Lehet, hogy találtak valamit |
A kozmológia szent grálja, a sötét anyag talán megvan, talán nincs, talán csak egy mérési hiba – de valamit biztos találtak
8 • 1. ÉVFOLYAM 40. SZÁM • CSÜTÖRTÖK
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
23°
REGGEL
16°
2020 | 06 | 18
Gulyás: megvizsgáljuk a menetrendet
3
A kormány elismerte hibáját az egészségügyben
A maszk marad Vége a veszélyhelyzetnek, jönnek a régi-új szabályok
Muszáj regényt írni
A 3 évesek költészete még igaz – mondja Kemény István
4
2 7
Filmeken néztünk szembe az AIDS-szel 1981-ben mondták ki először a betegség létezését
Elhunyt Benedek Tibor Mindent megnyert, amit csak lehetett
6
2020. JÚNIUS 18. • CSÜTÖRTÖK • 2 •
Az idősáv megy, a maszk marad és jöhetnek a bulik
Szerda éjféltől megszűnt a veszélyhelyzet, azonban ez nem azt jelenti, hogy minden, koronavírus-járvány miatt hozott rendelkezést is visszavontak. A veszélyhelyzet helyett december 18-ig járványügyi készültség lesz Magyarországon, ami szerint a kormány bármikor – ha a járvány újra berobbanni látszik – egészségügyi vészhelyzetet rendelhet el. Ezt a készültséget a kormány 3 hónap múlva felülbírálja. A kormány a pandémia hazai enyhülése miatt úgy döntött, hogy eltörlik a 65 év felettiek vásárlási idősávját, tehát a nyugdíjasok és a fiatalok is bármikor mehetnek vásárolni a piacokra, élelmiszerüzletekbe, drogériákba is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a maszkokat már nem kell felvenni. Minden zárt helyen, tehát boltokban plázákban, és tömegközlekedési eszközökön kötelező maszkkal, sállal, vagy kendővel eltakarni az arcot. A vendéglátóhelyek zárt tereiben a vendéglátósoknak is ugyanúgy kötelező marad a maszk. Újítás viszont, hogy a játszóterekre már nem vonatkozik ez a szabály, oda már a felnőtteknek sem kell ez a fajta biztonsági előírás. Ezek mellett a szerda éjjel megjelent kormányrendeletből az is kiderül, hogy zárt vagy nem zárt helyen szervezett maximum 500 fős „zenés táncos rendezvények” is megtarthatók. A rendelet szerint ebbe beletartozik minden nyilvános, illetve nem nyilvános rendezvény is, és a jelenlévőkbe bele kell számolni az ott dolgozókat is. Az 500 fős korlátozás augusztus 15-éig érvényes, de ezt a kormány időről időre felülvizsgálja. E szerint azonban nagyobb fesztiválokat még mindig nem lehet megtartani. Magyarország az Európai Bizottság javaslatára megnyitotta a határait az összes Európai-uniós és az EGT tagállamai felé. Szerbiával már korábban megegyezett a magyar kormány, így arra is szabad az átjárás és onnan is érkezhetnek hozzánk. A korlátozások enyhülése leginkább annak köszönhető, hogy már napok óta csak 1 új fertőzöttet azonosítanak, és az aktív esetek száma is egyre inkább csökken. Kedden, szerdán és csütörtökön is csak egy új koronavírusos esetet regisztráltak. Csütörtöki adatok alapján jelenleg 947 aktív fertőzött van az országban, közülük 371-en élnek a fővárosban. Közülük összesen 199 beteget ápolnak kórházban, és 15-en szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra. Világszerte eddig több mint 8 millió ember kapta el a koronavírust, és 440 ezren haltak bele a vírus okozta szövődményekbe. A veszélyhelyzet megszűnésével szerdán az Operatív Törzs bejelentette: nem tartanak több élő tájékoztatást, de a háttérben továbbra is működni fognak, szemmel tartják a járványt és közzéteszik a legfrissebb adatokat. Az Operatív Törzs első évada ezzel véget ért, és reméljük, hogy következő évadra nem lesz szükség. A koronavírussal kapcsolatos védekezésről, és a következő hullám érkezéséről, és annak megállításáról a holnapi Pesti Hírlapban olvashatnak bővebben, Kemenesi Gábor virológussal készült interjúnkban. ZSV
FOTÓ: MÓNUS MÁRTON MTI
A koronavírus-első hulláma Magyarországon csillapodni látszik, ezért egyre enyhülnek a korlátozások is. A veszély azonban nem múlt el, év végéig járványügyi készültség áll fenn az ország egész területén.
Hirdetés
2020. JÚNIUS 18. • CSÜTÖRTÖK • 3 •
Gulyás Gergely:
A kormány sara, hogy eddig nem láttak elég tisztán a kórházak kiadásaival kapcsolatban – mondta el Gulyás Gergely a Kormányinfón a Pesti Hírlap kérdésére. A minisztert a vasúti járatritkításokról is kérdeztük. Július közepén döntenek az augusztus 20-i tűzijátékról, a budapesti Fidesz pedig hibázott, amikor Szálasi-képre montírozott Karácsony Gergely-fotót osztott meg.
Felülvizsgálhatják a mellékvonali vasúti járatritkításokat, mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Pesti Hírlap kérdésére a szokásos csütörtöki, újra rendes, az újságírók fizikai jelenlétében megtartott Kormányinfón. Lapunk arra kérdezett rá, miért épp most hozta a több tucatnyi viszonylatra érvényes, megszüntetéssel felérő járatritkítást a kormány, miközben egyes mellékvonalak turisztikai célpontokra vezetnek, némelyiket nemrég újították fel milliárdokért, és fideszes polgármesterek is tiltakoztak a lépés miatt. Azt is megkérdeztük, mikor ér véget az ideiglenesnek mondott ritkítás, illetve van-e esély ezek módosítására, erre válaszolt igennel a miniszter. Azt is megkérdeztük, kritikája-e az Emminek és az állami kórházfelügyeleti rendszernek, amit Gulyás Gergely mondott, hogy a fennmaradt kórházparancsnoki rendszerben a kormánynak több és pontosabb adata van a kórházak eszközkezeléséről, mint korábban. De, mondta Gulyás, ez az elmúlt 30 év kritikája is, „ebből 10 a mi-
énk” – elfelejtette megemlíteni az első Orbán-kormány hivatali idejét, amivel összesen 14 év hárul a Fideszre. Marad az Operatív Törzs és a maszkhasználat, de színházban, moziban nem kell maszkot viselni. Augusztus 15-ig nem lehet 500 főnél nagyobb zenés-táncos rendezvényt megtartani, de ezen addig, ha úgy alakul a járványhelyzet, még lazíthatnak. Július 15-én döntenek virulógusi ajánlásra arról, meg lesz-e tartva az augusztus 20-i ünnepségsorozat. Az egészségügyi dolgozók is utazhatnak már engedély nélkül is – ez ellen korábban már petíciót is indítottak. A kormány tiszteletben tartja az EU Bíróságának döntését, amely elkaszálta a Stop Soros civiltörvényt (ennek értelmében az évente 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kapó szervezeteknek jelezniük kellett, hogy külföldről támogatott szervezetek), az ítélet megvizsgálása után elgondolkodik a kormány, milyen más eszközzel valósíthatja meg a civilek finanszírozásának átláthatóságát.
FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD – MTI
Felülvizsgálhatják a vasúti járatritkításokat Hibázott a budapesti Fidesz, amikor Szálasi Ferenc fejére montírozott Karácsony Gergelymémet publikált, ismerte el Gulyás a budapesti Fidesz helyett is, de a képet leszedték, és a baloldal Karácsonnyal az élén nem tiltakozott, amikor korábban Orbán Viktort Hitlerként ábrázolták, kettős tehát a mérce a baloldalon a miniszter szerint. Hiába aggódik a Színház- és Filmművészeti Egyetem az autonómiája elvesztése miatt, Gulyás szerint épp hogy nagyobb autonómiát kapnak az egyetemek az új alapítványi-kuratóriumi vezetéssel, amit most vezet be a kormány több egyetemnél is. Arra a felvetésre, hogy de ezekben a kuratóriumokban adott esetben kormánytagok vannak (Varga Judit, Szijjártó Péter), Gulyás azt mondja, az SZFE kuratóriumában nem lesznek, mert a kormánytagok közt nincs színész. Egyelőre nem jön pluszadó a katás egyéni vállalkozóknak, de a jövőben lehet ilyenre számítani, mert vannak visszaélések a használatával. Ha egy okmányunk lejárt a veszélyhelyzet alatt, mostantól 6 hónapig van időnk a cseréjére. A Lánchíd felújításáról azt mondta Gulyás, a fővárosnak 140 milliárd forintja van állampapírban, és áll a kormány 6+1 milliárdos ajánlata is a felújításra, viszont még a projekt előkészítése sem történt meg. A híd fenntartója a főváros, ezért ő tud arról, pontosan milyen állapotban van a híd, le kell-e zárni egy esetleges életveszély miatt, a kormány információi szerint még nem. Kérdésre Gulyás elmondta, Müller Cecília országos tisztifőorvos méltó lenne egy magas állami kitüntetésre. Dercsényi Dávid
FOTÓ: MOHAI BALÁZS MTI
2020. JÚNIUS 18. • CSÜTÖRTÖK • 4 •
Nem szeretem a teljes ellenőrzöttséget Örülök, hogy nekem nincs a kezemben mobiltelefon, mégis egyre többször arra gondolok, hogy én őrültem meg, nem mindenki más – mondta lapunknak adott interjújában Kemény István író, költő, akit sokan a ma élő legnagyobb szerzők között tartanak számon. Az első regénye 2009-ben jelent meg, addig csak verseket írt? Az első regényemet már általános iskola 3. osztályában megírtam. Az még az előtt a kor előtt áll, amikor igazán rossz verseket kezd írni az ember. Az még majdnem olyan, mint a 3 éves költészete. Az még igazi. A 8 éves már próbál megfelelni. A kamaszok pedig még jobban. Mit kell máshogy csinálni, amikor verset, és amikor prózát ír az ember? Szokták mondani, a prózaíráshoz fenék kell. Hosszabb távú tevékenység, én pedig inkább rövid távú alkat vagyok. Sokszor volt már, hogy azt hittem, írok egy regényt, de rá kellett jönnöm, hogy mégse. Ha nem írtam volna két regényt eddig, akkor azt mondanám, hogy sose fogok regényt írni. De amióta elkezdtem, ott van az az érzés, hogy muszáj regényt írni. Miért muszáj? Ugyanazért, amiért verset is. Amiért már 8 éves koromban megírtam az első verseimet. Valami miatt, ami ott van a fejemben. Érzéseket, megélt dolgokat, élettapasztalatokat próbál átadni az ember egy versben, vagy inkább meg akarja mondani másoknak, hogy mi helyes? Nekem szimpatikusabb az első, és másodlagos a tanítói attitűd. Jó, amikor nem látom a költői szándékot. Hanem csak azt érzem, hogy ezt nem lehetett nem megírni. Ha egy jó verset olvasok-
