Eltemették Bálint gazdát
8 • 1. ÉVFOLYAM 56. SZÁM • KEDD
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
20°
REGGEL
13°
2020 | 07 | 14
Hátraarc
Valószínűleg kihátrál a kormány a vasúti járatritkításból
3
Még több férőhely a börtönökben Nem feltétlenül segít 4
A Kövér Lászlót védő őrség tagjai már örülhetnek A többi rendvédelmi szervnél még kérdés a cafeteria-emelés
6
A hatalom természete Szentpéteri Nagy Richard publicisztikája a Kaleta-ügyről 5
Enyhül a járvány körülöttünk A kormány hetente vizsgálja felül az országok besorolását 2
FOTÓ: SÓKI TAMÁS - MTI
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 2 •
Enyhül a járvány tombolása a környező országokban Öt nap alatt egymillió koronavírusos beteget találtak világszerte
215-re csökkent az aktív fertőzöttek száma Budapesten
Meghaladta a 13 milliót a világszerte azonosított koronavírusos fertőzöttek száma. Közülük már 7,3 millióan meggyógyultak, az 5,3 millió aktív fertőzött túlnyomó részét az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában azonosították. Nagy-Britanniában tovább szigorítanak a korlátozásokon: július 24-étől kötelező lesz a maszk viselése az üzletekben. Franciaországban hetek óta magasabb fizetésért tüntettek az egészségügyi dolgozók. A kormány hétfőn megegyezett a szakszervezetekkel, és példátlan mértékű emelést jelentett be. Átlagosan 183 euróval, közel 65 ezer forinttal nő az egészségügyi dolgozók fizetése, ez pedig 8 milliárd euróba fog kerülni a francia államnak.
Tovább csökkent az aktív koronavírusos fertőzöttek száma Magyarországon: 557 beteget tartanak nyilván, közülük 215-en budapestiek. A betegek közel negyedét, 131 embert kell kórházban ápolni, közülük öten szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra. Hétfőn újabb 33 ember gyógyult meg, ezzel 3106-ra nőtt a gyógyultak száma. 11 új fertőzöttet azonosítottak, hárman közülük Borsod megyeiek. A külföldről történő behurcolás veszélye miatt a kormány bizonyos országok kapcsán beutazási korlátozásokról döntött. A besorolást a kormány, illetve az országos tisztifőorvos hetente felülvizsgálja és a járványügyi helyzetnek megfelelően szükség esetén módosítja. A kor-
látozások szerdán 0 órától lépnek érvénybe. Müller Cecília országos tisztifőorvos a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: a kormány minden szerdán felülvizsgálja az országok besorolását, de ha valahol hét közben egy nagyobb kitörés történik, akár azonnal sárga, vagy piros jelzéssel láthatják el. A zölddel jelölt Horvátországban visszaszorulni látszik a járvány. Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője elmondta, nem alakultak ki új járványgócok az országban. Míg pénteken és szombaton rekordot jelentő 116 és 140 új fertőzöttet azonosítottak, vasárnap és hétfőn már csak 50-et, illetve 53-at. Nincs olyan tengerparti megye, ahol az aktív fertőzöttek száma elérné a százat, a legtöbben Zágrábban (363) és a Magyarországgal határos Eszék-Baranya megyében (175) vannak. Horvátországban szintén kötelező maszkot viselni az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Szlovéniában ugyancsak laposodik a járványgörbe, az elmúlt két napon mindössze 8 és 10 fertőzöttet azonosítottak. Az elmúlt 20 napban pedig senki nem halt meg. Vámosi Ágoston
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 3 •
FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN - MTI
Hátraarc: 24 mellékvonalon állhat vissza a menetrend Beismeréssel egyenlő, amit értesüléseink szerint meglép a kormány: visszaállítják a régi menetrendet 24 viszonylaton, a június 6-án bevezetett mellékvonali járatritkítást csak 10 vonalon tartanák meg. A balassagyarmati fideszes polgármester lapunknak azt mondta, biztosan volt hatása, hogy tiltakoztak. A Pesti Hírlap írta meg elsőként, hogy június 6-án 34 mellékvonalon drasztikusan ritkította a menetrendet a MÁV a megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) késésére. 29 vonalon naponta irányonként mindös�sze 1-2 járat maradt meg. A legtöbb vonat helyére pótlóbuszokat állítottak, amelyek sok esetben jóval lassabban teszik meg a távolságot, és más kényelmetlenséget is jelentenek. Augusztus 1-jétől azonban 24 vonalon visszaállhat az eredeti menetrend, a maradék 10 vonalon azonban lényegében teljesen fel kívánnak hagyni a vasúti személyszállítással. Ez hangzott el egy országos menetrendi tanács nevű szakmai egyeztetésen, amelyről lapunk tudomást szerzett.
