Nem romantikáznak, csak csillagászok |
Éjjel a fűben heverő pár az eget vizslatja – ilyenkor már inkább meteorvadászok, mint romantikázók
8 • 1. ÉVFOLYAM 65. SZÁM • KEDD
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
33°
REGGEL
19°
2020 | 07 | 28
3
Rossz világ jön az autósokra A lassuló közlekedéstől várják az élet javulását
Jönnek a COVIDbabák
6
Karácsonyra várják a bébiboomot
Sétál a halott
7 6
A filmtörténelem zombi oldala
2
Nem alszol el rajta A Mesteralvók hajnalának írójával beszélgettünk
4
Itthon alig, másutt sok a beteg
A spanyolok is siratják a turistákat
2020. JÚLIUS 28.
• KEDD • 2 •
Nem enyhül a járvány
Pedro Sanchez miniszterelnök szerint a nagy-britanniai szabályok igazságtalanok. A kormányfő szerint a legtöbb spanyol régióban a turisták biztonságosabban nyaralhatnak, mint Nagy-Britanniában. Az Egyesült Államokban is tovább terjed a vírus. Hétfőn kimutatták a fertőzést Donald Trump biztonsági tanácsadójának, Robert O’Briennek a szervezetében is. Az amerikai kormány szerint kizárt, hogy az 54 éves politikus átadta volna Trumpnak, vagy Mike Pence alelnöknek a vírust. O’Brien eddig a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki megfertőződött a vírussal. Érdekesség, hogy míg a spanyol ajkúak az amerikai népesség 18 százalékát teszik ki, a koronavírusos esetek több mint egyharmada hozzájuk köthető. Iránban is új erőre kapott a járvány: az egészségügyi miniszter keddi bejelentése szerint megdőlt a napi halálozási rekord. Hétfőn 235 halálesetet tudtak be a koronavírusnak, ennyien még a járvány legsúlyosabb szakaszában sem haltak meg egy nap alatt. A WHO kedden arra figyelmeztetett: a koronavírus-járvány egy nagy hullám lesz, és ez továbbra is tart. A szervezet kiemelte, hogy a vírus terjedése a nyári időszakban sem állt meg, tehát ebben is különbözik a szezonális influenzától. A világszerte regisztrált 16,5 millió fertőzöttből 9,6 millióan már meggyógyultak. A 6,3 millió aktív fertőzött túlnyomó részét az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában azonosították.
FOTÓ: QUIQUE GARCIA – EPA
Vámosi Ágoston
Hirdetés
Bár idehaza nincs kiugróan sok új beteg, a világban még az első hullám pusztít.
Így „dübörgünk” mi A hamis „teljes foglalkoztatás” csapdájába estünk Botrányos bemutató Hajdú Eszter dokumentumfilmje Barta Tamásról Ugorok kíméljenek! Hun hunok vagyunk, hun avarok
Hétfőn 8 főnél mutatták ki a koronavírus-fertőzést Magyarországon, a gyógyultak száma pedig 3331-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 529 fő, közülük 175-en budapestiek – ez azt jelenti, hogy kicsit kevesebb, mint a betegek harmada él a fővárosban. Magyarországon továbbra is járványügyi készültség van érvényben. Ez azt jelenti, hogy az üzletekben és a tömegközlekedésen kötelező az arc eltakarása maszkkal, sállal vagy kendővel. A kormány zöld, sárga és piros színnel jelöli az országokat, és ezeknek megfelelően korlátozza a beutazást. A beutazási korlátozások bevezetése óta a hatósági házi karanténban lévők száma nő, jelenleg 8970 embernél van érvényben. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. A kormány szerdán dönt arról, hogy engedélyezi-e az 500 főnél nagyobb rendezvényeket augusztus 15-étől, a döntést a csütörtöki Kormányinfón jelentik be.
