Nem vicc: kinyomtattak egy emeletes házat |
8
A 90 négyzetméteres pecó Belgiumban készült 3D nyomtatóval
• 1. ÉVFOLYAM 61. SZÁM • KEDD
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
32°
REGGEL
17°
2020 | 07 | 21
Megállapodtak EU-csúcs: mindenki győzött, de főleg Orbán 2
COVID–19: nincs leállás
6
Izraelben már nem sztrájkolnak az ápolók
Halál a vásznon
7
Semmi nem borzalmasabb, mint egy gyermek elvesztése
18 millió – sok vagy kevés? Zuglóban egy raktár miatt áll a bál
3
Nem lehet még egy lezárás A Semmelweis Egyetem rektora beszél a második hullámról
4
FOTÓ: STEPHANIE LECOCQ – MTI EPA POOL
2020. JÚLIUS 21. • KEDD • 2 •
A pénz az úr:
Enyhébb jogállamisági feltételeket szabott az Európai Tanács Magyarország a vártnál 3 milliárd euróval többet kapott.
A tárgyalás ötödik napján, kedden hajnalban sikerült megegyeznie az Európai Tanácsnak a következő hét év költségvetéséről. Az összesen 1824 milliárd eurós alap része a 750 milliárdos válságkezelő csomag, amiből 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 360 milliárd eurót pedig kölcsönként osztanak szét a tagállamok között. A támogatások és hitelek arányáról tudtak a legnehezebben megegyezni a tagállamok, hiszen Franciaország és Németország korábban 500-250 arányt javasolt, míg a „takarékos négyes”, vagyis Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország eleinte egyáltalán nem akart támogatásokat adni a déli tagállamoknak. Végül Emmanuel Macron és Angela Merkel is megkönnyebbülten nyilatkozott a kedd reggeli sajtótájékoztatón. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök történelmi pillanatnak nevezte a megegyezést, és megfelelőnek tartja a támogatásokat ahhoz, hogy a járvány által leginkább sújtott ország kilépjen a válságból. Az uniós hitel több mint egyharmada – 129 milliárd euró – mellé 82 milliárd támogatás is jár Olaszországnak. A tagállamok 2028-tól kezdik majd törleszteni a kölcsönöket. A gigahitelt az Európai Bizottság veszi fel. Ez azért jó, mert a Bizottság sokkal alacsonyabb kamatra tud hitelt felvenni, mint az eleve eladósodott tagállamok. A válságkezelő csomag 70 százalékát már a következő két évben szétosztják az országok között, a maradék 30 százalékát pedig 2023-ban merítik ki. Az Európai Bizottság júliusi előrejelzése szerint az Európai Unió gazdasá-
ga 8,3 százalékkal esik vissza idén, tehát jól jön az azonnali segítség.
Valóban győztünk?
A megegyezést a politikusok többsége győzelemként értékelte a közösségi médiában, azonban voltak ellenzők. Mark Rutte, a takarékos országok fő szószólója azt mondta, ő nem használná a „történelmi” jelzőt a paktumra – utalva ezzel az olasz miniszterelnök reakciójára. Rutte legnagyobb politikai ellenfele, az euroszkeptikus, populista Geert Wilders azt írta Twitteren: „390 milliárdot ajándékozunk Dél-Európának, ez őrültség! Kidobott milliárdok, amiket inkább a saját országunkra kellene költenünk!” A takarékos, vagyis a nettó befizető országokat azzal sikerülhetett rábeszélni a 390 milliárdos támogatásra, hogy az éves visszatérítéseket Michel eredeti terveivel ellentétben sosem látott mértékben megemelték. Orbán Viktor is „hatalmas győzelemnek, közös lengyel–magyar győzelemnek” nevezte a Tanács megegyezését, Varga Judit pedig azt írta: az eredetileg tervezettnél 3 milliárd euróval több forrás jut Magyarországnak a következő hét évben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonban elmondta: most először jogállamisági feltételekhez kötik a pénz kifizetését, tehát teljesen mégsem teljesült az, amit a magyar kormány szeretett volna. Ha megállapítják, hogy egy tagállamban sérül a jogállamiság, akkor az Európai Tanács minősített többsége dönthet arról,
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
hogy leállítják a kifizetéseket az adott országba. Ezt a 27 ország vezetőjéből legalább tizenötnek meg kell szavaznia. „A tervezettnél enyhébbek lettek a jogállamisági kritériumok, és ez fontosabb volt, mint az ös�szegek. Ez győzelemként értékelhető a kormány részéről” – mondta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető politológus kutatója. „Azt viszont megkockáztatom, hogy Mark Ruttét, aki az ellenoldalt képviselte, elsősorban nem a jogállamiság állapota érdekelte, hanem egy nettó befizető ország miniszterelnökeként inkább garanciát akart arra, hogyan költjük el ezt a pénzt. A másik, ami győzelemként értékelhető, hogy a tárgyalások megerősítették a magyar–lengyel tengelyt, ezt jól jelzi a közös sajtótájékoztató is” – tette hozzá. Mikecz azt is elmondta, hogy a nyugat-európai közvélemény, és a magyar kormány kommunikációja között ellentmondás van. „A német sajtó nagyon kritikus az Orbán-kormánnyal szemben, gyakran felvetik a jogállamisági problémákat. Viszont amíg német nagyvállalatokhoz köthető munkahelyteremtésre költjük a pénzt, addig nem látszik, hogy a német kormány annyira kritikus lenne velünk szemben.”
Új csatatér nyílhat
Stéphane Séjourné francia Európai Parlamenti képviselő szerint új harc kezdődik a Parlamentben. Az EP ugyanis megvétózhatja a Tanács döntését, tehát az is előfordulhat, hogy a költségvetést újra kell tárgyalni. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szűkszavúan kommentálta a megegyezést, és csak annyit mondott: „a Parlament azon dolgozik, hogy megvédje az európai emberek érdekeit”. Mikecz szerint a Parlament valószínűleg el fogja fogadni a Tanács által javasolt költségvetést. „A 2008-as válság óta a kormányközösség sokkal hangsúlyosabb az EU-ban, mint a Parlament. Ez most a kormányközi alkuknak az időszaka” – mondta. Vámosi Ágoston
UTCAFRONT - FORRÁS: GOOGLE MAPS
2020. JÚLIUS 21. • KEDD • 3 •
A HÁTSÓ KERT ÉPÜLETE - FORRÁS: IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY EURO IMOO EXPERT KFT.
Zuglói ingatlan: kótyavetye vagy jó üzlet? 18 millió forintért ad el egy különálló műhelyépületet a zuglói villanegyedben a kerület önkormányzata. Várnai László önkormányzati képviselő szerint az épület ennél jóval többet érhet, Horváth Csaba polgármester állítja: épp ennyit. A Thököly út 64/B évekkel ezelőtt még teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló épület volt. A kertjével együtt osztatlan közös tulajdonban lévő társasház jelenlegi többségi tulajdonosa és a különálló, most raktárként hasznosított épület bérlője fordult az önkormányzathoz vételi ajánlattal: az önkormányzat maradék tulajdonát akarták megvásárolni, a raktárként funkcionáló épületet. A zuglói bizottság felbecsültette az ingatlant, majd jóvá is hagyta az eladást – ám a végső szót a kerület közgyűlésének kellett kimondania. „Az első kérésre azonnal felfüggesztettem a bizottság döntését, amely az épület 18 millió forint + áfa áron való értékesítésére irányult, és kivizsgáltattam, mert nekem is az volt az első gondolatom, hogy ez jóval többet ér ennél. De ezt a vélekedést a szakemberek nem igazolták” – mondta a Pesti Hírlapnak Horváth Csaba polgármester. Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke, önkormányzati képviselő szerint az értékbecslés nem állja meg a helyét, ráadásul semmi nem kötelezi az önkormányzatot arra, hogy 18 millió forintért eladja az épületet, kérhetne érte többet is. Ráadásul – mint mondja – a testület
elé került egy olyan értékbecslés is, amely 19,7 millióban állapította meg az ingatlan „egyeztetett, végső piaci értékét”, illetve 22,4 millióban, ha átminősítik azt lakássá. „Az értékbecslést nem kell a képviselő-testületnek elfogadnia. Alá nem mehet – az hűtlen kezelés lenne –, de felfelé igen. Azt mondhatjuk, hogy mivel a vevőnek érdekében áll, hogy megvegye, ezért magasabb összeget kérünk. Az pedig abszurd, hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy az 1400 négyzetméteres telek harmada is a vevő tulajdonába kerül és ezt nem számítjuk be az ingatlan értékébe” – mondja Várnai, aki szerint 18 millióért 25 négyzetmétert sem lehet venni Zuglóban. Az ingatlan alapterülete pedig 155 négyzetméter. „Két külön értékbecslőt kértünk fel és mindkettő azt mondta, hogy ilyen esetekben nem értelmezhető önállóan a telek értéke, hiszen osztatlan közös tulajdonról van szó – reagált a képviselő érveire a polgármester. – Ez egy gazdasági épület, nem lakás, és azzá csak a többségi tulajdonos beleegyezésével lehetett volna nyilvánítani, a többségi tulajdonos viszont maga a vevő, aki ellenérdekelt fél, így miért járulna hozzá? Dönthettünk volna arról, hogy nem ad-
juk el, és akkor fizetjük tovább a közös költséget” – emlékeztet Horváth arra, hogy a vevő jelenleg 50 ezer forintért bérli az önkormányzattól az épületet, miközben a közös költség, amelyet az önkormányzat fizet 51 ezer 150 Ft. Várnai arra, hogy az ingatlan jelenleg semmilyen bevételt nem hoz az önkormányzatnak, valójában csak egy maradvány azelőttről, mielőtt a bérlők a rendszerváltás után megvásárolhatták a bérlakásokat, azt válaszolja, hogy nem kellett volna 2017-ben ilyen feltételekkel bérbe adni. „Mintha egy rossz üzletet egy másik rossz üzlettel szeretnének kijavítani. Az eleve abszurd, hogy mi közös költséget fizetünk egy olyan épület után, amelyet raktárként adunk bérbe” – mondja a képviselő, aki szerint megoldás lenne, ha felmondanák a bérleti szerződést és kiadnák másnak, jobb feltételekkel. Az eladást az MSZP, a DK és az LMP képviselői támogatták, nemmel szavazott a Fidesz, a CivilZugló és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt képviselője mellett a koalíciós partner Momentum. Tálos Lőrinc
FOTÓ KOSZTICSÁK SZILÁRD - MTI
2020. JÚLIUS 21. • KEDD • 4 •
Merkely Béla:
„Ha ismét lezárnánk az országot, abba tönkremegy a gazdaság” A Semmelweis Egyetem rektorát arról kérdeztük, ez itt már a második hullám-e, milyen intézkedéseket tart most a legfontosabbnak, hogy látja a vakcina ügyét, és mi a helyzet a Covid‒19 gyógyszeres kezelésével. Itt a második hullám, nincs itt a második hullám – a médiából záporoznak az üzenetek, hogy látja, miben vagyunk most? Azt tartom második hullámnak, amely a járvány első szakasza után tartósan megnövekedett vírus reprodukciós arány miatt a szezonalitás következtében jön létre. Véleményem szerint a környező országokban még az első hullám tombol, azaz itt azért nőhetett meg az igazolt fertőzöttek száma, mert sok helyen már akkor lazítani kezdtek a közösségi korlátozásokon, amikor az adatok ezt még nem indokolták. A koronavírus-járvány második hulláma vélhetően a késő őszi-téli időszakra esik majd, amikor kedveznek a feltételek a vírus életben maradásának és szaporodásának. Szeptembertől több tényező – az iskolakezdés, szabadságról való visszatérés, illetve a hűvösebb idő miatti több zárt térben tartózkodás – is hozzájárulhat a fertőzések megugrásához, így egy második hullám ősszel érkezhet meg. Változó számú, de kevés új fertőzöttet regisztrálnak jelenleg Magyarországon, de ezek jellemzően behurcolt esetek: vagy nálunk fertőzöttebb országokból hazatérő magyaroknál, vagy onnan érkező külföldieknél mutatják ki a vírust. Ha tudatosan vigyázunk arra, hogy hazánkban továbbra is kedvező maradjon a helyzet, akkor szabadabban tölthetjük a nyarat,
mint a környező országok lakói. A jelenlegi időjárási körülmények nem kedveznek a COVID–19 terjedésének. Ezt láthatjuk más hasonló betegségek esetén is, az 1918–19-es influenza világjárvány idején is nyáron esett vissza a terjedés, hiszen a levegőbe kerülő aerosol szemcsékhez tapadva terjed a vírus, és utóbbiak az erős napsütés hatására percek alatt megsemmisülnek. Mit tud tanácsolni most a magyaroknak? Milyen kormányzati intézkedések jöhetnek? Maradjanak Magyarországon, és menjenek minél többet szabad térbe, illetve zárt térben, amikor nem a közvetlen, velük egy háztartásban élő hozzátartozóikkal vannak együtt, akkor hordjanak maszkot. Most a behurcolt esetek minimalizálására kell koncentrálnunk, ahogyan látjuk, a kormányzat is erre törekszik. Ha nem utazunk külföldre, azzal csökkenteni tudjuk a megfertőződés esélyét, jelenleg például Romániában, vagy Szerbiában 30- vagy akár 60-szorosan nagyobb az esélye annak, hogy elkapjuk a COVID–19-et. Akkor a maszk viselése zárt térben ezért célszerű? Erről nemrég beszélt. Nemcsak célszerű, hanem szükséges. A Semmelweis Egyetemen az a szabály, hogy amen�nyiben kettőnél többen tartózkodnak egyszer-
re zárt légtérben, akkor maszkot kell viselni. Híres a története annak a két koronavírus-fertőzött fodrásznak, akik, bár 150 vendéget kezeltek, egyet sem fertőztek meg, mert végig maszkot hordtak. A maszk viseléséhez hozzá lehet szokni, Ausztriában nemsokára kötelező lesz. Nemrég voltam Németországban, Stuttgartban egy nemzetközi egyeztetésen a koronavírusszűrések kapcsán, itt sehova nem engednek be maszk nélkül, még egy kávézóba sem – ha megvettem a kávémat, kint vehettem le a maszkot, és ihattam meg. Ezt kell elviselni ahhoz, hogy ne kelljen megint bezárni a munkahelyeket, hogy mehessünk nyaralni. Mindannyiunknak súlyos árat kellene fizetni azért, ha a kormányzat ismét az ország lezárására kényszerülne, abba tönkremegy a gazdaság. A WHO egyik kutatóorvosa szerint 2021 nyarára már lesz elég vakcina, mit gondol erről? E tekintetben az Egyesült Államokat figyelem, hiszen itt a legfejlettebb az ipar, a kutatások háttere, és itt óriási a baj, a gazdasági károk lassan világháborús szintűek lesznek. A világon most sokan fejlesztenek vakcinát, közös érdek és közös kényszer, hogy minél hamarabb meglegyen. Így most mindenki mindent megtesz a gyors sikerért. A gyógyszeres kezelések, amúgy lerövidítik a fertőzés idejét, vagy megelőzik az immunrendszer elszabadulását jelentő citokinvihart, mint a szteroidok, de a halálozási arányt sajnos ezek a szerek sem javítják. Az egyetlen megoldás a védőoltás. Dercsényi Dávid
2020. JÚLIUS 21.
• KEDD • 5 •
Szentpéteri Nagy Richard
hiba volna e gazdahagyományt a fősodorbeli magyar hagyománnyal azonosítani
A magyar gazda Sétál az ember egy kollégájával az ismert budapesti közparkban – egy konferencia szünetében –, van idő, folyik a szó erről-arról, hűs szellő lengedez, virítanak a virágok, kellemesen süt a nap. A kolléga – vidéki ember, maga is gazdálkodik hébe-hóba – a beszélgetés egy pontján a park egy távoli pontjára mutatva azt jelenti ki, hogy ő bizony de szeretné azt a kovácsoltvas kiskerítést a mögötte húzódó selymes fűvel, karcsú szoborral és virágágyással hazavinni, mert az ő kertjében az milyen jól mutatna, csodájára járnának a szomszédok. De hiszen az itt mutat jól (vagy legfeljebb egy másik közparkban lehetne még tere) – felelné rögtön az ember, majd elgondolkodik, vajon neki eszébe jutott-e valaha, hogy valamely köztárgy, amely éppen ott áll, ahol állíttatott mindannyiunk, vagyis az arra sétálók, magyarok és külföldiek, tehát a köz – beleértve magunkat is – örömére, jobb helyen lenne-e az ő saját tulajdonában. A kérdésre nemmel felel magának, amit annak tud be, hogy a jelek szerint belőle alighanem hiányzik a gazdatudat, ami pedig a magyar ember – értsd: magyar férfi – sajátja, amint ezt az ország miniszterelnöke köznyilatkozatban kinyilatkoztatta, kijelentvén, hogy a magyar férfi archetípusa a gazda. Mármint az olyan gazda, aki köztulajdont magánosít, közpénzt vesz el, vagyis mindannyiunk vagyonát lopja – mondhatná az ember arra gondolva, hogy ez a magyar archetípus az utóbbi években valósággal széthordta az országot, csellel, csalással, sunyin, hazudozva, a lopást letagadva, állami segítséggel, az európai pénzeket is lenyúlva, a közt hülyének nézve –, de ez még az első gondolat, amely átfuthat az ember agyán. Az agyban sokáig megmaradó, befészkelt, meggyökeresedett gondolat inkább az, hogy ennek az országnak ez a vezetője valójában mit is képzel a magyar férfiakról (pláne a magyar nőkről), amidőn ekként gondolkodik róluk. Mert legyenek bár a legbecsületesebbek ezek az archetípusos magyarok, higgyenek bár a szépben, a jóban és a közösség örömében, valljanak bár a keresztény tanításnak megfelelő álláspontot a lopásról, ne eltulajdonítsák a közjószágokat, hanem adakozzanak a köz javára, akkor is feltehető a kérdés, hogy vajon tényleg ezeknek az embereknek kell-e jelenteniük a mintát, az origót és a hivatkozást.
Mivel kénytelenek vagyunk erre a kérdésre is nemmel válaszolni, azt kell hinnünk, hogy ez a típusélet csupán – vagy mindenekelőtt – a miniszterelnök és öröklött, valamint választott környezete számára számít a követendő életstratégiának, életfelfogásnak és életformának. Ennek természetesen meglehetnek a családi, neveltetésbeli és származási okai, az erős apafi gura súlyossága, a durvaság hagyománya, az anya háttérbe tolt szerepe, a gazdagodás vágya, a feltörekvés szorító parancsa és az érvényesülés szűk lehetőségeinek kihasználására való rátermettség. E fájdalmasan messziről indulni kénytelen archetípusnak adekvát beágyazottságot biztosít a magyar vidék évszázadok óta fojtogató elmaradottsága, a műveletlenség elfogadottsága, az igazodás, a felülre tekintés kényszere, a tekintély önkéntes vagy kierőszakolt tisztelete, a macsó világlátás, a kulturálatlanság természetessége és a természetes kultúra szerény csodáinak szeretete, továbbá a városi élet idegensége. Mindehhez hozzájárul az a tapasztalat, hogy kitartó munkával, látástól vakulásig való robotolással sem lehet ötről a hatra jutni kívülről érkező jelentős támogatás nélkül. E kétségtelen tények ellenére alighanem hiba volna e gazdahagyományt a fősodorbeli magyar hagyománnyal azonosítani. Ellenkezőleg, a létező „magyar embereket” – gazdákat és nincsteleneket egyaránt – alighanem a viszolygás kerülgeti, ha arra gondolnak, mit képzel róluk az ország miniszterelnöke, és inkább felháborodni van okuk amiatt, hogy ekképpen lenézik – és így is kezelik – őket. Nem szólva azokról, akik biztosan nem olyanok, mint a megálmodott minta: munkások, közszolgáltatók és közszolgák, értelmiségiek és kultúrafogyasztók, kereskedők, vállalkozók, bérből és fizetésből élők, alkalmazottak, háztartásbeliek – és mindenekelőtt a nők. A miniszterelnök nem közülük való. Ahogyan ő időnként végigvonul a – mondjuk – brüsszeli vörös szőnyegen, talán tényleg a magyar gazda képzetét kelti. És lehet, hogy ő tényleg ezt a benyomást akarja is kelteni. De az ország másmilyen emberekből is áll, akik más hagyományt kénytelenek vagy akarnak követni, sőt távol áll tőlük a gazdaszemlélet magyar tradíciója. Ők vannak sokkal, sokkal többen. Sőt, valójában mindannyian atipikusak vagyunk. És ezért hálát adhatunk az égnek.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
2020. JÚLIUS 21. • KEDD • 6 •
A világ legkülönbözőbb tájain van még mindig aktívan jelen a koronavírus. A COVID–19 kihívásaival mindenki másképp próbál megküzdeni.
Brazília Brazíliában hétfőn meghaladta a 80 ezret az új típusú koronavírus halálos áldozatainak száma, s nem sokkal később a kormány két tagja is bejelentette, hogy megfertőződött. Milton Ribeiro oktatási miniszter és Onyx Lorenzoni állampolgársági miniszter is tudatta, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztjének az eredménye. Mindketten azonnal orvosi kezelést kaptak, és a továbbiakban otthonról látják el feladataikat. Lorenzoni a Twitteren azt írta, hogy csütörtökön észlelte először a tüneteket, pénteken végezték el rajta a tesztet, és még aznap elkezdett gyógyszert szedni. Korábban a kormány másik két tagja is elkapta a vírust. Bento Albuquerque bányászati és Augusto Heleno intézményi biztonsági miniszter gyorsan felépült a fertőzésből. Jair Bolsonaro, az ország elnöke tíz napja jelentette be, hogy elkapta a vírust. Jelenleg brazíliai rezidenciáján lábadozik, egyelőre nincsenek szövődményei a fertőzésnek. Brazíliában az Egyesült Államok után a legsúlyosabb a helyzet a világon. A fertőzöttek száma 2 millió fölött van, a halálos áldozatoké pedig hétfőn lépte át a 80 ezret.
Egyesült Államok Az Egyesült Államok nyugati parti tagállamában, Kaliforniában hétfőn a járvány kitörése óta a legtöbb új fertőzöttet, 11 800 új esetet regisztráltak.
FOTÓ: RAPHAEL ALVES – MTI, EPA-EFE
Csak nem csitul a pandémia Koronavírussal fertőzött betegeket ápolnak a Gilberto Noaves kórházban a brazíliai Manausban
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és kórház hétfő esti adatai szerint egyedül Los Angeles megyében 2216 vírusfertőzöttet kellett kórházba szállítani a koronavírus okozta Covid–19 súlyossága miatt. A páciensek 26 százalékát azonnal az intenzív osztályon kellett elhelyezni, 19 százalékukat pedig lélegeztetőgépek tartják életben. „Továbbra is aggasztó mértékben emelkedik az új fertőzöttek száma” – nyilatkozta az NBC televíziónak Barbara Ferrer, a mintegy tízmillió lakosú Los Angeles megye közegészségügyi vezetője. Ferrer elmondta, hogy az újonnan diagnosztizáltak elsöprő többsége fiatal. Mint fogalmazott: „soha nem látott ütemben betegszenek meg a fiatal korosztályok”. Leszögezte egyben, hogy egyáltalán nem csupán az idősebb korosztályokat, hanem immár a legfiatalabbakat is veszélyezteti az új típusú koronavírus. A hétfőn diagnosztizáltak több mint a fele 40 éven aluli.
Magyarország Nyolccal 4347-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb elhunyt nincs – közölte a koronavirus.gov.hu kedden. A kormányzati portálon azt írták: újabb magyar állampolgároknál mutatták ki a koronavírus–fertőzést. A fertőzés következtében elhunytak száma változatlanul 596, 3257-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 494. Az aktív fertőzöttek 36 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 45 százaléka budapesti. Kórházban 78 koronavírusos beteget ápolnak, közülük négyen vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 6388-an vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 310 930. Kiemelték: a járvány még mindig jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van.
Izrael Követeléseik teljesítésével véget ért az ápolók sztrájkja Izraelben. Az ápolók szövetsége és a pénzügyminisztérium között megszületett egyezség szerint kétezer új ápolói állást hoznak létre az egészségügyi intézményekben, és időlegesen, a koronavírus–járvány elleni harc idejére több száz orvost és biztonsági őrt alkalmaznak. Az ápolók és ápolónők sikerrel jártak, de tovább folyik a szociális munkások sztrájkja, akik fizetésük rendezését és a jelenlegi üres szociá lismunkás-állások betöltését követelik a kormánytól. Ők az ország különböző pontjain egyre hevesebb, olykor útelzárásos tüntetéseket tartanak.
Csehország Kárpótlást kapnak az államtól a cseh szállodák a koronavírus-járvány idején őket ért veszteségekért – döntött hétfő este a cseh kormány. Az egy szobára és egy éjszakára (napra) számított kárpótlás összege 100-tól 330 koronáig (1350–4455 forint) terjed a szálláshely besorolásától függően. A támogatást a működtetők 72 napra kapják, tehát arra az időszakra, amikor a kormány rendelete alapján zárva tartottak. A kormány kárpótlása nem vonatkozik az Airbnb típusú szállásokra. Csehországban a járvány miatt március 14-étől május 24-éig voltak zárva a szálláshelyek. Klára Dostálová regionális fejlesztési miniszter közleménye szerint a kormány erre a célra 3,3 milliárd koronát (40,5 milliárd forint) különített el. Mások arra számítanak, hogy a szükséges összeg 4 milliárd korona lesz. A támogatásokat kérvényezni kell, és az állami beruházási alap fizeti ki a pénzt. MTI–PH
FORRÁS - IMDB
2020. JÚLIUS 21. • KEDD • 7 •
FORRÁS - IMDB
Nehéz a gyásszal mit kezdeni Számtalan film beszél a halálról, egy szerettünk elvesztéséről, de kevés az, ami mond is valamit. Talán a horror tud a legmélyebbre ásni ebben, ahogy tette azt Stephen King 1983-ban, az Állattemetőben, majd a belőle készült, 1989-es film. Ebben a műben szinte minden benne van, amit a gyermek elvesztéséről, a szülői gyászról el lehet mondani. Próbálkozni persze lehet. A Netflix kínálatába nemrég felkerült a Mielőtt felébredek épp ezt teszi. Menjünk egy kicsit tovább ezen a vonalon: az Állattemetőből ugyanis tavaly is készült egy feldolgozás, ami gyászosra sikerült. Pont azért, mert az eredeti mű legfontosabb eleme hiányzik belőle: a gyász. Az a maró érzés, amikor bármit megtennél, hogy visszakapd azt, akit elvesztettél, pláne, ha az ember gyermekéről van szó. Erről szól valójában King műve, ezért üt szíven, és ezért nem tudta az író sokáig befejezni. Valami hasonlóval próbálkozik a Mielőtt felébredek is. Egy házaspár nemrég, egy banális baleset következményeként elveszítette iskolás korú gyerekét, és mivel biológiai úton nem lehet több gyerekük, az örökbefogadás mellett döntenek. Ezzel a film berántja a játéktérbe a „fura gyerek” toposzt, hiszen a nyolcéves Cody számára nem ők az első nevelőszülők, ráadásul mindegyik korábbi örökbefogadóval valami rejtélyes dolog történet. Ahogy a kis Cody is elég rejtélyes. Mikor lehunyja a szemét, álmai manifesztálódnak, és többek közt tarka lepkék lepik el a házat. De igazából bármi alakot ölthet, amit álmodik, így a házaspár halott gyer-
meke is, amit jól ki is használ a feleség. De Cody nem mindig alszik jól, és a rémálmok épp úgy testet öltenek, mint a szépek. A Mielőtt felébredek kezdetben ügyesen pendíti meg a gyász feldolgozatlanságának és az örökbefogadásnak a problematikáját, nevezetesen azt mutatja meg metaforikusan, hogy a gyermeküket elvesztett szülők az örökbefogadott kisfiúban is saját gyereküket akarják látni. Cody csak pótlék, ezt demonstrálja, hog y az anya akár begyógyszerezni is hajlandó őt, csak hogy elaludjon, és odaálmodja elhunyt kisfiát. Eddig akár erős is lehetne a film, de aztán ezzel se kezdeni nem képes semmit, se továbbvinni nem tudja rendesen. Az már az elejétől fogva zavaró, hogy végtelenül hiteltelen: valahogy lehetetlen elhinni erről a két emberről, hogy szülők voltak. Egyáltalán nem viselkednek úgy, így viszont a gyászukat is nehéz átélni. Sokkal kidolgozottabb és életszerűbb a kis Cody, aki végtelenül magányos, nevelőszülőtől nevelőszülőig csapódik, és megszakad érte a szívünk. Azonban az ő sor-
sát sem képes következetesen végigvinni a film. Csak egy példa: Cody imádja a lepkéket, van is egy szép, fotókkal teli lepkés könyve, amit állandóan böngész. Szóval szeret olvasni, mégis, bár a nevelőszülők sok hangsúlyt fektetnek abba, hogy a kisfiú minél otthonosabban érezze magát – új ágyat kap, ő választhatja ki a szobája színét –, de egy nyamvadt könyvet nem képesek venni neki. Az ilyen, és hasonló életidegen, pusztán a dramaturgiát szolgáló – persze megható és szívbe markoló, hogy Cody mindig ugyanazt az albumot lapozgatja – megoldások miatt lesz végül a Mielőtt felébredek érzelmileg szinte teljesen átélhetetlen. Meg azért, mert az utolsó negyedórába hirtelen annyi magyarázatot és happy end felé nyargaló momentumot zsúfoltak, hogy elsőre észre se vesszük, mekkora blöff-fé silányult ez az egész. Svébis Bence Mielőtt felébredek Amerikai horrorfilm, 97 perc, Netflix
2020. JÚLIUS 21. • KEDD • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1873-ban, 147 évvel ezelőtt Jesse James és a bandája végrehajtotta az első sikeres vonatrablást a Vadnyugaton.
1983-ban, 37 évvel ezelőtt mérték a Földön a legalacsonyabb hőmérsékletet. Akkor az Antarktiszon -89,2 Celsius-fok volt.
1984-ben, 36 évvel ezelőtt fordult elő először, hogy egy robot megölt egy embert. Az eset Amerikában történt.
Ma még kellemes nyári idő lesz, holnap viszont újra csökkenni fog a hőmérséklet és esőre is számítani kell.
Ma este 9 órakor kezdődik a Ponyvaregény című film a Corvin Plaza tetején a Kultik Teraszon.
FOTÓ: JASMIEN SMETS - KAMP C
07.21.
KILÁTÁS A KOLUMBIAI MEDELLIN EGYIK ABLAKÁBÓL - FORRÁS WINDOW-SWAP.COM
2020
5
DOLOG,
Kinyomtattak egy kétemeletes házat
A világ bármely pontján megnéz heti, hogy egy számára teljesen idegen embernek milyen a kilátá sa az ablakból. A Windows Swap nevű weboldalt egy szingapúri pár találta ki, akiknek a karantén ideje alatt jutott eszébe megmu tatni, hogy milyen kilátás nyílik az ablakukból. A weboldalra bár ki feltöltheti a saját kilátását, ami hez csupán egy videót kell feltöl teni, amelyben 10 percnyi stati kus, vízszintes képnek kell szere pelnie. A Windows Shapen az Egyesült Államoktól Indián át Ja pánig vagy Franciaországig bár hová „elmehet” és élvezheti más emberek kilátását. Az sem baj, ha nincs konkrét hely, amit megnéz ne, az oldal véletlenszerűen is fel dobja a már feltöltött videókat.
ték, hogy bizonyítsák a technoló giai megvalósíthatóságát. Az épü let kiállítások és konferenciák szenzációja lesz majd. Ha később valóban így készülnek majd a há zak, akkor ezzel a technológiával
60 százalékkal csökkenthető az anyagköltség és az építkezési idő is. A legjobb, hogy mindegyiket egyedivé lehet tenni, így a jövőben attól sem kell félni, hogy csak egy fajta házakat lehet nyomtatni. FOTÓ: MÓNUS MÁRTON - MTI
Nézzen ki más ablakából!
Újabb rekordot döntöttek a 3D nyomtatásba n: Európa leg na gyobb nyomtatójával készítettek el egy kétemeletes házat Belgiumban. A ház egy darabban készült, vi szont az ablakokat és a tetőt mun kások kézzel tették hozzá. A ház ban napelemek és padlófűtés is van, és összesen 90 négyzetméter. A projektvezető szerint azonban ez nem alkalmas arra, hogy lakja nak is benne, csupán azért tervez
Megcsinálták a 11 ezredik transzplantációt A Semmelweis Egyetem Transzp lantációs és Sebészeti Klinikáján még június 17-én végezték el a 11 ez redik magyar szervátültetést. A be teg kiemelt sürgősséggel várt máj ra. A 11 ezer transzplantáció között volt 8976 veseátültetés, 1098 máj
átültetés, 658 szívátültetés, 181 has nyálmirigy-átültetés vesével kombi náltan vagy szigetsejtesen, és 87 tüdőátültetés. Az Országos Vérellá tó Szolgálat és a Magyar Transzp lantációs Társaság közös közlemé nyéből kiderült az is, hogy a tavalyi
440 szervátültetésből 410 elhunyt ból, 30 pedig élődonorból történt. A szervátültetések száma azóta nőtt, hogy 2013-ban Magyarország is csatlakozott az Eurotransplanthoz, azóta az éves átültetések száma el éri a 400-500-at.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu