Mandiner_2021_04_15_15szam

III. évfolyam | 15. szám | 2021. 04. 15–21.

550 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 2,99 EUR | 11 RON | 279 DIN

KÁSLER MIKLÓS

, T Á G A M E J L L E Y G É SZ Y G Ü G É S Z S AKI AZ EGÉ TAGADJA! T Á S Á L L Á T HELY —

Lesz-e negyedik hullám?

Hányasra értékeli a járványkezelést?

Miért nem engedik be a médiát a kórházakba?

—

21015

www.mandiner.hu 9 772676 929008

21015

Kedvezőbb lett a digitális előfizetés!

1 hónap

990 Ft

3 hónap

t F 0 9 9 2

6 hónap

4990 Ft

12 hónap

t F 0 9 9 8

es t e z fi o l e / u mandiner.h www.facebook.com/mandiner.hu | www.instagram.com/mandiner.hu Azon előfizetők, akik 2021. április 16-tól fizetnek elő a Mandiner hetilap digitális változatára, a következő árakon tehetik meg: az 1 hónapos előfizetés 990 Ft, a 3 hónapos 2990 Ft, a 6 hónapos 4990 Ft, a 12 hónapos előfizetés pedig 8990 Ft. Felhívjuk a figyelmet, hogy az akció kizárólag a Mandiner digitális hetilapra szóló előfizetésre vonatkozik, és 2021. április 16. napjától visszavonásig érvényes. A megrendelésért látogasson el a mandiner.hu/elofizetes oldalra, vagy hívja a +36-1-99-99-850-es telefonszámot! E-mail: kapcsolat@mandiner.hu. Az ászf-et és az adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.mandiner.hu oldalon.

ELSŐ KARAKTER

Gesztusok SZALAI ZOLTÁN

Két évvel ezelőtt, április 15-én égett önjelölt békemarsallok diktálják. ki a párizsi Notre-Dame-székesegyA közösségi médián keresztül ház, az európai keresztény kultúra tudtuk csak hálánkat, együttérzéegyik szimbolikus épülete. Bár nem sünket és bátorításunkat kifejezni vált teljesen a lángok martalékává, azok iránt, akik a frontvonalban újjáépítése a legoptimistább becsléküzdenek a járvány ellen, küzdenek sek szerint is legalább másfél-két azért, hogy minél kisebb veszteséévtizedig eltart, addig állványzagekkel éljük túl ezt az időszakot. tok és toronydaruk veszik körbe Kezdetben brit mintára minden a Szajna-parti gótikus templomot. este nyolc órakor az ablakba állva A nyomozás szerint emberi mutapsolta meg az egészségügyi dolgolasztás okozta a tüzet, tehát nem zókat az ismeretlentől megrettent gyújtogatásról, a kereszténység tömeg. E szentimentálisnak tűnő, elleni provokációról volt szó – bár kedves gesztust azóta már elsodorta a mindennapok bizonytalansága fea 21. század európai polgárait valószínűleg egyik magyarázat sem letti aggodalom. Az orvosok, ápolók, rázta volna meg jobban, mint a mátanárok, eladók, közlekedési dolgosik: mindegyik tökéletesen rásimult zók pedig továbbra sem lehetnek volna a korszellemre, amelyben fásultak: hashtagek, jelvények és nemcsak a gondatlanság, hanem taps nélkül is újra és újra oda kell a fenyegetettség állandó érzése is tenniük magukat immáron tizenhárom hónapja. A hátországból ma alapélménnyé vált.

A lángba boruló Notre-Dame már ritkán jön biztatás, inkább csak „Ma nemcsak képei bejárták a világot, a felmérnegatív gesztusok – az utcán orr a kultúránkat és alá tolt maszk, a virtuális térben hetetlen veszteség láttán az embeaz életformánkat vírustagadó kommentek képében. rek a Facebookon hashtaggel vagy kell védenünk, profilképükre aggatott jelvénnyel A jelen új hívószava nem is lehanem azt fejezték ki dühüket, egyben igyekezhetne más, mint az a nemzetközi tek csökkenteni tehetetlenségüket.

Facebook-jelvény, amely azt hirdeti: a közösséget is, A Charlie Hebdo-merénylet után be vagyok oltva covid-19 ellen. Ez is amelyben élünk” persze már megszokhattuk a szoegyszerű gesztus, mégis fontos üzelidaritás kifejezésének e környezetnetet hordoz: nem szurkolói címer barát és erőfeszítés-mentes módját, vagy egy hollywoodi blockbustert mára általánossá vált az effajta véleménynyilvánítás, promotáló hirdetés, hanem annak a kifejezése, hogy a a szimatszatyorra kitűzött punkjelvények világát idéző viselője felelősen gondolkodik, és másokat is erre biztat. plecsnik használata a virtuális térben. Bármennyire A Notre-Dame leégésének időszakában még kulturális könnyű volt is két kattintással kinyilvánítani, hogy gyászunkat kommunikáltuk a közösségi médián kereszosztozunk az európai kultúra e közös tragédiájában, tül, ma pedig azt, hogy mindent megteszünk magunk kiállunk a székesegyházon keresztül megragadható és mások egészségéért, hogy minél előbb véget érjen értékek mellett, a gesztus túlmutatott magán. korunk egyik leghosszabban elhúzódó válsága. Sokat változtunk két év alatt, és ma nemcsak a kultúránkat és Az eltelt két évben sem voltunk híján a gesztusoknak. A pandémia miatt nemcsak a közélet, hanem a az életformánkat kell védenünk, hanem azt a közösséget mindennapjaink is áttevődtek a virtualitásba, egy konstis, amelyben élünk, dolgozunk, lélegzünk. Egyelőre ruált térbe, a digitális vadnyugatba, ahol a szabályokat maszkban. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

3

TARTALOM

|24| KÜLFÖLD

6 | Fókusz

32 | Évtizednyi terror és tragédia Szíriában

KÖZÉLET

Az arab tavasz kudarctörténete: tíz évig tartó ádáz harc után az ország darabokra szakadt, újraegyesítésére egyelőre nincs reális forgatókönyv.

8 | Szégyellje magát, aki az egészségügy helytállását tagadja!

Interjú Kásler Miklóssal

38 | Az Iszlám Állam bukása – és tovább élése

16 | Bethlen István, a nagy konszolidátor

A dzsihádista terrorszervezet területi metamorfózisát fel lehetett számolni, áttéteit viszont nem lehet legyőzni.

GALI MÁTÉ

18 | Járványügyi kockázatok, politikai mellékhatások

39 | A stratégiai nárcizmus csapdája

Akadályozta-e az ellenzék a védekezést? Ki a baloldal valódi vezetője? Jó irány-e a Fidesz kilépése a néppártból? Vitainterjú Lánczi Tamással és Závecz Tiborral

UGRÓSDY MÁRTON

40 | A fal adja a másikat Százezrek dörömbölnek év eleje óta az Egyesült Államok déli kapuin, és a helyzet hónapról hónapra durvul.

24 | Akiknek van sütnivalójuk Az elhúzódó covidjárvány sem tudta meghiúsítani, hogy alapításának tizedik évfordulóját ünnepelhesse a Kemenes Cukrász Manufaktúra Kft.

29 | Új európai reneszánszra várva HAJDÚ ANDRÁS

30 | Covidkoalíció SZÁNTHÓ MIKLÓS

4

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az ellátórendszer állapotáról, az oltási programot érő ellenzéki vádakról és arról, hogy hányasra értékeli a járványkezelést 8. oldal

PRECEDENS 44 | Közös lista a káoszért Jogállamot tilos jogállam ellenében építeni, a baloldali kampánystratégiát alakító gondolkodók mégis ezt szorgalmazzák.

TARTALOM

|32| 47 | Jerusalema DELI GERGELY

MAKRONÓM 48 | Nincs három egy nélkül A demográfiai mutatók javulásában fontos szerepet játszanak a kormányzat családtámogatási lépései. A teljes fordulathoz azonban szemléletváltásra van szükség.

META FEMINENS

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD, HOLOZSNYAI NORBERT, REUTERS / REUTERSTV, KAISER ÁKOS

52 | Aki az Észak vad tájait örökíti meg TUDOMÁNY

54 | A technika élvonalában járt egykor Székelyföld

Impresszum

|58| 100 KÖNYV A JÖVŐRŐL

ARCÉL

56 | Ha békét akarsz, készülj a háborúra

64 | A minőségről

JEGYZET

57 | Borbélyok dicsérete URI DÉNES MIHÁLY

ÉLET 58 | Szerencsés, aki nem akar megfelelni senkinek Barta Ágnes, a Nemzeti Színház fiatal művésze Erdélyről, szabadságról, időszakos kiégésről és a Vidnyánszky-féle színházi világról

Százhúsz éve született Németh László Kossuth-díjas író.

TÁRCA

65 | Rezignáltan SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Kapott idő SKRABSKI FRUZSINA

63 | Igaz történet hamis festményekről A vászon mögött című kanadai dokumentumfilm korunk egyik legnagyobb festményhamisítási botrányát mutatja be.

Címlapfotó: Földházi Árpád

Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztők: Leimeiszter Barnabás, Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely Rovatvezetők: Kereki Gergő (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld és Meta), Joób Kristóf (Precedens), Oláh Dániel (Makronóm), Muray Gábor (Élet) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina | Vezető fotós: Földházi Árpád | Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid, Muray Gábor | Munkatársak: Ádám Rebeka Nóra, Constantinovits Milán, Greczula Levente László, Joó István, Kacsoh Dániel, Klementisz Réka, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Pálfy Dániel Ábel, Pap Lázár, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely | Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László | Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós | ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő, Rajcsányi Gellért | főszerkesztő-helyettes: Constantinovits Milán, Kacsoh Dániel | Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

5

fókusz Életének századik évében, április 9-én elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynő férje.

A királyi család tagját február közepén vitték a windsori rezidenciáról kórházba, a hivatalos tájékoztatás szerint egy fertőzés és egy már régóta fennálló szívprobléma miatt. A halálhír bejelentésével nemzeti gyász kezdődött az Egyesült Királyságban. Az edinburgh-i herceg és az uralkodó tavaly novemberben ünnepelte 73. házassági évfordulóját, ami példa nélkülinek számít a monarchia történetében. 2017-ben ugyan visszavonult minden közszerepléstől, Fülöpnek korábban számos emlékezetes megnyilvánulása volt. Az egyik tréfálkozása Magyarországon hangzott el 1993-ban, amikor egy brit turistának azt mondta: „Maga még nem lehet itt túl régen, hiszen nincs is sörhasa.”

FOTÓ: GETTYIMAGES / CENTRAL PRESS

KÖZÉLET

KÁSLER MIKLÓS

Budapesten született 1950-ben. 1974-ben szerzett orvosi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Későbbi szakvizsgáit a sebészet, a szájsebészet, a plasztikai és rekonstrukciós sebészet, valamint az onkológia területén szerezte. 1998-tól a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, 2002 és 2004 között, valamint 2014-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 2007-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem, 2005-től pedig a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1992-től 2018-ig az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa. 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A Magyar Tudományos Akadémia doktora; több mint négyszáz orvosi, történelmi, társadalomtudományi és vallástörténeti témájú könyv és tanulmány szerzője, társszerzője, szerkesztője. Számos szakmai és állami kitüntetés mellett 2015-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2018-ban a Széchenyi-díjat. Nős, egy gyermeke és két unokája van.

KÖZÉLET

Szégyellje magát, aki az egészségügy helytállását tagadja!

KONOPÁS NOÉMI

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

A támadásokkal és vagdalkozásokkal nem foglalkozom – mondja Kásler Miklós.

Mit csinálna másképp egy újabb járvány kitörésekor? Lesz-e negyedik hullám?

Miért nem engedik be a médiát a kórházakba? Az emberi erőforrások minisztere azt is elárulja, hogy visszavágyik-e a gyógyításba.

Ha tíz a tökéletes, akkor tízes skálán hogyan értékeli a magyar járványkezelés egy évét?

Tíz plusz egyre értékelném az első hullám intézkedéseit, hiszen Magyarország rendkívül gyorsan reagált. Tavaly januárban jöttek a hírek arról, hogy elindulhatott a járvány Ázsiában, emellett a koronavírus megjelent Észak-Olasz­ országban, valamint Európa több más helyén szórványosan.

Nem ismertük a vírus felépítését, térbeli konfigurációját, fertőzési képességét, azt sem tudtuk, milyen korcsoportokat támad elsősorban, milyen súlyos lesz a betegség lefolyása.

Nem volt ellene vakcina, diagnosztika és célzott terápia sem.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március elején jelentette be a pandémiát, de mi már január végén összehívtuk a minisztériumi háttérintézményeket, hogy átgondoljuk, mit kell tennünk, ha nálunk is elindulna a járvány. A miniszterelnök is megérezte a helyzet komolyságát, és messze megelőzve Európát január 31-én létrehozta az operatív törzset. Elkezdtünk azzal foglalkozni, hogy mi használható diagnosztikára, és milyen lehetőségeink vannak a betegek kezelésére. Közben próbáltuk megismerni a vírusfertőzést.

Mindenekelőtt pedig meg kellett akadályoznunk a vírus bekerülését az országba, ehhez határintézkedésre volt szükség.

Az első hullámban mutatott teljesítményt tíz plusz egyre értékeli, hogy látja a kormány intézkedéseit a második és harmadik idején?

Szeptemberben úgy indult el a második hullám, hogy az első hullám a nyáron lényegében megszűnt. A kormány november 11-én hozott szigorító intézkedéseket. Ezek megfeleltek az akkori járványügyi helyzetnek, hiszen a számok határozottan megindultak felfelé. A csúcsot december első hetében értük el, azt követően lassú, majd egyre határozottabb csökkenést figyelhettünk meg. Január végére jelentősen mérséklődött a fertőzöttek száma és a halálozás is. Decemberben kaptuk a híreket, hogy megjelent a brit mutáns, amely gyorsan terjedt: a 42. héten a nagy-britanniai fertőzések mindössze 0,7 százalékát okozta, négy héttel később már az 50, január­ ban pedig több mint a 90 százalékáért volt felelős. Február­ ban e variáns miatt nálunk is ismét növekedni kezdett a fertőzöttek száma.

Aztán a határzár ellenére megjelent a vírus Magyar­ országon.

Igen, de a meghozott intézkedések mindig két-három héttel megelőzték a többi európai országbelieket. Az első hullám végén a helyzet nálunk összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint bárhol máshol. A nyár elején egy számjegyű volt a halá-

Ha már február elején látták a külföldi – nagy-britanniai, írországi, portugáliai, csehországi, szlovákiai – példákból a brit mutáns gyors terjedését, miért telt egy hónapba, míg bezárták az iskolákat és az üzleteket?

Akkor még senki nem tudta, hogy az új vírusvariáns leg­alább nyolcvan százalékkal gyorsabban terjed, mint az eredeti.

www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

lozás – ha egyáltalán volt napi halálozás –, és két számjegyű a fertőzöttszám. Majd jött a nyár, megindult a forgalom, és a magyarok is tízezrével mentek Horvátországba, Olasz­ országba, a külföldiek pedig hozzánk jöttek.

9

KÖZÉLET Ahogy arról sem volt fogalmunk, hogy nemcsak jóval gyorsabb, hanem öt nappal tovább is fertőz. A március 8-ai szigorítások is alapvetően az akkori járványügyi helyzetnek feleltek meg.

Sokan azzal kritizálták a kormányt, hogy késlekedett.

Kritizálni mindent lehet, és kritizálnak is. Határozottan két szempontot mérlegelt a kabinet: az egyik a gazdasági, a másik az egészségügyi. Figyelembe kellett venni, hogy ne lehetetlenüljön el a gazdaság, a családok ne éljék fel a tartalékaikat. A válaszadók hetven százalékának volt az óhaja a nemzeti konzultáción, hogy a kormány minden körülmények között tartsa fenn a gazdaság működőképességét. Emellett nyilvánvalóan a járványügyi szempontokat is figyelembe vettük. Ennek hiányában elszabadult volna a vírus, korlátozások nélkül négy-öt héten belül megduplázódott volna a halálesetek száma.

„Az, hogy maguknak sorra beadatják az oltást, másokat pedig elbizonytalanítanak, rendkívüli felelőtlenség”

Több életet lehetett volna megmenteni, ha másfél héttel előbb döntenek a zárás mellett.

Ez a „mi lett volna, ha” kategóriája. A világ minden országában gyorsan változik a helyzet. A végső mérleget akkor lehet megvonni, amikor véget ér a világjárvány.

Múlt héten a kormány már az enyhítést jelentette be, ám másnap megdőlt a halálozási szám: 311 honfitársunkat vesz­ tettük el huszonnégy óra leforgása alatt. 12 000-en voltak kórházban, 1400-an lélegeztetőgépen. Ön a döntés előtti héten azt mondta, legkorábban május végén lehet nyitni.

Nem tartja korainak a lépést?

Ne keverjük össze a nyitást az enyhítéssel! Hárommillióan megkapták az oltást, és csaknem félmillióan átestek a fertőzésen. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon pillanatnyilag körülbelül három és fél millióan kilencvenszázalékos vagy még nagyobb mértékben védettek. Semmilyen járványügyi kockázata nincs annak, ha a garantáltan védettek kimennek a szabad levegőre, sétálnak, futnak. Az iskolák esetében is árnyalt lesz a könnyítés azt követően, hogy azok a pedagógusok, akik jelentkeztek, megkapták a védőoltást. Természetesen az ő esetükben is időre van szükség a védettség kialakulásához.

A koronavírus magyarországi áldozatainak száma lassan eléri Hajdúszoboszló lakosságszámát. Az ellenzéki lapok naponta közlik, hogy kimagasló a magyar halálozás, vezetjük a világ halálozási statisztikáit.

Legalább négyféle módszerrel számolják a koronavírusban elhunytak számát. Hazánkban – függetlenül attól, hogy milyen kísérőbetegségei voltak az elhunytnak – gyakorlatilag minden 10

Védőfelszerelést viselő orvosok a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán április elején

coviddal diagnosztizáltat koronavírus-elhunytként tartanak számon. Sarkított példa, de azt is, aki motorbalesetben halt meg covidosként. A másik véglet Szlovákia és Portugália, ahol csak azt az elhunytat tartják nyilván koronavírusban életét vesztő személyként, akinek az égvilágon más baja nem volt. Tehát a magas vérnyomásban szenvedő, majd életét vesztő covidos nem kerül be a koronavírus miatt elhunytak statisztikájába. A négyféle statisztika négyféle eredményt ad. Az almát hasonlítják össze a körtével, a szilvával meg a barackkal.

A Központi Statisztikai Hivatalnak várhatóan idén tavasszal lesz pontos adata a WHO egységes módszertanának meg­ felelően, így már össze lehet hasonlítani az egyes országok halálozási adatait. Mire számít?

KÖZÉLET

FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN

„Hol a hippokratészi eskü?

Hol a szaktudás?

Hol az emberség?”

A KSH adatai, amelyeket néhány hete hoztak nyilvánosságra, egybeesnek azzal, amit mi számoltunk. 2020-ban minden hónapban alacsonyabb volt a halálozás, mint az előző öt év átlaga. Európában nem így volt. A magyarországi halálozás novemberben indult el felfelé, és érte el azt a szintet, amelyet az európai országok átlagosan már hét hónappal azelőtt. Vagyis Magyarországon a második hullám a nulláról indult, a többi országban viszont 6-7 százalékról. Ennek a különbségnek az www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

az oka, hogy másutt nem tudták megfogni az első hullámot úgy, mint mi. Megjegyzem, Magyarországon a magas halálozás egyik oka, hogy sokan szenvednek olyan betegségekben, amelyek a koronavírus-halálozás szempontjából rendkívül magas kockázattal bírnak. Bizonyos életkor felett ilyen a magas vérnyomás vagy például a cukorbetegség. Nézzük meg, mennyien vagyunk elhízva mi, magyarok – és az elhízás gyakran együtt jár diabétesszel. S akkor még nem beszéltünk arról, ha valakinek kettő vagy három kísérőbetegsége is van.

Milyen állapotban van az ellátórendszer, hogy állunk a kórházakban?

Jól. Úgy néz ki, hogy a kórházak terhelése április közepe környékén eléri a maximális szintet, ezt követően csökkenni kezd. Durván 11 000 infektológiai és 1800 intenzív ágyra van 11

KÖZÉLET

Az egészségügyi dolgozók elfáradtak, kerek egy éve állnak helyt, az intézmények a fáradt, ám lelkes és elkötelezett emberekkel mégis meg tudják oldani a cseréket.

Találkoztam minden megyei kórház és a budapesti centrumkórház vezetőjével, és valamennyiük egyértelművé tette, hogy teljesíteni tudják a várhatóan hátralévő időt.

Az egészségügy nem rendül meg. Tény, hogy különbözik a megterhelés az egyes kórházakban.

A Magyar Orvosi Kamara egy Pintér Vannak olyan intézmények, ahol „Ismerek olyan meglett Sándor belügyminiszternek címzett az adottságok miatt a meglévő hét levelében azt állította, hogy több intenzív osztályt nem tudták ös�korú magyar orvosokat, kórházban a lélegeztetőgépen lé­ Az ilyen egymástól távol akik professzori címekkel szevonni. vők 95 százaléka belehal a korona­ eső, kevés beteget ellátó részlegek önként mentek át vírus szövődményeibe. Ismeretes ágyaira ugyanannyi orvos és ápoolyan beszámoló is, amely szerint ló kell, mint egy lényegesen több a covidkórházakba” egy intenzív osztályon az utóbbi beteget egy helyen kezelő intenzív hónapban nem került le élő ember osztályra. Van olyan kórház, ahol egy, máshol négy-hat páciensre jut lélegeztetőgépről.

Sokakat veszítünk el, de közel sem az érintettek 95 százalé- egy orvos. Tehát a tekintetben vannak különbségek, hogy kát. Nagyok a kórházak közti különbségek, egyrészt mivel ki mennyire van leterhelve, de aki azt mondja, hogy nem nem mindig ugyanolyan súlyosságú betegeket tesznek lehet ellátni a betegeket, nem mond igazat. Negyven évet lélegeztetőgépre, másrészt továbbra sem ismerjük teljesen töltöttem el a sebészetben, ismerem ezt a világot. Ránéa betegség természetét. zésre tudom, hogy ki az, aki ha emberfeletti munkával is, de meggyógyítja a beteget. Összességében a magyar Nincs elég orvos, ápoló – ez is gyakran elhangzó kritika a egészségügy kiválóan helytáll. Aki ennek az ellenkezőjét járványhelyzet súlyossága kapcsán. Bírni fogja a rendszer? állítja, az szégyellje magát.

12

FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN

szükség, rá egy hétre 11 000 helyett 10 400-ra. Jelenleg a finanszírozott ágyak 40 százalékánál rendeltem el, hogy készítsék elő fertőzött betegek fogadására, és a 7 százalékát intenzív kezelésre. Most a fertőző betegek ellátására szolgáló ágyak 59 százaléka, az intenzívre előkészíteni rendelt ágyak 66 százaléka üres. Hol vagyunk akkor attól, hogy ne tudjuk ellátni a betegeket?

KÖZÉLET 20%

2020. évi heti többlethalálozások a megelőző négy év átlagához viszonyítva (2016–2019)

17,5% 15%

Spanyolország Lengyelország Olaszország Csehország Egyesült Királyság Románia

12,5%

Ausztria

10%

Szlovákia Magyarország

7,5% 5% Forrás: KSH, Eurostat

2,5% Finnország Dánia

0% ―2,5% 1. hét

5. hét

10. hét

15. hét

20. hét

25. hét

30. hét

35. hét

40. hét

45. hét

50. hét

Hogyan értékeli az egészségügyi dolgozók és az orvosok munkáját?

Hősiesnek, bármennyire elcsépelt is a szó. Ismerek olyan meglett korú magyar orvosokat, akik professzori címekkel önként mentek át a covidkórházakba. Senki nem kényszerítette őket. A belső motiváció, a lelki kényszer munkált bennük. A magyar orvosok és ápolók döntő többsége azért ment az egészségügybe, mert gyógyítani akar. Akkor nyugodt a lelke, ha úgy érzi, minden körülmények között mindent megtett. Nem csak most, a járvány idején van így, a tizenöt órás tüdőtranszplantációs műtéteket végzők és mások is így állnak hozzá a gyógyításhoz. Ez kihívás és lelkiismereti kérdés.

hogy a 16 és 18 év közöttiek is kaphatnak oltást, s ahogy haladnak a vizsgálatok, várhatóan a többi cég is zöld jelzést adhat. Az oltási korhatár feltehetőleg lejjebb fog csúszni.

Beszéljünk az átoltottságról! Mikor lesz meg a nyájim­ munitás?

Ahhoz, hogy a társadalomnak meglegyen a védettsége, a lakosság 60 százalékát be kell oltani a szakirodalom szerint.

Visszatérve az átoltottságra, a magyar arány nagyjából a kétszerese az uniós átlagnak. Ez a keleti vakcinák nélkül nem ment volna, a beszerzésük azonban heves bírálatokat váltott ki.

Folyamatosan nő a vakcinára jelentkezők száma, az emberek belátják, hogy semmi bajuk nem lett az oltást felvevőknek.

Szakmai indokkal alátámaszthatatlan volt az ellenzék kampánya. Azt, hogy az ellenzéki politikusok nem ismerik ezt a kérdéskört, még elfogadom, hiszen egyetlen orvos sincs az ellenzéki képviselők között. De vannak szaktanácsadóik.

Az, hogy maguknak sorra beadatják az oltást, másokat pedig elbizonytalanítanak, rendkívüli felelőtlenség. Honnan veszik a bátorságot egyes „szakértő” orvosok is, hogy kiálljanak

Ezt hogyan befolyásolják a mutáns vírusok? A brit variáns esetében például egy ember jóval többnek képes átadni a fertőzést.

Akkor valamivel nagyobb átoltottság kell, de erről még nincs tapasztalat. Ahogy arról sincsenek egyelőre eredmények, hogy lehet-e oltani 18 éves kor alatt, ugyanis ezt a korcsoportot nem nézték a klinikai vizsgálatok során, amikor minősítették a vakcinákat. Egyelőre a Pfizer jelentette be, www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

Egyre fiatalabb betegek kerülnek kórházba. A gyerekeknél elképzelhető a súlyosabb kórlefolyás?

Náluk rendkívül ritka a nehéz kórlefolyás, a fatális kimenetelre pedig gyakorlatilag nincs példa. Előbb-utóbb oltani lehet majd a gyerekeket is. Magyarországon tizenháromféle kötelező oltás van számukra, sehol a világon nincs ennyi – elképzelhető, hogy a covid elleni vakcina is bekerül a körbe.

13

KÖZÉLET

és leminősítsenek egyes vakcinákat, amelyeket hivatalos testületek már elfogadtak? Hol a hippokratészi eskü? Hol a szaktudás? Hol az emberség? Ez nem egyeztethető össze az orvosi mentalitással!

Kórházban kezelt és lélegeztetőgépen lévő koronavírusos betegek száma Forrás: koronavirus.gov.hu

13 000 12 000

(2020. március 26-ától 2021. április 10-éig naponta Magyarországon)

11 000 10 000

3. hullám

9 000 8 000

Egyes szakértők piaci helyezkedést sejtetnek a hát­ térben.

Minden előfordulhat.

2. hullám

7 000 6 000

kórházban kezelt

5 000

lélegeztetőgépen

4 000 3 000 2 000

1. hullám

1 000

26.

26.

. 03.

. 02.

2021

2021

26.

01. 2 6.

2021 .

26. . 11.

2020 . 12.

26.

2020

26.

2020 . 10.

.

26.

. 09.

2020

. 08.

07. 2 6

2020

2020 .

26.

06. 2 6.

2020 .

26.

. 05.

2020

. 04.

2020

2020 . 03.

26.

0

14

Megfordult a trend, a háziorvosok tapasztalatai alapján most nem a keleti vakcinákat mondják vissza a betegek, hanem az oxfordi AstraZeneca-féle oltóanyagot. Kell félni tőle?

A WHO és az Európai Gyógyszerügynökség is azt mondja, hogy nincs oki összefüggés az agyi vérrögképződés és a vakcina között.

Lesz negyedik hullám? Ha igen, számíthatunk arra, hogy erősebb lesz, mint a mostani?

Egyelőre nem lehet tudni, de sajnos egyiket sem lehet kizárni.

A spanyolnátha esetében a második hullám enyhébb volt az elsőnél, és nem volt harmadik. Mi már a harmadiknál vagyunk, ráadásul mindegyik agresszívebb volt az előzőnél. Sokan hajlamosak úgy beszélni a saját elképzelésükről, véleményükről, mintha tény lenne. Ez életveszélyes. Annak, aki azt mondja, hogy pontosan meg tudja mondani, lesz-e negyedik hullám, egyetlen szavát sem szabad meghallgatni a továbbiakban.

KÖZÉLET

MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ

Kritikákról sokat beszéltünk, mit tart az elmúlt év sike­ rének?

Az első fázis rendkívüli siker volt. Van az a magyar fiú Amerikában, aki a hálózatok matematikáját dolgozta ki (Barabási Albert-László – a szerk.). A járvány kezdetén beszéltem vele, ott ült mellette az olasz munkatársa, és amikor mondtam a magyar adatokat, alig hitte el. Hihetetlen volt, hogy ezt meg lehet csinálni. Nagy siker a mostani oltási tempó is.

A

CA

L THO ICA H

U

Kérjük, támogassa adója egyházi 1%-ával a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait!

IAE

ECCL

AR

ES

I

EGYÜTT TÖBBET ADHATUNK G

Y

Y

G

H

ÁZ

MA

EG

www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

OO11

N

A tudósok szerint arra kell berendezkednünk, hogy jönnek majd más vírusok. Mit tenne másképp egy újabb járványnál?

Ez megint vélemény, semmi bizonyíték nincs rá. Mindenesetre nem gondolom, hogy az adott pillanatban rendelkezésre álló ismeretek birtokában bármit máshogy kellett volna csinálni. Apróságokat, talán. Lehet azon vitatkozni, hogy egy héttel korábban lehetett volna nyitni, zárni, vagy nem este nyolctól, hanem fél órával később kellett volna elrendelni a

Technikai szám:

TOLIKUS

Mi az oka annak, hogy nem engedélyezik a médiának a kórházi tudósításokat? Ha az emberek látnák, mi zajlik az intenzív osztályokon, és hallanák az egészségügyi dolgo­ zókat, talán még tudatosabbak lennének.

Ahhoz, hogy valaki bemenjen az intenzív osztályra, tudnia kell, mit hogyan kell viselni, hogyan szabad ott mozogni. Nem úgy van, hogy fogom magam, és bemegyek egy covidosztályra. Belehalhat a beteg, ha valaki elköhinti magát – ki viselné akkor a felelősséget? Vagy küldjük be a sajtót egy üres intenzív szobába? Akkor meg azt kérdezik, miért nincs ott beteg.

Az orvosokra vonatkozik a titoktartás, így csak megadott formák között nyilatkozhatnak. A beteg jogai és az orvosi titoktartás abszolút kategória, amelyet minden körülmények között be kell tartani. Rendezett és szakmai­lag korrekt viszonyok között a társadalom tájékoztatása folyamatos.

Nem vágyik vissza a gyógyításba?

Mindig az volt a véleményem, hogy ha az ember valamit befejez, azt ténylegesen hagyja abba, ha pedig elkezd valamit, vigye végig. Az intézet volt az életem, minden odaköt, de az életemnek az a szakasza lezárult. Orvosként az esküm viszont életem végéig, így miniszterként is az emberi élet és egészség védelmére kötelez.

KA

„Rendezett és szakmailag korrekt viszonyok között a társadalom tájékoztatása folyamatos”

Az utóbbi hetekben több intenzív osztályon is járt. Melyik eset hagyott mély nyomot?

Egy fiatalember története, aki 102 napig volt műtüdőn, igazán megérintett. 102 napot altatott állapotban eltölteni elképesztő. Ez a fiatalember az Országos Onkológiai Intézetben tett látogatásunk alkalmával a történteket meghazudtoló módon derűs és jókedvű volt. Láttam a saját kollégáimat, akikkel annak idején még együtt hoztuk létre az intenzív osztályt. Fáradtak voltak, alig tudtak megszólalni, de a szemük ragyogott, mert élt a 102 napig lélegeztetett fiatal.

Ez az orvosi hivatás értelme.

R

Mostanában gyakran hangzik el a bírálóitól, hogy a járvány helyett inkább az őstörténeti, spirituális kérdésekkel van elfoglalva.

A támadásokkal és vagdalkozásokkal nem foglalkozom.

De érdemes feltenni a kérdést, hogy ennek a járványnak van-e spirituális vonzata. Végiggondolta már valaki, hogy miért alakult ki? Összefügg-e az életformánkkal? Kell-e utazgatni indok nélkül repülővel a nagyvilágba oda-vissza?

Kell-e bulizni a világ minden pontján? És ilyen módon kellett?

kijárási tilalmat. Ezek azonban nem eldönthető kérdések.

Amit adott pillanatban adott ismeretek birtokában tettem, az az akkori paraméterek között jó volt. És az azóta eltelt időben sem jutottam olyan további ismeretekhez, amelyek alapján kijelenthetném, hogy valamit biztosan nem csináltam jól.

A

Egy hónapja elhangzott például az is, hogy Magyarországon már négymillióan átestek a fertőzésen, érdekes módon senki nem kérdezte meg, hogy akkor miért kell oltani.

www.katolikus.hu

15

KÖZÉLET

Bethlen István, a nagy konszolidátor GALI MÁTÉ

A RUBICON INTÉZET TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, AZ MCC KUTATÓTANÁRA

1921 tavaszán hazánk az első világháborús összeomlás, az 1918–19-es baloldali forradalmak, valamint az 1920-as trianoni országcsonkítás után romokban hevert. A világháborút megelőző időszakhoz képest területe és lakossága a harmadára csökkent, gyáripari és mezőgazdasági termelése pedig nagyjából a felére zsugorodott. Nemzetgazdaságunk válságos állapota magas inflációs és munkanélküliségi rátát vont maga után, ami meredeken csökkenő életszínvonalat eredményezett. Mindezt csak tetézte, hogy 1921 márciusának végén az utolsó magyar király, a svájci emigrációjából visszatérő IV. Károly megpróbálta visszaszerezni a trónt, ami akut belpolitikai válságot idézett elő. A legitimista miniszterelnök, Teleki Pál a restaurációs kísérlet során tanúsított magatartása miatt elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát, és lemondásra kényszerült.

Az államfő 1921. április 13-án egy másik erdélyi gyökerű grófot, Bethlen Istvánt kérte fel kormányalakításra.

Bethlen kész kabinetlistát nyújtott át Horthynak, amelyet ő el is fogadott, és másnap kinevezte az új kormányt.

Bethlen István innentől egy évtizeden át, 1931 augusztusáig szolgált miniszterelnökként, s ez idő alatt – a Teleki által megkezdett utat folytatva – belés külpolitikai szempontból egyaránt stabilizálta az ország helyzetét. Az utókortól méltán érdemelte ki a „nagy konszolidátor” jelzőt.

Bethlen István a belpolitikai helyzet megszilárdítása érdekében 1922 elején egy tekintélyes parlamenti súllyal bíró tömörülést hozott létre Egységes Párt néven. Ez az 1920-as nemzetgyűlési választás után közösen kormányt alakító Országos Kisgazda- és Földműves Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egy részét foglalta magában, kiegészülve a két formációból kiváló 16

„disszidensek” csoportjával. A párt létrejöttét a hosszú távú kormányzóképesség megteremtése mellett gazdasági szükségletek is motiválták, a hazánkat hitelező külföldi tőkéscsoportok ugyanis rendezett belügyi viszonyok kialakításában voltak érdekeltek. Bethlen művének tartósságát jelezte, hogy az Egységes Párt végül olyan alapot képezett, amelyről a politikai elit, a változó parlamenti erőviszonyokhoz igazodva, lényegében véve az 1944 márciusában bekövetkezett német megszállásig képes volt Magyarország irányítására.

Az erős parlamenti bázis biztos hátteret szolgáltatott a konszolidációs politika véghezvitelében. A költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében Bethlen szigorú takarékossági intézkedéseket – adóemelések, vagyonváltság, állami alkalmazottak létszám- és fizetéscsökkentése – vezetett be. Szintén a pénzügyi stabilitást szem előtt tartva és a hazai gazdaság élénkítése céljából 1924-ben nagyobb összegű kölcsönt vett fel a Népszövetségtől. A honi nyersanyagbázissal rendelkező iparágak – élelmiszeripar, textilipar, vegyipar – fellendítéséhez új vámrendszert léptetett életbe. 1927. január 1-jével pedig hazánk új fizetőeszközéül a pengőt tette meg. A gróf kormányfő által követett gazdaságpolitika eredményeképpen az egy főre jutó bruttó nemzeti termékünk 1929-ben már jóval meghaladta az első világháború előtti szintet, és az európai átlag 74 százalékát tette ki.

A kormányfő konszolidációs rendszere a korlátozott polgári parlamentarizmus talaján állt, és egyik tartóoszlopa az 1922-ben rendeleti úton életbe léptetett választójogi törvény volt.

E jogszabály Budapesten és környékén, illetve a törvényhatósági jogú városokban visszaállította a dualizmus kori nyílt voksolás rendszerét, valamint több

Bethlen István felszólal a képviselőházban.

Budapest, 1934

szempontból szűkítette a szavazásra jogosultak körét. Bethlen tudniillik nem volt a tömegdemokrácia híve, azt vallotta, hogy a közéleti vezető szerepet elsősorban a történelmi elitnek, azaz az arisztokráciának, illetve a birtokos nemességnek kell betöltenie. Tudta azonban, hogy politikájához a középső és alsóbb társadalmi rétegeket is meg kell nyernie, vagy legalábbis semlegesítenie, ezért amíg hatalmon volt, a modern szociálpolitika számos elemét magáévá tette. A húszas években a munkásság részére kiterjesztették a kötelező betegségi és baleseti biztosítást, kötelezővé vált az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági ellátás, s a korábbiakhoz képest jelentős mértékben növekedett az ingyenes gyógykezelés és a táppénz időtartama is. A parasztság számára mérsékelt földreformot hajtottak végre.

Bethlen István és lényegében véve a két világháború közötti teljes magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az igazságtalan trianoni békeszerződés revíziója volt. A húszas évek első felében a miniszterelnök megfontolt

FOTÓ: MTI / BOJÁR SÁNDOR

„A jobb- és baloldali szélsőségeket egyaránt élesen elutasította, de sohasem vált a tömegdemokrácia támogatójává”

reálpolitikusként – számot vetve a nemzetközi erőviszonyok stabilizálódásával, Magyarország teljes elszigetelődésével és a honi gazdaság nélkülözhetetlen kölcsönszükségleteivel – a versailles-i békerendszerbe való beilleszkedésre törekedett. Ezt követően viszont fokozatosan számolta fel külügyi elzártságunkat. 1926-ban a Népszövetség enyhített országunk gazdasági ellenőrzésén, egy évvel később pedig a nagyhatalmak feloldották hazánk 1920-ban bevezetett nemzetközi katonai felügyeletét. 1927ben Rómában a kormányfő barátsági szerződést írt alá az olaszokkal, akik hozzánk hasonlóan elégedetlenek voltak az első világháborút lezáró Párizs környéki békerendszer területi rendelkezéseivel. Revíziós törekvéseink támogatása érdekében szerette volna megnyerni az olaszoknál hagyomáwww.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

nyosan jóval jelentősebb gazdasági és katonai potenciállal bíró Németország támogatását is, ám Berlin ekkortájt még azt a külpolitikai vonalvezetést követte, amelynek keretében vállalta az első világháború végével rá rótt békefeltételek teljesítését.

Gróf Bethlen István 1931. nyári lemondását az 1929-ben kirobbanó, hazánkba is begyűrűző nagy világgazdasági válság hatásai idézték elő. Noha a visszavonulását csak ideiglenesnek tekintette, végül nem tért vissza az ország élére. 1944-ig az országgyűlésben foglalt helyet, előbb a képviselőházban, majd 1939-től a kevésbé fajsúlyos felsőházban. Ez idő alatt következetesen képviselte a konzervatív–liberális politikai meggyőződését. A harmincas évek végétől egyértelműen fellépett a jogfosztó zsidótörvényekkel szemben

– a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámát nemzetiségi hovatartozásuk alapján az országos arányszámaiknak megfelelően korlátozó, e rendelkezéssel legsúlyosabban a magyar zsidóságot sújtó, 1920-as numerus clausus törvény módosítását még 1928-ban, a hivatali ideje alatt fogadták el –, és erős fenntartásokkal viszonyult a magyar belpolitika mindinkább jobbra tolódásához.

A jobb- és baloldali szélsőségeket egyaránt élesen elutasította, de sohasem vált a tömegdemokrácia támogatójává.

Kiemelkedő politikai teljesítményének ékes bizonyítéka: amikor 1939-ben bejelentette, hogy csaknem négy évtizednyi parlamenti pályafutás után nem jelölteti magát az országgyűlési választáson, még a vele szemben kritikus szociáldemokrata napilap, a Népszava is így írt róla: „Bethlen Istvántól nem lehet elvitatni kimagasló tehetségét, világos, tiszta látását, osztályérdekeinek gyors fölismerését; ő a háború utáni új Magyar­ország kimagasló politikusa és államférfija.

A magyar uralkodó osztályoknak kevés ilyen nagy tehetségű politikusa maradt az összeomlás után.”

17

KÖZÉLET

Járványügyi kockázatok, politikai mellékhatások KACSOH DÁNIEL

Akadályozta-e az ellenzék a védekezést?

Tudatos stratégia volt-e a keleti vakcinákkal szembeni kampány? Ki a baloldal valódi vezetője, s ki lehet majd a közös miniszterelnökjelölt? A pandémia időszakára visszatekintve, egy évvel a választás előtt ismét Lánczi Tamással és Závecz Tiborral elemeztünk.

18

ZÁVECZ TIBOR

Közvélemény-kutató, a Závecz Research ügyvezetője. Kezdetben a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban kérdőíves felmérésekkel foglalkozott, elemzőként dolgozott. 2001-től a Szonda Ipsos, majd az Ipsos véleménykutatási igazgatója volt.

2015 végén megalapította a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft.-t.

FOTÓK: FICSOR MÁRTON

Oltásellenes a baloldal?

Závecz Tibor: Szerintem nem. Ráadásul az oltásellenességnek Magyarországon nincs is jelentős társadalmi támogatottsága, a vakcina beadatására való hajlandóság is erősödik, egy mérésünk szerint már csak a megkérdezettek húsz százaléka számít elutasítónak. A Fidesz részéről ennek hangoztatása egy politikai kommunikációs termék, amely akár hatékony eszköz is lehet. Olykor a kormánypárt táborának is szüksége van ugyanis érzelmi azonosulásra alkalmas üzenetekre, közös pontokra. Egyébként az egész ügy a keleti vakcinák engedélyeztetése körüli politikai vita kapcsán merült fel, s kétségtelen, ebben elég messze voltak az álláspontok.

Meg tudom érteni, de nem tartom szerencsésnek, hogy a járványügy politikai csatározások témája lett, és különösen azt nem, hogy ebbe az elemzőket is bevonták. Engem is ért ilyen méltánytalanság, noha nyilvánosan közöltem, hogy kínai vakcinával oltottak be. Bár nincsenek illúzióim, ebben a veszélyes helyzetben szerintem mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek a megegyezés lehetőségeit kellene keresnie.

Lánczi Tamás: Azzal egyetértek, hogy konszenzusra lenne szükség. Ám látszik, hogy a járvány kirobbanása óta az ellenzék folyamatosan konfliktust akar, illetve generál.

A kritikának természetesen van helye, sőt, azonban egy világjárvány idején mindenkinek óvatosnak kell lennie, min-

KÖZÉLET den szónak óriási tétje van. Ami a kérdést illeti: már az ősz folyamán stratégiai cél bontakozott ki az ellenzék részéről arra vonatkozóan, hogy meg kell hiúsítani a kormány oltási tervének sikerét. Számtalan mondatot lehet idézni baloldali politikusoktól és véleményformálóktól, amelyekkel bizonyos oltásokkal kapcsolatban próbálták elültetni az emberekben a bizonytalanságot. Nem is sikertelenül, sokakat megijesztettek és összezavartak.

Mégsem lett sikeres ez a – mint fogalmazott – politikai stratégia. Miért?

L. T.: A valóság tette zárójelbe a baloldali terveket. Kiderült, hogy a vakcinák minősége között nincs lényegi különbség, illetve megérkezett a brutális harmadik hullám. Eldőlt: az oltással kapcsolatos álláspont felülírja a politikai hovatartozást, hiába hergelt tehát az ellenzék még a regisztráció intézménye ellen is. Ez óriási siker Magyarországnak, a miniszterelnöknek, s hatalmas stratégiai vereség az ellenzéknek egy évvel a választás előtt.

Emberkísérlet a keleti vakcinák beadása, vizsgálóbizottság kell a betiltásukra, veszélyes a kínai oltás, amelynél akár még a betegség is jobb lehet – sorolhatjuk a korábbi ellen­ zéki érveket. Závecz Tibor egyetért azzal, hogy emögött tudatosság sejlik fel?

Z. T.: Nem hiszem, hogy valamiféle ellenzéki boszorkánykonyhában megszületett volna ezzel kapcsolatban egy hatpárti közös kommunikációs terv. Ettől egyelőre jócskán távol állnak az érintett formációk, noha egy politikai egységnek egyébként nem széttartó kommunikációt kellene vinnie.

Egyébként azzal, hogy valamennyi ellenzéki pártvezető kiállt az oltáspárti álláspont mellett, fontos lépést tettek ebbe az irányba. A videó tükrében különösen is anakronisztikusnak tartom az oltásellenesség vádját a baloldallal szemben. Abban viszont egyetértünk, hogy a vakcinához való viszony immár felülírja a párthovatartozást, a közösen fellépő pártvezetők pedig alighanem ezt ismerték fel. Nagyon helyesen, hiszen az életünkről van szó. Ha voltak is politikusoknak olyan nyilatkozataik, amelyek a kormánypárti narratíva szerint kételyt ébresztettek bizonyos készítményekkel szemben, akkor sem volt ez hivatalos és egységes ellenzéki álláspont.

A rossz szándékot sem feltételezem egyik ellenzéki politikusról sem, sokkal inkább az Európához való tartozás kifejeződését látom abban, hogy kezdetben az uniós gyógyszerügynökség által engedélyezett oltásokat preferálták.

LÁNCZI TAMÁS

Politológus, elemző. 2010–2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 2012-től a Századvég Alapítványnál volt vezető elemző, 2017 és 2019 között a Figyelő főszerkesztőjeként dolgozott. Publicisztikáiban, tanulmányaiban a rendszerváltozás utáni és napjainkban zajló politikai változásokra reflektál.

www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

Ám ezzel lebeszélhettek sokakat olyan vakcinák beadatá­ sáról, amelyeket ma már ők is elfogadnak, noha az uniós gyógyszerügynökség engedélye továbbra sincs meg, s ez végeredményben akár emberéletekbe is kerülhetett.

Z. T.: Ezt erős állításnak tartom. A kínai és az orosz vakcinával kapcsolatban február elején még sok bizonytalanság volt, az ellenzéki politikusok erre mutattak rá, de az oltásról nem beszélték le az embereket. El kell ismerni azonban, hogy végül a választópolgárok józansága győzedelmeskedett azok felett, akik mondjuk kételyt ébresztettek, ráadásul a keleti 19

KÖZÉLET

Összefogás kérdőjelekkel.

Ellenzéki politikusok 2019 januárjában az Országház lépcsőjén

Egyetértünk: a józan ész végül utat tört magának. Ehhez hozzátartozik, hogy az utóbbi egy évben a baloldal számos más eszközzel is próbálta akadályozni a védekezést.

Ezt nem fogják elfelejteni a választópolgárok.

A kormány lényegében kockázatot vállalt a keleti vakcinák Egy éve kérdeztük: ki léphet ki politikai értelemben meg­ beszerzésével, és bejött neki? erősödve a karanténból? A kérdés ma is aktuális.

L. T.: Semmilyen egészségügyi kockázatot nem vállalt a Z. T.: Egyenlők az erőviszonyok, a mi méréseink szerint kormány, a magyar hatóságok évtizedeken keresztül bot- most nagyjából döntetlen az állás, esetleg hibahatáron belüli ránymentesen és megbízhatóan ellenzéki előnnyel. Most azonban tesztelték a hatóanyagokat, most más a helyzet, mint egy éve. Az első is így tettek. Az ellenzék megkér„Nem tartom szerencsésnek, hullámból a Fidesz–KDNP került ki dőjelezte ezt a kompetenciát, és hogy a járványügy politikai győztesen, ezt követte az ellenzéki nem pusztán kételyeket fogalmaegyüttműködés küzdelmes, lépcsőcsatározások témája lett” zetes kialakítása. Mára a szavazóik zott meg, hanem például a kínai – Závecz Tibor vakcina betiltásáért kampányolt, nagyjából elfogadták a különböző uniós beadványt írt, petíciózott. nézetrendszereket képviselő pártok A hivatkozott szakembereknek peösszefogását, a legérdekesebb talán dig jórészt van baloldali kötődésük, a Jobbik bekerülése a baloldali és az egyik gyakran idézett orvos például a Demokratikus liberális formációk közé. A kérdés most az, mennyire sikerül Koalíció fizetett alkalmazottja. Ismétlem: mindez tudatosan újraindítani a gazdaságot, mi lesz a nehéz helyzetbe került történt, nemtelen politikai kampány zajlott az emberek emberekkel. A legjobb nyilván az lenne, ha mindenkinek megtévesztésére. Egyébként nem az orvosok feladata, hogy lenne újra állása, ám egyelőre nem tudjuk, így lesz-e. Az előegy készítményt jóváhagyjanak, hanem a hatóságé, tehát az rejelzésekkel kapcsolatban fontos rámutatni arra, hogy most is félrevezető volt, amikor arról beszéltek, tudniuk kell, mit csak a parlamenti listás arányokat tudjuk mérni, márpedig adnak be az embereknek. Az oltásellenes stratégia morá- az országgyűlési helyek többsége az egyéni körzetekben dől lisan is elítélhető, politikailag pedig kudarc. Összeomlott. el, ezekben pedig még elég sok a bizonytalanság. Mindkét 20

FOTÓ: MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI / LEHOCZKY PÉTER, MTI / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / BENKŐ VIVIEN CHER

vakcinák nélkül nagyjából csak az európai középmezőnyben lennénk az átoltottság tekintetében, s nem az élen. Megjegyzem, egy ideig a szakemberek sem képviseltek egységes álláspontot a kínai és az orosz vakcinákkal kapcsolatban.

KÖZÉLET

Jobboldali reneszánsz. Mateusz Morawiecki, Matteo Salvini és Orbán Viktor április 1-jén Budapesten

térfélen lehetnek meglepetések. Arra számítok, hogy nagyon Z. T.: Valóban, folyik a versengés, az ellenzéki pártok prószoros lesz a politikai verseny. bálják pozicionálni magukat az előválasztás közeledtével.

L. T.: Az előny alapvetően a kormánypártoknál van, mert Ez természetes. A kisebbek az egyéni képviselőjelöltek számánagyon nehéz éven vagyunk túl, és jelen állás szerint mind ban sem állnak olyan jól, valahogy be kell hozniuk a hátrányt, gazdaságilag, mind egészségügyileg kilábalóban vagyunk. alighanem ezt célozhatják a karakteres megszólalások.

Konjunktúrára számítok, amely mindig a regnáló kormánynak kedvez. Az ellenzék valóban sokkal egységesebb, mint az A harsány vetélkedés nem bonthatja meg az éppen kiala­ utóbbi tíz évben bármikor, ám még előttünk van a pozíciók kult balos egységet? szétosztása. Elemi érdeke elkerülni, Z. T.: Egyelőre nem látok kockázatot hogy mondania kelljen valamit arról, ebben a fejleményben az együttmű„Az ellenzék stratégiai mit akar kezdeni az országgal 2022 ködésre nézve, ám kétségtelen, el kell célja volt, hogy meg kell jönnie majd egy olyan időszaknak, után. Kormányzóképesség tekintetében igen rosszul áll, minden felmérés amikor végre megjelenik a „közös”. hiúsítani a kormány ezt mutatja.

Különben előbb-utóbb elkezdenek leoltási tervének sikerét” morzsolódni a támogatók. Az egység – Lánczi Tamás Akad azért mondanivaló. Fekete-Győr demonstrálására egyébként markáns András felcsúti pert szeretne, Jakab és kiváló eszköz volt a már említett közös oltáspárti videó, több ilyen geszPéter parizerrel reklámozza magát, Gyurcsány Ferenc pedig börtönnel tusra lenne szükség a jövőben. Egyefenyegeti a kormánytagokat. Ezekből mit olvashatunk ki? lőre azonban inkább különböző témákban eltérő üzenetek L. T.: Azt, hogy eszük ágában sincs kilépni a protestszerep- jelennek meg a pártvezetők részéről a nyilvánosságban. ből. Azért ilyen zajosak, mert kifejezetten az előválasztáson részt vevő kemény magot akarják megszólítani. Megy a A Fidesz szerint mindegy is, hiszen Gyurcsány Ferenc a szájkarate. Van, akinek ez jól áll, ám mondjuk Fekete-Győr valódi főnök az ellenzéki oldalon. Valóban? egészen komikus ebben a szerepben. Erre szokták mon- Z. T.: Régóta halljuk ezt az állítást, ám én nem látom olyan dani a fiúöltözőben: húha, izomszag van. Jakab Péter vagy egyértelműnek ezt a főnöki pozíciót. Kétségtelen: Gyurcsány meghatározó szereplő, illetve a DK magas támogatottságából Gyurcsány Ferenc vele ellentétben fekete öves demagóg. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

21

KÖZÉLET „Rossz úton jár a Fidesz, meg kellett volna egyeznie az Európai Néppárttal, ez marginalizálódáshoz vezet” – Závecz Tibor

Nem mégis Gyurcsány megkerülhetetlenségére utaló körülmény, hogy pár éve még a Jobbik, a Momentum és az LMP meghatározó szereplői is kizárták vele az együtt­ működést, most mégis összebútoroztak?

L. T.: Mindenképp kulcsfigura a DK elnöke, ő osztja a lapokat a baloldalon. Karácsony Gergely pedig főnyeremény számára.

Hogyhogy?

L. T.: A főpolgármester alighanem közös miniszterelnök-jelölt lesz, eddigi karrierje során pedig maximálisan kiszolgálta az őt támogató erőket. Nagy tétben mernék fogadni arra, hogy Jakab Péter, dacára az erősödésének, nem lesz kormányfőjelölt. A Jobbiknak nincs sajtója, Gyurcsány ezzel szemben rendkívül jó beágyazottsággal bír az ellenzéki nyilvánosságban, és kiváló brüsszeli kapcsolatai vannak.

Amennyiben jövő tavasszal győz a baloldal, akkor egy kön�nyen irányítható, Medgyessy Péterhez hasonlóan akármikor leváltható, semmiféle pártszervezeti háttérrel nem rendelkező politikus lehet a kormányfő. Ha pedig ismét kudarcot vall az ellenzék, Karácsony elviszi a balhét. Ez tehát Gyurcsánynak kifejezetten jó forgatókönyv.

Z. T.: Azért én nem becsülném le a főpolgármester politikai karakterét. A másfél éves városvezetői tevékenységét Budapest élén mindenképp fel tudja mutatni teljesítményként.

Ráadásul ellenszélben kénytelen kormányozni.

22

Akkor inkább sikeres, mint kudarcos lenne Karácsony főpolgármestersége?

Z. T.: Ha így tesszük fel a kérdést, akkor inkább az előbbi választ adnám, a politikus az önkormányzatokat érintő sarcok és megvonások ellenére is jó munkát végez, Budapest működik. Még valami: jelen tudásunk szerint mind a tizennyolc budapesti választókerületet hozhatja az ellenzék, ebben pedig alighanem Karácsony Gergely teljesítménye is benne van. Ez nagy lökést adhat neki.

L. T.: Azért én nem vagyok ennyire elégedett vele, pláne, ha hozzávesszük a 2019-et megelőző, kifejezetten kudarcos zuglói polgármesteri ciklusát is. Budapest tekintetében egyelőre nehéz értékelni a tevékenységét, mert nem történik semmi. Azt talán nem kell a javára írni, hogy van közvilágítás, és elviszik a szemetet. Zuglóban még a helyi baloldali erők sem marasztalták, ahogy az egy kiszivárgott hangfelvételből is kiderült.

A tétlenségre mentség lehet a nehéz anyagi helyzet is Budapesten. Jogos a kritika, hogy a kormány elvonásokkal lehetetleníti el az önkormányzati munkát?

L. T.: Ez csupán a Karácsony és stábja által kiötlött kommunikációs stratégia. Érthető, hiszen konfliktuspontokat keresnek, úgy gondolják, az ütközés révén fel tudnak nőni politikai értelemben. Ez a baloldal választási érdeke. A vírus elleni védekezés egyébként alapvetően kormányzati feladat, az oltás jól halad, nincs szükség az önkormányzatok bevonására.

Z. T.: Annyit bizonyosan tudok, hogy a terhek miatt a nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatoknak folyamatos újratervezésre van szükségük.

FOTÓK: MÁTRAI DÁVID

fakadóan a tárgyalásokon alighanem központi szerepe van a volt kormányfőnek. Ám a portfólió ennél szélesebb, ráadásul a Jobbik lassan felzárkózik a DK mellé népszerűségben, Jakab Péter is erősödik, ami új helyzetet teremt.

Ott van még Karácsony Gergely is, aki kifejezetten markáns szereplőként akár közös miniszterelnök-jelölt is lehet, viszont az őt jelölő pártok támogatottsága elég alacsony. A belső erőviszonyok tehát folyamatosan változnak, és aligha Gyurcsány Ferenc mozgatja a szálakat.

Bár továbbra sem tudjuk, hogy az ellenzéknek mennyire jelent tehertételt az exminiszterelnök, úgy tűnik, a törzsszavazók már túl vannak ezen a dilemmán.

KÖZÉLET „Orbán mindig jó néhány lépéssel előrébb lát, sosem hagyja, hogy egy hanyatló sztori magával rántsa” – Lánczi Tamás

Ez az állami költségvetés esetében is igaz.

Z. T.: Világos. A kormánypárti és ellenzéki városok közötti különbségtétel azonban mégiscsak tetten érhető, amit nem lenne szabad hagyni. Az önkormányzatiság fontos értéke a magyar demokráciának, ezt is rombolja ez a kifogásolható büntető gyakorlat. Az elmaradt bevételek ingoványossá teszik az érintett helyhatóságok működését, megszorításokat tesznek szükségessé. Kivéreztetés helyett szolidaritásra lenne szükség.

L. T.: A járvány miatti bevételkiesés leginkább a kormányt sújtja, a politikai rátermettséget pedig éppen a nehéz idők mutatják meg. Amikor pénzbőség van, nem olyan bonyolult jól kormányozni egy közösséget, ha kevés a forrás, akkor van igazán szükség kreativitásra és valódi teljesítményre.

De Karácsonyt szerintem ez különösebben nem érdekli, ő amúgy is csupán másfél-két évre tervezett, a főpolgármesteri szék azért kell neki, mert onnan lőtávolságon belül van a kormányfőjelöltség. Nem csoda, hogy önálló elképzelések helyett csak a hibáztatás és a mutogatás politikáját látjuk.

Kérdés, mire lesz ez elég.

Más téma. A Fidesz kilépett az Európai Néppártból, Orbán Viktor Budapesten jelentette be Mateusz Morawieckivel és Matteo Salvinivel az új európai reneszánszt. Jó az irány?

Z. T.: Nem hiszem. Rossz úton jár a Fidesz, meg kellett volna egyeznie az EPP-vel, én a kompromisszumok oldalán állok.

S bár ez pártbelügy, Magyarország egésze megítélésének árt az unió alapértékeivel való szembekerülés e lépésben is megnyilvánuló hangsúlyozása. A Juncker-ellenes plakátokat, illetve a hasonló, extrém akciókat jó lenne feledni. Azt értem, www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

hogy ez a folyamatos kurucos harc a magyar néplélekből fakadóan talán sokaknak tetszik, ám nem gondolom, hogy az európai értékek tekintetében ennek kellene a legfontosabb szempontnak lennie. A fővárosba látogató politikusokat pedig nem nevezném az európai fősodornak, inkább szélsőséges irányultságot látok a tevékenységükben. Finoman szólva sem tartom előrelépésnek az összefogást Matteo Salvinivel olyan előzmények után, amikor valaki az Európai Néppárt tagjaként harcostársa lehetett mondjuk Angela Merkelnek és számos más, valóban jelentős politikusnak. Ez a Fidesz számára most a marginalizálódás útja az unióban, ami azt is jelenti, hogy a miniszterelnök nem ül majd ott azoknál az asztaloknál, amelyeknél a hazánkat is érintő fontos döntések születnek.

Azoknak a csoportoknak, amelyek most örömmel fogadnák a Fideszt, nincsenek olyan erőpozícióik, mint az EPP-nek.

Sajnálom tehát, hogy nem született kompromisszum.

L. T.: Zajlik a harc Európa újradefiniálásáért, ebbe egyelőre az Orbán Viktor körül csoportosuló erőközpont és a radikális baloldal nevezett be. Nekik van markáns elképzelésük a jövőről, a többiek a politika senki földjén vannak, így az Európai Néppárt is, amelyet éppen bedarál a baloldal.

Ezt a hanyatlást Orbán Viktor már évekkel ezelőtt felismerte, s most új szövetségeseket keres, miután az EPP-nek nem kellett a víziója. Ami Salvinit illeti, ő épp a fősodratú baloldal által vezetett kormány tagja, nem értem, miért ne lenne jelentős politikus. Szerintem épp a Fidesz és szövetségesei képviselik a valódi európai értékeket, a baloldal sikertelenül próbálja diszkreditálni őket. Az elszigetelődés veszélye sem áll fenn, mivel a miniszterelnök az elmúlt tíz évben olyan tekintélyre és kapcsolatrendszerre tett szert, hogy már nincs szüksége európai közvetítőkre. Amúgy pedig Orbán mindig jó néhány lépéssel előrébb lát, sosem hagyja, hogy egy hanyatló sztori magával rántsa. Az európai elit súlyos presztízsveszteségen ment keresztül, s különösen az utóbbi egy év volt drámai a vakcinaprogram beismert elszúrásával.

Ha nincs megújulás, és továbbra is a gyengeségben tobzódnak ennek az egyébként gazdag és klassz kontinensnek a vezetői, a megaláztatás kora jön el. Erősebb Európa kell.

23

Akiknek van sütnivalójuk JOÓ ISTVÁN

Az elhúzódó covidjárvány sem tudta meghiúsítani, hogy alapításának tizedik évfordulóját ünnepelhesse a Kemenes Cukrászat. A hazai középvállalkozás bolthálózatával együtt több mint száz főnek ad stabil munkahelyet, amit állami segítséggel és egy kis kreativitással sikerült megvédeni.

24

nagy hozzáadott értéket képviselő családi manufaktúrák.

A pandémia alatt nem egy híradás szólt arról, hogy több ilyen vállalkozás bedőlt vagy veszélybe került.

VÁLSÁGÁLLÓ MAGYAR KÖZÉPCÉG

A nyolcvan embert foglalkoztató és a Lipóti Pékség csaknem száznyolcvan üzletét hagyományos süteményekkel ellátó Kemenes Cukrász Manufaktúra Kft. nem tartozik a pórul jártak közé, és ez – előfeltevésünk szerint – összefügghet a vezetői és alkalmazotti teljesítménnyel, illetve azzal, hogy a nehéz időkben éltek a kormány kis- és középvállalkozások-

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

Cukrászdák, éttermek közös álma, hogy április végére legalább teraszukat, kerthelyiségüket megnyithassák a vendégek előtt. Ennek teljesüléséhez az kell, hogy a járvány ereje alábbhagyjon, és így a veszélyhelyzet miatti korlátozó intézkedések újabb enyhítését rendelje el a kormány. Mindenesetre az, hogy a lakosság átoltása látványosan halad előre, reményre jogosítja fel a vendéglátókat és beszállítóikat. Már akik meg tudták őrizni cégüket. Ismeretes, hogy a kis- és a középvállalkozások körében a legsérülékenyebb ágazat – a turizmus és a szállodaipar mellett – a vendéglátóüzletek és a hozzájuk kapcsolódó termelőüzemek. Utóbbiak nemritkán

KÖZÉLET

FOTÓ: HOLOZSNYAI NORBERT

nak (kkv) nyújtott segítségével. Ugyanez érvényes a szintén a Kemenes család tagjainak kezén lévő hat cukrászdára, amelyből öt Budapesten és egy Biatorbágyon található.

A válságálló cég titkainak kikémlelésére kerestük fel a biatorbágyi cukrászüzemet és ügyvezető-tulajdonosát, Kemenes Edithet. Az energikus hölgy egy vezetői értekezlet és egy találkozó közötti szabad órájában fogad.

A találkozón Edith asszony maga készít interjút egy élsportoló-házaspárral: Szöllősi Szabolcs és Zácsik Szandra kézilabdázókkal. Mi ezzel a célja? Nos, a cukrászat tízéves lesz májusban, és a tulajdonos ez alkalomból könyvet ad ki. A csaknem kész kötet nem a vállalkozás történetét részletezi, hanem több mint húsz beszélgetést tartalmaz olyan emberekkel, akiket Kemenes Edith személyesen ismer, és példaadónak tart a hivatásgyakorlásuk okán, illetve emberi értékeiért. „A Szöllősi házaspár régóta törzs­ vendég a cukrászdánkban. Élsportoló fiatalok; éppen az olimpiára készül az anyuka, aki legutóbb hét gólt dobott…

Mindeközben elkötelezett házasságban, családban élnek, és két gyermeket nevelnek.”

TERJESZTI A HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKEKET IS

A magyar középvállalat tulajdonosának családcentrikus szavaiból kiviláglik, hogy nem csak a süteménykészítés terén terjesztik a hagyományos értékeket. Kemenes Edith www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

különben a biai református gyülekezet elkötelezett tagja, férje, Barta István ráadásul presbiter is. Az erdélyi Szászrégenből települtek át a rendszerváltozás tájékán, magukkal hozva a kisebbségi létben edződött magyarok erős identitását és értékvilágát.

„Arra gondoltam, akár a vésztartalékainkat is mozgósítom a fizetésükhöz” VILÁGVÁLSÁG SZÜLTE CSALÁDI MANUFAKTÚRA

A házaspár eredetileg porcelán-nagykereskedést vezetett, ám vállalkozásuk a 2008–2009-es világválság áldozatául esett.

2011 és 2021 között aztán felépült az egyre ismertebb cukrászati birodalom, amelynek biatorbágyi központjából éjszakánként nyolc-kilenc hűtős-fagyasztós autó indul az ország minden megyéjébe. A koronavírus-járvány jelentkezése előtti évben, 2019-ben csaknem 1,147 milliárdos árbevételük volt, de 2020-ban is kevéssel voltak 1 milliárd forint alatt. Meg tudtak maradni az új, nemzetközi szintű válságban úgy, hogy csaknem nyolcvan munkatársukból egyet sem kellett elbocsátani. Mi lehetett a sikerük titka?

25

„Folyamatosan bővülő cukrászati manufaktúránkat egy született a fejünkben az üzlet terve, a külföldi nyaralások az egyben az előző válság szülte – meséli Kemenes Edith. alkalmával sosem hagytam ki, hogy belekóstoljak az adott – Sürgősen kiutat kellett keresni a magam és a családom ország desszertjeibe. Ha a látottakat elraktározzuk az emlészámára. Amikor belevágtam, nem sokan hittek benne, kezetünkben, egyszer biztosan felhasználhatók lesznek az hiszen nem vagyok cukrász. De vállalkozónak születtem, élet későbbi szakaszában!” kényszerhelyzetben pedig igyekszik Edith veje 2009-ben nyitott az ember a legtöbbet kihozni magáBiatorbágyon egy Lipóti Pékség „Büszke és hálás vagyok ból. A süteménykészítéshez régtől üzletet a franchise-hálózat külső értettem, mást nem is akartam, csak alvállalkozójaként. Itt fogant az azért, hogy egyetlen a tudásomat eladható termékre válötlet, hogy a hasonló értékrenddel cégdolgozónak sem lett tani. Tizenéves koromtól sütöttem, működő üzlet pol­cain el lehetne anyagi gondja, és hogy nem helyezni a Kemenes termékeket főztem, családanyaként heti háromkellett senkit elküldeni” szor készítettem süteményeket a is. Tóth József Péter, a Lipóti Pékszeretteimnek, születésnapi tortáség Kft. tulajdonosa megadta az kat a barátainknak. Így találtam ki engedélyt, hogy a cukrászüzemi magamnak ötvenhat évesen ezt a kisvállalkozás a Lipóti boltok sütevállalkozást. Nemcsak dolgozni járok ide, hanem örömöt és ménybeszállítója lehessen. Az együttműködés gyümölcsöző; kiteljesedést élek meg egyszerre. Hatvan négyzetméteren a Kemenes-vállalkozás ma már a Lipóti csaknem száznyolcindultunk egy sütővel, öt emberrel. Hitelből építettük fel van üzletében van jelen termékeivel. a vállalkozás alapjait, és rengeteget imádkoztunk.”

A Kemenes sütemények sikere azzal magyarázható, hogy hagyományosak és egészségesek. Ősrégi házi recepteken BELSŐ KÍVÁNCSISÁG ÉS AGILITÁS alapulnak, természetes anyagokból vannak, mesterséges Hogyan lehet ötvenhat évesen ekkora vállalkozást felépí- adalékanyagokat, például stabilizátort, tartósítószert nem teni? – hüledezünk. „Ez az a kor, amikorra az ember már tartalmaznak. Mivel néhány gépi fázistól eltekintve kézi rengeteg bölcsességet, tudást összegyűjtött. Akármerre eljárással készülnek – géppel csak sütnek, dagasztanak, jártam az életemben utazásaink során, mindig érdekelt a nyújtanak –, ízviláguk verhetetlen, nagyüzem képtelen helyi gasztronómia, művészet, építészet; figyeltem min- volna az utánzásukra. Ráadásul a cukrászüzem laktóz- és dent, a belső kíváncsiság sosem hagyott el. Még meg sem cukormentes, azaz diétás termékeket is készít.

26

FOTÓ: HOLOZSNYAI NORBERT

KÖZÉLET

KÖZÉLET A KORMÁNY A KKV-K SEGÍTSÉGÉRE SIET

Kemenes Edith

Mentőöv a bajba jutott szektoroknak A kormány egyik legfontosabb feladata a járványügyi készültségben is a munkahelyek megőrzése. Ennek az egyik leghatásosabb formája a célzott ágazati bértámogatás. A tavalyi visszaesést követően ismét 4,5 milliónál többen dolgoznak Magyarországon.

155 ezer Több mint 155 ezer munkavállaló munkahelyét sikerült megvédeni.

62 Mrd Ft Több mint 62 milliárd forint támogatást már folyósított az állam a pályázó vállalkozások számlájára.

25 ezer Több mint 25 ezer cég pályázott sikeresen a támogatásra.

www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

Forrás: ITM

Így érkezünk el a múlt év szomorú kora tavaszához, amikorra nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkat sem kerüli el a világjárvány. 2020. március 12-én lépett életbe a veszélyhelyzet és a különleges jogrend, 13-án már intézkedett a kormány a boltzárakról is. „Pár nap múlva nyolcvan százalékkal esett a forgalmunk. A lakosság kezdetben még elvitelre sem vásárolt süteményt, bezárkózott, és önellátásra rendezkedett be e téren is. Csakhogy ezzel a termelésünk nullához közelre zuhant, amiből még csak a rezsit sem lehetett fizetni” – számol be a válság kitöréséről Balogh János, a Kemenes Cukrász Manufaktúra Kft. operatív igazgatója.

Az ügyvezető asszony hozzáfűzi: „Az első, ami eszembe jutott: hogyan tarthatom meg az embereket, hogy ne okozzon nekik problémát a csekkjeik befizetése? Több éve keményen dolgoztunk együtt, az volt csak bennem, hogy fognak majd munka után nyugovóra térni. Fontos, hogy érezzék, a cég mellettük áll a bajban. Az embereink között van nagycsaládos, gyermekeit egyedül nevelő… Arra gondoltam, a néhány nehéz hónap idejére akár a vésztartalékainkat is mozgósítom a fizetésükhöz. Ám szerencsére hamar bejelentette a kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseket. Különösen a bértámogatásra volt nagy szükségünk, mivel a covid egyre jobban elhúzódott, és kezdhettük a járvány hullámait számolni.

A korlátozások idején nyitva lehettek ugyan a pékségek, de az idősávok betartására kényszerülő emberek nem mertek vásárolni. Pánikot okozott kezdetben a szociális távolságtartás kötelezettsége is. Az iskolák éppúgy bezártak, mint az irodaházak… Jó volt tehát, hogy a kormányintézkedés révén az alkalmazottaknak csökkentett munka­ időre is teljes fizetést adhattunk, amelynek egy részét magára vállalta az állam. Büszke és hálás vagyok azért, hogy egyetlen cégdolgozónak sem lett anyagi gondja, és hogy nem kellett senkit elküldeni.”

Az operatív igazgató részletezi: a vállalkozásuk a csökkentett munkaidős, akkoriban rászorultsági alapon járó bértámogatásra pályázott sikerrel, amelynek eredményeképpen 2020 áprilisától három hónapon keresztül összesen 7,5 millió forintnyi bértömeget az állam fizetett ki dolgozóik részére. A munkavállaló ezáltal – bár kevesebbet dolgozott – ugyanannyit vitt haza, a cég viszont csökkentette a veszteségét. Ráadásul a munkavállalók biztosak lehettek abban, hogy három hónap után is tovább foglalkoztatják őket, hiszen a munkáltató ezt szerződésben vállalta.

A folyamatos termékfejlesztés és innovációs tevékenység bátorította a céget arra is, hogy a kiírt kutatás-fejlesztési bértámogatási pályázaton is elinduljon, ezzel további 3,7 millió forintot nyerve el nyolc dolgozó bértámogatására.

A kkv-szektor mellett elkötelezettnek mutatkozó kormány ezenkívül fejlesztési beruházásra is nyújtott támogatásokat. A központi Kemenes-cég ezzel is élt: pályázata nyomán egy 35 milliós sütőkemence- és nyújtógépvásárlási projekt kétharmadát vállalta magára az állam. Ez a beru­ házás nemrég fejeződött be.

27

HIÁNYZIK A HELYBEN FOGYASZTÁS BEVÉTELE Leveles-Barta Tímea azt tapasztalja, a mostani enyhítő Sajnos a cukrászat a covidjárvány legújabb hullámára intézkedések még nem jelentenek érezhető könnyebbséget vonatkozó, ezúttal ágazati alapú bértámogatást nem a vendéglátóipari vállalkozásoknak; maradt az elviteles kitudta igénybe venni. A családtagok kezén lévő, zömé- szolgálás szűkös lehetősége. „Nagyon bízunk abban – teszi ben budapesti hat cukrászda sem tudott erre pályázni; hozzá –, hogy cukrászdáink teraszai, szabadtéri leülős helyei főtevékenységük nem tette lehetővé. Viszont a járulék- nemsokára megnyílhatnak, hiszen a bevételeink nagyobb és adókedvezményeket automatikusan igénybe vehet- része ebből folyik be.” ték. Leveles-Barta Tímea (Kemenes Edith egyik lánya), Ettől függetlenül elmondható: a Kemenes-cégek elpusztíta Kemenes Cukrászdák Kft. társtulajdonosa elmondja, a hatatlannak bizonyultak, a manufaktúra megrendelésállomámostani járulékkedvezmény is érezhető segítség nekik. nya újra számottevő. Hogy a munkahelyek megmaradásának Az első veszélyhelyzet idején járó bértámogatásnak köszön- jelentőségét érezzük, szóba elegyedünk két alkalmazottal is. hetően a hat cukrászda harminc munkatársa közül mind- A 32 éves Holozsnyai Norbert például két kisgyermeket nevel össze kettőtől kellett megválni. a feleségével. Az anyaország által Azóta sem voltak elbocsátások, támogatott II. Rákóczi Ferenc Kárállami segítséggel sikerült a munpátaljai Magyar Főiskolán végzett „A kormányintézkedés kahelyeket megtartaniuk. matematika–fizika szakon. 2014révén az alkalmazottaknak ben a kelet-ukrajnai konfliktus A „leülősnek” tervezett Kemecsökkentett munkaidőre is nes cukrászdák közül az első hulmiatt jött át; nem volt kedve orosz– teljes fizetést adhattunk” lám idején egyedül a Vámház körukrán érdek-összeütközés miatt úti sínylette meg a nagy leállást. harcolni. A cég informatikusa, de a Ez nem is csoda, hiszen az egy szállítmányozás megszervezéséből impozáns belső terű, háromszáz is kiveszi a részét. négyzetméteres üzlethelyiség saját melegkonyhás étteremA negyvenéves Józsa Zoltán cukrászmester felesége is mel, amely nagyban számított a külföldi turistákra, ám ők ebben a magánüzemben dolgozik irodistaként. Tatabányáa világjárvány következtében eltűntek Magyarországról. ról költöztek ide a biztos kenyérkereset miatt. „Bevallom, a A Vámház körúti veszteségek kiegyensúlyozásában a járvány kitörésekor háromgyermekes házaspárként kísértöbbi cukrászati üzlet is segítséget nyújtott. A dolgozók tett minket az állásvesztés réme, és az, hogy miből fogunk átcsoportosítása mellett kitörési pont volt, hogy a bolt megélni – árulja el Zoltán. – A szakmámban biztos nem külön termelési tevékenységbe fogott, salátákat kezdett tudtam volna elhelyezkedni… Szerencsére máshogy alakult, készíteni és külső megrendelőknek kiszállítani. Ezenkívül és hamar javult a forgalom, a boltok ismét kezdtek rendelni. webshopot, internetes vásárlási, házhozrendelési lehető­ Csak vége lesz a korlátozásoknak egyszer, és akkor megint séget hoztak létre. annyi süteményt süthetünk, amennyit csak bírunk!”

28

FOTÓ: HOLOZSNYAI NORBERT

KÖZÉLET

Új európai reneszánszra várva | HAJDÚ ANDRÁS |

KÖZÉLET

REAKCIÓ

A MATHIAS CORVINUS COLLEGIUM POLITIKATUDOMÁNYI MŰHELYÉNEK KUTATÓJA

A koronavírus-járvány az európai politikai vitákat Vannak, akik szembenéznek az átalakulás jelentősékiváltó problémák egy részét elfedte, másokat pedig gével, míg mások már a változások elől is menekülfelerősített az eltelt egy évben. Amikor a tét az, hogy nek. Utóbbiak a valósággal való szembenézés helyett az egészségünket meg tudjuk-e védeni, megmarada politikai, hatalmi célokat szolgáló kánont védik, és hatnak-e a munkahelyek, lehetséges-e egyáltalán a a másként gondolkodókra „inkvizíciót” helyeznek közösségi élet kereteit fenntartani, akkor a korábbi kilátásba. Ennek egyre több jelét és hatását tapaszpolitikai, ideológiai csaták döntő többsége elveszíti taljuk a nyugati világban. jelentőségét.

A fokozódó agresszión túl a harcos üzemmód Ebben a helyzetben három utat választhat egy igazi veszélye, hogy a zárt ideológiai dimenzióban politikai szereplő. Felméri a változás jelentőségét, és való gondolkodás megakadályozza a valós problémák válaszokat keres az új helyzetre; tagadja a megváltofelismerését és megoldását. Az európai politikusok zott helyzetet, és illúziókat kerget; esetleg passzivijelentős része már nem csupán burokban él, hanem tásba fordul, és kivárásra játszik. minden eszközzel igyekszik fennAz európai politikusok körében az tartani védettnek hitt környezetét. „Elég egyetlen álmok kergetése nem ritka, amiért A küzdelemben pedig elsősorban az mondat, ami nem nem is lehet azonnal súlyos ítéletet „ideológiai inkvizíció” végrehajtóira mondani felettük. Nehéz feladat a támaszkodik. A politikai harc élesen illeszkedik politikai pályával járó ambíciókat jelentkezik minden területen: az az elvárt és vágyakat a lehetőségekhez és a oktatásban, a kultúrában, a vállalatok szellemiséghez, realitáshoz igazítani, illetve megés a sportszervezetek működésében és máris bekapcsol találni az egyensúlyt a hatalom is. Elég egyetlen mondat, ami nem ilkülönlegessége és a hétköznapok leszkedik az elvárt szellemiséghez, és az inkvizíciós valósága között. Ám a feladvány máris bekapcsol az inkvizíciós gépegépezet” nem megoldhatatlan. Egy sikeres zet a renitens gondolkodóval szemben politikus felismeri a közösségépí– függetlenül attól, hogy az illetőnek tés és -megtartás központi jelentőmilyen előélete és teljesítménye volt. ségét, ami a hosszú távú siker elengedhetetlen felA koronavírus után az „újranyitás” önmagában tétele. Ha megvan a közösségre épülő stabil háttér, nem lesz elegendő a felhalmozódó problémák és már a bátorságán és a kreativitásán múlik, milyen konfliktusok kezelésére. A közösségi élet keretei, a válaszokat ad a kihívásokra. gazdaság működése, a nemzetközi politikai erőviEurópa és így Magyarország számos olyan szonyok mind jelentősen átalakultak, ezért egy új, folyamattal néz szembe, amely új körülményeket a megváltozott környezethez alkalmazkodó gondolteremt, és megváltoztatja korábbi életünk kereteit. kodásmódra lesz szükség. Az „inkvizíciós” stílus A migráció, a gazdasági szerkezet átalakulása, a klímellett azonban ezt nehéz lesz keresztülvinni. maváltozás, a nyugati középosztály elbizonytalanoA megfelelő partnerek kellenek, akik az önálló véledása, az Egyesült Államok és Kína között formálódó ményt nem megsemmisíteni akarják, hanem a közös új hidegháború mind olyan folyamat, amely önmamegoldásban érdekeltek. Csak ez az út vezethet egy gában is drasztikus változásokat eredményezne. új európai reneszánszhoz. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

29

KÖZÉLET

SZINKRON

Covidkoalíció | SZÁNTHÓ MIKLÓS |

AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT IGAZGATÓJA

Bár a baloldal már a kormányt vádolja tömeggyilkossággal, korábbi oltásellenes nyilatkozatai mai önmaga ellen tesznek tanúbizonyságot. Megőrültek, vagy csak ennyire kétségbe voltak esve?

A polgári eljárásjog általános szabályai szerint a „köztudo- kapacitások ügye – az ellenzéki klisékórus hazugságokkal mású tényeket” nem kell bizonyítani, s azokat a bíróság az ajkán menetel, úgy kezdett el büszkén parádézni és óriási akkor is figyelembe veszi, ha a felek nem hivatkozzák. szakértelemmel előadni színlelt aggodalmát a keleti vakciÉs igazából azzal is akartam kezdeni ezt a cikket, hogy nák beszerzése kapcsán is. Már 2020 késő nyarán mutattak amint az köztudomású, a baloldal – köztük olyan pártok, arra jelek, hogy az uniós oltóanyag-tárgyalások eredményei amelyeknek nincs okuk arra, hogy létezzenek – hónapok nem lesznek minden tekintetben kielégítők (hogy finoman óta a kínai és az orosz vakcinákkal szemben táplált kéte- fogalmazzunk), ezért a magyar kormány az utóbbi években lyeinek mámorában él. Ha az ember végignézi az ügyben kialakított kapcsolatrendszerét felhasználva megkezdte tett megnyilatkozásokat „emberkía tapogatózást más irányokba is. sérletekről”, „orosz rulettről”, „kíA baloldal pedig itt, valahol novemnai cuccokról”; ha figyelembe veszi, ber tájékán került ütemtévesztésbe, „Vélhetőleg hogy az oltóanyagok betiltását kérve az és indította el az orosz, valamint lenyűgözte őket annak Európai Bizottsághoz fordultak, petí­ kínai vakcinákkal szembeni bizala katasztrófának ciót indítottak és egy vonatkozó, jematlansági kampányát. A straté­ lenleg is „élő” határozati javaslatuk giai hiba – a gerinctelenségen és az az előképe, amelyet fekszik a parlament asztalán, akkor amoralitáson túlmenően – az volt, Magyarországra nem érzi szükségét bizonygatásnak, hogy eszközvita helyett egy rosszul szabadítanának” és ha egyáltalán felmerül kérdés az megválasztott célvitába sodródtak ügyben, talán nem is hivatkozná ezebele. Az ezt megelőző csörtéktől ket, hisz annyira nyilvánvaló az egész. eltérően – hány lélegeztetőgép vagy Mégis, az idő múlása nem adhat hány intenzív ágy kell a járvány kehelyt a feledésnek – és a hallgatásnak sem. Azért sem, mert zeléséhez – most magát a célt, a járvány (oltakozáson a baloldal megint csak halad a korral, és eladja a lelkiisme- keresztül történő) megállítását sikerült megkérdőjelezni. retét is. Gyurcsány Ferenc a múlt héten egy süketnéma (Csakúgy, mint korábban a gazdasági-, majd migrációsválóriás orgazmikus nyögésével már arról beszélt, hogy nem ság-kezelés rendeltetését.) ők az oltásellenesek, hanem a kormány volt képtelen megJóindulatúbb, de naiv megfigyelők szemében az egyes védeni a magyarokat, „hozzájárultak ahhoz, hogy százak oltásellenes megszólalások még spontánnak is tűnhettek haljanak meg, és ezért maguk lesznek a felelősök. Önök – de semmiképp nem nélkülözték a manipulációt. Persze ölték meg őket”. A fenyegető erkölcsi felháborodás főleg vélhető, hogy az ellenzéknek nem volt központi „oltáselleannak tekintetében visszás, hogy a baloldal már korábban nes kiskátéja”, de az orosz és kínai vakcinákkal szembeni, sem volt hajlandó kompromisszumot kötni a valósággal, és a már-már elvakulttá váló kételkedésük általánosságban az járványt, illetve annak kezelését kifejezett politikai kérdés- oltakozással szembeni kinyilatkoztatás erejével kezdett ként kezelte – mégpedig a másodosztályú akadékoskodást bírni. Szóval lehet, hogy nem volt „tervük”, de minden kífeltételező percpolitikai értelmében. nálkozó alkalmat megragadnak, ha a társadalmi stabilitás Az igazság az, hogy ahogy tavaly tavasz óta – különleges aláásásáról van szó, és ez most sem volt másképp. Úgy jogrend bevezetése, lélegeztetőgép-beszerzés, kórháziágy- gondolhatták, hogy majd a covid lesz a hatpárti baloldali C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

30

KÖZÉLET

SZINKRON

koalíció hetedik ereje a kormánybuktatásban. Az ugyanis elég világos, hogy ha akár csak egy-két oltással szemben sikerül megteremteni a bizalmatlanság légkörét, az általában áshatja alá a tömeges oltakozási kedvet – „a valami baj van valamivel” előre elkészített gondolata megragad az emberek agyában. Ha pedig csökken az oltakozási kedv, még több ember halhat meg, időben még tovább nyúlhatnak a korlátozó intézkedések, és ez nyilvánvalóan további társadalmi frusztrációhoz vezet, amely elgyűrűzhet akár a választásokig is, szavazatra váltva – az ilyen helyzetben – cselekvőképtelennek mutatkozó kormánnyal szembeni elégedetlenséget, és persze a gyászt, ahogy hangzott a jótanács.

Az ellenzék vélhetően nem is félelmet – hisz ahhoz előbbutóbb hozzászokunk –, hanem pánikot akart kelteni. Mert a pániktól megdermed az ember. Aztán az elmúlt hetekben jött a valóságba történő belezuhanás: „kiderült”, az eseményeket nem az ő személyes szórakoztatásukra közvetítik. És bár vélhetőleg lenyűgözte őket annak a katasztrófának az előképe, amelyet Magyarországra szabadítanának, a hazai oltási stratégia európai és világviszonylatban is kiemelkedően sikeressé vált – köszönhetően a nyugati és keleti vakcinák többoldalú beszerzésének. Lakosságarányosan Magyarországon halad leggyorsabban az oltási program, mára a beoltottak száma jócskán meghaladja a hárommillió főt, egymilliónál is több „keleti dózist” használva fel.

Az, hogy a baloldal „receptje” szerint fényévekre lennénk ezektől a számoktól – igazából megmentett emberéletektől –, láthatóan nem zavarja őket. Sőt, ellentámadásba mentek át, és üdén szemet hunynak saját hazugságaik felett, mint ahogy a közérdek komisz kis akadályai korábban sem korlátozták őket az önmegvalósításban. Mintha a vakcinák elleni hergelés teljesen hétköznapi dolog lett volna, most ünnepélyes, ebéd utáni mosollyal az arcukon közlik, hogy mától fogva minden másképp volt. Pedig dehogy volt! Meg akarták mérgezni az emberek elméjét, hogy a helyzetből fakadó természetes bizonytalanságot és hiszékenységet saját torz céljaikra használják fel – most pedig a zűrzavarban, amelyet ők maguk kavartak fel, megpróbálnak a felszínen maradni.

A helyzet azonban az, hogy ők voltak azok, akik már tavaly novemberben „nemet mondtak” az orosz vakcinára, és jelenleg is hatályos országgyűlési javaslatuk célja, hogy „ne lehessen kínai vakcinával oltani Magyarországon”. Igen, a baloldal semmitől nem fél jobban, mint az igazságtól – ezért mondják, hogy olyasmi nincs is. Pedig van, és pózaik bája sem tudja eltakarni.

Együttműködésben:

ÉVTIZEDNYI TERROR ÉS TRAGÉDIA SZÍRIÁBAN SAYFO OMAR

A MIGRÁCIÓKUTATÓ INTÉZET KUTATÓJA

KÜLFÖLD Tíz évig tartó ádáz harc, félmillió halott, több mint tízmillió menekült, totális gazdasági és infrastrukturális összeomlás árán mára elhallgattak a fegyverek Szíriában. Az ország darabokra szakadt, újraegyesítésére pedig egyelőre nincs reális forgatókönyv. Így lett Szíria az arab tavasz kudarctörténete.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Utcagyerek Idlibben 2018 augusztusában

Akik 2010-ben Szíriába látogattak, egy rendezett országban találták magukat.

A damaszkuszi ősi Omajjád-mecset körüli bazárban barátságos kereskedők kínálták portékáikat, a kávézókban bajszos férfiak vízipipáztak a világ dolgairól diskurálva, keresztények és muszlimok együtt piknikeztek a parkokban, a Krak des Chevaliers erőd, az aleppói vár és Palmüra a gazdag múlt emlékeiként várták a turistákat – a nyugatias reformer hírében álló Bassár el-Aszad elnök pedig óriásplakátokról mosolygott a népére.

A békés felszín alatt azonban súlyos indulatok fortyogtak. Az államfői posztot édesapjától 2000-ben megöröklő ifjabb Aszad a régi lojalistákat félresöpörve egy új politikai és gazdasági elit felemelésével szilárdította meg hatalmát. A kétezres évek közepén a kormány gazdasági liberalizációt hirdetett, amiből csak egy szűk oligarcharéteg profitált. A fogyasztói árak egyre nőttek, az ingatlanárak elszabadultak, az országban tartózkodó, becslések szerint két és fél millió iraki menekült miatt a nagyvárosokban az albérletárak is emelkedtek, és mind nagyobb lett a munkanélküliség. A helyzetet fokozta a 2006-os súlyos szárazság, amely a lakosság harmadának a megélhetésére volt hatással, így rövid idő alatt mil­ liós embertömeg vándorolt a nagyvárosok peremére munka reményében.

Az egyébként is elavult infrastruktúra nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Mindezt tetézte a 2008-as gazdasági világválság, amelynek nyomán a külföldi befektetések elmaradoztak, az államnak pedig egyre nagyobb terhet jelentett az alapvető élelmiszerek és a gázolaj korábban bőkezű ártámogatásának a fenntartása.

A társadalmat átszövő rettegett titkosszolgálat (muhabarat) kezéből lassan kicsúszott az irányítás.

A rezsim kezdetektől idegesen figyelte a 2010 decemberében Tunéziából Egyiptomba és más arab országokba átterjedő tüntetéseket. Nem alaptalanul: 2011 januárjában a déli Dara városában kenyérlázadás robbant ki. Noha eleinte nem volt rendszerellenes éle a megmozdulásnak, ez hamar megváltozott, miután a titkosszolgálatok befolyásos családok gyerekeit kínozták meg, az ország más pontjáról odaejtőernyőzött polgármester pedig arrogánsan zavarta el az emiatt panaszt tevő öregeket. Közben az ország más pontjain is demonstrációk kezdődtek, amelyekre válaszul az elnök reformokat ígért, áprilisban pedig feloldotta a csaknem öt évtizede tartó rendkívüli állapotot. Ekkor azonban már késő volt. Az indulatok nem csitultak, a rezsim ezért ellentüntetések szervezésével, felfegyverzett lojális civilek bevetésével, majd a hadsereg bevonásával próbálta elfojtani a szűnni nem akaró megmozdulásokat.

Mivel azonban a hadseregben is nagy számmal szolgáltak olyanok, akiknek a rokonai is a tüntetők között voltak, 2011 áprilisában dezertálási hullám kezdődött, megalakult az első jelentős ellenzéki ernyőszervezet, a Szabad Szíriai Hadsereg, s megkezdte a kormányerők kiűzését a gazdaságilag magára hagyott vidékekről és városrészekből.

RENDEZETLEN SOROK

Aszad a kezdetektől „az iszlamisták vagy én” jelszóval próbálta maga mellé állítani az ország kisebbségeit, a mérsékelt muszlimokat, valamint a nemzetközi közvéleményt. És tett is azért, hogy jóslata valóra váljon: 2011 tavaszán 1500 dzsihádistát engedtek szabadon a börtönökből, köztük Abu Muhammed al-Dzsulanit, az Al-Káidának hűséget fogadó Dzsabhat an-Nuszra megalapítóját. Hamarosan a Szabad Szíriai Hadsereggel rivális iszlamista milíciák 33

KÜLFÖLD

Kurd harcosok Rakkában 2017-ben

34

A széthúzás a frontvonalakon is megjelent. A fegyveres ellenzék jellemzően helyi szinten szervezte meg magát, és noha valamennyi frakció Aszad megbuktatását tűzte ki céljául, nem hangolták össze akcióikat, így nem tudták országosan megerősíteni a pozícióikat. Közben a kormány a kollektív büntetés elvét alkalmazva

„Az elnök valójában még a saját területeinek sem ura teljesen” légitámadásokat indított a felkelők kezén lévő városok ellen. Emberek milliói menekültek el otthonukból, az állandó ostrom alatt álló területeken pedig ádáz harcok bontakoztak ki a felkelők frak­ ciói között a bevételt hozó határátkelők, ellenőrző pontok, olajkutak, üzemek és egyéb létesítmények felügyeletéért.

A széthúzás ellenére a felkelők az első években sikerrel növelték területeiket a kormányerők rovására.

A KÜLFÖLDI RÉSZVÉNYESEK

A kormány már a tüntetések kezdetekor összeesküvést kiáltott, és a felkelés gazdasági és társadalmi okait eltagadva az ellene fordulókat árulóként, külföldi ügynökként bélyegezte meg. Tény, hogy a tunéziai, egyiptomi és líbiai eseményeket övező kezdeti optimizmusuk miatt a nyugati országok, Törökország és az olajban gazdag arab államok már a fegyverek első eldördülésekor az elnök ellen fordultak, a felkelőcsoportokhoz pedig kezdett csordogálni a külföldi támogatás. A legaktívabb donor Ankara volt, amely az Aszaddal való évtizedes barátságot felrúgva hátországot nyújtott az ellenzéknek. Kivette a részét Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és elsősorban Katar is, amely egyes csoportok támogatása mellett az Al Jazeera médiabirodalmon keresztül a felkelők és a szenvedő civilek szemüvegén keresztül tudósított az eseményekről, ettől remélve saját regionális súlyának a növekedését.

A nyugati bizakodás azonban hamar szerteoszlott. Tunéziában és Egyiptomban az iszlamisták nyerték meg a de-

FOTÓ: REUTERS / GORAN TOMASEVIC

alapultak, a tüntetéseken és a felkelők retorikájában pedig egyre gyakoribbá váltak a szektariánus jelszavak, amelyek megrémítették Aszad felekezetét, a lakosság tizenkét százalékát adó alavitákat és a társadalom tíz százalékát kitevő keresztényeket. Aggódtak a muszlimok is, mivel a Szabad Szíriai Hadsereg egységeihez számos köztörvényes bűnöző és kétes elem csatlakozott, amelyek hirtelen szerzett hatalmukkal visszaélve – a kormánypárti milíciákhoz hasonlóan – a civileket kezdték terrorizálni.

2011 augusztusában emigráns ellenzékiekből isztambuli központtal megalakult a Szíriai Nemzeti Tanács, és a következő években más szervezetekkel létrehozta a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját.

Noha számos ország – köztük Magyarország is – az ellenzéket ismerte el Szíria legitim kormányának, hamar kiderült, hogy nincs ráhatása az otthoni fejleményekre. A felkelők megvetették a biztonságos távolból politizálókat, akik ígéreteik ellenére sem tudtak elegendő támogatást gyűjteni a külföldi donoroktól a harcokhoz.

KÜLFÖLD

Akiknek nincs hová hazatérniük 2011 óta Szíria lakosságának a fele hagyta el otthonát: 6,5 millióan az országon belül, 5,6 millióan pedig a környező országokban – 3,5 millióan Törökországban, 1 millióan Libanonban, 700 ezren Jordániában – találtak menedéket. A 2015-ös hullámmal Európába hozzávetőleg 600 ezer szír érkezett, közülük 360 ezren Németországban, 100 ezren pedig Svédországban nyújtottak be menedékkérelmet.

A menekültek a legnagyobb terhet a környező országoknak jelentik. Jordániának évi 2,5, Libanonnak pedig 10 milliárd dollárjába kerül az ellátásuk, ennek alig felét finanszírozzák külföldi donorok. A menekültek jelenléte súlyos társadalmi feszültségeket kelt. Ez leginkább Törökországban szembetűnő, ahol a 2019 júniusában tartott választáson a 2002 óta regnáló Igazság és Fejlődés Pártja jelentősen veszített támogatottságából azokban a nagyvárosokban, ahová nagy számban érkeztek szírek.

A menekültek egy részének már nincs is hová hazatérnie. A Világbank becslései szerint a szíriai otthonok 30 százaléka megsemmisült vagy súlyos károkat szenvedett. Ráadásul a rezsim a kezdetektől a megoldás részeként tekint a vele ellenséges tömegek elűzésére. A 2018 áprilisában életbe lépő törvény egy hónapot adott az üresen álló lakások tulajdonosainak arra, hogy személyesen nyújtsanak be igényt a birtokukra. A külföldön élők jelentős része és azok, akiknek az otthona nem volt megfelelően dokumentálva – 2010-ben a lakások 40 százaléka volt ilyen – így elvesztették jogukat az ingatlanukra.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala március végén hozta nyilvánosságra felmérése eredményeit, amely során több mint háromezer szíriai menekülttel készített interjút Egyiptomban, Libanonban, Jordániában és Irakban. Noha a többség – 70 százalék – egyszer majd vissza szeretne térni hazájába, erre az elkövetkező tizenkét hónapban csupán 2,4 százalékuknak van konkrét terve. A hazatérést elsősorban a munkalehetőség hiánya, másodsorban a rossz biztonsági helyzet, harmadsorban pedig az gátolja, hogy sokaknak már nincs meg az otthona.

Az idő múlásával a hazatérés lehetősége egyre csökken: március 1-jén a szíriai parlament törvényt fogadott el, amelynek értelmében az, aki tíz év elteltével nem újítja meg a személyi igazolványát, megfosztható az állampolgárságától.

IÁT? R Í Z S A J L A R U I K

832 ezer

TÖRÖKORSZÁG

Tell Abiad

Ras al-Ain

Manbidzs

Aleppó

Idlib

Rakka

Dajr ez-Zór

Homsz

Palmüra

1,175 millió

DAMASZKUSZ

Kunajtira

Al-Tanf katonai támaszpont

Szafa

IZRAEL Dara

613 ezer

JORDÁNIA

www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

215 ezer

IRAK

Szír kormányerők Iszlám Állam ellenőrzése alatt Kurd ellenőrzés alatt Felkelők uralta terület Demilitarizált zóna Török ellenőrzés alatt Izrael által megszállt terület

Forrás: Liveuamap

LIBANON

„Emberek milliói menekültek el otthonukból”

Kamisli

Dzsarabulusz

Afrin

mokratikus választást, ez a Nyugatot és a saját iszlamista ellenzékével állandó harcot vívó arab rezsimeket is megrettentette. Közben Muammar al-Kaddáfi elűzésével, majd meggyilkolásával Líbia káoszba süllyedt, ami Szíria számára is ijesztő forgatókönyvet vetített előre.

A szíriai hadszíntéren a helyi erőviszonyok alakulása és a szövevényes társadalmi kapcsolatok miatt a szekuláris ellenzéknek adott támogatás egyre gyakrabban jutott az iszlamisták kezére, az események külföldi részvényesei ezért úgy döntöttek, nem küldenek a lázadóknak légvédelmi és egyéb fegyvereket, amelyek rossz kezekbe kerülve nyugati érdekeltségek ellen is bevethetők. Ekkorra azonban már túl sok politikai tőkét invesztáltak a konfliktusba ahhoz, hogy csak úgy kihátráljanak belőle. Bizalmatlanságuk csak tovább nőtt, ahogy Szaúd-Arábiából, Tunéziából, majd Európából is elkezdtek Szíriába szivárogni a harcosok, akik előbb az Al-Káida helyi szervezetét, majd 2014 júniusától az Iszlám Államot erősítették.

Az iszlamista térnyerés egyre inkább felértékelte a nyugati szemmel nézve mérsékelt és alapvetően szekuláris kurdokat. Válaszul 2015 októberében megalakult a kurdokból és lojális arabokból álló Szíriai Demokratikus Erők, amely nyugati fegyverekkel és amerikai légi támogatással sikerrel vette fel a harcot az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben. A Szíriai Demokratikus Erők derékhadát azonban a Törökország – valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió – által terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ága, a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) adta. 2015 júliusában összeomlott a PKK és Ankara közti tűzszünet, a kurd fegyveresek pedig támadást indítottak törökországi célpontok ellen. Törökország fő célja innentől már nem Aszad megdöntése, hanem saját biztonságának szavatolása lett, ehhez fokozottan 35

KÜLFÖLD

kezdte támogatni a hozzá lojális szíriai felkelőket. Látva, hogy a déli határainál húzódó, nemzetközi erők által ellenőrzött biztonsági zóna kialakítására tett felszólításaik süket fülekre találnak, a törökök 2016 augusztusában megindították az Eufráteszi pajzs hadműveletet, ezzel megakadályozva, hogy egybefüggő kurd enklávé alakuljon Észak-Szíriában.

Ezután megindították az arab menekültek áttelepítését a kurd területekre, ezzel megváltoztatva a térség demográfiai összetételét.

Miközben az ellenzéki csoportok és támogatóik egyre inkább egymás ellen fordultak, Aszad mögött aránylag egységes front sorakozott fel. A libanoni síita Hezbollah fegyveresei 2011 májusától szinte valamennyi fontos ostromban ott harcoltak a kormányerők oldalán, Irakból ugyancsak síita milicisták érkeztek, Teherán elit egységeket küldött, emellett az Iránban tartózkodó fiatal afgán menekülteket előbb letelepedési engedély ígéretével, majd kényszersorozással vezényelte a szíriai húsdarálóba.

36

Oroszország és Kína a kezdetektől bojkottálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Aszad elítélésére irányuló törekvéseit. Amikor 2015 szeptemberében – a civilek elleni sokadik vegyi támadást követően – egyértelművé vált, hogy Barack Obama amerikai elnök nem fog közvetlen háborút indítani a szír rezsim ellen, Moszkva a damaszkuszi

„Az elektromos hálózat háromnegyede, az iskolák harmada megsemmisült”

kormány kérésére megtette katonai beavatkozását. Ezzel a háború kimenetele gyakorlatilag eldőlt. A légi fölénynek és a szárazföldi erősítésnek köszönhetően a kormány megkezdte az elvesztett területek visszafoglalását, 2016 decemberére visszaszerezte az északi országrész gazdasági fővárosát, Aleppót, 2018-ban

A libanoni határhoz közeli Homsz nagyváros

pedig a főváros környékéről is kiűzte a felkelőket. A körbevett lázadók előtt két lehetőség állt: meghalnak, vagy nehézfegyvereiket hátrahagyva családjukkal együtt az iszlamista felkelők kezén lévő, török határ melletti Idlib tartományba távoznak.

FELOSZTOTT ORSZÁG

Ahogy teltek az évek, a szíriai konfliktus felkelésből polgárháborúvá, majd proxiháborúvá alakult, amelyben a nagyhatalmak és a regionális középhatalmak helyi szövetségeseiken keresztül törtek borsot egymás orra alá.

Számos hamvába holt békekísérlet után a 2020 márciusában kötött orosz– török tűzszünet végül befagyasztotta az északi frontvonalakat, és gyakorlatilag felosztották Szíriát. Az ország négy részre szakadt: az Aszad által ellenőrzött területekre – ezek az ország hetven százalékát teszik ki –, az iszlamista frakciók által ellenőrzött Idlib tartományra, a Törökországhoz lojális Szíriai Nemzeti Hadsereg által kontrollált északi régióra, valamint

FOTÓK: SHUTTERSTOCK

Bassár el-Aszad portréja egy damaszkuszi házon a háború előtt

KÜLFÖLD

Az északnyugati Atma kisváros harmincezres menekülttábora 2018-ban

az amerikai támogatást élvező Szíriai Demokratikus Erők irányítása alatt álló északnyugati országrészre. Noha beszédeiben Bassár el-Aszad továbbra is a teljes ország visszaszerzését ígéri, ez egyelőre a távoli jövő zenéje, hiszen az elnök valójában még a saját területeinek sem ura teljesen: az orosz csapatok a kormányerőkkel való egyeztetés nélkül, szabadon mozognak, a libanoni és az iraki határszakaszt Iránhoz lojális milíciák ellenőrzik, az ország déli és keleti részeit drúz, illetve arab nagycsaládok tartják irányításuk alatt, Izrael pedig kedve szerint intéz légicsapásokat Irán és a Hezbollah érdekeltségei ellen az ország teljes területén.

Tíz év harcai árán mára a háború ös�szes főbb részvényese elérte, amit leginkább akart: Törökország meggátolta, hogy egybefüggő kurd régió alakuljon ki a déli határainál, emellett gazdaságilag annektálta Idlibet és a Szíriai Nemzeti Hadsereg által ellenőrzött területeket, s ott immár a török líra a hivatalos fizetőeszköz. Az Egyesült Államok aránylag kis befektetéssel, összesen kilencszáz www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

katonával biztosítja befolyását a Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött területeken. Irán megőrizte Irakon és Szírián át Libanonig nyúló szárazföldi hídját, amelyen keresztül nyomást tud gyakorolni Izraelre. Oroszország a tartúszi kikötőn keresztül kijárathoz jutott a Földközi-tengerre, és visszaszerezte a hidegháború végével elvesztett

„Felnőtt egy nemzedék, amelynek a háború jelenti a normalitást”

befolyását Szíria felett. A Hezbollah, noha jelentős emberveszteség árán, immár igazi harcokban is kipróbálta magát: Libanon legerősebb frakciója lett, emellett a zavarosban halászva tetemes összeget is felhalmozott.

Mindennek az árát Szíria és lakosai fizették meg: a harcok, a nemzetközi szankciók, a szomszédos Libanon

bankrendszerének az összeomlása és a koronavírus-járvány kivéreztette a szír gazdaságot. 2011 óta az ország elvesztette bruttó hazai össztermékének a hetven százalékát. A háború előtt egy amerikai dollár 50 szír fontot ért, ma a feketepiacon már megközelíti a 4500at. Az olajtermelés napi négyszázezer hordóról huszonnégyezerre csökkent.

Az elektromos hálózat háromnegyede, az iskolák harmada megsemmisült.

Az orvosok hetven százaléka elhagyta az országot, a kórházaknak csak az ötvennyolc százaléka működik.

A munkanélküliek aránya meghaladja az ötven százalékot, a Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a lakosság négyötöde él a szegénységi küszöb alatt. Mivel Bassár el-Aszad fő szövetségesei, Irán és Oroszország maguk is válsággal küzdenek, egyelőre nincs olyan donor, amely hajlandó lenne tetemesebb összeggel beszállni az ország újjáépítésébe. És ami a legnagyobb gondot jelenti: tíz év alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a háború jelenti a normalitást.

37

KÜLFÖLD

Az Iszlám Állam bukása – és tovább élése

DEMKÓ ATTILA

AZ MCC GEOPOLITIKAI MŰHELYÉNEK VEZETŐJE

A 2019. márciusi csata apokaliptikus volt. Aratott a halál. Drónok, mesterlövészek, légi- és tüzérségi támadások tizedelték a dzsihádistákat. Az Iszlám Állam utolsó fővárosa a tízezer lakosú Baghuz volt, egy kis határváros az Eufrátesz partján Kelet-Szíriában. 2019 márciusának végére az IÁ megmaradt néhány ezer harcosa már a városból is kiszorult. Hármas harapófogó vette őket körbe. A szír kormányerők a folyó túloldalát ellenőrizték, a határ másik oldalán, Irakban síita milíciák blokkolták a menekülési útvonalat. A fő támadóerőt azonban a kurd és arab törzsi harcosok jelentették. Őket az amerikai és a brit légierő, illetve egy francia tüzéralakulat támogatta. A bosszú elsöprő koalíciója volt ez. Mindenkinek volt elszámolnivalója az IÁ-val: Párizsért, Moszulért, Dajr ez-Zórért, San Bernardinóért. Összesen száznegyven terrortámadásért huszonkilenc országban. Legfőképpen persze a Szíriában és Irakban megölt tízezrekért.

A katlanba beszorult harcosok és feleségük, gyermekeik jó része nem szíriai volt. Az arab világ távolabbi részeiről verbuváltakon kívül francia, orosz, brit, német, belga, svéd és még egy tucatnyi nyugati országból jött dzsihádista harcolt minden négyzetméterért, legtöbbször az utolsó töltényig.

Jutott még idő a foglyok lemészárlására is.

Az Iszlám Állam Irakban született az amerikai invázió nem várt következményeképpen, majd Szíriában teljesedett ki.

A világ minden részéről toborzott fegyveresei jól képzettek és motiváltak voltak. A harminc-negyvenezer katona fanatizmusa győzelemre tudta vezetni a szervezetet sokkal nagyobb erőkkel szemben is. Az IÁ hatalma csúcsán száztízezer négyzet-kilométeres, nyolcmilliós lakosságú területet uralt nagyjából fele-fele arányban Irakban és Szíriában.

Szíriai központja, a kétszázezer lakosú Rakka egy állam fővárosa volt. Az emberek adót fizettek, az utcákon rendőrök járőröztek, az IÁ-nak saját pénze és sajtója volt. Legfőképpen pedig ideológiája. Egységes és nagyon is iszlám gyökerű 38

ideológiai rendszert épített fel a szervezet. Propaganda azt mondani, hogy amit az IÁ képvisel, az nem az „igazi iszlám”.

Az imámok egyéni Korán-értelmezése nincs kontroll alatt, és amit az Iszlám Állam milliók fejébe ültetett szerte a világon, bizony kiolvasható a Koránból.

Az IÁ emelkedése új pályára állította a szíriai polgárháborút.

A keresztények, alaviták és drúzok lojalitását tovább növelte a szír állam iránt. A bekerített Dajr ez-Zórban a szír hadsereg hároméves ostromot állt ki. A város végül az orosz légierő segítségével szabadult fel 2017-ben. Az IÁ a kurdoknak is utat nyitott arra, hogy nyugati támogatással megerősítsék autonómiájukat.

De az megint csak propaganda, hogy a kurdok valamiféle közös „értékekért” harcoltak együtt a Nyugattal. Magukért harcoltak, mert az IÁ-val nem volt kiegyezési lehetőség. Még az Iszlám Állam világértelmezéséhez közelebb álló szunnita arab törzsek is véres leckét kaptak Szíriában a dzsihád valódi természetéről.

2019. március 23-án esett el az utolsó néhány hektárnyi, autóroncsokkal és bombakráterekkel borított sziklás terület Baghuzban. De a történetnek az Eufrátesz partján nem lett vége. A szír sivatagban máig megbújnak IÁ-csoportok, amelyek időről időre merényleteket hajtanak végre. A dzsihád most globálisan folytatódik, főleg Afrikában, Mozambiktól Nigériáig. De a szervezet sejtjei Stockholmtól Párizsig a legtöbb nyugat-európai fővárosban is ott vannak. Az Iszlám Állam területi metamorfózisát fel lehetett számolni, áttéteit viszont nem lehet legyőzni, mert a mozgalmat olyan mély hit és elkötelezettség hajtja, amilyen a nyugati világban felfoghatatlan.

Egyes áttétek előbb-utóbb ismét területileg körülhatárolható, állami funkciókat magára vállaló gócban fognak megjelenni.

A megbékélés ezzel az ideológiával reménytelen.

A legszörnyűbb pedig az, hogy az iszlám e legagresszívabb változatát a Nyugat szintén ideológiai alapú háborúi tették ennyire erőssé Irak és Líbia elnyomó, de működő állami struktúráinak szétverésével és Szíria meggyengítésével.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Az Iszlám Állam területi metamorfózisát fel lehetett számolni, áttéteit viszont nem lehet legyőzni.

A stratégiai nárcizmus csapdája | UGRÓSDY MÁRTON |

KÜLFÖLD REAKCIÓ

A KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET IGAZGATÓJA

Az amerikai külpolitika és a valóság kapcsolata mindig kényes kérdés volt.

Debütált az új amerikai külügyi vezetés két legfontoés tökéletesen figyelmen kívül hagyja a többi szereplő sabb partnerénél: a kínaiakkal Alaszkában megrenérdekeit és lépéseit. dezett találkozó nyilvános része igencsak paprikásra Hogy miért tettük meg e rövid cikkben ezt az elméleti kitérőt? Elsősorban azért, hogy lássuk: az előző sikeredett, Európában természetesen nagyobb szívélyességgel fogadták Antony Blinken külügyminisztert. legalább hetven évben nem igazán változott meg sem az A fontos ügyekben viszont maradtak az ellentétek: amerikai külpolitikai gondolkodás, sem annak jelentőaz öreg kontinens mintha nem akarna annyira lelsége. Az USA hozzá van szokva ahhoz, hogy ő diktálja a kesedni a Kína elleni nyugati fellépésért, mint azt az feltételeket, és ha a tények nem akarnak engedelmeskedni, hát akkor annál rosszabb a tényeknek. Antony óceán túloldaláról várnák, mert Európa és Amerika Blinken brüsszeli látogatása erre volt jellemző példa, a mindig is máshogyan érzékelte a valóságot.

Mandiner találóan így írt erről: „Blinken Az amerikai külpolitika és a valóság a NATO ülésén ismertette, mik Európa kapcsolata mindig kényes kérdés volt. „Az USA hozzá érdekei.” Nos, Európa pontosan tudja, mik George F. Kennan több mint fél évszázaddal ezelőtt írt önéletrajzában (amely kiváló a saját érdekei, többek között ezért is építi van szokva kollégám, Baranyi Tamás fordításában azt a hatalmas tenger alatti gázvezetéket ahhoz, hogy már magyarul is olvasható) keserűen emOroszország felé, ami ellen az amerikai ő diktálja lékezik vissza moszkvai szolgálati idejére külügyminiszter felszólalt. Ezért próbál a feltételeket” meg kereskedni Kínával még akkor is, ha és arra, mennyire másként látta Franklin D. Roosevelt és Washington a szovjeteket, részben belső, részben amerikai nyomásra – inkább csak jelképes – szankciókat mint a terepen dolgozó, az oroszokkal nap léptetett életbe Pekinggel szemben. mint nap – persze erősen szűrt körülmények között – találkozó elemzők. Kennan meg is állapíAz Egyesült Államok külügyi vezetése gondolatban totta: az USA előszeretettel vetíti ki nézeteit, ideológiászeretné újra kettéosztani a világot: a többi kormány ját és előítéleteit a partnereire, utána pedig csodálkozik, vagy vele, vagy ellene van – utóbbi sarokban pedig amikor azok nem az amerikai logika szerint cselekszeszépen gyűlnek az országok Oroszországtól Kínáig. nek. Ráadásul amikor a karrierdiplomatáknak végre Arra viszont továbbra sem számíthatunk, hogy azokat sikerül valamiről meggyőzniük a kormányt, akkor jön a finom részleteket, a politikai és gazdasági kapcsolatoknak azt a sűrű hálóját, amely a világ összes többi egy izgága szenátor, és néhány szavazatért lerombolja országát az igazán fontos szereplőkhöz köti, Washinga State Department kitartó munkáját. tonban részletesen elemeznék majd döntéshozói szinTavaly jelent meg H. R. McMaster altábornagynak, ten. Nem a rossz szándék vagy a szakmai hanyagság Donald Trump volt nemzetbiztonsági főtanácsadójának miatt, és nem is azért, mert az amerikai diplomaták a könyve, amelyben a nyugalmazott főtiszt – egyébként Hans Morgenthautól kölcsönözve – részletesen nem értenék a dolgukat, hanem egyszerűen azért, kifejti a stratégiai nárcizmus megjelenését és romboló amiről Kennan és McMaster is írt: mert a stratégiai hatását Amerika külpolitikájában. Az elmélet szerint nárcizmus nem rendszerhiba, hanem a rendszer része az, aki a stratégiai nárcizmus csapdájába kerül, a Washingtonban. A világ nem amerikai fejjel gondolkodik a saját érdekeiről, és nem is amerikai eszközökkel világ történéseit csak az USA szemüvegén keresztül képviseli a nemzetközi politika porondján. Erre érdelátja, egyben feltételezi, hogy bármi, ami a világban mes készülnie Európának és benne Magyarországnak történik, az kizárólag Amerika miatt történik. Ezért is a következő években.

Washington hajlamos túlbecsülni saját jelentőségét, www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

39

A FAL ADJA A MÁSIKAT

Addig fogadkoztak, hogy megkönnyítik a bevándorlást, hogy a migránsok el is hitték nekik, és megindultak az amerikai– mexikói határnak. Itt van Joe Bidenék első nagy próbatétele az ideológiákon és propagandán túli valóságban.

KOHÁN MÁTYÁS

KÜLFÖLD

Nem várták meg az illegális bevándorlók, amíg az amerikai elnök és csapata akklimatizálódik új hivatalában: százezrek dörömbölnek év eleje óta az Egyesült Államok déli kapuin, és a helyzet hónapról hónapra romlik. Eközben az sem világos, továbbépítik-e Joe Bidenék Donald Trump határfalát. Érzékeny üzlet az embercsempészet: nemcsak a konkrét bevándorláspolitikai változások hatnak a csempészek szolgáltatásai iránti keresletre, de a piaci várakozások és a fogyasztói hangulat is. Az utóbbi hetekben-hónapokban erről minden bizonnyal az új amerikai elnök csapata is meggyőződhetett, ugyanis összefogtak ellene a csempészpiac erői: a tavalyi Eta és Iota hurrikánok, majd a koronavírus nyomában járó gazdasági visszaesés által megtépázott Közép-Amerika reményvesztett népe Joe Biden megválasztása óta nagyobb számban hagyatkozik az embercsempészekre, mint Donald Trump idején. Már az előző elnök utolsó teljes hónapjában, decemberben is átlépte a 74 ezret a határon megállított illegális migránsok száma, majd januárban 78 ezerre ugrott – tíz éve nem volt ilyen nehéz januárja az amerikai vám- és határőrségnek –, februárban átlépte a 100 ezret, s március­ ban még hetven százalékkal nőtt, 170 ezerre, ami tizenöt éves rekord. További nehézség, hogy március végén 14 ezer kiskorú volt a határvédelem befogadóközpontjaiban, az ő sorsuk rendezése rendkívüli problémát jelent.

Migránsok az amerikai határfalnál a texasi Penitas mellett március 17-én

FOTÓ: REUTERS / ADREES LATIF / FILE PHOTO

„Százezrek dörömbölnek év eleje óta az Egyesült Államok déli kapuin”

Bár Biden bevándorláspolitikája számos ponton ütközik Trumpéval, egy alapvetés megmaradt: a koronavírus-járványra való hivatkozással a mexikói határon tavaly március óta mérlegelés nélkül visszafordítják a határőrök azokat, akiket tetten érnek illegális határátlépéskor, a magas számok ezért részben a túloldalon feltorlódó migránsok folytonos újrapróbálkozásának a következményei. A tavaly március óta érvényes szabály hatálya alól azonban Joe Biden egy rendeleti huszárvágással kivette a kiskorúakat, így ők ismét a határvédelem kapacitását terhelik – és bár törvény szerint a börtönökhöz hasonlító idegenrendészeti létesítményekben legfeljebb három napot tölthetnek, utána át kell vennie felettük a gyámságot az Egészségügyi és Népjóléti Minisztériumnak (Department of Health and Human Ser­ vices – HHS), a gyermekjóléti intézményrendszer telítettsége miatt van olyan, aki tíz napot is a „ketrecekként” elhíresült befogadóközpontokban tölt ezredmagával. Március végén a texasi Donnában található létesítményben volt a legsúlyosabb a helyzet, ahol 250 helyen bő 4000 fiatalkorú lakott.

41

KÜLFÖLD Alejandro Mayorkas, Joe Biden belbiztonsági minisztere az utóbbi hetek szívszorító képeit úgy kommentálta, a helyzet kezeléséhez „időre van szükség, nehéz ez”.

Szerinte „létezett egy rendszer republikánus és demokrata adminisztrációk alatt egyaránt, ezt pedig a Trump-adminisztráció lerombolta. Ezért súlyosabb most a kihívás, mint korábban valaha”. Hogy Donald Trump mennyiben járult hozzá a mostani határhelyzethez, az talán sosem fog kiderülni – de hogy Joe Bidenék sem a kampányban, sem kormányon nem könnyítették meg a saját dolgukat, az egészen bizonyos. Biden kampánya során azt a hangzatos ígéretet tette, hogy „az én kormányzásom alatt egy láb nem sok, annyi új fal sem fog épülni”.

Bár Trumpék alatt még Biden beiktatásának napján, január 20-án is rohamtempóban zajlott a határfal építése, 2017 óta így is csak 730 kilométernyit sikerült felhúzni a bő 3200 kilométeres határon, ráadásul ebből csak 75 kilométer volt zöldmezős beruházás olyan területeken, ahol addig semmiféle határvédelmi objektum nem állt. A határ tehát továbbra is lyukacsos, és Joe Biden már első hivatali napján hatvan napra felfüggesztett a fallal kapcsolatos bármilyen kifizetést, első költségvetési javaslatában pedig egyáltalán nem kért pénzt az objektum folytatására.

Mayorkas minisztériumában április elején még azt kommunikálta, hogy lyukak befoltozására, kapuk építésére, illetve meglévő falszakaszokon új technológiai eszközök telepítésére azért így is lesz pénz, de Ilhan Omar szomáliai származású minnesotai demokrata képviselő képében erre a híresztelésre is azonnal lecsapott a woke lobbi.

Omar a Twitteren úgy fogalmazott, hogy „szégyenteljes és elfogadhatatlan az elnök részéről Trump xenofób és rasszista falának folytatása”. Ezután a Fehér Ház cáfolta, hogy bármilyen bővítést tervezne végezni a falon.

A Biden-stáb másik fontos – és legalábbis ellentmondásos – bevándorláspolitikai lépése az volt, hogy eltörölte a Trump-éra migránsvédelmi protokollját (ismertebb nevén Maradj Mexikóban! program), amelynek értelmében a határon elfogott migránsoknak Mexikóban kellett megvárniuk menekültkérelmük elbírálását, így nem tudtak az Egyesült Államokban eltűnni a hatóságok radarjáról. Bidenéknél ezt a gyakorlatot az Obama-érából ismert „fogd és engedd el” (Catch and Release) taktika vette át: az USA-n belül elfogott illegális migránsokat 42

Falépítést sürget a The New York Times A határfal építésének megszakítása nem csak a republikánus oldalt bőszítette fel – Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor egy arizonai helyszíni szemlén úgy fogalmazott: „itt semminek nincs értelme, ha ezt a lyukat be nem tömik” –, múlt héten maga a The New York Times is dörgedelmes véleménycikkben szólította fel Joe Bident arra, hogy igenis fejezze be a falat. A szövegben Bret Stephens úgy érvelt, a bevándorlók „nem terroristák, bandatagok, alvilági figurák, haszonlesők, és – az amerikai bevándorlási törvények megszegésétől eltekintve – nem is törvénysértők”, de „egy jól megépített falnak így is központi szerepet kell játszania egy általános bevándorláspolitikai megoldásban”, mert „tökéletlen bár, de hatékony védelem a határátlépés legádázabb formái ellen”. A lap és a Bloomberg publicistái is attól tartanak: ha Biden nem építi meg a falat, és bevándorláspolitikájával nem lesznek elégedettek az illegális migráció ellenzői, a trumpizmus régi és új képviselői tarolni fognak majd a jövő novemberben esedékes félidős választáson.

Nyolc határ menti demokrata képviselő viszont úgy érvelt egy közös levélben, hogy azokon a helyeken, ahol a fal „különösen nagy környezeti rombolást vagy szent helyek megsemmisítését” okozta, igenis le kell bontani.

„Az illegális migránsok 54 százaléka demokrata, 11 százaléka republikánus szimpatizáns” még az országban szabadon engedik azzal a kikötéssel, hogy meghatározott időpontban jelenjenek meg a bevándorlási bírósági tárgyalásukon. Ezen aztán rendszerint nem jelennek meg, a hatóságok pedig szem elől tévesztik őket, mert addigra felszívódnak a mezőgazdaságban vagy az építőiparban.

A Pew Research Center 2019-ben végzett felmérést a határt illegálisan átlépő emberek munkaügyi helyzetéről. Kutatásuk azt az eredményt hozta, hogy az USA-ban tartózkodó, nagyjából 11,3 millió illegális bevándorló közül 8 millióan dolgoznak, és többségüket, 53 százalékukat a mezőgazdaság foglalkoztatja, 15 százalékukat pedig az építőipar – két olyan iparág, amely könnyen el tudja rejteni

KÜLFÖLD

FOTÓ: REUTERS / HENRY CUELLAR TEXASI KÉPVISELŐ FOTÓJA

Ideiglenes hatósági tartózkodási hely a migránsok részére a texasi Donnában

bejelentetlen feketemunkásait. Nem véletlen, hogy a farmerlobbi évtizedek óta blokkol minden olyan törvényjavaslatot, amely a munkaerő digitális adminisztrációját teljes körben kötelezővé tenné – ugyanis ellehetetlenítené a nyomott bérért dolgozó spanyol ajkú feketemunkásokon alapuló üzleti modellt, és nagyban megdrágítaná az élelmiszereket. A Pew egy 2013-as felmérése pedig azt mutatta, hogy az illegális migránsok 54 százaléka demokrata, 11 százaléka republikánus szimpatizáns – innen nézve mindjárt érthetőbb, miért vált egyfajta hagyománnyá a demokrata vezetés körében valamilyen úton-módon állampolgársággal kecsegtetni őket.

Ennek lehetőségére a kampányban Joe Biden is utalt.

Az USA déli határán a szinte folyamatos migrációs nyomást elsősorban a közép-amerikai országok jelentős bűnözése, akadozó államigazgatása és gyenge gazdasága okozza.

Salvadorban Nayib Bukele elnök 2019-es megválasztása óta sikerült valamelyest megfékezni a bűnözést, cserébe az állam jóval autoriterebbé vált; Guatemala fennsíkjairól a klímaváltozás tízezerszámra üldözi el a gyakran spanyolul sem beszélő majákat; Hondurast elnyelte a szervezett bűnözés, amely a legmagasabb körökig ér: Juan Orlando Hernández elnök testvérét márciusban ítélték az Egyesült Államokban életfogytig tartó szabadságvesztésre nemzetközi drogkereskedelemben való részvétele miatt. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

Ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne viselne felelősséget a határain két-három évente kialakuló krízisért. A 2019-ben kiadott 1 031 765 amerikai zöldkártyából alig több mint 55 000 jutott a három közép-amerikai országnak, a munkáltatók pedig régóta panaszkodnak arra, hogy a merev amerikai rendszer gyakorlatilag semmilyen lehetőséget nem ad a képzetlen munkaerő legális bevándoroltatására, nincsenek a közép-amerikaiak számára legális csatornák az Egyesült Államokba való belépésre, így a menekültügyi rendszer az ország de facto bevándorlási rendszerévé vált. Tovább súlyosbítja a helyzetet a bevándorlási bíróságok következetlen ítélkezési gyakorlata: mivel ezekben a testületekben a bírák politikai kinevezettek, hasonló ügyekben óriási a demokrata és a republikánus bíróságok között a szórás. Ahhoz azonban, hogy a vízumrendszert átfogóan át lehessen dolgozni, vagy a menekültügyre lehessen bízni annak eldöntését, hogy ki számít menekültnek, nagy bevándorláspolitikai reformra van szükség, ahhoz pedig hatvanfős felsőházi többség kell. Minden valószínűség szerint tehát nem a Kamala Harris alelnök egy szem szavazatával épphogy csak a demokratákhoz húzó jelenlegi szenátus fogja megoldani ezt a rendszerszintű problémát – addig pedig maradnak a karavánok, a gyerekketrecek és a láthatatlan munkások a déli kukoricaföldeken.

43

PRECEDENS

Közös lista a káoszért DOBOZI GERGELY, JOÓB KRISTÓF

Jogállamot tilos jogállam ellenében építeni, a baloldali kampánystratégia kiötlői mégis ezt szorgalmazzák. E mesterterv különös veszélyeket hordoz: arra bátorítja a baloldal vezető politikusait, hogy a magyar társadalmat közjogi káoszba hajszolják.

„A bolsevizmus azon metafizikai föltevésen alapul, hogy a rosszból jó származhatik, hogy lehetséges, mint Razumihin mondja a Bűn és bűnhődésben, az igazsághoz keresztülhazudnunk magunkat” – fogalmaz Lukács György 1918-as, A bolsevizmus mint erkölcsi probléma című cikkében. Köztudomású, hogy ez a gondolkodásmód milyen tragikus történelmi következményekkel járt. Sajnos úgy tűnik, ezek a becsesnek nehezen nevezhető hagyományok elevenednek fel azokban az ötletelésekben és fenyegetőzésekben a magyar és a nemzetközi baloldal részéről, amelyek arról szólnak, hogy az ellenzék által elfogadhatónak tartott jogállam helyreállításáért a jogállamiság lábbal tiprásától sem szabad visszariadni.

Az erről szóló javaslatok változatosak. Fleck Zoltán jogszociológus az ellenzéki összefogás által esetlegesen megszerzett szűk parlamenti többséggel alkotmányoztatna, Vörös Imre volt alkotmánybíró pedig egyenesen alkotmánybírónak tenné meg az ellenzéki összefogás képviselőit. A fenti véleményekhez csatlakozik Elek István közíró, politikus teóriája a „lopakodó államcsínyről”: az szerinte az Alaptörvény negyedik módosításával végbement, onnantól kezdve pedig „elúszott a lehetősége, hogy a magyar alkotmányos demokráciát tisztán jogállami eszközökkel helyreállíthassuk”. A recept ugyanaz: egy „feles” többségű baloldali koalíció Elek István szerint is alkotmányozhatna. Vagyis mindhárom érvelés figyelmen kívül hagyja azt az alapvetést, hogy Magyarországon az alkotmányhoz csak a társadalom széles többségét képviselő országgyűlési többség (vagyis a kétharmad) nyúlhat hozzá.

44

Vörös Imre esetében ez azért is különösen szembeötlő, mert még alkotmánybírói minőségében adta nevét ahhoz az 1992-ben határozati formát öltő jogelvhez, amely szerint jogállamot nem lehet jogállam ellenében megvalósítani – hiába volt szó akkor egy kommunista diktatúra összeomlását követő történelmi helyzetről. De milyen teóriák, elképzelések mentén kérhetne az ellenzéki közös lista felhatalmazást a káoszra?

GYURCSÁNY FERENC ALKOTMÁNYBÍRÓ

Vörös Imre a Klubrádió Megbeszéljük című, március végi adásában állt elő azon javaslatával, hogy egy 2012-es alkotmánybírósági végzés nyomán a mindenkori Ország­

PRECEDENS Alexandre-Évariste Fragonard: Egy forradalmi bizottság a jakobinus terror idején (1793)

FOTÓ: GETTY IMAGES / UNIVERSAL IMAGES GROUP

„Egy 2022-es választási győzelem esetén a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék jogállamot építhetne jogállam ellenében” gyűlés jogosulttá vált arra, hogy az Alkotmánybíróság szerepébe lépve semmisítsen meg bizonyos „jogállamiatlan” jogszabályokat. Az interjúban a volt alkotmánybíró ragaszkodott ahhoz, hogy mindehhez nem szükséges kétharmados felhatalmazás sem, hiszen az Alkotmány­ bíróság is egyszerű szavazattöbbséggel hozza a határozatait. Mint mondta: „nem törvényalkotásról van szó, hanem arról, hogy az Ország­gyűlés alkotmánybírósági funkciót www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

kénytelen visszavenni, és ebben a körben értelemszerűen egyszerű többséggel határoz. (…) Értelmezhetetlen az, hogy kétharmados többséggel, mert nincs ilyen előírás.” Vörös szavai lényegében utat nyitnának ahhoz, hogy a jogállam felett a legjobb esetben is csak egy politikusokból delegált alkotmányügyi bizottság rendelkezzen.

Hovatovább nemcsak a teória végkimenetele kaotikus, de az érvelés kiindulópontja is ellentmondásos. Vörös 45

PRECEDENS Imre maga is arra az Alaptörvényben foglalt rendelkezésre hivatkozik, amely kimondja: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.” Vörös érvelése épp itt bukik meg: az Alaptörvény hatálybalépése óta egyetlen országgyűlési képviselő sem nyújtott be erre vonatkozó indítványt az Alkotmánybírósághoz, pedig az ehhez szükséges „egynegyedes” összefogásra mindvégig meglett volna a lehetőség.

Én a problémát abban látom, ha feles többséggel próbálják meg az alkotmányos rendszert felfüggeszteni.” Ezt Schiffer annak tükrében is fenntartja, hogy a kormánypártok jogalkotási javaslatai szerinte egyre súlytalanabbá tehetik ugyan a 2022-es kormányváltást, az alkotmányos keretek megtartása azonban mindennél fontosabb.

A fenti megnyilvánulásokat különösen veszélyessé teszi az a jakobinus tempó, amelyet egyes vezető baloldali politikusok e véleményeken felbuzdulva diktálnak. Ezzel nem tesznek mást, mint átélhető tartalommal töltik fel a fenti teóriákat, egyszersmind hiteltelenítik a józan ellenzéki politikusokat ALKOTMÁNYOZNI EGYSZERŰ TÖBBSÉGGEL a választók előtt. Fekete-Győr András nemrég belengette a Fleck Zoltán jogszociológus szintén a Klubrádióban fejtette felcsúti per lehetőségét: még mint meg sem választott poliki bővebb álláspontját arra vonatkozóan, hogy miként adna tikus kijelölte egy későbbi „igazságtételi” eljárás vádjainak alkotmányozó hatalmat akár egy szűk többséget szerző bal- és ítéleteinek kereteit és tematikáját. Ugyanez a politikus oldali koalíciónak is. Érvelésének az esetleges baloldali kormányzás megalapozásaként a jogszociolóbeköszöntével általa propagangus egy korábbi megnyilvánuládistának minősített újságírókat „ Jakobinus tempó, amelyet sában előrevetítette: „Nagy valótiltana el a foglalkozásuktól. Hogy egyes vezető baloldali színűséggel egy ’22-es ellenzéki ki minősül propagandistának, azt győzelem után ideiglenesen le vélhetőleg a „felcsúti perben” törpolitikusok e véleményeken kell mondanunk a jogállam tiszta vénykező bírák döntenék el. felbuzdulva diktálnak” érvényesüléséről. De ez soha nem „Magukat is el fogják vinni. volt másként rendszerváltáskor, Nem is olyan soká’. (...) Tudják, mikor? Amikor győzünk. És tudnagy forradalmak után.”

Fleck Zoltán egyenesen fogalják, mikor fogunk győzni? Jövőre. maz: teóriája szerint egy 2022-es választási győzelem esetén És maguknak nem lesz kegyelem.” A fenti idézet már a a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék jogállamot építhetne baloldali összefogásban vezető szerepet vállaló Gyurcsány jogállam ellenében. Azzal érvel, hogy Magyarország az Ferenctől származik.

Alaptörvény negyedik módosítása óta nem jogállam. Ez a feltevés ugyan tartalmi szempontból is messzemenő vitákra FELHATALMAZÁST KÉRNI A KÁOSZRA adhat alapot, a teória ugyanott szenved csorbát, ahol Vörös Káoszt vizionálni arra az esetre, ha a baloldal a fenti elmélImréé: nevezetesen, hogy a kormányváltásra készülő pártok kedéseket valóban megfogadná, korántsem túlzás. Hogy egy része 2010 óta részt vesz a jogállam működtetésében pontosan miért nem, arra Smuk Péter, a Nemzeti Közszol(MSZP, LMP, Jobbik), egy másik része pedig vagy utóbb csat- gálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmálakozott az „összefogáshoz” (Párbeszéd Magyarországért, nyok Karának dékánja adja meg a választ. „A törvényhozó Demokratikus Koalíció), vagy épp 2022-ben készül csatla- hatalomtól tudatosan választja el minden demokratikus kozni (Momentum). Az Alaptörvényt legutóbb ezek a pártok jogállam az alkotmánybíráskodást végző testületet. Ebből akkor erősítették meg, amikor a Fidesz–KDNP képviselőivel következően éppen a Vörös Imre által felvetett parlamenti együtt felhatalmazták a kormányt a különleges jogrendi alkotmánybíráskodás jelentené a fentebb említett, megelőintézkedések megtételére. Alkotmányos rendnek bizalmat zendő hatalomkoncentrációt. Nem beszélve arról, hogy a szavazni ennél meggyőzőbben tulajdonképpen nem is lehet. feles többségű alkotmányozás révén a jövőbe vetett bizalmat rombolná le a parlament még a saját döntései tekintetében JOGÁLLAMOT JOGÁLLAM is. Amennyiben az »egyszerű többség« az alkotmány – és ELLENÉBEN NEM LEHET ÉPÍTENI a sarkalatos törvények – által nyújtott stabilitást kívánja Fleck Zoltán, Vörös Imre és a hasonló balliberális gondol- felszámolni, akkor saját közjogi döntéseinek sem szánhat kodók e megnyilvánulásaikkal saját szemléletmódjukat és hosszú életet, hisz épp az új közjogi konstrukció lebontására a jogállamiságról alkotott nézeteiket közvetítik a nyilvá­ teremtene precedenst” – nyilatkozta rovatunknak, és hozzánosságnak. A történelmi helyzetre és az igazságosság tette: az alkotmányozáshoz kellő legitimációt kell szerezni, sajátságos megítélésére hivatkozva azonban nem lehet a ez pedig parlamenten (tehát a választások megnyerésén) túli jogállam alapvető biztosítékait félretenni. Erre az álláspont- eszközökkel aligha lehetséges. ra helyezkedett a rovatunknak nyilatkozó Schiffer András A baloldalnak nem érdeke, hogy a közjogi berendezkeegykori LMP-s politikus is, amikor a következőképpen fogal- dést demokráciának nevezze. Ha így tenne, azzal a politikai mazott: „Nincs abban semmi különös, hogy ha kétharmadot berendezkedés szubjektív elfogadhatóságát növelné, és szerez az ellenzék (ami a borulékony válsághelyzet miatt ezzel a baloldali esélyeket csökkentené a 2022-es koregyáltalán nem kizárt), a fundamentumokhoz hozzányúl. mányváltásra.

46

Jerusalema | DELI GERGELY |

PRECEDENS

REAKCIÓ

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FŐTANÁCSADÓJA

A héten két érdekes hír motoszkál a fejemben.

Rendben van, hogy az a dolog ott nem pipa, de akkor Az egyik az a meglepően kis port kavaró ügy, hogy mi? – kérdezhetnénk. a híres, már elhunyt francia gondolkodó, Michel Ezzel ellentétben egy hibás bírói döntés normaFoucault tunéziai temetőkben állítólag kiskorú fiútivitása nem abból a feszültségből ered, ami közte kat erőszakolt meg. A másik az a világhálón elérhető és a helyes döntés között feszül. Érdekességképfelvétel, amelyen a Bethesda gyermekkórház munpen: a rossz bírói döntés normativitása azon helyes katársai egy „kihívásnak” megfelelve a Jerusalema döntés normativitásából fakad, amit helyette meg című dalra táncolnak. Elképzelem Foucault-t a hideg kellett volna hozni. Hogy ez miért van így, nincs elég márványlapon, és látom azokat az elfáradt, de bizahelyem kifejteni. Most elégedjenek meg annyival, lommal és reménnyel eltelt arcokat. Egy antikriszhogy már a rómaiak is így gondolták, illetve csak ez tusi és egy krisztusi kép. Mindkettőben erősen jelen a felfogás egyeztethető össze a jogbiztonság követelvan a testiség: az első a test tagadása, a másik a test ményével. igenlése.

A másik ok, amiért a pipás kép és a hibás bírói Számomra Foucault egész tagadásra épülő mundöntés normativitása eltér egymástól, az aszimkásságát jól jelképezi René Magritte festőművész metrikus függőség követelménye miatt van. Ez azt A képek árulása című alkotása. Biztosan ismerik ezt jelenti, hogy a pipás képnek szüksége van az ideális a művet. Egy élethűen megfestett, pipára. A tagadásban egyszerűen szép pipát ábrázol, alatta franciául nincs normativitás az állítás nélkül. a híres „Ez nem pipa” felirattal. „A tagadásban nincs Magritte képe nem működik, ha a Foucault egy kisebb tanulmányban pipát eltakarjuk, és csak a tagadás megnyugvás” elemezte is a képet. A szemlélőben marad látható. A tagadás ereje függ a pipa képe és a felirat közötti nyila megtagadottól. Képzeljük csak el!

Mi lenne, ha Magritte nem egy tökévánvaló ellentét kelt feszültséget. letes pipáról állította volna, hogy az Ez az ellentét egyfajta normativinem pipa? Ha mondjuk csak valami pipaszerűt skiccelt tást generál. Normativitás alatt itt most azt értem, volna fel a vászonra, ami ha akarjuk, pipa, ha akarjuk, hogy indokul szolgál számunkra a cselekvésre. nem. Ebben az esetben a tagadás ereje jelentősen A festményt látván szinte fel akarunk kiáltani, csökkenne, már nem lenne olyan feszültségkeltő. hogy szóljunk, valami tévedés történt.

Nem így a bírói döntés esetében. Ha egy bírói Jogászként e képpel kapcsolatban mindig az a kérdöntést egyesek okkal rossznak, mások pedig okkal dés foglalkoztatott, hogy vajon egy hibás bírói döntés helyesnek gondolnak, az nem azt jelenti, hogy a normativitása hasonlít-e a pipás kép normativitásákérdéses döntés rossz, csupán azt, hogy az eldöntenhoz. Ahogy a kép, úgy egy hibás bírói ítélet is korrekdő ügy nehéz volt. És egy ilyen döntés normativitása cióért kiált. E kérdésen gondolkodva arra jutottam, nemhogy csökken, hanem éppen nő a kétségek által, hogy a kép és a hibás bírói döntés normativitása mert későbbi ügyekben így vagy úgy, de nagyobb lényegileg különbözik egymástól. Alapvetően két oka súllyal fog latba esni. Na, innen az aszimmetria. van ennek. Az elsőt bizonytalansági kritérium­nak Szóval nem tudom, mit keresett Foucault ott a neveztem el. A kép tagadása egy lehetséges állítást tunéziai sírhalmokon, de abban biztos vagyok, hogy zár ki, nevezetesen azt, hogy a rajta látható pipa vanem találta meg. A tagadásban nincs megnyugvás. lójában pipa. Minden más dolog lehet, de pipa nem, És azt is biztosan tudom, hogy a táncosok viszont legalábbis a felirat szerint. A kép tagadása, mint megtalálták, akit kerestek. Mert Ő minden állításminden tagadás, bizonytalanságot szül, és a norban benne rejlik. mativitása éppen ebből a bizonytalanságból fakad. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

47

MAKRONÓM

Nincs három egy nélkül LOVÁSZY LÁSZLÓ GÁBOR A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, A MINISZTERELNÖKSÉG MINISZTERI BIZTOSA

A demográfiai mutatók javulásában fontos szerepet játszanak a kormányzat családtámogatási lépései. A teljes fordulathoz azonban szükség van arra is, hogy megváltozzon a társadalom mentalitása.

A 2020-as évtized megnyeréséhez már az első három évben tervezni és indítani kell a 2030-ig szükséges reformok legalább négyötödét – javasolja a jegybankelnök. Matolcsy György szerint teljes demográfiai fordulatra és legalább évi 110 ezer újszülöttre van szükség, amire meg is van az esély.

A kormány évek óta minden korábbinál markánsabban ösztönzi a harmadik gyermek megszületését, aminek meg is van az eredménye: a termékenységi ráta 2010 óta közel 20 százalékkal növekedett. Kevés szó esik azonban arról, hogy az utóbbi negyven évben 70 százalékára esett vissza a legalább egy 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családok száma, és így felére zsugorodott a két és csaknem negyedével a három vagy annál több 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családok aránya.

Mind ez idő alatt körülbelül 30 százalékon stagnált a termékeny korú gyermektelen házaspárok vagy élettársi kapcsolatban élők száma. Ezt behozni már önmagában is óriási kihívás. 200 ezret tesz ki a számuk, ami igen sok. Az ő megnyerésükre dolgozták ki az év elején elindult támogatási rendszer azon elemeit, amelyeket már egygyermekesek is igénybe vehetnek. Az egyik ilyen a lakásfelújítási támogatás, amelyhez az év végi módosítás nyomán februártól már önerő sem szükséges. A másik fontos intézkedés a csecsemőgondozási díj felemelése 2021 nyarától a jövedelem százszázalékos szintjére. További jelentős segítség a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakások illetékmentessége is, valamint a január 15-én bejelentett, 25 év alattiakat érintő adómentesség. Ezek mind hozzá­ járulhatnak a gyermekvállalási kedv erősítéséhez.

Ehhez kapcsolódóan azt is fontos látni, hogy 2010 óta a több mint 41 ezer államilag finanszírozott művi megtermékenyítés mintegy 21 százaléka volt sikeres, ami éves átlagban a vágyott élveszületéseknek már közel 8 százalékát teszi ki – ez idáig 48

„Konkrét elköteleződés és megállapodás nélkül kevés gyermek születik”

MAKRONÓM összesen nagyjából 3200 gyermek jött világra. A lombikkezelések tekintetében is jelentős anyagi könnyítések történtek, amelyek példátlanok Európában.

Az általánosan azonosított és ma már közismert alapprobléma – amelyet a statisztika is alátámaszt –, hogy jelenleg 70 százalék fölött van azon nők aránya, akik a 20–29 éves korosztályba tartoznak, és nincs még gyermekük.

Még mielőtt bármilyen következtetést levonunk, vegyünk egy nagy levegőt: még nagyobb kihívással nézünk ugyanis szembe akkor, ha a férfiak gyermek­

vállalási hajlandóságáról kell beszélni.

A teljes népességen belül tudniillik sokkal magasabb a gyermektelenek aránya a férfiak körében, mint a nőknél. A 40–49 éves gyermektelen férfiak csaknem kétszer annyian vannak, mint az ugyanebbe a korcsoportba tartozó gyermektelen nők. Sőt, a nők gyakorlatilag minden korcsoportban több gyermekkel rendelkeznek, mint a megfelelő korcsoportba tartozó férfiak. A férfiak hajlamosabbak vagy könnyebben képesek új kapcsolatot létesíteni már meglévő gyermek esetén is.

Lehet-e fiatalon gyereket vállalni?

Hazánkban a termékenységi ráta 2010 és 2019 között 19,2 százalékkal nőtt, ami szép eredmény. Azonban fontos, hogy a családtámogatások a fiatalabb korosztályt is megcélozzák, mert a fejlett világban az első gyermek születése egyre inkább kitolódik. Így kevesebb idő jut a második, illetve harmadik gyermek megszületésére. A fiatalok saját lábra állását segítheti a 25 év alattiak szja-mentessége és az első gyermek után is igénybe vehető megnövelt gyed.

Élveszületések százalékos megoszlása az anyák korcsoportja szerint

–19

20–24

25–29

30–34

35–39

40–

1990

12,1

39,4

27,9

13,9

5,6

0,9

2000

7,9

29

36,6

19

6,1

1,4

2010

5,8

14

27,8

34,9

14,9

2,6

2017

6

14,4

25,8

29,7

19

5

FOTÓ: MTI / MTVA / OLÁH TIBOR

Élveszületések százalékos megoszlása az apák korcsoportja szerint

–19

20–24

25–29

30–34

35–39

40–

1990

1,7

24,5

35,9

23,4

10,3

4,1

2000

0,5

13,4

36,9

30

12,1

7,1

2010

0,3

3,1

17,4

41,5

26

11,6

2017

0,4

3,5

15,5

31,3

29,8

19,5

Forrás: KSH

49

MAKRONÓM Valójában egy surranópályán haladó, látens trendről van szó: a 15 év feletti férfiak 35,3 százaléka volt gyermektelen 2001-ben, s ez az arány 2016-ban már meghaladta a 40 százalékot, a nőknél viszont a 2001-es 25,7 százalék csak kisebb mértékben, 27,5 százalékra nőtt 2016-ig. Összességében a dinamikát tekintve eltérő módon, de irányát tekintve azonos a trend mindkét nemnél. A különbség még akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy a teljes felnőtt női népesség száma magasabb, mint a férfiaké. Ezen nem változtat az sem, hogy a 15–49 éves korosztályon belül a 30–39 és a 40–49 éveseknél a legalacsonyabb a gyermektelenek aránya mindkét nemnél.

A 30–39 éves férfiak több mint felének nincs gyermeke, a 40–49 évesek egynegyedének. Nem meglepetés a korábbiak tükrében, hogy ezek az arányok jelentősen magasabbak, mint a nők azonos korcsoportjaiban – náluk egyharmad és egyheted a megfelelő hányad.

„A férfiak körében sokkal markánsabban jelent meg a tudatos gyermektelenség”

Egyértelmű tehát a helyzet: abszolút értékben a 30–39 éves gyermektelen férfiak száma 1,6-szerese a nőkének, a 40–49 éveseknél már csaknem 1,8-szeres ez a különbség.

Egy viszonylag friss, 2018-as, a Szalma Ivett – Takács Judit szerzőpáros által publikált kutatás arra mutatott rá, hogy a férfiak és nők gyermektelensége mögött gyakran jelentősen eltérő okok húzódnak meg. Magyarországon még mindig uralkodó tradicionális elvárás, hogy elsősorban a férfiaknak kell a családfenntartó szerepét ellátniuk: ha egy férfi nem rendelkezik biztos anyagi háttérrel – stabil foglalkoztatási helyzettel, lakástulajdonnal –, akkor kevésbé keresett a párkapcsolati piacon, mint bővebb erőforrásokkal rendelkező társai. Ennyiben teljesen érthető és megalapozott az Európa-szerte is gáláns kormányzati otthonteremtési program. Ezzel párhuzamosan a kutatók szerint azonban a stabil anyagi háttér megteremtése után a férfiak már gyakran olyan nőkkel létesítenek kapcsolatot, akik idősebbek náluk, és akár van gyermekük, akár nincs, már nem akarnak gyermeket vállalni. Mindezek tükrében talán nem meglepő, ám szomorú tény az a kutatási újdonság is, amely szerint – bár hazánkban még marginális jelenség – a férfiak körében itthon sokkal markánsabban jelent meg a tudatos gyermektelenség, mint a nőknél.

Visszatérve a demográfiai fordulathoz: a statisztikai adatokból egyértelműen látható, hogy a még termékeny korú gyermektelen párok 200 ezres száma nagyobb sokaság, mint a két 15 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkező, szintén még termékeny korú családoké, amelyekből potenciálisan három vagy több gyermekes család válhat. Ha a gyermektelenekhez még hozzátesszük az egygyermekesek szintén 200 ezres táborát, akkor ők együttesen csaknem két és fél50

FOTÓ: MTI / BALÁZS ATTILA, MTI / MTVA / JÁSZAI CSABA

MAKRONÓM szer annyian vannak, mint a kétgyermekesek. A harmadik és további gyermekek vállalását támogató eddigi intézkedések egyértelműen közrejátszottak a termékenységi ráta 2010 óta tartó, mintegy 20 százalékos növekedésében, azonban törvényszerűen az első – majd a második – gyermekek megszületésének ösztönzése is jelentősen hozzájárulhat a demográfiai fordulathoz.

A kormány évről évre több forrást biztosít a családok és a gyermekvállalás támogatására egy mind sokoldalúbb, diverzifikáltabb támogatási rendszer keretében. Ennek köszönhetően kezdtek javulni a mutatók. Elsősorban azokat támogatják, akik eleve hajlandók voltak több gyermeket vállalni. Amennyiben marad a támogatáspolitika iránya, és újabb forrásokat sikerül bekapcsolni a rendszerbe, lehetővé válna az uralkodó mentalitás megváltoztatása, és már az első gyermek világra jöttének támogatásával további eredményeket lehetne elérni. Ebbe az irányba tett újabb lépések – mint láthattuk – a csecsemőgondozási díj fejlesztése, a lakásfelújítási támogatás bevezetése, s akár idesorolhatjuk a 25 év alattiak adómentességét is.

Mindez azonban még mindig kevés lehet. A témában fellelhető tanulmányok ugyanis egyöntetűen állítják: a probléma gyökere alapvetően nem, illetve nem csak anyagi természetű, az uralkodó mentalitással is probléma van.

Az élő, társas kommunikációt felváltotta a társas magány, amelyet a technika és a közösségi média negatív hatásai tovább erősítettek. Emellett a párok sokszor nem értenek egyet abban, hogy milyen életvezetési stratégiák jöhetnek szóba, a kommunikáció nem terjed ki valamennyi élethelyzet bekalkulálására – vagyis a „jóban-rosszban” rossz tartalmára.

Konkrét elköteleződés és megállapodás nélkül márpedig kevés gyermek születik. Mint láttuk, a férfiak eleve kevésbé vállalnak újabb gyermeket, és a hölgyek is egyre inkább a családi munkamegosztástól teszik függővé a gyermekvállalást, ami egy kétkeresős modellben a legalapvetőbb kérdés.

A már gyermekes pároknál többnyire akkor születik meg a második vagy többedik gyermek, ha a férfiak átvállalnak valamit a gyermeknevelés fizikai terheiből is. Bár régóta bizonyított tény, hogy a családos és házas férfiak hosszabb ideig élnek, és jobb egészségi állapotban vannak, mint az egyedül élők, az is beszédes, hogy a KSH adatai szerint a házasságot stabilan legalább kétharmad arányban a nők bontották fel az utóbbi harminc évben.

Sokszor a nőket kérdezik, noszogatják a gyermekvállalás kapcsán, azonban a demográfiai eredményhez megfelelő, a családi értékekben hívő és a mindennapi teendőkhöz is értő férfiakra is szükség van. Akik már a húszas éveik közepén számba veszik, hogy milyen terveik vannak, és mennyiben tudják utódaik érdekében a családnak alárendelni magukat.

Tematikus cikk Jó úton indultunk el Konopás Noémi írása a mandiner.hu-n

51

META

FEMINENS

GACSÁLYI SÁRA

AZ EGY.HU FŐSZERKESZTŐJE

Sopronból indult, beutazta a Jeges-tengert egy jégtáblákba fagyott hajón sodródva, felderítőrepülőkön ismerkedett az Arktisz zord világával, most pedig a Jeges-tenger partvidékére koncentrál Horváth Eszter dokumentarista fotográfus.

Horváth Eszter nevét idehaza tavaly ismerte meg a nagyközönség, miután a World Press Photo szakmai zsűrije az ő képét választotta a környezeti kategória legjobbjának.

A fotót, amelyen két jegesmedve szaglássza körül a kitűzött zászlókat, Eszter három és fél hónapos útján, a Polarstern kutatóhajóról kihajolva, a mínusz negyven foknál is hidegebb éjszakában készítette. Nem ez volt az első ilyen küldetése: közel tíz éve dolgozik a szakmában, bár pályafutását még szelídebb vidéken, New Yorkban kezdte. Diplomamunkáját a The New York Times közölte, a sikert pedig sok megkeresés követte, képeit publikálta többek között a National Geographic, a Time és a The Wall Street Journal is.

Dokumentarista fotósként 2015-ben a tudósok mellett találta meg a helyét. Évek óta az északi sarkkör mentén dolgozik, hogy a legfrissebb kutatásokat ne csak egy szűk tudományos közeg, de a nagyvilág is megismerhesse vizuális 52

történetmesélése által. A 2020-ban díjazott fotó kapcsán sokat írtak Eszterről, ám az élet azóta sem állt meg: a fotós a norvégiai Spitzbergákról ért haza néhány nappal ezelőtt. „Ez a világ legészakibb közössége, ahol folyamatosan élnek emberek. Mivel kutatófalu, turistaforgalom sincs igazán, békeidőben is csak sétát tehetnek a látogatók, nem alhatnak itt. Most a vírus miatt az sem volt biztos, hogy bennünket ideengednek, de végül négy negatív teszt és tizenkét nap karantén után odaértem – meséli Eszter. – Mielőtt elindulok egy útra, rengeteg tudományos cikket olvasok, hogy teljesen kiismerjem magam abban, amit a kutatók végeznek. Tudományos cikkek igazolják, hogy az északi féltekén a folyamatos talajfagyban 1300 gigatonna szén van, s a szén-dioxid és a metán a levegőbe jutva még inkább felgyorsíthatja a globális felmelegedést. Most a Jeges-tenger part menti régiójában az ehhez kapcsolódó kutatásokat szeretném dokumentálni.”

Eszter legutóbb két és fél hetet volt a kutatóbázison. „Faházikókban laktunk, ahol hatalmas monitorokon látjuk fél hétkor, milyen az aznapi idő, és mit tudunk végezni. Fél nyolckor közösen reggelizünk, egy óra múlva pedig hószánon indulnak a csapatok a megadott kutatási helyekre, ahol este hatig dolgoznak.” Fotósként Eszter folyamatosan kíséri a kutatókat, olykor kérdez, máskor csak csendben figyel, hogy ne zavarja a munkát. Néha saját munkáján kívül más fontos feladatot is ellát a tudósok mellett: jegesmedveőrnek áll. Mivel a Spitzbergák a jegesmedvék otthona, háromezer állat veszi őket körül nap mint nap, és terepre csak az mehet,

FOTÓ: MTI / HORVÁTH ESZTER

Aki az Észak vad tájait örökíti meg

META

FOTÓ: HORVÁTH ESZTER

FEMINENS

aki elvégezte a szükséges tréningeket, tud lőni nagy kaliberű a másik kutatónak volt annyi lélekjelenléte, hogy lelője az fegyverrel, ha szükség van rá. „Remélem, soha nem kerülök állatot, így túlélték a támadást. Nálunk lehet, más lett volna olyan helyzetbe, hogy bántanom kelljen egy medvét, de a helyzet” – részletezi. Éles helyzetekben önismeretre és biztonságot ad, ha ott a fegyver, és bízom benne, hogy adott folyamatos belső párbeszédre van szükség, meg egy adag esetben képes vagyok megvédeni magamat és a kollégákat.” bátorságra, hogy ne szégyellje senki sem kimondani, amit Márpedig a biztonságérzet ebben a környezetben lét- érez és gondol. „Én itthon is így működöm, és megnyugtató, fontosságú. Terepen nincs helye ha tudom, hogy a többiek is betarta hősködésnek: balesetet okozják a szabályokat. Nem szeretnék hat, akár életekbe is kerülhet, olyan emberrel terepre menni, aki „Itt nem azáltal vagy erős, ha valaki nem ismeri vagy nem hősködik, mert előbb-utóbb baleset ha hősködsz, hanem ha fogadja el a korlátait. „Fagyási éri. Itt nem azáltal vagy erős, ha vállalod a gyengeségeidet” sérüléseket szenvedtek kollégák, hősködsz, hanem ha vállalod a gyenholott ha szólnak, tudunk tenni geségeidet.” ellene. Nagy veszélybe sodorhatja Jelentős váltás ilyen működésmagát és a többi embert, ha bárki módból egyik napról a másikra – pláne, ha a medveőr – nincsen a topon.” Eszter egy saját visszailleszkedni az európai hétköznapokba. Ahogy Eszter példán szemlélteti ezt: a legutóbbi munka során éjszaka mondja, két utazás között mintha más életet élne, és bár kiment a fjord egy különösen szép partszakaszára egyik öröm hazautazni, találkozni a családtagokkal, a terep újra kolléganője kíséretében. Úgy alakult, hogy a lámpa, a pus- és újra visszahúzza, mint a függőt a kábítószer. „Az a mély ka és a jelzőfény is a munkatársnál volt, és a nehéz terep kapcsolódás, amit ott érzek a természettel és önmagammal, miatt harminc méterre szakadtak egymástól. „Azt éreztem, leírhatatlan. Az ilyen utakon százszázalékosan jelen vagyok, sem őt, sem magamat nem tudom megvédeni, ha bármi megélek minden percet, sőt az okoz nehézséget, hogy onnan történik, ilyen állapotban pedig nem akartam továbbmenni. elgondoljak valahová. Az itthoni életben viszont néha éppen Ő ezt rögtön megértette, és vissza is fordultunk. Ez volt a jó az itt és mostot nehéz megélni.” A tudatosságnak, a tudatos döntés. Az eset előtt két nappal két kutató volt kint mérése- jelenlétnek nagy ereje van – gondoljunk csak egy jól elkapott ket végezni, amikor egy jegesmedve besomfordált közéjük. pillanatra: amikor a fotós éppen azt, éppen akkor és éppen Egyiküket felemelte a fejénél fogva, és el akarta hurcolni, de úgy örökíti meg, ahogyan kell. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

53

META

TUDOMÁNY

A technika élvonalában járt egykor Székelyföld

Kommandó–Kovászna-sikló 1925-ben korabeli képeslapon, illusztráció

GÓZON ÁKOS

Csuszló, rolni és a többiek: a székely vidék természeti adottságainál is fogva a technikai újítások tárháza volt egykoron. Ebből született most egy izgalmas kötet.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a közelmúltban jelentette meg Kolozsvárott a Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből című tanulmánykötetet, tizennyolc erdélyi tudománytörténész szerző több évig tartó kutatómunkájának a lenyomatát.

A könyvben a kerámiakészítéstől a harangöntésen és a sóbányászaton át az üvegművességig az ipar és a műszaki tudományok számtalan területéről gyűjtöttek össze székely vonatkozású kuriózumokat. „Sokáig úgy tartotta a közvélekedés, hogy műszaki innovációk tekintetében Székelyföld a magyar művelődés perifériájának számított. Pedig ez nem igaz, mert mindaz, amit ebben a könyvben összegyűjtöttünk, az az összmagyar technikatörténetnek és tágabban fogalmazva a művelődéstörténetnek szerves és sokszor élenjáró része székelyföldi jellegzetességekkel. Amiről e könyvben olvashatunk, az így, ebben a formában nem található meg sehol máshol” – mondja Márton László, a kötet szerkesztője.

Ha valami igazán egyedi jellemzőt keresünk Székelyföld technikai innovációinak több évszázadot átfogó történetére, akkor az elsősorban a vízi szerkezetek nagy száma. A Hargita két oldalán elterülő hegyvidéki terület életében, földrajzi adottságaiból fakadóan, kitüntetett szerepet játszanak a folyó vizek. „Több száz gyors folyású és bő vízhozamú patak rohan alá a székelyföldi medencébe, s ezeket az évszázadok folyamán tudatosan használták energiaforrásként a székely emberek” – magyarázza a tudomány54

történeti kutató. Ezért került a könyv első borítójára egy vízzel hajtott malomkerék fényképe. Székelyföldön európai viszonylatban is kimagasló volt a vízimalmok száma.

A 19. század elején például egyedül Csík vármegyében 626 vízimalomról tudjuk biztosan, hogy üzemelt, amelyek közül másfél száz épület 1700 előtti múltra tekinthetett vissza. Gyergyószentmiklóson pedig még a 20. század elején is azt jegyezték fel, hogy egy nagyjából nyolc kilométer hos�szúságú folyószakaszon nem kevesebb mint 34 víz hajtotta szerkezet működött. „Székelyföld másik technikatörténeti jellegzetessége, amelyről talán kevesebben tudnak: a vasgyártás” – ismerteti a mérnök, szakíró. A vulkanikus eredetű, ércben gazdag Hargita mindkét oldalán számos fémipari kezdeményezést jegyeztek fel. Szinte minden településen működött kisebbnagyobb vasgyár, közülük a legfontosabbnak a csíkmadarasi számított, jóllehet ez már a mai székely köztudatban sem él. Pedig az önálló államalakulat idejében az Erdélyi Fejedelemség három legfontosabb vasgyára közé tartozott a madarasi vashámor Hargita és Vajdahunyad hasonló üzeme mellett.

A régi Magyarország legkeletibb csücskében fekvő Kommandó leginkább Wass Albert műveiből, azok közül is elsősorban a Tizenhárom almafa című regényéből ismert.

E település a 19. század második felében szinte egy csapásra lett a székelyföldi fafeldolgozás és az iparággal összefüggő

META

TUDOMÁNY

„Kommandó európai mércével mérve is az élvonalhoz tartozott”

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

A kötet borítójának részlete

technikai újítások központja. Addig Háromszéken a fa­ feldolgozás házi és kisipari keretek között folyt. Kommandón és környékén hatalmas erdőségek álltak háborítatlanul.

Amikor a vasútépítés elérte a közeli Brassót, hamarosan felmerült ennek a roppant és addig kihasználatlan erőforrásnak a kiaknázása. Levéltári adatok igazolják, hogy a vármegyében elsőként alkalmaztak villamos energiát Kommandón. S nem csak a faipar energiaszükségletének a kielégítésére. A fűrészgyár mellett a településen, valamint a tisztviselők és dolgozók által lakott Gyulafalván működött először villanyvilágítás a közterületeken. „Az elektromos utcai világítás terén Kommandó európai mércével mérve is az élvonalhoz tartozott, Magyarországon pedig – Temesvár után – másodikként alkalmaztak villany­ áramot az utcákon. Az áramtermeléshez szükséges energiát a helyi gatterhulladék, vagyis a fűrészüzemek munkája során keletkezett másodlagos faanyag felhasználásával nyerték” – meséli Márton László. A fűrészgyár és a vágterek között vasúti sínpályák húzódtak, amelyeken lovak vontatták a kocsikat.

Az igazi látványosságnak mégsem ez számított Kommandón, hanem a Kovásznáig húzódó siklópálya. Ez a siklóvasút a lyoni és a budavári sikló után harmadikként épült Európában, s 1890-es üzembe helyezésétől 1999ig, részleges felújításokkal, gyakorlatilag változatlan formájában működött. „A sikló a faipar termékeit a hegyről minden külső energiaforrás nélkül szállította a völgybe” www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

– ecseteli a kötet szerkesztője. A megterhelt vagon a súlyánál fogva, a gravitáció segítségével felhúzta az üres vagont, s ez folyamatosan működött le-fel. Ha megrakták a vagont a felső állomáson, akkor fékezve a mélybe eresztették, azzal egyben fel is húzták a völgyből az addigra üres másik vagont.

A helybeliek által csuszlónak nevezett jármű vasútpályája két részből állt, a két felét az úgynevezett közép­ állomás választotta el egymástól. Az alsó pálya hagyományos kétsínes vasúti vonal volt. A felső – rendkívül ötletes megoldással – három sínszálból állt, amelyből a középső szálat a legfelső szakaszon mindkét kocsi használta, így a fel- és lemenő kocsikat irányító csiga és a fékezőrendszer a lehető legkisebb helyen, így optimálisan és a legbiztosabban üzemelhetett. A sínek között az építményt tartó és mozgató acélkötél görgőkön, úgynevezett rolnikon mozgott, amire azért volt szükség, mert ha a földön csúszott volna, akkor hamar elkopott volna.

Márton László a különleges közlekedési eszköz és egyben ipartörténeti emlék jövőjét tekintve bizakodó: „A Kommandó– Kovászna-sikló nyomvonala ma is pontosan megfigyelhető, s úgy tudom, hogy a tervek szerint a közeljövőben felújítják, és turisztikai látványosságként fogják üzemeltetni a mérnöki találékonyságnak ezt a fontos technikatörténeti örökségét.”

Együttműködésben az Élet és Tudománnyal 55

META

100 KÖNYV A JÖVŐRŐL

Ha békét akarsz, készülj a háborúra BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY

A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

Michael Walsh elismert komolyzeneegyszóval esélyei között. Másrészt az kritikus, évtizedek óta ingázik Írország a tény, hogy a gyengébb fél a masszív és Connecticut varázslatos tájai között. túlerővel szemben is a harcot választotA jó ízlés (s vele a józan ész) elleni ta, nem csupán befolyásolta, de mindig posztmodern kultúrharc egy pontján meg is változtatta a történelmet. Az egy nem tudta magában tartani politikai hónapon át zajló szigetvári csatában álláspontját, s előbb a National Review például az ottománok győztek, de a konzervatív lap rendszeres szerzője rettenthetetlen magyar és horvát katolett, később magazint alapított Andrew nák ellen akkora árat kellett fizetniük Breitbart jobboldali újságíróikonnal. (veszteségeik húszezer főre rúgtak), Legújabb munkájával végképp távol hogy ennek eredményeként tettek le került eredeti szakmájától – ám egy Bécs meghódításáról. koreai háborúban edzett veterán fiaként Walsh legfontosabb megállapítása, gyökereihez talán most jutott igazán hogy a hősies magatartás mögötti eltöközel. A Last Stands (végső hadállások) kéltség sosem alapult absztrakt értékarra keresi a választ, mi vette rá a katoválasztáson – például egy politikai rendnákat a történelem legvéresebb ütközeszer felsőbbrendűségébe vetett hiten. teiben, hogy esélytelenül is a végsőkig Mozgatórugója a katonák feleségük, küzdjenek a hazájukért. Hogy mi a fér­ gyermekeik, városuk és földtulajdonuk fiasság zsinórmértéke, s milyen veszéiránti szeretete volt. Mindenekelőtt lyeket rejt a „mérgező maszkulinitás” a nők védelmezése és a gyermekek „A győzelem nem túlélésének biztosítása – azaz a férfiak divatos bélyege. Az írás – amit Steve Bannon terápiás műnek nevezett – a technológián, hanem természetes ösztöne. „Ez egy férfiashiánypótló üzenetéről sokat elárul, sághoz írt testamentum.” a testtartáson múlik” hogy megjelenésének napján minden De akadnak-e még, akik úgy gondolkodnak, mint a szigetvári vitézek? Szerpéldányát elkapkodták az Amazonon.

Szerzőnk tizenhét ismert vagy éppen zőnk szerint igen, ám ezúttal más típusú kevéssé kutatott háborús esemény történetén keresztül mutat- ostrom alatt állnak. „Az antihős korában élünk, ahol a bátorja be a hősiesség évezredeken átívelő kultuszát és karakterét. ságot, a fizikai erőt, a zsigeri késztetést és az erkölcsi tartást Az i. e. 480-ban zajló thermopülai csatát mindenki, Alamo feministák és szójafiúk taszítják feledésbe.” Ez különösképp 1836-os ostromát pedig legalábbis az amerikaiak ismerik. bajos, amikor Európa újfent vérengző ellenféllel néz farkasA rómaiak és a germán törzsek közötti teutoburgi ütközet szemet. „Ahogy a keresztény Nyugat a totális szekularizáció sztorija már ínyencségnek számít, s kiváltképp kellemes szakaszába lép, úgy legalább pogány életösztöneihez vissza meglepetés, hogy a kötet kiemelten – a Szigeti veszedelemből kellene térnie az iszlamizmussal folytatott küzdelemben.”

Hiszen a háború – ahogy azt Immanuel Kant már 1795-ben hosszan idézve – foglalkozik az 1566-os szigetvári csatával. „Tudok én küzdeni remény nélkül is” – írta Deák Ferenc, megállapította – nem tüntethető el a történelemből, az emberi s e gondolatot Orbán Viktor miniszterelnök is idézte 2018-as természetet nem lehet megerőszakolni. A győzelem nem a strasbourgi beszédekor. A mostani kötetünkben vizsgált ese- technológián, hanem a testtartáson múlik. tek idő- és térbeli távolságuk dacára két dologban megegyeznek. Egyrészt mindnél jelentékeny aszimmetriát találunk Michael Walsh: Last Stands. Why Men Fight When All is Lost. a szemben álló seregek mérete, fejlettsége, fegyverzete, St. Martin’s, 2020 56

FOTÓ: BRAIN BAR

Mi köti össze a thermopülai csatát Szigetvár ostromával?

Férfiak, akik remény nélkül is tudtak és akartak küzdeni.

Mi motiválta őket? A nők és a gyermekek védelmezése – lesajnált ösztönök, amiken Michael Walsh szerint a Nyugat jövője múlik.

META

JEGYZET

Borbélyok dicsérete URI DÉNES MIHÁLY

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Visszatértek a borbélyszalonok, amelyek egykor férfiklubok, mai szemmel valóságos „maszkulin intézmények” voltak.

Nagyapámnak volt egy borotvapamacsa. Halványan emlékszem még a mozdulataira, ahogyan a borotvaszappant a pamacsra helyezi, majd precíz mozdulatokkal felkelni az arcára. Pár éve már én is pamacsot használok, részint a hagyományok iránti vonzódásból, részint meg azért, mert valóban kényelmesebb a hab felvitele így, mint kézzel. Legalábbis azon a kevés részen, ahol indokolt a használata az arcomat lassan egy évtizede uraló, hol hosszabbra hagyott, hol rövidebbre vágott szakáll mellett.

Emlékeim szerint gyerekkoromban voltam egyszer igazi borbélynál is. Kizárólag urak foglaltak helyet nála, és érkezési sorrendben látta el a vendégeket. Akkor ez meglehetősen furcsának hatott, mert akkor is és utána is a „klasszikus” női fodrászokhoz szoktam hozzá. Aztán mintegy két évtized múltán újfent betértem egy borbélyszalonba, mivel az utóbbi években kivált megszaporodtak itthon is. Ezek a barber shopok – felemás sikerrel ugyan, de – igyekeznek valamit visszacsempészni a régi férfivilágból a mai genderizált, férfiasságellenes korszakunkba.

Ahogy a mögöttünk hagyott évtizedben ismét divatba jött a szakáll és a bajusz, az arcszőrzet ápolása pedig összekapcsolódott az igényes férfiasság képzetével, úgy visszatértek a borbélyszalonok is, amelyek többek és mások, mint az egyszerű fodrászatok. Eredeti funkciójuk nem korlátozódott csupán a haj- és szakálligazításra, hanem férfiklubok, mai szemmel valóságos „maszkulin intézmények” voltak.

A borbélyszalonokba nők nem léphettek be, és ezt a szokást többnyire ma is tartják. Ez persze nem tetszik mindenkinek: a híres ír borbély, Johnny BaBa fodrászüzletének bejárata elé például még használt tampont is dobtak, és mindenféle fenyegetéseket kapott, csak mert nőket nem szolgál ki. „Az emberek disznónak hívnak, mert nem engedünk be nőket, holott mi nem női fodrászok vagyunk. Mi ezzel a www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

baj?” – teszi fel a kérdést, s joggal. Mert a borbélyszalonok nem a nők ellen, hanem a férfiakért vannak.

Ha e szalonokra gondolok, a boldog békeidőket képzelem magam elé, Kosztolányi, Krúdy, Hrabal hőseit, keménykalapos gentlemaneket és szegénylegényeket, a „hosszú 19. századot”, amikor a jó modorú urak szakálligazítást kértek a mestertől, az inas fenőbőrrel élesítette a pengét, a borbélyműhely pedig nemcsak szakállvágásra és bajuszpödrésre, de a világ dolgainak megvitatására is alkalmas volt.

Mára ebből helyenként sajnos csak a körítés maradt. Nők továbbra sem mehetnek be a legtöbb műhelybe, de már van, ahová igen, mi több, egyszer volt dolgom női borbéllyal is.

A kiszuperált viszkisüvegek használatát, amelyek hol dekoratív funkciót látnak el, hol szakállápoló anyagokat tárolnak bennük, mindig is mesterkélt (és kissé infantilis) dolognak tartottam. Nincs mit tenni, a világ megváltozott: már nem társasági életet élni, hanem csak vágatni és „trimmelni” járnak az urak a szalonokba; és nem is mindenki valódi gentleman, aki kifizeti a hagyományos fodrászatokhoz képest időnként magasabb összeget a fazonigazításért.

E szalonok tehát egyrészt konzervatív intézmények, ahol a hagyományos eszközök, a klasszikus borotvapamacs, a borbélypenge, az enteriőr és a tradicionális borbélyköpeny régimódi hangulatot áraszt. Másrészt egy feledésre ítélt szakma újjászületésének terei, ahol a fiúk nagyapáik és dédapáik nyomdokaiba léphetnek, megszakadt folytonosságokat állítva helyre. Ugyanakkor a fogyasztói kultúra trendjeinek kiszolgálói, olykor a felszínesség helyszínei is. A „milyenre vágjam, tesó?” jellegű kérdésektől éppúgy kiver a verejték, mint az üvöltő zenétől vagy a szénsavas üdítőtől, amivel minden fizetéskor – amúgy persze udvaria­san – megkínálnak. De mégis van valami vonzó ezekben a szalonokban. Talán éppen az, hogy az ilyen helyekből olyan kevés van már manapság.

57

ÉLET

INTERJÚ

Szerencsés, aki nem akar megfelelni senkinek ÁDÁM REBEKA NÓRA

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

Zilah, Szolnok, Budapest, Kaposvár, majd vissza a fővárosba, egyenesen a Nemzeti Színház színpadára – Barta Ágnest fiatal kora ellenére sok helyre sodorta már az élet. A színésznővel Erdélyről, Tisza-parti hangulatról, szabadságról, időszakos kiégésről, megfelelési kényszerről, a gondolat erejéről és a Vidnyánszky-féle színházi világról beszélgettünk.

Egyszer megkérdezték öntől, mitől tart leginkább, mire azt felelte, „az alattomos, kórházban fekvős, leépülős, magatehetetlenül meghalós betegségektől”. Most itt ez a makacs vírus, több mint egy éve az életünk része.

Hogy éli meg?

Hála Istennek, sok rokonom és ismerősöm megkapta már az oltást, így jelentős terhet vesz le a vállamról, hogy leg­ alább miattuk nem kell aggódnom. Megpróbáltam produktív lenni, francianyelv-tankönyveket vettem, hogy tanuljak és fejlesszem magam, olvastam, filmet néztem. Aztán jött egy időszak, amikor az egésztől elment a kedvem. Meg kellett állapítanom, hogy vannak olyan emberek, akik nálam sokkal ügyesebbek abban, hogy produktívan eltöltsék az időt.

Nekem sajnos nem megy. Én abban vagyok jó, hogy bemenjek a színházba, és próbáljak. Szóval elég sok mélypontja volt ennek az időszaknak, magaslatai viszont nem igazán akadtak. Hol a színház hiányzott nagyon, hol a család, hol a kettő egyszerre. De most már látszik a fény az alagút végén.

Tizenévesen az ember szívesebben áldozza minden idejét és az élete egészét a színháznak. Több mint tíz év után még mindig megvan önben ez az elhivatottság?

Már nem ugyanúgy gondolkodom erről. Már nem érzem azt, hogy csak és kizárólag a színház tud boldoggá tenni és száz százalékig kielégíteni. Viszonylag hamar ki lehet égni, fogalmam sincs, hogyan csinálják, akik nem égnek ki. Nem ér új élmény és tapasztalat, egyfolytában csak dolgozik az ember. A másik kellemetlen rész, amikor már sokadjára kell lemondani a családi születésnapokat és ös�szejöveteleket. Ez előbb-utóbb fájni kezd. Biztos van olyan lélek, aki ezt jól viseli, de engem már nem csak a hivatás tesz boldoggá. Viszont az, hogy ez a gondolat végre meg­ 58

érett bennem, sokkal könnyebbé teszi a színházi munkát, mert nem érzem úgy, hogy mindent egy lapra teszek fel.

Tehát akkor voltak időszakos kiégései?

Igen. Ezek persze többnyire az én hibámból adódtak, mert nem gondoltam, hogy más is szerezhet örömet, mint a színházi siker vagy a kollégák elismerésének a hajszolása. Voltak időszakok, amikor rettentően elfáradtam, emlékszem, előadás előtt ültem a fodrásznál, és azt éreztem, úristen, nem tudom a szövegemet, nem vagyok képben az előadással. Aztán nyilván hét órától jól ment minden, de voltak ijesztő pillanatok.

Békeidőben nagyon elfoglalt. Sokszor beszélt arról, hogy nem igazán jut ideje töltekezni. Ilyen esetben honnan merít erőt?

Valóban sokat játszom, amiért hálás is vagyok. Talán ez az, ami visszatölt ilyenkor. Mint a dinamós bicikli, amit tekersz, és közben áramot termel. Ráadásul a színházi munka igazi csapatmunka. Ha látjuk egymáson, hogy valaki rosszabbul van, tudjuk segíteni, húzni a másikat, vagy csak adni pár jótanácsot, egy ölelést. Sokat ad ilyenkor, hogy nincs egyedül az ember, és nem az ő vállán van minden teher.

A budapesti felvételin Máté Gábor szóvá tette rekedtes hangszínét, mire a második rostára megpróbált vizet szip­ pantani, hogy elmulassza. Mennyire jellemző a színházi szakmában a megfelelési kényszer?

Biztos, hogy létezik. Ha valaki egy mestertől függ, akire felnéz, elkerülhetetlen, hogy meg akarjon felelni neki. A színész azt akarja, hogy szeressék, és ezért mindent megtenne.

A megfelelési kényszer többnyire az ember szorongásaiból vagy félelmeiből táplálkozik – vajon ha nem úgy gondolkodom,

„Szomjazom a vidámabb, humorosabb darabokat. Jól is érzem magam bennük, szuper érzés nevettetni”

ÉLET

INTERJÚ

mint a többség, akkor van-e helyem egy csapatban? Szerencsés, aki nem akar megfelelni senkinek.

Végül Kaposváron, Vidnyánszky Attila osztályában végzett, akivel azóta is együtt dolgozik. Mennyire áll közel önhöz az ő színházi világa?

Remélem, nem hangzik nagyképűen, de azt hiszem, értjük és ismerjük már egymást. Nekem – és a többi olyan színésznek, aki régóta dolgozik vele – már nem úgy kell megfogalmaznia az instrukciókat, mint másoknak. Már értjük azt a formát, amiben gondolkodik, és amikor ötletelünk vagy javaslatokat teszünk, akkor mi is tudunk azon a formán belül gondolkodni. Öt évig volt a tanárom, négy éve játszom a Nemzetiben, minden évben van vele közös munkám, sokkal könnyebb, hogy nem kell mindent a legelejéről kezdeni.

„Ha olyan felkérést kapnék, ami ütközik a világnézetemmel vagy az elveimmel, illetve nincs üzenetértéke, pusztán a sértés a célja, nem vállalnám el”

Ahogyan ő dolgozik, az egyedinek számít a magyarországi színházi palettán. Ha elkerülne Vidnyánszky mellől, hiá­ nyozna a vele való munka?

Bizonyos szempontból biztosan hiányozna. Az első közös darabunkat, a Psychét például nehéz a lelkemben felülmúlni, kivételesen áldásos munkafolyamat volt, amiből aztán gyönyörű előadás született. Melózni kell, szívedet-lelkedet beleadni, de azért a csillagoknak is úgy kell állniuk, hogy minden tökéletesen sikerülhessen – na, ez ilyen munka volt. Mindamellett ha nagyon őszinte akarok lenni, a Vidnyánszky-előadások kapcsán sokszor az az érzésem, hogy olyan konstrukciók, amelyekben engem ki lehetne cserélni, és ugyanúgy működne minden. Nem a színészeire épít elsősorban. Szóval talán nem csorbulna az előadás, ha nem én lennék ott.

Biztos van olyan előadás is, amely kapcsán azt érzi, az ön játéka miatt működik jól.

Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy vannak olyan előadások, amelyek esetében tudom, hogy nem lenne olyan, ha nem én játszanám. Lehet, hogy sokkal jobb lenne, de az is lehet, hogy sokkal rosszabb. Érdekes, hogy ezt például az ifjabb Vidnyánszky Attila rendezte előadásokban érzem. Egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, mind a kettőben remek játszani, de színészként másképp érzed magad bennük.

Melyik darabot érezte legtávolabb magától?

Talán a legutóbbi bemutatót, A kassai polgárokat. Rettenetesen nehéz a szövege. Túl van fogalmazva, ráadásul 60

tele van olyan motívumokkal, amelyek már-már elavultak számomra. Rengeteget kellett dolgoznunk azon, hogy a mondatok a mai világban is érthetővé tudjanak válni. Illetve kissé nyomasztó volt az is, hogy az előadás első negyvenöt percében sokszor szóba kerül Genovéva, az „angyalarcú szépség”, majd egyszer csak be kell lépnem a színpadra.

Ekkorra már minden nézőnek van a fejében egy kép, hogy hogy nézhet ki ez a gyönyörű nő, és ezután nem túl komfortos színpadra menni.

Korán került be a Nemzetibe. Érezte valaha, hogy mély a víz?

Fokozatos volt a terhelésünk. A Nemzetiben a János vitézzel kezdtünk, ami abszolút csapatmunka volt, aztán egyre nagyobb és érdekesebb feladatok jöttek. Ráadásul én mindig azt éreztem – persze remélem, csak egészséges módon –, hogy mindent el akarok játszani, ezért mindig nagy örömmel fogadtam a szerepfelkéréseket. Így aztán sosem éreztem,

ÉLET

INTERJÚ

hogy mély víz lenne. Azt kicsit sajnálom, és hiányzik, hogy emiatt sok egyetemi élmény kimaradt. Kevesebb idő és tér jutott a személyes visszajelzésekre.

Milyen karakterek találják meg?

Korábban az ártatlan, szép életű naivaszerepeket osztották rám, ma már egyre kevésbé. Kezdem kinőni. Mostanában inkább a karcosabb, megkérdőjelezhető, erkölcsileg nem annyira egyszerű eseteket kapom.

Egy korábbi interjúban kiemelte a Woyzecket, a Psychét és a Rocco és fivéreit, amelyek női karaktereit szerette játszani, mert a szabadságra áhítoznak. Önnek mit jelent a szabadság?

Manapság az emberek mindentől és mindenkitől függetlenek akarnak lenni, ám a szabadság szerintem nem ezt jelenti, hanem azt, hogy bizonyos helyzetekben, kapcsolatokban fel tudsz oldódni, vagy épp ellenkezőleg, alá tudsz rendelődni. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

„A színházban az összjátékot szeretem leginkább. Azt, hogy nem vagyok egyedül, hogy együtt gondolkodunk. Nekem a közösség jelenti a legtöbbet”

Azt is a szabadság magasabb fokaként élném meg, ha a munkámat nem pénzért kellene végeznem. Tehát nem a megélhetésért kellene játszanom, hanem kedvtelésből.

Illetve az is jó lenne, ha akkor és azt mondhatnám ki, amikor és amit akarok. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy kéretlenül az emberek fejéhez szeretnék vágni bármit is, de szeretném, ha bármikor szabadon felvállalhatnám a véleményemet akkor is, ha két hét múlva esetleg mást fogok gondolni.

61

ÉLET

INTERJÚ

Zilahról települtek át a családjával.

Miért döntöttek így? Édesanyám és édesapám úgy érezte, hogy a megélhetésünk és a taníttatásunk könnyebb lesz itt. Nem akartak román iskolában magyar osztályokba járatni bennünket. Vágytak ide.

Hiányzik Erdély?

Persze. Csodálatos gyerekkorom volt. Kilencéves voltam, amikor átjöttünk Magyarországra. Az ottani időszaknak egy tragédiával lett vége: édesapám meghalt a költözés előtti évben. Ennek ellenére szép élményeim vannak, vágyom is vissza sokszor. Vannak még ott rokonok.

berekkel sem. Nem válogatok, sőt borzasztóan kíváncsi vagyok az enyémtől eltérő vallásokra, kultúrákra, gyönyörűnek tartom más népek szokásait, rítusait, szertartásait. Ami a munkát illeti, szerencsére nem volt még olyan megkeresés, ami sértette volna az ízlésemet vagy a lelkivilágomat. Ha olyan felkérést kapnék, ami ütközik a világnézetemmel vagy az elveimmel, illetve nincs üzenetértéke, pusztán a sértés a célja, nem vállalnám el.

Mit tapasztal, a munkalégkör megváltozott az SZFE-ügy ki­ robbanása óta?

Mi a legkedvesebb emléke, amit az A próbákon nem jön szóba a édesapjáról őriz? téma, akkor sem, ha tudjuk egyAmennyire emlékszem rá, mókamesmásról, ki az, aki eltökéltebb az ter volt. Voltak közös dalaink, amiket ügyet illetően, és ki az, aki nem az autóban utazáskor óbégattunk, ért vele egyet. Széles spektruma és rengeteg vicces dolgot mesélt a van annak, ki hogyan élte meg katonaságról, a barátairól, erdei kia történéseket. Szinte mindenBARTA ÁGNES rándulásokról. Így visszagondolva ki mást gondol. Ha én beszélZilahon született 1993-ban, majd kilencéves korában lehet, hogy ezeknek a fele kitaláció getni szeretnék erről Szarvas Szolnokra költöztek. 2012 és 2017 között a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója volt volt, mert túlságosan is kalandos Jóskával vagy Rátóti Zoltánnal Vidnyánszky Attila osztályában. 2017-től a Nemzeti sztorik voltak. (Nevet) vagy bárkivel, azt megtehetem Színház tagja. négyszemközt a büfében vagy Ha már a móka szóba jött, az édes­ a próbák után a folyosón, de az anyja azt mondta egyszer, hogy intézményi kérdések semmiképp önt mindig a tragikai szerepek találják meg, ő viszont nem folyhatnak össze a munkával. Az üggyel kapcsolatos szereti, ha a vidám, vicces oldalát is meg tudja villantani. állásfoglalás nem lehet tényező egy darab elkészítése A melankolikus, szentimentális lelkivilág jellemző önre? közben.

Jó kérdés, nehéz mit mondani erre. Érzékeny vagyok, ezért gyakran elragad a szorongás, az önsajnálat vagy az Talán furcsán hangzik a kérdés, de miért szeret játszani? empátiából adódó szomorúság. Az biztos, hogy van egy adag A közönség szeretete miatt vagy önmagáért? melankólia bennem, de iszonyúan szomjazom a vidámabb, Az én esetemben ez abszolút öncélú. Ha nem élvezném, akkor humorosabb darabokat. Jól is érzem magam bennük, szuper biztosan nem csinálnám csak azért, hogy a közönségnek jó érzés nevettetni. Az Énekes madár például nem kifejezetten legyen. Érdekes egyébként, hogy sokan mondják, mennyi komédia, de az én szerepem egy bizonyos pontig annak mindent feldolgoztak a színpad által, és hogy a játék gyótekinthető. Aztán persze az is átfordul, amikor a lányok gyítja a traumákat. Én ilyesmit nem érzek egyelőre, nem belemennek a gyilkosságba. is szeretem, ha a saját feszültségeimből dolgozom, mert az mindig kisiklatja a dolgot. Nem vagyok az a típus, aki egész A családja végül Szolnokra költözött. Gyakran emlegeti nap gyűjtögeti az indulatait, hogy este végre felvihesse a színpadra, vagy aki egész nap várja, hogy kipréselhessen nosztalgiával a Tisza-partot.

Igen, a Tisza-part nekem a színházhoz hasonló közösségi egy könnycseppet, és a sebeit téphesse fel. Abban hiszek, tér volt, ahová sokat jártunk tinédzserkorunkban. Sajátos hogy bizonyos gondolatok érzéseket és mozdulatokat szülhangulata van, tökéletes lelkizős helyszín. Egyébként annyira nek, nem pedig abban, hogy korábban szerzett, személyes szeretem azt a miliőt, hogy lett egy Tisza nevű kutyám is. fájdalmakra és sérelmekre kellene rámondani például egy Shakespeare-monológot. Ha mindent át akarnék élni, amit Gyakorló keresztény. A színházi közegre nem pont ez a a színpadon eljátszom, roncs lennénk. A színházban az jellemző. összjátékot szeretem leginkább. Azt, hogy nem vagyok Nem tudom, hogy más színházakra mi a jellemző. Nekem egyedül, hogy együtt gondolkodunk. Nekem a közösség nem jelent gondot együtt dolgozni más gondolkodású em- jelenti a legtöbbet.

62

ÉLET

Igaz történet hamis festményekről

FILM

KÉRI GÁSPÁR

FOTÓ: MELBAR ENTERTAINMENT GROUP

Az évszázad eddigi legnagyobb festményhamisítási botránya tört ki 2011-ben, alapjaiban rengetve meg a kortárs nemzetközi műkereskedelem egyik központját, New Yorkot. A krimibe illő történetről készült dokumentumfilm lebilincselő.

Minden túl szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen, de sokat próbált műkereskedőktől felkent szakértőkön át milliárdos műgyűjtőkig dőltek be egy még csak nem is túl eredeti svindlinek. Igaz, egy szerelem fellobbanásakor sem foglalkozunk a figyelmeztető jelekkel, ez az affér pedig sokaknak szerelem volt első látásra, a bűntény kitervelői pedig zseniális pszichológiai érzékükről tettek tanúbizonyságot. New York patinás művészeti galériájában, a Knoedler galériában az ismeretlenségből tűnt fel egy Glafira Rosales nevű nő. Bombasztikus sztorija arról szólt, hogy egy mexikói hagyatékban jelentős mennyiségű, az ötvenes–hatvanas évekből származó absztrakt expresszionista festmény között Mark Rothko, Jackson Pollock, Robert Motherwell, Willem de Kooning, Franz Kline – egyszóval a műfaj legnagyobbjainak – ismeretlen munkái lappanganak.

A mézesmadzagot egy eredetinek mondott Rothko-festmény jelentette, amitől a galéria sztárkereskedője, Ann Freedman képzelete virágba borult, lelki szemei előtt pedig felsejlett élete legnagyobb üzletének lehetősége. A biznisz szépen be is indult, egymás után érkeztek addigi ismeretlenségükből a remekművek, és rövid idő alatt nyolcvanmillió dollár körüli értékben kelt el mintegy hatvan festmény. A vészjósló jelek dacára neves szakértők, művészettörténészek, műkritikusok ültek fel a hullámokra, sőt Rothko fia is, a felbukkanó festményeket sorra kanonizálták az életművekben, milliárdos műgyűjtők pedig szerte a világon büszkélkedtek újonnan szerzett trófeáikkal. Végül egy nyögvenyelősen beadott feljelentést követően az FBI emberei foszlatták szét a kollektív álmot, s vált egy csapásra rémálommá a „szerelmi” történet. www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

A Netflix kínálatában megtalálható, A vászon mögött című kanadai dokumentumfilm nemcsak a tényt tárja fel – intellektussal megtámogatott zseniális feszültségkeltéssel –, de tükröt is tart a kortárs műkereskedelem ellentmondásos világának.

Nagy erénye, hogy egy kulcsszereplő, Glafira Rosales kivételével Barry Avrich rendező gyakorlatilag mindenkit a kamera elé tudott állítani. Egy villanásra Kínában még azt a zseniális hamisítót is, akire a legkevesebb fény vetül ebben a történetben. Pedig az egy árva jüan nélkül Amerikába érkező, angolul nem beszélő, a botrány kirobbanása idején néhány dollárral a zsebében sebtiben távozó Pei-Shen Qian is érdekes figurája a tragikomédiának.

Tehetséges festőként ugyanis nem tett mást, mint követte az évezredes hagyományt: a régi mesterek alkotásainak megtévesztésig hű másolása egyrészt a tisztelet jele, másrészt a kiemelkedő mesterségbeli tudás bizonyítéka a kínai kultúrkörben. Qian bravúrosan kreált hat-hét absztrakt expresszio­ nista festő stílusában, mikor mit kellett éppen prezentálni megrendelőinek – végül mégis a legkevesebb hasznot húzta az ideig-óráig gyümölcsöző üzletből. A tanmesének is beillő, bizonyos elemeiben sírva nevettető históriából zseniális játékfilmet lehetne forgatni, melyben az emberi psziché legmélyebb bugyraiba ásva a siker, az átverés, a becsapottság megalázó érzése, majd az egymásra mutogatás, a hamis moralizálás és a felelősség teljes áthárításának kísérlete váltogatja egymást. Mintha Shakespeare vagy Molière óta ugyanaz a különös dráma játszódna le időről időre közöttünk.

(A vászon mögött – Hamis festmények igaz története.

Kanadai dokumentumfilm, 2020) 63

ÉLET

ARCÉL

A minőségről Németh László életműve – másokéval együtt – manapság mintha árnyékba került volna. Persze nehéz megmondani, hogy egy író szellemi hagyatéka mikor van a helyén. De talán nem is olyan nehéz: akkor, amikor olvassák a műveit. Nem tudom, mennyien olvassák manapság Németh László műveit, de tartok tőle, hogy kevesen. Amit ránk, az utókorra hagyott, az minden túlzás nélkül a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb teljesítménye. És nem is csak a szűk értelemben vett szépirodalomé. Mert Németh László munkásságának – regényei, drámái mellett – hangsúlyos része a gondolkodói szerep, az esszéírás hatalmas távlatokat egybefogó íve. Kétségtelen, hogy egy letűnt kor ideáinak fényében írt és gondolkodott. De ez az azóta elsüllyedt „szellemi Európa” nem azért tűnt el, mert időszerűtlenné és meghaladottá vált, hanem azért, mert a modern ember egyszerűen elengedte, feleslegesnek ítélte. Németh László – mint kortársai közül oly sokan – maga is látta, hogy mindaz, amit fontosnak és pótolhatatlannak gondol, menthetetlen.

A 20. század világégései, Magyarország tragikus történelme nem adhatott alapot számára semmiféle illúziónak. Élete ebben a drámai feszültségben telt, de a kétségek, a félelem szűnni nem akaró áradata – bizonyos csillagállások esetén – a folyamatos alkotói munka biztos alapjává is válhat. Németh László esetében is ez történt, az ő életpályája is bizonyítja a mondást, miszerint aki dudás akar lenni, annak bizony a pokolra kell menni. Aztán persze vissza is kell jönni és elmondani, milyen a pokol, milyen az oda vezető út. Nagy regényeiben, az Iszonyban, a Bűnben és drámáiban, a Galileiben vagy A két Bolyaiban olyan kérdéseket feszeget, amelyek megválaszolásával ma is adósak vagyunk. Kivételes esszéírói munkásságának központi kérdései ugyanígy ma is érvényesek. A nemzeti sorskérdések, a társadalmi feszültségek, a nemzeti megmaradás – a gyökeresen megváltozott körülmények között is – bennünket is mélyen érintenek. „A »minőség« fogalma minden emberi tevékenység tekintetében központi kategória Németh László gondolatvilágában. Szerinte a minőségnek az életet – annak valamennyi megnyilvánulását – szabályozó legfőbb elvnek kell lennie” – írja róla egyik értő monográfusa, Monostori Imre. Ez a minőség az, ami miatt Németh Lászlót ma is érdemes olvasnunk.

Százhúsz éve, 1901. április 18-án született Németh László.

FOTÓ: MTI / MOLNÁR EDIT

GYŐRFFY ÁKOS

Rezignáltan

ÉLET

TÁRCA

| SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY | Ebből én már sosem keveredek ki: megint megkaptam, hogy nacionalista vagyok, békétlen bajkeverő.

Azért, mert azt találtam nyilatkozni, hogy a szomszéd népek többsége csak akkor bocsátja majd meg nekünk Trianont, ha országaiban a magyarság számaránya (számukra) megnyugtatóan alacsony lesz, és hogy ez mielőbb így legyen, azon szorgalmasan munkálkodik is. Azt mondták a szemembe, hogy így nem lehet békülni, így nem lehet az árkokat betemetni.

Nehéz ezzel az állítással vitatkozni, azért is, mert valójában nem egy állítás, hanem több, ráadásul nem tartoznak össze.

Vagy mégis?

Az „árok”, amiről legalább száz esztendeje beszélünk, és ami állítólag egyre csak mélyül és szélesedik, olykor már azt hiszem, ez a mi országunk itt, a Kárpát-medencében egyetlen hatalmas árok, mélyebb, mint a Mariana-árok, festőibb és vadabb, mint a fenséges Grand Canyon, Ady korában még víz csobogott benne, azért kompozhatott oda-vissza a szilágysági költőfejedelem Párizs és a Turán közt, a víz mára elpárolgott, maradt nekünk a sárkányfog-vetemény, az őrült sár, a talaj és a rög meg a szirt…

Bocsánat, kedves Olvasó, a tárcaíró soha ne vesse a gyeplőt a lovak közé, ne veszítse el a fejét, de ne legyen rezignált se; ha nem képes erőt venni magán, akkor hagyja abba, csináljon valami mást, írjon drámát és regényt, vagy tenyésszen birkát.

Próbálom másfelől.

A politikáról beszélgettünk, és valaki azt találta mondani – nem támadóan, nem magyarázva, nem nehezteléssel vagy dühösen, hanem csak úgy mellékesen –, hogy ma azért lesz valaki politikus, mert könnyen, gyorsan és sokat akar keresni.

Nem derült ki, hogy Magyarországra gondolt-e, vagy úgy általában mondta, a korra és a földgolyó egészére értve, nem is tisztázódott, mert nem kérdeztem rá. De szöget ütött a fejembe, hazafelé is ez forgott az elmémben. Hogy vajon igaz-e. Tényleg úgy volna, hogy azok az emberek, akiknek a köz javán kellene dolgozniuk, kizárólag a maguk zsebére hajtanak? És ha igaz, vajon ez csak ma van így, vagy az emberiség egész története leírható akár úgy is, mint a közérdek, valamint az egyéni és csoportérdekek örök harca?

Apám Királycsel című színdarabjának főhőse jutott eszembe. Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh www.mandiner.hu | 2021. 04. 15–21.

király, később német-római császár. Született uralkodó volt. Parancsolásra termett férfi, korának egyik leghatalmasabb, időnként biztosan a leghatalmasabb embere.

Apám – aki ha tehette volna (ama „átkosban”), nem író lesz, hanem politikus – vele kapcsolatban fogalmazta meg azt a véleményét, hogy jó esetben a politika nem cél, hanem eszköz. Azt is nyilatkozta, hogy „a történelmet azok alakítják, akiknek eszményeik vannak, és aki a politikából művészetet csinál, és a hatalmat célnak tekinti, az legfeljebb törpék között lehet király”.

Lehet, hogy apám naiv volt? Lehet, hogy mindenki az, akinek a politika művelőivel szemben komoly, de tényleg nagyon komoly elvárásai vannak?

Gyerünk tovább!

Nyírő József került szóba. Csak azért, mert a napokban kezembe akadt a menekülős regénye (Íme, az emberek!), amiben leírja 1944 utolsó és 1945 első hónapjait, és ami semmivel nem kevésbé megrázó olvasmány, mint mondjuk Nagy Lajos Pincenaplója, Déry Alvilági játékokja vagy Kassák Kis könyv haldoklásunk emlékére című írása ugyanazokról a hetekről és hónapokról. Nem is akartam volna többet, csak éppen ennyit. Megemlíteni, hogy milyen megrázó, de mielőtt belekezdhettem volna, valaki az író neve hallatán összeráncolta homlokát, és – nem támadóan, nem nehezteléssel vagy dühösen, inkább csak tudálékosan – azt mondta: „Nyírő? Nehéz ügy.”

Indokolatlanul és aránytalanul horgadt fel bennem az elkeseredett düh. Hirtelen olyan reménytelennek látszott minden. Mintha reflektorral világítottak volna bele egy pince sötétjébe: tisztán láttam, hogy esélye sincs a megértésnek. Ott áll az árok mélyén, csákányoz, ás, lapátol, és közben ádázul magyaráz az árokról… Hol és hogyan kéne kezdeni? Erdély történetével? A székelyekével? Mit idézzek? Mondjuk Nyírőtől? Az 1945 romos, mocskos, véres tavaszán Sopronban önmagával viaskodó embert, aki menne is, maradna is? „Vannak, akik az ország utolsó barázdájáról visszafordulnak. Különösen Erdély népe. Mennek vissza. Haza! Szembe a tűzzel, vérrel.” Igazából a magyar történelemmel kéne kezdeni?

Avarokkal, kalandozókkal, Szent Istvánnal? Vagy ez az egész értelmetlen? Nincs együttérzés, belátás, értelem, nincs közös ügy? Csak az erő van? Ez az egyetlen realitás? Vigasztaljon vagy elszomorítson, amit majd kétszáz évvel ezelőtt Vörösmartynk papírra vetett? „Az ember fáj a földnek; oly sok / Harc- s békeév után / A testvérgyülölési átok / Virágzik homlokán…”

65

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

Kapott idő SKRABSKI FRUZSINA

Meghalt egy volt iskolatársam, 47 éves tanárnő, korona­ De közben tudni kell élni is! vírusban. Utolsó Facebook-posztjában azt írta ki: „Én nem A napokban volt kilenc éve, hogy elhunyt édesanyám, Kopp Mária. A róla készült képek is emlékeztetnek arra: anyukám kérek mást, csak elég időt!…”

Akik itt vagyunk, kaptunk még időt. De mire használjuk? nagyon boldog volt – és tudott élni. Tudta élvezni az élet Egy percre csukjuk be a szemünket, és képzeljük el, hogy minden percét. Ha dolgozott, akkor azért volt flow-ban, ha vége a vírusnak, szabadon mászkálhatunk, találkozhatunk, pihent, azért. Volt egy kapcsológomb az agyában: üzemmódok süt a nap, nyár van, ülünk egy kerti szerint tudta átkapcsolni magát. székben, és örülünk. Akkor majd Ha pihent, akkor nem a munkán hogyan emlékezünk vissza a mos„Biztos mindenki talál maga járt az esze; ha dolgozott, akkor tani önmagunkra? Mit csináltunk, nem a magánéleti problémáival volt körül valakit, aki örülne amikor tombolt a járvány? elfoglalva. Egy perc alatt elhelyeza segítségnek. De közben kedett a napozóágyban, keresztbe Kommenteltünk, hogy ki a hütudni kell élni is!” tette a lábát, felvette a könyvét, és lye, és hogyan tévedett ez meg az nagy nyugalomban olvasott. Vagy a politikus? Vagy próbáltuk bátorítani az embereket, hogy segítkiült velünk a kertbe, az asztalhoz, senek egymásnak? Veszekedtünk és hosszú elmélkedésbe kezdtük a az ismerőseinkkel, vagy felhívtuk a nehéz helyzetben lévő világ dolgairól. Vagy leült a számítógép elé, és válaszolt ezer barátainkat, hogy hogy vannak? Összefogtunk a szomszéd- levélre. Ahova kapcsolta magát éppen, akkor abban jelen volt dal, megkérdeztük, hogy vegyünk-e neki valamit a boltból? egészen. Nagyon szerette apukámat, minket a nővéremmel, Rendszeresen kerestük a nagymamát? A többieknek a jó­ szerette a családját, a barátait, a munkatársait. A képeken is látszik: a szüleim ketten földöntúli boldogságot éltek meg, kedvét vagy a bizalmatlanságát növeltük?

Remélem, egyszer majd jóleső érzéssel nyugtázzuk a utaztak, ünnepeltek, rengeteget beszélgettek, amikor csak válaszainkat. Ha nem, még mindig nem késő változtatni! lehetett, együtt voltak. Hitt a csodákban, és sokszor kérte Ne higgyük, hogy ne lenne fogadókészség a figyelmessé- Isten vagy az elhunyt édesanyja segítségét, ha bajban volt. günkre! Sajnos egyre többen élték fel az utolsó tartalékaiMost az égiekhez mi is közelebb kerülhetünk, amikor kat. A segélyszervezetekhez egyre többen mennek ételért. elfogy az utolsó erőnk, vagy amikor nincs több ötletünk, Lisztet, cukrot kérnek olyan családok, amelyeknek eddig érvünk. nem voltak filléres gondjaik. Olyan emberek nyomorognak, Ilyenkor történnek a csodák. Hirtelen felhív egy jókedvű akik eddig jól kerestek, de a szektor, amelyben dolgoztak, barát. Behívnak oltásra. Kapsz egy új munkát. Vagy csak kisüt most megszűnt – mint a vendéglátás, az idegenvezetés, a nap a hosszú tél után. E pillanatokban jusson eszünkbe: a külföldieknek szolgáltatók. Vagy olyan emberek, akik a időt kaptunk. Használjuk, éljük meg jól! létszükségleten túl adnak valamit a többi embernek: művészetet, szórakozást. Biztos mindenki talál maga körül A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) valakit, aki örülne a segítségnek. szerzőinek rovata 66

FOTÓ: SKRABSKI FRUZSINA

Egy percre csukjuk be a szemünket, és képzeljük el, hogy vége a járványnak.

Akkor majd hogyan emlékezünk vissza a mostani önmagunkra?

FELÚJÍTANÁL? Keresd a Lakáskultúra Extra különkiadványt, és tudj meg mindent az otthonfelújítási támogatásról és a hitelezésről!

30 szakértő, 47 különböző téma 172 oldalon!

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ OTTHONRA!

Többet tud, mint gondolnád!