Tinédzserek a bűn szorításában Családokra terelt felelősség „Ezt soha nem lehet elfelejteni” A pharrajimos emlékezet Sümegi törmelékek Veszélyes hulladék a természetvédelmi területen Elszakítva Az egyik történet 1944 telén a másik 1945 tavaszán kezdődik Tajtékos napok Ébredő állampolgárok Tatán
Veszélyben a spanyol turisztikai szezon Egyre több európai ország reagál a spanyolországi járvány erősödésére. A brit Munkáspárt szerint a megoldás az lehetne, ha a különböző régiókat különféleképpen kezelnék, és nem a teljes spanyol területről hazatérőket köteleznék kéthetes karanténra, a kormány viszont így döntött. A német külügyminiszter tartományokat is megnevezett: Katalóniába, Navarrába és Aragóniába nem ajánlja az utazást. Jens Spahn német egészségügyi miniszter bejelentette: mindenkinek kötelező lesz a teszt, aki magas kockázatú országokból tér haza.
/168ora www.168ora.hu A 168 Óra már szerdától kapható!
2020. JÚLIUS 28. • KEDD • 3 •
Apró lépésekben csökkentik az autóforgalmat Budapesten
Nagy port kavart Karácsony Gergely forgalomcsillapításról szóló április előterjesztése, – amelyről a járvány miatti helyzet alatti rendkívüli jogrend értelmében egy személyben dönthetett – és amelyet többen úgy értelmeztek, hogy egységesen 50, illetve 30 km/h-ra csökkentenék a fővárosban megengedett legnagyobb sebességet. A főpolgármester akkor, a Pesti Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy „szó sincs fűnyíróelvről, természetesen lehetnek majd olyan útszakaszok, ahol maradhat a 70-es sebességhatár”. Mint kiemelte, a Fidesz-frakció összes, az előterjesztéshez beadott módosító indítványát is elfogadta, hiszen az az elv, hogy utcáról utcára vizsgálják meg, hol lehet és érdemes csökkenteni a felső sebességhatáron, nem mondott ellen az eredeti elképzelésnek. Hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó forgalomcsillapítási mintaprojektek a VI. és a VII. kerületben fognak elsőként megvalósulni. A terveknek december 31-ig kell elkészülniük, azaz legkorábban a jövő januári Fővárosi Közgyűlés dönthet róluk.
Elindulnak a mintaprojektek A forgalomcsillapítási terv kidolgozásának első lépéseit, a már említett mintaprojekteket a na-
FOTÓ: MOHAI BALÁZS – MTI
Budapest vezetése ismertette hol és miként fogják csökkenteni a megengedett sebességet vagy elterelni a gépjárműveket a főváros területén. A próbaüzem alatt a lakosság véleményezheti, hogy jobbnak vagy rosszabbnak érzi az új forgalmi rendet a város élhetősége szempontjából.
pokban ismertette Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke. Mint mondta, amíg 2014-ben a tömegközlekedés és az autós közlekedés aránya 45 és 42 százalék volt, addig 2019-ben már 29 és 62, amelyet egyértelműen rossz irányként értékelt. A projekt célja, hogy 2030-ra a tömegközlekedést választók aránya 50 százalékra nőjön, az autóforgalomé pedig 30 százalékra csökkenjen. Balogh szerint a növekvő forgalom okozta fővárosi életminőség-romlás (növekvő levegőés zajszennyezés, túlzsúfolt utak) az agglomerációba és zöldövezetekbe való kiköltözés oka, amely viszont az autóforgalom további növekedéséhez és így egy „ördögi kör” kialakulásához vezet. A bejelentett mintaprojektek nem csak a „bulinegyedet” érintik, ahol a Kazinczy utca teljes egészében, a Király utca belső szakasza pedig részben fog sétálóutcává alakulni. A kísérleti intézkedések érintik majd az Üllői út Könyves Kálmán körút és Határ út közötti részét, ahol 60 km/h-ról 50-re csökkentenék a megengedett sebességet. Ugyanez történne Óbudán, a Vörösvári és a Szentendrei út egyes szakaszain, az V. kerületben pedig a kis utcákból a Bajcsy-Zsilinszky útra terelik az átmenő forgalmat. A mintaprojekteket október végéig lehet majd véleményezni, a lakossági észrevételeket pedig a BKK beépíti majd a december végéig elkészülő közlekedés-
biztonsági terv kialakításánál, amelyről várhatóan januárban szavazhat a Fővárosi Közgyűlés.
Rontja-e a levegőminőséget a sebességkorlátozás? Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke üdvözli a forgalomcsillapítási terveket. „Óriási szükség van rá, nem véletlen, hogy mindenhol a világban, még az autózás hazájában, az Egyesült Államokban is e szerint alakítják át a városokat, hogy azok jobban élhetők legyenek. E mellett nagyon fontos, hogy ha csökken a sebesség, akkor drasztikusan csökken a balesetek száma, különösen a súlyos baleseteké” – mondja. Arra a felvetésre, hogy alacsonyabb sebesség mellett nő az autók károsanyag-kibocsátása, tehát romlani fog a levegő minősége, azt válaszolja, hogy ez városi környezetben nem igaz. „Főútvonalon, két sebesség között ez nyilván így van, de városban szinte percenként kell gyorsítani vagy lassítani, kereszteződések, forgalmi akadályok miatt. Ha nem kell mindig 50-re felgyorsítani, majd onnan nullára és ismét vissza, elegendő csak 30-ra, akkor sokkal egyenletesebb a teljesítmény, csökken a károsanyag-kibocsátás is” – mondja Lukács. Tálos Lőrinc
2020. JÚLIUS 28. • KEDD • 4 •
Huszti Gergely író, szerkesztő több mint tizenöt éve van a könyves szakmában. Első, a Mesteralvók hajnala című regényéért idén megkapta Az Év Gyerekkönyve Díjat Az Év Ifjúsági Könyv Írója kategóriában. A szerzővel a fellendülőben lévő fantasy műfajról, a szigorú szerkesztőkről és az insomniáról is beszélgettünk.
A Mesteralvók hajnala az első regénye. Miért épp egy ifjúsági művel debütált? Sem ifjúságinak, sem fantasynak nem szántam a regényt. Egy történetet szerettem volna elmesélni, lehetőleg olyan modorban, ami illik a középkorias hangulathoz, amiben a java játszódik. Három narrátor lép ki és be a történetbe, ez három beszédmódot feltételezett, ez izgatott jobban, és nem az ifjúsági címke. Természetesen, a kiadóm jobban érezte, hogy ki lesz a reménybeli olvasó, de meg kell mondanom, külön öröm, amikor korombéliek jeleznek vissza, hogy ők bizony nem olvasnak sem ifjúsági műveket, a fantasytől meg egyenesen kirázza őket a hideg, de ez tetszett nekik, várják a folytatást.
sen, főként, ha közel 30 szereplőt kell mozgatnia egyidejűleg. Kell egy jó szerkesztő is, aki ez esetben nem én voltam, hála az égnek.
15 évig dolgozott a Librinél szerkesztőként, vezető szerkesztőként. Mennyire volt szigorú önmagával írás közben? Maradjunk annyiban, hogy igyekeztem. Persze, a szerző soha nem láthat ki a kéziratából telje-
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a fantasy művek népszerűsége. Ön szerint mi lehet ennek az oka? Nem vagyok a terület szakértője, de mint könyvszakmai munkás, azt látom, hogy a fikciós mű-
Egy interjúban „portal fantasyként” határozta meg a regényt. Mit jelent ez pontosan? Talán nem is én határoztam meg így, hanem maguk az olvasók. A legegyszerűbben azt mondhatnám, hogy a történetben létezik egy átjáró, amin keresztül egy másik világba jut egy vagy több szereplő. Nálam Milán, a tizenéves gamer srác az, aki egy középkorinak mondható létbe csöppen annak minden mocskos és magasztos velejárójával. A rejtélyes kapu pedig egy somlyóbányai viadukt, Salgótarján mellett.
