Dobos magazin 2014 01 by Zsolt

XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2014. április –július

Interjúk:

Borlai Gergő Nagy László Rékasi Attila Dobtanárok:

Szentmártoni Zsolt Önvallomás:

Stöckert Olivér

Strokes

TA R TA LO M J E G Y Z É K

7 25

35 45 52

66 76 84

90 96

Önvallomás: Strokes

Borlai Gergő interjú

Nagy László interjú

Rékasi Attila interjú

Dobtanárok: Szentmártoni Zsolt

Önvallomás: Stöckert Olivér

A hibrid koncepció

Svájci tavasz

„Barázdaságok”

Ázsia hangja

Dob tanítás a debreceni Rocksuliban

Gyakorlás

Egy dal színpadra állítása

Emlékezés

Reggae gyökerek

Blast beat

Kreatív oldalak

Alapjáték és variációképzés

Lejegyzések

102 Ötlettár dobosmagazin

Látványelemek

IMPRESSZUM

Negyedévente megjelenő szakmai magazin ………………………………… Főszerkesztő és lapalapító: Hollósi László …………………………………

Design és grafika: Grafirka Stúdió grafirkastudio@t-online.hu …………………………………

81 84

Munkatársak: Martonosi György Korompay Zsolt Kármán Sándor Nesztor Iván Turán Tamás Levente Kassai László Indi Bordás Jószef Goóz László Figura Dávid Mátyus Attila Budai Krisztián …………………………………

E-mail: dobosmagazin@gmail.com Levélcím: 9721 Gencsapáti, Kőszegi u. 3. Telefon: +3630/261-8826

» ScH NEIDER SZI LVE SZT ER

Ö N VA L LO M Á S

Strokes – egy igazán „ütős” együttes AZ EGYüTTES 1996-BAN ALAKuLT A SOpRONi ZENEiSKOLA (MA HORVÁTH JóZSEF ALApFOKú MűVÉSZETi iSKOLA) üTőHANGSZER TANSZAKOS DiÁKJAiBóL. AZ ÉVEK SORÁN VOLTAK KiSEBB NAGYOBB VÁLTOZÁSOK, TAGcSERÉK, AZTÁN 2001-RE KiALAKuLT EGY FiX cSApAT HAT FőVEL. AZ iSKOLÁBAN KLASSZiKuS üTőHANGSZEREKEN TANuLTuNK: DOBOK, DALLAMHANGSZEREK, ViBRAFON, XYLOFON, MARiMBA ÉS KiS KÉZi HANGSZEREK.

Kezdetben a zeneiskola ütős kamaracsoportjaként játszottunk iskolai rendezvényeken. Majd Soproni Ütősök néven szerepeltünk már városi és sport rendezvényeken is. Rendszeresen jártunk óvodákba is, hangszerbemutatókat tartottunk a gyerekeknek. Ekkor már külföldi fellépések is akadtak a szomszédos Ausztriában, majd távolabb. Eljutottunk Sopron külhoni testvérvárosaiba, Németországba, Horvátországba, Lengyelországba is. Gondolkodtunk, hogy kellene valami jó név az együttesnek, ami egyszerű, rövid „nemzetközibb”, amit le tudnak írni, és egyértelműen utal az együttesre. Ezért 2006-ban felvettük a Strokes nevet, ami az angol stroke – ütés, csapás szóból ered. Van orvosi értelmezése is, ugye a sztrók szélütést jelent. Sokszor meg is kérdezik,

dobosmagazin

» S T R O K ES – EG y I GA ZÁN „ ÜTőS” E GyÜT T ES

hogy miért infarktus a nevünk? (nevet) Mellékesen jegyzem meg, mindkét nevünket – a régi Soproni Ütősök vagy a mai Strokes szavakat is sikerül rosszul – stroke, strauk, strokk, stop, stomp (ez megtiszteltetés) trokk – leírni újságíróknak, szervezőknek, annak ellenére, hogy nem csak elmondjuk, de írásban is elküldjük az együttes nevét, ami a mellékelt fotón szereplő logón is látható. Megmosolyogjuk, de nem értjük, hogy ez miért ennyire nehéz? A sokadik hasonló eset után előfordult olyan is, hogy egy rendezvényre az előre elküldött ismertető szövegben az együttes öt tagjának nevét úgy adtuk meg: Kovács Béla, Kovács Béla, Kovács Béla, Kovács Béláné, Kovács Béla. Ez így el is hangzott a konferanszié szájából. Mi a takarásban egymást ütöttük, sírtunk – meséli Horváth Ákos, a csapat egyik alapító tagja. 2004 és 2009 között, évente, azaz hat alkalommal volt Sopronban Ritmusfesztivál – fűzi tovább a történetet Vida Mihály, az együttes tagja, a soproni zeneiskola egyik ütőtanára. Ezeknek oszlopos közreműködői voltunk minden évben, a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban. Igyekeztünk mindig valami újdonsággal előállni,

dobosmagazin

humort vinni a műsorainkba. Azt tapasztaltuk, a kedves közönség nagyon vevő erre. Több alkalommal is felléptünk a VOLT fesztiválon. Kezdetben még csak a fűben, a sátrak mellett, majd az évek alatt„feldoboltuk” magunkat a fesztivál Nagyszínpadára. 2006 őszén teltházas jubileumi koncertet adtunk Sopronban, szintén a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ nagytermében. Itt foglaltuk össze az elmúlt tíz évet, közel két órában. A Ritmusfesztiválok és jubileumi koncertünk során már kezdtünk használni látványelemeket, vetítés és világítástechnikát is. A cél az volt, hogy a nézők még összetettebb élményt kapjanak. Számunkra eddig a legnagyobb, legfontosabb esemény a 15 éves jubileumi koncertünk volt. Ezt már a soproni Petőfi Színház nagyszínpadán mutattuk be, de nem szeretnék még előre rohanni az időben – tette hozzá mosolyogva Misi. 2009 nagy változásokat hozott az együttes életében, veszi át a szót Stöckert Ádám, az együttes rangidős tagja, aki szintén a zeneiskola tanára. Mészáros László, „Meszi”, sajnos kilépett a csapatból. Leültünk, elmondta, egyéb zenei és munkahelyi elfoglaltságai miatt nem tudja vállalni rendszeresen

» Sc HNEI DE R S ZILV E S Z TE R

a jelenlétet, próbákat, utazásokat. Egy ideje éreztük már, hogy ez be fog következni. Békében váltunk el, korrektül megbeszéltük, ez így van rendjén! Kialakult a végleges, mai formáció: a Vida Mihály, Pogátsa Bálint, Horváth Ákos, Stöckert Ádám, Schneider Szilveszter alkotta Strokes. (1. fotó) Ez év nyarán jelentkeztünk a csillag születik című tehetségkutató műsorba. A több fordulós meghallgatások eredményeként bejutottunk a mezőnybe. Alig hittük el. Úgy gondoltuk, veszítenivalónk nincs, ha legalább egyszer képernyőre kerülhetünk, már az milyen jó volna! Ekkor még nem mondhattuk el senkinek, várni kellett őszig, amikor megkezdődtek élesben a próbák, a felkészülés az élő tévéadásra. Teljesen új közeget, rengeteg új embert, új munkatempót, ismerhettünk meg. Nagyon felpörögtek az események. Az első élő adásra színes dallamcsövekkel készültünk, egy filmzenei egyveleget adtunk elő. (2. fotó) Bejött. A zsűri sem tudta hova tenni, nem énekes, nem táncos, ami manapság pedig divat! Továbbjutottunk a következő fordulóra. Feszített tempót diktált a tévé. A második fordulóban egy ipari, építkezős jelenetet állítottunk össze, lendületes,

pörgős ritmusokkal. (3. fotó) Ezen a rostán is továbbjutottunk. A harmadik produkciónk egy vicces pantomimzenélés lett volna… Az élő műsor előtti késő estén derült ki, hogy a szerkesztőknek mégsem tetszik, mást akarnak! A hír Sopronban ért bennünket, telefonon, próba közben, és teljesen leforrázott minket. Jó néhány perces kollektív káromkodást követően nekifogtunk, és akkor éjszaka összeraktunk egy iskolai jelenetet, természetesen a ritmusokra, humorra építve. Hajnalra hulla fáradtak voltunk, de készen lett, megvan! Így „kipihenten” indultunk is Budapestre, a televízió stúdióba. Nagy sikere volt a jelenetünknek, ám a pontok alapján nem vehettünk részt a továbbiakban, kiestünk. Nyáron még csak arról álmodoztunk, hogy ha legalább egyszer képernyőre kerülhetnénk, de szép is volna … Végül három lett az egyből, és még a műsorzáró adásában is szerepelhettünk vendégként. Mindenképpen úgy gondoljuk, igenis megérte az egészet végig csinálni. Heti két-három alkalommal ingáztunk Sopron – Budapest között kamera, koreográfia, színpadi fény és adás próbára, de ott voltunk az összes szereplős közös számok próbáján is, hogy az élő műsorban

» S c HNE IDER SZ I LVE SZ TE R a legjobb legyen minden. Mindemellett azon igyekeztünk, hogy otthon és a privát munkahelyeken is helytálljunk. Igencsak fárasztó volt, de hatalmas élményekkel gazdagodtunk valamennyien. „Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó!” – Olyan nincs, hogy valami ne lehetne hangszer! A fellépésekre utazások alkalmával és a koncerteken állandó stábbal dolgozunk, tíz ember utazik együtt mindig, ebből öt fő a Strokes, a másik öt fő a Strokes tagjaira megszólalásig hasonlító szép daliás legény, vagyis mi magunk pakolunk, magunk mozgatjuk az eszközeinket minden esetben. (4. fotó) Mindennek megvan a helye, kialakult az is, hogyan építsük be a buszba. A hordókon, vödrökön, kukán túl speciális, színes dallamcsövekkel is zenélünk. Ezekre néhány éve bukkantunk és nagyon sok lehetőség rejlik bennük. Egyszerűnek tűnik, valójában az is, de egyegy műsorszám eleje – sőt maga az ihlet, hogy mi, illetve melyik legyen – nehéz. Ezt követően kialakítjuk, hogy ki melyik csövet használja, zeneileg hogyan épüljön fel a fő dallam, az akkordmenet, basszus és az előadás módja, koreográfiája. Egy zongorán egyszerűbbnek tűnhet bármit lejátszani, mivel ugye 4

fejenként tíz ujj tud játszani szólamokat, kíséretet, basszusmenetet és ritmust is. Nagyon hasznos előbb zongorán eljátszani az ötleteket, vagy a leendő dallamot, akár csak részleteiben is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy könnyű zongorázni! A csövek esetében annyi van, hogy egy cső egy adott hangon szólal meg a megütésre. Összesen tíz hangot tudunk „csak” megszólaltatni, mivel tíz kezünk van (sokszor ez kevés is, de brit tudósok már dolgoznak az ügyünkön…) A cél az, hogy végeredményként az jöjjön le a színpadról, hogy ezek a fiúk nagyon lazák, könnyeden játszanak! Aztán található még washboard (mosófa) is, ez gyűszűkkel az ujjakon szólaltatható meg. (Lehet gyűszű nélkül is, de úgy jobban fáj!) A színes csövekhez építettünk egy műanyag lefolyócső vázat, polyfoam szigetelő anyaggal borítva. Amikor a különböző idomokat és csöveket egymásba illesztve összeállítottuk a szerelvényboltban, három kereskedő tanuló nézett hülyének minket – bal kezével fejtetőn át a jobb fülét vakarva –, még a főnök is kijött az irodából, hogy biztos ne segítsenek-e és hogy a kertbe lesze vagy tulajdonképpen mi lesz ez? (5. fotó) Vannak

» ST R OK ES – EGy I GA ZÁN „ÜTőS” EG yÜ T TE S eszközeink, amelyek adott esetben több funkciót is betöltenek, pl. a sörös rekeszekben van, hogy színes csöveket tartunk, majd a következő műsorszámot azokkal, azokon játsszuk. Ez praktikumból, logisztikai szempontból is van. Persze mindannyian játszunk igazi hangszereken is, dobfelszerelés, congák, dallamhangszerek, és olykor tárogatózunk. (Késő éjjel hazaérve a hűtőszekrény ajtaján is …) A csillag születik változást hozott az együttes életébe. A 2009-es tehetségkutató műsornak köszönhetően valóban ismertebbek lettünk és azt gondoljuk ez a „különös zene” is tetszik az embereknek. Azt tapasztaltuk, hogy egyre több rendezvényszervező iroda keres meg minket, mert a stílus, amit képviselünk, nem igazán volt ismert eddig a rendezvényes világban – veszi át a szót Pogátsa Bálint az együttes legifjabb tagja. Az ilyen műsor ugye ad egy löketet, ami nagyon jó, de kérdés, hogy ezt ki, hogyan tudja kamatoztatni, megtartani. Mi azt is szem előtt tartottuk, hogy ok, most itt vagyunk, de mi lesz utána … – folytatja Schneider Szilveszter. Folyamatosan dolgoztunk és dolgozunk önerőből újabb és újabb kapcsolatok,

lehetőségek felkutatásán. Ez rendkívül fárasztó számítógépes és telefonos munkát jelent minden nap. Ezzel nyilván nem mondok újat, de nem a panaszkodás a cél! csinálni kell! Nagyon fontos még megemlékezni arról a hihetetlen segítségről, amellyel édesapám támogatta a munkánkat a kezdetektől. ő sajnos már nincs közöttünk, tavaly, születésnapomkor elhunyt. Asztalos- lakatosipari feladatoktól kezdve rakodás, szállítás, hangszerek, eszközök építésében, festésében vagy a műsor ötletelésben is segítségünkre volt mindig. Misi már említette a 15 éves jubileumi nagykoncertünket. Valóban, a csapat életében az egyik legnagyobb kihívás volt. Az addigi tapasztalatokból merítve szerettünk volna valami igazán nem mindennapi előadást összehozni! Nagyon mozgatta a fantáziánkat a színházi atmoszféra világa, a színház adta lehetőségek. Ennek hazai pálya, a soproni Petőfi Színház adott otthont, 2011. júniusában. A próbákon túl rengeteg tennivaló akadt: plakáttervezés majd kiragasztás, plusz fénytechnika megszerzése, visual tervezés, zenék írása, dramaturgiai ötletek, kisfilmek forgatása, amelyek kivetítőn kaptak

dobosmagazin

» S T R O K ES – EG y I GA ZÁN „ ÜTőS” E GyÜT T ES

helyet a műsorban. Mi magunk kerestünk fel szponzorokat. Mindezzel nyilván nem mondunk újat, más együttesek is ismerik azt, ha valamit szeretnél, csináld magad! Rákényszerülsz, hiszen csak akkor lesz jó, ha sajátodként csinálod! Az egész estét betöltő, két felvonásos előadás nagyon jól sikerült. A jegyek már elővételben szinte mind elfogytak. Az est vendégének kedves barátainkat a 4 for Dance legénységét hívtuk meg, a közeli Nyíregyházáról. Velük is több éve tart már a jó barátság. ők is „csillagszületikesek” még az első szériából. Jól érezzük magunkat együtt, több közös műsort adtunk már. Mini turnéban is részünk volt közösen, három nap alatt tizenkét műsor, hihetetlen hangulatban, szinte semmi alvás, annál több munka, de bírtuk. Megtörtént olyan is, hogy utazás közben az autóban vezetés közben próbáltunk! Hangszerekkel! Vagy éppen menet közben kellett fellépő ruházatot magunkra ölteni, mert idő szűkében voltunk közlekedési dugó miatt. (nem mi okoztuk!) Ez így elsőre nem tűnik nehéznek, de ott akkor sokan csodálkoztak, hogy piros jelzésnél áll egy kisbusz, kipattan belőle egy figura, a következő lámpánál megint egy majd kisvártatva még ketten és átöltözik az utcán munkásruhába lámpáról lámpára haladva. (Reméljük, közlekedési hatóság nem szándékozik eljárást indítani ellenünk így utólag sem!) Ja, és a lényeg, mi a Strokes-ban folyamatosan

dobosmagazin

egymást ugratjuk, szívatjuk! Legfőbb szabály, megsértődni tilos! Ha pedig ehhez még hozzáadjuk a négy nyíregyházi táncos fiút, hát kő kövön nem marad! (mindenki nevet) Együttműködésünk szintén fontos momentuma a közös önálló nagy műsor a StroxForDance. Meg is csináltuk. Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon telt ház előtt mutathattuk be, valamint a kisvárdai Művészetek Házában is nagysikerű koncertet adtunk. (6. fotó) Sokat tanultunk mi magunk is az elmúlt időszakban, rátaláltunk arra, hogy egyedi, „ütős” arculatra szabott műsorokat készítsünk, vagy ha úgy kívánják, betanítunk embereket csapatépítő tréningek alkalmával valamilyen rövid műsorszámra, hangszer nélkül is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy adott cég által gyártott, forgalmazott termékekre zenét, koreográfiát írunk. Ilyenkor nem az a lényeg, hogy mennyire üssünk-verjünk szét egy tárgyat, hanem milyen módon lehet vele tényleg zenélni, ritmizálni, helyzetbe hozni az eszközöket. Olykor jelmezeket, kiegészítőket is felhasználunk ezekben a performance-okban. (7-8. fotó) Ez számunkra is mindig új kihívást jelent. Hihetetlennek tűnő dolgokkal is szembe kerülünk. Írtunk komplett műsort és el is játszottuk már: vízvezetékeken, gázpalackokon, gumiabroncsokon, autó- alkatrészeken, ipari berendezéseken, csomagolástechnikai eszközökön, élelmiszereken (tényleg!)

» Sc HNEI DE R S ZILV E S Z TE R

7 8

csomagolt tésztákon, konzerveken, mezőgazdasági, markoló és fűnyíró gépeken, akkus kézi csavarhúzókon, fúrón és egyéb szerszámokon, és még hosszú-hosszú a lista! Ez folyamatosan megújulásra is sarkallja a csapatot, a saját ötletek mellett kiváló agytorna. Komoly helyekre, olyan helyszínekre is eljuthattunk, amelyekre nem is gondoltunk volna. Egyszer Herendre kaptunk meghívást, a világhírű porcelán manufaktúrában adtunk műsort. Koncert után az öltözőben öt díszes csomag várt bennünk. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, talán valami édesség lehet vagy egy-egy üveg ital? Nem! Kibontottuk és tátva maradt a szánk… Az együttes nevével ellátott Herendi Porcelán ajándéktárgyak lapultak a csomagolásban. Nem hittünk a szemünknek, így a Világon egyedülállóan mi büszkélkedhetünk Strokes-os Herendi Porcelánnal, meghatódtunk. (9. fotó) Több ízben játszottunk a Budapesten a Kongresszusi Központban, a Sport Arénában, a Syma csarnokban, az ország egyéb nagy rendezvény helyszínein és szállodákban konferenciákon vagy falunapokon. Volt 21 fős esküvő is, ahol meglepetés vendég voltunk az ifjú pár számára, de játszottunk szilveszteri kerti partin is hóban. Egy-egy konferencián vagy rendezvényen nagyon komoly színpadok, hang- és látványtechnikai háttér áll a műsor és az abban szereplők rendelkezésére. Meglehet, többet játszunk zártkörű eseményeken, mint nyilvános helyeken. Ezek mellett

karitatív eseményeken is adtunk már számot tudásunkból. Ilyen az Egy csepp Világnap, vagy a Gyermekétkeztetési Alapítvány rendezvényei, a Bátor tábor kis lakóit is szórakoztattuk már műsorunkkal! Vagy éppen az Egészség Hídja program, amely a mellrákszűrés fontosságára hívja fel a figyelmet. co-produkciós feladatokkal is megbirkóztunk már, ez úgy értendő, hogy egy műsorban nem csak mi, hanem pl. táncosokkal közösen lépünk fel. Dolgoztunk már többek között a 4 for Dance-szel, a Presidanceszel, Experidance-szel, HunKun Dance-szel, Forgataggal is. 2013. januárban, Szlovéniában játszottunk a BUMfest-en. Ez egy ütőhangszeres fesztivál, melyre meghívást eddigi egyedüli magyar fellépőkként kaptunk. A szombati napon adtunk műsort, ráadásul szakmai közönségnek, majd másnap délelőtt workshop-ot tartottunk az érdeklődőknek. Hazaérkezvén egy hétköznap este telefonhívást kaptunk Szerbiából. Érdeklődnek a Strokes iránt Kuvaitból, mondta a hang a vonal másik végén! Kiderült, egy szerb szervezővel van dolgunk. Három hét múlva van az indulás, küldjük el az útlevél számokat! Elsőre nem is akartuk elhinni, hisz nem egyszer volt már ilyen, hogy külföld és nagy hűha és hú és … Így már annyiszor körbe utaztuk a Földet! Aztán ahogy teltek a napok, azt éreztük, ezek tényleg komolyan gondolják, tesznek is érte, nem csak üres ígéretek vannak. Megérkeztek a vízumok, majd a repülőjegyek

» S c HN E IDE R S Z ILVESZ TE R és a fesztiváli program, amelyben valóban benne voltunk! Nincs mese, menni kell! Indulás előtt több órás logisztikai népi játék vette kezdetét: paprikából Jancsika, Jancsikából kis király stb. avagy hogyan tegyük repülőgép baráttá a teljes motyót! A legszükségesebb eszközök két konténerben cipőkanállal ugyan, de befértek. Hordót, kukát, vödröket oda kértünk a helyszínre, hogy mi felszerelhessük az itthon előre legyártott tartó adaptereket és vállpántokat. Eljött a nap, s a gép felszállt velünk együtt. Odakint egy teljesen más világ fogadott. Kuvait legnagyobb nemzeti ünnepének közepén találtuk magunkat. Óriási fesztivál, rengeteg ember. A helyi Al Watan televízió élőben közvetítette a koncertünket. (10. fotó) Felkerestük a kuvaiti magyar nagykövetséget, a nagykövet úr és munkatársai nagy örömmel fogadták és vendégül látták az együttest a követségi rezidencián. Előkerült néhány pohár, egy palack jó bor. Ez azért is nagyon komoly dolog, mert arrafelé 9 10

» ST R OK ES – EGy I GA ZÁN „ÜTőS” EG yÜ T TE S tilos mindenféle szesz forgalmazása, fogyasztása. De hát abban a házban Magyarország van, magyar szabályokkal, így koccintottunk egymás egészségére, beszélgettünk egy jót, majd elköszöntünk. Rengeteg élmény, sztori született odakint is, hajnalig ébren voltunk és röhögtünk a szállodában. Minden nap két-három műsort adtunk, az ottani közönség nagyon megszerette a produkciónkat. Még abban az évben két turnéra is meghívást kaptunk Dubaiba, amik teljesültek is. (11. fotó) Az elmúlt év nyarán a Strokes börtönbe került Angliában. Majdnem kiszabadultunk, de visszakerültünk a rács mögé. Az óvadék sem segített … No, nem kell megijedni, a BBc televízió egy gyermekeknek szóló „The Slammer” műsorában a vendégeskedtünk Manchesterben. A stúdiódíszlet egy komplett börtön volt, ahol a raboknak elő kellett adni valamilyen produkciót. A műsort egy játékmester koordinálta. Volt táncos, labdás, kabaré szám is, mi egy színes csöves számmal készültünk, reménykedve 12

abban, hogy a gyerekek szavazatai alapján kiszabadulhatunk, ugyanis a közönség több tucat különböző korosztályú gyermekből állt. A játék lényege az, hogy aki a legjobban tetszik a gyerekeknek, azt ponto zással kiszabadíthatják. Sajnos minket a csendőrök visszatuszkoltak a cellába… Egyébként úri fogadtatásban volt részünk. A BBc komplexum egy külön városrészt tesz ki, úgy kell elképzelni, mint Győrben az Audi gyárat és a hozzá tartozó hatalmas területet. A stúdió melletti szállodában laktunk külön szobákban. Nagyon élveztük azt a „börtönt”! Nem volt sok szabadidőnk, csak annyi, hogy elsétáltunk a Manchester United stadionhoz és megkóstoltunk néhány jóféle helyi sört. Persze miért is ne, az egyik pultnál magyar pincérrel találkoztunk. (12. fotó)

» S T R O K ES – EG y I GA ZÁN „ ÜTőS” E GyÜT T ES TERVEK A JÖVőRE NÉZVE Szerencsére tele vagyunk ötletekkel és vannak felkérések is. Minden fellépésnek örülünk, megbecsüljük valamennyit. Új számokat továbbra is szeretnénk alkotni. Több sporteseményre is kaptunk meghívást, pl. kézilabda VB és úszó VB. Külföldi kapcsolatok is épülgetnek, lehetséges, hogy kijuthatunk New yorkba egy nagy ütős fesztiválra. Két év múlva 20 esztendős lesz a Strokes. Ennek kapcsán mindenképpen készülnénk újabb színházi show-val. Talán a sok történetet könyv formájában is megírjuk. Legyen egy szórakoztató, vidám olvasmány erről az egészről. Akad tennivaló bőségesen. Az elmúlt években rengeteg időt töltöttünk együtt, több ezer megtett kilométer, több száz pár törött 13

dobosmagazin

dobverő, hihetetlen mennyiségű sztori, történet részesei lehettünk! Ebben a legnagyobb segítséget a HUMOR jelentette és jelenti számunkra. Ezt keressük és okozzuk valamennyien! Mindemellett óriási hála, tisztelet és köszönet családjainknak, szüleinknek türelmükért, támogató bíztatásukért! Nélkülük mindezt lehetetlen volna csinálnunk. (13. fotó) E sorok csak töredékét idézik fel az együttes történetének, csak néhány állomást, hiszen mindent le sem lehet írni, nagyon tartalmas anyag! Bízunk benne, hogy vidám perceket szerezhettünk a Kedves Olvasóknak, s jó egészséget kívánunk mindenkinek! A zenészeknek pedig teli határidő naptárt! Meglehet közhely, de gyakoroljatok sokat, hallgassatok jó zenéket, higgyetek az álmaitokban és azok megvalósulnak lépésről lépésre, mert a gondolat teremt!

» Sc HNEI DE R S ZILV E S Z TE R

hONLAP

www.strokes.hu fA c E b O O K O L d A L

www.facebook.com/strokeshungary YO U T U b E

http://www.youtube.com/user/StrokesHungary c S I L L AG S Z Ü L E T I K E L S ő E LőA dÁ S

http://strokes.hu/category/videok/page/5/ cSILL AG SZÜLE TIK KÖZÉPdÖNTő

http://strokes.hu/category/videok/page/4/ LÉGdObOLÁS

https://www.youtube.com/watch?v=y1qLUQS0nDk cSILLAG SZÜLETIK

http://strokes.hu/category/videok/page/3/ ANGRY bIRdS

http://www.youtube.com/watch?v=7ij7Ell4lmE bYE ALEx – cSÖVESEM

http://www.youtube.com/watch?v=1pucuAHElos 4 f O R d A N c E & S T R O K E S – R I T M U S VÁ N d O R O K

http://www.youtube.com/watch?v=It26yMbsaMM STROKES & 4 fOR dANcE – TOMOS

https://www.youtube.com/watch?v=m23_3Fy9WmU S T R O K E S & 4 f O R d A N c E – c A J O N O S G O LY ó S

http://www.youtube.com/watch?v=c0sbQbF0H1A 4 f O R d A N c E & c S I K ó S Z A b I f E AT S T R O K E S – V O N ATÁ L L O M Á S O S

http://www.youtube.com/watch?v=FnejUL_hZcg bUMfEST 7 – 2013 hIGhLIGhTS

http://www.youtube.com/watch?v=9N3rGcsx4 STROKES – KELLEMES húSVÉTI ÜNNEPEKET!

http://www.youtube.com/watch?v=trEJUa9Vjh4&list=UUlu9dGScVZk-qyﬂeJrea2g

» S Z I LÁG yI NO RB ER T

» FORRÁS: RIFF

INTERJú

Borlai Gergő: „Többet gyakorolok, mint valaha” MiNT ARRóL A RiFF AZ ORSZÁGBAN ELSőKÉNT BESZÁMOLT, A KÖZiSMERTEN ZSENiÁLiS BORLAi GERGő A FELüLMúLHATATLAN FúZióS SZupERcSApAT, A TRiBAL TEcH DOBOSA LETT – AZ ÖRÖMTELi BOMBAHíR KApcSÁN BESZÉLGETTüNK AZ ÉRiNTETTEL.

» Scott Henderson bejelentette, az újjáalakult Tribal Tech dobosának téged választottak – hogyan értesültél a nem mindennapi hírről? – Gary Willis mondta el decemberben, illetve Scott Hendersonnal emaileztünk más ügyből kifolyólag azokban a napokban és akkor ő is üdvözölt a zenekarban. A tavalyi ázsiai turnéjukon már standby dobos voltam Kirk egyéb elfoglaltságai miatt, de végül ő csinálta meg a turnét. Az európai turnéjuk végén Barcelonában viszont felvettünk egy anyagot Kirk, Willis, Kinsey és én „Double D” fedőnéven. » A Tribal Tech számunkra az elmúlt három évtized elsőszámú fúziós bandája: mit jelent a számodra? – Többek között én is Weather Report-on nőttem fel. Aztán 94' körül, amikor az In Line zenekarban

dobosmagazin

» F OTÓ : c SÁ SZÁ R MÁ R TA (KI FRA ) játszottam, a Vasváry Pali megmutatta az Illicit című lemezt és sokkot kaptam. Onnantól fogva az összes Tribal Tech koncertre kimentünk Bécsbe, egészen a 2002-es nagyszünetük kezdetéig. Mindig Gary Willis előtt álltam az első sorban. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer életre szóló barátság lesz köztünk. A Tribal Tech számomra a Weather Report utáni egyetlen igazi zenekar, akik eredetit tudtak alkotni a fúziós zenében, és akiknek tagjai még óriási befolyással bírtak a következő nemzedékre. Rocket Science című lemezük nálam benne van a Top 10-ben. » Mi konkretizálódott az új Tribal Tech felvételről? – ők általában úgy csinálnak lemezt, hogy egy héten át jammelnek, aztán a jam-ből kialakult ötleteket rögzítik. Persze hozott témák mindig vannak, de túlnyomó részt improvizációkból jönnek elő a konkrétumok. Lévén, hogy már mindenkinek van otthon stúdiója, az utómunkák általában ott zajlanak. De mivel az együtt játék meghatározó szempont, így ezek csak apróbb hibák kiküszöbölésére szolgálnak. Ha vannak. » Az elmúlt években játszottál Scott-tal (egy távolkeleti miniturnén Matt Garrisonnal és Scott Kinseyvel), milyen volt vele zenélni? – Volt két koncert Szöulban. Három lett volna, de Kinsey leesett soundcheck-en a kivilágítatlan színpadról és eltörte a jobb kezét – a nyitó koncert előtt egy órával! Az első bulit így trióban játszottuk le Hendersonnal és Matthew-val. Ez gyakorlatilag egy Henderson koncert lett. Kb. öt perc alatt kitalálta a műsort és lenyomtunk egy irgalmatlan rock-blues bulit. Henderson hihetetlen gitáros. Az az igazság, hogy vele játszani is olyan volt, mint Gary Willis-szel először. Amikor az életedet meghatározó zenésszel játszol, már úgy érzed, hogy ismered a színpadon, hiszen annyit hallgattad. » A másik TT-alapítóval, Gary Willis-szel évek óta együtt dolgozol, legutóbb közösen adtatok ki trió lemezt (Retro): milyen a kapcsolatod Garyvel? – Willis egészen egyszerűen egy hihetetlen ember. Napi kapcsolatban vagyunk. Ha nem találkozunk, akkor telefonálunk. Sok az egyéb közös dolgunk, tehát mindig van miről beszélgetni. Rengeteget segített nekem, amikor Barcelonába költöztem. Egy iskolában tanítunk, közösen bérelünk próbatermet, néha biciklizünk, minden hétfőn pizzázunk és ő csinálja

dobosmagazin

a legjobb kávét. Mellesleg a világ legjobb basszusgitárosa. » Világcégek endorsereként (is) tevékenykedsz… – A Drumcraft dobok, Paiste cintányérok, Remo dobbőrök, Vic Firth dobverők és Drum Workshop pedálok nemzetközi edorsere vagyok. A Drumcraft és a Paiste kiemelt művészként kezel, ami annyit jelent, hogy az élvonalbeli clincian embereik közé tartozom. Tavaly Stockholmban Vinnie colaiuta új signature cintányérjait például nekem kellett bemutatnom egy főleg üzletembereknek szóló rendezvényen. » A világ legkülönbözőbb helyein lépsz színpadra, rengeteget vagy úton: hogyan bírod? – Jól. Nagyon szeretek utazni. Egész életemben rengeteget utaztam. csak most mikrobusz helyett repülőn és többnyire egyedül. De ezt is megszokja az ember. » Kikkel kötöttél komolyabb barátságot a bemutatókfellépések során az elmúlt években? – Először a dobosokról beszélnék. Terry Bozzioval nagyon egymásra találtunk, amikor a vendége voltam a Drum chanelben, aztán a Trafóban volt is egy közös koncertünk. Én voltam az egyetlen vendége a turnéja alatt. Óriási élmény volt és egy barátság kezdete. Vele úgy lehet zenéről, improvizációról beszélgetni, ahogy senkivel. Eric Moore-ral többször játszottunk egymás után a világ különböző pontján. Vele gyakran beszélek, nagyon bírjuk egymást a közös videónk óta. Amikor tudjuk, el is játsszuk élőben. Athénban nagyon összebarátkoztam George Kollias-szal. Annyira, hogy az új könyvéhez kért is tőlem ajánlást pár mondat erejéig. Tavaly a Paiste partyn Los Angelesben több mint egy órát tudtam beszélgetni négyszemközt Vinnie colaiutával. Nagyon szép és perszonális momentum volt. Morgan Agrennel évek óta jó a kapcsolatom. Rajongója vagyok a zenei világnak és szabadságnak, amit képvsel. Azonban mindenképp ki kell emelnem Thomas Langot. Amellett, hogy a dobolás Mestere, páratlan ember. Amikor LA-ben vagyok, mindig együtt lógunk. Mindig meghív a házába, mindig dobolunk, mindig zenét hallgatunk, és aztán elmegyünk valami buliba. Legutóbb 6 órán keresztül voltunk pláza cicák egy bevásárló központban, mert ruhát kellett keresni neki egy fotózáshoz. Nagyon sokat segít nekem a mai napig.

» BORL AI GE R Gő: „TÖB BE T GyAKOR OLOK , MI NT VAL A H A”

Lelkileg, szakmailag, üzletileg. Pédaértékű ember a számomra. Egyéb hangszeres barátaim is lettek páran. Gary Willisről ugye már beszéltem. Scott Kinseyvel, Matthew Garrisonnal, Kirk covingtonnal azóta jóban vagyunk, amióta megismerkedtünk. Hadrien Feraud-dal imádjuk egymást a Müpás koncert óta. Sokat játszottunk együtt és a lemezére is meghívott. yolanda charles-szal is elkezdtem dolgozni mostanában. ő egy fantasztikus londoni basszusgitáros hölgy, olyan grooveja van, hogy a fal adja a másikat. Nguyen Le, francia-vietnámi gitáros legendával is rendszeres a kapcsolatom, őt is a Müpa koncertemen ismertem meg és tart a barátság. El is hívott Párizsba két koncertre március végén. Feltétlenül meg kell említsem Ronn Dunnettet, akit a Montreál Drumfesten ismertem meg és aki az egyedülálló Dunnett pergők készítője. Nem csak a hangszerkészítés mestere, hanem az emberségnek is. Nagyon jó barát. » Ki gyakorolta rád a legnagyobb hatást mostanság?

– Nehéz kérdés. Akikkel együtt játszom, mindig nagy hatást gyakorolnak rám. Dobolás szempontjából jó volt megismerni, látni olyan művészeket, akiknek a zenéje elkerülte a figyelmemet azelőtt. Marc Guiliana, Zach Danziger óriási muzsikusok, páratlan ötletekkel. Mindemellett nagyszerű és nagyon komoly emberek. Paco de Lucíát is elkezdtem újra hallgatninézni. Mélyen érintett, hogy elment. Rá továbbra sincsenek szavak, hogy mekkora művész volt. » Kikkel tervezel konkrétan együttműködést, albumot? – Egyszer csak észrevettem, hogy egy albumnyi European Mantra dal van a gépemen. Egyeztettem a többiekkel, hogy van-e kedvük lemezt csinálni. Az egyértelmű igen után végleges formába öntöttem a demókat, egy nap alatt feldoboltam a 9 nótát és elküldtem a másik háromnak, hogy játsszák fel. A Sztallone Németországból küldte a sávokat, a Peta otthon gitározza fel, a Jancsa meg kijön hozzám és a szólóit itt rögzíti nálam, mert a billentyű soundokért én vagyok a felelős és értelemszerűen egy

» B O R LA I GE R Gő : „TÖ BBE T GyAKOR OLOK , MI NT VAL A HA”

más által kreált hangszín hatással van a játékmódra. Ha mindenki kész, a sávokat elküldöm apámnak, Lakatos Gábornak és ő megkeveri az egészet. Gary Willis-szel csináltunk egy nagyszabású projectet kettőnk neve alatt, ez is hamarosan elérhető lesz. Egyéb projectet most egyszerűen nincs időm tervezni, mert szerencsére van dolgom bőven. » Az elkövetkező hónapok legfontosabb eseményei? – A Frankfurt Messén játszom yolanda charlesszal minden nap. Március végén két koncert Nguyen Le-vel és zenekarával Párizsban. A Song of Freedom lemezanyagát játsszuk, ami egy nagyon nehéz program. Áprilisban Olaszországban turnézom egy zseniális norvég bőgőssel, Per Mathisennel és egy olasz gitárossal, Robin Ruggeroval. Májusban clinicek vannak Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban. Júniusban hazalátogatok. Lesz Boom Boom koncert a Müpában és néhány charlie

koncert. Júliusban meghívott Thomas Lang a Drum campjére, ami Kaliforniában lesz 5 napon át és a tervek szerint chris coleman, Matt Garstka, Tony Royster Jr. és persze Thomas mellett én leszek az egyik előadó. Augusztusban meg ugye Tribal Tech lemez… » Milyen dobos-zenész most Borlai Gergő? – Többet gyakorolok, mint valaha. Ez jó válasz? » Mostanában milyen zenéket hallgatsz a leg gyak rabban? – Ha van idő, akkor újdonságokat keresek és leginkább elektronikus zenét, vagy popot. Rihanna, Pink továbbra is kedvenc, de amit még mostanában hallgatok, az Blood Orange, Paris Monster, Nite Jewel, The Killers, Haim. És persze valahogy mindig előkerül Zappa, Steve Vai, Allan Holdsworth, Mats and Morgan, Xploding Plastix, Pink Floyd, yes, Audioslave, Eric clapton, Police. És persze a Tribal Tech.

A MŰVÉSZETEKÉRT EGYESÜLET MEGHIRDETI

Az 5. „RUDIMENTAL” DOBOS HÉT PROGRAMSOROZATOT, ALAP- ÉS KÖZÉPFOKON TANULÓ ÜTŐTANSZAKOS NÖVENDÉKEKNEK! ideje: 2014. június 22 – június 28. helyszín: Páty, Bocskai István Általános Iskola

PROGRAMVEZETŐ: KÖTE ZOLTÁN

OKTATÓ TANÁROK: GACSÁLYI RÓBERT Dob HOLLÓ AURÉL kamara, konzi felkészítés TÖMÖSKÖZI LÁSZLÓ marimba PUSZTAI CSABA Dob SZENDI GÁBOR Percussion Részvételi díj: 40.000 Ft

SZERVEZŐ- ÉS RENDEZŐ-TANÁR: Tóthné Hanol Franciska tel.: 06-20/5830-112 Jelentkezés a JELENTKEZÉSI LAP visszaküldésével: E-mail:thfrani001@gmail.com

INTERJú

» K O R O M PAy Z S O LT

„Próbálok biztos megbízható alapot adni” NAGY LÁSZLó NEVÉT ELőBB A pROGNóZiS, MAJD A KORMORÁN EGYüTTES DOBOSAKÉNT iSMERHETTüK MEG. JELENLEG AZ ÖRÖKSÉG EGYüTTES DOBOSA.

» Mennyi idős voltál, amikor dobolni kezdtél? – 15 évesen kezdtem dobolni tanulni. De már kb. 10 éves korom óta foglalkoztatott a kérdés… Otthon készítettem fémdobozokból, lábasokból alkalmi dobszerkót és azon próbáltam visszaadni a hangzást. » Miért pont ezt a hangszert választottad, játszol más hangszeren is? – Kisgyerekként láttam a TV-ben a Beatlest és azonnal beleszerettem a feelingbe. Ezek után a dobosokat néztem főleg a felvételeken. Egyszerűen lenyűgözött a hangszer és a mozgás közös végeredménye. Éreztem, hogy ezt kell csinálnom. Tanultam citerázni. Játszottam citerazenekarban. Magamtól tanultam gitározni, és próbáltam leszedni a riffeket, dallamokat. Sokat segítettem zenekaromban a kezdeti időszakban a komponálásban a dalok szerkezetének kialakításában. Tulajdonképpen előbb volt gitárom, mint dobszerkóm. Mindig irigyeltem a gitárosokat, hogy csak leülnek, és bárhol mehet a gyakorlás. Nekünk, dobosoknak azért nehezebb ennek megoldása. Kicsit tanultam zongorázni is, főleg a harmóniák, hangok tudatos felismerése alkalmazása miatt. » Milyen zenét kedveltél korábban, és milyet hallgatsz szívesen jelenleg is? Mi fog meg ezekben? – Kezdetekben főleg csak rockzenét hallgattam. Magyarok közül: Piramis, Korál, Karthago, HBB, HIT,

Beatrice… Aztán jött az Ac/Dc, Iron Maiden, Judas Priest, KISS, ez nagy kedvencem volt rajongtam értük. A QUEEN is erős hatást gyakorolt rám. Szerettem a magyar alternatív zenekarokat is. Pl. az A. E. Bizottság, ez főleg a kezdeti időszakra volt jellemző. Mostanában sokféle zenét hallgatok. Szinte minden stílusban szeretem a jó zenéket és a jó zenészeket. Kedvenc műfajaim: progresszív rock, jazz rock és a fúziós zenék. Ezekben a stílusokban a zenei sokszínűség változatossága fog meg. A technika és a feeling összhatása alkalmazása. » Kik hatottak rád a hazai és a külföldi dobosok közül? Kik a kedvenceid, és miért? Mi fog meg a játékukban? – Tizenévesen a kedvenc zenekaraim dobosai hatottak rám. Kocsándy Miklós, Pálmai Zoltán, Dorozsmai Péter, Tüsi az Eddából. A későbbiekben Deen castronovo is nagy kedvencem lett. Az ő játéka is előremutató volt számomra. Steve Smith játékát is szerettem. Mondanivalója a hangszeren számomra végtelennek tűnt. Órákon keresztül tudott újat és újat mutatni a zenében. Szerettem még Greg Bissonette sokszínűségét is. A magyarok közül még megemlíteném Borlai Gergőt. A külföldiek közül Vinnie colaiuta, Gavin Harrison, Todd Sucherman, és Glen Sobel hatottak rám. Lenyűgöz magas szintű tudásuk, intelligens játékmódjuk. A hangszer szeretete átjön a játékukban, a zenekarban való fegyelem és figyelem kiterjedése. » Hogyan kerültél a zenekarodba? Korábban milyen zenekarokban játszottál, milyen stílusú zenét? – Általában több zenekarban játszom, ez már régóta így van. A mostani fő zenekarom az Örökség. 2011 óta létezünk, a Kormoránból váltunk ki, előtte 10 évig játszottunk állandó felállásban. Rengeteg koncert, lemez, DVD van a hátunk mögött. Folyamatosan fellépünk Pesten és vidéken egyaránt. Ébredés című lemezünk 2012-ben jelent meg. A koncert DVD is kijött már. Folyamatosan dolgozunk

dobosmagazin

» F OTÓ : L ENGy EL P. L ÁSZLÓ É S NÉME TH ERI K A új dalokon. A 30 év alatt nagyon sok zenekarban zenéltem. Talán nem is tudnám felsorolni az összest. Megpróbálom azért összefoglalni a nagyobb állomásokat. A 90-es évek elején rögtön a katonaság után, ahol katonazenész voltam Angliában zenéltem egy évig cirkuszban. Ez elég nagy iskola volt, és a rutin megszerzésében is sokat segített. Ezután hazajöttem és bekerültem az Árkádok zenekarba, innen egyenes út vezetett a Sámánba, majd jött a D Nagy És a Frakció. Itt 3 lemez készült. Ezután a Vörös István és a Prognózis következett. A 90-es évek végén bekerültem a Kormoránba, ami 11 évig tartott. Ez alatt játszottam még a Kalapács, az Age Of Nemesis, Deák Bill Gyula lemezein, koncertjein. 2006-ban saját zenekart alapítottam az Empty Rooms-t. Itt főleg Gary Moore munkásságát játsszuk. Szeretem még feleségemmel közös zenekarunkat a Nagy Gaby Band-et is. Ez jelenleg is működik. Nagyon jó, hogy négy fúvós van a zenekarban. Főleg Gaby kedvenceit játsszuk. Tina Turner, Aretha Franklin, Joss Stone, Kovács Kati, Heart stb nótákat. Játszottam a Korál Foreverben is. Nagyon élveztem a régi Korál dalokat játszani. A 2013-as év különleges volt számomra. Külföldön zenéltem luxushajókon egy szlovák zenekarral. Három hajón, 21 országban jártunk több kontinensen. Közel 400 dal szerepelt a repertoárban és mindezt fejből kellett megoldanom. Óriási élmény volt, bár eléggé elszigeteli az embert a hajón való létezés. Minden fellelhető stílust játszanunk kellett, a metálon kívül. » Milyen hangszeren játszol jelenleg, milyen márkákat kedvelsz, milyen szerelésen kezdtél dobolni? – Jelenleg van egy Ludwig classic. Ez egy eredeti amerikai szerkó. Lassan 20 éve van már nálam és nagyon megszerettem. Van egy Gustavito szettem. Ezt még 2006 végén készítette nekem Guszty. Elég nagy hét tamos szerelés side pergővel. őt is nagyon szeretem, mindenféle konfigurációban tudom használni. Van egy Pearl Forumom. Ez egy kicsit fel van spécizve. Lakkozott lett, ezzel főleg csak próbálok de meghökkentően jó a soundja. Van egy roham cuccom is. Ez a Traps. Ez egy vékony testű dobszerkó. Sokszor hasznát vettem már a praktikusságának. Szeretem még a Premier, Gretsch, és a Sonor márkákat.

dobosmagazin

Az első dobom egy Medveczky volt. Nagyon nagyon le volt strapálva. Egy punk zenekartól hoztuk el háromezer forintért. Egy hétig javítgattuk, mire használhatóvá vált. Nagyon szerettem. ő volt az első „szerelem”. A végén úgy rendbetettem, hogy az eredeti tulajdonos később visszavette tőlem tizenháromezer forintért. Utána egy kék Amati jött. Vele még Angliát is megjártam az említett cirkuszi zenéléssel. » Hogyan gyakoroltál, illetve gyakorolsz? Mi foglalkoztat elsősorban mostanában a dobolásodban? – A gyakorlást mindig előre megtervezem. Az aktuális feladatokra koncentrálok. Beleviszek technikai fejlesztő gyakorlatokat is. Sokat improvizálok szólózók. Az első 35-40 perc a bemelegítés. Ezt gumilapon végzem. Itt ütéstechnikákat, ujjgyakorlatokat csinálok, kézrendezek, és rudimenteket gyakorlok. Végig metronómra és taktra gyakorolok. Fontos a jó tempó a lüktetés, a legjobb groove megtalálása, a helyes megütés a hangsúlyok alkalmazása és az előadásmód is. A látványos dobolás is érdekes

tud lenni a színpadon. A zenekari együtt zenélésben próbálom mindig azt játszani, ami szükséges. Alkalmazkodom a zenekar stílusához, megszólalásához. Próbálok biztos megbízható alapot adni, amire támaszkodni tudnak a zenésztársaim. Dobszóló során pedig teljes erőbedobással kell hozni az érdekes témákat. » Hogyan hangolod a dobjaidat? Van valami speciális, csak rád jellemző fortélyod?

» „P R ÓB ÁLOK BIZTOS MEG BÍ ZHATÓ A L APOT A DN I” – A dobhangolás mindig egy hosszadalmas folyamat. Ha feltettem az új bőröket végigcsinálom a szokásos kötelező fogásokat. Megfeszítem optimális szintre a bőröket és babánként szinkronba hangolom. Próbálom megtalálni a dob ideális hangját, ahol tényleg átütően karakteresen tud megszólalni. Ezután még finomhangolást végzek vagy az alsó bőrfeszességen korrigálok egy kicsit. Denferelek ha szükséges persze csak minimális mértékben. » Mik a terveitek a zenekarotokkal a közeli, illetve a távolabbi jövőben? – Az Örökséggel dolgozunk az új lemezünkön. Ötletelünk, demózunk. Hála Istennek van saját stúdió, ott elég hatékonyan tudunk dolgozni. Ha születik egy alapötlet én azonnal kitalálom és felütöm a groove-ot és jöhet a basszus és a ritmusgitár. Először demó szintre hozzuk a dalokat. Ha minden jó és mindenkinek tetszik, utána rögzítjük véglegesen. Nyáron szeretnénk sokat játszani. Már szerveződnek a koncertek. Kicsit nagy az ellenszél de tesszük a dolgunkat és haladunk.

Tanítványaimnak fogok egy estet szervezni. Mindenki bemutathatja a tudását és játszhat profi zenészekkel. Félévente rendezzük a Tanítványok csatáját. ősszel már a hatodik alkalom lesz. Ez is nagyon sikeres és közkedvelt rendezvény. » Milyen tanácsokat adnál annak, aki mostanában kezd el dobolni? – Kezdő dobosoknak ha tanácsot kellene adnom, akkor azt javaslom, hogy mindenképpen legyen hangszere, gumilapja. Nagyon fontos a napi gyakorlás. Ha még csak egy óra is. Az is hatékonyabb annál, mintha csak heti kétszer leül a dobhoz. Érdemes zenekart összehozni, beszállni kezdő bandába már az elején. A zenei gyakorlatot csak zenéléssel lehet megszerezni. Ezt sokan nem tartják fontosnak az elején. Emellett elengedhetetlen a tanári felügyelet, rendszeres dobóra és konzultáció. Nagyon sok zenehallgatás és figyelés. Figyelmesen hallgassuk a zenét ne csak háttérnek! Fontosnak tartom az elmélet elsajátítását is. Így tud tudatos lenni a játékunk. sokat segít, ha tudom mit jelent például a pontozott nyolcad.

» Mik a terveid, hogyan képzeled jövőbeni zenész karrieredet? – Dolgozom most egy profi bemutatkozó anyagon. Itt többféle stílusban játszom Play Along alapokra, illetve basszusgitár kísérettel, a végére egy szabad dobszólót tervezek. Remélem a nyár elejére elkészülök vele. Donászy Tibivel készülünk egy közös dobshow-val. Remélem ezt is több helyen be tudjuk majd mutatni.

» Bármi egyéb a dobolással, illetve a zenével kapcsolatos gondolatodat megosztanád velünk? – Szerintem nagyon fontos a kondíciónk frissen tartása. Szükséges kiegészítő sportokat végezni. Pl. futás, kondizás stb., a jó fizikai állapot feltétel egy intenzív kétórás koncert ledobolásához. Mindenkinek jó dobolást és komoly zenei élményeket kívánok!

» K O R O M PAy Z S O LT

INTERJú

„Nem volt kérdés, hogy milyen hangszeren szeretnék játszani” rékasI attIla nevét a nemzetkÖzIleg Is elIsmert zenekar, a subscrIbe Dobosaként Ismerhettük meg.

» Mennyi idős voltál, amikor dobolni kezdtél? – 15 éves koromban kezdtem komolyabban foglalkozni a dobolással, amikor megalakult a zenekarom 1999-ben. Előtte általános iskolában klasszikus zongorán tanultam és az egyik akkori osztálytársamtól, akinek az apukája az operaház zenekarában volt ütős, vettem pár leckét kisdobon, de a fő vonal a zongora maradt, amit sajnos a gimnázium kezdetekor abba hagytam. Az első próbák után döntöttem el, hogy elmegyek egy tanárhoz. Így jutottam el Sza-

dobosmagazin

» F OTÓ : ZSIBO R ÁS „ ZS IB I” ZS O LT nyi Janóhoz, akit a mai napig a mentoromnak tartok és rengeteget köszönhetek neki! Modern felfogás módja, szakmai tudása és emberi hozzáállása nagyon sokat segített ahhoz, ahol most tartok. Gimnázium után a zenekar is beindult és ekkor döntöttem el, hogy ez az a pálya, amivel foglalkozni szeretnék. Felvételiztem Kőbányára, ahol Sramkó János szárnyai alatt 2006-ban végeztem. Nagyon jó éveim voltak ott és rengeteg tapasztalatot szereztem, amit a későbbiekben remekül tudtam hasznosítani a zenei életben. » Miért pont ezt a hangszert választottad, játszol más hangszeren is? – Kisgyerek korom óta vonzott a hangszer. Szüleim nagy Beatles rajongók és többször láttam a Hard day's night-ot és a Help! című ﬁlmet, amiknek a hatására egyből Ringo akartam lenni és Persiles mosóporos dobozokból dobcuccot építettem a szobámban és nyomtam neki a fakanállal. De általános iskola felső tagozata alatt meg jött a Green Day és a Basket case klip, ahol Tré cool lendületessége és látványos ﬁll-jei

dobosmagazin

egyből magával ragadtak és akkor tudtam, hogy nekem ezt kell csinálnom! Jött a gimi, a haverok, a rock/metál zene és az ötlet, hogy csináljunk egy zenekart. Nem volt kérdés, hogy milyen hangszeren szeretnék játszani. Szerencsére ügyetlen sem voltam a zenei előképzettség miatt, így elindult minden. Soha nem gondoltam más hangszerre, mindig is a dob vonzott a maga tekintélyt parancsoló megjelenésével és megszólalásával. Tetszett, hogy nincs az előtérben, de mégis az alapja mindennek. » Milyen zenét kedveltél korábban, és milyet hallgatsz szívesen jelenleg is? Mi fog meg ezekben? – Mindig is rock zenei beállítottságú voltam, de sosem vetettem meg a jó zenét. Mindig is nyitott voltam a jóra és az újra. A zenénkben is próbáljuk ötvözni a zenei stílusokat, amik hatással voltak és vannak ránk. Rengeteg előadót szeretek és hallgatok a rocktól a jazzig, a metáltól a funkig. Az utóbbi időben fedeztem fel egy sor elektronikus zenét és előadót, ami igencsak inspirált az elmúlt időszakban.

» „ NEM V O LT K ÉRDÉ S, HOG y MI LyE N HANG SZE RE N S ZE RE TNÉ K JÁTS ZA N I”

» Kik hatottak rád a hazai és a külföldi dobosok közül? Kik a kedvenceid, és miért? Mi fog meg a játékukban? – Több külföldi hősöm is van, de az egyik nagy kedvencem Abe cunningham a Deftones-ból. Az egyik kedvenc zenekarom és abszolút a zenéjük alapját képezi az egyéni stílusa, beton kemény groove-jai, ötletei. Mindig is groove alapú dobolás volt az, ami érdekelt és inspirált. Természetesen elismerem a gyorsaságot és a technikai tudást, de nekem mindig is jobban tetszett a feeling és a húzós, mögé játszott 2/4! Itthon is renge-

teg világszínvonalú dobos van és jó látni, hogy ezt külföldön is elismerik különböző dobos fórumokon, youtube csatornákon, bemutatókon és kiállításokon. A legutóbb Borlai Gergő „Thomas” című videójától dobtam hátast. Elképesztő... A kortársaim és zenész ismerőseim közül is több magas kvalitású és kreativitású dobos van, akikre érdemes odaﬁgyelni. Egyik kedvencem Somló Dani, aki eddig a Grand Mexican Warlock zenekarban dobolt és most a Seen zenekarban lehet hallani. Hihetetlen feelinges és kreatív, amit

32 csinál és mindig élmény nézni a dobolását. A másik ember, aki hirtelen eszembe jut, az Kocsis Máté az Idoruból. Brutál technikás és gyors és szintén egy jelenség a dobok mögött. » Hogyan kerültél a zenekarodba? Korábban milyen zenekarokban játszottál, milyen stílusú zenét? – Klasszikus gimis zenekarként alakult, barátokként és rock/metál zenerajongókként. Ki mi akar lenni alapon indult a dolog, és ahogy már említettem, nálam nem volt kérdés, hogy a dobos posztot választom. A mostani felállás a mai napig változatlan, amire büszkék vagyunk nagyon és elmondhatom, hogy a második családom és nagyon jó barátok vagyunk. Rengeteg munka és energia van benne, mind zeneileg, mind emberileg, hogy idáig jutottunk a 15 év alatt. Ez az összetartás adott és ad erőt ahhoz, hogy a mai napig kitartsunk. Mivel a zenekar teljes embert kíván, ezért más zenekarban nem tudok szerepet vállalni. Kőbányán természetesen játszottam alkalmi formációkban. Voltam helyettes a Good Time Boys nevű RHcP tribute zenekarban egy pár hónapig. A Subscribe mellett egy Rage Against the machine Tribute zenekarban játszom, amit szintén a Subscribe tagokkal csinálunk lassan hat éve. Gyerekkori nagy kedvencünk és szintén egy álom vált valóra, hogy ezeket a számokat játszhatjuk. » Milyen hangszeren játszol jelenleg, milyen márkákat kedvelsz, milyen szerelésen kezdtél dobolni? – A legelső dobcuccom egy bordó Pearl Export volt, ami a mai napig megvan a szüleimnél a pincében bedobozolva. Olyannyira jó hangszer, hogy két éve nyáron kihúzott a pácból, mikor egy csőtörés miatt az egész zenekari cuccunk elázott és nem tudtam min játszani. Konkrétan több éves bőrök voltak rajta, de úgy szólt, mint egy álom. Soha nem szeretnék megválni tőle. A Pearl után yamaha Oak custom jött, ami egy nagy álom beteljesülése volt. Nagyon szerettem azt a hangszert is. Jelenleg egy Mapex Black Panther Blaster szetten játszom, amit a FastHungary Kft. jóvoltából használok. Pergő fronton egy Pearl Steve Ferrone Signature és a Black Panther Blaster, amin mostanában játszom. A múlt héten kaptam tesztelésre egy BTom pergőt, ami egy 13x7-es juharmahagóni fa pergő és az első benyomások elég pozitívak. Az akusztikus cuccokon kívül otthon van egy elektromos dobom is, ami nagyon praktikus gyakorlás és a zenekar szempontjából is. Bármikor oda ül-

hetek mellé, könnyen össze rakhatom és már vihetem is, illetve a demózásoknál is hatalmas segítség a dobsávok könnyű rögzítése miatt. Szerintem 2014ben egy aktív dobosnak elengedhetetlen, hogy legyen otthon egy ilyen cucca is. cintányérok tekintetében használtam sok félét, de büszkén mondhatom, hogy tavaly november óta a török Bosphorus cintányér gyártó cég endorsere lettem. Kiváló tányérok. A Gold és Traditional szériákat bátran ajánlom a keményebb műfajt űző dobos kollégáknak is. Nagyon szép, fényes, robbanékony és mégsem tolakodó a hangjuk. » Hogyan gyakoroltál, illetve gyakorolsz? Mi foglakoztat elsősorban mostanában a dobolásodban? – Mivel aktívan tanítok a zenekar mellett, így nap, mint nap átismétlek egy sor, fontos alapot, amik elengedhetetlenek és megkerülhetetlenek, hogy az ember fejlődjön és tovább tudjon lépni. Nagyon fontosnak tartom a kottaírás és olvasás ismeretét, mert így egy vizuális képet is kap az ember arról, hogy pontosan mi történik a zenében. Mikor, mi alatt, stb. A technikai alapok is kulcs fontosságúak. „Sajnos” elengedhetetlen része a gyakorlásnak a gumilapozás, a különböző kézrendek, hangsúlyozások. Ezt próbálom átadni a tanítványoknak és megmutatni, hogy mit lehet kihozni egy adott kombinációból, hogy mi lesz a végeredmény és ne csak a gumilap száraz kopogását lássák és hallják az adott feladatból. » Hogyan hangolod a dobjaidat? Van valami speciális, csak rád jellemző fortélyod? – Nincs különösebb fortélyom. Próbálom kiismerni az adott hangszernek a határait és lehetőségeit. Fúziós méreteket használok (10-12-14-16), de igyekszem a lehető legmélyebb hangot kihozni a dobokból. A yamaha ebben volt a legjobb partner, mert a kis méretek ellenére is igen öblös mélyek jöttek ki belőlük. Nekem nagyon bejött és nagy segítséget nyújt az EVANS, racsnics dobkulcs. Nagy találmány. A bőrök tekintetében abszolút REMO párti vagyok. Tamokra Emperor clear, alulra Ambassador clear, lábdobra PS3, vagy EVANS EMAD. Ez utóbbit stúdiózásra nagyon ajánlom. Nekem a Mapex lábdobból egy olyan plusz csattanást hozott ki, hogy csak néztem és örömködtem. Pergőre sima Ambassadort, vagy Ambassador X-et használok és itt a közép-magas hangolást preferálom. » Mik a terveitek a zenekarotokkal a közeli, illetve a távolabbi jövőben?

– Március 3-án jelent meg a negyedik nagylemezünk This moment will soon be gone címmel és ezzel a lemezzel vagyunk most épp országos turnén a tavasz végéig. Nyáron az összes nagyobb fesztiválon fellépünk és lesz egy pár külföldi állomásunk is. Idén 15 éves a zenekar és ennek apropójából ősszel megyünk ismét egy nagyobb magyarországi kört. » Mik a terveid, hogyan képzeled jövőbeni zenészkarrieredet? – Szerencsére elég aktív a zenekar és erőnk teljében vagyunk, úgy érzem. Remélem ez még több lemezt és rengeteg koncertet fog jelenteni a jövőben. Rajtam nem fog múlni, az biztos. A tanítást is szeretném folytatni és fejleszteni, amihez szerencsére nagyon sok támogatást kapok a Roland Zenegalériától és a Roland hangszerektől. Az elmúlt két évben rengeteget fejlődött a suli és egyre több a diák. Kiváló zenész kollégákkal dolgozom együtt és egy remek csapat és közösség alakult ki. Szeretném még megemlíteni a Rocksulit is, ahol meghívott tanárként vagyok jelen és szintén egy nagyon jó kezdeményezés és iskola, ahol minőségi és modern formában tudjuk átadni a tudást a jövő rock sztárjainak. » Milyen tanácsokat adnál annak, aki mostanában kezd el dobolni? – Rengeteg gyakorlás, szeretet, lelkesedés és kitartás kell a céljaink eléréshez, de ez mind mit sem ér, ha nem élvezzük az egészet. Szóval első sorban szeressük, amit csinálunk és érezzük jól magunkat. Nagy segítség a mai generációnak a youtube, rengeteg hasznos és érdekes dolgot lehet ellesni onnan, de sajnos ebből kifolyólag egy halom alap megismerése és kigyakorlása is kimarad, mert mindenki a legújabb lineáris groove-ot, blast beat-et akarja már játszani mindenféle tudás nélkül. Ezt a dolgot kéne megérteni és elfogadni, hogy a biztos technikai háttér az alapja mindennek.

dObOKTATÁS KEZdőTőL hALAdó SZINTIG nemzetközi módszerekre épülő saját tananyag. Felkészítés ROcK-, FuNK-, JAZZés LATiNzenei stílusokra. Teljeskörű kéz- és lábtechnikai ismeretek oktatása. play-along zeneanyag használata. Hangszigetelt dobszoba, akusztikus dobfelszerelésekkel.

Szombathely

hollÓsI lászlÓ 06-30-261-8826 e-mail: dobosmagazin@gmail.com

budapest

koromPaY zsolt 06 30 904 7876 e-mail: korompayzsolt@gmail.com

szentmártonI zsolt 06 20 444 2217 e-mail: szezso@gmail.com

mátYus attIla 06 30 273 9483 e-mail: satilla72@freemail.hu

www.dobosmagazin.hu/doboktatas

» D O B TA NÁ R O K

d O b TA N Á R O K

Szentmártoni Zsolt » Először fel kell tennem a kötelező első kérdést, mikor kezdtél el dobolni, és miért a dobot választottad? – Ha jól emlékszem, 1983-ban, 15 évesen döntöttem úgy, hogy szeretnék zenélni. Rengeteg zenét hallgattam, ami megtette a hatását. A basszusgitárra esett a választásom, de az ismeretségi körömben nem tanult senki ezen a hangszeren. Internet még nem volt, az oktatás alapvetően különböző zeneiskolák keretein belül történt. Az egyik barátom akkor már dobolt, így bekéredzkedtem egy órájára. Egy pici szobában, egy koktéldobon folyt az oktatás. Megragadott a hangulata, és a következő héten már én is növendék voltam. Az első évben csak pergőn tanultunk, ami nem igazán ragadott meg. De jártam szorgalmasan. Kellett hozzám a türelem, mert mindig csak az óra előtt gyakoroltam egy fél órácskát.

Persze halálosan komolyan gondoltam, csak hát annyi fontos dolog volt még az életben! Nem tudom, hány tanítvány volt eredetileg, de végül csak én maradtam, aki járt is az órákra. Így az iskola megszüntette az oktatást, és nekem új tanár után kellett néznem. Addigra már bátrabb voltam, és elmentem a Vasutas Zeneiskolába. Amikor bementem az utcáról, a portás Kiss Józsefhez irányított, mert éppen akkor ő tartott órákat. Józsi bácsinak éppen lyukasórája volt, így ráért velem foglalkozni. Az oktatás egy nagy, visszhangos teremben folyt, oda volt egy dobszerelés beállítva. Józsi bácsi beült a dob mögé, és bemutatkozott. Szó szerint megette a dobot. Aztán beültetett engem, hogy most én jövök, mutatkozzak be én is. Igen kínosan éreztem magam, mint egy analfabéta az egyetemi docens előtt. De Józsi

dobosmagazin

» D OB TA N ÁR OK

dobosmagazin

» DM bácsi nem izgatta magát, megtartotta az első 20 perces órámat. Kicsit rövidnek tartottam, de aztán megtanultam, hogy nem időalapon tanulunk. Ha gyakoroltál, többet ülhettél a dob mögött, ha nem, akkor tíz perc múlva már állhattál is fel. De ott, Józsi bácsi megmutatta, milyen a dobos, ha technikás. És én elájultam. Kedvet kaptam a gyakorláshoz. Persze nem naponta órákat, de már a fejemben volt, hogy többet kellene gyakorolni. És lassan el is kezdtem. Közben egy ismerősön keresztül eljutottam Szanyi Jánoshoz, és oda is el kezdtem járni. Ott láttam először dobvideót, és találkoztam amerikai dobkottákkal. Janó dobiskolája valóságos dobos paradicsom volt! Mindenhol kották és videó kazetták, és nagy átmenő forgalom. Sok dobossal és leendő dobossal ismerkedtem meg ott. Minden nap ott voltam, vagy órán, vagy csak nézőként, és már gyakoroltam is, egyre többet. Megkaptam a behívómat, bevonultam katonának, és közben az OSZK stúdióban letettem az A kategóriás előadóművészi vizsgát. Hivatalosan zenész lettem. » Hogyan lettél dobtanár? – Én inkább oktatónak tartom magam. Nagyon sokat jártam Janóhoz. Állandóan ott ücsörögtem, és videókat néztem. Lenyűgöztek a videókon látott dobosok és zenék. Nagyon jó közösség kovácsolódott össze. Óra után a fanatikusok mentek az elsötétített kisszobába videót nézni. Ott volt egy emeletes ágy, aminek a felső része mindig tele volt valamivel. Vagy dobokkal, vagy kottákkal. Az alsó ágyon pedig ültünk mi, sokszor összezsúfolódva, és bámultuk a képernyőt. Teljesen meg voltunk bűvölve. És nem kell mondanom, mennyire inspirált a hatalmas információ mennyiség, ami rám zúdult. Janó közben üzletelni kezdett, és szerintem unta is már a napi 10-12 dobórát. Ezért vagy másért, de megkérdezte, nem akarom-e átvenni a tanítványokat. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, 20 éves voltam akkor. Vállaltam. Néhány kiemelt tanítvánnyal ő foglalkozott tovább, de a többiek hozzám kerültek. Nehéz időszak volt. El kellett fogadtatnom magam azokkal az emberekkel, akik nemrég még együtt koptatták velem az „iskolapadot”. Pillanatokon belül szembesültem a hiányosságaimmal. De hamar sikerült felvennem a tempót, és rövid időn belül elfogadtattam magam az emberekkel. Közben Janóval jártunk Ausztriába, Németországba dobbemutatókra.

Így személyesen is láthattam többek közt Terry Bozziot, Rick Lathamot, Steve Smith-t, Kenny Aronoffot. Ez akkoriban óriási dolog volt. A tanítás mellett újságkihordóként dolgoztam, minden nap hajnali háromkor keltem. Futva kihordtam az újságot, reggel hatra már otthon voltam. Visszafeküdtem egy kicsit, majd kilenckor elkezdtem a gyakorlást. Hogy mennyit gyakoroltam, az órák számától függött. Napi 10-14 órát tanítottam. Megtanultam, hogy minden emberhez másképpen kell közelíteni. Nincs két egyforma ember és két egyforma gondolkodás. Fel kellett keltenem az emberek érdeklődését. Rá kellett vennem őket a napi szintű gyakorlásra. Sikerélményt kellett nekik adnom, hogy lássák, van értelme csinálni. Komoly kihívás volt, de nagyon élveztem! » Így, az említett számokból ítélve, sok tanítványod lehetett! – Igen, nagyon sokan voltak, és ilyenkor az oktatónál nagy a veszélye, hogy belefásul az ember. » És ez veled is megtörtént? – Akkoriban nem, később sajnos igen. Ha a tanítványok, nem gyakorolnak, sokkal nehezebb. Ezért meg kellett tanulnom kezelni az ilyen helyzeteket. Ma már nem fenyeget ez a veszély. » Most hol tanítasz? – Most a Pro Drum dobiskolában. Korompay Zsolttal még Szanyi Janónál ismerkedtünk meg a múlt században. Azóta kapcsolatban voltunk. Amikor Janónál befejeztem az oktatást (magánéleti gondok miatt), átadtam Zsoltnak a tanítványaimat. Egy jó ideig hetente csak 1-2 órát tartottam Zsoltnál, mert nem akartam sosem abbahagyni, viszont többre nem volt időm. De aztán újrakezdtem. Nem volt teljes az életem a dob nélkül, és ugyanúgy folytattam, ahol régen abbahagytam. » Mire helyezel hangsúlyt az oktatás során? – Számomra nagyon fontos, hogy a tanítványok ismerjék a kottát, megtanuljanak négy végtagban gondolkodni. Ezért már a legelején elkezdjük a pergő mellett a lábdobot is használni, és a lehető legrövidebb időn belül a bal lábat is bekapcsoljuk a munkába. Sokszor gyakorlunk zenére, ahol megtanulják az emberek, hogy sokszor ugyanazt a dolgot mennyire másképpen kell megszólaltatni. Számomra elsődleges szempont, hogy a tanítványok minél hamarabb zenekarba kerülhessenek. A zenekari,

38 színpadi rutint semmi sem helyettesítheti. De a zenekarozás nem a munka végét, hanem a kezdetét jelenti. Ezt azért fontos tudni. Ma már ezek mellett számos dolog van, amit egy dobosnak el kell sajátítani, és ez csak a gyakorlatban lehetséges. Az olyat, mint egy dob mikrofonozása, bizonyos szoftverek használata, stb, már nem lehet egy dobiskola keretei között felvállalni. Ezt a tudást napi gyakorlat közben kell megszerezni. Persze, ahogy haladunk előre, egyre nagyobb súlyt kell fektetni a technikai gyakorlatokra is. De a technika megtanulása egy hosszabb folyamat, csak sok gyakorlással lehet fejleszteni. Nincsen értelme minden órán csak ezzel foglalkozni. Ez sokkal inkább a napi gyakorlás része kell, hogy legyen, és persze nem árt némi zeneelmélet sem. » És te hogy álltál a zenekarozással? – Az első zenekaromba tanulmányaim megkezdésének második hónapjában kerültem. Kölcsönkaptam a barátom század eleji dobját, azon próbáltunk. Többnyire Hobo Blues Band számokat, és rövidre rá, letudtuk az első koncert is. Megvolt a maga hangulata, de én mást szerettem volna csinálni. Jó néhány zenekarban megfordultam, rövidebbhosszabb ideig. Hamar rájöttem, hogy kár egy adott stílushoz kötnöm magam. Ha jók voltak a zenészek, bármilyen stílust bevállaltam. Doboltam a Pecsában, színházban, de teherautó platóján és esküvőkön is. Ilyenkor a megszerezhető rutin, a tanulás vágya hajtott, és megismertem a buktatókat is. » Most játszol valamilyen zenekarban? – Pillanatnyilag nem. Megnősültem, született egy kislányom. Sokáig nem hiányzott a zenekarozás, volt részem benne éppen elég, de azért már kezd hiányozni a színpad. » Mi a legnehezebb az oktatásban számodra? – Az elválás. Az ember évekig tanít valakit, aki sokszor aztán egyik pillanatról a másikra eltűnik. Kevesen mondják meg, ha elmennek. Nehéz megemészteni, ha valaki egyszerűen csak abbahagyja a dobolást. Tudom, hogy vannak élethelyzetek, amikor az embernek nincsen más választása, mert nekem is volt ilyen, nem is egyszer. De az évek során az ember elkezd kötődni a tanítványaihoz. Persze nem mindenkivel lehet ilyen kapcsolatot kialakítani, de az emberek többségével igen. Másképpen nem megy, mert számomra fontos, hogy

aki hozzám jár, abból jó dobos legyen. És ha valaki eltűnik, kárba vész az a sok energia, amit a tanítványba fektettem. De ez a munka ezzel jár, tudni kell ezt is kezelni. Sok régi tanítványommal még 20 év után is tartjuk a kapcsolatot, jó barátságban vagyunk. » Volt olyan tanítványod, aki csalódást okozott? – Két ember volt, aki emberi értelemben csalódást okozott. Nagyon sok munkát fektettem beléjük, de mint utólag kiderült, nem érdemelték meg. Sokáig fájt a dolog, de rájöttem, én ismertem félre őket. Ma már nem érdekel a dolog. » Vannak olyan tanítványaid, akik ismertek lettek, és kik azok? – Nemigen követem a tanítványok későbbi karrierjét, nincsen időm rá, de örülök, ha valaki sikereket ér el. Nem szeretnék neveket mondani, mert nem eszerint tartom számon a tanítványokat. Nekem jó érzés, hogy a sikereikhez hozzájárulhattam. » Mennyire számít nálad, hogy ki mennyire tehetséges? – Semennyire. Nem osztályozhatom eszerint az embereket. Nem lenne igazságos. És nem is ez a dolgom. Másrészt, sokfajta tehetség létezik. Van, akinek jó a tempója, másnak a megütése. Van, aki improvizatív alkat, míg más jobban szereti megírni, kitalálni a dolgokat. Ha az ember olyan zenekarba kerül, ahol a beállítottsága hasonló a zenekari koncepcióval, akkor így is, úgy is meg lehet rengetni a világot. Az a fontos, hogy megtaláljuk a helyünket a zenében. » Mi az, ami inspirál téged a tanításban? – A tanítvány. csodálatos dolog látni, ahogy látom fejlődni, lassan kibontakozni a dob mögött. Ez nekem is szárnyakat ad, és inspirál a gyakorlásra. » Milyennek látod a doboktatást hazánkban? – Felemásnak. Egyrészt, sokszor olvasom, hogy különböző netes fórumokon azt írják, nincsen szükség tanárra. Ezen a felfogáson szerintem változtatni kell. Nem tudok egyetlen olyan profi sportolóról, akinek ne lett volna edzője. Természetesen meg lehet tanulni egy bizonyos szintig egyedül is, ilyenkor az emberke végigjárja az összes zsákutcát, amit egy jó oktatóval akár el is kerülhetne. Ez sok elvesztegetett idő. Szíve joga. De a dob azért ennél bonyolultabb hangszer. Szerintem sokkal egyszerűbb és hatékonyabb másoktól eltanulni, amit lehet, az ő segítségükkel. Filmekből nem lehet sportot tanulni. Miért lenne ez másképpen a zenéléssel? Természetesen a tanáron

is sok múlik, de fontos, hogy az emberekben eléggé erős legyen a tanulási vágy, és az is fontos, hogy a tanítványban meglegyen a kellő tisztelet az oktatója iránt. Az iskola nem a demokráciáról szól, azért mész oda, hogy tanulj, nem azért, hogy megmond, hogyan és mit tanítsanak. Ebben az országban nagyon sok a tehetséges ember, és ez mindig bizakodásra ad okot. Ez, megfelelő oktatással kiegészülve, nagyon hatékony elegyet képezhet.

» A zenén, doboláson kívül mi érdekel még? – A harcművészetek mindig foglalkoztattak, és a szellemi hátterük is, sok mindent tudok belőle felhasználni a mindennapi életben, de a dobolásban is. Nagyon szeretem a könyveket, filmeket, a történelmet. Imádom a természetet, de csak ritkán van alkalmam természetjárásra. Szeretek barangolni az országban, új embereket, helyeket megismerni.

dobosmagazin

Ö N VA L LO M Á S

Stöckert Olivér Stöckert Olivérnek hívnak. A 20. évemet taposom. Kicsi koromban nagy hatást gyakorolt rám a bátyám, Stöckert Ádám (Strokes Ütőegyüttes), ezért valószínűleg az ő hatására kezdtem el dobolni 9 évesen, amit paradox módon abba is hagytam pár hónap után. Ez a soproni zeneiskolában történt, még a régi épületben – most már egészen máshol van. Ismét egy ellentmondás: a szolfézst viszont csináltam és csak a következő évben kezdtem el tanulni a dobot úgy, hogy a szolfézst kimondottan utáltam, amit természetesen a pályaválasztás közeledtével meg is sirattam. 2007-ben kezdtem el videókkal foglalkozni (ekkor már pár hónap híján négy éve doboltam), ekkor töltöttem fel a youTube-ra az első dobszólómat, ami a mai játékomhoz képest egy kész káosz, de a sebesség már akkor is alakulóban

és egy kiskocsmás koncert után feloszlott. A másik zenekaromat, ami a közelmúltig kísért, nevezetesen a Jégzivatar (atmoszférikus metal) ki kellett belőle lépnem, mert nem tudtam próbákra járni, nem tudtam haladni a dobok felvételével, stb. Rengeteget ingázom hol iskola, munkalehetőség, hol magánélet, stb. miatt, ezért inkább nem ígérgetek és nem akarok senkit feltartani a munkájában. Amúgyis egyébként inkább egy introvertált típus vagyok, jobban szeretek tanítani, a világot többnyire otthonról megízlelni. A turnék nem nekem valóak, nem szeretek hosszabb ideig távol lenni az igazi otthonomtól - itt mindenki értsen azt, amit akar. Visszatérve az aktívabb pályafutásomra: érettségi után kétszer is jelentkeztem a Kőbányai Zenei Stúdióba dob szakra sikertelenül, illetve

volt. 2010-ben jött az ötlet, hogy doboktatós videókat is csináljak, ezáltal nagyobb ismeretségre tegyek szert. Több zenekarban is megfordultam az évek során, ezek közül kettőt emelnék ki, előbbit főként a társaság miatt, utóbbit pedig a zene miatt. Frozen Fate (dallamos death metal) zenekarom alatt nagyon sokat sikerült fejlődni, illetve tényleg egy nagyon jó barátság volt, viszont sajnos mindenki más irányba ment, ezért a zenekar egy Sop-rock tehetségkutató

szeptemberben megpróbáltam Eisenstadt-tot (Joseph Haydn Konservatorium) is, majd végül februárban sikeres felvételt nyertem a bécsi Vienna Music Institute-ba, de sajnos kb. 3/4 év után ott kellett hagynom főként anyagi és egyéb okokból. Most 2014-ben kicsit más irányba kacsintgatok, szeretnék sokoldalú lenni és a dobolást később fogom jobban kamatoztatni, akár szólómunkák elkészítésével vagy különböző projektekkel. Ezekből

dobosmagazin

» Ö N VA L LO M Á S

most is van egy pár, amiket mindenki megtalál az interneten. Ezekből lesz később jobb és több. Zenekari felkéréseket az elmúlt időszakban sorra utasítom vissza, szeretek egyedül dolgozni és nem szeretném senkinek sem az idejét rabolni azzal, ha havonta csak egyszer tudok foglalkozni vele. Ez az idő ahhoz elég, hogy elkészítsek egy saját zenét, azt is úgy, hogy a hasamra csapok. Ilyen készült nem rég és egész jól sikeredett, ha valakit érdekel, keressen rá: Lichtsturm – One-man Band Improvisation. Ebből kifolyólag elárulom, hogy játszom gitáron, basszusgitáron, valamelyest a billentyűn, próbálkozom a kevésbé dallamokat tartalmazó éneken és jól

dobosmagazin

érzem magam bármilyen hangszerrel, ami a kezem közé kerül. Nem tudok leragadni a zenénél, szeretnék több lábon állni, de ígérem, hogy az elkövetkezendő 10 évben biztos, hogy lesznek tőlem újabb és újabb zenék, hasznos tippek, oktatóanyagok és mindenféle zenei finomság. Ha nem lenne ilyen övön aluli a magyar helyzet, akkor magániskolában gondolkodnék. Végezetül, aki szeretné megismerni a játékomat, jazztől a metálig mindent megtalál, aki pedig kedveli az extrémebb műfajokat, azoknak ajánlom elsősorban, hogy utánanézzenek a dobolási játékomnak, zenekaraimnak és saját szóló zenéimnek. Köszönöm a meghívást a Dobos Magazinnak!

» N AG y SÁN DOR

» FELHA SZ N ÁLT A NyAG : R OL AND UK – BLOG

hANGSZER

A hibrid koncepció, és ami mögötte van MIT IS JELENT A hIbRId KIfEJEZÉS a „hIbrID” szÓ gYakran jelent komPromIsszumot. egY hIbrID kerékPár nem egészen egY mountaIn bIke és nem Igazán egY országútI kerékPár, vagY egY hIbrID autÓ sem egészen egY elektromos autÓ vagY benzInes… ezen a gonDolatmeneten elInDulva talán a hIbrID Dobszett nem éPPen a legjobb kIfejezés, ugYanIs az akusztIkus Dobok és az elektromos Dobok kÖzÖtt jelen esetben semmIlYen komPromIsszumot nem kell kÖtnI, ugYanIs Itt a két hangszercsoPort abszolút kIegészítIk és erősítIk egYmás tulajDonságaIt. • Ha csak az akusztikus dob hangját szeretnénk megszólaltatni, lehetséges • Ha csak az elektronikus hangszíneket szeretnénk megszólaltatni, lehetséges • Ha a két hangot együtt szeretnénk megszólaltatni, lehetséges • A szép az egészben, hogy a kettő abszolút hatással tud lenni egymásra, így befolyásolva egymás megszólalását • Az új LOOP-ok, hangminták és lehetőségek beépítése, egy abszolút új szintre emelheti a dob megszólalását, egy zenekar előadásmódját, nem beszélve a kreativitásról Első ránézésre – miért is jó ez nekem – merülhet fel a kérdés. Az amatőr dobosoktól kezdve a profi dobosokig, bárki számára élvezetes lehet, hogy hogyan, máris lerántjuk róla a leplet…

dobosmagazin

hANGSZER

A h A R dVE R Ha még ismeretlen a koncepció, első ránézésre rendkívül zavarosnak és bonyolultnak tűnhet, épp ezért nézzük végig alaposan a részleteket, hogy kiderüljön, nem is olyan bonyolult ez, mint amilyennek látszik. Szóval van egy akusztikus dob – jó kezdés! Ezzel megvan a Hibrid szettünk egyik fele. A másik fele két főcsoportra osztható: Először is kezdjük a dobmodullal. Legtöbbünk először iskolákban, próbatermekben találkozott, vagy a lehető leghalkabb otthoni gyakorlás elérése céljából vásároltunk elektromos ütőhangszereket. Nagy általánosságban a dobosok mégsem az elektromos dobokat viszik koncertekre, hanem az akusztikus dobkészletüket. Azonban, az akusztikus dobok nagyon egyszerűen bővíthetők triggerekkel vagy elektromos ütőfelületekkel, amik a dobmodul által máris új

dobosmagazin

dimenziókat és lehetőségeket nyitnak a felhasználó számára akár a próbateremben, akár koncerteken, akár stúdióban. A másik lehetőség egy sampler vagy egy triggermodul használata. Ezek lehetővé teszik, hogy a saját hangmintáinkat, loop-jainkat használhassuk az akusztikus dobszettbe importálva. Ezek a hangok lehetnek cintányéroktól, lábdoboktól, effekthangoktól kezdve egy dalrészleten át, egész kíséretek, éneksávok, fúvósok, gitársávok, elektromos kíséretek, stb… Mindezt akár egy készülékkel is le tudjuk vezérelni. Ilyen például a Roland SPD-SX, amely tartalmaz saját ütőfelületeket, valamint bővíthető külső ütőfelületekkel, akár akusztikus dobtriggerekkel is. Ennek segítségével az akusztikus dob hangja mellé keverhetünk bármilyen más hangot, illetve a beépített ütő felületeknek köszönhetően vezérelhetjük a backing track-keket.

» NAGy S Á N DO R Ü Tő f E LÜ LE T E K É S AK U S ZT I KUS d O bT R IG GE RE K Az SPD-SX beépített ütőfelületein kívül nézzük, hogy milyen eszközökkel tudjuk megszólaltatni a hangmodulokat. ütőfelületek Rendkívül sok fajtája elérhető. Legyen az perem trigger, cintányér formájú, vagy lábdob, gumilap, vagy hálóbőrös felület, a lényeg, hogy ezeket a dobkészletben bárhol elhelyezve használhatjuk, anélkül, hogy effektív nagy zajártalommal járjon a használata, így egy mikrofonozott dob esetében sem születnek kellemetlen, nem kívánt hangok. csak csatlakoztatjuk a dobmodulhoz és máris a beállított hang szólal meg. Az ütőfelület típusának megválasztása függ a felhasználástól. Ha például egy backing-track-ket szeretnénk indítani/megállítani, vagy egy effekthangot beszúrni elég egy egyszerű egyzónás ütőfelület. Ha azonban egy plusz dobhangzást szeretnénk megszólaltatni, mint például egy plusz pergő, abban az esetben már egy komolyabb, dinamika érzékeny ütőfelület ajánlott, hogy minél pontosabban érzékelje az ütés erősségét, hogy annak alapján, minden artikulációjával együtt tudjon megszólalni a vezérelt dobmodul. A Roland által gyártott V-Ütőfelületek szinte mindegyike duál, azaz kétzónás. Mit is jelent ez? Ezek a dobtestek külön tudják kezelni a bőrfelület megütését és a káva megütését. Miért is jó ez? Egy ütőfelületre két egymástól teljesen különböző hangot tudunk állítani.

bőrfelület

ütőfelületet beépíteni a rendszerbe az állványerdő elkerülése érdekében, nem kell megijedni, ugyanis A BT-1-es peremtriggert a dobtest kávarögzítő csavarjára is fel lehet szerelni. Akusztikus dob triggerek Dobtestre szerelés után ez az eszköz felel azért, hogy a dob megütésének erősségét és pozícióját (bőr/káva) továbbítsa a dobmodulhoz. Ez eredményezi azt, hogy a megütés pillanatában az akusztikus dob hangja mellett egy elektronikus hangszín is meg tud szólalni, melynek a hangját mi állítjuk be a modulon. A felszerelésére és a konfigurálására azonban rá kell szánni egy kis időt, ugyanis egy rosszul felrakott, rosszul elvezetett kábel, vagy rosszul konfigurált trigger nem kívánt jeleket küldhet a modulnak, amely ezáltal, tévesen ugyan, de megszólalhat. Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendenek ezek a triggerek, főleg a metál zenét játszók körében, ugyanis ennek segítségével egy szilárd, vastag, sokkal érthetőbb lábdobhangot lehet kihozni a dobból. Legyen az egy Aréna koncert, vagy egy kis klubos buli, a dob mikrofonozása mellett ezek a „megerősítő” hangok elképesztő változást és fílinget képesek kihozni a dobból. Arról nem is beszélve, hogy a kisebb klubokban gyakran a dob mikrofonozása elég hanyag tud lenni. Gondolok itt a lábdobba rakott „valamilyen” mikrofonra, vagy „…A pergőre nem teszek mikrofont, mert elég hangos lesz az önmagában is…” mondatra, vagy a tamokra nem felrakott mikrofonozásra, stb… (Szerencsére ez nem minden helyre jellemző.) Ezzel

bőrfelület káva

Ezek az ütőfelületek rendkívül egyszerűen, bárhova rögzíthetőek egy standard bilinccsel vagy „L”-alakú rúdtartóval, anélkül, hogy különösebben meg kellene bontani a már megszokott, kényelmes dobszett beállítást. Ha nem szeretnénk semmilyen plusz

a rendszerrel abszolút kivédhető mindez, csak a technikus kezébe kell adni pár kábelt, és máris úgy fog szólni a cucc, ahogy szerettük volna. Néhányan olyannyira belemerültek és annyira megszerették ezt a lehetőséget, hogy csak triggerelt

» A HI BRI D KO NcEPc IÓ, ÉS AMI MÖG ÖT TE VA N hangot használnak. Ilyen például a Sikth zenekarból Dan Foord, vagy a Garbage-ből Butch Vig. Más dobosok meghagyják az eredeti akusztikus hangot és hozzákevernek triggerelt hangokat. Így lehet egy 8”-as tamból gombnyomásra 16”-ost csinálni, vagy egy 10”-es Popcorn pergőből egy extrém 14”x12”-es lehangolt pergőhangot készíteni.

S ZóVA L , hO GY I S LE h E T E LK E Zd E NI ? Ha van egy elektromos dob a környezetünkben, akkor azonnal neki lehet állni. Egy pár ütőfelülettel és a dobmodullal kiegészített akusztikus dobszetten el lehet kezdeni a próbálkozást, új hangok keresésével, kísérletezéssel. • A legegyszerűbb módja az elindulásnak, ha a lábcintől balra elhelyezünk egy második pergőt. Érdemes a modult is elérhető távolságra tenni, így bármikor hozzáférhetünk az állítgatáshoz, a kívánt/elképzelt hang előállításához, legyen az egy plusz pergőhang, bármilyen effekt hang, stb… A lábdob kávájára, vagy az álló tam mellé célszerű egy újabb ütőfelületet felszerelni, amin egy plusz kísérő, lábcin, vagy kolomp hangot tudunk megszólaltatni. • Ezt folytatva tegyünk fel néhány triggert a dobra. (elsősorban pergő és lábdob). Ezzel el lehet kezdeni a dob újra-triggerelését, a hangok megerősítését vagy kiegészítését. Egy kisebb helyszínen és PA rendszeren is hallható lesz a különbség, ugyanis a zenekar megszólalása sokkal letisztultabb lesz, jóval teltebb hangzást eredményez, hangerő növekedés nélkül. El lehet kezdeni igazítani, effektezni a hangokat a saját számok hangulatához. • Ha már rendelkezünk egy sampler-rel, vagy a legújabb TM-2-es triggermodullal, akkor a fenti lehetőségeken kívül még lehetőség nyílik olyan bónusz szolgáltatásokra, hogy nem csak a modul által tartalmazott hangmintákat és effekteket használhatjuk, hanem a saját hangmintáinkat is. Például, ha rendelkezünk már saját lemezzel, akkor a lemezen használt és megkevert mintákat is importálhatjuk ezekbe a modulokba, így minden az albumon szereplő dal úgy tud szólni koncerten, mint a felvételen. (Ezt kihasználva, már meglévő felvételekről is lehet használni dobhangokat – ha

van egy cover-bandánk, ez nagyon jól jöhet.) Nagyon egyszerűen és kreatívan effektezhetjük a dob hangját valós időben. Mikor James Hester ( V-Drums demonstrátor) élőben játszott a Malakai zenekarral, a megfelelő hangzás eléréséhez szükség volt az akusztikus dob hangjának effektezésére (reverb, delay, torzító). Azonban a próbákon ezt szinte lehetetlen volt beállítani a kis tér és a mikrofonok összegerjedése miatt. A megoldás rendkívül egyszerű volt. Mintavételezték az akusztikus dob hangját, majd azt használták próbán és koncerten egyaránt. Egyszerű, de hatékony megoldás. Egy egész dalrészletet is hasonló módon mintavételezhetünk. Ha a saját zenénket játsszuk, nem mindig tudjuk előidézni egy stúdióalbumon rögzített sávok megszólalását. Ilyen egy ének sáv, vagy egy plusz gitársáv a hangzás vastagítására, stb… Egyszerűen a plusz sávokat rátesszük a sampler-re és máris hiánytalanul megszólal a produkció élőben is.

A P O N TO S J ÁT É K N AG YO N f O N TO S ! A hangmintákkal történő munka pontosságot és odafigyelést igényel! Egy kis időt el lehet vele tölteni, mire minden pontosan a helyére kerül. Egy pár tipp, hogy megkönnyítsem a munkát. Az első verzió, hogy feltesszük egy sampler-re az egész backingtrack-ket szünetestül, mindenestül az elejétől a végéig – a kérdés az, hogy a szünetekben mennyire tudunk tempón maradni. Metronóm nélkül nagyon valószínű, hogy kicsi elcsúszások előfordulnak. Nagyon egyszerű a megoldás. Szükség van egy olyan sávra, amit csak a közönség hall, illetve egy olyan sávra, amin a backing-track-ken kívül a metronóm is szól, és ezt csak a dobos hallja. A Roland SPD-SX sampler-e lehetővé teszi mindezt, hiszen tartalmaz két független sztereó kimenetet. Tehát a Main-kimeneten mehet a közönség felé minden háttérsáv, a Sub-kimeneten pedig csak a dobosnak a metronómos háttérsáv – elképesztően hasznos funkció. A másik verzió, hogy a háttérsávot feldaraboljuk, és külön ütőfelületekről indítjuk őket a dal közben. Ahogy haladunk előre a dalban, az egyes részeket egyesével indítjuk a megfelelő, előre konfigurált ütőfelület megütésével. Ez egy kis időt vesz igénybe,

» NAGy SÁ N D OR mire a koordináció begyakorlódik, de sokkal rugalmasabb előadást tesz lehetővé élőben. Ha például a közönség szeretné, a refréneket bármikor meg lehet duplázni, így nem kell követni egy előre megszabott sémát. Kicsit szabadabb ezáltal az előadás. Ez csak egy rövid kis ízelítő lett volna a hibrid dobszettek lehetőségeiről. Természetesen még rengeteg mód van a benne rejlő adottságok kihasználására.

remélem sIkerült felkeltenI az érDeklőDést. bármIlYen továbbI kérDésekre szívesen válaszolok, keressetek bIzalommal a nagY.sanDor@rolanDee.hu e-maIlcímen.

» F OR R Á S: PAISTE .cO M

dobosmagazin

» FI GURA DÁVI D

hANGSZER

Svájci tavasz ritkán hallani a svájci manufaktúráról az új cintányérok terén, de a Paiste márciusban piacra dobott egy teljesen új szériát, mely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Az alábbi széria a már korábbi PST3, PST5 és PST8 után a PST7 nevet kapta. A 2002-es családhoz hasonlóan piros feliratot kapott, és ugyanúgy a híres B8-as ötvözetből készült. A cintányérok leírásában szerepel, hogy habár ez is a 2002-es legendás ötvözetből készült, de olcsóbb áron lesz kapható ugyanaz a minőség. Ugyanez az üzletpolitika megfigyelhető a Zildjian-nál (ZHT-széria) és a Sabian-nál is (XS20). RÖ G TÖ N h ÁRO M L Áb c IN TÁ NYÉ RT í P US T K A PU NK : • PST7 Hi-Hat: közepes felsőtányér vastagság, és heavy vastagságú alsó jellemzi. • PST7 Light Hi-Hat: Vékony felső, és közepesen vastag alsó tányérból áll. Így puhább, jazzesebb, jobban kontrollálható, érzékeny tányér. • PST7 Heavy Hi-Hat: aki igazán oda akar csapni, az ezt választja. A tányér felső tányérjának vastagsága megfelel az előző lábcin alsó tányérjának vastagságával(!), az alsó pedig heavy súlybesorolást kapott. Igazán erős, átütő hangú cintányér, kemény zenéhez. b EÜ Tő K Ahogy a lábcineknél megfigyelhettük, itt is vastagság szerint 3 különböző típust kapunk, többféle méretben: • PST7 crash: leginkább a 2002 medium crash profiljához hasonlít. Mélyebb tónusú, közepes vastagságú, sokoldalú tányér. • PST7 Thin crash: vékonyabb, ezáltal melegebb hangzású, érzékenyebb tányér, épp ezért visszafogottabb hangerővel is rendelkezik. • PST7 Heavy crash: vastag tányér, leginkább azoknak ajánlott, akik egy hangos, átütő erejű, ellenben sokoldalú tányérra vágynak.

KíSÉRő K Szintén három típussal találkozhatunk: • PST 7 Ride: Medium-Heavy vastagságú, sokoldalú kísérő. Átütő kúphanggal. • PST 7 Light Ride: vastagságából adódóan ideális beütőnek is, vagy akusztikus zenéhez. Meleg tónusú, érzékeny, könnyű tányér. • PST7 Heavy Ride: vastag, hangos kísérő, erős testhanggal, és nagyobb kúppal. EffEK T TÁNYÉRO K • PST7 china: 14”-os és 18”-os méretben. (Én hiányolom a 16-ost a listából, talán később piacra kerülhet). Puhább hangzású kínai tányérok, inkább univerzálisnak mondanám, mint keménynek. Pont a középutat találták meg a fejlesztők a hangzást tekintve. Sem hangos, sem halk, ugyanakkor átütő hangú tányérok. • PST7 Splash: a végére kapunk egy kis 10”-es splasht. Valljuk be, ez egyik szériából sem maradhat ki, ugyanakkor semmivel sem különlegesebb, mint a többi, hasonló méretű és vastagságú társa. Rövid lecsengésű, magas hangú, egyszerű kis effekt tányér.

hANGSZER

» BUDAI KRISZTIÁN

„barázdaságok” az ütőhangszereken belül találunk egY olYan

TO VÁ b b I K A PA R ó S hANGSZEREK

csoPortot, amelYet nem ütéssel kell megszÓlaltatnI, hanem a hangszertest kaParásával, DÖrzsÖlésével. tÖbb latIn-amerIkaI kontInensről származÓ hangszer tartozIk IDe, tÖbbségük afrIkaI gYÖkerű, De észak-amerIkaI hangszerrel Is fogunk a cIkkben találkoznI. Guiro A guiroa latin-amerikai ütőhangszerek családjába tartozik, idiofon hangszer. Alakja tök-szerű, teste üreges. Egyik oldalán egymással párhuzamos rovátkák találhatóak. Ezeken egy vékony verőt, pálcát, „fésűt” föl-le mozgatva szólaltathatjuk meg, leegyszerűsítve: kaparással. Tartani függőlegesen lehet, a rovátkákkal az ellentétes oldalon 2-3 lyuk található, amibe az ujjainkat illeszthetjük. Ennek segítségével a rezonancia mértéke is változtatható (a kéz általi lefedéssel). Különleges ütőhangszer, hiszen lehet rajta hosszú, és rövid hangokat is játszani (kevés ilyen ütőhangszer van, általában a rezonancia hamar elhal). Könnyen értelmezhető rajta a staccato és legato játék. Kísérő hangszer, kiegészítője

a ritmusszekciónak. Egyes vélemények szerint a guiro volt az első afro eredetű hangszer, ami a kubai zenekarokba bekerült. A feltételezések szerint kolumbiai eredetű. Játékmódja: A hangszertesten a pálca lefelé történő mozgatásával (fölfelé is lehet, ugyanakkor finoman ütni is lehet vele) folyamatos kíséret játszható rajta, akár lehet hangsúlyozni is, de patternek játszására is alkalmas. Alapanyag: tök, bambusz, kivájt fa, üvegszál, műanyag. Használat zenei stílusokban: Afro-cuban, bachata, bomba, cha-cha-cha, cumbia, mambo, merengue, rumba, salsa, son,son-montuno

Merenguegüira A hangszer őse a DominikaiKöztásaságból származik, alapvetően vidéki népi hangszerként volt ismeretes az 1800-as évektől az 1930-as évekig, amikor is egy diktátor átvette a hatalmat a DominikaiKöztársaságban. Zenekarban lábcint, vagy maracast is helyettesíthet. Alakja, felépítése egy lyukacsos fémhengerre emlékeztet, vagy sajtreszelőre. A fémtest miatt karakteres hangja van.

1. kép: GUIRO 2. kép: MERENGUEGÜIRA

» KR X .KR X@ GMA I L.cOM • H T T P:// KR X TE RNAT IONA L .BLOGS P OT. cO M Guicharo Egy puerto-ricoi változat a guiro-ra, tradicionálisan a mai napig valódi tökből készítik, a képen látható LP modell műanyagból készül, és a tökből készültet modellezi (LP245).

Reco-reco Guiro-hoz hasonló brazil ritmushangszer. Két változata van, egy bambuszból készített halkabb, és a karneválokon használatos (a képen), amin háromkifeszített rugó található. Stílusok: Baion, capoeira, maracatú, samba

Guacharaca Kolumbiai hangszer, hengeres testű, pálmafa törzsből készül. A belsejét kivájják, és középen a rovátkákkal szemközti oldalon bemetszik, így az alakja csónakra vagy kenura emlékeztet. Hossza 60 cm körül van. Stílusok: Vallenato, cumbia 3

charrasca Ez egy fémtestű venezuelai, guiro-hoz hasonló barázdákkal ellátott ütőhangszer. A képen látható modell egy kisebb változat, charrasquita a neve, teste acél, alakja csőszerő, kreatívan felhasználható, mert a guiro-tól a triangulumon át a harangig sokféle hangszín hozható ki belőle (pl.: Pearl PcQ-20).

3. kép: 4. kép: 5. kép: 6. kép:

GUIcHARO REcO-REcO GUAcHARAcA cHARRAScA

» „BARÁZDASÁGOK” cabasa A cabasa afrikai eredetű ütőhangszer, a latin zenében fejlődött tovább, az ismert történelmi események következtében (rabszolgaság). A tradicionális cabasa nem lenne a barázdált hangszerekhez sorolható, hiszen a felépítéseshekere-szerű, vagyis egy szárított tököt gyöngyökkel fonnak körbe, rázással és dörzsöléssel egyaránt megszólal (pl: Meinl cA7R). Egyes történetek szerint a rabszolgák rózsafüzért használtak az elsők

elkészítéséhez. Ma is használatos tradicionális zenékben, de különleges hangja miatt is érdekes. A modern verziót Martin cohen, az LP cég alapítója készítette el. ő egy nyéllel rendelkező fa hengerre hullámlemezt csavart (a barázdák rejtettek), és köré több végtelenített szálra apró fém golyókat fűzött (pl.: LP234c). A bossa-nova stílus egyik nélkülözhetetlen hangszere, de pl. Michale Jackson Billie Jane című dalában is lehet hallani. Megszólaltatása: A hangszert

a játékos egyik tenyerébe fekteti és kisebb erővel hozzányomja, a másik kezével pedig forgatja. A jellegzetes hangot a gyöngyök dörzsölése kelti. Nagyon pontos, konkrét ritmusok is játszhatóak rajta, de akár az elé illetve a mögé játszás is könnyedén értelmezhető. Létezik már cabasa-gép is, ami állványra szerelhető kivitelezésű, kézfelszabadító, vagyis az egyik kezet nélkülözni lehet a rajta való játék során (pl: Pearl cPS100).

7.; 8.; 9. kép: cABASA

dobosmagazin

» BUDAI KRISZTIÁN Washboard A fentiekkel ellentétben a mosódeszka észak-amerikai hangszer, szorosabb rokoni kapcsolat, eredeztetés nem áll fenn a guiro-félékkel, csak a megszólaltatás módja miatt sorolható ide. A mai kor emberének talán hihetetlen, hogy nem is olyan régen még az emberek ezzel mosták a ruháikat. A mosógép elterjedésével azonban a mosódeszka feleslegessé vált, viszont a ritmusfunkciója miatt sok zenekar a dob

helyettesítésére kezdte használni (főleg a szegényebb rétegek). Megszólaltatása: A bordázott fém részt (ami korábban akár fából is készülhetett) használják (az ujjakon gyűszűvel) kaparós ütőhangszerként (ezen kellett dörzsölni a ruhákat). Általában a hangszert nyakba akasztva játszanak rajta üvegnyitók, kanalak, gyűszű segítségével. Stílusok: Tradicionális jazz, zydeco, skiffle, jug band, old time music, country. 10

bARÁZdÁK bEÉPíTÉSE MÁS hANGSZEREKbE Triangulum Egyik oldalába rovátkákat marnak, így könnyedén lehet rajta egyenletes tremolót játszani (pl.: Meinl JcTRI20) 11

csörgő Az állványos csörgőn verővel játszanak (a dobfelszerelés, de bármilyen set-up kiegészítője lehet), az üthető felületébe rovátkákat készítenek, amin a verőt húzva guiro-szerű hangzás érhető el (pl: Meinl STMT2B-BK). A JingleStick-nél nagyon hasonló a helyzet, de az inkább kézi hangszer (pl.: Meinl MJS1BK).

fadob A hangszer testét rrovátkákkal látják el, így nem csak megütni lehet, hanem guiro-ként is használható. Leggyakrabban béka alakban készül, a forma miatt sokszor gyerekjátékként is használják (pl.: Meinl FROG-M, Toca T-FROG). Előfordul, hogy két hangszer kerül egy nyélre, agogo-szerűen (pl.: Toca T-2111).

10. kép: 11. kép: 12.; 13. kép: 14.; 15. kép:

WASHBOARD TRIANGULUM cSÖRGő FADOB

» „BARÁZDASÁGOK” Shaker A testbe rovátkákat, vájatokat készítenek, így többfunkciós lesz. Amint a fentiekből kiolvasható, egyre gyakoribbak a többfunkciós ütőhangszerek (pl.: Toca T-GS, LP452).

Timbales Rovátkás kávával szerelve, a Dobos Magazin legutóbbi számában bővebben (XIV/3, 38. o.) lehet olvasni róla. Gyártók: Kolberg, Latin Percussion , Meinl, Pearl, Sonor, Toca

h í R E S G U I R O J ÁT É K O S O K

Diego Gale, Erique Lazaga, Jorge Gonzalez, Mario Grillo Híres cabasa játékosok: Jim Greiner, Kalani Híres washboard játékosok: William cook, Leo Thomas Komolyzenei felhasználás (guiro): Igor Stravinsky: Le Sacre du Printemps (1913) Edgar Varése: Ionistaion (1929-1931) Karlheinz Stockhausen: Zyklus (1959) carlos chávez: Tambuco (1964)

16.; 17. kép: SHAKER

FO R R ÁS O K Blades, James: Percussion Instruments and TheirHistory Kotóński, Włodzimierz: A modern zenekar ütőhangszerei Sulsbrück, Birger: Latin-American Percussion http://en.wikipedia.org/wiki/Cabasa http://en.wikipedia.org/wiki/Guacharaca http://en.wikipedia.org/wiki/Guiro http://en.wikipedia.org/wiki/Güira http://en.wikipedia.org/wiki/Washboard http://meinlpercussion.com/products http://products.kolberg-percussion.com/en_GB/573/category.html http://www.festivalvallenato.com/imgs/el_folclor/el_foclor_vallenato_instrumentos_guacharaca_a.jpg https://www.lpmusic.com/products http://www.nyfolklore.org/pubs/voic28-3-4/pinto.html http://www.pearleurope.com/ProductsCategory.aspx?SubMenuId=4 http://www.sonor.com/instruments/percussion/small-percussion/guiro/ http://www.tocapercussion.com/products www.ara-asso.fr; www.woodbrass.com

dobosmagazin

Korompay Zsolt eddig megjelent kottái:

A KOTTÁK KAPHATÓK A TAM-TAM DOBCENTRUMBAN, Megrendelhetôk a 06-30-904-7876-os telefonszámon vagy a korompayzsolt@gmail.com e-mail címen.

hANGSZER

Ázsia hangja: a gong A G O N G M AG A A R E ZG É S A gong az egyik legősibb és legfontosabb hangszere az ázsiai kultúrának, egyben a világ legkorábbi hangszerei közé tartozik. Idiofon ütőhangszer, melyet általában kemény maggal ellátott, de valamilyen puhább anyaggal bevont ütővel ütnek. Nagyon változatos: sokféle formájú, hangzású és anyagú

dobosmagazin

gong létezik. Hangja telt, vibráló és gyakran hullámzó. Vannak nagyon magas, éles hangú, és lágy, mély rezgésű gongok is. A gong hangja szinte biztosan hat ránk, lehet az fülsiketítően zavaró, hangos vagy éppen egy dúsan és hosszan zengő mély hang, amely szinte manipulatív hatást gyakorol.

» M UcS I GE R G ő

MIb őL ÉS h OGYAN KÉ SZ ÜL?

A G O NG E RE dE T E Történészek szerint gongokat már időszámításunk előtt 3500 körül, a Bronzkor kezdetén készítettek és használtak. A hangszerek származási helyét tekintve egyes kutatások négy fő földrajzi területet jelöltek meg: Burmát, Jávát, Annamot (a mai Vietnám területén) és Kínát. De léteznek olyan álláspontok is, melyek szerint a hangszer ősi eredete inkább Mezopotámiába tehető (a mai török, szír és iraki területek), de Pakisztán, Afganisztán és Görögország is felmerült. Feltehetőleg a felsoroltak valamelyikéből került a gong később Kínába. Egyes kínai írások Hsuan Wu császár uralkodása idején, Kr. u. 500 körül tesznek említést bizonyos gongokról, melyeket a Jang Birodalomban használtak. Egy másik fennmaradt kínai dokumentum, Kr. e. 496-ból pedig arról tudósít, hogy egy gong érkezik a császári palotába Észak-Türkmenisztánból, a selyemúton. Létezik egy legenda mely szerint az első gong feltehetőleg 6000 éve, egy véletlen folytán jött létre. Amikor a Rézkorban (kb. i. e. 4500 – i.e. 3300.) élő emberek rájöttek, hogy a búza kiváló élelemforrás, egyre több lisztet és kenyeret állítottak elő. A kenyérsütés elterjedésével a kősziklákból rakott kemencék egyre nagyobbak lettek, és a használat során egyre magasabb hőfokra melegedtek fel. A magas hőmérséklet hatására a kövekből kiváltak az ásványok, és leülepedtek a kemence alján lévő teknőbe. Először az ón, majd a hő emelkedésével később a réz is megjelent. Ezek keveredésével létrejött az első bronz tárgy, egy lapos korong, ami egy kezdetleges gong megfelelője volt. Ez egyben a Bronzkor kezdetét is jelentette.

A gong készítése, mint sok más ősi hangszeré, szakrális jelentőségű esemény volt. Az ázsiai gongkészítés egy valódi családi titoknak számított. A gongkészítőt beavatott személynek, tudását valamelyest áldottnak tekintették. Úgy hitték egy jól sikerült, széphangzású gonghoz magasabb rendű szellemi erők segítsége szükséges. A hangszer készítése kezdetben magányos tevékenység volt. Nem volt ritka, hogy a gongmester – munkáját az érdeklődőktől féltve – szerszámaival az erdőbe „menekült”, és ott készítette el a műremekét. A gongok változó méretben készülnek, a 7”-tól a 80”-ig, a tenyérnyitől a gigantikus méretekig találhatunk belőlük. Általában bronzból készítik, de például Malajziában találkozhatunk alumínium és kizárólag réz felhasználásával készült gongokkal is. A gong anyagaként használt bronz „alapreceptje” a B-20, azaz a 80% réz, és 20% ón tartalom (ónbronz). Ehhez további adalékként – függően a hagyományoktól – kerülhet ezüst, ólom, nikkel, cink, vas vagy akár meteorit is. (A meteoritok használatát a gongok vallási tisztelete magyarázza: az „égből aláhullott” kövek, fémek egy magasabb rendű erő kézzel fogható, fizikai megtestesítését jelentették a készítők számára.) A kínai gongok ötvözete jellemzően 75,52% réz, 22,43% ón, 0,26% ólom, 0,23% cink, 0,81% vas felhasználásával készül. A készítésnek két induló fázisa lehetséges: több fémdarabból, illetve egy fémlemezből gyártott gong. Mivel a hangszer bronz ötvözetből készül, azért a hevítés után nem szabad lassan hűteni. A lassú

1. kép: 2. kép: 3. kép: 4. kép: 5. kép: 6. kép: 7. kép: 8. kép: 9. kép:

ÓRIÁSI GONG THAIFÖLDÖN KEMPUL TAI LOI GONG HEVÍTÉSE BAO GONG XIANG JIA GONG ÉNEKLő TÁL GONG SZOBOR PAISTE PLUTO GONG

» M U c S I G ER Gő GONG Tí PUSOK Számos gong típus létezik, melyek között találhatók tradicionális gyökerekkel rendelkező, hagyományos formák, valamint új, a mai alkotók kreativitása által született hangszerek is. Úgy tudják már az ősi időkben is legalább hét féle gong-formát készítettek, melyekhez egyedi hangzás párosult. A gongokat általában funkciójuk, illetve hangjuk alapján nevezték el, így gyakran találkozhatunk beszédes nevű hangszerekkel is. A gongokat többféleképpen is lehet csoportosítani: hangjuk alapján lehet hangolt vagy hangolatlan gong, játékmódját, illetve a hangszertartást tekintve lehet fektetett vagy függesztett, valamint formáját vizsgálva lehet lapos, lehet magas karimájú, közepén dudorral, és lehet tál alakú is.

NÉ hÁNY GO NG TíP US

hűtés után az ötvözet rideggé és törékennyé válik, míg ha vörösen izzó állapotában hirtelen lehűtik, puha, alakítható anyagot kapnak (gyakorlatilag pontosan ellenkező módon viselkedik, mint az acél). A hideg anyagot megformálás után újrahevítik, majd újra hűtik. Ez a folyamat mindaddig ismétlődik, amíg a gong a kívánt formát és hangot el nem nyeri. Befejezésképpen gyakran dekorálják rajzokkal, jelekkel, különböző díszítésekkel. Kr. e. 600 óta minden megszentelt kínai gongot ellátnak két mandarin nyelven írt szóval (karakterrel), ami a „Tai Loi”, azaz „a boldogság megérkezett” jelentést hordozza. Számos gongra a mai napig ráfestik ezeket a kínai jeleket, ilyeneket láthatunk például néhány Paiste gongon is.

chau gong – Mérete a 7”-tól a 80”-ig terjed. A köztudatban gyakran tam-tamként, vagy kínai gongként említik. Utóbbi téves elnevezés, mivel számos más gong is kínai eredetű. A szimfonikus zenekarok leggyakrabban chau gongot használnak (modern gyártók már speciális elnevezéssel, symphonic gongként kínálják a hangszert). Számos modern nyugati zeneszerző használta a hangszert darabjaiban, köztük Karlheinz Stockhausen is. Mikrophonie #1 című darabja szóló gongra íródott, melyet hangosítással, mikrofonmozgatással, és más mechanikai, illetve elektronikai effektekkel szólaltatnak meg. bao (nipple) gong Mérete a 6”-tól az óriási méretig is terjedhet, habár tipikusan kisméretű hangszerek. A hangszer közepén egy fix hangmagasságra hangolt púp, félgömb alakú dudor található, mely gyakran más anyagú, mint a gong többi része. A bao gongok a hagyomány szerint szent hangszerek, általában templomok állandó tartozékai Kínában.

» ÁZS IA HA NGJ A : A G ON G

Indonéz gongok Az indonéz zenében is találhatunk a bao-hoz hasonló gongokat, igaz más funkcióval és méretekben. Jáva és Bali jellemző gongjai a szélükön viszonylag magas peremmel, és gyakran jobban kitüremkedő dudorral rendelkeznek. A gamelán zenekarban a különböző gongoknak (mint a ketuk, kempyang, kempul, kenong, gong suwukan, és gong agenga) a zene strukturálásában van kiemelt szerepe. Pah-see gong Közepes, általában 12”-15” méretű gong. Hangja intenzív, rövid. Több variációja ismert: létezik dudorral és sima felülettel is. A széle enyhén hajlított. Hagyományosan valamely ceremónia vagy rendezvény kezdetét jelezték vele, legyen az előadás, sportesemény vagy játék.

tiger gong Mérete 8” és 15” között lehet, de főként a 15” az elterjedt. Nevét tigrisüvöltés-szerű hangja miatt kapta. A hangszert több helyen is meg lehet szólaltatni, így a legkülönbözőbb effekteket lehet létrehozni. Megütés után a hangmagasság általában lefelé esik. opera gong A kínai opera szerves részét képezik az opera gongok, melyek 7”–12” terjedő méretben fordulnak elő. Ezek a gongok különlegesen emelkedő és leeső hangokat produkálnak. A nagyobb, lefelé eső hangú gongok a férfiakat, a főszereplőket és a drámát jelképezik, míg a kisebb felfelé ívelő hangúak a nőket, a mellékszereplőket és humoros jeleneteket kísérik az operában.

dobosmagazin

» Á ZS I A HAN G JA : A GO NG

Wind (feng vagy lion) gong Nagyon népszerű gongtípus, amelyeket 7”-40” méretekben találhatunk. A gong egy lapos, vékony korong, élhajlítás nélkül. Hangja felhangokban dús, intenzív és hosszan tartó. Általában puha, nagyfejű verővel ütik, de dobverővel megütve gyakran használatos a rockzenében is, a dobszerelések kiegészítéseként. Yun gong Kicsi, tányérformájú gongok, melyek csilingelő hangot adnak. Fa keretre erősítve harangjátékszerűen használják, a kínai zenekarok gyakori tartozéka. Xiang jia gong Sámán gongnak is nevezik misztikus és pulzáló hangja miatt. Gyakori kísérője a kínai operának is. éneklő tál A hagyományos hét fémből (arany, ezüst, réz, vas, ón, ólom, higany) elkészített éneklő edény Tibet jellemző hangszere. A hangszereket úgy tartják, imádsággal kovácsolják, azaz minden kalapácsütéshez egy imát mondanak. A mai napig Tibet, Nepál, India

dobosmagazin

és Kína vallási szertartásainak fontos kelléke. De ezen kívül használják például hangmasszázsra, meditációhoz és terápiás célokra is. gong-szobrok Egyaránt hangszerek és képzőművészeti alkotások, ebből kifolyólag kinézetük kiemelten fontossá válik, egyben egyedivé és különlegessé. A „műfaj” ismert képviselői Steve Hubback és Matt Nolan. Hubback készített egyedi gongokat többek közt carl Palmernek és Evelyn Glennienek is. A felsoroltakon kívül még számos gongfajta létezik (pl. Shueng Kwong, Tibeti gong, japán Floor gong, Umpan gong és a modern kreációk pl. Viharlemez, Planet gong, Zodiac gong, Sound creation gong stb.), és a számuk a készítők kreativitásával karöltve egyre csak növekszik. Egy modern gong ma már könnyen hozzáférhető, több cintányérokat készítő cég is foglalkozik gongok gyártásával, úgymint a (teljesség igénye nélkül) Paiste, Zildjian, Istanbul, Bosphorus, Meinl, Wuhan, Agean, Sabian és az egyedi gyártók pl. az önálló vállalkozást indító Michael Paiste, az Elemental Design, Steve Hubback vagy Matt Nolan.

» MUc SI GE R Gő

f E Lh A SZ N Á L Á S A A gongokat ma már széles körben használják a legkülönfélébb funkciókban. A régi időkben úgy hitték a gong hangja szellemeket idéz, segítségével összeköttetésbe kerülhetünk a kozmosszal. A gong megérintője szerencséhez, boldogsághoz és egészséghez juthat. Használták kommunikációra, gyógyításra, meditációra, zenélésre, és az élet olyan nagyobb eseményeinek celebrálásához, mint az esküvő és a temetés.

Az európai (nyugati) szimfonikus zenekarok hangszerei között 1791 óta található gong. Francois Joseph Gossec használt először gongot szimfonikus zenekari kompozíciójában, Mirabeau halálára íródott gyászindulójában. A gong itt is, mint zenei funkcióját tekintve később is, a drámát, a félelmet és a heves érzelmeket jelenítette meg. A „könnyűzene” sem mentes a gong használatától. Számos együttes használta a gongokat számaiban. Íme néhány közülük: The Moody Blues (The Day Begins), Pink Floyd (A Saucerful Of Secrets), Rush

» Á ZS I A HAN G JA : A GO NG (Hemispheres), Aerosmith (Dream On), Queen (Bohemian Rhapsody), KISS (Almost Human), Toto (Africa), Emerson, Lake&Palmer (Tank), Ozzy Osbourne (I Don't Know), Led Zeppelin (What Is and What Should Never Be). Több dobos állandó kiegészítőként használja a gongokat dobszerelésében, úgymint Terry Bozzio, carl Palmer, Mike Portnoy vagy John Bonham.

a j á n lot t és fe l h a s z nált IroDalo m: http://artdrum.com http://www.gongmaster.org http://www.paistegongs.com http://www.sound-gong-bath.co.uk Bao gong www.findinstruments.com Éneklő tál commons.wikimedia.org Kempul commons.wikimedia.org Xiang Jia gong www.gandharvaloka.ca Gong hevítése: www.indohoy.com Gong-szobor commons.wikimedia.org paiste pluto gong – www.artdrum.com óriási gong Thaiföldön commons.wikimedia.org Kárpáti János: Kelet zenéje (Gemini Budapest, 1998) http://indohoy.com/gong-making-in-solo-central-java

dobosmagazin

I S KO L A

» BUDAI KR IS ZTIÁ N

dob tanítás a debreceni Rocksuliban

A KEZdETI IdőK, R Ö V I d TÖ R T É N E T A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület 1989 óta működteti a debreceni Rocksulit. A suli nagy lendülettel, ám göröngyös úton indult. Vincze Béla, az egyesület vezetője részt vett a dornbirni (Ausztria) Jazz-rock szemináriumon, a Bodeni-tó partján, ahol fiatal zenészekkel találkozott, akiket elhívott Magyarországra egy csereprogram keretein belül. Ekkor fogalmazódott meg a Rocksuli ötlete. A kezdetekkor a hely sem volt állandó és a cucc sem volt elég jó, valamint szakmailag felépíteni az egészet nehéz volt, mivel a rock változó műfaj. A Mezon ifjúsági irodában, törmelékkupacokat kerülgetve

indult az első kurzus Méhes János és Suba Sándor gitárosokkal, valamint Tiba Sándor dobossal a majdan rockzenét oktató muzsikusok számára. A kezdeti háromfős tanári kar és a húszfős tanulói létszám mára több mint húszfős tantestületté és több száz fiatalt befogadó intézménnyé nőtte ki magát. Az eltelt két évtized alatt kilencszer költözött az iskola, megszűnéssel fenyegetve, lerobbant helyekből emberi használatra alkalmas tereket alakítva. A Rocksuli Európa 11 országában mutatkozott be koncerteken, szakmai programokon. 2011 szeptembere óta a debreceni Ifjúsági Ház legfelső szintjén működik az iskola. Illetve 2012 januárjában megalakult Vajda Péter„Sóder” segítségével a Rocksuli budapesti tagintézménye, egy évre rá, 2013-ban, pedig cegléden indult be a Rocksuli. Debrecenben jelenleg két felszerelt dob termünk van, és egy ütő/perka terem. Alkalmanként a zenekari próbaterem is ki van használva dobfelszerelés órák megtartására. Az éves munka felépítése egyéni órákon történik, ahol elsajátítják a tanulók a megfelelő ismereteket. A félévek végén pedig vizsgakoncerttel készülnek az erre az alkalomra összeállt zenekarokkal. A műsort, a dalokat zenekari órákon próbálják össze a félév végén. A koncert után, egy záróeseményen pedig Rocklevelet kapnak azok, akik teljesítették a tanévet. Mindemellett igen fontos megjegyezni, hogy a Rocksuliban a dob és az ütő mellett több más tanszak is létezik: basszusgitár, billentyű, ének, gitár, szájharmonika.

A Z ÉN ÉLM ÉNYEIM A ROc KSULIRóL 2011. februárban, a második félévtől csatlakoztam a Rocksuli csapatához. Imádok itt tanítani, mert az a munka, amit itt kell csinálnom, az a szívem csücske. Elsősorban hand

» KR X.KR X@GMA IL . cO M

buDaI krIsztIán

percussion-t tanítok, és erre tettem fel az életem. Elég kevesen űzik az országban ezt a műfajt, viszont rengeteg szépség van benne, és szeretném, ha ezt mások is meglátnák. Ugyanakkor ebben tudom a legjobban kifejezni önmagamat. Nálam egy átlagos óra úgy zajlik, hogy először mindenkivel bemelegítünk egyszerűbb ritmusképletekkel, és azok ismételgetésével. Azután kézrendezünk, mindenkivel ott, ahol tart; ez lehet egy egyszerű papa-mama, vagy éppen egy paradiddle fordítás. Ezután általában a kézrendeket szétosztjuk több dobra, hogy ezzel a koordinációt is fejlesszük. Utána ritmusgyakorlatok következnek, ezután pedig kíséreteket és néhány egyszerűbb dobszólót veszünk át. Ha volt házi, akkor azt átnézzük, kijavítom a felmerülő hibákat, majd új anyagot veszünk. Szeretek együtt játszani a tanítványokkal, ez nekik inspiráció, és sokszor ők maguk kérik, hogy én is játsszak velük. Ez mehet úgy, hogy szinkronban ugyanazt játsszuk, vagy egy haladónál egyikünk alapot játszik, a másikunk szólózik.

Némely órákon play-along alapokra játszunk. A különböző ismeretek skálájából a kézrendek közül szerintem a paradiddle és azok fordításai alapvetőek, ugyanakkor a papa-mamára és annak gyorsítására is sok időt szoktunk szánni. Egyéb kombinációk csak akkor jönnek elő, ha az előbbi kettő lassabb és gyorsabb tempóban is berögzült. A sokféle technikák közül a kézzel üthető hangszereken a legegyszerűbbekkel kezdünk (open, slap, stb.), ezeket sokat gyakoroljuk, illetve a dobszerkós tanítványoknál verőfogás, kéz és lábtechnikákkal is foglalkozunk. Pontos, stabil kíséretek kigyakorlására törekszünk órán (rock alapok, tumbao, martillo, maqsum, stb.). A gyerekek nagyon élvezik e suli légkörét, szeretnek bejönni óra előtt kicsit beszélgetni, találkozni. A suli különlegességét az adja, hogy a könnyűzene oktatására specializálódott. Ebben intézményesült szinten egyedülálló az országban. Segítünk az embereknek kiteljesedni, életkori megkötések sincsenek, hozzám is érkeznek néha 40 felettiek is dobolni tanulni.

dobosmagazin

rubÓczkY tamás

I N T ER J ú K A dE b RE c E NI d O b TA NÁ RO K K AL A továbbiakban a jelenlegi dob tanárokkal beszélgetve próbálom az olvasó számára is megismertetni a Rocksulit. Beszélgetés Rubóczki Tamással, a dAsh dobosával, a suli legfiatalabb dob tanárával, aki sok-sok évvel ezelőtt itt kezdte tanulmányait: B.K.: Mióta tanítasz a Rocksuliban? R.T.: 2010 óta. B.K.: Szeretsz itt tanítani? R.T.: Igen. B.K.: Hogyan zajlik egy átlagos óra? R.T.: Egy átlagos órán az előző órán tanult dolgokat elevenítjük fel az óra első részében. A kérdéses dolgokat megbeszéljük, javítjuk. A másodikban új anyagot veszünk.

dobosmagazin

B.K.: Milyen dolgokat tartasz fontosnak, pl.: kézrendek, technikák, kíséretek, stb.? R.T.: Szeretem logikusan felépíteni az emberek fejében a dolgokat, illetve törekszem minden diáknak személyre szabottan olyan irányba terelni az oktatását, amilyen az érdeklődési körének leginkább megfelelő. B.K.: A gyerekek szeretnek idejárni? R.T.: Igen. Van egy nagyon ügyes diákom, aki 7. féléve koptatja a dobszékeinket, az iskolapadot viszont csak most kezdte. B.K.: Miért fontos ez a suli? R.T.: Nagyon jó közösség alakult ki, szinte mindenki ismer mindenkit. A fiatalabb generációk nem csak hangszeres tudást felszívni jönnek a suliba, hanem találkozni, biliárdozni a barátaikkal.

szabÓ máté

b ES Z É LG E T É S S Z A b ó MÁTÉ VAL, A S E x Y ROd E O dOb OS ÁVAL B.K.: Mióta tanítasz a Rocksuliban? Sz.M.: A jelenlegi a 2. évem. B.K.: Szeretsz itt tanítani? Ha igen, miért? Sz M : Igen, szeretek! A folyamatos inspiráció miatt, hogy a tanítványok előtt produkálni tudjak. Folyamatosan gyakorolni, készülni kell, mert tanításkor sarkallva vagy, hogy jobb legyél. Ugyanakkor jó látni, amikor valakivel lehet haladni, ha valaki tehetséges és fejlődik. Jó ennek a részese lenni, mert te általad fejlődött, jutott el eddig. És a tanári gárda jó, sokat tanulunk egymástól. A hangulat, a közeg pedig szintén jó. B.K.: Hogyan zajlik egy átlagos óra? Sz.M.: Attól függ, hogy ki hol tart, a kezdőkkel mást csinálunk, gumilapozás, helyes verő fogás, ritmustapsolás, egyszerű ritmusok visszaismétlése. A haladókkal bemelegítés, kézrendek, bevonva a végtagokat, egyfajta rutinra szoktatva a tanítványokat. Elég sokat improvizálok a kézrendekkel, végtagokkal,

kíséretekkel, ha valami nem fekszik a gyereknek, akkor azonnal váltok. Az órák egyénre szabottak, a fő, hogy a gyerek élvezze az órát. B.K.: Milyen dolgokat tartasz fontosnak, pl. kézrendek, technikák, kíséretek? Sz.M.: Gyakorlatias dolgokkal foglalkozunk, először egy szilárd alapot tanulnak. Év végén produkálni kell a vizsgakoncerten, és elsősorban ehhez kap ismereteket. Aki ezen túl tud lépni, azzal jobban belemélyedünk. Egyébként véleményem szerint akármi amit játszik, csak az 50%-a a dolognak, mert mindennek jól kell szólnia, pl.: dinamika, kéz stb. B.K.: A gyerekek szeretnek idejárni? Sz.M.: Nagyon szeretnek, kb. 14 éves kortól, tehát főleg a tinik. A közeg szuper, jó a hangulat egymás között, ez vonzza őket. Suli után szeretnek idejárni. B.K.: Miért fontos ez a suli? Sz.M.: Mert ez a hely hidat képezhet a dobolás és az emberek között. Ha valaki nem akar jazzdobos lenni,

tÓth zsolt

csak ki akarja magát próbálni és közben jól akarja magát érezni, ez az első állomás a fiataloknál. Ha valamelyikük úgy érzi, akkor folytathatják komolyabb szinten, de itt is maradhatnak, és akkor ez egy jó hobbi lehet számukra. bE S ZÉ LGE T É S TóTh Z S OLT TAL , A K E RO ZI N dO bO S ÁVAL B.K.: Mióta tanítasz a Rocksuliban? T.Zs.: 2005. szeptember óta, az akkori dobtanárok kérésére, akik már régóta ismertek engem. B.K.: Szeretsz itt tanítani? Ha igen, miért? T.Zs.: Igen, és azért, mert itt első sorban a dobfelszereléssel, és könnyűzene tanítással foglalkozhatok. Szabadelvűbb a dolog, más környezetben mutatjuk meg a dobolást, és ez így életszerűbb. B.K.: Hogyan zajlik egy átlagos óra? T.Zs.: Nagy hangsúlyt fektetek az alapokra, az emelésekre, ütőfogásra, kézrendekre, a ritmusokat precíz tempó és ritmustartással gyakoroljuk. Először mindent csak lassan! Már a legelejétől elsajátítjuk az apróságokat: ütőfolt, lábcin, pergő, lábdob technika. Ezek után lehet fejlődni a pop-rock zenében, aztán gyorsítunk, ami elég hosszadalmas folyamat.

B.K.: Ezzel már részben válaszoltál is a következő kérdésemre. Milyen dolgokat tartasz fontosnak, pl. kézrendek, technikák, kíséretek? T.Zs.: Az alapvető kézrendeket: váltott, papa-mama, paradiddle. Fontos, hogy tágítsuk a határokat már az elejétől. Nagyon fontos még a cin kíséret, hangsúlyos – hangsúlytalan ütések, egyszerű fillek. A tempó egyénenként eltérő. Mindig olyan dolgokat tanítok, amit a tanítvány a zenélésben – dobolásban hasznosítani tud és sikerélménye lesz. Gyakran hozok odavonatkozó zenei példákat, hogy Xy dobos hogyan játssza azokat a bizonyos dolgokat. Vagy küldök át videó példákat a tanítványoknak, hogy legyen miből meríteniük. Sajnos a technikai fejlődéssel „felhígult” a gyerekanyag. Ez alatt azt értem, hogy készen van minden a neten, vagy a médiában. Azt sulykolják, hogy pillanatok alatt elérhetsz bármit. Emiatt kevés a kitartás, hogy a nagy célok felé nyitottak legyenek. B.K.: A gyerekek szeretnek idejárni? T.Zs.: Nagyon szeretnek. Van lemorzsolódás is, de ez főleg azokkal fordul elő, akiknél nincs belső indíttatás. Természetesen szelektálódnak a gyerekek. Nincs felvételi, senkit sem utasítunk el, de azt megérzik, hogy van-e affinitásuk hozzá, vagy sem.

» DOB TANÍ TÁS A D EB RE cE NI R Oc KSUL IB A N

kurucz marcell

B.K.: Miért fontos ez a suli? T.Zs.: Mert ez a munkahelyem, és mert egyedülálló a közösség. Az életem része, az időm egy igen jelentős részét a Rocksuliban töltöm, ezért igyekszem széppé, és hasznossá tenni.

I N TE R J ú E GY TANU LóVA L A teljes kép kialakításához megkérdeztem egy tanulót is, Tóth Zsolt egyik tanítványát, Kurucz Marcellt. B.K.: Hány éves vagy? K.M.: 17. B.K.: Mióta jársz a Rocksuliba? K.M.: Már elég régóta, 2007-ben kezdtem. De egy évet kihagytam. B.K.: Szeretsz idejárni? K.M.: Igen, szeretek, Jó itt a légkör. B.K.: Mennyit fejlődtél, mióta idejársz? K.M.: Hú, ezt nem könnyű mérni, de úgy érzem nagyon sokat. Az egy év kihagyás után mikor visszajöttem, számomra iszonyatosan érezhető volt a fejlődés! B.K.: Több tanárnál is megfordultál, ha jól tudom. Kiktől tanultál?

K.M.: Igen, tényleg tanultam már több tanártól is eddig, például: Vajda Péter (Kowalsky meg a Vega), Kiss Konrád (P-Box), Tóth Zsolt (Kerozin). B.K.: Van zenekarod, zenélsz most valahol? K.M.: Igen, egy akusztikus formációban, az Amuseicban, ahol perkázok. cajon-t, csörgőt, shakereket használok. B.K.: És korábban máshol is játszottál már? K.M.: Igen, több zenekarban is megfordultam. Például az Epi-cort-ban, a The chupacabras-ban, az Overvoltage-ban, a Robin Masters Project-ben. B.K.: Ha jól tudom, Rocksuli önkéntes is vagy. Elmondanád, hogy mit is jelent ez? K.M.: Igen, önkéntes is vagyok. Ez egy jó hangulatú közösség, ahova az ember szívesen jön. Több dolgot is teszünk, hangszer, hangosítás pakolás koncertekre, jegyszedést, információs pultot a Rocksuliban, pályázatokat is írunk, és mindenféle más egyéb dolgot, ami a Rocksulit, vagy az egyesületet segíti. B.K.: Mit jelent számodra a Rocksuli? K.M.: Első sorban egy zeneiskolát, és egy helyet, ahol mindig jó a társaság, és ahol megvalósíthatom önmagam. B.K.: Fontosnak tartod a Rocksulit? Ha igen, miért? K.M.: Szerintem fontos, mert itt személyre szabottak az órák, és azzal foglalkozunk, hogy TE miben vagy jó. csomó tehetség van itt, velük foglalkozni kell. ők előbb vagy utóbb úgyis a zenei életben kötnek ki. Ami még jó, hogy nem csak Debrecenben, hanem az ország egyre több helyén lehet találkozni olyan zenészekkel, akik a Rocksuliból indultak. Az iskola által képviselt értékek, elképzelések ma Magyarországon állami szinten nem kerültek még komolyabb elismerésre, mivel a mi profilunk se nem jazz, se nem klasszikus zene. Emiatt sokszor nem tudnak hová tenni minket. A mi modellünkre inkább tőlünk nyugatra vannak példák. A minőségi könnyűzene megteremtéséhez viszont azt gondolom, nélkülözhetetlen ennek a szegmensnek a tanítása, és a lehetőség az elmélyülésre. Az iskola szabad légkörű, közösségteremtő. Jó betekintést és iránymutatást kíván adni a könnyűzenébe. Sok ötletünk, elképzelésünk van a jövőt illetően, összegezve: érdemes nálunk zenélni tanulni! http://krxternational.blogspot.com

dobosmagazin

hASZNOS

» S ZE NTMÁR TONI ZS OLT

Gyakoroljatok szeretettel, lelkesen… S Z I A S Z TO K ! SZENTMÁRTONi ZSOLT VAGYOK, A pRO DRuM DOBiSKOLA EGYiK OKTATóJA. LEHETőSÉGET KApTAM RÁ, HOGY NÉHÁNY GONDOLATOMAT MEGOSSZAM VELETEK. VÁRTAM AZ iHLETET, HOGY VAJON MiRőL íRHATNÉK, AMi ÉRDEKLőDÉSRE ADHATNA SZÁMOT. AZTÁN GONDOLKODNi KEZDTEM, ÉS DÖNTÖTTEM. SOK MiNDENT OLVASTAM MÁR DOB ÉS ciNTÁNYÉR TESZTEKRőL, DOBOSOKRóL, RiTMuSKÉpLETEKRőL, DE ARRóL AMi MiNDENNApJAiNK RÉSZE, ÉS ALApVETőEN MEGHATÁROZZA DOBOS LÉTüNKET, A GYAKORLÁSRóL, SZiNTE SOHA. EZT A HiÁNYT SZERETNÉM MOST póTOLNi. FOGADJÁTOK HÁT SZERETETTEL! A G YA KO R L ÁS Ró L Á LTAL ÁbAN Amikor az ember először beül dobolni, mindig úgy gondolja, ha valamit gyorsan meg tud csinálni, akkor azt tudja. És amikor már huzamosabb ideje gyakorol, bár tudja, hogy nem így van, az új dolgoknál mégis újra és újra elköveti ezt a hibát. Minél régebb óta gyakorol valaki, annál könnyebben sikerül a gyors tempó fogságából kiszabadulni. Lassabb tempón ugyanolyan nehéz dobolni, mint gyorsabban, és mégis, mennyivel kevesebben gyakorolnak így is. Meg kell tanulni gyakorolni a gyakorlás szeretetéért. Mindig lesznek, akik gyorsabbak és jobbak lesznek nálad, de nem biztos, hogy lesz még egy valaki, aki olyan lesz, mint Te. És ha szerencséd van, valaki egy pont olyan embert keres, amilyen Te vagy. A gyakorlás a te utad a fejlődés felé, de a fejlődést nem adják olcsón. Sehol. Napi tíz perc gyakorlással nem léphetsz nagyokat előre. Semmiben. Ennél azért vedd magad komolyabban. Nem az a lényeg, hogy mit akarsz elérni a zenéléssel. Gondold el, hogy ha a tanárod megkülönböztetne téged azért, mert nem akarsz zenész lenni. És nem venne komolyan. Megsértődnél, és igazad is lenne. Pontosan ezért ne kényszerítsd az oktatódat olyan helyzetbe, hogy ezt tegye, mert

dobosmagazin

az se neked, sem neki nem lenne jó. Bármennyire furcsa, ő ugyanúgy élvezi a jó órát, mint te, de ennek eléréséhez mindkettőtökre szükség van. Ezért bármi is a célod a zenéléssel, a gyakorlást vedd komolyan.

A dO bTANÁR Ró L ÉS A GYAKO RL ÁSRó L Sokszor olvasom a neten hazánk különböző fórumain, hogy meg lehet tanulni dobolni oktató nélkül is. Biztosan így van, ha olyan sokan mondják. De azért lenne egy két kérdésem az így vélekedőkhöz. Hogyan döntöd el, melyik videó a használható, és milyen alapon? Szimpátia alapján, vagy mert híres az illető, aki a videót csinálta? Vagy csak szimplán gyors? Nincs két sportoló, aki ugyanúgy jut el az olimpiai aranyig. Gondolod, hogy ez a dobolásban másképpen van? A rosszul elsajátított technika vagy a bizonytalan elméleti háttér nagyon vissza tudja vetni az ember fejlődését, és így rengeteg energia és idő veszhet kárba. Mi alapján döntöd el, hogy mikor mit gyakorolj? Mikor mihez van kedved? Ennyi erővel elkezdhetnél autót szerelni is, idővel

biztosan beindulna. Szóval az oktatóhoz menni egyszerűen praktikus. Kényelmesebb egy darabig kikövezett úton haladni, legalább az elején. Vannak jó dobosok, akik nem feltétlenül jó oktatók. Ez nem feltétlenül függ össze. De egy jó oktató és tanítványa közötti jó munkakapcsolat mindkét embert nagyon tudja inspirálni. Én a magam részéről több emberhez is jártam (Bíró Rudolf, Kiss József, Szanyi János), és mind a mai napig szeretettel emlékszem rájuk. Lehet, szerencsém volt, de mindegyikőjüktől nagyon sokat tanultam, kaptam. Most mondhatnád, hogy sok a szöveg és ebben is igazad van. De. Sokszor a gondolatok többet jelentenek, mint az, hogy hányat ütöttél tíz perc alatt. Dobolni ugyanis otthon tanulsz meg, és nem az órán. Az órán „csak” egy térképet mutatnak meg, hogy merre menj. Mert gyakorolni egyfajta rendszer szerint érdemes. Nem lehet egyszerre mindent gyakorolni, még akkor sem, ha „minden” érdekel. Ahogy egy házat építenek fel, ugyanúgy neked is fel kell építened a napi-heti gyakorlásodat, és nincsen értelme az alapozás után a tetőnél folytatni. Nem reneszánsz ember akarsz lenni, hanem profi dobos. Az oktatód pedig sokat segíthet ebben.

Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, ezért hát gyakorolj inkább kevesebbet, de akkor intenzíven. És a tévé előtt nem lehet megtanulni dobolni. Mindegy, hogy mennyi idő alatt éred el a pillanatnyi célodat. Mire eléred, már úgyis más célt fogsz kitűzni magad elé, mert gyakorolni csakis célokért szabad. Ezért hát ne az időben, hanem az eredményben mérd a sikert. A Z E NE K AROZ ÁS Ró L Az embernek igyekezni kell minél hamarabb, a szintjének megfelelő zenekart találnia. Az élőzene semmi mással meg nem tanulható tapasztalatot ad. Sosem baj, ha a többiek egy kicsivel képzettebbek, mint te, mert pont így tudsz a legdinamikusabban fejlődni. Nem mindig talál az ember a kedvenc stílusának megfelelő zenekart. de a stílusnál sokszor fontosabb, hogy a zenészek jók legyenek, mindig ott legyenek a próbán, és ne legyenek megbízhatatlanok. Ezen három dolog nélkül ugyanis nincsen zenekar. De a folyamatos gyakorlás elengedhetetlen, mert semelyik zenekar nem tart örökké. És a következő zenekarba a tudásod alapján kerülsz be. Már persze, ha igazi zenekarról van szó.

» S Z EN T MÁR TO NI Z S O LT A K U dA RcO KRóL Minden dobost érnek szakmai kudarcok. Ezeket kétféleképpen lehet csoportosítani. Amikor tényleg hibás vagy, és amikor nem. Ha az első tény áll fenn, kövess el mindent, hogy kijavítsd a hiányosságaidat. A másodiknál pedig kövess el mindent, hogy minél hamarabb túllépj rajta. De bármelyik is érvényes rád az adott pillanatban, egyik sem indok rá, hogy abbahagyd.

A d O bRóL Úgy gondolom, hogy egy jó dobot ki kell érdemelni. A dobnak is szüksége van a jó dobosra, és ez visszafelé is érvényes. De sosem felejtem el Kiss József tanárom szavait, aki a következőket mondta egy „ilyen pedállal könnyű” jellegű megjegyzésemre: Nem Ludwig pedál kell, hanem Ludwig boka. Azt hiszem, ez magáért beszél.

A L E E Nd ő dObO S OK Ró L A dobos is zenész. Ezért úgy is kell viselkedni. Manapság az analfabéták nem túl sikeresek a munkaerőpiacon. Ez a zenélésben sincsen másképpen. Ezért hát, mindent el kell követni, hogy ne maradjunk azok. Ennek alapfeltétele, hogy legalább kottát tudjuk írni és olvasni. És akkor a próbákon sem kell izézni meg tututázni a gitárosnak.

A TEc h NI K ÁRóL A technika nagyon fontos tényező egy zenész életében. A technika segítségével tudod a zene nyelvén a gondolataidat szavakba önteni. De sosem szabad elfelejteni, hogy ez csak egy eszköz. Gondolatok nélkül semmit sem ér. A mai időkben sokszor érzem úgy, hogy a technika túl van dimenzionálva. Mintha beszéd közben valaki minden mondatát félperces szóvirágokkal bővítené. Ettől még nem bővülne semmit tartalmilag, és a gondolatokat sem helyettesíti. A technikai alapú dobolás nagyon előtérbe került a lüktető, groove-os doboláshoz képest. Persze vannak műfajok, ahol ez szinte a stílus része. De azért nyitottnak kell lennünk mindenre, meg kell tanulnunk meghallani az értékeket. Nem elég jól dobolni, legalább olyan, ha nem jobb zenésznek is kell lenni.

A TEMPóRóL, LÜKTETÉSRőL (GROOVE) Bármennyire is szeretjük a látványos, technikás dobolást, a zenészek nem foglalkoznak a technikával. ők azt szeretik, ha megszólal a dobos kezében a hangszer, jó a megütése és a tempója. És ezt jó, ha tudjuk, amikor fontossági sorrendet állítunk fel magunkban az elérendő célokról. Ha betartjuk, mindig lesz zenekarunk. És végül a legfontosabb, hogy zenéljetek, doboljatok minél többet! És gyakoroljatok szeretettel, lelkesen, örömmel, hiszen a dob olyan, mint egy barát. Ha törődsz vele, biztosan számíthatsz a hálájára.

hASZNOS

Egy dal színpadra állítása Minden művész, zenész vágya maradandót alkotni. Létrehozni egy művet, egy kompozíciót, egy dalt. Lenyomatot hagyni a korról amiben él és megmutatni érzéseit, gondolatait a muzsikán keresztűl. Egy dal színpadra állításának több variációja is van. A dal írója, zeneszerzője fejében és fülében ott van minden szólam és tudja mit szeretne hallani. Ebben az esetben a zenekar „végrehajtó” és a komponista által lejegyzett és elmondott zenei instrukciókat hajtja végre a mű megszületését nem befolyásolva.

„Állíts tükröt a lelkednek a dalon keresztűl” A másik lehetőségben a dal zeneszerzője társaival közösen az adott témára és alapelképzelésre közösen kreatívan mindenki egyéniségét belevíve hozzák létre a dalt, amely az egész zenekart képviselő zenei és lelki önkifejező alkotás. Ebben a publikációban az utóbbiról, tehát a közös alkotó folyamatról szeretnék írni. b E V E ZE TÉ S A Dobos Magazin előző számában „A metronóm használata gyakorlásnál és a zenekarban” című írásomban a következőket írtam: „A próbaterembe megérkezve a gitáros bemutatja egy szál gitárral a dalát amit tegnap este írt. Szöveg még nincs hozzá így a bevált kamu angollal elénekli, bemutatja a dalt. Fontos az első találkozás a művel. Jegyezd meg azt a tempót, amit gitározik a zeneszerző mert az az a tempó, ami lelke mélyéről jön és még nincs befolyásolva külső hatásokkal, instrukciókkal. Elmondja, hogy milyen basszus menetet illetve harmóniákat szeretne hallani és mi legyen a dal lüktetése. Már a gitár ritmizálásából érezhető, hogy a dal milyen groove-ot kíván.” A példa legyen egy klasszikus combó formáció (zongora, basszusgitár, gitár, dob, ének) és a dalt a fentiek alapján a gitáros hozta.

A Z ELSő TAL ÁLKOZ ÁS A dALL A L Érdemes egy üres lappal, ceruzával és metronómmal bekészülni és amikor a gitáros először eljátssza a dalt a metronómon kikeresni és a lapra lejegyezni azt a tempót, ami a dal szerzőjéből ösztönösen jön. Miközben hallgatod a dalt, fejben próbálj rá groove-ot dobolni. Hallgasd a ritmizációt, mert az elárulja a dal lüktetését, későbbi lábcinjátékodat. Miután elhangzott a dal jegyezd le, vagy jegyezd meg azt a groove-ot, ami a fejedben megszületett, mert ez az a tiszta gondolat, amit még semmi nem befolyásolt (természetesen előfordulhat, hogy mire elkészül a dal merőben más lesz a groove). hAR M O NIZ ÁL ÁS, bAS SZ USVEZE T É S A dal elhangzása után a zongorista és a basszusgitáros lejegyzik a harmóniamenetet és lassú tempóban „összejátsszák”, (egyeztetik a harmóniakört) a dallamhangszerek a dalt. Ezalatt a dobos mérőt játszik. Tehát lábcinen hozod a negyedeket vagy a nyolcadokat, amit a zenekar kér a dal szerzője által beszámolt tempóban. Miután megvan a dal harmóniaváza jöhet a ritmizálás. A dAL GROOVE-JA, R I TM IZ ÁL ÁS A, LÜK TE T ÉS E Mi van előbb a basszus vagy a lábdob groove? Megállapodás kérdése. A zeneszerzőnek, amennyiben van konkrét elképzelése a basszus lüktetésről, neked kell igazodni hozzá, más esetben a dobból indulunk ki és ahhoz igazodik a basszus. A zeneszerzőnek ha van elképzelése az alaplüktetésről azt megmutatja. Elénekeli a groove-ot, elmondja, hogy nyolcados, tizenhatodos, shuffle-s, a lüktetés vagy előre bepötyögte számítógépen és azt lejátssza. Más esetben megkér arra, hogy játssz te valamit rá. Ebben az esetben jön a lap, amire lejegyezted az első gondolatodat és azt dobolod a dalra. Legyen egy nyolcados „angol rock” dal. Én minden esetben egy feszes 2/4-et játszom rá előszőr. Semmi variálás, semmi fill, csak a beton groove. Erre a banda

» BORDÁS JÓ Z SE F

dobosmagazin

» E G y DA L SZ ÍNPA DRA Á LL Í TÁS A rá tud ülni, és eltudnak indulni a gondolatok és a kezek. A zenekar egyenlőre csak leteszi a harmóniákat (nem ritmizálnak, csak a lejegyzett harmóniákat a megadott helyen kigurítják) és figyelik a te lüktetésedet. A következő lépésben a basszus és a nagydob közösen kitalálják a lüktetést. Ez lehet egy vagy két ütemes groove (nem ritka, hogy négy ütemes groove-okat is alkalmazunk). A gitár illetve a zongora ritmizálása és a lábcin hangsúlyozásának összhangjára kell törekedni. Fontos, hogy ez még csak a verse groove-ja, a refrén egy külön ügy. Amennyiben megvan a közös lüktetés jöhet rá a zongora, illetve a gitár ritmizálása is. A refrén groove lehet azonos, vagy részben eltérő, ez megegyezés kérdése illetve a dal szerzőjének a döntése. dI N A M I K A É S S OU N d Amikor a dal szerkezetkész, tehát tudjuk a bevezetés, verse, bridge, refrén, solo, coda sorrendjét, ütemszámát, jöhet a hangzás kialakítása. Igen fontos, hogy egy dalnak a dallamívének, tempójának, hangulatának megfelelő hangszíne legyen, mind a hangszereknek, mind az összhangzásnak. A rock zenében a puhább pergőbőr, a funkyban a feszes pergőbőr, a jazzben a lazább sodronyhang, illetve a feszesebb tom-bőrök, kongó nagydob, a popban a szubbos nagydob a jellemző. Találd meg a dalnak megfelelő hangzást a hangszereden és ösztönözd társaidat is erre. Egy gitáros is számtalan hangszínen meg tud szólalni és azt a dalon belül is változtatni. Találd ki a te hangodat, a saját sound-odat. Az egyéniség

a temperamentum a sajátos hangszerkezelés, ez legyen fill vagy groove, a megszólaltatás tehát a sound az, ami egyedivé felismerhetővé teszi a muzsikust. A dAL SZÖVEG A dal szerzője vagy megírja rá a szöveget, vagy az énekes illetve külön szövegíró alkotja meg a dal mondanivalóját. Általában ez egy ember, az író érzéseit, gondolatait tükrözik de igen fontos, hogy a zenekar azonosulni tudjon vele. Amíg a szöveg nincs meg az énekes„kamu angollal” imitálja a szöveget ez egy bevált forma kis hazánkban. A közös alkotófolyamatba az is belefér, hogy a dal írása közben a zenekar képzelete elindul és egymást generálva alakul ki a történet illetve a mondanivaló és ezt összegezi és írja formába az arra kiválasztott alkotó. ÖSSZ EGZ ÉS Egy dal megalkotása, létrehozása olyan, mint egy gyermek megszületése. Nagyon fontos, hogy ne akarjunk semmiféle elvárásnak megfelelni. Vannak zenei formák, szabályok, amit illik betartani de nem minden esetben és minden áron. A gyermek, amikor világra jön egy ajándék függetlenül attól, hogy fiú vagy lány, szőke vagy barna mert a miénk. Ez a dallal is így van! Amikor a gyermek megtanul járni és a dal formát kap már lehet látni annak útját. Az öröm, amit a gyermek ad és a dal, amit egy ország énekel beteljesíti legfőbb művészi vágyunkat, hogy maradandót alkossunk, és lenyomatot adjunk a korról, amiben élünk.

Takáts Tamás

Borlai Gerg! Abebe Dániel Bebe

42.000 FT

6 nap teljes ellátás, szállás

EMLÉKEZÉS

» HOLLÓSI LÁSZLÓ

„A belső szólalást szeretném átadni.” HERpAi SÁNDOR EMLÉKÉNEK SZERETNÉNK ADóZNi EZZEL AZ iNTERJúVAL, AMELY 2001. ÁpRiLiSÁBAN JELENT MEG A DOBOS MAGAZiNBAN. Vitathatatlan, hogy a magyar dobos szakma egyik legkiválóbb egyénisége Herpai Sándor. Mivel önálló riportot nem olvashattunk róla, hiányt pótlandó ez az interjú. Íme egy rövid keresztmetszet pályájáról, dobolásról vallott nézeteiről. » Hogyan és mikor kezdtél dobolni? – Ha jól emlékszem, elsős lehettem a gimnáziumban. Volt egy osztálytársam, aki dobolt. Egyszer elmentem hozzá, leültem a hangszere mögé, és nagyon jól érzés volt ott ülni. Azt mondtam: nekem itt a helyem! Előtte már egy ideje gitároztam, s addig semmilyen vonzódásom nem volt a dobok iránt. Tulajdonképpen így kezdődött, s rögtön neki is álltam dobot tanulni. » Kik voltak a tanáraid? – Először klasszikus dobot tanultam Schwarcz Jánosnál, aki az Operában volt ütős. Ezt a klasszikus dobolást én nem nagyon szerettem, de arra jó volt, hogy megtanultam kottát olvasni. Ezután Kovács Gyula magántanítványa lettem, s onnan egyenes út vezetett a jazz-konzervatóriumba. » Beszéljünk egy kicsit a zenekaraidról! – Első zenekarom a Hétfő együttes volt, ahol már együtt játszottam Lerch Istvánnal, akivel aztán szinte egész életünkben együtt muzsikáltunk. Ebből lett a V-73, majd a V’ Moto-Rock. » Maradjunk egy kicsit a V-73-nál, hiszen – ha jól tudom – nem hogy lemez, de még rádiófelvétel sem készült soha a zenekarral. – Akkoriban ez egy progresszív irányzat volt, klasszikus feldolgozásokat játszottunk az Emerson Lake & Palmer mintájára. Nagy sikereket arattunk ezzel a zenével, sok turnén játszottunk. Egy színpadon

zenéltünk az LGT-vel és az Omegával. Kb. három évig működött a zenekar a fiatalokra jellemző lángolással, elszántsággal. Sajnos valóban semmilyen felvétel nem készült a zenekarral. Akkoriban a Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója Erdős Péter volt. ő a mi zenénkre azt mondta: „Nem erre … a magyar.” Ezzel el volt intézve a zenekar sorsa. » A következő zenekarod a V’ Moto-Rock volt. A rádió állo mások a mai napig játsszák a számaitokat, már egy újabb generáció ismeri meg a zenéteket. – A V’ Moto-Rock nagyon bohém zenekar volt, mind a fellépésekkor, mind a fellépések után. Sok kellemes emlékem fűződik a csapathoz, hat vagy hét lemezt készítettünk, s majdnem mindegyikről voltak slágerek. Ezen kívül – bár ezt kevesen tudják – énekesnőknek is készítettünk lemezeket. Pl. Kovács Katinak is, amit szívesen ajánlok mindenkinek. Nagyon szép zene ez, a Demjén nagyon jó szövegeket írt hozzá, érdemes meghallgatni! » Sajnos a V’ Moto-Rock már több éve nem létezik. Kikkel zenéltél ezután? – Megalapítottam saját zenekaromat a Barbarót cziránku Sándorral. A Jorgosz énekelt, a Zsoldos Tomi volt a basszusgitáros, a végén pedig a Lengyelfi Miki. Elég érdekes zenei világot képviseltünk, fantasztikus disszonáns zene volt ez. » A ritmusképletek sem voltak megszokottak. – Sok páratlan ritmikájú számunk volt, sőt volt úgy is, hogy mind a hárman – mert ugye trió felállásról van szó – más metrumban zenéltünk. A basszusgitár 5/4-ben, a szólógitár 7/4-ben, a dob pedig 4/4-ben. Abszolút rend volt a zenében csak mondjuk 34 ütemenként találkoztunk egyszer, de közben őrületesen lüktetett az egész. Alapvető elképzelésem, hogy új zenét nem lehet új ritmusok nélkül alkotni. Jönnek az új megfejtők, új „hangképeket” hoznak, a világ állandóan változik, de a ritmus az változatlan, általában 4/4 megy. A különböző ritmusok keveredése által a Barbaro különbözött a többi zenekartól.

82 » Volt egy olyan korszakod is, amikor a Neotonban játszottál. – Ez akkor volt, amikor a Neoton kétfelé szakadt. Felkért engem a csepregi Éva féle rész, hogy muzsikáljak velük. Örömmel vállaltam, mert ilyen zenét még sosem játszottam. Egyébként nem volt könnyű. Sokáig kellet azon vacakolnom, hogy tudnék ebben a zenében megmozdulni, valamit beletenni magamból úgy, hogy ne legyen kirívó, amit játszom, de mégis én legyek. Jól éreztem magam a zenekarban, szerettek és megbecsültek a zenésztársaim. » Olyannyira, hogy még szólózni is engedtek a zene karban. – A dobszóló nálam egy érdekes dolog, ugyanis igazából nem tudom, hogy mit csinálok, nincs ez előre kitalálva. Van viszont egyfajta dramaturgiai felépítése, két-három olyan pontja, amihez el akarok jutni. Azt hiszem fontos a belső késztetés. Visszatérve a Neotonra, volt egy nagyon jó sztori a dobszólóval kapcsolatban, amit szeretnék elmesélni. Egyik alkalommal a koncert végén odajött hozzám csepregi Éva és azt mondta: „Sanyikám ez a mai dobszólód nagyon jó volt”. Azon gondolkodtam, hogy a fenébe tudja azt Éva megállapítani, hogy most jól vagy rosszul doboltam. Értetlenül néztem rá, de aztán rögtön meg is magyarázta: „Tudod nem csak a hajamat tudtam megszárítani, hanem ki is festettem magam a dobszóló alatt.” Ha-Ha-Ha » Ejtsünk pár szót a P. Mobilról is, ahol jelenleg játszol. – Koruk ellenére fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel állnak színpadra, és halálosan komolyan veszik, amit csinálnak. Úgy tapasztaltam a koncerteken, hogy ezt a közönség is érzi. Nagyszerű muzsikus társakkal játszom együtt, mint például Póka Egon, akinek olyan fantasztikus hozzáállása van a zenéhez, amiből nap, mint nap merítek. Egy szóval nagyon jó a csapat. » A zenekarok után beszéljünk a dobolásról. Köztudott, hogy két legendás szerelésed van egy Gretsch és egy Rogers. – A Gretsch mindenféle szinten számomra a „DOB”. Annak idején Martonosi Gyuri barátommal közösen „operáltuk” be Magyarországra. Hát nem volt egyszerű feladat az biztos. Fúratlanul kértem a dobokat. Akkoriban elintézni, hogy a Gretsch nekem ezt a hangszert legyártsa, és megkapjam, elég komoly tortúra volt. Martonosi Gyuri hihetetlen türelemmel

és szorgalommal segített. Nyolc hónap alatt sikerült megszerezni ezt a hangszert. Ez a dob olyan, hogyha a közelébe érek végem van. Érzem, hogy beremegek tőle, mert olyan a hangja. Nagyon szeretek rajta játszani. » Az Istanbul tányérok elkötelezett híve vagy, mint endorser. – Számomra ez szintén jó találkozás volt. Az Istanbul cintányérok a Gretsch dobbal együtt nekem nagyon megfelelnek, nem is változtatnék rajta. Mielőtt endorser lettem már találkoztam a márkával. A szegedi csermák Hangszerüzlet hozta be Magyarországra. ők kerestek meg, hogy játsszak ezeken a cintányérokon. Hogy pont rám esett a választásuk hatalmas megtiszteltetésnek érzem. Nincs két egyforma hangzású tányér, hiszen ezek mind kézimunkával készült egyedi darabok. Öröm rajtuk játszani és képviselni ezt a márkát. » Hogyan gyakorolsz mostanában? – Számomra a gyakorlás a szabadidő hasznos eltöltése. Amikor elvégzem a napi dolgaimat, egyenes út vezet a szobámba, ahol fel van állítva a Rogers

EMLÉKEZÉS

dobfelszerelésem. Leülök, dobolgatok, jól érzem magam. Bekapcsolok valamilyen zenét, játszom rá, ha valami megtetszik belőle, akkor azt leszedem. Van egy csomó dobos videó kazettám, azokat szívesen nézem. Mikor kezdő dobos voltam, tulajdonképpen el voltunk zárva a világtól. Amerika nagyon messze volt. Borzasztóan furcsa dolog, de én „féltem” ezektől a sztár dobosoktól. Tehát, amikor kimondtam egy olyan nevet, mint pl. Elvin Jones – aki egyébként a legnagyobb hatással volt rám – valósággal féltem tőle. Nem tudom elmagyarázni, hogy miért. Amikor később lehetőség volt rá, szereztem doboktató kazettákat. Nem is elsősorban azt akartam látni, hogy az illető hogyan dobol, hanem hogy „beszéljen hozzám”. Arra részére voltam kíváncsi, s vagyok ma is, ami a személyiségéből árad ezeknek a zseniknek. » Kikre gondolsz konkrétan? – A teljesség igénye nélkül említhetném Peter Erskine, Steve Smith, vagy Vinnie colaiuta nevét. » Itthon is vannak ilyen egyéniségek? – Nincs különbség, itthon is vannak ugyanolyan egyéniségek, nyomulnak az új dobosok, és elképesztő

dolgokat játszanak, mint ahogy annak idején, amikor én voltam tizenvalahány éves, én is elképesztő dolgokat játszottam, annak az időszaknak a fényében. » Sokan megkeresnek, hogy tanítsd őket? – Igen megkeresnek, de én nem akarok tanítani. Szerencsére ezt helyettem sokan megteszik. Én ha tanítanék, azt hiszem zenélni tanítanám az embereket, hogy pl. mitől szólal meg a zene. A belső szólalást szeretném átadni. Nemcsak úgy lehet dobot tanulni, ha egyedül üti az ember, hanem más hangszeressel együtt muzsikálva is. Nem véletlen, hogy pl. Miles Davis keze alól több híres zongorista, gitáros és dobos került ki, s nekem ez példaértékű.

R E G G A E G YÖ K E R E K

Burru, Ska, Rocksteady A spanyol kolonizáció előtt Jamaica szigetén az arawak indiánok éltek, akikre ugyanaz a szomorú sors várt, mint a többi indián törzsre Észak és DélAmerikában, nem voltak felkészülve az európaiak által hozott betegségekre és magára a rabszolgaságra, így sajnos hamar kihalt ez a törzs. A spanyolok elvesztették a csatákat az angolok ellen, így a sziget a Brit Birodalom hatalma alá került. Az angolok Nyugat Afrikából hurcoltak magukkal rabszolgákat főleg a mai Ghána és Benin területéről, így annak a régiónak a zenei öröksége és kultúrája maradt fenn a rabszolgák és leszármazottaik körében. A kumina egy vallás, egy tánc és maga a dobolási stílus neve egyszerre, ami mai napig létezik Jamaikán,

mint megannyi afrikai eredetű vallásnál, mint a yoruba, itt is szorosan összekapcsolódik a zene a szertartásokkal. A rabszolgatartók kiválasztottak pár embert, akiknek az volt a feladatuk, hogy doboljanak miközben a többi ember dolgozik, hogy könnyebben menjen a munka, burru-nak hívták ezt a dobolást. Ezek a ritmusok a rastafari rituális szertartásoknak köszönhetően maradtak fenn, amit nyahbinghi-nek hívnak, ilyenkor a raszták a Bibliából olvasnak, és együtt dobolnak, ez egy nagyon meditatív zene, ami kifejezetten az egymásra

dobosmagazin

hangolódásról szól, és arról, hogy „felvegyük egymás ritmusát”. Általában három különböző dobon játsszák, thunder a mély dob, funde a középhangolású, és kette az extra magasra hangolt kisebb méretű dob, ami „szólózik” az egész zene felett. A szövegek, amiket ilyenkor énekelnek általában, bibliai témájúak, vagy az őseik meghurcoltatásairól szólnak, az elmúlt 400 év emberi sorsairól, vagy az afrikába való „visszavágyódásról”. Mivel a reggae zenészek többsége rasta gondolkodású ember, ezért nagyon sok reggae számban megjelennek nyabinghi elemek, a perkussziv hangszerek területén. (Bob Marley – Rastaman chant). count Ossie volt az a dobos, aki zenekarával ismerté tette a nyabinghi dobolást,

annak ellenére, hogy a raszták nagyon sokáig számkivetettként éltek, az emberek féltek tőlük, a rendőrök pedig verték őket, csak azért mert nem voltak tisztában azzal, hogy mit hirdet a mozgalmuk. A hetvenes évek előtt a sziget a modernizáció és a politikai nézetek megszállottja lett, senki sem akart hallani semmilyen afrikába való visszatérésről sem fekete Jézusról. (A rastafari filozófiáról nem most akarom megírni a disszertációmat, mert ez egy dobosoknak szóló magazin, de akit érdekel a téma az nézzen utána a neten).

» K RE cS MÁ Ry Z S OLT A másik jellegzetes jamaikai műfaj a szigeten a mento volt, ami a trinidadi calypso hasonmása, laza tánczene gitárral, benjo-val, rumba tökkel rumba dobozzal, és abszolút szexuális témákkal, ennek a zenének a szöveg és zenei világát örökölte később a dancehall zene a 80-as években. A mento az, amit mai napig játszanak a turistáknak a hotelekben és a partokon lévő klubbokban, a reggae-vel ellentétben, mert az a zene pedig inkább arról szól, hogy a fehérek tönkretették a feketéket, és a Világ Bankot fel kéne gyújtani a Vatikánnal együtt, és ugye ezt nem játszhatják a gazdag amerikai turistának, mert szívrohamot kapnának, márpedig a sziget gazdasága erősen függ az idegenforgalmi politikájától. Magyarországon se lehet egyetlen egy reggae számot hallani a rádióban, a Sunshine Reggae és társai pont azt az illúziót keltik az emberekben, hogy odaát minden rendben és mindenki csak a koktélját issza a pálmafák alatt, pedig ez nem így van.

A 40-es években Jamaika ugyanakkora turista paradicsom volt az amerikaiaknak, mint Kuba a forradalom előtt. Kingston tele volt jobbnál jobb jazz big band-ekkel, és tánczenekarokkal, ahol swing, cha-cha, bolero számok voltak főleg a repertoárban, de a szigetnek még nem volt kiforrott saját zenei stílusa, a mento-t is csak a trinidadi vendégmunkásoknak köszönhették. Akkoriban nagyon sok politikai munka program keretében vándoroltak munkások más szigetre, valami ilyesmi történt Kuba és Puerto Rico között is, ott is történt pár eszmecsere a zene

terén. A világháború után nagyon sok rádió érkezett Jamaikára, amikkel betudták fogni az amerika déli államaiból jővő adásokat, nagyon hamar rákattantak az akkori menő zenékre. Az 50-es években az r’n’b, és a jazz volt a menő, és azon belűl is a bumpy jazz, az akkori lokálok tánczenéje, Fats Domino a kor legnagyobb neve, ő szólt éjjel nappal a rádióban. Ekkor még Jamaikának nem volt saját rádió állomása. coxsone Dodd volt az a fiatal, aki elment narancsot szedni vendégmunkásként Amerikába, a pénzéből lemezeket vett, amiket nem lehetett otthon kapni, majd otthon megvalósította az álmát: épített egy sufni-tuningolt sound system-et, amin a saját lemezeit játszhatta és hatalmas bulikat csapott, hamar ellenségére talált ezzel az ex-rendőr, alkoholista bártulajdonos Duke Reid személyében, aki színtén látta, hogy ezzel a módszerrel mennyi embert tud becsalogatni a bárjába. Háború kezdődött. Kinek van több lemeze, kinek van meg a legújabb sláger, kinek hangosabb a cucca, kinek erősebb a mélynyomója? Ennek a versengésnek köszönhető, hogy ez a két ember később, a sound system bulikból bejött pénzből meg tudta magának engedni, hogy studiót építhessenek maguknak, ahol felbérelték a kor legjobb session zenészeit. Az 50-es években az amerikai r’n’b és bumpy jazz számokat próbálták lekopizni, kisebb-nagyobb sikerrel, amit inkább a producerek erőltettek és nem a zenészek. Duke Reid híres volt arról, hogy egyszerre akár több lőfegyverrel is felszerelkezve illuminált állapotban végezte a „produceri” teendőket. Ha épen nem tetszett neki, ahogyan a zenészek játszottak, akkor bement a feljátszóba és lazán eldörentett pár golyót a levegőbe vagy a falba, és leordította mindenki fejét. Nem játszott semmilyen hangszeren, de jó füle volt, csak úgy, mint coxsone-nak, tudták miből kell slágert csinálni. Azok a számok, amiket coxsonenak játszottak fel a 60-as években a Studio Oneban, egytől-egyig sláger a mai napig, és bátran használják a számok instrumentáljait. Amerikában egy idő után az r’n’b őrületet felváltotta a rock’n’roll és mivel a kezdetben kifejezetten fekete tánczenét lekopizták a fehérek (Elvis Presley), a rádiók is a fehér rock’n’roll-t nyomatták, amivel viszont a jamaikaiak egyre kevésbé tudtak azonosulni, egy idő után már elegük volt belőle, és pontosan ez vezetett ahhoz, hogy magukba forduljanak, és saját

» K RE c S MÁRy Z SO LT zenét kezdjenek csinálni, saját hangzással. Erről van egy anekdota, amit nekem személyesen Lloyd Knibb (1931-2011) mesélt el, a halála előtt pár évvel az A38 hajón a Skatalites koncert után, az a dobos, aki nagyon sokkal járult hozzá a jamaikai zene kialakulásához. A történet: coxsone-nak már elege volt az amerikai stílusú kopikból, ezért azt mondta Lloyd-nak, találjon ki valami más groove-ot, ami egyedi. Az amúgy autodidakta módon tanult dobos, aki az évek alatt big bandek-ben és megannyi hajón zenélés után vált profivá, csak annyit csinált, hogy a folyamatos negyedeken megszólaló lábdobot megtörte azzal, hogy csak a kettőre és a négyre játszott a lábával, az addigi pergőn megszólaló kettő-négyet pedig kávázással helyettesítette, és a ride-on megszólaló swing játékot pedig áthelyezte a nyitott-lábcinre, amit szintén kettőre és négyre zárt. Amikor ezt meghallotta coxsone, akkor azonnal befutott a felvevőbe és azt mondta ez az, ez az amire szüksége van, ezt kell játszani éjjel-nappal! Ezt nevezték el one-drop-nak. Ekkor születtet meg a ska zene, az első igazi jamaikai stílus. A ska elméletileg hangutánzó szó, ami a shuffle r’n’b gitározásnak a rövidre fogott súlyos felütéseire utal, ami persze a jazzből ered, erről még Duke Ellington is írt a saját önéletrajzi könyvében. A ska zenészek a bumpy jazz állandó felütéseit még jobban hangsúlyozták, ezt hangsúlyozta a gitár, a zongora, a lábcintányér és persze a fúvósok is, a bőgő pedig kifejezetten walking bass-t játszott. Lloyd Knibb nagyon sok féle stílust játszott a ska korszak előtt. A jazz, bolero, rumba, cha-cha, calypso, mambo, bossa, samba slágerek minden nap műsoron voltak, ahol játszott, és ezek a műfajok bizony megjelentek a dobolásában, csak úgy mint a burru. Nem volt rasta, de járt azokba a körökbe és barátja volt count Ossie a rasta dobos, akitől ugyanúgy elleste a ritmusokat, mint a big band dobosoktól még srác korában, amikor a színpad takarásában leste őket, saját bevallása szerint. A ska-ban jobb nagy méretű dobokat haszálni, nagy cintányérokkal, a bőrők jó feszesre vannak húzva csak úgy mint az 50-60-as évek jazz lemezein, talán a pergőt érdemes egy kicsit még magasabbra hangolni, amitől jól kiszólnak a filljeink a zenéből. Lloyd Knibb filljei keverik a new orleans szerű second line dobolást a karibi, kifejezetten rumbás timbales „fillek”-kel. A legtöbb fill hármas

előkével indul, és a fillen belül is sűrűn van díszitve. A pergőt kifejezetten úgy használta, mint egy magasabb, a tamokat pedig egy mélyebb timbaleként. A dobok kérdez-feleleket játszanak gyakran, ami abszolút latin behatás, ha csak abból indulok ki, ahogyan két timbales-en játszik egy timbalero. A pergőn az accent-eket kávásan a bőr szélén játszotta, amitől hosszan és magasan szóltak a kívánt hangsúlyok. A fektetett kávázás nem lehet halk, magasról kell indítani az ütést, különben az emberek nem hallják a kettő-négyet, és akkor nem tudják hogyan kell táncolni (ez nem vicc, ez véresen komoly). A fiatal ska zenekarok dobosainak a többsége általában ott vérzik el, hogy a lábcint nem tudják dinamikusan használni, persze ezért részben felelősek a 70-es évek végén alakult brit ska-punk-new wave zenekarok is, akik eléggé átértelmezték az autentikus ska alapjait, és a fiatalok ezzel a zenével hamarabb találkoznak, mint a Skatalites-szal, ami az első ska zenét játszotta és még a mai napig is turnézik a világ körül, ők a jamaikai Buena Vista Sosial club, akiket ugyanúgy későn fedezett fel magának a világ, sajnos már csak ketten vannak eredeti tagok. A ska lábcin használat: mivel ez 4/4-es zene, ezért egy ütemen belül nyolc darab nyolcadot játszunk a lábcinen (egyet, kettőt, hármat, nyégyet). Minden egyes hang nyitott lábcin hang, kivéve a kettőn és a négyen amikor megszólal a one drop. Az egyszerre megszólaló fektetett káva és a lábdob a kettőre és a négyre zárunk a lábcinnel, de ugyanúgy ütjük a verővel is. Magyarán a one drop annyira hangsúlyos, hogy egyszerre használjuk mind a négy végtagunkat. A lábcint csak résnyire emeljük, inkább úgy, mint egy blues-rock zenekarban, nem pedig egy metál groove alatt. Minden nyolcad felütést egy kicsit hangsúlyosabban ütünk a leütéseknél, és minden kettő-négy előtti felütést pedig még egy fokkal jobban (az egy-GyET és a hár-MAT). Ettől lesz az egésznek olyan íze mintha a lábcin folyamatosan hangosodna minden egyes one drop előtt, egyfajta reverse hatás. Erre még rásegítünk azzal hogy a lábujjunkat is fokozatosan emeljük felfelé, nem pedig hirtelen, minden kettőtől négyig és négytől kettőig tartó lábcin nyitásnál. A negyedekre érkező leütéseket a verő fejével, a felütéseket pedig a verő nútjával próbáljuk ütni, hogy az minél jobban felfeküdjön a lábcin felületére. A ska-ban „illik” agyon

87 szinkópált lábcin ritmusokkal dísziteni a groove-ot. Ezeket próbáljuk a lábcin kúpján játszani, miközben a lábunk ugyanúgy zár a kettő-négyre. Ezeket a ritmusokat Lloyd Knibb valószínüleg a latin zenékből szedte, eléggé olyan hatásuk van, mintha valaki egy cascara-t játszana egy timbales szélén vagy kolompon, a kúp hang ezt interpretálja. A káva helyett inkább a lábdobbal ritmizál, de csak szigorúan a nyolcadokon elhelyezve. A ska első sorban instrumentális zene volt, ami az 50-es évek végétől kb. 1966-ig élte virágkorát Jamaikában. Aztán kicsit megváltozott ez a zene, valószínüleg az amerikai soul zene hatására. Az énekesek és a vokál együttesek egyre nagyobb szerephez jutottak, és az akkori érzelgős, romantikus dalszövegekhez már nem illett a gyors és nyers ska alap, így lassabb számokat írtak, ahol a zene is egyszerűbb volt, de így a vokál harmonizációk nagyobb teret kaptak. A bőgőt felváltotta a basszusgitár, a zongorát pedig a hammond orgona, megjelent a csörgő, ami viszont helyettesítette a ska-ban megszokott zakatolást. Ezt hívták rocksteady-nek. Van egy legenda miszerint egy meleg nyáron (Jamaikában eleve meleg van) egy fővárosba költözött vidéki huligánok csoportja, akik amolyan gengszterek voltak (rudeboy), egy bulin miközben a csajaikkal próbáltak vért izzadva táncolni a gyors ska-ra, nem bírták a melegben a tempót, ezért fegyverrel megfenyegették a zenészeket, hogyha nem játszanak lassabban, akkor végük. Valaki azt mondja ennek köszönhető a rocksteady. Sajnos ebben a korszakban gyártó soron készültek a számok nap mint nap, és ez bizony a minőség rovására ment. A dobosok fiatalok voltak, tapasztalatlanok és nem kifinomultak, persze ehhez a laza zenéhez, ami kifejezetten az énekesekről szólt nem kellet sokat virgázni. De voltak jó zenészek, és ők azok, akik lefektették annak a lüktetésnek az íratlan aranyszabályait, amit később reggae-nek neveztek el. A rocksteady-ben a basszus már nem játszott walking bass-t, a lassabb zenében teret kapott arra, hogy konkrét dallamokat játszhasson, amire felfeküdhet az egész zenekar. A legjobb bass témákra, íródtak a legnagyobb slágerek, amelyek instrumentáljaira akarta később minden énekes felvenni a saját verzióját, ez ott nem számít lopásnak, ez a producer és a zenészek dicsősége, ezek a standard-ek, amiket

Jamaikában riddim-nek hívnak, ami főként a basszus dallamáról és a fúvós témáról ismerhető fel, és bármikor újra használhatod az eredi felvételt, vagy csinálhatsz belőle újat, új hangzással! A következő számban már a reggae zenéről, és dobolásról fogok írni, ezt a sok mindent muszáj volt leírnom, ahhoz, hogy aki nem ismeri a reggae gyökereit jobban megérthesse, miből alakult ki a műfaj. A dropbox.com-on csináltam egy fiókot, amit bárki elérhet, reggaedob@gmail.com néven, harmaseloke jelszóval, ott találjátok a cikkhez fűződő zenéket, ha letöltitek a roots of reggae.rar fájlt. Plusz van egy pdf kotta, aminek az elején van pár ska groove és fill, direkt nem írtam ki ismétlő és ütem mutató jeleket. Akit érdekel az töltse le a Dobmánia Táborban tartott workshop kotta és hangzó anyagát, vagy akár a Dobosok Farsangján tartott előadás anyagát kifejezetten a reggae fill-ekről. Bárkinek bármi kérdése van, kérem írjon a facebook-on! Jó zene hallgatást és gyakorlást!

1. kép: Skatalities zenekar 2. kép: Duke Reid 3. kép: Tommy Mscook & the Skatalites 4. kép: LLoyd Knibb 5. kép: coxsone Dodd

KÉZ ÉS LÁb TEchNIKA

» STÖc KE R T OL IV ÉR

Blast beat Hadd meséljek egy kicsit a blast beat történelméről. Elég ködös múltra tekint vissza, hogy tulajdonképpen melyik dobos „fedezte fel” ezt a játékot. Hivatalosan a Napalm Death grindcore zenekart írja pl. a Wikipédia, de ebbe nem akarok belemenni. Egy valami biztos, egy ismétlődő sima váltott kezes single stroke rollról van szó a lábdob és a pergő között 160 és ennél jóval gyorsabb tempókban. A sima blast beat a metal különböző extrémebb műfajaiban pl.: death metal, black metal található meg elsősorban. Azonban jazz kottától kezdve a drum and bass-en át bárhol összefuthatunk vele, hiszen ha a jobb kéz folyamatos játékot, amely a lábdobbal együtt mozog – elhagyjuk, a tempót pedig kétszeresére, háromszorosára csökkentjük, akkor egy sima mezei rock alap ritmust fogunk kapni. A dolognak viszont az a szépsége, hogy még ezt az egyszerű változatot is baromi nehéz pontosan és ízesen játszani, nemhogy a különböző variációkat, ahol például a két kéz és a két láb együtt mozog, amit úgy hívnak, hogy bomb blast, vagy ahol a jobb kéz csak negyedekkel kíséri a folyamatos tizenhatod munkánkat. Aztán vannak itt olyan megoldások is, mint a gravity blast beat, ahol egyfajta egykezes pergetést hozunk

traditional blast beat(upbeat snare)

létre a pergőn, amit aztán kombinálhatunk mezei blast beat-tel vagy bomb blast-tel vagy akár kétlábas mezei blast beat-tel, ami annyiban tér el a simától, hogy kényelmesen a tizenhatodokat kiosztjuk két lábunkra és közé ütjük be a pergőt bal vagy jobb kézen, miközben a másik kéz kíséri valamilyen módon, aztán olyat is lehet, hogy minden együtt történik, ez szintén lehet két vagy egy lábra kiosztva, tehát pl.: pergő, lábcin, lábdob egyszerre tizenhatodokban zakatol. A hab a tortán, hogy ezeket bevariálhatjuk különböző metrikus modulációkba, például tizenhatodból ugrálhatunk triolákba, vagy a hangsúlyokkal variálva a 4/4-es lüktetést áttehetjük 6/8-ba stb. Ezenkívűl vannak különböző kreatív megoldások, például az ütem elején ilyen olyan negyedértékű hangokkal (vagy bármilyen más ritmussal) megakaszthatjuk a blast beat folytonosságát. Személyes tapasztalatom alapján a legkönnyebben úgy lehet ezeket elsajátítani, ha sok olyan zenét hallgatunk, amiben ezek a megoldások a gyakorlatban is hallhatóak. Akinek felkeltettem az érdeklődését, az akár megnézheti Thomas Lang videóját is ezzel kapcsolatban kiindulópontnak.

fill

bomb blast

skank beat (downbeat snare)

hammer blast (upbeat hi-hat)

hammer blast (downbeat hi-hat)

K R E AT í V O L d A L A K

Kíséretek lineáris kéz-láb kombinációkkal 1. A mostani alkalommal olyan kíséretekkel fogunk foglakozni, amelyek úgynevezett „lineáris” kéz-láb kombinációkra épülnek. Mi is az, hogy „lineáris kéz-láb kombináció” és miért pont ez a neve? Lineáris kéz-láb kombinációnak azt nevezzük, amikor a kézzel és a lábbal játszott hangok valamilyen sorrendben követik egymást, de egyszerre csak egy hang szólal meg, nem fordul elő az, hogy egyszerre két végtag üt, szólaltat meg egy hangot. Az elnevezés az angol „melody line” (magyarul: dallamív, dallamvonal) kifejezésből ered. Amikor pl. egy dallamot eléneklünk, egyszerre csak egy hangot vagyunk képesek énekelni, és ha lekottázzuk, amit énekeltünk, a hangjegyeket képesek vagyunk egy elágazás nélküli vonallal (line = vonal) összekötni. Mivel az a kifejezés, hogy „vonalas dobolás” igencsak furcsán hangzana, ezért a magyar szakzsargonban a „lineáris dobolás” illetve a „lineáris kéz-láb kombinációk” kifejezés terjedt el. A kottapéldákban néhány olyan egyszerű kíséretet tanulmányozhatunk, amelyet úgy állítunk elő, hogy már ismert, nyolcadokra, triolákra és tizenhatodokra épülő kíséreteket úgy módosítunk, hogy azokat a lábcintányéron játszott hangokat elhagyjuk, amikor a kíséretben a pergődobot, illetve a lábdobot szólaltatjuk meg. Az első hat kottapéldában a leggyakoribb nyolcadokra épülő kíséretek lineáris változatait vehetjük szemügyre. Az első lépes – mint mindig – természetesen az, hogy lassú tempóban (azért, hogy könnyen el tudjuk dönteni azt, hogy a soron következő hangot melyik kezünkkel vagy lábunkkal, lábcinen, pergőn vagy lábdobon kell megszólaltatnunk) addig ismételjük a ritmusokat, ameddig nem rontjuk el, amit játszunk. Ha ezzel már nincs gondunk, akkor próbáljuk a ritmusokat több tempóban, – azaz lassabban és gyorsabban – és többfajta dinamikával, – azaz halkabban és hangosabban – is eljátszani! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy

alkalmazzunk többfajta hangszínt is, tehát a jobb kezünkkel üthetjük a lábcintányéron kívül a kísérőtányért, vagy annak kupoláját, a legnagyobb tomtomot, sőt akár kolompot is; a bal kezünkkel játszhatunk a pergődobon fektetett verővel, sőt akár üthetjük valamelyik tom-tomot is! A 7–9. kottapéldában három olyan variációt vehetünk szemügyre, amelyekben az egyik pergődobon játszott hang nem a „helyén”, hanem egy nyolcaddal előbb, vagy később szólal meg. jungle, drum'n'bass stílusú zenében gyakran hallhatunk ilyen kíséreteket. A 10–18. kottapéldában pedig néhány triolákra épülő kíséretet tanulmányozhatunk. Ezeket a ritmusokat is ugyanúgy gyakoroljuk, mint a nyolcadokra épülőket: először tanuljuk meg, ismételjük el többször, majd játsszuk el őket több tempóban, többfajta dinamikával, és minél több hangszín alkalmazásával. A 17. és a 18. kottapéldában két olyan kíséretet vehetünk szemügyre, amelyekben pergődob-variációkat is alkalmazunk. A 19–27. kottapélda előbb egyszerűbb, majd összetettebb lábdob-variációkat tartalmazó, tizenhatodokra épülő lineáris kíséreteket mutat be. Ezeket is a fentiek szerint gyakoroljuk. Végül a 28–30. kottapéldában három pergődob variációt is tartalmazó kíséretet tanulmányozhatunk. A fentiek után felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy: „Mi szükségem van ezekre? Mikor alkalmazhatom ezeket a ritmusokat?” Nos, nem biztos, hogy minden zeneszám igényel ilyen, a szokásostól kissé eltérőbb hangzású kíséretet, de az elképzelhető, hogy amikor azt kérik tőlünk, hogy a lábcintányéron folyamatosan játsszunk nyolcadokat, triolákat, vagy tizenhatodokat, de a tempó túl gyors ehhez, akkor alkalmazunk ilyen ritmusokat. A fenti példák közül néhány a következő videólinken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=C-gnhW7UOF0 Következő alkalommal összetett kézrendeket alkalmazó lineáris kíséretekkel fogunk foglalkozni, addig is jó dobolást, sok sikert kívánok!

» K O R O M PAy Z S O LT

KEZdőKNEK

Alapjáték és variációképzés

Folytatva a kiskorú kezdőknek ajánlott egyszerű, hallás után tanítandó alapok közlését, most nyitott ritmikai mondatok következnek. Egyúttal a variációképzés folyamatába történő beavatást segítve, valamint egyszerű alapjátékok egyfelső-tamos jazz szetten. A hosszabb etűdök a variációképzésben ütemenként is taníthatók.

» NE SZTO R IVÁ N

vArIáCIóKéPzéS

HALLáS uTán IS TAníTSuK!

zeneközpontú dobtanítás az alapoktól a felsőfokig a legkorszerűbb módszerekkel, nagy tapasztalattal, gyors eredménnyel. A stúdió vezetője Kassai László, az Ötlettár rovat szerzője. Haladóknak igény szerint speciális kurzuslehetőségek.

Tel.: 30/495-7470

hIRdETÉS

Riff AZ IGÉNyES ZENE OTTHONA

www.riff.hu Interjúk, kritikák, koncertbeszámolók – az érték mindenek előtt.

LEJEGYZÉSEK

Lejegyzések Al Foster a 70-es évek elején robbant be a jazz élvonalába. Jómagam Dave Liebman szaxofonos lemezén hallottam először ezt az ösztönös zsenit. Különösen beszédszerű és dallamos gondolkozás módja ragadott meg és valami gyermeki természetesség, humor. Miles Davis emlékezetes visszatérésekor a 80-as évek elején ő dobolt az első lemezen. Herbie Hancock V.S.O.P. együttesében is hallhattuk. Legutóbb a B. J. c.-ban tavaly előtt személyesen is láthattam őt. Nagy élmény volt ez az apró termetű ember! Saját bevallása szerint a kottaolvasást nem ismeri. Keressétek carmen Mcrae Sings Monk című lemezét! Nagy dobolás van!

Âť N E S Z TO R I VĂ N

dobosmagazin

L ÁT VÁ N Y E L E M E K

Crossover 2 Most tovább gombolyítjuk a múlt év végi crossover fonalát. Aki a múltkor velem tartott és foglalkozott a témával, az képessé vált valamelyest a két kéz keresztezésére a pergődob-oldaltam viszonylatában. Ezt a képességet tovább fokozhatjuk például azzal az egyszerű trükkel, hogy az előző részben leírt példákból legalább a harmadik (3/A-D) és negyedik (4/A-D) példákat átjátsszuk oly módon, hogy ami pergő dobra van írva azt az oldal tamra ütjük, ami pedig oldal tamra van írva azt a pergő dobra ütjük. Szemléltetési célból az első példánk a múltkori negyedik (4/A-D) példa ilyetén átdolgozása (A-D). Ha ezzel megvagyunk, akkor már feltehetőleg nem csak „nyugdíjas” tempóban vagyunk képesek eljátszani a gyakorlatokat, hanem szert tettünk némi sebességre is. Így nem jelenthet akadályt az összes eddigi példa átjátszása tizenhatodos értelmezésben. Ezek után kezd érdekessé válni az egész, ha elkezdjük kigyakorolni a 24 alkotó elemből álló nyolcad-triolás 2/4 -es gyakorlatot. A példákat mozgás- rendszer (4-4 példa) és a dobok párosítása szerint különböztettem meg. Az első 4x3 példa azokat a gyakorlatokat tartalmazza amelyekben a jobb kéz, a mozgás kivitelezése szempontjából a bal kéz felett keresztezi azt. A második 4x3 példa pedig ennek ellentétje, vagyis a bal kéz kereszteződik a jobb kéz felett. Bár első ránézésre is jól látszik, hogy kettesével vannak összepárosítva a dobok minden gyakorlatnál.

dobosmagazin

Negyedenként az egyikre mindig két triola hang kerül, a másikra pedig egy. A keresztezés szempontjából mégsem mindegy, hogy hogyan osztjuk el a három hangot a két dob között. I. (4x3 JOBB KÉZ A BAL FELETT (1/ A-B-c) Oldal tam – Pergő dob (2/ A-B-c) Oldal tam – Felső tam (3/ A-B-c) Oldal tam – Középső tam (4/ A-B-c) Középső tam – Felső tam II. (4X3) BAL KÉZ A JOBB FELETT (1/ A-B-c) Pergő dob – Oldal tam (2/ A-B-c) Felső tam – Oldal tam (3/ A-B-c) Középső tam – Oldal tam (4/ A-B-c) Felső tam – Középső tam Külön-külön kigyakorlás után javaslom először a betűjelenkénti egybe játszást, majd az ellentétek összejátszását és az ezekkel való improvizálást és stílushű fillek alkotását. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlatok fizikailag is megterhelőek, ezért érdemes a gyakorlásukat jobban elaprózni, mint más technikai gyakorlatot! Mindenkinek jó gyakorlást, és a „metronóm legyen veletek”.

» M ÁT y U S AT T I L A

EGYÉNRE SZAbOTT dObOKTATÁS KEZdőKNEK ÉS hALAdóKNAK iNFó: hollósi

László

Mobil: 06 30/261-8826 e-mail: dobosmagazin@gmail.com

102

ÖT L E T TÁ R

Zúzzunk! AZ ELőZő SZÁMBAN, AZ „ÖTLETTÁR” ROVAT TÖRTÉNETÉBEN ELőSZÖR, KÉT NAGYDOBOS (DupLA LÁBGÉpES) ANYAGGAL FOGLALKOZTuNK. EGY KOMpLEX GYAKORLATSOR EREJÉiG EZúTTAL iS ENNÉL A TÉMÁNÁL MARADuNK, iSMÉT BőSÉGES ÉS HASZNOS GYAKOROLNiVALóT KíNÁLVA. A két nagydobos kíséretjáték technikája alapvetően két fő területre osztható. Egyfelől játszhatunk olyan szünetes képletekből építkező groove-okat, amelyek nagydobsora az egymás mellé kerülő három vagy még több gyors nagydobütés miatt bizonyos tempó felett egy lábbal már nem lenne lejátszható. Ebből a vonulatból adott ízelítőt az előző szám kottaanyaga („Két nagydobos groove-ok triolákkal”). A másik, sokak által még inkább favorizált technika az, amikor a két lábbal folyamatos tizenhatodokat, triolákat, szextolákat, harminckettedeket játszunk, és efölé kerülnek különböző pergő és lábcin elhelyezések. (A műfaj egyes képviselői ezt a technikát már-már sportteljesítmény szintjéig fokozzák, megjegyzendő, hogy ha egy lemezanyagon vagy koncerten mondjuk már az ötödik egymás utáni számban szólnak „ezerrel” a két nagydobon harminckettedek, a dolog unalmassá válik, legyen ez bármilyen nagy lábtechnikai és fizikai teljesítmény.) Mindenesetre cikkünk témája most ez a folyamatos nagydobjáték, kiegészítve a metál nótákban gyakran használatos „hagyományostól” eltérő pergőelhelyezésekkel. Az a helyzet ugyanis, hogy míg a„hagyományos” groove-ok alaphelyzete a stílusok javarészében az un. „egy-három, kettő-négy”-re épül, a pergőjáték tehát az esetek túlnyomó többségében a második és negyedik negyed körül dominál, a metál zenékben gyakran kerül a pergő „egyhárom”-ra, vagy az összes negyedre, nyolcadra stb. A mellékelt kottaanyagban tehát ezekkel a szokványostól eltérő pergőelhelyezés lehetőségekkel foglalkozunk, mindezt komplex módon párhuzamosan triolás és tizenhatodos környezetben.

dobosmagazin

Nézzük a gyakorlás menetét. Első lépésként ismételjük át az első sorban leírt, szokott módon „kettő-négy”-re kerülő pergőelhelyezést, negyedes lábcinnel, először triolás majd tizenhatodos nagydobjáték fölött. Nevezzük ezt „alap”-nak (Ez általában, mindenkinek megvan, az újdonsült dupla lábgép tulajdonosok tőbbnyire ezzel szokták kezdeni a „duplázással” való ismerkedést.) Ezután vegyük át az ettől eltérő pergőelhelyezés lehetőségeket. Indulhatunk a baloldali, triolák fölött lehetséges ötféle variációval. Az egyes változatokat rakjuk össze először lassabb tempóban, ezután játsszuk felváltva az első sorbeli „alappal”. (Először két-két majd egy-egy taktusos váltásban.) Ezután ugyanezzel a módszerrel gyakoroljuk ki a jobboldali, folyamatos tizenhatodok fölötti hatféle pergőelhelyezést. Figyeljünk rá, hogy balkezünk mikor kerül együtt a jobb és mikor a bal lábbal. Miután metál zenékben igen gyakoriak a különböző váltások, következő lépésként egy-egy sor most már kompletten (jobb és bal oldal együtt) kerül terítékre. Az első két sorban ugyanaz a pergőelhelyezés szólal meg, folyamatos váltásban először triolás, majd tizenhatodos nagydob fölött. A 3-6. sorokban már csak hasonló, némileg egymásra „rímelő” pergőritmusokat kapunk. (Ezeket a váltásokat is gyakorolhatjuk két-két, majd egy-egy taktusonként cserélve.) Nem csak a nagydobjáték változhat a fenti módon egy-egy nótán belül, hanem a különböző pergőelhelyezések is kombinálódhatnak. Ezt a következő módon gyakorolhatjuk. Először ismét a baloldali, triolás részt vegyük elő. Kössük össze az 1-2, 1-4, 2-4 pergőelhelyezéseket (két-két majd egy-egy taktusos váltásban), gyakorolhatjuk az 1-2-2-4 négytaktusos kombinációt, valamint az „alap”+2, „alap”+3, „alap”+3+3+6 összekötést. A jobboldali tizenhatodos rész ajánlott párjai 1-2, 1-4, 2-4, négytaktusban 1-2-2-4, 1-2-5-4, valamint „alap”+2, „alap”+3, „alap”+3+6 (valamelyikből két taktus). Végül állítsuk ismét párhuzamba a triolás és tizenhatodos részt. Például 1+2 pergőpár triolák fölött (2 taktus), majd folyamatosan ugyanez tizenhatodos nagydobbal (2 taktus) és így tovább a többi fenti összekötés.

» K AS SA I L Á S Z LÓ

Ha valakinek mindez nem volna elég, az egész gyakorlatsort elkezdhetjük elölről úgy, hogy a triolás rész fölött „shuffle” jobbkezet játszunk a lábcinen vagy kísérőcin kupolán, a tizenhatodok fölött pedig nyolcadokat. „Haladóbbaknak” továbbá ajánlott a gyakorlatsor átjátszása triolás helyett szextolás, tizenhatodos helyett harminckettedes nagydobbal! Ez már komoly falat, itt már Derek Roddy és társai babérjaira törünk. Beköltözhetünk tehát többnapi enni- és innivalóval felszerelkezve két nagydobos felszerelésünk mögé, és munkára fel! Jó gyakorlást, jó szórakozást kívánok!

103

graﬁkai munkák • weblapok magazinok, könyvek tördelése graﬁrkastudio@t-online.hu tel.: +3620/333-5054

dobosmagazin