promenad_2010_04 by Attila Mittl

Felhívás!

Kérjük a térségben lakó, illetve ide kötõdõ adófizetõ állampolgárokat, hogy személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel az itt mûködõ kulturális alapítványok, ifjúsági és mûvészeti egyesületek számára. Segítsék ezzel is tevékenységüket az egyre rosszabbodó gazdasági helyzetben. Az alábbiakban közöljük az érintettek adószámát: • Répcevidék Kultúrájáért Alapítvány (9735 Csepreg, Széchenyi tér 31.) adószáma [a továbbiakban: asz. ]: 18887103-1-18. • Farkas Sándor Egylet (9735 Csepreg, Nádasdy F. u. 15.) asz.: 18882122-118. – A felajánlott összeget a Répcevidék gyermekjátékai, dalai és népszokásai c. könyv megjelentetésére kívánják fordítani. • Büki Városvédõ és Szépítõ Egyesület (9737 Bük, Eötvös u. 11.) asz.: 19244064-1-18. • Büki Nõi Kar Egyesület (9737 Bük, Eötvös u. 1-3.) asz.: 18886724-1-18. • Csepreg Város Fúvószenekara (9737 Csepreg, Széchenyi tér 31.) asz.: 18892963-1-18.

• Csepregi Vegyeskar Egyesület (9737 Csepreg, Deák F. u.20.) asz.: 188802781-18. • CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület (9737 Csepreg, Széchenyi tér 31.) asz.: 18889071-1-18. • Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület (9737 Csepreg, Széchenyi tér 11.) asz.: 18894642-1-18. • Nyitott Tér Közhasznú Kulturális Egyesület (9653 Répcelak, Bartók B. u. 55.) asz.: 18892987-1-18. • Ümmögõ Közhasznú Kulturális Egyesület (9653 Répcelak, Bartók B. u. 55.) asz.: 18889772-1-18. • Tömörd Községért Közalapítvány (9738 Tömörd, Fõ u. 9.) asz.: 18897119-1-18.

Február – márciusi számunkban Csepreg Város Fúvószenekara és a Tömörd Községért Közalapítvány adószáma hibásan jelent meg! Mostani számunkban a hibát kijavítottuk. Az elírásért az érintettek szíves elnézését kérjük. A térségünkben levõ kiemelt programokat, illetve az általunk még nem ismert egyesületek adószámait is szívesen közöljük, ha lapzártáig (általában a hónap 25e körül) értesítenek bennünket.

Sági Ferenc

HANGOLÓ

A munka elismerése

Régebben sokszor elhangzott, hogy az ember a legfõbb érték. Hazánkban ezt ma nem mindig érezzük. A munkáltatók jelentõs része - esetleg csak papíron - minimálbért fizet dolgozóinak. Az egyiküket sem zavarja, hogy így betegség esetén kevesebb a táppénz, s majd kisebb lesz a nyugdíj is. A dolgozók magányosan nehezen tudják jogos igényeiket érvényesíteni. Nem véletlen, hogy a XIX. században világszerte - a tõke mohóságát csillapítandó - kialakult a munkásmozgalom. Nyugaton pártjaik, szakszervezeteik erõsek, jól képviselik a dolgozók érdekeit. Az 1960-as évek végén Ausztriából hazalátogató unokabátyám mesélte, hogy náluk a 13. havi fizetés után, karácsonyt megelõzõen már 14. havi fizetés is jár a dolgozóknak. Nálunk is akadtak nem rég ilyen munkahelyek, de újabban nagyítóval kereshetjük õket. Igaz hazánk teljesítménye sem hasonlítható a sógorokéhoz. Bizakodjunk, hogy az „eredeti tõkefelhalmozás” után a dolgozók is összefognak, s megújulnak érdekvédõ szervezeteik. Ezért viszont tenni

kell, mert a sült galambra hiába várunk. Annak viszont jogosan örülhetünk, hogy az önkormányzatok, sõt egyes kistérségek is díjakat, kitüntetéseket alapítottak. A nemzeti ünnepek és más események alkalmából az országos kitüntetések mellett megyei, kistérségi, helyi elismeréseket és díjakat adnak át a kiemelkedõ munkát végzõknek. A jó vezetõ törõdik a dolgozóival. Nemcsak bírál, hanem dicsérni is tud, s az adható jutalmazások mellett kitüntetésre is felterjeszti a legjobban dolgozókat. Sok helyen a nyugdíjba vonuláskor, a hosszú évek munkájáért kapnak elismerést a munkatársak. A biztatás, a szép szó, a kitüntetés mindig jól esik annak, aki kapja. A megbecsülés jele, s nagyobb odafigyelésre, jobb munkára ösztönöz. Március 15-e alkalmából térségünkben is többen részesültek országos vagy megyei kitüntetésben. Ötüket röviden bemutatjuk mostani számunkban. Valamennyi kitüntetettnek szívbõl gratulálunk. Jó egészséget, kitartást kívánunk felelõsségteljes munkájukhoz.

I m p r e s s z u m Kiadó: CitiCom Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 9700 Szombathely, Rumi Rajki István u. 10. e-mail:citicom@chello.hu Felelõs kiadó: Óvári Gábor ügyvezetõ igazgató Tel.: 20/252 3711 Felelõs szerkesztõ: Hetyésy Katalin Tel.: 30/334 6402; e-mail: promenad@t-online.hu Szerkesztõség: Csepreg, Bartók Béla köz 1.

Szerkesztõbizottság: Boros Rudolfné, dr. Kevei Péter, Sági Ferenc, Sárváry Zoltán, Zádrovich Aliz, Baloghné Simon Erika Nyomdai elõkészítés: Mittl Attila - www.mittl.hu - info@mittl.hu Nyomda: Pannon Lapok Nyomdai Központ Felelõs vezetõ: Jens Dänhardt - Veszprém Hirdetés: Szabó Edgár, Edy Marketing Bt. mobil: 20/911-3596 • e-mail: edy@edymarketing.hu www.edymarketing.hu

Megjelenik havonta 10.000 példányban - ISSN: 1787-3932 Bõ, Bük, Chernelházadamonya, Csáfordjánosfa, Csánig, Csepreg, Egyházasfalu, Gór, Gyalóka, Iklanberény, Iván, Lócs, Lövõ, Mesterháza, Meszlen, Nagygeresd, Nemeskér, Nemesládony, Nick, Répcelak, Répceszemere, Répcevis, Sajtoskál, Simaság, Sopronhorpács, Szakony, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd, Újkér, Und, Vámoscsalád, Völcsej, Zsira A hirdetések tartalmáért és a nyomdai hibákért felelõsséget NEM vállalunk!

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

NAGYÍTÓ

Sikeres évek a szifon patron, a Medve- és Karaván sajt városában Répcelak az elmúlt évtizedekben az Alsó-Répce-sík mikro térségi központjává vált. Az 1990-es években szerencsésen lezajlott a privatizáció. 1996-ra kiépült a teljes infrastruktúra. A település 2001-ben városi rangot kapott. A fejlõdés azóta is töretlen. Az elmúlt évekrõl és a mai feladatokról, tervekrõl beszélgettünk dr. Németh Kálmán polgármesterrel. – Mióta vesz részt a település közéletében? – 1980 óta, két cikluson keresztül tanácstag voltam. 1990-ben önkormányzati képviselõvé választottak, s a pénzügyi bizottság elnöki tisztét láttam el. 1994 decemberében lettem polgármester, s több mint 15 éve tölthetem be e tisztséget. – Milyen tényezõkben látja a település fejlõdésének feltételeit? – Legfontosabbnak azt a nyugodt légkört tartom, amiben dolgozhatunk. A képviselõk össze tudnak fogni a település érdekében. A másik fontos összetevõt a pályázatok jelentik. Az elmúlt években szinte minden pályázatunk sikeres volt. Évek óta pályázati forrásból újulnak meg útjaink és járdáink, kerékpárút épült, korszerûsödik óvodánk, mûvelõdési otthonunk és könyvtárunk. A legjelentõsebb összeg a városközpont, a fõtér felújítására nyert 404 millió Ft, mely saját erõvel kiegészítve 540 millió forintos fejlesztést tesz lehetõvé. Idén a belvízrendezésre nyertünk 96 milliót, a teljes beruházás 113 millióba kerül. Sikeres lett a sportpálya korszerûsítésére benyújtott pályázatunk is. Ezen 37 milliót nyertünk, s 44 millió Ft lesz a felújítás végösszege. A sportpályán lelátó is épül. – A harmadik fontos tényezõ szerintem a jó vezetõ, aki megfele-

lõen irányítja a testületet, de jó a kapcsolata a lakossággal is. Errõl Ön nyilván szerénységbõl nem beszél. Mik az idei év fõbb önkormányzati feladatai? Mekkora költségvetésbõl tudják megvalósítani? BEFEKTETÕKET VÁRNAK AZ IPARI PARKBA – Három fõ célt tûzött a testület maga elé az idei évre: Az intézményrendszert az eddigi jó színvonalon mûköd- csóbbak, mint több más szolgálta- akkor 300–400 répcelaki máshol talált munkát. 100 munkanélküli is van teletetni. Az Európai Uniós projektek (óvoda tónál. – Elõfordulhat, de a lakosság egy pülésünkön, s 6 fõt közcélú munkával rekonstrukció, városközpont) és az egyéb pályázatokon nyertes feladatok része ezt is sokallja. Kiadásainkból a ke- foglalkoztatunk. Továbbra is fontosnak magas színvonalú végrehajtása. A pá- retösszeg 51,5 %-át teszik ki a mûködé- tartjuk a munkahelyek bõvítését. Nélyázatokhoz szükséges önerõ és a za- si kiadások. A pályázatoknak köszön- hány éve ipari parkot létesítettünk, vartalan gazdálkodás biztosítása. Ezt hetõen jelentõs fejlesztések vannak fo- mely teljesen közmûvesített. Három válsegíti jelentõs pénzmaradványunk, le- lyamatban, s indulnak a következõ hó- lalkozás mûködik itt. Kedvezményekkel, kötött betétünk és annak várható ka- napokban. Továbbá idén fejezõdik be munkahely teremtési támogatással a temetõ kovácsoltvas-kerítése és ur- várjuk az újabbakat is. mata is. – A város térségi szerepköre a Költségvetésünket 1.069.894 ezer nafal kivitelezése, készül el a digitális forint bevételi és kiadási fõösszeggel térkép, de könyvkiadást is tervezünk. munkahelyek, az egészségügyi, fogadtuk el. A csökkenõ normatív tá- Államháztartáson belüli szervezetek oktatási és közmûvelõdési intézmogatások mellett jelentõs a saját be- (tûzoltóság, stb.) támogatására közel mények, az okmányiroda és a kevételünk. Az intézmények mûködési 6,5 milliót, vállalkozások és non-profit reskedelmi egységek mûködésészervezetek tá- nek köszönhetõen erõsödik. Nembevétele közel 60 m o g a t á s á r a rég térségi turisztikai fejlesztési elmillió. Az önkortöbb mint 27 mil- képzelésekrõl is hallottunk híremányzat sajátos – „Legfontosabbnak liót terveztünk. A ket. Mi ezzel a helyzet? fõleg adó – beazt a nyugodt – Nyolc környékbeli önkormányzattelepülés összes vételei közel 300 légkört tartom, civil szervezete, a tal együttmûködve pályázatot nyújtotmilliót tesznek ki. A válság miatt amiben dolgozhatunk.” sportegyesület tunk be „Zöld út az Alsó-Répce menszakosztályai és a tén” címmel. A pályázaton a Répce foóvatosan tervezkét egyház is lyó turisztikai hasznosítására 130 millió ve is közel 200 millió az iparûzési adó, de fontos bevé- évek óta megfelelõ anyagi segítséget forintot nyertünk, de sajnos elképzelételünk az építmény- és a gépjármû kap tõlünk. A tekézõk az NB I-ben, a fo- sünk meghiúsult, mivel két község viszadó is. A nagy adóerõ miatt viszont je- cicsapat az NB III-ban, a kézilabdások szalépett. A terv megvalósításáról nem lentõs SZJA- elvonással is számoltunk. pedig a megyeiben szerepelnek. Az if- mondtunk le, keressük a lehetõségeBükhöz hasonlóan a lakosságnak ná- jú házasoknak új lakás építéséhez ket. A Répce part környékén idén is terlunk sem kell kommunális- és telekadót 960.000- Ft az adható támogatás leg- vezünk 1,2 milliós beruházást. – Közelednek az önkormányzafizetni. Egyébként a szemétszállítási dí- magasabb összege. – Mi a helyzet a településen a ti választások. Indul-e újra a poljak olcsóbbak Répcelakon, mint sok gármesteri tisztségért? más településen, s emellett meghatá- foglalkoztatással? – Errõl még nem döntöttem, de a – E téren vannak pozitívumok, de rozott részt önkormányzatunk magára gondok is. A vállalkozókat is beszámít- répcelakiaknak megígértem, hogy vállal belõle. – A lakosság által fizetett díjai- va kb. 1.500 munkahellyel rendelke- április 30-ig válaszolni fogok e már sokat átnézve állíthatom, hogy a ká- zünk. 500–600 fõ közé tehetõ a Répce- kak által feltett kérdésre. Sági F. bel TV és internet költségek is ol- lakra bejáró dolgozók száma, ugyan-

2010. április • VI. évfolyam 4. szám

ÉLETÜNK

„…hatalmas nemzeti összefogás született…”

Dicsõséges napok,

dicsõséges percek

Egy település közösségének, bármilyen kicsi is az, szüksége van az ünnepek összetartó erejére. Legyen az családi, kulturális, vagy nemzeti ünnep, az emberi szívek egyet fejeznek ki – köszönteni az ünnepeltet, az ünnepet. Igen, szükség van erre. Meg kell állni, meg kell pihenni a dolgos hétköznapok után. Nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is ünneplõbe kell öltöztetni ezeken a napokon. Sõt jó érzéssel tölti el a sétálókat, az átutazókat, ha végig megy a település utcáin, hiszen azt látja, hogy a falu, Sajtoskál is ünneplõbe öltözött. Ezt jelzik a nemzeti lobogók a családi házakon, a középületeken, az emlékmûveknél. Március 15-én délután is megállt az idõ a kultúrházban, sõt visszaforgatták az idõ kerekét 162 évvel ezelõttre azok az ünneplõk, akik együtt emlékeztek az 1848. március 15-iki eseményekre, és köszöntötték a nemzet ünnepét. Sági Ferenc helytörténész, nyugalmazott könyvtár-igazgató ünnepi beszédében a saját emlékeit, tanulmányait felidézve, kutatásait bemutatva emlékezett ama dicsõ napokra. Érdekes volt hallani, hogy sajtoskáli nemzetõrök is képviseltették magukat a harcokban, és talán ezen gondolatok megismerése még nagyobb tiszteletet ébresztett idõsben, fiatalban, gyerekben egyaránt a hõsi halottak iránt. Az iskolás gyerekek versekkel és egy pesti utcai jelenettel idézték fel a márciusi eseményeket. Együtt zengte kicsi és kamasz: - Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! S hangzott el a napjainkban is olyan idõszerû versszak egy kisdiák szájából:

Az erkölcsi normák helyreállítása a cél Csepreg Város Fúvószenekara, az Ifjúsági Fúvószenekar és a Nádasdy Tamás Szakközépiskola szavalóinak közremûködésével kezdõdött nemzeti ünnepünkön, este 19 órakor a megemlékezés a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola KIKI épülete elõtti téren március 15-én.

Básthy Tamás, országgyûlési képviselõ ünnepi beszédében végigtekintett a magyar történelem sorsfordító, máig ható történelmi eseményein, kiemelve Szent István királyunk cselekedeteit, az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom történeti jelentõségét. Méltatva 1848 forradalmát, kiemelte, ugyan hosszú elõkészületek, a reformkori országgyûlések után, de hatalmas nemzeti összefogás született meg, napok órák alatt. A felgyülemlett elégedetlenség elemi ereje békés gyõzelmet aratott, és a követelések nagy része azonnal megvalósult. A továbbiakban kijelentette, hogy nem elég az utókornak csak emlékezni a hõsi tettekre, azt is meg kell vizsgálnia, hogy méltóan képviselte-e a forradalom és szabadságharc nemes hagyományait. Megvalósultak-e az akkori követelések, nem kell-e szégyenkezni a forradalmi ifjúság elõtt napjaink viszonyaiért. Elemezve az elõttünk álló feladatokat,

kiemelte, hogy „a demokráciában nem szabad hazudni, a demokráciában a bizalom az alap, ami a választókat és a választottakat összeköti. A politikusok hazugsága nem magánügy, hanem közügy, mert százezreknek és millióknak szól és százezrek és milliók, megtévesztésére szolgál. Ez nem bocsánatos bûn. Közügy, ami a demokráciát alapjaiban rázza meg. Az erkölcsi normák, helyreállítására van szükség.” Az aktuális politikai tanulságokat megfogalmazva az ünnepi szónok így utalt a közelgõ eseményekre: ”Az ember igazságra, egyetértésre vágyik, de ehhez közös célokat kell kiválasztani. Olyan végrehajtókra van szükség, akikre rá lehet bízni a közös kincseket, a közös szándékokat, és biztosak lehetünk abban, hogy nem saját, kicsinyes érdekeikért használják fel a bizalmat. A demokrácia bizalom nélkül nem mûködik”. Az ünnepi beszéd után a városi megemlékezést koszorúzás zárta. S.Z.

„A szabadság dala szálljon, aki ember, ide álljon: jövel édes szabad országgyönyörû légy, Magyarország!” Az ünnepi megemlékezést követõen a hagyományokhoz hûen együtt vonultak ki az ünneplõk az emlékmûhöz, ahol emlékezõ versekkel és a megemlékezés koszorúit és virágait elhelyezve tisztelegtek az önkormányzat képviselõ-testületének tagjai, az ünnepi szónok, a gyerekek és a hozzátartozók az I.és II. Világháborúban elesett hõsi halottak emléke elõtt. bserika

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

HERBERT AKTUELL

Lernen wir

einander kennen!

EIN BESUCH BEI FAMILIE MOOTZ IN SAJTOSKÁL

Das Losonczy-Schloss befindet sich am Ufer des Baches Metõc. Es ist im Besitz der Familie Mootz. Während mir Herr Frans F Mootz das Gelände und die Umgebung zeigt, unterhalten wir uns darüber, wie es angefangen hat. – Wann und wie ist die Motivation entstanden, nach Ungarn zu kommen?. – Es war Anfang 1997, als wir in entschieden, dass wir uns für Mensch und Tier einsetzen wollen. Für mich stand die Pensionierung vor der Tür und meine Frau hörte in Ihrem früheren Beruf auf und arbeitete schon seit 3 Jahren als Heilpraktikerin für Mensch & Tier in Deutschland. Man empfahl uns Westungarn, weil es hier schon damals fortschrittliche Entwicklungen gab und die pannonische Tiefeben optimal für die Pferdehaltung ist. Wir haben im Öreg Malom bei einem Kaffee Herrn Bruse kennengelernt, der uns seine Hilfe beim Suchen eines Geländes für unser Vorhaben anbot. So kamen wir nach Sajtoskál. – Sie stammen eigentlich aus Holland, nicht wahr? – Ja, ich bin gebürtiger Holländer und noch heute holländischer Staaatsbürger, aber ich bin in Deutschland aufgewachsen und nach meinem Studium international sowohl in Amerika, als auch in England beruflich tätig gewesen. Hier in Sajtoskál, zeigte uns Herr Bruse dieses Gebäude. Es war in einem heruntergekommenen Zustand und musste stark renoviert werden.

– Mit welchen Zielsetzungen und Ideen haben Sie das Schloss gekauft? – Die Idee war, Tieren und Menschen im Gesundheits- und Tierschutzbereich zu helfen. Das Ganze ist uns auch heute noch ein Anliegen. – In wieweit ist es Ihnen gelungen,, Ihr Vorhaben zu verwirklichen? – Wir sind jetzt seit 10 Jahren hier. Meine Frau arbeitet im Bereich der Homöopathie, Phytologie und Nahrungsergänzung. Helfen tut ihr bei dieser Arbeit der Quantec, eine diagnostische Möglichkeit um Ursache und Krankheit auf den Grund zu gehen. 2000 fing es mit Pferden, Hunden, Katzen an. Dafür brauchten wir ein grösseres Gelände und haben dann 16 Hektar hier von der Selbstverwaltung erwerben können. Die Idee war, Tiere mit ihren Tierhaltern in der Prophylaxe zu unterstützen, sie über den Gesundheitszustand ihres jeweiligen Tieres aufzuklären und dann über die artgerechte Tierhaltung, die richtige Ernährung und alles was dazugehört zu begleiten, somit wird die ganzheitliche Gesundheit erhalten und gestärkt.

– Wie fühlen Sie sich hier in dieser Gegend? – Wir sind als Fremde gekommen und fühlen uns nach gut 12 Jahren sehr wohl. Wir haben in dieser schönen Gegend in Ungarn ein Fleckchen Erde für uns optimal gestalten können. Das Haus wurde über 3 Jahre in seinen ursprünglichen Zustand von 1923 renoviert und somit haben wir viel investiert. – Wie beurteilen Sie die Leute hier in der Gegend? – Wir haben hier aufrechte, ehrliche, gute Ungarn kennengelernt. Die Gemeinde ist tüchtig. Das Land Ungarn hat natürlich gewisse Schwierigkeiten, und jede Region ist auf sich selbst gestellt. – Sie meinen, dass Ihr Vorhaben und Ihre Tätigkeit eine schöne Zukunft hat. – Ja, die vergangenen Jahre berechtigen uns, darauf zu hoffen. Die von Mund zu Mund Propaganda funktioniert gut und redaktionelle Beiträge in einigen Fachzeitschriften, u.a. in medizinischen Fachzeitschriften, helfen uns natürlich ebenfalls. Die Leute reden miteinander und sagen: „Geh mal dorthin, Frau Mootz kann das und das für dich tun!” – Inzwischen sind wir im Hof des Schlosses angekommen, wo Frau Anja Mootz gerade eine kleine Verschnaufpause machte und setzte sich mit der Darstellung ihrer Tätigkeit fort.

– Unsere Strategie war am Anfang, dass wir „Mutter Natur” wieder regenerieren. Die alten Bäume haben wir saniert und über 100 Bäume gepflanzt. Bei uns sind ausser der 2 Nadelbäume, die wir zur Weihnachtzeit hübsch dekorieren, nur heimische Bäume und Blumen, Heilkräuter und Nutzpflanzen auf dem Grundstück zu sehen. Wir haben über 3 Jahre den Boden saniert, ohne künstliche Düngemittel, nur mit rein ökologischen Produkten, die teilweise hier hergestellt werden. – Woran haben Sie am meisten Freude?. – Mein Kräuterrondell, hier gewinne ich die meisten Essenzen für meine phytologischen Therapien. Und...Wir freuen uns, wenn Menschen hierher kommen, um das Zusammenleben zwischen Nutztieren und Haustieren beobachten. Es ist bewusst geplant, dass man jedem Tier seinen freien Raum lässt und dass sie gut miteinander harmonieren. Wir haben hier sogar 2 Schweine, die mit den Pferden auf die Weide gehen, wie es früher auch in Ungarn üblich war. Die Tiere, die wir aus äusserst schwierigen Verhältnissen herausgeholt haben, bleiben bei uns. Für die gesunden Tiere versuchen wir ein neues Zuhause zu finden. Wir sind aber keine Tierschutzorganisation, dafür fehlt uns einfach die Zeit. Sárváry Zoltán

2010. április • VI. évfolyam 4. szám

AKTUÁLIS

Új barátokra találtak

Melkovics Gyula

emlékére (1949-2010)

„Gyula már nincs velünk…” reszketett bele a fájdalom a telefonba. Aztán dermedt csönd. A döbbenet megbénít, idõtlenné válik, ránehezedik a félelemmel vegyes reménykedés foszlányaira. Melkovics Gyula, a szeretõ férj, gondoskodó apa, nagyapa, a Nádasdy Tamás Szakközépiskola tanára, a nagyszerû szakember, a segítõkész kolléga, már csak emlékezetünkben él. Sokszínû és alapos tudással párosuló szerénységével, türelmével, nyugalmával, emberségével, alaposságával tûnt ki munkahelyén. Számtalan tanítványát vezette be a számítástechnika világába, alakította, fejlesztette tudásukat és tette õket avatott, értõ szakemberré. Kamerával követte nyomon, s örökítette meg az iskola, sõt egy idõben, televíziós munkatársként a város eseményeit is. Munkáját szinte észrevétlenül, de nagy megbízhatósággal, szeretettel, odaadással végezte. Az emberi értékek nem hivalkodóak, nem akarnak mindig feltûnni, szinte észrevehetetlenek, de hiányuk pótolhatatlan, fájdalmas ûrt jelent. Csak az emlékezés tudja visszaidézni Gyula emberségének, szellemiségének összetevõit, s képes tovább éltetni. Újra összeáll bennünk a halállal széttöredezett kép. Gyula ismét velünk van. Az égi számítógépek mögül figyel reánk, kíséri szerettei útját, segít, bíztat, tanít, okos szavával nevel. A terem üres, de a lélek ott van mindenütt, ahol nyomot hagyott. Sárváry Zoltán

HORVÁT NAP A CSEPREGI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A Dr. Csepregi Horváth János Napok záró programja március 5-én a horvát kultúra jegyében szervezõdött. A gyerekek mellett szülõk is nagy számban tértek be az iskola aulájában a magyar és a térség gradistyei horvátjainak zenés, táncos elõadására. Az iskola mûvészeti munkaközösségének a kezdeményezésére indult el az intézményben az egyhetes programsorozat. A helyi horvát kisebbségi önkormányzat és elnökük, Kissné Krály Mária támogatásával fergeteges estet varázsoltak a közönségük elé. A „magyar” oldalról helyi népdalok, népszokások elevenedtek meg a Lakóhelyem pályázat jegyében, és bemutatkoztak a zeneiskola mûvészeti szemlén érmes diákjai. A horvátok elõször mutatkoztak be a „magyarok” elõtt a városban egységesen úgy, hogy nem saját rendezvényükön lép-

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

nek fel. A felnõttekbõl álló Jankovits Énekkar öt éve alakult, Balogh Szabina Undról jár ki és vezeti a kórus szakmai munkáját.

dányi tamburazenekar kétszer is elõadta repertoárját és a közönség mindannyiszor vastapssal köszönte meg zenéjüket. A tánc-

A sopronhorpácsi táncosok elõadás zárta a mûsort

Népdalcsokorral mutatták be sokszínûségét nyelvüknek és dallamviláguknak. A horvát nyelvet Horvátzsidányból Pántos Krisztina oktatja külön a diákoknak, akik között örömükre idõrõl idõre új arcok is megjelennek vállalva hovatartozásukat. Õk is bemutatták versekkel, népdalokkal fûszerezett elõadásukat. A horvátzsi-

ról a sopronhorpácsi apróságok gondoskodtak, gyermekjátékokkal színezett vidám koreográfiájuk méltó zárása volt az estének. A horvátok és magyarok barátsága ezáltal is erõsebbé kovácsolódott, és a szervezõk Horváth Katalin vezetésével évrõl évre tervezik megújítását ennek a napnak.

PRO CULTURA

A közösségért

dolgozók

kitüntetése

Baloghné Simon Erika „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata” emlékplakettet vehetett át Baloghné Simon Erika, tanító, mûvelõdésszervezõ Sajtoskálon. 1989-ben Simaságon kezdte pályáját, hét éve a Felsõbüki Nagy Pál általános iskola pedagógusa Bükön. Hivatása iránti elhivatottsága mellett szervezi és vezeti lakóhelyének kulturális életét. Nevéhez kapcsolódik a 2001-ben létrehozott Játszóház Sajtiban. Az egyhetes nyári rendezvénysorozat 3 évestõl 16 éves korig várja a fiatalokat a szabadidõ hasznos eltöltésére. Fõ szervezõje az egyre szélesebb környezetben ismertté vált Falunappal egybekötött Sajtfesztiválnak. A gasztronómiai érdekességek mellett, látványos, sokszínû programok vonzzák a környezõ településeken élõket, külföldieket. A helyi könyvtár vezetõjeként kiemelt célként kezeli a rendszeres olvasás gyakorlattá válását. Munkásságában fontosnak tartja, hogy minden korosztályt megszólítson, illetve a sajtoskáli gyerekek az alkalmakon mûsorral készüljenek a település lakóinak. Szervezõkészségének, kreativitásának köszönhetõ, hogy minden ünnep, kulturális program jól elõkészített, gazdag tartalmú. Anyák napja, far-

sang, nemzeti ünnepek, nyugdíjas találkozó mind egy-egy lehetõség a közösségi összetartozásra. A szervezõ munka mellett sikeres pályázatok írásával szerez anyagi támogatást a programok lebonyolításához. Természetesen munkáját nagyon sokan segítik, támogatják. Ahhoz, hogy ezeket az értéket tudja adni, szüksége van arra a családi háttérre, mely segítõkészen mögötte áll. Bizony sokszor kell a megértõ társ, segítõ gyermek, akiknek köszönettel tartozik. A köszönet hangján szól Sajtoskál polgármesterérõl és a képviselõtestület tagjairól, akik erkölcsi támogatásuk mellett anyagi támogatást nyújtanak a rendezvényekhez. Büszke azokra a lelkes fiatalokra, gyerekekre, akik segítik elképzeléseit megvalósítani. Persze az egész nem lenne kerek, ha a falu lakói megtisztelõ jelenlétükkel, részvételükkel nem bizonyítanák, igény van munkájára. Köszönetét fejezi ki mindenkinek. Kezdeményezõképessége, a település kulturális közéletének eredményei tették méltóvá az elismerésre. Haller Imre polgármester és a képviselõ-testület nagyra értékeli Erika lelkesedését, önzetlen munkáját.

Celldömölkön március 15-én, Vas Megye Közgyûlése nevében Kovács Ferenc elnök köszöntötte mindazokat, akik az ünnepi alkalomból kitüntetést vehettek át. Bevezetõ gondolataiban elmondta, mennyire fontos a szûkebb pátria szeretete, s legalább olyan fontosak azok a meghatározó egyéniségek, akik áldozatos munkájukkal példaképekké válnak. Viszszatekintve az elmúlt ezer évre, Vas megye sok kiválóságot adott szûkebb hazájának és Magyarországnak egyaránt. Az itt elõ hétköznapi emberek szorgalmukkal, kitartásukkal számtalan válság után is újrateremtették településüket, környezetüket. Vas Megye Közgyûlése ezért is tartja fontosnak, hogy kiemelje és köszönetét fejezze ki mindazoknak, akik önzetlenül tesznek közösségükért. Az idei évben is számos személyiség munkáját ismerte el a közgyûlés, bízva abban, hogy továbbra is számíthatnak meghatározó tevékenységükre.

Tomcsányiné Mihály Eszter Vas Megye Közgyûlés Elnökének Emlékplakettje elismerésben részesült több évtizedes gyógyszerészi munkájáért, kiemelkedõ szakmai tevékenységéért és emberi hozzáállásáért Tomcsányiné Mihály Eszter az Üdvözítõ Gyógyszertár vezetõje. – Mikor határoztad el, hogy gyógyszerész leszel? – Gyerekkorom óta patikus szerettem volna lenni. 14 éves koromban álltam be a gyógyszertárba dolgozni. Minden nyáron egy-egy hónapot. Amikor gimnazista voltam, a tanítás után nem haza mentem, hanem a patikába. – Hogyan kezdõdött pályád? – 1969-ben fejeztem be Szegeden egyetemi tanulmányaimat, s attól kezdve vállalati érdekbõl raktak patikáról patikára. Elõször a legnagyobb forgalmú szombathelyi gyógyszertárba kerültem, majd Szentgotthárdon dolgoztam másfél évig. Ezután változó munkahelyû gyógyszertárvezetõként, helyettesítettem. 1973-ban kerültem Csepregbe. A sors fintora, hogy miniszteri engedéllyel lehettem vezetõ, és miniszter vonta meg a patikavezetõi jogomat. 1999. december 29-én szûnt meg a munkaviszonyom Csepregen. – Hosszú, sok energiát és türelmet felemésztõ küzdelem után megkaptad a csepregi gyógyszertár üzemeltetésére a jogot.

– Közben dolgoztam Budapesten, majd Körmenden. Édesanyám 92 éves koráig élt. Mindig azt mondta, csak azt szeretné még megélni, hogy kinyithassam a patikát. Jelen volt az átadáson 2004. augusztus 23-án. Családi vállalkozásban vagyunk, fiam már negyedik generációs patikus. – Hogyan értékeled az elismerést? – Megtiszteltetés számomra a kitüntetés, nem számítottam rá. Nagy örömömre szolgált, hogy elismerik munkámat, és ebbõl is látszott, nem volt értelmetlen a küzdelem, amit, bíróságokat járva kellett megvívnom. – Aki belép a gyógyszertárba, rögtön észreveszi, hogy összeszokott munkatársakkal dolgozol. – A csapat mindegyikének itt volt az elsõ munkahelye, mindegyikük saját nevelés. Már az állami patikában is hozzászoktak a korrektséghez és jó tulajdonságaikat meg is tartották. – Milyen a szakma helyzete? – Régen sokkal vonzóbb volt. A liberalizációval sajnos szét lett szedve, teljesen pénz- és piacorientált lett. Azért õrködök és dolgozok, hogy ez a patika ne menjen el teljesen a pénzszerzés irányába. Megélni meg kell, de a normális, arany középutat kell tartani, ami ebben a világban elég nehéz. Sárváry Zoltán

2010. április • VI. évfolyam 4. szám

PRO CULTURA Kun Rozália „Vas megye Önkormányzata Szolgálatáért Szociális tagozata” kitüntetést vett át március 15-én Kovács Ferenctõl Vas megye közgyûlésének elnökétõl Kun Rozália. A Sajtoskálon mûködõ Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthonának nyugalmazott igazgatója a díjazott. 1950ben született Szombathelyen. Általános iskolai tanulmányait Simaságon, majd Sajtoskálon végezte. Sárváron a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett zöldség-dísznövénytermesztõ szakon. Munka mellett szerzett szociális ápoló, ideg-elme ápoló képesítést. Majd a budapesti Egészségügyi Fõiskolán intézetvezetõ, Szombathelyen költségvetési szakon középfokú képesített könyvelõ, az Államigazgatási Fõiskolán szociális szakigazgatás szervezõ diplomát kapott. Szociális szakvizsgát tett 2003-ban pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátásból. Szociális foglalkoztatási rehabilitációs koordinátorképzésen 2007-ben vett részt. A gimnázium elvégzése után 1969ben kezdett dolgozni a Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthonában. Két évig élelmezésvezetõként, majd három mûszakos segédápoló, szakápoló munkakörökben tevékenykedett nagy odaadással. 1976-ban kiemelkedõ szakmai munkája, rátermettsége alap-

ján intézetvezetõ fõnõvérnek nevezték ki. 1983-tól az intézmény vezetõje. Felkészültsége, szorgalma, szervezõkészsége példaértékû volt munkája során. Munkájáért több elismerésben is részesült: Kiváló Munkáért (1979), Szocialista Kultúráért (1988), Pro Caritate(1993), Kossuth Emlékérem a községi önkormányzati munkáért (1994) – önkormányzati képviselõ Sajtoskálon 19901994 -, Pro Caritate(2007) kitüntetéseket vehette át. Felkészültsége, szorgalma, szervezõkészsége példaértékû. Az intézmény irányításában kiemelkedõ érdemei vannak. A vezetõtársai és a szakalkalmazottak elõtt is megfelelõ tekintélyt vívott ki. Szakmai kvalitásain túl különös gondot fordított az intézményi gazdálkodás kiegyensúlyozottságára, pontosságára. Fáradozásának eredményeként 19 férõhelyet alakítottak ki a pavilon tetõterében, felépült a rehabilitációs lakóotthon, a szociális foglalkoztató, és megindult 2006-ban a betegek rehabilitációs foglalkoztatása. Több eredményes pályázattal tette lehetõvé a korszerûbb szakmai, adminisztratív és gazdasági munkát. Segítette, aktívan részt vett az Országos Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum munkájában. 26 éves vezetõi munkája elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából méltó az elismerésre. Bserika

Grüll Lászlóné – Grüll Lászlóné, a csepregi polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetõje. Mióta van kapcsolata Csepreggel? – 1978-tól itt tanultam a középiskolában. A számviteli fõiskola elvégzése után pedig a Csepregi Állami Tangazdaságban volt az elsõ munkahelyem. 1992-ben GYES-re mentem. Közben átalakult a gazdaság. A Kadnárban mûködõ UNISZOV Kft-nek lettem a számviteli vezetõje. Onnan

pályáztam meg 2001-ben a pénzügyi osztályvezetõi állást. – Településünkön régóta nagyon szûkös a büdzsé. Nem akármilyen kihívásnak néz elé a pénzügyi osztályvezetõje. – Kívülállóként nem számítottam rá, hogy ilyen harc elé nézek. Jól mûködõ vállalkozásból jöttem, nem voltak napi gondok. Nehezen barátkoztam meg az itteni helyzettel. Az elsõ komoly kihívást az jelentette, hogy

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

Horváth Ervin Legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából rendezték meg Budapesten, az Európa Kongresszusi Központban a Magyar Posta hagyományos társasági kitüntetési ünnepségét. Vas megyébõl e jeles ünnepen 5 postás vehetett részt, köztük Horváth Ervin a Sárvár 1-es Posta mobilpostása. Szûts Ildikó vezérigazgatótól kiváló munkájáért Vezérigazgatói Dicséret kitüntetést vett át. A Sajtoskál-Lócs –Iklanberény körzet mobilpostása 1950-ben született. Korábban a sajtoskáli Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona gazdasági vezetõjeként dolgozott. 2003. január elsejétõl a Magyar Posta alkalmazottja. Kézbesítõként kezdte a postás szakmát 2003. január 1szeptemberig. Akkor Sajtoskálon megszûnt a postai ellátás és Ervin az elsõk között csöppent bele a mobilpostások munkájába. Sok társával együtt nekik jutott az a nehéz feladat, hogy elsõként magukat is meggyõzve, az embereket biztosítsák arról, hogy a posta nem szûnt meg, csak kicsit átalakult. A kezdeti

korábban nem kérték az ÖNHIKI-t, az Önhibájúkon Kívül Hátrányos Helyzetû Önkormányzatok Támogatását. Az elsõ kérelmét 2002-ben keresztül tudtam vinni a pénzügyi bizottságon, majd a testület is jóváhagyta, s benyújtottuk. Sikeres volt, s adott némi mozgásteret a hivatalnak és az intézményeknek. Azóta is minden évben meglépjük. Sajnos a demokrácia második évtizedére már nagyon megszigorodtak a feltételei, s már nem biztosít pluszforrást, viszont a hiányt enyhíti. – Máson is kellett változtatni? – Igen. A pénzügyi osztályon elszigetelten dolgoztak a munkatársak, nem érdekelte õket a másik feladata. Ezen változtattam, s ma már be-

bizonytalanságokat leküzdve egyre jobban elfogadták az emberek ezt a szolgáltatási formát. A mobilpostás teljes körû postai szolgáltatást végez – kézbesít, felvesz pénzt, levelet, táviratot, értékesít – kereskedelmi és biztosítási szolgáltatásokat egyaránt. Csomagot hoz és visz, hozza a várva várt nyugdíjakat. S ami a legjobb benne, házhoz megy. A falu mobilpostása örömmel, szívesen végzi ezt a felelõsségteljes, biztonsági elõírásokkal felvértezett hivatást. Szereti az embereket, a munkáját – és ez így együtt egy szolgáltatást végzõ embernek már siker is. Minden nap új kihívások, feladatok elé néz, és bizony útja során sok mindennek ki van szolgáltatva. Elmondása szerint kitüntetésének alapja lehetett az is, hogy a Nyugat- magyarországi Területi Igazgatóság egyik csapatának tagjaként a szakmai versenyen 1. helyezést, az országos kézbesítõ-versenyen pedig 2 helyezést szerzett csapatuk. Ez évben nyugdíjba vonul a mobilpostás és talán fia, Szabolcs veszi át a stafétabotot. BSE

tegség, szabadság esetén át tudják venni egymás munkáját. Ez a vállalkozásban természetes volt. Nem ártana, ha minden köztisztviselõ néhány évet eltöltene a vállalkozói szférában, más lenne a szemléletük. – Ma is nehéz az önkormányzat anyagi helyzete. Sokunkat érdekel, lesz-e pénz a fõtér megújításának az önerejére? – Jogosan reménykedhetünk. Az õszi hírekkel ellentétben, pályázhatunk az önerõ felére, ha megvan a másik fele. A kastély vevõre talált a liciten. Most folyik a cég alapítása, s május 31-ig elkészül a vételi szerzõdés. Utána 15 napon belül kifizetik a vételárat. Így meglesz a szükséges forrás. sf

HISTÓRIA

Izraelita vallású személyek már a Kanizsaiak birtoklása idején éltek a tájegységünkben levõ mezõvárosaikban. Csepregben 1492. elõtt már zsidó utca is létezett. A Nádasdyak idején is többször említették a zsidókat, akikre az uraság rábízta a vámok beszedését. Csepeg 1876-ban járási székhely lett, s hamarosan a közigazgatási egység izraelitáinak is központjává, anyahitközséggé vált. Rövid idõre a hozzátartozó hitközségek egy részét Németkeresztúrhoz [ma Deutschkreutz Ausztriában] és Beled anyahitközséghez csatolták. Csepregen mûködött az anyakönyvi kerületvezetõ rabbi, s itt létesült a Mózes hitûek járási temetõje. A vasi Répce-vidék zsidóinak központja Sárváron volt. A járási székhelyeken állt templomuk és rituális fürdõjük is, de létezett imaházuk Bükön és a két fiókhitközségben: Tompaládonyban és Újkéren is. A járási székhelyek mellett e településeken és környékükön, valamint Ivánban élt még említésre érdemes számú izraelita vidékünkön, de a kisebb falvakban is lakott egy-két zsidó család. A csepregi, sárvári és tompaládonyi imaház mellett volt vágóhíd is. A zsidók ugyanis csak rituálisan, villámgyorsan elvágott torkú állatok, úgy nevezett kóser húsát fogyaszthatták. A vágásokra Csepregen a rabbi volt kiképezve. A járás településeinek nagy ré-

sze mellett még a közeli Locsmándról (ma Lutzmannsburg Ausztriában) is ide hozták levágásra az állatokat. A kiegyezés után Magyarországon is bevett felekezetté vált az izraelita vallás. A csepregi, sárvári és soproni járások zsidó polgárai a „boldog békeévek” idõszaka alatt teljesen integrálódtak a társadalomban, általában tisztelet és megbecsülés övezte õket. Többségük jól szituált volt, és a társadalom középsõ rétegéhez tartozott. Ennek megfelelõen is néztek ki, mindig tiszták és ápoltak voltak. A századfordulón és a 20. század elsõ évtizedeiben sokan

szonyítva – jobban ellátta és megfizette. Ezért lehetett a nála dolgozó cselédek gyerekeinek a háború elõtt megfelelõ ruházatuk és kerékpárjuk is. A településeinken lakó zsidók közt akadt orvos, gyógyszerész, ügyvéd, kisiparos, de többségük kereskedõ volt. A módosabb zsidók virilisként bekerültek a képviselõ testületekbe, néhányan még a vármegyei törvényhatósági bizottságba is. Többen igazgatósági tagjai voltak a területi takarékpénztárnak. Gyermekeik a települések iskoláiba jártak, s barátokra találtak a keresztények között. A tehetséges fiatalok be-

„A településeinken lakó zsidók közt akadt orvos, gyógyszerész, ügyvéd, kisiparos, de többségük kereskedõ volt.” magyarosították nevüket. Többen vidékünkön is kikeresztelkedtek, néhányan vegyes házasságban éltek. A módosabbak a polgárosodó településeken gyárakat alapítottak és mûködtettek. Mások földterületeket vásároltak vagy béreltek. A legtöbb munkavállalót közülük a Gyõrben lakó ifj. Hacker Lipót foglalkoztatott, aki Meggyes pusztát és az e gazdasághoz tartozó Dasztit (ma Egyházasfalu része), valamint Keresztény-újmajort és Kunmajort bérelte. Dolgozóit - a környezõ majorokhoz vi-

kapcsolódtak a színjátszó csoportok és a sportegyesületek tevékenységébe. Az idõsebbek a szakmai, mûvelõdési és szórakozási feladatokat is végzõ egyesületek tagjai, néhányan vezetõi voltak. A jótékonysági célú színdarabok és bálok felülfizetõi között mindig megtalálhatók voltak az izraeliták. Az antiszemitizmus többször felerõsödött hazánkban. Az 1919-es Tanácsköztársaság után hozott intézkedések még nem érintették súlyosan a környékbeli zsidókat. Az 1938: XV. törvény-

I. RÉSZ

A zsidóság a Répce-vidéken

cikk [késõbb: tc.], az úgynevezett. [késõbb: ún.] I. zsidótörvény, majd az 1939: IV. tc., az ún. II zsidótörvény, az 1941: XV. Tc. ún. III. zsidótörvény, szelleme, majd a végrehajtásukra kiadott rendeletek és utasítások már jóval hatásosabbak voltak. Az izraelita polgárok zömének elvették a választói jogát. Kizárták õket a képviselõ testületekbõl, az állami és közintézmények dolgozói közül, korlátozták létszámukat bizonyos munkahelyeken és szakmákban. A közép- és felsõbb iskolákban is kevesebb izraelita tanulhatott, mint ahány szeretett volna. 1940-ben a zsidó tulajdonosok kénytelenek voltak szõlõjüket, majd a vendéglõjüket is át engedni a községnek, illetve az új bérlõknek. A sajtóból, a rádióból ömlõ és a németek háborús sikerei nyomán egyre erõsödõ antiszemita propaganda sok ember lelkében ültette el a mételyt. Elõfordult, hogy az elemi iskolákban egyesek csúfolták a zsidógyerekeket. Viszont, olyanok is akadtak, akik a védelmükre keltek. A második zsidótörvény megjelenése után Csepregen nyilas fiatalok beverték Hirschler József vendéglõje ajtajának üvegét. A csendõrség megtalálta a tetteseket, de nem vonták felelõsségre õket. A felnõtt izraeliták egyre inkább visszahúzódtak otthonaikba, s kimaradtak a település közösségi megmozdulásaiból. Sági Ferenc

2010. április • VI. évfolyam 4. szám

SPORT

A borostyánkõ

gyógyír a fádalomra

Nyugaton évtizedek óta ismert, hazánkban csak az utóbbi idõben fedezték fel a borostyánkõ nyaklánc jótékony hatását kisbabáknál. A csöppségek – beszéd híján – végig sírt éjszakákkal és nappalokkal jelzik, bizony fájdalmas procedúra a fogak kibújása. A szülõknek nem csak az okoz problémát, hogy mivel csillapítsák gyermekük szenvedését, de idõre is szükség van, mire rájönnek, a fogacskák felelõsek a kialvatlan családért. Ebben nyújt természetes segítséget a borostyánkövecskékbõl fûzött lánc, mely gondos kézi készítéssel biztonságosan hordható. A borostyánkõ évezredek során

megkövült gyanta, mely gyógyító hatását az orvostudomány is használja. A bõrrel érintkezve olyan illóanyagok szabadulnak fel belõle, amelyek hatására a fogzás fájdalmai csillapodnak az elõforduló gyulladások csökkennek, és nyugodtabbá válik tõle a baba,. A tapasztalatok azt mutatják, valóban jótékonyan befolyásolja a lánc viselése ezt a nehéz idõszakot. A karkötõ, vagy nyaklánc tisztítása is fontos feladat, tisztavízzel lemosva újból feltöltõdnek energiával a kövecskék. Ma már kaphatóak nagyobb ékszerek is az idõsebb testvérnek, és divatos kivitelûek az édesanyának.

A csepregi kick-boxoló jól kezdte az idei szezont. Februárban a Németországban megrendezett I. Adidas Kickbox kupáról bronzérmesként, a márciusi szigetszentmiklósi magyar bajnoki versenyrõl pedig ezüstérmesként távozhatott. Nyolc ország közel ezer versenyzõje vett részt a február 20-án megrendezett németországi kupán. Az Ebern városában tartott verseny volt az elsõ idei megmérettetése az

Mayer István ezüst-és bronzérmet

szerzett

összes résztvevõnek, hiszen általában minden országban március végén indul a szezon. Mayer István a szombathelyi Kopula Classic Kick-Box Club színeiben indult, a megszokott súlycsoportja feletti, 79 kg-os súlycsoportban. Az edzõjével, Mayer Gáborral tartott elõzõ esti taktikai megbeszélés meghozta a gyümölcsét – mondta el a sportoló. Elsõ ellenfelét kiemeltként várta, majd 3:0-s egyhangú pontozással magabiztosan megverte a szlovén versenyzõt. Ezután a németek egyik ismert alakjával, Viktor Schweitzcel kellett megküzdenie. Az elsõ menet végén még döntetlen volt az állás, de késõbb egyre érezhetõbbé vált a német kick-boxoló erõfölénye, aki végül nemcsak Mayer Istvánt verte meg, hanem a súlycsoport késõbbi gyõztese is lett. Mayer

Birkózó sikerek a serdülõk között

Dosztál Áron, Varga Kristóf és Tompa Ádám edzõjükkel

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

István így bronzérmesként távozhatott a versenyrõl. Márciusban már a Kick-box light-contact Magyar Bajnoki I. fordulójában bizonyíthatott a sportoló. A cél a dobogós hely elérése volt, hiszen az itt – és még különbözõ nemzetközi versenyeken szerzett – pontok alapján lehet bekerülni a szeptember 11-ei Magyar Bajnoki Döntõre, ahol már csak négy versenyzõ között dõl el, ki lesz a magyar válogatott, aki majd Magyarországot képviselheti.

Mayer István 79 kg-os súlycsoportban, kiemeltként várta elsõ ellenfelét. Egy budapesti kick-boxolóval, az UDSE harcosával kellett megmérkõznie. Mayer még a szabályos kereteken belüli erõs ütéseivel többször is testen találta a budapesti sportolót, így a küzdelem idõ elõtt befejezõdött. A második menet felénél kiütéssel jutott tovább a csepregi kick-boxoló. A döntõben 2009. II. osztályú magyar bajnokával, a Beremendi S.E. versenyzõjével kellett megküzdenie Mayernek. Rendkívül szoros harc alakult ki a két versenyzõ között. Az erõs ütések miatt többször is figyelmeztetni kellett a sportolókat. Végül Mayer ellenfelét hozták ki gyõztesnek, így a csepregi sportoló ezüstéremmel távozhatott a nyolcas mezõnybõl. Zádrovich Aliz

A serdülõ szabadfogású birkózó rangsorversenyt március 20-án Orosházán rendezték meg, 166 induló mérette meg magát. A Büki Birkózó Club három indulóval képviseltette magát a viadalon és mindhárom versenyzõje éremmel térhetett haza. Varga Kristóf, aki még csak korengedménnyel indulhatott, a népes 16 fõs mezõnyben 47 kgban, 4 gyõzelemmel és 1 vereséggel a harmadik helyen zárt. 66 kg-ban, Dosztál Áron, 3 gyõzelemmel és 1 vereséggel szintén bronzérmet szerzett meg a szintén népes 17 fõs induló közül. 78 kg-ban, Tompa Ádám, veretlenül bemasírozott a döntõbe, de sajnos kisebb hátsérülése miatt ki kellett hagynia azt, így a második helyen végzett. A siker érdekében mindhárman több kilogrammtól szabadultak meg a verseny elõtti napokban. Ezekkel a eredményekkel, kiharcolták a lehetõséget, hogy szõnyegre állhassanak a május 15-én Bükön rendezendõ serdülõ Magyar Bajnokságon.

HITÉLET

Tájékoztatás Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának keretein belül 2007 és 2013 között olyan beavatkozásokat kíván a Magyar Állam az Európai Unió segítségével sikeresen végrehajtani, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és az emberi erõforrások fejlesztésével járulnak hozzá a foglalkoztatás bõvítéséhez. A pályázatok egy része a közoktatási és közmûvelõdési rendszer hatékonyságának javítását, újszerû megoldások és együttmûködések kialakítását támogatja. A TÁMOP 3.2.3 sz. konstrukciójának célkitûzése a közmûvelõdési intézmények oktatási-nevelési szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása, a tevékenységek munkaerõ-piaci és társadalmi fontosságának és hatékonyságának erõsítése. A program 2 körben nyújtott támogatást: az 1. körben a közmûvelõdési intézményrendszer felnõttképzési kapacitásának erõsítésére. A Büki Mûvelõdési és Sportközpont, Könyvtár ebben a körben A Répcementi térség felnõttképzési lehetõségeinek továbbfejlesztése címû projektjével 27.688.716 Ft vissza nem térítendõ támogatást nyert el. A projekt 2009. július 1-jén elindult. Célja 4 képzés megvalósítása, felnõttképzési programok kidolgozása, felnõttképzést segítõ tevékenységek megvalósítása és a képzésekhez szükséges infrastruktúra kialakítása, majd az intézmény felnõttképzési akkreditációja, mellyel létrejön a FelsõRépcementi kistérség hivatalos felnõttképzési intézménye. A képzésekben a kistérség lakói közül olyan hátrányos helyzetûek vehetnek részt, akik ala-

csony iskolai végzettségûek, szakképzetlenek, gyes-en, gyeden lévõk, regisztrált álláskeresõk, roma származásúak, gyermeküket egyedül nevelõ szülõk, megváltozott munkaképességûek, tartósan inaktívak, vagy nagycsaládosok. A képzési programok közül a cseh, a német nyelvi képzés, az informatikai tanfolyamok már folyamatban vannak illetve lezárultak, a díszítõmunkás képzés pedig 2010 márciusában indult. Mindegyik program a Munkaügyi Központ által regisztrált, lebonyolításuk után akkreditációra kerülnek. A tanfolyamok sikeres elvégzésérõl tanúsítványt kapnak a résztvevõk. 2010 decemberére, a projekt végre legalább 50 fõ szerez nyelvi, informatikai vagy szakmai tudást. 3 tananyag kerül kifejlesztésre. Ezek elektronikus (Scorm és HTML) formátumban is elérhetõk lesznek az intézmény - szintén a projektben megújult - honlapján. Mindezeken kívül a másfél éves idõtartama alatt min. 500 alkalommal kínál az intézmény felnõttképzési szolgáltatásokat, és legalább 300 alkalommal nem formális tanulási alkalmakat. Péntek délutánonként Foglalkoztatási Információs Pont várja mindazokat a munkavállalókat, akik bel- és külföldi munkák iránt, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeirõl érdeklõdnek, vagy egyéb álláskeresési és munkavállalói tanácsokra van szükségük. A másfél év alatt további programok kerülnek akkreditálásra, amelyek 2011-tõl a felnõttképzési intézmény további mûködésének szakmai alapját adják majd. A projekttel kapcsolatosan bõvebb információt szerezhetnek a Büki Mûvelõdési Központban.

A húsvét

vigíliája

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mely Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe. Húsvét vigíliája (virrasztás, az ünnep elõestje) az év legszebb szertartása. Ezen az éjszakán az egyház liturgikus ünneplése jeleníti meg az emberiség számára a szent titkot. A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy részészének lényege: a Fény, a Szó, a Víz, a Kenyér és a Bor liturgiája, Eukarisztia (Oltáriszentség). A fény liturgiájában a fényköszöntõ rítus az ókori lámpagyújtás õsi szertartásából fejlõdött. A Fény, mellyel Krisztus feltámadása bevilágítja az éjszakát. A tûzszentelés a frank birodalomban a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakultak ki, amit Róma a 12. században vett át. A húsvéti gyertya és dicséretének szertartását a gall liturgia bõvítette ki. A tûzszente-

lés szertartása a gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, a templom teljes kivilágítása jelzi Krisztus világosságának szétáradását. Az olvasmányok kezdetektõl fogva minden vigília velejárói voltak. A Szó az Isten igéje. Ez a liturgiai rész Isten szabadító tetteire emlékeztet. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az õsegyház gyakorlata volt. A keresztelõ Víz Krisztus halálából és föltámadásából szakadó élet és kegyelem jele. Az ünnepség koronája pedig az eukarisztia volt. A Kenyér és a Bor is jel, anyaga, eszköze Krisztus halálának és föltámadásának eukarisztikus ünneplésében, hiszen a szentmise a húsvérti titok szentségi megjelenítése. „A legrégibb hagyományok szerint a húsvéti vigília az Úrért átvirrasztott éjszaka”, mely virrasztás emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Úr feltámadt.

2010. április • VI. évfolyam 4. szám

KITEKINTÕ

Önismeret

az oktatásban

Az Felsõbüki Nagy Pál Általános Iskola felsõ tagozatán (5. és 6. osztály) folyó nem szakrendszerû oktatás (NSZO) keretein belül tartották március 16-20. között a 6. osztályosok „Önismeret” címû projektjét. A szervezõk igyekeztek a tanulóknak minél több lehetõséget biztosítani ahhoz, hogy önmagukat még jobban megismerjék. A témahét elsõ napja Farkasné Búzás Tünde vezetésével önismereti játékokkal kezdõdött. Majd kerékpárral a büki golfpályára indultak a tanulók, ahol a hûvös idõ ellenére a gyerekek kipróbálták a golfjátékot, amely szintén kellõ önismeretet igényel. A harmadik napon újra társasjáték következett, ahol a csapattagok egymást értékelve alakították ki, értékelték át egymásról, s magukról kialakított képet. A témahét következõ programján újra a sporté lett a fõszerep. A sportcsarnokban akadályverseny, labdajátékok, ügyességi feladatok színesítették a palettát. A hetet a szombati tárlatkészítés zárta, ahol megelevenedtek az eseményekben gazdag napok fotói. Szanyi Hajnalka

Közlekedj okosan! A nem szakrendszerû oktatás keretén belül a Felsõbüki Nagy Pál Általános Iskolában március 16-20. között tartottuk meg az újabb projekthetet az ötödik évfolyam tanulói részére. Célunk az volt, hogy tanórán kívül a közlekedés témakörét dolgozzuk fel. Idõszerû kérdések kerültek elõ, hiszen itt a ta-

megidézzenek egy szenátust Julius Caesar korából. Itt a szónoklás tudományát gyakorolták, vitatkoztak, érveltek, próbálták egymást meggyõzni. Majd a 21. századba röppent az idõgép és közösségformáló, csapatépítõ játékokkal hangolódtak a témahét programjára a diákok. A múlt, jelen és a jövõ

vasz, elõkerülnek a kerékpárok, nem árt a biciklis közlekedés szabályait feleleveníteni, az új KRESZ szabályokkal ismerkedni. De nem csak a jelen, hanem a múlt közlekedését, történéseit is feldolgoztuk ezen a héten. Az 5. a osztály rendhagyó történelemórával kezdte a hetet, hiszen jó néhányan római tógát és tunikát öltöttek, hogy

közlekedésével kapcsolatos feladatokat oldottak meg a gyerekek, elképzelték a jövõ autóját és poszteren meg is tervezték azt. Második nap terepasztalt készített mindkét osztály. Igazi csapatmunka volt, jó hangulatban telt a délelõtt. Ebédidõre két új város: KartonCity és NSZO Town is elkészült gyógyszeres dobozokból és habszivacsból. A váro-

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

TAVASZI PROJEKTHÉT AZ ÖTÖDIK ÉVFOLYAMON

sok úthálózatát is megtervezték az osztályok, lámpákkal, táblákkal. A szabályos közlekedést kisautókkal lehetett gyakorolni a terepasztalon, amiket rögtönzött kiállításon mutattak be az iskola közösségének. Másnap az új KRESZ szabályok megismerése után a virtuális világé volt a fõ szerep, hiszen számítógépen megtervezhették a gyerekek saját autójukat, és különbözõ feladatokat hajthattak végre jármûvükkel. De a valóságban is kipróbálhatták magukat a gyerekek, hiszen szép tavaszi napsütésben a golfpályára bicikliztek pénteken. Itt nem csak a golfozás alapjairól és a pályáról kaptak ismertetést, hanem egy környezetbarát jármûvet, az elektromos golfautót is kipróbálhatták. A zárónapon a Büki Polgárõr Szövetség volt segítségünkre, hiszen a Sportcsarnok melletti térkövön biciklis akadálypályát állítottak, amit az arra vállalkozó ötödikesek kipróbálhattak. Akik sikeresen teljesítették a pályát, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium Bringasuli programja által felajánlott díjakban részesültek. A hét eseményeit a Véleményfalon értékelték a gyerekek, ez alapján a szervezõk úgy látják sikeres volt a hét, remélhetõleg ez a szabályos kerékpáros közlekedésen is látszik majd a mindennapokban! Böcskör Katalin

CIVIL OLDAL

Tavaszi (bor)túra A tavaszi nap sugarai kicsalogatták a túra és a bor szerelmeseit a szabadba. Március 20-án, legalább százan – egy negyedük büki – teljesítették a 4 évszak – 4 túrából az elsõt. A csoportok a Bene-kúttól indultak. Sokan megkóstolták a forrás vízét, mások a szõlõsgazdák által kínált borokat. A tó mellett két borospincénél is megálltak, élvezve vendéglátóink szíves kínálását. Nemcsak az italok fogytak, hanem a finom borkorcsolyák is. Az út a Madárerdõn vezetett keresztül. A fenyvesbe betérve odasétáltak a csepregi erdõ több száz éves, legidõsebb fájához, a közel 6,5 m kerületû szelídgesztenyefához. Kicsit odébb bükkfák, a betyárfák megtekintése következett. A legalább 200 éves, úgynevezett Savanyú Jóska fája is védett. A híres bakonyi betyár több megyében is megfordult, s

Központi orvosi ügyelet áprilisban Bük, Eötvös u. 2/a. (a mentõállomás mellett) Tel.: 94/358-558

itt találkozott a környékbeli rablókkal. Monogramjukat bevésték a híres fába, ennek nyomai ma is láthatók. Túra közben érdekes feladatokat is megoldottak a csoportok. A kirándulás fordulópontján a kiszsidányiak és önkormányzatuk friss töpörtyûvel és zsíros kenyérrel várták a lassan fáradó csoportokat. A Répce Citerabarátok Köre az egyik pincénél és Kiszsidányban is felvidította népdalaival a résztvevõket. A Rothermann-kertbe a borbarát hölgyek kínálták a vendégeket és tábortûz várta csoportokat. A fõszervezõk, a mûvelõdési ház dolgozói a következõ alkalmakra is várják az érdeklõdõket. Május 22-én a nyitott pincék napja lesz, majd június 26-án, a Szent Iván naphoz kapcsolódva esti-éjszakai túrát terveznek partnereikkel közösen. igás

01. csütörtök: d. Orbán Zsuzsanna 02. péntek: dr. Müller András 03. szombat: dr. Bencsik István 04. vasárnap: dr. Orbán Zsuzsanna 05. hétfõ: dr. Orbán Zsuzsanna 06. kedd: dr. Szilasi Imre 07. szerda: dr. Szilasi Imre 08. csütörtök: dr. Szilasi Imre 09. péntek: dr. Nagy Mária 10. szombat: dr. Szilasi Imre 11. vasárnap: dr. Varró Gyula 12. hétfõ: dr. Szilasi Imre 13. kedd: dr. Szilasi Imre 14. szerda: dr. Szilasi Imre 15. csütörtök: dr. Müller András

16. péntek: dr. Földi Sándor 17. szombat: dr. Bencsik István 18. vasárnap: dr. Nagy Mária 19. hétfõ: dr. Szilasi Imre 20. kedd: dr. Szilasi Imre 21. szerda: dr. Nagy Mária 22. csütörtök: dr. Müller András 23. péntek: dr. Orbán Zsuzsanna 24. szombat: dr. Földi Sándor 25. vasárnap: dr. Orbán Zsuzsanna 26. hétfõ: dr. Nagy Mária 27. kedd: dr. Szirmai László 28. szerda: dr. Müller András 29. csütörtök: dr. Nagy Mária 30. péntek: dr. Szirmai László

Rendezvények • Március 10 – április 3-ig Répcelakon a Répce Galériában: Németh János festõmûvész kiállítása. • Március 26 – április 30-ig Csepregen a Petõfi Sándor Mûvelõdési- és Sportházban: Hangtalanul – Sárváry Hajnalka kiállítása. • Április 5-én, vasárnap 16 órakor Csepregen a Petõfi Sándor Mûvelõdési- és Sportházban: A Farkas Sándor Egylet könnyûzenei délutánja. Fellépnek szólisták, az egylet és a Csepregi Vegyeskar Egyesület tagjai. • Április 8-án, csütörtökön 17.30 órakor Csepregen a Városi Könyvtárban: Költészet napi felolvasó est. • Április 10-én, szombaton 15 órakor Lövõn a Szolgáltató és Kulturális Központban: Költészet napi mûsor. • Április 17-én, szombaton Csepregen a Petõfi Sándor Mûvelõdési- és Sportházban: Borverseny. • Április 17-én, szombaton 19 órától Lövõn a Szolgáltató és Kulturális Központban: Kistérségi jótékonysági bál.

• Április 24-én, szombaton: Kerékpártúra Csepregbõl: Szakony – Gyalóka – Sopronhorpács – Répcevis - Csepreg útvonalon. Sopronhorpácson és Répcevisen a látnivalók megtekintése. Indulás a fõtéri parkolóból: 13 órakor. (Esõnap: 25-e.) A túrához minden érdeklõdõ csatlakozhat. Akinek van fejvédõje, tegye fel. Láthatósági mellény viselése kötelezõ. Csak jól karbantartott kerékpárral induljon útnak. • Április 28-án, szerdán Répcelakon a Mûvelõdési Otthon és Könyvtárban: Az erdõk, mint állami vagyon. Ea: dr. Pethõ József erdõmérnök, ny. erdészeti igazgató. • Május 1-jén Bükön: Hagyományos MAJÁLIS. A programban délelõtt: III. Büki Futónap. A részletek a plakátokon és a www.bukmsk.hu honlapon olvashatók. • Május 1-jén Csepregen a sportpályán: Hagyományos MÁJUS 1 KUPA kispályás focitorna – a részletek a www.csepregikultura.hu honlapon olvashatók.

A programváltoztatás jogát a rendezõ szervek fenntartják!

2010. április • VI. évfolyam 4. szám

FÓRUM

Ünnepi

Aki önmagára

megemlékezés

a zeneiskolában

Egykori névadójukra emlékeztek a csepregi zeneiskolások március 17én az intézmény kamaratermében. Az alkalom elsõ részében Benkõné Krizmanich Edina intézményvezetõ Bognár Ignác életérõl, mûveirõl, tevékenységérõl mesélt, a másodikos szolfézscsoporttal. Az ünnepi mûsorban közremûködött Horváth János, aki egy ismert Bognár Ignác dalt énekelt: „Jó estét huszárok, megjöttek a fehérvári huszárok” kezdetût. A közönség részletet hallhatott Tudor Mária címû operájából. Hoós Kornélia fuvola elõadása után, Bekéné Fazekas Gyöngyi zongorázta Sárváry László erre az alaklomra írt mûvét, Emlékezés Bognár Ignácra címmel. Megkoszorúzták a zeneszerzõ emléktábláját. Az ünnepség végén Sárváry László saját gondolatait mondta el a zeneszerzõrõl, illetve azokról a kutatásokról, melyek a 1993-ban felvett névadóról szóltak. Tizennégy évig viselte nevét a csepregi intézmény, s azóta is szellemiségét megõrizve tevékenykedik tovább.

szavaz, az a Civil Mozgalomra szavaz!

Szabó Erika

Harcolok a gazdasági manipuláció, a korrupció, a közpénzek és a közvagyon elherdálása ellen. Tõsgyökeres Vas megyei vagyok, itt élek és dolgozom mind a mai napig. Aktív nyugdíjasként is próbálok megfelelni mind a családom mind a környezetem számára. Országgyûlési képviselõként a választókörzetemet szeretném képviselni, és nem egy párt érdekeit. Azt szeretném, ha az itt élõ emberek büszkén vallhassák magukat magyarnak és Vas megyeinek. Az emberek többségének legyen munkája és megfelelõ jövedelme, hogy emberhez méltó életet élhessen. A Civil Mozgalom egy teljesen alulról építkezõ kezdeményezés, amely a magyar politikában példa nélküli módon lett sikeres. Hatalmas fricska a többi pártnak, hogy egy központi támogatás

Megjelenik havonta • www.citicom.hu

nélküli civil szervezet országos listát tudott állítani, míg õk azon veszekednek, hogy kinek, milyen támogatást kell nyújtani az adófizetõ állampolgár zsebének a terhére. Anya vagyok, nagymama és nem utolsó sorban Nõ. „A pártok listáiról kitúrták a nõket.” - írja a média. Mi is felismertük, hogy ki vannak szorítva a nõk a politikából. Talán azért, hogy ne legyenek útban néhány esztelenségnek. De mi nem csak beszélünk róla, hanem e szerint cselekszünk is. A Civil Mozgalom országos listájának az elsõ öt helyén csak hölgyek vannak. Az elmúlt 20 évben a pártok tettek róla, hogy az emberek teljesen elforduljanak mindentõl, ami a politikával kapcsolatos. Reméljük, hogy a Civil Mozgalom sikere visszaadja az emberek hitét és elmennek április 11.-én

választani, meggyõzik a környezetüket, hogy tegyenek hasonlóképp. Meg kell érteni az embereknek, hogy változás csak akkor lesz, ha visszanyerik a hitüket, és ha tesznek érte. Az emberek tudják mi a jó nekik! Nem kell, hogy valaki elmagyarázza mi és miért jó a számukra. Segítség csak abban kell, hogy azt a jót el is érhessék. Ebben segítene Önnek a Civil Mozgalom és itt a 3. választókerületben Szabó Erika. Kampányestek: 2010.03.31 18.00 óra Acsád, Mûvelõdési Ház, 2010.04.01 18.00 óra Répcelak, Mûvelõdési Ház, 2010.04.06 18.00 óra Kõszeg, Jurisics Vár. fizetett politikai hirdetés