Ezt olvassa, ha szereti a gyerekét | A Magyar Gyerekkönyv Fórum ismét kiosztotta a legjobb gyerekkönyveknek járó díjat. Varró Dánielt szokatlan szerepben jutalmazták
8
• 1. ÉVFOLYAM 33. SZÁM • HÉTFŐ
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
24°
REGGEL
17°
2020 | 06 | 08
Karácsony-Fürjes csörte Együttműködés helyett élesedő konfliktus 6 3
George Floyd Európát is felrázta Tüntetések, oszlatások, szobordöntés ‒ ideért az USA-ból a tiltakozás
Tabu a Trianontrauma
100 év nem volt elég feldolgozni 4
COVID–19: nem múlt el, csak elköltözött Európa lassan túl van a válságon – Dél-Amerika nem 2
Drog a karanténban A járvány nem tett keresztbe a dílereknek
7
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 2 •
FOTÓ: MATT DUNHAM – MTI AP
Kétszer annyi gyógyult van, mint ahány fertőzött
Nagy-Britannia szigorít, Bolsonaro elrejti a járvány statisztikáit
Vasárnap újabb két idős, krónikus beteg hunyt el koronavírus-fertőzésben, ezzel 548-ra emelkedett az áldozatok száma. Az elhunytak 60 százaléka budapesti. Az aktív esetek száma több mint egy hete 1200 körül mozog: jelenleg 1182 aktív esetet tartanak nyilván, közülük 480-an fővárosiak. A gyógyultak száma közel kétszer ennyi, 2284-en küzdöttek meg sikeresen a koronavírussal. Jelenleg 386 fertőzöttet ápolnak kórházban, közülük 21-en szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra. Kiss Róbert rendőr alezredes elmondta: a magyar–szlovák és a magyar– osztrák határon június 5-én megszűnt a határellenőrzés. Június 7-étől, vasárnaptól megszűnt a Németországból hazatérő magyarok karanténkötelezettsége is. Újságírói kérdésre azt válaszolta: az Operatív Törzs figyeli a járványhelyzetet, és tárgyalnak arról, hogy később bevezetnek-e enyhítéseket a szabadtéri eseményekre. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az M1-nek elmondta: a négy magyar orvosi egyetem összesen 51 ezer tesztet végzett. Merkely szerint novemberre elkészülhet a koronavírus elleni védőoltás, és szerinte a 65 felettieknek, a betegségeik miatt veszélyeztetetteknek, a kórházi dolgozóknak és az idősotthonok személyzetének kötelező lesz. MTI-PH Hirdetés
Lengyelországban a szénbányákban tört ki a második hullám. Hétfőtől két hetes karanténba kell vonulnia a Nagy-Britanniába érkezőknek. A szabály nem vonatkozik az Írország felől érkezőkre, és a fuvarozókra sem. Michael O’Leary, a Ryanair vezetője szerint a szigorítás egy „politikai mutatvány”, és nem hatékony. „A britek úgysem fogják betartani, mert tudják, hogy semmi értelme” – mondta O’Leary. A fodrászatok, éttermek, bárok továbbra sem nyithatnak ki, és a pubok is csak két hét múlva nyitnak. Lengyelországban szombaton rekordot döntött a napi fertőzöttek száma, és vasárnap is hasonló szinten maradt. Az új gócpontok a dél-lengyelországi szénbányák, ezért a kormány keddtől három hétre bezárja őket. A lengyel sajtó szerint a 13 ezer aktív eset közül már minden ötödik koronavírusos eset a bányászokhoz köthető. Jair Bolsonaro kérésére a brazil egészségügy péntek éjjel leállította a koronavírus-járvány adatainak közlését. Eddig Brazíliában szedte a harmadik legtöbb áldozatot a járvány, több mint 37 ezret, az aktív fertőzöttek száma pedig több mint 352 ezer. A brazil állami egészségügyi tanács vezetője, Alberto Beltrame szerint Bolsonaro lépése „autoriter, érzéketlen, embertelen és etikátlan”. Gilmar Mendes, a brazil legfelsőbb bíróság egyik bírója azt írta a Twitteren: „a statisztika manipulációja a totalitárius rendszerek sajátossága”. Új-Zélandon nullára csökkent az aktív esetek száma, Jacinda Ardern miniszterelnök pedig minden korlátozást feloldott, a határzárat kivéve. Az országban korábban 1504 fertőzött volt, közülük 22-en haltak meg. Monte negróban szintén nincs több koronavírusos beteg, és az Izlandon regisztrált 1807 fertőzöttből is már csak hárman hordozzák a betegséget. Szlovéniában és Horvátországban egyaránt 17 aktív fertőzöttet tartanak nyilván. A világszerte regisztrált 7,1 millió fertőzöttből 3,5 millióan már meggyógyultak. A 3,2 millió aktív fertőzött több mint felét az USA-ban, Brazíliában, vagy Oroszországban azonosították. VÁ
HIRDETÉS
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 3 •
Felszínre törtek az indulatok az európai nagyvárosokban George Floyd esete rávilágított a rendőri brutalitásra az európai országokban is. Bristolban szobrot döntöttek a tüntetők. Tízezrek tüntettek több európai nagyvárosban a rendőri brutalitás és a rasszizmus ellen. Az egyik legnagyobb tömeg éppen a koronavírus által leginkább sújtott Nagy-Britanniában gyűlt össze. Londonban a tüntetők üvegekkel dobálták a rendőröket, a hétvégi összecsapásokban összesen 27 rendőr sérült meg, 12 tüntetőt pedig letartóztattak. Boris Johnson brit miniszterelnök később azt mondta: „gonosztevők forgatták fel az antirasszista tüntetéseket”. Bristolban a tömeg kötelekkel döntötte le egy 17. századi rabszolgatartó bronzszobrát. Miután Edward Colston alakja ledőlt, néhányan jelképesen a szobor nyakára térdeltek, aztán végighúzták az utcákon, és az öbölbe dobták. Andy Bennett, a brit rendőrség egyik helyi felügyelője meglepő nyilatkozatot tett. „Csalódott vagyok, de megértem, miért döntötték le a szobrot, ez egy szimbolikus jelenet volt. Lehet, hogy az emberek csodálkoztak, miért nem léptünk közbe, miért engedtük a tömegnek, hogy a kikötőbe dobják, de taktikai döntést hoztunk: a közbelépés nagyobb felfordulást okozott volna. Ez volt a legbiztonságosabb döntés” – mondta a felügyelő. Priti Patel belügyminiszter sze-
rint szégyenteljes, hogy ledöntötték a szobrot, David Olusoga történész pedig ahhoz hasonlította az esetet, mint amikor Szaddám Huszein szobrát ledöntötték Irakban. Marvin Rees, Bristol polgármestere szerint, fontos, hogy azokat is figyelembe vegyük, akik szerint a 125 éves szobor egy sértés az emberiségre nézve. Bristolban 26 ezres fekete közösség él, akik a lakosság 6 százalékát teszik ki. Párizsban a rendőrség a koronavírusra hivatkozva tiltja a 10 embernél nagyobb összejöveteleket, ennek ellenére 5500 ember demonstrált a hétvégén. A tüntetés nem csak George Floydról szólt: 2016-ban éppen a 24. születésnapján ölték meg a párizsi rendőrök Adama Traorét, egy mali származású férfit. Brüsszelben tízezren gyűltek össze vasárnap a belga Black Lives Matter szervezte tüntetésen. A békés megmozdulást követően néhányan betörték az üzletek ablakait a bevásárlóutcában, és fosztogatni kezdtek. A rendőröknek vízágyúval kellett feloszlatni a fosztogatókat, 200 embert letartóztattak. Brüsszelben sem csak Floyd esete miatt gyűlt össze a tömeg: április 10-én egy 19 éves marokkói férfi halt
meg, amikor a rendőrök nekimentek a robogójának, tavaly pedig egy szintén marokkói származású 17 éves fiút gázoltak halálra a rendőrök a belga fővárosban.
Nem elég naggyá tenni Amerikát
Az Egyesült Államokban már nem jellemzőek a múlt heti fosztogatások és a tömeges agres�szió, de egy-egy erőszakos eset továbbra is előfordul. Vasárnap este Seattle-ben egy férfi a tüntető tömegbe hajtott, és egy embert halálra gázolt. Az eset után elszabadultak az indulatok, a tömeg üvegeket és köveket kezdett dobálni a rendőrökre. Colin Powell, aki korábban George W. Bush külügyi államtitkára volt, azt mondta a CNNnek: „van egy alkotmányunk, amit követnünk kellene, Trump pedig elsodródott az alkotmánytól”. A republikánus politikus azt is elmondta, hogy büszke azokra, akik felemelték a hangjukat Trump ellen, és ő maga is Joe Bidenre fog szavazni, mert Trump „nem egy hatékony elnök, és állandóan hazudik”. „Ne csak naggyá tegyük Amerikát, hanem minden amerikai számára erőssé és naggyá!” – mondta Powell. James Mattis, Trump korábbi védelmi minisztere is nyíltan kritizálta az elnököt, éretlen vezetőnek nevezte, és azt mondta, ő az első elnök, aki nem egyesíti, hanem megosztja az amerikai embereket. Vámosi Ágoston
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 4 •
Volt példa az újkori történelemben arra, hogy vesztes országot hasonló területleválasztással büntettek? Ausztria például több területet veszített, mint Magyarország, bár igaz, hogy az osztrák féltől inkább tartományokat vettek el. De Törökország is több területet veszített a világháború végén, sőt Oroszország is.
Trianon egy megoldhatatlan egyenlet Június 4-én volt 100 éves az igazságtalan békediktátum. Volt Magyarországnak valaha is esélye területi revízióra? Mit tett azért hazánk és a szomszédos országok, hogy túllépjünk ezen a traumán? Egyebek mellett ezekről beszélt a Pesti Hírlap műsorában Zeidler Miklós történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének docense, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek kutatási területe a két világháború közötti Magyarország külpolitikája.
A történész szakmában evidenciának számít a trianoni döntés igazságtalansága? A magyar történészek számára igen, a román történészek számára nem, egy angol pedig szigorúan hatalmi politikai szempontból ítélné meg, azt mondaná, sokkal pontosabban is meg lehetett volna húzni a határokat, és az sokkal kevesebb konfliktussal járt volna, de azt nem kifogásolná, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták. Akárhogy is, de Magyarország belenyugodott a trianoni döntésbe, nem foglalta fegyverrel vis�sza ezeknek a területeknek legalább egy részét, mint ahogy például a törökök tették Izmirrel. Lett volna nekünk is ilyesmire lehetőségünk? Az 1918-as vereség során nagyon gyorsan következett be az összeomlás. Az elvi lehetőség nyitva állt, hogy fegyverrel védje meg területi integritását Magyarország, de egyetlen állam sem vállalta ezt a megoldást akkor még, sértette volna a nagyon frissen aláírt nemzetközi szerződéseket. A független Magyarország pedig szerződésszegőként lépett volna be a nemzetközi politikába, ami rontotta volna tárgyalási potenciálunkat. A török példa 1919 után jött volna csak szóba, akkorra viszont már lényegesen leszűkült az ellenőrzésünk alatt álló terület. Törökország számára Oroszország akkor katonai segítséget is nyújtott, amit később honoráltak is, a két ország utána felosztotta a Kaukázust. Magyarországnak ilyen segítsége sem volt. A Trianon-trauma és a revízió meghatározta a két világháború közötti magyar politikát. A revíziónak lehetett sikere úgy, hogy az összes szomszéd ország ellenérdekelt volt, a győztes nagyhatalmak pedig nem akartak velünk tárgyalni? A magyar hadsereg létszámban is lényegesen korlátozva volt, a kisantant mintegy 15-16-szoros katonai túlerőt mutatott a ’20-as években. A másik út a határkorrekciók érvek erejével való elérése lett volna, de erre nem voltak vevők az antanthatalmak, egészen a ’30-as évek második feléig, amikor is megváltoztak az európai erőviszonyok. Akkor már elég közel álltunk hozzá, hogy békés úton elérjünk határkorrekciókat. A mün-
cheni konferencián, 1938-ban, amelyen a német többségű Szudéta-vidék Németországhoz csatolásáról döntöttek, Nagy-Britannia és Franciaország is részt vett és beleegyezett. Utána következett a csehszlovák–magyar határ felülvizsgálata. De Hitler nem akart többet tárgyalóasztalhoz ülni az antanthatalmakkal. A magyar–csehszlovák határt megváltoztató első bécsi döntést így már csak a két nagyhatalom, Németország és Olaszország írta alá. Az igaz, hogy a román külügyminiszter elájult, amikor a második bécsi döntés során bejelentették Észak-Erdély visszacsatolását? Ő akkor valóban elvesztette az eszméletét. De a Bécsből hazafelé tartó vonatúton Teleki Pál miniszterelnök is depressziós rohamot kapott, meg is kellett állítani a vonatot. Annyira elkeseredett, hogy Erdélyt kettéosztották és ezáltal egy nagyhatalmi játszma terepe lett. Hogy lehet meghaladni a Trianon-traumát? Eltelt 100 év, és úgy tűnik, nem nyugszik ez a dolog. Jeszenszky Géza egy konferencián azt mondta, az egész Trianon és annak traumája egy megoldhatatlan egyenlet. A matematika ismeri a megoldhatatlan egyenlet problémáját, a humán világban viszont frusztrálnak minket az ilyen helyzetek. Talán várnunk kell addig, amíg békésebb idők következnek. Mindig az az ország tud nagyvonalúbb lenni, amelynek kevesebb a problémája. A magyarok és a szerbek között is a délszláv háború során voltak a legnagyobbak a konfliktusok. A környező országoknak mekkora a felelősségük abban, hogy nem érkezett el a megnyugvás Trianon ügyében? A szlovák miniszterelnök például egy kedves gesztust tett, amikor magyarul köszöntötte a megemlékezőket, de a román elnök nem volt ilyen nagylelkű a közelmúltban. Ő egy gúnyos és sértő megjegyzést tett a magyarokra korábban. De a 100. évforduló egy olyan nap volt, amikor senkinek nem volt érdeke, hogy konfliktust gerjesszen. A román parlament is elfogadta, hogy emléknap legyen június 4-e, de az államfő nem írta alá. Biztos nem véletlenül, ezt is lehet egy gesztusnak értékelni, megtehették volna, hogy diadalt üljenek Trianon 100 éves évfordulóján. De nem tették meg. Az egyes falvakban, városokban már megtanulták az emberek, hogy éljenek együtt a nemzetiségekkel, így a politikusok okozzák már a legtöbb konfliktust, noha ők tehetnének a legtöbbet a megoldásért is. Ami talán megnyugvást hozhat, ha tudatosítjuk: Trianonnal nem veszett el Kolozsvár, Kassa, és Zombor sem, a lakóik egy része ma is ugyanezen néven említi ezeket a városokat, az ott élők és odalátogatók is tudják, hogy itt több nemzetiség él. Az egyetlen különbség, hogy ott ma egy másik államszervezet szabja meg a dolgok menetét. A többit az ott élők, odalátogatók alakítják. Zelki Benjámin
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 5 •
Egy szál szegfű Kőváry Anett
Látom magam előtt az elsős tanítónőm búzaszőke haját, kék szemeit
Cirmos szegfűt vagy gerberát vettünk, egy-egy szálat, mellé könnyű zöldet, celofánba csomagolták az édes illatú virágboltban, ollóval húzták végig a selyemszalagot, hogy jobban pöndörödjön, megszeppenve köszöntöttük az egyforma virágokkal a tanárokat. Az ovis pedagógusnapi ünnepségekre nem emlékszem, arra viszont igen, hogy egyenletesen szuszogva tettettem az alvást, hogy Ilonka néni megdicsérjen. Hogy Annuska néni volt a vicces, de szigorú dada, és hogy nem járhattam anyám csoportjába, mert az nem lehetett, hogy a saját anyám legyen az óvónőm. Irénke nénire, a vezető óvónőre is emlékszem, meg az izgalmas feladatlapjaira, pedig több mint harminc éve járhattam az irodájában utoljára. Látom magam előtt az elsős tanítónőm búzaszőke haját, kék szemeit, hallom Oroszné érces hangját harmadikból, és persze szinte minden leütött billentyűnél, minden megjelenő cikkemnél eszembe jut Márta néni, aki úgy szerettette meg velem az írást, az olvasást, az irodalmat, hogy tízoldalas fogalmazást írtam neki A Pál utcai fiúkból, a nagy alakú, A/4-es füzetben, az nagyon hosszú fogalmazás, nagyon sok betűvel és nagyon sok gondolattal. Emlékszem, ahogy azt mondta, belőled újságíró lesz, mert szereted a sza-
vakat, én meg szót fogadtam, és újságíró lettem. Szabó Zoli bát se feledem soha, mert kivitt minket a természetbe, bejártuk a kék túra nagy részét a Bükkben, és mert tőle tudom, hogy régi, lekopott röghegység, meg fiatal, felgyűrt lánchegység. Hoholné magas hangja és édes parfümjének illata is örökre velem marad, meg az összes német szó, amit tanított nekünk, jelenteni például a mai napig kiválóan tudok, Frau Hohol, ich melde, die Klasse ist zum Unterricht bereit, die Gesamhzalt die Schüler ist 17, es fehlt niemand. A középiskolában Trescsik tanár úr egy évet szánt rá, hogy az egész osztály megtanulja a világ összes fővárosát, és persze Farkas, akinek két év után a nyakába varrták a mi kezelhetetlen, vadlovakkal teli istállónkat, ő viszont a klasszikus tornatanár termetével, hangjával és sípjával a nyakában, hatalmas szívével megmutatta, hogy még a legzabolázatlanabb mustangokat is be lehet törni. És az anyám, aki negyven éven át volt több ezer óvodás óvónője, és kicsit az anyukája is, meg kicsit az én óvónőm is, még ha nem is járhattam a csoportjába. Csak egy szál cirmos szegfű vagy gerbera celofánban pedagógusnapra. Benne egy kislány soha el nem múló hálája a kiadós útravalóért cserébe.
Miért érdemes vasúti alagútban gondolkodni? Vitézy Dávid Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgató
A Budapest Fejlesztési Központ múlt héten kiírt egy új budapesti vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára szóló közbeszerzést, mely a Déli pályaudvar térségét a Nyugati pályaudvarral köthetné össze. Egy ilyen terv előkészítése is sok év, megvalósítása évtizedes távlat. Miért is kell most mégis belekezdeni? Már 1901-ben készültek tervek az akkor még csak néhány éves fejpályuadvarok átmenő rendszerűvé alakítására és új vasúti átkötések létrehozására Budapesten át. Az 1930-as években a MÁV főmérnöke és egyetemi professzorok készítettek terveket egy új Déli és Nyugati közötti vasúti alagútra. Az indokok ugyanazok voltak, mint ma — ahogy Ruzitska Lajos 1939-ben írja: „...ahol az átmenő pályaudvarok megépítésére a lehetőség még megvan, ott az különösen térnyerés céljából föltétlenül kívánatos. Hiszen az átmenő pályaudvarokon ugyanakkora forgalom lebonyolítására átlag fele annyi vágányra van szükség, mint fejpályaudvaron. Ez az oka annak, hogy különösen Németországban az átmenő pályaudvarra kívánatos áttérés már évtizedek óta, az óriási költséget jelentő befektetések ellenére is, mind általánosabbá vált.”
A fejpályaudvarok alapvetően a távolsági forgalomra jöttek létre, fénykorukban jelentős teher- és postaforgalmat bonyolítottak. Ma ezek a funkciók visszaszorultak, a domináns használóik az elővárosokból vonattal ingázók. Az őket szállító motorvonatok számára azonban a fejpályaudvarok nem ideálisak, hisz ezek a mozdony nélküli, gyorsan forduló korszerű járművek inkább metrószerű üzemre alkalmasak, nincs szükségük fél-egy órákat tölteni pályaudvarokon. A változtatásra azonban nem csak ezért érett meg az idő: a mai struktúra a fejlődés gátja is. A Budapest határát naponta átlépő 1,2 millió utazásból 755 ezer autóval történik ma. Ez fenntarthatatlan. A modellezéseink szerint a vasút utasszáma akár 70%-kal is növelhető lenne. Ehhez több vonat, sűrűbb menetrend kell — a fejpályaudvarok kapacitása ehhez viszont nem elégséges. Két út van tehát: az elavult struktúra konzerválásával még nagyobb fejpályaudvarokat építeni Budapest belvárosában, vagy a vasút rendszerét átmenős rendszerűre alakítva megépíteni az alagutat. Nem véletlenül jutottak már erre elődeink 80 vagy 120 évvel ezelőtt is — azóta Európa legtöbb nagyvárosában már meglépték mindezt.
FOTÓ: ILLYÉS TIBOR – MTI
FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT – MTI
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 6 •
Ez a vita nem a Lánchídról szól Elmérgesedett a korábban konstruktív tárgyalási hangnem a főváros vezetése és a fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkárság között. Szőnyeg alá söpört konfliktusok kerültek felszínre, vagy valamelyik fél felrúgta a korábbi megállapodásokat? Karácsony Gergely kezdeményezte a Főváros Közfejlesztések Tanácsa soron következő – június 9-én esedékes – ülésének elhalasztását. Indoklása szerint a 2021-es költségvetés tervezete olyan mértékű elvonással sújtaná a települési, a kerületi önkormányzatokat és a Fővárost, amely Budapest fejlesztésével, sőt működésével kapcsolatban is bizonytalan helyzetet teremt, amelynek feloldására „a június 10-re szervezett, az önkormányzati szövetségek meghívásával tartandó belügyminiszteri egyeztetés adhat esélyt”. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Twitteren adott válaszában úgy reagált erre, hogy „Készültünk a párbeszédre, a közös munkára, de el kell fogadjuk: Karácsony Gergely lemondta a Közfejlesztések Tanácsa keddi városházi ülését, új időpont ajánlása nélkül.” Az államtitkár egyben napirendi javaslattal is élt, hogy a Lánchíd felújítására mindenképp találjanak megoldást. A főváros választott vezetése és a beruházásokról döntő kormány közötti egyeztetések fórumául létrehívott egyeztető fórum 2018 októberében jött létre. A tanács fennállása óta négyszer ülésezett, 2018 novemberében, 2019-ben júliusban és decemberben, ez évben pedig februárban. Karácsony Gergely megválasztása után – mivel a főpolgármester választási ígéretei közül több érintette a Fürjes Balázs által irányított Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjához tartozó beruházások, így a Liget-projekt és a fővárosi stadionépítések leállítását – az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy csak azok a beruházások fognak megvalósulni, amelyek élvezik a főváros támogatását.
Korábbi csörték A Főváros és Ferencváros feltételeivel épülhet meg az atlétikai stadion, és hasonló kompromisszumos megoldás született Budapest új hídjáról – illetve a hozzá köthető úthálózat megépítéséről is. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának februári ülése után Fürjes Balázs és Karácsony Gergely külön-külön jelentették be, hogy a Galvani-hídat fogják előbb megépíteni – ebből a kormány nem engedett –, azonban újra megvizsgálják a hozzá vezető úthálózat lehetséges alternatíváit, így az elkerülheti a Ferencváros és Kispest közötti Kiserdőt, illetve a Határ utat is. Hasonló döntés születet t korábban a Lánchíd felújításáról is: a kormány ugyan nem volt hajlandó a korábbi városvezetés által igényelt, 6 milliárdos támogatást megemelni – annak ellenére, hogy már korábban világos volt, hogy az a főváros saját forrásaival és hitelfelvétellel együtt sem elegendő a munkálatokra –, de szabad kezet adott a fővárosnak ahhoz, hogy azt teljes egészében a Lánchídra fordíthassa, azaz kivehesse a Váralagút és a pesti oldali villamos-aluljáró felújítását az eredetileg egyben kezelt projektből.
A lánchídi csata Május 21-én Karácsony Gergely egy, hivatalos közösségi oldalára videó formájában feltöltött beszélgetésen arról beszélt, hogy „El kell napolnunk bizonyos beruházásokat, például a Lánchíd felújítását”. Fürjes Balázs másnap le-
vélben érdeklődött a főpolgármesternél ennek okáról, amelyben felidézte, hogy korábban Karácsony Gergely is úgy nyilatkozott, hogy a Lánchíd felújítása nem halasztható tovább. Fürjes levelére ezúttal Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes reagált egy szokatlanul éles hangvételű Facebook-posztban. Dorosz úgy fogalmazott, hogy „Fürjes Balázs, a kormány stadiontúlárazásokért, valamint Vitézy Dávidért felelős államtitkára úgy látszik, új feladatot kapott: a főpolgármesterrel való levelezésért felelős főbürokrata lett”. A fejlesztésekért is felelős főpolgármester-helyettes egyben úgy vélekedett, hogy a Fürjes által irányított projektekre szánt kiadásoknak is lenne jobb helye, sőt egyenesen úgy fogalmazott, hogy az azok túlárazásából származó – általa legalább 400 milliárdra saccolt – többletköltségek töredéke elegendő lenne a Lánchíd felújítására. Hozzátette, hogy a híd felújítása továbbra is elsőbbséget élvez, azonban a költségeket és a felújítás szakmai tartalmát – a híd majdani funkciójának átgondolásával együtt – újra kell tervezni.
Harcra készül a főváros Amíg korábbi viták során mindkét fél igyekezett hangsúlyozni, hogy bízik a konstruktív együttműködésben, egyben minden kompromisszumos döntést saját sikereként tálalni, addig a mostani, a költségvetésről szóló vitában már nyomát sem találni a jóhiszeműségnek és a megelőlegezett bizalomnak. Karácsony immár Budapest kivéreztetéséről és a fővárosnak a kormánnyal vívott küzdelméről, harcáról, Dorosz Dávid pedig a fővárosi szavazók megbüntetéséről beszél. A fővárosi vezetés összehangolt kommunikációjában Budapest-adónak hívja a kormánynak a főváros költségvetését érintő rendelkezéseit, azt hangsúlyozva, hogy a korábbi megállapodásokat a kormány rúgta fel, a költségvetés tervezete ugyanis többet von el Budapesttől, mint amennyit juttat annak. A Karácsony és Dorosz közötti munkamegosztás láthatóan arról szól, hogy a főpolgármester-helyettes fogalmaz keményebben a fővárosnak a kormánnyal a források ellenőrzéséért indított politikai, kommunikációs harcában. Ameddig a főpolgármester megfogalmazásában az önkormányzatoktól elvett forrásokat a kormány „oligarchák szállodáira, kaszinókra, Paks 2-re, Belgrád–Budapest vasútra” költi, addig a fejlesztésekért felelős helyettese már neveket is említ. Szerinte „Fürjes államtitkárnak fontosabbak Tiborczék építkezései, Mészárosék szállodái, Garancsi kaszinói, mint a budapestiek”. Tálos Lőrinc
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 7 •
A koronavírus-járvány idején a korábbiakhoz képest elenyésző mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség – derült ki a lapunk számára adott válaszból. Ez nem meglepő, hiszen a Covid–19 miatt leállt az élet, nem utaztak az emberek, de ez nem jelenti azt, hogy a drogfogyasztás mértéke visszaesett. Erre utal az is, hogy egy droglaborban 100-150 kilogramm amfetamint terveztek előállítani, és hazánkba akartak csempészni kétezer kilogramm kokaint is. Háromszázmillió forint értékű metamfetamint találtak egy droglaborban a budapesti rendőrök idén június 4-én, nem sokkal korábban egy motoros bedrogozva, 50 milliót érő 2,5 kiló kokainnal a hátán karambolozott, és május 28-án elfogtak négy férfit, akik a rendőrök gyanúja szerint jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedtek. Ezek az esetek azt mutathatják, hogy a koronavírus-járvány nem vetette vissza a drogfogyasztást, illetve annak forgalmazását. A pár nappal ezelőtti nagy fogásnál például a megtalált vegyi anyagokból minimum 100-150 kilo gramm amfetamint tudtak volna előállítani, melynek értéke 300-350 millió forint. Az ügyben megtartott rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a rendőrök azt tapasztalták, hogy a fővárosban a kábítószer ára kissé emelkedett, és egyre több amfetamint találtak. Megítélésük szerint a feketepiacon az amfetamin már nem külföldről származik, hanem Magyarországon igyekeznek előállítani azt a kereskedők. Megjegyezték azt is, hogy
az év elején felszámolt amfetaminlaborral és a mostani elfogással „igen jelentős éket vertek a hazai előállításba”. Kíváncsiak voltunk arra, hogy valóban ilyen kedvező-e a helyzet, illetve, hogy a járvány miként befolyásolta a drogfogyasztást és -kereskedelmet, ezért kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK). Válaszukban azt írták, hogy „az elmúlt két és fél hónapban a határok lezárása miatt az eddigiekhez képest elenyésző mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség a határokon”. Hozzátették azt is, hogy a drogterjesztők módszereiben nem tapasztaltak változást, a szerhasználattal kapcsolatban pedig általánosságban azt tudták közölni, hogy tovább folytatódik a klas�szikus kábítószerek (amfetamin-típusú szerek, kokain) térnyerése a hazai piacon. Az ORFK részéről hangsúlyozták azt is, hogy a mostani időszakra vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos statisztikai adat, de elmondható, hogy a járvány ideje alatt is jelentős eredményeket ért el a rendőrség kábítószer-kereskedelem, illetve új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatti eljárásokban. „A Ceglédi Rendőrkapitányság által folytatott eljárás keretében idén május 5-én négy megyében, összesen 22 helyszínen hajtottak végre kollégáink összehangolt nyomozati cselekményeket. Ugyanezen a napon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság eljárásában 14 helyszínen kilenc embernél végeztek kutatást és lefoglalást. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárásában pedig letartóztattak egy személyt, aki jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedett Budapesten, Miskolcon és több vidéki településen.” Ugyanakkor a rendőrségi derűlátást beárnyékolhatja egy, a napokban megjelent hír, amely szerint egy magyarországi cég volt a címzettje annak a kétezer kilogramm kokainnak, amelyet egy banánszállítmány közé elrejtve talált meg a holland rendőrség Rotterdamban. Megjegyezték, elképzelhetőnek tartják, hogy maga a cég
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
Karantén alatt is virágzott a drogbiznisz nem is tudott a drogról, csak felhasználták a nekik szánt konténert az 51 milliárd forintot érő kokain becsempészésére. Az nem derült ki a rendőrségi tájékoztatásból, hogy a kokaint nálunk akarták-e teríteni.
9103 embert vontak felelősségre tavalyelőtt
A szerhasználatra vonatkozóan a Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentéseiből lehet következtetni. A szervezet tavaly készült, 2018-as adatokat tartalmazó jelentése alapján a felnőtt népességben legtöbben a marihuánát vagy a hasist próbálták ki, ezt követi az ecstasy-fogyasztás, majd jönnek a szintetikus kannabinoidok (herbál, bio, szintetikus fű), az amfetamin és a többnyire kristály néven forgalmazott designer stimulánsok. Droggal kapcsolatban 2018-ban 5397 személyt ítéltek el jogerősen kábítószer-kereskedelem (1381 fő), kábítószer-birtoklás (3974 fő), kóros szenvedélykeltés (30 fő), kábítószer-készítés elősegítése (5 fő) és kábítószer prekurzorral visszaélés (7 fő) miatt. A jogerősen elítéltek közül 1342-en kaptak szabadságvesztést, 824-en közérdekű munkát, 953an pénzbüntetést, 16-an pedig megrovást, emellett 439 embert próbára bocsátottak, és pártfogó felügyeletet rendeltek el 205 esetben. Új pszichoaktív anyagokkal visszaélés miatt tavalyelőtt 634 személyt ítéltek el jogerősen. 251 emberre büntetésként szabadságvesztést szabtak ki, 28 főt közérdekű munkára küldtek, 48-an pénzbüntetést kaptak, 7 embert próbára bocsátottak és 24 ember mellé pártfogót rendeltek ki. A szabálysértési hatóságokhoz áttett ügyekben 3072 személyt vontak szabálysértési eljárás alá, mely a megelőző évhez képest (1678 személy) 83 százalékos növekedést jelent. Közülük 2284 személyre pénzbírságot szabtak ki, amelynek teljes összege 142,8 millió forint volt. Továbbá 327 embert figyelmeztetésben részesítettek, 123 fővel szemben pedig megszüntették az eljárást. Csikász Brigitta
2020. JÚNIUS 8. • HÉTFŐ • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
632-ben, 1388 évvel ezelőtt halt meg Medi nában Moha med próféta, az iszlám vallás legfőbb prófé tája.
1949-ben, 71 évvel ezelőtt jelent meg George Orwell 1984 című kultikus regé nye. A Nagy Testvér most is figyel!
1977-ben, 43 évvel ezelőtt megszüle tett Kanye West. A világ egyik legna gyobb hiphop sztár ja biztosan szere ti a magyar Ome ga együttest, ha már számot lopott tőlük.
Borongós idő lesz kedden is, a legma gasabb nappali hő mérséklet viszont 20 és 28 fok kö zött várható, Nyu gaton számíthatunk esőre.
Ma este 19 órától Feldmár András online beszélget Al Ghaoui Hesná val a lelki ellenálló képességről a Feld már Intézet Face book-oldalán.
06.08.
FORRÁS: CSUHAI ISTVÁN CC BY-NC 4.0
2020
5
DOLOG,
Kihirdették az Év Gyerekkönyve Díjat Idén ötödik alkalommal osztották ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum által szervezett az Év Gyerekkönyve Díjat. A díjazottakat a tavalyi évben megjelent könyvek szerzői közül válogatták ki, öt kategóriában. A díjat idén a kialakult helyzet miatt online hirdették ki az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon.
A díjazottak:
Hat nappal 79. születésnapja után távozott a nemzet művésze. Kő Pál Perespusztán született, eredetileg Pataki Lajos néven. Fiatal korában festőnek készült, ám, miként egy interjúban mondta: „Arról álmodtam, hogy világhírű festő leszek. Ebből mára annyi maradt, hogy néha kifestem a szobraimat. Amelyik képem nem tetszett az édesanyámnak, azt kijavította, például hattyút festett bele, hogy szebb legyen.” 1963-ban felvették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ettől az évtől kiállításokon is részt vesznek művei. A '70-es években pop-art stílusú, színesre festett szobrokat készített, később visszanyúlt a népi fafaragás hagyományaihoz. Életművében kiemelkedik a mohácsi történelmi emlékhely rendezési koncepciója és a vatikáni Magyarok Nagyas�szonya kápolna kődomborművei. Egyik legismertebb alkotása a Gellért-hegyi Szent István-szobor. Kő Pál Kossuth- és Prima Primissima-díjas művészt az MMA saját halottjának tekinti.
– Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyvkiadó) – Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió) – Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Ma-
joros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony) – Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T. S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony) – Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter (Tilos az Á Könyvek)
Rekordsúlyú pandabocs született
FORRÁS: CHENGDU RESEARCH BASE OF GIANT PANDA BREEDING
Meghalt Kő Pál szobrászművész
Az eddigi legnagyobb súllyal született pandabocsról számoltak be a csengtui óriáspanda-rezervátum állatgondozói, a rekord 219 gramm. Igen, még így is rendkívül kicsi. Az első szoptatásakor 6, azaz hat gramm tejet szopizott. Az óriáspandabocs a Szecsuán tartománybeli pandatenyésztő központban jött világra. Az anyaállat, Ajli pénteken adott életet a bocsnak – jelentették hétfőn a bázis szakemberei. A közlemény szerint a panda-
bocs erős és egészséges, jóval több anyatejet ivott, mint az újszülött pandák átlaga. A rezervátumban pénteken egy másik panda, Jüanzsun is szült: 172,6 grammos kölyke is jól van. Ebben az évben már öt bocs, három hím és két nőstény született az óriáspanda-tenyésztő központban. Az óriáspandát 150 éve fedezték fel a kínai vadonban. Ez a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu