Majd ha piros hó esik... |
Ugyan nem egészen a mondás szerint, de elszíneződött a hó az Alpokban. Furcsa oka van
8 • 1. ÉVFOLYAM 50. SZÁM • HÉTFŐ
DIGITÁLIS KIADÁS INGYENES NAPILAP
ESTE
26°
REGGEL
Rajtunk múlik, hogy visszaerősödik-e a járvány
15°
2020 | 07 | 06
5
Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk az aggasztó koronavírus-hírekről 7
Morricone ellovagolt 91 éves korában meghalt minden idők legismertebb filmzeneszerzője
4
Kimosdatás Kőváry Anett a pedofilbotrányokról
Érzékeny lett a vasútvonal A felújítások miatt szaporodnak a vonatkésések
6
Mandela – Hitler: 1:1
Kőszeg Ferenc publicisztikája
3
2020. JÚLIUS 6. • HÉTFŐ • 2 •
Megérkezett a szomszédba a második hullám Szerbiában és Horvátországban is választásokat tartottak, a hatóságok viszont a bulizókra fogják az újabb kitörést.
Pénteken rendkívüli helyzetet hirdettek ki Belgr ádban, mert ismét megugrott a koronavírusos fertőzések száma. Csütörtökön, pénteken és szombaton összesen közel ezer új fertőzöttet azonosítottak Szerbiában, és huszonöt áldozata volt a járványnak. A járványgörbe a két héttel ezelőtti választások után indult újabb növekedésnek az országban, de a hatóságok szerint a bulizók terjesztik a vírust az éjszakai szórakozóhelyeken. Bár a 200 főnél nagyobb rendezvények tiltottak Szerbiában, több szórakozóhely is megnyitotta kapuit a járvány enyhülésével. Ugyan az Európai Unió biztonságos országnak tartja Szerbiát, és Magyarországra is engedélyezett a beutazás az országból, több más uniós ország tart egy újabb kitöréstől. Görögország kedden reggel 6 órától megtiltja a beutazást a szerb turistáknak, és Ausztria is arra figyelmeztet, hogy a Nyugat-Balkánról érkezők könnyen újraindíthatják a járványt. Horvátországban korábban előfordult, hogy csak hét aktív fertőzött volt az egész országban, most viszont újra megugrott a fertőzöttek száma: pénteken 96, szombaton 86 új fertőzöttet azonosítottak. A horvátoknál is választást tartottak vasárnap, a hivatalos álláspont szerint viszont a zágrábi bulizók indították új-
ra a járványt, a fővárosban sok új fertőzöttet találtak a fiatalok között. Németországban több állam vezetői is jelezték, hogy eltörölnék a kötelező maszkviselést. Jens Spahn egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a vírus továbbra is jelen van Németországban. Svájcban éppen hétfőtől szigorítottak: eddig csak ajánlották a maszk viselését a tömegközlekedési eszközökön, mától viszont kötelező.
Óránként ezer fertőzöttet találnak Indiában Jelenleg öt ország van a világon, ahol az aktív fertőzöttek száma meghaladja a százezret: az Egyesült Államok, Brazília, India, Oroszország és Dél-Afrika. Indiában emelkedik a legnagyobb arányban a fertőzöttek száma: vasárnap több mint 24 ezer új fertőzöttet azonosítottak. Az országban egy hónapja nyitották újra a bevásárlóközpontokat, az imaházakat és az irodákat, azóta pedig megállíthatatlanul terjed a vírus. A Taj Mahal újranyitását hétfőre tervezték, de a járvány miatt későbbi időpontra halasztották. A szomszédos Pakisztánban is súlyos a
helyzet, különösen a városok szegénynegyedeiben, ahol nehezen lehet betartani a távolságtartás szabályait. Az országban 95 ezer aktív fertőzöttről tudnak, hétfőn pedig kiderült, hogy Zafar Mirza egészségügyi miniszter is elkapta a koronavírust. Korábban a külügyminiszternek is pozitív lett a tesztje, mindketten enyhe tüneteket mutatnak. A világszerte azonosított 11,5 millió fertőzöttből 6,2 millióan már meggyógyultak. A 4,7 millió aktív fertőzött túlnyomó részét az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában regisztrálták.
300 alá csökkent az aktív fertőzöttek száma Budapesten Zsinórban második napja nincs magyar áldozata a koronavírusnak, erre március óta nem volt példa. Az aktív fertőzöttek száma is az április eleji szintre esett vissza, jelenleg 740 fertőzöttről tudunk, közülük 298-an budapestiek. Vasárnap újabb 49 ember gyógyult meg, ezzel 2860-ra nőtt a gyógyultak száma az országban. Jelenleg 144 koronavírusos beteg szorul kórházi ellátásra, közülük nyolcan vannak lélegeztetőgépen. Magyarországon továbbra is járványügyi készültség van érvényben. Ez azt jelenti, hogy az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező az arc eltakarása maszkkal, sállal, vagy kendővel. Az oldalt összeállította: Vámosi Ágoston
2020. JÚLIUS 6. • HÉTFŐ • 3 •
FOTÓ: MÓNUS MÁRTON – MTI
Nyugati:
18 nap alatt 9 komoly késés – itt a válasz a miértre!
Épül a partfal Nagymarosnál A másik legforgalmasabb elővárosi útvonalon, a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon is fennforgás van: Nagymaros és Szob között a június közepi heves esőzések miatt a partfal leomlott, a vasúti pálya súlyosan károsodott. A vonatok a Nyugatiból csak Nagymaros–Visegrádig közlekednek, onnan pótlóbuszok álltak munkába. A MÁV szerint folyamatosan dolgoznak a helyreállításon, de a károsodások helyreállítása hosszabb ideig is eltarthat. Reméljük, a szicíliai Palermo–Trapani vonal helyreállításánál bizonyára gyorsabban fog menni: annak egy szakaszát (Alcamo Diramazione és Trapani között) 2013 februárjában rongálta meg egy földcsuszamlás, a pályát azóta sem sikerült helyrehozni.
A Nyugati pályaudvar felújításával egy időben az oda vezető vasútvonalat is modernizálják, de a folyamat nem problémamentes: június 17. és július 4. között kilenc alkalommal történtek komoly meghibásodások a ceglédi vonalon, ebből hétszer az átépítés alatt álló területen. A Hvg.hu vette észre: június 17. óta rendszeressé vált, hogy különböző műszaki problémák komoly késéseket okoznak a Budapest–Cegléd– Szolnok vasútvonalon, az ország egyik legforgalmasabb vasútvonalán, amelyen az elővárosi járatok mellett a szegedi és a debreceni intercityk is közlekednek. Legutóbb július 4-én, szombaton reggel fél 6 előtt hibásodott meg a biztosítóberendezés a Nyugati pályaudvar és a közeli Városligeti elágazás között, kábelvágás miatt. Ezen a szakaszon felújítás miatt amúgy is csak egy vágány van szabadon, ezért az incidens miatt egy ideig egyáltalán nem tudtak közlekedni a vonatok. A Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalon szombat reggel 20-40, esetenként 60 perces késés alakult ki a MÁV tájékoztatása szerint. Csütörtökön, 2-án hajnalban is ugyanez történt: kábelvágás miatt nem működtek a biztosítóberendezések a Nyugati pályaudvar és a Városligeti elágazás között, a ceglédi, a szegedi és a lajosmizsei vonalon 30-50 perces késések alakultak ki, és járatok is kimaradtak.
ebben a 18 napban a Nyugati és a Városligeti elágazás között csak a biztosítóberendezés meghibásodása miatt négyszer állt a forgalom, kétszer pedig váltóhiba miatt, és egyszer felsővezeték -szakadás miatt is.
Meghibásodásokat okoz a felújítás
•
A Budapest–Cegléd vasútvonal a Nyugati pályaudvar és a Városligeti elágazás közötti szakaszát felújítják: a pályaudvar lezárásával egy időben közel 6 kilométeren átépítik a vágányokat, hogy megszüntessék a sebességkorlátozásokat. A távközlési eszközöket, a biztosítóberendezéseket és a felsővezetéket is karbantartják, fejlesztik. Ezért június 20-tól várhatóan augusztus végéig a munkálatok miatt kevesebb vágányon haladhatnak a vonatok. Rendszeres meghibásodásokat is okoz a felújítás, hiszen a Mávinform tanúsága szerint
Az esetek részletesen: •
•
•
•
•
Június 17.: Monornál meghibásodott a biztosítóberendezés, a Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalon 10-20 perccel nőtt a menetidő. Június 20.: a Nyugati pályaudvar és Városliget között meghibásodott a biztosítóberendezés, a Budapest–Cegléd és a Budapest–Lajosmizse vonalon 20-30 perccel hosszabbodott meg a menetidő. Június 22.: az összes Nyugatiból kiinduló vasútvonalon komoly, 30-60-90 perces, de akár ennél is nagyobb késések alakultak ki, mert Zugló és a Városliget között leszakadt a felsővezeték, de Kőbánya-Kispest és Rákosrendező felé sem volt áram. Június 27.: megint a biztosítóberendezés meghibásodása miatt lassult le a közlekedés a Nyugati pályaudvar és Zugló között, a ceglédi és a lajosmizsei vonalon 15-20 perccel nőtt meg a menetidő. Június 28.: a Városligeti elágazásnál meghibásodott egy váltó, ezért a Nyugati és Zugló között a vonatok várakozásra kényszerültek. Június 29.: a Budapest–Cegléd vonalon akkor Pestszentlőrinc és Vecsés között szakadt le a felsővezeték. A monori vonatok kimaradnak a menetrendből, a menetidő jelentősen meghosszabbodott.
•
Június 1.: a Városliget elágazásnál ismét meghibásodott egy váltóberendezés, emiatt a Budapest–Cegléd vonalon 15-25 perccel hosszabbodott a menetidő.
Elöregedtek a berendezések, ezért cserélik őket Lapunk megkérdezte a MÁV-ot, hogy mi okozta a gyakran előforduló hibákat, illetve hogy meddig lehet további nehézségekre számítani. Kérdésünkre azt írták: „A Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti átépítés miatt a ceglédi vonal érzékenyebbé vált az üzemzavarokkal szemben.” Hozzátették: a felújítás miatt csak egy vágányon közlekednek a vonatok, miközben nagyságrendileg azonos számú, naponta több mint 260 szerelvény közlekedik erre, egy műszaki hiba vagy kábelvágás ezért nagyobb fennakadást, késést okoz, mint normál esetben. Az elöregedett műszaki berendezések is növelik a meghibásodások valószínűségét, jelenleg éppen ezek lecserélése, felújítása történik a pályakarbantartás során, hogy megbízhatóbb legyen a közlekedés. A felújításról a mav.hu/100a honlapon találhatók további információk. Zelki Benjámin
2020. JÚLIUS 6.
• HÉTFŐ • 4 •
Kőváry Anett
Van megoldás
Mert a kérdés valójában az: ha tesz is valamit a világ legnagyobb közösségi oldala, az megvédi-e az én lányomat?
Erős volt az elmúlt egy-másfél hét gyerekmolesztálás szempontjából, a hozzám hasonlóan érzékenyebbeket külön-külön is padlóra küldte volna mindaz, ami a kalocsai érsekség sekrestyéinek ajtói mögött történt, a Kalota-ügy, majd a tény, hogy a Facebook toleranciára szólít fel, ha egy egyértelműen pedofil tartalmakkal működő oldalt jelent a felhasználó. Ezek együtt viszont már biztosan olyan keserű dühöt keltenek az egészséges lelkületű emberben, hogy nem győzzük kiköpni a tehetetlenség gyomorsav ízét a szánkból. A kalocsai érsekséget érintő botránnyal kapcsolatban az egyház hozta a kötelezőt: összezárva hallgat – és hallgatva összezár. Egy szűkszavú, személyi következményeket említő közleménnyel elintézettnek tartja a történteket. A volt nagykövet úr gusztustalanságára és szánalmasságára ugyanúgy nehéz szavakat találni, mint az őt teljesen legálisan kimosdató impotens jogrendszerre. Ami szó meg mégis van a történtekre, azt már mind leírták. De hogy a Facebook egy harmincezres, folyamatosan növekvő követőtáborral rendelkező oldalt, ahol kiéhezett és beteg pedofil állatok nézegetik a világ min-
den részéről összelopkodott, főleg kisfiúkról készült fotókat, és lihegve, nyálcsorgatva pötyögik a gyerekek képe alá a „nice”, „beautiful”, „I love you” kommenteket, teljesen ártalmatlannak tart, majd azt jelentve toleranciára, vagy az oldal elrejtésére kér a rendszer, az valami olyan bénultságot kelt a gyerekét az óvoda biztonságából az iskolába, és vele a pedofilokkal teli életbe engedő szülőben, hogy arra a világ összes aberrált férgének lecsukása lehetne csak gyógyszer. Vagy talán még az sem. Mert a kérdés valójában az: ha tesz is valamit a világ legnagyobb közösségi oldala, az megvédi-e az én lányomat? Ha az indiai, pakisztáni, akármilyen titkosszolgálat felszámol egy pedofilokat kiszolgáló sejtet, hány másik keletkezik helyette? Mit tehetek azért, hogy a gyerekem biztonságban legyen mindenféle Kaletákkal szemben? Egyet biztosan: bármilyen nehéz is önigazolás és dicsérő hozzászólások nélkül felnevelni, mégis megtartom magamnak és a családnak a legszebb pillanatokat, az azokat megörökítő fotókkal együtt. Mert a gyerekem gyerekkora csak az övé, csak a miénk, nem az ismerősöké, és főleg nem ismeretlen beteg felhasználóké.
Pesti Hírlap
OLVASÓINK ÍRÁSAIT, BESZÁMOLÓIT AZ INFO@PESTIHIRLAP.HU E-MAIL-CÍMRE VÁRJUK.
FORRÁS: CSORTOS SZABOLCS - UNIVPÉCS
2020. JÚLIUS 6. • HÉTFŐ • 5 •
Be kell tartani a szabályokat KEMENESI GÁBOR
Újabb korlátozásokról és rekordszámú napi fertőzöttekről szólnak a hírek. Ez már a második hullám, vagy még csak az elsővel küzdenek sokan? Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk.
dések. Viszont az sem megoldás, ha nem nyitunk, ugyanis ez a gazdaság szempontjából fontos. Az esetszám-növekedést kezelni kell.
Világszerte egyre több helyen hozzák vis�sza a korlátozásokat. Ez már a második hullám? Azt, hogy minek nevezzük, vagy milyen tényezőket veszünk figyelembe, sokféle lehet. Ugyanakkor semmiben sem változtat az alapvető igazságokon, mégpedig hogy mire kell odafigyelnünk. Az, hogy bizonyos országokban ez a második hullám, vagy az elsőnek a felütése, nagyon komplex kérdéskör. De azon, hogy az embereknek mit kell csinálniuk, semmin nem változtat az, hogy első vagy második hullámnak hívjuk. Maszkhordás, kézmosás, távolságtartás, és a járványügyi intézkedések maximális betartása kell. Az a bizonyos ereszd el-fogd meg játék most vár ránk igazán. Négy héttel ezelőtthöz képest semmi sem változott, de az várható volt, hogy a nyitástól lesznek esetszám növeke-
Amerikában a legrosszabb a helyzet. Mit csinálnak ott rosszul, hogy rekordokat döntöget az új fertőzöttek száma? Az USA esetében elmondható, hogy ez még csak az első hullám megerősödése. Amikor elkezdett volna csökkenni, akkor visszaütött. Egy-két héten belül ismét látni fogjuk azokat a képsorokat, amiket korábban New Yorkban láttunk, ezekben a pillanatokban telítődnek fel az intenzív osztályok. A járvány ott átpolitizálódott, sok állam emiatt politikai szinten kezelte, a szakértői vélemények pedig valahol elhaltak. Spanyolországban is ugyanez a helyzet? Ott 200 ezer ember került vesztegzár alá. Spanyolországban és egész Európában is régiós felütésekről lehet beszélni. Gondoljunk csak a németországi húsfeldolgozó vagy a csehországi bánya esetére. A vírus földrajzi megoszlása megvan, lehet, hogy Magyarországon naponta 10 eset van, de ettől a vírus teoretikusan mindenhol jelen van. Ha van egy megfelelő kis mikroközeg, például egy munkahely, akkor ott kisebb gócpontot tud létrehozni. Amennyiben ősszel nagyon sok tényező – környezeti, emberi viselkedés – megfelelő lesz a vírusnak, akkor lehet, hogy ezek a kis gócpontok aktívabban, gyorsabban tudnak majd növekedni. Ekkor lesz majd megfigyelhető egy nagyobb régiós növekedés.