10 vonalat halálra ítélnek Úgy tudjuk, a megbeszélésen az ITM, a MÁV, BKV és egyéb illetékes szervek képviselő is részt vettek. Hogy végül be is zárják az említett 10, felhagyni kívánt vonalat, vagy mutatóba meghagynak napi egy pár vonatot, az még nem dőlt el. Úgy tudjuk, ezeken a viszonylatokon marad a napi 1 pár vonat a menetrendben: - Abaújszántó–Hidasnémeti, - Villány–Mohács, - Újszeged–Mezőhegyes–Battonya,
Természetesen megkerestük az Innovációs és Techonlógiai Minisztériumot, illetve a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Minisztériumot is, hogy igaz-e, hogy részben visszaáll a korábbi menetrend, lapzártánkig nem érkezett válasz, ha később megjön, holnapi számunkban közreadjuk.
Úgy tűnik, hatott a fideszes tiltakozás Az is figyelemre méltó, hogy ahol a polgármesterek felemelték a hangjukat a ritkítások ellen – többségében fideszes településvezetők tették ezt –, ott mindhárom vonalon jó eséllyel visszaáll a menetrend. Az Őrség érintett településeinek polgármesterei közös levélben fordultak a minisztériumhoz a ritkítás felülvizsgálatát kérve, a Vas Népének V. Németh Zsolt, a térség fideszes ország�gyűlési képviselője pedig hétfőn meg is erősítette, hogy az őrségi, Zalaegerszeg–Bajánsenye vasútvonalon visszaáll az eredeti menetrend augusztus 1-jétől, vagyis ez a vonal biztosan a „megmenekülők” közé kerül. Ezután Heves, Kisköre, Abádszalók, Kunhegyes és Kisújszállás kormánypárti polgármestere is levelet írt a MÁV-nak és a minisztériumnak a Kál-Kápolna–Kisújszállás vasútvonalon történt ritkítás felülvizsgálatát kérve. Lapunknak telefonon Magyar Csilla, Kisköre fideszes polgármestere azt mondta,
- Lakitelek–Kunszentmárton, - Mátészalka–Csenger, - Fehérgyarmat–Zajta, - Kötegyán–Vésztő.
„Még nem tudom hivatalosan megerősíteni, de mi is hallottunk róla, hogy vannak egyeztetések a menetrend visszaállításáról”. Ma-
gyar szerint a kérésekre, amelyeket a kormány felé elküldtek, megnyugtató válaszok érkeztek, így bíznak benne, hogy értő fülekre talált. Csach Gábor: Reméljük, Balassagyarmat is a fejlesztendők közé kerül Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere is hallott arról, hogy egyeztetnek a ritkítás részleges eltörléséről, de hivatalosan még nem értesítették.
Természetes, hogy van hatása a tiltakozásnak arra, hogy helyreállítsák az esetleges bakikat, és első lépcsőben visszaállítsák a normál menetrendet – mondta lapunknak a balassagyarmati polgármester. De mindannyian igazából annak örülnénk, ha az életképes szárnyvonalakat a hetvenes évek után először végre valóban fejlesztené a MÁV” – mondta Csach, hozzátéve, őszintén reméli, hogy a balassagyarmati vasútvonalak is a fejlesztésekre érdemesek közé kerülnek, hiszen az Ipoly-völgyi vasút turisztikai és nemzetközi potenciált is rejt magában, vagyis kifejezetten van benne perspektíva. Zelki Benjámin
FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS - MTI
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 4 •
A megoldásként tálalt börtönépítés hamar újabb zsúfoltságot hozhat Új férőhelyeket létesített a kormány a börtönökben, így 100 százalék alá süllyedhet a börtönök telítettsége. A sikerként kommunikált fejlesztés azonban nem igazi megoldás, vélik a jogvédők. Az új létesítményekben egy fogvatartottra 4 négyzetméter tér jut a zárkájában. Országszerte 10 új börtön épületszárnyat adtak át hétfőn, ami összesen 2750 férőhelllyel bővíti a kapacitást. A kormány szerint ezzel, várhatóan szeptemberre, 100 százalék alá kerül a börtönök telítettsége, és megszünteti a kormány által börtönbiznisznek hívott kártérítési pereket, amikor elítéltek az embertelen bánásmód miatt kártérítést tudtak kapni. Az intézmények hétfői átadásakor Varga Judit igazságügy-miniszter arról beszélt, hogy a nem megfelelő körülményekre való hivatkozás, a fogvatartottaknak és az ő jogi képviselőiknek kifizetett milliárdok, azaz a börtönbiznisz sérti a társadalom igazságérzetét, erre pedig az egyik megoldás az új zárkák kialakítása. Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság szóvivője szerint viszont lehetne még mit csinálni azért, hogy tovább csökkentsék a börtönök zsúfoltságát, ezzel pedig minimálisra szorítsák a kifizetett pénzek összegét. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága arra kö-
telezte Magyarországot, hogy csökkentse a börtönök zsúfoltságát, aminek az egyik módja valóban a börtönök építése. Hivatalos adatok szerint jelenleg a börtönök zsúfoltsága 110-115 százalék körül mozog. Jelenleg körülbelül 17 ezer ember van fogságban, így a mostani 2750 férőhely valóban megoldást nyújthat a problémára, azonban Zádori szerint a helyzet ennél összetettebb. A másik megoldás a börtönnépesség csökkenése lenne, de ez nem valósult meg. Félő, hogy a megnövekedett helyek miatt még több ember kerül majd elzárásra, így a telítettség újra visszaköszön majd, folytatja Zádori. Ehhez hozzájön még az is, hogy 2010 után megnövekedett a börtönbüntetések átlagos hossza, tehát ugyanazért a bűncselekményért hosszabb időt kell ülni, mint például 15 évvel korábban. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a börtönök újra túlzsúfoltak legyenek, így a kártérítések problémája sem biztos hogy hos�szú távon megoldódik.
Újabb 25 ezer négyzetméter Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon pedig 550 fős új intézeti épületszárnyak épültek, amelyek ös�szesen 25 950 négyzetmétert tesznek ki. A háromfős zárkák alapterülete 12,5 m², a hatfős zárkáké 25,5 m².
Az új börtönök átadásáról szóló közleményben azt írják, hogy „a férőhelybővítés új munkahelyeket teremtett, a büntetés-végrehajtás az álláskeresőknek biztos megélhetést és előremenetelt biztosít”. A Helsinki Bizottság viszont pont attól tart, hogy nem lesz elég a személyzet: – Óriási munkaerőhiánnyal küszködik a büntetés-végrehajtás, az új börtönökhöz pedig szakképzett új személyzet is kell. Ha nincs elég ember, a meglévő állománynak kell többet dolgoznia, így az is lehet, hogy olyan emberekkel végeztetik el a munkát, akiknek nem ez lenne a dolga. Ez pedig kihat a fogvatartottakra is. ZSV
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 5 •
Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző
A hatalom természete
A volt nagykövet gyors hazahozatalával a hatalom csak a saját kezébe akarta venni a jogszolgáltatást.
Magyarország egykori limai nagykövetének néhány hónapja ismertté vált, fertelmes bűne az égbe kiált. De ezért a bűnért – szemben számtalan más bűnnel – a földi igazságszolgáltatás előtt is felelni kell. A felelősségre-vonásra ebben az esetben Magyarországon került sor, viszonylag gyors eljárásban, miután a leváltott nagykövetet a nemzetközi botrány elől titokban hazaszállította az általa képviselt állam. Most ott tartunk, hogy a bűnösség bebizonyosodott, a büntetés kiszabatott, az ítélet megszületett, az igazságszolgáltatás földi része bevégeztetett volna, ha a terhelt nem fellebbez. De a vádlott védője – formálisan enyhítésért – fellebbezést nyújtott be a közvélemény által amúgy is rendkívül enyhének tartott, igazságtalannak tekintett, túlzottan megengedő, meg úszós, elnéző, nem adekvát, gyenge büntetés ellen, és ezzel az ügy nem zárulhatott le, hanem folytatódni fog – még hosszú ideig. Ha a védő nem így jár el, akkor az ítélet jogerőre emelkedik, és a bűnös elsunnyogott volna. A közvélemény megvetésétől övezve egy ideig bűnhődött volna csendben, míg idővel a közfigyelem is – előbbutóbb – elfelejtette volna a dolgot, más bűnök és botrányok borzolták volna fel igazságérzetét, és az egykori nagykövet élhetett volna békében, míg az égi ítélőszék ki nem mondta volna felette a verdiktet. Vagyis – egyszerűen szólva – a fellebbezés, amelyet ő nyújtott be (vagyis amelyet a nevében nyújtottak be) nagyon nem szolgálja az érdekét. Ellenkezőleg. Ez a fellebbezés szembemegy azzal, ami neki a legjobb lenne. Ez a fellebbezés a lehető legrosszabb neki. Mármost a fellebbezésnek ez a jellege a jelek szerint a legteljesebb értetlenséget váltotta ki a közvéleményből. Az elmúlt egy hétben – érdemes volt figyelni – a megmondó-emberek – kormányon és ellenzékben, jobbról és balról, okosan és ostobán, jó- és rossz
indulattal, empátiával és érzéketlenül, szelíden és gorombán – egyaránt értetlenségüket fejezték ki az ügyvéd eme lépésével kapcsolatban. Széltében-hosszában nem akadt senki, az országban nem volt egyetlen élő ember sem, aki nyilvános megszólalásában, hozzászólásában, kommentárjában, megjegyzésében, világra-csodálkozásában megértő lett volna ezzel az irracionális eljárással szemben. Mindez azt mutatja, hogy a magyar közvélemény – a véleményformáló befolyásolókat, influenszereket, önjelölt ítészeket és hivatásos felháborodókat is beleértve – még ma is, tíz évvel a kétharmados, fülkeforradalmi hatalomátvétel után is meg van győződve arról, hogy amit lát, az maga az, aminek látszik. Az ügyvéd véd, a vádlott reszket, az ügyész vádol, a bíró dönt, a hatalom nem befolyásol. Márpedig most akár úgy is tűnhetnék fel, mintha a terhelt védője a kormány propagandaosztályának utasítására nyújtotta volna be a védencének rossz fellebbezést azért, hogy az ügy folytatódjék, és a kormánypárt a közhangulatra felülve csócsálhassa a vis�szataszító cselekmény pertraktálását a gyomorforgató eset hangos elítélésének népszerűségében sütkérezve, az igazságszolgáltatás majdani további bedarálásának célzatával. A magyar közvélemény azt hiszi, a kormányhatalom mindent megtett azért, hogy a bűnöst megvédje a népharagtól. Holott mintha az ellenkezője történt volna: a volt nagykövet gyors hazahozatalával a hatalom csak a saját kezébe akarta venni a jogszolgáltatást. A vádlott sorsa nem érdekli, undorító titkok tudójaként úgy zsarolja őt, ahogy kedve tartja: legyen csendben, húzza meg magát, örüljön, hogy él. Megérdemli. De a közvélemény is megérdemelné, hogy tisztán lásson. Világosan láthassa azt is, hogy valójában kik ülnek a nyakán.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ - MTI
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 6 •
Egyelőre csak a Parlamentet védő őrség kapott jutalmat a járvány alatti munkájáért Az Országgyűlési Őrség már megkapta a költségvetési szervek dolgozóinak járó 200 ezer forintos cafeteria-emelést, mert helytálltak a járvány idején, jól őrizték a Parlamentet, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalát. Az ország többi területén helytálló rendőrök, katasztrófavédelmi munkatársak és a többi rendvédelmi dolgozói viszont még nem. A pénzzel jól kitömött őrségnél volt fedezet az emelésre. Egy április 22-től hatályos rendelet a költségvetési szervek dolgozóinak cafetéria-keretét a korábbi 200 ezer forintról 400 ezerre emelte. A rendvédelmi szervek dolgozóinak szánt emelésről rendelkező BM-utasítás kidolgozása a miniszteri bejelentéstől számítva immár három hónapja húzódik – tették közzé a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) vezetői nemrég a honlapjukon. Mivel az Országgyűlési Őrségnél már kifizették a plusz 200 ezer forint cafeteriát, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának elnöke, Powell Pál többször kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a többi rendvédelmi szervnél is intézkedjenek a 200 ezer forintos pluszjuttatás kifizetésére. Powell azt írta, Pintérnek kellene a legjobban tudnia, hogy a többiek is „példás odaadással, egészségük és életük kockáztatásával végezték szakmai feladataikat, amellyel nagymér-
tékben hozzájárultak a sikeres védekezéshez”. Az elnök hozzátette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az idei tisztavatón kiemelte a rendvédelem helytállását, és azt ígérte, hogy a dolgozók szolgálatuk minden percében érezni fogják, hogy Magyarország mögöttük áll, sosem hagyják őket magukra. Az Országgyűlési Őrség tagjai egyébként azzal érdemelték ki a plusz cafeteria-juttatást hogy a veszélyhelyzet időszakában is változatlanul ellátták a jogszabályban meghatározott feladataikat – derült ki a Pesti Hírlap megkeresésére adott válaszból. Közölték azt is, hogy „az Országgyűlési Őrség költségvetési forrása fedezetet biztosított a megemelt cafeteria-keretre”. „Azt, hogy a parlamenti őrök plusz cafeteriájának megadásához elég volt az, hogy a járvány idején is elvégezték a munkájukat, a veszélyhelyzet alatt a védekezésben aktívan résztvevő
rendvédelmi dolgozók számára viszont a pluszjuttatás megfizetése elmaradt, nem tartom jónak – vélekedett lapunknak Powell, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezetének elnöke is. Sőt úgy tudja, hogy az Országgyűlési Őrség mellett az Információs Hivatal (IH) munkatársai is részesülhetnek a plusz 200 ezer forintos cafeteriában. Neki ugyanis arról számoltak be a dolgozók, hogy nyilatkoztatták őket arról, hogy mire költenék a jutattást. Ugyanakkor az IH felügyeletét ellátó Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azt közölte megkeresésünkre, hogy a hivatal munkatársai a pandémiára hivatkozva nem részesültek cafeteria-emelésben. Hogy más jogalappal megkapták-e, a kért határidőig nem válaszolták meg. Arra a kérdésünkre pedig, hogy az IH munkatársai a járvány idején milyen feladatokat láttak el, a KKM részéről azt írták, hogy „az Információs Hivatal az új típusú koronavírus terjedését – összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben rögzített feladataival – már annak magyarországi megjelenését megelőzően, és azt követően is, nyomon követte, és arról rendszeresen tájékoztatta az illetékes szervezeteket”. Csikász Brigitta
Az Országgyűlési Őrség mintegy 370 fős fegyveres testület. 2013. január elsejével hozták létre, akkor az évi működésére 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre. Az őrség tagjai nemcsak Kövér László házelnök védelméről gondoskodnak, hanem őrzik a Parlamentet, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának intézményeit az ott dolgozókkal együtt, biztosítják a parlamenti ülések tárgyalási rendjének a fenntartását, de ők mutatják be díszegyenruhájukban az őrségváltást is a Kossuth téren.
