TELEPÜLÉSEINK Magazin
Tisztelt Olvasó!
Heves Vármegye Önkormányzata nevében nagy örömmel köszöntöm e kiadvány olvasóit! A lapokat forgatva megismerhetik vármegyénk kulturális sokszínűségét, természeti és épített örökségét, kincseit, s számos, helyben fontos és rég várt fejlesztést is.
Büszkék vagyunk rá, hogy térségünkben a hagyomány és a fejlődés kéz a kézben jár, településeink – legyenek azok nagy múltú városok vagy csendes falvak – mind egyedi értékeket őriznek, amelyek meghatározzák identitásunkat.
Vármegyénk nem csupán földrajzi egység, hanem élő, fejlődő közösségek hálózata, ahol a múlt élményszerű öröksége és a jövő lehetőségei egyszerre vannak jelen, stabil keretet adva a dolgos hétköznapoknak. Legnagyobb értékünk kétségkívül az itt élők szorgalma, a tenni és élni akarása, legyen szó akár kisebb, nagyobb rendezvényekről, a helyi tradíciókat megőrző szakkörökről, vagy sikeres, a mindennapokat előre vivő pályázati eredményekről.
Az utóbbi területen a vármegyei önkormányzat olyan területfejlesztési beruházások megvalósításában működött, működik közre, amelyek élhetőbbé teszik a településeinket: bölcsődék, óvodák, iskolák, utak építéséről, munkahelyteremtő ipari és turisztikai beruházásokról, valamint különböző közintézmények korszerűsítéséről hozott döntéseket. A fejlődés most új utakon is folytatódik: a nemrég indult Versenyképes Járások Programban a következő két év során valósulnak meg azok a projektek, melyeket a Járási Fejlesztési Fórumok a kormányzat felé támogatásra javasoltak. Településeink így válnak még biztonságosabbá, a helyi lakosok és a hozzánk vendégségbe érkező látogatók számára még emlékezetesebbé, szerethetőbbé. Arra biztatom a kiadvány olvasóit, hogy az itt szerzett információkon felbuzdulva látogassák meg vármegyénk településeit, hétvégére, nyaralásra bizalommal válasszák úti célként a környék falvait, városait, ismerjék meg az ott élő embereket, hagyományaikat, értékeiket, ételeiket, érzéseiket!
TARTALOMJEGYZÉK
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
8. oldal
9. oldal
10. oldal
IMPRESSZUM
Csuhány Bence, a Heves Vármegyei Közgyűlés elnöke
Felsőtárkány
Nagytálya
Kál
Pétervására
Poroszló
Domoszló
Zagyvaszántó
• TELEPÜLÉSEINK • 2025. MEDIAWORKS HUNGARY ZRT. HEVES VÁRMEGYEI IRODÁJÁNAK LAPJA
• FELELŐS KIADÓ: KÁLMÁN ERIKA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ • FŐSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ • SZERKESZTŐ: GUTI RITA
• SZERKESZTŐSÉG ELÉRHETŐSÉGE: 3300 EGER, TRINITÁRIUS UTCA 1.
• E-MAIL: HMHGYARTAS@MEDIAWORKS.HU • TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTEL: 36/513-628
• NYOMDA: MEDIAWORKS HUNGARY ZRT., 6729 SZEGED, SZABADKAI ÚT 20. • TERJESZTÉS: A KIADÓ SAJÁT TERJESZTŐHÁLÓZATÁVAL
• HEVES MEGYEI HÍRLAP ISSN 3094-1911
A kiadvány fizetett hirdetéseket tartalmaz, melyek valódiságát a szerkesztőség nem vizsgálja, tartalmáért felelősséget nem vállal. A kiadó előzetes engedélye nélkül a lapban megjelent hirdetéseket felhasználni tilos! A kiadó az elfogadott megrendelés alapján átadott hirdetések tartalmáért, azok valódiságáért, harmadik személyeknek okozott jogsérelemért felelősséget nem vállal, nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak, az ezzel kapcsolatos jogvitákból keletkező következményeket és hátrányokat a megrendelőre hárítja. Ezenfelül a kiadó nem tehető felelőssé, és nem vállal felelősséget semmiféle kárért, közvetett, járulékos vagy másodlagos károkért, elmaradt nyereségből, jövedelem elmaradásából vagy használatkiesésből származó olyan károkért, amelyek a sajtótermékben megjelent hirdetésből fakadnak, ill. azzal kapcsolatosak, függetlenül attól, hogy az ilyen károk szerződéssel, hanyagsággal, polgári peres eljárással, jogszabályokkal vagy egyéb ügyekkel kapcsolatosak.
Csuhány Bence a Heves Vármegyei Közgyűlés elnöke
FELSŐTÁRKÁNY FEJLŐDÉSE ÚJ LENDÜLETET VETT
Épületek korszerűsítése, az utcák szépítése, közösségépítés és közösségépítés – ezzel telt az elmúlt egy év Felsőtárkányban. A testület elkötelezetten folytatja azt az utat, amire egy éve, a választások után léptek.
„Az elmúlt évben több fejlesztésünk is megvalósult – ezek a fejlesztések, átalakítások hitünk szerint a közösségünket szolgálják. Vannak bevált dolgaink, amiken nem változtattunk” –mondta dr. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere, aki azonban számos dolgon változtatott, újításokban is gondolkoznak a tavaly összeállt új testülettel. A polgármester Szepesi Ádám alpolgármester, Erdélyi László, Szőnyi Gábor, Somogyi Kristóf, Bakondi Péter és Bajzát Ferenc önkormányzati képviselőkkel közösen dolgozik azon, hogy Felsőtárkány megőrizze hagyományait, ám eközben természetközeli, zöld településként igazi XXI. századi településsé váljon. Az elmúlt egy évben először a temető körüli kerítés készült el, amiben társadalmi munka keretében helyiek is segítettek. Ez egy sokéves méltatlan helyzet megoldása volt, hiszen kerítés híján a vadak a sírok között legeltek. A régi óvoda épületét az önkormányzat saját forrásból klimatizálta és az utcafronti homlokzati szellőzőrendszert is áthelyezték, hiszen a polgármester hitvallása szerint a településkép rovására nem mehet a technológiai fejlődés. Ezért szorgalmazza például a használaton kívüli távközlési oszlopok eltávolítását, mint mondja, a Bükk nyugati kapujának utcái ne oszloprengetegek, hanem rendezett, bájos utak legyen.
dőket építettünk, biztonsági korlátokat helyeztünk ki a kritikus helyekre, elkezdtük a padkák rendbetételét, a vízelvezető árkok tisztítását. Már a Rákóczi út közbeszerzése is elindult, tavaszra új útburkolatot kap a hiányzó szakasz, és rendezett parkoló várja az egészségházhoz is a betegeket. Az iskolánk 1,5 milliárd forintos pályázati forrásból újul meg 2026-ban, de addig is az intézmény környékén is áldoztunk a biztonságos közlekedésre: 2026-ban okoszebra és a traffipax készül. Szintén jövőre indul a tóparti turisztikai projekt. A 320 millió forintos pályázati forrásból megújul a Szikla-forrás, a játszótér és a tó környezete is –emelte ki dr. Juhász Attila Simon. Hozzáteszi, a beruházások mit sem érnek összetartó, támogató közösség nélkül. Források terén ezért a helyi kulturális és szórakoztató programokkal sem szeretnek fukarkodni. Megvalósultak a közös ünnepek, verses és zenés estek, sportesemények – esték és délutánok, amikor a falu együtt ünnepel.
Egyre nő a forgalom is a faluban, éppen ezért a közlekedési infrastruktúra fejlesztése sem szorulhat háttérbe.
– A korábban tervezett majd’ 60 millió forint helyett 9,5 millióból megoldottuk, felújítottuk a bervai közvilágítást. Térköves járdákat, közleke-
– Belül, a régi óvoda épületében új házasságkötő teremként vagy rendezvényhelyszínként is használható, 70 négyzetméteres helyiséget alakítottunk ki önkormányzati cég által elvégzett munkával, önerőből. Bebútoroztuk a földszinti és tetőtéri termeket. A zenekari próbák számára is ideális helyszínné vált. Pályázati forrást nyertünk az épület külső homlokzatának szigetelésére, a még meglévő régi nyílászárók cseréjére. Az épület energiaigényét szintén pályázatból finanszírozott napelemes rendszer szolgálja ki –sorolja a polgármester a fejlesztéseket. Az óvodai intézményrendszer informatikai fejlesztését, a kerítés cseréjét is önerőből valósították meg, hamarosan a fűtés-korszerűsítés is megvalósult, új kazánnal vágnak neki a télnek. Habár az előző önkormányzati ciklusban visszaadták az elnyert forrást, de az óvodai tornaszoba építéséről nem mondott le az új testület, keresik a pályázati lehetőségeket.
– A felsőtárkányi közösség mindig is erős volt – de az elmúlt évben talán még inkább egymásra találtunk. Újraalapítottuk a Felsőtárkányi Közművelődési Intézményt és újult erővel látunk hozzá a közösségépítéshez. Új utakat kerestünk a rendezvények terén, igyekeztünk mindenkinek az igényeit figyelembe venni a programok tervezésénél, lebonyolításánál. A jövőben is az a célunk, hogy Felsőtárkány egyre élhetőbb, vonzóbb és fenntarthatóbb település legyen. Büszkék vagyunk a civil szervezeteinkre és önkénteseinkre – nélkülük nem lenne ilyen élő a közösségi életünk. Vannak már új terveink: közösségi fejlesztések, turisztikai beruházások, és az ifjúság megtartását segítő programok is. Köszönöm a helyieknek és a testületnek, illetve az önkormányzat minden dolgozójának, hogy lelkes munkával dolgozunk együtt az otthonunkért, Felsőtárkányért – fogalmazott a polgármester.
DR. JUH Á SZ ATTILA SIMON POLGÁRMESTER
NAGYTÁLYA VONZÓ FALUVÁ
NŐTTE KI MAGÁT
Aközösségépítés, a közbiztonság, a falu építése és szépítése az a 3 sarkalatos pont, ami a település vezetése szerint elengedhetetlen az élhető, versenyképes és szerethető Nagytálya jövőjéhez.
Harmadik ciklusát tölti Orosz József nagytályai polgármesterként, ám a település gondjai 2014 környékén merőben mások voltak, mint amivel manapság foglalkozni kell. Elnéptelenedő, elöregedő, eseménytelen falu volt Nagytálya akkor, amikor Orosz József megkezdte a munkát az első testületével. Most iparipark-fejlesztés előtt áll és már szinte nem találni eladó házat sem a faluban.
– A közbiztonság megőrzése szempontjából is aggasztó volt mindez, hiszen a sok üres házba kérdés volt, kik, milyen emberek költöznek be. Annak érdekében, hogy a helyi közösség összefonódjon, igazi falusi kollektíva legyen, biztonságos legyen Nagytályán élni, folyamatosan dolgozunk. Ez olyan munka, amit soha nem lehet abbahagyni. Mindig van min javítani, mindig vannak új igények vagy régi, jól bevált szokások, amiket fel lehet eleveníteni – mondta Orosz József polgármester, a helyi polgárőr egyesület elnöke.
Kiemelte, hogy tényleg nem lehet hátradőlni, hiszen a falu feltöltődött, sok fiatal költözött ide, az óvoda maximális létszámmal működik és a bölcsődét is kihasználják a fiatal családok. Összességében úgy látja, Nagytálya élhető, biztonságos település. A TOP-programban újult meg az orvosi rendelő, az óvoda és a kerékpárút is, összesen több mint 210 millió forintból. A Magyar Falu Programban útfelújításokat sikerült megvalósítani, így Nagytályának jó, járható utcái vannak, de kisbuszt is beszereztek, amivel például a helyi időseknek is tudnak segíteni. – Civil szervezeteink nélkül semmi nem menne olyan jól, köszönöm nekik a munkát, ahogy az önkormányzatnak és azoknak a magánszemélyeknek is, akik időről időre tesznek a közösségért. A református és katolikus egyházközösségnek is nagyon köszönjük, amit az itt élő emberekért tesznek. A faluszépítő egyesületünkkel igyekszünk az élhetőség mellett vonzóvá is tenni Nagytályát, ahová igazán jólesik hazatérni. Mindig szezonális díszekkel készülnek, virágba borítják az utcákat. A TOP Plusz ad lehetőséget Nagytályának, hogy egy modern, természetközeli pihenőteret hozzon létre. A pihenőparkra 200 millió forint fordítható. A pro -
FOTÓK: HUSZÁR MÁRK
jektben megújul a régi tűzoltószertár, ahol közösségi tér, mosdó valósul meg. A közösségi tér is fontos feltétel, de a közösségfejlesztés sosem ér véget ennyivel. Nagyobb és kisebb rendezvényeink mellé idén nyáron elindítottunk két új programot is. Magyarnóta-estünk és táncdalfesztiválunk is volt, mindkettőn magam szolgáltattam a zenét. A táncdalfesztiválon a ,60as éveket idéztük meg. Úgy gondolom, hogy azoknak, akik akkor voltak fiatalok, olyan emlékeket jelent ez a korszak, amitől könnybe lábadnak a szemek, ezt jól láttuk az esten is. A fiataloknak pedig, akik a rendszerváltás környékén vagy utána születettek, igazi retró egy-egy ilyen este. Nem volt korosztály, aki eljött, de ne élvezte volna, ahogy a nótaesten sem láttam unatkozó arcokat. Hogy autentikus legyen az étel is, ezen lila hagymás zsíros kenyérrel és borral, a másik eseményünkön pedig sörrel és virslivel kínáltuk a közönséget. Ha igény lesz rá, rendszeressé válik mindkét program – fogalmazott. Ám az esztétikum és a helyi hagyományok ápolása mellett a polgármester szerint figyelni kell arra is, hogy a fiatalok versenyképesnek lássák a falut, olyan helynek, amely megáll a saját lábán is,
önerőből is képes fejleszteni. Mint mondta, dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő és a kormány nyitott Nagytálya kéréseire. – Az M25 megépítése is fontos volt a településnek. Jó az elhelyezkedésünk, hiszen az Eger–Füzesabony–Mezőkövesd hármasa között fekszik Nagytálya. Éppen ezért adott volt, amikor a bevételek növelésének lehetőségén, munkahelyek teremtésében gondolkodtunk, egy ipari park létrehozása – mondta Orosz József. Már 2016-ban elindult a folyamat, mely során kijelölték a területet, és a rendezési tervben létrehozták a megfelelő feltételeket, hogy a falunak iparterülete lehessen, s minden készen álljon egy lehetséges befektető fogadására, melyről sokáig tárgyalt a vezető. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz forrásból több mint 700 millió forint forrást kapott a területre a település. Ám mivel A osztályú vízvédelmi területről van szó, környezetszennyező beruházás szóba sem jöhet. A befektetők végig tisztában voltak azzal, hogy csak olyanra bólint rá a polgármester, amely 100 százalékban garantálja a vízbázis védelmét, logisztikai központot szeretne.
AZ ÉLHETŐBB ÉS OTTHONOSABB
NAGYKÖZSÉGÉRT DOLGOZNAK A KÁLIAK
Kál nagyközség vezetése az elmúlt időszakban több jelentős fejlesztést is megvalósított annak érdekében, hogy a település élhetőbb, otthonosabb és a helyiek igényeit még inkább kiszolgáló hellyé váljon.
A már lezárult beruházások mellett számos további terv is körvonalazódik, amelyek hosszú távon erősítik a község infrastruktúráját és közösségi életét. A részletekről Morvai János, Kál nagyközség polgármestere számolt be.
– A bölcsődénk immár második éve működik, november elején volt a garanciális bejárás, a felmerült hibák kijavítása már meg is történt. A bölcsőde előtti területen egy új parkot alakítottunk ki. Az új közösségi térrel és zöldfelülettel tovább gazdagodik Kál lakóinak élettere. Ezt a célt szolgálta tavasszal a nemzeti faültetés napján az is, hogy Kál, Kompolt és Kápolna összesen 118 facsemetét ültetett el. Kál már harmadik éve részt vesz az Országfásítási Programban. Közterületi értékeink az október 22-én felavatott Grassalkovich Antal-mellszoborral is bővült, amit Kiss István fafaragó népi iparművész készített. Grassalkovich Antal volt az, aki a török dúlás után újra benépesítette Kált – sorolta Morvai János.
A polgármester kiemelte: mindig azt az elvet tartja szem előtt, hogy jusson, teljen, maradjon. Ennek jegyében törekszik a település arra, hogy ne csak pályázati forrásokra támaszkodjon, hanem a saját bevételeit is tudatosan használja fel.
– Az ipari parkot is azzal a céllal hoztuk létre, hogy hosszú távon bevételt termeljen: sok érdeklődő van, zajlik a benépesítése. A művelődési ház felújítására uniós támogatást nyert az önkormányzat, november 17-én írtuk alá a kivitelezői szerződést a káli Zele Management Kft.-vel. Elég sokat vártunk erre, de sikerült. Energetikai korszerűsítés valósul meg napelemek, hőszivattyús fűtési rendszer telepítésével, továbbá hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével. Az iskola 2013-ban került az egyház fenntartásába a képviselő-testület döntése alapján. Azóta több fejlesztés is volt, köztük a 2024-ben elkészült tornacsarnok. A korábbi években a belterületi utak, járdák felújítása, a temetőnkben az urnafal, a bejárati nagykapuk, a hátsó kapu építése, a Délibáb önkormányzati
A GRASSALKOVICH-SZOBOR AVATÁSA
konyha oldalsó homlokzatának felújítása is megvalósult – részletezte Morvai János.
– Idén adtunk be pályázatot a Magyar Falu Programban (MFP) önkormányzati ingatlanok fejlesztésére, játszóterek felújítására. A megnyert 6 millió forintból a mentőállomás melletti játszótér újul meg még idén, hiszen csupán az eszközök cseréjére van szükség. A 2011-ben átadott játszótér faelemei felett azonban már eljárt az idő, fémből készült elemekre lesznek cserélve. A házasságkötő terem, a könyvtár, illetve a két szolgálati lakás felújítása még várat magára, pályázati lehetőségekre várunk – fejtette ki a polgármester.
A felelős állattartás elősegítése is MFP-s program, összességében 1,5 millió forintot tudnak majd felhasználni ivartalanításra, de ez még folyamatban van, tette hozzá. – Részt vettünk a Versenyképes Járások Programban (VJP). A VJP időszakában megnyert pályázat támogatói okiratát is megkaptuk már, kezdődik a közbeszerzési eljárás. Hat település
– Nagyút, Kál, Kompolt, Kápolna, Tófalu és Aldebrő – konzorciuma Kál gesztorságával az első programban a településeken történő vérvételt, illetve vérszállítást könnyítheti meg egy elektromos autó vásárlásával, illetve napelemes töltő és tárolórendszer kiépítésével, valamint kettő, a közösséget szolgáló, kilencszemélyes kisbusz megvásárlásával. Emellett valamennyi település kap egy-egy automata defibrillátort – magyarázta Morvai János.
Nagy büszkeség Kálban, hogy az idei, 10. Közétkeztetési Szakácsversenyen az önkormányzati konyha az országos döntőbe jutott a Metro Gasztro Akadémián rendezett elődöntőből.
– A megmérettetést a közétkeztetésben dolgozó szakemberek számára szervezi a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (Közszöv), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ). A verseny tematikája a fenntartható közétkeztetésre, a rövid ellátási láncokra, a hazai és szezonális alapanyagok használatára, a modern, egészségtudatos technológiák alkalmazására épül. A döntő jövő márciusban lesz a SIRHA Budapest Hungexpón – emelte ki Morvai János. Kálban számos aktív civil szervezet működik.
– Munkájukat évről évre támogatjuk, hiszen fontos szerepet játszanak a közösség életében. Nehéz lenne bármelyiket külön kiemelni közülük, hiszen mindegyik értékes tevékenységet végez. Ilyen például a Káli Polgárőrség, a Retroszkóp Hagyományőrző és Múltidéző Egyesület, a Káli Lövész- és Sportklub, valamint a Tarnamente Sport és Szabadidő Egyesület. Idén újra karácsonyi ajándékcsomaggal lepjük meg a lakosságot. A Startmunka mintaprogramban megtermelt főzőtök többletét kiosztottuk a káliak között. December 18-án adventi vásárt rendezünk, másnap pedig adventi koncert lesz a templomban, ahol Báder Ernő hegedűművész és zenekara muzsikál majd – összegezte Morvai János.
AZ ÖNKORMÁNYZATI KONYHA A DÖNTŐBE JUTOTT
PÉTERVÁSÁRÁN MINDIG TÖRTÉNIK
VALAMI
Pétervásárán szinte állandóan fejlesztenek valamit. Kisebbnagyobb beruházásokkal épül a kisváros. Számba vettük, mi történt a 2025-ös évben Észak-Hevesben.
Polgármester úr, hogy indultak ennek az évnek?
Pétervására újra egy sikeres évet zárt a városfejlesztés és központi szerepének megerősítése területén. Városunk úgy vágott neki az esztendőnek, hogy már az eddig is nagy települési társuláshoz további két falu csatlakozott, így a városháza dolgozói gárdája hét település (Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes, Bükkszék és Terpes) önkormányzati szakfeladatait látja el. Mindez természetesen megnövekedett munkát, esetszámot is jelent.
A megnövekedett feladatok mellett milyen pozitív velejárói vannak ennek a kibővült társulásnak?
Természetesen van, hiszen a hét település együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, gazdaságosabb döntéseket tud hozni. Nagyon jó az együttműködés, gyakran összeülünk a polgármester kollégákkal, egyeztetünk a pályázati lehetőségekről, azok előkészítéséről, azokat úgy állítjuk össze, hogy ne csak a település, hanem a környék érdekeit is szolgálja. Erre már konkrét példa is van, hiszen a Versenyképes Járások Programban a közösen használt orvosi ügyelet épülete fog megújulni, a második szakaszban pedig minden önkormányzat a maga által megjelölt út- és járdaszakaszt teszi rendbe.
Visszatérve Pétervásárára, miket tart a legfontosabb fejlesztéseknek idén?
Ahogy mindig is mondtam, munkánknak több része van: olyan, amely mindenki számára szemmel látható, illetve a másik része, mely a háttérben zajlik: a papírmunka, a tervezés,
EGED ISTVÁN POLGÁRMESTER
a projektek előkészítő szakasza. Az egyik ilyen megvalósult pályázatunkat október végén vehette a lakosság birtokba: ez a település egyik legkritikusabb útszakasza, a Papláza út eleje, ahol felszín alatti vízelvezetéssel oldották meg a mindig felmerülő problémát, hogy a meredek útrészen a csapadék folyamatosan elmosta az út szélét. Az átereszek és víznyelők miatt nagyobb költséggel járt a felújítás, ezért az elnyert összegből rövidebb hosszúságot tudtak új burkolattal ellátni.
Sportegyesületünk is pályázott, a sportcsarnok tetőjének részleges vízszigetelése is megtörtént, mely munkálatok szeptemberben fejeződtek be.
Idei eredményeink közé tartozik még az is, hogy hét másik önkormányzattal konzorciumban 50 millió Ft-ot nyertünk az orvosi ügyelet tetőszerkezetének teljes és az épület részleges felújítására, mely jövő évben valósul meg.
Ugyancsak sikeresen elnyert pályázatunk a Magyar Falu Program keretében a már előbb említett Papláza út folytatása, valamint az Alvég utca rendbetétele.
A háttérben pedig folynak az előkészítő munkálatok, hiszen a Versenyképes Járások Program II. ütemére a napokban adtuk be az elkészült projektterveket, amely 30 millió forint értékben a Szent Márton út a városközpontban még kimaradt szakaszának felújítását jelenti.
További nagy eredménynek tartom, hiszen már egy éve készültünk rá, hogy sikerült városunkban is bevezetni az ingyenes szociális étkezést, melyre óriási igény van. Kialakítottuk a megfelelő kiszolgálóhelyiséget, és a munkaerő is rendelkezésre áll, melyet a művelődési ház működésének keretei között tudunk biztosítani.
Pétervásárán mindig változatos programokkal lehet találkozni. Milyen fontosabb események zajlottak idén?
Nagyon jól sikerült és büszkék vagyunk arra, hogy erdélyi testvértelepülésünk, Gyulakuta diákjait láthattuk vendégül egy tábor keretében. A parajdi bányakatasztrófa ezt a térséget is érintette, ezért kerestük azt a lehetőséget, ahol leginkább tudnánk segíteni. A képviselő-testület egy emberként állt az ötlet mellé, és kirándultunk, programokat szerveztünk, új élményekkel színesítettük az itt-tartózkodásukat. Több gyermek még nem járt Magyarországon, így mi mutathattuk meg szűkebb hazánk szépségeit.
Miközben ez a riport készül, érkezett egy rendkívüli hír: hosszú megalapozó munka után zöld utat kapott egy vadonatúj B típusú tornacsarnok megépítése. A munkálatok hamarosan elkezdődnek. Az elkészült sportlétesítményt az általános iskola 430 diákja és a civil lakosság is fogja használni.
GYULAKUTAI
LENDÜLETBEN: FEJLESZTÉSEK, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS
ÉS MEGÚJULÓ TELEPÜLÉSKÉP
JUHÁSZ SÁNDOR POLGÁRMESTER
Az elmúlt esztendőben kézzelfogható fejlődést mutatott a település. Olyan eredményeket tudhatnak magukénak, amelyek nemcsak a helyiek mindennapjait teszik kényelmesebbé, hanem Poroszló turisztikai vonzerejét is tovább erősítik.
– A célunk egy élhető, tiszta és vendégbarát Poroszló megteremtése – hangsúlyozta Juhász Sándor polgármester.
Tájékoztatása szerint az egyik legfontosabb elkészült beruházás az Ady Endre út felújítása volt, amely 68,14 millió forintos pályázati forrásból valósult meg, és ezzel együtt az Ady úti járda is megújult. A Tisza-tavi Ökocentrum közelében ideiglenes, 80-100 férőhelyes parkolót alakítottak ki, amely a nyári vendégforgalom idején nagy terhet vett le a településről. A művelődési ház is visszakapta korábbi funkcióját, így az elmúlt hónapokban egyre több kulturális és családi rendezvény talált otthonra falai között. A Poroszló Turizmusáért Egyesület sikeres pályázatának köszönhetően egy közösségi tér is
megújul, tovább gazdagítva a helyi programlehetőségeket.
A folyamatban lévő pályázatok között szerepel a Magyar Falu Program keretében a Fő úti járda felújítása, valamint a Versenyképes Járások Programnak köszönhetően új térfigyelőkamera-rendszer kiépítése válik lehetővé. Hamarosan fedett buszmegálló létesül a református templom előtt, elsősorban az iskolabuszra várakozó gyerekek védelmében. Közben zajlik a református templom tetőcseréje és a katolikus templom belső megújítása is.
– Folyamatban van a gyalogátkelőhely létesítése a 33-as főúton, ahogy a külterületi utak rendbetétele is. Ez utóbbihoz pályázatot is benyújtott az önkormányzatunk és bízunk a pozitív elbírálásban – közölte a polgármester.
Juhász Sándortól megtudtuk, hogy a település rendezett képe érdekében az önkormányzat és önkéntesek közösen dolgoztak. Virágosítás, faültetés, tereprendezés történt, dekoratív installációk kerültek ki a parkba és a főút mellé. A „Te szedd!” akcióban is kiemelt aktivitással vettek részt, de lakossági összefogásból újul meg két temető lélekharangjának tartószerkezete is.
– Poroszló turisztikai forgalma stabil: szeptember végéig 41347 vendégéjszakát regisztrálhattunk. Ehhez kapcsolódó, hogy új Tourinform-iroda kapott helyet a Tisza-tavi Ökocentrumnál. Közben jelentős magánberuházások zajlanak: megvalósul a Zátonyerdő Villapark, megújult a Csicsman Kikötő, bővül a Fűzfa Pihenőpark szolgáltatása, és felújították a Fehér Amúr Halászcsárdát. A vasútállomás teljes körű felújítása is megkezdődött, a szabadstrand pedig megszerezte a 3 csillagos minősítést – sorolta a polgármester.
Tájékoztatása szerint önkormányzatuk a szomszédos Borsodivánkával együtt kezdeményezte a két község közötti útszakasz megújítását is. Eközben a Tisza-tavi Ökocentrumban teljesen megújult a menedzsment, amely fiatalos szemlélettel dolgozik a térség idegenforgalmának erősítéséért. Az óvoda, az idősek otthona és a hivatal épületének több helyisége is megújult, modern, energiatakarékos rendszerekkel váltva ki az elavult megoldásokat.
– Minden fejlesztésünk egy irányt céloz: Poroszló jövője biztos alapokon álljon – jelentette ki a polgármester.
AZ ÁLMAIKAT MINDIG CÉLIRÁNYOSAN TERVEZIK
AHeves Vármegyei Klímabarát díjjal 2024-ben kitüntetett Domoszlón az elmúlt évek fejlesztései is igazolják, hogy a vármegyei önkormányzat elismerése megalapozott: a mátraaljai község a folyamatos és energiatudatos beruházásaival nemcsak egyre élhetőbbé, de fenntarthatóbbá is válik.
Paulenka Richárd polgármester az utóbbi években elvégzett munkát, a jelen feladatait és a jövő terveit vázolva kiemelte, hogy az álmaikat mindig célirányosan tervezik. Éppen három éve adták át az alapszolgáltatási központot, amely közel 209 millió forint állami támogatásból és 31 millió forint önerőből valósult meg. – Több funkciót lát el a 430 négyzetméter alapterületű központ. Itt zajlik az idősek nappali ellátása, az idősek házi gondozása, a családsegítés, illetve egy 350 adagos főzőkonyhának is helyet ad az ingatlan. Itt étkeznek az iskolások is. Az energiatudatosság az építkezés során is kiemelt figyelmet kapott. Ez idő tájt újítottuk fel a polgármesteri hivatalt. A Belügyminisztérium pályázatán nyert 30 millió forinthoz 1,5 millió forintot kellett önerőként hozzátennünk a kivitelezéshez. Az összegből többek között klimatizáltuk az épületet, amely teljes belső felújításon esett át. Fűtés-korszerűsítés történt, modernizáltuk a villamos, internet- és telefonhálózatot – részletezte Paulenka Richárd. 2024 tavaszán 2,7 millió forintos támogatásból felszámolták a község külterületein az illegális hulladéklerakatokat, amelyek önkormányzati ingatlanokat érintettek. – Tavaly májusban avattuk az új sportparkunkat. A létesítmény komplex szabadidős és sportolási lehetőséget biztosít a község lakóinak. Egy mozgásfejlesztő fitneszpark, egy játszótér és egy műfüves sportpálya épült, 174,5 millió forint állami támogatásból. A műfüvespálya-avatót Domoszló és a Fradi öregfiúkcsapatai játszották. Ugyancsak az elmúlt évben a temetőnket is sikerült több forrásból megszépíteni. A Magyar Falu Program (MFP) 5 millió 998 ezer forintos támo -
gatása révén valósult meg a temető és a ravatalozó útburkolatának felújítása, térkövezése és csapadékvíz-elvezetése. A ravatalozót a Mátra Energia Térségfejlesztési Alapítvány (META) támogatásával, a temető kerítését pedig önerőből újítottuk fel – sorolta a polgármester. Idén júniusban adták át az energetikai felújításon átesett „kisiskola” és a tornaterem, valamint az önkormányzati melegítőkonyha és étkező épületeit, mindezt 186,26 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatásból kivitelezték. – A beruházás nyomán az energiahasználat hatékonyabbá vált, az üzemeltetési költségek csökkentek. A fejlesztés azonban nem csupán energetikai jellegű volt, többek között kialakítottunk egy teljesen új számítástechnikai termet is. Idén zajlott a Hunyadi út felújítása is, 350 méteres szakaszon, több mint 65 millió forintból. A 2029-ig tartó Helyi humán fejlesztések program TOP Plusz-pályázatán 174,27 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást szereztünk. Ennek részei: eszközbeszerzés, meglévő és új közösségi rendezvények lebonyolítása, előadások és egészségügyi szűrőprogramok szervezése. Az óvoda és a bölcsőde pedagógusainak, a munkájuk segítésére, 1,5 millió forintból 5 laptopot adtunk át az oviKRÉTA céljaira. A META támogatásával, mintegy 2,5 millió forintból történt meg községünk külső vízelvezető árkainak tisztítása – fejtette ki Paulenka Richárd.
– Az MFP idei kiírásában nyertünk közel 10 millió forintot a Deák téri járda felújítására. A község központi terén az iskola és a rendezvénytér előtti járdaszakaszt 361 folyóméter hosszban tudjuk újjáépíteni. Önerőből felújítjuk majd az ottani emlékművet is. A Versenyképes Járások Programnak (VJP) köszönhetően folyamatban van az eddigi közterületi kamerarendszer megszüntetése, és helyette egy új, 16 kamerából álló rendszer kiépítése. A VJP I. ütemében már megkaptuk a támogatási szerződést, zajlik a rendszer előkészítése, a tervezési szakaszban járunk. VJP II.-ben most adtuk be az új igényt, várjuk a döntést. Várhatóan 2026–27-ben, két ütemben valósul meg a beruházás – magyarázta a polgármester.
Folyamatban van a községi közvilágítás MFP által támogatott, LED-es korszerűsítése.
– A képviselő-testület döntése alapján mintegy 20 millió forint összegben pályázunk. Abban az esetben, ha a pályázat pozitív elbírálásban részesül, mindez a nagyobb teljesítményű lámpatestek cseréjét jelenti, illetve pár utcát érint. A döntés a támogatásról decemberben várható. A következő pályázati kiírásban a maradék utcákban található lámpatestek cseréjét kívánjuk végrehajtani. Tervezés alatt van a közösségi ház felújítása is: korábban az önkormányzat önerőből lecserélte a tetőt, most a kerítés felújítása zajlik, de a többi tennivalót nem tudjuk saját forrásból megvalósítani. A LEADER program ez évi kiírásában adunk be pályázatot. A célunk egy külső, fedett, faszerkezetes rész megépítése, vizesblokkok, mosdók kialakítása, illetve a hátsó garázs részen fedett kültéri konyha létrehozása kemencével, egyéb látványelemekkel. A pályázat előkészítése folyamatban van, december 3-ig kell benyújtanunk, siker esetén ezen tervek 2026-ban valósulhatnak meg. Tervezzük a művelődési házban a fűtés korszerűsítését is. Ott még régi, őrlángos kazán és lemezradiátorok üzemelnek, ezek fenntartása már nem gazdaságos. Jelenleg a META pályázati kiírását várjuk ehhez – foglalta össze Paulenka Richárd. Domoszlón élénk a közösségi élet is. A községben május első vasárnapján hagyományosan köszöntik azokat az itt élő hölgyeket, akik az elmúlt esztendőben született gyermekük révén először vagy újra édesanyákká lettek. A pihenőparkban található Életfa-szobron ilyenkor elhelyezik az elmúlt év újszülöttjeinek levél alakú névtábláját. Az idősek napja és a falunap mindig több száz résztvevő jelenlétével zajlik. A télűző kiszebábégetés során minden évben kereplők, dudák, kiáltások hangjától zengő gyermeksereg vonul a község központjába, hogy szalmabábu meggyújtásával hirdesse a tavaszt, majd a tojásfa feldíszítésével a húsvétot. Az év zárásaként, a falukarácsony alkalmával, meghitt hangulatban, ünnepi műsor, forralt bor, finom ételek és sütemények kíséretében gyújtják meg a negyedik adventi gyertyát.
A KÖZÖSSÉGÜK ÉPÍTÉSE ELSŐDLEGES CÉLJAIK KÖZÖTT VOLT
Zagyvaszántó az elmúlt években csendesen, de határozott irammal lépett előre: a településen egyszerre épülnek utak, intézmények, közösségi terek – és ezzel együtt maga a helyi jövőkép is.
A falu polgármestere, Fekete László – és a falu közössége által megválasztott képviselő-testület – irányításával a fejlesztések mára kézzelfogható eredményekké váltak, a következő évek pedig további beruházásokat ígérnek.
A polgármester szavai szerint a településük egyik legfontosabb programja a Versenyképes járások 2025 fejlesztési csomag, amely két ütemben hoz jelentős előrelépést. Az első szakasz 17,5 millió forintos támogatásából megújult a Petőfi utca a Béke utcától a Köztársaság útig, megjavították a kultúrház tetőzetét, és elkészült a Bajcsy utcai járda. A második ütem – újabb 17,5 millió forinttal – 2026-ban folytatódik: a Jókai, Rózsa és Mikszáth utcák járdái, az Ifjúság út, valamint az öregek otthona melletti gyalogosfelület is sorra kerül. – A 2024-es esztendő több megvalósult beruházást is hozott. Az önkormányzat egy Opel Combo e-Cargo elektromos járművet vásárolt, tízmillió forintos Magyar Falu Program-támogatásból. Elindult a helyi humán szolgáltatásokat fejlesztő, 40 millió forintos TOP Plusz projekt is, amely 2026-ig biztosít további programokat és eszközfejlesztéseket –sorolta Fekete László.
A polgármester szólt arról is, hogy a falu egyik legnagyobb előrelépése a bölcsőde elindulása volt: a több mint 170 millió forintos TOP-támogatással megvalósult intézmény 2024-től működik, nagy segítséget nyújtva a helyi családoknak. Energetikai korszerűsítések is történtek: a könyvtár felújítása 41 millióból 2025-re elkészült, az önkormányzat épületé -
nek 60 milliós fejlesztése pedig közbeszerzési szakaszban jár.
– A belterületi utak felújítása látványos eredményeket hozott: a Köztársaság út tavaly készült el, a Szent Erzsébet park körüli útszakasz pedig 2025-ben valósul meg, összesen 59 millió forintos TOP Plusz támogatással. A Petőfi út 2025-ben újul meg ötmillió forintos Magyar Falu Program-forrásból, az Ifjúság út pedig nyolcmillió forintból, ugyancsak 2025ben – közölte a faluvezető.
A sportlétesítmények fejlesztéséről azt mondta, hogy külön fejezetet érdemelnek. A pálya műfüves borítást kapott 31,5 millió forintos taoforrásból, mellette öntözőrendszer és vizesblokk is készült, egyenként nyolcmillió forintból. A sportpálya kerítése és járdája helyi önerőből valósult meg nyolcmillió forintért, míg a kosárpálya és a napelem telepítési területének előkészítése hatmillió forinttal bővítette a beruházást. Az egyházi fenntartásban működő iskolájuk műanyag rácsos borítású kézilabdapályával gyarapodik, a tornaterem burkolatát is kicserélik hamarosan. A köznevelési intézmények sem maradtak ki: az óvodában műfü-
ves pályát építettek, új kerítés került a telekre, és korszerű bútorokkal szerelték fel a csoportszobákat. A konyha páraelszívója, fűtési rendszere és eszközparkja összesen 13 millió forintból újult meg.
A polgármester szerint a hozzájuk hasonló kis településeken a sport nem mindig szokott fontos szerepet játszani az ott élők életében. Nem így van ez Zagyvaszántón, ahol is a helyi ZSE sokéves múltra tekinthet vissza. A falu két alkalommal is elnyerte már az Ország Legsportosabb Települése címet az 1500–2999 lélekszámú települések között. Az sem elhanyagolható, hogy színvonalas az oktatás is, ami miatt a környékbeli településekről is szívesen viszik iskolájukba a gyerekeket. A civil szervezetek pedig a közösségi élet mozgatórugói, fontos a jelenlétük a faluban.
– Településünk az elmúlt években bizonyította, hogy jól szervezett fejlesztésekkel, átgondolt beruházásokkal és a közösség igényeit szem előtt tartva a Zagyva-völgy egyik legélhetőbb faluja vagyunk, és minden jel szerint továbbra is ebbe az irányba tartunk – jelentette ki a polgármester.
