promenad_2010_09

PANORÁMA

A zöldebb jövõért

2

A tíz évvel ezelõtt családi vállalkozásban alakult Stuja Bt. szlogenje elárulja létrejöttük célját. Környezetünk szebbé tételéhez, díszítéséhez biztosítanak díszfákat, örökzöldeket. Ahhoz, hogy a kertek, udvarok igazi éke legyen a dísznövény fontos betartani néhány alapszabályt. Stummer Zoltán szakember ezek közül emel ki néhányat.

Köztudott, hogy az örökzöldek kevésbé kényesek, mint a lobosok.

Szeptember közepétõl kezdõdik az örökzöldek kitermelése. A fáké októberben, lombhullás után történik. A növények a kertekbe földlabdástól kerülnek. A gazdák az ültetõ gödörbe vásznastól, illetve jutaszövetestõl teszik bele a növényt, mely egy kis tápanyagot is biztosít neki. A jó beiszapolás elengedhetetlen a sikeres ültetéshez. Ez földet, jó beöntözést, újabb réteg földet jelent. Ügyelni kell arra, hogy a mûvelet során lyuk ne maradjon, mert berohad a gyökér, ami a pusztulást jelenti. A beültetett növény köré tányérat csinálnak, amibe ismét víz kerül. A fák kikarózása elengedhetetlen, akkor várható egyenes, íves törzs, s véd a viharoktól. Ezt követõen a folyamatos öntözésre kell figyelni, ami idõjárástól függõ. A téli pihenés után komplex mûtrágyát kell adni a növényeknek. A díszfákat

nem kell annyira metszeni, mivel 3-4 éves korukban kerülnek a vevõkhöz, kialakított koronával. Tavasszal, amikor beindul a növény, újból kezdõdik az öntözés. Ez az odafigyelés egy évig tart, utána már sokkal kevesebb a dolog, belehúz a földbe, gyökeret ereszt. Esõs nyáron célszerû ismét megtrágyázni õket. Nem lesznek hálátlanok.

A dísznövények is különbözõ veszélyeknek vannak kitéve, melyek megelõzéssel elkerülhetõk. Tél végén a nyúlrágás fenyegeti a fákat. Ekkor már éhesek az állatok, s nem válogatva megrágnak mindent. A fák betegek lesznek, nem gyógyulnak be, elpusztulnak. Ellenük a törzsvédõ a megoldás. A tujákat megtámadja a gomba, amikor jönnek az esõs idõk. Így azokat õsszel és tavasszal is permetezni kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy akkor fordulnak a gazdák szakemberhez, amikor már a növény barnul. Ezt megelõzhetik, ha idõben kérnek segítséget. A díszfák nem igényelnek ilyen fokozott figyelmet, kevésbé tetvesednek, de õket is permetezni kell. Minden növény külön figyelmet igényel. Gondoskodással, odafigyeléssel, szakemberek segítségével sokáig gyönyörködhetünk a dísznövények széles választékában.

(X)

2010. szeptember • VI. évfolyam 9. szám

HANGOLÓ

Rendezvények • Augusztus 14 – szeptember 30-ig Csepregen a Petõfi Sándor Mûvelõdési-, Sportház és Könyvtárban: A Mozaik kör kiállítása. Megtekinthetõ az intézmény nyitvatartási idejében.

• Szeptember 11-én, szombaton a Büki Gyógyfürdõ parkolójában: Lángosfesztivál. A részletek olvashatók a plakátokon és a www.bukfurdo.hu honlapon.

• Szeptember 11-én, szombaton 19 órakor Csepregen a Szent Miklós-templomban: Pusker Imre orgonamûvész és Pusker Ágnes hegedûmûvész koncertje. A részletek olvashatók a plakátokon és a www.csepregikultura.hu honlapon.

• Szeptember 12-én, vasárnap Bükfürdõn: Kézmûvesek Vasárnapi Vására.

• Szeptember 19-én, vasárnap 13 órától Csepregen: Promenádi vásár. 14 órától a Széchenyi téren és a közeli utcákban: Szüreti felvonulás és mûsor. A részletek olvashatók a plakátokon és a www.csepregikultura.hu honlapon.

• Szeptember 19-én, vasárnap 14 órától Lövõn a Szolgáltató és Kulturális Központban: „Szól a zene, zeng a dal, táncunk hangja messze hall”. Énekkarok, dalkörök, tánccsoportok 3. találkozója. A részletek olvashatók a plakátokon és a www.szkklovo.hu honlapon.

• Szeptember 26-án, vasárnap Bükfürdõn: Régiségek Vasárnapi Vására.

• Szeptember 28-án, kedden 10 órakor Bükfürdõn: A szaunavilág alapkõletétele.

• Október 1–10. Könyves programok a városi könyvtárakban az Országos Könyvtári Napok keretében. A részletek a www.bukmsk.hu, a www.csepregikultura.hu, a www.repcelak.hu honlapokon olvashatók.

• Október 9-én, szombaton 19 órakor Csepregen a Petõfi Sándor Mûvelõdési-, Sportház és Könyvtárban: A 20 éves Csepregi Vegyeskar Egyesület jubileumi koncertje.

• Október 10-én, vasárnap Bükfürdõn: Kézmûvesek Vasárnapi Vására.

A rendezõ szervek a mûsorváltoztatás jogát fenntartják.

I m p r e s s z u m Kiadó: CitiCom Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki István u. 10. e-mail:citicom@chello.hu Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Tel.: 20/252 3711 Felelõs szerkesztõ: Hetyésy Katalin Tel.: 30/334 6402; e-mail: promenad@t-online.hu Szerkesztõség: Csepreg, Bartók Béla köz 1.

Hetyésy Katalin

Elmúlt a nyár, és elkezdõdött az iskola. Augusztus utolsó napjaiban szembesültünk a tankönyvek áraival és a családok költségvetését kinullázta a gyerekek beiskolázása.

Változások várták a diákokat és szülõket az iskolában is. A kormány döntése alapján ismét osztályozhatnak és évismétlésre javasolhatják a minimumot el nem érõ diákokat az alsó tagozatban is. Már nem kötelezõ a nem szakrendszerû oktatás és nem elsõdleges a kompetencia alapú oktatás. Minderre eddig több milliárdot fordított az állam. Ismét más szelek fújnak… Jó lenne, ha végre az oktatást nem az éppen aktuális politikai áramlatok határoznák meg, hanem a gyerekek igényei és szükségletei.

Izgalmas hónapnak nézünk elébe. Október 3-ára írták ki az önkormányzati választásokat, így helyi szinten is megkezdõdtek a kampányok már. Ez alkalommal sokkal kevesebb a kiadó képviselõhelyek száma, így a harc sokkal véresebb lesz az eddigieknél. Az ígéretekbõl nem lesz kevés. Mi azonban már úgy gondolom jócskán megedzõdtünk, és tudjuk, hogy kinek mit hihetünk el.

Ki az, akiben megbízhatunk. Fontos döntést kell hoznunk, és nem feltétlenül a pártállásnak megfelelõen kell szavaznunk, hanem voksunkat annak megfelelõen kellene felhasználni, hogy ki az, akinek a település élete a meghatározó és nem csak a saját karrierje.

Jelentkezõbõl sincs kevés, bár úgy gondolom, hogy akik ilyen fontos szerepet akarnak betölteni a közösség életében, azoknak megfelelõ alapokra is lenne szüksége. Szomorú, hogy nincs semmilyen kötelezettség arra, hogy ki lehet polgármester illetve képviselõ. Legalább a megválasztása esetén képzést kaphatnának azzal kapcsolatban, amilyen feladatot látnak el. Hogy ne csak lobby-szavazások legyenek, hanem a tudás, a felelõsség határozná meg a döntését.

Hiányzik a felelõsségre vonás is a rendszerbõl. 1848-ban hazánkban a 12 pontban felelõs magyar minisztériumot követeltek a forradalmárok és az áprilisi törvényekben dekralálták is. Hol van ma már a felelõsség? Helyi szinten az állampolgár mégis úgy érzi, hogy döntéseikért a képviselõk és a polgármester nem számon kérhetõ. A választópolgárok nevében szavaznak ugyan, de nem mindig az õ érdekükben. Elõfordult, hogy kapcsolatait saját maga és családja elõbbre jutása érdekében kamatoztatta. A tanulság mindenkinek az, hogy legfeljebb legközelebb nem ikszelnek mellé, de addigra már begyûjtötte maga számára a lehetõségeket.

Mindez azt támasztja alá, hogy szavazatainkkal olyan jelölteket válasszunk, akik méltóan képviselik érdekeinket és a település jövõje a közös céljuk!

Szerkesztõbizottság: Boros Rudolfné, dr. Kevei Péter, Sági Ferenc, Sárváry Zoltán, Zádrovich Aliz, Baloghné Simon Erika Nyomdai elõkészítés: Mittl Attila - www.mittl.hu - info@mittl.hu Nyomda: Pannon Lapok Nyomdai Központ Felelõs vezetõ: Jens Dänhardt - Veszprém Hirdetés: Szabó Edgár, Edy Marketing Bt. mobil: 20/911-3596 e-mail: edy@edymarketing.hu www.edymarketing.hu

Megjelenik havonta 10.000 példányban - ISSN: 1787-3932 Bõ, Bük, Chernelházadamonya, Csáfordjánosfa, Csánig, Csepreg, Egyházasfalu, Gór, Gyalóka, Iklanberény, Iván, Lócs, Lövõ, Mesterháza, Meszlen, Nagygeresd, Nemeskér, Nemesládony, Nick, Répcelak, Répceszemere, Répcevis, Sajtoskál, Simaság, Sopronhorpács, Szakony, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Újkér, Und, Vámoscsalád, Völcsej, Zsira A hirdetések tartalmáért és a nyomdai hibákért felelõsséget NEM vállalunk!

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

3

NAGYÍTÓ Fotók: Ada

Fejlõdés,

gyarapodás

Lövõn

Lövõ 1450 fõs település, jó földrajzi elhelyezkedéssel. A kõszegi és a 84-es fõút keresztezõdésében, egyforma távolságra található Sárvár, Sopron, Kapuvár és Kõszeg városoktól. Az átmenõ vasútvonalon az EU-s fejlesztésnek köszönhetõen, most fejezõdik be egy 50 milliárdos Sopron-Szentgotthárd vasútvonal korszerûsítés. „Ahol jó az elérhetõség, ott a gazdaság is tud fejlõdni”, utal a mondásra Balics János polgármester.

BESZÉLGETÉS BALICS JÁNOS POLGÁRMESTERREL - Amikor elfogadta a polgármesterséget, mit tartott szem elõtt?

- Bevallom, sohasem akartam polgármester lenni. Elõdöm egészségügyi okok miatt nem tudta tovább vállalni feladatait. Egy „könnyelmû pillanatomban” döntöttem úgy, hogy elvállalom a tisztséget. Második ciklusomat zárom az idei évben. Eddig is részt vettem Lövõ életében, s ezt szerettem volna tovább vinni. A versenyszférán kívül nem volt ismeretlen a terület, hiszen sok oldalról szereztem tapasztalatot.

- Hogyan alakult a település sorsa az eltelt nyolc évben?

- Lövõn 180 fõ egyéni, kis- és nagyobb vállalkozás mûködik. A község fejlõdése a kilencvenes években nagy fordulatot vett, egy német cég által épített zöldmezõs gyár beruházásával, Roto Elzett Certa Kft. beindításával, ahol 500-600 fõ talált munkahelyet. Az átlagos településeknél kicsit jobb helyzetben vagyunk, jut pénz, fejlesztésekre is. Az Alpok-alja Mikro Térség tizennyolc települést foglal magába, lövõi központtal. Ez szintén meghatározza életünket, feladatainkat. Körjegyzõségként mûködve Völcsej, Nemeskér, Lövõ közigazgatási feladatait látjuk el. Alapfeladatunk az intézmények jó mûködtetése. Politikamentes képviselõ-testü-

4

lettel dogozom együtt, s nagy eredmény, hogy a fõ kérdésekben együtt gondolkodunk.

A ciklusokat úgy indítottuk, hogy vissza kell állítani Lövõ térség központi szerepét. Meg kell jegyeznem, hogy iskolánk 160-180 diákkal mûködik, óvodánk létszáma minden évben hatvan fõ felett van. Intézményeink rendbe tétele mellett községünk arculatának átszabása, megújítása is szükségessé vált. Elõdöm az infrastruktúra alapjait megteremtette, rendelkezünk minden közmûvel. A befejezõ munkálatokat már mi végeztük el. Az önkormányzat épülete, az iskola felújítása megtörtént.

Az óvodához többszöri pályázással sem sikerült pénzforrást szereznünk. Úgy döntöttünk, hogy a meglevõ pályázatokra félre tett pénzüket felhasználva közbeszerzési pályázatot írunk ki. Szeptembertõl bölcsis csoport is indul. Bízunk abban, hogy a 100 milliós beruházásunkhoz egy 20 milliós energiatakarékossági pályázatunk sikerrel jár. Ebben az évben fejeztük be az iskolaudvaron lévõ épület felújítását, bõvítését.

Az önerõbõl finanszírozott beruházás közel 50 millió forintot tett ki. Természetesen a környezete sem marad átalakítás nélkül. Elõzõ a ciklusban készült el a Bozsik-program keretében egy 30 mil-

lió forintos beruházás, mely minden kispályás játékra, valamint éjszakai sportolásra is alkalmas sportpálya. Büszkén mondhatjuk, hogy az elsõ szélkereket is átadtuk. Még 15 szélkerék építése kezdõdhet el, ha az engedélyekre az utolsó pont is rákerül. Két éve egy „Roto” játszóteret vehettek birtokba a gyerekek az elmúlt években kialakított és teljesen beépült Molh Adolf utcában.

- Gazdag kulturális élettel, civil szervezetekkel büszkélkedhetnek az itt élõk.

- Negyedik éve mûködõ Szolgáltató- és Kulturális Központunk, mely 80 milliós EU-s beruházással valósult meg.

Tevékenységük fõ célja, hogy a településen jó közösség alakuljon ki, valamint összefogja a térség kulturális rendezvényeit. Jól szervezett a vöröskeresztünk, kiemelkedõen magas a véradók száma. Énekkarunk tízéves múltra tekint vissza. Nyugdíjas klubunk idén ünnepelte huszadik évfordulóját. Kreatív klubunk munkáját dicséri az önkormányzat elõtti park alkalmi díszbeöltöztetése. A falu ékességét, a templom felújítását is segítette önkormányzatunk. Megalakult „Lövõ Község Baráti Társasága”, céljuk a község újkori történeti feldolgozása. Nagyon aktív a sportéletünk. Ebben az évben ünnepeljük a lövõi labdarúgás 100 éves évfordulóját. Megyei II. osztályban szerepel focicsapatunk. Sakkosaink NB IIben versenyeznek, teniszezõink pedig az NB III-ban. Községünkben mûködik testedzõ, lovas és horgász egyesület.

Iskolai sportunk is kiemelkedõ. A már említett Bozsik-program keretében önkormányzatunk külön órát biztosít a futballutánpótlásnak. Ettõl az évtõl hivatalosan bejegyezték a polgárõrségünket, mely 25 agilis fõbõl áll, munkájuk hatékonyságának növeléséhez egy terepjáró gépjármûvet biztosított önkormányzatunk. Önkéntes Tûzoltó Egyesület 2008-ban ünnepelte megalakulásának 125.évfordolóját. Felszereltségük ez évben Ausztriában vásárolt újszerû

tûzoltóautóval gazdagodott. Jellemzõjük az igazi csapatmunka, minden területen számíthat rájuk önkormányzatunk.

- Tervek, feladatok, amik megoldásra várnak?

- Nem sikerült elõbbre jutnunk az önkormányzati telkek bõvítésében. A lélekszámunk megtartása miatt, jó lenne minél elõnyösebb árfekvésû telkekhez juttatni az érdeklõdõket. Saját földterületünk nincs, irreális árakon tudnánk hozzájutni. A rendezési tervünkben több utcaszakaszt jelöltünk ki, tömörítve Lövõ településközpontját. A járda- kerékpárút építése is folyamatosan, kisebb szakaszokban, de teljes megújulással történik. Turisztikai szempontból nem vagyunk gazdagok. Ezt kell ellensúlyoznunk vendégcsalogató lehetõségekkel. Ehhez szükség van a vendéglátás megteremtésére. A SOHORP COOP ZRT ez évben az áruházat teljesen felújította, az emeleten négy lakást alakítottak ki. Melegkonyhás vendéglõjének felújítása most zajlik.

Segítségükkel megoldottuk a diákétkeztetést is. Folyamatban van még a temetõi kápolna felújítása, illetve a ravatalozó építése. Következõ idõszakban egy térségi tornacsarnok felépítését tervezzük, hogy a térség sportrendezvényeinek helyet tudjunk biztosítani. Ehhez azonban pályázati támogatásra lesz szükség. A közösségi tér kialakítása egy újabb 54 milliós pályázat keretében indul a következõ évben. A fiataloknak otthont szeretnénk adni, a központban korszerû és jól szervezett körülmények között.

- A tervektõl a megvalósításig hosszú út vezet. Vállalja a következõ négy évkihívásait?

- Elképzelés, feladat van bõven.

Amennyiben a település úgy ítéli meg, hogy eredményesen dolgozott az általam irányított, képviselõ-testület, szívesen folytatom és vállalom a következõ idõszakot.

Boros Rudolfné

2010. szeptember • VI. évfolyam 9. szám

ÉLETÜNK

Jóban-rosszban

Összefogás,

kitartás és szeretet

A JÓ SAJTFESZTIVÁL RECEPTJE A falu közössége augusztus elsõ vasárnapján tizenhatodik alkalommal gyûlt össze, hogy ünnepeljen és élvezze az együttlét örömét a különbözõ programok által. Az egyre nagyobb népszerûségnek örvendõ sajtvásár idén hatodszor tárta szélesre kapuit a sajtot kedvelõ magyar és külföldi közönség elõtt.

Haller Imre polgármester köszöntötte a falu apraját és nagyját, valamint a szép számmal megjelent vendégeket.

Köszönetet mondott e rendezvényhez nyújtott anyagi és egyéb segítségért, majd kellemes idõtöltést kívánt mindenkinek.

A falunap „hivatalos” része több eseményt is magába foglalt. Kovács Ferenc Vas Megye Közgyûlésének elnöke ünnepi beszédében Vas megye eredetérõl és a megyerendszer szerepérõl beszélt, majd felkötötte a falu zászlajára az 1000 éves Vas megyét jelképezõ szalagot.

A sajtlovagok bevonulása érdekes színfoltja volt a megnyitónak. A sajtlovagként is megjelent Tejtermék Tanács Elnöke örömét fejezte ki a rendezvény kiemelkedõ színvonaláért, és a tej, a magyar tej fogyasztásának fontosságára hívta fel a vendégek figyelmét.

Ezt követõen a sajtlovagok a sajtvásári forgatagban kóstolták a sajtokat és tájékoztatták a vásározókat. A sajtvásárra az idén tizenkét kiállító hozta el az ország minden részébõl a finomabbnál finomabb tehén-, kecske- és juhtejbõl készült sajtkészítményeit. Megyénket a kõszegi Colic család képviselte. A vá-

sár hangulatát egy németországi tûzoltózenekar vidám mûsora fokozta.

A közönség elsõ díját az izsáki Alföldi Garabonciás Kft. sajtjai nyerték el.

Az ünnepi szentmise végén a kenyérrõl szóló verset követõen Szabó Miklós plébános a hagyományok szerint megszentelte az új kenyeret, és kérte a jó Istent, adja meg minden ember asztalára minden nap.

Az idei évben ismét új létesítménynyel gazdagodott a település. A közel 4 millió forintos játszóteret ezen az ünnepen adták át a falu legkisebb lakóinak, akik rögtön birtokba is vették a 8 db EU szabványnak megfelelõ nagyon szép játékot. A nagyobbak, felnõttek részére pedig kosárlabda pálya készült. A nap folyamán a játszótér mellett ugráló vár és kirakodók várták még a gyerekeket.

Az ebédet követõen kulturális mûsorok szórakoztatták a nagyszámú, lelkes közönséget. Hallhattak, láthattak a vendégek vidám jelenetet, operett mûsort, citerazenét, hastáncot és természetesen bemutatkoztak a helyi fiatalasszonyok is. Retro mûsoruk nagy tetszést aratott a vendégek körében.

Este a sztárvendégként fellépõ Postás Józsi alapozta meg a hajnalig tartó bál hangulatát, ahol a talpalávalót a Csiszár Duó szolgáltatta.

Ez a kis település talán a környék legnagyobb rendezvényével vonzza a magyar és külföldi vendégeket egyaránt. Haller Imre polgármester szerint ez nemcsak a gasztronómiai különlegességnek, hanem a faluban élõk vendégszeretetének is köszönhetõ.

Ezt a magas színvonalat csak nagy összefogással, kitartással és õszinte szeretettel lehet megvalósítani. Nem csak ezen a nagy rendezvényen, hanem a kisebbeken is megmutatkozik az együvé tartozás kifejezése a szervezések és a látogatottság által. A polgármester úr büszke erre az összefogásra és bízik benne, hogy még sok-sok évig így marad.

BSE

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

Egy kis falu életében ritkán adatik meg, hogy aranylakodalomra gyûljenek össze. Iklanberényben augusztus 28-án Kálmán István és felesége, Gájer Apollónia - mindenki Baba nénije - ünnepelte az 50. házassági évfordulójukat. Az egyházi szertartásban ugyanabban a kápolnában tartották, mint annak idején. Ferling György plébános szívhez szóló beszéde után, Berényi Pál alpolgármester köszöntötte az „ifjú“ párt. E jeles ünnep alkalmából beszélgettem Baba nénivel.

– Hol és mikor ismerkedtek meg?

– Régebben, a mi idõnkben a falusi búcsúk, bálok adtak ismerkedésre lehetõséget. Egy ilyen alaklommal ismertem meg férjemet, s ennek már több, mint 50 éve.

– Hogyan tekint vissza erre az 50 évre?

– Az idõ gyorsan elszállt. Született 2 fiú gyermekem, 4 unokám és már 2 dédunokával is büszkélkedhetek.

– Voltak-e nehézségek?

– Természetesen, mint minden házasságban adódtak, kisebb-nagyobb gondok. Szerencsére a megértés, szeretet ezekben átsegített minket. Fontos a családban az összetartás. Sajnos súlyos betegségek is voltak, s ilyenkor döbbentünk még jobban rá, hogy milyen fontos a társunk jelenléte.

– Mennyivel volt másabb érzés a mostani esküvõ, mint hajdani?

– Természetesen akkor fiatalok voltunk, s szüleink voltak mellettünk, most pedig gyermekeink és családjuk. Édesanyáméknak is megadatott, hogy õk is megérjék az aranylakodalmukat. Ezen a napon rájuk is gondoltunk.

– Mit vár az elkövetkezõ évektõl?

– Egészséget és szeretetet az egész családnak. Reméljük, még látjuk a dédunokáinkat felnõni.

– Milyen tanácsot adna a mai fiataloknak?

– Fontos az egymás megbecsülése, alkalmazkodása. Kitartani egymás mellett jóban-rosszban. Sulics B.

Központi orvosi ügyelet szeptemberben Bük, Eötvös u. 2/a. (a mentõállomás mellett) Tel.: 94/358-558 10. péntek: dr. Orbán Zsuzsanna 11. szombat: dr. Bencsik István 12. vasárnap: dr. Nagy Mária 13. hétfõ: dr. Szilasi Imre 14. kedd: dr. Szilasi Imre 15. szerda: dr. Szilasi Imre 16. csütörtök: dr. Orbán Zsuzsanna

17. péntek: dr. Nagy Mária 18. szombat: dr. Bencsik István 19. vasárnap: dr. Szirmai László 20. hétfõ: dr. Szilasi Imre 21. kedd: dr. Nagy Mária 22. szerda: dr. Orbán Zsuzsanna 23. csütörtök: dr. Szirmai László

24. péntek: dr. Orbán Zsuzsanna 25. szombat: dr. Földi Sándor 26.: vasárnap dr. Orbán Zsuzsanna 27. hétfõ: dr. Szirmai László 28: kedd: dr. Nagy Mária 29.: szerda dr. Orbán Zsuzsanna 30. csütörtök: dr. Müller András

5

HERBERT AKTUELL

Der Garten Erste Äpfel, letzte Rosen. Während im Ziergarten noch die letzten Blumen blühen heißt es im Obstgarten, den richtigen Zeitpunkt für die Ernte von Äpfel und Birnen abzupassen. Wird das Obst zu früh oder zu spät geerntet, verändern sich nicht nur seine Form und Farbe – es büßt auch an Geschmack ein. Den Frühjahrsgarten planen. Während die diesjährige Ernte noch im Gange ist, erfordert das nächste Frühjahr schon jetzt eine langfristige Planung. Denn nun muss festgelegt werden, welche Pflanze in wenigen Monaten an welchen Platz sprießen soll. Eine ungefähre Skitze des Frühlingsgartens, der ihnen vorschwebt, kann durchaus hilfreich sein. Zwiebel – und

Knollengewächse müssen zum richtigen Zeitpunkt in den Boden-je nachdem, ob es sich um Frühjahrs, Sommer oder Herbstblüher handelt. Generellgilt die Regel: Sommerblüher werden im Frühling, Herbstblüher im Hochsommer und Frühlingsblüher im Spätsommer oder Herbst gepflanzt. Neben der Pflanzzeit sind zwei wichtige, zu beachtende Faktoren die Pflanztiefe u.

Pflanzenweite. Beim Kauf der Blumenzwiebel können sie von der Faustregel ausgehen: Je größer die Knolle, desto mehr Blüte. Achten sie auf die Glatthäutigkeit der Zwiebel und darauf, dass sie sich fest und prall anfüllen.

Ein bisschen lose Haut schadet nicht, welk wirkende Zwiebel hingegen lieber liegen lassen.

Veranstaltungen im Monat September in der Region • 14.08.-30.09. Ausstellung aus den Werken der Csepreger Amateurenkünstlergruppe „Mozaik”im Kulturhaus. Besichtigungen während der Öffnungszeit des Hauses.

• 11.09. Flammenkuchenfestival auf dem Parkplatz des Büker Heilbades. Ausführliches Programm auf den Plakaten oder www.bukfurdo.hu • 11.09.Konzert in der Csepreger Sankt Nikolaus Kirche mit Imre Pusker (Orgel) und Ágnes Pusker (Violine). Die beiden Künstler stammen aus Csepreg.

Beginnzeit: 19.00 Weitere Details sind auf den Plakaten oder www.csepregikultura.hu • 12.09. Sonntagsmarkt der Handwerker. Schauplatz: das Büker Heilbad.

• 19.09.Weinlesefest in Csepreg.. Bunter Umzug,

• •

• • •

lustige Kostüme auf dem Széchenyí Platz und in der Umgebung. Buntes Programm. Hndwerkermarkt und Weinverkostung auf der Promenade.Beginnzeit der Veranstaltung:14.00 Ausführliches Programm auf den Plakaten oder www.csepregikultura.hu 19.09. Chor- und Tanzgruppentreffen im Kulturzentrum in Lövõ. Beginnzeit: 14.00.

09.10. Jubileumskonzert des 20-jährigen Gemischten Chores der Stadt Csepreg im Kulturhaus.

Beginnzeit: 19.00.

10.10. Sonntagmarkt der Handwerker. Schauplatz: das Büker Heilbad.

09.10.Maronenfest in Velem 18.09. sowie 16.10. Operettengala im Konferenzzentrum vom Heilbad-.Bük. Beginnzeiten: 20.00

Tipps u. Tricks des Monats Wein ins Kompott. Wenn Sie Kompott einkochen, geben Sie einenSchus Wein dazu. Das macht es delikater.

Stangenzimt zu Birnen. Sind die Birnen die Sie einkochen wollen, ziemlich geschmacksarm, geben Sie etwas Stangenzimt und Zitronensaft dazu Zitronensaft in Marmelade. Die Marmelade bekommt einen fruchtigeren.

Geschmack, wenn Sie kurz vor dem Ende der Kochzeit den Saft einer Zitrone dazugeben. Außerdem bleibt die Farbe erhalten.

Nicht bei Regen ernten. Obst, das Sie einkochen wollen, sollten Sie niemals Bei Regen ernten. Geschmack und Haltbarkeit können darunter leiden.

Reifes Obst verwenden. Für Marmelade sollte man nur vollständig ausgereifte Früchte verwenden.

Nur frische Gurken. Einlegegurken müssen ganz frisch und rundherum glatt sein, sie dürfen weder Druckstellen, Flecken noch Risse aufweisen. Wenn Sie vor dem Einlegen die Gurken mit einer Stricknadel der Länge nach durchstechen, werden sie saftiger, würziger und knackiger.

Salz, Säure und Gewürzaroma können dann besser durchziehen.

Zuzammengestellt: Herbert Schartmüller und Zoltán Sárváry

6

2010. szeptember • VI. évfolyam 9. szám

AKTUÁLIS

A jubiláló NAGYGERESD 750 ÉVES TELEPÜLÉS

Az írásos emlékek szerint Nagygeresd fennállásának 750 éves évfordulóját ünnepli az idei évben. A képviselõ-testület rendezvénysorozattal igyekezett emlékezetessé tenni ezt az évet a Répce-menti faluban.

A sikeresen lebonyolított II. Kistérségi nap volt az elsõ rendezvény, amelyen még egy évfordulót is ünnepeltek. Az 1000 éves Vas megyét emlékszalagok átadásával jelképezték a megye elsõ emberei.

A július utolsó szombatján megrendezett tizenötödik falunapon – negyedik éve a Nagygeresdiek Napja - újabb kerek esztendõs eseményt köszöntött a Németh Lajos polgármester által vezetett település. A falunap rendezvénye a megnyitóval kezdõdött, ahol Básthy Tamás országgyûlési képviselõ mondta az ünnepi beszédet, majd sportversenyeket szerveztek a focipályán.

Az önkormányzatiság 20. évfordulóját emléklapok, oklevelek, ajándéktárgyak átadásával ünnepelték.

Ezen az napon köszöntötték az elmúlt húsz évben a községért tevé-

falu

kenykedõ jegyzõket, képviselõket és polgármestereket, köztisztviselõket, valamint díszpolgári címeket adományoztak.

A képviselõ-testület által alkotott rendelet értelmében díszpolgári címet annak adományoznak, aki a helyi közösség szolgálatában kiemelkedõ tevékenységet végzett, maradandót alkotott. Hárman vehették át ezt a címet, amelyet a képviselõ-testület adományozott a falunapon. Ketten közülük sajnos már nem vehették át megérdemelt díjukat, de emlékük ezáltal is még élénkebben él a nagygeresdiek szívében.

Posztumusz díszpolgári címet kapott Nagy István tanító-iskola igazgató - a falu gyerekeinek oktatása mellett a kulturális élet fellendítésén munkálkodott egész életében, és az õ nevéhez is fûzõdik a simasági Körzeti Általános Iskola elindítása is. A díjat két fia – István és András – vette át Németh Lajostól.

Posztumusz díszpolgári címet kapott Pomogyi József tanító – a helyi népszokások, hagyományok gyûjté-

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

sét tartotta fontosnak, megalapította az ország elsõ falumúzeumát Nagygeresden, ami azóta is látogatható, megírta a település elsõ honismereti krónikáját, amelyet aztán tanítványaival együtt folyamatosan bõvített. A díjat a tanító özvegyének adta át a polgármester.

Díszpolgári címet adományozott a település képviselõ-testülete Ágoston Gábornak, aki 1990-tõl, az önkormányzatiság megalakulásától három cikluson keresztül volt a település elsõ embere. Az õ irányításával készült el a rendezvényeknek helyet adó nagyon szép faluház megépítése a sok más fejlesztés mellett. A díjat meghatottan vette át a nyugalmazott polgármester egykori képviselõ társától.

A falunap rendezvénye szórakoztató mûsorokkal folytatódott, a zenéé, a táncé volt a fõszerep ezen a délutánon. Sztárvendégként este Csocsesz lépett színpadra, majd hajnalig tartott a bál.

Augusztus 20-a a nagygeresdi búcsú napja is. Az idei évben immár másodízben rendezték meg a településen ezen az ünnepen a falu és a környezõ települések lakosságát is

megmozgató Nyugat-dunántúli Regionális Fogathajtó Bajnokság Vas megyei Kvalifikáló versenyét.

A rendezvény a fogatok ünnepélyes bevonulásával és bemutatásával vette kezdetét. A kétfordulós akadályhajtásban 16 fogat és 2 pónifogat indult. A vadászhajtásban 13 fogat és 1 pónifogat versenyzett.

Az ünnepélyes eredményhirdetés megható percei után izgatottan várták a nézõk a tombolahúzást, melynek fõdíja egy csikó volt, majd bárány, pulyka és rengeteg felajánlott ajándék következett, amiket a falusi és környezõ települések vállalkozói, cégei, magánszemélyei ajánlottak fel.

A Katona Ferenc versenybíró által vezetett versenybíróság nagyon elégedett volt a rendezvény megszervezésével, a pálya minõségével. Katona Ferenc szerint minden feltétel adott volt a színvonalas verseny megszervezéséhez. A kitûnõ vendéglátás, a pompás idõjárás és a lelkes közönség pedig csak újabb versenyek megszervezésére bíztatja az összefogó nagygeresdi képviselõtestületet.

Bserika

7

PRO CULTURA

Csepregi augusztus,

avagy 15 év

15 rendezvény

I. Szent János utcai fesztivál Répcevisen A répcevisi Pákác Menti Hagyományõrzõ és Faluszépítõ Egyesület július 18-án, vasárnap közös családi délutánra hívta a falu és a környezõ települések lakóit. A szeles idõ ellenére nagyszámú érdeklõdõt vonzott a sok játékos program.

Lukácsné Major Eszter egyesületi elnök megnyitója után a helyi óvoda sportvetélkedõje következett, majd különbözõ ügyességi játékokkal várták a gyerekeket, felnõtteket egyaránt. Nagy sikert aratott a csónakázás a Répcén, a helyi „szelíd motorosok” által felajánlott motorozás, az ugráló vár és trambulin. A zsirai Fogyatékosok Otthona kirakodóváfotó: Mittl Attila

A Nagyboldogasszony búcsúhoz és az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódva alakult ki az elmúlt évtizedekben a település nyári rendezvénysorozata. Június végén még úgy nézett ki, hogy idén – ha takarékosabban is – folytatódik a hagyomány. Most, a hónap végén már látható, hogy változtatások és egyéb okok miatt féloldalasra sikeredett a csepregi augusztus.

A mûvelõdési intézmény a 15 éve történt várossá avatásra emlékezve a „15 év – 15 rendezvény” sorozat nyitó eseményeit tartotta a búcsú elõtti napokban. 12-én felavatták a felújított ifjúsági klub helyiségét. A tervezett programokból a játszóház vonzotta a legtöbb érdeklõdõt, néhány viszont elmaradt. A klub tagságának megszervezése a hûvösebb idõszak feladata lesz.

Két nappal késõbb nyitották meg a Mozaik Kör tárlatát. A tavalyi bemutató óta készült, színvonalas alkotások: Szigeti Gergõ, Szigeti István, Szigetiné Nikli Gabriella, Németh László, Hetyésy Katalin, Szabó Julianna, Király Árpádné, Király Mária és Farkas Istvánné munkái. A tárlat megtekintésére szeptember végéig várják az érdeklõdõket.

A megnyitó után a színházteremben az ünnepi megemlékezéssel folytatódott a program.

Háromi Jenõ polgármester beszédében kiemelte, hogy a település 15 éve visszakapta a városi rangot. Elmondta, hogy sok még a teendõ, sok lemaradást kell pótolni. Csakis összefogással, közös szándékkal, a csoport és egyéni érdekek háttérbe szorításával lehet felvállalni a továbbfejlõdéshez szükséges feladatokat. A város fúvószenekara színvonalas mûsorral köszöntötte az ünneplõket. Az átalakult mazsorett csoport is felnõtt a feladathoz, s a rokisok is méltán kaptak nagy tapsot. Végül a hastáncosok szórakoztatták a nagyérdemût. Majd az elõcsarnokban – langalló és csepregi bor mellett – baráti beszélgetéssel, és a Répce Citerabarátok Köre mûsorával fejezõdött be a rendezvény.

Az önkormányzat 19-én ünnepi ülésre jött össze, viszont 20-án semmilyen rendezvény nem volt a településen. Látogatottság szempontjából szerencsésebb lett volna e napra tenni a 15 éves megemlékezést és a helyi együttesek mûsorát. A civil szervezetek ugyan úgy vállalkoztak volna a fõzõversenyre, mint a korábbi években.

Ezt bizonyították a 28-i civil napon, ahol a tûzoltók invitálására 11 fõzõ csapat állt össze, s egyéb programokkal színesítették a Balatongyöröki Hamutiprókkal közösen tartott versenyeket.

S.F.

sárt rendezett az ott készült kézmûves termékekbõl, a gyerekek számára pedig kézmûves foglalkozásokat tartottak.

Csitkovics Lászlóné körzeti nõvér vércukor-, Némethné Kiss Lívia védõnõ vérnyomásméréssel várta a megjelenteket. A nézõk megismerhették a körzeti rendõrök és a lövõi mentõsök munkáját, a helyi ÖTE pedig nagy sikerû tûzoltó bemutatót rendezett. A sopronhorpácsi Nimród VT ajánlotta fel az alapanyagot az ízletes vadpörkölthöz, amit Töreki Ernõ helyi lakos készített el. A nap zárásaként hajnalig tartó utcabálon mulattak a kicsik és nagyok.

Az egyesületi tagok kemény munkájával, az önkormányzat és az egyesület pártoló tagjainak támogatásával, a répcevisi ÖTE, valamint magánszemélyek és különbözõ intézmények felajánlásainak segítségével megvalósult fesztivál kellemes nyári szórakozást nyújtott a résztvevõknek, reméljük hasonló civil kezdeményezések színesítik majd e kis falu életét a jövõben is.

8

2010. szeptember • VI. évfolyam 9. szám

HITÉLET

A fatimai imatalálkozó üzenete Finta József plébánossal beszélgetve, a múlt és a jelen kapcsolatát elemezve, érdeklõdöm az augusztus 13-án megrendezett imatalálkozó helyi elõzményeirõl.

– Három évvel ezelõtt kezdtük el a Nagyboldogasszony-kápolnánál a fatimai imatalálkozõkat.

Akkoriban az ország sorsa elég mostoha volt. Magam is éreztem, hogy a keresztény hit megújulására is nagy szükségünk van. Éppen a fatimai üzenet volt az, ami az egész világot erre szólította fel, amikor 1917ben a Szûzanya a portugáliai városkában megjelent a három gyermeknek, Luciának, Jácintának és Francesconak. Vészterhes idõk voltak, hisz dúlt a világháború, tömeges méretûvé vált a lélekrombolás, és a Szûzanya felszólította hármójukat, hogy imádkozzanak. Úgy éreztem, hogy összefügg ezzel II. János Pál pápa tette is, aki a világ sorsának jövõjéért aggódva, felajánlotta a püspökökkel egyesülve, a világot a Szûzanyának, mintegy az isteni irgalmasságba kapaszkodva, hogy megmentsen bennünket, ezt a nagyon megromlott emberiséget, új lehetõséget adva, a megtéréshez, életünk megjavításához.

– Milyen párhuzamokat látott az akkori helyzet és a jelenkor valósága között?

– Nagyon eltértünk az Isten parancsai szerinti emberi élet normáitól. Az utolsó húsz év, amit rendszerváltásként emlegettek, a megújulás helyett nagyon sok kárt és pusztítást okozott, úgy a magyarság sorsában, mint erkölcsünkben, szellemi gondolkodásunkban. Egyre inkább úgy érzem, hogy a kereszténység vezethetné vissza az embereket a helyes életre. Ez alatt nem azt értem csupán, hogy elmegyek a templomba, hanem azt, hogy olyanná teszem, és úgy élem az életemet, ahogy azt Isten parancsai számomra kijelölik. Sajnos most egy olyan világot tapasztalok, ami más irányokat mutat. Éppen ezért érzem, hogy a Szûzanya, mint Fatimában is, jó anyaként belenyúl az emberiség történetébe, mintegy felrázza, figyelmezteti gyermekeit arra, hogy vegyék észre Isten szeretetét, térjenek meg. Isten nem elítélni, elpusztítani, megfenyegetni akarja ezt a bûnös világot, hanem megmenteni.

– A világ része Magyarország, és a jelenlegi magyar politikai vezetés ígéretes kezdeményezéseket tesz a keresztény értékek és a nemzeti összetartozás megjelenítése érdekében is.

– Örülök kormányzatunk lépéseinek, amelyekben a remény jeleit vélem felfedezni. A megvalósulás azonban nem lesz egyszerû. Nem elég az, hogy ennek szükségességére néhány ember döbbenjen rá, bár nagyon fontos a vezetõk pozitív üzenete. Végre vezetõink is felvállalják a keresztény értékrendet, ami

meggyõzõdésem szerint ennek az országnak felemelkedését és jövõjét szolgálja. E törekvések mellé, azonban fel kell sorakozniuk az embereknek is, ki-ki a saját helyén. Hiszen, ha a választási eredményekre gondolunk, nem merem azt mondani, hogy csak azért alakultak így, mert mindannyian ilyen értékrendet képviselünk, hanem azért is, mert a bõrünkön éreztük az anyagi nehézségeket.

– Milyen gyakorlati lépéseket látna szükségesnek, akár helyi szinten is?

– Kívánatos lenne a fiatalok tevékeny szerepvállalása, belõlük kikerülõ összetartó közösség kialakulása.

A családokból összeálló összetartó közösségre, úgy nevezném, plébániai közösségre is nagy szükség lenne, illetve ezek kisugárzó, értéket mutató erejére. Egyelõre azonban csak nagyon piciben látom ezeket a jeleket, hiszen ma az emberek lekötöttek, aki ledolgozza a napi 12 órát, vagy talán többet, attól alig várható el több. Pedig, ha a kisebb közösségekben létrejönne ezen a nemzetet átható vállalkozásnak a szelleme, akkor megvalósulna az, amit nemzeti összetartozásnak nevezünk.

– Visszatérve a Fatimai imatalálkozó sorskérdéseihez: milyen jövõképben bízik?

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

– Mai meggyõzõdésem szerint nem látok más szellemi, lelki összefogó erõt, mint a komolyan vett kereszténységet. Jelenjen meg Krisztus, az õ tanítása, az Evangélium, de nem csak az elméletben, hanem a családi életünkben, a munkánkban, a tanulásunkban, a mindenapi életünkben, a gazdaság irányításában, a politikában, az oktatásban, az élet minden részében és fõleg az erkölcsben. A Krisztus tanítását magáévá tevõ, és azt megvalósítani akaró nemzedéknek, országnak van jövõje. Akkor valósul meg a nemzeti összetartozás, ha újból visszatérünk ahhoz a gyökérhez, amit nekünk Szent István király adott és rá is állított bennünket.

– Tehát eljutottunk a beszélgetés kiindulópontjához a fatimai üzenet aktualitásához, a kiútkereséshez, a megújuláshoz.

– A mi kezdeményezésünk lelki oldalról indul, de ugyanezt a célt szolgálja. Magunk is az evangélium üzenetét akarjuk jobban beemelni az életünkbe. Éreztük azt, hogy vezekelnünk kell, imádkoznunk kell másokért, vagy az áldozatainkat felajánlani, hogy Magyarországra jobb jövõ köszöntsön. De nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra.

Sárváry Zoltán

9

KITEKINTÕ

Körmendi kosaras palánták Csepregen Különbözõ korosztályú fiatal sportolók népesítették be a Nádasdy Tamás Szakközépiskola kollégiumát és sportlétesítményeit augusztus elején. Edzõikkel, Érsek Istvánnal és Szalai Jánossal beszélgetünk a csepregi tábor létrejöttérõl és az itt szerzett benyomásokról. Érsek I.: Valójában a körmendi utánpótlásból alakult egyesület 5 éve létezik. Célja az egész körmendi utánpótlás mûködési feltételeinek biztosítása. Ezekben az években sok nehézségünk volt, és nem volt hagyomány, hogy edzõtáborba vonuljunk a csapatainkkal. Ez volt az elsõ alkalom, amikor az elõzõ év alakulása, bíztató jeleket mutatott, mert minden csapatunk olyan szinten zárta a bajnoksá-

got, amire méltán büszkék lehetünk.

Lett egy bajnokcsapatunk, született egy harmadik helyezés, és két csapatunk bejutott a legjobb 16 közé. Nem sok egyesület dicsekedhet Magyarországon ilyen utánpótlás teljesítménnyel. Arra gondoltunk, hogy a gyerekek megérdemlik ezt a tábort.

– Az egykori bajnokcsapat tagja hogyan vált a jövõ bajnokait felkutató és felkészítõ edzõvé, nevelõvé? Érsek I.: 38 évesen hagytam abba az aktív sportot, 26 évig kosárlabdáztam. Ilyen múlt után érthetõ, hogy az ember nem akar más irányba orientálódni. Több mindennel próbálkoztam, voltam ügyvezetõ is.

Amikor az egyesület megalakult, döntöttem úgy, hogy a fiatalokkal fogok edzõként foglalkozni.

Folyamatosan modernizál a GYSEV Szinte állandó fejlesztéseknek lehetünk szemtanúi azóta, hogy a GYSEV átvette a MÁV-tól a Sopron – Szombathely, majd a Szombathely – Szentgotthárd vasútvonalakat. Már a vonal megszerzése után Sopron és Szombathely között megerõsítették a pályát, s villamosítással cserélték le a környezetszennyezõbb dieselmozdonyokat. Ezáltal csökkent a menetidõ, s kényelmesebb vasúti kocsik is közlekednek térségünk e fontos vonalán.

2006-ban a motoros állítású Elektra biztosító berendezésekkel váltották fel a sok évtizedig üzemelõ, mechanikus Siemens Halske berendezéseket. E fejlesztéssel olyan hagyományos vasúti munkakörök szûntek meg, mint a forgalmi szolgálattevõ és a váltókezelõ. A vasútvonal állomásainak zöme az automatizálás és átszervezés miatt személytelenné vált, a forgalmisták mellett még a jegypénztárosok egy része is szögre akaszthatta a sapkáját. A létszámleépítést próbálták humánusan megoldani (elõre hozott nyugdíjazás, stb.) Az állomás épületeket is átalakították, akadálymentesítették, a tormásligetit pedig életveszélyessé válás miatt lebontották.

10

A magyar–osztrák társaság, több évi elõkészítés után, a múlt év õszén indította a (Bécsújhely-) Sopron–Szombathely–Szentgotthárd (Graz) vonal magyarországi szakaszának további modernizálását. A 48,6 milliárd forintos nagyberuházás 85 %-os Európai Uniós támogatással valósul meg. Térségünkben már teljesen megújították a vasúti pályát, melyen az eddigi 80 helyett 120 km/óra sebességgel közlekedhetnek a szerelvények. A felújított pályán a teherfuvarozás feltételeit javítva a tengelyterhelés 210 kN-rõl 225 kN-re nõtt. A korszerû sínek mellett csökkent a zaj- és rezgésterhelés. Az állomásokon 55 cm magasságú peronok készültek, kényelmesebb lett a fel és leszállás, barátságosabbak az állomásépületek.

A közúti átjárók elkészítése viszont nem mindenhol sikerült, a vágányok mellett az aszfalt néhol megsüllyedt.

Több helyen valóságos „bukkanók” fogadták hetekig a gyanútlan gépjármûvezetõket. A beruházó lassan végez ezek kijavításával, s már csak kisebb zökkenésekkel kell számolni egyes átjárókban. igás

– Ha már az elõzményekrõl van szó, hadd kérdezzem ugyanerrõl Szalai Istvánt is.

Szalai J.: Én olyan játékos múlttal nem rendelkezem, mint István. 1980ban elkerültem Körmendrõl Szombathelyre, ahol a Tanárképzõ NB II-es csapatában játszottam. A fõiskola után testnevelõ tanárként dolgoztam, és már elég korán elkezdtem az utánpótlással dolgozni Körmenden.

Szombathelyen nõi csapatokkal foglalkoztam. Jelentõs sikereket értem el. 1997-ben országos ifjúsági kupát nyertünk. 2009-tól kezdve István hívására ismét a körmendi utánpótlás munkáját segítem. (Közben kinevezték a SZOSE NB-I-es nõi csapatának vezetõ edzõjévé – szerk.)

– Hogyan esett a választás éppen Csepregre, amikor elkezdték szervezni a tábort? Érsek I.: Keresgéltük a lehetõségeket. Nem akartam nagy távolságra menni. A múlt héten eljöttem, körülnézni. Egy helyen van itt minden, a körülmények, a szállás, étkezés, sportolási lehetõségek ideálisak. Elõzõ évben a Falco utánpótláscsapata is itt volt táborozni, és ennek nagyon jó visszhangja volt.

– Milyen elvek szerint válogatták a résztvevõket? Érsek I.: Az utánpótlás egyesület 5 korosztályból áll, ezek közül a középsõ hármat hoztuk magunkkal. Azokat, akikben a legtöbb lehetõséget látjuk, illetve úgy gondoljuk, hogy sokukból NB I-s játékos válhat. Az elmúlt 10 évben nem nagyon tudtunk utánpótlást nevelni, azonban most elindult egy

olyan munka, aminek az egyik állomása talán Csepreg, ahonnan egy jó élménnyel hazatérve, napi 2 edzés után el tudjuk indítani a szezont.

– Mit nyújtott a csepregi tábor a gyerekeknek?

Szalai J.: Rengeteget kosárlabdázhatnak, egy nagyon jól elõkészített kinti pálya van és nagyon megfelelõ a tornaterem is. Ha az utánpótlásnak Körmenden lenne egy ilyen, akkor minden problémánk megoldódna. A színvonalas edzések mellett egyéb programokat is beiktattunk, például a büki fürdõt. A gyerekek elõször voltak így együtt, és a csapat szellemét erõsítõ barátságok is kialakultak.

– Mivel városunkban is nagyon sok szurkolója van a körmendi kosarasoknak, adódik a kérdés, milyen játékosállománnyal és célokkal vág neki a felnõtt csapat a következõ bajnokságnak?

Szalai J.: Valamilyen szinten részt veszek a felnõtt csapatnál is a vezetõség munkájában. Az biztos, hogy a külföldiek, akik tavaly játszottak, elmentek Körmendrõl. Helyükre 3 játékos érkezik.

Távozik Tóth Gergõ, Kutasi Gergõ, illetve Kocsis Tamás. Sajnos, úgy érzem, hogy anyagi gondok miatt távozott 3 saját nevelésû játékos, akiket én személy szerint is nagyon sajnálok, s olyan játékosok jöttek, akik nem Körmenden nevelkedtek. Németh István gerincmûtét után lábadozik, nem tudni, hogy ez meddig fog tartani. Körmenden a cél mindig a négy közé jutás.

Sárváry Zoltán

2010. szeptember • VI. évfolyam 9. szám

HISTÓRIA

Horvátországi állandó kiállítás egykori közös földesurainkról A daruvári Jankovic család – horvát-magyar földesurak – hazai kutatását a legújabb idõkben Sági Ferenc helytörténész indította el, amikor fölkért, hogy 2007 tavaszán tartsak elõadást Bükön és Csepregen Jankovic Izidor halála 150. évfordulóján. Az õ személyével már korábban is foglalkoztam a 2005-ben megjelent: A pünkösdi király Csepregen és Jókainál címû könyvem írásakor. Az elõadás mellé kiállítás is csatlakozott, utána publikáció is következett. Ezeket további kiállítások és további írások követték, az egész birtokos-családra kiterjesztve a témát. Nemcsak magyarul, hanem horvátul is készültek a szövegek, hála Kissné Krály Mária, a Csepregi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke fordításának. Szintén az õ áldozatkész segítségének, nem utolsó sorban háromszori kiutaztatásának köszönhetõ, hogy a 2006-ban megkezdett budapesti levéltári kutatásaimat már 2007 tavaszától kezdve a horvát-szlavóniai térségben, az egykori Pozsega vármegyében kiegészíthettem, folytathattam. Odaát legjobb segítõm Vjenceslav Herout, cseh származású, Daruváron élõ történész lett. Az õ közremûködése révén fogadta el a horvátországi, ma is magyar nevû Daruvar város az általam ajándékkép fölajánlott kiállítást a csepregi és a daruvári uradalom egykor közös birtokosairól.

A lényegében szövegekbõl és képekbõl álló tárlatot paravánokon utaztatható, egymás után

több helyen bemutatható, idõszakos „vándorkiállításnak” álmodtam meg, de a város – minden elképzelésemet felülmúló módon – állandó kiállítást kért. Ezzel az egyik legjelentõsebb idegenforgalmi látványossága – a mostanában gyakorlatilag üre-

Csepreg és környéke magyar és horvát lakosait is a kiállítás témájáról.

Május 8-án a megnyitón horvátok és magyarok szerepeltek. Elõbb a csepregi Jankovic’-kórus horvátul énekelt néhány dalt. Utána a Daruvári Ma-

sen állt, barokk urasági kastély – kapott némi tartalmat. Az odalátogató helybeliek és idegenek is megtudják a három helyiségben elhelyezett kiállításból, hogy kié volt ez a pompás épület száz évig.

Megismerkedhetnek a daruvári Jankovicok korával, amely a XVIII. század végétõl a XIX. század végéig tartott. A kétnyelvû bemutatás bevezetõ egysége illusztrálja jelen írásomat, tájékoztatja

gyarok Közössége Énekkara magyar népdalokat adott elõ. Majd a két együttes tagjai – váltakozva egy magyar-egy horvát fölállásban – közösen énekeltek egy elõre betanult horvát és egy magyar népdalt, mindnyájan horvátul, illetve mindnyájan magyarul. Hiszen mindkét kórus tagjai, mint anyaországuk kisebbsége, bírják mindkét nyelvet!

Nemcsak a kiállítás, hanem ez az ünnepség is azt bizonyította, hogy bár nehezen, de megindult a horvát-magyar együttmûködés egykori közös földesuraink, a daruvári Jankovicok életének, pályájának föltárása érdekében, közös történelmünk megismerése céljából.

Daruvár honlapján így hívogatnak: Pozivam gradane da dodu u dvorac i nauee nesto vise o povijesti naseg grada. Azaz: jöjjenek el a kastélyba, mert ott megismerhetik a város történelmének egy szeletét.

Gyakorlati tudnivalók: a közel tízezer lakosú Daruvár kisváros a barcsi határátkelõ hídtól autóval egy óra alatt elérhetõ. A központban, kis magaslaton fekvõ, jelenleg rózsaszínre festett kastélyban a kiállítás szombatonként 9 és 12 óra között tárt kapuval fogadja a vendégeket. Elõzetes egyeztetés után más idõpontokban is látogatható. Horvátul vagy angolul lehet vezetést kérni az Önkormányzatnál a Fõtéren (Andrijana Moulis, a titkárnõk gyöngye, telefon: 00-385-/0/43-331241) illetve az Idegenforgalmi Hivatalnál, ugyanabban az épületben (00-385-/0/99-706-6058 és 6059, tic@daruvar.hr).

Balogh Jánosné Horváth Terézia (Budapest)

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

11