AZ ÉSZREVÉTLEN ADÓZÁS FELÉ
– A NAV DIGITÁLIS JÖVŐJE
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt években gyökeresen megváltoztatta működését: a korábbi merev hivatalból mára olyan szervezet lett, amely egyre inkább partnerként tekint az adózókra. A digitális fejlesztések, az ügyfélbarát szolgáltatások és a támogató szemlélet együtt teremtették meg azt az új korszakot, amelyben a jogkövetés nem félelemből, hanem együttműködésből fakad.
Dégi Zoltán, a NAV Veszprém Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának vezetője szerint az átalakulás kézzelfogható: az ügyfelek ma már nem ellenfélként, hanem segítő partnerként tekintenek a hivatalra.
Belépve a NAV veszprémi ügyfélszolgálatának váróterébe, rögtön szembetűnik, hogy ez már nem az a rideg hivatal,
amit sokan korábban elképzeltek. Egy mosolygó munkatárs fogadja az érkezőket, ő segít eligazodni, hogy mindenki a megfelelő ügyintézőhöz kerüljön. Az ügyféltérben külföldi állampolgárok is várakoznak – diákok, munkavállalók –, ezért több kolléga is beszél angolul vagy németül, hogy gördülékeny legyen a kommunikáció.
A falakon modern információs anyagok, a sarokban pedig egy internetes munkaállomás kapott helyet, ahol bárki kipróbálhatja a NAV digitális szolgáltatásait, vagy akár segítséget is kérhet egy beadvány elkészítéséhez. A várakozók ingyenes wifit használhatnak, a tévén folyamatosan futnak a hivatal legújabb online megoldásait bemutató kisfilmek – többek között az Ügyfélportál és a NAVMobil alkalmazás ismertetése.
Az egész környezet barátságos, korszerű és emberközeli – pontosan olyan, amilyenné a hivatal az elmúlt években válni szeretett volna.
AZ „ÉSZREVÉTLEN
ADÓZÁS”
FELÉ
A magyar adóhatóság digitális fejlesztései az elmúlt években olyan ütemben gyorsultak, hogy ma már számos adózási folyamat automatikusan, emberi beavatkozás nélkül zajlik. Az online számla-
rendszer, az eSZJA, az eÁFA vagy az Ügyfélportál mind azt a célt szolgálják, hogy a lehető legtöbb teher lekerüljön a vállalkozásokról és a magánszemélyekről.
„A digitális megoldások révén egyre közelebb kerülünk az észrevétlen adózáshoz” – mondta Dégi Zoltán. Az eÁFA-rendszer is képes automatikusan összeállítani a bevallás tervezetét az online pénztárgép és számla adatokból, valamint a vámárudokumentumokból beérkező információk alapján. A cél, hogy az adózás gyorsabb, pontosabb és kevesebb hibalehetőséget rejtő folyamat legyen.
A NAV fejlesztései nemcsak kényelmet, hanem biztonságot is jelentenek. Az Ügyfélportál (ÜPO) a korábbi eBev-felület megújult, modern változata, amely egységesen mutatja meg az adózók minden adatát, a befizetéseket, hiányzó bevallásokat és egyenlegeket. A rendszer személyre szabottan jeleníti meg a legfontosabb információkat, segítve a jogkövetést.
A mobiltelefonos ügyintézés sem a jövő zenéje: a NAV-Mobil applikációval már ma is lekérdezhető az adófolyószámla, ellenőrizhetők a foglalkoztatási adatok, vagy akár befizethető a gépjárműadó. Néhány kattintással intézhető a részletfizetés is, amivel a megbízható adózók akár 12 hónapra, 5 millió forintig pótlékmentes fizetési könnyítést kaphatnak.
SEGÍTŐ SZEMLÉLET, TÁMOGATÓ FELLÉPÉS
A hivatal új arculatának egyik legfontosabb eleme az emberközeliség. A NAV célja, hogy segítse azokat, akik szándékuk szerint jogkövetők, de hibáznak – és csak azok ellen lépjen fel szigorúan, akik tudatosan kerülik az adófizetést.
„A NAV-nak két arca van, van a szolgáltató, segítő, támogató arca, és van a hatósági, a szigorú arca, de ez csak azokkal az adózókkal szemben, akiknek a jogkövetésében nagy hiátusok vannak” –fogalmazott Dégi Zoltán.
Az új típusú, támogató eljárások lényege, hogy a hivatal előbb értesíti az adózót az észlelt hibáról, és lehetőséget ad a javításra. Aki tizenöt napon belül rendezi az eltérést, elkerülheti a bírságot. Csak azoknál indul vizsgálat, ahol szándékosság vagy visszatérő mulasztás tapasztalható.
Az egyik legfontosabb újítás az adategyeztetési eljárás, amely lehetőséget ad
az eltérések önkéntes rendezésére. Az adózó értesítést kap, ha a NAV adatbázisaiban és a bevallásaiban ellentmondás mutatkozik – például az áfa vagy a foglalkoztatotti adatok terén. Az adózónak vagy meghatalmazottjának a felhívólevél átvételét követő 15 napon belül az Ügyfélportál „Adategyeztetés” csempéjére navigálva tájékoztatást kell adnia az eltérés okairól és azok rendezéséről, azaz meg kell válaszolnia a feltett valamennyi kérdést. Az adategyeztetés célja nem a büntetés, hanem a rendszer tisztítása, a valós adatok pontosítása.
A VESZPRÉMI ADÓZÓK
ÉLEN JÁRNAK
Dégi Zoltán szerint a Veszprém vármegyei adózók jogkövetési hajlandósága országos összevetésben is kimagasló.
„Összességében elmondható, hogy a hosszú évek, sőt, évtizedek tudatos munkájának eredményeként Veszprém vármegyében érezhetően nőtt az adótudatosság. Azok a jelenségek, amelyek más vármegyékben még előfordulnak –például a fiktív számlázások, a be nem jelentett foglalkoztatás vagy a költségvetési támogatásokkal való visszaélések –, itt jóval kisebb mértékben tapasztalhatók” – mondta.
A szabálytalanságok zöme az általános forgalmi adó területén jelenik meg, például körbeszámlázásos vagy határon átnyúló fiktív ügyletek formájában.
A NAV ezek felderítéséhez az Online Számla rendszer és más adatbázisok –
például az eKÁER – adatait használja fel, amelyekből jól kirajzolódnak a gyanús mintázatok.
A foglalkoztatás területén is hatékony a kockázatelemzés: az online pénztárgépek adatai, a bejelentett dolgozók száma és a forgalom összesítése alapján gyorsan kiszűrhetők azok a vállalkozások, amelyek nem megfelelően jelentik be munkavállalóikat.
ELLENŐRZÉS CÉLZOTTAN
– VALÓS PÉLDÁK
A NAV szakemberei a digitális adatok mellett a terepen is aktívak. A célzott ellenőrzések során nemcsak a nagy cégek, hanem a kisebb vállalkozások is a figyelem középpontjába kerülhetnek, különösen azok, amelyek a közösségi médiában vagy online platformokon hirdetik szolgáltatásaikat.
Egy korábbi tematikus ellenőrzés során például egy géllakkozással foglalkozó vállalkozó bukott le: bár volt adószáma, az applikáció „hibájára” hivatkozva nem adott számlát – egészen addig, amíg a revizorok meg nem kérték, hogy mutassa meg a programot. Kiderült, hogy a hiba csak kifogás volt, a számla, amit adott, az év első számlája volt. Mivel a digitális pénztárgépek használatának van egy olyan előnye, hogy több évre visszamenőleg is megőrzik a kiállított nyugtákat, az ellenőrzött személynek azzal a kifogással sem volt szerencséje, hogy „biztos törlődtek az előzmények”.
A pandémia idején a NAV a házi tortasütőket is vizsgálta, akik közösségi oldalakon hirdették termékeiket. Többen közülük sem adószámmal, sem bizony-
lattal nem rendelkeztek, ezzel pedig tisztességtelen versenyhelyzetet teremtettek a legálisan működő cukrászokkal szemben.
Hasonlóan meglepő esetekre derült fény a masszőrök ellenőrzésekor is: volt, aki kézi nyugtát adott online pénztárgép nyugta helyett, más előre kitöltött, roszszul dátumozott, rossz összegű számlát adott (mert ő már reggel előre kitölti az összeset), és akadt olyan, akinek volt adószáma és nyugtát is adott, azonban a felesége is a szalonban dolgozott, de őt nem jelentette be.
A NAV figyelmét az online piacterek sem kerülik el. Több alkalommal buktattak le olyan eladókat, akik hamis márkatermékeket vagy engedély nélküli dohányterméket árultak, jellemzően
parkolókban és közösségi csatornákon keresztül. Ezekben az ügyekben a pénzügyi nyomozók a NAV Bevetési Igazgatóságának segítségével azonnal lefoglalják a hamisított árut, és eljárás alá vonják az eladókat.
„Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ízesített vagy épp nikotinmentes termékeket is csak nemzeti dohányboltokban lehet vásárolni. Ezek az intézkedések nem ellenük irányulnak, hanem azok ellen, akik tudatosan kerülik ki a szabályokat” – mondta Dégi Zoltán.
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SZOLGÁLATBAN
A NAV munkáját ma már a mesterséges intelligencia is segíti. A rendszer adatminták alapján előre jelzi, hol a legvalószínűbb a szabálytalanság, és ezzel célzottabbá teszi az ellenőrzéseket.
„A mesterséges intelligencia használata kikerülhetetlen. A rendszer tanul: ha téved, korrigáljuk, ha jól jelez, erősítjük. Így egyre pontosabban tudja meghatározni, hová érdemes kimenni ellenőrizni” – mondta Dégi Zoltán.
A technológia azonban nem váltja ki az emberi döntést: a szakemberek továbbra is mérlegelnek, a kockázatelemzés csupán irányt mutat.
EGY ÚJ KORSZAK AZ ADÓZÁSBAN
A digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a szolgáltató szemlélet együtt formálják a NAV jövőjét. A cél, hogy az adózás egyszerre legyen egyszerű, átlátható és igazságos – mindazok számára, akik hajlandók jogkövetően működni.
A 2024. ÉVI TÁRSASÁGIADÓBEVALLÁSOK ÖSSZESÍTÉSE
VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN
2024-re vonatkozóan 9 505 Veszprém vármegyei vállalkozás nyújtott be társaságiadó-bevallást*, a legtöbb a kereskedelem főtevékenységet választóktól érkezett (1. számú ábra).
A vállalkozások 92,3 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott, ezen belül a 0–1 fővel működők a vármegye cégeinek több mint 60 százalékát fedték le. A 250 fő feletti létszámú kategóriába 29 vállalkozás tartozott.
A cégek túlnyomó többsége – 94,9 százaléka – a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közé tartozott.
A cégek 3 592,1 milliárd forint üzemi bevételt mutattak ki, melynek több mint 93 százalékát a nettó árbevétel tette ki. Ez közelítőleg 46–54 százalékban oszlott meg a belpiaci és az exportforgalom között (2. számú ábra).
A nettó árbevétel közel kétharmadát a feldolgozóipari, 12,6 százalékát pedig a kereskedelemmel foglalkozó cégek adták, majd négyszázalékos aránnyal a mezőgazdaság következett.
A vállalkozások 3 410,3 milliárd forint üzemi költséget és ráfordítást, valamint 3 592,1 milliárd forint üzemi bevételt számoltak el, így az üzemi eredmény megközelítette a 182 milliárd forintot (3. számú ábra).
A társaságok költségeik 74 százalékát az anyag jellegű kiadásokra fordították (4. számú ábra). A személyi jellegű ráfordítások az üzemi költségek 15 százalékát képezték, melynek meghatározó része a bérköltség volt. A fennmaradó rész az értékcsökkenés és az egyéb ráfordítások között oszlott meg.
A leginkább anyagigényes ág a tevékenység jellegéből adódóan a feldolgozóipar volt, a vármegyei anyagköltség több mint 87 százalékát az e szektorban gazdálkodók számolták el.
A vállalkozások átlagos állományi létszáma 61 497 fő volt, a bevallásokban feltüntetett dolgozók és a cégek száma alapján egy társaság átlagosan 6,5 fővel működött 2024-ben (5. számú ábra).
A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK
SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA (%)
9 505 DB BEVALLÁS
Vállalkozási kategóriák szerint: Foglalkoztatotti létszáma szerint:
Mikrovállalkozások
Kisvállalkozások 5,9%
Középvállalkozások 1,2% ■ Egyéb vállalkozások 5,1%
Legnagyobb ágak szerint:
■ Kereskedelem 14,0%
■ Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13,6%
■ Építőipar 12,2%
■ Feldolgozóipar 9,0%
Egyéb tevékenységek
1. számú ábra
■
FŐ
A társas vállalkozásoknál több mint 46 százalékkal a feldolgozóipar bizonyult a legnagyobb foglalkoztatónak, melyet a kereskedelem követett, ahová a foglalkoztatottak tizede tartozott.
Veszprém vármegyében a társaságiadó-bevallások adatai szerint az éves átlagbér megközelítette a 6,7 millió forintot (6. számú ábra), ez havi 556,3 ezer forint bért jelentett egy dolgozóra vetítve.
BEVÉTELEK ÉS KÖLTSÉGEK,
Feldolgozóipar
Kereskedelem, gépjárműjavítás
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
2. számú ábra
Egyéb 3. számú ábra
*Forrás: A Veszprém vármegyében székhellyel rendelkező, a naptári évvel azonos üzleti évet és magyar számviteli elszámolást választó, kettős könyvvezetésű vállalkozások 2024-es társaságiadó-bevallásainak adatait összesítő gyorsjelentés. Adatok zárása: 2025. 07. 31.
VESZPRÉM VÁRMEGYE GAZDASÁGA SZÁMOKBAN
A 2024–2025. első félévi áfabevallások
összesített adatai alapján
AZ ÉRTÉKESÍTÉS ÖSSZETÉTELE ÉS ALAKULÁSA, 2024–2025. I. FÉLÉV (milliárd Ft)
2024. Q1 2024. Q2 2024. Q3 2024. Q4 2025. Q1 2025. Q2
■ Határon túli értékesítés ■ Belföldi értékesítés ▼ Összes értékesítés
Veszprém vármegyében 2024 végén – 2,5 százalékos országos részaránnyal –mintegy 14,8 ezer áfaalanyt tartott nyilván a NAV. Ezen belül a társas vállalkozások száma megközelítette a 10,5 ezret, melyet 3,7 ezer egyéni vállalkozó és közel 700 áfás magánszemély egészített ki. 2024-ben a beérkezett 704,8 ezer darab –havi, negyedéves és éves – alapbevallás közül áfát érintően 148,5 ezer alapbevallást és 16,7 ezer önrevíziós és helyesbítő bevallást dolgoztak fel, ami együttesen 6,7 ezerrel több az előző évinél.
A 2024-re beadott áfabevallások alapján a vármegyében székhellyel rendelkező adózók összes értékesítése 3 933,1 milliárd forint volt. 2024 végére a belföldi értékesítés emelkedésének köszönhetően összességében növekedtek az értékesítések. 2025 első félévében viszont lecsökkentek az értékesítési adatok a 2024. év eleji szintre, ami szintén a belföldi értékesítéshez köthető. Az összes értékesítés 54 százaléka – a nyilvántartott mintegy 14,8 ezer áfaalany közül – mindössze 32 adózóhoz köthető.
Az értékesítés nemzetgazdasági ágankénti megoszlásában 2023-ról 2024re kismértékben csökkent a feldolgozóipar súlya, a legtöbb értékesítés (58%) ebben az ágban keletkezett. Ezen belül is közel a harmada a közúti és egyéb jár-
mű gyártásánál, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásánál mutatható ki.
AZ ÉRTÉKESÍTÉS ALAKULÁSA
A FŐBB NEMZETGAZDASÁGI
ÁGAKBAN (2024; milliárd Ft)
■ Feldolgozóipar 2 268,4
■ Kereskedelem, gépjárműjavítás 785,0
■ Építőipar 159,4
■ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 134,7
■ Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 115,6
A kereskedelem, gépjárműjavítás szektor értékesítései több mint 20 százalékos részarányt képviseltek. Ebben az ágban 45,4 milliárd forinttal nőttek az értékesítések a bázishoz képest. A kis- és nagykereskedelemben 6,2 százalékos emelkedés történt. Az ágon belül a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása tevékenységi körben az értékesítés 5,8 százalékkal haladta meg a 2023-as adatokat. Az építőiparban 11,5 százalékkal kevesebb, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenységi körben 14,6
százalékkal több értékesítés történt, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban a bázisidőszakkal szinte megegyeztek az értékesítések. Az adózók közel 80 százaléka belföldi értékesítései során jellemzően a 27 százalékos adókulcsot alkalmazta, ami 2,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a kisebb adókulcsoknál (5% és 18%) emelkedés, az adómentes értékesítésben mérséklődés figyelhető meg. 2024-ben a vármegyében a határon túli értékesítést jóval meghaladta a belföldi, ugyanakkor az utóbbinál csökkenés mutatható ki 2023-hoz képest.
A határon túli értékesítésen belül az exportékesítés részaránya emelkedett, míg a közösségen belüli adómentes értékesítés súlya mérséklődött.
A beszerzés összértéke 2024-ben 3 213,6 milliárd forint volt. 2024 második negyedévétől kezdődően egészen év végéig a belföldi beszerzések emelkedésével párhuzamosan a határon túliak csökkentek. 2025 első negyedévében ez a tendencia pont fordítva alakult: a határon túli beszerzés emelkedett, míg a belföldi csökkent az előző negyedévhez képest. Összességében a 2025. első félévi beruházások gyengébben alakultak, mint a bázisidőszakiak. Az összes beszerzés 58 százaléka – a nyilvántartott mintegy 14,8 ezer áfaalany közül – ebben az esetben is mindössze 32 adózóhoz köthető.
A BESZERZÉS ALAKULÁSA
A FŐBB NEMZETGAZDASÁGI
ÁGAKBAN (2024; milliárd Ft)
■ Feldolgozóipar 1 866,4
■ Kereskedelem, gépjárműjavítás 683,4
■ Építőipar 132,8
■ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 118,1
■ Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 107,8
A nemzetgazdasági ágak közül az értékesítéshez hasonlóan szintén a kereskedelem, gépjárműjavítás részaránya erősödött, ahol az adóalap 28,1 milliárd forinttal nőtt a bázishoz képest. Az ágon belül a legnagyobb mértékű – 4,6 százalékos – emelkedés a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása tevékenységi körben keletkezett. A feldolgozóipar 58,3 százalékkal részesedett a beszerzésekből. Szintén az értékesítéshez hasonlóan az ágon belül a beszerzés 32 százaléka a közúti és egyéb jármű gyártásánál, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásánál történt. A harmadik legnagyobb súlyt (4,1%) képviselő szállítás, raktározás ágban 132,8 milliárd forint volt a beszerzés, több mint 8 milliárd forintos növekedés mellett. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tevékenységi kör részaránya nem változott a szektorok között, ugyanakkor ebben az ágban 7,6 milliárd forintos csökkenés mutatható ki. Az építőiparban keletkezett 12 százalékos mérséklődés ellenére az ötödik legtöbb beszerzés történt a tevékenységi körökön belül.
A beszerzésnél is megfigyelhető, hogy a belföldinek nagyobb a súlya a külföldivel szemben. A határon túli beszerzések jelentős része (75,2%-a) közösségen belülről, a fennmaradó közel 25 százaléka pedig harmadik országbeli importból származott. A belföldi beszerzések legnagyobb része továbbra is 27 százalékos adókulcson történt, a 2,1 százalékos csökkenés ellenére a részarányuk emelkedett. Az 5 és 18 százalékos áfatartalmú tételeknél növekedés mérhető.
A külpiaci forgalmat az árfolyamhatások is befolyásolták, 2024-ben a forint az euróval és a dollárral szemben egyaránt gyengült. Az MNB hivatalos adatai alap-
ján az euró árfolyama 7,3 százalékkal, a dolláré 13,5 százalékkal emelkedett 2024. január 2. és december 31. között. Mindkét deviza a negyedik negyedévtől erősödött. Amíg 2024 szeptemberében egy euróért ~395 forintot kellett fizetni, addig év végén volt olyan nap, amikor ~415 forint volt egy euró. A dollár esetében szintén szeptemberben kezdődött a forint gyengülése, ekkor még ~355 forintba, év végén pedig ~398 forintba került egy dollár.
A beruházással kapcsolatban közölt összegek nem hivatalos statisztikai adatok, azok az áfabevallás tájékoztató során alapulnak. A Veszprém vármegyei
székhellyel rendelkező vállalkozások 2024-ben közel 114 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre. A beruházások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása jelentősen megváltozott a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar részaránya 2,9 százalékponttal nőtt, annak ellenére, hogy a tevékenységi körben 17,2 milliárd forintos csökkenés mutatható ki. Az ágon belül a legtöbb beruházás (14,7 Mrd Ft) a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában keletkezett. A nemzetgazdasági ágak rangsorában a második helyen mindkét évben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat állt. Ugyanakkor ebben a tevékenységi körben mintegy 3 milliárd forinttal kevesebb beruházás történt. A kereskedelem, gépjárműjavítás szektor részarányában 1,1 százalékpontos növekedés tapasztalható, annak ellenére, hogy összegében 2,6 milliárd forintos csökkenés következett be. Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó projektek kifutásával az egyéb szolgáltatások tevékenységi körben mintegy harmadára estek vissza a beruházások. 2024ben az előző évhez képest a legtöbb szektorban mérséklődés tapasztalható.
A KSH adatai alapján az egy lakosra jutó beruházás teljesítményértéke (573 ezer Ft) az országos átlag 46 százaléka volt, ezzel a vármegye a térségi rangsor középső harmadában helyezkedett el.
■ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8,5% ■ Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,1%
2024.
2023.
A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA VESZPRÉM
VÁRMEGYÉBEN 2024-BEN
ÉS 2025 I. FÉLÉVÉBEN
A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA
Az áttekintés a 2024. évi foglalkoztatási adatok vizsgálata mellett kitér a 2025. első félévben tapasztalható irányokra. A NAV Veszprém Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának foglalkoztatási adatai a KSH számítási metódusától eltérően a vármegyében illetékességgel rendelkező munkáltatók, kifizetők és egyéni vállalkozóknál alkalmazásban állók feldolgozott járulékbevallásadataiból származnak. Tartalmazzák a Veszprém vármegyei székhelyű vállalkozások által az ország más vármegyei telephelyein foglalkoztatott munkavállalók adatait, de nem tartalmazzák a vármegyében működő és azon kívüli székhellyel rendelkező munkáltatók helyi dolgozóinak adatait, valamint a külföldön munkát vállaló magyar, illetve a más illetőségű munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött bel- és külföldi állampolgárok létszámát sem.
2024-ben a Veszprém vármegyei székhellyel rendelkező munkáltatók átlagosan 106,1 ezer főt, 2025 első félévében 105,2 ezer főt foglalkoztattak. Az egyéni vállalkozók száma 500 fővel bővült (24,9 ezer fő), velük együtt 130 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma 2025 első felében. A változás nagyobbrészt a versenyszférához köthető, mely súlya meghatározó, 100-ból 85 főt foglalkoztattak. A költségvetési szférában a foglalkoztatottak száma átlagosan 19,4 ezer fő volt 2024-ben, mely mintegy 110 fővel emelkedett 2025 első félévére.
Az üzleti szférán belül az alkalmazottak összetétele némileg átrendeződött. A jogi személyiségű nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak számában 32 fős, az egyéni vállalkozóknál alkalmazásban állók létszámában közel 500 fős
növekedés tapasztalható, míg a jogi személyiségű vállalkozásoknál 1,6 ezer fős szűkülés keletkezett.
EGYÉB
ELSZÁMOLÁSI FORMÁK:
■ az új katások 2024. évi átlagos száma 5 368 fő volt. A növekvő tendencia tetten érhető, hiszen 2025 első félévében már 5 468 fő tartozott a katát választók közé;
■ az átalányadózók száma 2024-ben átlagosan 13 119 fő volt, ami 2025 első hat hónapjában 7 százalékkal, 14 042 főre emelkedett;
■ a kiva alá bejelentkezők által foglalkoztatottak száma 11 133 fő volt 2024-ben, mely kismértékű növekedést követően 2025 első félévére 11 148 főre módosult.
A teljes és részmunkaidős alkalmazás aránya a két vizsgált időszakban kissé változott. 2025-ben a 88,2 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott súlya átlagosan 84,3 százalék – ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál –, míg részmunkaidőben a munkavállalók 15,7 százaléka dolgozott, számuk 251 fővel bővült 2024-hez képest. 2025-ben a legnagyobb 62 társaság átlagosan 30,2 ezer munkavállalót, az üzleti szféra alkalmazotti létszámának 27,3 százalékát foglalkoztatta. A 10 legnagyobb foglalkoztató közül háromnál emelkedett a létszám 2024-hez képest, ennek ellenére ez a kör 1 589 fővel kevesebbet szerepeltetett bevallásaiban. A vármegye legnagyobb munkaerő-közvetítő cégénél 828 fős mérséklődés történt.
Futamidő: 1, 2 vagy 3 év Igényelhető hitelösszeg: min. 1 000 000 Ft, max. 250 000 000 Ft Kamatozás: fix évi 3%.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. Az érvényes kondíciókat, díjakat a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. A hitelkonstrukció részletes feltételeiről a MagNet Bank Zrt. bankfiókjaiban, továbbá honlapunkon keresztül (www.magnetbank.hu) elérhető vonatkozó dokumentumokból – így az Általános Üzleti Feltételekből, a Vállalati Hitelezési Üzletszabályzatból, valamint „Vállalkozások részére nyújtott, hitelek, kölcsönök és egyéb banki kötelezettségvállalások kamatairól, alkalmazott díjairól, jutalékairól, költségeiről és egyéb feltételeiről” szóló Hirdetményből – tájékozódhat. A MagNet Bank Zrt. a honlapján megjelenített kondíciók, feltételek módosításának jogát, valamint a hitelbírálat jogát fenntartja.
„A VÁLLALKOZÓK NINCSENEK
EGYEDÜL”
– VAN VOSZ-VÁLASZ
VESZPRÉMBEN IS!
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Veszprém vármegyei társelnöke, Czuppon Gergő beszélt lapunknak a szervezet céljairól, munkájáról és egyre bővülő szolgáltatásairól.
A VOSZ stratégiai tevékenysége országos gazdasági és szakpolitikai témákban már régóta hatékonyan képviseli a vállalkozókat, most a megyei szervezetek tevékenységének dinamizálásával régiós szinten is erősíti tevékenységét. A helyi szintű, már meglévő szolgáltatások megismertetése mellett a vállalkozók igényeinek megfelelő újak bevezetését is tervezik, ezért a jövő év végéig tartó időszakra határozott célokat fogalmaztak meg.
Gergő szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a megyében minél több vállalkozó ismerje és elérje a kínált szolgáltatásokat, problémájával bátran forduljon a szövetség felé, és így hangja megjelenjen a VOSZ érdekképviseleti tevékenységében. A vállalkozók mindennapi nehézségei nem „elszigetelt egyéni gondok”, hanem fontos jelzések. Ezekből rajzolódnak ki azok a tágabb ágazati problémák, amelyekre a szakpolitikai döntéseknek reagálniuk kell.
NŐI VÁLLALKOZÓK, ERŐS HÁLÓZAT
Régen bizonyítást nyert, hogy a nők hatékonyan és jól teljesítenek akár a politikában, akár a gazdaságban, szerepük mégis alulértékelt és sokszor háttérbe szorul. Nem véletlenül fordít erre különös figyelmet a VOSZ Női Vállalkozói Szekciója, melynek Veszprém vármegyei csoportja szeptember végén alakult meg tizenegy alapító taggal. A csoport vezetője, Gaál Mariann kiemelte, mennyire örömteli, hogy egyre több nő választja a vállalkozói létet. A harmónia megteremtése a család és a vállalkozás között viszont nehezebb, mint a férfiaknak.
A csoport célja, hogy a vármegye bármely településén működő női vállalkozó – akár kezdő, akár tapasztalt vezető – ta-
láljon olyan közösséget, ahol kérdezhet, tanulhat és támogatást kaphat. Éppen ezért fontos, hogy olyan közeg jöjjön létre, ahol a tapasztalatokat őszintén meg lehet osztani, és közösen lehet megoldásokat keresni.
Veszprém vármegyében már vannak hasonló és jól működő kezdeményezések, ilyen a Kamara Női Vállalkozói Klubja és a Balatoni Női Vállalkozói Egyesület is. A VOSZ női csoportja saját önálló programjának vezetése mellett az ezen szervezetekkel való együttműködésben is látja a sikeres jövőt.
A más szervezetekkel való együttműködés azért is szükséges, mert ez nem egy zárt, csak nőknek, csak egymásért típusú közeg. Sokkal inkább arról szól, hogy az új szerepelvárások és lehetőségek mellett – amelyek a nők társadalmi és gazdasági szerepében megjelentek –legyen kihez kapcsolódni, legyen hol kérdezni – emelte ki Gaál Mariann.
Mariann személye és tapasztalata Czuppon Gergő számára is stabil pont. Olyan vezetőt kerestek a női szekció élére, aki egyszerre látja a munkavállalói és a tulajdonosi oldalt, és nem egyedül áll a pályán, hanem valós, működő csapat áll mögötte. Mariann vállalkozóként több tevékenységi kört fog össze, ugyanakkor
szállodaigazgatóként közel hatvan – szezonban ennél jóval több – munkavállalóért felel. Célja a tulajdonos eredményességi elvárásait harmonizálni a munkavállalók igényeivel.
VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS HELYBEN, NEM CSAK ELMÉLETBEN
A VOSZ stratégiai céljai eléréséhez tevékenységét három pillérre építi: érdekképviselet, vállalkozásfejlesztés és kulturális misszió.
Az érdekképviselet elsősorban országos feladat a megfelelő vállalkozói körülmények biztosítása érdekében, de az egyéni problémák kezelésében a megyei szervezeteknek, így a veszpréminek is fontos szerepe van. Mindhárom pillért, de különösen a másodikat támogatja a múlt év végén megnyitott vállalkozásfejlesztési iroda, ahol a cégek személyre szabott tanácsadást, megoldásokat kaphatnak. Az iroda nem csupán a finanszírozási termékek ügyintéző pontja, hanem olyan hely, ahol a vállalkozások a működésüket, folyamataikat is hatékonyabbá tudják tenni.
A digitalizáció talán a legfontosabb olyan terület, amiben a vállalkozóknak támogatásra van szükségük. Ehhez nyújt segítséget a VOSZPort, ami egy
könnyen elérhető informatikai rendszer. Kifejezetten azzal a céllal hozták létre, hogy a vállalkozók válláról levegyék az adminisztráció terheinek jelentős részét, hogy ők a saját szakterületükkel tudjanak foglalkozni. Olyan eszközöket kínál – mint például időpontfoglaló, számlázó vagy ügyfélkezelő CRM-modul –, amelyekkel egy kis- vagy középvállalkozás is a nagyobb cégekéhez hasonlóan átlátható módon tudja szervezni a munkáját.
A társelnök szerint a következő évek egyik döntő kérdése, hogy a hazai kkv-k mennyire tudják beépíteni a működésükbe a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket. A legtöbb vállalkozás ma még a napi tűzoltás fogságában él. Ha most nem kezdünk el lépni, az a különbség, ami ma egy magyar és egy hasonló méretű nyugateurópai cég között van, csak tovább fog nőni – fogalmazott.
A vállalkozásfejlesztési iroda éppen abban segít, hogy a cégvezető ki tudjon lépni ebből a mókuskerékből, és legyen tere és ideje a hosszabb távú stratégiai tervezésnek is.
A mesterséges intelligencia körüli információs zaj óriási. Rengeteg szolgáltató, rengeteg „csodamegoldás”, de
a vállalkozó sokszor nem tudja, melyiknek higgyen. Itt jön képbe a VOSZ szerepe. Ha egy vállalkozó bemegy az irodába és elmondja, miben bizonytalan vagy milyen problémákkal küzd, a tanácsadók szűrt, a VOSZ által validált szolgáltatókkal kötik össze ezek megoldására. Sok helyen már az is segítség, hogy a cégvezető egyáltalán meg tudja fogalmazni, miben szeretne előrelépni.
Bár továbbra is a Széchenyi Kártya a legnépszerűbb szolgáltatás, fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozásfejlesztési iroda jóval többet kínál puszta hiteltermékeknél. A VOSZ országos és helyi szerződött partnerei azért dolgoznak, hogy a különböző méretű és profilú vállalkozások megtalálják az igényeikre szabott támogatási formákat: finanszírozást, HR-támogatást, digitalizációs és AI-megoldásokat.
IPAR, TURIZMUS, SZOLGÁLTATÁSOK – VESZPRÉMI KIHÍVÁSOK
A társelnök tapasztalatai szerint országos jelenség, hogy a gazdaság eddigi húzóágazatai és főleg az ipari termelés nem igazán tud bővülni, és ez Veszprém vármegyében is érzékelhető. A térségben meghatározó a gépjárműipar, amely az utóbbi időszakban komoly bizonytalanságokkal néz szembe, fontos szerepe van a fémipar és az élelmiszeripar egyes ágainak, valamint a Balaton-régióban a turizmusnak, de ezek sem mentesek a kihívásoktól.
Jelenleg a szolgáltató szektor az, amiben még lehetőségek vannak és látványosabban tud növekedni. Azok a cégek vannak viszonylag jobb helyzetben, amelyek valamilyen speciális szolgálta-
tást kínálnak, és ehhez képesek hozzáadott értéket tenni.
Az aktuális adatok szerint Veszprém vármegyében a foglalkoztatottság 79,2%, a munkanélküliségi ráta 4,2%, és bár mindkét mutató kedvezőbb az országos átlagnál, a trend nem biztató, így bőven van feladat. A foglalkoztatás aktuális képét az is árnyalja, hogy egyben rendkívül feszes munkaerőpiaci környezetet is jelent, hiszen nagyon csekély az elérhető munkaerőpiaci tartalék. Aki dolgozni akar, az tud magának munkát találni. Nem biztos, hogy az álommunkáját, de megélhetési lehetőség szinte mindenki számára van –mondta Czuppon Gergő.
A vállalkozások oldaláról nézve ez azt jelenti, hogy munkaerőt találni és megtartani az egyik legnagyobb kihívás. Egy jól teljesítő munkavállaló értéke –legyen az betanított munkás, szakember, szakértő vagy magasan képzett mérnök – felbecsülhetetlen, ezért a cégek számára a megtartásnak kiemelt prioritást kell kapnia.
Tapasztalatai alapján Gaál Mariann is megerősítette, az általa képviselt idegenforgalomban is vannak szakmák, ahol a szakképzett munkaerőért komoly harc folyik, de a megfelelő szakképzetlen dolgozók kiválasztása és stabil megtartása sem egyszerű feladat. Nehézséget jelent az is, hogy bár Veszprém vármegyében az infrastrukturális helyzet összességében jobb, mint az ország keleti felében, a munkaidő, a közlekedés, illetve az intézmények, például bölcsődék, óvodák működése nem mindig hangolódik össze. Ez különösen a kisebb, távolabbi településekről ingázók számára jelent gondot, és a turizmusban is érezhető korlátokat jelent.
A HARMADIK PILLÉR – KULTÚRA
A VOSZ alapítása óta elkötelezett támogatója a kulturális élet legkülönfélébb területeinek, melynek talán legismertebb szimbóluma a Prima Primissima díj gondozása. A gazdasági teljesítmény és a társadalmi szerepvállalás egymással szoros összefüggésben van különösen Veszprémben, ahol a kultúra a régió karakterének meghatározó része. A megyei Prima és Év Vállalkozója díjak is minden évben átadásra kerülnek, ami elismerést és egyben motivációt jelent a díjazottaknak és az egész gazdasági környezetnek. Ebben az évben Reisinger Győző a Locargo Kft. tulajdonos ügyvezetője kapja az országos díjat, ezzel képviselve saját méltán elismert teljesítménye mellett vármegyénket is a Vállalkozók Napján a Műpában megrendezendő ünnepségen.
ÜZENET KEZDŐ VÁLLALKOZÓKNAK Abban Czuppon Gergő és Gaál Mariann is egyetértett, hogy kezdő vagy fiatal vállalkozóknak ma az egyik legfontosabb üzenet:
Nincsenek egyedül! – kérdéseikre van VOSZ-válasz.
Van hová fordulniuk ötleteléshez, problémamegoldáshoz vagy akár fejlesztési elképzeléseik letisztázásához. A VOSZ és a hozzá kapcsolódó vállalkozói közösségek éppen azért jöttek létre, hogy a mindennapi küzdelmekben is legyen partner, háttér és szakmai kapaszkodó.
A VOSZ kollégái a Veszprém, Egyetem u. 1/B alatt várják a vállalkozókat, ahol minden egy helyen elérhető.
VILÁGSIKER VESZPRÉMBŐL:
AZ AUTO PIEDL A ŠKODA LEGJOBBJAI KÖZÖTT
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Magyarországot a márka Best Dealer versenyén. A veszprémi Auto Piedl a világ öt legjobb Škoda-kereskedője közé került. Bedő Zoltán ügyvezetővel a siker titkáról, az autógyártás jövőjéről, az elektromos és hagyományos hajtások versenyéről beszélgettünk – miközben a keleti gyártók is egyre erősebben törnek előre.
Óriási megtiszteltetés, hogy 2024-ben ismét a világ legjobb Škoda-kereskedői között tarthatták számon Magyarországot. A rangos nemzetközi mezőnyben a veszprémi Auto Piedl képviselte hazánkat, amely ezzel újra bizonyította helyét a legjobbak között. Az ügyvezető, Bedő Zoltán így fogalmazott: „Ez a díj minden munkatársunk közös érdeme – a szerelőktől az értékesítőkön át egészen az adminisztrációig. Külön büszkeség számunkra, hogy Magyarországról mi képviselhettük a márkát a világelitben.”
AZ AUTO PIEDL VESZPRÉM BÜSZKESÉGEKÉNT JUTOTT A VILÁG LEGJOBB ŠKODAKERESKEDÉSEI KÖZÉ
A magyarországi Škoda-kereskedések közül már másodszor – 2020 után 2024-ben is – Best Dealer címet nyert az Auto Piedl.
Az elismerést Martin Jahn és Luboš Vlček, a Škoda nemzetközi értékesítési vezetői nyújtották át az Auto Piedl részére Fotó: Auto Piedl / Škoda
Ez komoly teljesítmény egy olyan versenyben, ahol negyven hazai kereskedő méretteti meg magát. A rangsorolás a következő szempontok alapján történik:
■ ÉRTÉKESÍTÉSI MENNYISÉG
■ MINŐSÉG
■ ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁS
■ SZERVIZHÁTTÉR
Kelemen Tűz Gabriella, a magyarországi Škoda márkaigazgatója és Bedő Zoltán ügyvezető képviselte hazánkat Fotó: Honza Zirovnicky
A cég 2021 és 2023 között is rendre az országos élmezőnyben, az első három között végzett, 2024-ben pedig a fővárosi kereskedéseket megelőzve a dobogó legfelső fokára került.
A VILÁG LEGJOBB
ÖT ÉRTÉKESÍTŐJE KÖZÖTT
A Best Dealer-díjátadó Csehországban, a Škoda központjában zajlott, ahol közel hatvan ország mintegy 150 kereskedője volt jelen Ausztráliától Tajvanig, Indiától Marokkóig. „A díjakat a Škoda európai és globális értékesítési igazgatói adták át, majd a gála csúcspontján a világ legjobb öt kereskedőjét szólították színpadra. Óriási büszkeség számunkra, hogy ebben a top 5-ben az Auto Piedl is helyet kapott” – idézte fel Bedő Zoltán. Mi lehet a recept a sikerhez? Az ügyvezető szerint a titok a stabil, összetartó csapatban rejlik. „Több mint húsz éve dolgozom itt, és számos kollégám szintén másfél-két évtizede része a csapatnak. Nincs fluktuáció, félszavakból is megértjük egymást. Ez a kohézió az egyik legnagyobb
erősségünk” – hangsúlyozta. A Porsche Hungária folyamatos képzésekkel és tanfolyamokkal segíti a szakmai fejlődést, a Piedl Kft. pedig mindennapjait úgy szervezi, hogy az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálást kapjanak. „Ha jók a szakemberek, jó a csapat is, akkor valóban előrébb lehet lépni” – tette hozzá.
A Škoda a hagyományos meghajtású modellektől egészen a legmodernebb elektromos SUV-okig egységes koncepció mentén kínál teljes választékot
Kép: Csizi Péter / Napló
KITARTOTTAK
A NEHÉZ IDŐKBEN IS
A 2020-as pandémia idején, amikor számos ágazat visszaesést szenvedett el, az Auto Piedl szolgáltatásai nélkülözhetetlenek maradtak. A rendőrség, a katasztrófavédelem és más állami szervek flottáit továbbra is szervizelni kellett, miközben a lakossági ügyfelek felé sem zárták be kapuikat. Ez a folyamatos jelenlét és megbízhatóság hoszszú távon is erősítette a márka megítélését.
INNOVÁCIÓ ÉS HAGYOMÁNY
KÉZ A KÉZBEN
A Škoda célja 2025-re az egymillió autó gyártása és értékesítése. A márka palettáján megjelennek az új elektromos és plugin hibrid modellek, miközben továbbra is fejlesztik a hagyományos benzin- és dízelmotorokat. „A vásárlók ma is keresik a klasszikus hajtásokat, hiszen az infrastruktúra még nem mindenhol épült ki az elektromos autókhoz. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek az új modellek, így ügyfeleink minden igényére van válaszunk” – magyarázta Bedő Zoltán. A vállalat vezetője szerint a Škoda 130 éves hagyománya és tapasztalata komoly versenyelőnyt jelent.
Egy európai autógyártó múltját, technológiáját és minőségét nem lehet néhány év alatt lemásolni. Ez az örökség az, ami miatt a Škoda hosszú távon is stabil választás marad.
A rendezvényen a hagyományok is fontos szerepet kaptak: a Škoda ikonikus 130 RS modellje emlékeztetett arra, hogy a márka sikertörténete évtizedekkel ezelőtt kezdődött a versenypályákon.
A típus a Škoda motorsporttörténetének egyik legfényesebb fejezetét írta, világszerte a megbízhatóság és a sportos hagyomány jelképévé vált. A Best Dealerdíjátadó is azt mutatja, hogy a múlt és a jelen szorosan összekapcsolódik: ugyanaz a szenvedély és minőség hajtja ma a veszprémi Piedl Kft. csapatát, amely egykor a 130 RS-t a világ élvonalába repítette.
Nem véletlen, hogy a díjátadón is helyet kapott a legendás Škoda 130 RS
Fotó: Honza Zirovnicky
VESZPRÉMI ERŐ A VILÁG ÉLVONALÁBAN
A márkakereskedés sikere nem csupán a vállalat, hanem a régió számára is üzenet. „Jó érzés volt a világ színpadán megmutatni, hogy Veszprémben milyen erős ipari és szakmai háttérrel dolgozunk. Ez visszacsatolása annak, hogy jó úton járunk, és a város neve is felkerülhet a nemzetközi térképre a legjobbak között” – zárta gondolatait az ügyvezető.
GAZDASÁGI HÍREK KÖZÉRTHETŐEN
VG.HU
UGYANANNYIT TERVEZÜNK KÖLTENI KARÁCSONYKOR
Idén az elmúlt évhez képest várhatóan ugyanannyit terveznek költeni a magyarok karácsonykor – derült ki egy friss országos, reprezentatív kutatásból.
Az eredmények alapján csökkent a nagyobb költést tervezők aránya, emellett a megajándékozottak és a szélesebb családdal ünneplők köre is szűkült. A praktikum fontosabbá vált, hiszen míg a legnépszerűbb termékkategóriáknak továbbra is a ruhák, a játékok és az elektronikai cikkek számítanak, az élményajándékok népszerűsége visszaesett az elmúlt évekhez képest.
Idén hatodik alkalommal készítette el a Yettel azt az országos reprezentatív kutatását, amiben a magyarok karácsonyi kapcsolattartási és ajándékozási szokásait vizsgálta meg. A kutatás 1000 fő megkérdezésével zajlott 2025. október és 2025. október 27. között. A minta reprezentatív a 18–69 éves magyar lakosságra nem, életkor, régió és településtípus szerint.
Az előző évhez képest kevesebben tervezik a karácsonyt a szélesebb családdal, rokonokkal tölteni; miközben valamivel többen állították azt, hogy szűkebb családi körben ünnepelnek. Azok száma is enyhén növekedett, akik idén egyedül terveznek karácsonyozni. Akikkel személyesen nem találkoznak a válaszadók az ünnepek során, azokkal főleg mobilhívással, vagy szöveges chat alkalmazással tartják a kapcsolatot.
ÍGY KÖLTÜNK AZ IDÉN
A magyarok fele már elkezdte vagy novemberben tervezi az ajándékvásárlást, harmaduk pedig december első felére időzíti. Arra a kérdésre, hogy idén menynyi pénzt fog költeni a családja karácsonyi ajándékra, a válaszadók átlagosan 75 ezer forintot adtak meg, ami reálértéken alulmúlja a tavalyi 77 ezres összeget. Csökkent a nagyobb költést tervezők aránya, emellett a családok 45%-a 50 ezer forint alatti költést tervez, és mindössze tízből két válaszadó lépi át a 100 ezer forintos összeget. Nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem terveznek ajándékot venni. Saját bevallásuk szerint ők soha nem
szoktak karácsonyi ajándékot vásárolni (33%), vagy a megváltozott pénzügyi helyzetük miatt döntöttek így (25%).
Csökkent a megajándékozni tervezett személyek átlagos száma is, a tavalyi 5,8-ről 5,4-re: bár kevesebben ajándékoznak párjuknak vagy szüleiknek, ugyanakkor a gyerekeknek, unokáknak nagyobb arányban terveznek. A 30 év alattiak és a nők saját bevallásuk szerint várhatóan több személyt ajándékoznak meg, mint az idősebbek vagy a férfiak. A válaszadók leggyakrabban a párjukat vagy házastársukat lepik meg (59%), ezt követik a gyerekek (55%) és a szülők (48%). A tavalyi eredményekhez képest idén kevesebben adnak ajándékot a távolabbi rokonoknak, viszont az ünneplők ötöde a barátait is tervezi meglepni.
ELŐTÉRBE KERÜLTEK
A PRAKTIKUSABB AJÁNDÉKOK
A legnépszerűbb termékkategóriák nem változtak az előző évekhez képest: a legtöbben továbbra is ruházattal (46%), játékokkal (39%) és elektronikai cikkekkel (34%) lepik meg szeretteiket. E termékkategóriák idén a KSH adatai szerint az inflációnál kisebb mértékben ugyan, de drágultak, vagyis a karácsonyra szánt keretből a múlt évihez képest kevesebb ajándékra futja majd. A felmérés adatai arra utalnak, hogy fontosabbak lettek a praktikus szempontok, hiszen 2024-hez képest most többen vesznek ruhákat (40% helyett 46%), ezzel együtt pedig kevesebben költenek élményajándékokra
(22% helyett 16%). Az elektronikai cikkek népszerűségének élén a fejhallgató/fülhallgató (27%) és az okostelefon (27%) áll, ezt követi az okosóra (23%), a játékkonzol és az ehhez tartozó játékok (19%), valamint a telefont védő kiegészítők (19%). Az ajándékvásárláskor a legfontosabb szempont, hogy személyre szabott (58%), hasznos (47%) és megfelelő árú (35%) legyen. Nőtt annak a jelentősége, hogy egyedi (17% helyett 23%) és fenntartható (6% helyett 10%) ajándékot válasszanak – ez utóbbi kifejezetten a 18–29 éves korosztály esetében fontos. Érdekesség, hogy egyfelől a kitöltők többsége (56%) jobban szereti, ha előre megbeszélt ajándék helyett meglepetést kap, másfelől viszont annak jobban örülnek, ha előzetesen tudják, mit szeretne kapni az ajándékozott (55%).
ÍGY SPÓROLUNK A MEGLEPETÉSEKRE – HA JÓL VÁLASZTUNK, EGY TELJES KARÁCSONY ÁRÁT MEGTAKARÍTHATJUK ÉV KÖZBEN
A felmérés körbejárta azt a kérdést is, hogy milyen nehézséggel találkoznak a magyarok az ünnepi készülődés során. Tízből négy válaszadónak a megfelelő ajándék kiválasztása, tízből háromnak pedig a karácsonnyal kapcsolatos kiadások jelentenek leginkább problémát. A válaszadók ötöde emellett nehezen tudja betartani az előzetesen tervezett költségkeretet. A nőknél és a harmincas korosztálynál pedig jellemzőbb az is, hogy fennakadást okoz, hogy kevés idejük van az ünnepi készülődésre.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy melyek azok a kiadások, amiken a magyarok hajlandóak spórolni karácsonykor. A legtöbben a szórakozásra – például mozira, koncertre (37%) – , a karácsonyi dekorációra (29%) és az utazásokra, nyaralásokra (29%) fordított összegeket csökkentenék ilyenkor. A válaszadók ötöde a karácsonyi édességeken, süteményeken, az ajándékokon és a karácsonyfán is spórolna, negyede pedig akár egyéb, nem karácsonyi tételeken is; ezzel szemben a szokásos havi kiadások újragondolásán tízből egy válaszadó gondolkodik el. Pedig ezeken a tételeken akár a karácsonyi költekezés egy részét is megspórolhatjuk.
ÚJ ESÉLY TÖBB EZER EMBERNEK
– sikeresen halad a vármegyei foglalkoztatási program
Egyre több ember kap új esélyt a munkára Veszprém vármegyében annak a nagyszabású programnak köszönhetően, melyet a Veszprém Vármegyei Önkormányzat, a Vármegyei Kormányhivatal és több együttműködő szervezet közösen alkot meg.
A Foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési
Együttműködés – Plusz elnevezésű projekt célja az, hogy hosszú távon javítsa a megye munkaerőpiaci helyzetét és erősítse a gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat, illetve segítse az álláskeresők, valamint az inaktív munkavállalók elhelyezkedését.
A kezdeményezés az Európai Szociális Alap Plusz és a hazai költségvetés támogatásával, mintegy 3,6 milliárd forintos forrásból valósul meg, teljes egészében vissza nem térítendő támogatásként. A program 2022 júniusában indult, és 2027 tavaszáig tart. Vezető kedvezményezettje a Veszprém Vármegyei Önkormányzat, konzorciumi partnerei a vármegyei önkormányzati hivatal és a vármegyei kormányhivatal.
A projekt fő céljai között szerepel a vármegye gazdaságának fejlesztése és a munkaerőhiány enyhítése, illetve a helyi vállalkozások és munkavállalók közötti kapcsolatok megerősítése. A programban eddig több mint 850 fő vett részt valamilyen foglalkoztatási vagy képzési formában, és sokan közülük tartós munkanélküliség után térhettek vissza a munka világába.
A sümegi konferencián, amelyen a projekten dolgozók és a szakmai partnerek értékelték az eredményeket, elhangzott: a program nemcsak az elvégzett munka mennyiségében mérhető siker, hanem a valódi emberi történetekben is. A vármegye gazdasági életében pozitív változás: új munkahelyek jöttek létre, a helyi vállalkozások könnyebben találnak munkaerőt, az álláskeresők pedig személyre szabott támogatással, tanácsadással és képzésekkel jutnak közelebb a sikeres munkakereséshez.
A rendezvényt Tábori Ferenc, a Veszprém Vármegyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki szerint a foglalkoztatás fejlesztése nem csupán gazdasági, hanem közösségi ügy is. „A munkahely nem csupán megélhetést, hanem biztonságot, önbecsülést és jövőképet is ad az embereknek”
A konferencián elhangzott: kiemelten fontos a fiatalok és az inaktívak sikeres integrálása a munkaerőpiacra. Fotó: Seres Elizabeth/Napló
– hangsúlyozta. Mint mondta, a tartósan munkanélküliek visszavezetése a munka világába egyéni figyelmet, türelmet és hosszú távú mentorálást igényel.
A projekt összesen 2211 ember bevonását tervezi, közülük közel 2000-en munkanélküliek, míg több mint 200-an inaktív, korábban a munkaerőpiacról kiszorult személyek. A cél az, hogy legalább 1247 résztvevő tartós foglalkoztatásban maradjon a program zárásáig. Ennek érdekében a konzorcium többféle támogatást kínál: bértámogatást, átképzési és tanácsadási lehetőségeket, valamint olyan ösztönző juttatásokat, amelyek segítik a munkába járást, a gyermekfelügyeletet vagy a képzési részvételt.
A bértámogatás akár a bruttó munkabér 50 százalékáig is elérhető, legfeljebb a minimálbér másfélszereséig. Ez jelentős könnyítés a munkaadók számára, hogy hátrányos helyzetű, pályakezdő vagy tartósan álláskereső embereket foglalkoztathassanak. Az álláskeresést ösztönző támogatás pedig azoknak nyújt segítséget, akik képzés vagy átképzés révén új szakmát szeretnének elsajátítani, hogy ismét munkába állhassanak.
Kovácsovics Zsófia, a Nemzetgazdasági Minisztérium projektmunkatársa a konferencián kiemelte: Magyarország célja, hogy 2030-ra 85 százalékos foglalkoztatottsági szintet érjen el, ehhez azonban elengedhetetlen az alacsony képzettségű és inaktív álláskeresők bevonása. „A hátrányos helyzetű álláskeresők esetében nem elegendő a rövid távú segítség. Komplex, többéves programokra van szükség, amelyek ötvözik a képzést, a
szociális mentorálást és a pszichológiai támogatást” – mondta.
A sümegi fórumon Breznovits István, a TOP Plusz projekt koordinátora is felszólalt, aki a területi együttműködés és a szakképzés fontosságát emelte ki. Mint mondta, a Paktum projekt rugalmas, járásszintű megoldásokat kínál, amelyek összekötik a gazdasági szereplőket a humán programokkal, és hatékonyan csökkentik a munkanélküliséget.
A program egyik különleges pillére a helyi termékfejlesztés, amely a megye gazdasági önállóságát és közösségi összefogását is erősíti. Az a cél, hogy megismerjék a helyi termelők és kézművesek lehetőségeit, és egy online tudásplatform segítségével támogassák a tapasztalatcserét, a piacra jutást és a fenntartható fejlődést.
A konzorcium a munka világába viszszatérők támogatását is célul tűzte ki: szakemberek segítik őket az önéletrajzkészítésben, az állásinterjúra való felkészülésben, illetve a számukra legmegfelelőbb képzések kiválasztásában. A cél az, hogy mindenki megtalálja a saját útját a munka világában – legyen az fiatal pályakezdő, vagy olyan, aki hosszabb idő után újrakezdeni szeretne.
A Foglalkoztatási Együttműködés –Plusz program nem csupán egy munkahelyteremtési kezdeményezés, hanem egy valódi közösségépítő program. Egy olyan összefogás, amelyben az önkormányzatok, a civil szervezetek, az állami intézmények és a vállalkozások együtt dolgoznak azért, hogy Veszprém megyében mindenkinek legyen lehetősége dolgozni, fejlődni, és hogy biztos jövőt építsen magának.
A 3%-OS KKV-HITEL: TÖRTÉNELMI ESÉLY A HAZAI VÁLLALKOZÁSOKNAK
HOGYAN HASZNÁLHATJÁK KI A CÉGEK A SZÉCHENYI KÁRTYA PROGRAM ÚJ LEHETŐSÉGEIT?
A magyar kormány 2025 októberében olyan döntést hozott, amely hosszú időre meghatározhatja a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozási mozgásterét: az összes Széchenyi Kártya Program (SZKP) hiteltermék fix 3%-os kamatozással vált elérhetővé. Ez nem pusztán egy technikai kamatmódosítás, hanem kézzelfogható könnyítés egy olyan időszakban, amikor a vállalkozások az emelkedő költségek, a korábbi magas kamatszintek és a bizonytalan piaci környezet szorításában működnek.
Az intézkedés hatása rögtön látszott a gyakorlatban is: két hét alatt 2600 vállalkozás adott be igénylést, összesen 140 milliárd forint értékben. Ilyen tempót korábban nem látott a program.
A kérdés már nem az, hogy van-e érdeklődés, hanem az, hogy a cégek mennyire tudatosan, stratégiai szemlélettel használják ki ezt a lehetőséget.
KAMATCSÖKKENTÉS, AMI VALÓDI VERSENYELŐNYT JELENT
A 3%-os fix kamat a korábbi, 4,5%-os Széchenyi-konstrukciókhoz képest másfél százalékpontos csökkenést hoz, a 8–10%
körüli piaci kamatszintekkel összevetve pedig még nagyobb a távolság. Nemcsak szépen hangzó számokról beszélünk, hanem nagyon is konkrét pénzről.
Vegyünk egy egyszerű példát: egy 100 millió forintos, 10 éves futamidejű beruházási hitel esetében piaci kamatszinten a teljes visszafizetés nagyjából 160 millió forint lenne. Ugyanez a finanszírozás 3%-os fix kamattal körülbelül 116 millió forintból megoldható. Ez 44 millió forint különbség – egy komplett gépsor, egy telephely-felújítás vagy akár több új munkahely ára.
A kedvezményes kamat hátterében célzott állami kamattámogatás áll. Ennek lényege, hogy a kormány a költségvetésen keresztül vállalja át a kamatteher jelentős részét, hogy a magyar kkv-k olyan finanszírozási feltételekhez jussanak, amelyek nemzetközi összevetésben is versenyképesek. A számítások szerint ez évente akár több száz milliárd forintnyi többletforrást csatornázhat a vállalkozói szektorba.
MILYEN HITELTÍPUSOK ÉRHETŐK EL A 3%-OS KONSTRUKCIÓBAN?
A Széchenyi Kártya Program jelenleg hétféle hitelterméket kínál, amelyek eltérő élethelyzetekben lévő vállalkozá-
soknak nyújtanak megoldást. A konstrukciók két fő csoportba rendezhetők, kiegészülve egy speciális lehetőséggel a mikrovállalkozások számára.
1. Likviditási hitelek – a mindennapok biztonsága
A Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ elsősorban a napi működés finanszírozását segítik. Idetartozik:
■ készletbeszerzés,
■ bérek és járulékok finanszírozása, ■ közüzemi díjak, szolgáltatói számlák áthidalása, ■ szezonális visszaesések kezelése.
Az igényelhető összeg 1–250 millió forint között mozog, jellemzően 2–3 éves futamidővel. Egy szezonális vendéglátóhelynek ez jelentheti a téli hónapok túlélését, egy webshopnak a készletbővítés stabil alapját, egy szolgáltató vállalkozásnak pedig a folyamatos működéshez szükséges tartalékot.
2. Beruházási hitelek
– hosszú távú építkezés
A Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, a Széchenyi Lízing MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ a fej-
lesztésben gondolkodó cégek eszközei. Felhasználhatók többek között:
■ telephelyvásárlásra vagy -bővítésre, ■ gépek, berendezések, járművek beszerzésére,
■ termelési kapacitásnövelésre, ■ digitalizációs projektek finanszírozására.
A hitelösszeg akár 500 millió forint is lehet, a futamidő pedig elérheti a 10 évet. Kiemelt elem a Zöld Széchenyi Beruházási Hitel, amely nettó 1,5%-os kamattal támogatja az energiahatékonysági, környezetbarát és megújuló energiás beruházásokat – ilyen feltételek mellett korábban gyakorlatilag nem volt elérhető piaci finanszírozás.
3. Mikrovállalkozásoknak:
Széchenyi Mikrohitel MAX+
A legkisebbekre is külön gondoltak: a Széchenyi Mikrohitel MAX+ az 50 fő alatti cégek számára kínál akár 150 millió forintos keretet.
Ezt a konstrukciót úgy alakították ki, hogy:
■ egyszerűbb legyen az ügyintézés,
■ gyorsabb legyen az elbírálás,
■ alkalmas legyen kisebb eszközbeszerzésekre, járműparkfejlesztésre vagy e-mobilitási projektekre.
KIK JOGOSULTAK, ÉS MI ALAPJÁN DÖNTENEK A BANKOK?
A jogosultsági feltételek nem teljesíthetetlenek, de fegyelmezett működést feltételeznek:
■ magyarországi székhely,
■ legalább egy lezárt üzleti év,
■ rendezett adó- és járulékfizetés, lejárt köztartozás nélkül.
A bankok a kérelem elbírálásakor elsősorban azt nézik, hogy:
■ a vállalkozás pénzügyileg stabil-e,
■ a projekt tervei reálisak-e, ■ a cash-flow képes-e kitermelni a törlesztést.
Fontos elem a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezessége, amely a hitelösszeg akár 80%-át is lefedheti, így jelentősen csökkenti a szükséges fedezet mértékét, és megkönnyíti a forráshoz jutást.
A tapasztalat egyértelmű: ahol a könyvelés rendben van, a beszámolók naprakészek, a NAV-igazolások rendelkezésre állnak, és a projektterv nem légvár, ott a hitelbírálat gyors. Sok esetben 2–3 hét alatt lezárul a folyamat – míg rendezetlen papírokkal ez könnyen 6–8 hétre is elhúzódhat. A KAVOSZ országos irodahálózata segít az előszűrésben, így a cégek már a banki benyújtás előtt képet kaphatnak esélyeikről.
HOVA ÉRDEMES MOST CÉLOZNI? HÁROM KULCSTERÜLET
A 3%-os konstrukció nem „ingyenpénz”, hanem jól használható fejlesztési eszköz. Olyan projektekre érdemes fordítani, amelyek kézzelfoghatóan javítják a cég versenyképességét.
1. Digitalizáció és automatizálás
A friss felmérések szerint azok a kkv-k, amelyek tudatosan fektetnek digitalizációba, 10–20%-os termelékenységnövekedést is elérhetnek. Idetartozik:
■ ERP, CRM rendszerek bevezetése,
■ online értékesítési csatornák kiépítése, ■ gyártási folyamatok részleges vagy teljes automatizálása, ■ pari IoT-megoldások alkalmazása. Ezek a beruházások általában jól mérhetően térülnek meg, ezért banki szempontból is kifejezetten kedvezően megítélt célok.
2. Energiahatékonysági és zöldfejlesztések
A napelemrendszerek, hőszivattyúk, szigetelések, intelligens energiafelhasználási megoldások nemcsak „szépen mutatnak a brosúrában”, hanem a rezsiköltségek érdemi csökkenését hozzák.
A 1,5%-os zöldhitel itt valódi fegyver: a vállalkozás hosszú távon fixen alacsony költséggel tervezhet.
3. Ingatlanfejlesztés és kapacitásbővítés
Az ipari és logisztikai ingatlanpiacon már most érzékelhető, hogy a 3%-os finanszírozás ösztönzi a saját tulajdonú telephelyek felé fordulást.
Sok cég számára olcsóbb és biztonságosabb hosszú távon egy fix kamatozású hitelből megvásárolt ingatlan, mint a folyamatosan dráguló bérleti díj.
HOL CSÚSZNAK EL A VÁLLALKOZÁSOK?
Bár a konstrukció kedvező, nem automatikus a siker. A legtipikusabb hibák:
■ Túl optimista bevételi tervek: figyelmen kívül hagyott piaci kockázatok, felfelé húzott árbevétel-előrejelzés.
■ Hiányos adminisztráció: elmaradt beszámolók, rendezetlen adóügyek, zavaros könyvelés.
■ Homályos projektcélok: „majd lesz valamire” típusú hiteligények, amelyekhez nincs megtérülési terv. Ezzel szemben azok a cégek járnak jól, amelyek:
■ előre összekészítik a teljes dokumentációt,
■ tisztán kommunikálnak a projektről,
■ még a beadás előtt egyeztetnek a bankkal vagy a KAVOSZ tanácsadóival.
SZEKTORONKÉNT
MÁSKÉPP, DE MINDENKINEK ESÉLY
■ Feldolgozóipar: gyorsan térülő gép- és kapacitásfejlesztések, magas hozzáadott érték – itt a 3% kifejezetten erős növekedési motor.
■ Turizmus és vendéglátás: a likviditási hitelek segítenek áthidalni a holt szezont, a beruházási hitelek pedig minőségi szintlépést finanszírozhatnak.
■ Kiskereskedelem és e-kereskedelem: készletfinanszírozás, webshopfejlesztés, logisztikai háttér erősítése – pont ott segít, ahol a marginok szűkek, a verseny viszont éles.
A rendelkezésre álló adatok szerint már az első hónapban többszörösére nőtt az igénylések volumene az előző év azonos időszakához képest – a piac tehát egyértelműen felismerte a lehetőséget.
IDŐABLAK, AMIT ÉRDEMES MOST KIHASZNÁLNI
A módosított kondíciók bevezetése óta még relatíve friss a rendszer: a bankok felkészültek, a KAVOSZ-hálózat működik, a hitelkeretek adottak. Ez egy olyan időszak, amikor azok a vállalkozások, amelyek gyorsan, de átgondoltan döntenek, gyorsabb elbírálásra és stabil feltételekre számíthatnak.
A siker receptje röviden:
1. Konkrét, megtérülő projektcél kijelölése.
2. Teljes, rendezett adminisztráció és tiszta NAV-státusz.
3. Előzetes egyeztetés bankkal és KAVOSZ-szakértőkkel.
4. Gyors döntés, mert a kedvezményes keretek nem végtelenek.
A fix 3%-os Széchenyi Kártya Program hitelei valódi fordulópontot jelenthetnek a hazai kkv-finanszírozásban. Nemcsak átmeneti mentőövet kínálnak, hanem olyan stabil, kiszámítható finanszírozási környezetet, amelyre a következő évek beruházásai, fejlesztései nyugodtan építhetők. A digitalizáció, a zöldátállás, az energiahatékonyság és az ingatlanfejlesztés területén most meghozott döntések hosszú távú versenyelőnnyé válhatnak.
Aki ebben az időszakban okosan él a 3%-os lehetőséggel, az nemcsak saját cégét erősíti meg – hanem a magyar gazdaság ellenálló képességéhez és fenntartható növekedéséhez is hozzájárul.
MAGYAR SIKER
A
KOZMETIKAI
IPARBAN
– ÚJ IRÁNYT VETT
A VESZPRÉMI PL BEAUTY
2024 elején vette át a veszprémi
PL Beauty Cosmetics Kft. irányítását Vincze István ügyvezető, aki az autóiparból érkezve új szemléletet hozott a professzionális kozmetikumokat fejlesztő és gyártó vállalat élére.
A száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég saját fejlesztő- és mikrobiológiai laborral, valamint modern gyártóbázissal rendelkezik, így a fejlesztéstől a csomagolásig minden folyamat házon belül zajlik. Vincze István korábban az autóiparban szerezte tapasztalatait, ahol a rendszerszemlélet, a fegyelem és a minőség iránti elkötelezettség mindennapos elvárás volt. Ezt a gondolkodásmódot ültette át a kozmetikai iparba, amely napjainkban az egyik leggyorsabban változó és legnagyobb elvárásokkal működő szegmens. „A kihívások mindennaposak, de célom, hogy a PL Beauty hosszú távon is stabil, megbízható és szakmailag elismert gyártó legyen – nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is” – mondta.
FEJLŐDÉS, FEGYELEM, BIZTONSÁG
Az elmúlt időszakban a vállalat a munkavédelemre, higiéniára és minőségirányításra helyezte a hangsúlyt. Szigorították a szabályokat, új biztonsági és digitális rendszereket vezettek be, miközben a munkakörülményeket folyamatosan javítják. Multinacionális partnereik egyre szigorúbb elvárásai – különösen higiéniai és minőségi téren – folyamatos fejlődésre ösztönzik a céget. Szinte minden hónapban zajlik audit, ami állandó készenlétet és szervezettséget kíván. Ez ugyan nagy nyomást jelent a csapat számára, de hosszú távon biztosítja a szakmai fegyelmet és a partnerek bizalmát. A működést ma már adatalapú irányítás jellemzi: a KPI-rendszerben mérik a gépek hatékonyságát, az eredményeket elemzik, és célzott fejlesztéseket hajtanak végre. A digitális feladat- és folyamatkezelő rendszer átláthatóvá te-
szi a felelősségi köröket, gyorsabb döntéshozatalt és hatékonyabb információáramlást biztosít.
LÁTVÁNYOS NÖVEKEDÉS
2024 végére a PL Beauty árbevételben és kibocsátásban is jelentős növekedést ért el, 2025-ben pedig már a tavaszi várakozásokat is felülmúlta. 2024 során például új folyadéktöltő, mosó- és csomagológépekkel bővült a gyártás, a 2025-ös nyári leállás alatt pedig megvalósult a modern vízműrendszer telepítése, amely kiváló minőségű vizet biztosít a kozmetikumok gyártásához. A műszaki csapatot is bővítették, és 2025-ben bevezették a Gépmester karbantartási szoftvert, amely a megelőző karbantartásokat, alkatrész-nyilvántartást és karbantartási tervezést támogatja. 2026-ra a technológiai vízhálózat, a kompresszorpark korszerűsítése, valamint új robotcella telepítése szerepel a tervek között.
A 2024-es évben a vállalat gyártási volumene meghaladta a 24 millió darabot, ami kimagasló eredmény a magyar kozmetikai iparban. „Rendkívül büszke vagyok a csapatra – ezek az eredmények fegyelmezett munkával, következetes fejlesztéssel és az együttműködés kultúrájával valósulnak meg” – mondta Vincze István.
A PL Beauty jelenleg mintegy 170 munkavállalót foglalkoztat, és a termelés bő-
vülésével továbbra is biztos munkahelyeket teremt. „Az ajtónk mindig nyitva áll a motivált jelentkezők előtt, hiszem, hogy a jó munkaerő a siker egyik legfontosabb alapja” – hangsúlyozta az ügyvezető.
A tulajdonosi háttér minden fejlesztéshez stabil szakmai és anyagi támogatást nyújt. „Szeretném kiemelni, hogy az előző ügyvezető, aki egyben a többségi tulajdonosa is a vállalatnak, kemény munkájával jelentősen hozzájárult az ez idáig elért sikerekhez” – mondta Vincze István. Ez a stabil háttér lehetővé teszi, hogy a cég hosszú távon fenntartható növekedési pályán maradjon. Termékeik túlnyomó része exportra készül, partnereik között multinacionális vállalatok, prémiummárkák és hazai brandek is megtalálhatók. Emellett egy új magyar márkával is elindították az együttműködést, amelynek gyártását külön büszkeséggel végzik.
FENNTARTHATÓSÁG ÉS MINŐSÉG
A PL Beauty integrált irányítási rendszert működtet, amelyet az SGS tanúsít: ISO 9001:2015 (minőségirányítás), ISO 22716:2007 (GMP), ISO 13485:2016 (orvostechnikai eszközök), Ecocert, Ecovadis és Sedex Smeta. A tanúsítások mellett a vállalat kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, amelyet napelemes rendszer és vízvisszaforgatás révén valósít meg.
A kozmetikai iparban egyszerre kell megfelelni a szigorú vevői elvárásoknak, az egyre erősebb árversenynek és a fenntarthatósági követelményeknek. „Ebben a környezetben a PL Beauty sikerének kulcsa változatlan: a minőségből soha nem engedünk. A technológia és a tanúsítás mellett számomra a legfontosabb tényező továbbra is az ember” – hangsúlyozta Vincze István.
A szakmai teljesítmény mellett a vállalat közösségére is figyelnek: csapatépítő programok, közös rendezvények és kirándulások erősítik az összetartást. „Hiszem, hogy a siker kulcsa nemcsak a gépekben és a számokban, hanem az emberi hozzáállásban és a vezetés következetességében is rejlik” – tette hozzá az ügyvezető.
Vincze István, a PL Beauty Cosmetics Kft. ügyvezető igazgatója
„A balatoni borkultúra hagyománya modern technológiákkal ötvözve”
info@lazarpince.hu
+36 70 333 4404
Értékesítés:
8241 Aszófő, Hunyadi utca 16.
Nyitvatartás: Hétfő–kedd: 10.00–17.00 óra között várunk
Szerda–csütörtök: Zárva
Péntek–vasárnap: 10.00–17.00 óra között várunk
ITT TARTSD A PÉNZED, HA NEM AKAROD, HOGY KEVESEBBET ÉRJEN!
Minden befektetés jobb, mint ha a számládon parkol a pénzed –szokták mondani a szakemberek. A bankok versenyeznek a pénzért, a lakossági megtakarításokért. Az állampapírok például jó befektetésnek minősülnek, de több bank is kínál megfelelő lehetőséget. Összeállításunkból kiderül, melyiket éri meg.
A KSH közzétette a 2025. októberi inflációs adatokat, nagy meglepetés nem történt: 2025. októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Szeptemberhez viszonyítva tehát átlagosan nem változtak az árak.
AZ INFLÁCIÓ NEM VÁLTOZOTT, DE A PÉNZ NE PIHENJEN!
Bár a 4,3 százalékos adat a korábbi, extrém magas szintekhez képest megnyugtató, arra is figyelmeztet bennünket, hogy a folyószámlán tartott pénzünk továbbra is jelentősen veszít a vásárlóerejéből. Az a pénz, amit valaki a bankszámláján, azonnal hozzáférhető,módon tart, folyamatosan veszít az értékéből. Hiába tűnik biztonságosnak a folyószámla, az infláció csendben amortizálja a vásárlóerőt. A bankárok nem győzik hangoztatni: minden befektetés jobb, mint altatni a pénzt.
A PÉNZÜNK FOLYAMATOSAN
VESZÍT ÉRTÉKÉBŐL
A FOLYÓSZÁMLÁN
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági betétek állományának mára már bőven több mint 80 százaléka folyószámlán pihen. Ez több ezer milliárd forint, ami védelem nélkül áll az inflációval szemben.
Emiatt jelenleg is akadnak olyan kiemelt, akciós betéti kamatok, amelyek a mostani infláció szintjét is bőven verhetik. Jelenleg is elérhetők 3, 6 vagy 12 hónapos futamidejű konstrukciók,
amelyek 7-8 százalékos éves kamatokat kínálnak. Jó befektetésnek ígérkezik az állampapír, de a kezdeti nagy lendület után ma már jó, ha alaposan megvizsgáljuk, melyik konstrukciót választjuk! Nézzük!
ITT TARTSD A PÉNZED, HOGY NE ROMOLJON AZ ÉRTÉKE
A MagNet Bank lakossági betéti kampánya hamarosan véget ér, így érdemes gyorsan lépni. A 3 hónapos futamidejű, Prizma forintbetét 7,08 százalékos éves kamat mellett köthető le. Az akció ideje alatt befolyt állomány 1 ezrelékével pedig a Tűzcsiholó Egyesületet támogatják a hátrányos helyzetű gyerekek és családok pénzügyi tudatosságának megerősítése projektjében.
A betét fiókban, internetbankban és a mobilbanki felületen keresztül is leköthető. Az akciós Prizma betét 6 hónapos és 12 hónapos futamidővel is elérhető, hasonló feltételek mellett: előbbi futamidőnél évi 6,45 százalékos, utóbbinál pedig 4,61 százalékos az éves kamat.
A Gránit Bank KamatMax betét esetén éves szinten 6,50 százalékos kamat érhető el. A hat hónapos futamidejű betét induló összege minimum 50 ezer forint. A kiemelt kamat feltétele, hogy a lekötés alatt az ügyfélnek havonta legalább 20 ezer forint értékben kell kártyás vásárlásokat teljesítenie.
Ugyancsak a Gránit Bank kínálja a HozamPáros nevű kombinált betétet, amely befektetési jegyekkel párosul. E konstrukció betéti része új pénz elhelyezését teszi lehetővé, 3 hónapra, éves szinten 8 százalékos kamattal.
Az OTP Bank Prémium Forint Betét a Bázis számlával és Prémium Next szerződéssel rendelkező ügyfeleket célozza. Itt szintén friss forrás helyezhető el, 6 hónapos lekötési időre, minimum 100 ezer forint összegben. A betéti rész után elérhető éves kamat 6 százalék.
A CIB Bank Tandem Megtakarítás néven kínál kombinált betétet. Ebben az esetben az elhelyezett teljes összeg
egyharmada képezi a betéti részt, amelynek minimális összege 100 ezer forint.
A lekötés 6 hónapra szól, éves szinten 7 százalék kamatot biztosítva. A prémium banki szolgáltatásokat (Magnifica) igénybe vevő ügyfelek a betéti rész után évi 10 százalékos kamatot is kaphatnak.
A K&H Rajt betét 3 hónapos futamidőre szól és évi 8 százalékos a kamat. Ez a konstrukció azon ügyfelek számára érhető el, akik legalább egy hónapja banki ügyfelek, és minimum 500 ezer forint értékben helyeznek el friss forrást.
A bankbetétek 100 000 euró értékhatárig Betétbiztosítási Alap (OBA)-védelem alatt állnak, így rendkívül alacsony a kockázatuk.
Az állampapírpiac a közelmúltban valódi hullámvasutat járt be. Míg október elején rekordszintű érdeklődés mutatkozott az állami megtakarítási lehetőségek iránt, pár héttel később már jelentősen visszaesett a kereslet. De vajon egy átmeneti megakadásról van szó, vagy hosszabb távú változás indult el?
ÁLLAMPAPÍR: REKORDOK ÉS MEGTORPANÁS
A fordulat október elején történt, amikor az Államadósság Kezelő Központ (röviden: ÁKK) átalakította a lakossági állampapírok kínálatát, tudtuk meg Németh Dávid pénzügyi szakértőtől, aki régiónkban, több megyében kínál lehetőségeket az ügyfeleknek. Az ezt követő héten hatalmas volt az érdeklődés: 237 milliárd forintos összforgalmat regisztráltak. Egy héttel később azonban ez már csak 151 milliárd forintra csökkent. Ez a visszaesés felveti a kérdést: vajon a lelkesedés kifulladt, vagy csupán idő kell az új feltételekhez való alkalmazkodáshoz?
MI VÁLTOZOTT PONTOSAN?
Az ÁKK célja az volt, hogy a befektetőket a változó kamatozású papíroktól a fix kamatozású konstrukciók felé terelje. Az előbbiek ugyanis az infláció emelkedésével követhetetlenné tehetik az ál-
lam kamatkiadásait. A fix kamat ezzel szemben kiszámíthatóbb a költségvetés számára is, mondta a szakértő.
KIK LETTEK A NYERTESEK ÉS VESZTESEK?
Az átalakítás után a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) maradt a legkeresettebb termék, bár a forgalma már 30%-kal csökkent a rekordhetet követően. A MÁP Plusz megtartotta a második helyet. A legnagyobb visszaesést azonban a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) szenvedte el, amely néhány hét alatt 83%-kal esett vissza az eladásokat tekintve. Pedig szeptember végén még 450 milliárd forintos BMÁPkifizetés érkezett a piacra, aminek jelentős része vissza is áramolhatott volna.
MIT JELENT A 40%-OS HOZAM
VALÓJÁBAN?
Az újonnan kínált FixMÁP és MÁP Plusz papírok 5 év alatt közel 40%-os összes hozamot garantálnak, ami évente nagyjából 8%-ot jelent. Ez vonzó lehet a megtakarítók számára, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. A MÁP Plusz további előnye, hogy évente egyszer díjmentesen visszaváltható, ami nagyobb
szabadságot ad azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak hosszú időre lekötni megtakarításokat.
DE VALÓBAN EZ A LEGJOBB LEHETŐSÉG?
Első pillantásra a 40%-os hozam lenyűgözőnek tűnhet, magyarázta Németh Dávid, de érdemes összehasonlítani más befektetésekkel is. Az amerikai S&P 500 tőzsdeindex az elmúlt öt évben kétszer akkora hozamot termelt, bár ez persze magasabb kockázatot is jelent.
Az ingatlanbefektetések szintén komoly alternatívát jelenthetnek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt fél évben közel 300 milliárd forintnyi megtakarítást vittek át a háztartások az ingatlanpiacra. Az okok között szerepel az állampapírok megváltozott kamatfeltételrendszere is.
ELŐNY: BIZTONSÁG
ÉS ADÓMENTESSÉG
Fontos azonban, hogy az állampapírok a fenti alternatívákkal szemben szinte kockázatmentesek és teljesen adómentesek. Míg a részvények vagy ingatlanok esetén jelentős kockázattal és adófizeté-
si kötelezettséggel kell számolni, addig az állampapír fix hozama előre ismert, és nem terheli sem szja, sem kamatadó.
MI VÁRHATÓ A JÖVŐBEN?
A FixMÁP és MÁP Plusz népszerűsége tovább nőhet. Az év során már 4296 milliárd forint értékben vásároltak lakossági állampapírt, amelyből 2149 milliárd forintot a FixMÁP tett ki. Ezzel szemben a BMÁP további visszaszorulása valószínű, főképp az alacsonyabb kamatprémium miatt, amit az új sorozatok kínálnak.
FONTOS A TUDATOS VÁLASZTÁS
A magyar állampapírpiac átalakulása egy új korszak kezdetét jelezheti. A biztonságosabb, fix hozamú papírok előtérbe kerülése kedvezhet azoknak, akik stabilitást keresnek. Ugyanakkor azoknak, akik magasabb hozam reményében hajlandók nagyobb kockázatot vállalni, továbbra is nyitva állnak más befektetési lehetőségek. Nem létezik mindenki számára egyformán jó választás. A megfelelő befektetési döntéshez fontos tisztázni saját céljainkat, kockázatvállalási hajlandóságunkat, és azt, hogy mikor szeretnénk hozzáférni a megtakarított pénzünkhöz.
Kapható az újságárusoknál!
Ára: 2490 Ft
Megrendelhető lapcentrum.hu
+36-46/99-88-00 ugyfelszolgalat@mediaworks.hu
