S
FORRÁS
A KOKAS KLÁRA ALAPÍTVÁNY HIVATALOS HÍRLEVELE 2024. IV. évfolyam 4. szám
A 17. DALLAMVARÁZS TÁBOR
Székely Beáta és Benedek Tibor Magor élménybeszámolója
MINDEN SZÍN JÓRA FORDUL HÍVOGATÓ A FELNŐTT KOKAS-FOGLALKOZÁSRA
Berki Júlia írása
A CSILLAGFÜRT CSOPORT ÜNNEPI PILLANATAI -
ahogyan Niedermüller Rita látta
MASZAT VAGY ALKOTÁS?
A KOKAS-KÉPEK UTÓÉLETE 2024. 09. 20. KOKAS TEADÉLUTÁN
Pállay József előadása
Bevezető
Szkubán Judit
KKSZK elnök
Bevezető
Amikor ezt a Hírlevelet olvassátok, már jócskán benne vagyunk az őszben, de természetesen ez a szám még a mögöttünk lévő forró nyári napokra, táborokra tekint vissza Nagy örömünkre az elmúlt évek alatt teret nyertek a Kokaspedagógiára épülő, vagy azt részben alkalmazó táborok. Leginkább ezekről, és persze a ránk váró eseményekről olvashattok őszi levelünkben
Az alábbi, Kokas Klára Sárga lepke Valkonya hajnala című írásából vett idézetet egy házfestős táborról szóló beszámolóban olvastam Úgy gondoltam, segíti a ráhangolódást az olvasásra, ha megosztom veletek
„K: Hogyan taníthatod meg a gyerekeket zenefigyelemre?
V: Csak a tapasztalatukkal. A zenefigyelem az érzelmek sűrűjében terem, ott a gyökere Onnét valók a hajtásai is, a rügyei, a levelei, virágai, termései. A festéssel alkotás is ilyen termés, vagy ilyen rügy Beethoven hangjaiban elmerülnek a gyerekünk ujjai, mélyebbre, mint a földi anyagok bármelyikébe Mélyebbre, mint a tó, a tenger. Rétegeit csak a felhők rétegeihez hasonlíthatom Repülő ablakán át látom olykor az egymástól messzire gomolygó sűrűségeket, egymástól nagy-nagy távolságokban Beethoven akkordjai élnek hasonló életet. A hangok összhangokba illeszkednek és együtthangzásukból új hangzás születik: bátorító vagy elsimító, vagy fellendítő és mindenképp biztonsággal összetartozó, egymást hívó, egymáshoz tartozó hangok. Elfogadjuk a klarinét mélyeit, a hegedűk magasait, egyszerűen tudjuk, hogy az alkotó kezéből az igazság gomolygott elő, úgy, ahogy a Lélek sugallta ”
Visszatekintés
A tábori élményeket felidéző beszámolók előtt ajánlom figyelmetekbe Fejes Tímea képzési igazgató írását, aki a képzés szépségéről osztja meg velünk gondolatait
Július 2-án Pestszentlőrincen volt Horváthné Kiss Katica tábora, amelyet immár negyedik éve hirdet meg a környéken lakó szülőknek, gyerekeknek Katica azon kérdésére, hogy miért szeretik ezt a tábort, a következőket válaszolták a szülők
A foglalkozások alatt végig egy hatalmas nyugalom volt bennük, ami miatt azt érezték, mintha pihennének Ezen kívül fantasztikus élmény volt számukra, hogy a gyermekükkel együtt tehették meg ezt az utazást az átváltozások alatt A lenyugvás alatt pedig egy álomba csöppentek bele, egy közös álomba, ahol csak ők és gyermekük mint főszereplők voltak jelen Az ott átélt megnyugvást és egymásra hangolódást vitték haza. Ebben a számban most fényképekkel próbáljuk felidézni ennek az önfeledt elmélyülésre is lehetőséget adó vidám tábornak a hangulatát
Veresegyházán a Lisznyay Szabó Gábor Művészeti Iskola vezetőségének és Bán Tamás Kokasfoglalkozásvezető jóvoltából egyre többen ismerik meg a Kokas-pedagógiát. Ennek köszönhetően meghívták Tamást egy zenetáborba, ami júliusban 3 turnusban zajlott le. Ottani élményeiről ő maga számol be
Júliusban ismét Ugodon vártuk a Kokas Alapítvány hivatalos táborába, a Dallamvarázs táborba az érdeklődő diákokat. Az elmúlt években szinte nagycsaláddá formálódott tanári csapatot idén az első napokban két Gyergyószentmiklósról érkező vendég, Székely Beáta és Benedek Tibor Magor egészítette ki. Írásukban ők ketten emlékeznek vissza a velünk töltött napokra.
A tábor egyik hagyományos eseményén, az éjszakai túra kellős közepén egy csillagokkal bevilágított réten Halász Attila verseiben és Bán Tamás klarinétjátékában „fürödhettünk” Erről a verses-zenés élményről egy rövid hangfelvétel-részletet a következő linkre kattintva hallhattok.
https://drive google com/file/d/14YqgkuFP8aZR nk O9CyY0OkEqDlHxVCz/view?usp=sharing
A következő tábor helyszíne Békéscsaba mellett egy tanya volt, ahol július 22-26 között mártózhattak meg a Kokas-pedagógiában az ott élő, érdeklődő gyerekeket Évek óta Koór Gréta szervezi és vezeti ezeket a táborokat, ő maga írta le, hogy mi minden történt velük abban a „kacagó táborban”.
Nagy öröm és elismerés, hogy Szlávics Anna Kokas foglalkozásvezetőt és barátait meghívták a Művészetek völgyébe. Anna és társai a Magyar Zene Háza felhívására készítettek egy gyerekeknek szóló workshopot, ami nem tiszta Kokas foglalkozás, de mélyen áthatja a Kokas–pedagógia szellemisége Idén nyáron ezen a varázslatos helyszínen tarthatták meg ezt a workshopot Anna visszaidéző írása segít nekünk elképzelni annak a forró nyári délutánnak a hangulatát
Hírlevelünk vége felé már a szeptemberi programokról olvashattok Több teadélután témája volt a foglalkozások vizuális részének a fontossága Szeptember 20-án Pállay Jóska foglalta össze a leglényegesebb dolgokat, majd ezeket leírta, hogy ne csak a résztvevők ismerjék meg fontos gondolatait
Szeptember 27-én tartottuk az első gyerek és felnőtt foglalkozást Budapesten az Ötpacsirta Szalonban. Nagy örömmel tapasztaltuk, milyen sokan jöttek el erre az eseményre A résztvevők elmondták, hogy nagy szerepe volt ebben az augusztus 29-én a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsorában elhangzott interjúnak Ajánlom figyelmetekbe a meghallgatását, nagyon felemelő! Ezen a linken még elérhető: https://mediaklikk hu/kossuthradio/cikk/2024/08/28/vendeg-a-haznal-kozel-azenehez-a-kokas-modszerrel/
A gyerekfoglalkozásról képekkel, a felnőtt foglalkozásról Berki Júlia írásában számolunk be.
Szeptember utolsó napjaiban egy felemelő esemény tanúi lehettünk. 11 új Kokas-foglalkozásvezető kapta meg egy kendőlengetős koncert keretében a tanúsítványát Niedermüller Rita számol be erről a rendezvényről
Utolsó bejegyzésünk első részét az előző számban olvashattátok Horváthné Szabó Éva a csoportjában tartott foglalkozásokat írta le és elemezte őket. Ezeket a gyöngyszemeket mindenképpen szeretnénk veletek is megosztani
Következő hónapok eseményei: Ötpacsirta Szalonban lévő foglalkozások: Minden hónapban ott vagyunk valamilyen programmal november 22. péntek
17 00 gyerekfoglalkozás
18.30 felnőttfoglalkozás december 6 péntek
17.00 kendőlengetős koncert
18 30 közös adventi éneklés a Kokasfoglalkozásvezetőkkel január 31 péntek
17.00 gyerekfoglalkozás
18 30 felnőttfoglalkozás
Regisztrálni a koncertregisztracio@fszek hu e-mailcímen vagy a (06-1) 411-5011 telefonszámon lehet a résztvevők létszámának megadásával
Az online teadélutánok: november 15 18 00
Téma: beszélgetés a Rózsakerti Iskolában bevezetett
Kokas-órák sikereiről, az ott folyó munkáról január 24
Téma: még bizonytalan, de ha figyelitek a facebook oldalunkat, akkor időben értesítünk titeket
Ha tetszett a hírújságunk, vagy annak tartalmával kapcsolatban hozzáfűznivalód lenne, kérlek írj a következő e-mail címre: judit szkuban@kokas hu
Kokas-képzés
„Amikor tanítok, ünnepeket teremtek.”
Fejes Tímea
Képzési igazgató, Kokas-oktató
Van úgy, hogy elgyengülök, elfáradok. Azt gondolom, ahogy idősödünk, egyre többször nézünk ezzel szembe. Az nem mindegy, hogyan kecmergünk ki belőle, hogyan lépünk tovább. Egyáltalán tovább akarok lépni belőle, vagy elvegetálgatok ezzel az érzéssel, állapottal. Megy ez már rutinból is. Mióta csinálom?! Mostanában elő-elő jött nálam is efféle érzés, és nem csak velem történik ilyen, a képzésre jelentkező kollégáknál is tapasztalom.
Mi változott? Tényleg csak az teszi, hogy idősödünk? Ne fogjuk a gyerekekre! Ne fogjuk a rendszerre!
Aztán mindig megtalálom a tovább indítót, átlendülök játszi könnyebbséggel, magam is csodálkozom rajta. Ilyen lendítő eszközök nálam Kokas Klára gondolatai Hálás vagyok, mert nem kell keresnem, mindig szembe jön velem Nagy kedvencem - mert mindig segít, Klára A deszka galaktikája című írása.
Foglalkozunk vele a képzésen is Mondjuk úgy, hogy tananyag. Százszor meg százszor olvastam már, mégis mindig máshogy szólít meg, úgy, ahogy akkor éppen szükségem van rá
A nyári időszakban is szükségem volt éltet adó mannára Ez volt akkor a továbblendítő: „Világos részletek zsibognak körül, de ha megfognám, odébb illan, csak kicsit, éppenhogy Keserves keresés Fohászkodom, pihenek, elengedem az akarás gyeplőit ” Cipeltem, és cammogtam a képzések szervezésében, pedig még nyári szünetet sem hagytunk, annyira kellett ez a manna másnak is Elengedtem az akarás gyeplőt. Volt segítség, mert barátra, kollégára mindig számíthat a Jóisten lánya, Blaschke Zsuzsi vett is át magára ebből, köszönöm. Anikó is segített, és milyen jó, hogy az összecsiszolódásnak szép eredménye lett Megcsináltuk az új akkreditációt, májusban dolgoztunk rajta, augusztusban elfogadták, a szeptemberi képzéseket már ezzel indítjuk
Aztán: „Amikor tanítok, ünnepeket teremtek Tanításom központja az érzelem, amelyet élmények élesztenek Ahhoz, hogy az élmény megszülethessen, a lélek készenlétét kell ápolgatnom ” Na, hát ezzel aztán különösen jó volt erősödni. A lelkemet az Isten házában is, jó közösségben is ápolom, de a tanításban is érdemes élményeket szerezni, a lélek táplálására. Így könnyebb bírni, még a júliusi 40 fokot is, a csupa üveg gyönyörű kilátású teremben
Jelenleg ketten élvezzük a Kokas-pedagógia tanításának ünnepét Németh Anikó alapoz Ő vezeti be a jelentkezőket a teljes figyelembe, a Kokas-élménybe. A Labdarózsák még februárban zárták a kezdőt, és májusban már haladtunk is tovább, nyári szünetet sem tartottunk A haladóban a hallgatók velem együtt bontják ki a „módszert”, szereznek élményt, hogy később ők is ünnepeket teremthessenek A Labdarózsák októberben zárnak majd. A Csillagfürt haladó csoport januárban kezdett, és július egyik forró hétvégéjén koronáztuk együtt élményeinket a lepedőre temperával. 11 új Kokasfoglalkozásvezető járhatja majd a kokasi utat Új élmény a haladó képzésben, hogy fiatal gyakorló Kokas-foglalkozásvezetők osztják meg tapasztalataikat a résztvevőkkel
Badruddin Panna (gyógypedagógus, Kokasfoglalkozásvezető) és Bán Tamás (klarinét tanár, Kokas-foglalkozásvezető), és az őket gyerekkoruk óta kísérő Szkubán Judittal (szolfézs- és zongoratanár, Kokas-oktató, KKSzK elnöke) érkeztek hozzánk Ők hárman komplexen mutatják be a Kokas-pedagógiát, hogy hogyan alkalmazzák, hogyan van jelen a munkájukban, életükben
Másik változás a haladó képzésben, hogy a gyerektörténetek, és a jól kérdezni témát Pauer Erika (könyvtáros, Kokas-foglalkozásvezető, alapítványunk kuratóriumának tagja) tartja a hallgatóknak Rendkívül izgalmas élményeket szerezhettünk vele is Készülünk az őszre, hiszen akkor már minden képzést az új akkreditációval indítunk majd Nagyon várjuk, hogy a Kokas-oktatóvá válás útját végig járó Székely Edit is tanfolyamvezetőként is taníthasson a képzésben, hogy ő is teremthessen ünnepeket
Kokas-foglalkozások a veresegyházi zenetáborban
Bán Tamás, Kokas-foglalkozásvezető
Nagy örömmel töltött el, amikor Kutas Beatrix veresegyházi óvónő felkeresett, hogy tartsak Kokas-foglalkozásokat nyári zenetáboraiban. A Ligetek Óvoda Bea nénije régóta foglalkozik kisgyermekek zenei nevelésével, énekhangja mellett nagyszerű hegedűjátékát és gitározását is rendszeresen élvezhetik a csöppségek Célja, hogy óvodásait minél változatosabb élményekhez juttassa, ezért döntött úgy, hogy táboraiba szeretné beépítené a Kokas-pedagógiát
Három júliusi napon zajlottak a foglalkozások a Ligetek Óvodában Beával többszöri előzetes egyeztetés után arra jutottunk, hogy a nagy létszám miatt két csoportra bontjuk a táborozó gyermekeket, így egy-egy alkalommal két foglalkozást vezettem egymás után ugyanazzal a dallal és zenével.
A készülésemet és a gyermekekkel való kapcsolatfelvételemet jelentősen megkönnyítette, hogy Bea elküldte nekem a résztvevők keresztneveit, amelyeket a névéneklés és a dalos játék tervezése során énekelgettem - ezáltal meg is tanultam
A nagy nyári hőségben mindnyájan vágytunk egy kis csapadékra A kinti kánikula ellenére a zenetáborosok részesültek az esőből Az Ess, eső, ess kezdetű dallal játszva az eső megöntözte a percekkel korábban nőtt búzaszálakat, majd a karjainkat, lábainkat, vállainkat, kezeinket, fejünket, hajunkat és füleinket Kezdetben csak szemerkélt, majd egyre nagyobb szemekben hullott, s miután hatalmas záporként tombolt, lecsendesedett és elállt Kodály Zoltán Esik a városban című zongoradarabja újra életre keltette az esőcseppeket, a tenyereinkben táncoltak, majd átjártak, átváltoztattak bennünket
Zeneélményünket festéssel mélyítettük el Másik közös délelőttünkön sárga csikóinkkal hosszú útra indultunk, melyre alaposan felkészültünk; felöltöztünk, harapnivalót csomagoltunk Nemcsak sárga, hanem többek közt vidám, büszke, lusta, gyors és fáradt csikókkal is utaztunk, ezután udvarainkba megérkezve fociztunk, tollasoztunk, úsztunk, játszottunk, végül megpihentünk
Kokasos találkozásaink során cifra palotáink is megépültek Kúszva, mászva, futva, szökdelve jártuk be fából, vasból, üvegből, felhőből és állatokból épült palotáinkat, melyek csak úgy zengtek-bongtak Mind a Sárga csikót, mind a Cifra palotát követően Johann Sebastian Bach zenéje - a hmoll szvit menüettje, valamint Liebster Gott, wenn werd ich sterben kantátájának IV tétele - irányította fantáziánkat
Jólesett, hogy Bea és szintén kreatív kolléganője, Bója Krisztina jó szívvel fogadtak, valamint érdeklődést mutattak a foglalkozások iránt Kriszti néni vicces, vagány ötletei nemegyszer okoztak derültséget a dalos játékok folyamán Bízom benne, hogy hozzám hasonlóan a veresegyházi zenetábor óvodásai sokáig szívükben fogják őrizni a Kokas-foglalkozásokon szerzett élményeket
Élménybeszámoló a 17. Dallamvarázs tábor első másfél napjáról
Székely Beáta és Benedek Tibor Magor
Kokas-foglalkozásvezetők
Varázslatos egy tábor volt. Nagy ajándék volt számunkra, hogy ott lehettünk a tábor induló napjain A környezet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az élmény teljes legyen. A Kokasfoglalkozásvezetők és tábori asszisztensek szakmai tapasztalata és együttműködése példaértékű volt. A lelkes, nyugalmat sugárzó részvételük nagy hatással volt a gyermekekre Attila tábornyitó ismerkedő játékai zseniálisak voltak, melyhez nemcsak a szakértelme és a tudatos játékválasztása, de a kisugárzása, a lelkülete, a gyermekek közti jelenléte is nagyban hozzájárultak.
A nap tudatosan megtervezett mozzanatai készítették elő a dallamvarázs foglalkozás biztonságos légkörét, lehetőséget adva a résztvevők spontán megnyilvánulásainak A dallamvarázs foglalkozások alatt sok új élmény ért bennünket, többek között a szeretetteljes, befogadó légkör, amellyel bevontak a foglalkozásokba
Hasznosnak és elfogadottaknak érezhettük magunkat
Az est méltó zárómozzanata volt a szobánkénti esti mese és búcsúdal, mely különleges élmény marad számunkra. A gyermekek elcsendesedése után a szervezők kitartó, lelkes munkája folytatódott, ugyanis rádiójátékot gyakoroltak. Kívülről szemlélve ezt a folyamatot lenyűgöző volt látni, hogy mennyi játékosság, szeretet és szolgálatkészség árad belőlük
A mezítlábas reggeli tornák visszarepítettek gyermekkorunk tábori élményeihez Nemcsak, hogy befogadtak minket, hanem lehetőséget adtak arra, hogy ajándékozzunk magunkból valamit, ami a miénk, a mi hangunkon, legyen az A szegény meg a gazdag legény című népmese, Bartók múlt század eleji gyergyói népdalgyűjtésének hangulata, vagy néhány gyergyói népdal.
A szabadon elmondott mesét itt is elolvashatjátok:
A szegény meg a gazdag legény
Volt a világon egy szegény meg egy gazdag legény Hat ökre, tornácos kőháza volt a gazdag legénynek, de még csak kunyhócskája, vagy egy borjacskája sem a szegénynek Hej, sokat kesergett magában a szegény legény: „Lám, az Isten egynek sokat ád, másnak keveset sem, és nem elég a nincstelenség, a gazdag még le is nézi a szegényt, még a köszöntésem sem fogadja " Egyszer aztán mit gondolt, mit nem a szegény legény, megunta a sok éhezést, rongyoskodást, süttetett az édesanyjával hamuban sült pogácsát, és azt mondta:
- Ne sírjon, édesanyám, majd megsegít a Jóisten, és ha visszakerülök, nem éhezünk, nem rongyoskodunk többet!
Elindult a legény, ment, mendegélt hegyekenvölgyeken által, hetedhét ország ellen, hajnaltól estig meg sem állt Akkor leült egy fa alá, elvette a hamuban sült pogácsát, és elkezdett falatozni. De még kettőt sem falt, melléje sompolygott egy róka, és kérte könyörögve: – Hallod-e, te szegény legény, adj egy falás pogácsát Isten nevében! Egy hete már, hogy nem ettem
Adok, hogyne adnék, nem egy falást, többet is, te szegény róka! – felelte a legény, azzal kettétörte a pogácsát, és a felét a rókának adta. Megette a róka nagy mohón a pogácsát, és mondta a legénynek: – No, te szegény legény, jótett helyébe jót várj! Nesze, itt van három szál a szőrömből, tedd el jól, és ha valahol nagy bajban leszel, vesd tűzbe mind a három szálat! Én mindjárt ott termek melletted, a többi aztán az én gondom Hitte is, nem is a legény, de mégiscsak eltette a három szőrszálat, elbúcsúzott a rókától, és addig ment, mendegélt, míg a király városába nem ért. Fölment nagy bátran a palotába, egyenesen a király színe elé.
Köszöntötte a királyt illendően:
– Adjon Isten, uram, királyom, életem-halálom kezedbe ajánlom!
– Fogadj Isten, édes fiam! Mi jóban jársz?
– Szolgálatot keresek, felséges királyom!
– Szolgára nincs szikségem – mondta a király –, de van egy háromszázhatvanhat vékás búzaföldem, azon már úgy megérett a búza, hogy mind kipattog a szeme Ha ezt a földet huszonnégy órának a leforgása alatt learatod, behordod, és ki is csépeled, három tarisznya pénz lesz a jutalmad, mégpedig egy tarisznya arany, egy ezüst és egy réz De azt is megmondom, hogy ha ezt a munkát el nem végzed, annyi botot veretek rád, ahány nap van az esztendőben!
Megvakarta a fejét a szegény legény, hümmögetett, gondolkozott, nem tudta, mit csináljon: vállalja vagy ne a munkát Aztán bizony mégis elszánta magát, ahogy lesz, úgy lesz, hátha jól lesz Mondta is a királynak: – Elvállalom a munkát, felséges királyom!
Jó kora hajnalban kiment a háromszázhatvanhat vékás búzaföldre, beleállott a búzába, vágta, vágta, hogy csak úgy csurgott róla a véres verejték, de elkövetkezett az este, és még annyi búza állott a lábán, hogy elég lett volna a learatása kerek esztendőre. Hej, búsult a szegény legény, főtt a feje, nem tudta, mitévő legyen, éljen-e, haljon-e, fussone, maradjon-e. Amint így búslakodott magában, eszébe jutott, hogy mit mondott a róka Elővette a három szőrszálat, tüzet gyújtott, a szőrszálakat beledobta, és hát csakugyan, abban a szempillantásban ott termett a róka.
– Mi a bajod, szegény legény? Látom, nagy búnak eresztetted a fejedet.
– Haj, ne is kérdezd, édes rókám! Nézd ezt a tenger búzát! Bolond fejjel elvállaltam, hogy huszonnégy órának a leforgásán learatom, a király udvarába hazahordom, ott ki is csépelem, és látod-e, fele idő kitelt, mégis annyi, mintha nem is arattam volna – No, ha csak ennyi a bajod, feküdj le és aludj, majd learattatom én a király búzáját, haza is hordatom, ki is csépeltetem reggelre.
Azzal belefújt egy kicsi sípba Hát uramteremtőm, abban a pillanatban tenger egér, hörcsög meg galamb lepte el a búzaföldet Az egerek aratták, a hörcsögök kévébe kötötték, kalongyába rakták a búzát, a galambok meg kiszemezték, és reggelre mind egy szemig hazavitték.
Reggel, mikor kiállt a király a palota tornácára, a pipa kiesett a szájából, úgy elcsodálkozott azon a nagy hegyen, mit a galambok hordtak az udvar közepére. Búzahegy volt az, az aljától a tetejéig. A király megörült, és méretett a szegény legénynek három tarisznya pénzt, mégpedig csupa aranyat. A legény nagy vígan hazament az édesanyjához Ám hogy, hogy nem, neszét vette a gazdag legény a szegény legény szerencséjének Nem állta meg, hogy át ne menjen hozzá, pedig azelőtt észre sem vette nagy kevélységében
– Hallottam hírét, hogy sok pénzt szolgáltál, igaz-e? – kérdezte tőle
– Bizony, ha hallottad, jól hallottad – mondotta a szegény legény –, de nem is adták ingyen Learattam és kicsépeltem huszonnégy órának a leforgása alatt a király búzáját, ami a háromszázhatvanhat vékás földjén termett.
A gazdag legény nem szólt semmit, de gondolta magában, hogy aminek a szegény legény, annak ő is tudója Megirigyelte tőle a sok pénzt, és mert többhöz több kell, nem volt tovább odahaza maradása Süttetett az anyjával tiszta búzalisztből egy tarisznya pogácsát, melléje jóféle pecsenyéket, és úgy indult a király udvarába Éppen azon az úton járt, ahol a szegény legény, éppen az alá a fa alá talált leülni is Még elő sem szedte az elemózsiáját, ott termett a róka, és kérte könyörögve:
– Hallod-e, te gazdag legény, adj egy falást Isten nevében, egy hete, hogy nem ettem!
– Ha nem ettél, az a te bajod! – mordult rá nagy mostohán a gazdag legény – Nem rókának sütötte édesanyám ezt a pogácsát.
De ez nem volt elég, mert még jól oldalba is rúgta szegény rókát.
A legény, mikor annyit evett, amennyi belefért, továbbindult, és meg sem állt a király városáig. Fölment a királyhoz, és éppen úgy, mint a szegény legény, szolgálatot kért. A király azt mondta:
– Van még egy háromszázhatvanhat vékás földem, ha huszonnégy óra lefolyásán learatod, három tarisznya pénzt adok, de ha nem, annyi botot veretek rád, ahány nap az esztendőben!
Bezzeg a gazdag legény nem vakarta a fejét, nem tűnődött, nem gondolkozott, hanem egyszeriben elvállalta a munkát. Ment mindjárt a búzaföldre, és ott aratni kezdett nagy serényen Hiszen arathatott, izzadhatott, meg sem látszott az aratása azon a nagy földön! Amikor letelt a huszonnégy óra, alig volt a dolgának valami látszatja No, ha így, a király sem vette tréfára, lekapatta a gazdag legényt a húsz körméről, és egy nem sok, annyit sem engedett el a háromszázhatvanhat botból. Véres lepedőben vitték haza a gazdag legényt, többet nem is állott a lábára, nem tudott dolgozni, és lassanként elszegényedett Ellenben a szegény legényből hatökrös gazda lett, máig is él, ha meg nem halt. Így volt, vége volt, mese volt
A Zengő alkotótábor, vagy inkább kacagó tábor?
Koór Gréti
Kokas-foglalkozásvezető, alapítványi kurátor
Az egyik táborlakó, Atika, már az első délután nevetve megjegyezte: „Igazából ez nem is zenetábor, valójában ez egy kacagó tábor.” Bár hivatalosan alkotótáborként lett meghirdetve, és bár úgy érzem, hogy ennek szellemében is tevékenykedtünk, nem tudok vitatkozni Atika szavaival. Minden napot nevetés és jókedv töltött meg, a vidámság és az öröm állt a középpontban.
A táborozók többsége már korábbról ismerte egymást, de a hétindító ismerkedős játékok még oldottabbá tették a légkört. Ahogy egyre melegedett az idő, bekuckóztunk tízóraizni, majd a Kokas-foglalkozások remek lehetőséget nyújtottak, hogy a nap perzselő sugarai elől menedéket találjunk, miközben mélyebb barátságokat köthettünk egymással A foglalkozások és az ebéd közötti teret hangversennyel és örömzenéléssel ünnepeltük Ebéd után minden nap megpihentünk kicsit, és egy relaxációs hangfürdővel ráhangolódtunk a mesehallgatásra. Megébredve nekiálltunk a képzőművészeti műhelyeknek, minden nap más koncepció és technika nyomán raktuk össze a foglalkozásokat Atival, a segítőmmel Délután szabadprogram, játék, tücsökgyűjtés és az állatok, növények megfigyelése volt terítéken
Minden napra jutott néhány különleges élmény, de sosem érnék az élménybeszámoló végére, ha mindet felsorolnám, így kettő, számomra különösen kedves pillanatot szeretnék megemlíteni
Az első napon Jancsi szólója varázsolt el minket, Johann Christian Bach B-dúr szimfóniájának részletére Jancsi mindössze 4 éves, és ez volt élete második Kokas-foglalkozása, mégis úgy mozgott a zenére, emelte a karját, és fordult jobbra-balra a zene formáját tökéletesen mintázva mozgásával, mint aki ezer éve ezt a mesterséget űzi A formát, ritmust tűpontosan hozta, mintha ő maga komponálta volna a felcsendülő zeneművet “Ez a balettosok tánca volt, és én is egy balerina voltam Nagyon jó volt balerinának lenni és táncolni!” - osztotta meg velünk kurtán az élményét Az előadása közben az arca teljesen átszellemült, a zene elrepítette egy másik világba
A dalos játékokat és a foglalkozást előre meg szoktam komponálni, de legtöbbször a pillanat hevében, a gyerekek és a közösség teremtő ereje által csodás új ötletek születnek. A Két szál pünkösdrózsa kezdetű dallal szólítottuk meg egymást, majd átváltoztunk különböző virágokká Ezután ötletre ötlet jött a gyermekektől: hajladoztunk, óvtuk és öntöztük egymást, nehogy elhervadjunk
Mindenkinek volt egy kedves gesztusa, érintése a társai felé A virágok kissé elfáradtak, megpihentek, visszahúzódtak a bimbójukba Amikor már mindenki megtalálta a számára legnyugalmasabb helyet, kedves zongorista barátom, Vanda előadásában hallhattuk Debussy No 1 Arabesque-jét A zene lágy dallama segített elmerülni a képzelet világában, ahol a virágok szelídsége és a zene harmóniája együtt jelent meg a táborlakók alkotásaiban
A tábor végére a csapat igazán összeérett: a régi barátságok elmélyültek, és születtek újak Mirike, aki idén szeptemberben kezdte az első osztályt, megosztotta velem a gondolatait: “Nagyon jól éreztem magam A foglalkozások is nagyon tetszettek Annával játszani volt a legjobb!” Ennél több örömet nem is kívánhatnék
Zenepedagógia szabadtéri fesztiválon? Miért is ne!
Szlávics Anna Kokas-foglalkozásvezető
"Ecc, pecc! Ki lehetsz?" című, óvodás korúaknak szóló pedagógiai programunkkal idén nyáron a Művészetek Völgyében jártunk.
Legtöbbek szerint "túl későn", fiatal felnőtt koromban értem el oda, hogy arra adtam a fejem, a zenélés több lesz nekem, mint hobbi
Dalszerzéstől az utcazenélésig, a legkülönfélébb színpadokon, utazásokon, kalandokon és nehézségeken át kanyarodott az én utam a zenepedagógia felé Az előadóművészet felől indultam a gyerekek világa felé, ehhez az eszközöket és a tudatosságot Kokas Klára pedagógiája, az Alapítvány képzése adta a kezembe Miközben Kokas-foglalkozás vezetővé váltam, ezzel egyidőben született meg együttesem családi műsora Nem is véletlen, hogy a gyerekekkel való közös játéknak ugyanolyan szerepe, jelentősége van a “Fecskebeszéd” műsorban, mint a zeneszámoknak Arra felkészülni, mi vár minket egy szabadtéri fesztiválon és mi nem, a fentiek miatt nem okozott nagy fejtörést
Az "Ecc, pecc! Ki lehetsz?" programot Barhács Claudiával és Földi Veronikával, a Magyar Zene Háza zenepedagógiai csapatának mentorálásával álmodtuk meg, és idén a Művészetek Völgyébe is elvittük Az esemény “főpróbája” tavasszal, a Bátor Táborban volt, mikor a szervezők megkeresése nyomán “Fecskebeszéd” gyerekkoncertünkkel és az Öröm-Hang-Ár zenepedagógiai foglalkozással érkeztünk zenélni, játszani a támogatói rendezvényükre
Az eredetileg tervezett csendes, zárt helyszín helyett egy nagy zöld, tavaszi rét sarkában találtuk magunkat A lányokkal gyorsan átbeszéltük a helyzetet, és félig-meddig improvizáltunk, hogy a műsort a helyzethez alakítsuk Rövidre, pörgősre, harsányabbra, és játékosabbra vettük a formát Így is pici, csendes egymásra figyelések, és szép pillanatok maradtak ebben a májusi koradélutánban. Így aztán volt mihez nyúlnunk az Öröm-Hang-Ár csapattal, amikor a Művészetek Völgyébe készültünk. Itt is a koncert után következett a foglalkozás
Szeretek Verával és Claudiával dolgozni, aranyat ér, hogy folyamatosan visszajelzünk, tükröt tartunk egymásnak. Bizalommal improvizálunk, de ha szükséges, időt és energiát nem kímélve, a legapróbb részletekig szétszálazzuk a tapasztalatainkat Ezen kívül a szubjektív egyéni megéléseinknek, érzéseinknek is teret adunk a közös munkában Tudatosan építjük a csapatot, a köztünk lévő kapcsolatot, finom egyensúlyt
Voltaképpen az interaktív koncert ágyazott meg a közös játéknak Tömörebbre és gyorsabbra vettük a formát, mint a Magyar Zene Házában, vagy más alkalommal, amikor önálló programként születik meg a foglalkozás Ilyenkor nagyon nehéz nem kapkodni, jó ritmusban figyelmet, egyensúlyt tartani Különösen
nagy figyelmet fordítottunk az érthetőségre, nagy mozdulatokkal játszottunk Madárként berepültük az egész sátrat, a legmesszebb pihenő családhoz, a legcsendesebb óvodáshoz is megérkeztünk, az ő hangulatát tükrözve vissza A helyzet elfogadásából, érdeklődő jelenlétünkből meghitt kapcsolódás született a zenében
Maszat vagy alkotás?
A Kokas-képek utóélete 2024. 09. 20. Kokas teadélután
Pállay József vizuális Kokas-oktató
Mindenre visszatekintve, amit eddig megismertünk a Kokas-pedagógia vizuális részének szerepéről igyekszem összefoglalni a legfontosabbakat
Kokas Klára művészetének alapja a kezdetektől fogva a komplexitás volt. Ez adja a legfőbb erejét és értékét is Ebből eredően a Kokas-képek a zene-mozgás szabad önkifejezés hatására, annak megerősítésére készülnek, kiegészülve a verbális kreatív narrációval (riportokkal) A Kokas képek tehát az egész alkotási folyamat részeként születnek
Ezért nevezhetjük úgy ezeket, mint képi folyamatiratok Ezek gyors, a pillanatnyi lelki hatás, a zenei saját élmény következményeként asszociatív, vagy improvizatív megjelenésű alkotások. Tehát azt a folyamatot írják le, amit abban a megismételhetetlen pillanatban, időszakban átélt a gyermek A Kokasképek tehát nem egy alkotási folyamat végeredményeként, hanem sokkal inkább annak részeként értelmezhetőek Azoknak jelent igazi élményt, akik az egész, komplex folyamat ismeretének birtokába kerülnek
Mi legyen a rendszeres foglalkozásokon született alkotások sorsa?
Mindenekelőtt fontos leszögeznünk, hogy a Kokasfilozófia szerint a képek a gyermekek tulajdona További használatuk csak az ők, illetve szüleik
beleegyezésével történhet
Mindig fontosnak tartom az archiválást, a dokumentálást.
Mielőtt visszakerül a család Kokas-mappájába az alkotás hátoldalán és a róla készített fotó nevében legyen a gyermek neve, dátum, zene címe, vizuális technika és az esetleges riport a képről, illetve hogy van ilyen Így csodás emlékként zárul az alkotás sorsa
Mire van szükség, ha Kokas Klára mintáját követve kiállítást szeretnénk rendezni a gyermekek alkotásaiból?
kell egy méltó és támogató helyszín szülői támogatás technikai és anyagi szinten az alkotások méltó installálása (paszpartuzva, keretezve, pl IKEA keret plexivel üveg helyett)
a szövegaláírások itt tartalmazzák az archiválási adatokat és az esetleges riportokat, vagy kiemelt részleteiket gépelve méltó megnyitó, amely felkészíti a közönséget az alkotások befogadására (A Kokas-képek képi folyamat-iratok)
a klasszikus zene és népdal persze legyen része az ünnepnek, szabad kreativitással
Végül ajánlok két filmet arról, hogy mi ezt hogyan tudtuk megvalósítani Anikóval és a Demjén István Rózsakerti Református Általános Iskola és Gimnázium kokasos gyermekeivel hat évvel ezelőtt 2018-ban
Hálás színnel Kokas Klárának (youtube com)
Hálás színnel Kokas Klárának - Kiállítás a Klauzál
Házban (youtube com)
Minden szín jóra fordul Hívogató a felnőtt Kokasfoglalkozásra
Berki Júlia
Kokas-órán Kokas Klárával énekeltem utoljára, három éves koromban Azóta nem voltam ilyen zenei foglalkozáson, csak otthon táncolok magamnak zenére improvizatív, feldolgozó jelleggel Nem gondoltam rá, hogy egyszer vissza fogok térni ennek közösségi megéléséhez Szeretném most összeszedni azokat az ajándékokat, amiket ott kaptam és azóta is velem vannak.
Elsőként, a közösségi éneklés ajándéka. Régóta nem énekeltem hangosan otthon Talán szégyelltem, talán nem is tetszett az énekhangom Most, mikor a közösségben, együtt énekeltünk, éreztem, hogy elkezd újra szeretetkapcsolat épülni az énekhangom és önmagam között. Megtalálom a hangom és beleillek mások énekébe, mások hangjával összefonódva létre jön az éneklés, aminek közösségi ereje évezredek óta anyaöl, anyatej az emberiségnek, másképp szólva az egészséges ember lelki higiénéje
Másodszor, az érintés ajándéka
Olyan keveset érünk már egymáshoz, az érintés szinte tiltott társadalmunkban El is felejtjük mennyire gyógyít a közösség érintése, ahogy körben állunk, kézen fogva Az fogalmazódott meg bennem, hogy talán nem is ismerjük a másikat, a csoportot igazán, amíg meg nem érintettük?
A harmadik az improvizáció, szabad gondolatfűzés ajándéka
A játékosság, felszabadultság tere szinte gyermeki önfeledséget ad, megérkezünk a szabadságba. Letesszük a felnőtt-élet terheit, feladatok tömkelegét, terheket és felelősséget, és csak játszunk. Eljátsszuk a szegény legényt, eljátsszuk a szüretet és örülünk az életnek
Negyedik a zene ajándéka
Számomra elképesztő, hogy a foglalkozáson hallgatott zenét napok óta hallom magamban, a zene visszaidézi önmagát Megszólít újra, és előelőhívja a történetem, amit a zene nyitott bennem A zene egy folyó, amiben megmártózom és átmos engem
Az ötödik a tánc ajándéka
Tánc közben feljönnek a lelkem mélyéről olyan mozdulatok, amikről nem tudok és megélem azt, amit beszélgetésben, imádságban lelkileg nem tudok előhozni magamból A tudat alatti életem, fel nem fedezett gondolataim, megélésre és
átélésre szoruló érzéseim jönnek elő ilyenkor belőlem
Hatodik, az alkotás ajándéka
A foglalkozáson készült festményem azóta is kint van a konyhában és valahányszor ránézek, eszembe jut a gondolat, amit a festés hozott elő belőlem: "Minden szín jóra fordul Azok is, amiket nem szeretünk."
Ezt a hat ajándékot hoztam el magammal a szeptemberi Ötpacsirta Szalon Kokasdélutánjáról.
A Kokas-foglalkozás kiléptet a jelenből és belépőt ad egy minősített belső-jelenlétbe, valóságba. Ez terapikus a mai ember számára Ezért mindazokat, akik csak távolról, közösség nélkül élik meg most életükben a zene ajándékát, szeretném bátorítani, hogy jöjjön el az Ötpacsirta Szalonba, és ne féljen közösségbe vinni önmagát
2024.IV.évfolyam 4. szám
A Csillagfürt csoport ünnepi pillanatai
Niedermüller Rita Kokas-foglalkozásvezető
Megérkeztünk Öröm és szomorúság, boldogság és bánat Csupa ambivalens érzés, de mi ünnepelni jöttünk! Megünnepelni annak az utazásnak a végét, aminek minden perce olyan élmény volt, melyekkel megtölthettük utazótáskánkat Biztosan mindenkinek maradt még hely a táskájában, de ami eddig belekerült, bőséggel elég ahhoz, hogy mi is tudjunk adni belőle bárkinek. Magam részéről nem csak adni szeretnék, hanem arra buzdítani másokat is, hogy vegyenek részt ezen az utazáson minél többen Amit ma Kokas Klára nagyköveteitől, az Alapítvány szakembereitől kaptunk, az a kulcs, amely a mi utazótáskánkat nyitja
Munkám során folyton olyan értéket, művészeti eszközöket keresek, ami mindenki számára átadható, hiszen az önkifejezés segít, hogy a boldogság útjára leljünk. A Kokas-pedagógia több ennél, hiszen számtalan területet érintő, transzfer hatással is bír, így én ebben találtam meg azt az eszenciát, amit kerestem
Ünnepelni jöttünk! Kokasosan köszöntött minket Szkubán Judit a Kokas Klára Szakmai Kollégium vezetője
Névéneléssel bemutatkoztunk, majd énekes játékkal mindenki utalt a reggeli hangulatára, kihogyan ébredt. Az éneklést követően elmúltak az előzetes izgalmak, hiszen már Kokas-testvérként tekintettünk egymásra. Persze, akik még nem találkoztak ilyenfajta játékkal, számukra pont ez jelentette az izgalmat. Ezt követően Judit bemutatta Székely Edit fuvolaművészt és Kokasfoglalkozásvezetőt, akit Németh Anikó, a kezdő csoportunk vezetője kísért zongorán Muzsikájuk megkoronázta a mi ünnepünket, amit mi kendőlengetéssel háláltunk meg Blaschke Zsuzsanna ügyvezető igazgató és Fejes Tímea képzési igazgató, a haladó csoportunk vezetője adták át a tanúsítványt a jelenlévő Csillagfürt hallgatóknak
Zárásként agapéval, szeretetvendégséggel kedveskedtünk egymásnak Eközben volt még lehetőségünk beszélgetni, élményeket megosztani egymással Meghitt és személyes pillanatok voltak, amik eddig hiányoztak a mi találkozásainkból, de mindenkiben motoszkált már az a furcsa érzés, hogy ez egyben a mi varázslatos utazásunk lezárása is
Megtisztelt minket jelenlétével Pállay József festőművész a Kokas-pedagógia vizuális oktatója is, aki a többi oktatóhoz hasonlóan, biztosított minket mindenkori segítő szándékáról Ez egy ilyen közösség, és már mi is ide tartozunk Nehéz arra gondolni, hogy lassan búcsúznunk kell egymástól, de az utazótáskát nem véletlenül töltöttük meg Vár ránk egy másik út, ami lehet, hogy egy kicsit rögös lesz, de biztosan teli izgalmakkal, élményekkel, tanulságokkal, és legfőképpen örömmel
“Itt a farsang, áll a bál…” 2. foglalkozás: Mozart Varázsfuvola Nyitány 2022.02.
Horváthné Szabó Éva Kokas-foglalkozásvezető
1 Dal: “Itt a farsang ” Éneklés 2x szabad mozgással
2 Névéneklés
“Itt a Lili áll a bál, Keringőzik a Domi, Csárdást jár a Bogika Bokázik a Petike ”
Szabadmozgás: „Milyen lehet ez a bál?” „Hangos” „Táncos” „Vidám” „Álarcos”
Csak dallammal: “Mutasd meg a táncod” sorra átvesszük a gyerekek mozgását
3 Lecsendesítés: Járjunk dobogva, lalázva, susogva Vége van a bálnak, elcsendesedik a mulatság Lepihenünk
4 Zene: Mozart Varázsfuvola Nyitány
0 Meghallgatás
1 Beléd bújik, jó kedvre derít
2 Táncba hív, menj vele
3 Átváltoztat
4 Barátokhoz visz
5 Örülj mindenkinek
Farsangunk a sok hiányzás miatt igencsak elhúzódott. A díszítést is leszedtük már a csoportban, mire lehetőségünk nyílt a zenebefogadásra. Aznap 10 gyermek volt a csoportomban Háromszor énekeltük el a dalt az eredeti szöveggel. Nagy örömömre elkezdtek velem énekelni annak ellenére, hogy a hiányzások miatt sokan nem is ismerték a farsangi éneket
Vencel nagyon sokat hiányzik, nehezen szokja az óvodát, ha bármilyen tevékenység van, kezemet fogja. Most is rögtön odajött hozzám és megfogta a kezem A többi fiú ezt látva, összekapaszkodott és úgy jöttek utánam kígyózva, énekelve. Niki és Bogi nem csatlakozott hozzánk, a szőnyeg szélén beszélgettek. Amikor azonban elkezdtem a gyerekek neveit beleénekelni a dalba, Niki és Bogi is csatlakozott hozzánk. Végig énekeltem a dalt a gyermekek neveivel, amin nagyokat nevettek.
Vencel elengedte a kezem és azt mondta: „Ezt nem akarom most csinálni.” – leült az asztal mellé egy kisszékre a táncolók mellé Onnan figyelt.
Dal mozgással:
„Milyen ez a bál?” - „Farsangi” „Álarcos”
„Beöltözős” – Minek öltözzünk be?”
„Jégvarázsnak öltözzünk!” mondja Lili –„Hogy mulatnak a bálban? Lili mutatja: hercegnősen, hercegesen mozogtunk
„Vasemberek legyünk!” kiáltotta Gábor –„Hogy mozog a Vasember?” „Csak repülni tud!” „És, ha leszáll a földre?” – Gábor már mutatja is lassú, robotos, merev menetelését utánozzuk, lassan vontatottan énekelve Újra Jégvarázst kérnek a lányok, de most azt mondják, bálozzunk úgy, mint Elza –felszegett állal lépegetünk éneklés közben
„Legyünk balerinák!” kérte Bogi A fiúk nem tiltakoztak, forogtak, ugráltak, a lányok balettos mozdulatokkal lépegettek Ekkor más csak laláztuk a dallamot
„Tűzoltók legyünk!” kérte Misi Normál tempóban indultunk A dalt újra elkezdtük szöveggel énekelni Ekkor szóltam, hogy ha ilyen lassan megyünk, leég a ház, igyekezzünk Sietve, gyorsan énekelve jártunk tovább Az utolsó versszaknál úgy tettünk, mintha locsolnánk a házat. Sisteregtünk, dúdoltunk Nagyokat nevettek
Lecsendesítés: „Járjunk dobogva” „Tapsolva” „Szellősen, susogva, egyre halkabban” – „Véget ért a bál, lepihenünk, keress magadnak egy nyugodt helyet.” A gyermekek szorosan leültek körbe a szőnyegen A fiúk keresgették a helyüket egy darabig.
Zenebefogadás:
Próbáltam megvágni a zenét, mert hosszúnak éreztem a 2 perces nyitányt. 1perces vágást készítettem, de közben folyamatosan éreztem ez sehogy se jó, hiányérzetem maradt. Végül maradtam az eredeti 2 perces változatnál Reméltem, hogy a gyerekek bírni fogják. Megbeszéltük, hogy a zene csak úgy tud belebújni a fülünkbe, minden porcikánkba, ha csöndben figyelünk a zenére A beszédhangok elzavarják a muzsika hangjait.
0. A fiúk nyugodtan ültek, várták, hogy mi történik Dénes a zene hallatára befogta a fülét Bohóckodott, nevetgélt, de csendben. A lányoknak hirtelen sok mondanivalójuk támadt, de mikor végig simítottam a szám, csendben figyeltek a zenére
1 „Beléd bújik, jókedvre derít” – Senki sem mozdul Hallgatják a zenét Azt hittem alig várják, hogy felálljanak, hiszen a zene lendülete is ezt kívánná De nem Csak ülnek és mosolyognak, engem néznek Felállok, táncolni kezdek Még mindig ülnek és figyelnek Visszakuporodok hozzájuk Simogatom őket Kinek a lábát, kinek a karját A zene hangosabb, Dénes továbbra is a fülébe dugja az ujját, most már a többi fiú is utánozza Meglep, hogy mindezt csendben Magamhoz húzom a kezét, rajzolok rá az ujjammal Produkálja magát a többiek előtt, megint befogja a fülét Hagyom Lili a szandál tépőzárát tépdesi Oda ülök és rajzolok a lábára az ujjammal a zenére Tetszik neki A simogatásból mindenkinek jut, nyújtják a karjukat sorban, de nem mozdulnak
2. „Táncba hív, menj vele” – Újra felállok. Egy- két kislányt felemelek A többiek is követnek Bogi összekapaszkodik Nikivel. Áron egyedül jobbra, balra dülöngél, lépeget Peti nézelődik Jókedvű, de látom az arcán, hogy gondolkodik valamin, mondana valamit Fanni balettra jár Most forog, karja a magasban, ujjait úgy tartja, mint a balerinák A lányok mindannyian balettoznak Lili és Fanni inkább egyedül, bár Lili néha összekapaszkodik Bogival Gábor nevet, ugrál, szaladgál a szőnyegen. Már nincs köztünk, látszik, majd szétveti az energia Dénes felvette a bohóc szerepet. Produkálja magát. Összekapaszkodik Petivel és Áronnal Forognak körben, aztán földre rántja őket. Próbálok én is beállni a körbe, a forgásukba, de Dénes rögtön elengedi a kezem Tovább lép és mást rángat. Próbálom simogatni, szememmel beszélni hozzá, de tudom, ma nem adja magát. Tulajdonképpen nem zavar senkit, időnként felnevetnek, de csendben van Vencel továbbra is a széken ül, figyel minket és kezével az asztalt simogatja a zenére
3 „Átváltoztat” – A lányok kitartóan balettoznak Lili, Fanni magában. Lili lábujjon lépked, Fanni nagyon figyel a kezére, ujjtartására Misi és Peti jókedvűen riszálja magát. Gábor lendületben van. Ide oda szalad, ugrál, nevet Karjaival is hadonászik kicsit távolabb a többiektől.
Látom már kezd kimelegedni Dénes újra forog, most megint Áronnal Lerántja a földre, rá is esik Átölelem, felemelem a földről Hallom, hogy valaki azt kérdezi, mit csinál Éva néni Dénessel Ölembe veszem, ringatom, mosolygok rá, de aztán hagyom, hogy kibújjon az ölemből Utána táncolok, incselkedik velem, „menekül” előlem Megpróbálom Dénest elvarázsolni Az ujjam a varázspálca Ekkor döbbenetemre Dénes megáll, karjait összefonja maga előtt és majdnem elsírja magát, de nem szól egy szót sem Nem akarok hinni a szememnek Még megsimogatom az arcát és gyorsan tovább lépek, elvarázsolom Petit és Misit Nevetnek rám, és hadonásznak karjukkal Finoman újra megsimogatom Dénes arcát és gyorsan Misihez lépek, összekapaszkodom vele Dénes pedig, mintha a varázslat véget ért volna, folytatja ott, ahol abbahagyta. Rohangál, elkapja Áront, forog, lerántja Nincs baj, Hagyom, de azért lesem a szemem sarkából.
4. „Mesébe visz” Kezdenek fáradni. Gábor haja már láthatóan nedves Lilike hangosan szuszog, néz rám, de nem áll meg. Peti áll középen és nézelődik Misi sétálgat Niki néha leül
5 “Örülj mindenkinek” Fanni újra és újra mondani szeretne valamit, de simítom a szám, így kérem, hogy várjon még, ne beszéljen Már alig bírják, most már mondják is „Fáradt vagyok” Leülök, ülve táncolok Mellém huppannak, úgy várjuk a zene végét.
2024.IV.évfolyam 4. szám
Szóló:
Bár mindenki nagyon elfáradt, megkérdezem, szeretné -e valaki megmutatni a táncát
Felpattannak a lányok, a fiúk közül ketten is Fanni odajön hozzám és mutatja „A baletton így kell tartani az ujjainkat és nekem ez nagyon fáj!”” A balerináknak az ujjuk is táncol Enged, hogy belebújjon a zene Táncoltasd meg az ujjaidat is ”
Niki, Lili, Fanni, Áron és Gábor táncolni kezd a zenére Dénest ölbe veszem, nem engedem Ne zavarja a szóló táncot
Fanni mozdulatai feszesek még mindig nagyon koncentrál a mozdulataira Az utolsó akkordoknál azonban Dénes is odapattan táncolni
Most nem felejtem a köszöntést Kérem a többiektől, hogy simogatással köszönjék meg a többiek táncát Látom, hogy Bogi kedvesen simogatja Dénest is Nagyon elfáradtunk, most elmarad a történetmesélés A gyermekek szomjasok, mosdóba kell menniük Jókedvűen indulnak ki a csoportból Vencel is csatlakozik hozzánk
Örömmel fogadjuk a magazinunkkal kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat a következő címen: judit szkuban@kokas hu
Ide írhattok, ha ötletetek van, olyan cikketek, amit szeretnétek a Kokas-közösséggel megosztani
KÉRÜNK BENNETEKET, HOGY AMENNYIBEN TEHETITEK, TÁMOGASSÁTOK A MUNKÁTOKAT
ADOMÁNYOKKAL, AMIT UTALÁSSAL A KÖVETKEZŐ BANKSZÁMLASZÁMRA TUDTOK MEGTENNI:
KOKAS KLÁRA ALAPÍTVÁNY 10402166-21619634-00000000
Impresszum
Felelős kiadó: Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány
Székhelye: 2040 Budaörs, Baross utca 89 Ügyvezető: Blaschke Zsuzsanna
Alapítvány e-mail címe: titkarsag@kokas hu
A szerkesztőbizottság tagjai: Szkubán Judit, KKSzK elnök; Fejes Tímea, Blaschke Zsuzsanna
A magazin aktuális számának szerkesztése 2024. június 30-án zárult le.