Dobos magazin 2011 02

Page 1

Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 1

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2011. augusztus – november

450 FT

INTERJÚK BILLY COBHAM BENDL TAMÁS PÁLÓCZI HORVÁTH CSABA (INDIÁN) RIHA EMIL DIXON CHAOS PEARL TARGET ZOLLANO DOBTOKOK SABIAN ÚJDONSÁGOK

BILLY COBHAM


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 2


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 3

« 2011 » 02

Billy Cobham interjú

4

Dobhártya

7

Ötlettár

8

Dixon Chaos

10

Zollano dobtokok

12

Rockdobolás két lábdobbal

13

Bendl Tamás interjú

16

Lejegyzések

17

Sabian újdonságok

19

T A R T A L O M J E G Y Z É K «

3

4

10

Pálóczi Horváth Csaba (Indián) interjú

20

Hasznos kiegészítôk

22

Gyakorlás: hol? mikor? hogyan?

24

A dal szerkezeti és dinamikai felépítése

25

Pearl Target

26

Dobtanárok: Riha Emil

28

Beszámoló a II. Dobos Magazin Táborról

30

Magasiskola

32

A timbales

33

Lamantin jazz Fesztivál és Improvizációs Tábor

34

Tam-Tam hírek újdonságok

36

Magyar ritmushurrikán Londonban

16

26

20

28

38

IMPRESSZUM»

33

Fôszerkesztô és lapalapító: Hollósi László • Munkatársak: Martonosi György, Korompay Zsolt, Kármán Sándor, Nesztor Iván, Keönch László Farkas, Turán Tamás Levente, Kassai László, Marczell Katalin, Indi, Bordás Jószef, Goóz László • Címlapfotó: Kisfaludi István • Grafika: Grafirka Stúdió • e-mail: dobosmagazin@t-online.hu • Telefon: 30/261-8826, 94/331-783 • Megjelenik négyhavonta • Nyomda: MaedInfó Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Szombathely • ISSN 1586-1007

«


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 4

4 »INTERJÚ

D O B O S M A G A Z I N

Egy kísérletezô kedvû ember Billy Cobham a közép-amerikai Panama szülötte. Gyerekkorában költözött New Yorkba a szüleivel, ahol zenei tanulmányait végezte. Néhány év fegyelmezett katonazenekari tevékenykedés után ennek a városnak az intenzív zenei életébe kapcsolódott be a 70-es években. A Mahavishnu Orchestra alapító tagja lett, és a Spectrum címû korszakos albumot is ekkortájt alkotta meg. Ma már Svájcban él (mintegy 30 éve), mondhatni: a világtól elvonultan. Dobolását, legendás technikáját sokan csodálták-csodálják. Idén a Kármán Sándor szervezésében immár 17. alkalommal megrendezett Ceglédi Dobos és Ütôhangszeres Gálán hallhattuk érett, kiegyensúlyozott játékát. Amikor az elôadás után gratuláltam neki, egy kérdéssel reagált: mi volt az, ami szerintem kiemelkedô volt az aznap esti produkciójában? Nem titkoltam, hogy most láttam ôt elôször élôben, és azt sem, hogy nem vagyok dobos („Az a jó!” – hangzott a válasza). Így kezdtünk el a dobszerelésérôl beszélgetni, mert nekem az szúrt szemet. – Tapasztalatom szerint a dobosról, aki már jó ideje dobol, sokat elmond a dobszerelése. „Mutasd a szerelésedet, és én megmondom, ki vagy!”

– Bizony, errôl van szó. – Miért pont így alakította ki a dobszerelését? Miért ez az összeállítás? Tulajdonképpen úgy néz ki, mintha nem is egy, hanem két dobszerelés volna… – Aki ahhoz szokott, hogy a dobszerelést mindig egy bizonyos módon felállítva lássa, annak valószínûleg tényleg így néz ki. Én eltértem a hagyományos, balról indított dobolástól, amikor bal oldalon van a pergô, és nagyjából minden más tôle jobbra. Elhatároztam, hogy kísérletezni fogok, és középrôl indítok mindent, hiszen amin a legtöbbet játszunk a dobok közül, az a pergô. Felmerült tehát bennem a kérdés: miért kéne mindig csak balról jobbra játszani, jobbról balra meg

nem? Hiszen két kezünk van és két lábunk, miért ne lehetne akkor egy patternt elindítani balról is MEG jobbról is, és lejátszani balról jobbra haladva is, és jobbról balra is! Ha ezt végigcsináljuk, akkor a bennünk élô ritmusszakember (nem a zenész, csak a ritmusszakember!) számára ez azt jelenti, hogy minden patternbôl, amivel dolgunk van, immár kettô lett, mert nemcsak jobbra haladva játsszuk el, hanem balra is. – Nem lesz ezzel nehezebb a dobos dolga? – Dehogy! Sôt, ez teszi mindkét oldal felé nyitottá az agyat. De az agyunkat, ugye, különben is mindkét oldalra használjuk… vagy legalább is erre megvan a lehetôségünk! És ha nekem megy ez – és nem gondolom, hogy én volnék a legügyesebb –, akkor szerintem mindenkinek menni fog. Úgyhogy itt mindenki számára elérhetô lehetôségek nyílnak. S ha már eszünkbe jutott feltenni a kérdést, hogy „Miért így csináljuk, amit csinálunk?”, akkor a következô lépésben rögtön kiderül, hogy milyen fontos a kreativitás, a képzelôerô. Mert kreativitás és képzelôerô nélkül az ember mindig csak azt teszi, amit mondanak neki: „A könyvben ez van; a tanár ezt mondta; ez így van, és kész.” Amibôl persze csak a könyv szerzôje és kiadója profitál, meg a felfogadott dobtanár. De a mûvésznek,


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 5

« 2011 » 02

a muzsikusnak, a zenét tanuló növendéknek ebbôl nincs haszna, mert nem tudja használni a fantáziáját. A dobot tanulóknak legfeljebb a fele tudja, hogy igazából mit is csinál – mert a többiek csak azt követik, amit mondanak nekik. Nincs módjuk kísérletezni… Ha a tanár azt mondja: „Ezt ne így csináld!”, mindig tedd fel a kérdést: „Miért?”! És ha erre azt mondja: „Azért, mert ez van a könyvben.” vagy azt, hogy „Mert így és így kell csinálni.”, akkor tedd fel a következô kérdést magadnak: „Ha így és így kell csinálni, vajon annak mi az oka?”! Aztán nosza, járj utána! És próbáld ki, hogy nem tudnád-e esetleg máshogyan… csak úgy, kíváncsiságból, mert ezzel nem veszíthetsz semmit! Legfeljebb kiderül, hogy ahogy kitaláltad, az valami miatt nem megy. Semmit sem veszíthetsz. Ha a kérdéses szabályról tényleg kiderül, hogy úgy van, és kész, akkor legalább most már tudod, hogy miért van úgy. Ha meg az derült ki, hogy lehet úgy, de ahogy kipróbáltad, úgy is, akkor te már kétféleképpen csinálhatod – és a másodikra már te jöttél rá, szóval benne van az egyéniséged! Senki sem csinálja

úgy, csakis te! Hiszen az ember éppen efelé törekszik: nem úgy akar játszani, ahogy mindenki más elôtte, hanem úgy, ahogyan csak ô tud. Hát nekem ezért van a dobszerelésem így összeállítva. – Írni jobb kézzel szokott vagy ballal? – Próbáljuk ki! (Kuncog, és a bal kezébe vett tollal írni próbál az asztalon heverô Dobos Magazinra.) Azt hiszem, hogy jobbal. De tudnék ballal is.

I N T E R J Ú «

– Ez a kísérletezô kedv és ez a hozzáállás, hogy magát is tanulónak tekinti, sikeresnek bizonyult… – Gondolja? – Igen, hiszen szép hosszú és sikeres pályafutást mondhat a magáénak. Ön szerint minek köszönhetô ez a siker? Milyen szerepe volt benne a szerencsének, illetve a beletett munkának? – Én nem tudom… Csak azt tudom, hogy ez a kérdés folyton elôjön. Egyvalami azért van, ami szerintem szerepet játszhatott. Hogy amikor valaki azt mondja nekem: „Te így csinálod.”, én mindig visszakérdezek: „Igen? Hogy?” Amikor az elôbb azt mondta nekem, hogy nagyon jól játszottam, és én megkérdeztem, hogy mi volt az a játékomban, amit jónak talált, nem azért kérdeztem vissza, mert szemtelenkedni akartam. Hanem szeretném megtudni, hogy mi ment át, hogy mit mutattam meg a dobszerelésnek, ennek a kétoldalú tükörnek a segítségével. Az érzéseimet vetítem ki vele, azt, ami vagyok – és ebben benne van, hogy merre jártam. Amit játszom, az a saját jövôképem része is egyben, mert azt próbálom lejátszani, amire képes lehetek, és úgy, ahogyan

– Köszönöm. De tudja, a zene emberi mivoltunkat tükrözi. A zenében több dimenzió létezik, és ezek közül csak az egyik a sebesség, a dolgok összehangolása. A másik a frekvenciákkal való manipulálás, a dallamok és a harmóniák – és akkor még ott a ritmus is. Ha valaki nem képes ide-oda mozogni a zenei dimenziók között, akkor az én szememben nem igazi muzsikus. Az ilyet én inkább specialistának tartom, aki egy bizonyos szûk területen még jól is végezheti a dolgát, és sikeres is lehet. Vannak ilyenek, ismerek például egy alabamai gyapotszedô családban született srácot. Gyapotszedés közben ôk folyton énekeltek, és a fiúnak nagyon szép hangja volt. Felnôtt, de a ritmusról fogalma sincs, nem tud pontosan intonálni, nem ismeri sem a dinamikában, sem a sebességben rejlô lehetôségeket – mert nem volt rá módja, hogy ezeket megtanulja. Szóval mása sincs, csak a szép hangja. De ezzel megél: Oslóban, Norvégiában egy szálloda halljában japán dalokat énekel egy elhangolódott zongora mellett (mert valószínûleg az sem zavarja). És néha nagy létszámú közönsége van! Ugyanakkor pedig

azt szeretném. Szóval folyton tanulok: ez a tanulóra jellemzô, és nem a tanárra. A cél, amit kitûzök, mindig elôttem van, és néha eltûnik szem elôl. Talán egy nap majd elérem, de akkor az rögtön új kiindulóponttá válik majd más célok felé… – Ma este engem az gyönyörködtetett el, amikor kicsit felgyorsult, majd lelassult s végül visszatért az alaptempóhoz. Az nagyon jó volt.

nem ritkaság, hogy jól képzett muzsikusok éheznek, vagy például taxisofôrként dolgoznak. Bartók Béla is szegény emberként halt meg… – Akkor tehát nem tudjuk, hogy végsô soron min múlik a siker. Mi volt az, amit a siker révén tanult meg? – Eddig azt, hogy a szerénység és az ôszinteség igencsak könnyen kicsúszik az ember kezébôl. Különösen az ôszinteség! Hazudni ugyanis nagyon könnyû. Azt gondoljuk, hogy hazugsággal könnyebben megúszunk bizonyos helyzeteket, mert az igazság mindig ridegebb, olyan nagyon feke-

5


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 6

6 »INTERJÚ

te-fehér. Az igazság így szól: csak bizonyos dolgokat tudok, és azt is csak bizonyos módon. Kéne tudnom mást is, máshogyan, de nem tudok, és hogy ez ki ne derüljön, védekeznem kell. Mármost minden mûvész egyforma: közönségre van szüksége, lehetôleg minél nagyobbra. Azonban minél többen lihegnek a mûvész sarkában, a hazugság annál nagyobb lesz. Ha az ember ôszinte magához, akkor csak egyet tehet: elszökik. Testôröket fogad, akik ôrzik a magánéletét. Végül már újságírókat fizet, és reklámügynökségekkel köt szerzôdést, akik kitalálják, hogy hogyan

D O B O S M A G A Z I N

bújhat el, és hogyan vezetheti félre az utána kíváncsiskodókat. Elton John vagy Michael Jackson például több ezer dollárt költött arra, hogy NE írjanak róluk az újságok. Szóval megmaradni magánembernek ÉS közben rengeteget keresni egyszerûen lehetetlen, hiszen egy csomó ember, cégek fektetik beléd a pénzüket, akiknek elvárásaik vannak. Ami engem illet, én megpróbálok „átcsúszni” a sajtón… És próbálok úgy élni, hogy amikor a helyi SPARban fizetek, a pénztáros csak úgy tekint rám, mint az egyik környékbeli lakóra. De ez hihetetlenül sokba kerül nekem! Ehhez olyan kicsi faluban kell élni, ahol nincs még egy közlekedési lámpa sem, se egy körforgalom, se buszmegálló, és a vonat is csak hatszor jön naponta, egy irányból – ha jön egyáltalán. Itt békében és csendben élek a családommal, az erdôben sétálgatok, friss levegôt szívok, és a kertben nôtt zöldségeket fogyasztjuk. Ez fontos nekünk. Sok zenét szerzek, és állandóan kreatív tudok lenni. De mindennek megvan az ára: ha például egy reggel 8-kor induló repülôvel kell

utaznom, és éppen nincs hó, akkor másfél óra az út a reptérig, ha viszont van hó, akkor ehhez a repülôhöz hajnali háromkor kell felkelnem, és 4kor már kint kell lennem az úton. Svájc ilyen! – Mik a tervei a közeljövôre? – Állandóan valami zenén dolgozom. Az a mûsor, amit ma este itt játszottam, valószínûleg része lesz egy új tankönyvemnek. A tankönyvekrôl tudjuk, hogy milyenek: tankönyvek. Arról szólnak, hogy valaki szerint mit hogyan kell csinálni. Az embert folyton ugyanazokkal a kérdésekkel találják meg, úgyhogy végül leírja a válaszokat egy könyvbe, és azt mondja a kérdezôsködôknek: olvasd el a könyvemet, benne van! De aztán jönnek megint, és felteszik ugyanazokat a kérdéseket… részint mert nem olvasták a könyvet, részint mert csak felületesen futották át. És ha el is mondom a választ megint, amit nagyon hálásan megköszönnek, egy perc múlva úgyis elfelejtik! De hát ilyen az élet, igaz? Marczell Katalin Fotó: Kisfaludi István


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 7

« 2011 » 02

D O B H Á R T Y A «

» QUIMBY

KICSI ORSZÁG

» TOM-TOM RECORDS » 2010

Semmilyennek nem terveztük és valamilyen lett. Ez egy nagy dalcsokor, egy olyan gyûjtemény, amihez nem volt prekoncepció, de megmutatja, milyen világokban mozogtunk az elmúlt idôben. Részben azért is Kicsi ország a címe, mert minden egyes dala egy kis különálló világ. Nem egységben mûködnek, hanem dalonkénti eszenciák, egy-egy hangulat jelenik meg bennük. Van köztük nagyon húzós rockszám, van minimál zongorás dal is, sôt még egy rövid reggae betét is” – nyilatkozta a Quimby új lemezérôl Kiss Tibor frontember. A zenekar több mint öt éve nem jelentkezett új stúdióalbummal, de 2010 decemberében végre megjelenik az 54 percben 17 számot felvonultató friss sorlemez, a Kicsi ország. „A Sail Away kivételével, amit már vagy hét éve írtam, a dalok nagyrészt az utóbbi egy évben születtek, maximum két évesek” – meséli a gitáros-énekes frontember. „A Turning To The Blue alaptémája már két éve megvan, de a többi dal viszonylag újabb. Van olyan is, ami pár nappal a stúdióba menetel elôtt született, mikor már azt gondoltuk, hogy újat már nem csinálunk. Kérdeztem a zenekart, hogy tetszik-e nekik, mert ha igen, gyorsan megírom rá a szöveget, mivelhogy egy-egy részlet, egy versszak már megvolt belôle. Tetszett nekik, azt még gyorsan megcsináltam, és fel is vettük. Az lett az Ultravaló címû dal.” Az album igen ekletikus, a spektrum a Cukrot öntök 1 perc 20 másodperces zongorakesergôjétôl a dzsungel groove-ot rövid ska/reggae betétekkel megakasztó Gekkó Boogie bolondozásán és az Amit kergetek triphopos hangulatain át az Elvisz a szél tipikus Quimby-hajszájáig terjed – olyan jövendô koncertfavoritokkal, mint a Jekyll és Hyde vagy A szebbik nem és a rondább igen. A Lepedôország címû számban a zenekar trombitása, Kárpáti Dódi szavalja el saját maga által írt szövegét (ez a színházi munkáiról is ismert zenekar utóbbi években kifejlesztett speciális koncerttípusának, a Teátrum elôadásoknak a világát idézi meg a lemezen), a vagányan kolompoló Leszek ma én a tiéd címû dalban pedig a zenekar ütôhangszeres konferansziéja, Varga Livius kap fôszerepet. „Én szerettem volna több Livius-dalt, de most ennyi esett ki belôle” – mondja Kiss Tibor. „Volt egy zúzós rockszámunk, és kifejezetten én kértem meg, hogy nincs-e kedve írni erre szöveget, mert én ebben szívesen gitározgatnék csak. De van a lemezen egy olyan dalunk is, aminek közösen írtuk a szövegét: a Turning To The Blue. Az talán a Quimby egyik legbonyolultabb és legösszetettebb dala, ami angol nyelven íródott.” Mint a fentiekbôl is kiderült, a zenekar tizenvalahány év után mostanában újra megpróbálkozik angol szövegekkel – az új albumon három ilyen szám is hallható. „Már az Ajjajjajj maxin is volt erre kísérlet. De nem tervezünk angol albumot, ahogy olyat sem, hogy egy magyar számunkat lefordítsuk angolra. Egy szám vagy ilyen, vagy olyan. Van, amelyik így fröccsen ki belôlünk: valami miatt angolul akar lenni, és akkor nem feltétlenül magyarítom. A Sail Away-t világéletemben angolul énekeltem. A Gekkó Boogie is úgy jött, bár ott közrejátszhatott az is, hogy akkor éppen külföldön voltunk. A Turning To The Bluenál is megszületett azonnal, hogy mirôl kellene szólnia: a versszakok végigmennek egy életen, a gyermekkortól a kamaszkoron át a háborúig és az ôrültekházáig minden benne van. Van benne egy magyar versszak is: amelyik a háborúról szól.” A 2011-es év amúgy is kitüntetett esztendô lesz a Quimby életében. A Dunaújvárosról indult zenekar ugyanis idén ünnepli 20. születésnapját, úgy, hogy ennek a húsz évnek a második évtizedét már együtt csinálta végig a stabil hattagú felállás: Kiss Tibor (gitár, ének), Varga Livius (ütôhangszerek, rap), Balanyi Szilárd (billentyûk, vokál), Kárpáti József (trombita, szárnykürt), Mikuli Ferenc (basszusgitár) és Gerdesits Ferenc (dob). M. E.

7


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 8

8 »ÖTLETTÁR

D O B O S M A G A Z I N

Swing „frázisok” A rovatban egy alkalommal már foglalkoztunk alapfokú swing függetlenítésekkel, ezúttal a témára visszatérve egy fokkal magasabb szintre helyezhetjük swing játékunkat. Ahogy azt már annak idején is említettem, az erre a zenei világra jellemzô kíséretforma alapvetôen különbözik a pop- és rockzenében megszokott, groove-szerû, ismétlôdô kíséret játéktól. Amíg ugyanis például egy egyszerû rock nóta kíséretében lehet, hogy az egész számon keresztül ugyanaz az egytaktusnyi nagydob-pergô ritmika ismétlôdik, ugyanaz az egy, esetleg két taktus hosszúságú ritmusminta (groove) megy körbe-körbe, addig a jazzes swing játékban és a különbözô bop stílusok kíséretében még két egymást követô taktusban sem játssza ugyanazt a nagydob-pergô. (Az állandóságot itt többé-kevésbé a jobb kéz – ride – és a bal láb – lábcin – által játszott swing alap képviseli. A mellékelt gyakorlatsor az ilyen, állandóan változó nagydob-pergô mozgásokra készít fel lépésrôl lépésre, soronként újabb elemet beépítve a függetlenítésekbe. A téma kapcsán egyút-

tal megismerkedhetünk az ilyen jellegû ritmusok jelölésére a nemzetközi szakirodalomban általánosan használt egyszerûsített leírásmóddal, amely könnyen megfejthetô az 1. ábra segítségével. Amint látható, a nyolcadok a két szélsô triola hangot szimbolizálják, a nyolcad felütések esetében pedig a harmadik triolahangot kell megütni, más szóval a leírt negyed-nyolcados ritmusokat triolás érzettel kell megszólaltatni (ún. shuffle-feeling). A megszólalással azonos triolás jelölést egyedül a középsô triola hang esetében kell alkalmaznunk (pl. második sor 3. taktus), ezt ugyanis más módon nem tudjuk leírni. Az egyszerûsített leírásmód használata a könnyebb olvashatóság érdekében történik, így elkerülhetjük, hogy különbözô szünetes triola képletek találkozásainak az erdejét kelljen böngésznünk. Az sem mellékes, hogy stúdiómunka alkalmával a hangszerelôk által a dobosnak kiosztott „leadsheet”-ek is általában ezt a fajta jelölést alkalmazzák, ezért sem haszontalan megismerkednünk vele. A gyakorlás során egy-egy sor taktusait elôször külön-külön rakjuk össze,

azután kössük össze elôször az elsô és második, majd a második és harmadik taktust! Végül játsszuk együtt az adott sor mindhárom taktusát, negyedik taktusként pihenônek egy nagydob-pergô játék nélküli jobb kéz – bal láb swing alapot beiktatva! Szándékosan írtam három taktus hosszúságú frázisokat, a gyakorlás következô lépése ugyanis az lehet, hogy a leírt három taktus lejátszása után a negyedik taktusban megpróbálunk hasonló nagydob-pergô mozgásokat rögtönözni. Egy másik lehetôség, hogy a három taktus kíséretjáték után a negyedik taktust valamilyen triolás fill-lel (szólisztikus átvezetéssel) töltjük ki. Ezekben játszhatunk folyamatos triolákat hangsúlyos elosztásokkal, kéz-láb kombinációkat, vagy próbálkozhatunk szünetes triola képletekbôl is építkezni. Végül összeköthetjük a 1–4., 5–8, vagy 6–9. sorokat így 12 taktusos blues periódusokat kapva. Ha van kéznél valamilyen jó középtempójú swing play-along anyagunk, a gyakorlás lépései történhetnek zenére is, így érezhetjük át igazán a swing kíséretjáték máshoz nem hasonlítható feelingjét. Remélem, sikerült kedvet csinálnom e kissé másféle zenei világhoz. Jó szórakozást, jó gyakorlást kívánok! Kassai László

I. ábra

Zeneközpontú dobtanítás az alapoktól a felsôfokig a legkorszerûbb módszerekkel, nagy tapasztalattal, gyors eredménnyel. A stúdió vezetôje Kassai László, az Ötlettár rovat szerzôje. Haladóknak igény szerint speciális kurzuslehetôségek.

Telefon: 30/495-7470

H-9700 szombathely Hollán Ernô u. 9. Tel.: +3694/506-940 Fax: +3694/506-941 Mobil: 0630/3376-829 E-mail: pianho97@t-online.hu


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 9

« 2011 » 02

Ö T L E T T Á R «

9


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 10

10 » H A N G S Z E R

D O B O S M A G A Z I N

Dixon Chaos Voltak azok a mámoros nyolcvanas évek, amikor már nem (vagy legalábbis nem sokáig) zárták börtönbe a szókimondó, renitens zenekarok tagjait. Ez csak azért jutott eszembe, mert az elsô találkozásom egy Dixon cuccal valamikor 1988 táján történt, egy igazi rendszerellenes punk csapat koncertjén. Az akkori kelet-európai hangszerek között valódi kuriózumnak számított egy ilyen példány, irigykedtem is kellôen a gazdájára, aki a láthatóan masszív, és kifejezetten jó hangú szerkóján büszkén mutatta a „médintajvan” táblát. A cég a mai napig mûködik, és bár mostanában elôrukkoltak néhány, magasabb kategóriába sorolható szériával, azért én a biztonság kedvéért a kezdôknek szánt Chaos szériát vettem górcsô alá. A testek

Úgy illik, hogy egy efféle felszerelés tartalmazzon mindent, ami elsô nekifutásra szükséges lehet egy ifjú titán zenei fejlôdésének korai szakaszában. Ennek megfelelôen a PODCH522TAM kódjelû fúziós cumó két kartondoboza a következôket rejti: 22x16” nagydob, 10x8”, 12x9” tamok, 14x14” állótam, 14x5,5” fa pergôdob; négy darabos állvány szett (ezekrôl bôvebben késôbb, a vasak bemutatásánál), illetve egy ajándék dobszék, és egy pár 14” lábcin, valamint egy 16” beütô cintányér. A faanyagok meglehetôs igényességrôl árulkodnak, mert a tervezôk a nyír és hárs kombinációját választották, amely összetétel egy ilyen kategóriájú szett esetében a vártnál jobb hangtulajdonságokat vetít elôre. A 9 rétegû, 7,2mm vastagságú testek köralakjára nem lehet panasz, az elsô rétegnél kezdôdô felfekvô élek szépen kidolgozottak, a belsô felület simára csiszolt, és vékony fedôlakkal kezelt. A külsô borítás fóliája fényes fekete, melyen igazán pompásan mutatnak a Dixon új tervezésû, tízágú csillagot formázó (így „ötletesen formabontónak” is nevezném) típusjelzô táblái.

Azért a szokásos „gyenge pont” itt sem marad el: bôrök terén bizony nem kényeztet bennünket a gyártó. A lábdob felirat nélküli clear ütôbôre és fekete alapon jókora fehér logóval ellátott frontbôre vékony is, no meg kihagyták belôlük a tompítógyûrût… A tamok szintén no name átlátszó nejlonjai nem tûnnek túl meggyôzônek, a pergô szokásos festett fehér ütôbôrt és vékony rezóbôrt visel, valójában ezek ketten a tûrhetô kategóriát erôsítik. A vasak

A Dixon mint olyan, ha nem gyártana dobcájgokat, valószínûleg a fém alkatrészek gyártásából is simán megélne. Alapvetôen még ennél a szettnél sem tudok minôségi oldalról komolyan belekötni az összetevôkbe, hiszen a kissé régies (elsô pillantásra a hajdani Slingerland babák jutottak róluk eszembe), csepp formájú csavarházak ugyanannyira rendben lévônek tûnnek, mint a lábdob jól pozícionálható lábai (végük gumiról fémtüskére váltható), vagy a duplaszáras tamtartó, mely számos más cég dobjainál is bevált már. A tamtartók persze memóriabilincseket viselnek a beállítások

rögzítése céljából, az állótam lábai pedig – ez gyakorta szokott gondot okozni ebben az árfekvésben, de esetünkben szerencsére szó sincs ilyesmirôl – igazán impozánsak látványukban, illetve használat közben gond nélkül bizonyítják nagyfokú stabilitásukat. A tamok és a pergô kávái 1,6mm vastagok, a sodronyváltó sima mûködésû, egyszerû darab, de egy tervezési anomália folytán folyamatos gondozást igényel (a mozgó részeket ajánlott rendszeresen kenôzsírral ellátni a jelentôs kopás elkerülése érdekében). A sodrony nem túl jó minôségû, a bôrök cseréjekor illendô ezt is egy profibbra cserélni. A lábdob fémkávái pont olyanok, mint a hasonló cuccok lábdobjain található kávák az utóbbi 20 évben, a szimpla kávafogó karmok segítségével megbízhatóan hangolászhatunk kedvünkre. A felhasználók körében nagy fontossággal bír, hogy a szetthez kapott állványzat miként szolgálja ki az idôk múlásával egyre növekvô igényeket. Gondoljuk csak el, hogy egy tinédzser dobos kolléga milyen sok fizikai és technikai fejlôdésen megy keresztül már röpke egy év alatt is! Súlyponti kérdés tehát, hogy mindazok az ele-


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 11

« 2011 » 02

mek, amelyek erôteljes terhelésen mennek keresztül, hosszan bírják a gyûrôdést. Átlagos használat mellett (persze relatív, hogy kinek mi az átlagos) a lábgép és a duplalábas lábcinállvány tartósnak tûnik, mûködésük csendes, kopásnak kitett részeik vélhetôen jó sokáig probléma nélkül üzemelnek majd. A pergôállvány racsnis szögállítása szokványosnak, mondható, a gémes állvány könnyebb súlyú cintányérokat magabiztosan tarthat, szintén duplalábas kivitelben készülnek mindketten. A hangok

Mielôtt félreértésekbe esnénk, tisztázzuk: igenis fontos, hogy ifjonc kollégáink könnyen boldoguljanak választott hangszerük hangolásával. Ehhez kapcsolódik, hogy a kezdôknek szánt dobok valójában mindössze abban térnek el felsô kategóriás (és sokszorosan magasabb árfekvésû) társaiktól, hogy hangolási tartományuk szûkebb. Mert legalább egy olyan beállítás biztosan elérhetô, ahol – természetesen a felhasznált fa és a bôrök függvényében – legalábbis elfogadható megszólalást produkálnak. A lábdob, vastagsága és mérete alapján már a gyári bôrökkel is egészen rendben lévô csattanást és rövid utózengést mutat, érdekes (viszont ebben a piaci szegmensben nem ritka), hogy ha nagyon lazára engedjük az ütôbôrt, élettelenné válik a hang, míg némileg feszesebb beállítással szinte virgonc módon erôre kap. Sokadszor emlékeztetnék mindenkit, hogy ez egy tanuló cájg, és

H A N G S Z E R «

így átlagos vásárlóinak anyagi kerete általában nem túl bôséges, mégis: jó minôségû bôrök csodákat mûvelnek egy ilyen dobbal. A méltán népszerû Remo Powerstroke 3 például drámai módon növelte az amúgy nem túl erôteljes mélytartományt, és mivel elég „száraz” a test saját hangja, egy tompítógyûrûs, légzôlyukkal ellátott frontbôr alkalmazásával még a szokásos belsô tompítás is feleslegessé vált! A tamok szintén nem bôvelkednek az utózengésben, viszont azok a fránya bôrök nem engedték, hogy kellôen leengedjem ôket, mert lazára hagyva itt is az a síron túli tompaság vált uralkodóvá. Feszesebb hangolásban vidáman csengô, és továbbra is gyorsan elnémuló hang az eredmény, így, mivel ezek fúziós méretek, teljesen kielégítô az elsô benyomás. Más kérdés, hogy meddig tart egy ilyen vékonyka ütôbôr, úgyhogy itt is azt javaslom: az elsô néhány hét gyakorlással töltött ideje után dobjuk ki azokat a gyári nejlonokat, és tegyünk duplarétegû bôröket a helyükre, mert így egészséges, kerek, és jól kezelhetô tamhangokat mondhatunk majd magunkénak. Az állótammal kapcsolatban a fentiekkel gyakorlatilag teljesen megegyezô a véleményem, de hozzá kell tegyem: a 14” méret esetén épp határeset az a megoldás, mely szerint hat hangolócsavarral vagyunk kénytelenek beérni a szonikus hatás optimalizálása közben. A duplarétegû bôr alkalmazása itt sem fog a dob hátrányára válni… A mai kezdô pergôk valójában mind egy kaptafára készülnek, és ez tulajdonkép-

pen nem is rossz dolog. Teljesen egyszerûen és könnyedén lehet egy ilyen 14x5,5”-os méretû fatestbôl ízléses hangot elôcsalogatni; gyári bôrök ide, vagy oda, semmi nem gátolja az embert abban, hogy egy gyorsan reagáló, viszonylag magas tónusú, és átlagosan érzékeny pergôvel gyilkolja a szülôk és a szomszédok idegrendszerét. Az ütôbôrt azért lesz érdemes elôbb-utóbb lecserélni, mert nem eléggé vastag, tehát gyorsan kinyúlik, kihólyagosodik majd a közepe, a sodronyt meg azért, mert nem túl jó minôségû. Amint új, és minôségi darabokkal váltjuk fel a gyáriakat, meglepetésszerû lesz a pozitív élmény. Összegzés

Jó azt látni, amint így, húszegynéhány év távlatából sem kopott a Dixon neve, mely, bár egybeforrt az alsó-középkategóriával, világszerte komoly piaci részesedést mondhat magáénak. A „megbízható és olcsó” kategóriában mindenféle összevetésben biztos éremesélyesként indulnának! Vegyük csak azt, hogy a Chaos szettekért a TamTamban 84.900.forintot kérnek, és még széket, meg alapszintû cintányérokat is kapunk ebben az árban. Ne sajnáljuk a fáradságot, és kukkantsunk rá a www.tamtam.hu oldalra, ahol a szettek összeállításáról és a választható színekrôl is gyorsan tájékozódhatunk. A dobbal való személyes kapcsolatteremtés esetére pedig nincs sok kétségem afelôl, hogy könnyedén jó döntést hozhat bárki, aki komolyan gondolja a dobolás nevû népi játékban való részvételét. Indi

11


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 12

12 » M A G Y A R T E R M É K

D O B O S M A G A Z I N

Zollano dobtokok Mindig büszkeség tölt el, amikor hazánkfiai sikereket érnek el, legyen szó sportról, zenérôl vagy akár konyhamûvészetrôl. Kis ország vagyunk ugyan, de sok tekintetben mégis nagy. Nálunk van itthon Babits, Jókai, Vörösmarty, valamint Puskás Öcsi jobb lába (ami azt illeti, a bal lába is). Kodály nyomán a fél világ boldogan ismerkedik a zenével, és a Föld nem hordott még Lugosy Bélánál hitelesebb vámpírszínészt a hátán. Persze, mivel dobos vagyok, leginkább a zenei, illetve zenével kapcsolatos ügyek villanyoznak fel leginkább, így talán nem meglepô, hogy örömmel írok a Zollano dobtokokról, melyek tovább öregbítik piciny hazánk hírnevét. Kiváló dobos kollégánk, Tóth „Csülök” Zoltán gondolt egy merészet, és 2009-ben belefogott saját tervezésû és elôállítású dobtokjainak készítésébe. Tapasztalt felhasználóként nyilván volt némi fogalma a dolog technikai részleteirôl, már ami a zenészek igényeit illeti, mégis nyilván számos buktatóval kellett megküzdenie, mire ezek a cuccok elnyerték mai formájukat. A tesztelt tokszett elemei fekete, úgynevezett „PTP” anyagból készült külsô, és lilás árnyalatú belsô borítást kaptak, mely belsô felület bársonyos

puhasággal veszi körül féltett hangszereinket. A külsô védelem szempontjából fontos, hogy az esetleges ütôdések kivédése mellett a nedvességtôl is óvjuk dobjainkat, a PTP szövet a teszt ideje alatt (koncertrôl koncertre rohanás, pakolás) nagyon jól vizsgázott, strapabírónak, és esôs környezetben a nedvességgel szemben ellenállónak bizonyult. A megfelelô oldalvédelemrôl vastag szivacsbetétek gondoskodnak, melyek az ütések jó részét elnyelik, így kellô körültekintéssel (a dobokat ugye nem dobáljuk a harmadik emeletrôl, még tokban sem…) kezelt motyónk nagyfokú biztonságot élvez a külvilág hatásaival, illetve az idôjárás viszontagságaival szemben. Természetesen a betétek tökéletesen rejtve maradnak a tekintet elôl, a belsô borítás alatt szinte légmentesen szigeteltek. A varrások minôsége minden igényt kielégítô, eltéphetetlennek tûnô kapcsolatot biztosítanak a tokok összevarrt részei között, a külsô felületeken erôsítés gyanánt körbefutó csíkok gondoskodnak a tartósságról. A hordófülek pont kézbe illô vastagságúak, markolati részeik hengerpalást megoldásban kényeztetik cipekedésben megfáradt ujjainkat. Minden ilyen termék esetében kritikus résznek minôsülnek a cipzárak, melyekkel lehetôvé válik a tokok nyitása-

zárása. Meg kell mondjam, számos világmárka tokjait volt szerencsém kézbe fogni, és a Zollano cipzárjai semmiben sem maradnak el a sokkal drágább külföldi csodák hasonló alkatrészeitôl. Okos elhelyezésük kizárja annak lehetôségét, hogy – akár kapkodva is – tönkretegyük ôket, kitûnô minôségüknek köszönhetôen fennakadás nélkül mûködtethetôek. Mivel kézi gyártású tokokról van szó, lehetôségünk nyílik arra, hogy egyedi színekben, és egyedi elképzeléseink szerint készíttessük el saját Zollano tokjainkat, ilyen jellegû kérdések megoldásában a tulajdonos és kis csapata készséggel állnak rendelkezésünkre. A méret-, és színválasztékról, valamint az árakról könnyedén választ kaphatunk a www.zollano.com oldalon, sôt, azt is megtudhatjuk, a dobokon kívül milyen hangszerekhez rendelhetünk még ezekbôl a remekbe szabott magyar termékekbôl. Indi

PRO DRUM DOBISKOLA 1111 Bp. Két helyszínen: az I. és a II. kerületben

www.prodrum.hu Nemzetközi módszerekre épülô saját tananyag. Átfogó képzés kezdôtôl haladó szintig. Felkészítés ROCK, FUNK, JAZZ és LATIN zenei stílusokra. Teljeskörû kéz- és lábtechnikai ismeretek. Play-along zeneanyag használata. Hangszigetelt dobszoba, PEARL dobok, MEINL cintányérok.

Korompay Zsolt: 06-30-904-7876 Jékey Dániel: 06-30-2124-691 Szentmártoni Zsolt: 06-20-444-2217


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 13

« 2011 » 02

R O C K D O B O L Á S

K É T

L Á B D O B B A L «

Kíséretek folyamatos tizenhatodokkal Ez alkalommal olyan kíséretekkel fogunk foglalkozni, amelyekben a két lábunkkal folyamatos tizenhatodokat játszunk, és a cintányéron, illetve a pergôdobon játszunk különféle variációkat. Ha a jobb kezünkkel nyolcadokat játszunk, akkor a jobb kezünk és a jobb lábunk mindig egyszerre mozog, ezért nem túl nehéz a dolgunk (1. kottapélda). Ugyanez a kíséret kissé „szigorúbb” hatásúvá válik, ha a cintányéron negyedeket játszunk, azaz csak az elsô tizenhatodokon szólaltatjuk meg (2. kottapélda), de a jobb kezünkkel üthetjük akár az ütem második nyolcadain, azaz a harmadik tizenhatodokon is (3. kottapélda). Az elsô kíséretet tovább alakíthatjuk úgy is, hogy az ütem elsô és harmadik részében az elsô három tizenhatodon, vagy pedig az elsô, a harmadik és a negyedik tizenhatodon szólaltatjuk meg a cintányért (4–5. kottapélda), vagy úgy is, hogy az említett ritmusképleteket az ütem második és negyedik (6–7. kottapélda), vagy az összes részében szólaltatjuk meg (8–9. kottapélda). A fenti variációk az alapkíséretet összetettebbé, telítettebb hangzásúvá teszik. Hasonló hatást érhetünk el akkor is, ha a cintányért az ütem elsô részében az elsô, a harmadik és a negyedik, az ütem második részében pedig a második és a negyedik tizenhatodon szólaltatjuk meg (10. kottapélda). Az elôbb említett ritmusokat eljátszhatjuk úgy is, hogy a pergôdobon nem „kettô-négyet” ütünk, hanem megszólaltatjuk az összes negyeden, azaz az összes elsô tizenhatodon (11–20. kottapélda). Ezek a variációk az alapkíséretet agresszívabb hatásúvá teszik. Azt is megtehetjük, hogy a pergôdobot az ütem második nyolcadain, azaz harmadik tizenhatodain szólaltatjuk meg, és így „duplatempót” játszunk, vagyis olyan hatást keltünk, mintha kétszer gyorsabban játszanánk. Ebben az esetben viszont nem sok értelme van annak, hogy a 2. és a 3. példa cintányérszólamait alkalmazzuk (21–28. kottapélda).

Olyan pergôdob-variációkat is elôállíthatunk, amelyben a pergôdobot a „kettô-négyen” kívül még egyszer, vagy kétszer megütjük egy ütemen belül. Kerülhet pergôdob ütés az ütem harmadik részének második tizenhatodára (29. kottapélda), az ütem második vagy negyedik részének utolsó tizenhatodára (30–31. kottapélda), kombinálhatjuk egymással ezeket a variációkat (32–33. kottapélda), sôt könnyen elôállíthatunk továbbiakat is úgy, hogy az ütem valamely részén a pergôdobot a harmadik nyolcadon szólaltatjuk meg (34–37. kottapélda). Az elôzô variációkat még érdekesebb hangzásúvá tehetjük azzal, ha a bal kezünk hangjai közül azokat, amelyek nem az elsô tizenhatodokon, azaz a „kettô-négyen” szólalnak meg, valamelyik tom-tomot, vagy tom-tomokat ütjük. Érdekes, kissé szokatlanabb hangzású pergôdob variáció az, amikor az elsô pergôdob ütés a „szokásostól” egy tizenhatoddal korábban, az ütem elsô részének negyedik tizenhatodán szólal meg (38. kottapélda). Ezt a kíséretet is tehetjük összetettebb hangzásúvá egy-egy további pergôdob-ütéssel (39–40. kottapélda). A 29. példától kezdôdôen csak olyan variációkat tanulmányozhattunk, amelyekben a cintányéron nyolcadok szólalnak meg, de próbáljunk meg további variációkat is elôállítani úgy, hogy a 2., a 3., a 8. és a 9. példa cintányérszólamait játsszuk! Ez 48 db további ritmus! Nem kevés! Ha szükséges, kottázzuk le ôket! Végül szeretnék néhány tanácsot adni a gyakorláshoz. Elôször olyan tempóban játsszuk el a ritmusokat, ahol nem okoz gondot az, hogy a tizenhatodokat pontosan szólaltassuk meg, hogy tudjuk, hogy hol tartunk, és hogy tényleg egyszerre szólaljanak meg azok a hangok, amelyeknek egyszerre kell megszólalniuk. Ezek után próbáljuk a ritmusokat több tempóban, több hangerôn gyakorolni! Úgy vettem észre, hogy a kétlábdobolás iránt érdeklôdôk között gyakran találkozni olyan dobosok-

kal, akik nehezen látják be azt a tényt, hogy ahhoz, hogy egy ritmust gyorsan tudjunk eljátszani, általában hosszabb ideig tartó, rendszeres gyakorlásra van szükség! Sajnos más módszer nincs, mint elôször meg kell tanulnunk lassabb, kényelmes tempóban eljátszani azt, amit késôbb gyorsan szeretnénk játszani, és a tempót fokozatosan növelve, rendszeresen, lehetôleg minden nap addig kell gyakorolnunk, amíg nem megy gyorsan. Attól függôen, hogy az adott ritmus mennyire összetett, illetve, hogy mennyire gyorsan szeretnénk játszani, ez a folyamat eltarthat, napokig, hetekig, hónapokig, de akár évekig is! Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a pontosság mindig elônyt élvez a gyorsasággal szemben! Nem sok értelme van egy ritmust úgy játszani gyorsan, hogy a ritmus felismerhetetlen, vagyis ne játsszunk „masszametált”! Következô alkalommal olyan fillekkel fogunk foglalkozni, amelyek – hasonlóan a mostani ritmusokhoz – a két lábunkkal folyamatosan játszott tizenhatodokra épülnek, addig is jó dobolást, sok sikert kívánok! Korompay Zsolt

13


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 14

14 » R O C K D O B O L Á S K É T L Á B D O B B A L

D O B O S M A G A Z I N


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 15

« 2011 » 02

R O C K D O B O L Á S

K É T

L Á B D O B B A L «

15


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 16

16 » I N T E R J Ú

D O B O S M A G A Z I N

Aki Lombardónak készített dobot A Slayer a Megadeth társaságában fergeteges bulit nyomott nemrég hazánkban. A színpad elôtt állók nem is sejtették, hogy a háttérben ott húzódik egyik honfitársunk, Bendl Tamás, aki rajongása és kitartása eredményeképpen testközelbôl figyelhette példaképe játékát. Dave Lombardo ráadásul a koncert egy részét az általa készített pergôdobon ütötte le. Utánajártunk, ki is ez a fiatalember és mi történt valójában. – HARD ROCK MAGAZIN: Tamás, hogy is volt ez? A világ egyik legjobb dobosa Bendl-féle pergôn játszott a pesti bulin? – BENDL TAMÁS: Csak az utolsó négy számban. Szinte sokkot kaptam a csodálkozástól, amikor azt mondta, hogy használni akarja a koncerten, hiszen ez kézimunka, és nagyon kíváncsi a hangjára. Eredetileg ugyanis csak azért találkoztunk, hogy átadjam neki. Az utolsó blokkban, a Slayer négy nagy klasszikusában püfölte a pergômet: South of Heaven, Raining Blood, Black Magic, Angel Of Death. – HRM: Na jó, kezdjük az elején, bemutatnád magad egy kicsit, mielôtt rátérünk arra, hogyan is jött az ötlet, hogy megkeresd Dave-et? – BT: Bendl Tamás vagyok, nemrég léptem át a negyedik x-et. 18 éves korom óta dobolgatok. A hangszer iránti szeretetemet Babos István dobtanárnak köszönhetem, aki sok más mellett közremûködött az elsô NO lemez munkálatainál is. Kisebb zenekarokban játszottam, volt itt kezdetben punk rock a Decretum formációval, aztán a Peronnal keményebb, rockosabb irányt vettünk. A legutolsó csapatom a Mell Gibbon, itt a külföldi elôadók slágerei kaptak fôszerepet, nem a saját szerzemények. – HRM: A dobépítés ötlete honnan jött? Nem találtál magadnak kielégítô gyári hangszert? – BT: Mint dobos, szívesen olvasgattam a Ritmusdepo.hu oldalait és itt lettem figyelmes a tömörfadob-készítésrôl szóló topicra. Addig csak a soro-

zatban gyártott, rétegelt eljárással készített dobokról hallottam, és nem igazán értettem elsôre, mi az a donga dob. Egyáltalán, miképpen szólal meg egy ilyen hangszer? Aztán szép lassan elkezdtem utána olvasni, megnéztem a nagy gyártók honlapjait, és arra jutottam, hogy megpróbálok én is ilyen hangszert készíteni. Édesapám segített a marókészülékek létrehozásában, és az elképzeléseim megvalósításában. Az elsô hangszereim szépen lassan készültek el az ô segítségével: egy 14”-os pergôtest, egy 6”-os iker, egy 8”-os tam és egy 20”-os lábdob. Próbáltam a legkisebbet és az egyik legnagyobbat megépíteni, saját célra. – HRM: Mitôl különlegesek ezek a dobok? – BT: Ahol a rétegelt-lemezes dobépítési technológia és hangzás végzôdik, onnan kezdôdik a donga gyártási módszer és ezeknek a testeknek a hangminôsége. Egyszerre nagyon dinamikusan és nagyon érzékenyen szól egy

ilyen hangszer. Kiválóan lehet igazítani – a kiválasztott fafajtáknak köszönhetôen – a különbözô zenei stílusokhoz. Juhar, cseresznye, dió, tölgy. Fôleg kemény és félkemény fával dolgozom, amiknek jók a hangtulajdonságai. A felhasznált fának köszönhetôen, sokféleképpen szólalhatnak meg ezek a hangszerek. Egy dobtest többféle fából is készülhet, a hangzás ennek megfelelôen változik. Bôvebben a www.btomdrums.5mp.eu honlapon írok a gyártásról. – HRM: A Slayert pedig ezek szerint kedveled, nem igaz? – BT: Nagyon is. Az 1985-ös megjelenésû Reign In Blood c. lemezük fogott meg elôször. A metal zenének ez az irányzata mindig is közel állt hozzám, mind technikailag, mind zenei igényességben. A Christ Illusion és a World Painted Blood szerintem a szakma csúcsa. Kísérletezésekkel, új hangokkal. – HRM: Egyszer pedig csak bekattant, hogy csinálsz Lombardónak is valamit? – BT: Igen, tavaly jött a gondolat, hogy tiszteletem jeléül építek neki egy pergôdobot. Lombardo a dobjain Evans bôröket, a pergôdobjain pedig Evans St Dry bôröket használ, ami egyfajta száraz hangot produkál. A faanyagok közül így a dióra esett a választásom, mert ez a fa önmagában szárazabb, kevésbé telt hangot ad. Emellett észak-amerikai feketediót és cseresznyefát is használtam a hangszer megépítéshez. – HRM: Hogy vetted fel a kapcsolatot vele? – BT: Elkezdtem kutakodni az interneten, és sok publikus címre küldtem angol nyelvû bemutatkozó levelet, valamint egy rajzot a leendô ajándékról és az elsô megmunkálási fázisról. Aztán visszajelzést kaptam az American Recordstól (Richard Csabai – A&R), hogy kérésemet továbbítja a menedzsmentnek. Ezzel egy idôben felvettem a kapcsolatot a magyarországi koncertszervezôvel is. Innentôl az ô profi támogatásukra hagyatkoztam. Dave tudott róla, hogy mit szán-


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 17

« 2011 » 02

dékozok neki átadni, és gondolom, ennek megfelelôen folytak az egyeztetések. A nyelvi nehézségeket is könnyen áthidaltuk a Live Nation anyanyelvi szintû tolmácsával. Ezúton is köszönet nekik! – HRM: Ezek szerint simán zajlott a találkozó. – BT: Igen, a koncert elôtt 3 órával megtörtént a találkozó. Errôl írok részletesen, fotókkal a www.ritmusdepo.hu oldalon is. Ezek a zenészek nagyon közvetlen, mindenféle sztárallûrt nélkülözô emberek. – Elôször is átadtam Dave-nek egy info-füzetet a pergôdob megmunkálási fázisairól. Ez nagyon tetszett neki! Végig fogta és lapozgatta, Nézte a füzetet meg a dobot felváltva. Mellette volt a dobtechnikusa is. Még át sem adtam neki, csak figyelte a kezemben, amikor már mondta, hogy használni fogja a koncerten. Amikor átvette, elég súlyosnak találta, jól megforgatta. Tetszett neki a plusz táblácska is a gra-

I N T E R J Ú «

vírozással (Dave Lombardo SLAYER, 08. 04. 2011 Hungary). Aztán csináltunk néhány közös fotót. A végén megkért, hogy írjam alá a pergôdobot, valahol a márkajelzés körül. Nagyon meglepôdtem, hiszen én mentem autogramot kérni, ajándékozni, és most ô, a nagy név, az egyik legjobb ütôs, a „lábdobok keresztapja” kér meg engem! Továbbá az a megtiszteltetés ért, hogy Dave meghívott: mivel a vendége vagyok, szeretné, ha a színpad mellett néznénk végig a mûsort. Vannak amatôr videók a Youtube-on, és hát tényleg ”átjön”a pergô hangja. A küzdôtérrôl is kaptam visszajelzést, hogy nagyon jól szólt a dob. Raining Blood – Black Magic A koncert végén még átadta a pár Dave Lombardo Signature dobverôt, és a pergôdob bôrét, amin játszott, persze dedikálva. Hát ennyi lenne összefoglalva, röviden. Én pedig egy hihetetlen élménnyel gazdagodva utaztam haza.

Amikor véget ért a Slayer, Carnage turnéja, írtam egy tudakozó levelet a Slayer Managementnek, amiben közvetve megkérdeztem Dave-t, milyen tapasztalata van, mi is a véleménye a pergôdobomról? A cikk megjelenése óta megkaptam a visszajelzést a The Rick Sales Entertainment Group-on keresztül Lombardo számomra nagyon pozitív, dicsérô véleményével. „Ez a tartalék dobom, minden nap látom. Nagyon jól szól a hangszer. Szeretem és nagyra becsülöm a kézi mesterségbeli tudást, ezt a mestermunkát.” Forrás: Hard Rock Magazin

Korompay Zsolt eddig megjelent kottái:

A KOTTÁK KAPHATÓK A TAM-TAM DOBCENTRUMBAN, Megrendelhetôk a 06-30-904-7876-os telefonszámon vagy a korompayzsolt@gmail.com e-mail címen.

Lejegyzések A jazzrock és a fúziós jazz kialakulása az 1960-as évek elején kezdôdött, és a 70-es évek közepére többé-kevésbé befejezôdött. Egyik összetevôje a „funky” vagy „funk” zene, amely mint önálló popzenei stílus ugyanezekben az idôkben született. Sok más együttes mellett jellegzetes képviselôje volt Donald Byrd amerikai jazz-trombitás zenekara. Donald Byrd az 50-es évektôl közismert alakja volt az akkori jazzéletnek. A 70-es évek elején gondolt

egyet, és stílust váltott. Ebben nyilván egzisztenciális megfontolások is szerepet játszottak, illetve megváltozott a zenei közízlés. Ettôl kezdve ontotta a lemezeket. Könnyed hangvételû, repetitív ritmus- és dallamvilágra építkezô igényes popzene ez, benne közérthetô improvizációk, a kor divatos ritmuselemeit jól ötvözô hangszerelés, és legtöbbször lírai, ritkábban bluesos vokálok illetve énekszólam. Több lemezen Harvey Mason dobol, néhány saját szerzeménye is hallható. Az együttes meghatározó zeneszerzôje Larry Mizell billentyûs.

Az itt közölt lejegyzések a trackek sorrendjében Donald Byrd 1975-ben megjelent „Street Lady” címû lemezérôl készültek. Érdemes a dobalapot a teljes zenekari ritmusszólamokkal összevetve hallgatni. 4-5 szólamot is elkülöníthetünk a téma dallamon kívül. A „Street Lady” cím talán utalás lehet a „funk” vagy „funky” kifejezés nem titkoltan erotikus tartalmára, ami bizonyos testi kapcsolattal összefüggô illatra utal. A magyar szakzsargon erre azt mondja, hogy dögös. Jó zenehallgatást, gyakorlást! Nesztor Iván

17


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 18

18 » L E J E G Y Z É S E K

D O B O S M A G A Z I N


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 19

« 2011 » 02

H A N G S Z E R «

Sabian újdonságok A 2011-es évben is több innovatív megoldással rukkolt elô a kanadai cintányér-manufaktúra, a Sabian. A cég az AAX-szérián és a Vaulton belül dolgozott ki két új modellt, amelyek így összesen négy méretben kaphatóak. A cég már másodjára kérte fel Jojo Mayert, hogy a nevével fémjelzett Fierce tányérok (Vault széria) után segédkezzen egy új típus tervezésében. Az elvárás csupán annyi volt, hogy egy merôben új, meglepôen sokoldalú, érzékeny tányér szülessen. Így készült el, erre a sokoldalúságra teremtve a Sabian AAX Omni elne-

vezésû cintányér, amely rögtön 18as és 22-es méretben is piacra került. A tányér B20as ötvözetbôl készült, ugyanúgy, mint az eddigi AAXszériás tányérok. A tányér egyszerre két bevonatot is kapott – a kúptól egészen a tányér közepéig a test vastagsága medium (közepes), és brilliant, majd innen pedig extra thin,(extra vékony) és natural finish, ami miatt ezen a részen sokkal érzékenyebben reagál az átlagos tányéroknál. Talán leginkább az El Sabor Picante hand crash-re hasonlít. A sabianomni.com oldalon több videót is megtekinthetünk a tányérról. Több dobos is teszteli, elmondja elsô benyo-

Részletes adatok:

Sabian AAX Omni: Méretek: 18” , 22” (natural és brilliant finish) B20 bronz-ötvözet Sabian Vault Holy China: Méretek: 19” , 21” B20 bronz-ötvözet natural vagy brilliant finish Mindkét tányér megérkezett a Tam-Tam Dobcentrumba, ahol akár ki is próbálhatja ôket az érdeklôdô, valamint kedvezményes áron meg is vásárolhatja ôket. Az Omni tányérok ára: 60.300 HUF (18”) és 83.200 HUF (22”), a Chad Smith tányéroké pedig 68.000 HUF (19”) és 81.500 HUF (21”)

mását a tányérról. Érdekesség, hogy a Sabian szervezett egy amerikai-kanadai turnét, ahol véletlenszerûen választottak ki 5 embert, aki tesztelhette a tányérokat, majd rögzíthette egy videoblogban a véleményét. A másik újdonság Chad Smithnek, a Red Hot Chilli Peppers és a Chickenfoot dobosának közremûködésével készült china tányér, amely a Holy China nevet kapta. Ez szintén két méretben kapható (19”, 21”mindkettô különlegességnek számít a cintányérméretek között – páratlanságuk miatt), méretüktôl függôen 51 és 64 lyukkal. A tányér rendelhetô brilliant és nat-

ural finishsel is. (Ez a tányér felületére vonatkozik. Ha brilliant, akkor kap egy csillogó bevonatot, ha natural, akkor nem.) A cég honlapján a brilliant van feltüntetve mint alap, tehát a natural finishsel rendelkezôt külön kell kérni. A tányér legjellemzôbb hangtulajdonságai: agresszív, hangos, az érdes kifejezés illik rá leginkább. Chad Smith a kaliforniai Venice Beachen le is tesztelte, hogy új tányérja mennyire rongálja a járókelôk hallását. Errôl találhatunk is két vicces videót a gyártó honlapján. (sabianholychina.com) Figura Dávid

19


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 20

20 » I N T E R J Ú

D O B O S M A G A Z I N

A hangszertesztelô magányossága Amikor egy évtizeddel ezelôtt megismerkedtünk, hátközépig érô szôke hajat hordott (nem ritkán tupírozva), és leginkább egy kaliforniai szörf-oktatóra hasonlított. Klasszikus RayBan naplencse, lazára vett bôrdzseki – visszatértek a nyolcvanas évek? Aztán, amikor 2005-ben a Dobos Magazin címlapjáról egészen más fizimiskával bámult az olvasókra, biztosra vettem, hogy Pálóczi Horváth Csaba (akit mindannyian Indiánként ismerünk) élete folyamatos változásban telik. Ma már olyan, mint bárki más, aki szívesen beszélget az élet dolgairól, zenérôl, családról, pusztán csak a beszélgetés kedvéért is. Végtelen közvetlenséggel, mint mindig. – Kipihentnek tûnsz… – Az is vagyok. Egy hónapja megtartottuk a Disco Express 15. születésnapi koncertjét, ami egyben a búcsúkoncertünk is volt, és most – zenei szempontból – boldog semmittevéssel telnek a napjaim. Amikor januárban elkezdtük tervezni ezt a szülinapot, még nem volt szó a zenekar feloszlásáról, de aztán februárban, mivel látszott, hogy egyikünk sem tud túl sok idôt a banda ügyeire fordítani, megbeszéltük, hogy ennyi elég is volt… Nem akartunk önmagunk paródiája lenni, akik ôszülô hajjal azon aggódnak, hogy eljönnek-e a következô koncertre is annyian, hogy megérje egy utána következôt is megszervezni. Inkább most hagyjuk abba, amíg emelt fôvel tudunk távozni. Úgyhogy ez jelenleg egy valóban nyugodt, pihentetô idôszak. – Azért komoly sikerekkel a hátatok mögött, biztosan nem volt egyszerû a döntés. Furcsa hely lett kicsi országunk, hiszen ha belegondolsz, a médiának köszönhetôen az underground/alternatív zene ma nagyobb teret kap, mint a mainstream, ami azért elég furcsa. Az alternatív zene komoly térhódítása önmagában nem lenne baj, de például az ô esetükben a közönség széles rétegeihez csak úgy tudnak tartósan eljutni, ha eredetiségükbôl engedve közelítenek a populárisabb vonal felé, amitôl persze

elvesztik saját hangjukat. De ugye, pénzért mindent… Mi meg úgy jártunk, hogy alternatívnak túl mainstream a stílusunk, mainstreamnek meg túl alternatív. Valahol ott lebegtünk a kettô között, viszont a koncertjeink mindig teltházakat vonzottak, sôt, a lemezeink sem okoztak csalódást. Ezzel együtt jobbnak láttuk, ha nem erôlködünk mindenféle zenei kompromisszumokkal csak azért, hogy tovább zenéljünk. Vagyunk, akik vagyunk, sosem kerestük az aktuális trendeket, és mivel nincs bennünk hiányérzet, szép, kerek egészként zárhatjuk le ezt a másfél évtizedet. – Nem fog neked hiányozni a színpad? Ha most még nem is, pár hónap vagy év elteltével elôfordulhat, hogy feltámad benned a honvágy az élô zene felé. Nem tartasz ettôl?

– Valódi dobfelszerelésen (mert elôtte már szétvertem pár fotelt) 1983-ban kezdtem dobolni, úgyhogy 28 év a nagyjából pontos szám. Nem mintha ez számítana, mert az évek mennyiségénél sokkal fontosabb, milyen intenzitással éli meg az ember ezt az idôt, én például belezsúfoltam a legutóbbi két évtizedbe legalább ötven évre való élményt, tanulást és kalandot. Egy kis abaúji faluból származom, és bár a kamaszkoromat már Miskolcon töltöttem, a fôiskolás éveimet meg a fôvárosban, valahol belül máig az a kiskölyök maradtam, aki elhatározta, hogy amikor felnô, majd ô is olyan sikeres lesz, mint a példaképei, ennek megfelelôen mindent meg is tettem a saját álmaimért. Réges-rég túlteljesítettem az összes,

– Azt szoktam mondani – és ezt tôlem okosabb emberektôl tanultam –, hogy mindig azon a hídon kell átmenni, amelyik épp elôttünk van. Nincs értelme azon gondolkodni, mi lesz jövôre. Az sem biztos, hogy holnap reggel felkel a nap… Attól meg nyilván nem „tartok”, hogy valaha még zenélni vágyom majd, mert – ha lehetek kicsit nagyképû – eléggé rutinosnak érzem magam ahhoz, hogy meg tudjam majd ítélni, mi az, amit érdemes bevállalnom, és mi az, amit nem. És persze csak olyasmit vállalnék be, amit száz százalékban meg is tudok oldani! – A rutinról jut eszembe: hány évet is számlál a zenei múltad?

magam elé állított elvárást, aranylemez lóg a falamon, a Disco Express mellett számos elôadó anyagán játszottam – általában álnéven –, és én tesztelem az ország hangszereit. Mit akarhatnék még negyven évesen? Nincs már mit bizonyítanom, úgyhogy szépen nyugdíjazom magam, és a „sokat látott emberek” hozzáállásával szemlélem a zenei világot! Írogatom a cikkeimet, és elégedetten hátradôlök esténként a tévé elôtt, mint a jól nevelt öregurak. – Az emberek többségének arcára kiül a döbbenet, amikor kiderült a korod, mert általában harmincnak se néznek…


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 21

« 2011 » 02

– Most hangoztathatnám, hogy ez az egészséges életmód, meg a rendszeres sport, meg ilyesmik miatt van, de valójában pusztán gének kérdése az egész. Nem ôszülök, nem kopaszodom, nincsenek ráncaim, nem vagyok hízásra hajlamos. Mindez nem az én érdemem, csupán ezt örököltem az ôseimtôl. Erre aztán végképp nem lehetek büszke. – Arra viszont büszke lehetsz, hogy te vagy az elsô számú hangszertesztelô az országban. – Ez egy hosszú sztori. Az elmúlt húsz évben nagyjából száz saját dobfelszerelésem volt, a pergôket nem számláltam, és a cintányérokat sem. Egyszerûen mindent ki akartam próbálni, amire csak lehetôségem nyílt, mert a Modern Drummer például minden hónapban kitûnô, szakmai szemmel nézve is igényes teszteket publikál, míg nálunk az ilyen típusú tájékoztatás valójában nem volt jelen. Megjelent néha a Dobos Magazinban, és egyéb zenei újságokban egy-egy próbálkozás, de azokból nem igazán derült ki, hogy mit is talál az ember a dobozban, amikor új cuccot vesz. Történt, hogy Csibi – mely márkának 10 éve endorsere vagyok – azt hiszem, 2004 táján megkért, hogy a dobverôirôl írjak némi ismertetôt, és az akkor jól sikerült. Aztán próbaképpen írtam egy tesztet 2006-ban a Starclassic Performer szettemrôl, és ezután gyorsan „rajtam ragadt” ez a tesztelôsdi. Kiváló kapcsolatom van a TamTam Dobcentrummal, akik 3-4 havonta küldenek egy (mostanában már kettô) szettet tesztelés céljára, én meg mindig elmondom az ôszinte véleményemet. Egyébként cintányérokról is írtam már tesztet, az például nagyon nehéz, mert a tányérok nem hangolhatóak, tehát vagy tetszik a hangjuk, vagy nem – ráadásul az sem biztos, hogy a nekem tetszô hangzásvilág másnak is bejön, és fordítva… Legutóbb a Zollano küldött kipróbálásra dobtokokat, ez különösen érdekes volt, hiszen magyar cégrôl van szó, és persze legyezgeti a hiúságomat, hogy eleve engem akartak felkérni a tüzetes vizsgálatra. – Tanúja voltam már egy ilyen folyamatnak, és azt kell mondjam, nem egyszerû a dolog. – Igen, te is láthattad, hogyan zajlik le ez az egész. Megjön a cájg, kidobozo-

I N T E R J Ú «

lás, összerakás, mert innen kezdve már tokban utazik mindenhová, és kezdôdik a püfölés. Szerencsére van itt Miskolcon egy mûvelôdési ház, amelynek elôzetes egyeztetés után megkapom egyegy napra a nagytermét, úgyhogy akusztikusan ki tudom puhatolni a hangszer alaptulajdonságait. Minthogy a TamTam ellát Remo bôrökkel a tesztekhez, mindenféle bôröket ki tudok próbálni, és hallom/érzem a különbségeket. Ezután megyünk a stúdióba, ahol már korábban feljátszott zenei alapokra tudok felvételeket készíteni, ez például remek összehasonlítási pont ahhoz, hogy az egyes típusok hogyan szólalnak meg azonos zenei háttér mellett. Igazából ez sem okoz nagy gondot, mert van egy saját stúdiónk. Végül – legalábbis amíg aktívan koncerteztem – jöttek az élô fellépések, mindig a koncertnaptárhoz igazítva. Amikor lehetôség volt rá, a cumókat elvittem klubbulikra és szabadtéri, nagyszínpados fellépésekre is. Mindez néhány hét alatt megy végbe, és közben meg sem hallgathatom, amit mások mondanak az adott dobról, mert nem szeretném, ha bármi befolyásolná a saját szubjektív véleményemet. Megéri az idôt és a munkát is, mert nem vagyok egy dobtanár-alkat, aki szorgalmas munkával tudást csöpögtet a diákok fejébe, viszont a hangszerek bemutatásával és a hangolási tanácsaimmal a magam módján mégiscsak tanítok. – Sokakkal együtt jómagam is kértem már tôled útbaigazítást dobvásárlás elôtt, és a meglévô hangszerem további finomítása érdekében. Mindig van ehhez türelmed? – A türelemmel nincs baj, a felelôsséggel annál inkább. Gondold végig: valaki dobot venne, van rá egy bizonyos anyagi kerete, és ír egy e-mailt, mert tanácstalan a választást illetôen. Én meg igyekszem pontosítani az illetô igényeit, és a lehetô legközelebb terelgetni ahhoz, amit valójában szeretne. Kicsit az ô fejével kell ehhez gondolkoznom, és csak reménykedem, hogy a választott cucc beváltja majd a hozzá fûzött reményeket… Ráadásul a mai világban azonos árkategóriában annyiféle lehetôség nyílik a választásra, ami mondjuk két évtizede még elképzelhetetlen lett volna, úgyhogy ez tovább nehezíti a dolgokat. Amennyire én tudom, nem panaszkodtak még a kollégák.

– Tisztáztuk az elején, hogy jelenleg nincsenek nagy terveid zenei téren. Mégis, mivel fogod agyonütni az idôt? – Nos, itt van a családom, ôk mindig biztos hátteret nyújtottak a zaklatott rockzenész életemben, itt az ideje, hogy végre nekik éljek. Megvan a civil foglalkozásom, ahol a karrierépítés a mindennapos feladatok közé tartozik, úgyhogy nem unatkozom, és a megélhetésünk-

rôl is gondoskodnom kell. A lányom most lesz öt éves, és a mostani jelek alapján nagyon tehetséges ütôs válhat belôle, ha ô is úgy akarja. Rajtam biztosan nem fog múlni, hogy profi zenész legyen, mert sok olyan buktatót elkerülhet, amelyekbe én anno beleléptem, és segíthetem abban, hogy ezeket idôben észrevegye, így ne kelljen hasonló problémákkal szembesülnie. Azért ha ôszinte akarok lenni, bevallom, hogy nem számít mi lesz belôle, csak egészséges legyen, és boldog életet éljen – ha ez teljesül, már nem éltem hiába. – Zárszóként mit üzensz a mai feltörekvô ifjaknak? – Leginkább azt, hogy csak a rutin az, ami igazán kifizetôdô a zeneiparban. Minél többet gyakorol valaki, annál többféle zenei környezetben tudja majd megállni a helyét, és ha kitartóan keresi a lehetôségeket, elôbb-utóbb szembe találja majd magát a nagybetûs Helyzettel. És akkor már csak fel kell ismerni azt a bizonyos helyzet adta lehetôséget, amihez általában némi szerencse szükségeltetik, de amint a fociban mondják: jó kapusnak szerencséje is van. Tudom, mert nekem nagyon sokszor volt szerencsém. Pásztor János Fotók: Dávid Zsolt, Pozsonyi Erik

21


Dobos_2011_02 11/8/23 7:28 PM Page 22

22 » K E L L É K E K

D O B O S M A G A Z I N

Hasznos kiegészítôk Kedves Dobos Kollégák! Szeretnélek megismertetni benneteket egy pár olyan kiegészítô termékkel, amelyek a világ hangszerpiacain már bizonyították létjogosultságukat, de a hazai dobos társadalom számára újdonságot jelentenek, mivel itthoni forgalmazásuk csak most indult. A cikkben bemutatott termékek mindegyike magas minôséget képviselô európai innováció, melyekkel az idei Frankfurti Nemzetközi Zenei Vásáron találkoztam, és azóta magam is használom ôket. Többségében egyszerû de nagyszerû ötletekrôl van szó.

Elsôként itt van a számomra már nélkülözhetetlenné vált Cympad fantázianevû cintányérhang-kontroll szisztéma. Nincs az rossz akusztikai körülmény, amelyet ne oldana meg, vagy az a rakoncátlanul zengô tányér, amit ne tudna megzabolázni. A svájci rendszer lényege abban rejlik, hogy az eltérô teremakusztikai körülményekhez igazodva, a cintányérhang lecsengési hosszúságának és hangerejének ízlés szerinti beállítására különbözô átmérôjû korongot használok a kívánt „sound” megvalósításához. Ezek mérete a 4-10 cmig terjed, segítségükkel szép harmonikus, legömbölyített hangot kapunk. Profibb és esztétikusabb megoldás, mint ha össze-vissza ra-

gasztjuk a tányér alját vastag csíkokban. A Cympad rendszer hatékonyságának bemutatására audio teszt is található a gyártó honlapján, s ha valaki ért a fizikához, meg is tudja fejteni és kielemezni a megjelenített grafikonokat. Aki meg nem ért hozzá – mint én, ösztönös jazzdobos –, azt meggyôzi a füle. A kemény szivacs anyagú, sötétszürke színû korongok pusztán alátétnek sem utolsók az alakvesztésre hajlamos és foszló filcek helyett, ha csak az alap 4 cm átmérôjû darabokat használjuk ebben a funkcióban alul és felül is. Ebbôl is van a ride alá va-

ló vastagabb, keményebb anyagú, ami logikus, hisz mindig az a legnehezebb tányérunk. De van külön szett a lábcinhez is, és rengetegféle kiszerelés, ahol mindenki megtalálja saját igényeinek megfelelôt. Az angol Stageworks Gear Company vállalkozás mindössze két termékkel van jelen a piacon. A csúszásgátló StageWorksMat szônyeg különleges anyagának és technológiai kiképzésének köszönhetôen a lábcinés a nagydobpedál alá helyezve képes megfogni az egész szerelést a csúszós padlófelületeken. Egy csomagban két darab gumiszônyeg van fekete színben, tetszetôs dizájnnal, amit könnyû magunkkal vinni a több négyzetméter nehéz (és általában már rém koszos) padlószônyeg he-

lyett. Szintén ôk készítik a The Rimma névre hallgató dobverôtartót. Ezt a szerkezetet magunk elé, a nagydobkávára erôsíthetjük, s ebbe lehet tenni két verôt, hogy ne a nagydobra kelljen tenni (ahonnan


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 23

« 2011 » 02

úgyis legurul), és ne is az állótom ütôfelületén kelljen tárolni a bevetésig. A tetszetôs csomagban kétféle ütôvastagsághoz illeszkedô betétet és egy ajándék dobkulcsot is találunk. A 7A-5A és a 2B-5B verzió cserélhetô, attól függôen, hogy ki mit használ gyakrabban. A technológiai díjnyertes The Duallist márka mára széles körben ismert, és mind Európában, mind az USA-ban befutott termék. A Worldbeating Products Ltd. által Skóciában készített high-tech nagydobpedálokat olyan világnagyságok használják, mint pl. Will Calhoun a Living Colourbôl. Négyféle kivitel alkotja a rendszert, a sima egyszerû pedál (D1), a duplázó (D2), egy hihetetlen ütéssûrûséget produkáló triplázó (D3) és az ún. duál dupla (D4), amely egy pedálon belül két funkcióval is bír. A modern formatervezésû pedálok anyaga az ûrtechnológiából ismert rendkívüli szilárdságú és mégis csekély súlyú karbon mûanyag, a mechanika mint az óramû: könnyed, pontos és hihetetlenül halk.

K E L L É K E K «

Ez a cég állítja elô a Gig Grips nevû, verôre erôsíthetô mûanyag hurkot is, amely nem csak a verô elejtésétôl óv meg, de lazábbá, s így kevésbé fáradságossá is teszi a játékot. Bármely verôfogással használható, hihetetlen jó ötlet, megoldja az izzadó kézben csúszós verô problémáját, és sok órás dobolás után sem akar letörni az ember keze az erôltetéstôl. A fenti termékek nagy része (a pedálok kivételével) pár ezer forintos, megfizethetô cuccok, melyek sokat tudnak segíteni a dobos létben. Mûködésükrôl, használatukról részletes tájékoztató van a gyártók honlapjain, illetve a YouTube-on. Magyarországi forgalmazójuk az Agean Eastern Europe Kft. (www.ageanea-

23

sterneurope.com), a termékeket keressétek a viszonteladóknál! Bágyi Balázs

GUSTAVITO PERCUSSION Dobtestek, akryl dobok és speciális ütôhangszerek készítése: Pl.: ír dob, sámándob, bolgárdob, chimes, vibra slap, flexaton stb… Ütôhangszerek, állványok javítása, átalakítása Congák, bongók, egyéb állatbôrös dobok bôrözése felújítása

Perger István 06 30/9926-793 www.gustavito.hu


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 24

24 » H A S Z N O S

D O B O S M A G A Z I N

Gyakorlás: hol? mikor? hogyan? Amikor rálépünk a dobossá válás rögös, és sokszor küzdelmes útjára, a címben foglalt kérdések azonnal elgondolkodtatnak minket. Persze, nem olyan ijesztô a kép, ahogyan elsôre látszik, de mindenképpen megfontolandó. A gyakorlás elengedhetetlen része annak a folyamatnak, amit tanulásnak hívunk. A tehetség nagyon nagy ajándék az élettôl, de gyakorlás nélkül önmagában nem ér sokat. Többnyire egyedül, magányosan kell a kiszabott gyakorlatokat elvégeznünk még akkor is, ha tanárhoz járunk. Ô csak irányt mutat, és instrukciókat ad, de nem fogja helyettünk megtanulni és begyakorolni az adott kottapéldát vagy a zeneszám dobtémáit. Nekünk kell hozzátennünk a lehetô legtöbbet, és ebben csak a gyakorlás segíthet. Tehát nézzük a kérdésekre tételesen a válaszokat! Hol?

Hol gyakoroljunk? Talán a dobosok nem is tudják, milyen szerencsések, hogy ezt a hangszert választották, mert a gyakorláshoz nem kell feltétlenül dobfelszerelés mögé ülni, vagy gumilappal és dobverôvel a hónunk alatt szaladgálni egész nap. Elég, ha nálunk van a két kezünk és a két lábunk! Jó, ha le tudunk ülni, de ha nem, még az sem baj. A tanult ritmusképleteket a végtagjainkkal tudjuk gyakorolni, és ezzel memorizálni. Ezt megtehetjük a buszon ülve vagy a buszra várva. Nagyon jó alkalom egy hosszabb vonatozás vagy autóút (persze, ha nem mi vezetünk). Lehet gyakorolni akkor is, ha álmatlan éjszakánk van, és kénytelenek vagyunk az ágyban maradni. Tehát röviden összefoglalva: az, hogy hol gyakoroljunk, nem jelenthet akadályt és kifogást! Mikor?

Nagyon fontos tényezô a gyakorlás során, hogy mikor akarjuk vagy tudjuk végezni a gyakorlatokat. Nos, ez is szinte korlátlan lehetôségeket nyújthat számunkra, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy nap huszonnégy órából áll. Természetesen tudom, hogy senkinek nem áll rendelkezésére ennyi idô, de amennyit lehet, használjunk ki ebbôl az idôintervallumból!

Jó szemû olvasó rögtön észrevehette, hogy a „Hol?” és „Mikor?” kérdések válaszai között sok különbség nincsen, talán csak annyi, hogy ha adott is a feltétel egy kis papa-mamázásra, vannak helyek, ahol nem illik megzavarni a csendet és a nyugalmat (pl. kórház, templom). Hogyan?

Talán ez a legérdekesebb része a tanulási folyamatnak. Rengeteg módszer létezik, amelyeket érdemes átvenni és alkalmazni hosszú távon. Elsô lépésben fontos tisztában lenni azzal, hogy a gyakorlás legfontosabb eleme az idô tényezôje. „Mennyit gyakoroljak?” – tesszük föl magunknak vagy tanárunknak a kérdést. A gyakorlásra szánt idô hosszát mindig az elérendô cél határozza meg. Ha hobbiszinten akarunk dobolni, akkor elég egy héten néhány óra is, ha azonban professzionális magasságokba akarunk emelkedni, nem szabad sajnálnunk az idônket, és úgy kell beosztanunk azt a bizonyos huszonnégy órát, hogy legalább 2 vagy 3 óra jusson belôle gyakorlásra. (Ha ennél több, az nem baj.) A gyakorlás tematikájának összeállításával pedig hatékonyabbá tudjuk tenni a napi tanulási folyamatot. Egy rövid gondolat és javaslat arról, hogy mit érdemes gyakorolni. A legfontosabb, hogy az alapok tiszták legyenek. Váltott kéz, dupla kéz: ezek nélkül nem dobolás

a dobolás, szokták mondani a legnagyobbak. (És milyen igazuk van…) Tehát ez mindig legyen benne a napi adagban! Nem kell feltétlenül minden kézrenden (rudimenten) végigmenni egy gyakorlási idôn belül, a lényeg az, hogy amit gyakorlunk, azt precízen és pontosan gyakoroljuk be, ezért viszonylag sokáig (3-5 perc egy gyakorlat) ismételjük, igen alacsony tempóban (40 vagy 50 bpm a kezdô tempó)! Ez a szabály érvényes a koordinációs gyakorlatokra is. Itt is fontosak az alapok és a jól megválasztott gyakorlat, valamint a sebesség. Fontos, hogy mindkét oldalra (jobb-bal, bal-jobb) kezdve is gyakoroljunk, így kihasználva az agyunk azon képességét, hogy amit az egyik oldalra megtanulunk, azt az agy szépen átülteti a másik oldalra. Ezt a folyamatot pozitív transzfernek (transzfer=átvitel) nevezzük, és nagy segítségünkre lehet a gyakorlás során. Tudom, hogy nem húztam le a leplet a nagy titokról, de ebben a kis írásban azokra gondoltam, akik, most kacérkodnak a dobolás gondolatával, vagy már belekezdtek de még az elején tartanak ennek a hosszú, szép, és élményekben gazdag tanulási folyamatnak. A következô fejezetben azt is megtudhatjátok, hogy miként lehet leküzdeni a holtpontokat, amelyek sajnos velejárói a gyakorlásnak. Jó dobolást és kitartó gyakorlást kívánok Nektek! Z. Tóth Tamás


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 25

« 2011 » 02

H A S Z N O S «

A dal szerkezeti és dinamikai felépítése Második ízben is megrendeztük a Dobos Magazin Tábort. A lap fôszerkesztôjének köszönhetôen az elmúlt tíz esztendôben érdekesebbnél érdekesebb cikkek, tanulmányok jelentek meg a magazinban, és most a táborlakók személyesen is láthatták, hallhatták a tanárok elôadásait, óráit. Ebben az évben a dal szerkezetének felépítésérôl tartottam elôadást, amelyet szeretnék most megosztani veletek. Bevezetés: a zenemû, dal kezdetét bevezetésnek hívjuk. Két formáját különböztetjük meg, az introdukciót, és a wampet. INTRO: introdukció, a téma elôkészítése a dal hangnemében és tempójában, melyet a teljes zenekar játszik, esetleg úgy, hogy a hangszerek fokozatosan lépnek be. WAMP: egy hangszer készíti elô a témát. Lehet kötött: ekkor a dal hangnemében és tempójában játszik egy hangszer; vagy szabad: ekkor egy hangszer tetszés szerint (rubato) játszik, improvizál, majd rávezet a témára és annak tempójára, amire rászáll a zenekar. VERSE (ejtsd: verze): a vers, versszak a dal elbeszélô része: egy bizonyos harmóniamenetre, dallamra és tempóra folyamatosan változó, történetszerû elmesélés. REFRÉN: a dal mindig visszatérô része, ugyanaz a dallam, megegyezô szöveggel. Célja a hangulat, az élmény

elmélyítése és nyomatékosítása. BRIDGE: híd, két zenei rész összekötésére, átvezetésre szolgál. A versét és a refrént összekötô zenei rész. SOLO: improvizáció, hangszeres rögtönzés, szólózás. A szólista játszhat a verse részre; ebben az esetben a bride fog visszajönni, és utána a refrén. Más esetben a refrén-körre (harmóniavázra) történik a szólóhangszer improvizálása, és utána marad a refrén-kör, de már szöveggel. CODA: kóda, a zenemû, dal befejezô része. Magyarázat: Az európai zenében 4, 8, 16, 32 taktusokban gondolkozunk.

Ezekben a zenei részekben akkor lesz zene, ha dinamika is járul hozzá. A VERSE halkabb, alulról építkezô dinamikájú, és vezet a BRIDGE illetve a REFRÉN felé. A dinamikai építkezést a verse végén játszott fill fokozatos hangosodásával érem el. A REFRÉNT követô VERSE ismételten halkabb lesz, tehát a refrént követô fill halkul, és ezzel elôkészíti a versét. Ha kérdésetek van a témával kapcsolatban, várom leveleiteket: bordasjozsef@gmail.com Bordás József „Használd a dinamikát, hogy zenésszé válj!”

CHARLIE – JÉG DUPLA WHISKYVEL http://www.youtube.com/watch?v=2peI7Cz2yb0 INTRO VERSE BRIDGE REFRÉN VERSE BRIDGE REFRÉN SOLO (verse kör) BRIDGE REFRÉN CODA (refrén)

(4) (8) + (8) (8) (8) + (8) (8) + (8) (8) (8) + (8) (8) + (8) (8) (8)

DINAMIKAI JELZÉSEK: ff = nagyon hangos f = hangos mf = középhangerô p = halk < hangosodás > halkulás

DOBISKOLA A BUDAI VÁRBAN Bordás József, egykori Jávori Vilmos növendék célja a Jávori-féle módszertan továbbadása, népszerûsítése. A technika és a precizitás mellett nagy hangsúlyt fektet a muzikalitás fejlesztésére. Elmondása szerint nem dobosokat, hanem zenészeket képez iskolájában. Növendékei (jelenleg 9-61 éves korig) szisztematikus, egyénre szabott munkatervvel fokozatosan és hallhatóan fejlôdnek. A kottaolvasás, a technikai gyakorlatok és számolási kulcsok mellett a zenei alapokra történô játék, vagy élô zenére való együtt zenélés is a tananyag része. Hatvanperces órák hangszigetelt, patinás környezetben. Kezdôk, haladók, kicsik, nagyok, lányok, fiúk jelentkezhetnek: Tel.: 06 30 9756 843. • E-mail: bordasjozsef@gmail.com

ff > mf p < mf < f f < ff ff > mf p < mf < f f < ff ff > mf mf < f < ff >f f < ff ff

25


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 26

26 » H A N G S Z E R

D O B O S M A G A Z I N

Pearl Target Létezik az a piaci (és persze leginkább felhasználói) igényszint, amely folyamatos fejlesztésre sarkallja a gyártókat még akkor is, amikor a „tanuló” – szabatosabb kifejezéssel élve belépô szintû – dobfelszerelésekrôl van szó. Az egészséges verseny közepette évrôl évre megújuló formában foglalják el a boltok polcait olyan hangszerek, amelyek a lelkes kezdôk szívét meghódítandó, lépésrôl lépésre kerülnek közelebb felsôkategóriás (így általában haladó és profi dobverôkoptatók számára készült) társaikhoz. A Pearl sokak által kedvelt Target szériája teljes külsô megújuláson esett át, azt pedig, hogy a megszépült látvány milyen belsô értékeket takar, a következô sorokban igyekszem kifejteni. A testek

Elsô felindulásból azt vártam, hogy egy ilyen cucc (mely a TG-625C típusjelet viseli) valamiféle elnagyolt, csak úgy „nagyjából” összerakott képet mutat majd, a kicsomagoláskor azonban nagyon kellemesen csalódtam mind az alkatrészek, mind pedig az építési minôség tekintetében. A fémkávás lábdob 22x16”, a tamok 12x10”, 13x11” és 16x16” (ez utóbbi állótam) méretben bújtak el a dobozokban, a pergô 14x5,5” terjedelme szokványosnak mondható. A négydarabos hardware-szettrôl késôbb. A testek (a felhasznált fa fajtáját a mai napig nem sikerült hitelt érdemlôen kiderítenem) vélhetôen hárs és/vagy Fülöp-szigeteki mahagóni rétegekbôl épülnek fel, az összes dob esetében 6 rétegben, nagyjából 7 mm vastagságban. A második/harmadik rétegnél kezdôdô felfekvô élek 45 fokos letörésben szépen kidolgozottak, nem túl élesek. A belsô felület minden fahengerben finomra csiszolt, és vékony fedôlakkal kezelt, mely a levegô nedvességtartalmát távol tartva hosszabb élettartamot sejtet, mint azt egy ilyen kategóriájú szerkótól elvárhatnánk. A külsô fóliaborítás makulátlan, a tesztelt szett

épp „Jet Black” fantázianevû, fényes fekete színben pompázik. A ragasztott, ovális típusjelzô táblák csinosnak mondhatóak, messzirôl elárulják a gyártó és gyártmány nevét, eközben viszont mégsem hivalkodóak. Bôrök tekintetében átlagos a helyzet, a lábdob Powerstroke 3 utánérzésû clear ütô-, és tompítógyûrû nélküli fekete frontbôrt kapott, jókora Pearl logóval felvértezve. A tamokon alul-felül clear Ambassador vastagságú, míg a pergôn coated Ambassador és kellôen vékony, átlátszó rezonáns felület foglal helyet, mindegyiken ízléses méretû Pearl felirat díszeleg. A vasak

Az utóbbi idôk tendenciája, miszerint fémalkatrészek szempontjából egyre vékonyodik a drága és az olcsó motyók közötti határvonal, itt is jócskán tetten érhetô. A babák jelen esetben megtévesztésig hasonlóak a Reference széria csavarházaihoz, és bár csak vizuális tekintetben beszélhetünk ilyesmirôl, sokat dobnak az összképen. A pergôdob egyenesen „Bridge” típusú babákat visel, melyek a test szabadabb rezgésé-

nek elôsegítése mellett már-már professzionális látványt nyújtanak. A perselyek csavarmenetei megbízhatóan mûködnek, lötyögés vagy szorulás nem igazán tapasztalható. A tamtartók a (magasabb kategóriájú Pearl dobokon is) jól bevált duplaszáras, racsnis megoldásúak, betonbiztos függesztést tesznek lehetôvé, memóriabilincseikkel a kényelmes beállítások végtelen számú összerakás/szétszedés után is milliméter pontossággal újra realizálhatóak. A nagydob kitámasztó lábai az Export/Forum szériákban már évtizedes megbízhatósággal mûködtek, itt pedig ennek köszönhetôen ismerôsen köszönnek vissza. A kávafogó karmok ugyancsak jól bevált darabok, vékony, egy darabból préselt lemezek, amelyek ez esetben sem vallanak szégyent a hangolás megtartása szempontjából. Mivel a fém lábdobkávák nem kedveznek a lábgép felfogatásának, kapunk hozzá egy vastag gumi betétet, melyet öntapadó felületével simán fel tudunk ragasztani a megfelelô helyre, és máris stabilan rögzül pedálunk a lábdobhoz. Amúgy egy zárható tégelyben még kenôzsírt is csomagoltak a sok fémalkatrész mellé,


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 27

« 2011 » 02

ha netán mégis kenési problémával találnánk szembe magunkat, azonnal orvosolni tudjuk a dolgot. A gyártó jelest érdemel figyelmességbôl! A tamok és a pergô kávái 1,6 mm-es vastagságukkal a világátlag hagyományait követik. Apropó, pergô: a sodronyváltó egyszerû mûködésû, szépen szabályozható és megbízható, a sodrony viszont eléggé gyengécskére sikerült. Az állótam lábai nagyon masszív alátámasztást tesznek lehetôvé, kiváló megoldásuk kizárja, hogy egy erôskezû dobostanonc túlhúzza a rögzítésre szolgáló szárnyas anyát. Az elején említett hardware-szett újratervezett elemei a megbízhatóság és erô érzetét sugallják, a duplalábas pergô-, cintányér-, és lábcinállvány (mely abszolút meglepetésemre igazán kényelmes mechanikai tulajdonságokkal bír a cintányérmozgatás tekintetében) komoly stabilitást képviselnek, a lábgép sima és magabiztos mûködése könnyed játékmódot tesz lehetôvé. Csak hogy igazán elkényeztessenek, még egy pár dobverôt is mellékeltek azok részére, akik már a boltból hazafelé tartó úton sem bírnak dobos-ösztöneikkel… A hangok

Az a helyzet, hogy jómagam az árral szemben úszva, továbbra is a 16” mélységû lábdobokért rajongok. Ennek az az elsôdleges oka, hogy a hosszabb testû fekvô hengerekhez viszonyítva ez a testméret egy közvetlenebb, harapósabb érzetet kelt, és ebben a tekintetben a Target nagydobja sem okozott csalódást. A gyári

H A N G S Z E R «

bôrök használatával meglehetôsen mély, ám eléggé „kongó” hatást tudunk elérni, tompítás behelyezésével a magas frekvenciák elhalnak, így az összhatás is javul, és mindenképpen érdemes a frontbôrre (mely nem áll a helyzet magaslatán) légzôlyukat vágni. Így egy kompakt, megfelelôen „csattogós” indítású hang a jutalmunk, mely tömör mélységét rövid lecsengésben rezegtetve illan el az éterben. A célratörôbbek nyugodtan beruházhatnak drágább bôrökbe, a hanghatás javulása minden egyes plusz forintot megér! A tamok, – méretükbôl adódóan – szinte sóvárognak a rockzenei környezetért. A két felsôtam (melyeken a tamtartók közvetlenül a testre fúrva kaptak helyet) között nincs túl nagy méretbeli különbség, ám korrekt hangolás esetén hibátlan hangköz áll rendelkezésünkre, és mélyekkel teli, szintén rövid utózengéssel jutalmazzák dobverônk érintéseit. Nagyon sûrû kézrendeknél kicsit elmosódó a hanghatás, de ezt ebben a kategóriában senki sem róhatja fel nekik. Az állótam már keményebb dió, mivel a 16” átmérôhöz csak 6 hangolócsavart használhatunk - míg a lábdob és a pergô szempontjából elegendô a 8-8 csavarház, egy ekkora ütôfelülettel rendelkezô tam esetében már kicsit kevésnek tûnik az a hat baba. Ezzel együtt valóságos dübörgô audio-hatást csikarhatunk ki ebbôl a jószágból, mely nem rongálja füleinket fél óráig tartó zengéssel, viszont messzemenôen kielégítheti a punk/metál/ereszdelahajamat stílusokban mozgó, energiával túlfûtött kollégákat. Persze dupla rétegû minôségi ütôbôrök beszerzésével a

Helyszínek: • TAJTI MUSIC Hangszeráruházak – Budapest • Rockport MUSIC Hangszerbolt – Székesfehérvár • Rocksuli – Debrecen • Csermák Hangszerbolt – Szeged • TAJTI MUSIC Hangszeráruházak – Pécs Részletekrôl érdeklôdj és jelentkezz a www.artbeat.info oldalon, valamint a hangszerboltokban!

tamokra is érvényes a hangzás magasabb szintjének elôtörése. A pergô semmiben sem marad el a cumó többi elemétôl, a korábban említett minôségi vasak és az elsôre is megfelelô bôrök rögtön hozzák azt az érzékeny, mégis meleg hatást, mely a mély alaphangok túlsúlya miatt egyébként is várható volt. A sodrony sajna – lehetôség szerint – minél elôbb cserére szorul, ám amennyiben jó minôségû darabot szerelünk a helyére, egy kristályos, minden pöccintésre készséggel reagáló, univerzális pergôdobbal állhatunk a világ elé. Összegzés

Belegondolva abba, hogy még egy évtizeddel ezelôtt is milyen „ramaty” kezdô hangszereket lehetett kapni, az újragondolt Pearl Target igazán üdítô változást jelent a piacon. A külsô megjelenés mellé meglehetôsen jól használható hangképet kapunk a pénzünkért, és bár a Target hangzásvilágát illik a helyén kezelni, mert nem biztos, hogy ajánlanám mondjuk egy kortárs összehasonlító free-jazz zenekar dobosának, viszont a célközönség (a világhír felé vezetô út elsô kilométerein bandukoló ifjú titánok, illetve a kis költségvetésbôl gazdálkodó hobbidobosok) számára abszolút igényes zeneszerszámként vonulhat be a történelembe. Ôket egyébként még az is inspirálhatja, hogy egy jó nevû világcég termékével állhatnak színpadra… A trendeket követôk – a négy fólia-alapszín mellett – választhatnak a hagyományos krómozott, és a feketére színezett vasak között, ráadásul a standard méretû mellett kétféle fúziós (20” és 22” lábdobbal) összeállítás lehetôsége is döntési helyzetbe hozza a vásárlót. Jelen cikk megjelenésekor még tart a forgalmazó Tam-Tam Dobcentrum akciója, mely szerint a Target 129.900 forintos árában most még egy ajándék Sabian Solar cintányérkészlet (14” hi-hat, 18” crash-ride) is benne foglaltatik. A pontos szettösszeállításokról, színekrôl és egyéb kérdésekrôl bátran tájékozódjunk a www.tamtam.hu oldalon, de most is igaz, hogy a személyes ismerkedés semmivel sem pótolható. A Pearl eme újkori tanulódobja mindenképpen megéri a tanulmányozására fordított idôt. Indi

27


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 28

28 » D O B T A N Á R O K

D O B O S M A G A Z I N

Riha Emil a tárnoki ütôsegyüttes motorja – Szendôfi Péter vagyok. 1984-ben kezdtem el dobolni. Az elsô hónapokban csak teljesen magamtól, mindenféle zenékre. Édesanyám, miután látta, hogy nem hagy alább a dobolás iránti lelkesedésem, felkereste akkori dobos kollégáját, Riha Emilt. Emil bácsi akkor már régóta a színházi és komolyzenei mûfaj elismert mûvésze volt. Én semmit sem tudtam a dobolásról, csak azt, hogy valami megfogott, valami olyan érzés, amiért fel készülök hagyni a képzômûvészeti pályával, amit addig véresen komolyan gondoltam, és a zenét fogom választani. Az elsô dobórám elôtt rettenetesen féltem. Nem tudtam, mit fog mondani, van-e egyáltalán érzékem a zenéléshez. Emil bácsi teljesen az alapoktól, a dobverô helyes tartásától kezdte el tanításomat. Ma már tudom, hogy szinte mindent neki köszönhetek, ami a zenéhez való kapcsolatomat, a gyakorlást, a kihívások megoldásait jelenti. Elfogultság nélkül állíthatom az elmúlt több mint 25 év tapasztalatából ítélve, hogy az egyik legjobb pedagógus, akivel valaha találkoztam – beleértve a külföldi tanulmányaim folyamán megismert tanárokat is. Rendkívül nagy ajándékot kaptam az által, hogy ô volt az elsô tanárom, aki elindított a pályán. Most –

hosszú idô után ismét találkoztunk egy kis beszélgetésre. Túl a hetvenedik életévén lelkesedése, és elhivatottsága töretlen. Mintha csak 1984-ben látnám ôt, ahogy engem tanít. Most a Tárnoki Ütôs Együttes fiataljait okítja. Életének szakaszairól, jelenrôl, és régmúlt dolgokról beszélgetünk. Az én szememben semmit sem változott. Ugyanolyan fiatalos, és energikus, mint egykor… Remélem, a mostani tehetséges fiatalok is megtapasztalják egyszer azt a hálás érzést, amit én érzek most, amiért ôt kaptam elsô tanáromként.

– Hogyan kezdôdött? Hány évesen, kinek vagy minek a hatására kezdett el dobolni, és választotta az ütôhangszeres pályát? – Hogyan kezdôdött? Régen volt… igyekszem visszapergetni a több tíz évvel ezelôtt történteket. Kecskeméten, ahol születtem, 12-13 évesen iskolába jövet- menet meg kellett állnom egy kicsi hangszerüzlet kirakata elôtt, mert ott – most már tudom – egy ütött-kopott kisdob látványa babonázott meg. Sokszor fél óráig is néztem, a látvány nem engedett el. Szegény anyám, hiába várt a megbeszélt idôben, rendszeresen elkéstem. Senki, sem ô, sem más nem értette, mi néznivaló van egy kisdobon. Akkor még én sem értettem, de ma már jelként fogom fel! Nemsokára felköltöztünk Budapestre, és a zene, a dobolás utáni vágyam itt sem hagyott nyugodni. – Kik voltak a tanárai, legjelentôsebb mentorai? – Addig kutattam a számomra akkor ismeretlen fôvárosban a tanulás lehetôségét, amíg nagy szerencsémre eljutottam a Fôvárosi Operett Szinház akkori ütôhangszeres zenekari mûvészéhez, Jámbor Lajos tanár úrhoz. Itt kezdôdött el életre szóló kötôdésem a zenéhez, és kiapadhatatlan szerelmem a dobok és ütôhangszerek iránt. Egy idô után rájöttem, hogy ez lesz a dolgom az életben. A komolyzenei tanulmányok mellett a jazz mûfaja is ál-

landóan lázban tartotta érdeklôdésemet. Félve megkerestem a kor legnagyobb dobos sztárját, Kovács Gyulát. Kértem, hallgasson meg, és, ha érdemesnek talál, vegyen fel növendékének. Próbálkozásom sikerrel járt, és Gyula közvetlenségének, és magas szintû, baráti hangulatú óráinak köszönhetôen még jobban belemerültem a ritmusok csodás, izgalmas világába. Közben eredményesen felvételiztem a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakiskolába, ahol Schwarcz Oszkár, a Magyar Állami Operaház vezetô timpanistája tanított. Az általa kiválóan vezetett ütôhangszer tanszakon új világ nyílt meg elôttem. Az operák, a klasszikus és a modern szimfonikus zene, valamint az ehhez tartozó ütôhangszeres zenekari állások megismerése és gyakorlati eljátszási lehetôsége sokkal gazdagabbá tett. Több tíz év után is hálásan köszönöm mestereimnek, hogy tôlük gazdagon megrakott batyuval indulhattam neki az általam választott pályának. Ebben a csomagban nagyszerûen elfértek a zene szeretete mellett a tisztesség, a figyelem, illetve a fegyelem a napi munkában, és az élet minden területén. – Hogyan került bele a színházi zenei életbe? Melyek voltak egyéb zenekarai a színházi fellépéseken túl? – Diplomám átvétele után bekerültem a ma már nem lézô Postás Szimfonikus Zenekarba, ahol 7 évig játszottam mint timpanista. Emellett kisegítettem az Operett Színház zenekarában, ahová egy idô múlva leszerzôdtettek. Az ott eltöltött 30 év alatt operettek majd világhírû musicalek hosszú sorát játszottam itthon és külföldön is. A színházzal, és különbözô szalon- és tánczenekarokkal eljutottam Európa sok színpadára, koncerttermébe. – Melyik, vagy melyek voltak élete legjelentôsebb, legfontosabb koncertjei, és kikkel? Milyen koncerteken, zenés színházi darabokban játszik még jelenleg? – Talán legemlékezetesebbek a müncheni Deutsches Theater, az amszterdami Concertgebouw, és az Athéni


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 29

« 2011 » 02

Színházi Világfesztivál többször visszatérô elôadásai. Budapest szinte valamennyi színházában játszottam. Nyugdíjba vonulásom után 13 évig az Interoperett, a Magyar Színház, a Bárka Színház, valamint nyaranként a Stuttgart mellett lévô Jagsthauseni Várszínház elôadásain játszottam. 2007-ben elkezdtem a Budapest melletti Tárnokon tanítani. Azóta színházi munkát már nem vállalok. – Emil bácsi híres a zenész szakmában rendkívüli precizitásáról, tökéletes felkészültségérôl – legyen szó akár egy kis színházi elôadásról, vagy egy nagy horderejû koncertrôl. Ezt a zenei hozzáállást, a tökéletességre való törekvést nekem is átadta már a kezdetekkor, és ezért rendkívül hálás vagyok, mert ezzel alapvetô szemléletet teremtett számomra a zenéléshez, a mindenkori felkészültség fontosságához. Ezt a szemléletet tanáraitól vette át, és viszi tovább, vagy ez egy ösztönösen kialakult készség és igény? Persze, gondolom, a zenei életben megszerzett rutin is közrejátszik. – 2002 óta lakunk Tárnokon. A rám bízott, tehetséges fiatalok korszerû zenei nevelése, több évtizedes tapasztalataim maradék nélküli átadása lett itt is a legfontosabb feladatom. A régebbi és a mai növendékeimnek is ugyanolyan batyut igyekeztem és igyekszem most is útravalóul adni, mint amilyet én kaptam annak idején tanáraimtól, mentoraimtól. – Hihetetlenül energikus és fiatalos még mindig, noha túl van már a 70 éves koron. Rengeteg világhírû muzsikusnál is észrevehetô ez a folyamatos frissesség, melyet a zenélés, a folyamatos kreatív mûvészeti tevékenység tölt fel energiával, és dacol a korral. Egészen csodálatra méltó módon jelenleg is a Tárnoki Ütôs Együttes aktív vezetôje, ahol fiatalokat tanít ütôhangszeres kamarazenére, és magánórákat is ad nekik. Mikor alakult az együttes, és hol lépnek fel rendszeresen a fiatalok? – 2008-ban alapítottam meg a Tárnoki Ütôs Együttest. Azóta szép sikereket értünk el. Meghívást kaptunk az RTL Klub és a Hír Tv élô adásaiba. Azóta is állandóan szerepelünk. Tárnok Nagyközség Önkormányzata

D O B T A N Á R O K «

minden emberi és anyagi segítséget megad munkánk elvégzéséhez. Az önkormányzati rendezvényekre is rendszeresen felkérést kapunk. Tanári pályafutásom egyik legfontosabb tanulsága az, hogy ha a növendék tehetséges, szorgalmas, és emberileg is jó hozzáállású, akkor a kisebb-nagyobb sikerek birtokában – szerencsével párosulva – lehetôsége nyílik méltó helyet elfoglalni a profik színpadán. Ha csak tehetség van, vagy csak szorgalom, az külön-külön nem vezethet tartós eredményre. – Milyen tanítási metódus alapján oktat, illetve méri fel egy növendék tehetségét? Milyen kotta- és zeneanyagokat használ az oktatásban? – Tanítási módszerem szerint elôször meg kell tanulni a hangszert, és közben már megmutatkoznak a mûfajok iránti adottságok. A mai, elsôsorban a rock és jazz iránt érdeklôdô növendékek vágya, hogy korszerû zenéket ismerhessenek meg, és ezt kombinálni tudják a tanultak szerint. Kitûnôen alkalmasak erre - többek közt - a Rod Morgenstein, a Dave Hassel, a Classic Rock Drum és a Basler tanulmányok is. Ezekhez természetesen a modern ütéstechnikát biztosító rudimental elsajátítása is szükséges. – Hosszú tanári tapasztalattal a háta mögött hogyan vélekedik a mai fiatal dobosokról, ütôhangszeresekrôl itt az együttesben? Esetleg kiket emelne ki közülük? – A már negyedik éve itt tanulók közül szeretném kiemelni Szolnoki Barnát, Bakos Orsolyát és Pánczél Jázont, akik ha a zenei pályát választják hivatásul, bizonyára szép jôvô vár rájuk. Ebben a tanévben igen sok 8-10éves fiatal jelentkezett, akik biztosítani fogják a Tárnoki Ütôs Együttes utánpótlását. – Vannak-e olyan álmai – akár szakmai, akár egyéb területen – amik még nem valósultak meg, és készül a beteljesülésükre? – Úgy érzem, rendkívül hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan lehetôséget adott a zenén és a ritmusok csodás világán keresztül a kezembe, ami az aktív zenei életemet tartósan folyamatossá, boldoggá és értelmessé tette. Remélem, még sok éven át tudom tanítani a fiatalokat. Szendôfi Péter

29

Köszönjük az alábbi szponzoroknak, hogy támogatták a II. Dobos Magazin Tábort

Nemzeti Kulturális Alap Elôadómûvészi Jogvédô Iroda Tajti Music Microsonic Visegrádi ásványvíz Tam-Tam Dobcentrum Páko Kft. (Alesis) Csermák Hangszerüzlet Dobos Udvar (Agean) Artbeat Dobbantó Hangszerbolt Big Stick Csibi Sticks Padtech Fon-Trade Music Kft. HangZóna RitmusDepo Gustavito Percussion


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 30

30 » B E S Z Á M O L Ó

D O B O S M A G A Z I N

„Minden hangszer úgy szól, ahogy hozzá szólnak!” Július utolsó hetében második alkalommal került megrendezésre a Dobos Magazin Tábor. 44 táborozó költözött be a ceglédi Losontzi István bentlakásos iskolába. Az ország minden tájáról, sôt a határon túlról is érkeztek tanulni vágyó dobosok. Habár az egész hét ôszies idôjárásban telt el, a jó hangulaton ez mit sem változtatott. A tábor nyújtotta rengeteg élményt 6 napban osztották szét, így kicsit lazább és fôleg könnyebben feldolgozható volt. A tanulóknak jutott ideje gyakorolni is, amit a számukra kialakított két gyakorló teremben tehettek meg. Itt összesen öt elektromos dobszerelés volt: ki-ki szíve szerint válogathatott a kedvelt márkákból. Az órák nagyon jó hangulatban teltek. Bordás József zenekari gyakorlat óráin ismert könnyûzenei kompozíciókat vázoltak fel, majd játszottak le a zenekar segítségével. Minden táborlakó kipróbálhatta magát egy profi zenekarral. A jó hangzásért Goóz László felelt, aki a koncerteket, jam-sessionöket hangosította, valamint stúdiótechnika órát tartott. Úgy gondolom, ez ma már kihagyhatatlan tudás, a ma zenészének mindenképpen tudnia kell, mit és hogyan kell kihangosítani. Hollósi László a különbözô kézrendek dobszerelésen való felhasználását tanította, amelyeket késôbb zenére is kipróbáltak. Korompay Zsolt a groove-ok, fillek és a linerális játékmód témájában tartott órát, nem kevés humorral fûszerezve. Nem telt el úgy nap, hogy ne mosolyogva, jó kedvvel jöjjek ki az órájáról. Nesztor Iván az improvizációs készséget fejlesztette. A tanár úr fakultatív zeneelmélet órát is tartott, ahol a késôn érkezônek igen nehéz volt ülôhelyet találnia. Martonosi György a ritmus „életfájáról”, az ôsi ritmusok továbbélésérôl tanított. Gyuri bácsi óráin több latin-amerikai ütôhangszer is szerepet kapott. Nem

egyszer elámulva figyeltem, amikor teljesen kezdô dobosok komplex afrikai ritmusokat játszottak… Marczell Kati „tábori anyu” csendben, de odaadó figyelemmel terelgette a táborozókat, amivel észrevétlenül is közelebb hozta egymáshoz a résztvevôket. A hét végére baráti társasággá kovácsolódott a csapat. A táborozók életkora között nagy különbségek voltak, a legfiatalabb tanuló 9 éves, a legidôsebb 53 éves volt. Természetesen mindenki másmás szinten dobol, valaki több éve játszik már, valaki épp csak most

»

tarjányi dávid

kezdte. Ezért a megnyitó után rögtön következett egy szintfelmérô meghallgatás, ahol 6-7 fôs csoportokba osztották be a tanulókat, kezdô, haladó és „tigris” tudásszint megnevezésekkel. Az órák minden nap párhuzamosan zajlottak, a tanárok naponta váltották a csoportokat. Így a hét végére mindenki járt az összes tanárnál. A tábori jam-sessionök alatt nagyszerû hangulat alakult ki. Nagyon jó volt látni, hogy mindenki örül a másik sikerének, semmi jele nem volt a szakmai ellentéteknek, rosszallásoknak. Ki kell emelnem a „házi zenekar” - azaz Kasza Zsolt (szintetizátor)

és Máthé László (basszusgitár) – professzionális játékát, mellyel az egész hét alatt segítették a táborozókat, és a tanárok munkáját. A tábor minden napján este fél 6-kor elôadás volt a zenekari teremben. Martonosi György kezdte a sort, „Átjárások a mûfajok között dobos szemszögbôl” címû kurzusával. Az est alatt kivetítôn követhettük Gyuri bácsi játékát, ahol a balkezes szerelés jobbkezesre tükrözve nagyon megkönnyítette az általában jobbkezes közönség dolgát. Az elôadás során ôsi afrikai, indiai és törzsi indián ritmusokat fedezhettünk fel közösen a modern zenében, köztük a funky, rock, swing és fusion zene ritmikai világában is. Másnap Kármán Sándor elôadása következett, melynek fôszereplôje a lábcin volt. Az elôadás bôvelkedett érdekes történetekben, különleges és régi hangszerekben, melyeket közelrôl is megtekinthettünk. Az idôutazás során a lábcin történelmének kezdeteitôl, kb. az 1920-as évektôl indulva jutottunk el napjaink hangszeréig. Pár nappal késôbb a Dobmúzeumba is ellátogattunk. A múzeum immár kinôtte jelenlegi helyét, annak ellenére, hogy a kb. 100 dobfelszerelésnek csak a töredéke van kiállítva. Így gyakran elôfordul, hogy ha közelrôl szeretnék megvizsgálni egy-két különlegesebb dobot, több másik hangszer állja az utunkat. A szakmai közönségen kívül a zenét és dobokat szeretô nézôket is elbûvöli a látvány, és a múzeum hangulata. Bízzunk benne, hogy a jövôben akadnak olyan mûértô támogatók, akik segíthetik a nemzetközi hírû gyûjtemény nagyobb helyre költözését! Korompay Zsolt elôadásában a lineáris játékmóddal ismerkedtünk. A lineáris játékmód elnevezés a grooveok és fillek elôállításának egy módja, mely a humorban bôvelkedô elôadás után már nem is tûnt olyan tudomá-


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 31

« 2011 » 02

»

török luca

nyosnak... Nesztor Iván a jazzjáték szellemi és technikai alapjairól tartott elôadást. A történetekkel és a jobbnál jobb jazz felvételekkel kombinált elôadás kellemes hangulatot varázsolt a terembe. Turán Tamás a dobbôrökrôl és fafajtákról beszélt, mely olyan tudományterület, amelyrôl minden dobosnak alapszinten tudnia kell. Ez mindenképpen hiánypótló elôadás volt! A tábor végén Bordás József elôadásán voltunk, melyben a dinamika fontosságáról volt szó. A bemutatott zenékben végigkövethettük a kíséret dinamikai változásait, a zenei formákat. A tanulók a kötelezô foglalkozásokon kívül látogathattak szabadon választható órákat is, úgymint Bordás József dobseprû óráját, Korom-

B E S Z Á M O L Ó «

pay Zsolt duplázós, valamint Nesztor Iván zeneelmélet óráját. A Dobmúzeum mellett Cegléd egy másik szakmai érdekességet is tartogat: itt található az Artbeat dobverôgyár is. A gyárat Nyúzó Norbert cégvezetô mutatta be. Az érdekes látnivalók mellett sütemény és ásványvíz is várta a táborlakókat. A látogatás során egy gyártási folyamatot is végigkövethettünk, valamint zárásként kedvezményes áron vásárolhattunk a cég termékeibôl. A hét hangulatát már csak egy tombolasorsolással lehetett fokozni. Ezen a sorsoláson mindenki nyert, a nyeremények között több pár dobverô, cd-k, kották, kitûzôk, tokok, elektromos gyakorló lap, valamint egy Yamaha pergôdob volt. Összességében a tábor egy olyan összetett és változatos kurzus-sorozatot nyújtott a résztvevôknek, amelyben mindenki megtalálta magának a számára fontos és használható tudnivalókat akár kezdô, akár haladó szinten. A Bordás József és Hollósi László által létrehozott rendezvény méltó továbbéltetése a

»

deák balázs

magyar könnyûzenei doboktatásnak. Jávori Vilmos szavaival élve: „Minden hangszer úgy szól, ahogy hozzá szólnak!” Úgy vélem, ez a gondolat fejezi ki leginkább a II. Dobos Magazin Tábor célkitûzését. Azt, hogy ki kell alakítanunk a magunk bensôséges kapcsolatát a hangszerünkkel: a sok technikai gyakorlat mellett merjünk zenélni, merjünk énekelni egy dobszóló közben, és ne féljünk elmerülni a zenében, mert a zene a legfontosabb! (Bôvebb információk, interjúk, képek és fórum a HangZónán, www.hangzona.hu) Mucsi Gergô ütôhangszeres mûvésztanár Fotó: Erdôs Ádám

31


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 32

32 » M A G A S I S K O L A A különféle technikai rendszerek, rudimentek elemeibôl hosszabb folyamatok, szólók is kialakíthatók, il-

D O B O S M A G A Z I N

letve rögtönözhetôk, komponálhatók. Az itt közölt három szólót használjátok egészséggel!

Nesztor Iván


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 33

« 2011 » 02

H A N G S Z E R «

33

A timbales Napjaink zenéjében világszerte és kis hazánkban is megszokottá vált különbözô egzotikus ütôhangszerek szerepeltetése. Különösen igaz ez a kongára és a bongóra, amelyek a kubai és általában a latin zene legnépszerûbb hangszereinek számítanak. A latin ütôs család többi tagja azonban szinte csak latin zenében hallható, így a timbales is, ami nélkül pedig nem képzelhetô el igazi salsa. A 19. század elején, a kubai kreol zene kialakulásakor pont fordított volt a helyzet. A kézzel ütött dobok eredetileg a fekete rabszolgák hangszerei voltak, és mint ilyenek, nem fordulhattak elô civilizált környezetben. Az egyetlen „törzsi” eredetû hangszer, ami helyet kapott a kávéházak orquesta tipicáiban, a güiro volt, amivel kiegészülve a timpanik (üstdobok) szolgáltatták a zene lüktetését. Ezek az együttesek tulajdonképpen a klasszikus szimfonikus zenekarok csökkentett változatai voltak, zömében fúvós hangszerekkel, és korabeli európai tánczenét, vagyis contradanzát, menüettet és négyest játszottak. Aztán ahogy barnult a zenészek és a közönség bôre, úgy került egyre több afrikai elem a zenébe és a táncba, míg végül megszületett a danzón, a kubai kreol, vagyis városi zene 20. század közepéig legjellemzôbb mûfaja. Eközben a hangszerek és a játéktechnika is változtak. A klasszikus timpanit (spanyolul timbales) felváltotta annak kisebb utcai változata, amelynek testét a cukornádszirup tárolására szolgáló edényekbôl (paila) készítették, és leginkább las pailas cubanasnak, vagy las paila criollasnak nevezték. Ekkor csak az egyik kézben volt egy verôként szolgáló egyszerû tiplifa, amivel leginkább a hangszer oldalát (cascara) ütötték. A timbales verô a mai napig egyenletes átmérôjû, fej nélküli pálca. Az üstdobok mellett a kezdetektôl használták a klasszikus ütôszenekarból ismert békát. A legenda szerint egyszer egy timbalero otthon felej-

tette a békáját, és egy tehénkolomppal helyettesítette azt, majd onnantól kezdve csak azt használta. A ma ismert timbales a 20.század elején alakult ki. A legnagyobb különbség elôdjéhez képest az, hogy teste nem üst formájú, hanem hen-

rásokban, bizonyos részek kiemelésében van fontos szerepe, de a virtuóz timbalerók változatos szólótechnikákat is kialakítottak. Kísérô szerepben a jobb kéz a cascarán, vagyis a hangszer oldalán a 1/16-os lüktetést hozza, a bal kéz – sokszor verô nélkül – pedig a hembrán a basszus szólamot követi. Ez a felosztás afrikai örökségnek tekinthetô. A két verôs bôrön való játék a fillekre és természetesen a szólókra jellemzô. A leggyakrabban használt cascara szólam, a paila ismétlôdô két üteme: 1 X

geres és alul nyitott, mint egy alacsony tom. Szinte kizárólag fémbôl készítik, bár a Gon Bops céget alapító Mariano Bobadilla kísérletezett fa testekkel is. Leginkább párban, állványon használják, különbözô átmérôkben (kb. 30–40cm), de a szólista hajlamú timbalerók akár 6–7-et is maguk köré, vagy néha akár magukra pakolnak. Léteznek kisebb méretû, dobfelszerelésbe illeszthetô változatok is. A bongóhoz hasonlóan a timbal pár kisebb, magasabb hangú tagját machó-nak (férfi), a nagyobb, mélyebb hangút pedig hembrának (nô) nevezik. Szinte elmaradhatatlan kiegészítôje a kolomp (cencerro), amibôl több különbözô is fel lehet erôsítve az állványra a dobok fölé középre, valamint a Martin Cohen által feltalált mûanyag béka. Talán a jazz és popzene hatására manapság egyre többen használnak cineket is. Hagyományosan a timbales kísérô hangszer, illetve a kiállásokban, lezá-

2 X

3 4 1 X X X X

2 3 4 X X X X

A timbalesen kialakultak zengô és lefogott ütések, de a játéktechnika legjellegzetesebb elemei talán a kávás ütések. Ezek fontosságát mutatja, hogy könnyebb megszólaltatásuk miatt magasabb a standard dobokénál a káva és ezért használnak hajlékonyabb, fej nélküli verôt is. Ez a felépítés ugyanakkor megnehezíti a hagyományos dobolásnál kialakult ujjas verôtechnikák alkalmazását, vagyis szinte mindent csuklóból kell kiütni. Jellegzetes timbales figura az abanico (legyezô), ami egyfajta pergetés, és kiállásokban hallható, mintegy jelzésként, amire a zenekar visszaszáll. Azért kapta ezt a nevet, mert a kinyíló legyezô hangjára emlékeztet. Szólóknál látható, hogy a játékos az egyik kezével játszik, a másikkal pedig könyökkel, vagy verôvel feszíti a bôrt, így változtatva a hangmagasságot. A timbales a hagyományos latin hangszereléseken kívül ma már hallható többek között fúziós jazz, funky, reggae, pop és rock zenében is, ami azt mutatja, hogy egy sokrétû, izgalmas hangszerrôl van szó. Ha pedig olyan nagyságokat hallgatunk, mint Tito Puente, Rafael Cortijo, Nicky Marrero, Ignacio Berroa, vagy Luisito Quintero, minden kétségünk elpárolog a hangszer lehetôségeivel kapcsolatban. E.S.


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 34

34 » B E S Z Á M O L Ó

D O B O S M A G A Z I N

Lamantin fesztivál és tábor Az idén kilencedik alkalommal került megrendezésre Magyarország talán legnívósabb jazz-tábora, Tímár Péter dr. és Márkus Tibor zongoramûvészzeneszerzô szervezésében.

» »

»

gyárfás istván

nesztor iván és jeszenszky györgy

A pedagógiai munkában a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem utolsó éves hallgatói tanársegédként vettek részt.

tania maria

Oktatási program: hangszeres egyéni, illetve csoportos órák, zenekari gyakorlatok, elméleti órák, minden este jam session a tábor klubjában. Ezzel párhuzamosan tanári koncertek és a Lamantin Fesztivál programja zajlott. Szombathely fôterén június 22-én 18órától a Gayer Mátyás Trió, a Dresch együttes és a Dr. Lonnie Smith Trió (USA) lépett fel. Június 23-án Ferenczi György és a Rackajam, Ben Prestage (USA), Northem Funk & Soul Nights Feat (USA). Június 24-én Creative Art Trió, Jacek Namyslowski Quintet (Lengyelország), Tania Maria Trió (Brazília, Franciaország). Dr. Lonnie Smith zenekarának dobosa és gitárosa tartott work-

»

dr. lonnie smith

shopot a tábor hallgatói részére. A tanári kar 3 órás koncertjét és a táborban folyó munkát a Duna TV rögzítette. A résztvevôk létszáma 130 fô körül volt. Ebbôl dobos 23 fô. A tábor munkájában mûfaji korlát nincs, de elsôsorban az improvizatív, zeneileg összetettebb zenék, így a jazz, a jazz-rock és a latin jazz felé húz a koncepció. A tábor hallgatói a fesztivál programját ingyenesen látogathatták. Nesztor Iván Fotó: Czika László

A TÁBOR TANÁRI KARA A KÖVETKEZÔKBÔL ÁLLOTT: Márkus Tibor: jazz-zongora, hallásfejlesztés, jazz-történet Spányi Emil: zongora, jazzelmélet Friedrich Károly: harsona, trombita, big-band Tóth Viktor: szaxofon, klarinét, fuvola, zenekari gyakorlat Elek István: szaxofon, zenekari gyakorlat Lakatos Ágnes: ének, vokál Winand Gábor: ének, zenekari gyakorlat Gyárfás István: gitár, zenekari gyakorlat Mohai Tamás: gitár, zenekari gyakorlat Csuhaj Barna Tibor: bôgô, basszusgitár, zenekari gyakorlat Jeszenszky György: dob, zenekari gyakorlat Nesztor Iván: dob, zenekari gyakorlat

»

lakatos ágnes


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 35

« 2011 » 02

H I R D E T É S «

35


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 36

36 » Ú J D O N S Á G O K

D O B O S M A G A Z I N

Tam-Tam hírek A Sonor cég új kínálata

Minden cégnél eljön elôbb-utóbb a váltás pillanata, amikor úgy érzik, a meglévô palettát érdemes új színekkel frissíteni, újabb apró, vagy nem is annyira apró extrákkal megörvendeztetni a vásárlót. A több mint 135 éves múltra visszatekintô Sonor cég üzleti gondolkodásában folyamatosan tetten érhetô ez a törekvés. Most legsikeresebb dobjaikat, a Force családot gondolták át a cégnél. Az elnevezések is változtak, amiket még nekünk is szoknunk kell. A korábbi számozott modellek helyett, /507, 1007, 2007.../ most a következô neveket kell megjegyezzük. Smart, Essential, Selec

Mindegyik szériánál már elsô pillantásra szembetûnô változás az új baba, ami lényegesen esztétikusabb elôdjénél, illetve a mûszakilag profibb sodronyváltó a pergôdobokon. Már a Smart Force, melynek az 507-es dobszett volt az elôdje, is rendelkezik ezekkel a boldogító tulajdonságokkal, és a színkínálata is új, extra színekkel gazdagodott, mint például Brushed Cooper vagy a Brushed Chrome. Ajánlott ára 119.900 Ft. Érdemes megjegyezni, hogy a Smart Force-ból kapható az úgynevezett Xtend szett is, mely egy plusz tammal, plusz gémes állvánnyal és ajándék dobszékkel csak 159.900 Ft!! A korábban meglévô 1007-es széria megszûnt, de így jobban tudunk fókuszálni a korábban Force 2007-esnek ismert Essential szériára. Ez a tiszta nyírfából készült, magasfényû lakkozott hangszer már bebizonyította, hogy igenis létezik a közép árkategóriában is olyan választás, melynek tulajdonságai, kinézete, akusztikai paraméterei és állványzata még a legnagyobb színpadokon is megállja a helyét. Nem véletlen, hogy Force 2007es szettet választott Hetényi Zoltán, az Edda dobosa is. Elvárásaink hasonlóak az Essential szériával is, amit alátámaszt a korábban említett új baba és

sodronyváltó, illetve a hívogató új színválaszték. Ajánlott fogyasztói ára 249.000 Ft-tól. A dobszettek tartozéka a már korábban megismert masszív, 5 darabos állványszett. Itt is kapható egy extra szett, a manapság divatos kisebb tam mélységekkel, és mélyebb lábdobbal. Ami a Tama cégnél Hyperdrive, az itt S Drive néven csábítja a vásárlókat (Fade színeknél van árkülönbség). A méretek: 22”x20” nagydob, 10”x6.5”, 12”x7”, 14”x12” és 16”x14” tamok, 14”x5.5” fa pergôdob. Ára komplett állványzattal 279.000 Ft-tól. A végére maradt az egykor 3007-esként ismert Select széria, aminek anyaga tiszta juhar (maple). A juhar talán a dobépítés legelismertebb alapanyaga. Éppen ezért ez a széria is sikerrel száll ringbe vetélytársaival szemben a 314.000 Ftos árával, melybe a teljes állványzat is beletartozik. A Select test a következôképpen néz ki: 1/3 rész kanadai juhar, 1/3 rész kínai juhar, 1/3 rész kanadai juhar. Ez a továbbfejlesztett test még közelebb emelte az egyébként is kiváló szériát a prémium kategóriához, miközben az ár nem változott drasztikusan. Ebbôl a szériából is rendelhetô az Essentialnél már említett S Drive dobszett, ára 354.000 Ft. És ne felejtsük el a Jungle szettet, ami méreteihez képest meglepô hangerôvel rendelkezik! 16” nagydobja sok embert meggyôzött már, így egyre több dobos tûnhet fel egy Sonor Essential Jungle szett mögött. Ára 179.000 Ft. Zildjian Gen 16 az akusztikuselektromos cintányér! A Zildjian cég mindenki számára meglepô újdonsággal rukkolt elô. A tradi-

ciók tisztelete mellett már a jövôre, a következô generációra is gondolva megalkotta Gen 16 akusztikus-elektromos cintányérját. Az utóbbi évek látványos elektromos dob dömpingje megérlelte a cégben az elhatározást, hogy létrehozzon egy olyan cintányért, mely érzetre a valódi cintányér élményét adja, ám a klasszikus cintányérhangoktól az egészen különleges effekteken át széles spektrumot biztosít. A Zildjian cég nem ment a szomszédba hangmintákért. Saját, kiváló minôségû cintányérhangjait használta fel a valósághû hangzás végett. A valós tányéroknál megszokott játékérzet fontos szempont volt, ezért a tányérok méretei a valós tányérokéval megegyeznek. Az AE380 szett tartalma: 13” AE HiHats w/Pickup 16” AE Crash w/Pickup 18” AE Ride w/Pickup AE Digital Cymbal Processzor + felfüggesztés AE kábelek Az AE480 szett tartalma: 14” AE HiHats w/Pickup 18” AE Crash w/Pickup 20” AE Ride w/Pickup AE Digital Cymbal Processzor + felfüggesztés AE kábelek „Ugyanolyan inspiráló lesz ez a dobosok számára, mint anno az elektromos gitár megjelenése a gitárosoknak.” Sabian Holy China és Omni tányérok, Mix Set Szent és mindentudó tányérok a Sabiantôl! A Sabian két híres képviselôje mutatta be a Namm Show alkalmával a márka két új tányérját, az AAX Omni ride-ot, melyet Jojo Mayerrel közösen fejlesztettek, illetve a Holy China nevût, amelynek megalkotásánál a hard funk fenegyerek, Chad Smith bábáskodott. Az Omni ride-nál olyan kísérô létrehozására törekedtek, ami kompromisszumok nélküli átjáró a


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 37

« 2011 » 02

Ú J D O N S Á G O K «

18” AAX X-Plosion crash 20” XS20 Medium ride Arena Mix (profiknak): 14” AAX X-Celerator Hats 16” HHX X-Plosion crash 18” HHX X-Plosion crash 20” AAX Stage ride crash és a ride tányér között. Ezért nemcsak a cintányér súlyára és kalapálására figyeltek, hanem létrehoztak két teljesen különbözô felületet is a tányéron (a már régóta gyártott Rod Morgenstein Tri-top ride-on is használt technológiát továbbfejlesztve). 18” és 22” méretben lesz kapható. A Chad Smith által bemutatott tányérhoz pedig nem hozzáadtak, hanem elvettek… Egészen pontosan 51 lyuknyi, (a 21” tányéron 64!) anyagot, megalkotva egy mai modern china hangzást. 18” Omni 60.300 Ft 22” Omni 83.200 Ft 19” Holy China 68.000 Ft 21” Holy China 81.500 Ft Site: http://www.sabianomni.com http://www.sabianholychina.com Sok cintányér cég gyárt alapszetteket, de kevesen gondolnak arra, hogy a legtöbb dobos szeret más szériából új, izgalmas hangokat is beletenni szettjébe. A Sabian most rájuk is gondolt, és újfajta szettekkel állt elô Mix Set néven. A frappáns kategóriák a következôképpen néznek ki: Basement Mix (azoknak, akik már a kezdést is komolyan gondolják): 14” B8 HiHats 16” B8 Pro Thin crash 18” B8 Pro Thin crash 20” B8 ride Garage Mix (az elsô zenekar, az elsô B20 ötvözetû cintányér): 14” B8 HiHats 16” XS20 Medium Thin crash 18” XS20 Medium Thni crash 20” B8 ride Gig Mix (a hétvégi harcosoknak): 14” B8 Pro Medium Hats 16” XS20 Medium Thin crash 18” XS20 Medium Thin crash 20” B8 Pro ride Club Mix (az aktív zenésznek): 14” XS20 Medium Hats 16” AAX X-Plosion crash

Mapex

Idén májustól a Music World Kft. átvette a Mapex termékek forgalmazását és szeptember közepén befut boltunkba a szállítmány, benne a legújabb modellekkel.

Az új szériákról néhány szóban: Voyager, a cég belépô dobszettje. Elsôre talán furának tûnhet, de minden dobolás akkor kezdôdik, amikor a dobozt nyitod ki. Az elsô benyomások mindig, minden kategóriában fontosak. A Mapex tudja ezt. Így amikor a Mapex kezdô dobszettjének, a Voyagernek dobozát bontogatod, akkor is azt érzed, hogy a szokásos megbízható Mapex minôséget tartod a kezedben. Ajánlott ár: 99.900 Ft

ható lesz az ún. Big City kit, a 18” lábdobok kedvelôinek, még mindig elérhetô áron. Meridian Birch, Maple Ezeket a hangszereket valószínûleg senkinek nem kell bemutatni, hiszen a név önmagáért beszél. A 100% maple/juhar/, illetve birch/nyír/ dobtestek tökéletesen hozzák azt, amit ezektôl a fafajtáktól el lehet várni. A juhar puhább, melegebb hangja, és a nyír harsányabb, kicsit harapósabb hangja nem minôségbeli, hanem hangzásbéli különbség csupán. Innentôl kezdve pedig csak a tisztelt jövendôbeli tulajdonoson múlik, hogy melyik dobbal alkotnak tökéletes párost. Ajánlott ár: 199.900 Ft-tól /M. Birch/ és 239.900 Ft-tól /M. Maple/, összeállítástól függôen. A csúcskategóriákra vágyóknak okozhat fokozott örömet a hír, miszerint Saturn és Black Panther szériák is érkeznek, utóbbi gyártási ideje limitált, gyakorlatilag egyszeri lehetôségrôl van szó. Ezenkívül még a közép árkategóriában lévô két különbözô pedál, szimpla és dupla pedál is érkezik az új 700-as és az 500-as szériából. További fontos információ, hogy a sikeres MPX pergôk széles kollekciója is kapható lesz. Dixon

Horizon HX A cég meghatározása szerint ez az a dobszett, mely újraértelmezi a kezdô kategóriát. Látszólag mindent meg is tettek, hogy megfeleljenek ennek a kitételnek. A korábbiakban csak a Meridian szériánál lévô tamtartó, a teljesen új, masszív 500-as állványszett és a széles színválaszték mind-mind ezt a tényt erôsíti. Ajánlott ár: 129.900 Ft. Horizon HZB A lakkozás mellett már egy új testet is kapunk, nem sokkal drágábban. A Basswood/Birch, /nyár/nyír/ kombinált test minden mûfajban megállja a helyét bármilyen mûfajban. Ajánlott ár: 159.900 Ft Ebbôl a szériából kap-

A korábban megismert szériák (Chaos, Demon, Predator, Artisan) után egy különlegességgel bôvül a választék, ez pedig a Black Widow. Jellemzôje a 100% Mahogany test, Black Powder Coated hardware, fúratlan tamfelfüggesztés és az egyedi “pókhálós” borítás. Méretek: 22”x 18” nagydob, 10”x 8”, 12”x 9” tamok, 14”x 13” állótam, 14”x 6.5” pergô. Várható ára shell-packban, állványok nélkül: 119.900 Ft. A Dixon kínálja a hazai piacon a legkedvezôbb árú gumilapot, amely nagyon kellemes gyakorlást biztosít közepes keménységével. Átmérôje 6”. Ára 3.500 Ft, állvánnyal együtt pedig 8.900 Ft. E. D.

37


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 38

38 » B E S Z Á M O L Ó

D O B O S M A G A Z I N

Magyar ritmushurrikán Londonban 2011. május közepén Londonban, a több helyszínen tartott turnén nemcsak a hûvösnek tartott angol közönséget, hanem a szaksajtót is elvarázsolta játékával a Kossuth-díjas ütohangszeres, Horváth Kornél és a „Világ legjobb 10 fiatal dobosa” közé sorolt Dörnyei Gábor alkotta tHUNder Duo. A mûvészek kettôsérôl többek között a Musicradar.com-on, a zenészek elsôszámú, s egyben a RHYTHM Magazine – az Egyesült Királyság legnagyobb példányszámban eladott dobos magazinjának – website-ján jelent meg elismerô kritika. A közönséget és a szerkesztôt egyaránt lenyûgözte a magyar elôadók spontán, interaktív és impulzív játéka, amit David West, a kritika szerzôje ritmushurrikánként aposztrofált. West a cikkben kiemeli Horváth egyedi stílusát, ütôhangszereinek végtelen arzenálját, és a fiatal dobos, Dörnyei érzékeny virtuozitását, ahogyan végeláthatatlannak tûnô hangszíneket tud elôvarázsolni dobfelszerelésébôl. A fellépéseken Horváth „varázslatos sebességgel játszó ujjaival” demonstrálta rendkívül egyéni ütéstechnikáját. Ahogy West fogalmaz: „Kornél rejtett gyöngyszem az angliai ütôhangszeres világban”. A britek körében már közismert Dörnyei - egy egész dobzenekar megszólaltatását keltô – ritmusfüggetlenítését hangsúlyozza a szaklap: „lenyûgözô volt, amint három teljesen különbözô ritmust játszott egyszerre”. A tHUNder Duo programja „azon kevés elôadások közé tartozott, ami várva várt és erôteljes emlékeztetés arra, hogy mennyiféle zenei lehetôséget lehet kreálni ütôhangszerek használatával” – összegezte a kritika. Horváth és Dörnyei hat éve játszanak közösen, idén áprilisban jelent meg párosuk elsô – a Hunnia Records által készített – DVD-je, melynek sztárvendége a világ egyik legkiválóbb dobos szólistájaként, a „dob utazó nagyköveteként” is számon tartott amerikai dobos, Dom Famularo.

A Duo a DVD megjelenésének apropóján május elején Magyarországon, május közepén Angliában turnézott. A zenei élet európai fôvárosaként számon tartott Londonban a Kortárs Zenemûvészeti Akadémián, az Egyesült Királyság legnagyobb zenei iskolahálózatának központjában és egy elôkelô jazzklubban léptek fel. Az improvizatív világzenét játszó

tHUNder Duo nevében is hirdeti Magyarországhoz való tartozását. A mûvészek közös játékukkal már kivívták a magyar és a nemzetközi közönség elismerését és a világ legnagyobb hangszercégeinek támogatását. A magyar ritmushurrikán szeptembertôl Németországban örvénylik tovább! G. F.


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 39


Dobos_2011_02 11/8/23 7:29 PM Page 40

ékesítése, rt é k re e sz g n a h s Használt ütô as feltételekkel. lm a g ru s á d a e rb é b , adás, vétel, csere képviselet VIC FIRTH márka EVANS, AQUARIAN,

WWW.DOBBOLT.HU

1 Tel.: 0630/202026 u. 17. y n á rv á M t, s e p a d 1012 Bu


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.