FOTÓ: ENGLERT ORSOLYA
Jól ismerem azt a félálomszerű, a fantasy határvidékének mondható világot
fajon belül a fantasy az, amiben a klasszikus értelemben vett nagyregény, a világmagyarázó és jellemformáló történet búvóhelyet talált, és nem ölte ki a kilencvenes évek posztmodern irodalma. A Netflixen futó vagy az HBO-s sorozatok pedig igen sokat tettek a műfaj népszerűsítéséért az elmúlt években, és kirángatták a „gyermekded” és „ponyva” címkék alól. Szintén a fantasy-világban játszódik az ASMR Akadémia, ami egy szerelemprojekt. Mit kell tudni erről a szokatlan, videókból összeálló történetről? Az ASMR abszolút modern trend a videómegosztó platformokon, elsősorban finom hangokkal, zörejekkel, halk beszéddel vagy suttogással oldja a napi stresszt a hallgatóban. Én is küzdöttem insomniával, úgy tíz éve, jól ismerem azt a fél álomszerű, egyben a fantasy határvidékének mondható világot, amibe ezeket a rövid epizódokat helyezem. A néző a főhősöm, akit különféle fura karakterek vezetnek egy úton, feladatot kap, tárgyakat és segítőket, mintha a Kaland, Játék, Kockázat könyvek kelnének életre, persze abszolút low-fi módon. Szerencsére, több mint 4000 feliratkozó várja hétről hétre az új epizódokat, és nekem is kikapcsolódás ez a játék. Svébis Bence
2020. JÚLIUS 28.
• KEDD • 5 •
Szentpéteri Nagy Richard
Az unió szervei közül még ma is az Európai Parlament látszik a leggyengébb láncszemnek
A csúcsokon túl Az európai integráció bonyolult intézményrendszere tulajdonképpen viszonylag jól ki van találva. Ahhoz képest, hogy az egykori alapítók nemigen indulhattak ki másból, mint a tagállami hagyományokból – amelyeket azért persze megtámogatott egy mintegy háromezer éves európai államépítési tapasztalat –, voltaképpen helyesen állították be az egyes szervek jogköreit és egymáshoz való kapcsolatuk szabályait. Pedig nem volt könnyű dolguk. Ilyesfajta integrációt korábban nem ismert soha a történelem, és ahogy elnézzük az elmúlt évtizedek intézményi fejlődését, gondolhatjuk, hogy az nemigen ismételhető meg a jövőben sem. Az unió szervei közül még ma is az Európai Parlament látszik a leggyengébb láncszemnek, holott irdatlan erőfeszítések történnek a jelentősége növelésére, egyelőre kevés sikerrel. A relatíve új intézménynek számító Európai Tanács ugyanakkor integrációtörténeti szempontból is hallatlan jelentős szerv, noha valójában nem igazán integrációs zsánerű, klasszikusan európai érdekeket megjeleníteni hivatott orgánum, hanem afféle tagállami érdekegyeztető, kijáró, alkudozó, és fontos, meghatározó döntések hozatalára rendelt testület, amelyben a tagállami kormányok képviseltetik magukat. Mindenesetre az a kommunikáció, amely ennek a testületnek egy-egy ülése után a tagállami sajtókban lezajlik, fényesen bemutatja e szerv különös karakterét, nem elsősorban összeurópai értékeket megjelenítő mivoltát, mindenekelőtt nemzeti, tagállami narratívákat hangoztató jellegzetességét, amely már-már olyan benyomást kelt az európai szavazókban, mintha e testületnek valójában a tagállami veszekedős, önző és ötlettelen érdekképviseletek összehangolása, elsimítása, egységbe rendezése lenne az eredendő célja. Nincs más szerv az unióban, amely ennyire a tagállamok – mint integrációs építőkövek – nemzeti létformájából, történelmi érdekeiből, politikai-kulturális karakterjegyeiből indulna ki, és amely mégis katalizátora a mindenkori mélyítésnek. Ez a jellegzetesség magyarázza elsősorban, hogy az európai csúcs résztvevői – különösen, ha országuk politikai-kulturális hagyományai így kívánják (mindenekelőtt az újabb tagállamokban) – rendszerint a győztesek pozíciójában szeretnek pózolni a csúcstalálkozó után tett nyilatkozataikban, mint akik nemcsak meggyőzték, de egyenesen legyőzték európai partnereiket, és országuk számára hosszú, harcos és fárasztó küzdelemben sikerült jobb pénzügyi konstrukciókat kicsikarni, több pénzt és befolyást szerezni – partnereik ellenében.
E kommunikáció nem túl hatékonyan szolgálja az európai egység gondolatát, és nem nagyon viszi előre az integráció ügyét, még szerencse, hogy az intézményeket létrehozó logika az állam- és kormányfők eme fórumába is beépített olyan strukturális elemeket – a Tanács elnöke, adminisztrációja és a soros elnökség képében –, amelyek rendre visszarángatják a széttartó túlzásokat egy moderált, közös mederbe. Ez azonban természetesen nem zavarja az egyes kormányfőket, hogy saját államuk sajtójának és közvéleményének voltaképpen azt nyilatkozzanak, amit csak akarnak, időnként még a csúsztatástól, a dolgok jelentőségének nagyításától vagy csökkentésétől, bizonyos fokig még kisebb-nagyobb hazugságoktól sem visszariadva. A nyilatkozatháborúk tényét mindenesetre természetesen az ügyek bonyolultsága is okozza, hiszen a megtárgyalt témák összetettsége könnyen teszi lehetővé a leegyszerűsítést, az egyoldalú bemutatást, egyes összefüggések elhallgatását, mások kiemelését. Amióta világ a világ, és robog az integrációs motor, ez mindig is így volt, különösen azért, mert e nyilatkozatok, interpretációk, fölényeskedések és győzelmi jelentések általában a nemzeti nyelveken tétetnek, és kevés energia marad az ezrével elmondott értékelések utólagos európai kontrolljára. A megfigyelő egy ideig talán azt hihette, hogy a kommunikációs csatornák kibővülésével, a kommunikációs eszközök terjedésével, a nyilvánosság szélesedésével, az egyidejű, azonnal ellenőrizhető adatáradatok térnyerésével – és bizonyos fokig az európai egységgondolat népszerűsödésével is – ezek a félremagyarázások, hőzöngések, nagyzolások és füllentgetések idővel teret vesztenek. Be kellett látni azonban, hogy amíg bizonyos nemzeti populizmusok Európa-ellenességgel válnak populárissá, addig a „nemzeti” politikus mindig attraktívabb lesz, mint az „európai”. Ami azonban a magyar médiában – kormánypártiban és függetlenben egyaránt – folyik egy-egy európai uniós csúcstalálkozó után, az valósággal szánalmasnak mondható. Nem egy, hanem egyenesen két narratíva van. Az egyik a miniszterelnöki, amelyre fokozottan igazak a fent leírtak, a másik az „ellenzéki”, amely szükségképpen ellenzékinek számít, pusztán azért, mert mást mond, mint a hivatalos nemzeti propaganda. De az a nyelv, amelyet a magyar miniszterelnök megenged magának, kifejezetten kirívónak, alpárinak és kulturálatlannak számít, még ebben a sajátos magyar közegben is. Ezzel a nyelvhasználattal a kormányfő talán többé-kevésbé jól szolgálhatja a saját kicsinyes politikai érdekeit, de Magyarország és Európa érdekeit nem.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
2020. JÚLIUS 28. • KEDD • 6 •
Koronavírus:
Voltak kapcsolatok, amelyeket megtépázott a karantén, máshol intimitást hozott az életbe. Emiatt valóban több lehet majd a karácsony környékén születő „karantén-babák” száma.
A karantén elején többen viccelődtek azzal, hogy kilenc hónap múlva tele lesznek a kórházak szülészeti osztályai. Úgy tűnik, hogy a poénnak volt alapja is. Amerikai szociálpszichológusok a koronavírus okozta karantént a háborús időszakok alatt hozott kijárási szabályozásokhoz hasonlították. Szerintük ugyanis az ilyen helyzetekben a szexuális együttlétek egyfajta stresszlevezetésként is működnek, ezért ugorhat meg később a születések száma. Az ENSZ Népesedési Alapja áprilisban azt mondta, hogy világszerte javulhatnak a népesedési mutatók a járvány miatti bezártság alatt. Akkor úgy becsülték, hogy világszerte akár hétmillió nem tervezett baba foganhat meg. A kimozdulás hiánya, és a sok otthon töltött idő hozzájárulhat a terhességek növekedéséhez, amiben még az is közrejátszik, hogy a fejlődő országok-
ban a fogamzásgátlók nem olyan hozzáférhetők, mint a járványhelyzet előtt. Arról azonban akkor nem beszéltek, hogy a becsült fogantatások közül hányan fognak megszületni. Arról, hogy Magyarországon is beindult-e a koronavírus okozta babyboom még nem sokat tudni, de vannak, akik látni vélik a koronavírus erre kiterjedő hatását. Csehák Hajnalka pszichológus saját praxisában maga is úgy tapasztalta, hogy megnőtt a terhes nők száma a karantént követően, amire megvannak a pszichológiai okok is. – Most olyan kapcsolatokban is érkezik a baba, ahol a karantén előtt erőteljesen gondolkodtak a váláson. Azt gondolom, hogy a bajban lévő összezártság erősíteni és gazdagítani is tudja a kapcsolatot, amellett, hogy van, ahol épp ellenkezőleg, inkább negatív hatásai voltak a korlátozásoknak. Tehát a karantén nemcsak eltávolítani tud, hanem összehozni is. Ilyenkor a párok megélik, hogy jobban egymásra vannak utalva, rájönnek, hogy összefogással könnyebb az élet, és átértékelnek olyan dolgokat, amiket a karantén megélése előtt megoldhatatlannak tartottak – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően lesz szorosabb az intim kapcsolat is.
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
Meddő párnak is hozott gyermeket a karantén – Sokszor hallom, azt is, hogy „igazából nem akartuk, de becsúszott”. Azt viszont tudjuk, hogy ha valamit nagyon nem akarunk, akkor teszünk ellene, jelen helyzetben védekezünk. Ezek általában érzelmi alapon hozott döntések, amire utólag az értelemmel mondjuk azt, hogy rendben, akkor legyen így – mondta Csehák. Viszont úgy tűnik, hogy az orvosok szemében nem hozott nagyobb változást a karantén. Egy lapunknak nyilatkozó szülész-nőgyógyász szerint nem volt tapasztalható kiemelkedően magas terhességszám a karantén miatt. Azt azonban hozzátette, hogy volt olyan meddő pár, akiknek pont az összezártság hozta meg a várva várt gyermekáldást. Egy szülésznő azt is elmondta, hogy a tanfolyamaik telt házzal mennek, viszont mint mondja, az nem tisztázott, hogy ez a hónapokig elmaradt tanfolyamoknak tudható be, vagy annak, hogy többen estek teherbe a karantén alatt. Mint mondta, az sem kizárt, hogy a kettő együtt teszi ki az igazságot, de a karantén-babák pontos számára csak az év végén lehet majd választ kapni, amikor ezek a gyerekek már világra jöttek. ZSV
2020. JÚLIUS 28. • KEDD • 7 •
FORRÁS: IMDB
Jönnek, ölnek, továbbállnak Büszkeség és balítélet meg a zombik
A fehér zombi (1932)
Az élőholt-állapot itt még visszafordítható, hiszen a woodoo-varázslat eredménye. A Lugosi Béla főszereplésével készült filmben a tudatvesztett feketéket egy malomban dolgoztatják, miközben a rabszolgatartás mellett a nemi erőszak metaforáját is kibontja a film: a földbirtokos egy lányt is zombivá változtat, de mit sem ér az érzelmek nélküli testtel.
Az élőhalottak éjszakája (1968)
George A. Romero fekete-fehér mozija mérföldkő a zombifilmek történetében: a semmiből jött élőholtak kiéhezve rontanak rá bárkire, aki az útjukba kerül. Céljuk és eredetük ismeretlen, az egyik legmélyebb iszonyatot testesítik meg, az ok nélküli brutalitást. Ahogy a legtöbb, későbbi zombifilmben is.
Paraziták (1977)
David Cronenberg első nagyjátékfilmje is helyet követel a listán, hiszen a rendező egy olyan zombifilmet forgatott, ami ott ér véget, ahol a legtöbb elkezdődik: a tudatvesztett horda elindul a város felé, előtte azonban megismerjük, hogyan is váltak azzá.
Hullajó (1992)
Amikor még Peter Jackson nem nagyköltségvetésű látványmozikat forgatott, elkészítette minden idők legjobb horror-komédiáját, melyben természetesen a zombikat próbálja kordában tartani hősünk, több-kevesebb sikerrel.
A zombifilm alaptémája az eltávolodás, az eltávolítás, a másik lény tárgyként, sőt veszélyként való érzékelése. Az élőhalott már nem tud azonosulni önmagával, az élők tragédiája, hogy valamilyen módon mégis azonosulni akarnak vele. Ezekben a filmekben az iszonyatot nem a totyogó hulla hozza el, hanem a felé táplált érzelmek, amiket le kell vetkőzni a túléléshez: a zombifilm az emberi érzékenység kioltásának tragédiája. 1932. július 28-án mutatták be az első, hivatalosan is a műfajba sorolható mozit, A fehér zombit, ennek kapcsán szedtünk most össze még kilenc, kikerülhetetlen zombifilmet.
Dellamorte Dellamore (1994)
A tragikomikus történetet az olasz horror fénykorának lezárásaként tartják számon. A kisváros temetőjének gondnoka kénytelen szembenézni a ténnyel, hiába ás el bárkit, az pár nap múlva feltámad, szóval résen kell lenni. Mindez delejező, szecessziós képekbe csomagolva.
28 nappal később (2002)
Ha Cronenberg filmje azért került fel a listára, mert a zombiinvázió kezdetét mutatja be, akkor Danny Boyle alkotásának is itt a helye, hiszen itt már a posztapokaliptikus állapotba csöppenünk: egy férfi a kómából felébredve a kihalt Londonban botorkál, ahol egy vírus hatására a legtöbb lakosból zombiszerű, gyilkos vágyakkal teli porhüvely vált.
[REC] (2007)
A spanyol film szintén a zombikór eredetét mutatja be, ehhez ráadásul egy bérház klausztrofób terét és némi médiakritikát használ. Egy riporternő és operatőre a tűzoltók egy éjszakájáról készít műsort, ám az egyik helyszínen elszabadul a pokol.
Maggie (2015)
A zombivírus tematikát tovább gondoló alkotásban egy apa és lánya próbálja túlélni a járványt, ám a lány megfertőződik. Ellenszer nincs, a kór lassan kezd eluralkodni rajta, és az apának dönteni kell: hagyja, hogy lánya teljesen átváltozzon, és elveszítse minden emberi tulajdonságát, vagy végez vele, még mielőtt ez bekövetkezik. Arnold Schwarzeneggert ezúttal egy szokatlan szerepben láthatjuk, ő játssza az apát, akire a súlyos döntés hárul. Már csak ezért is érdemes megnézni a filmet.
Büszkeség és balítélet meg a zombik (2016)
Jane Austen alapművét egy zombik dúlta Angliába helyezték át a vicces kedvű alkotók. Mr. Darcy gyakorlott zombivadásznak mutatkozik, de a Bennet-lányok sem ijednek meg, ha egy táncesten kaszabolni is kell.
Tűnj el! (2017)
Körbeértünk: az Oscar-díjas film valójában A fehér zombi alapsztoriját modernizálta. Svébis Bence
2020. JÚLIUS 28. • KEDD • 8 •
2020
5
DOLOG, AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1919-ben, 101 évvel ezelőtt született Bálint gazda. 100 éves korában június 21-én hunyt el.
1945-ben, 75 évvel ezelőtt egy bombázó repülőgép csapódott az Empire State Building 79. emeletébe. 14 ember halt meg.
1980-ban, 40 évvel ezelőtt szakadt át a Kettős-Körös jobb parti gátja. A víz 105 négyzetkilométeres területet öntött el.
Ma este 9-től a BÚÉK című magyar filmet vetítik az Esernyős belső udvarán.
Az északi megyékben este záporokra kell számítani, holnap pedig északkeleten és délnyugaton kellenek majd az esernyők.
07.28.
Indul a nyári meteorszezon
Többet tud enni az ember, mint egy medve
tetőzik a lassú mozgású Alfa Capricornidák és a Déli Delta Aquaridák raja, bár men� nyiségben egyik sem túl intenzív, de a fé nyes meteorok biztosan örömet okoznak majd a nézőiknek. A szakértők szerint mi vel meteorokat az égbolt bármely pontján megpillanthatunk, kövessük figyelmünkkel azt az égrészt, amely a legkevésbé fény szennyezett a megfigyelőhelyünkön.
FOTÓ: JOHN MINCHILLO – MTI, AP
FOTÓ: KOMKA PÉTER – MTI
Mostantól érdemes éjszaka, főleg a hajnal előtti sötét órákban kémlelni az eget, mi vel egyre több hullócsillagot lehet majd megpillantani. A National Geographic sze rint hajnalban emelkedik a horizont fölé azoknak a rajoknak a radiánsa, azaz a hul lócsillagok látszólagos kiindulási pontja, amelyek a nyár közepén csodálatos éjsza kai látványt nyújtanak. Ma és holnap este
Robotkutyákat bérelt a Ford FOTÓ: FORD MOTOR COMPANY
Gondolkodott már azon, hogy mennyi hot dogot lenne képes megenni 10 perc alatt? Egy amerikai állatorvosnak izgatta a fantá ziáját a kérdés, és bár a hotdogevő-verse nyen 75 a csúcs, a szakember szerint egy ember akár 83-mat is képes lenne megenni 10 perc alatt. A kutatás vezetője, James M. Smoliga 39 év adatait vizsgálta, és rájött, hogy egy ember gyorsabban tud enni mint egy grizzly, de lassabban, mint egy farkas. A kutatók szerint a gyomorkapacitást kön� nyebb kiszámolni, mint a futáshoz, vagy úszáshoz szükséges feltételeket. A szakem berek viszont arra figyelmeztetnek, hogy életveszélybe is kerülhet az, aki megpróbál 10 perc alatt megenni 83 hot dogot, amit bi zonyít az is, hogy a versenyevések alatt ed dig összesen hét versenyző fulladt meg.
A Fluffy és Spot névre keresztelt robotkutyáknak komoly munkájuk van a michigani Ford gyárban, ők térképezik fel ugyanis az egész üzemet. A cég a Boston Dynamicstól bérli a kamerákkal felsze relt négylábú robotokat, amelyek az egész léte
sítményt bejárva 360 fokos szögben képesek be látni a teret, ezzel segítve, hogy az üzem felké szülhessen egy új gyártási projektre. A Ford sze rint az emberek számára ez egy igen unalmas és drága munka lenne, így időt és pénzt is spórol nak az „ebekkel”. Mellettük szól még az is, hogy a legapróbb helyekre is be tudnak bújni, és ké pesek lépcsőket is mászni, így csupán egy em berre van szükség, aki figyeli, hogy milyen képe ket készítenek és merre járnak. E mellett két óránként tölteni is kell a robotokat, hogy azután újra munkába tudjanak állni.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu