A KOKAS KLÁRA ALAPÍTVÁNY HIVATALOS HÍRLEVELE 2025. V. évfolyam 1. szám
„ANYA IS LERAJZOLJA A ZENÉT”
Horváthné Szabó Éva írása
EGY VARÁZSLATOS NAP
ÉLMÉNYEI
KOKAS SZAKMAI NAP PÉCSEN
ahogyan Módos Anita látta
AZ ÖTPACSIRTA KOKASSZÁRNYON?
Prókai Zsuzsanna élménybeszámolója
KÉPES BESZÁMOLÓ
KENDŐLENGETŐS KONCERT, ÖTPACSIRTA SZALON, 2024. 10.25.
Bevezető
Szkubán Judit
KKSZK elnök
Kedves Olvasó!
Új évben, új lendülettel megyünk tovább a megkezdett úton.
Már több mint három éve, hogy a Kokas Forrás negyedévente rendszeresen eljut hozzátok Az eddigi újságokban igyekeztünk méltóképpen továbbadni Kokas Klára szellemiségét, a kreatív dalosjáték, a zenemozgás és az alkotás örömét.
Ebben az évben is arra fogunk törekedni, hogy új inspirációkat hozzunk, és megmutassuk, hogyan válhat a művészet az életünk részévé – ahogyan azt Kokas Klára tanította nekünk Elsőként, mint mindig Fejes Tímea képzési igazgató írását olvashatjátok
Ezt követik a beszámolók az előző 3 hónap programjairól:
Október 12-én Pomázon, a Teleki-Wattay Művészeti Iskola ŐSZI MŰVÉSZETI NAPOK keretében egy kendőlengetős koncerttel nyitottam meg ezt az eseménysorozatot, amelyre kisgyerekeket vártam a szüleikkel együtt. Örömmel tapasztaltam, hogy viszonylag sokan jöttek el erre a nem mindennapi eseményre. Beszámoló nem készült, de egy nagyon kedves emléket szeretnék most itt megosztani. Egy korai barokk darabot játszott tekerőn és orgonán két tehetséges diák. Sokan úgy gondolták, hogy ez a darab nem köti le a gyerekek figyelmét. Tapasztalom és látom, hogy a gyerekek minden igényes zenére fogékonyak Itt is ez történt. A zenedarab közben néma csendben feküdtek a szőnyegen, és amikor vége lett az egyik kisfiúból azonnal a következő mondat szakadt ki „Ez gyönyörű volt!” Akkor idéződött fel bennem Kokas Klára alábbi mondata: „A gyerekek örülnek a zengő hangnak, belebújnak, átmelegednek.”
Október 19-én a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Zeneművészeti Intézetében tartottuk a KKSzK őszi szakmai napját Minden ősszel más vidéki várost keresünk fel, hogy közelebbről megismertessük az ott élőkkel a Kokas-pedagógiát Pécsett nagy szeretettel fogadtak minket, és utólag is köszönetet mondunk az egyetemnek a csodás helyszínért, és köszönetet a részvevőknek, hogy velünk töltötték ezt a pár órát Erről a jól sikerült napról ketten, Módos Anita és Wéber-Simon Krisztina írták le az élményeiket
Az Ötpacsirta Szalonban szinte minden hónapban ott vagyunk
Október 25-én kendőlengetős koncerttel és felnőtt foglalkozással vártuk az érdeklődőket A koncertmester Rosta Zsófi segítségével jómagam voltam A fellépő zenészek: Birtalan Tünde (cselló), Birtalan Zsolt (Tünde édesapja, zongora), Andics Áron (zongora), és Bán Balázs (ének) Az est hangulatát képek segítségével elevenítjük fel. November 22-én gyerek- és felnőtt foglalkozásra vártuk az érdeklődőket. Erről az eseményről Prókai Zsuzsanna számol be írásában
December 6-án egy Mikulás napi kendőlengetős koncertre invitáltuk az érdeklődő gyerekeket és szüleiket.
A koncert után pedig a megjelent Kokasfoglalkozásvezetőkkel egy adventi közös énekléssel hangolódtunk a közelgő ünnepre. Volt, aki gyermekét is elhozta, hogy részt vehessen a közös éneklésben. A kottákat előre kiküldtem, otthon mindenki átnézte, majd kis előkészület után ott próbáltuk össze a darabokat Pataky András, Rosta Klára fia rögzítette, majd vágta össze ezt a mini koncertet Az elkészült videót már kitettük a Kokas facebookra, de itt is meg lehet hallgatni: https://www youtube com/watch? v=4LHdU57rI8s
Ezután a közeli Púder Bárszínház étteremben egy kötetlen beszélgetésen vezettük le az előttünk lévő napok eseményeit Nagyon jó hangulatú este volt.
November 6-án Horváthné Szabó Évi, aki az óvodájában rendkívül aktívan tevékenykedik, megtartotta első “szülős” foglalkozását Első tapasztalatait osztja meg velünk. November 24-én ismét egy nagyon kedves ünnep zajlott le az Alapítvány életében. Mindig nagy örömmel engedjük útjára az új Kokas-foglalkozásvezetőket. Kendőlengetős koncert keretében, 8 Kokasfoglalkozásvezető kapta meg a tanúsítványát a Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskolában Dr. Orvosné Fekete Lili emlékezett vissza a tanúsítványosztó ünnepségre
December 13-án meghívást kaptam Kovácsné Koreny Ágnestől a Szabó Ervin Könyvtár pezsgős karácsonyi ünnepségére Erre az eseményre jómagam emlékeztem vissza
December 20-án Jakab Ildikó Emesével a Kossuth Rádió krónika műsorában beszéltünk a Kokas- pedagógiáról
Akit érdekel, ezen a linken meghallgathatja: https://www facebook com/kokas hu/videos/3507 642229367743
Az előző két újságban már olvashattátok Horváthné Szabó Évi gyöngyszemeit, melyben az óvodai csoportjában tartott Kokas- foglalkozások alatt történt eseményekről számolt be. Ezt a hagyományt folytatjuk, és ajánljuk minden Kokasfoglalkozásvezető figyelmébe, kipróbálásra Elindítunk egy új sorozatot, melyben Kokas Klára egy-egy régi írását osztjuk meg veletek Mivel több kendőlengetős koncertről adtunk hírt ebben az újságban, ezért az újság végén egy ezzel kapcsolatos írást olvashattok Örülünk, lengetünk énekelünk címmel
A következő 3 hónap eseményei az Ötpacsirta Szalonban:
Minden hónapban megtaláltok bennünket valamilyen programmal
Február 7-én 17 00 órakor egy kendőlengetős koncertre, 18 30-kor egy felnőttfoglalkozásra várjuk szeretettel az érdeklődőket.
Február 28-án 18 00-kor a Rózsakerti Iskolában bevezetett Kokas-órák sikeréről, és az ott folyó munkáról beszélgetünk.