BOBBY FISCHER - 1972-BEN AMSZTERDAMBAN - FORRÁS: BERT VERHOEFF - ANEFO
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 7 •
A megbotránkoztató sakkzseni Bobby Fischer utolsó budapesti fellobbanása Egy 17 éves magyar lány kedvéért kezdte újra a versenyzést 20 év csend után, majd végül Izlandon kötött ki a mindig mindenkit megbotránkoztató sakkzseni. A Budapesti Sakkszövetség egykori főtitkára emlékszik vissza a viharos zseni utolsó éveire és életére.
1992 nyarán épp megkezdődött a korcsoportos női országos bajnokság. Egyszer csak újságírók hulláma hömpölygött be a székház belsejébe. Fura, korábban sosem volt ennyire népszerű ez a verseny. Aztán kiderült, egy 17 éves lány, bizonyos Rajcsányi Zita miatt volt ekkora az érdeklődés. Ő ugyanis levelet írt a sakkzseni Bobby Fischernek, aki nem dobta azt a szemétbe, hanem repülőjegyet küldött az őt ostromló ifjú hölgynek. Az ekkor már 20 éve remeteéletet élő Fischer úgy döntött, Európába látogat, és iszonyú pénzért leül a fekete-fehér versenytábla elé. Fischer 1958-ban lett minden idők legfiatalabb sakknagymestere, 15 évesen. 1943-ban Chicagóban született, egy lengyel ápolónő, Regina Wender gyermekeként. Alig múlt 13 éves, amikor az Egyesült Államok legfiatalabb ifjúsági bajnoka lett. 28 éves volt, amikor a világbajnoki cím elnyerésére készült az akkori világbajnok Borisz Szpasszkij ellen. Az 1972-ben megrendezett ta-
lálkozót az évszázad sakkeseményének tartotta a szaksajtó és a közvélemény. Az amerikait még Henry Kissinger későbbi külügyminiszter is felhívta. Az akkor még diplomataként tevékenykedő Kissinger azt kérte Fischertől, hogy bármi áron folytassa a játékot, még akkor is, ha nem teljesítik őrült követeléseit. Bár az első játszmát elveszítette, a másodikra el se ment, így 0:2-ről indulva 12.5 kontra 8.5-re nyert, s ezzel Robert Fischer lett a sakktörténet tizenegyedik bajnoka, megtörve ezzel a szovjet sakkozók negyedszázados hegemóniáját. Aztán húsz zavaros év következett. Fischer feltalálta a Fischer-sakkot, amelyben a gyalogok mögött a tiszteket tetszés szerinti sorrendben helyezte el, ezzel kibővítette a kombinációs lehetőségeket. Majd feltalálta és 1988-ban szabadalmaztatta a Fischer-sakkórát, amely bizonyos lépésszám után többletidőt ad – manapság kizárólag ezzel a szerkezettel játszanak a sakkozók.
Aztán jött a visszavágó Szpasszkij ellen, amire szintén Rajcsányi vette rá. A Milosevics vezette, szankciók által sújtott Jugoszlávia mellett döntöttek helyszínként, amelyre erre válaszképp Washington megtiltotta a részvételt. Bobby itt sem hazudtolta meg önmagát, úgyhogy az Egyesült Államok nemzetközi körözést adott ki a sakkzseni ellen. Ezek után és ilyen körülmények között nyerte meg a visszavágót, ezúttal 17.5:12.5 lett a Szpasszkij ellen vívott attak eredménye. Azonban soha többé nem térhetett haza Brooklynba. A sakk-rocksztár egy idő múlva a magyar fővárost is megunta, és Budapestnek is tele lett vele a hócipője, miután antiszemita megjegyzésekkel tarkított monológot tartott az egyik kereskedelmi rádióban. Fischer Budapestről is odébbállt, Rajcsányival szakított. Később egyedül Izland fogadta be a magányos zsenit, menedékjogot adott Fischernek. Itt érte mindössze 64 évesen a halál, az örök nyughatatlant egy harminc lakosú falucskában, Laugadae lir temetőjében helyezték végső nyugalomba. S hogy mi történt történetünk másik főszereplőjével, Rajcsányi Zitával? A visszavágó után soha többet nem találkozott Fischerrel, még akkoriban is kerülték egymást, amikor az amerikai Budapesten húzta meg magát. Zitát jó ideig sztárként kezelte a magyar média, hosszan turnézott a Fischer-sztorival. A rend kedvéért néhány versenyen is elindult, de különösebb eredmények nélkül állt fel a pepita tábla mögül. Később a figurákat tollra cserélte, a Magyar Sakkvilág szakírójaként dolgozott. 22 éves korában férjhez ment, és fiúgyermeknek adott életet. 2004-ben női táblán játszott a magyar csapatbajnokságon, két évvel rá pedig egy sakkelméleti könyvet publikált. Azóta gyakorlatilag nem hallani róla. Száraz Sándor a szerző 1992 és 1998 között a Budapesti Sakkszövetség főtitkára volt
2020. JÚLIUS 14. • KEDD • 8 •
2020
5
DOLOG, AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1910-ben, 110 évvel ezelőtt született meg William Hanna amerikai rajzfilmkészítő (Frédi és Béni).
1945-ben, 75 évvel ezelőtt született meg Kudlik Júlia újságíró, televíziós műsorvezető, bemondó.
2016-ban, 4 évvel ezelőtt halt meg Esterházy Péter író.
Napsütés és gomolyfelhők – ezek határozzák meg leginkább az időjárást mostanában, és ez így lesz holnap is. Szerdán napközben 25 és 29 fok között alakul a hőmérséklet.
Egy erkölcsös éjszaka – 19 órától vetítik Makk Károly filmjét a Benczúr-kertben.
07.14.
A macskák valójában önmagukat háziasították Amikor az újkőkorszak első földművesei a Közel-Keletről elindultak nyugat felé, vitték magukkal a frissen háziasított állataikat (marha, kecske, juh, kutya) is, és valószínűleg észre sem vették, hogy néhány vadmacska is velük tartott – írja a Qubit.hu. Amikor 6000 évvel ezelőtt elérték a mai Lengyelországot, és az erdőket legelőkké, mezőkké alakították, a megművelt területeken megjelenő rágcsálók és madarak kiváló élelmet jelentettek a velük érkező macskák számára, és ezt az irtó tevékenységet az emberek is díjazták. A lap szerint ez a tanulsága annak a kutatásnak, amit lengyel régészek, geológusok és genetikusok végeztek, és amelynek eredményeit a PNAS-ben közölték hétfőn. A kutatás eredménye oda futott ki, hogy a macskák tulajdonképpen maguktól alkalmazkodtak a gazdálkodók életstílusához, és fokozatosan elhagyták vad ösztöneiket – tehát önmagukat háziasították.
Majdnem 5 ezer év után ismét a fejünk fölött húz el a NEOWISE-üstökös, és a vártnál sokkal fényesebben ragyog az éjszakai égbolton. Ha nem esik szét, akkor egészen nyár végéig szabad szemmel is megfigyelhető. A Nap közelében az üstökös felszíne több száz fokra melegedett és megnőtt a gázok kifúvása is. Ezek a gázok az üstö-
kös belső magjából törnek elő óriási erővel, és ha nem elég nagy vagy erős ez a mag, akkor az energia szétvetheti az egészet. Az üstökös nagyon elnyújtott ellipszis pályán kering a Nap körül, legutóbb
mintegy 4600 éve járt a közelében. A NEOWISE-ról készült kép kedden hajnalban született, a hajnali égbolton Balatonmáriafürdőről fényképezte Varga György, az MTI fotósa.
Eltemették Bálint gazdát Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda, Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő életének 101. évében, 2020. június 21-én hunyt el. A kertészmérnököt a Fiumei úti sírkertben, 2020. július 14-én helyezték örök nyugalomra.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu
FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT - MTI
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
Szabad szemmel is látni az üstököst