Pesti Hírlap 07.24.

Kocsmák az összeomlás szélén – Túlélheti-e Pest a turisták hiányát?

10

2020 | 07 | 24

HÉTVÉGI KIADÁS

Győzelem?

3

Kiadók nyomás alatt

4

Nem csak nemzeti borítékok

8

Irány Európa

15

{ PESTIHIRLAP.HU } • 2 • 2020. JÚLIUS 24. • PÉNTEK

{V É L E M É N Y }

Demeter Szilárd A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója

A könnyűzene és a kultúrharc

Kezdjük talán szerény személyemmel. Két hobbim van, az írás és a zenélés. Ezt megelőzi két szenvedélyem, az olvasás és a zenehallgatás.

Mindkettőben mindenevő vagyok, egyaránt tudom élvezni Rilkét és Nesbót, Pilinszkyt és Kondor Vilmost, vagy Bartókot és a HBB-t. Oké, a mulatóst annyira nem bírom, de el tudom fogadni, ha mások arra bolondulnak ki.

Maga a zenélés elég korán megérkezett az életembe, gitárral és klasszikus fuvolával kezdtem, majd véletlenszerűen jött az írás (nem szabad első novellával rögtön novellapályázatot nyerni, mert akkor a szerkesztőségek nem hagynak kibúvót, muszáj lesz megírni a másodikat, és ha egyszer egy üzlet beindul...). Egészen későre sikerült „leküzdenem” magam basszusgitárossá.

Ma a mentális egészségemet úgy óvom, hogy egy rockzenekarban alapozok négy húron.

Mindez érdektelen lenne az olvasó számára, ha nap mint nap nem szembesülnék azzal, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként, miniszteri biztosként azt senki nem hányja a szememre, hogy szépirodalmat művelek, de az valamiért nagyon csípi egyesek szemét, hogy bas�szusgitározom. Én pedig nem értem, hogy miért. Illetve dehogynem, ezért is vállaltam el, hogy a miniszteri biztosi portfóliómat kiegészítsük a magyar könnyűzenével is. És ezért írtam meg egy szűk szakértői stábbal szűk egy hét alatt azt a magyar könnyűzenei stratégiát, ami nem volt. Már ez is önmagában elég ok lett volna.

Mondjuk, ezzel egyesek vitatkoznak, szerintük nem kell logikus összefüggésrendszerben végiggondolni a lehetőségeket, mert a könnyűzene olyan, mint a gyom a lakótelepen, felüti a fejét, oszt’ nő magától. Mások a piac szentségét hirdetik, ama bizonyos „láthatatlan kéz” eligazítja, amit el kell, majd a fogyasztó eldönti, mire ad ki pénzt, mire nem, és aki nem tudja eladni a produkcióját, az váltson pályát. Megint mások az állami beavatkozástól félnek. Hogy majd jön a hatalom, és a támogatásért cserébe elköteleződést kér (érdekes módon az államtól/kormányzattól ódzkodók másfajta hatalomtól nem tartanak an�nyira, nem kritikusak azokkal szemben, simán behajlanak olyan ideológiáknak, amelyek sokkal erőszakosabban határozzák meg, miről mit kell helyesen gondolni, de ez mellékszál). Aztán vannak még azok, akik szerint tök jó, hogy végre fölkerült a radarra a zeneipar problémája is, csak ne Demeter csinálja, mert ő ilyen meg olyan.

Mindegyik ellenző álláspontban található részigazság, mindegyiket végiggondoltuk, kivéve a Demeter-kérdést, a felkért szakértők elfogadták, hogy olyan vagyok, amilyen, mert mi mást tehettek volna, én kértem fel őket.

Ezek közül az állami szerepvállalás a legneccesebb kérdés. Szükséges-e belépnie az államnak a tömegszórakoztatás területére? Legalább két okból igen: az egyik a szabályozás kérdése az állampolgárok védelme érdekében (lásd pl. a korhatárt jelző karikák az audiovizuális tartalmaknál). Ezzel összefügg az edukáció területe, vagyis a nevelés kérdése. Mindkét belépési pont borítja az értéksemleges állam liberális eszméjét.

Vagyis: egy jól behatárolható politikai közösség (adófizető állampolgárok) hatalmi gépezete (kormány) nem lehet értéksemleges. Hogy milyen értékalapon szerveződik egy ilyen konstrukció (ország), azt az alkotmányban szokás rögzíteni.

Amikor tehát nekiláttunk a könnyűzenei stratégia összerakásának, akkor nem az aktuális jogszabályi környezetet vettük figyelembe, hanem az Alaptörvényben rögzített értékhorizontot, és az ebből következő felelősségi köröket és vállalásokat. Érték-e az anyanyelvű kultúránk? Érték. Érték-e a velünk együtt élő, államalkotó nemzetiségek kultúrája? Érték. Érték a Kárpát-medence öröksége, érték mindaz, amit kissé homályosan ugyan, de az „európaiság” fogalmával szoktunk megnevezni. Nem azért érték, mert minden más civilizációnál és kultúránál jobbak vagyunk, hanem azért, mert ez a miénk, ezt csiszoltuk ös�sze magunknak. Párezer évünk benne van. Számunkra élhetőnek bizonyult. A magam részéről nem szívesen cserélném le ködös utópiákra.

Vagyis véleményem szerint bizonyos esetekben az államhatalom beleszólhat tartalmi kérdésekbe. Ha pl. valaki más bőrszínű embertársaink meggyilkolására buzdít egy zenés videóklipben, azt általában társadalmi egyetértés közepette a hatóságok előállítják. Nálunk, a nyugati kultúrkörben. Máshol nem biztos. Vagy ha valaki kiskorúakkal való fajtalankodásról csinál zenét, azt ugyancsak büntetőjogi felelősségre vonják, nagyon helyesen. Nálunk, a nyugati kultúrkörben.

Máshol nem biztos, hogy hasonló a tűréshatár. És még sorolhatnám, de ennyiből is kitetszik, hogy a művészeti szabadságnak is vannak határai, mégha a művészek ezeket a határokat előszeretettel feszegetik is, mert művészek. Szóval mielőtt még önfeladó módon kiájulnánk a másság imádatától, először gondoljuk végig, élhető-e számunkra az a más. Pláne most, a szobordöntögetők korában. Az a vita rólunk szól. Arról a nyugati kultúráról, amelynek alapértékeit a magyar Alaptörvény is tartalmazza. És higgyék el nekem, lesz ebből még könyvégetés is. Mi is próbáltuk korábban, éltünk olyan korszakokat, amikor embereket küldtünk máglyára, szobrokat döntöttünk, könyveket égettünk, és nem lett tőle jobb a világ. De legalább tanultunk belőle (valamen�nyit). A jelenkori szobordöntögetők sem tűnnek

okosabbnak nálunk, vagyis nem lesz jobb a világ, és számomra még az is kérdéses, hogy tanulnak-e, tanulunk-e belőle.

Nem véletlenül tolom ki ennyire az értelmezési keret határait. Rólam szokás azt állítani, hogy „kultúrharcot” folytatok. Ilyen értelemben igen.

Védem, védjük azt, ami a miénk. És ennek a kultúrharcnak az egyik elsődleges terepe a „szórakoztatóipar”. Egy globális marketinggépezet elképesztő mennyiségű pénzzel, tudással és professzionalizmussal éppen azokat az alapértékeket bontogatja, amelyek ma megszervezik a mindennapi életünket. Gondoljunk csak a #metoo-mozgalomra. Anélkül, hogy a szexuális zaklatás problémájának realitását és fontosságát tagadnám, lépjünk kettőt hátra, és nézzük meg, hogy mi történt: egy jól felépített médiakampány következtében ijesztően gyorsan felülírták a jogfogalmunkat. A nyugati kultúra jogbiztonsága azon alapszik, hogy nálunk a vádlottat mindaddig megilleti az ártatlanság vélelme, amíg a bűnösségét nem bizonyítják. Ez ment a kukába, sok embert, karriert tettek tönkre bemondás, később valótlannak bizonyult vádaskodás alapján.

Amikor tehát nevelésnek fordítom az edukáció fogalmát, akkor arra gondolok, hogy a szórakoztatóipar magyar tartalmainak ezen kultúrkörön belül van szerepük, ezt kéne erősíteniük. Ami nem azt jelenti, hogy ne lehetne akár Magyarországon is ez ellen beszélni – csak arra nem kell adóforintokat szánni, mert minek fizessük az ellenségeinket. És ha ezt elfogadjuk közös premisszaként, ti. hogy a nyugati kultúra szerves részeként tekintünk az anyanyelvi kultúránkra, ebben élünk, onnan kezdve az árnyalatok kérdésével az államnak (kormányzatnak, miniszteri biztosnak, Demeternek) tartalmi szempontból nincs dolga. Ideológiai-politikai meggyőződéstől függetlenül a tehetség és a minőség térnyerését kell elősegítenünk, és a teljesítményt díjaznunk. Azt kell lehetővé tennünk, hogy minél szélesebb körben, lehetőleg minden társadalmi csoport számára lehetőségeket biztosítsunk, valamint elérhetővé tegyük ezeket a tartalmakat. Ezt neveztük „társadalmiasítás”-nak. (Értem én, hogy ez csak egy ’i’ betűben különbözik a „társadalmasítás” rosszemlékű gyakorlatától, más szóval a kollektivizálástól, de a kettőt nem kéne összekeverni.)

Amennyiben a kormány elfogadja a könnyűzenei stratégiát, és biztosítja hozzá a forrást, akkor tehát nem jobboldali lesz az A-dúr, hanem lehetőleg minél több helyen felcsendül. És ha valaki Cisz-dúrban akar dalt írni, hát vigye a hét keresztjét. És az lenne az igazán kívánatos, hogy ezt az utolsó mondatot minden olvasó értse.

•

• 3 • { PESTIHIRLAP.HU }

FOTÓ | FRANCOIS LENOIR – MTI, EPA, REUTERS POOL

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

Megúszta a szigorú jogállamisági feltételeket Magyarország Sosem látott pénzeső zúdulhat a tagállamokra a következő években, de töredékére csökkentették az egészségügyi programra szánt pénzt, és új adót is fizethetünk januártól.

Maratoni, ötnapos tárgyalás után sikerült megegyeznie az Európai Tanácsnak az EU következő hét­ éves költségvetéséről. A tagálla­ mok 1074,3 milliárd euróból gaz­ dálkodhatnak 2027-ig, és ezt egé­ szíti ki a 750 milliárd eurós vál­ ságkezelő csomag. Utóbbinak ré­ sze egy 390 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás, és egy 360 milliárd eurós hitellehető­ ség, ehhez pedig az Európai Bi­ zottságnak kötvényeket kellett ki­ bocsátania, története során elő­ ször. Hónapokkal korábban el­ képzelhetetlen volt, hogy az EU-tagállamok közösen fognak hitelt felvenni, a koronavírus-jár­ vány okozta válság azonban átír­ ta a terveket. Nehezítette a meg­ egyezést, hogy az Egyesült Ki­ rályság kilépésével évente tízmil­ liárd euró bevétel esett ki a közös kasszából. Az Európai Bizottság júliusi előrejelzése szerint idén 8,3 százalékos visszaesés várha­ tó az európai gazdaságban, tehát a tagállamok vezetői kénytelenek voltak alkalmazkodni egymás­ hoz, hogy minél hamarabb meg­ köthessék az alkut – az alkut, amely Orbán Viktor szerint még a focinál is fontosabb.

Éles ellentétek

A tárgyaláson kiélesedtek az észa­ ki és déli országok közötti ellen­

tétek. Mark Rutte holland minisz­ terelnök fokozatosan átvette Da­ vid Cameron korábbi szerepét: a „fukar négyes”, vagyis a nettó befizető országok szószólójaként azért harcolt, hogy a déli orszá­ gok ne kapjanak vissza nem térí­ tendő támogatást. Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svéd­ országnak nem éri meg, ha az unió támogatások formájában ad pénzt, hiszen így nekik is többet kell befizetniük. A két legnagyobb gazdasággal rendelkező ország, Németország és Franciaország ja­ vaslata pedig az volt, hogy 250 milliárd euró hitel mellé 500 mil­ liárd euró támogatást osszanak szét a tagállamok között.

A nettó befizető országokat vé­ gül azzal vették rá a vissza nem térítendő támogatásokra, hogy az éves költségvetési visszatéríté­ seket példátlanul magasra emel­ ték: a németeknek évente 3,7 mil­ liárd euróval kevesebbet kell befi­ zetni a közösbe, és a hollandok­ nak is 1,9 milliárddal. Így szüle­ tett meg végül a 390-360 arány a támogatások és a hitellehetőség között, utóbbit 2028 és 2058 kö­ zött kell visszafizetnie azoknak a tagállamoknak, akik élnek vele.

A kölcsön több mint egyharmada, 129 milliárd euró Olaszországé, mellé 82 milliárd eurót a támoga­ tásból is kapnak.

Még közel sincs vége

A költségvetési tervet az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, várhatóan októberben fognak róla dönteni. Egy szerdai ötpár­ ti közleményben ugyan üdvözöl­ ték a megegyezést, de azt is leír­ ták, hogy nem értenek egyet a ho­ mályos jogállamisági feltételek­ kel, és azzal sem, hogy a kuta­ tás-fejlesztésre és a klímavéde­ lemre a tervezettnél kevesebbet szánt a Tanács.

Az 1074,3 milliárd eurós alap­ költségvetés legnagyobb részét a mezőgazdaságra és felzárkózta­ tásra szánják, ez pedig Magyaror­ szágnak előnyös. A mezőgazda­ sági költségvetés 336,4 milliárd eurót tesz ki, ebből 258,6 milliár­ dot közvetlenül a gazdák között osztanak szét a következő hét év­ ben. A kohéziós alap 330 milliárd euró. Meglepetés lehet, hogy az unió első közös egészségügyi programját, az Európai Bizottság által javasolt EU4Health progra­ mot töredékére vágták vissza.

A tervezett 9,4 milliárd euró he­ lyett a tárgyalások utolsó szaka­ szában 1,7 milliárd euróra csök­ kent az erre fordítható összeg.

A kutatás-fejlesztésre 80,9 milli­ árd eurót szánnak. Ez ugyan több mint amennyit az előző ciklus­ ban fordítottak rá, de kevesebb, mint amit a Bizottság javasolt.

Az Európai Bizottság részben új adók kivetésével ellensúlyozza a 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást. Ilyen például a 2021. január 1-jétől fizetendő műanyaghulladék-adó, amit a nem újrahasznosított műanyaghulladék után kell fizetni. A digitális adó is új bevételt jelent, ezt 2023. január 1-jétől tervezik kivetni a techcégekre.

A források kifizetését most elő­ ször kötik jogállamisági feltételek­ hez, igaz, ezek a feltételek a terve­ zettnél enyhébbek, és többféle­ képpen értelmezhetőek. Ha a Bi­ zottság úgy látja, hogy Magyaror­ szágon sérül a jogállamiság, ak­ kor az Európai Tanács minősített többségének, 15 ország vezetőjé­ nek kell megszavaznia, hogy a for­ rásokat elvonják. Ráadásul a meg­ egyezés része egy „vészfék” is, amit bármelyik ország meghúz­ hat, ha úgy látja, hogy egy másik tagállamban nem megfelelően költik el az uniós pénzt. Ebben az esetben is az Európai Tanács dönthet a további felhasználásról.

Vámosi Ágoston

Az Európai Tanács megegyezésében pontosan így szól a többféleképpen értelmezhető, jogállamiságról szóló rész. „Az unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni. Az Európai Tanács hangsúlyozza az unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát.”

{ PESTIHIRLAP.HU } • 4 • 2020. JÚLIUS 24. • PÉNTEK

{R I P O R T }

Olvasók mindig lesznek:

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

Covidos kiadó -mustra Közel két és fél hónapra majdnem teljesen leállt a könyvpiac: bezártak a boltok, számtalan beharangozott megjelenést el kellett halasztani. Június elején mindenhol újra kinyitottak a könyvesboltok, ismét beindult a könyvvásárlás és ezzel együtt a könyvkiadás is, valamint – ha minden jól megy – szeptemberben megtartják a nyáron elmaradt könyvhetet is. A Libri Kiadói Csoportot, a Líra Csoportot és a Pozsonyi Pagonyt kérdeztük, hogyan vészelték át az elmúlt időszakot, és miként készülnek a jövőre.

A könyvesboltok márciusi bezárása miatt mindegyik kiadó kénytelen volt elhalasztani a legtöbb tervezett megjelenéseit. Miként Sárközy Bencétől, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatójától megtudtuk, a Libri, a Helikon, a Jelenkor, a Park és Kolibri kiadó ebben az időszakban is kihozott pár címet, többek közt Margaret Atwood legelső regényét, Az ehető nőt, az Unortodoxot Deborah Feldmantól (melynek sorozatváltozata épp a korlátozások idején debütált a Netflixen) és Selyem Zsuzsa novelláskötetét, melynek címe véletlenül telibe talált: Az első világvége, amit együtt töltöttünk. A júniusban megtartott online Margó Fesztiválra pedig már kifejezetten készültek és több, korábban tervezett könyvet is megjelentettek a rendezvényre, illetve a rendezvényt követő hetekben – többek közt Tompa Andrea, Cserna-Szabó András,

Szentesi Éva és Fiala Borcsa regényét –, tehát teljesen nem állt le a könyvkiadás a könyvesboltok zárvatartása alatt sem.

A Pozsonyi Pagonynál azonban kicsit más a helyzet. Miként a Pesti Hírlap megtudta, bár az összes értékesítési pont bezárt – köztük a Pagony tíz boltból álló üzlethálózata is –, a kiadó gyorsan reagált a helyzetre, és „értékesítési és marketing szempontból teljes mértékben az online csatornákra koncentráltunk, rengeteg kreatív kezdeményezést indítottunk el, amelyek segítségével Pagonytartalmakat, kikapcsolódási lehetőségeket kínáltunk a gyerekes családoknak, és ezek nagyon pozitív hatással voltak saját webshopunk értékesítési eredményeire is; a karantén hónapjai alatt átlagosan több mint két és félszer annyi könyvet értékesítettünk online, mint az előző év azonos időszakában a webboltunkban.”

Nincs akkora forgalom az online térben A webshopok bevétele azonban korántsem képes pótolni a bolti kiesést. Amellett, hogy Magyarországon még mindig nem annyira elterjedt a neten való rendelés, a könyvek esetében ezt tovább nehezíti, hogy kifejezetten egy olyan termékről beszélünk, amit jobb szeretnek a vásárlók kézben tartani, mielőtt megvásárolják. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki betér egy könyvért a boltba, sok esetben végül többet vásárol, ha végigsétál a polcok közt. Ezt a webshop nem képes kiváltani.

A Líra Csoportnál csak minimális növekedés mutatkozott a webshopban, és még a könyvesboltok eladása sem éri el az ilyenkor megszokott mértéket az újranyitás óta. Sárközy Bence viszont ar-

ról beszélt lapunknak, hogy az online rendelésekben kifejezett növekedést tapasztaltak, de a kieséseket ez nem képes pótolni.

Csökkentett üzemmód Az elmúlt időszakban számtalan munkahely megszűnt, szinte egyik napról a másikra. A kiadóktól viszont úgy tudjuk, elbocsátások nem, csak ideiglenes bércsökkentések voltak. Miként a Líra Csoport mondta: „Számos munkakörben (a bolthálózatnál és a kiadóinknál is) kényszerűségből csökkentenünk kellett a napi munkaidőn, ezzel párhuzamosan pályáztunk az állami bértámogatásra is. A csökkentés nagysága munkakörönként is eltérő volt, annak függvényében, hogy az adott feladatokat milyen mértékben érintette a vírus okozta visszaesés.

•

• 5 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

Boltjaink szerencsére már visszaálltak a normál ügymenetre.”

A Libri Kiadói Csoportnál nem pályáztak állami támogatásra, igaz – tudtuk meg Sárközy Bencétől – lehetőséget kaptak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagkiadóiként, hogy a szakmai szervezeten keresztül a KELLO (azaz a Könyv­tár­ellátó) vásárolhasson a készleten lévő c ímeikből. Miként mondja, „a válság okozta nehézségeket igyekeztünk úgy kezelni, hogy minden alkalmazottunk és minden partnerünk (műfordítók, korrektorok, nyomdák stb.) ki legyen fizetve. Ez azért is fontos, mert a tavaszi hónapokban is új megbízásokat adtunk, a kollégáink is végezték a munkájukat a home office keretei között, hiszen vannak kiadásra váró könyveink, mert amikor kiadási jogot veszünk – legyen az magyar szerző műve vagy világirodalmi cím –, nem hónapokra, hanem évekre tervezünk.”

A Pagonynál elsősorban a bolti eladókat érintette a veszélyhelyzet miatt kialakult állapot, ám a dolgozóktól itt sem vált meg a cég, miként nyilatkozták: „változtattunk a munkakörökön, de ez is csupán

időleges változás volt, már minden a normál rend szerint történik.”

Szeptemberben könyvhét?

Mivel a nyár folyamán – a rendkívüli állapot miatt bevezetett új szabályok miatt – nem lehetett megtartani a Könyvfesztivált és az Ünnepi Könyvhetet, ez utóbbi rendhagyó módon szeptember 17. és 20. közt kerül megrendezésre, a szokásos helyszínen, a Vörösmarty téren (persze, csak ha addig nem változik a jelenlegi járványhelyzet).

A Líránál óvatosak, bár szeretnének minél több címet kihozni a rendezvényre, közben számolnak az esetleges második hullámmal is, és azzal, hogy egyes könyveik meg jelenése tovább fog csúszni. A Libri Kiadói Csoportnál ennél derűlátóbbak, de az óvatosság náluk is jellemző: „Most annyit tehetünk, hogy nagyon alaposan átgondoljuk a második félév kiadási terveit, így a szeptemberi könyvheti megjelenéseinket is. A korábban tervezettnél biztosan nem adunk ki több könyvet, akkor sem, ha tavasszal bizonyos

{R I P O R T }

megjelenések el is maradtak.

Igyekszünk úgy optimalizálni, hogy a szerzőknek és a vásárlóknak is jó legyen, de két lábbal a földön maradjunk. A szeptemberi könyvhéten már biztosan olvasható lesz Térey János önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca vagy Rubik Ernő könyve, A mi kockánk. Náray Tamás új művét – Volt egyszer egy varrodám – is hatalmas várakozás övezi. A Park Kiadónál jön Elena Ferrante új regénye, A felnőttek hazug élete, aminek a nemzetközi premierje, így a magyar kiadása is – szintén a járványhelyzet miatt – szeptember 1-re tolódott. A Helikonnál az év egyik legjobban várt címe lesz Presser Gábor önéletrajza, a Presser könyve. A Kolibri Kiadónál Tittel Kingának, a Mesélő Budapest írójának új könyve már augusztusban megjelenik. Az idegenvezetőként dolgozó szerző ezúttal A Duna kincsei címmel írt zsebkönyvet, amely a belföldi nyaralásokhoz lehet ideális. A kiadói csoport minden műhelye képviselteti magát a rendhagyó őszi könyvhéten, de a korábbiaktól eltérően nem külön-külön standokon, hanem 2-3 közös pavilonban találják meg az olvasók kínála-

tunkat. Legalábbis ez a tervünk, reméljük a vírushelyzet nem hiúsítja meg a rendezvényt” – mondta Sárközy Bence. A Pagony is több kiadvánnyal tervez, új kötettel jelentkezik Dániel András, Harcos Bálint, Kerékgyártó István, Kiss Judit Ágnes, Szabó Borbála, Vadadi Adrienn, Vörös István és Wéber Anikó is.

Summa summarum A kialakult helyzetnek, az elmúlt hónapoknak mindegyik kiadó szerint megvoltak a maga tanulságai, amiket a későbbiekben érdemes felhasználni. A Líránál épp a vírushelyzet kiszámíthatatlansága mutatott rá arra, hogy milyen változtatásokat érdemes eszközölni a napi munka szervezésében. A Pagonynál úgy nyilatkoztak, hogy „mind a könyvkiadás, mind a könyvek értékesítése terén a siker kulcsa az, ha ismerjük a közönségünket, és az ő kérdéseikből, igényeikből indulunk ki, azokra igyekszünk választ adni – ez az alapja a hosszútávú sikernek és a váratlan helyzetekre történő megfelelő alkalmazkodásnak.”

Svébis Bence

Tudatos döntések a nyári hőségben 2020-ra az ártalomcsökkentés kifejezés új értelmet nyert: szervezetünk, testi-lelki harmóniánk megőrzésének kulcsa lett – nem mellesleg pedig jól felfogott, közös, társadalmi érdekünk. Nincs ez másképp a nyári időszakban sem.

Sokan diétával készülnek a nyárra, melynek elengedhetetlen része a méregtelenítés. Ehhez hozzá tartozik az emésztőrendszer tisztítása, az alvás minősége és a mennyisége is. Ha tökéletes formába akarunk kerülni, akkor oda kell figyelnünk a szervezetünkre és a normális, tápanyagokban gazdag étkezésre is.

Tisztítókúrával például nem csupán a fogyókúrát segíthetjük, hanem az egészségünket is támogathatjuk. Önmagában azonban a tökéletes alak elérése nem elegendő, hiszen épp a nyári időszak kellemes velejárója a szikrázó napsütés, amikor akár már pár percet töltve az erkélyen vagy a teraszon a tűző napon könnyen lepirulhat a bőrünk. Magyarországon a daganatos betegségek közül a bőrrákos esetek száma nőtt a legnagyobb arányban az elmúlt években.

Ezért fokozottan figyeljünk az UV-sugarakra: tavasztól őszig minden reggel kenjük be magunkat napvédő krémmel, azokat a testrészeinket, amelyeket nem fed ruha. És ha már félünk az UV-sugárzás okozta ártalmaktól, miért ne csökkent-

hetnénk a dohányzás ártalmait is – a magunk és a környezetünk számára is? Ennek első legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.

Ne csak magunkért, a körülöttünk élőkért is!

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. A legtöbben azonban a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfájással, szédüléssel járhat – tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett szintén fontos

tény az is, hogy a dohányosok nem csak magukat veszélyeztetik cigarettázáskor.

A füstben keletkezett káros anyagok a környezetükben lévőkre is ártalmasak.

A kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja a dohányzás mellőzése, a már kialakult szokás esetén pedig a dohányzásról való mielőbbi leszokás.

Ilyen módon nemcsak saját szervezetét kíméli meg a dohányos az ártalmaktól, de a környezetében lévőket sem teszi ki kockázatnak.

Egyre több tanulmány készül a témakörben, amelyek sorra bizonyítják be, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte. Ez pont annyi, mintha 1800ban a világ teljes népessége dohányzott volna. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.

Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszo-

kást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.

Azonban azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem teszik le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamelyik füstmentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a környezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújtanak, mivel közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek. Így amellett, hogy kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.

Fontos, hogy már számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotin

só felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszú távú hatása sem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

•

• 6 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

FOTÓ | PESTI HÍRLAP

{V É L E M É N Y }

Főpolgármester a Sport szelet reklámjából

A 25 felettiek jó eséllyel emlékeznek az ezredfor­ duló emblematikus reklámfigurájára, népies ne­ vén a „Sport szeletes reklámhősre”. A reklám – műfaja ellenére – kifejezetten népszerű volt, hi­ szen szerethető karakterének szerencsétlenke­ dései szimpátiát váltottak ki a nézőkből. A rek­ lámok főszereplője ugyanis nem értette meg a szuperhősök krédójának igazságát: „a nagy ha­ talom nagy felelősséggel jár”. Így bár megnöve­ kedett erejét jóra akarta használni, mégis min­ dig csak bajt okozott. Félreértette a helyzetet, s vis�­ szadobta a hőlégballonból kidobott ballasztokat, így az végül lezuhant. Ugyancsak félreértésből több autót is elpusztított; sportkocsik, rendőrau­ tók és limuzinok kötöttek ki végül a tenger fene­ kén vagy a szakadék alján. Inkább ne is segített volna.

Nem csak az autók iránti vélt vagy valós ellen­ érzések adják a párhuzamot az egykori reklám­ hős és Karácsony Gergely főpolgármester között. Úgy tűnik, mintha Budapest főpolgármestere sem tette volna magáévá a hatalom és a felelős­ ség összefüggéseit leíró elvet. Így egészen közel­ ről nézhetünk végig több, a reklámok hangulatát idéző vesszőfutást.

Sajnos mindez a való életben közel sem olyan szórakoztató. A hatalommal járó felelősség ma­ gasztos elvnek tűnik, de a hétköznapokban el­ sősorban a jól elvégzett (apró)munkát jelenti.

Egy város vezetése nem merül ki a megnöveke­ dett figyelemben, a számos megszólalási lehető­ ségben és az elvi állásfoglalásokban. A városve­ zetés egyben adminisztrációs-közigazgatási fel­ adat is, azaz olyan aprómunka, amelyet napról napra alaposan és aprólékosan el kell tudni vé­ gezni. Ez a feladat a „dicsőség nélküli győzelem” terepe, de csak ez után következhet bármi más, ami több ennél. Ez a felelősségteljes aprómun­ ka pedig egyelőre nem erőssége a mostani vá­ rosvezetésnek.

Itt van például a csepeli gerincút ügye, amely­ ben a dél-pesti kerület azért esett el EU-s forrá­ soktól, mert a főváros hibás pályázatot nyújtott be. Közelebbről: az igényelt források jogcímhi­ vatkozása hibás volt, ezért az Európai Bizottság illetékes szerve nem támogatta a projektet. Ez egy olyan hiba, amelynek a hivatali út végére ki kellett volna derülnie. Lehet, hogy egy referens nincs tisztában minden körülménnyel, de azért van­ nak osztályvezetők, főosztályvezetők, alpolgár­ mesterek és maga a főpolgármester, hogy az ilyen hibák kiderüljenek. Ez a hiba jelen esetben nem derült ki időben, s ennek következményeit mind­ annyian viseljük.

Hasonlóan érthetetlen volt az az eset, amikor a legnagyobb járványveszély idején a főváros a tömegközlekedési eszközök járatszámának csökkentése mellett döntött. Az eredmény két­ ségbeejtő volt: amikor leginkább szükség lett vol­ na az emberek közötti távolságtartásra, akkor csúcsforgalmat idéző zsúfoltság alakult ki a met­ rókon és a buszokon. Nehéz a történteket más­ képp értelmezni, mint hogy olyan átgondolatlan döntés született, amely a budapesti lakosok egészségét veszélyeztette.

Ugyancsak a mai napig érthetetlen a Pesti Úti Idősek Otthonának ügye. Minimum elgondolkod­ tató az emberéleteket követelő hanyagság, de ami igazán érthetetlen, az a felelősség paródiá­ ba csapó elhárítása. Először azt állították, hogy volt orvos az idősotthonban, aztán kiderült, hogy mégsem. Ezt úgy magyarázták, hogy a járvány­ helyzet miatt távolról ügyelt (?!). Komikus is len­ ne, ha épp nem velünk történne mindez.

Hasonlóan érthetetlen, bár bizonyára a jószán­ dék vezérelte lépés lett volna a hajléktalanok előbb Csepelre, majd a Fővárosi Önkormányzat épületébe költöztetése. A baloldali vezetés már hatalomra kerülése előtt hitet tett a hajléktala­ nok megsegítése mellett. Ennek fontosságát

egyébként a politikai jobboldal is vallja, legin­ kább a cél érdekében felhasznált eszközöket te­ kintve van különbség a két oldal között. A fővá­ ros által választott eszközök viszont nem segítet­ ték a célok elérését. Az elhelyezés nehézségei mutatták meg, mennyire nem készítették elő a szó­ ban forgó döntést: elmaradtak az ilyenkor szük­ séges egyeztetések a helyi, valamint a szakmai felügyeletet biztosító szervekkel, pedig ezek meg­ léte minden közigazgatási döntés és kivitelezés szükséges feltétele. Nagyban is ezt látjuk: a köz­ területen lakást életmódként támogató szemlé­ let miatt a városban újra egyre több hajléktalan él az utcákon. Ez pedig – valljuk be – sem a haj­ léktalanok, sem a budapesti polgárok számára nem jó megoldás.

Végezetül ott van a Lánchíd ügye, amely kap­ csán lassan egy ország szurkol a fővárosnak azért, hogy sikerüljön kiírni a felújításhoz szükséges közbeszerzést. Tény, hogy 2020 tavasza számos feladatot rótt a kormányzatra és önkormányza­ tokra egyaránt, ez azonban nem jelenti, hogy a köz­ igazgatási alapfunkciókat ne lehetne és kellene ellátni. Különösen, ha az olyan nemzeti kincset érint, mint a Lánchíd.

Persze egy-két baki még akár bele is férne, ha lenne mellettük számos jól kivitelezett projekt és jól meghozott döntés. Mert bármilyen szóra­ koztató volt is a Sport szelet reklámja egykor, mégsem cseréltük volna le azt az esti filmre még vígjáték gyanánt sem. Hiszen ahogy az ember nem a főműsor helyett néz reklámokat, akkép­ pen válik csalódáskeltővé a fővárosi vezetés telje­ sítménye. Érdemes lenne pedig változtatni ezen a helyzeten, mert Budapest és egész Magyarország is ennél jóval meggyőzőbb teljesítményt érdemel.

Orbán Balázs a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára

(Lapunk felajánlotta a reagálási lehetőséget a Fővárosi Önkormányzatnak, ám nem kívántak élni vele.)

•

• 7 • { PESTIHIRLAP.HU }

FOTÓ | BODNÁR DÁVID

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

Palackposta hidrogénatomokkal

Drága Szerkesztőm, mit szól ahhoz, hogy meg fogunk halni? Én ezt 8 évesen egy dokumentumfilmből tudtam meg, melyben elmondták, hogy a Nap 5 milliárd év múlva vörös óriássá nő és megsemmisíti a bolygónkat. Elsírtam magam. Tudtam, hogy halandók vagyunk, de azt nem, hogy az mivel jár.

Néztem a nappalink bútorait és arra gondoltam, hogy 5 milliárd év múlva az a semmi, ami belőlem, a szekrényekből és a nappaliból marad, mind a Nap sztratoszférájában párolog el. Nyugtathatnám magam, hogy akkorra rég halott leszek egy lakhatatlanná vált bolygón, nem kéne, hogy zavarjon.

Mégis zavar, és azért zavar, mert nekünk utókort hazudtak. Nem a szobrok, nem a tankönyvek, nem az utcanevek kellenek nekem, ez az utókor halandó és romlékony, megeszi a savas eső, elfújja a történelem. Inkább arra vágyom, hogy ha leírok egy mondatot, festek egy képet, dallamot komponálok, akkor az dacolhasson az idővel és hathasson olyan emberekre, akik már réges-rég nem tudják, hogy én ki vagyok, de elolvassák, megnézik, meghallgatják és arra gondolnak, hogy ez milyen szép. Na ezt veszi el tőlem a mindent fölfaló Nap, és ez zavar engem.

Szerintem ez minden más embert zavar, de egyrészt ott az értelmezhetetlenül messzi jövő, másrészt a hatalmas erőhatásokkal dolgozó csillagunk, így mi mást lehetne tenni, mint elfogadni, hogy minden gondolat, minden nyelv, minden alkotás idővel atomjaira hullva belebukik a Napba.

Nem tudom, mi lesz a sorsom, miután meghalok, ahogy azt se tudom, mi volt a sorsom, mielőtt megszülettem. A testemet alkotó 7 kvadrilliárd atom egyike és másika honnan jöhetett?

Atomi családfám visszavezethető volna az ősrobbanás utáni első másodpercekig, az akkor létrejött protonok és elektronok álltak össze idővel csillagokká, melyek haláluk után hatalmas por-

felhőkkel szórták tele a világűrt, hogy belőlük újabb csillagok születhessenek, létrejöjjön a Naprendszer és a Föld, majd sok-sok élőlény használja fel ugyanazokat az atomokat, amik most az enyémek, de nálam is csak kölcsönben vannak. Az is meglehet, drága Szerkesztőm, hogy van olyan hidrogénatom bennem, ami 1 hónapja még Önben volt, vagy fordítva, most Ön használ tőlem származó atomokat, ez esetben kérem, vigyázzon rájuk, mert nekem fontosak. Halálom után visszakerülök Isten legósdobozába, hogy cseresznyefa legyen belőlem, virág, bogár, esőfelhő vagy tulajdonképpen bármi.

Az is lehet, hogy üzenet leszek. Tudja, egyegy hidrogénatomom a légkör legtetejéig röpül, az exoszférában más részecskékkel ütközik, eléri a szökési sebességet, kijut az űrbe és útnak indul.

Lehet, hogy atomból készült palackpostám elhagyja a Naprendszert, a csillagközi térben bolyong, amíg megérkezik valaki más naprendszerébe egy másik kor másik életében.

Nem tudom, mit írjak erre az atomra. Mit meséljek magunkról? Milyen vágyaim, milyen álmaim, milyen fájdalmaim számíthatnak évmilliárdos távlatokban? És mégis milyen nyelven írhatnék?

Ki lesz az utolsó, aki a legutolsó csillagok legutolsót pislanó fényénél még gondolni lesz képes?

Tegyük fel, hogy megírom egy évmilliárdok múlva élőnek, hogy a Formula–1 Magyar Nagydíjon 2020-ban a pilóták egy része letérdelt és mindegyikük „End Racism” feliratú pólót viselt.

Először el kell mondanom neki, hogy mit jelent 2020 az arab számrendszerben, mit értek az alatt, hogy 1 év, és hogyan tudja átszámítani a saját időszámítására azt, hogy az akkor már nem is létező Föld mennyi idő alatt kerülte meg az akkor már nem is létező Napot.

Majd elmagyarázom (eluniverzumozom), hogy mi és ki a magyar, amikor ebben még mi sem értünk egyet, de most egy üzenet kedvéért úgy te-

szek, mintha nem egy országnyi folyton veszekedő rokonság volnánk, hanem nemzet.

Végül megértetem valahogy olvasómmal, hogy miért köröznek a pilóták 70 körön át 900 lóerős gépekkel, bár több barátom sem érti, hogy ennek mi értelme van. És csak ezután beszélhetek arról, hogy miért gyűlöltük egymást a legváltozatosabb okokból, mely okok egyike az eltérő származás, kultúra és háttér, de felismertük a problémát, és a megoldás egy apró, de fontos lépése az a gesztus, amit a versenyzők megtettek azzal, hogy pólót viseltek és néhányuk letérdelt. Nem tudom, hogy bonyolítsam-e az üzenetem azzal, hogy ez annak ellenére is pozitív, hogy idén Aramco-feliratokkal szórták tele a pályákat és a versenysorozat rendszeresen diktatúrákba látogat, vajon hogyan értethetném meg olvasómmal azt, hogy mi az, hogy globális szennyező, mi az emberi jog és mi az, hogy képmutatás. Azt hiszem, távoli olvasóm a fejét csóválná, ha látná a jelszavakat, politikai mozgalmakat és az ügyből maguknak személyiséget faragókat, mert messziről csak annyi látszik belőlünk, hogy melldöngetve próbáljuk megoldani az általunk létrehozott problémákat. Nem ezt írom, mert félek, hogy kinevetne minket.

Inkább azt üzenem, hogy milyen jó szép lányokkal kapucsínót inni, barátom kislányának bábszínházműsorát megnézni, zenét hallgatni, frissen sütött mákos rétesnek kisfiús mosollyal örülni, tudja, az örökkévalóság fejfájására a jelen fájdalomcsillapítójával szerezni enyhülést. Ezeket az apró örömöket szeretném a hidrogénatomomra felírni, úgy hiszem, ezek épp elférnek rajta, talán nem számít, hogy lesz-e, aki megérti az üzenetem, talán csak az számít, hogy megírtam és hogy volt miről megírnom, talán csak an�nyit tudok üzenni, hogy léteztünk.

Vavrek Balázs

{ PESTIHIRLAP.HU } • 8 • 2020. JÚLIUS 24. • PÉNTEK

FOTÓ | POZSONYI ROLAND – PESTI HÍRLAP

{I N T E R J Ú }

Az európai költségvetés több mint a nemzeti borítékok összessége Közös hitel, műanyagadó, karbonvám: új szakaszába lép az Európai Unió. Orbán jóváhagyta a homályos jogállamisági feltételeket, de az uniós vezetők mélyebben bele akarnak látni, hova érkezik a pénz.

Zupkó Gáborral, az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetőjével, és Zúgó Liliánával, a képviselet gazdasági szakértőjével beszélgettünk.

Az Európai Tanács történeté­ nek egyik leghosszabb tárgyalá­ sán sikerült megállapodni a költ­ ségvetésről. Van esély arra, hogy megvétózza az alkut az Európai Parlament?

Zupkó Gábor: Nagyon örülünk, hogy a tagállamoknak sikerült megállapodni. Egy hosszú történet fontos fejezetéhez értünk, hiszen hétéves ciklusokban tervezzük a középtávú költségvetésünket. Hosszú megbeszélés és vita után jött létre az 1074,3 milliárd eurós javaslat a hétéves költségvetési keretre, és a 750 milliárdos Next Generation EU csomag.

Utóbbit 2023. december 31-ig kell lekötni; az összegből 390 milliárd euró támogatás, 360 milliárd euró pedig hitellehetőség. Az Európai Parlament társdöntéshozó ebben a kérdésben, tehát jelentős a szerepe. Néhány részletkérdésben, a programok méretében,

megfogalmazásában hallottam kritikusabb megjegyzéseket a Parlamentből, de összességében üdvözlik a megállapodást. Lesz a Parlament álláspontjában olyan, amit módosítani szeretnének, de nagy vonalakban támogatják ezt a költségvetést.

Magyarország örülhet a sikeres megegyezésnek?

ZG: Azt gondolom, hogy az európai költségvetés több mint a nemzeti borítékok összessége. Én merek hinni abban, hogy vannak európai célok, ez a költségvetés elsősorban ezeknek akar megfelelni. Megértem, hogy közben folyik a nemzeti borítékok számolása, hiszen a tárgyalási teljesítményt ezzel próbálják a tagállami politikai vitákban igazolni, vagy kritizálni. De engedjék meg nekünk, uniós tisztviselőknek, hogy a közös európai céloknak

•

• 9 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

örüljünk! Ráadásul a helyreállítási tervnek vannak olyan elemei, amiket később határoznak meg, például az idei GDP-változástól függően. Vannak olyan európai közös források, amelyeket nem közvetlenül tagállami alapon ítélnek oda, hanem kutatási projektek, vagy egyéni pályázatok alapján.

Hogyan értelmezzük a megegye­ zés jogállamiságról szóló részét?

ZG: A tagállami vezetők kiemelten fontosnak tartják a jogállamiság tiszteletben tartását, és a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszert kívánnak bevezetni. Ezt a feladatot a Bizottságnak adták, hogy intézkedéseket javasoljunk jogsértés esetére. Ezeket a Tanács minősített többséggel fogadhatja el.

Még mi is tanulmányozzuk ezt a feladatot, hiszen frissen kapta a Bizottság.

Ami izgalmas, de kevesebb hangsúlyt kap, az az, hogy a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy intézkedjen az uniós költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelme érdekében. Jobban szeretné látni az Európai Unió, hogy hogyan hasznosul a pénz, és mélyebben bele akar látni, például abba, hogy kik a támogatások végső haszonélvezői. Lehetett látni a képeket, ahogy az Európai Tanács épületének folyosóin ös�szejön 4-5 tagállami vezető és új javaslatot tesz, tehát könnyen lehet, hogy ez a javaslat valamelyik államfő, vagy miniszterelnök tollából került ki.

Elmondható, hogy győztünk?

ZG: Ha valaki ezt jó eredménynek tartja, annak örülök, én azt fogom győzelemnek értékelni, hogy ha a javaslat főbb elemeit, céljait az Európai Parlament is jóvá fogja hagyni. Ha valaki azt tartja győzelemnek, hogy a jogállamisági feltételrendszer szerepel a megegyezésben, akkor mi is örülünk neki. Ezt a magyar tárgyaló fél is jóváhagyta.

Hogyan jutnak hozzá a tagálla­ mok a Next Generation EU cso­ maghoz?

Zúgó Liliána: Eddig is volt európai szemeszter, aminek során a tagállamok minden év április 30-áig benyújtottak egy nemzeti reformprogramot. A helyreállítási alap – ahogy a neve is mutatja – annyival lesz másabb, hogy nem egyszerre fogják benyújtani programjaikat a tagállamok, és jó esetben a Bizottsággal párbeszédet folytatva dolgozzák ki. A programokban lesznek mérföldkövek, és amikor ezek megvalósulnak, akkor fogja a következő finanszírozást feloldani az Európai Bizottság. Előre megállapodunk abban, melyik kifizetés mi után jöhet.

Ursula von der Leyen sajnálko­ zását fejezte ki, hogy a Bizott­ ság javaslatához képest keve­ sebbet költenek klímavédelem­ re. Ellensúlyozzák ezt valahogy?

ZG: A megegyezés része, hogy a teljes, 1820 milliárdos költségvetési csomag legalább 30 százalékát klímavédelemhez köthető

projektekre kell fordítani. Az egész költségvetés szellemiségét áthatja a klímavédelem, tehát nem veszítette el zöld karakterét. Nem lehet zöld átállást csinálni úgy, hogy csak van egy zöld programunk, mindegyik szakpolitikának figyelembe kell venni a klímavédelmi szempontokat, nem csak a környezetvédelemnek.

Minden, a helyreállítási alapból elköltött eurónak azt kell szolgálnia, hogy az unió elérje a 2050es klímasemlegességi célokat, a 2030-as klímacélokat, és a párizsi megállapodás céljait. A zöld átállás, a klímacélok betartása végig megjelenik a megegyezésben, attól függetlenül, hogy egyes tételeknél a Bizottság szívesen látott volna magasabb összeget.

ZL: A költségvetésnek nagyon sok zsebe van, ezért bonyolult átlátni, milyen költségeket vágtak meg és mit nem. Van egy másik zseb, a Just Transition Fund, a méltányos átállást segítő mechanizmus, amely a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparok zöld átállását segíti. A Bizottság többet szeretett volna átirányítani erre a területre, de korábban 7,5 milliárd euró került bele, most pedig 17,5 milliárd, tehát a korábbiakhoz képest emelésről van szó.

Az egészségügyi költségeket is nagymértékben visszavágták, május végén még 9,4 milliárd eurót tervezett rákölteni az Eu­ rópai Bizottság. Gondot okoz­ hat ez a következő években?

ZG: Az új EU4Health program költségvetése a Bizottság terveihez képest kisebb méretű, de jóval magasabb, mint az egészségügyi kiadások összege eddig bármikor: a tanácsi megállapodás

{I N T E R J Ú }

alapján 1,7 milliárd euró lesz. Sajnáljuk, hogy ez az eredeti javaslatunknál kevesebb, de tény, hogy a tagállami vezetőknek nehéz döntéseket kellett hozniuk.

Az egészségügyi rendszerek fenntartása elsősorban tagállami feladat, de a járvány során szembesültünk azzal, hogy lehetnek olyan területek, ahol indokolt lehet az európai szintű fellépés.

Ilyen a vakcinafejlesztés, és a közös európai egészségügyi tartalék felállítása.

ZL: Ami számít, hogy létrehozunk egy önálló uniós egészségügyi programot: ez azt mutatja, hogy az EU képes volt levonni a jelenlegi válság tanulságait. Ha látszik, hogy hatékonyan költjük el ezt a pénzt, akkor a következő költségvetési keretnél lesz egy érvünk, hogy miért kell megemelni ezt az összeget. Ráadásul most már tapasztaltabbak vagyunk, egy esetleges második hullámnál már jobban működne a koordináció is a tagállamok között.

Miből fog ja finanszírozni a 390 milliárd euró vissza nem térí­ tendő támogatást az Európai Bizottság? Akár adót is kivethet­ nek?

ZG: Az egész Next Generation EU csomagot kötvények kibocsátásából fogja finanszírozni az Európai Bizottság. Ez egy újdonság, korábban nem volt ilyen. A kötvénykibocsátás egyik fontos eleme, hogy kedvezőbb kondíciókkal tud az Európai Unió forrásokhoz jutni, mint egy-egy tagállam.

Ez a 360 milliárd eurós hitelrész esetében lényeges: 2028 és 2058 között kell visszafizetnie annak az országnak, aki felvesz belőle.

A 390 milliárd eurót valóban

a közös kasszából finanszírozza a Bizottság, ezzel kapcsolatban pedig saját bevételi lehetőségeket határoz meg. Új típusú kiadásokhoz új típusú forrásokat is rendel az Európai Unió, például a műanyaghulladék-adót, vagy a karbonvámot. Már 2021. január 1-től bevezetünk egy, a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékok súlyán alapuló új saját forrást. A megegyezés biztosítja, hogy a kevésbé jómódú tagállamokat se sújtsa aránytalan teher. A magas üvegházhatásúgáz-kibocsátással gyártott importtermékekre kivetendő karbonvámról is 2021 első félévében terjesztünk elő javaslatot.

ZL: Olyan valószínűleg nem lesz, hogy kidobom a műanyagot a balatoni büfénél, és akkor be kell csengetni az adót egy EU-s számlára. Az Európai Tanács 68 oldalas dokumentumában a műanyaghulladék-adó és a karbonvám mellett még a digitális adó van napirenden 2023. január 1-től.

Ennek nem is az összege lesz a meghatározó, hanem inkább az elv.

ZG: A Bizottság középtávú tervei­ nek része még egy pénzügyi tranzakciós adó is, de ezzel kapcsolatban nincs pontos dátum megadva.

Olaszország régóta küzd súlyos gazdasági problémákkal, ál­ lamadósságuk a GDP 135 száza­ léka. Nem veszélyezteti az euro­ zónát, hogy most felvesznek to­ vábbi 129 milliárd euró hitelt?

ZG: Azt reméljük, hogy a megfelelően hatékony felhasználás hozzájárul ahhoz, hogy újraéledjen az olasz gazdaság. Az nagyobb baj lenne, ha nem tudna újrain-

dulni, mint ha hitel segítségével, az újjáépítési források felhasználásához meghatározott elvek szerint újra tud indulni. Az olasz gazdaságot nemcsak a koronavírus-járvány érintette súlyosan, hanem olyan strukturális kihívásokkal küzd, mint a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség.

ZL: Van erre történelmi példa: volt már IMF-EU közös hitel Görögországnak, és Írországnak is, ezek a programok sikeresen zárultak. Sokkal jobb mindenkinek, ha az EU vesz fel pénzt, mintha Olaszország bocsát ki kötvényt ugyanazon a piacon, mert Olaszországnak más a besorolása, és más kamatot kellene fizetnie utána. Az igaz, hogy a GDP-arányos államadósságuknál látszódni fog, hogy hitelt vettek fel, de nem mindegy, hogy milyen feltételű egy ilyen hitel, mekkora a futamideje, mekkora kamattal veszik fel.

A tárgyalások során éles törés­ vonal látszódott az északi és a déli országok között. Erősöd­ het az euroszkepticizmus?

ZG: A válság óta nem láttam még Eurobarometer felmérést, de az elmúlt három év tapasztalata alapján fokozatosan növekszik az uniós tagság támogatása, és az uniós intézmények iránti bizalom.

Remélem, hogy ha a helyreállítási tervet időben el tudjuk kezdeni végrehajtani, akkor ez a bizalom megmarad. Az európai polgárok is látják a szolidaritást és a közös fellépést, és már jövő év elejétől hadrendbe állítjuk a helyreállítási forrásokat, szóval azt gondolom, meg tudjuk tartani az európaiak bizalmát.

Vámosi Ágoston

{ PESTIHIRLAP.HU } • 10 • 2020. JÚLIUS 24. • PÉNTEK

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

{T U R I Z M U S }

COVID‒19: a nem szívesen látott vendég

Megtizedeli a vírus a vendéglátósokat Fontosak a magyar törzsvendégek, ők tudják életben tartani a vendéglátóhelyeket ‒ a turisták elmaradása viszont teljesen átalakítja a piacot. A járvány hosszú távú következményeit még senki nem meri megjósolni, de mindenki sötéten látja a helyzetet.

Minden másképpen működik a járvány óta „Aki a turista fősodorban építette az üzletét, az most nagyobb bajban van, Pest nincs jó bőrben” – kezdi Deli János, az óbudai Gléda vendéglő tulajdonosa. „A külföldi vendégeink jelentős része itt él, illetve magyar üzletemberek hozták hozzánk a külföldi partnereiket, hiszen egy magyar vonulatot képviselünk 21. századi interpretációban.

Rengeteg klasszikussal dolgozunk, nem gondolunk újra semmit, hanem a mai konyhatechnológiát alkalmazva készítjük el azokat” – mondja. Szerinte megszorításokkal a víz felett lehet tartani a vállalkozást. „Csak öt napot vagyunk nyitva hét helyett, kevesebb emberrel dolgozunk, meg kellett tennünk azokat a lépéseket, hogy rentábilisak maradjunk, hiszen nem ugyanaz a forgalom, mint mielőtt bezártunk.”

Deli szerint fontosak a helyi törzsvendégek, akik visszajöttek, amikor újra kinyitottak. „Kerekes Sándor séffel, a Gléda másik tulajdonosával kimondottan az volt a célunk, hogy helyi közönségre építő éttermet nyissunk, pontosan azért, mert a turizmus nagyon törékeny dolog” – mondja. Minden eddigi mintázat felborult a járvány miatt. „20 éve dolgozom a szakmában, az utóbbi 10 évben tanácsadóként is megfordultam sok étteremben, másokat és a sajátomat is felépítettem, és most azt kell mondjam, hogy minden tapasztalatot sutba lehet dobni, mert ez egy olyan helyzet, amire nem volt még példa. Nyilván látjuk a folyamatokat, de Budapesten a nyár mindig gyengébb szokott lenni azoknak, akik nem a turistákra építkeznek, hiszen mindenki nyaral a Balatonon vagy az Adrián. Tavaly a hétvégék rosszak voltak, mert mindenki elment a városból, most pedig minden fordítva van.”

Hasonló tapasztalatokról számol be Horváth Tamás, aki két – egymástól alig száz méterre található – étterme közül nem a bejáratott, Michelin-csillagos Borkonyhát nyitotta újra, hanem a nemrég megnyílt Textúrát. „Semmi nem úgy működik, mint eddig. Régebben arról szólt a dolog, hogy Budán nyitni éttermet lutri, Pesten működnek a dolgok, most pedig Budán megy jobban.

Nálunk nem az van, mint külföldön, hogy heti 3-4 alkalommal is elmennek az emberek étterembe, ebédre, vacsorára, üzleti találkozóra, Magyarországon inkább alkalomhoz fűződik az étterembe járás, mondjuk születésnaphoz. Ezek a vendégek inkább helyben keresnek ét termet, ezért a külső kerületekben a helyek hamarabb is talpra álltak, nem függtek ennyire a turistáktól, mint mi az V. kerületben.”

Két okból döntöttek úgy, hogy csak a Textúrát fogják újranyitni. Az egyik, hogy jóval nagyobb hely, nagyobb a légtér, nem kell

kivenni asztalokat. „A Borkonyha vendégeinek 90 százaléka külföldi volt, és a magyar vendégek fele is külföldi vendéget hozott. A Textúránál 70 százalék volt a magyarok száma, a megnyitása mögött is az állt, hogy a Borkonyha hetekre előre lefoglalva és telt házzal ment évek óta, és szerettük volna visszanyerni a magyar vendégeket” – mondja Horváth.

Más szempontból is megváltoztak a szokások: „Péntek-szombat-vasárnap a Balatonon, Egerben, Sopronban vagy akár Hévízen nemcsak hozzák, de meg is haladják a tavalyi számokat, a hétfő-kedd-szerda meg gyengébb, ami most a fővárosban erős, ahol eddig nekünk a péntek-szombat 3-4 hétre előre teli volt, most pedig pont fordítva” – mondja.

Nem áll jól a magyar fine dining szcéna, amely még mindig főleg külföldiekre tudott építeni. „Májusban a Michelin-csillagos éttermeknek világszinten csak 3040 százaléka volt nyitva, ez most felment 70-75 százalékra. Itthon viszont a hat közül talán a Stand nyitott ki, a Costes Downtown meg csak azért, mert szerződése van a szállodával. Hiányzik 13 millió turista Magyarországról.

Ha kinézek az utcára, korábban hat étterem volt, most ketten vagyunk nyitva” – mondja Horváth.

•

• 11 • { PESTIHIRLAP.HU }

FORRÁS | MARJAI JÁNOS - MTI

{T U R I Z M U S }

FORRÁS | MARJAI JÁNOS - MTI

FORRÁS | MARJAI JÁNOS - MTI

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

Szerinte annak az étteremnek, amelynek nem sikerül túlélnie ezt az évet, az tönkre fog menni: „Ennek az arányát úgy 30 százalékra mondják és én is ezt gondolom” – fest nem túl biztató képet a Michelin-csillagos étterem tulajdonosa.

A zenés szórakozóhelyeknél is nagy a baj „Lemondták a koncerteket, viszont meghatódva tapasztaljuk, hogy szerda esténként vannak vendégek a kertben, sokan dafke, támogató jelleggel jönnek” – mondja Ágoston Dániel a Városliget mellett található Dürer Kertről. „Most elsősorban kerthelyiségként funkcionálunk, a nyár nálunk a fesztiválszezon miatt nem szokott erős lenni, de az most elmarad. Jegyeladás viszont nincs, mert nincsenek koncertek – vagy csak ingyenesek a kertben –, és külföldi zenekarok sincsenek, márpedig a külföldi vendégek jellemzően a koncertekre jönnek, túlnyomóan magyar a közönségünk, de mondjuk egy svéd black metal bandánál megjelennek a skandinávok, goa bulikon ugyanígy főleg kül-

földiek vannak. Ez a része most kiesett a bevételeinknek, de elvegetálunk – mondja Ágoston, aki szerint a zenekarok nem nagyon fogják túlélni, ha nem viszik fel legalább 1000 főre 500ról a határt: „Nekem DJ-ként nincs egy szabad hétvégém, de egy Middlemist Red vagy pláne egy Irie Maffia nem engedheti meg magának, hogy nem koncertezik.”

Több csapás is sújtja a bulinegyedet „A gazdaságsegítő program segítséget jelentett, hiszen nem kellett járulékokat fizetni, de ha nem lettek volna tartalékaink – amit egyébként építkezésre szántunk –, akkor nem tudtuk volna megtartani az embereket. Ennek augusztus 1-től vége van, de a turisták nem fognak megjelenni elsejétől. Eddig nem kellett embereket elbocsátanunk, de hamarosan muszáj lesz. 92 ember dolgozott nálunk a nyári időszakban, egyébként 45. Ennek le kell mennem a felére, ez látszik, és ez nagyon szomorú. Eddig sírtunk egymás vállán, de ha nem lépem meg, akkor be kell zárnunk és a maradék ember sem kap pénzt”

– ezt már Kápolnai Gábor mondja, aki több, különböző profilú helyet is üzemeltet a pesti bulinegyedben. „Az itt található szórakozóhelyek 60 százaléka biztonsággal tönkrement, gazdát fog cserélni” – mondja, hozzátéve, hogy az idei és a következő évben biztosan csak a magyar vendégekre számíthatnak, mivel az embereknek az utazási kedve és a pénze is elfogyott. „Az étteremben a vendégek 80 százaléka külföldi volt, de nem az angol bulituristák, hanem az idősebb, pénzesebb korosztály. A kocsmákban – Kőleves Kert, Mika, Mika Kert – más volt a helyzet. „A Kőleves Kertben fele-fele volt a külföldiek és a magyarok aránya, nem engedtük be a bulituristákat, amiért a magyarok szerettek minket, ők maradtak, az étteremben viszont ötödére esett vissza a forgalom” – ismerteti a számokat. Kápolnai szerint emellett több olyan intézkedés is sújtja a szórakozó- és vendéglátóhelyeket, amelyek pont a turisták elmaradása és az általános gazdasági visszaesés miatt amúgy sem jó helyzetben találták meg a szektort. Ilyen például az eddig jellemző, a sörgyártó cégekkel kötött kizárólagos szerződések tiltása, mivel minden évben na-

gyon fontos injekció az általuk a kizárólagosságért cserébe adott marketingtámogatás. Ilyen továbbá, hogy nem vitték le az elviteles ételekre is az áfát öt százalékra, csak a helyben fogyasztottakra. Az áfacsökkentés ugyan jót tett a vendéglátóhelyeknek, de a járvány alatt ezt pont nem tudták kiélvezni, hiszen nem nyithattak ki, és csak az elvitel maradt. Harmadik csapásként az erzsébetvárosi bulirendeletet hozza fel Kápolnai. „Péntek este menjünk végig a Kazinczy utcán, 85 helyből nyitva van 20, és este tízkor már vége van a bulinak. Ez az általános helyzet és erre jött a rendelet, hogy éjfélkor be kell zárnunk, miközben a járvány előtt éjfél és kettő között termeltük meg a valódi nyereségünket.

Ezt tényleg pont most kellett meglépni?” – kérdezi Kápolnai, aki szerint a bulinegyedben kialakult helyzettel lehet és kell is foglalkozni, de nem most, amikor a probléma más okokból megszűnt, a helyek viszont éppen tönkremennek.

Megmenekülhet a Hivatal „Nekünk is megcsappant a forgalmunk, de minket a külföldiek elmaradása nem érintett annyira, mert főleg magyarokból áll a törzs­közönségünk” – mondja Kőműves Zsófi, a Hivatal nevű Madách téri hely nevében. „Olyan 60 százalékon vagyunk, ami nem olyan rossz, mert a turistákra szakosodott helyeknél ugyanez 20-30 lehet. Ez a két-három hónap mindenkit kivéreztetett anyagilag, oké, hogy a magyaroknak mindig lesz alkoholra pénze, de mégis jobban megnézik mire, mennyit költenek, és

ehhez jön a második hullám damoklészi kardja, ami itt lebeg felettünk” – vélekedik. A Hivatal a csendrendelet életbe lépése után tette ki az eladó feliratot, amelyről egy fotót is közzétettek a közösségi oldalukon, azzal a kommentárral, hogy „meguntuk”. „A Hivatalt nem azért akartuk eladni, mert anyagilag megsínylettük, bár az önkormányzati rendelet, az éjféli záróra, nekünk sem tett jót ebből a szempontból, hanem azért, mert az újranyitás után elkezdték követhetetlenül betartatni a szabályokat. Azelőtt semmilyen szabály nem volt a kerületben, aztán hirtelen azt sem tudtuk pontosan, hogy mit akarnak tőlünk, nekünk ebből a vegzálásból lett elegünk. Rémisztő volt, hogy heti több alkalommal jöttek a közteresek, fotózgattak, beleálltak a vendégekbe” – mondja Kőműves, aki arról is beszámolt a Pesti Hírlapnak, hogy most úgy tűnik, mégis maradnak. „A lakók is támogatnak minket, a vendégektől elképesztő szeretethullámot kaptunk, és az önkormányzatnál is mindenki nagyon segítőkész volt. Nagyon nehezen engedem el ezt a történetet, mert mindig az álmom volt egy ilyen hely, ezért levettük a táblát.” Arra a kérdésre, hogy jó ötletnek tűnik-e pont most pénzt és energiát fektetni egy szórakozóhelybe, úgy válaszol, hogy „nem tűnik jó ötletnek, de a visszajelzések alapján nem lehet bezárni a Hivatalt, ami már egy intézmény, mint korábban a környéken a Wichmann volt a verhetetlen rántott húsos szendvicsekkel.

Azt is az önmaguk szórakoztatására csinálták a srácok, nem a profitért. Egyszerűen nem szabad veszni hagyni ezt a helyet.”

Tálos Lőrinc

{ PESTIHIRLAP.HU } • 12 • 2020. JÚLIUS 24 • PÉNTEK

TV-MŰSOR I július 24. péntek 15:45 Castle Krimisorozat VII/3.

16:45 Elif - A szeretet útján Filmsorozat III/215.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Fókusz 20:15 A mi kis falunk Vígjátéksorozat IV/5.

21:15 Barátok közt Filmsorozat 9973-9974.

21:55 Doktor Murphy Filmsorozat III/8.

22:50 RTL Híradó - Késő esti kiadás

23:25 Elárulva Akciófilm (2012) Will Montgomeryt (Nicolas Cage) elárulják egy bankrablás során, ezért nyolc évre börtönbe kerül. Az FBI és egykori társai szerint Will elrejtette valahol az utolsó akció zsákmányát.

15:40 Kegyetlen város Filmsorozat 28.

16:45 Remények földje Filmsorozat 143.

18:00 Tények Hírműsor 18:45 Tények Plusz

19:40 A hegyi doktor újra rendel XI. Filmsorozat XI/13 155.

Több hamis riasztás után újabb sürgősségi hívás érkezik a hipochondriában szenvedő Michael Röslertől.

Mint kiderül, ezúttal tényleg nagyon beteg.

Többször is szívrohamot kap, melynek oka nagy rejtély Martin számára.

20:40 A Piramis Game-show 22:25 Sztárok és párok Vetélkedő 23:55 Magánnyomozók I. Doku-reality sorozat 36.

15:25 Don Matteo - VIII. évad VIII/24/21 16:50 Gasztroangyal 17:40 Mozogj otthon!

18:00 HÍRADÓ 18:25 Nemzeti Sporthíradó 18:45 Fogd a kezem!

I/151/112 19:35 Rex felügyelő IV. 20:30 Gyilkosságok Franciaországban 11/6

22:10 Jesse Stone - Rejtélyes bankrablás amerikai krimi (2007) 23:35 Kenó 23:40 Don Matteo - I. évad I/16/14 00:35 Hat nővér I/130/94

14:25 Hajsza a győzelemért Akciófilm (2013) 16:45 Oroszlánszív Akciófilm (1990)

18:50 Halálos fegyver Akcióvígjáték (1987) Roger Murtaugh (Danny Glover) nyomozót a vakmerő Martin Riggsszel (Mel Gibson) hozza össze a sors. Felesége halála óta Riggs a rendőrségi pszichológusok rémálma, valóságos halálos fegyver - zsaruigazolvánnyal a zsebében.

21:00 A titánok harca Akciófilm (2010) 23:00 A sas és a sárkány Akciófilm (2015)

07:30 James Bond: Halálvágta Akciófilm (1985) 10:20 Rocky 3.

Filmdráma (1982) 12:25 Féktelenül 2. - Teljes gőzzel Akciófilm (1997) 14:55 A rettenthetetlen Történelmi kalandfilm (1995) 18:30 Jack Reacher: Nincs visszaút Akciófilm (2016)

21:00 Rohanás Akciófilm (2010) 23:00 A 13-as Thriller (2010) 01:00 A professzor Akciófilm (2003)

EUROSPORT 1 18:00 Tenisz Grand Slam Torna Francia Nyílt Bajnokság 8.nap M4 SPORT 1 8:00 Úszás Négy Nemzet Kupája DIGISPORT 1 21:30 Labdarúgás AC Milan – Atalanta Serie A TIM

15:25 Doktor House Drámasorozat V/23-24 17:15 Castle Krimisorozat V/23 18:05 A mentalista Krimisorozat III/1 19:00 Észbontók Vetélkedősorozat VII/33 20:00 Észbontók Vetélkedősorozat VII/34

21:00 Fekete Párduc Akciófilm (2018) A Marvel Studios Fekete Párduc című új filmjének hőse T’Challa, aki apja halálát követően hazatér az elszigetelt, ám technológiailag fejlett afrikai országba, Wakanda királyságába, hogy elfoglalja az őt megillető helyet a trónon.

23:45 Pofoncsata Vígjáték (2017)

16:00 Baywatch Kalandfilmsorozat V/13 17:00 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat VIII/2-3 19:00 Halálos fegyver Akcióvígjáték-sorozat II/11 20:00 Dr. Csont Krimisorozat X/4-5

22:00 Gyilkos elmék Krimisorozat VIII/13 Reid képtelen túltenni magát barátnője elvesztésén. Ám amikor a csapat megakad a nyomozásban, a segítségükre siet. Az áldozatok szemhéját levágták, és mindegyik holttestet kivéreztettek. Reid szerint a vért festéknek használja az elkövető. A gyilkos egyre gyakrabban csap le.

23:00 Nyomtalanul Krimisorozat IV/10-11

TV-MŰSOR I július 25. szombat 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 09:00 Infinity Nado Animáció film III/15.

09:30 Teleshop 10:30 ÉletmódKalauz 11:05 Autogram Autósmagazin 220.

11:40 Édesítő Női életmódmagazin 76.

12:10 Glades – Tengerparti gyilkosságok Krimisorozat III/10.

13:15 Magnum Akciókrimi-sorozat II/7.

14:25 Castle Krimisorozat VII/6.

15:30 Pán Kalandfilm (2015) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás

19:00 Nyomás utána!

Akcióvígjáték (1983) 21:20 Dunkirk Háborús kalandfilm (2017) 23:35 Cápa-tó Thriller (2015)

05:50 TV2 ANIMÁCIÓ 09:30 Trendmánia Stílusmagazin 10:05 Agrártúra#Tejút 10:35 Bitter magazin 11:10 Poggyász Utazási magazin 11:40 Babavilág Magazinműsor 12:15 EB TV Magazinműsor 12:45 Bűvös szakács Gasztronómiai-sorozat 13:20 Az élet ízei Romantikus film (2014)

15:55 Columbo: Columbo a guillotine alatt Krimi (1989) 18:00 Tények Hírműsor 18:55 Tények Plusz 19:55 Az ördög jobb és bal keze 2.

Akcióvígjáték (1971) 22:35 Die Hard - Drágább, mint az életed Akciófilm (2013)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:45 Magyar Krónika 07:15 Szerelmes földrajz 07:45 Mozogj otthon!

07:55 Térkép 08:25 Noé barátai 08:55 Divat & dizájn 09:25 Nálatok, laknak állatok?

10:00 Balatoni nyár 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:50 Jó ebédhez szól a nóta 13:15 Hungarikumok 8/6 13:45 Hölgyek öröme I/8/6 14:40 A Durrell család - III. évad III/8/1 15:30 Sose halunk meg 17:00 Gasztroangyal 18:00 HÍRADÓ 18:30 Nemzeti Sporthíradó 18:40 SzerencsePerc 18:45 Szerencse Szombat 19:40 Az olajherceg 21:15 Floridai álom 23:00 Kenó 23:05 Csak színház és más semmi I/6/5

06:45 Asterix és Kleopátra Animációs film (1968) 08:15 Vasember és Hulk Egyesített erők Animációs film (2013) 09:40 Éjféli nap Kalandfilm (2014) 11:30 Csak egy kis pánik Krimivígjáték (1999) 13:30 Space Jam - Zűr az űrben (1996) 15:15 Cápamese Animációs film (2004) 16:55 Rango Animációs film

19:00 Az oroszlánkirály 2.: Szimba büszkesége Animációs film (1998) 20:40 Vasember 2.

Akciófilm (2010) 23:00 Klónok Thriller (2018)

05:35 A meztelen dobos Vígjáték (2008) 07:40 Garfield 2.

Családi vígjáték (2006) 09:20 Gru Animációs vígjáték (2010)

11:15 Addams Family - A galád család Vígjáték (1991) 13:15 Gru 2.

Animációs film (2013) 15:15 Halálosabb iramban Akciófilm (2003) 17:20 A Szállító 2.

Akciófilm (2005) 19:00 Rossz anyák Vígjáték (2016) 21:00 Páncélba zárt szellem Akció sci-fi (2017) 22:45 Börtönregény Akciófilm (2012)

M4 SPORT 14:45 Vízilabda ZF-Eger – Tatabánya VSE Vízilabda Kft. Férfi vízilabda Magyar Kupa EUROSPORT 1 20:00 Snooker Világbajnokság Sheffield DIGI SPORT 1 21:40 Labdarúgás Napoli – Sassuolo Serie A TIM

05:30 Teleshopping 06:10 Jóbarátok Vígjátéksorozat IX/3-7 08:50 Agymenők Vígjátéksorozat VII/23-24 09:40 Ide süss!

V/1-2 11:40 Az elveszett ereklyék fosztogatói Kalandfilmsorozat III/7-8 13:35 Doktor House Drámasorozat V/20-22 16:20 Másnaposok Vígjáték (2009) 18:25 Fekete Párduc Akció (2018)

21:00 Az éjszaka törvénye Akció (2016) Joe Coughlin, a bostoni rendőrkapitány tékozló fia a floridai Ybor Citybe költözik, ahol szeszcsempész, majd hírhedt gengszter válik belőle.

23:40 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi Krimi (2001)

04:00 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXI/10-12 06:55 SpongyaBob Kockanadrág Animációs vígjátéksorozat VIII/7-8 07:55 Vissza a csúcsra Film (2018) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat II/5-6 12:00 Szemfényvesztők Filmsorozat I/4 13:00 CSI: A helyszínelők Krimisorozat IX/23-24 15:00 Született detektívek Krimisorozat IV/2-3 16:55 Gyilkos ügyek Krimisorozat V/14-15 18:55 Excsajok szelleme Romantikus vígjáték (2009)

20:50 Kavarás Vígjáték (2014) 23:00 Válótársak Filmsorozat III/9-10

TV-MŰSOR I július 26. vasárnap 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 08:55 Infinity Nado Animációs film III/16.

09:20 Teleshop 10:20 Muzsika TV 10:50 Édes Otthon Otthonmagazin 72.

11:25 Kalandozó Utazós életmódmagazin 50.

11:55 Négy esküvő és egy temetés Filmsorozat 9.

13:05 Zimmer Feri 2.

Vígjáték (2010) 15:10 Viharzóna Katasztrófafilm (2010) 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXIII/7.

19:55 Egy kutya négy útja Vígjáték (2019) 22:05 Két túsz között Akcióvígjáték (1997) 00:30 Fenegyerek Akciófilm (2014)

05:50 TV2 ANIMÁCIÓ 10:25 Több mint TestŐr - Best Of 2020 Nyár Életmódmagazin 11:00 a’la Car - Autós kalandok ínyenceknek Autós magazin 11:30 Életmódi 12:05 Design műhely Dorogi Gabriellával 12:35 Street Racers - Formula E magazin Magazinműsor 13:10 Amerikai taxi Akcióvígjáték (2004) 15:15 Pókember: Hazatérés Sci-fi akciófilm (2017) 18:00 Tények Hírműsor

18:50 A Szupercsapat Akciófilm (2010) 21:25 Testcsere Vígjáték (2011) 23:55 A sárkány csókja Akciófilm (2001)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:40 Mozogj otthon!

06:50 Balatoni nyár 08:10 Vallási műsorok 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:50 Jó ebédhez szól a nóta 13:20 SOPI 14:15 Édes anyanyelvünk 14:20 Kölyök 16:00 Hatoslottó sorsolás 16:05 Hogy volt?!

17:00 Mozogj otthon!

17:30 Borbás Marcsi 18:00 HÍRADÓ 18:45 Egynyári kaland /6/6

19:40 Katharina megoldja - A vikingek kincse 21:20 Állj mellém!

22:45 Kenó 22:50 Kika Filmszatíra (1993)

05:10 A félelem országútján Akciófilm (1997) 07:30 Vasember és Hulk Egyesített erők Animációs film (2013) 08:55 Space Jam - Zűr az űrben (1996) 10:40 Cápamese Animációs kalandvígjáték (2004) 12:20 Rango (2011) 14:25 Az oroszlánkirály 2.: Szimba büszkesége Animációs film (1998) 16:00 Vasember 2 Akciófilm (2010) 18:25 ...és megint dühbe jövünk Vígjáték (1978)

20:45 Az Igazság Ligája Akciófilm (2017) 23:00 Lockout - A titok nyitja (2012)

EUROSPORT 1 14:30 Snooker Világbajnokság Sheffield SPILER 1 16:30 Labdarúgás Premier League M4 SPORT 1 8:00 Úszás Négy Nemzet Kupája

06:00 Az első igazi nyár Filmdráma (2013) 08:00 Az utolsó akcióhős Akcióvígjáték (1993) 10:40 Gru 2.

Animációs film (2013) 12:40 Ne szórakozz Zohannal!

Vígjáték (2008) 14:50 Hova lettek Morganék?

Vígjáték (2009)

16:55 Száguldó bomba Akciófilm (2010) 18:55 Halálos iramban: Tokiói hajsza Akciófilm (2006) 21:00 Jurassic World Kalandfilm (2015) 23:00 A dilemma Vígjáték (2011) 01:20 A kör Horror (2002)

05:30 Teleshopping 06:05 Jóbarátok Vígjátéksorozat IX/8-13 09:10 Agymenők Vígjátéksorozat IX/1-2 10:00 Ide süss! V/3-4 12:00 Doktor House Drámasorozat V/23-24 13:50 Terhes társaság Vígjáték (2010) 15:45 Fekete Párduc Akció (2018) 18:25 Az éjszaka törvénye Akció (2016)

21:00 A könyvelő Akció (2016) Christian Wolff páratlan képességekkel bíró könyvelő, ügyfelei a legkeresettebb és leghatalmasabb bűnözők közül kerülnek ki.

Egy új, rutinmunkának tűnő felkérés azonban kizökkenti megszokott életéből.

23:40 Pofoncsata Vígjáték (2017)

05:00 CSI: A helyszínelők Krimisorozat IX/23-24 07:00 SpongyaBob Kockanadrág Animációs vígjátéksorozat VIII/9-10 08:00 Kilenc élet Vígjáték (2016) 09:45 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat II/7-8 11:45 Született detektívek Krimisorozat IV/3 12:45 Gyilkos ügyek Krimisorozat V/14-15 14:45 Szemfényvesztők Filmsorozat I/5-6 16:45 Excsajok szelleme Vígjáték (2009) 18:45 Kavarás Vígjáték (2014)

21:00 Förtelmes főnökök Vígjáték (2011) 22:55 X-akták Sci-fi akciófilm-sorozat XI/10 23:55 Döglött akták Krimisorozat IV/18

•

• 13 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

SUDOKU Írjon az ábrák üres négyzeteibe 1 és 9 kö‑ zötti számokat úgy, hogy a sorokban, az oszlopokban, és a 3x3‑as kis négyzetek‑ ben minden szám csak egyszer szerepelhet!

GyerekSarok

Kiadja a Global Post Hun Kft.  Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató  Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.  Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond  E-mail: info@pestihirlap.hu  Laptulajdonos: Milkovics Pál, Brit Media Kft. | milkovics@pestihirlap.hu

{ PESTIHIRLAP.HU } • 14 • 2020. JÚLIUS 24. • PÉNTEK

FOTÓ | BALÁZS ATTILA – MTI

Lepontozódtak az albérletek

Albérlet Budapestlesz olcsó az arbnbszinten európai Az Országgyűlés még múlt héten A legdrágább európai városokhoz fogadta el a törvényt,lehet amely szeképest harmadáron belrint az lakást önkormányzatok leszabávárosi bérelni Budapeslyozhatják az arbnb lakások eseten az Otthon Centrum nemzettében, hogy hányszerint. napra A adhatják közi összegzése lista azt Ha az Lugano, önkormányzatok élélénki.Zürich, Bázel, Genf nek a törvényáll, adta lehetőségekés Lausanne ettől ugyan Bécs kel, akkormégis Micskei elmarad, ez szerint a városaz vezeairbnb-üzemeltetők inkább hos�ti a közép-európai listát.

Ausztszú távra adják majd ki a forinlakásoria fővárosában 310 ezer kat.

Az isfizetni előfordulhat, hogy míg az tot kell egy hónapra, eladó táblát akasztják majdBuki az Otthon Centrum szerint az ajtóra. 220 ezer forintba kedapesten – gondolom, ha ezlarülAzt egy kétszobáshogy belvárosi megtörténik, akkor Pozsonyban mind a kikás havonta, ahogy adó, mind aziseladó lakások áráés Varsóban hasonló árakkal ban ez látszódni fog. Hakiderül, nem is kell számolni.

A listából drasztikusan, de lejjebb fognak hogy Bukarestben 147 ezer forinmenni az összegek.

Ha megnő tot, Zágrábban 170 ezer forintot, a kínálat,-pedig az emberek inkább Prágában 300 ezer forintot az de jó állapotú ingatlakellolcsó, fizetni. nokat fogják keresni, vagy azokat, amelyeknél a tulajdonos alkuképes, ezért nagy nyomás lesz a piacon – mondta Micskei.

Évek óta az egyetemi ponthatárok kihirdetésére vártak az albérletek tulajdonosai: a felsőoktatás új hallgatói és szüleik álltak neki ilyenkor lakást keresni. Most, hogy a lakáshotelek kipontozódnak, az albérletekbe is könnyebb bekerülni.

Az előző években versenyezni kellett az egyetemi hallgatóknak a ponthatárok kihirdetése után, hogy a legjobb, árban a legked­ vezőbb lakásokat találják meg.

Az idei év viszont más. Az ingat­ lan.com elemzései szerint re­ kord­számú lakást kínálnak már most kiadásra. Országszerte 20 ezer lakás vár arra, hogy valaki beköltözzön, ez vidéken 20, Bu­ dapesten pedig 30 százalékos kí­ nálatnövekedést jelent.

– Az utóbbi 5-6 évben a foko­ zódó kereslet és az albérlethi­ ány miatt növekedtek a bérleti díjak. Most azonban a kínálat bővült, ugyanis rövid távra ki­ adó lakásokra nincs igény a jár­ vány miatt lefulladó turizmusból adódóan. Ezért a bérleti díjak is csökkentek – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Budapes­ ten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint, ami a járvány előtti szint­ hez képest 9 százalékos csökke­ nést jelent, éves összevetésben pedig átlagosan több mint 10 szá­ zalékkal mentek lejjebb a bérle­ ti díjak. Az elemzésből kiderül, hogy Budapesten az egyszobás lakások adják a kínálat alig több

mint 20 százalékát, a kétszobá­ sok részesedése közel 40 száza­ lékos, a három- vagy többszobá­ soké pedig 40 százalék feletti.

Az egyszobás fővárosi lakáso­ kért átlagosan 120 ezer forintot kell adni havonta, a kétszobása­ kért 150 ezer forintot, a háromvagy többszobásokért pedig 200 ezer forintot.

Olcsóbb, de nehezebb kiadni Kérdéses, hogy mekkora lesz idén a friss hallgatók albérlet iránti kereslete, ugyanis még azt sem lehet pontosan tudni, hogy az egyetemek és főiskolák szemé­ lyesen vagy digitális formában fogják oktatni a diákokat. Sokan pedig inkább a kollégiumi helye­ ket pályázzák meg, azoknál vi­ szont csak augusztusban derül ki, hogy ki jut be. Azonban az biz­ tos, hogy azok, akik most szeret­ nének majd a fővárosba költözni, már kedvezőbb feltételekkel jut­ hatnak albérlethez, mint a koráb­ bi években.

– A tavalyihoz képest már most alacsonyabb árakon kínálják az al­

bérleteket, de nem valószínű, hogy a ponthatárok kihirdetése után nőni fognak az összegek.

Most annyi lakás van a piacon, hogy a tulajdonosok meg sem te­ hetik, hogy árat emeljenek, mi­ vel akkor a bérlő egy másik, ol­ csóbb lakás után fog nézni, mert van rá lehetősége – mondta Mics­ kei Lajos, a BNBnMore tulajdono­ sa. Mint mondja, tavaly egy bel­ városi garzonlakást 140-150 ezer forintért lehetett kiadni, most 120 ezernél többet már nem tud­ nak elkérni a tulajdonosok. Bár nem szembetűnő, átlagosan 1020 százalékos csökkenésről lehet beszélni.

– A bérbeadó szempontjából az ára mellett az is fontos, hogy mennyit kell várni arra, hogy be­ költözzön valaki. Míg tavaly 140 ezer forintért ki lehetett adni egy garzont úgy, hogy egyik napról a másikra költöztek el, majd jöttek új bérlők, addig most a 120 ezer forintnál is várni kell arra, hogy valaki beköltözzön. Ez főleg az arbnb lakásoknál mérvadó, hi­ szen ott rövid távú szerződéseket kötnek, így ha vannak üresjára­ tok, akkor kevesebb a bevétel – mondta Micskei.

Itt a vevők ideje

Korábban jött, de meddig tart?

A koronvírus-járvány szinte csak pont volt az i-re, ha ingatlanárak­ ról van szó, ugyanis a szakértők szerint már tavaly nyáron meg­ állt az eladó és kiadó lakások ára. Év végén pedig elkezdődött a las­ sú csökkenés, amit a koronavírus miatti turistacsökkenés felgyorsí­ tott. Az arbnb lakások ugyanis üresen maradtak, így ezeket is in­ kább albérletként kezdték el ki­ adni.

A szakértők szerint nehéz meg­ mondani, hogy ez a most lefelé hajló görbe pontosan meddig fog elmenni, és mikor fog megállni, de az előzetes felmérések azt mu­ tatják, hogy akik az elkövetkező 1-2 évben szeretnének költözni – akár venni, akár bérelni –, azok jól járhatnak. A csökkenés addig fog tartani, amíg az ingatlanpiac meg nem találja az új egyensúlyi állapotot, ami stabil. Utána vi­ szont megint elkezdődik az emel­ kedés, amit szintén nehéz meg­ mondani, hogy pontosan milyen ütemben fog jönni.

Zsigmond Viktória

A lakást vásárlóknak is érdemes nyitva tartaniuk a szemüket, ugyanis az elkövetkező 1-2 évben jó áron lehet majd lakásokat venni, sőt Micskei szerint válogatni is lehet majd a kínálat között. Az viszont kérdéses, hogy ha valaki kiadásra szánja, akkor az alacsonyabb albérletárak miatt mekkora hasznot lehet majd szerezni belőle, illetve hogy évek múlva milyen áron lehet majd eladni az ingatlant.

Budapest olcsó európai szinten A legdrágább európai városokhoz képest harmadáron lehet belvárosi lakást bérelni Budapesten az Otthon Centrum nemzetközi összegzése szerint. A lista élén Zürich, Lugano, Bázel, Genf és Lausanne áll, ettől ugyan Bécs elmarad, mégis ez a város vezeti a közép-európai listát. Ausztria fővárosában 310 ezer forintot kell fizetni egy hónapra, míg az Otthon Centrum szerint Budapesten 220 ezer forintba kerül egy kétszobás belvárosi lakás havonta, ahogy Pozsonyban és Varsóban is hasonló árakkal kell számolni. A listából kiderül, hogy Bukarestben 147 ezer forintot, Zágrábban 170 ezer forintot, Prágában pedig 300 ezer forintot kell fizetni.

•

• 15 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚLIUS 24. PÉNTEK

{S P O R T }

SPO RT@ PEST I H I RL AP. H U

Lassan újraindul az élet a kézilabdapályán is

Európa-liga kiemeltként vigasztalódhat a Siófok női kézilabdacsapata az elmaradt Bajnokok Ligája szereplés helyett, a férfiaknál pedig a Tatabánya kezdi meg főtáblásként az EHF-kupát felváltó sorozatot.

Habár a Magyar Kézilabda Szövetség a Fradi és a Siófok számára is kérvényezte a szabadkártyát a kézilabda BL-re, az Európai Kézilabda Szövetség csak a Ferencvárosét fogadta el. A koronavírus-járvány miatt lefújt magyar bajnokságban a siófokiak a második helyen álltak, de az EHF úgy döntött, az egy évvel korábbi szezon eredményét veszi figyelembe, vagyis a Bajnokok Ligája helyett az Európa-ligában küzdhet a Siófok a 34 csapatos mezőnyben, de ott mindjárt kiemeltként. Ez azt jelenti, hogy automatikusan ott lesz a klub a 16 csapatos főtáblán, aminek a négycsapatos csoportjaiból az első két-két helyezett jut a legjobb nyolc közé. A Siófok KC vezetőedzője, Bent Dahl lapunknak azt mondta: előnye és hátránya is van a döntésnek. „Három hete tart a felkészülés, és talán előrébb is járunk, mint azt gondoltam volna. Nem egyszerű a helyzet, mert a koronavírus-járvány miatt a különböző országokból származó játékosainkra mind különböző szabályok voltak érvényesek. Nagy volt a szórás a fizikális tesztek alatt a kondíciókat tekintve, most azon dolgozunk, hogy egy szintre hozzuk a lányokat.

A légkör kifejezetten pozitív, a csapat motivált. Sokat edzünk, de próbálunk odafigyelni a csapatépítő programokra is. A héten az is kiderült, hogy kiemeltek leszünk az Európa-ligában, így csak januárban kapcsolódunk be a csoportkörre.

Ennek vannak előnyei és hátrányai is, de most összességében inkább pozitív számunkra ez a döntés.

Alig várjuk már, hogy újra a szur-

FOTÓ | POZSONYI ROLAND - PESTI HÍRLAP

Főtáblára készen

kolóink előtt játszhassunk, szükségünk van ezekre az impulzusokra.

A tavalyi év rendkívül szerencsétlenül ért véget a mi szempontunkból, de a következő szezonban szeretnénk bebizonyítani, hogy képesek vagyunk a legmagasabb szinten teljesíteni.”

A nőknél a Siófok mellett a Fehérvár, valamint a DVSC és a Vác is ott lesz az Európa-ligában.

A férfiaknál a Gyöng yös és a Balatonfüred a selejtező első-, illetve második fordulójában kapcsolódik be a küzdelmekbe, a Tatabánya viszont kiemeltként várja a meccseket a 24 csapatos csoportkörben, és hatalmas lendülettel készül a szezonra – tudtuk meg Kontra Zsolt technikai vezetőtől. „Az eddigi évekhez hasonlóan, az elmúlt 6-7 év tapasztalatait felhasználva vágunk bele az idei szezonba. Mind a bajnokságra, mind az Európa-liga küzdelmeire nagy elánnal, elszántsággal és kíváncsisággal készülünk. Rengeteg mérkőzésre számítunk, ami fizikálisan még nagyobb terhet ró a csapatunkra, ezért fontos, hogy jó erőnlétben kezdhessük meg a szezont.”

A tatabányaiak felkészülését nehezíti, hogy Bartucz László kapus sérülés miatt kiesett, helyette a HKM Sala szlovák válogatott játékosa, Michael Martin Konecny írt alá egy évre a klubbal.

„Bartucz László az operáció után megkezdte a gyógytornát, reményeink szerint augusztus közepén visszatérhet a pályára, és elkezdhet edzeni a csapattal. Konecny rettentően jó hozzáállású, pozitív, friss szellemű fiú, aki óriási lehetőségnek tekinti, hogy itt lehet Tatabányán. A tényleges beilleszkedése még várat magára, hiszen még nem játszottunk egyetlen edzőmérkőzést sem” – mondta a klub technikai vezetője.

Kontra Zsolttól megtudtuk azt is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a járványügyi intézkedésekre, nehogy egy esetleges tömeges fertőzés álljon a csapat felkészülésének útjába. „Mi magunk is alávetettük csapatunkat a COVID– 19 tesztnek, még az első közös edzés előtt. A jövőben pedig várjuk a kormány, a Magyar Kézilabda Szövetség, és az Európai Kézilabda Szövetség előírásait, és azokhoz mérten fogunk cselekedni. Első

körben abban bízunk, hogy elindulhatnak a versenyek.”

Az Európa-liga selejtezőinek párosítását július 28-án sorsolja az EHF. A férfiaknál a csoportkörből 16-an jutnak tovább, a négyes döntőt május 15-16-án rendezik. A nőknél nyolc csapat jut a negyeddöntőbe a csoportkörből, a final four pedig május 8-9én lesz.

Kőváry Anett

A siófoki csapat ünnepel, miután megnyerték a női EHF Kupa döntőjét a dán Team Esbjerg ellen, 2019. május 11-én Fotó: Bodnár Boglárka – MTI

{ PESTIHIRLAP.HU } • 16 • 2020. JÚLIUS 24. • PÉNTEK

AMIT JÓ, HA TUD A HÉTVÉGÉRŐL

1897. július 24-én, 123 évvel ezelőtt Magyarországon először Tatán kezdték el használni az utcai gázlámpákat.

1946. július 25-én, 74 évvel ezelőtt hajtották végre az első víz alatti kísérlet atomrobbantást a Bikini-atollnál.

1083. július 26-án, 937 évvel ezelőtt avatták szentté a vértanúhalált halt Gellért püspököt.

Szombaton délután 4-től kezdődik a zenés piknik a WestEnd tetőteraszán. A részvétel ingyenes.

2020

5

DOLOG,

Hétvégén meleg, de esős időre kell számítani, az ország bármely területén előfordulhat zápor, zivatar. Csapadékra főleg szombaton lehet számítani.

FORRÁS FACEBOOK

07. 24-26.

REKORDER LETT A DEBRECENI NYAKKENDŐGYŰJTŐ Hivatalosan is bekerült a Guinness-rekordok könyvébe Gara Kálmán, mivel neki van Magyarországon a legnagyobb, közösségi közlekedési társaságok által használt, egymástól különböző nyakkendőgyűjteménye.

A férfi 1980-ban kezdte el ezeket gyűjteni, egy DKV-s nyakkendő után lett ebből szenvedély. Gara a Dehírnek mondta el, hogy vannak darabok, amelyekhez eg yáltalán nem volt könnyű hozzájutni. Egy varsói nyakken-

dő például csere útján került hozzá, egy, a buszokon használatos útirányjelző táblát ajánlott fel érte egy lengyel fiatalembernek. De volt olyan is, amikor csak többszöri találkozás után tudhatta magáénak a számára értékes kiegészítőt. A férfi 128 darab nyakkendőjéből 104-et hitelesítettek, így hivatalosan is rekordernek számít. A gyűjteményből 5 éve egy Emlékszobát hoztak létre, amit már 5 ezren látogattak meg.

NAPHOZ HASONLÓ CSILLAGOT TALÁLTAK környezetbe, amely fejlődésének egy sokkal korábbi stádiumában van. Az újonnan felfedezett csillag becslések szerint csupán 17 millió éves. Eddig csak olyan naprendszereket sikerült megfigyelni, melyek csillaga merőben eltér a Naptól, így újabb informá-

ciókat tudhatunk meg a Napunk korábbi fejlődéséről. A csillag körül kettő gázóriás kering, de sokkal távolabb, mint a Föld a Naptól. Mindkét újonnan felfedezett exobolygó nagyobb mint a Jupiter, ami a naprendszerünk legnagyobbja.

BORÁROS TÉR 1960-BAN - FORRÁS FORTEPAN - UVATERV

FORRÁS ESO-BOHN ET AL.

Egy nagyjából 300 fényévnyire lévő, Naphoz hasonló csillag csillagrendszerét sikerült lefényképeznie az ESO távcsövének. Ez a felfedezés azért olyan különleges, mert a kutatás vezetője szerint így betekintést nyerhetünk a saját naprendszerünkhöz hasonló

A CÍMZETT ISMERETLEN Árultak valaha bort a Boráros téren?

A Pesti Hírlap sorozatában ismert utcák és terek kevésbé ismert névadóit mutatjuk be. Miért Boráros a Boráros? És hog y került az eg yik nag yszentmiklósi kincs mása a térre?

Ahol a 2-es villamos találkozik a csepeli HÉV-vel, a 4-6-os a dél-pesti buszokkal, Pest a Dunával, a corvinusosok a hajléktalanokkal, és a csepeli munkások a Haller utcai irodásokkal, ott áll a Boráros tér.

Rehabilitációért kiáltó közterületről van szó, de ez a Petőfi híd felújításával és az 5-ös metró első ütemével meg is fog történni.

1875 óta viseli a Boráros tér nevet, addig Fa térnek hívták.

A téren egy borárus szobra is áll. Akkor tényleg árultak itt bort? Vagy egy Boráros nevű híres ember után lett a tér neve ez?

Utóbbi. A Boráros, vagyis eredeti nevén a Vorarosz család a XVII. század végén települt Görögországból Magyarországra, nevüket később ma-

gyarosították. A tér nevét Boráros János főügyész és főbíró, illetve pesti városbíró és ügyvezető helyettes polgármester után kapta.

Boráros János ötlete nyomán vált pihenőparkká a Városliget: 1794-ben jelezte a városi tanácsban, hogy az akkor még Városerdőnek hívott terület egyre kedveltebb kirándulóhely a városlakók körében, ezért át kellene alakítani mulatóhellyé. A Városligetet végül maga Boráros János nyitotta meg 1804-ben.

Boráros János nevéhez fűződik a nagyszentmiklósi kincsek összegyűjtése és Bécsbe juttatása is. Ennek tiszteletére áll a téren a nagyszentmiklósi kincs leghíresebb darabjának, a bikafejes ivócsanaknak, hegesztett rézből és krómacélból

készített, felnagyított mása is.

A szobrot Varga Imre szobrászművész készítette, csakúgy, mint a téren álló Borárus szobrot. Utóbbit Varga Imre egyszerű viccből tervezte erre a térre.

Zelki Benjámin