Véget kell vetni a medvebűnözésnek
Nem ismerik azt a szót, hogy nem! Nem tisztelik a tulajdont! Nem állítja meg őket semmi!
8
• 1. ÉVFOLYAM 62. SZÁM • SZERDA
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
23°
REGGEL
17°
2020 | 07 | 22
Munkahelyek tízezreit ölte meg a vírus Lassan tér magához a gazdaság 3
Még Trump is elismerte: nem látszik a vége
Világszerte tombol a COVID 2
Vírus és zsidózás
A cégeken múlt Maguknak köszönhetik a túlélést a kutató szerint 4
Fúúúúúj a szél Még a vásznon is megőrjít
Feltámadó antiszemitizmustól tartanak Berlinben 6
7
FOTÓ SARAH SILBIGER - MTI, EPA, UPI POOL
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 2 •
FOTÓ KOSZTICSÁK SZILÁRD
Trump: még tovább romlik a helyzet az USA-ban 15 millió fertőzött, 615 ezer halott – eddig ez a COVID–19 mérlege, és senki nem látja a járvány végét. Donald Trump szerint az USA-ban tovább romlik még a helyzet.
TOP 5 • Az Egyesült Államokat sújtja leginkább a járvány, ahol 3 899 148 fertőzött van, 141 992-en haltak meg, 1 182 018-an meggyógyultak. • Brazíliában 2 159 654 fertőzöttről, 81 487 halálos áldozatról és 1 555 339 gyógyultról tudni. • Indiában 1 155 354 fertőzöttet, 28 084 halálos áldozatot és 724 578 gyógyultat jegyeztek fel. • Oroszországban 782 040-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 12 561-re, a gyógyultaké pedig 561 397-re. • Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 297 827, és 45 507-en haltak meg a betegségben.
Magyarország Tizenkilenccel 4366-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb elhunyt nincs – közölte a koronavirus.gov.hu szerdán. A fertőzés következtében elhunytak száma változatlanul 596, 3283-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 437. Az aktív fertőzöttek 39 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 45 százaléka budapesti. Kórházban 76 koronavírusos beteget ápolnak, közülük négyen vannak lélegeztetőgépen, 6553an pedig hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 312 988.
Írország A dublini kormány tizenhárom országot vett fel a zöld besorolású országok közé, ahonnan az utazók anélkül léphetnek be Írországba, hogy karanténra köteleznék őket a koronavírus-járvány miatt – Magyarország is zöld besorolást kapott. A listán nem szerepelnek az ír nyaralók körében kedvelt olyan úti célok, mint Spanyolország, Franciaország vagy a szomszédos Egyesült Királyság. Az Egyesült Államok sincs a zöld besorolású országok között, így az onnan érkező utazókra két hét kötelező karantén vár Írországban.
Egyesült Államok A járványhelyzet szinte bizonyosan romlani fog, mielőtt megindulna a javulás – jelentette ki az amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtókonferenciáján kedden kora este. Trump nyugtalanítónak nevezte, hogy az elmúlt hetekben fellángolt a járvány, de hozzátette azt is, hogy a megfelelő gyógymódokkal és a vakcinával „gyorsan véget vetünk ennek”. Hangsúlyozta: a kormányzat célja „nem csupán az, hogy menedzselje a járványt, hanem hogy véget is vessen neki. … Semmi nem állíthatja meg a kormányt abban, hogy életeket mentsen” – fogalmazott, majd arról tájékoztatott, hogy a vírus elleni oltóanyagok „sokkal hamarabb készen lesznek, mint ahogyan erre számítottunk”. Közölte, hogy több laboratóriumban és gyógyszergyárban is folynak a vakcinakísérletek.
