Mandiner_2022_02_03_05szam

IV. évfolyam | 05. szám | 2022. 02. 03–09.

690 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 3,77 EUR | 14,08 RON | 350 DIN

Gender, lmbtqpropaganda, tévhitek

TRANSZBA ESETT IDEOLÓGIÁK

VITA

Kell-e több nő a politikába?

Pető Andrea kontra Skrabski Fruzsina

9 772676 929008 22005

22005

www.mandiner.hu

SR_200x270_Mandiner.indd 1

2022. 01. 14. 11:29:44

ELSŐ KARAKTER

A korszellem ritmusa SZALAI ZOLTÁN

„Németország kulturálisan visszazöld hatvannyolcas terrorizmus fordíthatatlanul megváltozott, az új és anarchia, valamint az európai berlini kormány tervezett bevánneoliberális woke tökéletesre fejdorlási-állampolgársági törvénye lesztett őrületébe. Mindezt pedig pedig csak gyorsítani fogja ezt a egy okból tette: a globális szinten folyamatot” – nyilatkozta nemrég mért hatalom fenntartásának szola Mandiner.hu-nak Boris Kálnoky, gálatába állította jelenét, német az MCC Média Iskolájának vezeprecizitással, tökéletesen adaptálva az éppen aktuális korszellem tentője. A több mint harminc évig a Die Welt újságírójaként dolgozó denciáit. Ugyanez igaz a régmúltKálnoky szavait olvasva felemás ra is: a monarchiák fénykorában érzésem támadt: a kollégának több száz kicsiny monarchisztikus államra oszlott a németség, mígigaza van, hiszen Németország valóban alapvetően változik meg, nem a 19. századi nemzeti eszme ha minden, a migránsválság idején és nemzetállam felemelkedésével beérkezett bevándorlónak automamindenkinél erősebben törekedett tikusan megadja az állampolgársáaz egység megteremtésére, és éltagot, ámde a németek történelmét nulója lett a nemzeti gondolatnak. évszázados perspektívában szemFigyelemre méltó, hogy szimbo„Ismét érezni a mélyből likusan a nagy rivális Franciaorlélve ez az újabb szélsőséges kitérő igenis logikus lépésnek tűnik. Úgy jövő dübörgést, a német szág fővárosa mellett, a versailles-i is mondhatnánk, hogy egyenesen kastély tükörtermében kiáltották hatalmi akarat dobjai következik a történelmükből. ki egységes nemzetállamuk létreezek, és ezúttal is egy Ahhoz, hogy megértsük a néjöttét 1871-ben. kontinensnek dobolják meteket, nem elég a felszínen játA Willkommenskultur 2015-ös szódó változásokat értelmezni. meghirdetése is az új idők új dalai­ elő a ritmust” Minden időben két dallam hatának adott formát. A bevándorlás rozza meg a német történelmet. ideológiáját teremtették meg ezzel Az egyik egy hangos, az egyik az egyszerű szóval, amely még a végletből a másikba átcsapó, rapszodikus zenebona. sokszínűség fogalmán is túlmutat. A Gutmensch, vagyis Ez a nép egy röpke évszázadon belül képes minden a jóember immáron mindenféle ironikus mellékzönge mélység bugyraiban megmártózni. Ám a mélyben sokkal nélkül központi politikává vált a németek számára. Ismét egységesebb, egyszólamúbb dallam ritmusát dobolják, érezni a mélyből jövő dübörgést, a német hatalmi akarat ami Nietzsche szavaival élve nem más, mint a Wille dobjai ezek, és ezúttal is egy kontinensnek dobolják elő zur Macht, vagyis a hatalom akarása. A mindenki által a ritmust. Óriási változáson megy át Németország, de hallható felszíni kakofóniát ez a mélyben eldobolt ritabban nincs lényegi eltérés, hogy ezúttal is éllovasként mus rendezi össze, ez ad értelmet az évtizedek, rezsimek idomul a korszellemhez, sőt nemcsak idomul, hanem és ideológiák hangzavarának. hozzáteszi a maga innovációit is, hogy a lehető legjobEzért lehet, hogy egyszerre igaza van és – más aspekban megerősítse meglévő hatalmi pozícióit. A német tusból – téved Kálnoky, amikor Németország kultútörténelmet szemlélve ez inkább szabály, mint kivétel, rájának visszafordíthatatlan megváltozásáról beszél.

Németország sikerének épp ez az eminens túlteljesítési Ez a nép bárhonnan vissza tud fordulni, hiszen egy és megfelelési kényszer a legfőbb záloga – és túlzott évszázad alatt belekóstolt a monarchisztikus autokráigyekezete miatt olykor az ordító sikertelenségének is cia, a nemzetiszocializmus, a kommunizmus, a méregaz oka. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

3

TARTALOM

|8| KÜLHON

6 | Fókusz

28 | Ki a magyar, ki a székely?

KÖZÉLET

Népszámlálás román módra

8 | Transzba esett ideológiák

KÜLFÖLD

Megosztott pszichológus-pszichiáter szakma, nyomuló transzlobbi és mítoszok a nemváltás körül

30 | Fegyverügyben is regulázná Európát Németország Szigorítanák és európai szintre is kiterjesztenék fegyverexportszabályozásukat az utóbbi években diktatúrák felfegyverzéséből óriási pénzeket kereső németek.

14 | Kell-e több nő a politikába?

Pető Andrea történész és Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője a nők közéleti szerepvállalásáról, civilségről és családpolitikáról

34 | A rettegés oka Továbbra is fennáll a kérdés: lesz-e háború Ukrajna és Oroszország között?

20 | Szellemi origó Budapesten Hazánkban áll össze euroatlanti szövetséggé az európai és az amerikai konzervativizmus.

37 | Az Iszlám Állam köszöni, jól van

24 | A multikulti bukása

SZALAI MÁTÉ

SZALAI ZOLTÁN könyvajánlója

25 | A trójai faló és a kutya LÁNCZI ANDRÁS

26 | Száz év múlva is látszani fog SZTÁRAY PÉTER

Batta András, a Magyar Zene Háza igazgatója sorsfordító pillanatokról, a zsenik különös természetéről és a Queen iránti rajongásáról 56. oldal

4

PRECEDENS 38 | Erőddé változhat Nagy-Britannia a migrációval szemben A brit törvényjavaslat szembemegy az EU és a nemzetközi szervezetek, ngó-k elvárásaival

TARTALOM

|34| 41 | A hatáskör a kérdés, nem az elsőbbség!

RODRIGO BALLESTER

MAKRONÓM 42 | A piacképes oktatás záloga a modellváltás

FOTÓ: FICSOR MÁRTON, AFP / NURPHOTO / PIOTR LAPINSKI, AFP / STRINGER / ANADOLU AGENCY, MÁTRAI DÁVID

Lepsényi István, az innovációs tárca miniszteri biztosa a magyar cégek helyzetéről és az egyetemek reformjáról

SPORT 46 | A legmagasabbra törünk!

A Liu fivérek útja Budapesttől Pekingig

52 | Tőlük várjuk a csodát a téli olimpián

|46| META

SZÍNHÁZ

JEGYZET

64 | Az a bátor, aki ész nélkül rohan a vesztébe?

53 | A fajvédelemtől a nyilas börtönig VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

54 | Dübörgő évtized előtt?

FEMINENS

55 | A dél-erdélyi szórvány kovásza

ÉLET 56 | Kezdetektől a zene grandiózussága varázsolt el

A Lázadni veletek akartam című regény színpadi adaptációja a mű ismerete nélkül is különleges, komplex élmény lett.

TÁRCA Hegyibeszéd

65 | Egy nap HEGYI ZOLTÁN

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Világnak virága HEGEDŰS ZOLTÁN

Interjú Batta András zenetörténésszel

PATCHWORK

62 | Kulturális ajánló

Impresszum

Címlap: Shutterstock / Mandiner-grafika

Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely | Rovatvezetők: Kereki Gergő (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld és Meta), Joób Kristóf (Precedens), Oláh Dániel (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport), Muray Gábor (Élet) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina Vezető fotós: Földházi Árpád | Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid | Munkatársak: Ádám Rebeka Nóra, Baranya Róbert, Constantinovits Milán, Edvi László, Farkas Anita, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Joó István, Kacsoh Dániel, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Nagy Gábor, Nizalowski Attila, Pálfy Dániel Ábel, Pap Lázár, Vámos Tamás, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát, Zováthi Domokos | Vezető olvasószerkesztő:Póla Gergely Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Kálmán Erika | Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő, Rajcsányi Gellért | főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel | Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

5

fókusz Munkások tisztítják az olajjal szen�nyezett Mé Ram Phueng tengerpartot Thaiföldön január 29-én. A térséget katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánították. Múlt kedd éjjel egy víz alatti vezetékből négyszázezer liter nyersolaj szivárgott a tengerbe. Az érintett olajvállalat százötven dolgozóját és kétszáz haditengerészt vezényeltek a helyszínre, hogy megtisztítsák a tengerpartot és megakadályozzák a szen�nyező anyag terjedését. Szakemberek szerint a kiömlött olaj fele biztosan partot fog érni, ami felbecsülhetetlen károkkal jár.

FOTÓ: REUTERS / SOE ZEYA TUN

KÖZÉLET

Transzba esett ideológiák SZILVAY GERGELY

Politikai viták középpontjába került a pszichiáterés pszichológusszakma, miután a Magyar Pszicho­ lógiai Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság, kiegészülve a Magyar Szexuális Medicina Társasággal közzétett egy, a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos „szakmai állásfoglalást”.

A január 22-én kelt dokumentum mindenféle tudományos alátámasztás nélkül, a szakmai tekintély felhasználásával kijelenti: a szexuális orientáció és a nemi identitás nem változtatható meg sem neveléssel, sem másmilyen „környezeti hatással”, ezzel utalva az lmbtq-propaganda iskolai betiltására. Az állásfoglalás ezt azzal igyekszik alátámasztani, hogy leszögezi: a szexuális orientáció biológiailag meghatározott tényező, a konverziós terápiák pedig, amelyek szerint a szexuális orientáció és a nemi identitás megváltoztatható, veszélyesek. A dokumentum megemlíti azt is, hogy egyes csecsemők biológiai neme nem állapítható meg ránézésre.

A közlemény megjelenése után szakmapolitikai botrány robbant ki: kiderült, hogy az állásfoglalás korántsem szakmai, magyarán állításai cáfolhatók, nincsenek összhangban a tudomány eddigi eredményeivel, ennek megfelelően nincs is szakmai konszenzus e kérdésekben. Vagyis az állásfoglalást a két társaság felső vezetése mind a tagok, mind a tágabb vezetőség megkérdezése és informálása nélkül tette közzé.

FOGALMAK KEVEREDÉSE, MELLŐZÖTT TAGSÁG

A legkoherensebb szakmai kritika az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja részéről érkezett. Emellett többen kritizálták, hogy az állásfoglalás összemosta a biológiai nem, a szexuális orientáció és a nemi identitás fogalmait. Összekeverte a „melegterápiát” („konverziós”, 8

„reparatív”, „reintegratív” terápiák: ezek képviselői szerint bizonyos esetekben lehetséges a homoszexuális irányultság részleges vagy teljes megváltoztatása) azokkal az eljárásokkal, amelyek a nemiidentitás-zavarban, „nemi diszfóriában” szenvedő, azaz biológiai nemükkel azonosulni nem képes gyermekeknek és felnőtteknek segítenek testük elfogadásában, vagyis abban, hogy ne érezzék magukat fiúként lánynak és fordítva.

Emellett az is kiderült, hogy a szexuális orientáció biológiai eredetét nem sikerült még bizonyítani, és a tudomány állása szerint pusztán valamennyi, részleges és indirekt biológiai behatás valószínű.

Ami a két társaság belső ügyeit illeti: mindkét szervezet felső vezetése veszélyes játékot játszva megkerülte a szélesebb vezetőséget és a tagságot.

Információink szerint a közlemény egyik fő támogatója Balázs Judit, az ELTE PPK Pszichológiai Intézete Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a pszichiátriai társaság eddigi első embere volt, aki épp január 25-én távozott elnöki pozíciójából, és még mandátuma lejárta előtt szerette volna átnyomni az állásfoglalás közzétételét. A társaságnál nem tudott a dokumentumról számos vezetőségi tag sem, és az alelnökök közt sem volt egyetértés róla.

A Mandinerhez eljutott információk szerint a Magyar Pszichológiai Társaság eljárása is szembement a protokollal. A szervezet ritka eseteket leszámítva nem ad ki közleményt, mivel nehézkes többségi támogatást szerezni hozzá. A gyakorlat szerint eddig a szakterületeket képviselő huszonhárom szekció vezetőjénél és levelezőlistákon, valamint hírlevélben futtatták meg a közleménytervezeteket. A gyermekvédelmi törvényt kritizáló közlemény még a szekcióvezetőkhöz sem jutott el, pláne nem futtatták különféle fórumokon.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK / MANDINER-GRAFIKA

Sem a Magyar Pszichiátriai Társaságban, sem a Magyar Pszichológiai Társaságban nincs konszenzus a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos közleményről, amely tudományosan erősen vitatott kijelentéseket tesz. Bemutatjuk, miért nem lehet transznemű gyerekekről beszélni, és miként itatódott át az európai és nemzetközi intézményrendszer a genderideológiával.

KÖZÉLET

„Kanadában január óta öt év börtönt is kaphat az a terapeuta, aki a biológiai nemével való megbékélés felé terelné nemiidentitászavaros ügyfelét”

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

9

KÖZÉLET Mindezt megerősítette több vezetőségi tag nyilvánosság elé lépése is. Közleményben tiltakozott Császár-Nagy Noémi, aki mindkét szervezetnek a tagja, a pszichológiai társaság klinikai szakpszichológiai szekciójának a vezetője. Szerinte az állásfoglalás közzététele szembement az alapszabállyal, a társaság kommunikációs alapelveivel és etikai kódexével is, mivel „nemhogy a tagság, de esetlegesen a képviseleti joga alapján az ügyben eljárásra jogosult vezetőség sem vitatta meg, hagyta jóvá a megjelenését megelőzően”. Ugyancsak tiltakozott Kosza Ida főorvos-pszichiáter, a pszichiátriai társaság vezetőségi tagja, miután véletlenül vette észre az állásfoglalást a társaság Facebook-oldalán.

Kosza Ida a Mandinernek megjegyezte: épp az egész témakörben legilletékesebb egyesület, a Magyar Gyermek- és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társasága nem szólalt meg az ügyben, nem csatlakozott az állásfoglaláshoz.

A pszichiátriai társaságnak egyébként ötszáz, a pszichológiai társaságnak ezerfős tagsága van. Információink szerint tizennyolcezer pszichológus praktizál az országban, és még a Pszichológusok elnevezésű szakmai Facebook-csoportnak is több mint hatezer tagja van. Magyarán a két társaság nem reprezentálja a szakmát.

Hogy az akcióért jár-e majd felelősségre vonás, például indul-e etikai vizsgálat a két szervezeten belül, vagy esetleg visszavonják az állásfoglalást, azt még nem tudjuk.

De több, minket megkereső tiltakozó jelezte, hogy szerinte az állásfoglalás közzétételét a választás elé időzítették a gyermekvédelmi törvény elfogadásának jóval korábbi időpontja helyett, mivel a két társaság felső vezetésének túlnyomó többsége baloldali meggyőződésű, és így az ellenzéket szeretné segíteni.

A GYERMEKEK ÉS A NEMVÁLTÁS

A nemzetközi lmbtq-mozgalom azután helyezte át az aktivistáskodás hangsúlyát a transzneműség kérdéskörére, hogy 2016-ban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kötelezővé tette a melegházasság bevezetését minden amerikai tagállamban, így az ezzel kapcsolatos csatát lényegében megnyertnek nyilvánították. Azóta a nemzetközi színtéren az „lmb”-t leuralta a „t”.

Az lmbtq-irányultságú emberek a társadalmak 1,2–5,6 százalékát teszik ki, a felük biszexuális. A transzneműek különféle felmérések szerint az Európai Unióban a lakosság 0,3, az Egyesült Államokban felméréstől függően 0,3–0,6 százalékát alkotják; a 447 milliós EU-ban valahol 1 millió és 1,3 millió között, a 331 milliós USA-ban 1,4 millióan lehetnek.

A transzneműmozgalom alapvetése az, hogy a transzneműek így születtek, azaz követi a melegmozgalom érvelését: az állapot veleszületett és megváltoztathatatlan. Vagyis a felfogás szerint lehetséges, hogy az ember személyiségének neme a teste nemével ellentétesnek születik.

Mindezt azonban nem támasztják alá a tudományos eredmények. Paul McHugh professzor, a Johns Hopkins Kórház pszichiátriai osztályának volt vezetője, a világ egyik legnevesebb pszichiátere, aki némi hezitálás után bezárta az intézmény genderklinikáját, valamint Lawrence Mayer 10

„Az állásfoglalás korántsem szakmai, nincs összhangban a tudomány eddigi eredményeivel”

biostatisztikus, epidemiológus, pszichiáter és orvos, aki a világ számos vezető egyetemének volt professzora, 2016-ban áttekintette a kérdéskör teljes szakirodalmát. Összefoglaló anyagukban megállapították: a tudomány szerint nincs olyan, hogy az ember neme úgy veleszületett, hogy ellentétes a biológiai nemével. Ezt támasztja alá az is, hogy a hetero­ szexuálisok nemisége viszonylag stabilnak mondható, az lmbtq nemiségű emberek szexualitása viszont képlékenyebb.

Mindez gyökeresen ellentmond az lmbtq-szervezetek azon állításának, hogy a gyerekek nemi identitása három-négy éves korra kialakul, és ezután eme identitás megerősítése az egyetlen járható út, azaz a biológiai nemükkel hadilábon

KÖZÉLET január óta öt év börtönt is kaphat az a terapeuta, aki a biológiai nemével való megbékélés felé terelné nemiidentitás­zavaros ügyfelét. Ugyancsak a „mintaliberális” Justin Trudeau országa az, ahol családon belüli erőszaknak számít, ha a szülők nem fogadják el gyermekük transzidentitását, és például biológiai nemének megfelelő módon szólítják meg. Az lmbtq-mozgalom és az iskolai gyakorlat az egész nyugati világban egyre hajlamosabb a „nem támogató” szülőket ellenségként kezelni, akik elől el kell titkolni a gyermek „nemváltását”, és akiktől meg kell menteni saját gyermeküket. Franciaországban a minap döntöttek arról, hogy ott is bűncselekmény lesz mindenféle kezelés, amely meg akarja változtatni a szexuális orientációt, hiszen „nincs mit gyógyítani”.

Amerikában és Nagy-Britanniában az lmbtq-mozgalmak, a tanárszervezetek, az iskolai „felvilágosítás”, a kortárs csoport nyomása és a környezet, a popkultúra hatása az, hogy egyre cikibb heterónak és egyre menőbb transznak lenni, így aztán az épp bizonytalankodó kamasz lányok tömegével képzelik magukat transzneműnek. A megfélemlített és megdolgozott mentálhigiénés és orvosszakma pedig egyértelműen a nemváltás felé tereli őket, aminek gyakran, már későn, megbánás a vége. Magyarán mégsem igaz, hogy a „nevelésnek” és a környezetnek nincs hatása.

FOTÓ: AFP / ADRIEN FILLON / HANS LUCAS

VAN-E LMBTQ-LOBBI?

álló gyermekeket meg kell erősíteni „transzneműségükben”, mert minden más az öngyilkosság és a mentális kockázatok esélyét erősíti, és így etikátlan.

A bevett amerikai protokoll szerint az ilyen gyermekeknek kilencesztendős kortól adják be a pubertásgátlókat, tizenhat éves kortól kezdődik a hormonkezelés, és tizen­nyolc felett jöhet a „nemváltó” műtét, ami nem változtat ellenkező neművé senkit, és a kutatások szerint a mentális problémákat sem oldja meg.

Az lmbtq-szervezeteknek azért sincs igazuk, mert minden vonatkozó kutatás szerint az ilyen zavarral küzdő gyermekek 80–95 százaléka kamaszkorára magától kinövi azt, ha nem „tolják bele” és hitetik el vele, hogy transznemű – de még kamaszkorban is hatékonyan lehet kezelni a problémát.

Mindezt ignorálva a transzneműmozgalom elérte, hogy az ilyen terápiákat – amelyeket a közelmúltig teljes mértékben elfogadott a szakma – összemossák a „melegterápiával”, és betiltsák tizenkilenc amerikai tagállamban, Kanadában és a nyugati világ más országaiban is. Kanadában például www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

Gyakran felvetődik a kérdés: valóban létezik-e meleglobbi, lmbtq-lobbi, vagy ez csak a jobboldali szavazók, mozgalmak, pártok és politikusok összeesküvéselmélet-szerű paranoiája, amely ellenségképzésre és a politika tematizálására alkalmas.

Ha az lmbtq-lobbi mint kifejezés alatt az lmbtq-érdekvédelmi szervezetek hálózatát és érdekvédelmi tevékenységét értjük, fel lehet vázolni az összképet.

Itthon az ilyesfajta mozgalmak ernyőszervezete a Magyar LMBT Szövetség, amelynek 2012 és 2016 közti célja volt többek között „az lmbt-témák fokozottabb megjelenítése a köz-, illetve felsőoktatásban” és „a nemváltás jogi, intézményi és finanszírozási feltételeinek javítása”. A szövetség nyolc tagszervezete az Atlasz Sportegyesület, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Patent Egyesület, a Szimpozion Egyesület, a qLit – Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, valamint a Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapest Pride támogatói és partnerei közt ott az ellenzéki előválasztást szervező aHang szervezet, a CEU, a Prezi, az Auróra Klub, a Citibank, a TASZ és Németország budapesti nagykövetsége is.

A Háttér Társaság honlapja sok információt elárul az összefonódásokról: a Nyílt Társadalom Alapítványok logója mellett ott az Európai Bizottságé, a támogatók közt szerepel az USA, az Egyesült Királyság, Svájc, számos német szervezet, a Soroséhoz hasonló Tides Foundation, az Erasmus+ program, az ILGA-Europe, az amerikai lmbtq-szervezet GLSEN, a Magnet Bank és a Wolters Kluwer jogi szakkiadó is.

A Háttér leszögezi: „fontos célkitűzésünk, hogy jogszabály 11

KÖZÉLET

„A hormonkezelés és a »nemváltó« műtét nem változtat ellenkező neművé senkit, és a mentális problémákat sem oldja meg”

12

Hazai és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is használunk tevékenységünk során”.

Mindezen szervezetek tagsága és vezetőségei szorosan összefonódnak, közülük számosan végeztek a CEU-n. A Magyar LMBT Szövetség és a Háttér Társaság egyik ügyvivője is például Dombos Tamás, akinek többek közt „feladata az egyesület lobbizási és kutatási tevékenységének koordinálása”.

A legnagyobb nemzetközi lmbtq-szervezet az ILGA 1700 tagcsoporttal. Az ILGA konzultatív státusszal bír az ENSZ-ben, és szerte a világon erős lobbitevékenységet folytat.

Az ILGA-Europe-nak, amely ötszáz szervezetet tömörít, irodája van Brüsszel Európa-negyedében, és szorosan együttműködik az EU-s intézményekkel. Költségvetésének egyharmadát az Európai Bizottság adja, ezenkívül támogatja a Freedom House és a holland kormány is.

A felsorolt mozgalmak, célkitűzéseik és támogató szervezeteik tehát jól mutatják, hogy az európai és nemzetközi intézményrendszer mennyire átitatódott a genderideológiával.

Interjú Feminista közgazdász: A melegeket és leszbikusokat kiszolgáltatják a transzlobbinak Szilvay Gergely írása a mandiner.hu-n

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

készüljön a transznemű emberek nemének jogi elismeréséről, és hogy a nemi megerősítő beavatkozásokat teljes tb-támogatás mellett lehessen igénybe venni”. A Háttér egyik főtevékenysége a stratégiai pereskedés, ami annyit jelent, hogy ellátják a jogi képviseletét annak, aki vállalja a pert.

A Háttér Társaság a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány partnere is egyben.

A Labrisz Leszbikus Egyesület adta ki a Meseország mindenkié lmbtq-mesekötetet, és legfontosabb tevékenységei közt sorolja fel „a leszbikus és biszexuális nők láthatóságának erősítését”, többek közt „ismeretterjesztésen, lobbitevékenységen és az egyesület iskolai programján keresztül”.

A Patent Egyesület, azaz a Patriarchátust Ellenzők Társasága az egyik legszélsőségesebb szervezet, és szorosan együttműködik a fenti csoportokkal. Működését támogatják a Nyílt Társadalom Alapítványok, a Reprodukciós Jogok Központja, a Nemzetközi Alap a Nőkért, a Norvég Civil Támogatási Alap és az Európai Egyesített Alap Magyar­ országért.

A Transvanilla Transznemű Egyesület szerint a transz­ neműséggel kapcsolatos mindenféle kritikus felvetés transzfóbia. A Transvanilla tagja a Transgender Europe és az ILGA-Europe ernyőszervezeteknek. Honlapja szerint „részt veszünk nemzetközi konferenciákon, figyeljük a nemzetközi kampányokat, akciókat, és igyekszünk ezekben részt venni.

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

Kell-e több nő a politikába?

SZALAI LAURA

SKRABSKI FRUZSINA PETŐ ANDREA

Igaz-e, hogy még mindig a férfiak uralják a magyar politikát? Mi a baj az esélyegyenlőségi indexekkel? Szitokszó-e a gender? Pető Andrea történészt és Skrabski Fruzsinát, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjét ültettük le vitázni a nők közéleti szerepvállalásáról, civilségről és családpolitikáról – végül egy fogadás is köttetett.

KÖZÉLET Az utóbbi években egyre több nő tűnik fel a közéletben, mégis gyakran halljuk, hogy macsó a magyar politika.

Mennyire valós ez a kép?

Skrabski Fruzsina: Inkább suttyóságnak nevezném azt, ami a közéleti kommunikációban zajlik. Aktív vagyok a közösségi médiában, így én is sokszor tapasztalom, hogy semmi tiszteletet nem adunk egymásnak, a nőknek pláne nem. Sokan ezeken a felületeken élik ki a frusztrációjukat.

Pető Andrea: Valóban, a közösségi média keretei most már meghatározzák az életünket, a gondolkodásunkat. A Facebook és a Twitter alkalmatlan felület arra, hogy érdemi vitát lehessen folytatni. Nincs meg a felelősség érzése sem, bárki bármit posztolhat következmények nélkül, ami nagy kísértés.

S. F.: Sajnos a politikai kommunikáció is gyakran a kommentelők színvonalán zajlik, ettől függetlenül nekem kedvező tapasztalataim vannak a politikusokkal oldaltól függetlenül.

Amióta édesanyámtól megörököltem a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat, soha nem érzékeltették velem azt, hogy én csak civil vagyok, aki ráadásul nő. Orbán Viktortól Karácsony Gergelyig, Gulyás Gergelytől Mesterházy Attiláig mindenki a legnagyobb tisztelettel beszélt velem, és segítséget nyújtott.

P. A.: Igen, de te a NER-elit kevés női tagjának egyike vagy, nyilván nem beszélnek úgy veled, mint bárki mással.

De egyetértek, amit a közéletben tapasztalunk, az a suttyóság normalizálása. Nem tisztelni az ellenfelet, megtagadni a nőtől a szellemi munka jogát – ezek olyan eszközök, amilyeneket a 18. századtól használnak a hatalomért folyó versengésben. Magyarországon ma is küzdeni kell azért, hogy ne kérdőjelezzék meg, a nő egyenlő a férfival.

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD, MANDINER-ARCHÍV

Befolyásos női kormánytagok, női államfőjelölt és ugyan csekély mértékű, de növekvő női képviselet a parlamentben – ez azért nem fest annyira gyászos képet.

P. A.: Induljunk a kályhától, vagyis a kormány által az ENSZ-nek három év késéssel, 2020-ban benyújtott, a nők esélyegyenlőségével foglalkozó CEDAW-jelentéstől. Ebben részletesen felsorolják, hány női államtitkár van, ezzel mintegy kipipálták a feladatot. Tény, hogy mivel várhatóan női köztársasági elnöke lesz, Magyarország nagyot fog előreugrani a nemek közötti egyenlőségi indexen anélkül, hogy valódi változás következne be. Ez mutatja a nemzetközi mutatók korlátait.

Mire gondol?

P. A.: Például ha a nők helyzetét vizsgáljuk a gazdaságban uniós szinten, Magyarország kifejezetten jól, a középmezőnyben szerepel, de csak azért, mert a női vállalkozók számát értik ez alatt. Pedig a kényszervállalkozók a legkiszolgáltatottabbak a munkaerőpiacon. Visszatérve a politikára: miközben a környező országokban a rendszerváltozás óta folyamatosan növekszik a nők részvétele a pártpolitikában – 20-30 százalékkal többen vannak a parlamentekben –, nálunk lényegében semmi nem történt ez idő alatt. Ennek elsősorban a pártstruktúra az oka: a férfi kapuőrök csak azokat engedik be, akik megfelelő kapcsolati, szavazati www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

vagy valódi tőkével rendelkeznek. Nagy a felelősségük a pártoknak, hogy milyen utánpótlást nevelnek. Tudatos utánpótlás-nevelés jelenleg a Fideszben zajlik, a kormánypárt tud versenyképes karriermodellt ajánlani a belépőknek.

Az ellenzéki pártok ezzel szemben csupán érték- és érzelmi alapú belépésre tudnak ösztönözni, gyakran éppen a gazdasági racionalitással szemben.

S. F.: Ha a nők politikai részvételéről beszélünk, valóban van előrelépés. A Fidesz régóta tudatos e tekintetben, szerintem megértette a kritikákat annak kapcsán, hogy kevés volt a női vezető politikusa. Először az elnökségbe került nő, majd jöttek a miniszterek, akik ráadásul kiemelt fontosságú területeket kaptak.

Pető Andrea nemrég kritikát fogalmazott meg az ellenzékkel kapcsolatban, mondván: az utolsó utáni órában van, hogy megszólítsa a női szavazókat. Mi a baj az ellenzéki programmal?

P. A.: Az ellenzék sokszorosan nehezített pályán mozog.

Egyrészt az állami médiában nincs felülete, meg kell küzdenie a kormánypárti médiafölénnyel, így kevés olyan hely maradt a sajtóban, ahol érdemben meg tud jelenni. Ezáltal nagyon kevés emberhez jut el, buborékokról beszélünk.

S. F.: Az RTL Klub vagy a legolvasottabb 24.hu mióta ér el kevés embert?

P. A.: A független médiumok a piacról élnek, és a kattintásszámmal próbálnak fennmaradni, ezért gyakran a női testet instrumentalizálják. A 24.hu-n rendszeresen szerepel szexmunkapárti cikk, az RTL Klubon a szexualitás öncélú ábrázolásával próbálnak eladni műsorokat. Az ellenzék programjában nincs szó férfiak és nők esélyegyenlőségéről, ami súlyos politikai hiba, hiszen éppen a nők a legnagyobb vesztesei a Fidesz előző tízévnyi kormányzásának. Őket érintette a leginkább az elszegényedés, ők dolgoznak többségben azokon a területeken, ahol a legkisebbek a fizetések, és mindig csak ígérgetik a bérrendezést. A koronavírus-járvány alatt csökkent a női foglalkoztatottság, a nők jövedelme, mentális egészsége romlott. Az ellenzéknek minderre nincs javaslata. Tovább nehezíti a helyzetét, hogy a kormány elképesztő mennyiségű pénzt szór ki a különféle társadalmi csoportoknak, amelyek azt gondolják, hogy ezt a támogatást el fogják venni, ha az ellenzék nyer.

S. F.: Jogosan, emlékezzünk csak vissza, mi történt az első Fidesz-kormány távozása után: az MSZP–SZDSZ-kabinet eltörölte az államilag kamattámogatott lakáshiteleket. Nem alaptalan, ha bárkiben felmerül, hogy kormányra kerülésük esetén megszüntetnék a családtámogatási rendszer egyes elemeit.

P. A.: Rossz hírem van azoknak, akik ezt hiszik: ha a mostani kormány nyer, a támogatások akkor is meg fognak szűnni, mivel hosszú távon nem tarthatók fenn. A gazdasági összeomlás küszöbén vagyunk, ez az osztogatás nem folytatható.

S. F.: Nyilván nem látunk a jövőbe, de nincs semmi arra utaló jel, hogy ilyet tervezne a kormány. Sőt. A miniszterelnök a minap jelentette be, hogy ha a Fidesz megnyeri a választást, 15

NŐI VEZETŐK ITTHON ÉS EURÓPÁBAN A nők helyzete a politikai és üzleti szférában országonként eltérhet. Sok államban a parlamentben és a kormányban magas a nők aránya, de nem kiemelkedő a vezető női munkavállalók száma. Jó példa erre Németország, ahol 2020-ban a kormány 41 százaléka volt nő, a vezető beosztású alkalmazottaknak viszont a 70 százaléka férfi. Nálunk az uniós átlag felett van a női menedzserek száma, ami akkor is igaz, ha csak az alkalmazottakat számítjuk, és eltekintünk a saját céggel rendelkezőktől és az egyéni vállalkozóktól. A politikában, ha volt is növekedés, még nem érjük el az uniós átlagot.

Női menedzserek aránya (2021. III. negyedév) Le�ország Észtország Lengyelország Svédország Izland Írország Románia Szlovákia Magyarország Franciaország Portugália Bulgária Belgium EU27 Spanyolország Ausztria Horvátország Litvánia Finnország Norvégia Svájc Görögország Szlovénia Málta Csehország Németország Olaszország Dánia Hollandia Luxemburg Ciprus

44%

39,3%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

20%

Négy uniós ország kormányának adták legalább a felét nők 2020-ban: Finnországban 54,5, Svéd­országban 52,2, Franciaországban 51,2, Belgiumban pedig 50 százalék volt az arányuk.

Az utolsó helyen Málta kullogott 7,7 százalékkal, majd Görög­ ország és Észtország következett, ahol 11,3 és 13,3 százalék volt a női miniszterek aránya. Magyarországon ugyanez 20 százalék volt. Átlagban számolva a nők a miniszteri posztok kevesebb mint egyharmadát töltötték be az EU-ban.

13,0% 12,5%

Női képviselők arányának változása a magyar parlamentben 2010 és 2020 között

12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0%

Forrás: Eurostat

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

8,5% 2020

8,0%

SKRABSKI FRUZSINA

1975-ben született Budapesten. Producer, rendező, forgatókönyvíró; legismertebb alkotásai a Biszku Béláról szóló Bűn és büntetlenség, a szovjet katonák magyar nőkkel szembeni erőszakosságát bemutató Elhallgatott gyalázat, valamint a 2006-os tüntetésekről és zavargásokról szóló, Áldozatok 2006 című dokumentumfilm.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kuratóriumának elnöke.

Egy gyermek édesanyja.

KÖZÉLET

A családokért felelős tárca nélküli miniszterré kinevezett Novák Katalin esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 21-én. Idén Magyarország első női államfője lehet

a kormány meghosszabbítja, sőt kiegészíti és felerősíti a családtámogatásokat.

P. A.: Meglátjuk. Ha igazam lesz, jössz nekem egy üveg jó borral.

S. F.: Rendben, ha a Fidesz-kormány eltörli a támogatott lakáshiteleket, számíthatsz rá!

nos maradt. Az ő élete valóban úgy zajlik, ahogy a nyilvánosság megismerhette: három tündéri gyereket nevel a férjével, közben felfelé lépdelt a ranglétrán a politikában. Hihetetlen munka­ bírású és elhivatott az ügyben, hogy a családokon segítsen, ez a missziója.

„Novák Katalin egész tevékenysége politikán felülálló értéket képvisel”

Sokan szeretik felhozni, hogy azért van szükség a nőkre, mert empatikusabbak, és harc helyett békét teremtenek a politika kegyetlen világában.

Ilyen jellegű megnyilvánulások a baloldalon sem ritkák.

P. A.: Korábban lehetett olyanokat hallani, hogy a nők kedvesebbek, empatikusabbak, de ez a hatvannyolcas, „flower power” típusú érvelés már nagyjából 1980 óta nincs a szakmában. Ami tény, hogy vannak olyan társadalmi igazságtalanságok, amelyek egy adott csoportot jobban érintenek, és ezt politikailag képviselni kell. Erre a nők egyes csoportjai – a társadalomban elfoglalt helyük miatt – különleges tudásuk révén alkalmasabbak.

Ezzel egyetértek.

S. F.: Mi, civil családszervezetek – akár a Három Királyfi, akár a Nagycsaládosok Országos Egyesülete vagy az Egyszülős Központ – tudatosan szószólói vagyunk a nőknek. Azokat is képviseljük, akik olyan területeken dolgoznak, amelyeken felülreprezentáltak a női munkavállalók. Azt tapasztalom, hogy a politikusok igenis tudják, milyen nehéz például a pedagógusok helyzete, és igyekeznek megoldást találni a gazdaság aktuális keretei között. Ebből a szempontból is jó irány, hogy mind több női politikus van, és hogy a civileket egyre inkább bevonják és komolyan veszik.

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD, MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD

(Skrabski Fruzsina)

Visszatérve a női politikusokra, mit gondolnak a kvótáról, szükség lenne rá a magyar politikában?

P. A.: Ez az a kérdés, amire válaszul szinte minden férfi kihúzza magát, és azt mondja, a minőség számít, nem a kvóta. Viccet félretéve, egy csoport alulreprezentáltságának strukturális okai vannak.

A kvóta lényege, hogy az adott csoportot segíteni kell, mert bizonyos okok gátolják a részvételét.

Az időlegesen bevezetett kvóták elősegítik, hogy támogatást kapjanak azok, akik aztán bekerülnek a politikába. Megjegyzem, ez jellemző a Fideszre, csak nem kvótának nevezi, mert az valami szörnyű dolog a szemében, de remekül alkalmazza.

S. F.: Valamennyi közéleti szereplőnél a legfontosabb a hitelesség. A Fidesz jól választott az előző években a női politikusaival, így Novák Katalinnal, Varga Judittal vagy éppen Szentkirályi Alexandrával. Amennyire ismerem őket, hiteles emberek.

Novák Katalint alaposabban is ismerem, önazo-

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

17

KÖZÉLET

Ellenzéki képviselők 2018-ban az Országgyűlésben. Csak kismértékben nőtt a nők parlamenti aránya az előző években

18

megfogalmazott, az esélyegyenlőségre vonatkozó operatív programokat. Gyakorlatilag szó szerint megegyeznek.

S. F.: Azt a Bajnai-kormányt, amely megadóztatta a kismamákat, nem hoznám példaként az esélyegyenlőség kapcsán. Egyébként soha nem mondtam, hogy a gender ördögtől való lenne, sőt.

Nocsak. Meglepő mondat a konzervatív oldalról gendertémában.

S. F.: Anyukámat a genderkutatás ENSZ által is megbízott hivatalos képviselőjének nevezték ki. Ő azt vallotta, hogy a megváltozott nemi szerepek vizsgálata alapvető jelentőségű mind népegészségügyi, mind népesedési szempontból. Úgy gondolta, hogy a fiatalokat fel kell készíteni az új helyzetre, arra, hogy mit jelent a férfi- és a női szerep a mai világban. Magamat feministának tartom, ha arról van szó, hogy a munka és a magánélet összeegyeztethetősége mellett álljak ki. Igenis szeretnék egyszerre filmeket készíteni és gyereket nevelni, és édesanyámhoz hasonlóan harcolok azért, hogy az állam és a társadalom minden támogatást megadjon ehhez.

A nemi szerepek változása hatalmas előrelépés, sokat kutatta és részben erre építette a Három Királyfi mozgalmat, a mai napig foglalkozunk a jelenséggel. Akkor fognak megszületni a kívánt gyermekek, ha a magyar társadalomban ma is élő tradicionális nemiszerep-kultúra megváltozik.

Ez lassú folyamat, de elindult. Mindenki tudja, hogy már nem működik az, hogy az anyuka mos, főz, takarít, viszi a gyerekeket A-ból B-be, és emellett még dolgozik is. A férfiaknak is be

FOTÓ: MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN, MANDINER-ARCHÍV

P. A.: Bizonyos civileket vonnak be. Ahogyan arra egy kutatásunkban felhívtuk a figyelmet, az illiberális „polypore” állam működési módja, hogy létrehoz olyan civil szervezeteket, amelyeken keresztül kiszervezi az amúgy állami tevékenységet, illetve el lehet venni a támogatást az amúgy éppen azzal a profillal rendelkező, nem kormánypárti civil szervezettől. Így jelentős pénzeket szerveznek ki politika vezérelte kutatásokra. Holott a civil szervezetekben civilek vannak, nem szakpolitikusok.

S. F.: Nem gondolom, hogy például a Kopp Mária Intézet legutóbbi, a magyarok lelkiállapotát vizsgáló Hungarostudy 2021 kutatása, amely a Semmelweis Egyetemmel közösen készült, ne felelne meg bármilyen tudományos szempontnak.

P. A.: Igen, mert a Kopp Mária Intézethez került az adófizetők pénze, a Semmelweis Egyetemen meg vannak a szakemberek. Egyébként az EU-nak készített, A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban című kormányjelentésből kiderül, tervezik, hogy kutatásokat végeznek majd a nők szerepének erősítése céljából azokon a területeken, ahol adófizetői pénzt kéne a változtatásra fordítani. Viszont változást ígérnek ott, amihez 2021 és 2030 között jelentős európai uniós pénzt tudnak majd lehívni, ilyen a bölcsődei ellátás. A kormány akciótervében olyan célok is szerepelnek, mint a „gender equality” és a „gender mainstreaming” támogatása – tehát retorikai szinten a kormány a gendert szitokszóként alkalmazza, ám ha az uniós pénzek lehívásáról van szó, akkor minden probléma nélkül használja e kifejezéseket, persze a valódi tartalom nélkül. Érdemes összehasonlítani a Bajnai-kormány és a jelenlegi kabinet által

KÖZÉLET „Az ellenzék programjában nincs szó férfiak és nők esélyegyenlőségéről, ami súlyos politikai hiba” (Pető Andrea)

PETŐ ANDREA

1964-ben született Budapesten.Történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Central European University professzora.

Kutatási területe a huszadik századi társadalom és a társadalmi nemek története. 7 monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 266 könyvfejezete, valamint tanulmánya huszonhárom nyelven jelent meg. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti­ keresztjével tüntették ki. Egy gyermek édesanyja.

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

kell vonódniuk. Anyukám vallotta: pelenkázz, tovább élsz!

Vagyis a férfiaknak a legfontosabb egészségvédő faktor, ha gyerekük van, és velük foglalkoznak.

P. A.: Az uniós direktíva szerint tíz fizetett szabadságnap jár az édesapáknak, ehhez képest a magyar kormány ötöt ad – azért nem emeli tízre, mert azt saját zsebből kellene kifizetnie.

S. F.: Viszont az apukák el tudnak menni gyesre.

P. A.: Kevesen mennek, és nem azért, mert nem szeretnének, hanem mert a férfiak 16 százalékkal többet keresnek ugyanazért az értékű munkáért, mint a nők.

S. F.: Mindenesetre a kormány családpolitikájának tudatosan nem az áll a középpontjában, hogy a nőknek a konyhában a helyük, és a férfiak csak keressenek pénzt. Novák Katalin következetesen azt képviselte, hogy a nőnek joga van egyszerre a munkához és a magánélethez, otthon maradhat, vagy visszamehet négy órában dolgozni, és bölcsődébe viheti a gyereket. A férfiak bevonását is szorgalmazzák.

P. A.: Akkor az elhíresült videóját, amelyben arról beszélt, hogy a nőknek nem szabad az élet minden területén versenyezniük a férfiakkal, mivel magyarázod?

S. F.: Azt a videót sokan szándékosan félreértelmezték.

Azt hangsúlyozta, hogy nem versenyezni kell a férfiakkal, hanem összefogni. A nő dönthessen úgy, hogy a családjának él, és úgy is, hogy karriert épít a gyerekek mellett.

A magyarok tradicionálisan gondolkoznak, lassan változnak a struktúrák. A Hungarostudyból kiderült, hogy akik házasságban élnek, azok egészségesebbek és boldogabbak.

Nagyon érdekes eredmény, hogy önmagában a házasság már védőfaktor. Tehát a házassági struktúra jó, azon belül kell a nemi szerepeknek változniuk. Megjegyzem, Novák Katalin egész tevékenysége politikán felülálló értéket képvisel, a Fidesz családpolitikája az egyik legsikeresebb terület.

Nem véletlenül lett a korábbi szakminiszter államfőjelölt.

P. A.: Nem gondolom, hogy a kormány családpolitikája sikersztori lenne. Európa egyik legdrágább családpolitikája a magyar, és nincs érdemi hatása azonkívül, hogy az adókedvezmények miatt a házasságok száma nőtt. A hitelre épülő fogyasztásösztönző családpolitika nem vezet sehova, sokan kerülnek az adósság és esetleg egy rossz vagy nem működő kapcsolat csapdájába egy életre.

S. F.: Ezzel nem értek egyet. Jelentősen nőtt a házasságok száma, egyre többen vállalnak második és harmadik gyermeket, szja-visszatérítés jár a gyermeket nevelő szülőknek, és rengeteg fiatal pár életkezdését teszi könnyebbé a babaváró támogatás. Ahogyan a kutatásból is kiderült, a magyar társadalmat összességében család- és gyermekközpontúság jellemzi. Az utóbbi években tapasztalt családbarát fordulat meghozhatja a kívánt demográfiai eredményeket.

19

KÖZÉLET

Szellemi origó Budapesten KOHÁN MÁTYÁS, SZILVAY GERGELY

Magyarország felkerült a világtérképre, és talán soha nem volt egyhuzamban annyit reflektorfényben, amennyit várhatóan idén lesz. Tekintve az utóbbi időszak és az előttünk álló hónapok eseményeit, kijelenthető, hogy hazánkban áll össze euroatlanti szövetséggé az európai és az amerikai konzervativizmus.

Nagy csatákra készül idén a nemzetközi jobboldal: tavas�szal a franciák, ősszel a brazilok választanak elnököt, az Egyesült Államokban pedig félidős választást tartanak. És mivel különös időket élünk, a szezont az április 3-ai magyar parlamenti választás nyitja meg, így hozzánk jönnek a világ konzervatívjai erőt gyűjteni.

20

Ez az ellenség nem más, mint a nagy techcégek: miután Bolsonaro 2018-ban jelentős részben ügyes Facebook-, WhatsApp- és Twitter-stratégiájának köszönhetően kaparinthatta meg az elnöki széket, mindhárom platform támadásba lendült ellene. A Facebook és a Twitter gyakran korlátozza vagy távolítja el álhírnek minősített tartalmait – ebben néha igaza van, máskor kevésbé –, az időközben a Facebook által felvásárolt WhatsApp pedig külön szabályokkal reagált Bolsonaro eredményes kommunikációs munkájára.

Az elnökkel szimpatizáló hírportálok írásait ugyanis a stábja hatalmas WhatsApp-csoportokban osztotta meg, ahonnan a tartalmak szimpatizánsok segítségével újabb és újabb nagy csoportokba kerültek tovább. Ezért a WhatsApp igyekszik

FOTÓ: MTI / EPA / CHRIS KLEOPONIS

ÉRKEZIK BOLSONARO

A múlt évben a két legesélyesebb jobboldali francia elnökjelölt, Marine Le Pen és Éric Zemmour is tiszteletét tette Magyarországon, a magyar diplomácia téli szezonjában pedig Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök közé illeszkedik majd a brazil államfő, Jair Bolsonaro, akire nemrég politikai atombombát dobott le hazája bírósága. Felmentette ugyanis a vádak alól a népszerű exelnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát, akinek szociális programja 2003 és 2010 között rengeteg brazilt emelt ki a nyomorból. A baloldali Lula idén elindul Bolsonaro ellen, és népszerűsége az eltelt bő évtizedben cseppet sem kopott meg – olyannyira, hogy a hivatalban lévő államfő 2018-as választóinak negyede is átszavazna rá az Ideia decemberi felmérése szerint. Valamit tehát kezdenie kell a helyzettel Bolsonaronak. Az elnök korrupcióellenes és gazdasági tevékenységével a brazilok zömmel meg vannak elégedve, sőt a szociálisan konzervatív protestáns közösségek, köztük a Brazíliában egyre népszerűbb pünkösdisták egyenesen rajonganak értékalapú konzervativizmusáért – csak éppen az oltásellenes, összeesküvés-elméletek terjesztésétől sem visszariadó covidpolitikáját utálja szinte mindenki a 66,9 százalékban átoltott országban. Hogy miként kell a konzervatívoknak választást nyerniük, arról minden bizonnyal szó esik a február 17-ei magyarországi látogatáson, Orbán Viktornak és Jair Bolsonaronak ugyanis van egy közös ellensége, amellyel szemben a világ konzervatívjai még sehol nem találtak garantáltan működő megoldást.

KÖZÉLET

Donald Trump amerikai elnök a 45. alkalommal megrendezett CPAC-en a Maryland állambeli National Harborban 2018. február 23-án

Orbán Viktor és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés párt vezetője és elnökjelöltje az európai konzervatív pártvezetők találkozóján Madridban január 28-án

FOTÓ: MTI / FISCHER ZOLTÁN, MTI / KOSZTICSÁK SZILÁRD

Éric Zemmour francia filozófus-esszéista a IV. Budapesti demográfiai csúcson a Várkert Bazárban 2021 szeptemberében

minél szigorúbban fellépni azok ellen, akik kijátsszák a 256 fős csoportlétszámlimitet, és korlátozza azt is, hogy hányszor lehet egy hírt megosztani. Az államfő egyébként már lépett ez ügyben, Facebook- és Twitter-oldalán is arra hívta fel követőit, hogy kövessék inkább a Telegramon.

Az orosz és belarusz ellenzék által is előszeretettel használt platformon nincs cenzúra, és az egyes Telegram-csatornákhoz is annyian csatlakozhatnak, amennyien nem szégyellnek.

A brazilok fele már regisztrált is a platformra.

Bolsonaronak hazája legfelsőbb bíróságán is van egy esküdt ellensége, Alexandre de Moraes bíró, aki álhír­ terjesztésre hivatkozva igyekszik szép sorban leszedni minden bloggert, aki az elnökhöz hasonlóan gondolkozik. Bőven www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

lesz tehát megbeszélnivalója Bolsonaronak Orbánnal, ami a jobboldali médiastratégiát illeti – ha pedig ezzel végeztek, foglalkozhatnak akár a katonai együttműködés izgalmas kérdéseivel is, ugyanis a NATO-ban Magyarország állítja majd először rendszerbe a brazil repülőgépipar csúcstermékét, az Embraer KC-390 típusú, többfunkciós szállítógépet.

„EGY ORSZÁG LENDÜLT ELLENTÁMADÁSBA”

Nem ez lesz az első alkalom, amikor a magyar légierő gépmadarai besegítenek a diplomáciának: múlt héten mutatták be a tavaly augusztusban idelátogató amerikai konzervatív tévésztár, Tucker Carlson Magyarországról szóló dokumentumfilmjét, a Magyarország kontra Sorost, amelynek egy 21

KÖZÉLET jelentős részét egy honvédségi helikopteren, a szerb–magyar határ felett forgatták. Carlson filmje három legyet üt egy csapásra: rendkívül befogadható történelmi gyorstalpalót nyújt a Magyarországot megérteni kívánó amerikaiaknak, helyretesz jó párat a tengerentúli média hazánkról szóló hamis narratívái közül, és megmutatja az újjászületőben lévő amerikai konzervatív mozgalomnak, mit tanulhat a nyugati civilizációért folytatott harcában Magyarországtól.

Az Orbán Viktor és Soros György küzdelmét bemutató filmben Carlson úgy fogalmaz, az üzletember „évtizedek óta politikai, társadalmi és demográfiai háborút vív a Nyugat ellen”, és „valószerűtlen módon csak egy ország lendült ellentámadásba, mégpedig Magyarország, a hely, ahol Soros született”.

Az Egyesült Államok legnépszerűbb tévése úgy fogalmaz, hazánk „a nyugati civilizáció végvára Európa közepén”.

Rod Dreher konzervatív publicista, a The American Conservative vezető szerkesztője, számos sikerkönyv szerzője figyelmeztet a filmben: Magyarországnak „hosszú tapasztalata van a megszállásokkal”, Orbán Viktor pedig az a vezető, aki „a populista, nacionalista ösztönöket hatékony szakpolitikába csatornázta”. Carlson az Egyesült Államok rendkívül sok pénzbe kerülő csúcstechnológiával épült, nem hatékony déli határvédelmi rendszerével állítja kontrasztba az egyszerű és igencsak hatékony magyar határkerítést. Mint fogalmaz: „Magyarország nem a világ leggazdagabb országa, de még csak Közép-Európa leggazdagabbja sem, valahogy mégis sikerült úgy húsz perc alatt határfalat építenie.” A tévés jelzi azt is, hogy „ha a határt védik, az nem humanitárius katasztrófa. A humanitárius katasztrófát a káosz okozza, akkor szenvednek, halnak meg az emberek”. Úgy véli, Soros György most „egyesítette erőit az Európai Unió hivatalnokaival, hogy aláássa a magyar demokráciát”, de a nyugati civilizációnak most Orbánhoz hasonló politikusokra volna szüksége, „olyan vezetőkre, akik hajlandók küzdeni”.

JÖN A CPAC

Márpedig úgy tűnik, a globális konzervatív mozgalom Brazíliától az USA-n és Franciaországon át hazánkig él, küzd és győzni akar – a közös küzdelem szellemi origója pedig idén szimbolikusan is átkerül Budapestre, világosan jelezve, hogy a tengeren inneni és túli konzervatívok stratégiai szövetsége megszületett. Március 25–26-án a magyar fővárosban is megrendezik az amerikai Conservative Political Action Conference-t – tudatta nemrég a fő szervező Alapjogokért Központ. Hazájában, az Egyesült Államokban februárban tartják a CPAC-et. Az első konferenciát 1974-ben rendezték, amelyen részt vett Ronald Reagan későbbi elnök. 2020-ban Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának vezetője, Gorka Sebestyén, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója, valamint Candace Owens politikai kommentátor adott elő, 2021-ben Donald Trump, Ron DeSantis floridai kormányzó és Ted Cruz texasi szenátor is a résztvevők közt szerepelt. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója 2020-ban a helyszínen szólalt fel, 2021ben pedig a járvány miatt videóüzenetet küldött.

22

Orbán Viktor és Jair Bolsonaro Brazíliavárosban 2019. január 2-án.

Hamarosan Budapesten folytatják

KÖZÉLET Hazánk az utóbbi években került az amerikai konzervatívok érdeklődésének homlokterébe. Az ottani jobboldal néhány személyisége a Trump-elnökség évei alatt figyelt fel Magyarországra a stabil és következetesen konzervatív kormányzás okán, persze amerikai szempontból nálunk számos szokatlan intézkedés is van, például a gazdasági beavatkozás. A Trump-jelenség kettészakította az USA jobboldalát régi neokonokra és a nemzetet, a kultúrát jobban hangsúlyozó, a gazdasági protekcionizmust sem megvető „populista” jobboldalra. Utóbbi képviselői számára izgalmas precedens Magyarország – a győzelemhez az idei félidős választáson, majd a 2024-es elnökválasztáson minden bizonnyal már nem az egyre inkább kiöregedő régi republikánusoknak, hanem nekik kell megtalálniuk az utat.

Tucker Carlson, a Fox News televízió műsorvezetője előadást tart az esztergomi MCC Feszten 2021 augusztusában

ismertette meg a magyarországi kormányzást, rámutatva, hogy ez a kis ország a szövetségesük.

Sőt, korábban a Hungary Helps kezdeményezés olyannyira megtetszett a Trump-adminisztrációnak, hogy Azbej Tristant, a programért felelős államtitkárt Mike Pence alelnök Washingtonba hívta, hogy ismertesse a részleteit.

Ezután magyar mintára elindították saját, az üldözött keresztényeket segítő programjukat – amelyet aztán a Biden-adminisztráció meg is szüntetett.

Hiába a hatalomváltás, Trump szeme rajta maradt a magyar kormányon: a volt elnök először év elején a Save America nevű kampányszervezetén keresztül üzente meg, hogy teljes mértékben támogatja Orbán Viktort és újraválasztását, majd január közepén telefonon beszélt a kormányfővel

Matt Schlapp, az Amerikai Konzervatív Unió elnöke köszöntőt mond Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ igazgatójának az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról tartott sajtótájékoztatón

FOTÓ: MTI / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / SZECSŐDI BALÁZS, MTI / SZIGETVÁRY ZSOLT

„Hazánk az utóbbi években került az amerikai konzervatívok érdeklődésének homlokterébe” Közben hazánkban sorra szervezték az olyan nemzetközi konferenciákat, amelyekre szakmányban hívták meg a valamiképp jobboldalra sorolható politikusokat, szakembereket az egész világról, gondoljunk a Terror Háza Múzeum, a Danube Institute vagy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényeire, s idetartoznak a korábbi családügyi miniszter demográfiai konferenciái is.

Az Egyesült Államokban egyre többen – például Rod Dreher vagy Gladden Pappin, az MCC-ben vendégeskedő texasi politológiaprofesszor – emlegették követendő mintaként a Novák Katalin nevével fémjelzett magyar családpolitikát. Orbán Viktor azt üzente a hazánkban vendégeskedő konzervatív személyiségeknek, hogy tekintsék szellemi otthonuknak Magyarországot.

Ezzel párhuzamosan az MCC és a Danube Institute számos amerikai szerzőnek adott és ad budapesti ösztöndíjat, például az említett Rod Drehernek.

Különösen nagy hatású volt Tucker Carlson magyarországi látogatása, illetve Orbán Viktorral készített interjúja, amely amerikai jobboldaliak millióival

a kölcsönös politikai támogatásról, a magyar–amerikai kapcsolatokról és a migrációról.

Az első negyedév tehát Magyarország szezonja lesz a nemzetközi jobboldalon – Budapesten ér össze euroatlanti szövetséggé az európai és az amerikai konzervativizmus, pezseg majd hazánkban mind a szellemi, mind a politikai élet. S miközben Magyarország az utóbbi bő másfél évtized legizgalmasabb választására készülődik, a jobboldal mindenképp elégedetten tekinthet előre: Magyarország felkerült a világtérképre, és talán soha nem volt még egyhuzamban annyit reflektorfényben, mint idén lesz. Ha kell, ha nem.

Tematikus cikk Orbán Viktor lehet a vezérszónok a nemzetközi jobbos dzsemborin Veczán Zoltán írása a mandiner.hu-n

23

KÖZÉLET

A multikulti bukása SZALAI ZOLTÁN

A MANDINER LAPIGAZGATÓ-FŐSZERKESZTŐJE

Aki önértéknek tekinti a korlátozás a legtöbb városban a maguk szokásainélküli bevándorlást, annak gőze sincs hoz igazítják, a szociális ellátórendszert arról, hogy az milyen feszültségeket pedig aránytalanul megterhelik – még képes gerjeszteni egy nemzeten belül akkor is, ha rövid távú hasznot ugyan – röviden így lehet összegezni Ed West hozhat magával, hogy olyan munkánagy vitát kavaró könyvét, A sokszínűség kat vállalnak el, amilyenekre a britek illúzióját. Az UnHerd politikai portál egyébként nehezen kaphatók. A szerző korábbi újságírója annak rendje és módfoglalkozik a sokszínűség doktrínája szerint adatokkal és felmérésekkel jának bullshitnyelvezetével is, saját alátámasztva tárja fel a második világeufemizáló terminológiát teremtettek háború utáni Nagy-Britannia bevándorugyanis a fent leírt jelenségek köré, lástörténetét egészen a közelmúltig. amely már több mint egy évtizeddel A könyv 2013-ban íródott, mégis a mai ezelőtt is meghatározta a szigetország napig ható tanulságokkal szolgálhat, politikai nyelvhasználatát, és mostanra ha meg akarjuk érteni, hogyan süpped világszerte új erőre kapott a woke-­ bele egy birodalmi múlttal rendelkező mozgalom kiteljesedésével. ország egy eleve kudarcra ítélt migráSokat elárul a helyzet rosszabbodásáról, hogy West tavaly úgy nyilatciós politika következményeibe, amelyet egyszerre motivált az olcsó munkakozott a Mandinernek, ma már nem erő és a munkáspárti szavazatszerzés írná meg A sokszínűség illúzióját, mert meglátása szerint „túl népszerűtlen” igénye. De ha nem vagyunk tisztában „A könyv tanulságokkal álláspontot képvisel benne. Ha mégis a brit jelennel, akkor is kijózanítóan szolgálhat arról, hathat ránk a könyv, amely szerint a vállalkozna rá, kiadót biztosan nehezen sokszínűség fogalma csak a minden találna magának, hiszen napjainkra hogyan süpped bele képzeletet felülmúló ütemű bevándora témát eredményesen tabusítotegy birodalmi múlttal lás negatív következményeit fátyolozza ták a nyilvánosság mérnökei Nagy-­ rendelkező ország el, ráadásul túlzott használata a multi­ Britanniában is. Ennek a folyamatnak egy eleve kudarcra kulturalizmus elbukásának beismedirekt hatása volt a brexitreferendum résével ér fel, hiszen egyet jelent az ítélt migrációs politika kimenetelére, hiszen a társadalom újonnan érkezők integrálhatatlansátöbbsége tehetetlenségében ezen a következményeibe” gával. A szerző úgy látja, a legtöbb benépszavazáson tudta levezetni a bevándorlással kapcsolatos feszültségét, vándorlónak a britség csupán „jogi és kifejezve egyet nem értését az uralkopolitikai szerkezet”, nem pedig olyan identitás, amellyel azonosulni lehetne. dó politikai irányvonallal. Bár évekig West kimondja: a munkaerőhiány általában rövid távú, a ellenezték, a konzervatív kormány 2020-ban bevezette a bevándorlás viszont gyakran permanens. Vagyis bármilyen pontozáson alapuló bevándorlási rendszert, hogy előnyben törekvés, amely egy gazdasági problémát migrációs úton részesíthessék a magasan képzett kérelmezőket, de ez inakar megoldani, szükségképpen az együttélés nem gazdasági kább eső után köpönyeg Nagy-Britanniának, mint ahogyan természetű területeire is hatással van, ám korántsem pozi- a brexit is, már ami az erőltetett sokszínűsítést illeti. tív előjellel. A rendszerint muszlim, illetve afrikai hátterű bevándorlók az oktatás és a vallásgyakorlás lehetőségeit Ed West: A sokszínűség illúziója. MCC Press, 2021 24

A trójai faló és a kutya | LÁNCZI ANDRÁS |

KÖZÉLET

REAKCIÓ

FILOZÓFUS

A magyar választás közeledtével érdemes pontosan Ám ekkor „egy ifjat tuszkolnak”, aki megadta magát felidézni Churchill gondolatát a demokráciáról: a trójaiaknak. S ezután jön a csel, a szemfényvesz„Az államnak sok formáját kipróbáltuk már, és fogtés, mert ez az ifjú elhiteti, hogy az ellenségtől juk ebben a bűnös és bajokkal terhelt világban. Senki jön, és tudja a faló elkészítésének az okát. Előbb a sem tettetheti, hogy a demokrácia tökéletes vagy vár­védelmezők bizalmába férkőzik, majd jön a nagy átfogóan bölcs. Ami elmondható, hogy a demokrácia csel: azért készítették ilyen ormótlanná, hogy ne a legrosszabb államforma, kivéve azokat, amelyeket tudják behúzni a várba, mert aki birtokolja, azt a ló időről időre már kipróbáltak…” Messze többet kíván isteni erejénél fogva védelmezni fogja. S a trójaiak elmondani ez az idézet, mint azt, hogy örülj, ha végül bevontatták a lovat a várba – utána már csak demokráciában élhetsz. Először is, sokféle módon a vérfürdő következett, Trója elesett. megszervezhető az állam, mind működésképes leA kutya. A demokráciának két nagy ellensége van. het. Ne feledjük, az athéni demokrácia pár évtizedig Az ókoriak szerint a csőcselék uralma ölheti meg a tartott, a spártai centralizált állam demokráciát, a modernek szerint sok száz évig. A demokratikus a cinizmus. A modern demokráállam ritkán volt stabil. Másodszor, cia mellesleg a csőcselék uralmát „Nem az elvek, a demokratikus rend nem a legbölakarja kezelni az elit által megszernem az érdemek, csebbek állama, hanem a magát kesztett alkotmányos intézménynem a jó szolgálata rendszerrel, ám ennek – és egyéb egyenlőnek felfogó tömegembereké. számít, hanem A modern még inkább az, hiszen tényezőknek – az ára a demokratia modern demokrácia a tömegek kus kimerültség és az elit betegséa demokratikus állama. Harmadszor, a demokrácia ge, a cinizmus. Magyarországon a megtévesztés” előnye relatív, igen törékeny. A kifokutyának van pártja is, de a jelenség gások sora az ókortól egészen a mai sokkal általánosabb: a tehetetlen korig ér. Churchill intellektuálisan kiábrándultak bemenekülnek akár egyáltalán nem zárja ki, hogy lehet egy falóba is. Mert nem az elvek, jobb formája is az államnak, mint a demokratikus. nem az érdemek, nem a jó szolgálata számít, hanem A ló. Már jó ideje – legalább száz éve, mások a demokratikus megtévesztés. Mint tudható, az szerint négyszáz éve – tart az európai kultúra gyökeógörög kutya szó, a küón a cinizmus szó gyökere. reinek kivágása, de aki kellően igényes, az lépten-­ A magyar ellenzék eldöntötte, hogy bármi áron is, de nyomon rájöhet arra, mennyire megbízható egyesül a sikerért. Az egyik ár az elvek, eszmék és a klasszikus bölcsesség. Vergilius Aeneis című értékek feladása, vagyis a cinizmus vállalása. Ennek eposzában leírja, hogyan vették be Tróját egy falójegyében bebújtak az ellenzéki falóba, amiből amikor val – jaj, hát ezt már jól ismerjük. Mégis érdemes majd kiözönölnek, vért akarnak, és elveket, nehogy felidézni. Tróját a nép megtévesztésével vették be. kiderüljön, valójában semmiben sem hisznek.

A demokrácia csúfságai közé tartozik, hogy A Tróját ostromlók, mert másként nem tudták volna bármilyen életérzésből, állítólagos felismerésből, bevenni a várat, építettek egy famént, amelynek személyes érzelemből politikai ügyet lehet csinálni. bendőjében válogatott harcosokat rejtettek el.

Mi több, pártot lehet alapítani. Miért is? Hogy a Az egyik Tróját védelmező tekintély átlátta a cselt, és politika eszközeivel politikai megváltást ajánljon ordítva ezt mondta: „Hé, ti bolond népség, hát meg a politikai hatalom birtoklója. Mert az ember minvagytok zavarodva?! Azt hiszitek, hogy az ellenség dig megváltásra áhítozik. elment? […] Megszédít csele? […] hadigép ez…” www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

25

KÖZÉLET

SZINKRON

Száz év múlva is látszani fog | SZTÁRAY PÉTER |

BIZTONSÁGPOLITIKÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR

A napi politikai csatározásokban sokszor nehéz átlátni, mi az a szempont, amely hosszú távon is érvényessé tesz egy kormányzást, mi az, ami megmutatja az erős és távlatos vezetést a gyenge irányítástól megkülönböztető, maradandó tetteket.

A hétköznapokban nehéz látni a fától az erdőt. Ezért szoktam elképzelni, hogy mik azok az elemek az elmúlt tizenkét év kormányzásából, amelyek történelmi távlatban is mérhetők, amelyek száz év múlva is – amikorra már elülnek a politika rövid távú torzulásai – jól láthatók lesznek. A következőkben hét olyan stratégiai területet emelek ki, amely jól bizonyítja, hogy a kormány nem vesztegette el tizenkét éves hivatali idejét, és olyan eredményeket produkált, amelyek száz év múlva is látszani fognak majd.

GAZDASÁG

hogy ránk erőltessenek olyan ideológiai-politikai koncepció­ kat és gyakorlatokat, amelyekkel nem tudunk azonosulni.

Az autonóm magyar külpolitika eredményei száz év múlva is látszani fognak.

CSALÁDOK, IFJÚSÁG

A mai világtrendek nem kedveznek a hagyományos családokon alapuló közösségeknek, társadalmaknak. A kormány felismerte, hogy a sok évtized alatt megnyomorított magyar társadalom egészséges, a megfelelő reprodukciót is biztosító fejlődése csak akkor szavatolható, ha az erőforrások jelentős részét a családok, a fiatalok felé fordítja. Hosszan lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyek a legkülönfélébb adókedvezményeken és más ösztönzőkön keresztül mind a családalapítást, az otthonteremtést, a gyermekvállalást, végső soron a családok, a jövő generáció megerősítését szolgálják.

Már kezdenek kirajzolódni az eredmények, a tragikus demog­ ráfiai trendek változóban vannak.

Mindez száz év múlva is látszani fog.

Magyarország gazdasága 2010-ben a csőd szélén állt. A kor­ mány szokatlan bátorságot mutatott azzal, hogy újszerű, sokak által unortodoxnak nevezett eszközökkel nyúlt a problémákhoz, és ezzel néhány év alatt fenntartható fejlődési pályára állította a gazdaságot. A csökkenő államadósság mellett jelentős bővülés indult el úgy, hogy nagymértékben megnövekedett a munkavállalók és az adózók száma. Mindemellett a külföldi befektetések és az export „A kormány felismerte, hogy soha nem látott csúcsokat döntöa társadalom fejlődése csak getett. E trend ma is folytatódik, akkor szavatolható, ha az dacára a világjárvány okozta nehézerőforrások jelentős részét ségeknek. A gazdasági sikerek száz év múlva is látszani fognak. a családok felé fordítja”

AUTONÓM KÜLPOLITIKA

Az ország szuverenitásának kiterjesztésében meghatározó szerepet játszik az, hogy egy kormány milyen mértékben képes nemzeti érdekeit a nemzetközi porondon érvényesíteni. Egy közepes vagy kis méretű, szűkös erőforrásokkal rendelkező ország esetében ez különösen nehéz feladatot jelent, mivel a fajsúlyos nemzetközi szereplők számára kényelmetlen és nehezen elfogadható, ha egy kisebb játékos is komolyan veszi az érdekeit, és ennek hangot is ad. Akik ismerik a diplomácia világát, tudják, hogy milyen nehéz a hétköznapokban farkasszemet nézni harminc, száz vagy akár százkilencven országgal, és körömszakadtáig kitartani a magyar érdekek szempontjából kiemelkedően fontos pozíciók mellett. Ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy képesek vagyunk ellenállni a tömeges illegális migráció jelentette fenyegetésnek, és nem hagyjuk, 26

EGYHÁZAK

Magyarország ezeregyszáz éves történelmének meghatározó pillére az állam- és társadalomfejlődést átszövő keresztény értékrend és kultúra.

Az 1945 utáni, kommunisták által uralt évtizedek egyik legkegyetlenebb és legmesszemenőbb káros következményekkel járó politikája az egyházak organikus fejlődésének megtörése, működésük betiltása vagy végletes beszűkítése volt. Bár 1990 után történtek lépések a helyzet orvoslására, igazán jelentős, történelmi távlatban is mérhető támogatást csak a 2010 utáni három kereszténydemokrata kormány nyújtott egyházainknak. Az ingatlanok visszaadása és fejlesztése, az egyházi gondozásba adott iskolák számának példa nélküli megnövelése, az elhanyagolt keresztény és zsidó egyházi ingatlanok, temetők felújítása határainkon innen és túl megteremtette azt az erős alapot, amely hosszú távon fogja biztosítani, hogy egyházaink képesek legyenek az általuk hordozott értékek átadására a huszonegyedik század elvilágiasodott és orientáció nélküli körülményei között is.

Mindennek hatásai száz év múlva is látszani fognak.

KÖZÉLET

SZINKRON

ÚJJÁÉPÍTÉS

Az országot járva szomorúan konstatáltuk évtizedekkel a rendszerváltozás után is, hogy milyen siralmas állapotban van épített környezetünk. A Fidesz–KDNP-kormányok prioritássá emelték, hogy változtassanak az áldatlan helyzeten.

A Kossuth tér megújítása, a Liget-projekt, a Hauszmannprogram, a tizenkét év alatt felépült számtalan sport- és egyéb közösségi létesítmény, a vidéki városok és a falvak tudatos újjáélesztése és újjáépítése mind ezt a célt szolgálta. A tizenkét év alatt megvalósított újjáépítési projektek vetekszenek a millennium világhírű fejlesztéseinek volumenével és minőségével.

Mindennek következményei száz év múlva is látszani fognak.

HONVÉDELEM

Egy magára valamit is adó ország nem hanyagolja el a honvédségét. Az ország szuverenitásának egyik sarokköve a modern és gyorsan bevethető katonai képességek kiépítése és fenntartása. Magyarország biztonságát végső soron a NATO-ban betöltött szövetségi tagsága szavatolja, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség erős nemzeti honvédelmi képességre. Látva a korábbi évtizedek honvédelmet háttérbe szorító politikáját, a kormány felismerte, hogy alapvető változások szükségesek, és ehhez rendkívüli erőforrásokat kell biztosítani. A Zrínyi 2026 programmal a kabinet átfogó honvédelmi fejlesztésbe kezdett, és minden területen modernizálja az elavult haditechnikát. Ennek eredményeként 2024-re elérjük a NATO-val is egyeztetett kétszázalékos GDP-arányos védelmi költség­vetési szintet. Nincs szuverén ország erős honvédelem nélkül. Az ennek érdekében megvalósított, korszakos jelentőségű politika száz év múlva is látszani fog.

NEMZETPOLITIKA

Hazánk tragikus 20. századi történelmének következményeként több millió magyar él a szomszédos országokban és a világ minden táján. A magyar kül- és biztonságpolitika nem létezhet aktív és támogató nemzetpolitika nélkül.

A baloldali kormányok elhanyagolták ezt a kérdést, holott a nemzet jövőjének egyik kulcsa a magyarok határokon átívelő békés egyesítése. Emlékszünk a mélypontra, amikor a 2004-es népszavazás előtt a magát magyarnak mondó MSZP–SZDSZ-kormány a határon túliak kettős állampolgársága ellen kampányolt. 2010-ben a kétharmados jobboldali többséggel megalakuló parlament egyik első döntése volt, hogy megteremtse az egyszerűsített honosítást, és ezzel történelmi igazságot szolgáltasson az akaratuk ellenére határokon kívül rekedt nemzettársainknak. Az elmúlt tizenkét évben a kormány korábban nem látott költségvetési forrásokat juttatott a külhoni magyaroknak, szervezeteknek, oktatási intézményeknek és nem utolsósorban a vállalkozásoknak életkörülményeik javítása, a helyben maradás és a nemzetegyesítés elősegítése végett. A kabinet döntéseinek eredményei száz év múlva is látszani fognak.

E rövid és önkényesen kiragadott példákat tartalmazó felsorolás is mutatja, hogy a hivatalban lévő kormány számos stratégiai, a nemzet jövője szempontjából meghatározó területen alkotott maradandót. Lássuk a fától az erdőt! Lássuk meg már ma, hogy mi az, ami száz év múlva is látszani fog!

Együttműködésben:

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZINT EGÉSZ ÉVRE Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő Budapest Boat Show rendezvényre!

Egy éves előfizetés:

7500 Ft AJÁNDÉK BUDAPEST BOAT SHOW PÁROS BELÉPŐ A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat.

* Azokat az előfizetőket ajándékozzuk meg páros belépővel a Budapest Boat Showra, akiknek az első 50 között érkezik meg befizetése a Kiadóhoz.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Akciónk a 2022. január 20. és 2022. február 20. között a kéthavonta megjelenő Vitorlázás magazinra, 12 hónapos időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Vitorlázás magazin fenti időpontok között történő, 12 hónapos időtartamra (6 lapszámra) előfizetői között ajándékban kizárólag az az 50 előfizető részesül, akiknek befizetése az első 50 között érkezik meg a Kiadóhoz.A megrendelést követően a magazin kézbesítését 2022. április 6-tól indítjuk. Az előfizetési ár az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket, valamint a Vitorlázás magazin különkiadványát. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival.

Az ÁSZF-et és az adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.lapcentrum.hu oldalon.

NÉPSZÁMLÁLÁS ROMÁN MÓDRA

Ki a magyar, ki a székely?

VECZÁN ZOLTÁN

Márciusban tizenegy év után újra megszámláltatik Románia lakossága; a jelek szerint ezúttal is sikerült román módra trükközni a kérdőívvel és magyar módra egymásnak esni. A nagy kérdés: legyen-e a magyaron belül megjelölhető székely identitás a népszámlálásban?

Furcsa táblázat keringett az utóbbi hetekben a romániai magyar közösségek csoportjaiban, s olykor a sajtó ingerküszöbét is el-elérte. A táblázat valamiféleképpen a román népszavazás nemzetiségi önbevallásos részéhez kapcsolódott, fő- és alcsoportokat különböztetve meg. Így volt például a románon belül sima román, aromán, macedoromán, isztroromán és még három másik, a cigányon belül tizennégy verzió, a németen belül a sima németen kívül hat másik, és így tovább. Egyedül a „maghiar”, azaz a magyar árválkodott alkategóriák nélkül.

Erre rátett egy lapáttal, hogy a legerősebb magyar párt, az RMDSZ részéről Kelemen Hunor – aki nem mellesleg miniszterelnök-helyettes is a bukaresti kabinetben – egy sajtóbeszélgetésen azt találta mondani, hogy fontos a re28

gionális identitás, de nem lesznek alkategóriák, így bár ő is székely, egyszerűen magyarnak fogja magát vallani, és tegyen mindenki más is így. Tizenegy éve, amikor külön csoportokként kezelték őket, 1665-en székelynek, 1133-an „ungurnak” vallották magukat, de ennek ebben a formában semmi értelme – sugallta.

A kijelentés előtt sokan értetlenül álltak. Mert addig rendben van, hogy ha a magyar és a székely teljesen külön nemzetiségnek számítana, az a Ceaușescu-korszakot idéző megosztási politika célját szolgálhatná. Ezt megerősíti lapunknak Pászkán Zsolt külpolitikai elemző, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa; elmondása szerint ebben az esetben lenne egy nagy, osztatlan román tömb

KÜLHON „A lehetőség, hogy a magyaron belül legyenek alcsoportok, látszólag ártalmatlan”

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Kopjafa a téli Hargita csúcsán

és egy többfelé osztott magyar kisebbség. Ez lehetőséget jelentene a szélsőséges nacionalista román politikának, amit érzékletes példával ír le a szakértő: „Ha Csíkszeredán mondjuk 75 százalék azt mondja, hogy székely, 10 százalék, hogy sima magyar, a maradék pedig román, akkor a hatalom mondhatja, hogy innentől semmit nem lehet kiírni magyarul, hiszen csak 10 százalék magyar él a városban, aztán lehetne évekig járkálni a szándékosan értetlen román hatóságokhoz a nyilvánvaló ténnyel, hogy a székelyek magyarok.”

Az a lehetőség, hogy a magyaron belül legyenek alcsoportok, látszólag ártalmatlan és logikus lépés lenne, főleg, ha már mindenki másnak lehet. Az is előfordulhat, hogy a külön kategóriát képező csángók egyszer csak meglátják magukat a magyar alá (is) besorolva; nem biztos, hogy nem fordulnak vissza az asszimiláció szomorú útjáról legalább egy ikszelés kedvéért, akár kompenzálva részben a magyarság várható lélekszámcsökkenését. Ám akik a székely autonómiát remélik elnyerni egy ilyen lépéstől, azoknak csalódniuk kell: a román politikum Székelyföld mint régió www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

létezését is vonakodik elismerni, így egészen biztos, hogy nem ezen múlik a dolog.

A szakértő egyebekben kimondottan kritikus a besorolósdi egészével szemben: szerinte például érzékelhető a szándék, hogy az egyébként meglévő történelmi, kulturális és gazdasági sajátosságok alapján kialakult régiók ne jelenhessenek meg még román alcsoportokban sem, ezért láthatóan jelentéktelen, néhány ezres csoportok kaptak alkategóriát, az igencsak erős oltyán, moldvai, dobrudzsai vagy éppen bánsági és erdélyi román identitás viszont nem.

Felteszi a kérdést: mi van például a gábor cigányokkal, akik egy része, ha lenne ilyen, bizonyosan magyar cigánynak vallaná magát? Hozzáteszi, eleve mindig kérdéses, hogy valóban alcsoportként kerül-e be a székely a kérdőívbe, vagy a „finoman szólva sem érzelemmentes demokrácia” meglátja az újabb megosztási lehetőséget, és külön sorolja – ha nem most, később, amikor már beleszoktak a székelyek.

Mindenesetre Kelemen szavait hangos felzúdulás követte: „eltörlik a székely nemzetet a magyar kormány és az RMDSZ segítségével!” – szólt fennhangon a kritika. Petíció indult, sosem látott, magukat székelynek mondó szervezetek is előkerültek, vagy éppen nagyon is ismertek, mint a Csibi Barna-féle Székelyek Világszövetsége. Utóbbi egyébként a magyarországi választási kampányba is beszállt Márki-Zay Péter mellett. Az újonnan felbukkanó szervezetek esetleges külföldi titkosszolgálati bekötöttségéről Pászkán annyit mond: izgalmas kérdéseket vet fel például, hogy a revizio­ nista nézeteket hirdető Csibi szabadon tevékenykedhet Kárpátalján is, egyes magyarországi politikusokat viszont mondvacsinált okokkal kiutasítottak az ukrán hatóságok.

Utóbb a Székely Nemzeti Tanács néhány tagja érdes hangú nyilatkozatot tett közzé, s a többi magyar párt is beállt a logikus követelés mögé: legyen megjelölhető székely identitás, de szigorúan a magyaron belüli alcsoportként.

A nyomásnak engedve utóbb az RMDSZ is ezt az álláspontot, vette fel, ahogy a helyi közösségek akaratára támaszkodó magyar Miniszterelnökség is, mint megtudtuk a Nemzetpolitikai Államtitkárságtól, s a jelek szerint ez a megoldás valósul majd meg.

Pászkán Zsolt úgy látja, hibázott az RMDSZ: habozásával táptalajt adott a politikai kalandoroknak és lehetőséget a magyarok egymásnak ugrasztására, holott mi sem lett volna egyszerűbb, mint megszavaztatni a választóit a kérdésről, akarnak székely alcsoportot vagy sem. „Szegény csángók pedig megint a sor végén várakoznak” – teszi hozzá a KKI külső munkatársa. Szerinte fontos lenne, hogy lássák, az RMDSZ nem hagyja magára a romániai magyarságot, segíti és megszervezi a biztonságosabb online kitöltést az idősebbeknek is, emellett népszámlálókat toboroz, hogy kiküszöbölje az olyan, nem példa nélküli eseteket, mint amikor a román népszámláló ceruzával beikszeli a magyar ügyfélnél a magyar etnikumot, majd a házból kilépve tollal bejelöli a románt, vagy egyszerűen csak nem veszi figyelembe, amit halkabb szavú házigazdája mond arról, hogy a férje román ugyan, ő nem az. Ezekkel kellene foglalkozni, a felmerülő kérdésekre pedig átgondolt válaszokat adni – hívja fel a figyelmet a szakértő.

29

FEGYVERÜGYBEN IS REGULÁZNÁ EURÓPÁT NÉMETORSZÁG KOHÁN MÁTYÁS

Szigorítanák és európai szintre is kiterjesztenék fegyverexport-szabályozásukat az utóbbi években diktatúrák felfegyverzéséből óriási pénzeket kereső németek. Franciaország egyelőre nem lelkesedik az ötlet iránt. „A restriktív fegyverexport-politikához kötelező érvényű szabályok szükségesek, ezért európai partnereinkkel egy ennek megfelelő uniós fegyverexport-szabályozást fogunk kialakítani” – ezzel a bombasztikus kijelentéssel indul Németország szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíciójának fegyverexportra vonatkozó javaslata. Minden valószínűség szerint a jelenleg az Annalena Baerbock személyében külügyminisztert is adó Zöldek által becsempészett 30

mondatról van szó – a párt ráadásul mintha komolyan is gondolná a dolgot. „Ha minden a terv szerint halad, a második fél évre már meglesz az első törvényjavaslat” – nyilatkozta az ügyben Sven Giegold, a Robert Habeck Zöldek-társelnök által vezetett gazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára. „A németeknek nem érdekeik vannak, hanem ideoló­ giájuk – felel a javaslat mögötti német szempontokra vonatkozó kérdésünkre Demkó Attila védelempolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. – Ezt látjuk most Ukrajnában is: a történelmi bűneikre vagy felelősségükre hivatkozva rendkívül erkölcsös fegyverexportot kívánnak folytatni, ami azt jelenti, hogy kétes rezsimeknek vagy konfliktuszónába nem adnának el fegyvert. Ha ez európai szintre kiterjedne, az az egész európai védelmi ipart tönkretenné.”

KÜLFÖLD

FOTÓ: AFP / PATRIK STOLLARZ

Német gyártmányú Leopard 2A7 tankok a Bundeswehr 2017-es hadgyakorlatán

Szó, ami szó, Németországban is volna mit tönkretenni, ugyanis az elmúlt évben nemcsak a fegyverkivitel döntött rekordot, de a NATO-n kívüli országok német fegyverexporton belüli részesedése is. Mintegy 9,35 milliárd eurót (több mint 3,3 billió forint) keresett tavaly az exporton a német védelmi ipar, ezzel sikerült jócskán felülmúlni a 2019-es, 8,02 milliárd eurós csúcsot. 2020-ban a fegyvereladások 50,1 százaléka irányult NATO-n kívüli országokba, 2021-ben ez az arány már kis híján kétharmadra, 63,6 százalékra nőtt.

Egyiptom 4,34 milliárd eurónyi, főleg haditengerészeti és légifegyver-beszerzésével messze a legnagyobb vásárló volt tavaly, bő négyszer annyi német fegyvert szerzett be, mint az erre 1 milliárd eurót áldozó Egyesült Államok, és majdnem hússzor annyit, mint a 264 millió eurót költő Ausztrália és a 224 millió eurót kiadó Nagy-Britannia. S mivel a frissiben megkötött koalíciós szerződés szigorúbb fegyverexport-­ www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

szabályzatot irányzott elő, a leköszönő Merkel-kormány utolsó intézkedéseként még gyorsan engedélyezett további 4,91 milliárd eurónyi kivitelt Egyiptomba – Olaf Scholz jelenlegi kancellár hathatós alkancellári, pénzügyminiszteri asszisztenciája mellett. Így aztán bármivel hozakodik is elő a Zöldek, az Egyiptomba irányuló fegyverexport idén még a múlt évinél is sokkal nagyobb lesz. Omid Nouripour, aki februártól a Zöldek két – diploma nélküli – társelnökének egyike lesz, január 19-én rosszallóan jelezte, hogy Olaf Scholz egyáltalán nem egyeztetett velük az ügyről, és az Egyiptomba, illetve Szaúd-Arábiába irányuló fegyvereladás azonnali leállítását követelte.

Az ugyanis tagadhatatlan, hogy a német fegyverszállítmányok kétes célokat is szolgálhatnak. Egyiptom például időnként logisztikai és katonai beavatkozást hajt végre nyugati szomszédja területén, a Líbiai Nemzeti Hadsereget 31

KÜLFÖLD

Ha az európai védelmi ipar a német exportkorlátozó intézkedések következtében piacot veszít, az Demkó Attila szerint az amerikai, orosz, kínai és izraeli cégeknek kedvezhet – Kína azonban ezen a területen egyelőre messze nem képes olyan mértékű dominanciára, mint oly sok más iparágban. Épp ellenkezőleg: a 2015–2019-es ötéves ciklushoz képest a 2016 és 2020 közötti ciklusra 5,6-ről 5,2 százalékra csökkent a részesedése a globális fegyverexportpiacon. 2010 és 2020 között az USA több mint hatszor, Oroszország több mint négyszer annyi fegyvert adott el külföldre, mint a kettes számú világhatalom. Ennek egyik oka lehet, hogy a kínai védelmi fejlesztések igen jelentős része ipari kémkedés eredményeként, illetve más országok kutatás-fejlesztési produktumait visszafejtve jött létre – így például a J-31-es típus az amerikai F-35-ös vadászbombázó, a J-11B pedig az orosz Szu-27-es vadászgép látszólag négyzetcentiméterre azonos koppintása. Élesben azonban ezeket még sosem próbálták ki, így nem tudni, a harcmezőn is képesek-e hasonló teljesítményre, mint az eredetiek – nem csoda, hogy a kínai export zöme Ázsia szegényebb országaiba és Afrikába koncentrálódik. Egy terület azonban kakukktojás: a pilóta nélküli légi fegyverekből Kínától már a gazdag arab országok, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is vásárol.

32

„A franciák jóval kevesebbet gondolkodnak azon, hogy kinek mit adjanak el”

Ha azonban az új német kormány hű szeretne lenni ideológiájához, akkor a konfliktuszónába irányuló fegyverexport tilalmának elve hamar beleütközhet az Ukrajna melletti kiállás szent céljába. Demkó Attila arra tippel, hogy Németország Ukrajna kérése és a többi NATO-partner nyomása ellenére sem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, hiába látszik most nyitottság mind a Zöldek, mind a liberális Szabad Demokrata Párt részéről arra, hogy közelebbről meg nem határozott „védelmi fegyvereket” esetleg mégis szállíthatnának. „Németországban az ideológia gyakran győzedelmeskedik a pragmatikus megfontolások felett, és itt az ideológia úgymond a jó irányba befolyásolja a németeket” – fogalmaz a szakértő.

Erre enged következtetni Németország legutóbbi döntése is: az Oroszország bármiféle kelet-európai aktivitására rendkívül érzékeny Észtország januárban német ostrom­ ágyúkat és Javelin páncéltörő rakétákat szeretett volna szállítani Ukrajnába – mivel azonban előbbiek még az NDK Nemzeti Néphadseregéből származnak, és a finn hadsereget megjárva kerültek az észtekhez, továbbadásukhoz mind Németország, mind Finnország engedélyét ki kell kérni.

Németország ezt az engedélyt nem adta meg, tartva magát ahhoz a régi döntéshez, hogy Ukrajnába nem szállítanak halálos fegyvert – ezek szerint Annalena Baerbock alatt sem.

Akkor sem, ha ezzel ellene mennek a NATO-s fősodornak, az Egyesült Államok ugyanis közvetlenül is szállít fegyvert Ukrajnába, és a balti államoknak is megadta az engedélyt, hogy odavigyék amerikai harci eszközeiket; emellett régóta szállít fegyvereket Ukrajnának Nagy-Britannia és Lengyel­ ország is. A németek részéről egyelőre marad az ötezer sisak és az egy darab tábori kórház, ami a Kijevnek szállítandó harci eszközöket illeti.

A Thyssenkrupp által gyártott, Egyiptomnak eladott S44 tengeralattjáró Kiel vizein 2021-ben -

FOTÓ: MTI / VASVÁRI TAMÁS, AFP / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP / SULUPRESS.DE / JOERG WATERSTRAAT

Letarolja Kína a globális fegyverpiacot?

támogatva, továbbá lerohanással fenyegeti a nem is szomszédos Etiópiát, a Földközi-tenger keleti medencéjében pedig számos területvitája van például a NATO-tag Törökországgal. Az Egyiptomban politikai okból fogvatartottak számát hatvanezerre becsülik. Ebben a fénytörésben már talán nem csillog úgy az a temérdek fegyver, köztük a tavaly engedélyezett három hadihajó és a Thyssenkrupp-, illetve Diehl-féle légvédelmi rendszerek. A Greenpeace fegyverexport-jelentéséből az is kiderül, hogy például a 2014-es mexikói diáklázadások idején és a jemeni polgárháborúban is lőttek Németországból vásárolt fegyverekkel.

Az Európai Unió fegyverexport-irányelvei már ma is előírják, hogy „a célország tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot”, illetve az export szolgálja „a békét, a biztonságot és a stabilitást az adott régióban”.

KÜLFÖLD

„A folyamat egyik nyertese éppen hazánk lehet”

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

Ha azonban a németek európai fegyver­exportszabályokat akarnak, az első számú akadályt Párizs fogja jelenteni. „A franciák jóval kevesebbet gondolkodnak azon, hogy kinek mit adjanak el” – hangsúlyozza Demkó. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet fegyver­ export-kimutatásából, amely ötéves ciklusokban vizsgálja a védelmi ipar tendenciáit, kiderül: bár Németország továbbra is a világ legnagyobb fegyverexportőrei között van, 2020-ban csökkent a részesedése.

A 2015–19-es ciklusban a világ fegyver­ exportjának 5,8, a 2016–20-asban már csak 5,5 százalékát adták a németek, a helyükön tátongó űrt pedig maradéktalanul betöltötte a 7,9-ről 8,2 százalékra ugró Franciaország – annak ellenére is, hogy nominálisan a német fegyverexport 21 százalékkal nőtt 2016 és 2020 között.

Franciaország védelmi iparának kapacitása jelentősen meghaladja a hadsereg igényeit, így exportra kényszerül – nem véletlen, hogy a francia védelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért és stratégiáért felelős vezetője, Alice Guitton nem sokkal a német kormány hivatalba lépése után világossá tette, hogy az EU-s fegyverexport-szabályozás egységesítése A Lynx gyalogsági harcjármű bemutatója a Brave Warrior 2020 nemzetközi nagy akadályokba ütközne, az uniós hadgyakorlaton a Veszprém megyei alapszerződések pedig „nemzeti előHajmáskér közelében jogként” biztosítják a fegyverexporttal kapcsolatos döntés jogát.

Igazán bonyolulttá pedig a közös német–francia részvétellel fejlesztett haditechnika exportjának kérdése teszi a helyzetet.

Az ilyen felszerelések, például a 2040-ben rendszerbe álló Future Combat Air System nevű, hatodik generációs katonai repülőgép esetében „a német erőltetés jelentős anyagi veszteségeket tud okozni” a szakértő szerint. Bár Németország és Franciaország 2019-ben megkötötte az exportszabályaik harmonizálásának szándékát rögzítő aacheni szerződést, az ördög rejtekhelyeként szolgáló részletszabályok vonatkozásában még több a bizonytalanság, mint a konkrétum.

Demkó Attila figyelmeztet: a német törekvések ahhoz vezethetnek, hogy „végső soron az európai védelmi ipar piacot veszít”, és az egyre élesedő politikai helyzetben „a német védelmi ipar nagyon kényelmetlenül érzi már magát Németországban”.

E folyamat egyik nyertese szerinte éppen hazánk lehet, ahol a német hadiipar két fontos szereplője, a Rheinmetall és a Unique Alpine épít a Magyar Honvédség megrendelésein messze túlmutató kapacitású gyárakat, előbbi például egyik fő terméke, a Lynx gyalogsági harcjármű gyártását telepíti részben hazánkba.

Demkó szerint ezzel jelentős exportképesség épül fel itthon például Ausztrália irányába – az egyre romló németországi politikai és társadalmi közegben ugyanis a német védelmi ipar számára „az egyik menekülőút Magyarország”.

33

UKRÁN–OROSZ KONFLIKTUS

A rettegés oka GRECZULA LEVENTE LÁSZLÓ

Ukrajna elkeserítő nemzetközi helyzetét talán nem is példázza jobban semmi Dmitro Kuleba metamorfózisánál. A vérbeli karrierdiplomata, aki tanulmányai befejezése óta a kijevi külügy szolgálatában áll, alig két éve ért karrierje csúcsára, és foglalta el a miniszteri bársonyszéket. Ez volt Kuleba látványos öregedésének kezdete – azóta úgy szaporodnak az ukrán fődiplomata ősz hajszálai, mint rosszabb napokon hazája határán az orosz csapatok. Napjainkban talán nincs is stresszesebb munkakör az övénél. Ha igaz, amit mond, akkor elég egyetlen apró hibát elkövetnie, és Ukrajnát lerohanja az orosz hadsereg, vagyis lényegében tojáshéjon táncol. Mégis, Kuleba mintha szöges bakancsot húzott volna ehhez a tánchoz.

34

A kijevi külügyminisztérium épületében még azok is jól emlékeznek 1994. december 5-ére, akik akkoriban még nem álltak a tárca szolgálatában. Ez volt az a nap, amikor három atomhatalom, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország Budapesten aláírt egy komplex megállapodást Belarusszal, Kazahsztánnal és Ukrajnával. Eszerint ha utóbbi három ország lemond a területén maradt szovjet atomfegyverekről, akkor az előbbi három segítséget nyújt neki abban az esetben, ha bármikor olyan fenyegetés érné, ami nukleáris fegyverek bevetésével is járhat. Ez a sokat emlegetett budapesti memorandum – amelynek kapcsán a fiatal ukrán állam 2014-ben talán először megtanulta, hogy

KÜLFÖLD UKRAJNA KONTRA OROSZORSZÁG

Továbbra is a nagy kelet-európai síkság fölött lebeg a kérdés: lesz-e háború Ukrajna és Oroszország között? A feszültség hetek óta nő, az ukránok egyre idegesebben mozognak és üzengetnek a nemzetközi térben.

209 000 fő

fő

2 000 000 fő

2040

Tüzérségi egységek száma

7571

12 303

Páncélozott járművek száma

30 122

2596

Tankok száma

12 420

34

Harci helikopterek száma

544

98

Vadászrepülőgépek száma

1511

Katonai költések

milliárd dollár (11,4%)

db

db

db

„A NATO-bombázók csak nem jelentek meg a végtelen ukrán égen”

900 000

(aktív / tartalékos)

db

Ukrán katonák a Szvitlodarszk melletti frontvonalon január 30-án

Katonák száma

900 000 fő

db

5,9

milliárd dollár (8,8%)

(a költségvetés százalékában)

db

db

db

db

db

61,7

FOTÓ: AFP / STRINGER / ANADOLU AGENCY

Forrás: SIPRI (2020), Global Firepower (2022), IISS (2021)

nem kell mindent készpénznek venni, ami a nemzetközi szerződésekben van.

Nyolc éve nem következett be az, amiben Kijevben sokan reménykedtek: hiába vált Ukrajna előbb orosz fenyegetés, majd tényleges erőszak áldozatává, hiába szakították el a Krímet és a fél Donbaszt, a NATO-bombázók csak nem jelentek meg a végtelen ukrán égen, hogy megtorolják az országot érő igazságtalanságot. Segélyszállítmányok, kiképzőtisztek persze jöttek, főleg utólag, s néhány nyugati ország – ideértve az Egyesült Államokat – tényleg rengeteg pénzt áldozott arra, hogy használható, korszerű haderőt faragjon az ukrán hadseregből. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

Igazságtalanság lenne azt állítani, hogy eredménytelenek voltak ezek a beruházások, az áttörés viszont elmaradt.

Az amerikai iránymutatás mellett korszerűsített ukrán haderő és bürokráciai apparátus a Majdan téri események óta hét védelmi minisztert és két nemzetbiztonsági stratégiát fogyasztott el, és mégis, a Volodimir Zelenszkij elnök által a múlt év szeptemberében szentesített új stratégia ugyanazzal a kínos magyarázkodással kezdődik, mint az eddigiek: a vonatkozó jogalkotás minőségbeli problémái miatt a reformok nem érték el a várt eredményeket, és így tovább. Az ukrán hadsereg és katonai adminisztráció nem sokkal ellenállóbb a külső fenyegetésekkel szemben, mint nyolc évvel ezelőtt.

35

KÜLFÖLD

Volodimir Zelenszkij és Joe Biden 2021 szeptemberében a Fehér Házban

Kijev azonban ebben a kiélezett és igencsak kiszolgáltatott helyzetében is előszeretettel nyilaz nyugati partnerei irányába. A honi média is felkapta Vitalij Klicsko kijevi polgármester, egykori ökölvívócsillag csütörtöki kijelentését, amely szerint ő azon sem lepődne meg, ha a németek legközelebb párnákat küldenének Ukrajnának hadisegélyként fegyverek helyett. Ezt a nyilatkozatot a „Vasököl” azután tette, hogy a német kormány közölte: ötezer katonai védősisakkal szeretné segíteni Ukrajna védekezését a lehetséges orosz katonai agresszióval szemben.

A főváros polgármestere ezzel a nyilatkozatával persze csak a siker receptjéért könyöröghet Andrij Melniknél, hazája berlini nagyköveténél, aki szinte naponta bombázza a német kormányt követelőző nyilatkozataival. Melnik még egy diszkrét nácizást is megengedett magának, amikor a most már csak egykori német viceadmirális, Kay-Achim Schönbach azt találta mondani, hogy Ukrajna számára a Krím elveszett. A nagykövet nácizása persze nem előzmény nélküli: Németország nem kíván akkor és annyi hadihajót az ukrán haditengerészet rendelkezésére bocsátani, amikor és amennyit a misszióvezető kívánt. Melnik szerint Németországnak ugyanolyan történelmi felelősséget kell vállalnia Ukrajnáért, mint Izraelért – a felelősségvállalás mértékegysége pedig köztudomásúlag a leszállított ingyenfegyver.

A külügyminiszter eközben már Joe Biden amerikai elnöknek is odaszólt múlt kedden, mondván, nem fogja hagyni, hogy a nagyhatalmak Ukrajna háta mögött egyezzenek meg a konfliktus rendezéséről, kihagyva Kijevet az egyeztetésekből.

Dmitro Kuleba elmondta továbbá: ha rajta múlik, ama bizonyos macska módjára fog repülni mindenki Kijevből, aki arról akarja meggyőzni őt, hogy Ukrajnának engednie kellene a pozícióiból.

Nagy szavak ezek egy olyan ország fődiplomatájától, amelyet elméletileg épp lerohanni készülnek az oroszok.

Sokan felteszik persze a kérdést, hogy mennyire valós az orosz fenyegetés, és mennyit tesz a dologhoz Kijev narratívája.

A több tízezer orosz katona határ menti felvonultatása valóban 36

baljós előjel, de éppenséggel nem számít háborús cselekménynek, és nem is tilos. Az ukrán félelem természetesen jogos, viszont a mindenkori kijevi kormány messze földön híres általános megbízhatóságát és szavahihetőségét tekintve az sem meglepő, hogy az ország nyugati partnerei csak vonakodva hajlandók teljesíteni Kuleba és munkatársai követeléseit. Hasonló konfliktusok esetén a nemzetközi közösség egyik legfontosabb érdeke az erőszak átgyűrűzésének megakadályozása mellett a fegyverek szétszóródásának megelőzése, ennek pedig az a leghatékonyabb módja, ha a nyugati partnerországok nem növelik a fegyverek számát a zűrzavaros és borzasztóan korrupt Kelet-Ukrajnában. Ki tudja, talán ha Volodimir Zelenszkij kormánya tényleg végrehajtotta volna azokat az államigazgatási és korrupcióellenes reformokat, amelyeket megígért, a Nyugat is jobban bízna benne, és fegyverekkel is támogatná.

Mindettől függetlenül Kijev tévúton jár, ha azt gondolja, hogy a kizsarolt hadihajók és lőfegyverek önmagukban garantálhatják a biztonságát. Untig ismételt axióma, hogy a háborúk természete gyökeresen megváltozott az utóbbi évtizedekben, s erre éppen az Ukrajna keleti részén nyolc éve zajló konfliktus az egyik legjobb példa. A hasonló, hibridnek nevezett konfliktusok során az agresszor olyan eszközökhöz nyúl a győzelem érdekében, amelyek alkalmazása sokszor nem is minősül háborús cselekménynek; ilyen értelemben Oroszország már régen megtámadta Ukrajnát, Ukrajna pedig – ahogy azt a fentebb említett nemzetbiztonsági stratégia is megállapítja – a közelmúltban sem vált sokkal ellenállóbbá a hasonló fenyegetésekkel szemben. Ez azonban nem a Nyugat hibája, az ukrán politikum általános frusztráltságát és rettegését viszont jól magyarázza.

Az elnök most már nyugalomra int mindenkit: Volodimir Zelenszkij a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a pánik – amelyet részben az ő közeli munkatársai keltettek – rosszat tesz a gazdaságnak, azt pedig senki nem szeretné. A hrivnya rohamosan veszít az értékéből, a befektetők országba vetett bizalmát ilyen körülmények között aligha lehet megszilárdítani.

FOTÓ: AFP / BRENDAN SMIALOWSKI

„Sokan felteszik a kérdést, hogy mennyire valós az orosz fenyegetés”

Az Iszlám Állam köszöni, jól van | SZALAI MÁTÉ |

KÜLFÖLD

REAKCIÓ

A KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET KUTATÓJA, A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OKTATÓJA

Tragikus emlékeztető Szíriából: miközben a nemzetközi közvéleményt az ukrajnai válság köti le, a Közel-Keletről aggasztó hírek érkeznek.

Szíriában az Iszlám Államhoz tartozó dzsihádisták óta igyekeznek a szőnyeg alá söpörni a Szíriában az megkíséreltek elfoglalni egy börtönt Haszaka váIszlám Államhoz vagy más csoporthoz csatlakozó rosban, amelyet a kurd támogatású kormányzat felállampolgáraik kérdését, hiszen az politikailag, jogilag ügyelt. A majdnem egy hétig tartó konfliktus során a és erkölcsileg is kényes téma. E problémák „elkerülébörtön négyezer lakóját az Iszlám Állam háromszáz sére” Európa kormányai úgy döntöttek, hogy ezeket katonája próbálta kiszabadítani, és végül a helyi milíaz embereket ott hagyják a korlátozott erőforrással ciáknak nyugati légi segítséget kellett kérniük rendelkező milíciák túlzsúfolt és rögtönzött börtönei­ az épület visszaszerzéséhez. ben. Ez a helyzet önmagában számtalan lehetőséget A börtönben és környékén zajló csata több agrejt az Iszlám Államnak, és ezek a lehetőségek addig gasztó jelenségre is felhívja a figyelmet. Egyrészt az meglesznek, amíg az európai országok nem akarnak Iszlám Állam él és virul – ugyan nem területbirtokló szembenézni a problémával. „államként”, hanem potens terrorszervezetként.

Mindez tragikus emlékeztető is, hogy az Iszlám A csoport iraki és szíriai visszaszorulása ellenére Államtól akkor is tartanunk kell, ha nem kerül be a úgy tűnik, a mélyponton már túl van. A „kalifátus” hírekbe. Szírián és Irakon kívül a szervezet globábukása, vagyis 2019 márciusa óta a lis hálózata Afrikától Dél-Ázsiáig haszakai válság volt az Iszlám Állam terjed, és helyi szinten számos „Az Iszlám Államtól országban meghatározó szereplő. legnagyobb és legprofibb akciója, amelyhez több száz harcos koordiŐ jelenti Afganisztánban a tálib akkor is tartanunk nált és rejtett tevékenységére volt talán legerősebb rivákell, ha nem kerül be mozgalom szükség. lisát, a Sínai-félszigeten az egyipa hírekbe” Még ijesztőbb a kép, ha szátomi hadsereg szívós ellenfelét, mításba vesszük, hogy az akció Nyugat-Afrikában pedig a stabiliszervezése során az Iszlám Állam záció egyik fő akadályát. Ugyan az igazából lebukott. Tavaly ősszel az Al-Káidával való rivalizálás, az egyes északkelet-szíriai hatóságok leleplezték a terrorista sejtek közötti kapcsolatokat felszámoló nemzetköhálózat sejtjeinek működését, elkobozva több száz zi együttműködés, valamint a belső frakcióharcok fegyvert és több ezer töltényt. A börtön megtámadágyengítik az Iszlám Államot, legyőzni nem tudják. sát mégsem sikerült megakadályozni – a rajtaütés Magyarország nem elsődleges szereplője a csak eltolta az akciót két hónappal, amely során terrorizmus elleni globális együttműködésnek, és az Iszlám Államnak sikerült pótolnia az elvesztett könnyen legyinthetnénk, hogy minket nem érint készleteket. A legyengült terrorszervezet tehát egy közvetlenül a probléma. Ám ne feledjük, hogy az pillanatra lankadó figyelmet is ki tudott használni, Iszlám Állam videóiban hazánk is ellenségként lett hogy végrehajtsa tervét. megnevezve, a szövetségeseink és állampolgáraik A másik aggasztó kérdés a Szíriában rekedt európai ellen elkövetett támadások pedig ránk nézve is köállampolgárok ügye. Ugyan pontos adatok nem állnak vetkezményekkel járhatnak. Például alig három hórendelkezésünkre, az biztos, hogy a börtön mintnapja járult hozzá az Országgyűlés, hogy a Magyar egy négyezer lakójának jelentős része nem szíriai, Honvédség Maliba és Nigerbe küldjön katonákat a hanem valamilyen nyugati állampolgársággal bír. helyi iszlamisták elleni misszió részeként. A kérdés Köztük rengeteg a kiskorú, ők az összes börtönlakó nem az, hogy lesz-e következő Afganisztán, Irak tíz-húsz százalékát tették ki. A nyugati államok 2019 vagy Mali, hanem hogy melyik ország lesz az. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

37

PRECEDENS

Erőddé változhat Nagy-Britannia a migrációval szemben DOBOZI GERGELY

Több tekintetben is szembemegy a brit migrációs törvényjavaslat az EU, valamint a nemzetközi szervezetek, ngó-k elvárásaival.

Elfogadása esetén az új szabályozás sok ország számára modellértékű lehet, ráadásul részben a brexit is igazolást nyerhet általa.

38

„Az Egyesült Királyság kiszervezné a migrációs rendszerét külföldre”

FOTÓ: WIKIPÉDIA

Az Egyesült Királyság a brexitet követő átmeneti időszak lezárultával végleg elszakadt az Európai Uniótól, a blokk több sebből vérző közös európai menekültügyi rendszere pedig többé nem érvényes a szigetországra. Ezért, részben eleget téve a brexitpárti kampány egyik legjelentősebb ígéretének („Vegyük vissza az irányítást!”), most új bevándorlásügyi szabályozáson dolgozik a londoni parlament. A részben a Priti Patel belügyminiszter nevéhez fűződő, az állampolgárságról és az államhatárokról szóló törvénnyel a jogalkotó alapvető célja az, hogy bezárja az ország kapuit, és csak azokat engedje át, akik a migráció törvényes módjait igénybe véve keresik a boldogulást az Egyesült Királyságban.

Ez azért van, mert a jelenleg alkalmazott törvény még az uniós tagsággal többé-kevésbé harmonizáló szabad mozgás elvére épül. Ezt könnyű kijátszani: a 2019 szeptemberét megelőző tizenkét hónap leforgása alatt a menedékkérők 62 százaléka jogellenes módon jutott az ország területére.

Szigetország lévén az Egyesült Királyságot pedig csak veszélyesebbnél veszélyesebb módon lehet megközelíteni – aki erre vállalkozik, rendszerint számolnia kell azzal, hogy útját a La Manche csatornán egy embercsempész által szerzett gumicsónakban fogja megtenni.

Ennek vethet véget az új koncepció, amelyet a belügyminiszter tavaly március végén prezentált, és a parlament jelenleg is vitat. Lapzártánkkor a javaslat a konzervatív többségű felsőház előtt hevert. A tét korántsem lebecsülendő: a jelenlegi bevándorlási rendszer nagyjából egymilliárd fontba, átszámítva több mint 427 milliárd forintba kerül évente. A kormány e tetemes összeg jelentős részét fordítja az ember­csempészet visszaszorítására, amely minden igyekezet ellenére továbbra is virágzik a térségben. Patelék javaslatának egyik újítása, hogy az elfogott embercsempészek életfogytig tartó szabadságvesztésre számíthatnak – szemben a mai szabályozással, amely szerint a maximum tizennégy év.

PRECEDENS A SOKATMONDÓ WILLKOMMENSKULTUR

A jelenlegi uniós szabályozás alkalmatlan az illegális migráció megfékezésére. Érdekes módon épp az Angela Merkel-i szélsőségesen liberális „befogadási kultúra” árul el sokat arról, hogy mekkora is lehet a probléma. Ez a politikai megközelítés megkönnyíti a bevándorlóknak, hogy Németországban először letelepedési engedélyt, majd állampolgárságot kapjanak. A menedékkérők száma pedig már eleve magas: tavaly januártól novemberig több mint 172 ezer kérelmet fogadtak a hatóságok. Ezzel az a probléma, hogy a jelenleg hatályos dublini rendszer szerint az EU külső határainál fekvő állam hatóságainál lehet először és kizárólagosan menedékkérelemmel élni. A tények azonban azt támasztják alá, hogy a migránsok jelentős része regisztrálatlanul szivárog Európa belsejébe – így Németországba is. Összehasonlításképp: uniós szinten Németországban több menedékkérelmet regisztrálnak, mint Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban. Ha a rendszer jól működne, ez épp fordítva lenne.

Jan van Goyen vagy Frans de Hulst: Erőd a folyónál (1650 körül)

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

39

PRECEDENS Az állampolgárságról és az államhatárokról szóló törvényt mégis heves tiltakozás övezi a brit liberális közvélemény részéről, s az ENSZ bizonyos szakosított szervezetei is bővítik a kritizálók táborát. Egyesek drákóinak nevezik a törvényjavaslatot. Egy, a Verfassungsblogon megjelent írás szerzője például nem kevesebb mint hatmillió potenciális áldozatról számol be, amikor a törvényjavaslat valóban szigorú és pragmatikus rendelkezéseit bírálja. A rendelkezések egyike eleve kizárja a menedékkérelemért folyamodás lehetőségét akkor, ha a kérelmező uniós tagállamból vagy egyéb biztonságos harmadik országból származik.

EGY BRIT DZSIHÁDISTA NE LEGYEN BRIT TÖBBÉ

a hasonló mechanizmust alkalmazó Dániával, hogy közösen tartsanak fent menekültügyi centrumot Ruandában. Júliusban pedig arról olvashattunk, hogy az Egyesült Királyság megállapodott Albániával az onnan érkező migránsok átszállításának felgyorsításáról. Megjegyzendő, hogy az albánok képviseltetik magukat a legnagyobb arányban a brit börtönökben: a külföldi fegyencek 16 százaléka a balkáni országból származik.

A menekültügy kiszervezése egyébként a Nemzetközösségben sem példátlan: Ausztrália a szomszédos országokba, például Pápua Új-Guineába irányítja át azokat a migránsokat, akik a tengeren érkeznek a területére, ez ugyanis az ottani szabályok szerint tilos.

Ezt a fajta szabályozást a dánok kapcsán az Európai Bizottság bírálta és illegálisnak titulálta. „Ezek a szabályok összeférhetetlenek mind a jelenlegi uniós szabályozás, mind pedig a kidolgozás alatt álló migrációs és menedékügyi paktum rendelkezéseivel” – nyilatkozta a testület szóvivője.

Mondandóját azzal egészítette ki, hogy a szabályok „aláássák a világ menekültjeire vonatkozóan kidolgozott nemzetközi védelmi rendszer alapelveit”.

A tiltakozók a törvényjavaslattól eredeti formájában is tartottak. Tűzre öntött olajként hatott azonban a múlt év végi fordulat, amelyet a kormány több mint száz módosító rendelkezése jelentett. Ezek egyike egy olyan törvényi rendelkezés is, amely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy kivételes esetekben külön értesítés nélkül foszthassák meg brit állampolgárságuktól azokat, akik nemzetbiztonsági kockázatot, terrorveszélyt jelentenek az országVALAMIVEL BE KELL TÖLTENI A VÁKUUMOT ra nézve. Megjegyzendő, hogy ezt a „Az új törvény Noha Dániát egyelőre kötelezettségjelenlegi, 1981-es szabály is lehetővé az állampolgárságtól szegési eljárás emiatt nem fenyegeti, teszi. Alkalmazásának korlátot szab való megfosztást viszont az az előírás, miszerint államBrüsszel attitűdjéből kiolvasható, hogy és a kiutasítást is titkári szintű értesítést kell küldeni az Egyesült Királyság uniós tagsága esetén nem tudna azzal a pragmatizaz érintettnek, mielőtt a megfosztás könnyebbé teheti” hatályba lépne. Amennyiben megmussal fellépni a menekültügy terüszavazzák, az életbe lépő szabályok letén, mint ami az állampolgárságról ez alól adnak felmentést, ha az illető és az államhatárokról szóló törvény értesítése „észszerű keretek között javaslatából sugárzik. nem valósítható meg”. Ilyen akkor merül fel például, ha Azt azonban egyelőre nem látni, hogy a valóságban men�az érintett külföldön harcol – ebbe a csoportba tartoznak nyire lesz működőképes mindaz, amit a londoni kormány a például a brit állampolgárságú dzsihádisták –, vagy ha az könnyített kitoloncolásokkal kapcsolatban tervez. Az uniós értesítés kulcsfontosságú hírszerzési akciót hiúsítana meg. tagság megszűnésével ugyanis a dublini rendszert is maga Az új törvény nemcsak az állampolgárságtól való meg- mögött hagyó Egyesült Királyság – leszámítva a nemzetközi fosztást, hanem a kiutasítást is könnyebbé teheti. Ez az jog vonatkozó egyezményeit – vákuumban találta magát, már eljárás különösebb akadályok nélkül foganatosítható lenne ami a környező országokkal fennálló jogi együttműködést illeti. azzal szemben, aki jogellenesen tartózkodik az Egyesült Csak egy példa: a javaslat lehetővé teszi a brit parti őrségnek, Királyság területén, s emiatt a bíróság több mint tizenkét hogy a La Manche csatornán átkelő illegális migránsokat Franciaország irányába fordítsa vissza. Csakhogy ez nem hónap szabadságvesztésre ítélte. történhet meg a francia hatóságok külön engedélye nélkül.

DÁN RECEPT UNIÓS KÖTÖTTSÉGEK NÉLKÜL Megjegyzendő, hogy az uniós elnökséget ellátó Franciaország A koncepció további újítása – tulajdonképpen dán mintá- keresi annak lehetőségét, hogy átfogó migrációs megállapodás ra –, hogy a menedékkérő egy harmadik országban várja meg jöjjön létre az Egyesült Királyság és az EU között. kérelmének elbírálását. Egyszerűbben fogalmazva: az EgyeAz Egyesült Királyságba 2021-ben több mint huszonöt­ sült Királyság kiszervezné a migrációs rendszerét külföldre. ezren kíséreltek belépni jogellenes módszerekkel. Ez azt Hogy hova, arról e pillanatban még nincs döntés. A sajtóban jelenti, hogy azt az említett vákuumot, amelyet az uniós nyilvánosságra kerültek olyan információk, hogy a brit tagság elhagyása generált, be kell tölteni. Az illegális migkülügy Ghánával és Ruandával tárgyal a témáról, de e hírek ráció nagyságrendje ráadásul az állampolgárságról és az valódisága egyelőre kérdéses. Legutóbb januárban tagadta államhatárokról szóló törvényjavaslat pragmatizmusát is a ghánai kormány, hogy a brit migrációs rendszer offshore alátámasztja. Ezért – ha jelen formájában a Lordok Háza állomásává készülne válni. Annyi azonban bizonyos, hogy megszavazza – a brit menekültügyi reform sikerében elvileg tavaly júniusban a brit belügyminiszter felvette a kapcsolatot a brexitpártiak álláspontjuk igazolását is láthatják.

40

PRECEDENS

A hatáskör a kérdés, nem az elsőbbség!

REAKCIÓ

| RODRIGO BALLESTER | AZ MCC EURÓPAI TANULMÁNYOK MŰHELYÉNEK VEZETŐJE, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG VOLT TISZTVISELŐJE

A lengyel alkotmánybíróság októberi döntése óta kérdések nem tartoznak az EU hatáskörébe. Például többször is hallhattuk, hogy Varsó nyíltan megkérdő­ amikor olyan gazdasági jogi alapon indít kötelezettjelezi az uniós jog elsőbbségét, azt a sarokkövet, ségszegési eljárást Magyarország ellen a gyermek­ amely minden tagállamra nézve kötelező erejűvé védelmi törvény kapcsán, mint az áruk szabad teszi az EU-s jogalkotást. Lehetséges azonban, hogy áramlásának vagy a szolgáltatások szabad nyújtásáebben az esetben a joginak tűnő ellentmondás egy nak a követelménye. Kényelmes módja annak, hogy nagyobb problémát takar. beavatkozzanak a szülők jogaiba, pedig a szerződés Vessünk közelebbről egy pillantást a kérdésre. egyértelműen kizárja alkalmazási köréből az oktatás A tagállami bíróságok és az EU között növekvő kérdését. Ez nem más, mint a hatáskörmegosztás feszültség elsősorban nem az uniós jog elsőbbségéről alapelvének égbekiáltó megsértése. szól. Ez alapvetően hatásköri vita. Az uniós jogszabáA másik lehetőség, hogy kreatív értelmezés lyok olykor talán homályosak, de az Európai Unióról segítségével kiüresítik a szerződés rendelkezéseit. szóló szerződés 5. cikkének (2) bekezdése kristályEz történt az EU Lengyelország ellen indított jogállatisztán fogalmaz: „Minden olyan misági keresztes hadjárata során. hatáskör, amelyet a szerződések Mielőtt elkezdenénk azon tana„Az Európai Bizottság nem ruháztak át az unióra, a kodni, hogy mennyire független tagállamoknál marad.” Mégis a lengyel igazságszolgáltatás, nem vesz tudomást úgy tűnik, minél világosabb azt a kérdést kell feltennünk arról, hogy az oktatási egy szabály, annál inkább az magunkban, hogy mégis ki vagy kérdések nem tartoznak mi hatalmazta fel az EU-t ennek Európai Bizottság és az Európai az EU hatáskörébe” Unió Bírósága szokásává válik, megítélésére. A hivatalos válasz hogy hatáskörének kiterjesztése erre, hogy a szerződés 19. cikkéérdekében megkerülje. nek (1) bekezdése. Hiába olvastam Pontosan ez a lényege a el azonban ennek szövegét leg­ német alkotmánybíróság 2020. májusi döntésének, alább tucatszor, továbbra sem értem, milyen alapon amely megkérdőjelezte az Európai Központi Bank igazolja Brüsszel és Luxembourg Varsóval szembeni hatáskörét. A német testület úgy fogalmazott, hogy buzgó fellépését. Nagyszerű lehetőség arra, hogy „a demokrácia alapelvének a megóvása érdekében addig hajlítsák a jogszabályokat, amíg azok megfelelszükségszerű, hogy tiszteletben tartsák a hatás­ nek a politikai szándéknak. Csakhogy ez a jogállamikörök megosztását az Európai Unióban”. Ez nyilvánság elvének a nyers megsértése. való követelménynek hangzik, de valóban teljesül is?

Amikor egy szervezet vígan áthágja a saját A válasz már nem ilyen nyilvánvaló, főleg ha közejátékszabályait, és az ideológia maga alá gyűri a lebbről megvizsgáljuk az EU, illetve Magyarország jogi alapelveket, alapos okunk van az aggodalomra. és Lengyelország között feszülő ellentéteket, előbbi A hatáskörök megosztása vitathatatlanul az uniós esetében a gyermekvédelmi törvény, utóbbiéban pejog legkritikusabb alapelve, mégis szégyentelenül dig az igazságszolgáltatás megreformálása kapcsán. semmibe veszik. Ez nem csupán jogi probléma, még A szerződés által meghúzott határok megkerükevésbé akadémikus vita. Lengyelországnak jelenlésének egyik módja, hogy egyszerűen nem veszleg 26 milliárd, Magyarországnak pedig 7 milliárd nek tudomást róluk, és teljes mértékben oda nem euróba kerül, hogy emlékeztetni merte az EU-t saját kapcsolódó rendelkezésekre hivatkozva építenek fel legfőbb szabályaira. Van, aki jogállamisági zsarolásegy jogi eljárást. Ilyen módon nem vesz tudomást nak hívja ezt a módszert, szerintem azonban jobb az Európai Bizottság arról, hogy a tagállami oktatási kifejezés rá az önkényeskedés. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

41

MAKRONÓM

A piacképes oktatás záloga a modellváltás TAKÁCS ZSOLT

FOTÓ: MÁTRAI DÁVID

Miután több évtizedet töltött multi cégeknél, Lepsényi István úgy döntött, tapasztalatát a hazai kis- és középvállalati szektor fejlesztésére fordítja.

Az innovációs tárca miniszteri biztosa fejlődési lehetőséget lát az egyetemek modellváltásában, és a magyar innováció fellendülését várja tőle.

Mennyit változott Magyarországon a nagy­ vállalati szféra az utóbbi tíz évben?

A multikultúrában elvárt hatékonyság és teljesítmény nemcsak elfogadottá és normálissá vált a magyar munkakörnyezetben, hanem az életünk része lett. Csalódásra adhat okot azonban, hogy a multik és a magyar kis- és középvállalkozások közötti szakadék még mindig jelentős. A magyar kkv-szektor többségében fejlesztésre szorul, és ez igaz néhány magyar tulajdonú nagyvállalatra is. A hatékonyság, a korszerű technológia és az ipar 4.0 ismerete elmarad a nemzetközi szinttől.

Sajnos sok kis hazai cégnél még úgy gondolják, hogy csak a termék vagy szolgáltatás árával lehetnek versenyképesek, és nem a kiemelkedő minőséggel.

a munkahelyek több mint kétharmadát adják, ezért kiemelkedő fontosságú a korszerűsödésük, fejlődésük.

Mikorra várható a felzárkózás?

Nyugaton a vállalkozói szellem és a fejlődés melletti elkötelezettség nagyobb múltra tekint vissza, mint hazánkban. Ezt az előnyt nagyon lassan lehet ledolgozni. Ezenfelül a magyar gazdaság duális szerkezetű: vannak többségében elmaradott kis cégek és modern nagyvállalatok. Sajnos nagyon hiányoznak a korszerű középvállalatok.

A támogatási rendszerek alapvetően a kkv-kat támogatják, a középvállalatokat nem, pedig ezek a cégek lehetnének az innováció úttörői, a jó példák.

„Rengeteg ötlettel találkozunk, jelentős részük azonban nem jut üzleti sikerre”

Továbbra is szemléletváltásra van tehát szükség?

A hazai ökoszisztéma teljesen megváltozott.

A nagyvállalatoknál kialakultak a cégek működtetésének nemzetközi szinten bevált, jól működő rendszerei, de ezek nem mozgatják meg a kkvtulajdonosok fantáziáját. Óriási lemaradásunk van, noha sokat fejlődött a szektor az utóbbi tíz évben, ami leginkább az oktatás minőségi javulásának és a gazdasági fejlődésnek köszönhető.

A döntéshozók felismerték, hogy ki kell nevelni azt a vállalkozói réteget, amely hisz az innovációban.

Bár a magyar gazdaság teljesítményének kevesebb mint a felét teszik ki a kis- és középvállalkozások, 42

A kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz a hazai cégek erősítésére, hogy kicsikből nagyok legyenek.

Valóban, ráadásul a programokat úgy alakították ki, hogy a társaságok növekedés és szintlépés esetén is részesülhetnek a „kisebb korukban” kapott támogatásokban. Jó irányban halad a magyar gazdaságpolitika, de nagyon lassú a fejlődés, mert elsősorban a támogatásra épít.

Nem csak állami támogatással lehet fejleszteni a magyar cégeket?

Nem. Meg kell változtatni a vezetőknek azt a gondolkodását, amely szerint kizárólag az adófizetői

MAKRONÓM támogatás megszerzése a cél. A vállalatoknak el kell kezdeniük növekedni, saját tőkét felhalmozni, és ebből a saját erőből kell előteremteniük a fejlődés feltételeit.

A fejlődés egyik motorja pedig az innováció.

Ennek tekintetében hol áll Magyarország az EU-s versenytársakhoz képest?

Magyarország a kreatív emberek országa, rengeteg ötlettel találkozunk, jelentős részük azonban nem jut üzleti sikerre, nem lesz belőle termék.

Ezért szerepel hazánk az innovációs ranglista alsó negyedében. Bár feljebb léptünk, olyan áttörés még nem következett be, amilyen a cseheknél vagy a lengyeleknél már látható.

„Ki kell nevelni azt a vállalkozói réteget, amely hisz az innovációban”

Mi az a akadály?

A magyar gazdaság motorjai a nagy nemzetközi vállalatok, amelyek a legfejlettebbek közé tartoznak, és bár szoros kapcsolatban vannak a hazai innovációs közeggel, a gazdaságra gyakorolt hatásuk visszafogott. Lengyelországban és Csehországban a gazdaság jelentős átalakulása következtében megerősödtek a hazai kis- és középvállalkozások, és az általános növekedés mellett már kutatás-fejlesztésre is több időt és pénzt fordítanak a cégek. Mivel a magyar kkv-szektor még nem tart ezen a szinten, amikor valakinek egy jó ötlete támad, a fejlesztését inkább egy tőkeerős multinál valósítja meg. Természetesen ebből is van haszna a nemzetgazdaságnak, de jó lenne, ha az innováció megjelenne az erősödő magyar kis- és középvállalkozásoknál is, mert elsősorban ebből lesz növekvő, itthon maradó magyar tudás, kompetencia, bér és profit.

LEPSÉNYI ISTVÁN

1949-ben született Budapesten. A Leningrádi Műszaki Főiskolán szerzett okleveles gépészmérnöki, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen gazdasági mérnöki diplomát. 1974-től a rendszerváltozásig az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban dolgozott, utána öt évig az Autókonszern Rt. elnök-vezérigazgatója, ezzel párhuzamosan 1991 és 1994 között a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója volt. 1995-től 2015-ig a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. Megkapta többek között a Széchenyi-, valamint a Gábor Dénes-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, majd középkeresztjével is. 2010-ben elnyerte Az Év Menedzsere díjat.

2021-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

43

MAKRONÓM Azt nehéz lenne elhinni, hogy a kkv-k ma pénzügyi okokból nem fejlesztenek, hiszen sosem látott pénzeső érkezik az államtól és a jegybanktól Nagyon sok forrás áll rendelkezésre, de nem úgy használják fel őket, hogy további fejlesztéseket, folyamatos bővítést, a hatékonyság tartós javítását ösztönözzék. Ennek oka, hogy a hazai vállalkozók sokszor nem is tudják tisztán és egyértelműen megfogalmazni a fejlesztési igényeiket, mert kevés példát láttak. Az ismerethiány erőteljesen csökkent az utóbbi időszakban az oktatás dinamikus fejlődése eredményeképpen, és már sokan tudják, mit jelent például egy megvalósíthatósági tanulmány.

Milyen mértékben járulnak hozzá az egyetemek az innovációhoz? Egyáltalán feladatuknak tekintik ezt?

Az egyetemek innovációhoz való hozzáállása is rengeteget fejlődött az utóbbi években. Ma már alapvető elvárás, hogy az egyetem a piacon eladható tudást adjon a hallgatóknak, és

250

A hazai ipari hidrogén-előállítás várható alakulása

200

160 150

163 5 20

100 160

167 19

107 22

2020

Szürkehidrogén

44

Az egyetemek modellváltása hozzájárulhat az innovációs közeg fejlesztéséhez?

A modellváltás egyértelműen elősegíti, hogy az egyetemek közelebb kerüljenek a gazdasághoz, és eleve olyan témákhoz, kutatásokhoz nyúljanak hozzá a szakemberek, amelyekre a piacnak is szüksége van.

Ezenfelül a modellváltással már nem az állam határozza meg az irányokat, 248 hanem a hozzáértő szakemberekből álló kuratórium, így hatékonyabb és piacképesebb oktatást lehet biztosítani.

Mindamellett az átadott vagyonnal való 141 gazdálkodás kockázatot jelent, hiszen ez más szakmai terület.

126 138

50

0

ösztönözze az innovációt. Egyre több együttműködés valósul meg cégek és egyetemek között. Ez azért hasznos, mert a vállalatok hasznosítható eredményt várnak el, amire a piacnak is szüksége van, így erre ösztönzik az egyetemeket is.

A cégek megvalósítási képesség és tőke, az egyetemek tudás és tehetségek birtokában vannak – a kettőt kell össze­kapcsolni.

2030

Karbonszegény hidrogén

2040

2050

Karbonmentes hidrogén

Forrás: Magyarország nemzeti hidrogénstratégiája

A külföldi befektetők még mindig az olcsóbbnak számító munkaerőért vagy inkább már az innovációért választják Magyarországot?

Már régóta nem olcsó a magyar munka­ erő. Magyarországon sok jól képzett, hatékonyan dolgozó szakember van, emellett hazánk kiszámítható és biztos gazdasági környezetet kínál kiváló infrastruktúrával a vállalatoknak. Az oktatás fejlődése és átalakítása révén az egyetemek és a cégek közelebb kerültek egymáshoz, ebből egy innovációs rendszer épül fel, amelyben az ötletek nem vesznek el, termék lesz belőlük.

Ön a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányítóbizottságának az elnöke. Mivel foglalkoznak, és ez miért fontos?

A nemzeti hidrogénstratégia a globális energiapiaci trendeket követi, és jelentősen hozzájárul a karbonsemlegesség eléréséhez. Ha megújuló energiával állítunk elő hidrogént, akkor a fosszilis

MAKRONÓM energiahordozókat részben, idővel teljes egészében ki lehet szorítani. Magyarországon a kitermelési szint a következő tíz évben a jelenlegi tízszeresére fog növekedni.

csökkenteni fogjuk a jövőben, mivel a hidrogén elsődleges forrása megújuló lesz.

Mik a legnagyobb buktatók a hidrogénnel kapcsolatban?

Mire lehet hasznosítani a hidrogént, miért van rá szük- Hosszú út áll még előttünk. Meg kell növelnünk a megújuló energiaforrásokból kinyert hidrogén arányát, valamint meg ségünk?

A jövőben a mobilitás területén a hidrogén alkalmazása drasz- kell oldanunk a hidrogén tárolását is, és a közeledés tekintetikusan növekszik, egyre több hidrogéncellás gépjárművet tében is sok megoldásra váró feladat van. Magyarországon fogunk használni. Az elektromos autózásjelenleg egyetlen hidrogénnel működő hoz használatos áramot hidrogéncellákgépjármű és egyetlen töltőállomás van. „Az egyetemek ból nyerjük ki, nem akkumulátorokból. és a cégek közelebb Az üzemanyagcellás elektromos hajtás Az elmondottak alapján még gyerek­ a haszonjárművekben, az autóbuszokkerültek egymáshoz” cipőben jár a technológia, mégis ez ban, a vasúti, a vízi közlekedésben, sőt a lenne a megoldás az energiaválságra?

Biztos vagyok benne. A technológiai részrepülésben is teret nyer majd. Ez azért fontos, mert Magyarországon az áramnak letekben még vannak viták, de abban csak közel felét termeljük zöldközeli megoldásokkal, ezért mindenki egyetért, hogy a környezetvédelmi feladatok az akkumulátoros hajtás összességében még nem zöld. megoldásához elengedhetetlen a hidrogén alkalmazása.

Ezenkívül a lakossági és ipari területek fűtéséhez is fel lehet A hidrogénnel Magyarország biztosíthatja a teljes energiahasználni ezt az új technológiát. A tudósok már tesztelik azt függetlenségét is a jövőben. a módszert, hogy a földgázt hidrogénnel keverik, amelynek eredményeképpen kisebb a károsanyag-kibocsátás. A hidInterjú rogén másik legnagyobb felvevője az ipar, azon belül is a A magyar tudóstársadalom kevés műtrágya-, a műanyag- és az acélgyártás. A jelenleg használt szellemi tulajdont termel hidrogén jelentős részét szénhidrogénből állítjuk elő, ez Oláh Dániel írása a mandiner.hu-n még mindig károsanyag-kibocsátással jár, ezt drasztikusan

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZIN KÜLÖNKIADVÁNYT! Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 4-én megrendezendő Budapest Boat Show VIP estjére.

A kiadvány ára:

1990 Ft AJÁNDÉK PÁROS BELÉPŐ A BUDAPEST BOAT SHOW VIP ESTJÉRE A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Akciónk a 2022. január 20. és 2022. február 20. között az első 50 Vitorlázás Magazin különkiadványt megrendelőkre vonatkozik. Az akció tehát kizárólag azon első 50 megrendelőre vonatkozik, akik 2022. január 20. és 2022. február 20. közötti időszakban Vitorlázás Magazin különkiadványra szóló megrendelésüket a Kiadóhoz eljuttatják és a magazin díját legkésőbb 2022. február 20. napjáig a Kiadónak megfizetik. Az akció időtartama alatt (azaz 2022. január 20. és 2022. február 20. között) megrendelt előfizetések kézbesítése a befizetést követően történik. A Vitorlázás Magazin különkiadvány sajtótermékre történő kedvezményes ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között lehetséges, és azokra megrendelőkre vonatkozik, akiknek befizetése legkésőbb 2022. február 20-ig megérkezik a Kiadóhoz.

Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az Adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

45

A LIU FIVÉREK ÚTJA BUDAPESTTŐL PEKINGIG

A legmagasabbra törünk!

CSISZTU ZSUZSA

LIU SHAOANG

FOTÓ: MÁTRAI DÁVID

1998-ban született Budapesten.

Juniorként több világbajnokságon győzött, az ifjúsági olimpián egyéniben bronzérmet szerzett. A felnőtteknél egyéniben és csapatban is nyert Európa- és világbajnoki címet. Legemlékezetesebb sikere a phjongcshangi olimpián nyert aranyérem 5000 méteres váltóban.

SPORT

Liu Shaoang „Ádó” és Liu Shaolin Sándor, a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás világklasszis testvérpárja a phjongcshangi szenzációs eredmény után a pekingi olimpián írhatja tovább a magyar sporttörténelmet. A tetoválás apai örökségéről, a fájdalom szeretetéről, Jackie Chanről és arról is beszélgettünk, miért tanulnak írni-olvasni kínaiul.

LIU SHAOLIN SÁNDOR

1995-ben született Budapesten. Próbálkozott az úszással, a jégkoronggal és a jégtánccal is, mielőtt gyorskorcsolyázni kezdett. Szerzett aranyérmet juniorvilágbajnokságon, a felnőttek között világkupán, Európa- és világbajnokságon, illetve olimpián is. A 2018-as ötkarikás játékok 5000 méteres váltó­ versenyén ő haladt át a célvonalon.

SPORT A jégen a több mint ötven kilométer per órás csúcssebességetek elérése, a határaitok feszegetése az edzőtermi, szárazföldi edzéssel indul. Hány üzemórányi erősítőmunka nyugszik egy-egy győztes futamban?

Liu Shaolin Sándor: Ha a jégen szeretnénk valamit változtatni a technikánkon vagy a korcsolyázási pozícióinkon, akkor azt mindig a szárazföldön kezdjük. Természetesen sokat kondizunk is, de nekünk főleg guggolókeretek meg súlyok kellenek. A felsőtestünkre például csak saját testsúllyal edzünk, mivel ott az a cél, hogy fitten tartsuk magunkat, és oda minél kevesebb izmot építsünk. Azt cipelni kell, és csak eszi az oxigént.

Liu Shaoang: Leginkább a négyfejű combizmok és a farizmok fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Kicsit a Formula 1-hez lehet hasonlítani a helyzetet. A tolóerőt az autóban a motor, a mi esetünkben a lábunk szolgáltatja, az visz előre minket. Ami a versenyautóknál a gumiválasztás, az nálunk a penge beállítása. Utóbbinál egyértelműen az a cél, hogy ne veszítsünk, hanem nyerjünk századokat. A technikus ezért dolgozik. A hajlításmérő, az ívmérő rögtön megmutatja, ha baj van a pengékkel, ide profi szakember kell. Inkább technikai sport a miénk, de az első a fej, hiszen az észlelési idő olyan rövid ekkora sebességnél, hogy csak hűvös fejjel lehet okos döntést hozni a pályán.

L. S. S.: Mindehhez persze tökéletesre trenírozott test kell, és finom balanszot kell tartanunk az izom és a zsír arányában.

Ezért minden héten van testösszetétel-vizsgálatunk, nézik a testzsírszázalékot, az izomszázalékot is. A táplálkozásunk alapjaiban úgy áll össze, hogy a nüanszokra is figyeljünk, ha az segít felmenni a vágyott utolsó lépcsőfokra.

A pályátokban döntő jelentősége volt a 2007-es évnek, amikor tizenkét, illetve tízévesen Kínában összekerültetek, és közel másfél évet edzettetek azokkal a versenyzőkkel, akik zömében a mai kínai válogatottat alkotják. Mit hoztatok haza, ami az akkoriban nem különösebben tehetségesnek tartott kezdőket a világ tetejére repítette?

L. S. S.: Megtanultuk, hogy az edzői utasításokat soha nem kérdőjelezzük meg. Ez nem jelent szolgalelkű végrehajtást, de alázatos, átgondolt közös alkotómunkát mindenképp.

Csang Csing Linával, aki Kínából érkezett a válogatotthoz, hamar egy hullámhosszra kerültünk, és Bánhidi Ákos kőkemény edzésmódszereiben is nagyon hiszünk. Szeretünk és tudunk sokat tenni a sikerért: korán kelni, hétvégén is edzeni, félretenni minden mást, ha arról van szó.

Sanyi, rólad úgy nyilatkozott Bánhidi Ákos csapatedző és menedzser, hogy mazochisztikusan képes vagy elviselni a fájdalmat. Az oxigénhiányos állapot kínjait hogyan tudod ennyire a hétköznapok részévé tenni?

L. S. S.: Talán szerencsém is van, hogy általában később savasodom, mint mások. Szeretek extrán dolgozni, és a phjongcshangi olimpia előtt még vasárnap is elmentem kocogni és pluszban dolgozni kicsit. Úgy vagyok vele, hogy van az a fájdalom, ami már pokoli, de lehet szeretni, mert tudom, hogy előrevisz, mert fejlődöm tőle, és nem csupán 48

„Az egyéni és a váltó is ott van a fejünkben” (Liu Shaoang)

tűrőképességben. Az öcsém viszont képes a legváratlanabb pillanatokban robbantani, elképesztő sebességre gyorsul, mint akit puskából lőnek ki.

L. S.: Elfogadtam, hogy ma már nem a darálásról szól az edzés, hanem az individuum az első. Lehet, hogy a leghamarabb vagyok fenn a jégen, de az is előfordul, hogy előbb le is jövök, mint Sanyi, mert nekem valószínűleg bizonyos dolgokból mást kell adagolni, mint neki. Ő többet biciklizik, én többet futok a kardioedzéseken, és főként hegynek felfelé; ez is személyre szabott munka.

Hiába a különbözőség a hétköznapokon, ha együtt vagytok egy döntőben, azt mondják: demoralizáló az ellenfeleknek az a fölény, amit ketten képesek vagytok összerakni.

L. S. S.: Egyéniben rólam bebizonyosodott, hogy akkor vagyok eredményesebb, ha Ádó is a pályán van, de mindent megteszek azért is, hogy őt helyzetbe hozzam. Képesek vagyunk úgy zárni a szögeket és úgy taktikázni, hogy mindegy, melyikünk végez az élen, csak Liunak hívják.

Ez úgy hangzik, mint valami családi útravaló.

L. S.: Az is. Mindig úgy engedtek el minket otthonról, hogy mindegy, ki végez előrébb, csak segítsük egymást, és ha Liu nyer, akkor úgyis a családban marad. Számos motiváló dolgot hozunk a szüleinktől. Apukánk Kínában festőművészként

SPORT

„Nem szeretnék terhet rakni a versenyzőimre” BÁNFALVI SZABOLCS

végzett, az ő rajzkészsége például segített az első tetoválásaink megtervezésében. A szüleink Magyarországon találkoztak, s noha elváltak, és édesapánk Németországban él, szoros a kapcsolat. Fontos nekünk a tetoválás mint kifejezési forma, szeretjük megmutatni a legújabb alkotásokat.

Többnyire emlékeket őriznek, vagy inspirálnak minket valamiféle üzenettel, mint például a „fájdalom nélkül nincs haszon” felirattal.

Arról már szó esett, hogy mit hoztatok a kínai edzőtáborokból; vajon a mai eredményeitekkel mit kaptok vissza az ottani szurkolóktól? Nem titok, hogy egész Ázsiában, ahol szeretik a rövidpályás szakágat, kifejezetten népszerűek vagytok, Kínában pedig ez hatványozottan igaz.

L. S. S.: Tényleg igaz, hogy nagyon szeretnek minket Kínában is, nemcsak itthon. Peking egyik főutcáján, az ottani „fashion streeten” felismertek minket a szurkolóink, amit magunk is nehezen hittünk el, de mivel ugyanolyan jól beszélünk kínaiul, mint magyarul – sőt talán mondhatom, hogy angolul is folyékonyan –, ez rátesz még egy lapáttal az ottani népszerűségünkre. Interjúk során és a sajtóból is jelezték már nekünk, hogy milliós követői bázis figyeli az ott megjelenő nyilatkozatainkat. Mi ebből azt érezzük, hogy meg szoktak telni a szállodák rajongókkal ott, ahol megszállunk – persze nem covidos időkben. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

„Magabiztosan esélyt latolgatni nem lehet az alapján, hogy minden egyes világkupa-állomásról hoztunk el érmeket; volt olyan viadal, amelyen csak váltóban sikerült medált szerezni. A sportágunkban rengeteg a befolyásoló tényező” – hangsúlyozza a válogatott edzője és menedzsere, Bánhidi Ákos. Mint mondja, figyelembe kell venni a jég minőségét, ami Pekingben, a téli olimpia helyszínén pont „nekünk kedvező volt”. „Szeretjük a jó jeget, mert technikásak a versenyzőink.

Számít, hogy a bírók hogyan ítélnek meg bizonyos szituációkat.

Meghatározók az ezredmásodpercek alatt született döntések, amiket az óránkénti ötven kilométeres sebességgel száguldozó világklasszis sportolók hoznak meg, miközben egymással meccselnek. Mindezek miatt fogalmazok mindig óvatosan, és nem amiatt, mert nem bízom a versenyzőim képességeiben” – mutat rá az edző, aki nem szeret előre inni a medve bőrére. A kiválasztás kapcsán kiemeli, hogy objektív alapokra támaszkodó szubjektív edzői döntés révén született meg a névsor. A férfiaknál az ötödik és a hatodik hely között kicsi volt a különbség, nehéz volt rangsorolni. Egyrészt a válogatóversenyeken elért helyezések alapján felállt egy sorrend, ez a felét képezi a kiválasztási algoritmusnak. Másrészt egy váltó ismérvét szem előtt kell tartani, ezen paraméterek egy része mérhető, más része kevésbé.

Figyelembe kell venni például, hogy miként tud váltani; a nagyon rossz jégen milyen sebességtartományban és milyen stabilitással tud korcsolyázni; a különböző szituációkban miképpen tud pályát védeni; milyen potenciálja van arra, hogy előzni tudjon; a fizikai képességeit tekintve hogyan tudja végigcsinálni a futamot a legmagasabb szinten, a váltó esetében világcsúcsidő közelében; milyen a csapatban a harmónia, és ehhez mennyit tud hozzáadni. Rengeteg dolgot monitoroznak az edzők, egymástól függetlenül pontozzák a sportolókat, és számít a váltóversenyen elért eredményesség is. Mindezt egy táblázatban vezetik, egy program rendezi az adott pontokat súlyozva, és összeadva kijön a végeredmény. „Tudjuk, hogy erősek vagyunk, jó eséllyel indulunk az olimpián. De nem szeretnék terhet rakni a versenyzőimre. Akkor leszek elégedett, ha fizikailag és mentálisan maximálisan felkészítettük őket, valamint a stábtagok és a sportolók mindent megtettek azért, hogy a legjobb eredményt érjük el” – fogalmaz Bánhidi Ákos.

49

SPORT

PEKING 2022 – OLIMPIA TÉLEN-NYÁRON

A kínai főváros az első település, ahol téli és nyári olimpiát is rendeznek.

A pekingi téli játékok – amelyet február 4. és 20. között rendeznek meg – közvetlen és közvetett gazdasági előnyökkel járnak több mint 50 iparágban, egyebek mellett a környezetvédelem, az egészségügy, az ökológia, a sport, a tudomány és technológia, valamint a közlekedés A pekingi téli olimpia területén. A 2022-es olimpia nagyobb jelentősen növeli hangsúlyt fektet az ipari korszerűsía fogyasztást, javítja a térség infrastruktúráját. tésre, a zöld és fenntartható fejlődésre, Emellett több mint az emberek jólétére és a Peking– 600 000 munkahelyet Tiencsin–Hopej-régió össze­ teremt a sport, a kultúra hangolt fejlesztésére. A Nemzeti és a turizmus területén.

Statisztikai Hivatal szerint a 2008-as pekingi olimpia A szolgáltatószektor aránya 2002 és 2008 között évente Peking GDP-jében átlagosan 0,3 százalékkal növelte Kína GDP-jét.

A kínai sportszektor mérete (billió jüan) A kínai versenysportpiac mérete (milliárd jüan)

Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal, Kína

2025-re a kínai sportruházati piac várhatóan eléri az 598,9 milliárd jüant

346 MILLIÓ

50

A játékok elnyerésétől 2021 végéig több mint 346 millió kínai próbált ki valamilyen téli sportot. Ez óriási szám, de még jelentős potenciál van a belföldi téli turizmusban.

Jég- és sípályák száma

„Egyéniben rólam bebizonyosodott, hogy akkor vagyok eredményesebb, ha Ádó is a pályán van” (Liu Shaolin Sándor)

Mit jelent nektek az, hogy nem csupán egy tízmilliós országban értékesíthető, hanem egy jelentős ázsiai piacon is elismert márka lehet a Liu Brothers márka?

L. S.: Tavaly elkezdtünk kínaiul írni és olvasni tanulni. Akkor még úgy gondoltuk, lesz elegendő időnk rá, azért most bevallom, hogy nem haladtunk vele olyan jól, mert iszonyatos mennyiségű írásjegy van. Sokat nézünk sorozatokat, tanuljuk a szlenget. Ha úgy sikerül az olimpia, ahogy szeretnénk, akkor szerintünk jól fog jönni ez a tudás, komoly terveink vannak azon a piacon is. Reméljük, ott is tudjuk még növelni a népszerűségünket, és egyszer talán majd Jackie Channel fogunk ebédelni. (Nevet) Különösen te örülnél, ugye, Sanyi?

A közösségi felületeid is tanúskodnak arról, hogy színészi ambícióid vannak, na meg a futamok előtti, emblematikus szemöldöksimogatás és az optikába kacsintás is jól mutatja, hogy szeretitek egymást a kamerával.

FOTÓ: MTI / CZEGLÉDI ZSOLT

SPORT

A győztes magyar váltó 2018-ban: Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor és Burján Csaba

L. S. S.: Mindketten szeretünk szerepelni, de ez már csak a show része, ami szóba sem jöhetne, ha az addig tartó úton nem végeznénk el a kőkemény munkát.

FOTÓ: MTI / EPA / TACCJANA ZENKOVICS

Ezt a kemény munkát ráadásul megakasztotta a pandé­ miás környezet, az, hogy ti is elkaptátok a vírust. Az ötödik hullámban minden, az olimpia előttre tervezett formába hozó verseny, a világkupa, az Európa-bajnokság elmaradt.

Olyan lesz most a pekingi szereplés, mint egy főpróba nélküli premier. Szóval még ez is…

L. S.: Szerencsére az első versenyszámunk a nőkkel közös vegyes váltó lesz, ezzel a számmal, reméljük, ráhangolódunk az egyéni versenyszámokra is, de valóban szokatlan, hogy két hónappal az olimpia előtt nincs verseny. Ettől függetlenül motiváltak vagyunk.

Szerencsés, ha ez az erősebb hatás, hiszen a teher most jóval nagyobb: olimpiai bajnoki címet védeni mentek ki, sőt az egyéni versenyszámokban is a legesélyesebbek között emlegetnek titeket.

L. S. S.: Négy évvel ezelőtt úgy utaztunk ki, hogy szeretnénk Magyarország első téli olimpiai aranyérmét megszerezni, most pedig úgy, hogy szeretnénk megvédeni. Sőt, az egyéni számokban is nagy ambícióink vannak. Ez látszott már a világkupán szerzett összetettbeli győzelmemen, de ez persze nem jelenti azt, hogy már előre a nyakamba akasztották az www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

érmet. Mindkettőnk célja a váltók mellett az egyéni érem, és úgy érzem, az ehhez szükséges összes munkát beleraktuk a mindennapokba Phjongcshang óta.

L. S.: Az egyéni és a váltó is ott van a fejünkben. A legmagasabbra törünk, a legjobb eredményt szeretnénk elérni, amire most képesek vagyunk.

Elég nagy a bizonytalanság a kinti karanténszabályozás miatt, és valószínűleg csak „bizonyos” kiválasztott és szigorúan tesztelt helyi, de nem civil nézők lehetnek jelen a versenyeken. Ez mennyiben lesz más, mint négy éve?

L. S. S.: Nyilván nagyon fog hiányozni a szurkolás. Eredetileg úgy terveztük, hogy a teljes családunk kijön az olimpiára, erről le kellett mondanunk. Nem tehetünk mást, ahhoz fogunk alkalmazkodni, amit előírnak nekünk, elég fegyelmezettek vagyunk ahhoz, hogy csak a feladatunkra koncentráljunk. És az nem kevesebb, mint hogy szeretnénk továbbírni a magyar sporttörténelmet.

Az időközben pozitív koronavírustesztet produkáló, de tünetmentes Liu Shaoang és csapattársa, Varnyú Alex szoros orvosi felügyelet mellett készülve a kínai karanténprotokollnak megfelelően később csatlakozik a Pekingben tartózkodó magyar csapathoz.

51

SPORT

Tőlük várjuk a csodát a téli olimpián VÁMOS TAMÁS

Sportolóink öt sportág tizenhét számában állnak rajthoz, elsősorban a rövidpályás gyorskorcsolyában számítunk éremre.

Rövidpályás gyorskorcsolyában a Nemzetközi Korcsolyázó­ ért el, az olimpiai felkészülés nagy részét pedig kitűnő körülszövetség (ISU) ranglistája alapján a magyaroktól öt férfi és két mények között, Szocsiban végezte. Ha az ötkarikás játékokon nő szerzett indulási jogot. A Liu fivérek és Krueger John-Henry a legjobb tíz között zárna, az óriási bravúr lenne. Hatvanhat mellé két férfi, Jászapáti Petra mellé pedig egy női versenyzőt éve nem volt magyar műkorcsolyapáros olimpián, akkor a kellett találnia a hazai szövetségnek. Kvalitása alapján a kiemelt Nagy testvérek, vagyis Nagy Marianna és Nagy László bronz­ négy versenyzőnek nem kellett válogatóznia. A férfiaknál a érmet szerzett párosban. (A párosok versenyében tartalék váltóba kerestek embert, s az elsődleges szempont az volt, még a Pavlova Maria – Nagy Balázs kettős.) hogy kikkel tud a leghatékonyabban versenyezni az 5000 Sífutásban a férfiaknál az itthon 2019-ben és 2021-ben méteres staféta – a világkupa-sorozat és az edzői vélemények is az év legjobbjának választott Kónya Ádám indul. Ő már alapján Nógrádi Bencére és Varnyú Alexre esett a válasz- Phjongcshangban is letette névjegyét: a 15 kilométeres távon és tás. (Tartalékok: Sziliczei-Német Rebeka és Tiborcz Dániel.) az egyéni sprintben is rajthoz állt, utóbbi számban a 67. helyen Emlékeztetőül: ezen a távon négy éve a Liu Shaoang, Liu végzett. A hölgyeknél Pónya Sára szinte az utolsó pillanatban Shaolin Sándor, Knoch Viktor, Burján Csaba összeállítású szerezte meg a kvalifikációt a 10 kilométeres szabad stílusú férfiváltónk a magyar olimpiai mozgalom első téli aranyérmét sífutásban. Róla tudni kell, hogy szinte egyszerre tanult meg szerezte Phjongcshangban. A női versenyző kiválasztásánál az járni és síelni, hiszen már kétéves korában léc volt a lábán, érvolt a cél, hogy a 2000 méteres vegyes váltó stabilan fusson, dekes módon mégis kajakozni kezdett, 13 évesen korosztályos hiszen az olimpián most debütáló számban a világkupa- bajnok lett, 16 évesen a válogatott keretig is eljutott. Ekkor sorozatban harmadik lett a magyar négyes – van tehát okunk már a síelést is komolyan űzte, elindult az alpesi-ob-n, majd éremben bízni. Végül Kónya Zsófia lett tagja az utazó keretnek. egy időre mindkét sportágat abbahagyta. Végül a sípályára tért Alpesisíben Kékesi Márton és Tóth Zita indul, mindket- vissza, a 2020-as sílövő-világbajnokságon 82. lett összesen két ten rajthoz állnak műlesiklásban és óriás-műlesiklásban is. lövőhibával. A tavalyi, oberstdorfi északisí­-világbajnokságon A szakemberek mindkét fiataltól bátor versenyzést várnak. – a mezőny egyetlen magyar indulójaként – a 81. helyen Kékesi számít rutinosabbnak, hiszen már Phjongcshangban végzett, és ezzel szerzett kvótát az olimpiára.

A hódeszkában induló Kozuback Kamilis tagja volt a küldöttségnek. A DVTK sportolója most annak ellenére is be tudla már a rajt előtt sporttörténelmet írt, ta verekedni magát az olimpiai csapatba, hiszen ő az első magyar, aki ebben a sportA MAGYAR OLIMPIAI hogy az előző idényben sokat volt sérült. ágban olimpiai kvótát szerzett. A 17 éves CSAPAT NÉVSORA Alpesisí: Kékesi Márton, Tóth Zita A 18 éves Tóth Zita osztrák edző irányíleányzóról tudni kell, hogy Calgaryban Műkorcsolya: Scsetyinyina Julija – tásával, de nagy részben saját program született, édesanyja magyar, édesapja Magyar Márk kanadai, és a nyarakat mindig Magyaralapján, többnyire külföldön készült a Rövidpályás gyorskorcsolya: Krueger játékokra, olyan helyszíneken, amelyek országon élő nagyszüleinél tölti. KisgyerJohn-Henry, Liu Shaolin Sándor, hasonlítanak az olimpia versenypályáira. mek kora óta hódeszkázik, és igazán megLiu Shaoang, Nógrádi Bence, Varnyú Műkorcsolyában a Magyar Márk ható, hogy éppen a nagyszülei iránt érzett Alex, Jászapáti Petra, Kónya Zsófia – Scsetyinyina Julija párosnak szurszeretet okán döntött úgy, hogy magyar Sífutás: Kónya Ádám, Pónya Sára kolhatunk, amely a legutóbbi, tallinni színekben igyekszik minél jobb eredményt Hódeszka: Kozuback Kamilla Európa-bajnokságon hatodik helyezést elérni a pekingi téli olimpián.

52

FOTÓ: MTI / EPA / TOMS KALNINS

Magyar Márk és Scsetyinyina Julija mutatja be kűrjét a Tallinnban rendezett Európa-bajnokságon idén januárban

META

A fajvédelemtől a nyilas börtönig

JEGYZET

FOTÓ: ELTE

VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT

Éppen hetvenöt éve keserű elégtételt hanem egyenesen megdöbbentő mérjelentő cikk látott napvilágot: elutasítékben vált áldozatává a fertőzésnek, pedig igazi érdekei és értelmi, valamint tották a kegyelmi kérvényét a halálra ítélt csendőr főhadnagynak, aki minden erkölcsi feltételezések alapján tőle várbizonnyal felelős volt Lendvai István tuk volna a legtermészetesebb ellen­ fajvédő író 1945. márciusi kivégzéséért. állást.” Másik cikkében azt is kiemelte, Lendvai, a két háború közötti magyar hogy az „újpogányság, a sámánizmus közélet mára méltatlanul elfeledett cégére alatt” támadó, ám valójában alakja inkább kerül elő a húszas évek a mexikói papgyilkos kommunisták során mutatott erős antiszemitizmusa szellemiségéhez hasonló irányt követő miatt, mint tevékenységének másik nyilasok miatt „a katolicizmus fölött ma fontos oldaláért. Náci- és nyilasellenes a vértanúság hangulata leng”. írásairól, melyek a fajvédelem egykori Lendvai ezen cikkeit Nomád névvel hazai képviselőjét nyilas börtönbe jutszignózta, mely alatt ő a következőt értette: a politikai szekértáborok körütatták, az utókor megfeledkezett. lötte elmozdultak, ám ő saját, örökösen Míg Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékezetét – kellő torzítások után – kisajáa korsodrattal szemben lázadó nézetei­ tította a szocialista történetírás, addig vel „szellemi Nomád” maradt. Ha úgy Lendvai örökségét elhallgatta. Hogy tetszik, ezzel „mindig ellenzékben” volt, Lendvai ezzel jól járt vagy rosszul, noha nem lehet vitatni, hogy a szuvenehéz kérdés, ám annyi biztos, hogy renitás a központi gondolata maradt, életútja értelmezhetetlen nyilaselles ma minden bizonnyal ugyanezt a fő nes publicisztikájának feltárása nélkül. tételt hangsúlyozná.

Külön probléma, hogy fajvédő beszé­ Érdekes párhuzamba állítható Lend„Lendvai István deit és cikkeit Lendvai gondosan publivai munkássága, illetve annak változása zabolátlan radikálisból Oláh Györgyével. Oláh, aki fiatalkorákálta, Nomád álnéven írt, náci- és nyiérett polgárrá nőtt” lasellenes leveleiből viszont mindössze ban a szocialista mozgalommal szimegy rövid válogatást adott ki 1942-ben. patizált, később Milotay István újságPedig későbbi írásaiban a magyar fügírótársa lett, majd az Egyedül Vagyunk getlenséget, a polgári értékeket, de még című, Imrédy-párti folyóiratot szerkeszegyes szociálisan érzékeny témákat is bátran felvállalt. tette. A folyóiratban jelentek meg színvonalas cikkek neves Lendvai korai fajvédő cikkeit követően, érzékelve a náciz- szerzőktől, illetve pályázatokat írt ki népi íróknak is. Ezen mus veszélyét, zabolátlan radikálisból érett polgárrá nőtt, érdemei nem vitatandók, ám tény, hogy a lap nyakatekert és tollát egy arra valóban méltó ellenfél felé fordította. álláspontokat képviselt nemzeti szempontból: elfogadta a Ugyanaz, aki a húszas években még a reformkor nagyjain Lengyelország elleni német agressziót, de még hazánk náci gúnyolódott, s akinél a nagybetűs polgár szitokszó volt, a megszállását is egyfajta bibliai igazságtételként értékelte. harmincas években már arról írt, hogy „mély szakadék tá- Oláh sosem képviselte a szuverenitást, ő emigrációban tong a polgári-keresztény erkölcs és a hungarizmus között”, hunyt el – a szuverenitásban hívő Lendvai nyilas börtönben, melyet „semmilyen hangzatos szociális ígéret vagy radikális minden bizonnyal erőszakos módon. Személye egy olyan demagógia be nem temethet”. időszakra emlékeztetheti az olvasót, amikor egy keresztény Hogy így is akadtak polgári egyének, akik Szálasira adták értelmiségi – és egy valóban polgári lap munkatársa – még volna a voksukat, arra ekképpen reagált Lendvai: „Nem tudta, hogyan is álljon a radikális jobboldalhoz: elutasította, hunyhatunk szemet afölött, hogy a zöldinges bujtogatás ellen helyette a józan, stabil, higgadt, szociálisan érzékeny centközéposztályunk nemhogy immunisnak bizonyult volna, rum híve volt. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

53

META

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

Dübörgő évtized előtt?

BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY

A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

A 2020-as évek nem a visszaesés, hanem egy új aranykor nyitánya lesz a világgazdaságban, a dinamizmust a felhőtechnológia, az új típusú alapanyagok, a mesterséges intelligenciára épülő mikroprocesszorok és a gépgyártás összekapcsolása alapozza meg – állítja egy nonkonform fizikus.

54

legfontosabb értéke, hogy felgyorsítja a folyamatokat, márpedig „a legértékesebb árucikk az idő”.

Mills elmélete így még túlontúl egyszerű lenne, s ő maga is hozzáteszi, hogy „az elektromosságnál több kellett ahhoz, hogy az 1920-as évek dübörögjenek”. Szükség volt az alapanyagok, a gépgyártás és a kommunikáció terén elért eredményekre is, például az elektromos motor, a személyautó, a telefon és a rádió együttes gazdasági hatására.

Szerzőnk amellett érvel, hogy a 2020-as években hasonló együttállás alakulhat ki, mivel az innovatív építőanyagok (például a grafén), a mesterséges intelligenciával felturbózott mikroprocesszorok és az olyan gépi megoldások, mint a 3D nyomtató, mind a kiskereskedelmi életképesség küszöbén állnak. Ezek az eszközök a felhővel elért gyorsulás segítségével „beindítják a következő gazdasági fellendülést és a dübörgő 2020-as éveket”. Mills meggyőződése, hogy a felhőforradalom eredményeként „a közeljövő társadalmának 25 százaléka élhet majd úgy, ahogyan ma csupán 5 százalék”.

Mills szerint a felhőforradalom véget vet a big tech (az óriás technológiai monopóliumok) ma ismert uralmának, és szükségszerűen új neveket és vállalatokat juttat az ipar csúcsára. A változás drámai lesz, ahogyan a múltban is az volt. Az 1950-es nyugati életszínvonalat meghatározó termékek és szolgáltatások többsége 1900-ban még nem is létezett. 2030 s főképp 2040 olyan különböző lesz 2020-tól az emberek számára, mintha egy másik országban élnének. „A történelem legizgalmasabb és legígéretesebb időszakának kezdetén vagyunk.”

Mark Mills: The Cloud Revolution. How the Convergence of New Technologies Will Unleash the Next Economic Boom and a Roaring 2020s. The Manhattan Institute, 2021

FOTÓ: BRAIN BAR

Mark Mills fizikus, Reagan elnök egykori tudományos tanácsadója és a North­western University műszaki karának professzora. A vájt fülű nyilvánosság 2005-ben ismerte meg a nevét, amikor beleszállt az úgynevezett olajcsúcs(peak oil) elméletbe, miszerint a Föld szénhidrogén-tartalékai rövid időn belül kimerülnek, ezért sürgős és totális átállás szükséges a megújuló energiaforrásokra. Mills azt állította, hogy a tudomány és a technológia által hamarosan új megoldások állnak majd rendelkezésre, amik megsokszorozzák az emberi felhasználásra elérhető olajkincset. Hat évvel később a repesztéses kitermelés (fracking) forradalmasította az olajipart. Új könyvében szerzőnk ismét a világgazdasági pesszimizmus egyik kedvelt toposzát veszi célkeresztbe.

Szerinte egyáltalán nem szükség­szerű, hogy a 2020-as éveknek a lassuló növekedésről kell szólniuk – éppen ellenkezőleg, aranykor előtt állunk. Jövendölésének alapja a „felhőforradalom”.

A felhőalapú technológia (cloud computing) szerinte ugyanakkora ugrás az internet megjelenéséhez képest, amekkora az internet volt a telefonáláshoz viszonyítva. A fordulópontot a 2020-as év jelentette, amikor az otthoni vagy irodai eszközök helyett a felhőben tárolt adatok aránya átlépte az 50 százalékot. Az óriási adatmennyiséget (big data) menedzselni képes technológia az évtized hátralévő részében léptéket válthat, mivel a gazdaság főszereplőihez kötődő több millió adatközpontot az 5G segítségével hamarosan „fénysebességű kommunikációval” köthetjük össze. Ezzel Mills értékelése szerint „az első civilizációs méretű infrastruktúra” jön létre, ami korábban elképzelhetetlen növekedést eredményez majd a termelékenységben. „A 21. században a felhő lesz az, ami a 19. században a vasút, majd a 20. században az elektromos hálózat volt.” A felhő

META

FEMINENS

A dél-erdélyi szórvány kovásza ÁDÁM REBEKA NÓRA

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

„Amíg a Bethlen Gábor Kollégium létezik és működik, addig a megye magyarságának is van létjogosultsága” – mondja az intézmény igazgatója. Szőcs Ildikót a szórványlétről, oktatásról és nevelésről is kérdeztük.

Szőcs Ildikó 1991-ben, friss diplomás álláskeresőként került Nagyenyedre, az idén négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumba. Akkor úgy tervezte, egy évet marad, most már több mint harminc éve lakik a Fehér megyei szórványvárosban. Eleinte diáksegítő pedagógusként dolgozott, majd miután kollégái felfigyeltek rá, 1997-ben igazgatóhelyettesi megbízást kapott. „Ez az időszak éppen egybeesett a családalapítással – emlékezik vissza Ildikó. – Miután megszülettek a gyermekeim, visszatértem tanítani. Nagyon merész vállalkozásba kezdtem, aminek végeredményeként 2005 januárjában átvettem a kollégium vezetését. Azóta vagyok az intézmény igazgatója, első nőként.”

Elmondása szerint kihívásokkal teli, nehéz periódusban került a vezetői székbe, hiszen az időszak éppen egybeesett az épületek visszaszolgáltatásával. „Rettentő nagy útkeresés után voltunk: a kilencvenes években a kollégium vis�szaigénylés alatt állt, így a román állam nem volt hajlandó felújítani. Végül hosszas huzavona után megtaláltuk a módját annak, hogyan lehet kivergődni ebből a helyzetből. A visszaszolgáltatás után az önkormányzat, az Erdélyi Református Egyházkerület és az iskola sikeres együttműködésbe kezdett, a tulajdonos átadta az épületeket az önkormányzatnak ingyenes használatra, és megvalósulhatott a teljes felújítás” – meséli.

Tudni kell, hogy a kollégium nem csupán a nagyenyedi és a környéki fiatalokat szolgálja ki, évszázadokon keresztül jöttek diákok mindenhonnan, s ez ma sincs másképp. Ildikó elmondása szerint arra viszont rá kellett segíteni, www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

„Sokan úgy tekintenek a kollégiumra, mint a Fehér megyei magyarság egyik utolsó bástyájára”

hogy a mélyszórványból is el tudják hozni a gyerekeket. „Koncepció volt az is, hogy olyan hozzáadott értéket nyújtsunk, amely különlegessé tesz bennünket, és vonzza a gyerekeket.

Szerettünk volna a környezetünkre is

hatással lenni – emeli ki. – Olyan fiatalokat igyekszünk nevelni, akik később ténylegesen tesznek majd azért, hogy itt megmaradhassunk.” Ezért elindították az iskola háttérintézményét, a Bethlen Gábor Alapítványt, amely pályázatokat, tehetségprogramokat és ösztöndíjakat működtet. „Egy olyan szórványvárosban vagyunk, ahol a magyarok tulajdonképpen uralják a város főterét, annak ellenére hogy már 20 százalékban sem vagyunk jelen a településen. Hiszem: ha a kollégium azt sugározza, hogy erős intézmény vagyunk a város központjában, ahol a bölcsődétől a középiskoláig vagy szakiskoláig magyarul tanulhatnak a fiatalok, akkor megfogan egy olyan gondolat az agyakban, hogy igenis fontos a gyermekvállalás” – magyarázza az intézményvezető.

A megyében csupán három színmagyar település van: Torockó, Magyarlapád és Magyarpéterfalva. „Kétségtelen, hogy amíg a Bethlen Gábor Kollégium létezik és működik, addig a Fehér megyei magyarságnak van létjogosultsága.

Nagy feladata az intézménynek, hogy valódi közösségi térként funkcionáljon, hiszen sokan úgy tekintenek rá, mint a Fehér megyei magyarság egyik utolsó bástyájára.”

Az intézmény ötszáz diákjából több mint száz kollégista. A délutáni oktatásban a napi tanulás mellett olyan tevékenységek is vannak, amelyek erősítik őket az identitásukban a népi gyermekjátékoktól a néptáncon át a cserkészetig. Ildikó vallja: így tudnak hatni a környezetükre, hiszen ha a szülők román iskolába adják a gyermeküket, nagy valószínűséggel a magyar identitás kopik majd ki. „2022 nagyon fontos dátum a kollégium életében és a sajátomban is, ugyanis abban a kegyelemben van részem, hogy az intézmény fennállásának négyszázadik évfordulóján igazgatóként szervezhetem a jubi­ leumi programokat. Reménykedem, hogy a június 11-ére tervezett ünnepség meg is tud majd valósulni.”

55

ÉLET

INTERJÚ

Kezdetektől a zene grandiózussága varázsolt el FARKAS ANITA

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

A klasszikus zenét nem azért kell legalább alapjaiban megismernünk, mert bizonyos körökben ettől tűnünk műveltnek, hanem mert egy Mozart-opera vagy Beethovenszimfónia olyan dolgokat fed fel az emberi lét lényegéről, amelyek a hétköznapi életünkben is iránytűk lehetnek – véli Batta András. A január 22-én megnyílt Magyar Zene Háza igazgatójával beszélgettünk sorsfordító pillanatokról, a zsenik különös természetéről és arról, hogyan lett belőle „öreg fejjel” Queen-rajongó.

ÉLET

INTERJÚ

Az alagsorban berendezett zenetörténeti kiállítás „bizonyos szempontból én vagyok”, mondta egy korábbi beszélgetésben, utalva a közel fél év­százados zenetörténészi tevékenységére.

Emlékszik rá, mikor határozta el, hogy a klas�szikus zene lesz az élete?

Egészen pontosan. Kicsi koromtól különösen érdekelt a zene, ami azért furcsa, mert a szüleimnek azonkívül, hogy rendes polgári családként eljártunk operába, hangversenyekre, nem volt semmilyen kötődésük a zenéhez, és a felmenőim közt sem akadtak professzionális muzsikusok. Az első sorsfordító dolog az volt, amikor, talán a hetedik születésnapomon, kaptam egy kis játék xilofont, és elkezdtem pötyörészni, népdalokat játszottam le rajta, sőt saját kis szerzeményekkel is próbálkoztam. A másik meghatározó esemény, aminek a hatására végleg a zenei pálya mellett döntöttem, tizenöt éves koromban történt. Akkor hallottam az Erkel Színházban Bach h-moll miséjét a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar közös koncertjén, a híres Bach-orgonistaként is számontartott Karl Richter dirigálásában. Az elő­ adás után egész éjjel nem tudtam aludni, másnap bementem a Rózsavölgyi zeneműboltba, megvettem a kottát, és hetekig tanulmányoztam.

Ekkor már csellózott is egy ideje. Hogyhogy nem a hangszer volt a csali?

Ennek több oka is van. Valahogy a kezdetektől soha nem a részletek, hanem a nagy zeneszerzők és műveik, vagyis a zene grandiózussága, csodálatos és felemelő volta varázsolt el. És az igazsághoz hozzátartozik, hogy elég hamar kiderült az is, szorgalmas gyakorlás ide vagy oda, valószínűleg nem én leszek a világ legnagyobb csellistája.

Nem volt nagy törés erre rádöbbenni?

Nem. Utólag inkább azt mondom, hogy szerencse volt. Így megkíméltem magam attól a keserű sors­ tól, amit később sok zenésznél láttam, hogy még a harmincas éveikben is görcsösen próbálkoznak a szólistasággal, és nem akarják belátni, hogy vagy a tehetségük kevés hozzá, vagy alkatilaghabitusban nem valók a színpadra. Nekem viszont, hála Istennek, volt egy nagyon erős személyiségű, sikercentrikus édesanyám, aki, pláne mert egyke vagyok, árgus szemekkel figyelte a pályafutásomat. És amikor azt tapasztalta, hogy otthon állandóan készülök, ennek ellenére sem a vizsgákon, sem már később a konzis növendékhangversenyeken nem tudom a rengeteg gyakorlás alapján elvárható minőséget produkálni, folyton arra biztatott, hogy hagyjam az egészet,

és válasszak másik szakmát. Én meg mindig azt válaszoltam, hogy rendben, de annyira imádom a zenét, hogy valamilyen formában mindenképpen ezzel akarok foglalkozni. A szüleim erre elvittek apám egykori debreceni iskolatársához, a zenetörténész Ujfalussy József­hez. Az ő javaslatára váltottam aztán tizenhat évesen sínt, és bár még leérettségiztem cselló szakon, lélekben már a Zene­akadémia zenetudományi szakára készültem. Talán ennek köszönhető, hogy elsőre be is jutottam, ami elég kivételesnek számított, hiszen ezen az akkoriban két-három évente indított „luxus­ szakon” jellemzően másoddiplomások tanultak.

Később kiderült, hogy a híres Kodály-tanítvány Szabolcsi Bence döntött a felvételemről: annyira tetszett neki a beugró tanulmányom, hogy az ellensúlyozta a finoman szólva is hiányos ismereteimet.

Miről szólt a tanulmány?

Muszorgszkij A halál dalai és táncai című, énekhangra és zongorára írt dalciklusát vizsgáltam benne. Abban az időben eleve nagyon foglalkoztattak a transzcendens dolgok, élet és halál feloldhatatlan problematikája, ezért amikor valaki ajánlotta ezt az addig általam nem ismert és a zsenialitása ellenére ma is csak ritkán játszott művet, örömmel mélyedtem el benne.

Hasonló ritkaságokkal foglalkozni, egész nap kutakodni a szakirodalomban, kották közt – ez volt a vágya, amikor zenetörténésznek állt?

Egyáltalán nem. Zeneileg mindenevő voltam és vagyok, nem az a mélyfúrós szobatudós, könyv- és kottatárakban, archívumokban kitartóan kutató típus, aki mondjuk tíz évig dolgozik egyvalamin, és a végén leteszi a nagy művet az asztalra. Nekem ehhez nincs türelmem, talán túl izgága a személyiségem. Valószínűleg lehettem volna például az első magyar Muszorgszkij-kutató, de nincs hiányérzetem; szeretem a változatosságot, fel­ adatról feladatra gondolkodni, létrehozni valamit, aztán elengedni és belevágni másba.

Ami állandónak látszik a pályáján, az a már-már mániákusan végzett zenei ismeretterjesztés, mindegy, hogy ez a rádión, televízión vagy egyéb csatornákon keresztül valósul meg. Mikor jött rá, hogy ezen a téren viszont nagyon is jól áll önnek a szólistaság?

Valahogy természetesen jött az egész, bár néha még ma is elgondolkozom rajta, mi lehet az oka annak, hogy hangszerrel a kezemben rögtön gátlásossá, izgulóssá váltam a színpadon, de ha bárhol bármilyen közönség előtt beszélnem kellett, 57

ÉLET

INTERJÚ

azzal soha nem akadt problémám. Még akadémistaként egy barátommal kezdtük járni az országot, mentünk iskolákba, és persze a korszak elvárásainak megfelelően „vittük a kultúrát” a munkásságnak is a gyárakba. Egészen abszurd szituációk is kikerekedtek mindebből: Bartókról beszélni az újpesti bőripari szakmunkásképző tizenéveseinek nem volt éppen könnyű dolog. De engem az ilyen kihívások valahogy

még inkább lázba hoztak, huszonhárom éves koromtól az ötvenes éveim elejéig nemigen volt olyan felkérés, amit ne vállaltam volna el. Az emberekkel való kapcsolat, az azonnali visszajelzések mindig is fontosak voltak nekem, és talán nem nagyképűség kimondani: időközben a missziómmá vált, hogy a kevésbé érdeklődőket is meg tudjam győzni arról, legalább adjanak egy esélyt a klasszikus zenének az életükben.

A Magyar Zene Háza főbb helyszínei Állandó kiállítás. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című tárlat a térszint alatti ezer négyzetméteren látható. A természetes fénytől elzárt szinten az európai és a magyar zene történetét mutatják be a zeneművészet születésétől napjaink popzenéjéig.

Kreatív hangtér. Az itt található elmés szerkezetek segítségével a látogatók létrehozhatják a zene elemeit, egyben tárgyiasul magának a létre­ hozásnak a folyamata is. Az áprilisban nyíló „zenei csodák palotájában” egy orgona is helyet kapott.

58

Hangdóm. Egy különleges dómkupola, amely hangokat ad ki magából, és egyben óriási vetítővászon is, mögötte hangszórókkal. A hangzó világ elevenedik meg itt a természet hangjaitól a komponált zenéig. Az első üzenet a Kárpátmedence hangjait és képeit közvetíti, különleges hallási és látási perspektívából.

Zenei játszótér. Az épület szomszédságában, a zenei tematikájú élménykertben egy különleges játszótér is helyet kapott. A kültéri eszközök, többek közt különféle dobok, a burkolatban

elhelyezett zenélő párnák, oszlopharangok vagy lábbal megszólaltatható sípok mechanikus működtetésével a látogatók hangokat, dallamokat, ritmusokat csalhatnak ki. A hangszereket, eszközöket kerekesszékesek is használhatják.

Szabadtéri színpad. A park szintjén van a szabadtéri színpad, amely napközbeni és kora esti koncertek, kisebb zenei programok helyszíneként szolgál, akár kezdő zenekarok számára is. A koncertek a színpaddal szembeni domboldalon vagy a mellette lévő kerthelyiségben üldögélve is élvezhetők.

ÉLET

INTERJÚ

Kontrasztként viszont negyvenegy évig tanított a Zene­ akadémián, és az intézmény rektora is lett. Mire emlékszik vissza a legszívesebben ezekből az időkből?

Rengeteg nagyon jó élményem van, a rendkívüli tehetségek osztálya pedig emberileg is kifejezetten érdekes volt.

A zsenik világa már egy másik univerzum, ezek a gyerekek egészen kicsi koruktól teljesen más bánásmódot igényelnek.

bennük, amilyen a kortársaikban nincsen. Más szempontból meg persze mégiscsak gyerekek. Kelemen Barnabás például borzasztó eleven kiskamasz volt, emlékszem, egyszer ki is küldtem az óráról, mert nem lehetett vele bírni, és arra is, hogy télen mindig a teremben lévő Beethoven-szoborra dobta bejövet a sapkáját, amitől hülyét kaptam. De amikor megszólalt a zene, ő is rögtön befejezte az idétlenkedést, mert az egy másik, zeneiskolai számukra különösen szent világ.

„A rendszerünk remek, a világon alig egy-két országban működik hasonló”

Kik fordultak meg itt a keze alatt?

Csaknem az összes nagy mai zenészünk, mások mellett Baráti Kristóf, Várdai István, Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Balázs János, Banda Ádám, és még hosszasan sorolhatnám. Óriási élmény volt velük lenni, és talán én sem okoztam nekik csalódást. Nagy művekkel ismerkedtünk meg együtt, olyanok voltak az órák, mint egy szeminárium, meséltem nekik, hallgattuk a zenét, ők meg kérdeztek. Egy zseni persze egészen máshogy kérdez, mint egy átlagos földi halandó, ezért magam is sokat tanultam tőlük. Akiket megérint a múzsa, azok tízévesen is kivételesek, olyan bölcsesség és érettség van www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

Nem véletlen, hogy a zsenialitást sok oldalról kutató Czeizel Endrével közös könyve is megjelent A zenei tehetség gyökerei címmel. Meg lehet pontosan fogalmazni, kiből és miért lesz egyedülálló muzsikus?

Nehéz ezt szavakba önteni, mert nincs szigorúan követhető minta. Vannak családok, ahol bőven akad előképe a tehetségnek, máshol a semmiből születik üstökös. Az utóbbi fél évszázad legnagyobb magyar zenei lángelméje, Kocsis Zoltán szülei sem voltak például zenészek, és a felmenői közt is csak egy muzikális emberről tudott, de ő sem volt professzionális muzsikus. Léteznek aztán nagy 59

ÉLET

INTERJÚ

dinasztiák, ahol a gyerekek a zenében nőnek fel, mégsem öröklik a zsenialitást. A magyarázat szerintem az, hogy a nagy tehetség nem csak zenei természetű. Valamiféle megfoghatatlan, transzcendens dolog is kell hozzá, aminek révén a zsenialitás közlés- és kifejezésvággyal, kiváló előadói attitűddel, a szereplésben való jó értelmű feloldódással párosul.

Hogy ez mind egyszerre meglegyen valakiben, nagyon ritka.

Ezért kapnak csak nagyon kevesen szárnyakat a színpadon.

A tehetség természetrajza nyilván nem változik, de a generációk igen. Hogy látja, miben más az új nemzedék?

Rengeteget változott a világ, és ezzel együtt persze a diákok sem maradtak ugyanolyanok. Amikor elkezdtem tanítani, még valóságos reveláció volt egy „nyugati” felvétel. Eleve mindent bakelitlemezeken hallgattunk, még kazettás magnója sem volt a Zeneakadémiának. Amikor egy évet kint tanultam Bécsben, az ottani ösztöndíjamból vettem egyet, azt vittem be az óráimra, és mindenki a csodájára járt. Akkoriban teljesen természetes volt az is, hogy előadás után odagyűltek a gyerekek, tovább beszélgettünk a szünetben, ma viszont kimondom az utolsó mondatot, és egy pillanat alatt kiürül a terem. Mivel a zenéért ma már bizonyos értelemben nem kell megküzdeni, egy pillanat alatt elérhető minden, a csoda jellegéből is veszített egy kicsit. Miközben, és ez meg nagyon jó, óriási kincsek váltak tömegek számára hozzáférhetővé. Egyszerre könnyebb egy mai fiatal zenész dolga, és nehezebb is.

Utóbbi alatt mire gondol?

Rengeteg a lehetőség, de ha valakiben nincs meg az önmenedzselés képessége, nem tudja kikaparni magának a gesztenyét, és mondjuk valamilyen nemzetközi irodához társulva stabil globális kapcsolatrendszert kiépíteni, akkor hamar elveszik. Annak idején, amikor állami felügyelettel és segítséggel a tehetségeink valahogy mégiscsak kijutottak nyugatra, a magyar zenész nagyon jó brand volt. Mostanra viszont teljesen lekopott a vasfüggöny mögötti egzotikusságunk, egy mai fiatal muzsikusnak a globális piacon kell megméretnie magát, ahol óriási a verseny, és nagyok az elvárások: egyszerre kell virtuóznak és jól kinéző rocksztárnak lenni. Ezért van olyan borzasztó kevés Várdai István vagy Baráti Kristóf a világon, mert csak nagyon kevesekben van meg egyszerre a régi mélység és a 21. századi divatosság.

Maradt azért még a magyar zenészeknek, zenei képzésnek némi „brandértéke” a világon? A Zeneakadémia például tele van ázsiai diákokkal.

Ez az oldal abszolút pozitív. A távol-keletiek Magyarországot szinte csak a zenénkről ismerik, a Liszt-akadémia elég jól csengő hívószó arrafelé. De a marketingnek itt is nagy szerepe van. A New York-i Juilliard Schoollal vagy a londoni, a berlini, a bécsi nagy zeneakadémiával kell megküzdeni. Az amerikai és az angol intézmények már húsz éve felépítették a maguk ázsiai filiáléját, ahol sok pénzért nagyon magas rendű képzést kínálnak. A Zeneakadémiának eddig nem volt lehetősége ilyen beruházásokra, pedig hosszú távon nagy szükség volna rá, hiszen a felsőoktatási piac kőkemény biznisz. Még az említet60

BATTA ANDRÁS

1953-ban született Budapesten.

Zenetörténész, PhD, habilitált – 2018-tól nyugalmazott – egyetemi tanár, a Magyar Zene Háza Nonprofit Kft. ügyvezetője. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt gordonka szakra.

1972 és 1977 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán tanult, párhuzamosan gordonkatanári szakot végzett. 2004 és 2013 között a Zeneakadémia rektora volt. Számos komolyzenei rádióés televízió-műsor állandó szakértője. 2014-ben kapcsolódott be a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor zsűrijének munkájába. 2018-ban Miklósa Erikával és Novák Péterrel létrehozta a Partitúra című kulturális televíziós sorozatot, amelyből évente tizenöt adást készül.

teknél jóval kevésbé minőségi intézmények is képesek óriási sikerrel működni a modern üzleti világ alapjain. Profi kommunikációval tudnak például csodaként becsomagolni olyan dolgokat, amelyek a mi Zeneakadémiánkon már év­tizedek óta teljesen természetesek, mint a zeneelméleti képzés vagy az egész oktatás holisztikus szemlélete. És mi a helyzet az alapfokú zeneoktatással itthon?

A zeneiskolai rendszerünk még mindig remek, a világon alig egy-két országban működik hasonló, még mindig csaknem ingyenes állami zeneoktatási hálózat. Európán kívül, de még azon belül is több helyen inkább az jellemző, hogy szinte bárki, aki azt állítja magáról, hogy profi, alapíthat zeneiskolát, ahova a szülők súlyos pénzekért beíratják a gyerekeket, aztán vagy szerencséjük lesz, vagy nem. Nálunk viszont kontrollált módon zajlik a dolog. És mivel Magyarország rengeteg zenészt képez, és értelemszerűen nem mindenkiből lesz szólista, rengeteg kiváló hangszeres tanárunk van.

A közoktatásban már sokkal nagyobb a baj, a zenetanulás nem elég mély és hangsúlyos, a presztízse egyre lejjebb csúszik. És itt lesz óriási szerepe a Magyar Zene Házának.

Azaz?

Az alapműködésünk mellett pont azoknak a diákoknak szeretnénk rendhagyó zenei foglalkozásokat kínálni, akik

ÉLET

INTERJÚ

„Fontos, hogy a Magyar Zene Házába jöjjenek mindenhonnan az osztályok, és részesüljenek abból a fantasztikus, komplex élményből, amely itt várja őket”

valamit. Amit nem azért kell legalább alapjaiban megismerni, mert annyira magas rendű, vagy mert bizonyos körökben ettől tűnsz műveltnek, hanem azért, amiért elolvasod Tolsztoj Háború és békéjét vagy a Petőfi-verseket – a mélységük miatt. Egy Mozart-opera vagy Beethoven-szimfónia szintén olyan dolgokat fed fel az emberi lét lényegéről, amelyek a hétköznapi életünkben, viselkedésünkben, másokhoz való viszonyulásunkban is iránytűk lehetnek.

kizárólag a közoktatásban hallanak a klasszikus zenéről.

Fontos, hogy jöjjenek mindenhonnan, vidékről is az osztályok, és részesüljenek abból a fantasztikus, komplex élményből, amely itt várja őket a zenetörténeti kiállítástól a hangdómon át az élő koncertekig vagy a márciusban nyíló kreatív hangtérig. Hogy milyen fontos a hang, milyen csodálatos világ nyílik ki az előtt, aki zenét hallgat és tanul, és hogy ezt igenis lehet „kúl” módon csinálni, nem feltétlenül az osztályteremben feszengve – ezt muszáj minél több gyereknek átélnie. Ezért is szervezzük hétfőtől péntekig a csoportfoglalkozásokat az alsó tagozatosoktól a középiskolás korosztályokig. Ezek nagyjából kétórás szeánszok lesznek szakértő pedagógusokkal, érdekes feladatokkal, a végén közös zenéléssel, zeneakadémisták, konzisok minikoncertjeivel. És ami nagyon fontos, hogy nemcsak klasszikus zenei, hanem nép-, sőt popzenei órákat is tervezünk.

Utóbbi beleilleszthető a „nagy szent muzsikába”?

Hogyne. A rock- és popzene immár sok évtizedes múltra visszatekintő, óriási kultúra, és egyáltalán nem baj, ha valaki nem hegedülni vagy zongorázni szeretne megtanulni, hanem az elektromos gitár vagy a dob a vágya. Közhely, de a lényeg ebben is az érték és a minőség. És hogy – ez az én régi vesszőparipám – akárki akármilyen stílusba is szerelmesedik bele, azért a klasszikus zenéről is tudjon www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

A klasszikus zenében, ahogyan az előbb említette, mindenevő, azért néha más terepre is kimerészkedik?

Bár a legendás beatnemzedék idejében voltam fiatal, bevallom őszintén, akkoriban abszolút nem érdekelt ez az egész.

Nyilván tudtam róla, hogy van a The Beatles, a konziban a szünetekben meg Illés-számokat zongoráztak a többiek, de engem nem nagyon hozott lázba a dolog. Omega-koncerten voltam egyszer, de csak azért, mert egy távolabbi rokonom azon az egy alkalmon fellépett velük. Arra emlékszem, hogy álltam a backstage-ben, és majdnem megsüketültem, olyan hangos volt a zene, ráadásul mindez ugyanabban a színházban, az Erkelben történt, ahol Bach h-moll miséje az egész életemet megváltoztatta. Most viszont, „öreg fejjel” valahogy mégis elkezdett érdekelni az a korszak, kíváncsi vagyok rá, a pop-rock nagyjai mitől hatottak ennyire. Talán kicsit a Magyar Zene Háza ebben is benne van, hiszen ha az intézmény szellemi értelemben nyitott, akkor én sem zárkózhatok be.

Lett kedvence is? Újabban Queen-rajongó vagyok. Ami nem azt jelenti, hogy reggeltől estig ez szól a fülemben, de azt igen, hogy vannak pillanatok, amikor Freddie hangját akarom hallani. Máskor meg a csodálatos olasz tenorét, Franco Corelliét. A kettő harmonikusan megfér bennem: nem a stílus a lényeg, hanem a hihetetlen kifejezőerővel társuló zenei nagyság.

61

ÉLET

PATCHWORK

Rejtélyes kiterjedés

KÉRI GÁSPÁR Fotográfusberkekben létezik egy szemléletes önmeghatározás, amely az átjárás lehetősége mellett két csoportra osztja az egyik legfiatalabb művészeti ág képviselőit: vannak a vadászok, és vannak a földművelők. A vadászok a látott és megélt világ jelenségeit, a természeti tájakat, az utcán heverő témát keretezik fényképezőgépük keresőjének segítségével, a földművelők pedig maguk teremtenek világokat, vagy hoznak létre szubjektív valóságokat. Előbbieket jellemzően a riport, a dokumentarizmus, a street fotó és az alkalmazott fotográfia területén találjuk, utóbbiak inkább a fotóesszé, a storytelling és a megrendezett fotográfia, valamint a konceptuális és a képzőművészeti fotó környékén alkotnak. A francia műgyűjtő, Madeleine Millot-Durrenberger évtizedek óta gyarapítja fotográfiai gyűjteményét,

Ne mondj le semmiről!

MURAY GÁBOR

A posztmodern utáni átmeneti kor emberét úgy alakítja a világjárvány, mint a Balaton-parti nyárfákat a nyugati szél. Be kell látni, meghajlottunk, kényszerűen módosult a világ- és önképünk az elmúlt két évben. Weöres Sándor kultikus műve, A teljesség felé már csak azért is csodálatos, mert játékosan beszél a lényegről, és fejti le, hántja le jólesően az emberről az individualizmus kényszerbetegségeit, ha úgy tetszik, a fogyasztói társadalom felesleges díszeit. Gryllus Dánielt negyven évvel ezelőtt Weöres műve vitte rá, hogy kiadót alapítson. Mint korábban mesélte rovatunk hasábjain: „1981-ben kezdtem el írni kékesi magányomban A teljesség felé dalait. Többször próbálkoztam az állami lemezkiadó vállalatnál, de nem sikerült keresztülvinni, hogy megjelentessék. 1988-ban, Weöres hetvenötödik születésnapja előtt aztán megelégeltem, kibéreltem saját költségre a stúdiót, felvettem az egészet, és bevittem, hogy adják ki, pénzt sem kérek érte. Így jelenhetett meg Weöres Sándor köszöntésére.” Weöres még életében hallhatta Gryllus dalait, amelyeket évtizedekkel később Gryllus Samu hangszerelt újra az édesapja hatvanadik születésnapjára. A bő tíz évvel ezelőtti meglepetés-előadásból igazi sztárparádé született, most ezt lesz lehetősége újraélni annak, aki a pandémia dacára sem mond le a katarzis iránti ősi vágyáról, és részt vesz Gryllusék koncertjén az újonnan átadott Magyar Zene Házában. A február eleji koncerten közreműködik többek között Balogh Kálmán, Bognár Szilvia, Both Miklós, Palya Bea, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szalóki Ági, Szirtes Edina Mókus és Gryllus Samu.

(Weöres Sándor – Gryllus Dániel – Gryllus Samu: A teljesség felé. Magyar Zene Háza, február 5. 20.00) 62

FOTÓ: KÁRÁSZ KAROLINA (VÁRKAPITÁNYSÁG)

„Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni”

FOTÓ: MAI MANÓ HÁZ / MADELEINE MILLOT-DURRENBERGER

Kísérlet a felejtés ellen

FOTÓ: JELENKOR KIADÓ

GYŐRFFY ÁKOS A költőként és regényíróként egyaránt ismert Lanczkor Gábor legutóbbi, Sarjerdő című kötete több szempontból is rendhagyó.

Ezeket a szempontokat itt nem érdemes mind sorra venni, elég csak egyet említeni, ami talán a leglényegesebb. Azt, hogy milyen formában beszél a halálról. Ez a könyv ugyanis leginkább a halálról szól. És mellette az életről is. A halálról, az elmúlásról való érvényes beszéd csak mélyen az életbe ágyazódva képes működni. Ha nem így tesz, óhatatlanul mesterkéltté, modorossá válik. Lanczkor versbeszéde nem ilyen, egyáltalán nem. Első ránézésre talán túlságosan is tárgyszerűnek tűnhet, hidegnek, érzelemmentesnek. Íme egy példa, a kötet Bernhardt Károly, Balatonhenye című verse: „Másfél hónapja halt meg a szomszédom, elhamvasztották, temetése nem volt. Bejött a tavasz, mióta legutóbb Henyén jártunk. Amint múltkor a részvétnyilvánítás után, most is megkérdeztem az özvegyet, miben lehetek a segítségére. Megkért, álljak arrébb az autójukkal, hogy alatta is le lehessen nyírni a füvet. Ő nem tud vezetni. Beültem a kocsiba, ráadtam a gyújtást, megszólalt a rádió, kikapcsoltam.” Lanczkor a halált, az elhunyt hűlt helyét egyfajta keretként használja. Olyan keretként, amelyben sok minden elfér. Szinte minden.

Az idézett versben az autóban megszólaló rádió nagyon erős utalás arra, aki eltávozott.

Mert azt még ő hagyta úgy. Miközben az autó alatt nő a fű, az élet konokul, részrehajlás nélkül hömpölyög tovább. A Sarjerdő versei temetőket járnak be Farkasréttől a Himalájáig, a Vajdaságtól a Felvidékig. Sírkövek – és gyakran jeltelen sírok – ennek a kötetnek a médiumai. Minden halál mögött egy beláthatatlan élet rejtőzik. Lanczkor érzékeli ezt a beláthatatlanságot, minden egyes élet rejtélyes kiterjedését. Ez a könyv – amely sírok környékén született – minden sorával erről a rejtélyről beszél.

(Lanczkor Gábor: Sarjerdő. Jelenkor Kiadó, 2021)

ÉLET

PATCHWORK

A fogasra akasztott ballonkabát

melyben elsősorban – de nem kizárólag – a fotográfiát a fikció, a megrendezettség és a narrativitás felől megközelítő művek találhatók. Az eleinte inkább intuitív módon gyarapodó gyűjtemény idővel professzionális irányt vett, jelenleg több mint száz alkotó közel ezerháromszáz felvétele lelhető fel benne; köztük találjuk az egyetemes fotótörténet meghatározó alkotóinak munkáit Henri Cartier-Bressontól Joel-Peter Witkinig, a képzőművész Sophie Calle-tól a fotószekvenciákat alkotó Duane Michalsig.

A gyűjteményben magyar fotográfusok munkái is megtalálhatók Kerekes Gábortól Hajdú Józsefen át Barta Zsolt Péterig.

A napjainkban is folyamatosan gyarapodó kollekció egyik jellemvonása, hogy az enciklopédikusság szándékával igyekszik fellépni. Ahogy maga Millot-Durrenberger fogalmaz: „A gyűjtemény egyfajta kísérlet a dolgok világban való szétszóródása, elfelejtése ellen.” A Mai Manó Házban látható kiállítás annyiban még rendhagyónak is tekinthető, hogy a műgyűjtés kulisszatitkaiba, intellektuális folyamataiba is betekintést nyerünk, s ezen a nagyvonalú gesztuson ne is csodálkozzunk, amikor a kiállítás kurátora maga a műgyűjtő.

(A műgyűjtés szenvedélye. Megtekinthető március 20-áig a Mai Manó Házban)

www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

FOTÓ: ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET / GÁL CSABA

KÉRI GÁSPÁR Ha valaki úgy gondolja, hogy a sztereotípiákon és az általános közmegegyezésen túl nehéz manapság bármiféle újat mondani Latinovits Zoltánról, akkor a lehengerlő erejű cáfolat a Bajor Gizi Színészmúzeumban mindenki számára megtalálható. A színészlegenda születésének kilencvenedik évfordulóján, tavaly nyílt emlékkiállítás számtalan ponton tud újat és értékeset adni, sőt forrásértékű információval szolgálni a látogatóknak, s ezekből feltűnően személyes és plasztikus Latinovits-kép bontakozik ki. A tárlat rendhagyó: megrázó módon az életből kilépő színész halálának körülményeivel indít.

Belenézhetünk az asztali naptár utolsó feljegyzéseibe, és elolvashatjuk az ifjú kollégának, Cserhalmi Györgynek írt elhíresült levél eredetijét is. Átlendülve

a még ma is nehezen feldolgozható tragikus napon, egy hanyagul fogasra akasztott ballonkabát idézi meg viselője alakját, s ezzel visszakanyarodunk az életbe. A gyermekkor relikviái után szabályosan megdöbbent, hogy Latinovits micsoda rajztudással rendelkezett, amit néhány grafitrajz, valamint a műegyetemi építészettörténet előadások jegyzetei bizonyítanak. A kiállítás külön fejezetet szentel a Ruttkai Évával való kapcsolatnak, majd átfogó képet kapunk a színházi és a filmes tevékenységről. A fotók, a tárgyi emlékek és az eredeti színházi plakátok megtekintése mellett a kortársak – színészek, rendezők, barátok – személyes visszaemlékezéseit és a lapokban megjelent kritikák részleteit olvashatjuk. Az emlékezés részeként a Gajdó Tamás kurátori munkája nyomán megvalósult kiállítás nem kívánja bagatellizálni az életmű árnyoldalait, a folyamatos küzdelmeket és konfliktusokat, azt a folytonos neurózist, amely Latinovits Zoltán életét jellemezte egy a legkevésbé sem az ő lényére szabott világban. S mindezek ellenére máig megkerülhetetlen alakja színház- és filmművészetünknek. („Embernek röpülni boldogság” – Latinovits Zoltán-emlékkiállítás.

Bajor Gizi Színészmúzeum) 63

ÉLET

SZÍNHÁZ

Az a bátor, aki ész nélkül rohan a vesztébe?

Néhány évvel ezelőtt kisebb szenzációként robbant be a magyar irodalmi életbe Bódi Attila Lázadni veletek akartam című könyve. A partiumi magyar kulturális élet egykori szervezőjeként is ismert szerző 1989 őszén, a Ceaușescu-éra végnapjaiban játszódó regénye önmagában is elég hatásos olvasmány, nem csoda, hogy a színpadi adaptáció sem váratott sokáig magára. És aki ismeri a marosvásárhelyi Yorick Stúdiót vezető Sebestyén Aba rendezéseit, sok más mellett például a Radnóti Színházban futó 10 című, megrendítő előadást, valószínűleg nem lepődött meg rajta, hogy az eredmény az alapjául szolgáló mű ismerete nélkül is különleges, komplex élmény lett.

Most a Magyarság Háza szervezésének köszönhetően a budapesti nézők is megtudhatták, hogy mennyire. Pedig az Aranytíz Kultúrház színpadán – jelzés, hogy a nézőtér zsúfolásig megtelt! – nincs sem színészfelvonulás, sem grandiózus díszletek, a feketeségből csak a minipódiumon ülő zenész olykor kiszínesedő figurája emelkedik ki, itt-ott néhány kivetítő, az előtérben mindössze két mikrofon. Ide érkezik meg a két mesélő, Váradi Zoltán (László Csaba) és Túri Áron (Sebestyén Aba), akik a harmincéves osztálytalálkozójukra készülve külön-külön, mégis egymásra rímelve idézik fel a múltat. Mint egy görög sorstragédiában, bomlik ki szép lassan az a régi történet, amelynek rettenetes következményeként nemcsak egy ember, de ahogy később kiderül, egy egész közösség is feláldozódik. A természetes kamaszkori lázadásért, ami ez esetben az éj leple alatt kiragasztott rendszerellenes plakátok gyártását és az egyre dühödtebben skandált Nincs pénz fagyira! szlogen városszerte való elterjesztését jelenti, egy normális világban persze nem járna szó szerint halálos büntetés, de hát a mindenkori diktatúrákban tudvalevőleg máshogy íródnak a szabályok.

64

A Lázadni veletek akartam – sem a regény, sem az előadás – azonban nem lenne olyan nagyon jó, ha a világot egyszerűen felosztaná bűnösökre és áldozatokra, helyből befolyásolva ezzel az olvasói-nézői azonosulást. Ahogy a sztori lassan, fokról fokra épül, úgy lesz egyre több bennünk is a kérdés: tényleg az a bátor, aki ész nélkül rohan a vesztébe? Minek van több értelme, hősként meghalni, vagy langyos középszer ide vagy oda, mégiscsak végigcsinálni szépen, ami számunkra adatott? Biztos, hogy mindig a rendszer a felelős az elrontott életünkért? Az emlékeink csalnak meg minket, vagy mi csaljuk meg az emlékeinket? Változik-e egyáltalán a világ, vagy csak mi öregszünk bele az ellenállásba? És ahogyan a két színész egyre lendületesebb monológjait hallgatjuk – László Csaba mesterien jelenít meg közben néhány jellemző karaktert, például a meghunyászkodó magyar iskolaigazgató Ottó bácsit vagy a nyájas-kegyetlen román tanfelügyelőt –, úgy zavarodunk lassan össze a saját életünk hasonló kérdéseivel kapcsolatban is. Az időnként megszólaló zene, Szász Csaba gitárjátéka a produkció harmadik meghatározó eleme, a kivetítőkön megmerevedő arcok és a fekete-fehér animációs betétek segítségével csaknem mitikussá növekvő előadás pedig napokkal később sem hagy nyugodni. És nem csupán a kétórás, egyben letolt folyamatos érzelmi hullámvasutazás miatt. Hanem mert ezzel a fajta okos bátorsággal, mégis természetes lazasággal, ahogyan itt ki tudnak és mernek mondani bizonyos dolgokat, az anyaországi teátrumokban sajnos csak nagyon ritkán találkozni.

(Bódi Attila: Lázadni veletek akartam – a Yorick Stúdió elő­ adása. Aranytíz Kultúrház)

FOTÓ: KELEMEN KINGA

FARKAS ANITA

ÉLET

TÁRCA

Hegyibeszéd

Egy nap | HEGYI ZOLTÁN |

Prieger Zsolt írását olvasom a Mandinerben Bakonybélről. És már ott is vagyok. Ismerős terepen járok.

A bivalyistállótól a Szent-kútig. Már éppen indulnék kifelé a monostorból, amikor betoppan Anzelm testvér.

A viszontlátás öröme csillog a szemünkben. Mondom a Jézus-imát. Irtózatos teher szakad le rólam, csattan a kövön. Csotki a csuklómon, harminchárom csomóból áll, Krisztus földi éveinek száma. Csokoládét veszek a shopban, már a küszöbön tömöm magamba, mint a gyerekek. Elszabadul az endorfin. A boldogság nem bonyolult. Megvirrad.

Leteszem az újságot, kimegyek a házból. A veteményesben asztal, pad. Bogarászás közben néha jó ott megpihenni. Ha ültömben felnyomom magam, és lassan megpördülök a tengelyem körül, akkor az óramutató járásának megfelelően a következőket látom.

Csobánc, Bács-hegy, Kő-hegy, Kopasz-hegy, Tóti-hegy, Gulács, Szent György-hegy. Nem rossz. Egy ültő helyből pláne. De azért nem alélok el tőlük. Az ájuldozást meghagyom az újaknak. Van belőlük elég. Tele lett a táj. Most meg egyébként sem ülök le, semmi értelme. Mindent vastagon belepett a hó. Barázdált ábrák.

Szántóföld, szőlősor, utak, erdősávok. Már megint kivágtak egy csomó fát. Daruval rakják teherautóra éppen. Megtöltöm a madáretetőket. Nem kapkodok.

Karanténban vagyok. Amúgy is, gyakran, most meg még úgy. Vissza a teraszra. A Csobánc annyira közel van, szinte beesik az üvegen át. Néha meg eltűnik a ködben, volt, nincs. Olyankor sajnálom, hogy nem festettem rá az ablakra. A hegy körvonalait, a kápolnát, a présházakat. Aztán letörölném persze. De gyakran fel kellene festeni, évszakokban és napszakokban, mert mindig más arcát mutatja. Már amennyiben egy hegynek, amelyet zordabb vidékeken nem is neveznének hegynek, egyáltalán van arca ugye. De esténként (és ez tagadhatatlan) a fényeknek és a belőlük összeálló körvonalaknak köszönhetően hol úgy néz ki, mint egy párduc, hol meg, mint egy bika. De messze még a bosszantóan korai téli alkonyat, amikor majd a lemenő nap vörösre és türkizre mázolja az eget és a giccs­határt a Szent György-hegy felett, de előtte még odaken egyet a verandának, a bútorok éleinek és a szobák sarkainak.

Reggel van, és délelőtt, írok. Ez a munkám. www.mandiner.hu | 2022. 02. 03–09.

Néha elbambulok. Meditációk madarakra, több tétel.

Ez a cinke például úgy feltankol az egyik etetőből, hogy komolyan aggódni kezdek, fel tud-e majd egyáltalán repülni. Erről eszembe jut, hogy fel kell törni a jeget az itatókból. Nem nagy macera, de kötelesség. Régebben kemény teleken hosszadalmasabb elfoglaltság volt a halmazállapot helyreállítása, mert voltak kecskék és egy ideig még lovak is. Most már a szomszédban sincsenek kecskék. Kacsák még akadnak, félig-meddig vadak is, azokat hosszasan el tudom nézegetni, mint Holden Caulfield vagy akár mint kamaszkori magam, aki persze szintén Holden Caulfield volt kicsit, mint minden kamasz. Figyelem a kacsákat, ez az én Central Parkom, a szomszédos baromfiudvar. Gyöngytyúkok is laknak benne, kiképzett biztonsági őrök, mégis bejut néha a róka.

Délután a könyvek között matatok, a költözködés után kaptak egy barakkot, ahogy ez kinéz, még hónapokig elleszek velük, mire nagyjából helyreáll a rend. Illetve feláll az új. Az egyik dobozban, Márai és Musil között találok egy Méliusz József-kötetet.

68 forintért vettem 1988-ban. Hogy miért, nem tudom, azóta sem olvastam. A Horace Cockery-Múzeum és a Horace Cockery darabokra tört elégiája. Méliusz erdélyi volt, Horace Cockery valószínűleg sohasem létezett.

Találomra felcsapom a könyvet, és ezt látom. „Szegény pária vagyok, néger… Nem írta-e H. C. is: finn vagyok, zsidó vagyok… S nem mondhatta volna a sajátjainak, meg némely finn-nek, zsidónak ő is, amit Rimbaud a rabszolgáknak? Ti térdethajtók, ti zavarodott elméjűek, ördögök, hamis négerek vagytok ti. A néger én vagyok, és ez egy néger könyv… A történelem: háborúk, forradalmak, ellenforradalmak. Hatalmak jöttek, hatalmak mentek. A hamis négerek megmaradtak. A másik történelem: vereségek, bukások, megsemmisülések énekei, kiáltásai, üvöltései. Az igazi négereké. Rimbaud, Baudelaire, Lautréamont négerek. A dadaisták, Tzara néger… A konstruktivisták, Kassák, Déry Tibor néger.

A beatköltők, Ginsberg néger.” És így tovább. A szöveg belesodor az estébe. Ez nem Sütő András Erdélye.

Ez Walt Whitmané inkább és Patti Smith-é. A rock and roll nigger. Jimi Hendrix Kolozsváron. Vissza a házba.

A fekete párduccá változott Csobánc rám kacsint.

65

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

Világnak virága HEGEDŰS ZOLTÁN

Történt, hogy az oszmán-török birodalom terjeszkedésével a tulipán is eljutott Európába a 16. század második felében.

A virág hamar nagy népszerűségre tett szert. A nők például gyakran ékszer helyett hordták a tulipán virágát. A növény a gazdagság szimbóluma lett.

Hollandia élen járt a tulipán termesztésében, amely olyan vágyott árucikké lett, hogy elkezdtek kereskedni a jövőben megtermő tulipánnal, illetve annak hagymáival. Miután a tulipánhagymák mindig csak a nyár folyamán kerülhettek az új tulajdonos kezébe, az értékesítés egy „jövőbeni teljesítésre” kötött szerződés volt. A piacon először csak a termelők kereskedtek, de idővel megjelentek a spekulánsok is.

A jövőbeni virághagymák ára meredeken emelkedni kezdett.

A tömegpszichózis odáig fajult, hogy 1634 és 1637 között a tulipánhagyma ára megötvenszereződött. A tulipán­mánia csúcspontján a legnépszerűbb virághagymából három egy teljes ház árával volt egyenlő Amszterdamban. Majd hogy, hogy nem, néhányan rájöttek, hogy itt valami nem stimmel.

Futótűzként terjedt el a hír, hogy az árak esni fognak. 1637 februárjában a tulipánhagyma piaca összeomlott. A feljegyzések szerint egy fej tulipánhagyma ára a vöröshagymáéval lett egyenértékű. A hatóságok is léptek – talán kicsit későn –, és elrendelték a tulipánkereskedelem rendszabályozását.

Hosszú idő óta megy a vita, hogy az államnak mikor és mennyire kell vagy lehet beleavatkoznia a piac működésébe. A klasszikus liberális közgazdasági iskola szerint a lehető legkisebb módon, mert működik a láthatatlan kéz, amely a piaci árakat szabályozza. Ez a folyamat alakítja ki a „természetes árat”, és biztosítja a piacon lévő termékek magas minőség melletti alacsony árát. Persze ez csak teljesen szabad és egyenlő verseny esetén igaz.

Recseg-ropog a régi (gazdasági) világrend. Csiphiány, a szállítási költségek emelkedése, elszálló energiaárak 66

– mind-mind posztcovid gazdaságiválság-tünet, amelynek következménye a magas infláció. Vannak közgazdászok, akik hozzáteszik: a bajt tetézi, hogy egy sor ágazatban gyakorlatilag monopóliumok alakultak ki. Ezek a multik pedig elérkezettnek látják az időt, hogy nagyobb hasznot hajtsanak maguknak. A helyzet tehát beavatkozást kíván, mielőtt a spekuláció és a tömegpszichózis miatt nehezen kezelhető helyzet alakulna ki. Rendkívüli időkben rendkívüli döntésekre van szükség.

A magyar kormány több körben is beavatkozott.

Először a benzin és a gázolaj literenkénti árát maximálta, majd kamat­stopot vezetett be, legutóbb pedig árstopot rendelt el hét alapvető élelmiszerre. A liberális gazdasági szakemberek nagy része természetesen nem ért egyet az intézkedésekkel, és van néhány, magát konzervatívnak valló közgazdász is, aki opponálta, mondván, a lépés súlyosan piac- és versenyellenes.

De vajon a verseny a megoldás mindenre? A piac minden­ ható? Dogmaként kell-e kezelni a konzervatív gazdaság­ politikában a versenyt? Mert ha igen, akkor – fogalmilag – az már nem konzervatív. A konzervatív politika közép­pontjában az ember van, a célja pedig a közjó. Nincsenek dogmák, nincsenek alapreceptek. Azt kell tenni, ami jó az embereknek, és úgy, ahogy a helyzet kívánja. Miként a zseniális orosz filmrendező, Andrej Tarkovszkij kifejti Sztalker című filmjében: „Mikor az ember megszületik, gyenge és rugalmas, mikor haldoklik, erős és kemény. Mikor a fa nő, zsenge és rugalmas, mikor száraz és merev, haldoklik. A keménység és az erő a halál kísérői, a rugalmasság és a gyengeség a lét frissességét fejezik ki. Ezért nem győzhet az, ami megszilárdult.”

A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Furán hangzik, de egy virág okozta a világtörténelem első modern pénzügyi válságát.

A krach a tulipánhoz kötődik, és a 17. századi Hollandiában zajlott le. A holland tulipánmániát azóta is a spekulációs őrület tankönyvi példájaként emlegetik.

RENDELJE MEG MOST a Lakáskultúra magazint, és NYERJEN egy 100 000 Ft értékű ajándékkártyát!

EGYÉVES ELŐFIZETÉS

MOST

8340 Ft

www.lapcentrum.hu/lakaskultura elofizetes@mediaworks.hu

+36-46/998-800

A 100 000 Ft értékű JYSK ajándékkártyát azok között az előfizetők között sorsoljuk ki, akik egy évre előfizetnek a Lakáskultúra magazinra 2022. február 2. és április 5. között, és befizetésük 2022. április 11-ig megérkezik a Kiadóhoz.

A sorsolás ideje: 2022. április 15., 11 óra.

A nyertes nevét a Lakáskultúra magazin 2022. május 4-én megjelenő számában tesszük közzé.

Akciónk azokra vonatkozik, akik 2022. február 2. és április 5. között előfizetnek a havonta megjelenő Lakáskultúra magazinra, 12 hónapos időtartamra (12 lapszám).

Felhívjuk a figyelmet, hogy a sorsoláson azon előfizetők vesznek részt, akiknek befizetése 2022. február 2. és április 11. között érkezik meg a Kiadóhoz, és megrendelésüket 2022. április 5-ig eljuttatják a Kiadóhoz. A megrendelést követően a magazin kézbesítését a 2022. február 20-ig beérkezett befizetések esetében márciustól, a 2022. március 20-ig beérkezett befizetések esetében áprilistól, a későbbi befizetések esetében májustól indítjuk. Az előfizetési ár nem tartalmazza az előfizetés időtartama alatt a laphoz csomagolt termékeket, valamint a Lakáskultúra magazin különkiadványait. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes. Jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az ÁSZF és az adatvédelmi tájékoztató a www.lapcentrum.hu oldalon található, a részletes játékszabályzat pedig a www.mediaworks.hu/jatekszabalyzat oldalon olvasható.

Tavaszváró a Mandinernél 30 % kedvezménnyel fizethet elő most a Mandiner hetilapra!

Az előfizetők között egy 2 éjszakás wellnesshétvégét sorsolunk ki a gárdonyi Vital Hotel Nautisbe 2 éjszakára 2 fő részére, valamint 1-1 egyéves és

Az akció időtartama: 2022. február 1. - február 15.

Sorsolás: 2022. február 16.

Kuponkód: tavaszvaro mandiner.hu/elofizetes

-előfizetést.