Ön hogy áll ehhez a kérdéshez? Optimista és pesszimista is vagyok. Optimista azért, mert a járványügy és az emberek már tudják, hogy mivel állunk szemben, tehát van egy felkészültség és figyelem. Jó eséllyel az már nem történhet meg, ami megtörtént Nyugat-Európában, azaz, hogy akkor kezdtek el lépni, amikor már tényleg aktívan terjedt a vírus. Ugyanakkor pesszimista is vagyok, mivel az emberek fegyelme enyhült, ahogy a hitük is, hogy egyáltalán tényleg létezik ez a vírus. Az, hogy ebből a sok kis gócpontból mennyire tud majd felerősödni, az elsősorban önön, rajtam és az olvasón fog múlni. Nekem is szokták mondani, hogy miért riogatok, de ez nem riogatás, hanem tények. Erről beszélni kell. Orbán Viktor pénteken azt mondta, hogy ha jól felkészülnek az egészségügyi szakemberek, nem lesz második hullám Magyarországon. Már nem az van, mint korábban, hogy nem tudjuk, honnan jön, mennyire terheli le az egészségügyet. Európában és a világ nagy részén is van egy monitoring rendszer, így látjuk a folyamatokat. A járványügynek figyelni kell arra, hogy elkapja az esetleges láncolatokat, és hogy felkutassa, izolálja a kontaktokat. Az embereknek pedig arra kell figyelni, hogy betartsák a szabályokat. Összességében az, hogy mi vár ránk, az sok mindenen múlik. Zsigmond Viktória
FOTÓ: SZILÁGYI LENKE
2020. JÚLIUS 6. • HÉTFŐ • 6 •
Mandela – Hitler: 1 : 1 Az év embere pedig én vagyok. Nem a villanyszerelő. Én, a reálisan létező tábornok: Zsaruzelski degeneralisszimusz. Petri György: EMLÉ/KOSZLOP 1982. január 5. Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság első fekete elnöke, az apartheid ellenes küzdelem Béke Nobel-díjas harcosa 2013. december 5-én halt meg. Élete kilencvenöt évéből huszonhetet börtönben töltött. A BBC munkatársai ös�szeszámolták, egy héttel az elhunyta után világszerte mintegy kétszáz utca, tér, park, stadion, egyetem viselte a nevét: Európában 98, Afrikában 85, Észak-Amerikában 22. Ugocsa azonban most sem koronázott. A XI. kerület képviselő-testülete leszavazta, hogy Újbuda egyik, jelenleg nevesincs zöldterületét Mandeláról nevezzék el. Pedig az ötlet eredetileg Tarlós Istvántól származott, ő javasolta még 2018 júniusában Hoffmann Tamásnak, a kerület akkori polgármesterének, hogy a XI-ikben egy terület viselje Mandela nevét; Karácsony Gergely ezt a hamvába holt javaslatot elevenítette fel idén, március elején. A kerület képviselő-testületének június 25-i ülésén azonban egy virtigli demokrata lépett közbe, Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője Mandelát fehérellenes rasszistának, terroristának nevezte; ilyen kifejezések Mandelával kapcsolatban legfeljebb egy neonáci gyűlésen hangozhatnak el. A javaslat pedig, hogy a névadásról kérdezzék meg a környék lakosságát, nyilvánvalóan kivihetetlen. A Fidesz-KDNP, amelynek jelenleg a Mi Hazánk az egyetlen megbízható szövetségese, nem mert, de a lelke mélyén nem is akart Novák Előd ellen szavazni. Végül tízen Mandela mellett, nyolcan ellene foglaltak állást, hárman pedig tartózkodtak. A budapesti utcanevekről a fővárosi közgyűlés dönt, de nem teheti meg a kerület egyetértése nélkül. Így egyelőre nem lesz Mandela park Budapesten. Pedig Mandelához nekünk, Magyarország, Kelet-Közép-Európa polgárainak nagyon is van közünk. Mandela a megtestesítője volt annak,
amit az afrikai politikus európai sors- és eszmetársa, Václav Havel „a hatalom nélküliek hatalmának” nevezett. Mi is megtapasztalhattuk azt, hogy egy esélytelennek vélt ellenzék lépésről lépésre meghatározó szereplője lehetett a hadsereggel, rendőrséggel, titkosszolgálattal rendelkező diktatúra legyőzésének, és ebben a küzdelemben az 1990-et megelőző és követő években Orbán Viktor és a pártja is részt vett. A rendszerváltás Dél-Afrikában, akárcsak mifelénk, fegyveres harc nélkül ment végbe. És Mandelának sikerült, ami nekünk nem. Az Igazság és Megbékélés bizottságok hivatalos eljárásban tárták fel a diktatúra nevében és védelmében elkövetett bűncselekményeket, de tetteik megvallása révén a bűnösök elkerülhették a bírósági eljárást és a megtorlást. „Ügy” mégsem ebből a nevetséges és szégyenteljes határozatból lett, hanem László Imre polgármester ostoba, védhetetlen megjegyzéséből. Nem szívesen használok éles szavakat. Megnézve a képviselő-testület vitájáról készült nyilvános videófelvételt, az a benyomásom támadt, hogy László Imre higgadtan, okosan vezette a vitát, és valószínűleg képes arra, hogy ilyen módon éljen polgármesteri hatalmával is. Abba a közhely-vitába, hogy minden politikus, minden ember hoz jó és rossz döntéseket, eleve nem kellett volna beszállnia. Főképpen azonban nem kellett volna példaként Hitlerre hivatkoznia. Jörg Haidernek a tartományfőnöki székébe került, hogy dicsérte a harmadik birodalom foglalkoztatáspolitikáját. László Imre pedig Hitler egész 1937 előtti politikáját védelmébe vette, ami totális történelmi tájékozatlanságra vall. Ráadásul az a tény, hogy a Time magazin Hitlert 1938-ban az év emberének nevezte, a legkevésbé sem jelenti érdemeinek az elismerését. Az év embere abból lesz – ezt a Time számos esetben hangoztatta –, aki az adott évben a legnagyobb feltűnést kelti, akivel a sajtó a legtöbbet foglalkozik. Az év embere volt: Sztálin, Khomeini és Hruscsov is, holott a Time szerkesztői vélhetőleg egyiküket sem kedvelték különösebben. Hitler pedig bizonnyal nem a gazdaságpolitikai érdemeiért lett az év embere, hanem az 1938. szeptember 29-én megkötött müncheni egyezmény miatt. A kortársak közül sokan, így az egyik aláíró, Chamberlain brit miniszterelnök is, úgy vélte, hogy a megegyezés megmen-
tette Európa békéjét. Persze Csehország megszállása, Lengyelország megtámadása után ezt az illúziót már nem lehetett fenntartani. László Imre tehát akkor sem járt volna jobban, ha Hitler „érdemeként” a müncheni egyezményt nevezi meg. A legrosszabbat azonban azzal tette magának, hogy bírálóival szemben a saját zsidó származására hivatkozott. Először is, mert kinek mi köze hozzá. Másodszor pedig mert a zsidó származás nem nyújt védettséget a ras�szista, sőt az antiszemita nézetekkel szemben. A huszadik század elején a zsidók, továbbá a nők alacsonyabb rendű voltának legnagyobb hatású hirdetője (a történetesen Magyarországról elszármazott), a zsidó vallásban született Otto Weininger volt; könyvét a későbbi kommunista Gábor Andor fordította magyarra. A Fidesz tapsoncai, mindenekelőtt a külsejében is a szerepéhez rondult Deutsch Tamás, valamint az egykor jobb napokat látott Kósa Lajos meg az ifjabb Lomnici Zoltán hihetetlen fröcsögéssel fordultak László Imre ellen. Deutsch László Imre szavait „vegytiszta neonáci, antiszemita és rasszista alapvetésnek” nevezte. Ez a kifejezés Antall Józsefet idézi: ő nevezte náci alapvetésnek Csurka emlékezetes művét, amelyben a miniszterelnök lemondását követelte. Pedig ha valakinek, a Fidesz nagyjainak volna okuk, hogy elismerőleg szóljanak Hitlerről és a müncheni egyezményről. Hiszen a müncheni egyezmény volt a közvetlen előzménye az 1938. november 2-i első bécsi döntésnek, amelynek alapján Magyarország visszakapta Dél-Szlovákia magyarlakta sávját. És közvetve München volt az alapja annak, hogy Németország engedélyezte Kárpátalja elfoglalását, és a második bécsi döntéssel visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt. Ezzel nagyrészt megvalósultak a Horthy-korszak legfontosabb politikai céljai. Ezt szeretné megismételni Kövér László, amikor a parlamentre kiaggatja a székely zászlót, és nemzeti hőst farag a nyilas hazaáruló Nyírő Józsefből. De Trianon újabb revízióját hiába várják. Azt nem fogja elintézni nekik sem Erdoğan, sem Hszi Csin-ping. László Imre meg maradjon meg nyugis újbudai polgármesternek. A történelmet pedig hagyja a történészekre és az esszéistákra. Kőszeg Ferenc
2020. JÚLIUS 6. • HÉTFŐ • 7 •
FOTÓ: MOHAI BALÁZS – MTI
Ennio Morricone (1928–2020)
Műfaji variációk
Ellovagolt a westernfilmek zenefelelőse Akár egy klasszikus vadnyugati filmben, Ennio Morricone úgy távozott, mint egy igazi westernhős a kisvárosból, ahol már elvégezte a dolgát, és mindenki boldog. Elment, de egy olyan életművet hagyott maga után, ami még több évtizedig meghatározza a filmzenéket és a moziélményt.
1928-ban, Rómában született, és már hatévesen zenét komponált: ismert zeneszámokat szedett szét, majd saját elképzelései szerint újra összeillesztette őket. Édesapja trombitán játszott, tőle tanulta a kottaírást is, a konzervatóriumban pedig, bár trombita szakra járt, mégis zeneszerzőnek készült.
Egyéni módszerek Kezdetben tévés produkciókhoz és színházaknak készített aláfestő zenéket. Filmes pályakezdése nem indult könnyen, pedig az Egy maréknyi dol lárért (1964) füttyös nyitányát valószínűleg azok is fel tudják idézni, akik sosem látták a filmet. Ez volt Morricone első mozis munkája, pedig eredetileg nem őt akarták kiválasztani. Bár képbe került a válogatásnál, a rendező, Sergio Leone, miután belehallgatott a zenéibe, elutasította. Valószínűleg nem épp a legjobb számokat választotta ki, hiszen mikor Morricone megmutatta egy
szerzeményét az Un Pugno di... West című albumról – melyet Peter Tevisszel közösen készítettek – Leonénak már nem volt kérdés, hogy őt fogja választani. Ahogy az egy évvel később bemutatott Pár dollárral többért zenéjét is ő szerezte. Ennél a filmnél egy szokatlan eljárást alkalmaztak Leone kérésére: Morricone még a forgatás előtt elkészítette a zenét, amit rögzítettek, és a jelenetek felvételekor lemezről játszották le. Tehát a képet a muzsikához igazították, és nem fordítva, ahogy általában szokták. A szintén Sergio Leone rendezésében készült 1984-es Volt egyszer egy Amerikát is ezzel a módszerrel forgatták. De nem csak ebben a két esetben tért el Morricone zeneszerzői módszere az átlagtól. A legtöbb komponistával ellentétben ő nem zongorára írta meg a darabokat, hanem már alapból partitúrában gondolkozott. Emellett, zenéinek nagy része már a film első megnézésekor megszületett, és csak a részleteket találta ki később.
A hetvenes, nyolcvanas években alig volt olyan olasz film, amiben ne az ő szerzeményei csendültek volna fel. Ez azzal is járt, hogy számtalan filmes műfajban alkotott. Legismertebbek továbbra is a westernek, melyek közül kiemelkedik A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) és a Volt egyszer egy Vadnyugat (1968), sőt talán ez utóbbi vált a leghíresebb hivatkozási alappá tőle. De dolgozott együtt Pier Paolo Pasolinivel: az Élet-trilóga mindegyik darabjának – Dekameron (1971), Can terbury mesék (1972), Az ezeregyéjszaka virágai (1974) – ő szerezte a zenéjét. Ha már trilógia, érdemes megemlíteni Dario Argento híres giallóit, az Állat-trilógiaként emlegetett filmeket – Kris tálytollú madár (1970), A kilencfarkú macska (1971), 4 légy a szürke bársonyon (1971) –, melyek feszültséggel teli képsorai alatt szintén Morricone dallamait hallhatjuk. Az olasz horror másik mestere, Lucio Fulci egyik leginkább pszichedelikus filmje, az Egy gyík a nő bőrében (1971) zenéjét is neki köszönhetjük. Hasonlóan hátborzongató John Carpenter A dolog (1982) című filmje alatt hallható, már-már minimalista zenéje is. A bűnügyi vonalon haladva meg kell említeni Jean-Paul Belmondo egyik legnépszerűbb filmjét, az 1981-es A Profit, melynek szintén Morricone szerezte a zenéjét.
Lesz még pár új darab Jó érzéke volt a könnyedebb hangvételű filmekhez is, többek közt az Őrült nők ketrece (1978), az Utazás Anitával (1979) és A lator (1980) zenéjét is Morricone szerezte, de itt kell kiemelni, hogy Terence Hill főszereplésével készült, a wes tern műfaját megújító komédia, a Nevem: Senki (1973) aláfestő zenéje is tőle származik. Drámai vonalon is erős volt, A munkásosztály a Paradi csomba megy (1971), az Isteni teremtmény (1975) és Az óceánjáró zongorista legendája (1998) képsorai alatt is az ő dallamai csendülnek fel. A kétezres években Koltai Lajossal is együtt dolgozott, az ő melódiái hallhatók a Kertész Imre regénye alapján készült, 2005-ben bemutatott Sors talanságban. Egyik utolsó, jelentős munkája Tarantino Aljas nyolcas (2015) című westernje volt. Úgy vallotta: „A zeneszerző számára a filmzene egészen sajátos kihívást jelent, mivel ez minden más műfajtól különbözik. A zenei ötleteket itt maga a film, annak története, illetve a történet mélyebb értelme kell, hogy előhívja.” Valamikor a közeljövőben még hallhatunk tőle pár új darabot, hiszen ő szerezte a The Canterville Ghost című animációs film zenéjét, melynek premierdátuma még nincs kitűzve. Svébis Bence
2020. JÚLIUS 6. • HÉTFŐ • 8 •
AMIT JÓ, HA TUD A MAI NAPRÓL
1941-ben, 79 évvel ezelőtt vezették be a jobboldali közlekedést Magyarországon. Budapest és környéke csak november 9-én tért át erre.
1988-ban, 32 évvel ezelőtt robbant fel az Északi-tengeren a Piper Alpha olajfúró torony. Összesen 167 ember halt meg.
2008-ban, 12 évvel ezelőtt Mányoki Attila zalaegerszegi hosszútávúszó 25 óra 32 perc alatt hosszában átúszta a Balatont.
Ma még nagyon szép nyári időnk lesz, holnap hajnalban viszont érkezik a hidegfront. Erős szélre, és néhol esőre is készülni kell.
Ma este hét órakor kezdődik a TRIP Webszínház Karanténdráma-verseny díjátadó ünnepsége, amit online is lehet majd nézni.
FORRÁS: BREWBOOKS - FLICKR
07.06.
Rózsaszín havat találtak az Alpokban A tudósok azt már megfejtették, hogy az elszíneződést algák okozták, arra azonban még keresik a választ, hogy pontosan hogyan ker ü l hetet t a z a lga a z A lpokba. A The Guardiannek nyilatkozó tudós szerint korábban már Grönlandon is találkoztak hasonló jelenséggel, most ugyanarról az algáról lehet szó. Az alga nem veszélyes, sőt természetes jelenségről van szó, a faj a tavaszi és nyári időszakban a középső szélességi körökön
él, de a pólusokon is megtalálható. Az viszont már problémát jelent, hogy az alga miatt gyorsabban olvad a hó, aminek egyszerű a magyarázata: az elszíneződés után nem veri vissza olyan mértékben a nap melegét a hólepel, így a rózsaszín hó olvadásnak indulhat. A szakértők így az alga megjelenésének okai mellett arra is kíváncsiak, hogy a jelenség az embereken felül mennyire befolyásolja a klímaváltozást.
FOTÓ: DAVID CHANG - MTI EPA
Sötét hangulatú filmmel sokkol David Lynch
Szülinapos panda Jüan Cej, azaz Pici Labda most ünnepelte 7. születésnapját. Ő az első Tajvanon született óriáspanda, szüleit Kínából kapta az állatkert. A nagy nap alkalmából a gondozók egy hatalmas gyümölcstortával lepték meg a népszerű jószágot.
Az Oscar-díjas rendező már többször meglepte a rajongóit azzal, hogy különböző videókat osztott meg a YouTube-csatornáján a karantén alatt. Ezek között volt napi időjárás-jelentés, barkácsolási és szerelési tippek, és kérdezz-felelek videót is készített, amelyben a rajongói kíváncsiságát elégítette ki. Most viszont megosztotta a The 3 Rs című 1 perces filmjét is, amely még a 2011-es Bécsi Filmfesztiválra készült, akkor beha-
rangozónak szánta. A sötét hangulatú alkotás Lynch több rajongójának idegeit is felborzolta, ugyanis a zajos, légyzümmögésre emlékeztető hangeffekt mellett furcsa képek is feltűnnek. A baltás ember után egy gumikacsa is
FOTÓ: MÓNUS MÁRTON - MTI
2020
5
DOLOG,
látható, aminek fejét nemes egyszerűséggel levágják egy ollóval. Nem ez az egyetlen korábbi alkotása, amit most közszemlére tett, a csatornájára felkerült a 2015-ös Fire (Pozar) rövidfilmje is.
Kiadja a Global Post Hun Kft. Felelős kiadó: Szabó Dániel ügyvezető igazgató Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 45. Főszerkesztő: Trencséni Dávid Főszerkesztő-helyettes: Makai József Képszerkesztő: Pozsonyi Roland Szerkesztők és újságírók: Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Pion István, Svébis Bence, Tálos Lőrinc, Vámosi Ágoston, Zelki Benjámin, Zsigmond Viktória Tervezőszerkesztő: Csaba Krisztina, Zimmermann Zsolt Olvasószerkesztő, korrektor: Spirk Ildikó Irodavezető: Kassai Zsigmond E-mail: info@pestihirlap.hu Laptulajdonos: Milkovics Pál | milkovics@pestihirlap.hu