Március 21-én 17 00-kor gyerek- és 18 30-kor felnőttfoglalkozásra várunk mindenkit Április 11-én 17.00 órakor egy kendőlengetős koncertre, 18 30-kor egy felnőttfoglalkozásra hívunk benneteket
Regisztrálni a koncertregisztracio@fszek hu email-címen vagy a (06-1) 411-5011-es telefonszámon lehet a résztvevők létszámának megadásával
Zárásként még egy gondolat: Célunk, hogy ne csak megőrizzük, de új színekkel is gazdagítsuk azt az örökséget, amit Kokas Klára ránk hagyott. Köszönjük, hogy részesei vagytok ennek az útnak! Ha tetszett a hírújságunk, vagy annak tartalmával kapcsolatban hozzáfűznivalód lenne, kérlek írj nekem: judit szkuban@kokas hu
Szeretettel:
Szkubán Judit
KKSzK elnök
Kokas-képzés 2024-ben
Fejes Tímea
Képzési igazgató, Kokas-oktató
Annyi minden történt ebben az évben, mondhatom, hogy remek évünk volt. Olyan, mint a többi? Á dehogy Voltak nehézségek? Hogyne Ment minden, mint a karikacsapás? Ó, igen. Minden úgy történt, ahogy számítottad? Még mit nem Akkor hogy is van ez? Remek volt? Miért? Na, itt a lényeg. Az új Kokas-foglalkozásvezetők, a hallgatók, a résztvevők és az együttműködők miatt.
Kokas-foglalkozásvezetők? 28 Tanúsítványt adtunk arról, hogy vigyék, adják ezt a mannát a kisugárzási területükre Meg is ünnepeltük ám!
A Bakcsó csoportosokat az áprilisi Szakmai Napunkon köszöntöttük elbűvölő Chopin hangokkal Robotka Bertalannak köszönhetően Lágyan suhogtak a kendők a Rózsakerti iskolában A Csillagfürtösöknek, Székely Edit fuvolavarázsával adtuk át a megérdemelt Tanúsítványokat szeptemberben, a Nádasdy Kálmán AMI-ban. Edit fuvoláját Anikó kísérte zongorán, néha magasba röpítve a kendőket,még most is látom magam előtt. A Labdarózsa csoport a novemberi vasárnapon a Bacchus Consort fergeteges muzsikáján ünnepelhetett, szintén a Nádasdy AMI-ban Együtt táncolt anya, apa fiúcskák, lányocskák, és még online is ropták erdélyi végzett Kokasfoglalkozásvezetőink Na, itt a lényeg, remek volt ez az év! Vigyétek csak kedves Kokasfoglalkozásvezetők a mannát!
A hallgatók, a résztvevők? Ó, igen Aki nem járt Kokas-ra nem is tudja mit élünk mi itt együtt meg A kezdőben a fókusz a sajátélményen van, hogy a résztvevő a saját bőrén, a zsigereiben, a lágy szerveiben érezze meg a Kokast Lehet, nem is vágyik arra, hogy ezt tovább adja, hogy a „módszert kitanulja” Élményt szerez, felismer, megismer, lepihen, megújul Ezt adjuk a kezdőben, bőven van erre lehetőség 38 hallgató, résztvevő ismerkedett, itta be a Kokast a kezdő képzéseken ebben az évben
A kezdő képzés élménye ezért ajándék a résztvevőnek, de nekünk oktatóknak is. Az együttes élmények közösek, egyek, komplexek, fűszere pedig Kokas Klára maga Az, hogy a hangján hallhatjuk a szépet, a jót, a megújítót, egységessé gyúr bennünket Együttműködünk
Együttműködők? Azok meg kik? Mindnyájan A hallgatók, és a többi résztvevő, aki a Kokas úton jár, az oktatók, az előadók. Egy az utunk. Van úgy, hogy egyszerre többet is járunk, és néha választunk is kell, melyiken vagyok ott teljes figyelemmel Nem tudhatjuk, hogy kinek mikor kell változtatni, de bizony előfordul Nálunk is volt változás Farnadi Tamara témáját a képzésben Németh Anikó és
Pauer Erika vette át.
Gyakorló Kokas-foglalkozásvezetőink tapasztalatait pedig Szkubán Judittól és a tanítványaitól Badruddin Pannától, és Bán Tamástól hallgatják a résztvevők Szép változás, hogy új Kokas-oktatót köszönthetünk Székely Edit személyében, aki nagy odaadással vezette első csoportját ebben az évben. Kokas Klára odafentről simogatja egykori tanítványát Nagy kegyelem, hogy még mindig együtt vagyunk ezen az úton Pásztor Zsuzsa nénivel, Pállay Jóskával, Eisenmann Tündével Hálásak vagyunk, hogy együtt segítjük útjukra a leendő Kokas-foglalkozásvezetőket. Hálásak vagyunk, hogy ügyvezetőnk is kitartott, csetlésünk, botlásunk ellenére is ezen az úton, köszönjük Blaschke Zsuzsinak ezt az évet is.
Remek évünk volt Járjunk közösen tovább a Kokas úton mindnyájan Vigyétek a mannát! A szomjazót, az elfáradtat, a megújulni vágyót küldjétek! 2025ben is várunk benneteket a Kokas-képzéseken
Egy varázslatos nap élményei
Kokas Szakmai nap Pécsen
Módos Anita
Nemes László által jutott el hozzám a Kokas Klára Szakmai Kollégium elnöke, Szkubán Judit. Nagyon örültem a megkeresésnek, hogy segítsek a szervezésben.
Az idei évben Pécsett szerették volna megszervezni a Kokas Szakmai napot, melyre október 19-én került sor a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán
Egyetemi tanulmányaim alatt Klári néni tartott az egyetemen egy rövidebb kurzust, amin sajnos nem volt lehetőségem részt venni, de már énekzene tanárként találkoztam a munkásságával, ami nagyon magával ragadott A pályán töltött 27 év sok tapasztalatot adott, de mindig nyitott vagyok olyan új, vagy számomra még kevésbé ismert módszerekre, melyeket a munkámba be tudok építeni
Ezért fontos számomra, hogy olyan képzéseken, szakmai összejöveteleken vegyek részt, melyek gyakorlati, használható és akár továbbgondolható tudással és tapasztalatokkal bővítik a már meglévő repertoáromat A Szakmai nap pont ezt nyújtotta számomra. Minden előadó nagyon felkészült, nagy tudású és nyitott volt Örültem a nyitó foglalkozásnak, ami megmutatta, hogy egy népdal is milyen sokféle lehetőséget ad, akár a mozgás, az éneklés vagy az egymással kapcsolódás területén is A zenehallgatás során pedig lehetőségünk volt teljesen elmerülni a zenében, eltáncolni és megrajzolni az érzéseinket.
A büféebéd lehetőséget adott számunkra, hogy szakmai beszélgetéseket folytassunk az ottlévő kollégákkal, majd a nap folytatásaként Pálfiné Bánki Melinda Átváltozások című előadása következett, mely megmutatta, hogy tanítóként is milyen sokoldalúan lehet alkalmazni a Kokasmódszert. A következő kerekasztal beszélgetést Rosta Zsófi vezette, ahol már végzett Kokaspedagógusok, és mi résztvevők is elmondtuk érzéseinket, gondolatainkat a megélt tapasztalatainkról. A nap zárása a kendőlengetős koncert volt, ami ugyancsak új dimenziókat nyitott meg mindannyiunk számára. A napot A szeleknek élénk szárnyán című kánonnal zártuk Hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a napnak, ahol sok új élménnyel gazdagodtam és rengeteg új inspirációt gyűjtöttem, melyeket azóta beépítettem a tanításba is Köszönöm!
Wéber-Simon Krisztina
2024 október 19-én szombaton egy szuper szombatnak örülhettem. Zenetanár lévén nagyon kevés továbbképzési lehetőség adatik, ezért mindenképpen részese akartam lenni a Kokas Alapítvány által szervezett Szakmai napnak Hálás vagyok Módos Anitának, aki a felhívást továbbította nekem és tudomást szerezhettem a rendezvényről
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán találkoztunk, a második emeleten a folyosón Kicsit meglepődtem, hogy nem a teremben kezdtünk, de kíváncsian vártam, mi lesz a nap menete Bár sejthettem volna, hisz nem ez volt az első Kokas-foglalkozásom Még egyetemista koromban találkozhattam személyesen Klári nénivel, akinek személyisége, kisugárzása, tudása a mai napig meghatározó emléke és ötletadója a pályámnak
Ének-zene tanárként fontosnak tartom, hogy a gyerekek egy szabad oktatást kapjanak, amennyire lehet az élmény legyen a meghatározó, hisz akkor tudják befogadni és elfogadni a zenét igazán Gimnazista korosztállyal dolgoztam 18 éven át, még ők is hajlandóak voltak zenére rajzolni, néha táncolni is
De ne kalandozzak el ennyire, hiszen erről a szakmai napról is bőven van mit leírni Egy fiatal pár tartotta a foglalkozást, akik egészen kicsiként, 5-6 évesen találkoztak a Kokas módszerrel Ahogy magukat nevezték: mi "Kokasos gyerekek vagyunk" Tetszik ez a kifejezés, minden gyerek lehetne legalább egy kicsit "Kokasos"!!!
A nap első részében a mozgásé volt a főszerep, az egymással való, szavak nélküli kapcsolatteremtés a zene által Mi énekeltünk, nem bonyolult dolgokat, a legtisztább forrást, magyar népdalokat Majd jött a zene, amire különböző instrukciók voltak és ezeket eltáncoltuk, kitáncoltuk magunkból
Ha jól emlékszem Bach e-moll fuvola csembaló szonátája volt a következő zenei részlet, ahol a teljesen ismeretlen társaság olyan szoros összhangba tudott kerülni, hogy többen táncolhattunk szólópáros táncot is, megmutatva a többieknek, számunkra mit is adott a másik jelenléte Többen sírva is fakadtunk, hogy ilyen is van a mai rohanó világunkban, hogy kizárva minden külső dolgot csak magunkra figyelünk és mégis, egy egységet alkotva, egy kerek egésszé állt össze a rögtönzött produkció
Aztán jött a zenére rajzolás Nekem ez a leginkább kreatív folyamata a Kokasozásnak Nagyon szeretem, bár annyira nem vagyok jó rajzoló, de úgy hiszem, nem is az a fontos egy ilyen foglalkozáson Letérdeltünk, elfeküdtünk egy papírlap felett és mindenki alkotott. Szabadon, kötöttségek és szabályok nélkül És ez az, ami kell a mai gyerekeknek, az alkotás élménye Én hoztam létre valamit a semmiből!
Aztán egy kellemes büféebéd következett, fesztelen beszélgetéssel egybekötve. Egy „Kokasos” nap eseményei
A délutáni előadások után következett a kendőlengetős koncert, ami egy igazán meghatározó élményt nyújtott számomra Még soha nem vettem részt ilyenen. A földön ülve, fekve, zongora alá bújva hallgattuk a hangszereseket és a kamaracsoportot. Tényleg annyira megérintett, hogy a búcsúkánont, az A szeleknek élénk szárnyán dalt nem is tudtam már énekelni, annyira elkapott a sírás
Először kíváncsi szellőként érintett meg mindenkit sorban a névéneklés. Majd felkelt lassan a szél, átalakultunk mi is vele, mozogtunk, másztunk a medvékkel, dülöngéltünk robotokkal, majd egyre magasabbra repültünk lepkékkel, madarakkal, repülőkkel - végül átcsapott viharos szélbe, nagy erők kavarogtak a levegőben, és innen fokozatosan irányítva lecsendesedett szelünk a zenehallgatáshoz
Sajnáltam, hogy véget ért, de örültem, hogy megtörtént Hálás vagyok a szervezőknek a profizmusért, köszönöm a könyveket, hasznát veszem mindegyiknek Várom a következő alkalmat és nagyon tervezem a tanfolyam elvégzését is Az Ötpacsirta Kokas-szárnyon?
Prókai Zsuzsanna Kokas-foglalkozásvezető
Olyan érzés volt, mint egy jól sikerült varázslat, mintha irányíthattam volna egy gyönyörű nagyidőt.
Az új muzsika szárnyán pedig kicsinként mindenki újra emelkedett, belső útján szállt tovább, belső tájaik hegyei, völgyei felett, amíg meg nem érkeztünk, és elült a szél ismét (Érdekes plusz volt, hogy a solo táncok visszhangját azok a gyermekek hozták, akikért folyton ki kellett nyúlni, hogy velünk maradjanak Soloban pedig nagy fegyelemmel és bátorsággal álltak be a kör közepére.)
A zenehallgatás után pedig az ujjakkal pötyögtetett tempera úgy hagyott nyomot papírjainkon, mint eső a vihar után – kinek lágy, kinek zuhé, de mind leért a papírra, megmutatkozott, mindenki letette.
Már a fogadtatás is jó volt az Ötpacsirta Szalonban. Bár először jártam ott, mindenki tárt karokkal, segítséggel, mosolyogva fogadott, irányított, segített.
A terem gyönyörű, hangulatos, egyszerre patinás és modern, hangulatát könnyű és öröm átvenni. A közönség is otthonosan mozgott a teremben, kicsi gyermekek, nagymamák, anyák, apák – mind nyitott szívvel várták a varázslatot, szívesen felvettek minden fonalat.
Persze, minden gyönyörű viharban vannak levelek, akiket nem bír magasra emelni a szél –de kollégáim nagy odafigyeléssel nyúltak ezek alá, a földön kuporogva emelgették a nem mozdulók lelkét. És vannak mindig, akiket túl messzire repít a varázslat, és utánuk időnként ki kell nyúlni külön, de kollégák és szülők érzékeny együttműködése révén töretlen ívvel hömpölyöghettünk a zenével végig.
Csodálatos érzés volt ez a foglalkozás, szívem telve szeretettel, hálával, zenével, széllel, mosolyokkal. Köszönöm szépen!
Képes beszámoló
Kendőlengetős koncert, Ötpacsirta Szalon, 2024. 10.25.
Képes beszámoló
Kendőlengetős koncert, Ötpacsirta Szalon, 2024. 10.25.
„Anya is lerajzolja a zenét”
Horváthné Szabó Éva
Kokas-foglalkozásvezető
Izgatottan készültem életem első „saját” szülős Kokas foglalkozására, kiscsoportosaimmal A Piros alma csoportot több család a Kokas program miatt választotta Többen is alaposan utánanéztek a módszernek az interneten, és már az első szülői értekezleten világossá vált, hogy nagy az érdeklődés Klári néni pedagógiája iránt. az állatok, növények megfigyelése volt terítéken.
Már jó előre megterveztem és megszerveztem a délutánt, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön. Bár pár szülő elfelejtette az aznapi Kokas foglalkozást, rendkívül jó érzés volt látni, hogy vagy el sem indultak haza, vagy gyorsan visszasiettek családtagjaikkal, hogy részt vegyenek az első közös programon.
Anyukák, apukák, ölükben gyermekeikkel, körbeültek a szőnyegen Miközben az énekemmel – „Eljöttünk mind zengjen az ének ” – köszöntöttem őket, finoman megsimogattam a gyerekek és szüleik karját. Éreztem az izgatottságot és kíváncsiságot, ami ott lüktetett a levegőben: mi következik most?
Mintha mindannyian egy titok leleplezésére készültek volna.
Kezdeti izgatottságom alábbhagyott és belemerültünk a játékba Mivel sokan voltunk, egyszerre énekeltük el a saját nevünket majd az anyukák a gyermekükét, a gyermekek az anyukájuk nevét Kis időt hagytam, hogy megbeszéljék mi is anyu valódi neve Ezután következtek a barátok nevei, majd a jobb és baloldali szomszédjuk neve Jókedvűen nevetgéltek a szülők, gyermekek egyaránt Ezután felálltunk és különböző mozgásokat találtunk ki a „kukorica” szóra Az egyik anyuka meg is ijedt, mikor önfeledten javasolta a tapsot „Lehet?” Persze, bátran! Hiszen erről szól ez a délután!
„Árok parton ül a liba”: csámpáztunk papucsban, nagyokat lépkedtünk cipőben, tipegtünk magas sarkú topánkában, totyogtunk mezítláb, ugráltunk kiscipőcskében, majd újra csámpáztunk papucsban Nagy volt a jókedv, a hangzavar Kitereltük a kislibákat a mezőre friss füvet legelni El is csendesedtek egykettőre
Bartók Rutén kolomejkájának fordulatos, lendületes zenéje körbevett minket Belebújt az ujjacskákba, végig simogatta az arcunkat, mozgatta a karunkat, lábunkat A zene játszani hívott, tréfálkozott velünk Az anyukák vagy gyermekeikkel táncoltak, vagy a szőnyeg szélén ülve figyelték a táncolókat A gyermekek átadták magukat az önfeledt mozgásnak: volt, aki ugrabugrált, vagy bukfencezni próbált, de voltak csendes megfigyelők is Krétával alkottunk Bartók dallamára Hagytuk, hogy a hangok belebújjanak a karunkba, a kréta pedig lerajzolja mindazt, amit éreztünk Körbejártuk az elkészült műveket, gyönyörködtünk benne, miközben meghallgattunk egy-két történetet
2025 V évfolyam 1 szám
“Mit mesélt neked a zene?” - kérdeztem „Olyan kaktuszos volt ” - válaszolta az egyik kisfiú
Anyukája kicsit zavarban volt, halkan súgta mikor a rajzára néztem: „EKG jeleket rajzoltam Olyan volt, mint a szív dobbanása ”
Az egyik kislánynak a tűz jutott az eszébe, a színekkel meg is mintázta Anyukája meglepődött, mert neki is a tűz lobogása jutott az eszébe ”
Egy édesanya nevetve mesélte: „Nekem ez a zene olyan volt, mint egy incifinci kisegér futkározása”
A gyertyagyújtás meghittre sikeredett
Elcsendesedtünk, a lámpákat leoltottuk, és a sötétben csak egy gyertya világított a kör közepén Lecsendesedett körülöttünk minden: a hangok, a mozgás, az érzések. Anya gyermekével összebújva énekelte a jól ismert „Ég a gyertya ég” című dalt. Ám a meghitt pillanat varázsa szertefoszlott abban a pillanatban, ahogy kialudt a gyertya lángja. Egy kisfiú sírva fakadt: „Nem én fújtam el a gyertyát!”
A következő visszajelzéseket kaptam a szülőktől:
„ jó volt látni a gyerekeket, ahogy közösségben működnek. Jó, hogy közösség építő ereje is van a foglalkozásnak, és a többiekre is ráirányította egy kicsit a mi figyelmünket is, például, amikor a másik nevét kellett énekelni a dal végén, így a szülők is kicsit közelebb kerülhetnek egymáshoz ”
„Tetszett a rajzolós feladat, illetve az elcsendesedés része is, amikor gyertyát gyújtottunk ”
„Legjobban az tetszett, amikor táncoltunk a kezünkkel-karunkkal és a végén, amikor lerajzoltuk a hallott zenét ”
„A rajzolás különösen érdekes élmény volt, Gergő nagyon meglepődött, hogy anya is lerajzolja a zenét ”
„Különösen a rajzolós rész tetszett, még sosem próbáltam dallamon, ritmuson keresztül színekkel, vonalakkal kifejezni a zene által adott érzéseket ”
Tanúsítványátadó Ünnepségen ünnepeltünk
Dr. Orvosné Fekete Lili
Kokas-foglalkozásvezető „ a zenére alkotás rész volt a kedvencem ”
2024 november 24-én egy csodás eseményben volt részünk a Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán
Alapfokú Művészeti Iskolában Én, és hét társam elérkeztünk egy rövid út végéhez, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy egy hosszú út kezdetéhez
Kokas-foglalkozásvezetők lettünk
Azt gondolom mindegyikőnk számára egy csodás kaland volt az a kilenc hónap, amit a képzésben együtt töltöttünk A nap méltó zárása volt ennek a kilenc hónapnak Anikó és Tímea nagyon szép ünnepséget szervezett a tiszteletünkre, mely eseményen a Bacchus Consort lépett fel Már a helyszín maga nosztalgikus volt, hiszen az alapképzésünk ebben az iskolában volt megtartva
Mikor megérkeztünk, Tímea fogadott bennünket Családtagjainkkal együtt vehettünk részt ezen a szép eseményen Engem férjem, két kislányom és a nővérem kísért el Sajnos két csoporttársunk nem tudott személyesen részt venni az ünnepségen, de hála a digitális fejlődésnek, online tudták követni az eseményeket Miután bementünk a koncertterembe, a zenészek, oktatóink, Anikó és József, már bent vártak minket Tímea pedig minden jelenlévőnek adott egy kendőt a terembe érkezéskor, hiszen egy kendőlengetős koncerttel készültek nekünk A gyerekek kicsit meglepetten nézték, hogy minek a kendő Majd miután elfoglaltuk a helyünket, Tímea köszöntött minket, és elmondta a családtagjainknak, hogy miért is kaptuk a kendőt és mi is a teendőnk vele a koncert alatt
2025 V évfolyam 1 szám
A zenészek bemutatkoztak nekünk, majd felcsendült a zenekar első száma, s minden szám után beszéltek nekünk a játszott zene eredetéről, a hangszereikről Nagyon különleges zenei élményben volt részünk. Személy szerint olyan hangszerekkel is találkoztam, melyeket eddig nem ismertem, nagy hatással voltak rám, zenéjüket azóta is hallgatjuk itthon
Családias és meleg légkör vett minket körül egész idő alatt A gyerekek is nagyon jól érezték magukat Nem kellett mozdulatlanul üljünk a teremben, átjárhatott minket a zene, és hagyhattuk, hogy a testünkben utat törjön magának Aki szeretett volna, táncra is perdülhetett Néhány szám után következett a tanúsítványok kiosztása. Bár már valószínű mindnyájunknak volt része bizonyítvány/diploma átadóban, viszont azok többnyire formálisabb átadók voltak. Itt valahogy érződött az egésznek a varázslata, a személyessége, az, hogy ez rólunk szól, nekünk szól Személy szerint még Kokas Klárát is éreztem, bár sajnos nem ismerhettem őt személyesen, de az átadón éreztem, amint fentről mosolyog ránk, és azt mondja: „Hajrá, vigyétek, adjátok” Büszkeséggel töltött el, hogy erre az útra léphettem, s hogy tovább vihetem a lángot
Ünnepi Palotaséta
Szkubán Judit a KKSzK elnöke
Az ünnepek kiemelnek a megszokott napi rutinból és feltöltenek bennünket. A decemberi adventi időszak azonban különösen emlékezetes volt a számomra, mert egy rendkívüli eseményre kaptam meghívást December 13-án délelőtt a Wenckheim Palota impozáns épületébe invitálták a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár programjait biztosító szervezetek képviselőit egy karácsonyi, az évet záró fogadásra.