mástól, akkor is ezt érzem. De főleg a versnél kell egy nagyon erős első sor vagy gondolat, ami megcsapja az embert, és az viszi tovább. És ha másnap előveszem és semmi más nem jut eszembe, mint ez a gondolat, akkor az elég, akkor jó, tudom folytatni. Az írás akar lenni. A Litera.hu-nak adott interjújában azt mondta, transzban kezdte el írni a Hipnoterápia című verset. Ez egyfajta transz, amikor jól indul a vers? Jó esetben valami transzszerű állapot, kevésbé jó esetben egy ötlet is elég. A Hipnoterápia című vers ihlete egy repcetábla láttán jött, áprilisban, amikor virágzott és az egész ország sárgába borult. Akkor éreztem, hogy ezt meg kell írni. De akkor még egy hónapig írtam a verset, és az érzés végig nagyon erősen megvolt. A legújabb, Nílus című kötetében a Személyi edző utasításai és a Patai második éneke című versben is van szó a megőrülésről, az elsőben így szól: „ne őrülj meg olcsón”, a másodikban: „ha már megőrülünk, őrüljünk meg rendesen”. Van valami speciális viszonya a megőrüléssel? Amikor összeraktam a könyvet, nem is tűnt fel, hogy kétszer is szerepel, de a versekbe tudatosan került. Sokszor van olyan érzésem, hogy kollektív megőrülés felé tartunk. Ezt nem én találtam ki, de időnként elég erősen érzem én is. Nekem nincs mobiltelefonom. Nem szeretem a teljes ellenőrzöttséget. De ha fölszállok a metróra, és van a kocsiban mondjuk 17 ember, akkor kö-
zülük 15-en nézik a telefonjukat. Tudom, hogy most így él a Földgolyó, de szerintem ez nem helyes. És közben mégis egyre többször gondolok arra, hogy én őrültem meg, amiért nekem nincs. Ezt a problémát talán sokan átérzik. Tudom, hogy sokkal többen vannak, akik használják a mobiltelefont, mint ahányan szeretik. Mindannyian irodalommal foglalkoznak a családban, felesége, Szirmay Ágnes dramaturg, Lili lánya költő, Zsófi lánya slammer. Volt ilyen szülői támogatás, hogy irodalommal foglalkozzanak a lányok is? Nem volt betervezve, hogy írót, költőt nevelünk a gyerekekből, de azt persze kommunikáltuk, hogy olvasni fontos, látták, hogy sokszor veszünk le könyveket a polcról. És hallották, hogy írásról, versekről beszélgetünk, illetve arról, hogy mi történik az irodalmi életben. Próbáltunk kreatívak lenni, szójátékokat játszottunk, és ebbe bevonódtak ők is. A sárvári diák irodalmi pályázaton zsűritag vagyok, a ‘90-es évek óta. Borítékokban kell beküldeni a verseket, azokat hazavittem és olvastam. Amikor Lili 14 éves lett, mondta, hogy ő is indul, akkor kiszálltam a zsűriből. Ő álnéven elküldte a verseit, és meghívta a zsűri. 2 évvel később Zsófi is megcsinálta ugyanezt, őt is meghívták. Meg szokták mutatni egymásnak műveiket, megbeszélik, miről írnak? Elő-előfordul. Főleg nagyobb munkáknál. Amikor Zsófi regényt ír, különböző változatokat, állapotokat megmutat. Én olyanokat írok a kéziratába, mint másnak. Sokan adtak már ide kéziratot nekem, hogy nézzek rá. Írt Barátok közt szövegeket is, ez milyen tapasztalat volt? Olykor még most is írok, de természetesen többen dolgozunk rajta, egy-egy epizódban én írom meg a dialógusokat. Sokan nem szeretik a szappanoperát, de megvannak a maga szabályai. A legfontosabb: se túl sok, se túl kevés munkát nem szabad belerakni. És nézőként mi a véleménye a Barátok köztről? Olyan, amilyen lenni akar. Egy napi sorozat. És ez fontos, mert nem heti, egy-két nap alatt kell megírni egy részt. Zelki Benjámin
2020. JÚNIUS 18.
• CSÜTÖRTÖK • 5 •
Bencsik Gábor
Hírcsapda
Tele van a mi korunk, ez a fiatal huszonegyedik század nyugtalansággal, zaklatottsággal.
Az ember hajlamos szebbnek látni a múltat, mint amilyen a valóságban volt. Hajlamos azt gondolni, hogy régen minden egyszerűbb volt, békésebb, kiszámíthatóbb. Ennek valószínűleg az ellenkezője igaz. Legalábbis ami a fejlett világot illeti, soha nem éltünk olyan békében, soha nem tudtuk olyan biztonsággal tervezni a jövőnket. Ami az egyszerűséget illeti, nyilván árnyaltabb a dolog, de azért a mai emberek is elég jól eligazodnak a világban. Akkor miért van ez az érzésünk? Talán mert bizonyos értelemben csapdába ejtett minket a világ, csapdába ejtettük saját magunkat, csupa világtörténelem minden napunk, itt zakatol az orrunk előtt az egész földkerekség. Gondoljunk bele: ha száz évvel ezelőtt Bangladesben (ami akkor persze Brit-India volt) egy szörnyű árvízben elpusztult többszázezer ember, arról Budapesten vagy Győrben szinte biztosan senki nem értesült. Most ha ugyanott két autó egymásnak rohan, pláne ha videófelvétel is van róla, néhány óra múlva a saját szemünkkel láthatjuk. Száz éve a legtöbb európai azt sem tudta, hol van Korea, most meg mindenki azt találgatja, miért nem jelenik meg két hétig a nyilvánosság előtt az északi országrész diktátora. A hírcsatornák a nap huszonnégy órájában élőben közvetítik nekünk a – mit is? A történelmet? Inkább valami zűrzavaros valóságshow-t, hozzá a magyarázatok tömkelegét, híreket és álhíreket, bölcs elemzéseket és ostoba összeesküvés-elméleteket, amik közül alig lehet kiválogatni, hogy melyik az értéktelen és melyik az értékes. Ez a híráradat beszippant, csapdába ejt, és azt az illúziót kelti, hogy fontos dolgoknak vagyunk részesei. Közben viszont elvonja a figyelmet a valóban fontos dolgoktól.
Tele van a mi korunk, ez a fiatal huszonegyedik század nyugtalansággal, zaklatottsággal. Ráadásul a saját világunk is soha nem látott sebességgel változik körülöttünk. A számítógépünk félévente „frissíti” magát, és hiába volt jó nekünk az előző, ha akarjuk, ha nem, már megint újat kell tanulnunk, mintha az autónkban fél évente új, „még jobb” helyet találnának a fejlesztőmérnökök a sebességváltónak meg a gázpedálnak. Nagyapáink még az ismétlődések korában élték le az életüket, a mindennapjaik megszokott tevékenységekkel teltek, nekünk, a változások kora gyermekeinek egyre új dolgokat kell tanulnunk. És ez könnyen tévútra vezethet. A múltba természetesen nem vezet út vissza. Ostobaság kidobni a lakásunkból a televíziót. De meg kell tanulni együtt élni ezzel az új helyzettel. A sokat éhezett szegény ember, ha végre hozzájut, annyit eszik, amennyi már ártalmára van. A bőséget is meg kell tanulni kezelni, a hírekből sem mindent azonnal elfogyasztani, ami elénk kerül. Végtére a legfontosabb dolgok a közvetlen közelünkben vannak. A szeretteink gesztusaiban, a polcon olvasásra váró könyvekben, a munkánkban, a kerti növényekben, egy aranysárgára érett körte ízében, egy feketerigó füttyében, az egymásért aggódásunkban, az egymás sikerei fölötti örömben. Meg lehet ezt tanulni, csak oda kell figyelni arra, hogy a hírek áradata ne ejtsen csapdába minket, ne takarja el előlünk azt a nagyszerű tényt, hogy tulajdonképpen egészen jó életünk van.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT, KARANTÉNNAPLÓ-RÉSZLETEIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
FOTÓ: CZAGÁNY BALÁZS - MTI
2020. JÚNIUS 18. • CSÜTÖRTÖK • 6 •
Elhunyt Benedek Tibor 47 éves korában súlyos betegsége után halt meg Benedek Tibor.
A háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó 1972. július 12-én született Budapesten. Ötéves korában eg y gerincprobléma miatt került először közelebbi kapcsolatba az úszáshoz, majd később a vízilabdához. Már fiatalon feltűnt a tehetsége a Központi Sportiskolában kezdett vízilabdázni, majd 1989 és 1996 között az Újpest csapatát erősítette. Ezt követően Olaszországba szerződött, ahol előbb az Assitalia Roma, majd a Pro Recco játékosa volt. Később ismét visszatért a magyar csapatba, majd 2012-ig újra a Pro Reccóban játszott. A sport annyira fontos helyet töltött be az életében, hogy magántanulóként tette le az érettségijét, de nem hanyagolta el a tanulást sem. A Testnevelési Egyetemen megszerezte az edzői oklevelet, diplomáját pedig 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán kapta meg. Már 1989-ben ifjúsági Európa-bajnok lett Isztambulban az oroszok ellen a 8–7-es győzelemből hét gólt ő lőtt. Többször is kiérdemelte a gólkirály címet, ugyanis Barcelonában hatodik lett a csapata, de 21 találatot szerzett. Később Atlantában negyedik helyezést értek el, akkor is ő dobta a legtöbb gólt. 1999-ben kisebb mennyiségű doppingszernek minősülő anyagot találtak a szervezetében. Benedek azzal védekezett, hogy a gombásodás ellen használt kenőcse miatt juthatott a szervezetébe az anyag. Egy nappal a firenzei Európa-bajnokság előtt azonban 8 hónapra eltiltották a vízilabdától. Akkor veszélybe került az
olimpiai szereplése, de végül bejutott, és 2000ben Sydney-ben, majd 2004-ben Athénban, és 2008-ban Pekingben is felállhatott csapatával a dobogó legfelső fokára. A pekingi olimpiai győzelem után végleg elköszönt a válogatottól, de a vízilabdától nem. 2005 májusában szívritmuszavara miatt lemondta a válogatottságot, majd 2007 februárjától egészségi állapota újra lehetővé tette a szereplést. 2010-ben Kemény Dénes szövetségi kapitány felkérésére edzőként segítette a válogatott nyári felkészülését, ezután Kemény állandó segítője lett. 2012-ben visszavonult, de később 2013 és 2016 között a válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett tovább. 2010-ben feleségül vette Epres Panni modellt, akitől két gyermeke született, Mór és Barka. Korábbi, olaszországi házasságából is van egy gyermeke, Generve. Idén közleményt adott ki, amiben leírta: magánjellegű problémák miatt májusban végleg visszavonul minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől, és csak szurkolóként fog részt venni az eseményeken. Benedek Tibor súlyos betegségben, hasnyálmirigyrákban szenvedett. A világ egyik legjobb vízilabdázójaként emlegetett Benedek számos kitüntetésben is részesült: négyszer választották az év magyar vízilabdázójának (1992, 1993, 1994, 2002), egyszer pedig a legjobb magyar szövetségi kapitánynak is megválasztották (2013). Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008) kitüntetést is, 2008-ban pedig Budapest díszpolgárává is avatták. PH
FORRÁS: MIELŐTT MEGHALTAM - IMDB
2020. JÚNIUS 18. • CSÜTÖRTÖK • 7 •
Maradandó filmek az AIDS-ről Minden betegség akkor a legkártékonyabb, amikor nem veszünk róla tudomást. Az AIDS vélhetően már a hatvanas évektől jelen volt a társadalomban, mire 1981. június 18-án San Francisco egészségügyi szakemberei hivatalosan is elismerték a járvány létezését. Ennek apropóján a filmművészet legemlékezetesebb és legtanulságosabb alkotásait vesszük sorra.
Az AIDS-ként emlegetett betegség valójában nem is betegség, hanem az Acquired Immune Deficiency Syndrome, vagyis a szerzett immunhiányos tünetegyüttes rövidítése, amely a HIV (Human Immundeficiency Virus, magyarul: humán immundeficiencia-vírus) okozta fertőződés következtében fellépő immunhiányos állapot és a vírus közvetlen hatásaira alakul ki. A kór valószínűleg már az ötvenes években jelen volt, egy 1959-ben elhunyt kinshasai férfi testében mutatták ki először. Amerikában tíz évvel később, 1969-ben jelenhetett meg. A legkorábbi regisztrált eset egy Missouriban elhuny tinédzser, akinek halálát az összeomlott immunrendszere okozta. Ám a testéből vett mintából csak 1987ben mutatták ki, hogy HIV fertőzött volt. Nagy számok ezek, több tíz, húsz évről beszélünk, ami hatalmas előny egy vírus számára. A média 1981-ben adott hírt az AIDS létezéséről, a filmművészet lényegesen gyorsabban reagált, mint a tudomány: 1985-ben már el is készült az első, témába vágó alkotás. A Buddies című dráma egy New York-i meleg férfi életét mutatja be, a mozinak szomorú hozadéka, hogy írója és rendezője, Arthur J. Bressan Jr. személyesen is érintett volt: a bemutató után két évvel hunyt el AIDS-ben. Az AIDS-ről és következményeiről szóló filmek legtöbbje a kilencvenes években készült, közös pontjuk, hogy a betegség nemcsak halálos volt, de szégyellni való is. Ezek közül gyűjtöttünk össze ötöt.
Philadelphia – Az érinthetetlen (1993) Talán a legismertebb film a témában, nem csak azért, mert a főszerepben Tom Hanks és Denzel Washington látható, és az a Jonathan Demme ült a rendezői székben, akinek A bárányok hallgatnakot is köszönhetjük. A film drámaian mutatja be egy sikerei előtt álló ügyvéd helyzetét, akit AIDS-szel diagnosztizálnak, ezért elveszti a munkáját, és bíróságra viszi az ügyet. A Philadelphia elsősorban a kirekesztésről és az elfogadásról szól. És arról, hogy valaki, aki tudja, hogy meg fog halni, élete utolsó hónapjait azzal tölti, hogy megküzdjön a maga igazáért.
Zero Patience (1993)
Fontos látnunk, hogy ugyanabban az évben járunk, amikor a Philadelphiát is bemutatták. Szokatlan és rendhagyó a téma és a zsáner találkozása: egy musical műfaji kódjait mozgatva meséli el annak a légi utaskísérőnek a történetét, aki a közhiedelem szerint bevitte a betegséget az USA-ba. Az egész film egy dalbetétekkel bélelt allegorikus kavalkád, ami a maga sajátos eszközeivel mégis ugyanolyan komoly problémákat feszeget, mint a listán szereplő alkotások bármelyike: a megbélyegzés, a betegség tünetei, a továbbfertőzés és a melegszerelem.
És a zenekar játszik tovább… (1993)
Még mindig '93, ekkor mutatták be ezt a közel két és fél órás tévéfilmet is, ami az AIDS történetét dolgozza fel 1976-tól egészen 1985-ig. A forgatókönyv Randy Shilts 1987-ben kiadott, azonos című regénye alapján készült olyan sztárokkal, mint Richard Gere, Matthew Modine, Phil Collins, Ian McKellen, Anjelica Huston és Steve Martin. Emlékezetes és megrendítő az a filmvégi montázs, amely azokat sorolja fel, akik AIDS-ben haltak meg, vagy sokat tettek az AIDS elleni küzdelemért.
Angyalok Amerikában (2003)
Mintha tízévente születnének jelentős alkotások a témában: az HBO minisorozatát 2003-ban mutatták be. Listánk előző filmjének sztorija 1985ben zárul, a Tony Kushner színdarabjából készült, hatrészes adaptációban evilági és túlvilági lények sorsa fonódik össze, többek közt az AIDS miatt és kapcsán. A stáblistán itt is olyan kaliberű színészeket találunk, mint Meryl -Streep, Emma Thompson és Al Pacino, pedig ekkor még nem volt sikk sorozatban szerepelni.
Mielőtt meghaltam (2013)
Megint eltelt tíz év, és az épp színészi pályájának csúcsán lévő Matthew McConaughey főszereplésével készült, igaz történeten alapuló film csavar eg yet az AIDS-mozik tematikáján, ugyanis főszereplője egy texasi villanyszerelő és rodeóbajnok, aki vélhetően egy sterilizálatlan orvosi eszköztől lett AIDS-es. Az orvosok mindössze 30 napot jósolnak neki, de ő nem hajlandó beletörődni a diagnózisba. A film érdekessége, hogy egy olyan főszereplőt állít középpontba, aki igazi homofób antihős, és még a halál torkában is hasznot húz mások szenvedéséből. Meg persze a sajátjából is. Svébis Bence
2020. JÚNIUS 18. • CSÜTÖRTÖK • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1815-ben, 205 évvel ezelőtt szenvedett döntő vereséget a waterlooi csatában I. Napóleon francia császár, s ezzel véget ért a napóleoni háborúk kora.
1890-ben, 130 évvel ezelőtt született meg Ferenczy Béni Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.
2010-ben, 10 évvel ezelőtt halt meg José Saramago Nobel-díjas portugál író (Vakság, A kolostor regénye).
Állítólag holnap, vagyis pénteken nem kell esernyő. De ez ne adjon okot senkinek reményre.
Nézzenek be a Nemzeti Filharmonikusok próbatermébe! – ma 19:30tól a zenekar Facebook-oldalán.
06.18.
FORRÁS: AKILI INTERACTIVE
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
2020
5
DOLOG,
Már receptre is lehet videójátékot felírni
Bogaras tyúkok a pultban Rovarokból préselt olajjal dúsított tápon nevelt csirkék húsát dobja piacra az Auchan – írja a Yahoo Finance francia kiadása. A rovarok egyébként is részei a szabadban tartott baromfiak étrendjének, amint a tápkeverékeknek is része a hozzájuk kevert – általában növényi – zsiradék. A rovarolajat előállító francia cég, az InnovaFeed szerint a rovarolajnak a zsírsav-összetétele is kedvező az állatok számára, de ennél is fontosabb, hogy 80 százalék kal alacsonyabb az előállításának a szén-dioxid-kibocsátása, mint az általánosan használt szójaolajé, amelynek termelése ráadásul hozzájárul az esőerdők irtásához is.
Engedélyezte az Amerikai Egyesült Államok élelmiszerés gyógyszer-engedélyezési hivatala (FDA), hogy receptre írhassák fel az Akili Interactive nevű bostoni cég EndeavorRx nevű, gyerekeknek kifejlesztett videójátékát. A játék – amelyet napi fél órára írhatnak fel mostantól 8 és
12 év közötti gyerekek számára – a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kezelésében nyújthat segítséget. A gyerekeknek egyébként egy akadálypályán kell végigmenniük egy repülő alkalmatossággal, és közben tárgyakat kell összegyűjteni – a játékot neurológusok segít-
ségével fejlesztették ki úgy, hogy koncentrálásra, illetve párhuzamos figyelemre sarkallja a játékosokat. Az FDA ezen felül azt reméli, hogy a digitális terápiák térnyerése visszaszoríthatja a gyógyszeres kezelések magas számát.
Axion – mi köze ennek a sötét anyaghoz? Az univerzum tömegének 85 százalékát a sötét anyag alkotja, de még senki sem látta, vagyis nincs közvetlen bizonyítékunk a létezésre: a Xenon1T kísérletben résztvevő kutatók azonban azt sejtik, felfedezték a sötét anyag egyik lehetséges összetevőjét, az axion nevű elemi részecskét – írja a BBC. A sötét anyag azért sö-
tét, mert nem bocsát ki és nem is veri vissza a fényt. A kísérlet lényege, hogy egy 3,2 tonna, különösen tiszta xenonnal megtöltött detektoron figyelik, mi történik, amikor a xenon más, rajta áthaladó részecskékkel találkozik. Ilyenkor időnként fényvillanások tapasztalhatók , i l le t ve e le k t ronok lökődnek ki a xenonato-
mokból. A legtöbb ilyen kölcsönhatás hátterében ismert elemi részecskék állnak, azonban nem minden esetben. A kutatók szerint a leg valószínűbb, hog y az ax ion részecske, amit egyébként a Nap is kibocsájt, és úgy tartják, ez biztosíthatja az anyag építőköveiben a szimmetriát.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Munkatársak: Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu