Településeink 2024_február

Településeink, városaink

Tisztelt Olvasók!

A délcegen magasló Debreceni Református Nagytemplom, a messze elnyúló hortobágyi pusztaság, a kellemesen meleg gyógyfürdők – Önöknek mi jut először az eszükbe, ha Hajdú-Bihar vármegyére gondolnak? Talán az előbb felsorolt értékek, talán olyan kincsek, melyeket leginkább az adott település lakói ismernek. Egyet azonban kijelenthetünk: térségünk folyamatosan szépül, úton-útfélen tapasztalhatjuk, mind több fejlesztés tárul a szemünk elé. Hajdú-Bihar vármegye kiemelkedő az észak-alföldi régióban, a térség gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális területen is dinamikusan fejlődik.

Kiadványunkban is olyan településeket mutatunk be Önöknek, melyek az elmúlt évek alatt kiállták a nehézségek próbáját, és töretlenül haladnak előre.

A vármegyeszékhelyen például a Junior Debrecen Városkártyával 2024. április 1-től ingyen utazhatnak a DKV járatain a 6–14 év közötti, debreceni oktatási és nevelési intézményekbe járó diákok és óvodások. A kezdeményezés hamar népszerűvé vált, folyamatos a regisztráció. A környezetvédelem és fenntarhatóság is kiemelt szereppel bír, a korábban bemutatott Zöld kódex 50 intézkedést tartalmaz mindezek érdekében. Erről és további, Debrecent érintő fontos hírekről is olvashatnak lapunkban.

Hajdúdorog is a fejlődés útjára állt, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatain nyert támogatásból fejlesztették több utcában a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint a befogadó Fürj-ér mederkotrását is elvégezték. Horváth Zoltán, a település vezetője hangsúlyozta, a városrehabilitációt célzó projekt eredményeként négy, modern energetikai értékekkel bíró, lakóegységenként 76 négyzetméter alapterületű szociális bérlakást alakított ki az önkormányzat.

Újszentmargita is sikeres évet tudhat a háta mögött. Csetneki Csaba polgármester többek között arról számolt be, várhatóan tavasz végén, nyár elején elkészül a száraztésztaüzem, melyben megindulhat a termelés. Ennek eredményeként hét új munkahely jön létre a településen, és naponta 1 tonna száraztésztát tudnak majd előállítani. Tavaly a település piaca is korszerűsödött, kül- és belterületi útszakaszok újultak meg.

És azt tudják, mennyi minden történt Ártándon az elmúlt 18 évben? Például az elhagyott bányából messze földön híres horgásztó létesült. Megújultak a település intézményei, többek között a művelődési ház, a polgármesteri hivatal, a könyvtár és az orvosi rendelő is korszerűsödött. Az aktív kikapcsolódás hívei nyeregbe pattanhatnak, és biciklivel átszelhetik a települést az elkészült kerékpárútvonalon, mely mentén igazán természetközeli környezetet alakítottak ki. De ez még közel sem minden, a részleteket kiadványunk rejti.

Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere is több fejlesztésről számolt be. Az egyik legjelentősebbként említette a Volánbusz Zrt.-vel köttetett megállapodást, melynek köszönhetően sikeresen átalakították a Debrecen felől érkező járatok útvonalait. Három új megállási pont jött létre, ezek nyomán pedig egy teljesen új útvonal a vármegyeszékhely felől érkező buszok számára, így a Debrecenből induló járatok két útvonalon közlekednek, és több új célállomás is elérhetővé vált Nyírmártonfalváról.

Kiadványukból az is kiderül, hogy Váncsodra is érdemes ellátogatni. A településen népszerű Vakáció-Akció Népi Tábor és az Őszköszöntő Fesztivál is megannyi programot rejt. A táborban a hagyományos népi kultúra örökségeivel ismerkedhetnek meg a fiatalok, és persze a kirándulás sem maradhat el. Az Őszköszöntő Fesztivál a település egyik legnépszerűbb rendezvénye, nem is kérdés, hogy miért: sztárfellépőkkel, amatőr énekes és táncos produkciókkal, hagyományőrző kézműves termékek kiállításával és vásárával, élő zenével és főzőversennyel készülnek a látogatók számára.

Tiszacsege is csalogató programokkal kecsegtet: a rendezvényeknek a Tisza-part vagy a város központjában a korszerű Szolgáltató Csarnok ad helyet. A település legnépszerűbb eseményét, a Halászlé Fesztivált júliusban rendezik meg. A város napját augusztusban ünneplik a Csegei Révnapon hajnalig tartó mulatsággal. Szeptemberben ismét a halas ételeké a főszerep, harcsapaprikás-főző versenyen mutathatják meg a résztvevők, hogy annak a bizonyos halászlének igenis van párja!

Vass Kata főszerkesztő

IMPRESSZUM

Településeink, városaink

A Hajdú-bihari Napló melléklete Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt., 4024 Debrecen, Dósa nádor tér 10. www.mediaworks.hu Felelős kiadó: Kálmán Erika, elnök-vezérigazgató Főszerkesztő: Vass Kata, Értékesítési vezető: Bényei Éva Adatvédelmi irányelveink a haon.hu/adatvedelem oldalon olvashatóak. Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Szeged, Szabadkai út 20.

Felelős vezető: Marancsik Roland

ISSN 2786-3468

A kiadvány fizetett hirdetéseket tartalmaz, melyek valódiságát a szerkesztőség nem vizsgálja, tartalmáért felelősséget nem vállal. A Kiadó előzetes engedélye nélkül a lapban megjelent hirdetéseket felhasználni tilos! A Kiadó az elfogadott megrendelés alapján átadott hirdetések tartalmáért, azok valódiságáért, harmadik személyeknek okozott jogsérelemért felelősséget nem vállal, nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak, az ezzel kapcsolatos jogvitákból keletkező következményeket és hátrányokat a Megrendelőre hárítja. Ezenfelül a Kiadó nem tehető felelőssé, és nem vállal felelősséget semmiféle kárért, közvetett, járulékos vagy másodlagos károkért, elmaradt nyereségből, jövedelem elmaradásából vagy használatkiesésből származó olyan károkért, amelyek a sajtótermékben megjelent hirdetésből fakadnak, ill. azzal kapcsolatosak, függetlenül attól, hogy az ilyen károk szerződéssel, hanyagsággal, polgári peres eljárással, jogszabályokkal vagy egyéb ügyekkel kapcsolatosak.

Ártánd község fejlődése az elmúlt 18 évben

Nézzük meg, hogy az elmúlt 18 évben mennyit fejlődött a település, menynyire járult hozzá az intézkedések sora ahhoz, hogy élhető falu legyen, ahol fáradságos munka és napi gondok után kipihenhetjük magunkat.

A beruházások anyagi része, részben uniós pénzből pályázatok útján, részben saját erőből, valamint a vállalkozókkal tartott jó kapcsolatok nyomán adományokból és támogatásokból állt össze. Nos, nézzük sorba, de nem kronológiai sorrendben, hogy minek is vagyunk tulajdonosai:

• Szennyvíz program: Az összes járulékával együtt. Értjük alatta, az építkezés során megbontott úttestek, járdák, autóbejárók, vízbekötések helyreállítását, valamint az átemelő szivattyúk építését.

• Kerékpárút: Összeköti Berettyóújfalut Nagyváraddal és Debrecennel. Így a községünk is részese az országos kerékpárút hálózatnak. Ez a lehetőség hozzásegíti a lakosságot a helyes egészséges életmódhoz, nem beszélve a közeli települések könnyebb eléréséről. Ezzel is hozzájárulunk a környezetvédelmi programhoz. Természetes, hogy a kerékpárút építése kapcsán a csapadékvíz elvezetése is megtörtént. Az út mentén rózsakertet alakítottunk ki, fákat, évelő és egynyári növényeket ültettünk, parkosítottunk. Mindezek

ápolását a fűnyírással együtt a közfoglalkoztatottak végzik.

• Közvilágítás: A köztéri világítás korszerűsítése (cseréje) LED lámpákra. Ezzel együtt a park, a polgármesteri hivatal, az óvoda, az országzászló díszkivilágítása is megtörtént.

• Kamerarendszer: Építése folyamatos, jelenleg 15 db térfigyelő kamera őrzi a falu biztonságát.

• Telekommunikációs rendszer: Jelenleg 3 szolgáltatóval rendelkezik a település. Megépült az 50-es előhívó számmal rendelkező mobiltorony, ami nagy segítséget jelent a Romániában dolgozó lakosok számára. A településen megépült az üvegszálas nagysebességű internet elérhetőség, minden utcában.

• Napelem: A település minden intézményét elláttuk, ezzel kiváltottuk az energiafelhasználás egy részét.

• Utak: Javítását, kátyúzását a közfoglalkoztatottak végzik. Befejeződött a településünk utcáinak szilárd burkolattal való ellátása, illetve egy dűlőút korszerűsítése is.

• Szántóföldek, kertek, házhelyek: A község tulajdonában álló területek hagyományos művelésének keretén belül mezőgazdasági, illetve kertésze -

ti munka folyik évek óta, amelyekhez egy kis mezőgazdasági gépparkot is kialakítottunk. A szántóföldön kukoricát, illetve búzát termelünk, amelyet felhasznál az állattartó telep. A kertekben földiepret, hagymát és fűszerpaprikát termelünk, mindez biztosítja a közfoglalkoztatottak egész éves munkalehetőségét.

• Szeméttelep felszámolása: Az országos környezetvédelmi program keretén belül történt. Rekultiváltuk, termő terület lett belőle. Ezzel egy időben megindult a kommunális hulladék heti, az egyéb hulladék (pet palack, papír, stb.) havi és a lomtalanítási anyagok évenkénti elszállítása.

• Állattartó telep kialakítása: A volt bikaistállót renováltuk, a közmunka program keretén belül pulyka és tyúk állomány tartására alakítottuk át. Mintatelep lett belőle és munkát ad az embereknek.

• Buszmegállók felújítása: Megjelent egy pályázati kiírás, amivel új buszmegállókat lehetett pályázni. Megtekintettük a már megépült fából készült új alkotásokat más településeken és az a döntés született, hogy Ártándon marad a régi buszmegálló. Helyrehoztuk, kivilágítottuk, padokkal láttuk el, díszburkolatot kapott a park járdájával együtt és építettünk egy üvegből álló esztétikus buszmegállót is. Kényelmes és kellemes látványt nyújtanak.

• Park, játszótér: A játékok javítása, illetve bővítése folyamatos, ivókút és díszkivilágítás létesült. Parkosítás nö -

vényekkel, fákkal, virágokkal. Nagyon kedvelt az árnyas pihenőhely a szülőknek és jó játszási lehetőség a gyermekeknek.

Nemcsak az infrastruktúra korszerűsítése, fejlődése folyamatos a településünkön, de az intézmények épületének védelme esetleges bővítése az igényeknek megfelelően megtörtént.

• Óvoda: A Hodossy Sámuel által építetett klasszicista kastélymaradványban az 1940-es évek óta óvoda működik. Belső és külső korszerűsítése: nyílászárók cseréje, belső terek átalakítása, a funkciók megváltoztatása az igényeknek megfelelően történt az évek során. Az udvar igazi gyermekközpontú lett, sok szabadtéri játékkal és helyreállított járdával, díszkivilágítással. Mindez úgy történt, hogy az épület műemléki jellege nem szenvedett kárt. Szolgálati lakás felújítása.

• Orvosi rendelő: Az egészségvédelmet, a betegellátást szolgáló orvosi rendelő belső renoválása. A termek átrendezése funkció szerint. A gyógyításhoz szükséges új eszközök, berendezések beszerzése. A váróterem új székekkel való ellátása. Külső környezet parkosítása, növények telepítése, a tér díszburkolatot kapott. Tervben van a fűtés korszerűsítése, illetve a tető felújítása is.

• Könyvtár: Az 1929-es évben épült a volt iskolában. Az éveken keresztüli átalakítások után végül végleges helyükre kerültek a könyvek. Az idő folyamán, az épületen állagmegőrzési munkák folytak kívül-belül: nyílászárók cseréje, fűtés-korszerűsítés, bútorzat bővítés, raktár és vizes blokk kialakítása. Audiovizuális felszerelések beszerzése, valamint a könyvállomány növelése. A kölcsönzéseken kívül a lakosság se -

gítése különböző szolgáltatásokkal: szkennelés, nyomtatás, másolás, űrlapok kitöltése. A volt tanítói lakás felújítása is megtörtént.

• Művelődési ház: Kívül-belüli felújítása, napelem felszerelése, teakonyha, kemence építése, raktár bővítése. Audiovizuális park kiépítése, új székek vásárlása.

• Polgármesteri hivatal: Belső korszerűsítése, hogy méltón fogadhassuk a lakosságot, vagy a házasulandókat a házasságkötő teremben. Itt is működik a napelem. A fűtést segíti a vegyes tüzelésű kazán, hogy ezzel is védjük a környezetet és spóroljunk az energiával.

• Temető: Virágokat és fákat ültettünk. Rendszeresen nyírják a füvet, az elhagyott sírokat sem hagyják az enyészetnek, hanem gondozzák a közmunka program keretein belül. Régi sírok helyreállítása. Kolumbáriumot építettünk. Szükség szerint működik a ravatalozó és a hűtőkamra.

• Horgásztó: Az elhagyott bányából messze földön híres horgásztó létesült. Kialakításában a lakosság, az önkormányzat segédkezett a horgászokon kívül. Infrastruktúrát, közművesítést, világítást, kis játszóteret alakítottak ki. A terület karbantartását, fák ültetését, gondozását, a közfoglalkoztatottak látják el. A tópartot szívesen használják különböző rendezvényekre, a falu lakosságán kívül más szervezetek is. Például: a keresztesi szeretetotthon. Évente egyszer tókupát rendez az országos MoKluBi vízi járműveket modellezők klubja. Kedvelik az óvodások is.

• Trianoni emlékmű: 2009-ben a templomkert átalakítása után, felállítattunk egy kopjafát, ezzel emlékezve a trianoni eseményekre.

• Országzászló: 2010-ben helyreállítattuk az országzászló talpazatát, amely díszkivilágítást is kapott.

Benkő Sándor Polgármester

Junior Városkártya

Folyamatos a regisztráció a Junior Debrecen Városkártyára.

A Junior Debrecen Városkártyával 2024. április 1-től ingyen utazhatnak a DKV járatain a 6–14 év közötti, debreceni oktatási és nevelési intézményekbe járó diákok és óvodások. Továbbá megnyílik előttük a Városkártya összes kedvezményének lehetősége, amit több mint 50 elfogadóhelyen, többek között a Nagyerdei Kultúrparkban, az Aquaticum Debrecen Strandon, az Agóra Tudományos Élményközpontban tudnak felhasználni.

Környezetvédelem és fenntarthatóság

Elkészült az 50 intézkedést tartalmazó Zöld Kódex, amely az ország legkorszerűbb környezetvédelmi programja.

Ezek között szerepel a város ipari és környezeti hatásait vizsgáló Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer, amelynek megvalósításhoz és a folyamatos üzemeltetéshez is biztosításra kerül a forrás. A legjelentősebb intézkedések között szerepel továbbá az újabb „10.000 fát Debrecenben!” program és a véderdősítés, továbbá a Civaqua-program folytatása, amelynek köszönhetően eljuttatjuk a Tisza vizét a Nagyerdőhöz és az Erdőspusztai-tavakhoz is. A fenntarthatósági intézkedések között folytatjuk a közvilágítási lámpák cseréjét energiatakarékos, szabályozható LED-izzókra. A város két pontján összesen 30 megawatt kapacitású napelemparkokat alakítunk ki, amelyek biztosítják az elektromos buszok, villamosok energiaellátását.

Átfogó fejlesztés Debrecen

keleti városrészében

A város gazdasági fejlődése lehetővé teszi, hogy a keleti városrészben komplex fejlesztést hajtson végre Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és Magyarország Kormánya. Ennek keretében a városrészben az úthálózat mellett a szennyvíz- és ivóvízhálózatot, a csapadékvíz-elvezetést és a közvilágítási infrastruktúrát is fejlesztjük. A fejlesztéseknek köszönhetően 30 kilométeren új szennyvízvezeték és 18 kilométeren új ivóvízvezeték jön létre, közel 20 kilométeren útfelújítások, út- és kerékpárút-építés történik. A fejlesztéseknek köszönhetően a keleti városrészben élők még komfortosabban és biztonságosabban élhetik mindennapjaikat.

Közlekedésfejlesztés

Debrecenben zajlik jelenleg az ország egyik legjelentősebb városi közlekedésfejlesztési programja.

Debrecenben zajlik jelenleg az ország egyik legjelentősebb városi közlekedésfejlesztési programja. Ennek köszönhetően 2023-ban csaknem 50 útszakasz nagyfelületű aszfaltozása történt meg, 2024-ben összesen csaknem 60 helyszínen történik útfelújítás és útépítés. A város egészét átfogó útfelújítási programnak köszönhetően Magyarország kormányával együttműködésben 5 nagy csomópont fejlesztését és 14 útszakasz felújításának előkészítését végzi az Építési és Közlekedési Minisztérium 2024-ben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának bevonásával. Lakossági útépítések 23 utcában valósulnak meg, nagy felületű aszfaltozások 26 helyszínen történnek, míg lakótelepi aszfaltozásokat 8 területen végez az önkormányzat. A fejlesztéseknek köszönhetően Debrecen úthálózata jelentős megújuláson esik át, így gyorsabb és biztonságosabb közlekedés válik lehetővé a város útjain.

Most még inkább szükség van vérre

Megnőtt a vérigény az egészségügyben az influenza jellegű megbetegedések miatt, ezért még inkább több véradót várnak Hajdú-Biharban is.

Egy tűszúrással három ember életét menthetik meg azok, akik önkéntes alapon segíteni szeretnék mások gyógyulását – talán így foglalható össze a véradás jelentősége.

A biztonságos hazai vérellátáshoz évente nagyságrendileg 380 ezer egység levett vérre van szükség, ezt a mennyiséget közel 270 ezer önkéntes véradó biztosítja térítésmentesen – olvasható a Magyar Vöröskereszt honlapján. Mint írják, szakmai partnerükkel, az Országos Vérellátó Szolgálattal közösen naponta mintegy 1800 véradót kell toborozniuk, hogy biztonságos menynyiségű vérkészlet álljon rendelkezésre a műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez. Vannak bizonyos betegségek, melyeket csak és kizárólag vérkészítménnyel tudnak gyógyítani.

Most még nagyobb szükség van rájuk Több véradóra van szükség Hajdú-Biharban is, megnőtt a vérigény az egészségügyben az influenza jellegű megbetegedések miatt. Országos szinten 1600-1800 egység vérkészítményre van szükség naponta, ahhoz, hogy ez teljesüljön, jelenleg 250-nel több véradónak kell elmennie a véradások-

ra egy nap. A vármegyei szervezet közlése szerint Hajdú-Biharban hetente 300 véradó kell a készletek további biztonságos szinten tartásához, ezért most nagyon fontos, hogy mindenki elmenjen vért adni.

Véradó lehet mindenki, aki egészségesnek érzi magát, rendelkezik a regisztrációhoz szükséges igazolványokkal, adatokkal, elmúlt 18 éves, de még nincs 65 éves, testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot, a tetoválás és a testékszer nem akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek, véradást megelőző orvosi vizsgálaton a vizsgálóorvos úgy dönt, hogy adhat vért a jelentkező. A véradáshoz mindenképp vigyük magunkkal a lakcímkártyánkat, személyi igazolványunkat vagy más fényképes igazolványt, TAJ-számunkat (első regisztrációkor eredeti vagy fénymásolt TAJ-kártya szükséges, később elég a TAJ-számot tartalmazó irat, lelet, illetve a véradó általi bemondás is).

Márciusban az alábbi helyeken adhatunk vért Hajdú-Biharban:

• március 1., 14.00–16.00 Hajdúszovát, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (Hősök tere 1.)

• március 4., 9.00–12.00 Földes, Közösségi Ház (Karácsony S. tér 6.)

• március 4., 13.00–16.00 Nagyrábé, Polgármesteri Hivatal (Kossuth L. út 5.)

• március 5., 14.00–17.00 Hajdúsámson, II.

Rákóczi Ferenc Általános Iskola (Kossuth u. 2-8.)

• március 6., 14.00–17.00 Berettyóújfalu, Járási Hivatal (Kossuth u. 6.)

• március 7., 14.00–17.00 Püspökladány, Művelődési Ház (Bajcsy-Zs. u. 2/2.)

• március 8. 8.30–13.30 Hajdúböszörmény, Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum (Radnóti M. u. 3)

• március 11., 9.00–11.00 Derecske, I. Rákóczi Gy. Gimnázium (Lengyel u. 1)

• március 11., 12.00–14.30 Derecske, Művelődési Ház (Köztársaság u. 107.)

• március 12., 14.00–16.30 Debrecen, Görgey utcai Óvoda (Görgey u. 5.)

• március 13., 13.00–18.00 Hajdúnánás, Kéky Lajos Városi Művelődési Központ (Köztársaság tér 6.)

• március 14., 13.00–16.30 Nádudvar, Művelődési Ház (Ady tér 10.)

• március 18., 8.30–14.30 Hajdúböszörmény, Béke Mg. Kft. (Hajdúkerület u. 6.)

• március 19., 9.00–11.00 Balmazújváros, Veres P. Gimnázium (Batthyány u. 1-7.)

• március 19., 12.00–17.00 Balmazújváros, Művelődési ház (Kossuth tér 18)

• március 20., 9.00–15.00 Létavértes, Aranykalász Irodaház (Árpád tér 31.)

• március 21., 9.00–12.00 Debrecen, DE Műszaki Kar (Ótemető u. 2-4)

• március 21., 13.00–17.00 Debrecen, Kossuth L. Kollégium III. (Egyetem tér 2.)

• március 22., 14.00–17.00 Debrecen, Csapókerti Általános Iskola (Jánosi u. 86)

Rég látott fejlődésben Hajdúdorog

Utak újultak és újulnak meg, bővül és korszerűsödik a piac, és egy modern szabadidőpark is épül a strandnál.

Bár az energiaválság Hajdúdorog városát sem kerülte el, ennek ellenére is sikeres évet zárhatott a település az elmúlt év folyamán, rég látott fejlődésen ment keresztül a város. A folyamat viszont 2023 végével nem állt meg, hiszen több hazai és uniós pályázatnak köszönhetően újabb utak, közterületek és önkormányzati intézmények is megújulnak az idei évben.

– Látva a körülöttünk zajló geopolitikai, gazdasági folyamatokat, saját bőrünkön érezve azok hatását, egy évvel ezelőtti várakozásaink nem voltak teljesen felhőtlenek, így reményeink mellett számos kérdés merült fel bennünk a mindennapokat illetően. A kihívások mellett azonban az is tisztán látszott, hogy a beruházási elképzeléseink megvalósítására rendelkezésre álló források jó alapot nyújtottak számunkra a város építéséhez. Rég nem látott fejlődés történt Hajdúdorogon – emelte ki Horváth Zoltán polgármester. Az uniós pályázatok szempontjából a 2023-as év jelentette az előző ciklus zárását, tehát az önkormányzatoknak az év végéig be kellett fejezniük projektjeiket.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatain nyert támogatásból fejlesztették a város több utcájában a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint a befogadó Fürj-ér mederkotrása is megtörtént. A városrehabilitációt célzó projekt eredményeként négy, modern energetikai értékekkel bíró, lakóegységenként 76 négyzetméter alapterületű szociális bérlakást alakított ki az önkormányzat, továbbá 30 kamerával bővült, s immár 72 egységes Hajdúdorog térfigyelő kamerarendszere. – Sikeres évet zártunk az útépítések területén is: 1685 folyóméteren fejlesztettünk a város aszfaltos, illetve aszfalttal még nem rendelkező útjain – emelte ki a városvezető.

– Ősszel elkezdődött, és tavasszal fejeződik be a szabadidőpark kialakítása a Strandfürdő előtti zöldterületen, bel-

ügyminisztériumi forrásból. A projekt keretében játszóteret és úgynevezett pump-track pályát alakítunk ki. Emellett egyéb sporteszközök is rendelkezésre állnak majd a körbekerített területen. Az árnyas, növényekben gazdag parkban a padok, ivókutak, hulladéktárolók mellett nyilvános mosdó kialakításával is gondoskodunk a magas komfortfoko -

zat megteremtéséről – tért át a folyamatban lévő projektekre Horváth Zoltán. Emellett a Vidékfejlesztési Programnak (VP) köszönhetően három határrészen, 5 kilométeren stabilizálják a dűlőutakat, ezzel is könnyítve a mezőgazdasági területek megközelíthetőségét. Folyamatban van továbbá a piaccsarnok bővítése és modernizálása, valamint a piactér felújítása is. Előbbire szintén a VP-n nyert forrást a város, utóbbit pedig már a TOP Plusz keretében végzik el.

– A TOP Plusz pályázatán nyert 250 millió forintból újulnak meg további belterületi utak. Ezek tervezése jelenleg folyamatban van, bízom benne, hogy tavasszal már elkezdődhet a kivitelezés. Az Élhető települések konstrukció keretében pedig 400 millió forintot fordíthatunk a köztéri parkjaink megújítására, a kerékpárútszakaszok megvilágításának korszerűsítésére, valamint parkolók kialakítására, közterek, utak, járdák felújítására – mondta Hajdúdorog polgármestere. Mindezek mellett beadás előtt állnak a közintézmények energetikai korszerűsítésére vonatkozó, továbbá a Hajdúdorog és Hajdúböszörmény közötti kerékpárút kialakítását célzó pályázatok.

Számos területen fejlődik

Nyírmártonfalva

Folyamatosak a Hajdú-Bihar vármegyei település jóléti fejlesztései. Az elmúlt időszakban megvalósult beruházásokról és a jövőbeli fejlesztésekről Filemon Mihályt kérdeztük.

Nyírmártonfalva polgármestere elmondta, a Debreceni út belterületi szakaszának jelentős része megújult, mely a település egyik legforgalmasabb útja. A belterületi útfejlesztési program keretében az egész település területén újrafestették az útburkolati jeleket, parkolókat alakítottak ki, illetve a forgalmas kereszteződésekben forgalomtechnikai fejlesztéseket hajtottak végre. Szintén fontos fejlesztés volt a Széchenyi utcai járda felújítása, az ott lakók nagy örömére.

– Talán a legjelentősebb fejlesztésnek azt tekinthetjük, hogy sikerült a Volánbusz Zrt.-vel megállapodnunk, és átalakítani a Debrecen felől érkező járatok útvonalait. Kialakítottunk három új megállási pontot, ezzel létrejött egy teljesen új útvonal a megyeszékhely felől érkező buszok számára, az új menetrend bevezetésével így a Debrecenből induló járatok két útvonalon közlekednek, és több új célállomás is elérhetővé vált Nyírmártonfalváról.

Nagy eredményként értékelem azt is, hogy még a rezsiárak elszabadulása előtt sikerült a teljes település területén közvilágítás korszerűsítést végrehajtanunk. A program keretében lecseréltük az elavult lámpatesteket korszerű LED-es lámpatestekre, nagy összeget megspórolva ezzel a település költségvetésének.

Illetve, ki szeretném emelni, hogy sikerült megállapodnunk az MBH Bank Zrt.-vel, így az önkormányzat kezdeményezésére telepítettünk egy ATM-terminált. Ennek köszönhetően többé

nem kell a lakosainknak a szomszédos településre átutazni, hogy készpénzt tudjanak felvenni – fejtette ki Filemon Mihály.

A polgármestert megkérdeztük a tervben lévő beruházásokról és a várható fejlesztésekről is:

– Természetesen olyan területeket kívánunk fejleszteni, melyek az egész lakosság számára fontos dolgok, így a két fő témakör, mely mentén tervezzük a fejlesztéseket a következő időszakban: az útépítés és a csapadékvíz-elvezetés, illetve az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – mondta.

TOP Plusz programok tekintetében már nyertes pályázattal rendelkezik Nyírmártonfalva: felújítanak két nagyon fontos külterületi utat, a Melánia és a Reviczky utat, valamint megvalósul egy felszíni csapadékvíz-elvezetési projekt, mellyel a Rákóczi út, Széchenyi út, Petőrészi út több évtizedes vízelvezetési problémáit oldják meg. Ez a projekt már szintén egy nyertes, támogatói okirattal rendelkező pályázat, melynek zajlik az adminisztratív előkészítése.

– Az egészségügyre rátérve pedig szeretném elmondani, hogy ezen a területen

igazán nagyot mertünk álmodni. Nyírmártonfalván eddig külön épületekben, a település különböző pontjain érték el a lakosok a háziorvost, a védőnőt, a fogorvost és a gyógyszertárat. Ráadásul mivel negyvenötven éves épületekről beszélünk, erősen felújításra szorulnának. Ezt a problémát szeretnénk orvosolni egy új egészségház kialakításával, melyet egy RO-HU Interreg pályázat keretében szeretnénk felépíteni az új termelői piacunk szomszédságában, az új településközpontban. A pályázatot benyújtottuk, várjuk az elbírálását – tudatta.

Kiemelte, pályázati források igénybevételén túl is igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy az értékeiket megóvják, fejlesszék. Ennek egy remek példája, hogy a Köztemetőben több nagy fejlesztést is végeznek teljesen saját forrásból, most épp a ravatalozó épületét újítják fel, készül az új temetői kerítés is, de ugyanígy önerőből valósították meg a térfigyelő kamerarendszer kiépítését, és a mosdók, padok felújítását is a temetőkben.

– Minden korosztály számára igyekszünk kulturális, közösségépítő rendezvényeket is szervezni. A tavalyi évben is nagy sikerrel zajlottak a már hagyományos saját szervezésű programjaink, így a gyermeknap, a Falunap és az Idősek napja, de mindenképpen ki kell emelni A hajdú hagyományok nyomában két rendezvényét. Februárban a településünk óvodásai a Sokszínvirág zenekar interaktív koncertjét hallgathatták meg, ahol több hangszerrel meg is ismerkedhettek a gyermekek, illetve novemberben fantasztikus előadást hallgathattak meg az iskolás gyermekek és pedagógusaik az erdők vadfajairól, a természetvédelem és a vadgazdálkodás kapcsolatáról.

Sikeres évet tudhat maga mögött Újszentmargita

Jelentős mértékű útfejlesztésekről és az épülő tésztaüzem aktualitásairól is beszámolt Csetneki Csaba polgármester.

Egy levegővel már nehéz felsorolni, mennyi minden megújult az elmúlt évek során Újszentmargitán. Tavaly többek között korszerűsödött a település piaca, kül- és belterületi útszakaszok újultak meg, valamint mintegy 2,4 kilométeren új csapadékvíz-elvezető rendszer is épült. Az önkormányzat képviselő-testülete azonban nem dőlhet még hátra, ugyanis folyamatban van a község új tésztaüzemének a kialakítása, a művelődési központ korszerűsítése, valamint egy komplex játszótér kialakítása is. A részletekről Csetneki Csaba polgármester számolt be.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben mindenképp hasznos és fontos beruházás volt, hogy a Vidékfejlesztési Programban nyert támogatásból és saját erőből egy külterületi útszakaszt újíthattunk meg abból a célból, hogy a helyi vállalkozók könnyebben el tudják érni földjeiket, s hatékonyabbá tehessék a termelést –emelte ki a polgármester. Szintén a Vidékfejlesztési Program támogatásának köszönhetően modernizálódhatott az újszentmargitai piac: korszerűsödött az épület fűtésrendszere, új parkolókat, napelemrendszert kapott az épület, és megújult annak kerítése is. – A fejlesztés során továbbá kiemelt szempont volt, hogy a beruházás eredményeként ne

csak egy energiahatékony, de esztétikus, a település arculatába illeszkedő épületté alakítsuk át – tette hozzá.

Az út- és járdafejlesztések sem maradtak el az elmúlt esztendőben. A Magyar Falu Programban nyert támogatásból újult meg járdaszakasz a település központjában, a katolikus templom környezetében, ezzel is biztosítva a lakosok komfortos, biztonságos közlekedését. – Az elmúlt évek során a képviselő-testület folyamatosan meg tudott valósítani kisebb-nagyobb útfejlesztéseket, de a tavalyi évben, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban (TOP Plusz) nyert támogatásból lehetőségünk adódott 4,5 kilométernyi szilárd burkolatú belterületi út felújítására. Ezzel a település belterületi úthálózatának mintegy 99 százaléka megújult szilárd

útburkolattal rendelkezik – hangsúlyozta a polgármester. A tavalyi év eredménye továbbá Újszentmargita belvízelvezető rendszere 2,4 kilométeres szakaszának felújítása.

A fentieken túl pedig folyamatban van a mintegy 320 négyzetméter alapterületű száraztésztaüzem kialakítása. Erre a Belügyminisztérium Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programján nyert támogatást a község. – Másfél éve tart a beruházás, de várhatóan tavasz végén, nyár elején elkészül, és megindulhat a termelés. Ennek eredményeként hét új munkahely jön létre a településen, s naponta 1 tonna száraztészta előállítására nyújt lehetőséget az üzem – jegyezte meg Csetneki Csaba.

A polgármester hozzátette, a munka itt nem áll meg, ugyanis – reményeik szerint – hamarosan indulhat a művelődési ház teljes körű felújítása a TOP Plusz pályázatán nyert támogatásból, tervben van továbbá egy komplex játszótér kialakítása és a közvilágítási rendszer korszerűsítése, mely utóbbi már engedélyes tervekkel rendelkezik. – Úgy gondolom, jó évet tudtunk zárni, de akad még tennivaló, azonban a képviselő-testület továbbra is elhivatott abban, hogy a lehetőségekkel élve minél élhetőbbé tegye Újszentmargitát. Ezért is bízunk benne, hogy a június 9-i helyhatósági választásokon ismét bizalmat kapunk a lakosoktól – tette hozzá.

Hajdú-Bihar legértékesebb építményei

A vármegyei értéktár Épített környezet kategóriájának tételeiből válogattunk.

Hajdú-Bihar vármegye gazdag történelmének hagyatéka, kultúrájának kézzel fogható része az épített környezete. Egykori lakóépületek, templomok, kápolnák és településszerkezetek adnak valódi karaktert egy-egy térségnek vagy épp egy településnek. Az alábbiakban a Hajdú-Bihar vármegye értéktárába felvett tételek közül szemezgettünk.

Van olyan külföldi felsőoktatási intézmény, ahol tankönyvi példa Hajdúböszörmény körkörös településszerkezete. A várost átszelő négy út találkozásánál jött létre az egykori piac, ma Bocskai tér, mely Közép-Kelet-Európa egyik legegységesebb főtere, ahol több meghatározó épület is található.

A Hajdúkerület székháza – a vármegye legrégibb középülete – ma a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad ott-

hont Hajdúböszörményben (képünkön). Az épület mind közjogilag, mind kulturálisan meghatározó szereppel bírt és bír ma is nemcsak a Hajdúság, hanem a vármegye, de az ország életében is. Hasonlóan ikonikus építmény Hajdúnánáson a főtér, az egykori piactér jellegzetes épülete, a városháza. A századfordulón épült, kissé keleties, zsinagógára emlékeztető stílusával sajátos hangulatot kölcsönöz a térnek. Homlokzatát a millennium évére újították fel. A városháza építésének gondolata 1846-ban vetődött fel először. Építését a szabadságharc utáni pénzhiány késleltette, végül 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján készült el eklektikus stílusban.

A fentiek mellett pedig Hajdú-Bihar örökségét képezi még a Bojti tájház, a debreceni Szent Anna-székesegyház, a hajdúhadházi Vadas csárda épülete, a Hajdúdorogi erődfal; a barokk katolikus temetőkápolna Debrecenben, a hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház, a gáborjáni református templom fakazettás mennyezete, a hajdúböszörményi Baltazár-kúria és az első magyar gyermekváros barakképületei.

Ahol jó lenni, ahol jó élni – Tiszacsege

Tiszacsege egyedülálló természeti adottságaival, fejlődő infrastruktúrájával és színes programjaival egyaránt szolgálja a lakosság és a látogatók örömét az év 365 napján.

A rendezvények sorozatát minden évben a magyar kultúra napján indítják, az eseményeknek jó időben a Tisza-part, egyébként legtöbbször a város központjában a korszerű Szolgáltató Csarnok ad helyet. A település legnépszerűbb eseményét, a Halászlé Fesztivált júliusban rendezi a Tisza-parton a Csege Csárda Kft. A város napját augusztusban ünneplik a Csegei Révnapon hajnalig tartó mulatsággal. Szeptemberben ismét a halas ételeké a főszerep, harcsapaprikás-főző versenyen mérhetik össze tudásukat a bátor jelentkezők.

Tiszacsege igazi horgászparadicsom, nem véletlen, hogy itt készül az ország egyik legjobb halászleve. A csárda dolgozói szerint az a híres halászlevük titka, hogy beleteszik a szívüket, a lelküket és a vegyes halakból készült alaplét.

Aki inkább túrázni szeret, többféle úti cél közül is választhat, szárazföldön és vízen egyaránt minden útvonal páratlan természeti értékeket tár a látogató elé. Kerékpárral tekerhetünk a töltésen, itt halad el az EuroVelo nemzetközi bicikliút nyomvonala, amivel a környező települések is könynyedén elérhetők.

A vízi közlekedésben szintén többféle lehetőség közül választhatunk, bérelhetünk csónakot, vagy egy kellemes hajótúrán elmehetünk akár egészen Tokajig. Tiszacsegén azonban nemcsak a folyóvíz rejt értékeket, a település 72 Celsius-fokos termálvizét alkálihidrogénkarbonátos gyógyvíznek minősítették. A strandon két felnőtt-termálmedencében, egy sekély vizű kismedencében és egy hideg vizes úszómedencében is csobbanhatunk.

A település története iránt érdeklődők megtekinthetik a fennmaradt Tüzelős-ólat vagy a város legrégebbi épületét, az 1883ban épült szabadkéményes zsellérházat.

Az aktív kikapcsolódásra vágyókat várja még két szabadtéri kondipark, műfüves futballpálya, illetve a helyi futball-, asztalitenisz- és a birkózószakosztály.

A tiszacsegei zsellérház 1883-ban épült

Fotó: Kiss Annamarie

Váncsod – jó hangulat

Nyári tábor, kirándulás, népi hagyományok, vásár, főzőverseny – felsorolni is nehéz, mi mindennel várja Váncsod az érdeklődőket.

Hajdú-Bihar vármegye kisebb településein is aktívan telnek a mindennapok. A Berettyóújfalutól keletre fekvő Váncsodon kiemelt szerepet kapnak azok a programok, amelyeken kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják a számukra kedvező lehetőségeket. Rendezvényeiken különösen nagy hangsúlyt fordítanak a közösségépítésre, valamint a hagyományok ápolására. A jó hangulat garantált, érdemes ellátogatni a településre.

Vakáció-Akció Népi Tábor

– Településünk életében hagyomány, hogy minden év június utolsó hetében megtartjuk a Vakáció-Akció Népi Tábort, melyen általános iskolás korú gyerekek vesznek részt. A nyári tábor célja a hagyományos népi kultúra bemutatása, átadása, népsze-

rűsítése a felnövekvő generáció számára – osztotta meg lapunkkal Szalay Csaba. Váncsod polgármestere hangsúlyozta, fontos szempont, hogy a gyerekek számára igényes programokat nyújtsanak, és hogy hasznosan töltsék a nyári szünetet. Kifejtette: a korosztálybeli különbségek kiküszöbölése érdekében a gyerekek differenciált csoportokban dolgoznak, azonban sok közös tevékenységet is szerveznek számukra. A hét folyamán megismerkednek a népmesék jellemzőivel, fajtáival. Csoportfeladatokon keresztül népmeséket dolgoznak fel, meséket dramatizálnak és illusztrálnak. Jellemzően valamilyen népi hangszert is bemutatnak, amit a gyerekek ki is próbálhatnak a táborban. – A népi mesterségek népszerűsítésére is különös tekintettel vagyunk, így a gyerekek agyagoznak, nemezelnek, bőröznek. Előnyben részesítjük a környezettudatos nevelést, így sokszor újrahasznosítjuk a már korábban használt anyagokat. A tábor elmaradhatatlan része a kirándulás. Minden alkalommal valamelyik helyi vagy környékbeli tájházat látogatjuk meg, ahol a gyerekek megtekinthetik a régi bútorokat, használati tárgyakat, megismerhetik azok funkcióit. A tábor zárásaként családi napot tartunk, melyen a táborozó gyerekek szülei, családtagjai is részt vesznek. A családi

napon kiállítjuk a hét folyamán elkészült alkotásokat, népi táncházat és népi kézműves-foglalkozást tartunk. A résztvevők kipróbálhatják a régi korok játékait. Vendégeinket helyben készült népi ételekkel kínáljuk meg – fogalmazott Szalay Csaba. Őszköszöntő Fesztivál

A polgármester a település legnépszerűbb programjáról, az Őszköszöntő Fesztiválról is beszélt. – Tavaly a 12. alkalommal rendeztük meg ezt a fesztivált, melyen a vendégeinket egész napos változatos műsorral, sztárfellépőkkel, amatőr énekes és táncos produkciókkal, hagyományőrző kézműves termékek kiállításával és vásárával, élő zenével és főzőversennyel várjuk. A rendezvény fő sajátossága, hogy bár nagy érdeklődés övezi, mégis nagyon családias a hangulat. A szervezésénél fontos szempont a település lakosságának bevonása, a helyi közösségekkel való szoros együttműködés, ezáltal a helyi identitástudat erősítése. A rendezvény kiváló eszköze a közösségépítésnek. Nagy figyelmet fordítunk a település értékeinek, helyi sajátosságainak bemutatására, népszerűsítésére – hangsúlyozta Szalay Csaba. Az Őszköszöntő Fesztivál nem csak a környékbeli települések számára vonzó. Rendszeresen érkeznek látogatók más vármegyékből, sőt a szomszédos Romániából is.

– Ebben az évben, június 1-én Juniális Családi Napot tartunk Váncsodon, ami az Őszköszöntő Fesztiválok felépítését, igényességét és szervezettségét követi majd. Ezúton is szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt! – invitálja a polgármester olvasóinkat is. FOTÓ: HORVÁTH GÁBOR

A Bocskai-koronától a Hajdu mosógépig

A Hajdú-Bihar Vármegyei Értéktár Ipari és műszaki megoldások kategóriájában 9 tételt találunk, ezeket szemlézve láthatjuk, milyen kreatívak a hajdú-bihari emberek, illetve rájöhetünk arra is, mekkora kincseket rejt egy-egy település.

Az első a hajdúnánási Bocskai-korona mint fizetőeszközként funkcionáló helyi pénz. Az értéktár ismertetőjéből kiderül, hazánkban Hajdúnánás a harmadik, Hajdú-Bihar vármegyében pedig az egyetlen település, amely kibocsátja saját fizetőeszközét, a Bocskai-koronát 2012. július 22-én gazdaságélénkítő eszközként, ezt követte egy 2016-os és végül a 2022-es kibocsátás. A Bocskai-korona egy olyan 100 százalékban forintfedezettel rendelkező, a Hajdúnánási Holding Zrt. által kibocsátott utalvány, fizetőeszköz, amelyet kizárólag Hajdúnánáson, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni.

A következő pontban egy balmazújvárosi különlegességet láthatunk. Az egész Magyarországon egyedülálló a Mihalkó család által készített kalapok és az 5 generációs örökséget életben tartó balmazújvárosi Mihalkó Kalapkészítő Műhely. A Mihalkó család tagjai a XIX. század derekától, a reformkortól foglalkoznak kalapkészítéssel, jelenleg már a 12. tag, azaz a 7. generációt képviselő ifj. Mihalkó Gyula is folytatja édesapja kalapkészítő hivatását. A világon teljesen egyedülálló módon a nyírt, tisztított báránygyapjúból hagyományos eljárással és szerszámokkal készítik a hortobágyi pásztorok, azaz a csikósok, gulyások és juhászok immár magyar nemzeti jelképként is értelmezhető pásztorkalapjait.

A hajdúnánási szalmafonás és a gyufa A hajdúnánási szalmafeldolgozás legjelentősebb időszaka a XIX. század közepétől a XX. század közepéig tartott, és máig hatással van a város életére. Az otthon előállított szalmafonatokat eleinte házilag varrták össze, majd a kereslet hatására létesültek a szalmafonásra épülő gyárak, üzemek, az első 1860-ban. A kalapok mellett papucsokká, szatyrokká, szőnyegekké dolgozták fel a szalmát egészen az 1960-as évekig. A tudásanyagára alapozva elkészült, a XXI. századi kihívásokra válaszoló szalmafonó munkaprogramban ismét készülnek szalmatárgyak, immár turisztikai jelleggel.

S bizony Irinyi János munkássága, a zajtalan és robbanásmentes gyufa is a haj-

dú-bihari értéktár része, az erdélyi születésű Irinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, de 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, majd Berlinbe ment. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Élete utolsó szakaszában a debreceni István malom igazgatója volt, 1895-ben hunyt el Vértesen.

A vízi vágóhíd és hajlított bútor

Az országban egyedüli, élővíz fölött álló nagylétai vízi vágóhíd a népi építészet ritka emléke. Az épületet 1904-ben téglaboltíves alapra a Kálló II. főfolyás fölé építették, alapterülete 70 négyzetméter. Jelenleg a műemlék jellegű épület a hajdani mészárosmesterség eszközeinek kiállítására, bemutatására szolgál.

Az értéktár következő tétele a Hajduthonet termékcsalád. A bútorigényeket az 1800as években csak a céhek elégítették ki, a korszakváltást a Thonet-féle eljárás jelzi a tömörfa-hajlítási technológiával, a bükkfa gőzölésével. Michael Thonet első gyárát 1866-ban helyezte üzembe, 1893-ra Európában szerte már 51 hajlítottbútor-gyár működött. Ebben az időszakban Magyarország világszínvonalon teljesített, az itt készített bútorok kétharmadát külföldön értékesítették. A többszöri megújuláson, név- és tulajdonosváltáson átesett debreceni hajlított bútorkészítés országosan egyedüli példája ma a Sellaton Design Kft., a cég Magyarországon egyedüliként alkalmazza a tömörfahajlítás technológiáját.

A hévizek atyjának munkássága Pávai Vajna Ferenc geológus-mérnök tudós, a magyar hévízkutatás úttörője, a hévizes barlangkeletkezési elmélet megalapozója, a múlt század egyik legmarkánsabb tudós egyénisége a magyar kőolaj- és földgázkutatás, a hévízfeltárás és -hasznosítás legharcosabb, ikonikus alakja. Hidrológiai szempontból fontos törekvése volt, hogy hazánkat „fürdőországgá” kell

tenni. A szénhidrogén-kutatás szempontjából nem volt eredménytelen fáradozása, hiszen igen sokat tett az alföldi és dunántúli későbbi kőolaj- és földgázfelfedezések nyomra vezetésében. A hévizek feltárásában pedig halhatatlan érdemeket szerzett az ország egész területén. Nevéhez fűződnek a legfontosabb gyógy- és hévizek feltárásai, gyakorlati hidrológiai munkásságának mindmáig egyedülálló eredménye a 18 fúrásos gyógy- és termálkút, amelyre fürdő létesült. Többek között ő lelte meg Debrecen, Karcag, Hajdúszoboszló, Berekfürdő és a Margitsziget hévizeit.

A vasút és a mosógép

A Zsuzsi Erdei Vasút a mai Magyarország területén üzemelő kisvasutak közül a legrégebben kezdte a működését 1882. július 17-én, célja a fa elszállítása volt DebrecenFatelep és a Gúthi-erdő között, a személyforgalom 1923. február 15-én indult meg. A több mint egy évszázad alatt többször építettek új nyomvonalat neki, s volt, hogy meg is szüntették a kisvasutat. 2008-tól a vasút a DKV leányvállalataként üzemel a Zsuzsi Erdei Kisvasút Nonprofit Kft. irányítása alatt.

Az értéktár utolsó tétele a Hajdu márka. A gyár 1952-ben hadiüzemként kezdte meg működését, majd 1957-ben fogalmazták meg, hogy a vállalat másodprofiljának kialakítása során a lakossági ellátás valósuljon meg. A Hajdu márka is ekkor indult útjára, ugyanis a Hajdúsági Iparművek megkapta a hazai mosógépgyártás profilját. Termékpalettája 1960-ban centrifugák, majd forróvíz-tárolók gyártásával bővült. A vállalat 1993-ban részvénytársasággá alakult, a hadiipari gyártási kötelezettsége megszűnt. 1994-ben a cég a privatizáció során magyar magántulajdonba került. 2005-ben megalakult a Hajdu Cégcsoport, mely 3 különálló céget foglal magába: a Hajdu Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.-t, a Hajdu Autotechnika Ipari Zrt.-t és a Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt.-t, utóbbi a háztartási gépek és épületgépészeti termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

Páratlan természeti értékeink

Hajdú-Bihar nem szűkölködik különféle értékekkel, vármegyei értéktár Természeti környezet kategóriájában hat tételt találunk.

Az első a kabai meteorit, ez egy 2,601 kilogramm tömegű kő, ami 1857. április 15-én este 10 óra körül csapódott be Kaba határába. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Eredeti tömege 2,877 kilogramm lehetett. Egyike az első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki. A meteoritot Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután megfigyelte lehullását is – olvasható az értéktár oldalán található ismertetőben. A csillagos égbolt ma már nagy kincs Mivel napjainkban egyre kevesebb helyről élvezhető zavartalanul a csillagos égbolt látványa, éppen ezért vették fel az értéktárba a hortobágyi csillagoségbolt-parkot. Nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek –, melyeket zavar a természetbe mesterségesen kibocsátott fény. Mindazon túl, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, az új generációk úgy nőnek fel, hogy nem ismerik az égbolt szépségeit, például a Tejutat vagy a Fiastyúkot. A Hortobágyi Nemzeti Parkban az éjszakai égbolt látványa még ma is zavaró fények nélkül élvezhető, a háborítatlan éjszakai környezet a terület természetességének fontos eleme. Ennek védelmére jött létre itt 2011-ben hazánk második csillagoségbolt-parkja. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag látható. Derült nyári éjjeleken a Tejút derengése jelent meghatározó látványt, tavasszal naplemente után, illetve őszi hajnalokon, napkelte előtt megpillantható a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény.

rágcsálók rendjébe tartozó nyugati földikutya állományának és élőhelyének megóvása. Az alig húsz centiméter hosszú, vörhenyes barnás színű, mindössze negyedkilós állatka még ritkábban jön a felszínre, mint a vakond, így kevesen láthattak még élő földikutyát. Az Alföldön valaha elterjedt rágcsálót ma a kipusztulás fenyegeti, az a mintegy száz példány, ami a rezervátumban él, nemzetközileg is igen fontos a faj túlélése okán. A védett terület azonban a földikutyán túl is értékes, hiszen löszös talajának gyepjei olyan védett növények élőhelyei, mint a magyar kökörcsin vagy a homoki nőszirom és a magyar szegfű. A terület védőzónájában pedig a salamonpecsét és a gyöngyvirág található.

Az egykori püspök kúriája

A Hajdúböszörmény-Bodaszőlőn található Baltazár kúria ma már a kerékpáros és gyalogos turizmus célja, a tulajdonosok nyitottak arra, hogy a kastélyt és parkját széles körben ismerhessék meg a látogatók, így az része a turisztikai látványosságoknak.

A kastélyban neves személyek fordultak meg, töltöttek el éjszakákat, megbízható helyszín volt arra, hogy a politikai megbeszélések titokban maradjanak – olvasható Hajdúböszörmény honlapján a kúriát bemutató bejegyzésben. Mint írják, az épület központi magja a XIX. század fordulója körül épülhetett, U. Szabó János tanyájaként, aki Hajdúböszörmény egyik leggazdagabb földbirtokosa volt. A tanya körül már ekkor kialakulhatott a majorság is. Az I. világháború után, a román megszállás idején már Baltazár Dezső püspök birtokában volt, az épület tornácán tartóztatta le a román katonai hatóság, s állította a kertben kivégzőosztag elé. A püspök két szárnnyal toldatta

meg a kúria jellegű tanya épületét, alakíttatta ki a parkot, 1925. augusztus 29-én átadták a felújított kúriát. 1945 után az épületet nem államosították, Baltazár Lászlóné és Dr. Koncsek Béláné tulajdonában volt, s folyamatosan romlott az állapota. 1982ben vásárolta meg a birtokot a Barabás család, akik megkezdték a felújítást, de a birtok és kastély tulajdonjogát csak 2016-ban szerezték meg, kívül-belül eredeti módon újították meg, eredeti bútorok egy részét sikeresen megszerezve rendezték be.

A Gyöngyvirágos tölgyes és az Emléktölgy A Gyöngyvirágos tölgyes egy védett terület a Peres erdészkerület Hajdúböszörmény közelében. A védett erdő a környező területen egykoron oly jellemző, de sajnos mára már igen ritkán fellelhető társulásról, a homoki gyöngyvirágos tölgyesről kapta a nevét. A társulás neve is mutatja, hogy a két jellemző növényfaja a kocsányos tölgy és a gyöngyvirág. Állományalkotó, fő fafaj a kocsányos tölgy, közel 100 év a fák átlagkora, az akácok is 65-70 évesek.

Kelet-Magyarország egyik legszebb, több mint kétszáz esztendős kocsányos tölgyfája, az „Emléktölgy a Kelenc mentén” hatalmas törzsével uralja a hadházi Nagyerdő kelenci részét. Magassága 36 méterre tehető, mellmagasságban a törzsének körmérete 10 cm híján eléri a 4 métert. Az értéktár honlapján található leírásból kiderül, a századforduló után az akkori erdőbirtokosság ezen a környéken jelentős fakitermelést végzett, így az öreg tölgyerdő fáit egyremásra váltották fel az újabb telepítések. Komor Sándor, az erdőbirtokosság akkori pénztárnoka az 1900-as évek elején ezt a különlegesen szép fát nem engedte kivágni, hanem saját pénzén megvásárolta, és meghagyta élő emléknek az utókor számára. Innen kapta az Emléktölgy nevet, ma a vármegye egyik legszebb védett tölgyfája.

A hajdúbagosi földben megbújó ritkaságok

A hajdú-bihari értéktárba a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum is bekerült. A településtől északra kisebb akácosokkal és tölgyesekkel szegélyezett homokbuckás legelőterület húzódik, ezt a 265,4 hektárnyi területet 1976-ban nyilvánították védetté, ennek oka egy fokozottan védett állatfaj, a

TÓCÓS TÜZÉP

Szezon végi tüzelő vásár!

TŰZIFÁK, fabrikett, zsákos kandallófa.

Kazán- és kályha- SZENEK, zsákos barnaszén és lignit kaphatók.

Alapvető építőipari anyagok:

sóderek, zúzott- és bazaltkövek, díszkövek, termőföld, téglák, zsalukövek, zsákos termékek, szigetelőanyagok.

Gépi földmunka, áruszállítás és daruzás

TÓCÓS TÜZÉP - 97 KFT.

Db., Kishegyesi út 113/G.

Tel.: 30/609-3698, 52/478-239

Szolgáltatásaim:

• kínai hagyományos orvoslás és gyógyszerészet

• belgyógyászati, nőgyógyászati, gyermek- és bénulásos betegségek természetes gyógyítása

Magyarországon már 33 éve praktizáló és 45 éves szakmai tapasztalattal rendelkező hagyományos kínai orvoslás. 1405646

• fejfájás, csigolyasérülés, nyak-, derék-, kar- és lábfájás gyógyítása

• kínai akupunktúra (tűszúrás)

• depressziós, stresszes tünetek enyhítése, idegrendszeri problémák gyógyítása

• speciális fogyasztóprogram

• méregtelenítés

• dohányzásról való leszokás megkönnyítése

Bejelentkezés: +36-30/4-50-60-70, www.kinaigyogymod.hu

Yin-Yang Egészségügyi és Oktatási Központ Dr. Wang Yu Cai

LAPTOPJAVÍTÁS

garanciával, rövid határidővel, a legjobb árakon!

Laptopakkumulátorok raktárról!

Debrecen, Nyíl u. 6. 52/541-087, 20/44-70-700

Díjmentes kiszállítás.

1404933

1405646