A FSZEK Zenei Gyűjtemény – Ötpacsirta Szalon profiljának az egyik eleme a minőségi zenei ismeretterjesztést szolgáló programok szervezése, ezért rendszeresen kínál klasszikus zenei koncerteket az érdeklődőknek. Ebben az ismeretterjesztő tevékenységben kaptunk lehetőséget mi, a Kokas Klára örökségét ápoló elkötelezettek is, hogy programjainkon keresztül mutassuk meg magunkat.
artunk Kokas-foglalkozásokat gyerekeknek, felnőtteknek, és ún kendőlengetős koncerteket is A meghívottak az intézmény mindennapi munkáját segítők közül kerültek ki, ezzel is köszönetet mondva ezért
Különleges volt már az állófogadás helyszíne is, az érkezőt már kívülről lenyűgözi a Palotanegyed talán egyik legszebb épületének előreugró, elegáns főhomlokzata Az épületbe lépőt elkápráztatta a gyönyörűen feldíszített előcsarnok, a vörös szőnyeges, díszes lépcsősor: az ünnepi pompa és a századfordulós elegancia találkozása A díszterem hatalmas tükrei megsokszorozták az áradó fényt, a díszes falakat, a megterített asztalok látványát Az épület egykor Wenckheim Frigyesnek és feleségének Wenckheim Krisztinának volt az otthona, 1931től azonban a főváros nyilvános könyvtárának ad otthont és vált az ország egyik legjelentősebb könyvtárává
2025.V.évfolyam
A fogadáson az FSZEK vezetője Kovácsné Koreny Ágnes mondott köszönetet a megjelenteknek, majd mesélt az évben tartott sokszínű programjaikról A koccintást követő közös beszélgetés után vendéglátóink kalauzolásával bejártuk a palota csodálatos termeinek egy részét, így bepillanthattunk történelmi elődjeink életének egykori helyszínébe A sétát vezető szimpatikus fiatalember elbeszélése révén elevenedett meg előttünk a palota története, az ottani élet
A fogadóteremből a grófnő budoárjába mentünk, amelynek elegáns, bordó csíkos falikárpitját aranyozott gipszmadárkák díszítik A könyvtárszoba díszesen faragott tölgyfa borítású mennyezete alatt, a terem két oldalát földtől a plafonig érő könyvespolc borítja, melynek a felső polcait díszesen faragott fa csigalépcsőkön lehet elérni Ezután átsétáltunk a díszterem másik oldaláról nyíló férfi részlegbe, amely tükörképe a nőinek, de ennek a több, mint 100 éves falait barna kárpit borítja. A séta a gróf fogadószobáján és a báltermen keresztül a napjainkban művészeti könyvek olvasótermeként funkcionáló díszes helyiségbe vezetett A történelmi palotából egy újépítésű, modern épületrészbe értünk, melynek talán legizgalmasabb helyszíne a két hatalmas kősárkány szoborral díszített Sárkányos Gyermekkönyvtár volt
Megtekinthettük még a 8. emeleten lévő zenei gyűjteményt is, ahol kényelmes fotelekben lapozgathatják az ide látogatók a folyóiratokat, illetve hallgathatják a zenei gyűjtemény ritkaságait.
Csak ajánlani tudom mindenkinek, ha teheti látogasson el a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, és ha teheti, nevezzen be egy ilyen, általam is átélt időutazásra A fantasztikus, felemelő esemény után nagyon jó érzéssel indultam haza, hisz ez a gesztus a személyemen keresztül valamennyi Kokas-örökséget ápolónak szól. Bízom abban, hogy a könyvtárral megmarad a jó kapcsolat, és folytatni tudjuk a gyümölcsöző közös munkát
Ne feledjük, ezeken a programokon keresztül figyelt fel ránk, a Kokas-pedagógiára a Kossuth Rádió egyik újságírója, és készült ennek révén velünk, illetve az itteni programokon résztvevőkkel több riport, beszámoló
Kokas-foglalkozás Mozart zenéjére
Horváthné Szabó Éva
Kokas-foglalkozásvezető
I Köszöntő, névéneklés
„Kakukk, kakukk, szól a liget Jöttödet várjuk, szívünk kitárjuk Kakukk, kakukk, szól a liget ”
„Kakukk, kakukk, szól a berek Lágy szellők lengnek, madarak zengnek Kakukk, kakukk, szól a berek.” –
A gyerekek nevét / liget helyén/ énekelve behívom a körbe és megforgatom. Énekelve mondom neki, hogy válasszon valaki mást
II Dal
„Hosszú az erdő, széles az erdő Vígan dalol a madár. De nagy ez az erdő.”
Dal éneklése legalább 3x-4x térkitöltéssel járunk össze-vissza
Változzunk mi is madarakká Hogyan repüljünk? – sas, veréb, bagoly stb. mozgással. Akinek az ötletét énekeljük, annak a gyereknek a nevét is beénekeljük. „vígan dalol a Lili ”
Milyen állatok, élnek ebben az erdőben? Hogyan mozog? – medve, sárkány, nyúl stb mozgással ill. állathanggal is énekeljük a dalt.
Lecsendesítés
Mindenki választhat magának egy állatot, amivé szeretne változni Egyszerre énekelünk a saját állatunk mozgását is utánozva. Majd lelassulva, lecsendesedve keresünk egy bokrot, farönköt, ahol megbújhatunk.
.
III Zene
„Mozart” iskolai fuvola darab, címe ismeretlen –élő zene
Meghallgatás 1
Engedd, hogy körülröpködjenek a hangok 2
Engedd, hogy megmozdítson 3
Szárnyakat ad, magasra, messzire repít 4
Társakhoz repít 5
Örömöt ad a neked és te is örömöt adsz 6
Instrukció nélkül 7
Sajátélmény
Még sosem fordult elő velem, rögtön az első éneklésnél úgy elfelejtettem a három soros dal második sorát, hogy képtelen voltam felidézni El kellett lépnem az asztalhoz és ránézni a papíromra. A gyerekek nevetni kezdtek (ilyen sem fordult még elő, hogy másokat kinevetnének). Azt mondtam a gyerekeknek, hogy bizony jókat fogunk nevetni, mert mindenfélét ki fogunk találni a dalokhoz.
Énekelni kezdtük a dalt. Nagyon tetszett a gyermekeknek, könnyen megtanulták Amikor elkezdtem az első gyerek nevét énekelni, megforgattam és énekelve kértem, hogy válasszon ő is valakit. A gyerekek elkezdtek maguktól kört alakítani, mindig bent maradt a választó és így egyre nagyobb kör lett. Nagyon figyeltek egymásra Ottó nem szeretett volna belépni a körbe, megkérdeztem, hogy az ő nevét is elénekelhetjük- e? Beleegyezett, láttam örült neki, mikor az ő nevét is énekeltük. Domi, Ottó barátja, ezért ő is azt mondta, hogy nem szeretne a körbe beállni, de a nevét énekeljük el. Így tettünk Dénes esetében is
A dalosjáték nagyon jól sikerült! A gyerekek nagyon élvezték a játékot. Átváltoztunk madarakká: sassá, verébbé, gólyává, galambbá, szirti sassá, bagollyá. A gyerekek karmozdulatokat mutattak és hol, lassú, hol gyors gyaloglást, ugrálást.
„Milyen állatok vannak még az erdőben? Hogy mozog?” Voltunk medvék, jártunk brummogva, ugráltunk nyusziként makogva, osontunk rókaként, ugráltunk, mint a mókus, vonítottunk és másztunk, mint a farkas
A lecsendesítésnél mindenki választhatott egy állatot és mozgást, majd keresett egy nyugodt helyet A csönd megtalálása nem sikerült jól Vártam, hogy elcsendesedjenek, de valaki mindig mocorgott, nevetgélt Nem tudtam, hogy meddig várjak Suttogva próbáltam lenyugtatni a mocorgókat, hogy a muzsika akkor tud közénk bújni, ha elcsendesedünk, nem mocorgunk Talán azért, mert a kolléganőm is bejött megnézni a foglalkozást, talán mert esett az eső, talán, mert élő zene volt, de lehet, hogy a játék „pörgette fel” őket? Nem tudom, de nem sikerült lecsendesednünk.
Élő zene volt. Nóra néni (8 hetes gyakorlaton van nálam) elkezdett fuvolázni Gábor kuncogni kezdett, majd Ottó is. A szememmel próbáltam kérni őket, csendesedjenek, figyeljenek Ottó olvasott a tekintetemben. Gábor szemén is láttam, érti tudja, hogy mit várok tőle, de ma nem tudta a zenefigyelmét megtalálni. Alig várták, hogy mozdulhassanak Érdekes, hogy harmadik meghallgatásnál kezdtek a fiúk is igazán a zenére figyelni Mozdulataik a zenét követték.
A nevetéssel azonban nem tudok mit kezdeni. Amint elkezdődik a zene, a mi Petink nevetni kezd. Nem hangosan, de folyamatosan. Nem tudom, hogy mennyire jut el hozzá a zene „lényege”. Most négykézlábra ereszkedik és elindul körbe, körbe a szőnyegen Először a barátja, Lóri követi, majd sorban, Domi, Ottó, Dénes Nem hangosak, nevetgélnek, beszélni nem beszélnek, csak mennek körbe, körbe. Egyedül Boldi nem szokta még meg, hogy nem beszélünk. Időnként szól a társaihoz, de halkan. Látszik rajta, hogy tetszik neki a zene és táncol hol párban, hol egyedül.
2025.V.évfolyam 1. szám
Bogi szép mozdulatokkal balettozik Dóri és Luna együtt táncol, egymás kezét fogják Fanni velem táncolt az előbb, most odalép hozzájuk, nem szól, csak nyúl Luna keze után Nem engedik be a körbe Dóri igen, de Luna szorítja Dóri kezét, nem engedi Megsajnálom Fannit, odalépek, nyújtom a kezem Engem befogadnak, de valamiért Fannit ma nem Kilépek, nyújtom a kezem Fanninak, de nem velem szeretne táncolni Ekkor lép oda Niki a maga határozottságával és elkapja a kezünket, kialakítva egy ötös kört Fanni most már mosolyog Látom, hogy Luna szépen kihúzza a kezét Fanni kezéből és Dórit elhúzza Niki nevetve viszi magával Fannit, forognak Én döbbenten állok, mert egy szó sem esett, de az arcuk a testtartásuk végig beszélt
A fiúk ezalatt mennek körbe, körbe Gábor úgy ugrál, hadonászik, hogy tapad a haja a homlokára. Misi is hadonászik a karjával Körbenézek és látom, hogy leginkább a nagymozgás dominál a fiúknál Ugrálás, futkározás, pörgés, karlengetés, négykézlábjárás. Az arcuk ragyog. A lányok finom mozdulattal mozognak, kivéve Dórit, aki ide-oda szaladgál, olykor kilép a táncból, odamegy a játékokhoz, tesz-vesz, majd visszalép és újra táncol. A táncból kilépés most másoknak is eszébe jut Három fiú, Domi, Ottó, Dénes és Dóri hol kiülnek, hogy nem szeretnének táncolni, hol beállnak A gondom ott kezdődik, hogy amikor kiülnek bohóckodnak, vagy játszanának.
A nyugalom most hiányzik. Vagy csak én érzem úgy?
A vizuális megjelenítésre megérkezik a várva várt nyugalom is. Alkotnak. Elmélyülten. Fanni átmegy másokhoz a krétáért, ugyanolyan színeket vesz el, mint ami neki is van. Izgulok, hogy mit szólnak majd, de a többiek nem szólnak, csak rajzolnak Petinek viszont tetszik a mászkálás, négykézláb mászik a krétákért Csörög a nejlon Csak engem zavar. Petit a mászás élménye ragadja meg, újra és újra elindul, pedig a tánc alatt is négykézláb mászott. Nem is tudom, hogy hányszor fújta el Nóra néni Mozartot
A történetmesélés most kezdődik
Misi – „Az óvodát rajzoltam, mert ott van a zene ”
Gábor – hangjegyeket rajzolt, „A zenét rajzoltam le ”
Lóri – „Dórit másoltam le.” – a múlt alkalommal is Dóri mellett ült és másolta a rajzát, de nagyon nagy összhangban és jókedvvel. Dóri is örült neki, pedig soha nem játszanak együtt napközben.
2025.V.évfolyam 1. szám
Dóri – Hatalmas hullámvasút
Ottó – nagyon szép színes foltokat készített és a végén feketével besatírozta „Én egy karcolósat csináltam ”
Domi – „Hatalmas hullámvasutat rajzoltam törött vagonokkal.” (Dani olyan nagy lendülettel firkálgatott, hogy a papírról nagyon sokszor lement. Vonalai erőteljesek.)
Dénes – „Ez egy hőlégballon És ez itt apa Apával utazok, hőlégballonon ”
Áron - szintén hullámvasutat rajzolt
Olga a rajzára szintén hullámvasutat mondott
Bogi nem szól, csak én találgatom, ki lehet az a kislány, akit lerajzolt Összeszorított szájjal ül, csak Lunára mutogat Kitalálom, kis barátnőjét rajzolta
Luna különálló szivárványt rajzolt Érdekes, hogy legutóbb is ilyen rajzot készített
2025.V.évfolyam 1. szám
Fanni – szivárvány, virág és egy szellem volt a rajzán
Boldi – dzsungelt rajzolt kókuszdiókkal.
Niki – tavasz hercegkisasszonyt készített nagy gonddal
Vencel, aki a táncban megint nem vett részt, most nagy gonddal alkotott Az erdőt rajzolt egy tó
A rajzokat kiterítettük a parkettán, hogy meg tudjuk nézni Ahogy visszatelepedtem a szőnyegre a gyertyagyújtáshoz, a gyerekek egészen szorosan csimpaszkodtak rám Úgy énekeltük az „Ég a gyertya ég” dalt.
Az órámra néztem, 50 perc. A gyerekek jókedvűen mentek a mosdóba
Örülünk, lengetünk, énekelünk. Újdonságos koncert gyerekekkel
Kokas Klára
Jól tudjuk, hogy a rock, a popzene koncertjei alkalmat adnak közösen kinyilvánított együttérzésre, előadók és közönség érzelmi találkozására Ismerjük a fiatalok lelkesedését ezekért az alkalmakért
Kérdés: Hogyan és miért történik ez másképp a klasszikus zene koncertjein?
Válasz: A klasszikus zene előadóit is, befogadóit is megzavarná, és a közös hallgatást lehetetlenné tenné az előadással egyidejű hangadás, tapsolás, felállás, együttmozgás
K: Mi illendő a klasszikus zene koncertjein?
V: Illik csöndben várni a megszólaló hangot A záró hang elhangzása után illik tapsolni, akár dobogni is, kiabálni is
K: Mi nem illik?
V: Zörgéssel zavarni a kezdést, kászálódni és helyezkedni, miután az előadó jelezte a kezdési szándékát Nem illik hangoskodni a zene alatt és beletapsolni a záró hangokba
K: Melyek a gyakorlatban sűrűn előforduló hibák?
V: A köhögés Minden piano hangzás réme
K: Mi történik a tételek között?
V: Tapsolás tudatlanságból Felkészületlen hallgatóság tapsol, mihelyt elhallgatnak a hangszerek
K: Miért tapsol?
V: Mert alig várja, hogy mozoghasson A mozdulatlan ülés fárasztja
K: Milyen lehetősége van a hallgatónak arra, hogy kifejezze lelkesedését, örömét?
V: Tapsol Nagyon tapsol, ütemesen, egyformán tapsol (magyarországi szokás), esetleg dobog, bravózik, kiabál, és felállva tapsol A koncert után a művészhez mehet, gratulál, autogramot kér.
K: Ha ez a szokás és mindenki elfogadja, miért változtattál rajta?
V: Mert a koncert utáni tolongásban, a művészszoba feszítettségében nincs alkalom őszinte, szívből jövő beszélgetésre, egyéni megnyilvánulásra is alig Ott csak közhely mondható, röviden, hiszen mögötted sokan várakoznak Az előadótól sem várható, hogy szívből jövő szavakat találjon vendégeinek, amikor éppen előadta a szívből jövő tartalmát a színpadon.
K: Mit találtál ki helyette?
V: Gyerekekkel találtam ki, mert ők az én „közegem”, minden szépre, jóra fogékonyak és igazán élik az érzelmeiket Mi a gyerekekkel körülálljuk az előadónkat és énekelünk neki.
K: Mit énekeltek?
V: Amit tudunk és szeretünk: népdalokat, kánonokat.
K: Valamennyi előadónak egyszerre énekeltek?
V: Nem, semmiképp sem egyszerre, mindenkinek külön énekelünk Énekünk csak neki szól, személyére sugárzott szeretettel, megbecsüléssel, értékeléssel, bizalommal
K: Bizalommal? Miért?
V: Bízunk abban, hogy a rábízott üzenetet híven, legjobb tehetsége szerint közvetítette
K: Milyen üzenetet?
V: Az égből jövőt, az Istentől valót, amit a zeneszerzőtől vett át Vagy a népdal eléneklőjétől, akinek a hangjából tanulta Éneklésünk ezért soha sem lehet formális, félfigyelemmel előadott Ahogy a művész előadása sem lehet az, akkor sem, ha gyerekeknek játszik, énekel
K: De hisz a gyerek nem veszi észre a hibáit!
V: A gyerek nem a melléütést figyeli, hanem az előadás teljességében rejlő áramlást érzékeli, a csontjaiban, a lágy részeiben, a nedveiben Biológiai valójában érzékel. Nem az emlékezetében őrzött hangokat hasonlítja össze az éppen felhangzó hangokkal, amint azt a képzett, vagy gyakorlott hangverseny látogató teszi
K: Mit változtattál meg még? Mi az egyéb újdonságotok?
V: Tapsolás helyett kendőt lengetünk
K: Mi bajod a tapsolással?
V: A hangja. A zenei hangoktól lényegében, minőségében, rezgésének fizikai valóságában különbözik. Egyszerűen zaj. Mintha gép sisteregne, autó süvítene, motor zötyögne Nem zenei hang. Rácsap a zenei hangra, csúful, könyörtelenül Kivédhetetlen Csúnya, ízléstelen látvány elől behunyhatod a szemed. Romboló hang elől nincs menekvés
K: Mit rombol a taps?
V: A hangzás emlékképeit. A koncerten esztétikai minőségű hangok emeltek ki köznapi életedből, ott nem csörömpöltek, sivítottak, lökdösődtek, veszekedtek, parancsolgattak, gúnyolódtak
Feladataid sem sürgetnek Elengeded feszültségeidet és a hangok világába suhansz, siklasz, simulsz Amikor ez a világ bezárul, elsötétül, jól esik tovább dédelgetni magadban a hangzások emlékeit Meg a tulajdon érzelmeid emlékképeit
K: Az érzelmeidét?
V: Hát persze A hangok megindítottak Olykor katartikus élményben részesítettek, életed sorának, vagy tetteidnek változtatására serkentettek Máskor örömöt, bánatot, sajnálatot, irgalmat, áhítatot, elmerülést, vágyat, bátorságot éreztél, a zene sugallatára Emlékszem olyanra, hogy szerettem volna szerény szolgálatot tenni a szervezőnek, vagy az előadónak Kiglancolni a cipőit, felmosni a konyháját, vagy az ablakait megpucolni, amit egyébként utálok
K: A tapsolás hangja megzavarja érzelmeid felidézését?
V: Nem hiszem, hogy felidézhetném az átélteket
De jól esne csönd, vagy valamiféle kellemes hangzás, hogy időm legyen a visszataláláshoz A taps zöreje vödör víz a nyakamba, hirtelen ébresztő
K: Nem kívánnád mozdulataiddal kifejezni lelkesedésedet?
V: Dehogynem! Ezért találtam ki a kendőt Lobogtatni, lengetni nagyon jó, lendületes mozgással megy Nem muszáj picit lengetni, hadonászni is lehet vele, körözni, söpörgetni a levegőt A hangja mindig kellemes, suhogásféleség. Madár szárnya suhog hasonlóképp, falevelek, vízhullámok
K: És ha valaki nagyon fellelkesült és mindenképp szeretne hangot adni?
V: Nagyon jó, akkor a kendő lebegésének puha hangja inspirálja szép zenei minőségű hangokra. Lehet dallamocskákat improvizálni, hangokat költeni zenei hangzású szavakra, szótagokra, magánhangzókra
K: Egyszerre a többiekkel?
V: Persze, egyszerre, nagyon szépen hangzik Tanfolyamainkon sűrűn csináljuk, sokféle változatban, mozdulatokkal is, szabadon kitalált mozdulatokkal
K: Nem kell hozzá vezénylés? Hangadás? Beintés?
V: Nem kell A csoport magától rátalál a kellemes együtthangzásra Néhányan muzikálisak, mások kevésbé, akad éppenséggel botfülű is Ez kiegyenlítődik, hiszen együttes és zenét akar Tapsra semmi szükség
K: Csak koncerten zavar a taps? Hangfelvételen nem?
V: A rádió hallgatásánál felkészülök, és idejében elzárom Lemezzel gyakran vesződni kell, csodálatos felvételek készültek hangversenyeken, ahol persze együtt jár a színhússal a mócsing. Celibidache például nem is készített stúdiófelvételeket, mesés művészetét élő koncertjeinek felvételei őrzik Hát ott ki kell bírni tapsot, köhögést, székek zörejét.
K: És az operában? A nagy áriákat nyíltszíni taps követi.
V: A gondolata is borzaszt. Számomra az opera sodró, eleven történés, megszakítása kriminális tett. Amikor megszakítják, lerántanak az átélésemből, hiszen szívemből szántam a szerelmétől búcsúzó Mimit, a gyermeke halálát panaszoló Azucenát, a népe szabadságáért halálba készülő Posa márkit, a vigasztalan Fülöp királyt… Századszor látom, hallom, minden hangját előre tudom, mégis varázslatába bűvöl. Amikor megtapsolják, lerántják a zenéből, kilökik a drámából, ahol király volt, vagy hős, vagy a szerelem áldozata, és ott marad pőrén egy megfizetett énekes, aki a sikeréből él.
K: Valamennyi szerző így jár?
V: Wagner operáiba nem szabad beletapsolni, a karmesterek nem engedik. De a többi szerző nem ússza meg, a nagyok sem, Verdi, Puccini, Mozart, Bellini. A Metropolitan opera közvetítései emiatt váltak vásári mutatványokká
A magyar operaházakba mostanság gyűrűzik be a divat Gondolom hasonló életérzés miatt, ahogyan a gyerekek nevelésébe a teljesítményük értékelése a személyük helyett
K: De az operaénekesnek a személyét tapsolják, nem?
V: Nem Az operaénekes ária előadása az ő teljesítménye A személye a színpadon a szerepében élő személy Ott ő Fülöp király vagy Don Carlos, nem egy valahonnan odakerült nagynevű sztár, aki történetesen nagy énekes
K: Azt reméled, hogy megváltoztatsz egy olyan mélyen gyökerező, annyiféle társadalomban elfogadott szokást, mint a tapsolás?
V: Nem reménykedem ilyesmiben Sohasem foglalkoztatnak nagy hatások Megelégszem azzal, hogy a mi koncertjeink gyerek közönsége örömét leli a kendő lobogásában, suhogásának finom hangjában, kifejező lendületében.
K: Mit szólnak majd az előadók? A nagy tapshoz szoktatott művészek?
V: Többfélét szólnak. Ne vágjunk jóslatokba. Akik eddigi koncertjeinken játszottak, szerették a közvetlenséget, a személyes közelséget, az érzelmi telítettséget, a gyerekek figyelmes örömét Elindultunk valami újdonságban valami felé, ami hiteles, tiszta szándékú, az érzelmek értékeivel él Megcsináljuk, mert hiszünk benne.
K: Kicsi közönséggel csináljátok?
V: Eddig kb 80 személyt fogadtunk egy-egy koncerten, fele gyerek, fele szülő, vagy tanító, valaki, aki a karjában tartja azt, aki még kicsi Kétesztendős hallgatóink, illetve éneklőink is voltak A felnőtt személye igen fontos, mert az ő figyelméből, érzelmeinek erőiből, kisugárzásából kapja a gyermek a meleget, a tüzet, a bátorságot
K: Bátorságot mihez?
V: A kultúra értékeinek befogadása felfedező művelet, út az ismeretlenbe, titokzatos, vágyott távolba, hiszen a Mindenség nagy távlat, maga a mérhetetlen, a végtelen
Az ötpercnyi Bach tétel, preludium, invenció, fuga, teljességében tartalmazza Rövid tételben a tökéletesség cseppje, esőcseppben az óceán Védő karok melegében együtt lélegző szeretetben a felfedezése bátorságos, fényes, örömteli
K: Barátkoztattad is ott a közönséget, gyerekeket, felnőtteket Fontos volt, hogy egymással barátkozzanak?
V: Nekem mindig nagyon fontos, hogy az emberek megtalálják egymást, szülők a szülőket, a tanítóim a társaikat, a szülők a tanítóinkat, a gyerekek a többi gyereket, meg a felnőtteiket Egymás elfogadása fontos is, szép is, örömteli élmény is Egyeseknek könnyebb, természetesebb, mások bíztatásra, segítségre szorulnak Az igazán szívem csücskében csücsülők a magányos küzdelmek közt élők – a szülőket, a nagyszülőket, a rokonokat, a nevelőket mind közéjük sorolom-, akik fogyatékkal vagy betegséggel küzdő gyereket gondoznak, segítenek. Hogyan jussanak zene közelbe, öröm közelbe? Kik által jussanak oda? Kik fogják egymást kézen, míg énekelnek? Kiknek a hangja csendül együvé?
K: Az épeket nem félted?
V: De bizony féltem. A felnőtt, a gyerek, aki nem élte meg családjában, kicsi közösségben, érintő közelben a kemény sorsot, nehezebben lehet teljes életű Behatárolt marad a maga prózájában, tárgyak rabjává válhat.
K: Nem félsz attól, hogy olyan kevés embert érinthetsz meg a nagy álmaiddal?
V: Nyolcvanan, na, mondjuk százan énekelünk együtt köszöntésül azoknak, akik nekünk egy óra hosszat Bachot játszottak. De fogalmunk sincs arról, hány angyal hallgatta Leukémiás testből korán kiszólított angyal? Beszédre képtelen szájból éneklővé átváltozott angyal? Tolószékes mozdulatlanságból repdesésbe változott angyal?
A közönség száma végtelen És hátha velünk énekelnek?
Örömmel fogadjuk a magazinunkkal kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat a következő címen: judit szkuban@kokas hu
Ide írhattok, ha ötletetek van, olyan cikketek, amit szeretnétek a Kokas-közösséggel megosztani
KÉRÜNK BENNETEKET, HOGY AMENNYIBEN TEHETITEK, TÁMOGASSÁTOK A MUNKÁTOKAT
ADOMÁNYOKKAL, AMIT UTALÁSSAL A KÖVETKEZŐ BANKSZÁMLASZÁMRA TUDTOK MEGTENNI:
KOKAS KLÁRA ALAPÍTVÁNY 10402166-21619634-00000000
Impresszum
Felelős kiadó: Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány
Székhelye: 2040 Budaörs, Baross utca 89 Ügyvezető: Blaschke Zsuzsanna
Alapítvány e-mail címe: titkarsag@kokas hu
A szerkesztőbizottság tagjai: Szkubán Judit, KKSzK elnök; Fejes Tímea, Blaschke Zsuzsanna
A magazin aktuális számának szerkesztése 2024. június 30-án zárult le.