a Veritas Intézetbe, és ott kutatható is. „Egy részét, mintegy egyharmadát mi is forgalmazzuk digitálisan, kutatási kérelem után a kutató megkapja a kívánt interjút, amit elolvashat” – mondta Rainer.

Céljuk volt az is, hogy konferenciákon is megjelenjenek mint 1956-os Intézet, ez 2019-ben várakozásukon felül sikerült. Ki akarják adni az 1992 óta minden évben megjelenő évkönyvüket is. A 2019-es már nyomdában van, ez az 1970-es évekről szól, csak közbeszólt a járvány. És a 2020-as is egyben van, jelenleg szerkesztik, ez pedig 1989-ről szól.

Mindehhez az anyagi fedezetet az 1956-os Intézet Alapítvány biztosította, pár millió forintos, jelképes összeggel. Ehhez még elnyerték a Summa Artium Autonóm kultúra pályázatának támogatását, amelynek finanszírozója az Open Society Alapítvány New Yorkból, tehát a Soros Alapítvány, ami egyébként az 1990-es évek legeleje óta támogatta az intézetet, és később is többször, igen nehéz pillanatokban segített, például 1998–99-ben, vagy 2010-ben. „Amire hálával gondolok, s büszke vagyok rá” – tette hozzá Rainer.

Maradt tehát egy „intézet a magasban”, utalt Rainer Illyés Gyula Haza a magasban című versére, amit 1938-ban írt arról, hogy ha a haza el is vész, szellemi teljesítménye és lelki tartalma megmaradhat. Arról kevés dolog derült ki, miért is volt szükség az átszervezésre. Az egyetlen megjegyzést az ügyben a miniszterelnök tette a Parlamentben, amikor erről kérdezték, emlékezett vissza Rainer, azt mondta a képviselőnek, ne aggódjon az 56-os Intézet miatt, jó helye lesz a Veritasban. Ungváry Krisztián közérdekű adatként kikérte a döntéselőkészítő dokumentumot: a kormányülésre készült előterjesztést. Ebben az olvasható, hogy mindez az intézet érdekében, feladata fontossága miatt történt. Egy hivatásos kutatóintézetben jobb feltételek lesznek, amelyek megkönnyítik és kiteljesítik a kutatásait. Az is benne volt, hogy a kormány emlékezetpolitikai céljainak szolgálatába kell állítani a jelenkor-történeti kutatást, és mindennek hatékonysága a kormánynak szívügye – ezek az okok. Rainer szerint ezt persze senki nem vette komolyan, a valódi cél az autonómia köreinek felszámolása volt.

AZ 1956. OKTÓBER 25-I KOSSUTH TÉRI SORTŰZ ÁLDOZATAINAK EMLÉKHELYE AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM FALAIN FORRÁS I DAVE Z - SHUTTERSTOCK

{ PESTIHIRLAP.HU } • 10 • 2020. AUGUSZTUS 28. • PÉNTEK

Újabb műemléképület átalakítása borzolja a kedélyeket Az Agrárminisztérium alá mélygarázst építenek, ehhez viszont le kellene bontani a műemléki épület nagy részét, majd újraépíteni. Erről egy kormányhatározat döntött, de az ellentétben áll a műemléki törvény rendelkezéseivel. Ráday Mihály városvédő Gulyás Gergely minisztert kérdezné az ügyben.

Már dolgoznak a Kúria és az Agrárminisztérium Kossuth téri épületének rekonstrukciós tervein – jelentette be Wachsler Tamás volt fideszes képviselő, a Steindl Imre Program vezetője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában (Wachsler Tamással készült interjúnkat a 4-5. oldalon olvashatják – a szerk.). Ha a terveket elfogadja a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat, akkor jövő év elején elkezdődhet a két épület rekonstrukciója. A Kúria épülete 2-2,5 év, az Agrárminisztérium – mivel az alá mélygarázst is terveznek – mintegy 3 év alatt készülhet el, mondta Wachsler.

A mélygarázs építése már korábban is vitákat kavart: 2019 áprilisában meg jelent a kormányhatározat, amelyben fekete-fehéren leírták: „A beruházással érintett Agrárminisztéri-

um műemlék-épületének részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető.” A tervek szerint az épület eg y részét lebontanák, hog y megépíthessék alá a mélygarázst, majd visszaépítenék, de ilyen eljárást nem enged meg a műemléki törvény: akkor lehet bontani, ha meg kell menteni egyes elemeket, utólag épített elemeket kell eltávolítani, de mélygarázs létesítése miatt nem.

Ennek ellenére a bontást rendelet engedi, ami alacsonyabb rangú jogszabály, mint a törvény.

Az is kérdéses, hogy a homlokzaton felül megmarad-e az épület eredeti belső struktúrája.

Mélygarázst azért kell az Agrárminisztérium alá építeni, mert az Alkotmány utcában a

Trianon-emlékmű elvette a helyet az eredetileg oda tervezett mélygarázstól. Hozzátehetjük, a főváros kiszorítaná a belvárosból az autós közlekedést, és ebbe a tervbe a belvárosi mélygarázsépítések sem illeszkednek, mert arra ösztönöznék az embereket, hogy a külső területeken hagyják az autójukat, és tömegközlekedéssel vagy kerékpárral érjék el Budapest nagykörúton belüli részeit.

További gond, hogy az Agrárminisztérium műemléki épülete világörökségi területen áll.

A budapesti Duna-part egy kilométeres körzetében csak az Unesco engedélyével és jóváhagyásával lehetne változtatni a városképen, különben veszélybe kerülhet a világörökségi besorolás. Ezzel kapcsolatban már korábban is rengeteg probléma volt: az Unesco megállapította, hogy a pesti Vigadó melletti egykori Mahartszékház és tömbjének egybenyitása, teljes beépítése aggályos, és a budai Várban zajló építkezésekkel is volt gondja. „Ha a Radetzky-laktanyát át lehet építeni, akkor az Agrárminisztérium épülete sem okoz gondot világörökségi szempontból” – mondta lapunknak Ráday Mihály városvédő, de más példát is hozott, ugyanis a déli Klotild-palotára is ráépítettek, és annak sem volt semmilyen következménye.

A Fővárosi Közgyűlés ülésén – amelyen elértük Rádayt – is téma volt, hogy ha a kormány valamit nemzetgazdasági szem-

pontból kiemelt beruházássá minősít, akkor abba beleszólása nincs senkinek. A Fővárosi Kormányhivatal pedig készséggel ad engedélyt a beruházásokra. Ráday azt mondta, az Agrárminisztérium épületére rákérdez majd a Gulyás Gergely-féle Miniszterelnökségen „mint eg yszerű nyugdíjas”. A házak kibelezésével nem lehet egyetérteni, és szerinte a Kossuth tér alá bontás nélkül is lehetne mélygarázst építeni.

A kormány szavakban kiemelt jelentőségűnek tartja az örökségvédelmet, azonban több esetben is könnyen levette a műemléki védettséget épületekről, ha ezzel nemritkán kormányzati hátszelű üzletemberek projektjeinek megvalósulását lehetett elősegíteni.

Legutóbb a józsefvárosi Heinrich-udvar be- és átépítése miatt emelt szót az ellenzéki vezetésű önkormányzat.

Dercsényi Dávid

•

• 11 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

{H ATÁ R V O N A L }

A belarusz rubel értéke zuhan, a tanárok átvették az irányítást, az ellenállókat gumibottal erőszakolták meg.

Hetekkel a választások után is tart a patthelyzet Belaruszban a kormány és a tüntetők között.

Lukasenka igyekszik leszámolni az országban maradt ellenzéki vezetőkkel: hétfőn a tüntetések két vezéralakját zárták el tíz napra. Egyikük, Olga Kovalkova az elmenekült ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja fő képviselője, Szergej Dilevszkij pedig a legnagyobb belarusz traktorgyár sztrájkját vezette. Egy Nobel-díjas belarusz írót is kihallgatásra idéztek be: Szvjatlana Alekszievicsnek szerdán kellett volna színt vallania a hatóságok előtt, de megtagadta a válaszadást. „Isten őrizz, hogy vér folyjon. A meg�-

győzés erejével kell győznünk” – mondta újságíróknak. Alekszievics szerint a belarusz ellenzék nem annyira erős, hogy külső segítség nélkül rendezni tudja a politikai vitát a kormányzattal.

Mindhárman vezető szerepet töltenek be a múlt héten megalakult Ellenzéki Tanácsban, ami Lukasenka szerint magához akarja ragadni a hatalmat.

Bár az ellenzéki vezetők többsége külföldre menekült, vagy őrizetben van, Lukasenka továbbra sem képes megszilárdítani a hatalmát. A belarusz legfelsőbb bíróság kedden visszautasította Cihanouszkaja kérését, hogy semmisítsék meg a hivata-

losan elfogadott választási eredményeket, de a tömeg továbbra is minden nap az utcákra vonul.

A több ezres tüntetések vezetését most a tanárok vették át, akik kedden az oktatási minisztérium elé szerveztek tüntetést. Lukasenka korábban megfenyegette a tanárokat, hogy akik nem kormánypártiak, azoknak számolniuk kell azzal, hogy elveszítik az állásukat. „Azért jöttem, hogy a tanárok ne féljenek, hogy az ő hangjukat is meghallják, és akkor is dolgozhassanak, ha nem értenek egyet a kormánnyal” – mondta Szvetlána, egy irodalomtanár a The Guardiannek. A belarusz rendőrség több mint het-

ven embert vett őrizetbe a keddi és szerdai tüntetések során, szerda este pedig a különleges erőket (OMON) is bevetették.

Lukasenka „patkányoknak” nevezte a tüntetőket, és azt állítja, külföldről pénzelik a megmozdulásokat. Az állami tévében katonai egyenruhában jelent meg, és fegyverrel a kezében biztosította híveit arról, hogy felveszi a harcot az ellenállókkal. „A megfélemlítés nem fog működni. Nem engedünk” – mondta Cihanouszkaja az Európai Parlament keddi ülésén egy videóüzenetben.

Eközben egyre több megrázó részlet derül ki a tüntetések első napjait követő meg torlásról.

Az ENSZ riportere, Nils Melzer elmondta: a szervezet 450 korábbi fogvatartottól gyűjtött bizonyítékokat arra, hogy megkínozták a tüntetőket. Tucatnyi embert zsúfoltak két- vagy négyfős cellákba,

FOTÓ | MTI, AP

Lukasenka továbbra sem bír a népharaggal

és válogatás nélkül erőszakoltak meg férfiakat és nőket gumibottal. „Az ilyen szintű brutalitás még belarusz szinten is példátlan” – írja levelében az ENSZ. Az ügyvédek szerint az emberek nem tudják feldolgozni a történteket. „Az emberek megtörtek, félnek kimenni az utcákra, vagy elmenni az orvoshoz” – mondja eg yikük a The Guardiannek.

Az Euromaidan Press is embertelen körülményekről számolt be, egy szavazatszámlálónak jelentkező lányt még az eredmények előtt őrizetbe vettek, és 50 másik nővel kellett összezsúfolódnia egy négyfős cellában.

A belarusz rubel értéke eközben rekordalacsonyra csökkent az euróval és a dollárral szemben. A valutaváltók előtt sorok állnak, sokan biztosabb valutában szeretnék tartani a pénzüket.

Vámosi Ágoston

Szüksége van egymásra Oroszországnak és Belarusznak Az EU-tagállamok, és Moszkva is ütközőzónaként tekint a térségre, viszont utóbbihoz köti az államszövetség.

Hetek óta tartanak a zavargások a belarusz városok utcáin, de Moszkva – Minszk legszorosabb szövetségese – egyelőre nem adott nyílt katonai segítséget a rendfenntartáshoz. Mivel a belarusz ellenzék elmondta, hogy ők is folytatnák az együttműködést Oroszországgal, a Kremlnek nem feltétlen érdeke, hogy mindenáron Lukasenka maradjon hatalmon. Katonák nem érkeztek, viszont a belarusz állami tévében orosz újságírók kezdtek dolgozni, miután az előző stáb felmondott a propagandaszerű közvetítés miatt.

A nyugati országoknak viszont egyensúlyozniuk kell: csak an�nyira szabad beállniuk az ellenzéki mozgalom mögé, hogy még ne váltsák ki Oroszország válaszlépését. „Belarusz az egyetlen állam, ami államszövetségben van Oroszországgal. Ez a legszorosabb kapcsolatot jelenti” – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Pesti Hírlapnak. „Oroszország ütközőzónaként tekint rá, védelmi szempontból jelentős, hiszen Oroszországnak Európa felé nincsenek természetes határai.

Napóleon és Hitler is ebből az

irányból támadta meg az Orosz Birodalmat, illetve a Szovjetuniót. Belarusznak ezért sokkal szorosabb gazdasági, politikai, t á r s ad a l m i k apc sol at a v a n Oroszországgal, mint a vele határos európai uniós tagállamokkal” – tette hozzá.

Az Európai Unió külügyminiszterei csütörtöktől kétnapos rendkívüli találkozót tartanak Berlinben, és akár 15-20 befolyásos belarusz vezetőre is szankciókat vethetnek ki. A múlt heti videókonferencia után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt ígérte: rövid időn belül kivetik

a szankciókat azokra, akik felelősek az országszerte elszabadult erőszakért, az elnyomásért, és a választási eredmények meghamisításáért. Stephen Biegun amerikai helyettes államtitkár hétfőn Vilniusba látogatott, ahol Cihanouszkajával tárgyalt. Az ellenzéki vezető elmondta: a tüntetéseknek nincs geopolitikai háttere, Oroszországgal és az Európai Unióval szemben is semlegesek. „Oroszország megítélése a belarusz társadalom szemében pozitív, ezért úgy kell kezelniük ezt a válságot, vagy úgy kell beavatkozniuk, hogy a belarusz társadalom ne forduljon el tőlük” – mondta Tálas.

Biegun később Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt, Lavrov pedig kiemelte: az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak nem kellene nyomást gyakorolnia Belaruszra, még szankciókon keresztül sem. „Lengyelország és a balti államok

is ütközőzónaként tekintenek Belaruszra. Rájuk Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, ezért nekik az lenne a jó, ha Minszk függetlenedne Moszkvától. Jelenleg viszont egymásra van utalva a két állam, ezt az ellenzék is pontosan tudja, és az Európai Unió is tudomásul veszi.

Nem valószínű, hogy ez rövidvagy középtávon megváltozik.

Az, hogy a nyugati országok beavatkoznak, csak Lukasenka narratívája” – mondta Tálas.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök elmondta: Lengyelország beengedett több tucat, lengyel vízummal nem rendelkező fehérorosz üldözöttet, akiket egyszerűsített eljárásban fogadnak be. Morawiecki a kórházi hálózat átalakítására kérte az egészségügyi minisztert, hogy befogadhassák a keleti határ túloldaláról érkezőket.

V. Á.

{ PESTIHIRLAP.HU } • 12 • 2020. AUGUSZTUS 28 • PÉNTEK

TV-MŰSOR I augusztus 28. péntek 15:55 Egy csodálatos asszony Filmsorozat I/18.

17:05 Barátok közt Filmsorozat 10019-10020.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Fókusz

20:10 A Konyhafőnök Gasztroreality 20.

Amatőr szakácsok tömegei igyekeznek lenyűgözni ételeikkel Fördős Zét és a Michelin-csillagos séfeket, Sárközi Ákost és Rácz Jenőt, hogy bekerüljenek a Konyhafőnök versenyébe.

22:20 Barátok közt Filmsorozat 10019-10020.

23:00 Doktor Murphy Filmsorozat III/16.

00:05 RTL Híradó - Késő esti kiadás 00:40 Akasztófa Thriller (2015)

15:40 Kegyetlen város Filmsorozat 51.

16:45 Remények földje Romantikus filmsorozat 166.

18:00 Tények Hírműsor 18:45 Tények Plusz

19:45 Mintaapák Fikciós sorozat 102.

A négy apa története tovább folytatódik, a nézőket pedig az eddiginél is fordulatosabb és még több izgalmat ígérő epizódok várják.

20:20 Love Bistro Gasztro-reality műsor 22:30 A Piramis Game-show 00:15 Magánnyomozók II. Doku-reality sorozat 22.

01:20 Doc Martin Filmsorozat 02:20 Bűnös Chicago V. Akciófilm-sorozat V/1

16:00 Don Matteo - IX. évad IX/26/21 17:00 Gasztroangyal 18:00 HÍRADÓ 18:25 Nemzeti Sporthíradó 18:45 Fogd a kezem!

I/151/136 19:40 Rex felügyelő VI. évad

20:30 A Tenkes kapitánya 13/3 21:05 Gyilkosságok Franciaországban 11/11 22:35 Kenó 22:45 Jesse Stone - A bostoni hasfelmetsző esete 00:15 Don Matteo - IV. évad IV/24/1 01:15 Hat nővér I/130/128 02:10 Fülszöveg

14:30 Tűzparancs Akciófilm (1996) 17:00 Non-stop Akciófilm (2014)

19:00 Az utolsó cserkész Akciófilm (1991) Főszereplők:Bruce Willis, Damon Wayans, Halle Berry, Chelsea Field. A gyilkosság szálai egy korrupt politikushoz és egy focicsapat tulajdonosához vezetnek.

21:00 Csillagközi invázió Sci-fi akciófilm (1997) 23:25 Penge 2.

Akciófilm (2002) 01:45 Gunman Akciófilm (2015)

16:20 A hét mesterlövész Western (2016)

19:00 Wasabi - Mar, mint a mustár Akcióvígjáték (2001) Hubert (Jean Reno) a kelleténél kissé drasztikusabb módszereket alkalmazó rendőrfelügyelő. akire egykori japán szerelme, Miko aki rejtélyes körülmények között elhalálozott, különös hagyatékot hagyott.

21:00 Jason Bourne Akciófilm (2016) 22:55 Men In Black - Sötét zsaruk 3.

Sci-fi-vígjáték (2012)

SPORT 1 16:45 Kézilabda MOL-Pick Szeged – PPD Zagreb Felkészülési mérkőzés, Szeged M4 SPORT 17:45 Vízilabda Dunaújvárosi Egyetem-Maarsk Graphics - BVSC-Zugló Diapolo DIGI SPORT 1 20:55 Labdarúgás Lyon – Dijon Ligue 1

15:30 Doktor House Drámasorozat II/23-24 17:15 Castle Krimisorozat II/12 18:05 A mentalista Krimisorozat III/24 19:00 Észbontók 20:00 Észbontók

21:00 Bosszúállók: Ultron kora Akciófilm (2015) Amikor Tony Stark újra életet akar lehelni a parkolópályára állított békefenntartó programba, nem minden sikerül a tervei szerint. A Föld legnagyobb hőseinek, ezúttal a legvégső megmérettetésen kell helytállniuk, mivel a bolygó sorsáról van szó.

23:50 Az örömapa Vígjáték (1991)

16:00 Baywatch Kalandfilmsorozat VI/14

17:00 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat X/2-3 Hector Romero kibérelhető bungalóiban találnak egy vérbefagyott hullát. Az áldozatról hamar kiderül, hogy pénzért nyújtott erotikus szolgáltatásokat gazdag nőknek, akik szinte sorban álltak az ajtajánál.

A nyomok alapján arra következtetnek, hogy többen is megpróbálták megölni a férfit.

19:00 Halálos fegyver Akcióvígjáték-sorozat III/13 20:00 Dr. Csont Krimisorozat VII/8-9 22:00 Gyilkos elmék Krimisorozat X/13 23:00 Nyomtalanul Krimisorozat V/10-11

TV-MŰSOR I augusztus 29. szombat 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 09:15 Bakugan Animációs kalandfilmsorozat 9.

09:40 Teleshop 10:40 ÉletmódKalauz 11:15 Autogram Autósmagazin 225.

11:50 Édesítő Női életmódmagazin 81.

12:20 Magnum Akciókrimi-sorozat II/15.-16.

14:35 Castle Krimisorozat VII/18.

15:40 Már megint te Vígjáték (2010) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 19:00 Fókusz Plusz 20:00 A mi kis falunk Vígjátéksorozat IV/14.

21:00 Támadás a Fehér Ház ellen 3.: A védangyal bukása Akcióthriller (2019) 23:10 Legenda Krimi (2015)

06:00 TV2 ANIMÁCIÓ Rajzfilmek () 09:25 Trendmánia Stílusmagazin 09:55 Innovátor 10:30 Bitter magazin Magazinműsor 11:00 Poggyász Utazási magazin 11:35 RAID - A törvény nemében Akcióvígjáték (2016) 13:50 Stepfordi feleségek Vígjáték (2004) 15:50 Columbo: Columbo farkast kiált Krimi (1990) 18:00 Tények Hírműsor 18:55 Tények Plusz

19:55 PappaPia Romantikus vígjáték (2017) 22:20 Kész katasztrófa Vígjáték (2015) 01:00 Patti Cake$ Filmdráma (2017)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:50 Magyar Krónika 07:20 Hazajáró 07:50 Térkép 08:20 Noé barátai 08:50 Divat & dizájn 09:25 Nálatok, laknak állatok?

10:00 Balatoni nyár 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:50 Jó ebédhez szól a nóta 13:20 Hölgyek öröme - II. évad II/8/3 14:20 A Durrell család - III. évad III/8/6 15:10 Gázolás 17:00 Gasztroangyal 18:00 HÍRADÓ 18:25 Nemzeti Sporthíradó 18:40 SzerencsePerc 18:45 Szerencse Szombat 19:40 Nicolas az iskolában 21:15 Mama 23:00 Kenó 23:10 Csak színház és más semmi (2. széria) I/6/4

05:10 Stratton Akciófilm (2017) 07:10 Magic boys Kalandvígjáték (2012) 09:00 Maugli, a dzsungel fia Kalandfilm (1994) 11:15 A kincses sziget Kalandfilm (1990) 13:50 A három testőr Kalandfilm (2011) 15:55 Pénz beszél Thriller (2005) 17:50 Az acélember Akciófilm (2013)

20:30 Tűzgyűrű Akciófilm (2013) 23:00 Csillagközi invázió Sci-fi akciófilm (1997) 01:25 Looper - A jövő gyilkosa Akciófilm (2012)

05:25 Hull a pelyhes 2 Vígjáték (2014) 07:20 Bunyó karácsonyig Vígjáték (1994) 09:30 A Madagaszkár pingvinjei Animációs vígjáték (2014) 11:20 Holnapután Katasztrófafilm (2004) 13:45 Transformers: A bukottak bosszúja Sci-fi akciófilm (2009) 16:45 Wasabi - Mar, mint a mustár (2001)

18:40 Warcraft: A kezdetek Akció-kalandfilm (2016) 21:00 Hitman: A 47-es ügynök Akciófilm (2015) 23:00 A hét mesterlövész Western (2016) 2)

EUROSPORT1 13:55 Kerékpár World Tour Francia kerékpáros körverseny 1. szakasz SPÍLER1 TV 16:45 Labdarúgás Angol labdarúgó szuperkupa: Arsenal FC – Liverpool FC M4 SPORT 20:30 Labdarúgás Paksi FC – Mezőkövesd Zsóry FC OTP Bank Liga

06:10 Jóbarátok Vígjátéksorozat III/13-17 08:35 Agymenők Vígjátéksorozat I/1-2 09:35 Sütimester – Repeta Reality 11:25 Az elveszett ereklyék fosztogatói Kalandfilmsorozat III/17-18 13:20 Doktor House Drámasorozat II/20-22 16:05 Coco Animációs film 18:15 Bosszúállók: Ultron kora Akciófilm (2015)

21:00 Demóna Kalandfilm (2014) Demóna bosszúból megátkozza ellenfele újszülött kislányát, Csipkerózsikát.

22:55 A Zodiákus Amerikai thriller (2007)

04:00 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXIV/8-10 06:55 Spongyabob Kocka nimációs nadrág A vígjátéksorozat I/2-3 07:55 A Vaslady Film (2011) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat III/14-15 12:00 CSI: A helyszínelők Krimisorozat X/9-10 14:00 Privát kopók Filmsorozat I/2 15:00 Született detektívek Krimisorozat IV/12-13 17:00 Gyilkos ügyek Krimisorozat VI/3-4

19:00 Csak szex és más semmi Vígjáték (2005) 21:00 Anyád napja Vígjáték (2005) 23:00 A tanár Filmsorozat II/1-2

TV-MŰSOR I augusztus 30. vasárnap 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 09:10 Bakugan Animációs kalandfilmsorozat 10.

09:40 Teleshop 10:40 A Muzsika TV bemutatja! Zenés szórakoztató összeállítás 162.

11:10 Kalandozó Utazós életmódmagazin 54.

11:45 Doktor Murphy Filmsorozat III/15-16.

13:55 A magányos lovas Kalandfilm (2013) 16:40 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXIII/12.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás

18:50 Rampage - Tombolás Akciófilm (2018) 21:00 Red Akcióvígjáték (2010) 23:20 Jackie Chan: Első csapás Akcióvígjáték (1996) 01:10 CSI: A helyszínelők Krimisorozat V/10.

06:00 TV2 ANIMÁCIÓ Rajzfilmek 10:10 Fald Fel! Gasztro-műsor 10:40 Több mint TestŐr - Best Of 2020 Nyár 11:15 Super Car Autós magazin 11:45 Életmódi Életmódmagazin 12:20 Design műhely Dorogi Gabriellával 12:50 Street Racers - Formula E magazin 13:25 A smaragd románca Kalandfilm (1984) 15:50 Egy kutya négy élete Kalandvígjáték (2017) 18:00 Tények Hírműsor 18:50 Sztárban sztár Élő show-műsor

06:00 06:40 06:50 08:05 12:00 12:00 12:55 13:30 14:20 14:30 16:00 16:10 17:00 17:25 18:00 18:45

HÍRADÓ Kenó Balatoni nyár Vallási műsorok Déli harangszó HÍRADÓ Jó ebédhez szól a nóta Univerzum Édes anyanyelvünk Három csengő Hatoslottó sorsolás Hogy volt?!

Mozogj otthon!

Borbás Marcsi HÍRADÓ Egynyári kaland 6/5 -6

20:35 A három testőr Afrikában 22:05 Tejfehér és vérvörös 23:45 Kenó 23:55 Desperado 22:00 Nyughatatlan özvegyek Thriller (2018) 00:55 Víkend Thriller (2014)

05:10 Tomboló szél Kalandfilm (1996) 07:40 Maugli, a dzsungel fia Kalandfilm (1994) 09:50 A kincses sziget Kalandfilm (1990) 12:25 A három testőr Kalandfilm (2011) 14:30 Pénz beszél Thriller (2005) 16:25 Álomháború Akciófilm (2011) 18:30 Tűzgyűrű Akciófilm (2013)

21:00 Dunkirk Háborús akciófilm (2017) 23:00 A fegyvertelen katona Háborús akciófilm (2016)

M4 SPORT 15:10 Forma–1 Belga Nagydíj – Futam SPORT 1 20:00 Darts Premier League 12. állomás, Milton Keynes DIGI SPORT 1 20:55 Labdarúgás Brest – Marseille Ligue 1

05:10 Don Camillo Vígjáték (1983) 07:50 Godzilla Sci-fi akciófilm (1998) 10:30 Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (2008) 12:55 A hobbit: Smaug pusztasága Fantasztikus kalandfilm (2013) 16:30 A majmok bolygója: Forradalom Sci-fi (2014) 19:00 Jason Bourne Akciófilm (2016)

21:25 Deadpool Akcióvígjáték (2016) 23:40 A Nap könnyei Háborús akciófilm (2003)

06:00 Jóbarátok Vígjátéksorozat III/18-23 08:50 Agymenők Vígjátéksorozat I/3-4 09:45 Sütimester – Repeta Reality 10:40 Sütimester – Repeta Reality 11:40 Doktor House Drámasorozat II/23-24 13:30 Hé, haver, hol a kocsim?

Vígjáték (2000) 15:05 Az örömapa Amerikai vígjáték (1991) 17:20 Agymanók Animációs film (2015) 19:10 Demóna Kalandfilm (2014)

21:00 Szárnyas fejvadász 2049 amerikai-kanadai-angol film (2017) 00:15 Gyilkosság a Fehér Házban Amerikai akcióthriller (1997)

04:55 CSI: A helyszínelők Krimisorozat X/9-10 06:55 Spongyabob Kocka nimációs nadrág A vígjátéksorozat I/4-5 07:55 Az ember, aki ismerte a végtelent Film (2015) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó III/16-IV/1 12:00 Született detektívek Krimisorozat IV/12 13:00 Gyilkos ügyek Krimisorozat VI/3-4 15:00 Négy esküvő és egy temetés Filmsorozat 15:55 Négy esküvő és egy temetés Filmsorozat

16:50 Szerelem kölcsönbe Vígjáték (2011) 19:00 Anyád napja Vígjáték (2005) 21:00 Túl szexi lány Vígjáték (2018) 23:10 Volt egyszer két Németország - 86 Akciókalandfilm-sorozat II/5

•

• 13 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

SUDOKU Írjon az ábrák üres négyzeteibe 1 és 9 kö‑ zötti számokat úgy, hogy a sorokban, az oszlopokban, és a 3x3‑as kis négyzetek‑ ben minden szám csak egyszer szerepelhet!

GyerekSarok

Kiadja a Global Post Hun Kft.  Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató  Szerkesztőség: 1037 Budapest, Seregély utca 17.  Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Felelős szerkesztő: Pion István Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond  E-mail: info@pestihirlap.hu Hirdetésfelvétel: sales@pestihirlap.hu  Laptulajdonos: Milkovics Pál, Brit Media Kft. | milkovics@pestihirlap.hu

{ PESTIHIRLAP.HU } • 14 • 2020. AUGUSZTUS 28. • PÉNTEK

A magyarság szereti vonszolni a történelmét. Évtizedeken, évszázadokon át. Történelmi emlékezetünk telve van tragédiáktól terhes eseményekkel, melyek újra és újra visszaköszönnek az alkotásokban, melyek mégis, valahogy ritkán tudnak igazán működni, és üzenni a befogadónak.

A Trianon-emlékmű sem mindenkinél érte el a célját.

Utánanéztünk, vajon miért lehet ez, miközben korábbi, hasonló eseteket is felidézünk a közelmúltból.

Maradjunk még a legtöbbet emlegetett történelmi traumánknál, a trianoni békeszerződésnél, melynek idén van a századik évfordulója, amiről számtalan módon igyekeznek megemlékezni.

Erre készült el a már említett Kossuth téri emlékmű, de hamarosan, egészen pontosan december 1-jén, a román nemzeti ünnepen mutatja be a Székesfehérvári Balett Színház a Trianonról szóló balettelőadást, melyet az az L. Simon László írt, aki a második Orbán-kormány idején többek közt a kultúráért felelős államtitkári tisztséget töltötte be.

Ugyanakkor nagy ívű, trianoni témájú előadás már korábban is volt: 2018 júniusában, a Hősök terén mutatták be Koltai Gábor rendezésében a Trianon rock­ operát, melyet később a köztévében is leadtak. Az előadás kritikai visszhangja kifejezetten negatív volt, azóta nem nagyon szokták emlegetni sem a Trianon-művek közt, sem pedig Koltai életművében.

Trianon témában valószínűleg a közeljövőben további művek várhatók, hiszen a művészek megsegítésére hirdetett „Köszönjük, Magyarország!” pályázaton, a zeneszerző kategóriában a maximum igényelhető 300 000 fo-

rintnyi támogatás fejében „a támogatottnak a trianoni évfordulóra reflektáló zeneművet kell komponálnia”.

Rozsda és álló idő De egyáltalán, mennyire feladata a művészetnek, hogy a történelmi emlékezettel foglalkozzon? „Semennyire – nyilatkozta lapunknak Bárány Tibor filozófus és kritikus. – A művészetnek nincsen »feladata«. Nekünk, olvasóknak és nézőknek persze lehetnek (tematikus vagy másféle) elvárásaink – amelyeknek aztán a konkrét műalkotások vagy megfelelnek, vagy nem. De aggodalomra semmi ok, a történeti emlékezet formálása hagyományosan fontos, nagy projektje a mindenkori magyar művészetnek, különösképpen az irodalomnak – szóval, ha mégis lenne ilyen »feladat«, a kortárs műalkotások magas színvonalon teljesítik.”

A kulcsszó tehát a „projekt”, hiszen, ha megnézzük ezeket a műveket, azt látjuk, hogy elsősorban valamiféle programnak akarnak megfelelni. Emlékeznek még az Időkerékre? A furcsa építményt 2004-ben az EU-csatlakozás mementójaként emelték

az 56-osok terén, melybe több mint 200 millióval szállt be az állam. A homokóraként is funkcio­ náló emlékművet eredetileg az ezredfordulóra készítették volna el, de jócskán megcsúszott. Sajnos ezzel is az a gond, mint a legtöbb hasonló emlékművel: küllemre elég csúnyácska, nem igazán érthető, mit akar szimbolizálni, ráadásul a benne lévő hat tonna üvegszemcse sem pereg, mivel már senki sem forgatja át évenként.

Csak egy kicsit kell arrébb sétálnunk, hogy megtekintsük a szintén számtalan vita tárgyát képező 56-os emlékművet. A különféle méretű, egyre sűrűsödő vasoszlopokból álló emlékmű a forradalom 50. évfordulójára készült, és több száz millió forintot különített el rá az állam. A konstrukció számos meglepetéssel szolgál, ha az ember már előre tudja azokat. Például az ékszerű oszlopok teteje 56 fokos szögben lett lecsapva, ám erre nem valószínű, hogy bárki magától is rájön. Ahogyan az is érdekes – és számtalan hír szólt róla az átadáskor –, hogy az emlékmű az elején rozsdás levet eresztett minden esőzéskor, amely az alkotók szerint szándékos, hiszen a megtisztulást jelképezi. Csak-

56-OS EMLÉKMŰ - FORRÁS I YURLICK - SHUTTERSTOCK

Államilag finanszírozott történelmi emlékezet

hogy ezzel az emlékműre fordított összeg is megnövekedett, mivel a rozsdás folyadékot elég sűrűn kellett takarítani.

Állam versus autonómia Ám a metaforikus ábrázolás nem biztos, hogy probléma. Miként Bárány Tibor a Pesti Hírlapnak kifejtette: „Önmagában az, hogy egy emlékmű nehezebben adja meg magát az értelmezésnek, nem feltétlenül probléma, sőt.

Hiszen ez azt jelenti, hogy az alkotónak sikerült elkerülnie a didaktikusságot – azaz az emlékmű nem pusztán mechanikusan közvetít valamilyen ideológiai-politikai »üzenetet«. Persze az erős, autonóm művészi gesztusokhoz nincs szükség sokszorosan áttételes, túlbonyolított jelentésszerkezetre: létezik egyszerű, hatásos nem-ideologikus művészet is. Gondoljunk csak Can Togay és Pauer Gyula budapesti holokauszt-emlékművére, a Cipők a Duna-partonra. A kérdés az, hog y a »nyitott műként« funkcionáló emlékmű képes-e valóban tartalmas, izgalmas értelmezéseket megalapozni, vagy a »homályosság« pusztán a művészi alibizés jele: az alkotó így akart kibújni az állami megrendelő által ráruházott feladatok alól. A művészi felelősség elhárítása a (párt)állami emlékezetpolitika kontextusában – szomorú történetek ezek.”

K ívá ncsia k volt u n k, hog y akadnak-e egyáltalán olyan művek, amelyek mindenfajta görcs és megfelelési kényszer nélkül nyúlnak hozzá a történelmi emlékezethez. Bárány Tibor az irodalomban találta meg ezt a terepet: „Szerintem rengeteg ellenpélda akad, legalábbis az irodalom területén mindenképpen.

Gondoljunk csak a Hévíz folyóirat és a Cser Kiadó két »alternatív történelmi« novellaantológiájára (A másik forradalom, 2016; Nézzünk bizakodva a múltba!, 2020), vagy éppen Szécsi Noémi, Márton László, Láng Zsolt, Tompa Andrea, Darvasi László, Závada Pál – és még hosszan sorolhatnám – történelmi vagy kvázi-történelmi regényeire. A történelmi krimi (Baráth Katalin, Kondor Vilmos, Hász Róbert és mások) felfutásáról nem is beszélve.

A komoly állami támogatásból elkészült, reprezentatívnak szánt, »ünnepi« filmek, színpadi produkciók és emlékművek ügye persze más tészta. Az alkotók úgy érzik, hogy politikai megrendelést kell teljesíteniük, vagy legalábbis valahogyan viszonyulniuk kell a megrendelő elvárásai­ hoz (adott esetben kijátszva azokat) – és ez szükségképpen korlátozza a művészi autonómiájukat. Ceterum censeo: az állam (vagy a politikai közösség) kulturális téren rossz megrendelő.

Nem csoda, hogy ilyen körülmények között ritkán születik jelentős művészet.”

Svébis Bence

•

• 15 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. AUGUSZTUS 28. PÉNTEK

{S P O R T }

FOTÓ I MOHAI BALÁZS - MTI

SPO RT@ PEST I H I RL AP. H U

A sakk Oscar-díjas királynője A sakkfenomén, akire nehéz jelzőket találni. Három éve az ENSZ női egyenjogúságot szorgalmazó nagykövete. Életműve tanúbizonyság arra, mire képes a zseniális, alázatos és kitartó elme. Nem nehéz kitalálni: minden idők legsikeresebb női sakkozójáról, Polgár Juditról van szó, aki júliusban ünnepelte születésnapját, október 10-én pedig hatodszor rendezi meg az általa alapított Világsakkfesztivált. Mert szerinte a sakk összeköt.

Rengetegen emlékszünk arra, amikor a Polgár lányok a nyolcvanas években üstökösként robbantak be a kissé áporodott magyar miliőbe. Ismerjük a legendát is: 1973-ban, egy lakótelepi kis szobában indult útjára a Polgár-csoda. A fiatal házaspár, Polgár László és Klára asszony úgy döntöttek, hogy sakkfenomént nevelnek lányaikból. Mesenézés vagy babázás helyett napi 10-12 órát sakkozott Zsuzsa, Zsófi és Judit, majd jöhetett az erőnléti edzés, legtöbbször pingpongoztak sakk után. Polgáréknál nem ünnepeltek születésnapot vagy karácsonyt, semmiféle földi hívság nem terelhette el a lánykák figyelmét a pepita táblától. Rengetegen irigyelték a bogarasnak tűnő csodacsaládot, csúnya pletykákat terjesztettek a túl szigorú atyáról, vagy arról, hogy a gyámhatóság is fente a fogát a magántanuló kislányokra. Bár ezek mind alaptalanok voltak, tény, hogy a lányok hírből se ismerték a klasszikus gyerekkort, cserébe viszont minden idők legeredményesebb női sakkozóivá váltak.

A X. kerületi Sakkszövetség titkári pozícióját töltöttem be 1973 és 1986 között, bizonyos Bakos Mátyás elnök és Veres László főtitkár társaságában. A mi triónk

volt az első, akik támogattuk ezt a módfelett újszerű hozzáállást.

1973-ban a legidősebb lány, az akkor 4 éves Zsuzsa mutatkozott be az MTK margitszigeti csónakházában, ahol a sakk szakosztály éppen nyári edzéseket tartott.

A nyolcvanas években már hatalmas sakkélet ment a kőbányai Pataky művházban. Judit 1981-től járt ide sakkozni, legelőször 5 évesen játszott minősítőversenyen, már az MTK igazolt sakkozójaként. Egyszer az asztalához léptem, hogy én is játsszak vele egyet. Miután igent mondott, a holland védelem egyik agyafúrt változatát választottam ellene. Magabiztosan mosolyogtam, hiszen ezt a sakkváltozatot akkoriban már sehol se játszották.

A harmadik lépés után rám nézett a hatalmas barna szemeivel, és ennyit mondott: „Sanyi bácsi, nekem ez a parti már ide, a fülem mögé se kell.” Majd mondanivalóját nyomatékosítandó, rá is mutatott a füleire. A dolgok rendje és módja szerint meg is nyerte a játszmát az akkor 7 éves kislány, a négyszer annyi idős sakktitkár ellen.

Formabontó sakkrendezvény volt az is, amikor a rendszerváltozás első percében, 1989. október 1-én Polgár Judit és nővérei 100 táblás számítógépes sakkszi-

multánt adtak a Műcsarnokban.

A három testvér és a 100 kiválasztott sakkozó is számítógépen játszott, Déri János és Vágó István műsorvezetésével, én pedig versenybíró voltam.

De inkább ízlelgessünk néhány adatot Judit döbbenetes életrajzából. Más még a babákat fésülgette, ő 9 éves korában megnyerte első nemzetközi versenyét. 12 és 14 évesen korosztályos világbajnok lett a fiúk között, szintén 12 évesen pedig nővéreivel, valamint Mádl Ildikóval, a magyar sakktörténelem során első ízben női olimpiai bajnokságot nyertek Theszalonikiben.

15 évesen és 4 hónaposan minden idők legfiatalabb nemzetközi nagymestere lett.

1988-ban és 1990-ben is sakk­ olimpiai bajnok lett, egyéniben és csapatban egyaránt.

Juditra jellemző, hogy akár gyaloghátrányból is bármikor női világbajnok lehetett, 1989 és

2015 között vezette a női világranglistát, ám őt ez kevésbé izgatta, mindig férfiak között játszott.

Máig némi fintor ül az arcára, amikor arról az egyértelmű csalásról faggatják, amit 1994-ben Garri Kaszparov a linaresi sakktornán, a „sakk Wimbledonján” követett el az akkor 17 éves sakkozónővel szemben. A hírhedt partiban, bár Kaszparov állt nyerésre, amikor az orosz meggondolatlanul és rosszat lépett, szabálytalanul visszatette a kiinduló helyére a figurát. Judit tanácstalanul nézett körbe, kereste a bírókat, de valószínűleg lefagyott, és nem szólt senkinek, így nem óvta meg a partit a világbajnok ellen. Másnap azonban kitudódott az eset. Kaszparov nagy ellenfele, Anatolij Karpov azonnal rárepült a sztorira, és segített előkeríteni a videófelvételt, amin egyértelműen látszik a világbajnok ballépése.

A sakkfanatikusok emlékezhetnek arra a Polgár-Szpasszkij partira is, amit 1993-ban a budapesti Marriott Hotelben játszott Bobby Fischer legnagyobb ellenfele és az akkor már állócsillagként ragyogó magyar lány. Judit elmesélése szerint a játék előtt Szpasszkij megpróbálta módosítani a pénzdíjak elosztását. Eredetileg abban állapodtak meg, hogy a győztes 60, a vesztes 40 százalékot kap, Szpasszkij azonban a végkimeneteltől függetlenül inkább fifti-fiftit szeretett volna. Miután a bajnoknő ezt visszautasította, mondván, kell az izgalom a nézőknek is, az orosz géniusz megorrolt rá. Innentől ott tett keresztbe, ahol csak tudott.

Azt találta ki, hogy Judit játszma közben ne mehessen mosdóba, hozzanak inkább a sakktábla mellé mobilvécét. A 17 éves nagymesternő tűrte egy ideig a megaláztatást, de ezen a ponton felajánlotta, ha ennyire nem bízik benne, akkor kísérje el valaki vécére. Így is lett, Judit csak bírók kíséretében mehetett ki, és méltó revansot vett ellenfelén. Több mint 1000 sakkrajongó előtt végül 5,5-4,5 arányban verte meg a kekec Szpasszkijt.

Polgár Judit, az egyik legnagyobb magyar, a sakktörténet legjobb női játékosa éppen 6 éve, 2014 augusztusában jelentette be visszavonulását az aktív játéktól.

12 éves korától 26 éven át a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt, ez a férfi és a női világranglistát tekintve is rekordnak számít mind az életkorát, mind a világelsőség hosszát tekintve.

Nyolcszor kapta meg a Sakk-Oscar-díjat, 2001-ben pedig az évszázad női sakkozójának járó Sakk-Oscart is átvehette.

Minden magyar kislány, aki sakktáblához ül, Polgár Judit akar lenni. 2000 óta boldog házasságban él, két gyermek édesanyja. A sakktól azonban esze ágában sincs eltávolodni. Sakkpalota-programja általános iskolások számára teszi elérhetővé, érthetővé és szerethetővé ezt a 32 figurás játékot. Az általa alapított és rendezett Világsakkfesztiválon pedig – a tervek szerint – idén októberben vehetünk részt a Magyar Nemzeti Galériában és az online térben egyaránt.

Száraz Sándor

{ PESTIHIRLAP.HU } • 16 • 2020. AUGUSZTUS 28. • PÉNTEK

AMIT JÓ, HA TUD A HÉTVÉGÉRŐL

Martin Luther King 1963. augusztus 28án mondta el Van egy álmom… kezdetű beszédét.

A Beatles 1966. augusztus 29-én adta utolsó hivatalos koncertjét.

A második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án Észak-Erdély ismét Magyarország fennhatósága alá került.

Krúdy Gyula a Margitszigeten: irodalmi séta vasárnap 15 órától, gyülekező a szabadtéri színpadnál, a részvétel 2800 forint.

Hétvégén is marad a napközbeni 30 fokos hőség, de már szombaton is lehetnek záporok, zivatarok, vasárnap pedig szinte biztos.

2020

5

DOLOG,

08. 28-30.

A prototípust Hexának nevezik, és augusztus 20-án a magasba is emelkedett – számolt be róla a Rakéta.hu. A Hexát a texasi LIFT Aircraft fejlesztette, a projekten magyar mérnökök is dolgoztak. A cég még áprilisban jelentette be az együttműködését a hadsereggel, a „légitaxira” a légierő a különleges egységek, vagyis a kommandósok miatt tartana igényt. Egy ilyen eszköz ugyanis remekül tud teljesíteni ott, ahol egy vertikális felszállásra képes, ám hagyományos légi­

FORRÁS I LIFT AIRCRAFT

MAGYAROK FEJLESZTETTEK „LÉGITAXIT” AZ AMERIKAI LÉGIERŐNEK jármű elbukik: ezzel ellentétben a rotoros drón gyors, félig automata irányítású és nagyon csendes. Azonban az együttműködés nem is igazán a kommandósokról szól, inkább az a cél, hogy az államtól független cégeknél olyan fejlesztéseket indítsanak el, amelyek révén vertikális felszállásra és horizontális repülésre is alkalmas légi járművek készülnek. A program kapcsán a magánvállalatok egymással versengenek a hadsereg tesztrepülésein.

FRANCIÁUL NEM LESZNEK NÉGEREK A TÍZ KICSI NÉGERBEN pelt. A dédunoka szerint Agatha Christie mindenekelőtt szórakoztatni akarta az olvasóit, és távol állt tőle, hogy bárkit is megbántson. A regény, ami eredetileg a Ten Little Niggers címet kapta, 1938-ban született, a francia fordítás pedig 1940-ben jelent meg.

Az Egyesült Államokban a krimit

A CÍMZETT ISMERETLEN Miért Király a Király utca?

Királyról kapta nevét a Király utca? Netán a királyságról általában? A Pesti Hírlap sorozatában ismert utcák és terek kevésbé ismert névadóit mutatjuk be.

„A legpestibb utca” – ez a felirat áll a Király utca egyik tűzfalára festve –, és ha már itt tartunk, a tűzfal is nagyon pesti jellegzetesség. A szófordulat Krúdy Gyulától származik, aki a Király utca 49-ben lakott. De mit is jelenthet ez a legpestibb kifejezés? A Király utca tényleg magába foglal egy nagy adagot a pestiségből, a jó és a rossz fajtából egyaránt: a változatos méretű és állapotú házakat, a szűk járdákat, a turistákat, a helyie-

ket, az időseket, a fiatalokat, a 4-6-os villamost, a 70-es és 78as trolit, a Deák teret és a Városligeti fasor villáit is.

A Király utca nagyon sokat változott az idők során, sőt az elmúlt két évtizedben is, éppen erről beszéltünk nemrég egy barátommal: 20 éve még gettót és kopott házfalakat, tíz éve még olcsó, egyetemisták által látogatott szórakozóhelyeket találtunk itt, most pedig már drága romkocsmákat, fine dining

éttermeket és hömpölygő külföldi tömegeket. Elég, ha csak azt nézzük meg, hogy az ikonikus Wichmann kocsma helyére egy fancy pizzázó költözött.

A Király utca mégis mindig nagyon pesti maradt.

Bár elsőre az lenne a logikus, hogy a Király utca nem valamelyik egykori királyunkról kapta a nevét. De akkor kiről vagy miről? A megfejtés: az angol királyhoz cégérezett fogadóról, a König von Engellandról nevezték el még a 18-19. század fordu-

évtizedekig az And Then There Were None címmel adták ki. Magyar fordításban Tíz kicsi katona vagy Tíz kicsi indián címmel is megjelent. A könyvben szereplő Néger-sziget elnevezését is megváltoztatták, az új francia fordításban már a Katona-sziget meghatározás szerepel.

KIRÁLY (MAJAKOVSZKIJ) UTCA A NAGYKÖRÚT FELÉ NÉZVE 1976-BAN FORRÁS I MAGYAR RENDŐR - FORTEPAN

AZ 1939-ES ELSŐ KIADÁS

Agatha Christie Tíz kicsi néger című krimijének új francia fordításából kihagyják a néger szót.

A könyvet ezentúl Ils étaient dix (Tízen voltak) címmel forgalmazzák majd – jelentette be a világhír ű regény író dédunokája, James Prichard. A néger szó az eredeti szövegben 74-szer szere-

lóján. Azonban rosszul írták az utcanevet, ugyanis Engelische König Gassénak, azaz Angyali Király utcának nevezték el, amit végül csak 1810-ben korrigálták Englische König Gasséra, azaz Angol Király utcára. 1820tól Drei Könige Gasse, azaz Három Király utca volt egészen 1874-ig, amikor is az utcák ne-

vét magyarosították, és már csak a rövidebb, Király utca nevet írták a táblákra. Egészen 1950-ig hívták így, amikor Majakovszkij szovjet költő nevét vette fel, 1990-ben pedig visszakapta a Király utca nevet.

Zelki Benjámin