META
100 KÖNYV A JÖVŐRŐL
Ha békét akarsz, készülj a háborúra BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY
A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA
Michael Walsh elismert komolyzeneegyszóval esélyei között. Másrészt az kritikus, évtizedek óta ingázik Írország a tény, hogy a gyengébb fél a masszív és Connecticut varázslatos tájai között. túlerővel szemben is a harcot választotA jó ízlés (s vele a józan ész) elleni ta, nem csupán befolyásolta, de mindig posztmodern kultúrharc egy pontján meg is változtatta a történelmet. Az egy nem tudta magában tartani politikai hónapon át zajló szigetvári csatában álláspontját, s előbb a National Review például az ottománok győztek, de a konzervatív lap rendszeres szerzője rettenthetetlen magyar és horvát katolett, később magazint alapított Andrew nák ellen akkora árat kellett fizetniük Breitbart jobboldali újságíróikonnal. (veszteségeik húszezer főre rúgtak), Legújabb munkájával végképp távol hogy ennek eredményeként tettek le került eredeti szakmájától – ám egy Bécs meghódításáról. koreai háborúban edzett veterán fiaként Walsh legfontosabb megállapítása, gyökereihez talán most jutott igazán hogy a hősies magatartás mögötti eltöközel. A Last Stands (végső hadállások) kéltség sosem alapult absztrakt értékarra keresi a választ, mi vette rá a katoválasztáson – például egy politikai rendnákat a történelem legvéresebb ütközeszer felsőbbrendűségébe vetett hiten. teiben, hogy esélytelenül is a végsőkig Mozgatórugója a katonák feleségük, küzdjenek a hazájukért. Hogy mi a fér gyermekeik, városuk és földtulajdonuk fiasság zsinórmértéke, s milyen veszéiránti szeretete volt. Mindenekelőtt lyeket rejt a „mérgező maszkulinitás” a nők védelmezése és a gyermekek „A győzelem nem túlélésének biztosítása – azaz a férfiak divatos bélyege. Az írás – amit Steve Bannon terápiás műnek nevezett – a technológián, hanem természetes ösztöne. „Ez egy férfiashiánypótló üzenetéről sokat elárul, sághoz írt testamentum.” a testtartáson múlik” hogy megjelenésének napján minden De akadnak-e még, akik úgy gondolkodnak, mint a szigetvári vitézek? Szerpéldányát elkapkodták az Amazonon. Szerzőnk tizenhét ismert vagy éppen zőnk szerint igen, ám ezúttal más típusú kevéssé kutatott háborús esemény történetén keresztül mutat- ostrom alatt állnak. „Az antihős korában élünk, ahol a bátorja be a hősiesség évezredeken átívelő kultuszát és karakterét. ságot, a fizikai erőt, a zsigeri késztetést és az erkölcsi tartást Az i. e. 480-ban zajló thermopülai csatát mindenki, Alamo feministák és szójafiúk taszítják feledésbe.” Ez különösképp 1836-os ostromát pedig legalábbis az amerikaiak ismerik. bajos, amikor Európa újfent vérengző ellenféllel néz farkasA rómaiak és a germán törzsek közötti teutoburgi ütközet szemet. „Ahogy a keresztény Nyugat a totális szekularizáció sztorija már ínyencségnek számít, s kiváltképp kellemes szakaszába lép, úgy legalább pogány életösztöneihez vissza meglepetés, hogy a kötet kiemelten – a Szigeti veszedelemből kellene térnie az iszlamizmussal folytatott küzdelemben.” Hiszen a háború – ahogy azt Immanuel Kant már 1795-ben hosszan idézve – foglalkozik az 1566-os szigetvári csatával. „Tudok én küzdeni remény nélkül is” – írta Deák Ferenc, megállapította – nem tüntethető el a történelemből, az emberi s e gondolatot Orbán Viktor miniszterelnök is idézte 2018-as természetet nem lehet megerőszakolni. A győzelem nem a strasbourgi beszédekor. A mostani kötetünkben vizsgált ese- technológián, hanem a testtartáson múlik. tek idő- és térbeli távolságuk dacára két dologban megegyeznek. Egyrészt mindnél jelentékeny aszimmetriát találunk Michael Walsh: Last Stands. Why Men Fight When All is Lost. a szemben álló seregek mérete, fejlettsége, fegyverzete, St. Martin’s, 2020 56
FOTÓ: BRAIN BAR
Mi köti össze a thermopülai csatát Szigetvár ostromával? Férfiak, akik remény nélkül is tudtak és akartak küzdeni. Mi motiválta őket? A nők és a gyermekek védelmezése – lesajnált ösztönök, amiken Michael Walsh szerint a Nyugat jövője múlik.