Trump arra kért mindenkit, hogy amennyiben nem tudja követni a társadalmi távolságtartásra vonatkozó ajánlásokat, akkor „legalább hordjon szájmaszkot”. „Szeretjük-e vagy sem, de a szájmaszknak megvan a maga hatása” – fogalmazott. Majd kihúzott a zsebéből egy szájmaszkot, és leszögezte, hogy lassanként ő maga is hozzászokik a viseléséhez. Elismerte, hogy jogosak voltak a vírustesztelés késedelmes megkezdése miatti kritikák, de hangsúlyozta, hogy a kormányzat erősen dolgozik a probléma megoldásán. Gyorsan eredményt mutató vírusteszteket ígért. PH
FOTÓ BALÁZS ATTILA - MTI
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 3 •
Másfélszer annyi a munkanélküli, mint egy évvel ezelőtt 376 ezer ember munkanélküli, 176 ezren pedig semmilyen anyagi segítséget nem kapnak az államtól. A kereskedelemben is voltak elbocsátások, de úgy tűnik, az ágazat még a szerencsésebbek közé tartozik.
Júniusban 376 ezer álláskereső volt Magyarországon, írta meg a Portfolio, ami 130 ezerrel több, mint a tavalyi év azonos időszakában volt, a növekedés 51,5 százalékos. Utoljára 2016-ban volt ennél magasabb a munkanélküliség. Csak júniusban 57,8 ezer ember kérte, hogy regisztrált álláskeresőként nyilvántartásba vegyék. 176 ezer ember nem kapott semmilyen pénzbeli juttatást. Nagyjából 200 ezer álláshely szűnt meg, 110 ezerrel nőtt a március előtti időkhöz képest a regisztrált álláskeresők száma, a különbözet időközben kapott munkát. A 376 ezer munkanélküli ember több mint fele középfokú, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű. Közülük 200 ezren jogosultak pénzbeli ellátásra (álláskeresési, szociális jellegű), 176 ezren pedig semmire.
2020. júniusban a foglalkoztatók 2307 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be. A Tesco is átszervezést jelentett be, ez 700 dolgozót érint, írta meg a Világgazdaság. A vállalat szerint technikai átszervezésről van szó – az érdekképviseletek azt nyilatkozták, a cég egyeztetett a dolgozókkal. Azt még nem tudni, hány embert rúgnak ki, mert a „lehető legtöbbjüknek” felajánlottak egy másik pozíciót. A blokkk.com kereskedelmi szakblog cikke arról ír, hogy 40 ezer boltos veszthette el az állását a nagy koronajárvány alatti leállások miatt, boltos ember alatt értve mindenkit, aki az üzletek környékén dolgozik, nemcsak eladókat, de akár vállalkozókat is. Az elbocsátások két
hullámban zajlottak – márciusban még szabadságolásokkal és részmunkaidővel igyekeztek a cégek menteni a menthetőt. 2020 elejéhez képest a boltos világban az eladók száma 5669-cel csökkent a KSH adatai szerint, ebből 4558 volt az eladó, közülük a legtöbb, 1202 ruhabolti eladóként dolgozott. Nem látja olyan sötéten a helyzetet Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Úgy látja, a most elküldöttek között sok olyan van, akit a márciusi nagy pánikvásárlások idején vettek fel. De ha el is küldtek embereket, a korábban tapasztalt munkaerőhiány megszűnt, sok betöltetlen pozíciót feltöltöttek a kiskereskedelemben – és voltak olyan munkakörök, amelyeket nem. A hogyan továbbról nehéz nyilatkozni, nem tudni, hogy alakul a kereskedelmi forgalom, hány cég szűnik meg. A kiskereskedelem eddig elég jól átvészelte a járványt, nem volt kötelező bezárniuk a boltoknak a korlátozások alatt, csak 15 óra után, és az emberek például élelmiszert mindig vesznek. Forgalomvisszaesés persze volt. Ugyanakkor, mivel teljes leállás a kereskedelemben nem volt, a kormány munkaerőmegtartó támogatásával sem tudott élni a szektor cégeinek többsége. Dercsényi Dávid
POÓR JÓZSEF
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 4 •
Nagyobb lett volna a veszteség, ha a cégek feladják Kevesebb létszámleépítés, több törekvés a megoldásra – így reagáltak a cégek a koronavírusra a KoronaHR nevű kutatás szerint. A felmérésben kapott meglepő válaszokról Poór József egyetemi docenssel, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan álltak össze a KoronaHR nevű kutatás első eredményei? 13 egyetem és 3 szakmai szervezet állt össze, hogy egy nonprofit kutatást hozzunk létre. Egy nagyon komplex kérdőívet készítettünk, amiben azt akartuk kideríteni, hogy a cégek, szervezetek miket eszközöltek a koronavírus miatt. Jelenleg körülbelül 400 cég adata áll rendelkezésünkre, de ez még bővül, és szeptemberben folytatjuk a kutatást interjúkkal, úgyhogy még közel sincs vége. Hozzá kell tenni azt is, hogy 60-70-re tehető a válaszoló hotelek, vendéglátóhelyek száma, így még nem nevezhető reprezentatívnak a kutatásunk. Az eredmények viszont már most meglepőek voltak. Mi volt az, amire nem számított? A kérdőívet kitöltők több mint 10 százaléka mondta azt, hogy 20 százalékkal csökkent a létszáma, és körülbelül 20-25 százaléknál „kissé csökkent”. De durván a kétharmaduk mondta azt, hogy nem változott a létszám. Sőt a cégek egy kis része azt közölte, hogy plusznövekedést hozott a koronavírus. Utóbbiakhoz tartozik az informatika, szállítás és a többi, akiknek való-
ban több lett a munkájuk. Az állami bértámogatással a megkérdezettek 20 százaléka élt a 400 válaszadóból. De 61 százalék nem vett igénybe semmit. Voltak cégek, amelyek a bérleti díjakat fagyasztották be, de a megkérdezettek 10 százaléka igénybe vette a hitelmoratóriumot is. Rangsoroltattuk a különböző intézkedéseket, aminél még engem is meglepett, hogy nem a létszámcsökkentés, vagy az üzleti területek kiszervezése került az első helyre, hanem a szervezeti hatékonyság-növelés, bizonyos beszerzések és kiadások elhalasztása, általános költségcsökkentés vagy a megfelelő kommunikációs eszköztár bevezetése. A cégek szempontjából mi a legnagyobb különbség a 2008–2009-es és a koronavírus okozta válság között? A 2008–2009-es válságkor teljesen más volt a felmérés eredménye. Akkor a bezárások és a létszámcsökkentések kerültek az első helyre. Azt gondolom, hogy a cégek tanultak a korábbi válságból. A hagyományos iparágak nagy tömegekben nem azt mondták, hogy leállítottuk a munkát, hanem azt, hogy a hazai kereslet
ugyan csökkent, a kijárási korlátozások is hatottak a cégre, ahogy az ellátási lánc megszakadása is, de nem adták fel. A kutatásból az is kiderült, hogy 65 százalék egyáltalán nem szüneteltette a munkát, míg más cégek különböző javításokat csináltak ez idő alatt. Úgy tűnik, hogy sokféle módon próbálták elérni, hogy ne legyen akkora kár. Ez már egy hatékonyságorientált gondolkodás. Mondhatjuk azt, hogy azért nem lett akkora a válság, mint amekkorára számítottunk, mert a cégek változtattak a gondolkodásmódjukon? Igen. Azt gondolom, hogy a magyar vállalatok már túlléptek a hagyományos, nagyon extenzív gondolkodáson, és gondolkodtak, majd megoldást találtak. Ilyen például a home office, de az egyetemek sem omlottak össze annak ellenére, hogy nem világszintű kommunikációs eszközök működnek az intézményekben. Mégis működött minden, mert megoldották. Az a véleményem, hogy összeszedték magukat a cégek is, mert tudták, hogy nagyobb a veszteség akkor, ha leállnak és feladják. 2008–2009nek pont az volt az egyik nagy tanulsága, hogy nem feladni kell, hanem valamilyen megoldást találni. Meglátásom szerint felnőtt a magyar gazdaság, amihez hozzájárul az is, hogy a képzettségek is javultak. De lehet, hogy túl optimista vagyok. Pont az volt a kutatás célja, hogy hozzájáruljunk, hogy a vírussal kapcsolatos megoldásokba valamilyen tudás is keletkezzen a menedzsment és a HR területén. Szerintem sikerült új tudást kihozni belőle. Zsigmond Viktória
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 5 •
Prőhle Gergely
Vége a légvárépítésnek!
a mostani, a világjárvány gazdasági következményei miatt, kilóg a sorból
Egy olyan uniós csúcs, ahol ilyen tömegű pénz elosztásáról van szó, semmiképp sem egy baráti összejövetel. Ahogy a mostanság sokat szidott holland miniszterelnök, Mark Rutte mondta, „azért vagyunk itt, hogy országaink érdekét képviseljük, nem pedig azért, hogy életünk végéig meghívjuk egymást a születésnapi bulinkra”. Ennél őszintébben aligha lehetne kifejezni az alaphangulatot, ugyanakkor az átvirrasztott éjszakák és feszültséggel teli nappalok során kiszivárgott számos barátságtalan megjegyzés, amit Európa vezetői osztottak ki egymásnak, csupán a bulvárnak szánt felszín. A lényeg: egy új európai realitás. Az elmúlt időszakban elég szó esett arról, hogy az Európai Unió válságban van. Igaz ugyan, hogy ezt fennállása során már sokszor hallottuk, mégis, a mostani, a világjárvány gazdasági következményei miatt, kilóg a sorból. És ha a mostani helyzetet a II. világháború utáni időszakhoz hasonlítani nyilván túlzás is, az újjáépítés közös feladatában, mint afféle 2.0-ás Marshall-tervben számos lehetőség is rejlik. A német gazdasági csoda az 50-es években ezt bizonyította, nem véletlen tehát, hogy a Merkel-Macron páros által javasolt 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő segély- és hitelkeret sorsa volt a mostani csúcs egyik kulcskérdése. A közös eladósodás olyan mint a közös bűn – szorosra fűzi az érdekeltek kapcsolatát, s ha nincs más, akkor ez is lehet egy fontos integrációs kötelék. Ha en�nyi pénzről és egy hatalmas szervezet működőképességéről van szó, akkor nem lehet a levegőbe beszélni, általános politikai iránymutatásokkal integrációs lég-
várakat építeni és az Európai Egyesült Államokról álmodozni. Amikor az ún. négy fukar ország, szebben mondva: a takarékos négyek, vagyis Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, közben kiegészülve Finnországgal a hiteltámogatás-arányt a 250-500 milliárdról, 360-390 milliárdra akarták módosítani, akkor ők a saját szorgos adófizetőiktől tartva vonták magukra a szolidaritás hiányának vádját – és a „léha” déli tagállamok haragját. Így voltaképp átvették a csetepatét immáron kívülről szemlélő britek korábbi szerepét. Ezzel az akcióval éppen azok a tagállamok váltak tehát a szorosabb együttműködés kerékkötőivé, akik korábban a legkevésbé sem lógtak ki az európai kórusból. Ebben a helyzetben a Visegrádi 4-ek, köztük hazánk, akiket a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezése miatt korábban előszeretettel emlegettek „Európa ellenségeiként”, bátran állíthatták, hogy a megállapodás bizony a legkevésbé sem múlik az ő nemzeti érzékenységükön. Hogy a jogállamiság kérdését ki és hogy ítéli meg, az az év során még további egyeztetések tárgya lesz, de tény, hogy a mostani megállapodás feltételeként végül lekerült a napirendről. Az új realitás tehát az, hogy 27 tagállam esetén csak akkor tartható fenn az unió működőképessége, ha a nemzeti érdekek, egyúttal a tagállami belpolitikai körülmények elfogadását Brüsszel nem kudarcként éli meg, hanem az integráció egyetlen lehetséges módjaként. Mint a csúcsról hazatérő állam- és kormányfők nyilatkozataiból látjuk, ezzel mindenki boldog. A születésnapját pedig mindenki ünnepelje családi körben!
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 6 •
FOTÓ: OMER MESSINGER – EPA
A zsidókat okolják a koronavírus terjedéséért Egyre nagyobb teret kapnak az antiszemita kijelentések Németországban. A zsidó közösség vezetői aggódnak: már nem érzik biztonságosnak Németországot.
Egyre többen gondolják azt Németországban hogy a zsidók felelősek a koronavírus-járvány terjedéséért. Ezt a középkori pestisjárvánnyal kapcsolatos narratívákkal támasztják alá – írja a The Guardian. A német zsidó közösség egyik vezetője, Josef Schuster aggódik a koronavírussal kapcsolatos antiszemita összeesküvés-elméletek terjedése miatt, és amiatt is, hogy lekicsinylik a holokausztot is. Németországban az egyik tüntetésen Soros Györgyöt – aki szintén zsidó – és a kormányt azzal vádolták meg, hogy azért jött létre a vírus, hogy ők hatalomhoz jussanak. A tüntetéseken Hildmann Attila celeb séf is részt vett, aki a koronavírus-krízis alatt olyan összeesküvés-elméletek mellett állt ki, amelyek Adolf Hitlert dicsérik, Angela Merkelt pedig kommunista diktátornak írják le. Schuster szerint különös aggodalomra ad okot a pandémia elterjedésének megakadályozására hozott intézkedések és a zsidók nácik általi kezelésének gyakori összehasonlítása között. Ilyen például, hogy az oltásellenes tüntetők olyan sárga csillagokat viseltek a demonstrációkon, amit korábban a zsidóknak is kellett. Az eredeti „zsi-
dó” feliratot viszont lecserélték „ungeimpft”, azaz „nem oltott”-ra. A tüntetők kijelentették, hogy ha meg is lesz a koronavírus elleni oltás, ők akkor is nemet fognak rá mondani, ugyanis ők a diktatúra áldozatainak tekintik magukat. Más tüntetők olyan csíkos ruhát vettek fel, amelyeket a zsidóknak kellett hordaniuk a munkatáborban, a plakátokra pedig a táborokban használt „a munka szabaddá tesz” jelmondatot a „maszk szabaddá tesz”-re írták át. – Úgy gondolom, hogy a német hatóságoknak alaposan meg kell vizsgálniuk, hogy mi számít gyűlöletbeszédnek és mi szólásszabadságnak – mondta Schuster a DPA hírügynökségnek. Szerinte rengeteg olyan példa van a történelemben, amikor a zsidókat teszik hibássá egy válság miatt. – Amikor valamilyen drasztikus változás történik, akkor az emberek bűnbakokat keresnek, ilyenkor a kisebbségi csoportokat, például a zsidókat okolják – mondta, majd hozzátette, hogy a középkori pestis-vírus is a mostanihoz hasonló eset volt, viszont akkor a zsidókat bűnösnek kiáltották, és bosszút is álltak rajtuk. A zsidóellenes megmozdulást mi sem mutatja jobban, minthogy a német kormány fő közegészségügyi
tanácsadó testülete, a Robert Koch Intézet is több száz, zsidókat rágalmazó e-mailt kapott. Volt közöttük olyan is, amelyben azt írták: „milyen szégyen azoknak, akik ehhez a csaló kormányhoz tartoznak, hogy még gázkamra sincs.” Schuster elmondta azt is, hogy a tavaly októberben Halle zsinagógájában történt események Németország legrosszabb antiszemita támadásának számít. A hallei lövöldözés után a zsidó közösség körében egyre többen aggódnak amiatt, hogy Németországban már nem biztonságos a zsidó élet, a mostani ügy pedig szintén nem jó jel. – A németországi zsidóság legnagyobb veszélyét a jobboldali szélsőségesség jelenti. Évek óta tudjuk, hogy Németországban az emberek körülbelül 20 százalékának van zsidóellenes elő ítélete, de hosszú ideig ezek az emberek nem merték kimondani, amit gondolnak. Ez később megváltozott, amire jó példa a koronavírus-demonstráció – mondta a zsidó közösség vezetője. A kormány korábban azt mondta, hogy szerintük az összeesküvés-elméleteket a Reichsbürger mozgalom terjeszti, amiben benne vannak a szélsőjobboldaliak és az antiszemiták, de vannak köztük magas rangú orvosok, újságírók is. PH
