Pesti Hírlap 06.19.

2020 | 06 | 19

HÉTVÉGI KIADÁS

Benedek Tibor (1972 - 2020)

{ PESTIHIRLAP.HU } • 2 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

Nem kell féltenünk a Szaffit Magyarországon nem valószínű egy, az amerikaihoz hasonló antirasszista kultúrharc kibontakozása.

Ezen a héten Budapestet is elérte az antirasszista kultúrharc. A műemlékrongálás többé már nem távoli nyugati hóbort: kedden megrongálták Winston Churchill városligeti mellszobrát. Az egyre erősödő nemzetközi antirasszista hullám hatására az HBO múlt héten levette az online műsortárából az Elfújta a szél című filmet, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lenne, ha Magyarországon is hasonló kulturális hullám érné el a műalkotásokat.

Magyarországon is van egy kisebbségi csoport, akikkel szemben 2020-ban is tovább élnek az előítéletek. Jól mutatja ezt a Deák téri késelés utózöngéje: az ultrák annak ellenére is az Országos Roma Önkormányzat elé szerveztek tömeges megemlékezést, hogy az elkövetőkről és tettestársairól nem bizonyosodott be, hogy romák voltak. Az együttélés továbbra is konfliktusokkal teli, a cigányok társadalmi mobilitása továbbra is akadályokba ütközik. Például, Gyöngyöspatán oktatási szegregációnak, az északkeleti járásokban pedig földrajzi szegregációnak lehetünk tanúi: „gettósodás” tehát itt is van, intézményes és spontán módon egyaránt. Ráadásul a politikai helyzet is párhuzamba állítható az amerikaival: adott egy erőskezű vezető, aki egyre szigorúbb büntetőjogi politikát folytat, retorikájában pedig visszatérő elem a rend és a törvény, valamint a bevándorlás-ellenesség.

A társadalom polarizálódik, és kevesen tudhatják, mekkora szikra robbanthatja be a magyarországi puskaporos hordót.

Ha lennének rasszista filmjeink, azokat sem vennék le a műsorról Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem sok olyan film készült, amiben főszerephez jutottak a romák. „Az elmúlt 50 évben egyetlen magyar filmet tudnék mondani, aminek cigány srácok a főszereplői, a Brazilok” – mondta Kovács Gellért filmszerész a Pesti Hírlapnak. Ha a rajzfilmeket is hozzátesszük, akkor a Szaffi lehetne vitatott alkotás, hiszen központi eleme a történetnek, hogy a főszereplő, Botsinkay Jónás cigányok közt nevelkedik. Kovács szerint viszont esélytelen, hogy a Szaffi az Elfújta a szél sorsára jusson. „A Szaffi a cigány kultúrának egy részét mutatja be, de messze nem lépi át a határt, nem rasszista, vagy bántó” – tette hozzá. „Nem hiszem, hogy Magyarországon egy cigány ember kedvéért levennék a Szaffit. Nálunk nagyon kevés cigány ember találja meg azt az utat, amire ráléphet és kiemelkedhet abból a sorból, amit az élet szánt neki. Amerikában vannak kultúrharcosok az afroamerikaiak között is, látszik, hogy lépnek valami felé. Itt sokkal jobban el vannak nyomva a cigányok annál, hogy felháborodja-

nak egy olyan filmen, amin fel kellene, hát még a Szaffin, ami nem sértő. Ez a különbség azért nem elhanyagolható” – tette hozzá.

A humor is érzékeny téma lehet a ras�szizmus szempontjából. Például, a Saskabaréban az 1990-es évek végén voltak a cigányokkal szembeni előítéletekre felépített jelenetek. Kovács szerint ez azt mutatja, hogy nálunk mégis más a helyzet, mint a tengerentúlon. „Amíg Magyarországon nagyon népszerű humoristák a legbántóbb cigánysztereotípiákkal viccelődnek – ez még mindig óriási poénnak számít, és nem szólnak rájuk, – addig nem hiszem, hogy Magyarországon bárki belekötne egy sértő filmbe. Komoly lemaradásaink vannak a rasszizmus belátását tekintve: esélye sem lenne arra a magyarországi cigány közösségnek, hogy kikérjen magának egy filmet. Mi nem nagyon beszélünk a rasszizmusról, nem hagyjuk ezeket az embereket szóhoz jutni” – mondta Kovács.

Munkácson állnak a cigányszobrok Az adatvédelmi törvények miatt Magyarországon már a 90-es évek óta nincsenek az amerikaihoz hasonló, rasszalapú bűnözési statisztikák, de a közvéleményben továbbra is elterjedt a bűnözés és a cigányság összekötése. A Deák téri kettős gyilkosság után a cigánybűnözés szó a 2000-es évek végén tapasztaltakhoz hasonló lendületet kapott. Abban az időszakban, három hónappal a Marian Cozmagyilkosság után jelent meg az esetet feldolgozó Szíven szúrt ország című film. „Ez egy elsősorban az érzelmekre ható, politizáló film, ami a cigányokat próbálja országos szinten felelőssé tenni. Már a címadás is arról szól, hogy hogyan lehet beszélni cigányokról Magyarországon” – mondta Szuhay Péter néprajzkutató. „Borbély Szilárdnak az olaszliszkai esetet feldolgozó színdarabja sokkal érzékenyebben közelít a probléma felé. Nem sugallja azt, hogy a cigányok bűnözők, és félni kell tőlük, hanem kontextusba helyezi az esetet, elmagyarázza a szegregációt, és hogy ez feszültséget, negatív kitöréseket szül” – tette hozzá.

Ha a nyugati világon végigsöprő szobordöntési hullám elérne hozzánk, annak a határon túl is lehetnének következményei. „Munkácson áll két szobor: egy cigány kéményseprő a sétálóutcában, meg egy utcaseprő alakja a cigánynegyedben.

Beszélgettem három cigánnyal, akik sértőnek érzik ezeket a szobrokat, és joggal.

Hiszen lehet bármilyen jószándékú, mégiscsak utcaseprőként mutatja be a cigányokat” – mondta Szuhay.

Vámosi Ágoston

Hirdetés

•

• 3 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

Álom

A George Floyd meggyilkolását követő tiltakozási hullám a kultúrán is érezteti hatását, több olyan filmet és sorozatepizódot – többek közt az Elfújta a szélt és a Waczak Szálló egyik részét – is eltávolították a streamszolgáltatók a kínálatukból, ami valami módon sztereotipizálja vagy sérti a kisebbségeket. Ennek apropóján tíz olyan filmet szedtünk össze, amiről nem feltétlenül gondolnánk, hogy előítéletesen ábrázol egyes népcsoportokat, pedig…

Nézzék csak!

Amerika hőskora

Az 1915-ös film Amerika 19. századi történelmének bizonyos állomásait sűríti magába: a rabszolgatartást, a Ku-Klux-Klan történetét és a polgárháborút. Ez utóbbit a vesztes Dél szemszögéből mutatja be, miközben nem kevés pozitív felhanggal mesél a KKKról. Az alkotás a déli származású elnök, Woodrow Wilson tetszését is elnyerte. A filmet Egy nemzet születése címmel is forgalmazták Magyarországon.

Tamás bátya kunyhója

Harriet Beecher Stowe regényéből több filmfeldolgozás is készült, többek közt 1903-ban, 1927ben, 1965-ben és 1987-ben. A címbeli főszereplő az alázatos, vis�szahúzódó afroamerikai férfi metaforájává vált, olyannyira, hogy a hatvanas években a passzív, sorsába beletörődő fekete férfi gúnyneveként használták.

Robinson Crusoe kalandos élete

Bár Daniel Defoe regényéből sokféle filmadaptáció készült – az egyikben egyenesen a Marson landol a főhős –, a választásunk erre az 1997-es feldolgozásra esett, melyben Pierce Brosnan alakítja a címszereplőt, William Takaku pedig a Pénteknek nevezett bennszülöttet, akivel bármennyire jól bánjék Robin, egy normális nevet nem volt képes adni neki.

Ízek, imák, szerelmek

A Julia Roberts főszereplésével készült 2010-es filmben a hősnő

három országon át keresi a boldogságot: Olaszországban a gasztronómiai élvezeteknek hódol, Indiában a belső békéjét keresi az imádságban, Balin pedig féktelen bulizásba veti bele magát. És mindenhol pont úgy viselkednek a helyiek, ahogy azt egy amerikai forgatókönyvíró elképzeli.

Álom luxuskivitelben

Az 1961-es filmből leginkább az Audrey Hepburn által alakított Holly Golightlyre emlékszünk, a szomszédjára, Mr. Yunioshira már kevésbé. Pedig a karakter minden sztereotípiát magán visel, amivel az amerikaiak megjelenítették a japánokat: kapafogú, vastag szemüveges, vágott szemű karikatúra, aki állandóan okvetetlenkedik.

Vasember 2.

Bár a Fekete Párduccal nagyot dobbantott a Marvel-moziverzum, hiszen beemelt a világába egy autentikus afrikai szuperhőst, azért ne feledkezzünk meg a 2010-es Vasember 2.-ről, ami még keményen szórta a sztereotípiákat. Tony Stark főellensége ezúttal a kigyúrt, tetoválásokkal díszített orosz – az eredeti képregényben még szovjet – Ivan Vanko. A bosszúszomjas mérnök literszámra vedeli a vodkát és erősen töri az angolt.

Drakula

Bram Stoker regényének mindmáig legsikeresebb, 1931-es feldolgozása, Lugosi Bélával a címszerepben. Büszkék vagyunk, persze, de azért azt se feledjük,

FORRÁS | RTL KLUB

Sztereotípiák a mozivásznon

luxuskivitelben

A legkönnyebb megoldás a gyanúba keveredett művek eltüntetése Nemes Z. Márió kritikust, esztétát kérdeztük a filmművészeti alkotások utólagos, ideológiai felülvizsgálatáról.

hogy a film nemcsak sztereotip módon ábrázolja a románokat és a magyarokat, de mindmáig él az az elmélet, hogy Drakula gróf az országba érkezett idegen metaforája, aki hipnózissal irányítja a lányokat, és elszívja a honpolgárok vérét. Érjük, nem?

Dankó Pista

„Az úri lelket, finomságot nem értheti meg egy cigány” – hangzik el a Jávor Pál címszereplésével készült 1941-ben bemutatott filmben. És a muzsikusról készült mozi sztereotípiái közül ez még csak a jéghegy csúcsa.

A beszélő köntös

Mikszáth Kálmán azonos című regényének 1941-es filmváltozata érdekes okból került fel listánkra: az eredeti regényben a köntös varázserejére Cinna, a cigánylány jön rá, ám a filmben a karaktert – a név megtartásával – egy árva parasztlányra cserélték. Ugyanakkor a filmben feltűnik egy roma származású jósnő, aki félreviszi a szereplőket, és így negatív színezetet kap.

Egri csillagok

Az egri vár ostromát bemutató, Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült 1968-as film nem fukarkodik a jelzőkkel és jelenetekkel, ha arról van szó, hogy bemutassa, milyen alávaló és gaz nép a török. Barbár, istentelen, gyerekrabló, babonás népségként ábrázolja őket a hazai filmgyártás egyik legnépszerűbb alkotása.

Svébis Bence

Vajon miért épp a filmművészeti alkotások lettek problémásak, hiszen egyéb művészeti ágakban is találhatók hasonló tematikájú művek? Érdemes kihangsúlyozni, hogy a sajtóban aktuálisan elhíresült két esetben nagyon különböző mozgóképes tartalmakról van szó. Egyrészt itt van az Elfújta a szél (1939) és a Waczak Szálló (1975-1979) egy epizódja. Míg Victor Flemming filmje reflektálatlan módon használ kortárs érzékenységünk alapján rasszistának tekinthető ábrázolási formákat, addig a Waczak Szálló épp az ilyen kódok ironikus feltárásában és kritikájában érdekelt. Az, hogy esetleg ideológiai farkasvakságból kifolyólag nem tudunk vagy nem akarunk a két eset között különbséget tenni, az a számomra amúgy szimpatikus kritikai perspektíva eltorzulásával fenyeget. De van itt még valami, és ez már közelebb vihet ahhoz a kérdéshez, hogy miért épp a mozgóképes világ reagál ilyen gyorsan. A fenti esetekben a streamingszolgáltatók, vagyis a kapitalista kultúripar nyúlványai cselekedtek, akiket vélhetően nem csupán az emancipatorikus politika motivál, hiszen a nézők mindig potenciális vásárlók is, akiknek úgymond ideológiát is el lehet adni, pontosabban akiknek az ideológiai igényeit is lehetséges tőkésíteni. Vagyis amellett, hogy a kortárs képkultúrában még mindig a vizualitás a „legfertőzőbb” politikai eszköz, és ezért kerül rögtön az ideológiai kultúrkampfok fókuszába, a jelenséget a gazdasági háttérösszefüggések is gyorsíthatják.

Volt már példa ilyesmire, hogy egy politikai, társadalmi jelenség nyomán vis�szamenőleg kezdtek értelmezni művészeti alkotásokat, elsősorban filmeket?

Ha igen, volt bármi társadalmi eredménye ennek? Én úgy gondolom, hogy a műalkotások állandó újraértése, fel- és leértékelése a kultúra működésének, illetve elevenségének bizonyítéka, mely folyamatban nem lehet eltekinteni a politikai-társadalmi faktortól, hiszen a művészet nem tekinthető a világ heterogenitásától elzárt laboratóriumnak. Vagyis ez a „vis�szamenőleges” kritika egyáltalán nem új dolog, hanem olyan erő, mely épp a művészet történetének az egyik hajtómotorját is alkothatja. A posztkolonialista, feminista és antirasszista kulturális kritika is már egy sok-sok évtizedes komoly akadémiai eredményeket felmutató szemléletmód, mely ugyanakkor nemcsak a művészetről való gondolkodásunkat, hanem magát a művészeti gyakorlatot is inspirálta. (Csak hogy pár relatíve populáris példát mondjak, a Tűnj el! (2017) és a Mi (2019) című filmekkel feltűnt, nagyon tehetséges Jordan Peele szinte értelmezhetetlen lenne enélkül a kontextus nélkül.) A probléma akkor kezdődik, amikor egy politikai esztétikai olvasat nem vitát akar generálni, hanem önmagát egy univerzális és történelem feletti igazság letéteményesének tekintve berekeszti a vélemények szabad játékát. A történelmi dimenziót azért említem, mert a „visszamenőleges kritikák” a történelemre hivatkozva sokszor épp a történetiségről feledkeznek el, arról, hogy egy bizonyos korhoz tartozó műalkotást csak annak a kornak az összefüggésrendszerére tekintettel lehet megérteni. Hogy megint egy banálisan egyszerű példát mondjak, nem ugyanazt jelenti ma egy filmben, ha valaki önfeledten szemetel, mint mondjuk a hatvanas években.

Hogyan befolyásolhatja egy ilyen gesztus a művészeti szabadságot? Miként hathat ez a következő évek (évtizedek) filmgyártására?

A műalkotások megítélésében egymással párhuzamos szempontok lehetségesek és mindenki a saját választása mentén súlyozza ezeket. Én azt gondolom, hogy a művészi vízió és a társadalmi érzékenység között lehetségesek konfliktusok, de ez nem írja felül szükségszerűen egy alkotás értékét, hiszen lehet valami zseniális és kifejezetten „káros” is, mint Az akarat diadala (1935), illetve rendkívül emancipatorikus, de tömény giccs. Tőlem távol áll, hogy az „ízlésemmel” szemben az ideológiailag szimpatikusabbat válasszam, de Lukács György például híres volt ennek az ellenkezőjéről. A legrosszabb és legkön�nyebb megoldás persze a gyanúba keveredett művek eltüntetése, illetve egy olyan kulturális légkör kialakítása, ahol ezek eleve nem jönnek létre. Ez gyakorlatilag mindennek ellentmond, amit én a kritika érzékenységéről, illetve a művészet kritikai lehetőségeiről gondolok.

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

{ PESTIHIRLAP.HU } • 4 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

Koronavírus:

Jól jártak a csomagküldő cégek – de nem mind Még azok is belevágtak a pandémia alatti online rendelésbe, akik korábban nemigen éltek ezzel a lehetőséggel. A taxisok is inkább a csomagszállításra álltak át, de sokuknak még ez sem segített, hogy túléljék a karantén miatti utasszám csökkenést.

Aki házhoz szállítást kér, tapasztalhatja, hogy míg egy évvel ezelőtt a belföldről rendelt árucikkeket pár napon belül kézhez kaphatta, a koronavírus-járvány után hosszabb a kiszállítási idő.

Jagodics Rita kereskedelem-marketing szakértő korábban lapunknak elmondta, hogy a koronavírus megváltoztatta az emberek vásárlási szokásait is. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb teret fog kapni az online vásárlás, és olyan cégektől is lehet majd online rendelni árut, ahonnan korábban nem. Ugyanis ez lesz a normális.

Az, hogy több dolga volt a futároknak a koronavírus-járvány alatt, logikus. Az emberek egy része a karanténból még vásárolni sem ment el, inkább házhoz szállítást kért. Az egyik Magyarországon is dolgozó nagy csomagszállító cég a Pesti Hírlapnak elmondta, hogy áprilisban megnőtt az alkalmazottaik munkája, ugyanis akkor rengetegen választották a házhoz szállítást. Mára ez

a felemelkedés csökkent, ami annak tudható be, hogy az emberek újra vásárolhatnak a boltokban, így a szabadságot kihasználva, inkább maguk mennek vásárló körútra. Azt azonban megerősítette, hogy az online vásárlási láz nem fog elmúlni, sőt egyre inkább erre fognak rászokni az emberek, így a csomagszállító cégeknek is fel kell venni a versenyt a növekvő igényekkel. Megkerestük a nagyobb csomagszállítással foglalkozó cégeket a koronavírus rájuk gyakorolt hatásáról, és arról, hogyan készülnek fel arra, hogy megnövekedik az online vásárlás iránti kereslet, azonban lapzártánkig nem válaszoltak.

Van, akinek nem jött be a fuvar A csomagküldő szolgálatok tehát jól jártak, viszont a futárok már kevésbe. Vannak olyan futárcégek, amelyek nem állnak kapcso-

latban más cégekkel, így az ő megélhetésüket az jelenti, ha az emberek valamilyen ügyben felkeresik őket. Ilyen például a költözés, bútorszállítás. Futár Zsolti néven elhíresült Karsai Zsolt cége is hasonló, ők nyomdai termékek szállításával is foglalkoznak. Karsai lapunknak elmondta, hogy náluk jócskán visszaesett a forgalom a koronavírus-járvány miatt.

– Megállt a nyomdaipar, megállt a marketingipar, ezért nekünk kevesebb munkánk volt most.

Még talán 2008-ban is jobb volt a helyzetünk mint most, mivel akkor a marketingre többet költöttek a cégek, volt sok olyan beruházás, amihez kellett a megjelenés. Most nem így van, a cégek megálltak, kevesebben is költöztek, így visszaesett a forgalmunk – mondta Zsolt, majd hozzátette, hogy a csomagküldéssel foglalkozó ismerősei közül volt olyan, aki azt mondta, hogy a karácsonyihoz hasonló a forgalmuk.

A taxisok fele eltűnt A koncertek, bulik és fesztiválok, tehát ami fő bevételt jelentene a taxisoknak idén mind elmaradnak. A karantén időszaka miatt pedig az emberek otthonléte miatt vált szükségtelenné az utcákat róniuk, hiszen nem volt akkora az igény az utasok részéről, mint a pandémia alatt. Azért, hogy túléljék ezt az időszakot a taxisok is átálltak a csomagok szállítására,

hogy ha már a személyszállítás visszaesett, legalább a megnövekedett csomagküldés igényéből fenn tudják tartani magukat.

– Mivel ez nem kapcsolódik a személyszállításhoz, ezért ez a szolgáltatás csak a pandémia időszaka alatt volt. Tehát ahogy megszüntetik a veszélyhelyzetet, úgy leáll a taxik csomagküldő szolgáltatása is – kezdte Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke. – Nem szeretnénk mások munkáját elvenni, és azt sem szeretjük, ha a miénket elveszik. Ez csupán egy mentőöv volt a taxisok számára – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány előtt és utána is lesz lehetőség arra, hogy egy taxis személyszállítási áron elvisz egy csomagot valahová, de nem ez a fő profil.

Ennek ellenére a taxisok nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a munkájuk, azaz a személyszállítás jócskán megcsappant.

– 7 ezer taxist tartottunk számon, ebből 4-5 ezer eltűnt a taxiszolgáltatásból. Azt nem lehet tudni, hogy velük mi lett, ahogy azt sem, hogy mikor térnek vissza a taxizáshoz, ha egyáltalán visszatérnek, bár folyamatosan érkeznek vissza, de nem nagy számban.

Addig, amíg nincs meg az a fuvar­igény, ami elbírná a 7 ezer taxi fenntartását, addig ezek az emberek nem fognak jelentkezni. A kereslet-kínálat fogja majd ezt rendezni, de hogy mikor, azt megtippelni sem tudjuk – zárta az elnök.

Tamás Miklós, a City Taxi elnöke lapunknak elmondta, hogy a pandémia miatt jócskán visszaesett a forgalmuk, a megrendelések mélyponton voltak. Az elnök szerint az átlagos fuvarszám 80 százalékát veszítették el a koronavírus-járvány miatt. Azért, hogy a munkatársak ne maradjanak munka nélkül, náluk is lehetett csomagszállítást kérni, de emellett az ügyintézésben és a bevásárlásban is segítséget nyújtottak, ha kellett. Viszont ezzel a lehetőséggel sem éltek sokan, az elnök szerint csupán naponta 5-10 taxisofőrnek volt ilyen jellegű feladata.

A Főtaxi például, hogy megóvja a munkahelyeit,- úgy döntött, hogy átgondolja mi legyen a koronavírus alatt kialakult szolgáltatásukkal.

– Jelentős számú vásárló élt ezzel a lehetőséggel. Tekintettel arra, hogy az ország „kényszerszünet” után újraindult, várhatóan a járvány alatti, csomagszállítás iránti, erősen megnövekedett fogyasztói igény is csökkenni fog.

Ezért az elkövetkező hetekben kereskedelmi partnereinkkel értékelni fogjuk az együttműködést és ennek megfelelően, illetve természetesen a taxis személyszállításra vonatkozó szabályozás figyelembe vételével fogunk dönteni arról, hogy fenntartjuk-e a jövőben ezt a szolgáltatást – mondta Angyal Zsolt, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Zsigmond Viktória

•

• 5 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

Gyilkossággal fenyegetőzött a TEK-esek kezei között meghalt férfi Infarktus okozhatta a halálát annak az 55 éves férfinak, aki június 17-én Salgótarjánban a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársainak intézkedése közben vesztette életét – tudta meg a Pesti Hírlap. A TEK és az ügyészség szerint sem történt rendőri mulasztás.

Jól ismert figura volt a környéken a férfi. Többször is azzal fenyegetőzött, hogy bemegy a börtönbe – ahol a lánya drogterjesztés miatt ül – és halomra lő mindenkit – mondta a Pesti Hírlapnak egy rendőr. Ezért küldték a „begyűjtésére” egyből a Terrorelhárítási Központ kommandósait. Információink szerint a férfi akkor lett rosszul, amikor a kommandósok kihozták salgótarjáni otthonából.

A TEK hivatalos közleménye szerint a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály eljárásában ment ki a TEK műveleti egysége, és kezdte meg reggel hat órakor a gyanúsított elfogását. Az egységre azért volt szükség, „mert okkal volt feltételezhető, hogy a férfi lőfegyverrel rendelkezik”.

Megírták azt is, hogy a gyanúsított az intézkedés közben, minden előjel nélkül eszméletét

vesztette. A TEK műveleti egységének mentőtisztje azonnal megkezdte ellátását, majd újraélesztését, a szakma szabályai szerint defibrillátor készülékkel is. Néhány percen belül a helyszínre érkezett az Országos Mentőszolgálat egyik mentőegysége, ám a gyors és szakszerű egészségügyi beavatkozás mellett sem tudták megmenteni a férfi életét.

A rendőri intézkedés közben történt haláleset miatt a Közpon-

ti Nyomozó Főügyészség egyik ügyésze a helyszínen személyesen vizsgálódott. A szervezet által kiadott tájékoztatásban azt írták: az eljárás eddigi adatai alapján a halál oka egyértelmű, az ügyben rendőri mulasztás nem történt. Hozzátették, hogy a rendelkezésre álló információk szerint nem merült fel olyan tény v a g y kör ü l mény, a mely a z ügyészségi eljárás megindítását indokolná.

A TEK lapunk megkeresésére azt írta: a gyanúsított a rendőri intézkedésnek nem állt ellen, és a g yanúsított a rendőrökkel szemben nem lépett fel támadóan. Kiemelték: a gyanúsítottra a rendőrök nem lőttek rá. A rendőrség közlése szerint a gyanúsítottnál nem volt lőfegyver.

A Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály, amelynek vezetőjével,

Petőfi Attila vezérőrnaggyal lapunk nemrég közölt interjút, súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban végez nyomozásokat.

Az egység a régi, felderítetlen gyilkossági ügyek megoldása mellett, nemzetközi együttműködés keretében, más országok társszerveivel is folytat eljárásokat.

A haláleset vizsgálatát a rendőrség igazságügyi szakértők bevonásával közigazgatási eljárás keretében folytatja. A hatósági igazságüg yi boncolást pedig ilyen esetekben nagyon gyorsan elvégzik. Annak elsődleges megállapításai után érdeklődtünk a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, ám lapzártánkig nem válaszoltak.

Csikász Brigitta

Tegyünk magunkért és a környezetünkért!

Az utóbbi néhány évben óriási változások zajlottak le és zajlanak jelenleg is a világban az ártalomcsökkentés jegyében: okoseszközök, elektromos meghajtású közlekedési eszközök és korszerű fűtési megoldások. Sőt, létezik ennél egy sokkal hétköznapibb, szintén a társadalmunk érdekét szolgáló példa is! Hiszen ahogyan valakit néhány pluszkiló vagy egy régi szerelem, sokakat a dohányzás kísér el hosszú éveken keresztül.

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. A legtöbben azonban a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfájással, szédüléssel járhat – tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hi-

vatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Emellett szintén fontos tény az is, hogy a dohányosok nem csak magukat veszélyeztetik cigarettázáskor. A füstben keletkezett káros anyagok a környezetükben lévőkre is ártalmasak.

A kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja a dohányzás mellőzése, a már kialakult szokás esetén pedig a dohányzásról való mielőbbi leszokás. Ilyen módon nem csak saját szervezetét kíméli meg a dohányos az ártalmaktól, de a környezetében lévőket sem teszi ki kockázatnak.

Egyre több tanulmány készül a témakörben, amelyek sorra

bizonyítják be, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte. Ez pont annyi, mintha 1800-ban a világ teljes népessége dohányzott volna.

A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.

Habár a leszokás nem kön�nyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke Azok számára viszont, akik valamilyen okból nem szoknak le, ma már léteznek olyan különféle füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújtanak. A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés –

kiküszöbölhető a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. (Ráadásul még a füst sem bosszantja a dohányzó ember közvetlen közelében lévőket, mert gyakorlatilag nincs is.) Így az égés kiiktatásával kevesebb toxikus anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévő nem-dohányosok szervezetébe is, mint a cigarettafüst esetében.

Számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Az már most látszik, hogy további vizsgálatokra van szükség, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy a füstmentes technológiák használata hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást.

A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

A dohányzás ártalmaitól leghatékonyabban úgy szabadulhatunk meg, ha nem dohányzunk.

Dohányzás esetén pedig az ártalmakat kizárólag úgy kerülhetjük el, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

•

• 6 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

{P U B L I C I S Z T I K A }

Rémálmaimban Amerika visszainteget

Demeter Szilárd A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója

Már akkor elkezdhettünk gyanakodni, amikor meghirdették „a Halott Fehér Férfiak”-mozgalmat. Ennek leegyszerűsített lényege, hogy azt állították: a nyugati kultúra halott fehér férfiak termése, tehát az egyenjogúsítás jegyében kukázzuk az egészet. Amit meg nem hajítunk a történelem szemétdombjára, azt írjuk át píszire, szegény Mark Twainre is kimondatott a nagyátok, amiért műveiben lenégerezte az afroamerikaiakat, vagy mi most éppen a helyes megnevezés. Lehet ezen nevetni, de az a helyzet, hogy a kényszeresen ideologizáló elit világszerte úgy viselkedik, mint a másik rasszista alapműben, Rudyard Kipling A dzsungel könyve című remekében a Bender-log: úgy hiszik, hogy „amit a Bender-log most gondol, azt gondolja majd később a vadon”. És ezzel a hevülettel próbálják megváltoztatni a világot több mint egy évszázada, hiába bizonyosodott be már számtalanszor, hogy a társadalommérnökösködésnek rossz lesz a vége.

Szóval, nézzünk bele egy kicsit a jövőnkbe.

Képzeljük el, hogy fogjuk a magyar irodalmat, és minden műben kicseréljük a „cigány” szót „romára”: A nagyidai romák, A vén roma stb.

Mindezt nem azért, mert a... romák ezt kérik, hanem azért, mert ezt írja nekünk elő a gondolatrendőrség. Ez a píszi. ( Jut eszembe: valaki szóljon Gyurcsány Ferencnek, hogy amikor kiállt az „Én is cigány vagyok” táblával a nyakában demonstrálni, akkor a haladó tudomány mai állása szerint tulajdonképpen rasszista volt.)

Az amerikai őrülettől nem állunk olyan mes�sze. Magyarországon is összebútorozott a szélsőbal a liberálisokkal és a szélsőjobbal. Innen már csak egy lépés, hogy új múltat fabrikáljanak, és a romokon kezdjenek el mesélni „egy új mesét, a fasiszta kommunizmusét”. Azt a vádat, hogy a magyarok rasszisták, már évtizedek óta építik a különböző emberjogi szervezetek, szóval gyúanyag éppen lenne.

Képzeljük el tehát, hogy a nagyon jó embernek látszani akaró celebjeink néhány futóbolond értelmiségi vezetésével elmennek Heves megyébe, és nyakukba kötelet kötve, annak végét egy nagydarab férfi kezébe adva elnézést kérnek a cigány közösségektől, amiért Gárdonyi Géza az Egri csillagokban rasszista módon írt a romákról. Ezt követően egy kis gyújtogatás, randalírozás közepette bevonulnak Egerbe, ahol a

polgármester – megigazult náci pártja összes vétkéért vezekelve – zokogva és térdelve nyújtja át a város kulcsait. Mindezt a jó embereknek látszani akaró demonstrálók élő közvetítésben nézik a Kossuth téren, és amikor a polgi letérdel, egyként térdel le a tömeg is, mert performansznak lennie kell, fotó nélkül mit sem ér az egész.

Vagy képzeljük el, hogy miután kiűzték a rendőröket, a lángoló Nyócker előtt egy „hadúr” fegyverrel pózolva közli a magyar világgal, hogy mától a Nyócker autonóm övezetben ő az út, az igazság és az élet. Ő mondja magáról, hogy had­ úr, és ezen sem nevet senki.

Amerikában, és onnan továbbgyűrűzve a Fejlettnyugaton most éppen faji alapú osztályharcot vívnak. Az ember csak nézi, és nem hisz a szemének. Mi kipróbáltuk mindkét ideológiát.

Diktatúra lett a végük, emberek millióinak életébe került, még többektől vettek el pótolhatatlan éveket, évtizedeket. És az a tragikus, hogy úgy tűnik: az emberiség semmit nem tanult belőle. Az emberi természet tényleg nem változik. Ebből következően az élő közvetítésben formálódó szép, új fasisztakommunista világ nem lesz sem szép, sem új.

Szobrok, hősök, indulatok Nyáry Krisztián Líra Könyv kreatív igazgatója

„Ha vitát nyitunk a múlt és a jelen között, felmerül annak a veszélye, hogy elveszünk a jövőben.”

(Winston Churchill) Amerika és a volt gyarmatbirodalmak ügye, az ő történelmük, nekünk nincs vele dolgunk.

Több ismerősöm is ezzel kommentálta, hogy egy Facebook-bejegyzésben barbárságnak neveztem az amerikai és Nagy Britannia-i szobordöntéseket. Voltak, akik kifejezetten szurkoltak a szobrok ellen vonulóknak – úgymond progresszív szolidaritásból. Ha az ott élők egy csoportját sérti Churchill, Gandhi vagy Jefferson ellentmondásos öröksége, érveltek, akkor joguk van megszabadulni az elnyomó, fajüldöző múlt jelképeitől. Valóban nem vagyok sem brit, sem amerikai, főleg nem ott élő fekete vagy a volt gyarmati őslakos, így nem is kérdőjelezem meg az érintettek indulatait. Csakhogy a felsorolt történelmi személyek öröksége nemcsak a hazájuké, hanem az enyém is. Jefferson öröksége azért, mert a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójával együtt vallom, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik. Gandhié azért, mert hiszek abban, hogy az elnyomás békés ellenállással is megdönthető. Churchillé pedig azért, mert a 20. század legnagyobb történelmi teljesítményének a nácizmus legyőzését tartom, és Churchill nélkül ma jó eséllyel a Német Birodalom egy másodrendű tartománynak polgára lennék – már ha megszülettem volna egyáltalán.

Mai tudásunkkal természetesen lehet kritizálni a rabszolgatartó Jeffersont, ahogy a feketéket sértő megjegyzésekkel illető Gandhit vagy a brit kolonializmus nevében indiaiak tömegét elnyomó Churchillt is. Még arról is érdemes vitatkozni, hogy ma kaphatnának-e újabb szobrot. De arról kár vitát nyitni, hogy nekik köszönhetően jobb és szabadabb hely lett a világ. Ma álló szobraik ezt a közös történelmi emlékezetet jelképezik. Még akkor is, ha vannak olyan tetteik, amelyek ma már nemcsak hibának, hanem bűnnek számítanak.

De a lényegi örökségüket kétségbe vonni olyan relativizmus, amiből barbárság születik.

Kedd estére végképp Magyarország ügye is lett a szoborellenes indulat. Ismeretlenek „nazi” és „fascist” feliratot festették Churchill városligeti szobrára. Nálunk nem döntötték le, „csak” meg­ gyalázták. Egy nappal később jóérzésű emberek már le is mosták a gyalázatot – akár napirendre is térhetnék fölötte. Csakhogy a történet itt aligha ér véget. Nem csak azért, mert akinek Churchill náci, annak bárki lehet náci, hanem azért is, mert akkor valójában senki sem az. Akkor szabadon válogathatunk történelmet átíró politikai mítoszok között, és nyugodtan stilizálhatjuk Horthy Miklóst harcos zsidómentővé, Vorosilov marsallt pedig galamblelkű demokrata felszabadítóvá. A múltat végképp eltörölni akaró indulatok ráadásul ritkán múlnak el maguktól.

A magyar történelem is tele van olyan hősökkel, akik nem voltak életük minden pillanatában bűntelen szentek. Istenigazából csak ilyen hőseink vannak, hiszen a szobrok mögött hús-vér emberek vannak, gyarlóságokkal teli életutakkal.

Szinte bármelyik magyar történelmi szereplőről be tudnám bizonyítani, hogy a mai normák alapján nem szobrot, hanem szégyenpadot érdemelne. De érdemes-e leszámolnunk a szobortalpazatokon álló hőseinkkel? Nem túl nagy az ár, amit ezért végül fizetünk?

Jefferson rabszolgákat tartott, sőt, egyik házicselédjét teherbe is ejtette, ezért ma elnyomó, rasszista erőszaktevőként emlegetik hazájában a baloldali aktivisták, s ezzel magyar elvi támogatóik is egyetértenek. Szerencsére még senkinek nem jutott eszébe közülük, hogy le kéne dönteni Széchenyi István vagy Wesselényi Miklós szobrait is. Pedig az említett mágnások jobbágyai nem sokkal éltek jobb körülmények között és szabadabban, mint Jefferson rabszolgái.

A birtokaikon ingyenmunkát végző tömegek nem költözhettek szabadon, és mindkét reformpolitikus úgy vélte, hogy a jobbágybirtokoknak csak használói, nem pedig tulajdonosai az ott élők. „Túrja a földet, nyomja a parasztot” – írta egy ízben Széchenyi a jószágigazgatójának, de még nyilvános reformprogramjában, a Stádium-

ban is így fogalmazott: „Törvényeink szerint jussunk is van jobbágyaink minden földjeihez”.

A jobbágyság megszűntetését csak – a földesúr szempontjából – önkéntes döntéssel, és csakis örökváltság, azaz a jobbágy által fizetett komoly summa ellenében tartotta elképzelhetőnek.

Az akadémia létrehozására felajánlott egyévi jövedelme ingyenmunkások verejtékéből származott. Eszmetársa, Wesselényi pedig éppen olyan előszeretettel nemzett gyermekeket jobbágyai lányainak, mint ahogy Jefferson tette a maga rabszolgájával.

Ha ezeket az elveket ma vallaná valaki, vagy ma bánna így a szabadságukkal megfosztott nőkkel, akkor méltán közösítené ki minden demokrata. De ezt éppen azért gondolhatom, mert ezek az emberek 220 vagy 180 évvel ezelőtt megteremtették a demokrácia feltételeit, és megalapozták a mai napig tartó változást, ami alapján már nem tartjuk alacsonyabb rendűnek a közrendűt a nemesnél, a gyarmati őslakost a gyarmatosítónál, a színes bőrűt a fehér embernél.

Az életművük alapvetően arról szólt, hogy több szabadság legyen a világban annál, mint ami akkor volt. A jobbágyság és a rabszolgaság létezése adottság volt a számukra, olyan norma, amit korukban nagyon kevesen kérdőjeleztek meg.

Jefferson, Széchenyi vagy Wesselényi munkássága nélkül még kevesebben tették volna. Churchill az első koncentrációs táborokat felállító brit birodalmi hadsereg tisztjéből lett a náci Németország esküdt ellensége, az európai demokrácia és szabadság egyik megteremtője. Sem ő, sem a felsoroltak nem voltak hibátlanok, sőt, bűntelenek sem. De nekik is köszönhető, hogy egy emberi szabadságot korlátozó normából előbb megváltoztatandó szabály, később szabálysértés, majd bűn lett. A mai normát visszavetíteni ezekre a több szabadságot hozó emberekre a történelmi emlékezet felszámolása. Ez pedig – ahogy Churchill mondta – a jövő elvesztését is jelenti.

Több mint ostobaság: barbárság.

•

• 7 • { PESTIHIRLAP.HU }

FORRÁS | NÉMETH DÁNIEL HELIKON KIADÓ

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

Az utolsó villamos A maszk alatt alig kaptam levegőt, beizzadt a bajszom, a verejtékcseppek a felső ajkamon végigszánkázva egyenesen a szájamba tartottak.

A villamoson rajtam kívül még négyen utaztak.

Illetve hárman, mert a villamosvezető – akit nem láttam az ülésemről – nem utazott, ő dolgozott. Szóval hárman: egy hajléktalan, aki két ülésen feküdt, rettenetes bűzt árasztott magából, furcsamód (főként ősz loboncával) az öreg Lyotard-ra hasonlított. Guvadt, véres-szeszes szemével olyan posztmodernül bámult, mint aki teljesen kiábrándult már a nagy elbeszélésekből. Egy szürke néni, aki piros fejkendőt kötött a szája elé, valamint egy fiatal, szőke lány, aki az okostelefonját nyomkodta. Arra gondoltam, hogy az okostelefonok, kreatív igazgatók és intelligens gyurmák világában már régóta szörnyen butának érzem magam. És valahogy egyre jobban vonzódom mindenhez, ami olyan korlátolt, mint én. Mert milyen sötét például a lemezjátszóm! Nem tudja léptetni a számokat, nincs még távirányítója sem, az ember fogja a kart, ráteszi a tűt a lemezre, aztán csak szól Mozarttól a mágikus 21-es. Második tétel, Andante. Mérsékelten lassú, egyesek szerint egyenesen bugyuta kis dallam, de én mindig megkönnyezem. Csillogó, fekete, csehszlovák bakelitlemezről szól ez a csacsi kis csoda, Badura-Skoda vezényli a prágai kamarazenekart.

(Annyira tyúkeszű vagyok, hogy még a vinylt is bakelitnak hívom, pedig hát minden okos tudja, hogy lemezek sosem készültek bakelitből.)

A telefonom is szörnyen ostoba: lehet vele telefonálni, üzenetet küldeni, meg van rajta zseblámpa (ez, mondjuk, jól jön, mikor hajnalban besörözve kerülök haza, és a gangon kiégett a villanykörte). Ennyi. Se fényképezőgép, se internet, se GPS, se lépésszámláló, se semmi ezen a síkhülye maroktávbeszélőn. De a legbalgább mégiscsak a kávéőrlőm. Az tényleg semmi mást nem tud, csak kávét őrölni. Ezzel a dőre kávédarálóval darálom a gügye babkávét a karantén kezdete óta. A kezdetleges készülék egy első világháborús srapnelhüvelyből készült. Az

oldala körben liánmintás, fényesre-sárgára kopott az évek alatt, a tetején egy bohó tekerő oktondi szárnyascsavarral. Egyszerű, mint a fakocka: felül bemegy a babkávé, tekerem, mint az őrült, alul meg kijön az őrölt kávé, ami rögtön mehet a kotyogóba. (Na, az is milyen egy együgyű jószág!) Szóval ez a kávédaráló még az ükanyjám, Benes Matild második férjének tulajdona volt. Dr. Palóczé. Ő hozta haza a hadifogságból. Benes Matildtól került nagyanyámhoz, Kispál Matildhoz. Mióta ő is meghalt, tizenöt éve, a daráló nálam van, de eddig még soha nem használtam. Fenn lakott a konyhaszekrény tetején. Aztán a karantén idején valamiért lekéredzkedett a helyéről. Málé egy szerszám, de kiválóan működik, pedig több mint százéves. Dr. Palócz okos ember volt, a jogtudományok doktora, működött Kolozsvárott és Pesten, majd 1913-ban Hódmezővásárhelyen lett polgármesteri fogalmazó. Mint az 5-ik népfölkelő gyalogezred tartalékos hadnagya a mozgósítás első napján bevonult, és már szeptember 11-én tűzvonalba került Drohobics és Sztrij között. Részt vett az uzsoki harcokban, összesen 17 ütközetben, még a kalapját is átlőtték.

1914. november 23-án Kispereszlő mellett esett hadifogságba. Kelet-Szibériába, Dauriába került zárt táborba, ahol nyelveket tanult. Később Vlagyivosztokba vitték. Hogy onnan hogyan keveredett Triesztbe, nem tudni. Szegény azt hitte, hogy már hazaért, otthon van. Hamar rájött, hogy az már egy másik ország. 1920. november 23-án érkezett meg Vásárhelyre, a Lázár utcába. Hat év, baszki! A hadifogolytáborból sok mindent hazahozott: a már említett és nagyon ügyefogyott kávédarálót, rajzokat a tisztiszállásról és egy füzetet, amibe fogolytársai saját kezűleg belevezették nevüket, címüket. A 84. név Szamuely Tiboré, aki hírlapíró és Budapesten van lakása a IV. kerület Városház utca 6. szám alatt. Dr. Palócz (mostoha-ükapám) 1921ben elvette az 1914-ben megözvegyült Benes Mathilda Alojsia Johannát (ükanyámat), aki egy cseh származású budai gőzmalomigazgató lá-

nya volt. Apám szerint dédanyja napi száz cigarettát szívott és az adólapjára pirossal volt rávezetve: „Vigyázat, veszélyes!” Mathilda Alojsia Johanna is ezzel a hadifogságban készült darálóval őrölte a kávét 1956-ban bekövetkezett haláláig. Akkor megint volt egy kis karantén… Így megy ez, gondoltam az éjszakai villamoson, és hirtelen arra eszméltem, hogy már csak én ülök egyedül a szerelvényen. Vagyis nem, mert a villamosvezető is jelen volt, momentán maszk nélkül üvöltött. – Maga teljesen idióta? Végállomás!

Leszállás! Hahó! Magánál teljesen elmentek otthonról? Érti, amit mondok? – tudakolta ordítva a sofőr, aki egyébként szakasztott úgy festett, mint dr. Palócz a régi fotográfiákon: bajszos és nagydarab – mint Marián Labuda, a híres cseh férfiszínész. – Én, drága uram – mondtam sügér mosollyal –, nem értem. Nem értek én már semmit. Sőt semmit se. Olyan hülye vagyok, mint egy amőba, olyan tökkelütött, hogy hozzám képest a Sehallselát Dömötör az Pataki, a fejszámolóművész! Hát mit gondol, ha nem lennék agyhalott, akkor itt tömegközlekednék éjnek évadján a világjárvány közepén? – kérdeztem, majd elővettem hátizsákomból két dobozos cseh sört. Erre már Labuda is megenyhült, és azt mondta botor hangon, hogy bizony ő is totál zakkant: tombol a vírus, ő meg fel-alá villamostvezet itten, mintha nem lenne holnap… Vidáman teltek az órák, s a sörök után előkerült zsákomból a pálinka is. Az utolsó kép, amire a hajnalból emlékszem, ahogy Badura-Skoda vezényli a prágai kamarazenekart, csak úgy árad a Mozart a tágas remízben, s közben a bűzös hajléktalan is újra előkerül, beleszop a töménybe, és azt mondja fejét csóválva: − Az, hogy a mechanika és az ipar lépett a kézi kidolgozás és a mesterségbeli tudás helyébe, önmagában még nem katasztrófa, uraim, csak abban az esetben, ha úgy hisszük: a művészet lényegében egy zseniális egyéniség kifejeződése a kézművesség legmagasabb szintjén.

Cserna-Szabó András

{ PESTIHIRLAP.HU } • 8 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

{I N T E R J Ú }

A koronavírust a politika saját céljaira használta Konkrét kijelentések nincsenek, de adatok és számítások vannak a koronavírussal kapcsolatban.

A tudósok, kutatók próbálnak mindenre felkészülni, de ehhez a társadalom segítsége is kell.

A pandémiáról és a várható helyzetről Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk.

Jó volt a védekezés, amit követtek a magyarok?

A maszk viselése és a távolságtartás világszinten bevált, működő járványelhárító intézkedés.

Az idősávos vásárlás, tehát az idősek 9-től 12-ig tartó vásárlása, egyedi intézkedés. Virológusként nem tudom megmondani, hogy jók voltak-e az intézkedések. Viszont az a fajta fertőzöttség, amit Kínában, New Yorkban vagy Olaszországban láthattunk, ide nem ért el. Ez nem egy magyar

sajátosság, nem a politika érdeme, a teljes régiónkra igaz, hogy időben tudtunk fellépni a megfelelő intézkedésekkel. Ezzel el tudtuk kerülni azt, hogy a járvány egy nagyobb csúcsot érjen el.

Eddig 435 ezer ember halt meg koronavírusban világszerte. Ez nem a spanyolnátha, amiben 10 millióan vesztették életüket. Ennek ellenére kellett ilyen szintű intézkedés?

Nem, nem az. De ha arról beszélünk, hogy van egy új vírus, amiről nagyon sok mindent nem tudunk, és

benne van a kockázat, hogy 400 ezer, 4 millió, vagy 40 millió halott lesz, akkor másról kell beszélnünk.

Az indokoltságnak majdhogynem nincs határa.

Amíg nem ismerjük, hogy pontosan mire képes ez a vírus, addig nyilván mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a bajt. Azt pedig, hogy az emberek így viselkednek, felelősöket keresnek, predikciós paradoxonnak nevezzük. A tudósok is várták ezt a fajta reakciót, a munkavédelmi szakemberek pedig minden nap szembesülnek vele. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavédelmi szakember azt mondja, hogy az építkezésen kötelező hordani a sisakot, akkor a munkásoknak elegük van belőle, kényelmetlen, beleizzadnak, de ha baj történik, akkor azt mondják, hogy jó hogy rajtunk volt a sisak. Ez egyfajta szélmalomharc.

A brazil elnök sokáig nem lépett a koronavírus ügyében, most Brazília a második legfertőzöt-

•

• 9 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

{I N T E R J Ú }

A veszélyhelyzet visszavonásával enyhülhet az emberek figyelme és védelme. Ez vezethet oda, hogy hazánkban is újra magas lesz a fertőzésszám?

Igen, ez így van. Ugyanakkor ez nem az emberek hibája, mivel természetes emberi reakciónak számít, ha ezt elkezdjük elengedni. Azt, hogy ez ilyen szinten meg tud történni én inkább

Képünk illusztráció

tebb ország. Mi történhetett ott?

Amivel mi tudósok most leginkább szembesülünk, azok az álhírek, a tudományos példamagyarázások, és a nagy mértékű átpolitizálás. A koronavírust a legmagasabb politikai körökig felhasználták világhatalmi, helyi és belföldi érdekekből is. Ennek bizony a járvány előnyét élvezi. Brazíliában ez történt. Ott nagyon sokáig ment a propaganda arról, hogy a vírus nem létezik, nem okoz bajt, át kell esni rajta. Most láthatjuk, hogy amennyiben az időfaktor nem érvényesül, tehát egy ország nem lép időben, akkor ilyen szintig tud jutni ez a járvány.

Magyarországon sokan elveszítették a munkájukat, gazdasági válság alakult ki. Megérte?

Erre a kérdésre nem fogok tudni válaszolni. Egyrészt vannak a virológusok, a járványügyi szakemberek és a tudósok, akik el tudják mondani, hogy a vírus hogyan működik. Nagyon sok mindent nem tudunk ezzel kapcsolatban, de vannak már dolgok, amiket már igen. El tudjuk mondani, hogy súlyosabb, mint egy influenza, nem látjuk a teljes határait, és azt sem látjuk, hogy hány ember fog meghalni. Azt viszont tudjuk, hogy ez egy súlyos dolog, és tud olyan károkat okozni, ami nemcsak nálunk, a korlátozások miatt volt, hanem olyan dolgokat is, amiket a legfertőzöttebb országokról láthattunk. Másrészt ott vannak a politikusok, akik meghozzák a döntéseket, harmadrészt pedig a gazdasági szakemberek, akik elmondják, hogy tönkre fognak menni bizonyos vállalkozások. Ebből a többszereplős, nagy olvasztótégelyből kell közösen kievickélnünk.

Voltak jó döntések?

Nem fogom megítélni azt, hogy egy politikai döntés jó volt, de nem is lehet. Azt gondolom, hogy ebben a járványos helyzetben nincs rossz vagy jó politikai döntés, mivel nem látjuk a kihívás teljes skáláját. Meg kell tenni mindent, hogy ne legyen baj. Tisztában vagyok vele, hogy emberek veszítették el a munkájukat, más emberek viszont a szeretteiket.

Hol van a határ? Ezt senki nem tudja, közösen kell ezt átvészelnünk, és mindent meg kell tenni, hogy ez sikerüljön.

Kinek kellene megítélni ezeket a döntéseket?

Ez egy olyan dolog, ami a politikus felelőssége. És lehet, hogy a politikusok új funkcióját fedezzük majd fel világszerte. A vírussal kapcsolatban a tudósok is szembesülnek új dolgokkal, és mivel a politikusokon is hatalmas felelősség van egy ilyen helyzetben, ezért ez lehet, hogy ez rájuk is igaz.

Mire számítsunk, valóban jön a következő hullám ősszel?

Tudósként nem jelenthetem ki, hogy lesz második hullám. Azt viszont már igen, hogy a jelenlegi adatok szerint ez nagyon valószínű, és így is gondolom. Azért mondom ezt, mert az összes ismert koronavírusnak, amik az emberi populációban terjednek, van szezonalitása. Azt is látjuk, hogy mikor indulnak, ezek tökéletesen egybevágnak. A mostani koronavírus is jó eséllyel ilyen lesz. Ha megvizsgáljuk a cseppfertőzéssel, légútra terjedő vírusokat – amilyen a koronavírus is –, elmondható, hogy mindegyiknek van szezonalitása. A koronavírus most

az emberi populációban takarék lángon ég, de ott van mindenhol, tehát jó eséllyel számíthatunk egy második hullámra. De az, hogy biztosan lesz-e, mekkorára számíthatunk és mikor kezdődik, azt tudósként nem lehet kinyilatkoztatni, mivel nincs elég adatunk hozzá. Ez egy jóslás szintje lenne, amit egy tudós nem csinál.

Ha bejön a második hullám, akkor az ellen hogyan kell majd védekezünk? Visszajön a karantén?

Nem tudom. Ezt azért mondom, mert annyira dinamikusan változó a helyzet, hogy megjósolni sem lehet, hogy a járvány milyen formában, gócpontosan, ha igen mekkora gócpontok formájában, milyen diffúzióval, egyáltalán hogyan jelenik meg. Járványügyi szempontból mindenféle stratégiára van válaszlépés, ezt majd az akkori helyzet fogja eldönteni.

Ami viszont az emberiség előnyére válik, hogy most már tudjuk mivel kell számolni, láttuk, hogy mi az, ami bejött, figyelni kell a trendeket, időben kell lépni.

A maszkviselés, távolságtartás, kézmosás működik. Tehát ha az embereknek megmarad a fegyelme, tudatossága, és elfogadják, hogy ez a pandémia még tart, és ahhoz, hogy ne veszítse el még több ember a munkáját, és ne kelljen megint mindent bezárni, csak azon múlik, hogy ezt felfogják, és figyeljenek az egyéni, személyes higiéniára, mert ez az, ami nagyon bevált. Vannak arra vonatkozóan adatok, hogy sokkal jobb volt a járvány lecsengése azokban az országokban, ahol ezeket az intézkedéseket időben és fegyelmezetten be tudták vezetni.

a transzparens kommunikáció hiányában látom.

Hinni kell a szakembereknek és a hatóságoknak, komolyan kell venni, ha azt mondjuk, hogy ez elsősorban a társadalmon és az egyéni fegyelmen múlik.

Milyen kommunikációra gondolt pontosan?

Egy gyakoribb, egyértelműbb és részletesebb kommunikációra. És ez nemcsak Magyarországra, hanem a világ minden tájára igaz.

Mi tudósok is például most kezdtük el hangsúlyosabban kommunikálni a kutatásainkat, most döbbentünk rá arra, hogy ez mennyire fontos, és milyen nagy igény van rá, főleg egy pandémia idején.

Jobb lett volna, ha ezt már öt évvel ezelőtt megtesszük, akkor talán az embereknek nem most kellene elmagyarázni, hogy egy légúton terjedő vírus hogyan működik. Összességében lehet, hogy a tudósok kommunikációjának nagyobb teret kellene adni és akkor most jobb lenne a helyzet.

A második hullám mellett terjed egy olyan hír is, hogy 2025ig velünk maradhat a vírus. Ez lehetséges?

Nagyon sokféle forgatókönyv létezik, és köztük lehet ez is. Jelenleg 15 vakcina van klinikai stádiumban, és még 120 az előtt, nem tudjuk, hogy ezek közül melyek lesznek azok, amelyek hatásosak lesznek, és addigra milyen lesz a járványos helyzet. Ha becsülni kellene, hogy körülbelül mi várható, akkor azt mondanám, hogy dinamikus játék kezdődik majd

attól függően, hogy a járvány éppen majd hol tart, melyik földrészen. Ettől függ majd az is, hogy mely társadalmi csoportok lesznek beoltva, ami nem megy egyik napról a másikra. Pekingben például most újra tesztelések és lezárások vannak, ez az a játék, amire majd készülnünk kell.

Tanultunk valamit ebből a járványból?

Ez egy jó indikátora annak, hogy a globalizált világunkban milyen gyorsan jöhet a baj, abból a nagy hálózatból, amit az emberiség alkot. Nagyon fontos a nyíltság, a tudás utáni törekvés, és az, hogy ismerjük a világunkat, de nem csak annyira hogy élünk benne, és használjuk. Tisztában kell lennünk vele, hogy bizony a globalizált világ hozhat ilyen meglepetéseket.

Az a rendszer, amellyel itthon meg tudok rendelni valamit Kínából, és az egy hét alatt itt van, megadta a lehetőséget a betegségek gyors terjedésének is. Ezzel együtt kell élnünk. A világban jelenleg is nagyon sok olyan betegség van, ami nem alakult pandémiává, nem indult globális körútra, de alakulhatott volna, mivel a gyors terjeszkedés lehetősége ott van.

Ha ezek mégis világ járvánnyá alakulnak, akkor jobban reagálhatunk rájuk, tanulva a koronavírusból?

A tudomány tanult a mostani helyzetből. Már a koronavírus-járvány előtt is kialakult egy tudományos fejlesztés, együttműködés és reakciógyorsító kezdeményezés a tudósok körében. Részben ennek köszönhető a vakcinafejlesztés gyorsasága, és egyéb olyan fejlesztések, amelyekre az átlag-ember felkapja a fejét. Ilyen például a mesterséges intelligenciás elemzések vagy a predikciók, de sorolhatnám még. A lényeg, hogy a tudomány reagál és próbál ezek elé menni, de látható, hogy amikor gyakorlati szintre jut a dolog, akkor igenis szükség van az emberek megértésére és támogatására. És itt most nem politikáról van szól. Néha azt érzem, hogy az embereknek politikai kérdés, hogy higgyenek-e a koronavírusban, vagy sem. Holott a bőrünkre megy a játék. De ha én, mint tudós azt mondom, hogy tényleg oda kell figyelni, akkor nem értem, hogy miért nem lehet elhinni? Ez nem politikai kérdés, hanem tudományos tény.

Zsigmond Viktória

{ PESTIHIRLAP.HU } • 10 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

{T U R I Z M U S }

FORRÁS | MÁK BISTRO

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

Bor, lángos – Balaton

A nyaralás élményéhez hozzátartoznak az ízek és az illatok is – nincs ez másképp a Balaton körül sem. A helyi borok ízét és gyümölcsösségét adó zamatanyagok, a kézzel szedett levendula illata, vagy éppen a lángossütőé.

Lángosból ráadásul ma már olyanhoz is hozzájuthatunk, amely díjnyertes helyi sajtokkal és – fogódzkodjanak meg – mákkal készül.

A Balaton környéke nemcsak kedvelt nyári turista célpont, hanem nagy múltú borrégió, Magyarország 22 borvidéke közül 6 található a tó körül, Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Nagy-Somló, Balaton-felvidék ismerősen csenghetnek a címkékről, a földrajzi nevekhez úgy tapadt hozzá egyegy a környékre jellemző szőlőfajta neve (szürkebarát, juhfark, olaszrizling), mint Egerhez a bikavér, de ne felejtsük el a Balaton-felvidéki, Balatonboglári és a Zalai borvidéket se.

A hazai vendéglátásban az első reformhullám a borászatoknál indult el. Azelőtt teljesen mindegy volt a minőség – az orosz piac mindent felvásárolt – csak a men�nyiség számított, néha ugyanazt a félédes vörösbort adták el cirillbetűs merlot és pinot noir címkével. Magyarországon felkapott lett

a bordeaux-i stílus, merlot, cabernet sauvignon, amelyek vastag, nehéz borok. Ezekben az időkben Villány – Bock, Gere – dübörgött. A világ és a modern borfogyasztás azonban abba az irányba megy, hogy a gyümölcsös ízek

domináljanak és lejjebb ment a borok alkoholtartalma is, mert arra van kereslet. Ez a stílus pedig nagyon jól áll a Balaton környékének – ismerteti a bortrendek alakulását Bakcsy Árpád ételfotós, gasztrokritikus.

A Balaton környékének legjellemzőbb szőlőfajtája az olaszrizling. Nem véletlen, hogy a helyi termékek és a minőség támogatására létrejött Balatoni Kör BalatonBora is ebből, a borrégióra hagyományosan jellemző fajtából

Levendula Hetek Idén Levendula Hetekké szelídült a tihanyi Levendula Fesztivál, melynek keretében a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak a Tihanyba vezető, 7117-es út mellett, a Gödrösi elágazónál található időszakos szabadtéri bemutatóhelyén idén is van lehetőség arra, hogy – az óvintézkedések betartása mellett – magunk szedjük a levendulát. A tihanyi Levendula Ház látogatóközpontban kézműves foglalkozásokkal várják a gyerekeket, de lesz könyvbemutató, ébresztő torna, borkóstoló is a programsorozat keretében, miközben vezetett túra keretében látogatható az öreg levendulás is.

A részletes program a bfnpi.hu oldalon érhető el.

készül. Ahogy az egyesület jellemzi a több pincészet által párhuzamosan készített, ámde egységes címkével készülő terméket: „jó ivású, ugyanakkor tartalmas balatoni bor”, amelynek minőségét a Balatoni Kör és a rizling Generáció által összehívott bírálóbizottság garantálja. A BalatonBort Légli Géza (Kislaki), a Laposa, a Szeremley Birtok és Istvándy Jenő pincészete is palackozza.

Nyugodtan nevezhetjük balatoni szőlőfajtának a cserszegi fűszerest is annak ellenére, hogy a legtöbb borvidéken elterjedt az utóbbi két évtizedben. A fajtát ugyanis a keszthelyi Georgikon cserszegtomaji szőlőtelepén nemesítette a csopaki születésű Bakonyi Károly. A múlt század közepén

•

• 11 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

{T U R I Z M U S }

3+3 balatoni

borászat

és borkóstoló ÉSZAKI PART A FIGULA BORÁSZAT kör-

nyékbeli – füredi, csopaki és tihanyi borai – időpont­egyeztetés után kóstolhatók balatonfüredi pincé-

FORRÁS | VÁSZOLYI SAJTMANUFAKTÚRA FACEBOOK

szetükben.

A JÁSDI PINCE BORAI serrano sonkával, bakonyi kecske- és tehénsajtok, szicíliai olíva és friss kenyér kíséretében ízlelhetők meg a csopaki Jásdi borteraszon.

A HEGYMAGASI SZÁSZI BIRTOK BORAI előzetes bejelentkezés nélkül kóstolhatók a Szent Györgyhegyen található Viridá-

Fine dining lángos Nem csak a fröccs, de a lángos is hozzátartozik a balatoni nyarakhoz. A klasszikus lángost szinte mindenhol kapni a Balaton körül, azonban nincs olyan hagyomány, amit ne lehetne kicsit felrázni. A fővárosi MÁK Bistro ugyanis idén a Balatonra költözik. A Vigyázó Ferenc utcai étterem ez évben március 14-én volt utoljára látogatható és szeptemberig nem is fog újra kinyitni.

A MÁK-élmény ugyanakkor elérhető lesz a nyáron is, méghozzá egy lazább, nyáriasabb közegben.

A MÁK csapata ugyanis arra használta ki a koronavírus miatti kényszerbezárás idejét, hogy egy régi tervüket valósítsák meg és csináljanak egy időszakos, kitelepülős, úgynevezett pop-up éttermet valamelyik magyar borvidéken. A választás végül a Balatonra esett, összefogtak Ördög Nóráék Nekem a Balaton névre keresztelt, helyi termékeket áruló kisboltjával és együtt nyitottak meg nem mes�sze a tó partjától. A MÁK pop-up valójában nem más, mint egy food truck terasszal, szabad téren, asztalokkal és nyugágyakkal, amely a pünkösdi hosszú hétvégén nyitott meg Kenese és Akarattya határán, a Strand és a Sirály utcák sarkán. Az ételeket – például medvehagymavirággal készülő tojásos nokedlit és az ecetes burgonyasalátával tálalt malac­ császárt, melyek mind helyi termelőktől beszerzett alapanyagokból készülnek – el lehet fogyasztani helyben, biztonságos távolságot tartva másoktól, de akár magunkkal is vihetjük azokat. A fő attrakció azonban a lángos. A sajtos-tejfölös lángos. Igaz, egy a szó szoros és átvitt értelmében is mákos csavarral. Mizsei János séf ugyanis – amint a Pesti Hírlapnak elárulta – pirított, darált mákot kever a lángostésztába és a tejfölbe is, porított, sült kesudiót ad hozzá, vászolyi Balaton sajtot, mangalica zsírjában kisütött és ropogósra dehidratált vászolyi Balaton „Kékszalag” sajtot tesz rá, majd – hogy a diós ízek mellett a fokhagyma is szerepet kapjon – mindezt vajban sült fokhagymás olajjal és házilag savanyított medvehagymaterméssel koronázza meg. A lángos után a legnépszerűbb étel a kacsataco, a recepteket két-három hetente cserélik majd, a lángos azonban augusztus végéig az étlapon fog maradni. Kedd kivéte-

lével – amikor zárva tartanak – minden nap déltől este tízig lesznek nyitva.

Sajtban az igazság A díjnyertes vászolyi sajtokat magunk is megkóstolhatjuk, a balaton-felvidéki Vászolyon található sajtmanufaktúra ugyanis szombatonként, 10 és 14 óra között látogatható. A sajtok megvásárlása mellett kis csoportokban, üvegfalon át betekintve az üzembe és az érlelőbe megismerkedhetünk a sajtkészítés kulisszatitkaival is.

A Vászolyi Sajtmanufaktúra fiatal

vállalkozás, mint Reményik Károly a Pesti Hírlapnak elmesélte, a korábban vállalatvezetőként dolgozó közgazdász házaspár 2014-ben költözött Vászolyra, hogy új életet kezdjenek és saját vállalkozást indítsanak. Sajtjaik minőségét jelzi, hogy Mizsei János is a legalább három hónapos érlelésű, félkemény Balaton sajtjukat és a Magyar Sajtkészítők Egyesületének Sajtmustráján arany minősítést szerzett Balaton „Kékszalag” sajtjukat választotta a mákos lángos alapanyagául.

Tálos Lőrinc

tékában is.

DÉLI PART A LÉGLI SZŐLŐBIRTOK ÉS BORÁSZAT BORAI a Balatonboglári Platán Strandon, a Borudvarban található Légli Pavilonban is elérhetők.

A KISLAKI BORKERT Szőlőskislakon péntekenként és szombatonként látogatható 17 és 21 óra között. A borok mellé régiós finomságokat is kaphatunk.

A KONYÁRI PINCE ÉS VENDÉGHÁZ Balatonlelle külterületén, a Kishegyen található. A borkóstoláshoz bejelentkezés szükséges.

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

felvirágzó keresztezéses nemesítés elsődleges célja ugyan a gazdaságos termelés volt, e célból keresztezték egymással a korai érésű és ellenálló illatos fajtákat, azoknak az ezredforduló környékén kezdődő sikertörténete szorosan összefügg az oxigéntől elzártan, hűtött acéltartályban történő – így a gyümölcsös ízeket jobban megőrző – erjesztés térhódításával.

Az alacsonyabb alkoholtartalmú, friss, üde újborok berobbanása a magyar borpiacra a fröccs­kultúra felvirágzásának is lökést adott. A gyümölcsös fehér vagy rozéborokból készült fröccsöket ma már nyugodtan nevezhetjük a magyar nyarak alacsony alkoholtartalmú, egyben „light” üdítőitalainak, melyek abban különböznek a Traubisodától – a korhatárhoz kötött fogyasztás mellett –, hogy a szőlő ízét nem a hozzáadott karamell és cukorszirup nyomja el, hanem a természetes savasság emeli ki. A fröccs mára végleg kitört a ragacsos asztalok és szikkadt pogácsák jellemezte kiskocsmák lambériás falai közül: ahogy a fővárosban, úgy a Balaton körül is egyre-másra nyílnak a fiatalos, újhullámos fröccsözők.

rium étteremben és vino-

{ PESTIHIRLAP.HU } • 12 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

TV-MŰSOR I június 19. péntek 15:35 Bosszú Filmsorozat 48.

16:45 Elif - A szeretet útján Filmsorozat III/190.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Fókusz Közszolgálati magazin 20:10 Barátok közt Filmsorozat 9923-9924.

21:00 A tanár Filmsorozat II/8.

21:50 Különben dühbe jövök Krimisorozat I/9.

22:45 RTL Híradó - Késő esti kiadás

23:20 Gyilkos lelkek Krimisorozat I/2.

Szereplők: Tom Payne, Lou Diamond Phillips, Halston Sage, Aurora Perrineau, Frank Harts, Keiko Agena 00:20 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat II/3.

15:40 Kegyetlen város Filmsorozat 3.

Szereplők: Bahar Sahin, Berker Güven, Deniz Ugur, Fikret Kuskan, Idris Nebi Taskan, Mine Tugay, Ozan Dolunay 16:45 Remények földje Romantikus filmsorozat 118.

18:00 Tények Hírműsor 18:45 Tények Plusz 19:30 A Piramis Game-show 21:05 Ninja Warrior Hungary Vetélkedő 00:25 Magánnyomozók I. Doku-reality sorozat 11.

A detektív doku-realityben egy magánnyomozó iroda mindennapjaiba nyerhetnek bepillantást a műfaj kedvelői. A sorozat középpontjában átlagos emberek nem hétköznapi történetei állnak.

16:00 Mámoros szerelem 142/46 16:50 Gasztroangyal 17:45 Mozogj otthon!

18:00 HÍRADÓ 18:30 Nemzeti Sporthíradó 18:45 Don Matteo - VII. évad VII. 24/20 19:50 Rex felügyelő II. évad

20:45 Gyilkosságok Franciaországban 11/1 22:20 Kenó 22:25 Salamon /2/2 23:55 Diagnózis 1. évad I. 13/5 00:40 Hat nővér I. 130/59 01:30 Rúzs és selyem

14:10 A remény rabjai Film (1994) 16:50 Lángoló jég Akciófilm (1994) 18:45 Mátrix - Forradalmak Akciófilm (2003)

21:00 Penge 2 Akciófilm (2002) Szereplők: Wesley Snipes, Kris Kristofferson, Ron Perlman, Norman Reedus, Leonor Varela 23:10 A szellemlovas: A bosszú ereje Akciófilm (2011) 00:55 A szerencse háza Vígjáték (2017)

15:15 Égszakadás Akciófilm (2007) 17:10 Rambo (1982) Szereplők: Sylvester Stallone, David Caruso, Richard Crenna, Brian Dennehy, Chris Mulkey

19:00 Sivatagi lavina Akció-krimi (1994) Szereplők: Dolph Lundgren, George Segal, Kristian Alfonso, Geoffrey Lewis, Beau Starr 21:00 A Nap könnyei Akciófilm (2003) 23:20 Az utolsó emberig (2016) Akció-thriller (2016)

14:50 Doktor House Drámasorozat III/13 15:40 Doktor House Drámasorozat III/14 16:30 Castle Akcióvígjáték-sorozat IV/13 17:25 Castle Akcióvígjáték-sorozat IV/14 18:15 A mentalista Krimisorozat IV/22 19:05 Észbontók Műveletlenségi vetélkedő VII/4 20:00 Észbontók Műveletlenségi vetélkedő VII/5 21:00 Verdák Animációs film /

23:15 Valentin-napi meglepetés Romantikus vígjáték (2014)

SPORT2 13:45 Kincsem+Tuti 1116 M4 SPORT 20:00 Labdarúgó közvetítés OTP Bank Liga: Zalaegerszegi TE FC – Budapest Honvéd SPILER2 21:30 Labdarúgás Sevilla FC – FC Barcelone LA LIGA

16:00 Baywatch Kalandfilmsorozat IV/10 17:00 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat V/22 18:00 CSI: Miami helyszínelők Krimisorozat V/23 19:00 New Amsterdam - Vészhelyzet New Yorkban Filmsorozat I/8

20:00 Dr. Csont Krimisorozat VIII/2-3 Szereplők: Emily Deschanel, David Boreanaz, Michaela Conlin, TJ Thyne, Tamara Taylor, John Francis Daley, Patricia Belcher, Ryan O’Neal, Eugene Byrd, Andrew Leeds 22:00 Gyilkos elmék Krimisorozat XIII/10 23:00 Nyomtalanul Krimisorozat III/8 00:00 Nyomtalanul Krimisorozat III/9

TV-MŰSOR I június 20. szombat 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 08:05 Infinity Nado III/5.

08:30 Ninjago Master of Spinjitzu 83.

08:55 KölyökKalauz 09:30 Teleshop 10:20 ÉletmódKalauz 10:50 Autogram 11:25 Édesítő 11:50 Különben dühbe jövök Krimisorozat I/9.

12:35 Magnum Akciókrimi-sorozat II/2.

13:20 Legyőzhetetlen Film 15:20 Castle Krimisorozat VI/6-8.

18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 19:00 Fókusz Plusz 19:55 Delfines kaland 2.

Kalandfilm 21:55 Kickboxer: A bosszú ereje Akciófilm 23:45 Támadás Párizs ellen Akciófilm

05:50 TV2 ANIMÁCIÓ Rajzfilmek 10:05 Trendmánia Stílusmagazin 10:40 Innovátor 11:10 SzÉpítők 11:45 Poggyász Utazási magazin 12:15 Tucatjával olcsóbb Családi vígjáték (2003) 14:20 A keményfejű Akcióvígjáték (1987) 16:20 Columbo: Kapj el, ha tudsz Krimi (1977) 18:00 Tények Hírműsor 18:55 Tények Plusz

19:55 A múmia Kalandfilm (1999) Szereplők: Brendan Fraser, Rachel Weisz, John Hannah, Arnold Vosloo, Oded Fehr 22:30 Starsky és Hutch Akcióvígjáték (2004) 00:35 A hazafi (2000) Kalandfilm (2000)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:45 Magyar Krónika 07:15 Hazajáró 07:40 Napi áhítat 07:50 Mozogj otthon!

08:05 Térkép 08:35 Noé barátai 09:00 Divat & dizájn 09:30 Nálatok, laknak állatok?

10:05 Balatoni nyár 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:40 Nemzeti Sporthíradó 12:50 Jó ebédhez szól a nóta 8/1 13:20 Hungarikumok 13:50 Hölgyek öröme I. 8/1 14:45 A Durrell család 6/2 15:35 Janus 17:00 Gasztroangyal 18:00 HÍRADÓ 18:30 Nemzeti Sporthíradó 18:40 SzerencsePerc 18:45 Szerencse Szombat 19:40 Winnetou 3/2 21:15 Érettségi 23:20 Kenó 23:25 Bagi Nacsa Orfeuma

07:25 Immigrants - Jóska menni Amerika (2008) 08:55 Lucky Luke és a Daltonok öröksége Animációs film (1978) 10:30 Dzsungel-mentőakció (2017) 12:20 Elvitte a víz Animációs film (2006) 13:50 Space Jam - Zűr az űrben (1996) 15:25 Pluto Nash - Hold volt, hol nem volt... (2002) 17:10 Még zöldebb a szomszéd nője (1995)

19:00 Csúcsformában 3.

Akcióvígjáték (2007) 20:40 Thor: Ragnarök Kalandfilm (2017) 23:00 Másnaposok 3. (2013)

05:10 Az öt legenda Animációs film (2012) 06:50 Mindenütt jó Vígjáték (1999) 09:00 Alvin és a mókusok Családi animációs film (2007) 10:50 Nagyon vadon Animációs film (2006) 12:25 A Gondozoo Családi vígjáték (2011) 14:20 Erőnek erejével Akciófilm (2013) 16:25 Halálos iramban 7.

Akciófilm (2014) 19:00 Bosszúvágy (2018) Akció-thriller (2018)

21:00 Hitman: A 47-es ügynök Akciófilm (2015) 22:55 A Pap - Háború a vámpírok ellen Akciófilm (2011)

EUROSPORT1 05:00 LG FIA Túraautó Világbajnokság Season Review SPORT 2 17:55 Amerikai futball HFL 2017 Dunaújváros Gorillaz – Budapest Wolves M4 SPORT 21:05 Labdarúgó közvetítés OTP Bank Liga: Ferencvárosi TC – Újpest FC mérkőzés

06:00 Trendközelben Stílusmagazin XX/15 06:30 Jóbarátok Vígjátéksorozat V/2-5 08:15 Agymenők Vígjátéksorozat V/21-22 09:00 Ide süss!

Gasztro-Reality III/2-3 11:00 Az elveszett ereklyék fosztogatói Kalandfilmsorozat II/19-20 12:55 Doktor House Drámasorozat III/10-11

14:40 Zsenikém - Az ügynök haláli Akció-vígjáték (2008) Szereplők: Steve Carell, Anne Hathaway 16:50 Hős6os Animációs film 18:45 Verdák Animációs Film 21:00 Verdák 2.

Animációs Vígjáték 23:00 Tökéletes Bűnözők Akciófilm

04:00 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XVIII/8-10 06:50 SpongyaBob Kockanadrág Animációs vígjátéksorozat VII/11-12 07:50 Keleti nyugalom - Marigold Hotel Vígjáték (2012) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat VIII/9-10 12:00 Mr. Whiskey Akcióvígjáték-sorozat I/5 13:00 CSI: A helyszínelők Krimisorozat IX/13-14 15:00 Született detektívek Krimisorozat III/7-8 17:00 Páratlan páros Krimisorozat I/11-12

19:00 Coco Animációs film (2017) 20:55 Némó nyomában Animációs film (2003) 22:45 Válótársak II/9-10

TV-MŰSOR I június 21. vasárnap 06:00 Teleshop 06:30 Kölyökklub 08:25 Infinity Nado III/6.

08:50 Ninjago Master of Spinjitzu: 09:15 Teleshop 10:15 A Muzsika TV 10:40 Édes Otthon 11:15 Szuperzöld 11:45 Profi a konyhámban 12:20 Négy esküvő és egy temetés Filmsorozat 4.

13:10 Kalandorok kapuja Akciókalandfilm

15:10 Harry Potter és az azkabani fogoly Kalandfilm 18:00 RTL Híradó – Esti kiadás 18:50 Cobra 11 Akciófilm-sorozat XXIII/2.

19:45 Faterok motoron Vígjáték 21:35 A mestergyilkos - Feltámadás Akciófilm 23:35 Castle Krimisorozat VI/6-8.

05:50 TV2 ANIMÁCIÓ Rajzfilmek 10:10 #KandászMamik Szülőszoba és minden, ami család 10:40 Több mint TestŐr - Best Of 2020 Nyár 11:15 Super Car 11:45 Életmódi 12:20 OtthonTrend Lakberendező magazin 12:50 Street Racers - Formula E magazin 13:25 Csonthülye 2. - Csapás a múltból Vígjáték (2008) 15:45 A Pogány Madonna Akcióvígjáték (1980) 18:00 Tények Hírműsor 18:50 Holnapután Katasztrófafilm (2004)

21:30 Kingsman - A titkos szolgálat Akcióvígjáték (2015) 00:10 Euro Túra Vígjáték (2004)

06:00 HÍRADÓ 06:40 Kenó 06:55 Balatoni nyár 08:05 VALLÁSI MŰSOROK 12:00 Déli harangszó 12:00 HÍRADÓ 12:45 Jó ebédhez szól a nóta 13:15 A világörökség kincsei 13:30 A Habsburg család kertjei II/2.

14:15 Édes anyanyelvünk 14:20 Egy magyar nábob 16:00 Hatoslottó sorsolás 16:10 Hogy volt?! válogatás 17:05 Mozogj otthon!

17:25 Borbás Marcsi 18:00 HÍRADÓ 18:45 Egynyári kaland 19:40 Összekutyulva 21:25 Giovanna apja 23:05 Kenó

23:15 Manifesztum

06:15 Lucky Luke és a Daltonok öröksége (1978) 07:50 Dzsungel-mentőakció (2017) 09:40 Elvitte a víz (2006) 11:10 Space Jam - Zűr az űrben (1996) 12:40 Még zöldebb a szomszéd nője Vígjáték (1995) 14:30 Csúcsformában 3.

Akcióvígjáték (2007) 16:10 Thor: Ragnarök Kalandfilm (2017)

18:30 A maszk Akcióvígjáték (1994) 20:20 Amerika Kapitány: Polgárháború Akciófilm (2016) 23:00 Penge 2 Akciófilm (2002)

05:10 Alvin és a mókusok Családi animációs film (2007) 06:50 Hanta Boy Vígjáték (1997)

08:30 Tini Nindzsa Teknőcök Családi kalandfilm (2014) 10:30 Dr. Dolittle Családi vígjáték (1998) 12:10 Jurassic Park 3.

Akció-kalandfilm (2001) 13:50 Mission: Impossible 3.

Akciófilm (2006) 16:15 Személyiségtolvaj Vígjáték (2013) 18:25 Az elnök végveszélyben Akciófilm (2013) 21:00 Csatahajó Sci-fi akciófilm (2012) 23:05 A Nap könnyei Háborús akciófilm (2003)

EUROSPORT 2 14:00 Tenisz Adria Tour 4.nap SPORT 1 19:30 UFC Curtis Blaydes – Alekszandr Volkov M4 SPORT 21:05 Labdarúgó közvetítés OTP Bank Liga: DVSC – DVTK mérkőzés

06:05 Jóbarátok Vígjáték V/6-10 08:20 Agymenők Vígjáték V/23-24 09:10 Ide süss! III/4-5 11:10 Trendközelben 11:35 Doktor House Dráma III/12-13 13:25 Charlie angyalai: Teljes gázzal Vígjáték Szereplők: Cameron Diaz, Drew Barrymore és Lucy Liu 15:25 Stuart Little kisegér 2. Kalandfilm 16:50 Verdák Animációs vígjáték 19:00 Verdák 2.

Animációs kalandfilm 21:00 Verdák 3.

Animációs kalandfilm

22:55 15 perc hírnév Dráma (2001) Szereplők: Robert De Niro, Edward Burns

05:00 CSI: A helyszínelők Krimisorozat IX/13-14 07:00 SpongyaBob Kockanadrág Animációs vígjátéksorozat VII/13-15 08:30 Beatriz, mint vendég Vígjáték (2017) 10:00 Monk - A flúgos nyomozó Krimivígjáték-sorozat VIII/11-12 11:55 Született detektívek Krimisorozat III/7 12:55 Rosewood Krimisorozat II/17-18 14:55 Coco Animációs film (2017) 16:50 Némó nyomában Animációs film (2003) 18:40 Az örömapa Vígjáték (1991)

20:40 Több mint testőr Akciófilm (1992) 23:00 X-akták Sci-fi sorozat XI/5 23:55 Döglött akták Krimisorozat IV/13

•

• 13 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

SUDOKU Írjon az ábrák üres négyzeteibe 1 és 9 kö‑ zötti számokat úgy, hogy a sorokban, az oszlopokban, és a 3x3‑as kis négyzetek‑ ben minden szám csak egyszer szerepelhet!

GyerekSarok

Kiadja a Global Post Hun Kft.  Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató  Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.  Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond  E-mail: info@pestihirlap.hu  Laptulajdonos: Milkovics Pál, Brit Media Kft. | milkovics@pestihirlap.hu

{ PESTIHIRLAP.HU } • 14 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

{S P O R T }

FOTÓ | CZEGLÉDI ZSOLT – MTI

Maradhattál volna még

Meghalt Kárpáti György Másik legendás alakját is gyászolja a magyar vízilabda és a sportélet, 85 éves korában meghalt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. Az 1935ös születésű egykori kiváló sportoló tízévesen lett a Ferencváros úszója, majd vízilabdázója, egész életét a klubnál töltötte.

1952-ben lett először válogatott és rögtön meg is nyerte az olimpiát. 1956ban, majd 1964-ben is aranyérmes lett a játékokon, 1960-ban bronzérmet szerzett. A háromszoros Európa-bajnok és ötszörös magyar bajnok vízilabdázó úszóként négyszer lett magyar bajnok. Visszavonulása után edzőként, majd a Ferencváros vízilabda-szakosztályának vezetőjeként dolgozott. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották, 2018-ban Józsefváros díszpolgári címet adományozott neki, 2008-ban pedig a főváros is odaítélte neki ugyanezt az elismerést. Az akkori főpolgármester, Demszky Gábor azonban arra kérte, ne vegye át a kitüntetést, mert a Hírszerző ügynökmúlttal vádolta.

Kárpáti mindig is tagadta, hogy ügynök lett volna, Budapest díszpolgári címét végül 2010-ben vette át.

Benedek Tibor szavak mellett a vízilabdával is beszélt. Még azok is jól értették ezt a nyelvet, akit csak annyit tudnak a sportágról, hogy negyedek, meg ráúszás. Nemcsak a mondatai voltak hatással másokra, hanem minden, ami Benedek Tibor: a keménység és a finomság, az alázat és az intelligencia, az erő és az elszántság. A tűz, a víz, a föld, a levegő. A szív. Elegáns volt, és kitartó, szorgalmas, következetes, igazságos és alapos. Játékos, edző, csapattárs, a példakép, akit mindenki szeretett, aki miatt ezrek kezdtek vízilabdázni, akinek az önazonosságát mindenki magáénak szerette volna, akibe majdnem minden lány szerelmes volt kicsit.

Benedek Tibor mindig jobban akarta. Saját magáról nyilatkozta: „Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával, és ma már ennél is kisebbet dobok.

Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, nem úszom túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos. Gyerekkoromban tizenegyszer szúrták fel a fülemet, ugyanennyiszer tiltott el az orvos az uszodától. Magasságomat nézve ma már kicsinek számítok a csapattársaim között, súlyra viszont 15 éve elértem a 100 kilót. Szépen beszélni talán sosem tudtam, középiskolai eredményeim közepesek voltak, sosem gondoltam, hogy a mondataim hatással lehetnek másokra. A katonaság-

tól gerincsérv miatt felmentést kaptam, azóta már a nyakamban is van két porckorongsérv, 16 éve csuklószorítóval játszom, képtelen vagyok a kézfejemre támaszkodni. Először 2005-ben voltak problémáim a szívemmel, amik 2009-ben megismétlődtek. Akkor miben is voltam jó? Ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem.”

Gerincproblémák miatt kezdett úszás, úszásból vízilabda, vízilabdából megismételhetetlen, utánozhatatlan, felfoghatatlan sikerkarrier. Olimpiai bajnoki cím 2000-ben Sydney-ben, 2004-ben Athénban, majd 2008-ban Pekingben. Világbajnoki győzelem 2003ban Barcelonában, és egy megnyert Európa-bajnokság még 1997-ből, Sevillából. A ’90-es évek elejétől egészen a 2008-as pekingi olimpiáig ő volt a magyar férfi vízilabda, a siker, a győzelem, a 8-as sapka, aminek viselőjében mindig mindenki bízott, akitől biztosan ott kötött ki a labda, ahol ki kellett kötnie. A jól ismert, csuklószorítós kéz, ami annyiszor lóbálta a labdát, mielőtt könyörtelenül a hálóba vágta volna.

Benedek Tibor igazi kapitány volt. Vezető, aki mindig elől ment, akitől mindig remélhettek egy biztató pillantást a társai, aki után még a szurkoló is a medencébe ugrott volna, ha kell. Akinek mindenki elhitte, hogy a győzelem nemcsak elérhető, de az egyetlen

lehetőség. Aki az UVSE szakmai igazgatója, majd vezetőedzőjeként a férfi és az ifi csapatnál is a jövő játékosait nevelte ki. Jó kapitányként azt is tudta, mikor kell elköszönni a csapattól és a kispadtól. Mindegy, hogy kint volt, vagy bent, mert mindenhogy tüzet vitt a vízbe.

Benedek Tibor méltósággal viselte azt is, amikor egy doppingügyben ártatlanul meghurcolták.

Még a megaláztatásból is tanult.

Azt mondta, az ilyen nagy gödrök után mindent tud értékelni az ember.

Benedek Tibor néhány hete végleg elköszönt. Akkor már tudtuk, hogy nagy a baj. Hónapokkal korábban még remegő hangon kérdezgettük egymástól, „te, igaz, hogy a Benedek?”, remélve, hogy a másik felröhög, legyint majd, és azt mondja, „dehogy, a Tibor nem lehet beteg”. Egy kurta „igaz” után aztán elhallgattunk, nem is volt többé téma, mintha attól, hogy nem beszéltünk róla, nem is lett volna igaz. Nem írtunk nekrológot, hiszen a Benedek olyan erős, olyan kitartó, olyan szívós, kizárt, hogy ne gyógyulna meg.

Benedek Tibor mindig utolsóként szállt ki a medencéből. Utolsóként hagyta ott az uszodát. Játékosként ő volt az, aki legtovább edzett, edzőként az, aki legtovább üldögélt egymaga a lelátón.

Bárcsak maradtál volna még egy kicsit. Üres az uszoda nélküled.

Kőváry Anett

•

• 15 • { PESTIHIRLAP.HU }

2020. JÚNIUS 19. PÉNTEK

{S P O R T }

SPO RT@ PEST I H I RL AP. H U

Kemény Dénes

és Benedek Tibor

FOTÓ | ILLYÉS TIBOR

Kemény Dénes, háromszoros olimpiai bajnok csapatkapitány, a Magyar Vízilabda-szövetség korábbi elnöke: Noha nem volt váratlan Tibor halála, elhúzódó, súlyos betegség előzte meg, mégis megdöbbentő, mert egy fiatalemberről van szó, aki egészségesen élte az életét. Igazságtalan és fájdalmas, ha egy szülő temeti el a gyermekét, az én esetemben pedig 21 olimpiai bajnok közül egyiknek sem az a dolga, hogy hamarább menjen el, mint én. Tudtuk, hogy a Tibor nagyon beteg, szembesülni a ténnyel így is nagyon fájdalmas. Rengeteg olyan emlékem van, amit nagyon sokan nem is gondolnának, mert Tibor nem csak az akarat és a szorgalom mintaképe volt, ahogy mindenki visszaemlékszik rá, mert a profizmus mellett rengeteg érzelem is volt Tiborban. Fontosnak tartom, hogy erre is emlékezzünk.

Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző Mikor találkozott először Benedek Tiborral? Milyen benyomásai voltak róla?

Kisgyerekként találkoztam vele először, tízéves volt, amikor egyszer játszottam ellene.

Egy hihetetlenül törekvő, igyekvő, vágyakozó kisfiúra emlékszem, aki nagyon komolyan vette a sportot és saját magát is. Ennek megfelelően, szó szerint a világ egyik legjobb játékosa lett. Mindenki – többek közt én is – nagyon büszke arra, hogy egy ilyen jelentős sportkarriert tudott elérni.

Milyen volt a tízéves Benedek Tibor ellen játszani? Ő akkor egy tömegben volt, szóval konkrétan nem emlékszem, milyen volt ellene játszani, csak arra, hogy az édesapja, Benedek Miklós lehozta az uszodába, és szerette volna, ha a fia vízilabdázik. Mind a ketten a Csasziban, a Császár-Komjádi Sport­ uszodában edzettünk, és Tibor is nézte a menőket – annak idején ezek mi voltunk.

Volt ekkor bármi jele annak, hogy Benedek Tibor milyen sikereket fog elérni a vízilabdában?

Nem, sőt Tibor mindig is azt mondta, hogy nem tartja magát se nagyon ügyesnek, se nagyon tehetségesnek, de hihetetlenül szorgalmas és eszes kisfiú volt, és ezeken keresztül mindent képes volt elérni.

Mi tette Benedek Tibort az egyik legjobb vízilabdázóvá?

Természetesen ehhez szükség van tehetségre, szorgalomra és alázatra. Amikor Benedek Tibor abbahagyta a vízilabdát, akkor azt mondtam, hogy az a szomorú, hogy az utolsó, igazi sportember hagyta abba a vízilabdát, mert ez már nem egy jellemző tulajdonság az uszodában. Olyan ember volt, aki egyszerűen csak a sportnak élt, és azon keresztül próbálta irányítani az életét, a mindennapjait. Az eredményei pedig magukért beszélnek, hiszen olyan közös játékos volt, aki a világ legjobb csapataiban játszott és mindent megnyert. Óriási tiszteletnek örvendett mindenhol, és nagyra becsülték azt a fajta ambiciózus, gólra törő játékát, ami az egész életére jellemző volt.

Nemcsak másokat, de saját magát is komolyan vette.

FOTÓ | CZAGÁNY BALÁZS – MTI

Molnár Tamás, „Papesz” 1995 és 2008 között volt a férfi vízilabda-válogatott tagja, centerként számtalanszor fogadta Benedek Tibor labdáit a kapu előtt, mindhárom olimpiai bajnoki címnek együtt örülhettek. Az egykori világklasszis játékos a Pesti Hírlapnak megrendülten annyit tudott mondani: „Döbbenten és értetlenül állunk, hogy hogyan történhetett ilyen egy fiatalemberrel. Tibor nemcsak a csapattársam volt, hanem a barátom is, együtt küzdöttünk sok-sok éven át. Az egyik legnagyobb példaképem volt, maga volt a vízilabda. Óriási veszteség, nem is tudok mit mondani.”

FOTÓ | CZAGÁNY BALÁZS – MTI

FOTÓ | BELICZAY LÁSZLÓ – MTI

FOTÓ | FÖLDI IMRE

„Az utolsó igazi sportember”

Könnyeivel küzdve emlékezett vis�sza a közös évekre Szécsi Zoltán, aki

1998-tól 2012-ig védte a magyar férfi vízilabda-válogatott kapuját, most pedig az Egri Vízilabda Klub elnöke. „Ami azonnal beugrik, ha Tiborra gondolok, a mosolya. Azért szeretett velünk lenni, mert sokszor megnevettettük. Nagyon komoly, nagyon tudatos volt, ő is szeretett viccelődni, de sokkal komolyabb volt nálunk. Ő volt a fény, amit évtizedek óta követtünk, az egész Egert arra a mintára építettem fel, amit ő az UVSE-nél csinált. Őszinte részvétem a családnak, velük vagyunk. Váltig állítom, hogy ő volt a legnagyobb közülünk, minden értelemben.”

Märcz Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, a poszton Benedek Tibort váltotta: Gyerekkora óta ismerem és azóta példaképként néztem fel rá.

Mindig olyan magaslatokban volt, ami mindig példaértékű volt, edzőként és előtte játékosként is. Maga az élete is példaértékű volt, ahogy viselkedett, ahogy bánt az emberekkel, amilyen családapa volt, amilyen barát volt. Mindan�nyian tiszteltük, és én magam reménykedtem abban, hogy ezt a harcot is sikerül győztesként megvívnia, ahogy minden harcot győztesként vívott meg. Rengeteg nagyszerű dolgot hagyott maga után, nemcsak érmeket és a sikereket, hanem azokat a gyerekeket, akiket kinevelt utánpótlásban, azt a sok szakirodalmat, ami nem jöhetett volna létre nélküle.

Ez az ő hagyatéka. Nagyon nagy sportolót, edzőt veszített a vízilabda-társadalom és egyben az egész magyar nemzet.

{ PESTIHIRLAP.HU } • 16 • 2020. JÚNIUS 19. • PÉNTEK

AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL

1978. június 19-én, 42 évvel ezelőtt „szüle-

Szombaton, június 20-án a menekültek

tett” Garfield, a lusta, kö-

világnapja van.

Vasárnap, június 21én pedig apák napja van.

A hétvége időjárása

A Múzeumkert titkai

ugyanolyan lesz, mint

– szombaton, június 20-

amit hét közben már

án 16 órától helytörténeti

vér macska – Jim Davis

megszoktunk. Esős, de

séta indul a Nemzeti Mú-

rajzai nyomán.

azért változatos.

zeum kertjében. A jegy 2500 forintba kerül.

2020

5

DOLOG,

LEVENDULASZÜRET A KASTÉLYKERTBEN pott aratótasakokba június 19től naponta 10 és 18 óra között.

A mostani és a következő hétvégén, délutánonként a levendulaszüretet családi élményprogramok, fűszer- és gyógynövény túrák, valamint kézműves foglalkozások is színesítik. A kastélyban táborozó csoportokat is fogadnak.

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

MAGYAROK A MARSON! Különszám jelent meg az Astrobiology nemzetközi folyóiratban Földünk legmagasabb tűzhányójának helyszíni, Mars-analóg vizsgálatáról. Magyarok szerkesztették és magyarok vizsgálódtak – szúrta ki a Csillagászat.hu. A portál érzékletesen írja le a helyzetet: extrém szárazság és kemény

hideg, erős UV-sugárzás a felhőtlen égből és vad szél koptatta pusztaság, mindez egy vulkán kietlen lejtőjén, ahol életnek nyoma sincs – és mindez a Földön, egy extrém helyszínen. Ez az Ojos del Salado vulkán, Földünk legmagasabb tűzhányója, amely az Andok-hegyvidékén, az Atacama-sivatag mellett emelkedik. Itt zajlott 2018 telén (a helyi nyár idején) a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), az ELTE és a Földgömb

az Expedíciós Kutatásért Alapítvány közös terepi kutatóprogramja. A szakemberek kifejezetten a kellemetlen körülmények miatt küzdötték fel magukat a hegyre, annak ugyanis, az Astrobiology különszáma szerint több jellemzője segít jobban megérteni a Mars fejlődéstörténetét, űrszondás kutatási lehetőségeit, és az extrém életformák túlélési esélyeit a vörös bolygón – írja a portál. A folyóirat pedig az eredményekről számol be.

FORRÁS | DIEGO FIORE - SHUTTERSTOCK

Péntektől megnyílik az érdeklődők számára a fertődi Esterházy-kastély levendulakertje. A jellegzetes illatú növényből nemcsak szedni lehet, hanem tematikus programok is várják a családokat, csoportokat. A tízezer tő francia levendulából korlátozott mennyiséget gyűjthetnek az érdeklődők a helyszínen ka-

FORRÁS | SHUTTERSTOCK

06.19.

A CÍMZETT ISMERETLEN Falk Miksa és Peter Falk A Pesti Hírlap sorozatában ismert budapesti utcák és terek kevésbé ismert névadóit mutatjuk be. Peter Falkot sokan ismerik, de ki volt Falk Miksa? Rokonok vagy nem? És hogy kerül a történetbe Erzsébet királyné?

Jellegzetes utca a Jászait a Kossuth térrel összekötő Falk Miksa: az árnyat adó fák alatt antik üzletek, galériák állnak, itt található a híres Kieselbach Galéria is.

Az utca Jászai felőli végén a névrokon Peter Falk Columbo hadnagyot alakító szobra található, hűséges basset houndjával együtt. A szobrot 2013-ban, 2 évvel Peter Falk halála után avatták fel. Peter Falkot sokan ismerik, de Falk Miksát már kevesebben.

Monarchia-korabeli hírességről van szó: író, újságíró, Deák-párti politikus, országgyűlési képviselő is volt, az MTA levelező tagja, illetve 25 évig a Pester Lloyd főszerkesztőjeként is tevékenykedett. Több cikkben is kritizálta az abszo-

lutizmust, amiért 3 hónapra börtönbe is zárták, de a német nyelvű lapokban császárpárti cikkeket is írt.

De amiről Falk Miksa a leghíresebb volt: ő tanította magyarul Erzsébet királynét. Sissi temetésén is megemlékeztek tanáráról: „ha emlegetjük azt a szeretetet, mellyel Erzsébet királyné igaz asszonyi szíve felénk, magyarok felé fordult, akkor eszünkbe kell, hogy jusson, hogy Falk Miksának adatott ezt a királyi érzést magyarul megszólaltatni”.

Visszatérve a városi legendára: igaz, hogy Peter Falk felmenői között volt Falk Miksa?

Ahogy Peter Falk, Falk Miksa is zsidó származású családban született, és Peter Falk el is mondta többször, hogy igazi kelet-európai keverék, nagyszülői révén orosz, lengyel, cseh és magyar vér is csörgedezett benne. Azonban a váro-

si legendának eddig nem találtak valóságos bizonyítékot, a Peter Falk családfáját kutató Csif­­­ fáry Gabriella főlevéltáros 2011ben azt írta: annak valóban van nyoma, hogy Peter Falknak magyar felmenői voltak, de hogy Falk Miksa rokona lett volna, arról semmit nem találtak.

Zelki Benjámin