A SZÉL - FORRÁS HBO
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 7 •
Süvít, pusztít, megbolondít Bármennyire is igyekszik az ember, az időjárásnak mindig is ki lesz szolgáltatva. Fektethet bármennyi energiát abba, hogy legyőzze, megzabolázza a természetet, végül úgyis alulmarad, hacsak bele nem törődik, és megtanul együtt élni vele. Többek közt erről szól az HBO GO-n most debütált lengyel dokumentumfilm, A szél. A Tátrában tomboló vihar, az úgynevezett Halny-szél kiszámíthatatlan ereje mindenre hatással van: nemcsak a testet, de az elmét is megzavarja, sőt egész életeket tehet tönkre. A film négy, nagyon különböző ember sorsát, illetve életének egy szeletét mutatja be, akik egy dologban mégis osztoznak: sosem lehet tudni, mikor vágja keresztbe terveiket a Halny-szél. Egy mentős, egy pásztor, egy meteorológus és egy költő mindennapjain keresztül pillanthatunk
be a lengyel hegyekben élő emberek világába, és abba, mit jelent egy ilyen váratlan, mindent magával ragadó szélvihar. A film alcíme: dokumentum thriller, de igazából lehetne akár horror is. Mint egy lovecrafti rém, végig ott fenyeget a Halny, ki tudja mikor csap le, és mit visz magával. Még sincs misztifikálva a jelenség, az itt élő emberek régóta számolnak vele, és tudják, mivel jár az eljövetele. Ekkor nemcsak az erős széllökésektől kell
tartani, de megnő a szívelégtelenségek és az öngyilkosságok száma is. A film ugyanakkor nem válaszokat keres, csak testközelből mutatja be a jelenséget. Nem távolít el, nem magyarázza meg, mi történik, csak engedi, hogy a néző együtt menjen ezekkel az emberekkel, egészen a végzetes pillanatig. Terveket építenek, álmokat valósítanak meg az itt élők, hogy aztán egyetlen éjszaka alatt, mikor lecsap a Halny, mindent magával ragadjon. A szél ijesztő és borzasztóan erős. Van egy jelenet, ahol az aljnövényzetet látjuk, miközben erősödni kezd a szél, fújja a fákat, amik elszántan kapaszkodnak a gyökerükkel a földbe, de úgy rángatja őket, hogy még a törzsük alsó része is billeg a talajon. Vészjósló képsorok, melyek egy közelgő tragédia bekövetkeztét jelzik. A filmben nincs narrátor, de nincs is rá szükség: maga a szél kommentálja az eseményeket, érdemes odafigyelni minden zajra, mert remek munkát végeztek a hangmérnökök. Kiválóan hallhatók a természet apró neszei, a fák reccsenése, és persze maga a szél, ami különböző intenzitással, de szinte végig ott fúj a háttérben. Ugyanakkor a dokumentumfilm nemcsak azt mutatja meg, hogy miként pusztítja el a szél azt, amit az ember alkot, de arra is felhívja a figyelmet, hogy mindig van tovább, hogy van jövő. Kinek a nemrég vásárolt erdejét, kinek az egész házát – vele együtt az életét – pusztította el a Halny. De a brutális képsorok után, amiken azt látjuk, milyen rombolást végzett a szél, a záróképeken megy tovább az élet. Amit lerombolt az időjárás, azt újra kell építeni, még akkor is, ha sziszifuszi munkának tűnik, mert ki tudja, mikor csap le újra a vihar. Addig azonban élni kell, és ahogy ezek az emberek szinte a legnagyobb természetességgel veszik a tragédiát, ami érte őket, és nem hibáztatják érte a természetet, az lenyűgöző. Svébis Bence A szél Lengyel dokumentumfilm, 74 perc, HBO GO
2020. JÚLIUS 22. • SZERDA • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1894-ben, 126 évvel ezelőtt tartották meg az első autóversenyt Franciaországban Párizs és Rouen között.
1933-ban, 87 évvel ezelőtt Wiley Post elsőként repülte körbe a Földet az egyszemélyes repülőjével.
1946-ban, 74 évvel ezelőtt alakult meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ szakosított szervezete.
Elszórtan zápor és zivatar is előfordulhat, de gomolyfelhőkre mindenképpen számítani kell még ma este és holnap is.
Ma este héttől Akusztik Terasz lesz az Akvárium Klubban Hegyi Dóri előadásában.
07.22.
A kórházba is bejárnak a medvék A szállodák, kempingek közelében, a sípálya, kisvasút környékén, de már a szívkórház udvarán is találkoztak medvével Kovásznán. A polgármester szerint az az egyik probléma, hogy a turisták nem félnek a medvétől, hanem házi kedvencként tekintenek rájuk, és ha medveészlelő jelzés érkezik, akkor inkább a keresésére indulnak, minthogy biztonságos helyre mennének. Fényképezik, egyes esetekben pedig etetik is a hatalmas állatokat. A medvéknek nincs természetes ellensége, és kilövési engedély sincs, ezért elszaporodtak, és már bemerészkednek az ember lakta területre is. A polgármester szerint megoldás a kilövési engedély lenne, vagy lehetőség arra, hogy befogják, majd egy távoli erdőségbe szállítsák a nagyvadakat.
A Déli-óceán részét képző Ross-tenger mélyén bukkantak aktív metánszivárgásra a kutatók az Anta rktisz közelében. A szakértők még 2011-ben fedezték fel, hogy szivárog a tengermélyi metángáz, azóta is tanulmányozzák a jelenség okát. Akkor arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás és az óceánok felmelegedése fokozhatja a szivárgást, de a tenger hőmérséklete nem növekedett jelentősen, így más irányba kezdtek el kutakodni. Kiderült, hogy a metánfogyasztá-
sért felelős mikrobák száma csökkent, de azt még nem tudják, hogy ez a folyamat milyen gyorsan zajlik ahhoz képest, ahogy esetleg új
FOTÓ FELIPE TRUEBA - EPA
FOTÓ MÓNUS MÁRTON - MTI
Szivárog a metán az Antarktisznál
helyeken indul meg a metánszivárgás. A koronavírus-járvány sem tett jót az okok felderítésének, ugyanis lassítja a kutatást.
Rekordszámban jelentkeztek a borversenyre
Idén összesen 775 minta érkezett be Magyarország egyetlen nemzetközi borversenyére a VinAgorára, ami a korábbi évekhez képest rekordnak számít. A borászok versenyeibe is beleszólt a koronavírus, ugyanis tavasszal és nyár elején a járvány miatt több
rangos versenyt is kénytelenek voltak eltörölni, vagy későbbi időpontra áttenni. Azonban a számokból is látszik, hogy a koronavírus-járvány nem szegte a borászok kedvét, hogy a zsűrinek is megmutassák a legjobb nedűjüket. A 775 minta összesen 15 or-
FOTÓ BRUZÁK NOÉMI - MTI
2020
5
DOLOG,
szágból érkezett, és végül 7 nagyarany-, 140 arany-, 94 ezüstérmet, 6 főkategória-győztes Champion díjat, valamint további 19 különdíjat osztott ki a zsűri, amiből több magyar siker is született.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu