Kis Tükör 18.3

XVIII. évfolyam

2017. október

3. szám

KIS TÜKÖR A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA

„Mivel tehát hit által igazultunk meg, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.”

(Róm 5,1)

Ára: 0,50 €

So

l a F ide

„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Ef 2:8)

Reformáció

Aligha van református ember, aki ne hallott volna arról, hogy ebben az évben ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját. 500 évvel ezelőtt, október 31-é 31 é tűzte ki Luther Márton 95 tételét 31-én a wi w wittenbergi vártemplom kapujára, és eez zze ze elindította azt a folyamatot, amely ezzel vé égü ü az egyház teljes megreformálásávégül hozz vezetett, legalábbis ott, ahol ezt a ho re efo reformigényt szívesen fogadták.

A 95 9 tétel nem volt más, mint a búcsúc cs úc csúcédulák árusítása elleni tiltakozás.

A bbúcsúcédulák az azok megvásárlói vvagy va gyy szeretteik számára a túlvilági ideig tart ta rtóó bűnhődéstől, tehát a tisztítótűztől tartó való va ló megszabadulást ígérték. A szentek jócs jó jócselekedeteikkel ugyanis fölös érdemek meket szereztek, amelyekkel az egyház rend re nd rendelkezett a középkori tanítás szerint. É eezeket a fölös érdemeket bocsátották És árub ár ub a búcsúcédulák árusítói. áruba Lu Luth th h mélyen felháborította a kegyeLuthert lemm le mm való ilyen jellegű kufárkodás. lemmel

KIS TÜKÖR K impresszum

XVIII. évfolyam, 3. szám 2017. OKTÓBER FELELŐS KIADÓ: Révkomáromi Református Egyházközség FŐSZERKESZTŐ: Fazekas Zsuzsanna TÖRDELŐSZERKESZTŐ-GRAFIKUS:

Viola András MUNKATÁRSAK: Básti Péter, Édes Enikő, Haris Szilárd, Kustyán Ilona, Szalay Cecília, Turányi József SZERKESZTŐSÉG: Jókai utca 34.

945 01 Révkomárom E-MAIL: kis.tukor@gmail.com NYOMDA: Nec Arte spol. s.r.o.

CÍMLAPFOTÓ: www.jumpitairbag.com A Révkomáromi Református Egyházközség hivatalos lapja. Megjelenik minden negyedévben. Megrendelhető a szerkesztőség címén, egy példány ára: 0,50 €. Küldeményként postaköltséget is hozzászámítunk. ©RévkomáromiReformátusEgyházközség.

Bárminemű másolás és sokszorosítás a szerkesztőség előzetes engedélyéhez kötött. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

2 │ Kis Kis Tü Ki Tükö Tükör k r kö

Nem csupán az erkölcsi érzékét sértette az, hogy pénzért megvásárolható lenne Isten jóindulata, hanem teológiai látását is. Luther hosszas vívódás után ekkorra már eljutott a hitből való megigazulásáig. És bár 95 tételében nem említi meg ezt a tanítást, mégis áthatja azokat.

De miről szól a hitből való megigazulás tana?

A megigazulás kérdése az, hogyan lehet a bűnös ember igaz Isten előtt, azaz hogyan állhat meg az igazságos Isten ítélőszéke előtt.

A reformáció előtti teológusok egyetértettek abban, hogy az ember az eredendő bűnnel születik, és egész életében bűnök terhelik. Az eredendő bűnt a keresztség lemossa, de a bű bűnr nr való hajlam ettől még megmabűnre rad ra d az eemberben. Hogy mennyire, arról m má márr el eltértek a vélemények és arról is, hogyan n szabadulhat sza meg tőle az ember.

Voltak ak, akik akk szerint az ember, miután Voltak, a keresztség lemosta róla Ádám vétkét, szabad akaratából képes lesz elkerülni a bűnt. De a legtöbb teológus szerint a bűn még a keresztség után is átjárja az embert, és csak a kegyelem segítségével tudja legyőzni. Ez a kegyelem pedig a szentségekkel, különösen a gyónás és a szentáldozás szentségével való élésben közöltetik vele. Ha pedig a szentségek segítségével az ember győzedelmes harcot vív a bűn ellen, akkor Isten előtt igazzá válik, azaz megigazul.

mányozni Pál apostol levelét a rómaiakhoz. Luthert megragadta a habakuki idézet: „az igaz ember pedig hitből él” (Róm 1:17). Megértette, hogy az igazságot csak hit által érhetjük el.

Ez a cselekedetekből való megigazulás tanítása. Nemcsak azért, mert a szentségekkel való éléstől tette függővé a megigazulást, hanem azért is, mert bár az isteni kegyelem segítségével, de mégis az ember cselekedeteitől tette függővé az igazzá válást.

Persze a hit nem alapja, csak eszköze, vagy ha úgy tetszik: csatornája a kegyelemnek. A bűnbocsánat alapja Jézus Krisztus élete és halála. Igen, az élete is, hiszen egyedüli szentként és bűntelenként életével elnyerte az igazságszerző érdemet. Kereszthalála pedig engesztelő áldozat, amellyel eleget tett bűneinkért. A bűn, Isten szuverenitásának megsértése ugyanis elégtételt kíván. Ahogy az első emberpár esetéből is látjuk, az ember a bizalom helyett szembefordult Teremtőjével, és ennek következményeként hamarosan a felebarátjával is. Isten azonban abban mutatta meg hozzánk való irgalmát, hogy nem bennünket büntet, akik nem volnánk képesek hordozni ezt a büntetést, hanem egyszülött Fiát adta az ítéletre helyettünk.

Luther fiatal Ágoston-rendi szerzetesként buzgón törekedett bűnei legyőzésére, gyakran gyónt, a kijelölt vezekléseket pedig híven teljesítette, de lelkiismerete ettől még nem nyugodott meg. Egészen addig, míg lelki vezetője tanácsára el nem kezdte tanul-

Jézus Krisztus tehát tökéletesen eleget tett a bűneinkért. Luther felismerte, hogy egyedül a kereszt szerezhet nekünk Isten előtt is megálló igazságot.

Hiábavalók a szentek jócselekedetei vagy a magunk próbálkozásai Isten törvényének megtartására, ezek egy-

általán nem elégségesek. Sőt csupán elfordítanak bennünket az üdvösség forrásától.

Luther ellenfelei azzal vádolták őt, hogy egyedül a hit általi megigazulás tanításával tagadja a jócselekedetek hasznosságát. Luther erre azzal válaszolt, hogy éppen a hit tanít meg és tesz képessé az igazi jócselekedetekre.

Hit nélkül az ember Isten kegyelmének híján csak bűnös cselekedetekre képes. Egészen pontosan olyan cselekedetekre, amelyek nem állnak meg Isten ítéletében. A külső, evilágra tartozó dolgokban persze képes jót felmutatni, de nem az Istenre tartozó dolgokban. A hit viszont mint Istenbe vetett bizalom, Isten iránti hálára ösztönöz, és mert hit által a Szentlelket is elnyerjük, sőt maga a hit is a Szentlélek ajándéka, ezért képesekké és törekvőkké válunk, még ha töredékesen is, az Isten előtti igazi jócselekedetekre.

Egyedül Krisztusért, egyedül kegyelemből, egyedül hit által, a saját lelkiismeretével vívódó Luthert ezek vezették békességre. Érthető, hogy felháborodott a búcsúcédulák miatt.

Hiszen ezek árusítása elhomályosította az üdvösséghez vezető egyetlen utat. Luther 95 tétele azonban valószínűleg csak az egyik teológiai iskola másikkal való meddő vitájába fulladt volna, ha a búcsúcédulák árusítói nem a pápai tekintély védelmezőiként lépnek fel vele szemben. Luther a pápai tekintéllyel szemben a Szentírásra apellált. „Amíg a Szentírással vagy világos észokokkal meg nem győznek engem, lelkiismeretemben kötve vagyok a Szentíráshoz” - mondja a wormsi birodalmi gyűlésen. Ezzel pedig végleg szakít a pápasággal, és egy olyan új mozgalmat indít el, amelynek a gyümölcse az egyháznak az eredeti alapokon való megreformálása lett.

Básti Péter

Ez év júliusában több családban kétségek között, de a körülmények szorításában nagy és nehéz döntések születtek. S ajtók, amelyek évtizedekig egy jól ismert kéz érintésének engedelmeskedve nyitódtak, záródtak, hiába várják ezt az érintést. De megnyílt egy új ajtó, hogy befogadjon, új otthont adjon. Nem olyan, mint a régi, a megszokott, de az ajtón belül minden azt szolgálja és mindenki azon igyekszik, hogy lakói otthon érezzék magukat.

Júliusban élettel telt meg a csodálatosan felújított Timóteus palota. Az üres szobákban a komódokra, polcokra, a falakra felkerültek a családi fényképek, a személyes, kedves tárgyak, hogy gazdái meg-megsimogatva, elrévedezve emlékezhessenek hol örömmel, hol csendes befelé fordulással, egy-egy könnyet is eltörölve.

S hangzik hol csöndesen, hol harsányabban: Jó reggelt, Feri bácsi, Vilmos, Jenő, Benő bácsi… …Csókolom, Eszti néni, Jusztina néni, Marika és Margitka néni…, …Reggelire… Ebédre… tornázni… istentiszteletre, sétálni megyünk… Tessék csak belém karolni… S a csosszanó lépések indulnak, az ingadozó lábak biztos támaszt találnak a karokban.

Kik hát a hol csöndesen, hol harsányan köszönők? Kik a támaszt nyújtó karok tulajdonosai? Őket, a Timóteus palota alkalmazottait kérdeztük személyes életükről, szolgálatukról. Őket tízüket szeretnénk bemutatni.

Amikor belépünk, friss levegő, csodálatos tisztaság vár bennünket. Kovács Veronika Dunamocsról erről gondoskodik. Erről is gondoskodik. Mert a lakókhoz is van jó szava. S ahogy elmondja: „Nem is tehetek másként, így neveltek. Úgy nőttem fel, hogy a hétvégéket a nagyszüleimnél töltöttem. Megszoktam azt, hogy segítsek, hogy meglássam a szükséget. Erre igyekszem itt is, az előírt feladataimon túl. Főzöm én is a kávét, a teát, hogy az illatuk is az otthont idézze. Van egy lakónk, aki nagyon szereti a halat. Itt ritkán jut hozzá, de ha tehetem, hozom otthonról a férjem fogta rántott pontyot, házi halsalátát… S elég, ha látom a megcsillanó hálás szemeket…”

S a renden, a tisztaságon túl megterített asztal, napi ötszöri étkezés várja a lakókat. Bakulár Marika Marcelházáról otthon is igyekszik a család kedvenceivel kedveskedni, amikor rántott hús, sült kacsa kerül az asztalra. De itt, az otthonban is megsüti a jó házi süteményeket, kalácsokat, pogácsákat, hadd örüljenek a lakók a hazai ízeknek. S kérés szerint az almáspite almája is jó sárgabaracklekvár- ágyon kelleti magát – mert így kérte a Mártika néni…

Bemutatkozik...

Az üdvösség tehát Krisztusért kegyelemből adatik, és ezt hit által nyerjük el. A hit nem érdem, hanem a kegyelem befogadása. Természetesen arról a hitről van szó, amely nem pusztán a történeti tényeket fogadja el, hanem az ingyen nyújtott bűnbocsánatot is.

A hit közösség Krisztussal, amelyben az, ami az Övé, azaz az Ő igazsága és bűntelensége, a miénk is lesz. Hit által Krisztus ártatlansága mintegy palástként elfedi a bűneinket.

Azért van síró, hogy vigasztald, és éhező, hogy teríts asztalt.

Kovács Veronika, Bakulár Marika, Demčik Irénke Szerda délelőttönként pedig kézműves foglalkozásokkal színesíti a lakók napjait.

Lehet nyírni, ragasztani, színekkel játszani, kinek mire van kedve. S a kis csapat kezei közül felakasztható, kiállítható apró csodák kerülnek ki, s a szemükben ott az alkotás megelégedett öröme.

S az ápolók, gondozók… heten vannak. Sorsok és életek, akik igyekeznek mások sorsán is könnyíteni.

K s Tükör │ 3 Ki Kis

Bemutatkozik...

Nagy Jolika, komáromi fiatalaszszony, a hajógyár volt bérelszámolója.

Miközben pályamódosításra kényszerült, elvesztette egyetlen gyermekét.

Nem volt könnyű az elmúlt időszak, de hálás az új munkakörért. Hiszen a legnagyobb öröm számára szolgálatában, ha tapasztalja a lakók háláját.

Mert igénylik az odafigyelést, törődést. Ezért fontos – ahogyan mondja –, ha a családtagok látogatják időseiket. Más a napja egy-egy lakónak, akit meglátogatnak.

Csernava Katalin, római katolikus komáromi ápolónő. Látogatásomkor volt éppen 10 napja, hogy megműtötték, de már dolgozik, mert ahogy elmondta: „Hiányoznak a lakók. Már éjjel 3-kor felébredtem, mert vártam, hogy reggel legyen és jöhessek.

A betegszabadságom kimenője idején is bejöttem, körbefutottam, hogy lássam őket. Mert hiányoznak. Akkor a legnehezebb a szolgálat, amikor tehetetlennek érzem magam, mert már nem tudok segíteni. Igyekszem mindig jó kedvvel jönni, noha nekem sem egyszerű. Három gyereket nevelek elvált asszonyként, de barátnőimmel megalakítottuk az »elvált asszonyok klubját«, és hetente találkozunk, hogy együtt sírjunk és nevessünk…”

Markovics Csilla, Csernava Katalin Markovics Csilla, szentpéteri református, férjével 13 éves kislányukat nevelik. Mindig is emberekkel szeretett volna dolgozni, szolgálatát kihívásként éli meg, mert látja a célt: a segítés lehetőségét. Látja, hogy a lakók különböző segítséget igényelnek. Van, aki könnyebben fogadja el, s van, aki nehezebben szokja meg új otthonát. Igyekszik az anyagyülekezetében is szolgálni, évek óta a nőegylet és a presbitérium jegyzője, gyermektáborok aktív segítője. Nem idegen tőle az egyházi lelkiség, s kedves éneke erősíti: Szívét Istenhez emeli és Benne bízik, mert tudja és éli, hogy szégyent nem vallanak, akik Hozzá esedeznek… (XXV. zsoltár, szabadon).

S a hölgyek között egy férfi, Árendás Nikolas Bátorkesziről. S bár azt mondják, a segítő szolgálatban a nők több ajándékot kaptak, Nikolasnak sem kell szégyenkeznie fiatal kora ellenére sem. Szeretik és várják őt a lakók. Négynapos szabadsága után azzal várták, hogy hol volt ilyen hoszszú ideig, mert már hiányzott. És ez nagyon jólesik. Olyan jó látni a lakók szeméből sugárzó hálát a legkisebb segítségért is. Elmondja: „A legnehezebb az újonnan érkezőknek.

Néha egy táskával jönnek az ismeretlenbe, nehéz megszokniuk az új rendszert, ritmust, ilyenkor van szükségük a legtöbb türelemre, szeretetre. Hiszen erős a honvágy, amit nekünk is kell csendesíteni.”

4 │ Kis Kis Tü T Tükör ükö körr

Demčik Irénke, dunamocsi nyugdíjas ápolónő 3 éve vesztette el 37 éves fiát egy motorbalesetben. Szerető család veszi körül, de az otthon lakói között éli meg – ahogyan mondja - „az adok-veszek törvényét. Nagyon sok szeretet kapok az idősektől, ami erőt ad, felemel. Nem is értem, hogyan lehet kicsi dolgokból nagy problémákat csinálni, amikor az ember az élet minden napját ajándékba kapja. Ezt itt lehet átélni igazán. Korán elvesztettem a szüleimet is, és ha nem adatott meg, hogy őket gondozzam, itt a lakókat szeretgetem anyámként és apámként.”

Horsi Szilvia, kolozsnémai 24 éves egészségügyi asszisztens munkájába este 9 körül volt lehetőségem bepillantani. A pörgős, fáradhatatlannak tűnő fiatal hallgatózva el-elnémult, ha zajt hallott a riport alatt, pattant a székből. Talán érthető is a vitalitás, hiszen éveken keresztül egy női focicsapat oszlopos tagjaként, mindenkori röplabdásként edződik. S a belső elhívás, a „zsigerekben örökölt” segítőszándék sem másodlagos, ahogyan hirtelen összeszámolva félkezére sem fért azon családtagok száma, akik az egészségügyben szolgálnak. Fontos számára a jókedv, a humor, ahogyan elmondja: „Olyan jó, ha a lakók, a hozzátartozók értik a viccet, mert ez is lazítja, könnyíti az amúgy sem könnyen szokható új helyzetet. És nagyon jó a kollektíva, megértjük, segítjük egymást. Az itteni légkört össze sem lehet hasonlítani megelőző munkahelyemmel.”

A főnővér, Polgár Klára kétszeres boldog nagymama, majd 40 éves ápolói gyakorlattal a háta mögött igyekszik irányítani a rábízott alkalmazottakat. Tapasztalatából eredően tudja, hogy kihez kell gyöngéden s kihez kicsit nyomatékosabban szólni, akár lakóról, akár alkalmazottról legyen szó. Hivatásának legmeghatározóbb élményét az Ispotály otthonban élte át, ahol egy lányát elveszített idős néni őt lányaként, ő pedig pótanyjaként szerethette. Erős érzelmi szál alakult ki közöttük, s mikor már máshol dolgozott, akkor is rendszeresen látogatta. Ezek a találkozások ünnepek voltak mindkettőjük számára. Nem is volt egyszerű a néni elvesztése. Elmondja, nagy különbséget lát az egyházi és az állami intézmény között. Más a hangulat, a lelkiség, sokat jelent mindnyájuk számára a heti rendszeres istentisztelet, lelkigondozás, a gyülekezeti tagok önzetlen segítsége.

Az igazgatónő Gönczöl Tóth Hilda, aki már az otthon berendezését, a ház megnyitását megelőző munkálatokat is felügyelte. Legfontosabbnak azt látja, hogy az otthon – a lehető legalaposabb gondoskodáson túl – családias legyen. Hiszen a családi összetartás fontosságát otthonról, szüleitől hozta legnagyobb örökségeként. Meghatározó volt életében osztályfőnöke, Keszegh István tanár úr, aki nemcsak a matematikára tanította, hanem az életre is nevelte osztályát.

Sok tanítása a mai napig fülében cseng és irányítja. Kétéves kisfiával töltött anyasági szabadsága után pályázta meg az igazgatói állást az otthonban. Sokáig a bankszakmában dolgozott, majd a gyorsmentőszolgálat egyik vezető beosztású alkalmazottja volt.

De mindig is embereknek szeretett volna segíteni. S aki látogatója

Albert Schweitzer gondolataival szeretném buzdítani magunkat a szolgálatra: „Nyissátok ki a szemeteket és keressétek, hol van egy ember vagy embereket szolgáló intézmény, amely egy kis időt, egy kis kedvességet, egy kis részvétet, egy kis munkát igényel. Talán egy magányos vagy megkeseredett vagy beteg vagy szerencsétlen, akinek te jelenthetsz valamit. .. Keresd, hol van szükség a képességeidre! Ne hagyd magad elijeszteni, ha várnod vagy kísérletezned kell. Csalódásra is légy elkészülve. De szolgálatodat, amelyben magadat – mint egy ember a másik embernek – odaajándékozod, ne szalaszd el. Biztosan van ilyen a TE számodra is, ha valójában akarod.”

Ahogy Bódás János írja Ki van jelölve a helyed című versében: Azért van síró, hogy vigasztald, és éhező, hogy teríts asztalt.

Azért roskadnak mások vállai, hogy terhüket te segítsd hordani.

Az irgalmat kínok fakasztják, s mélység felett van csak magasság.

Bemutatkozik...

vagy éppen lakója az otthonnak, tapasztalhatja ezt. Ez a munka igazi hivatás számára. Naponta többször végiglátogatja a lakókat, félretéve felelősségteljes, sokszor megoldatlannak látszó feladatait.

Mert nem az ügy a fontos, hanem az ember. A rábízott emberek mindennapjai. Hálás minden visszacsatolásért, amit a lakók, a családtagok, az alkalmazottak vagy éppen a gyülekezeti tagok részéről kap. De alkalmazottaitól is elvárja azt a többletet, ami nem csupán a fizikai munkán, hanem a szolgálat lelkiségén is alapszik.

Hangsúlyozza: „Szeretném megköszönni a gyülekezet minden segítségét és támogatását.”

Kedves dicséretének a soraiból merít erőt a nehézségekben, hiszen tudja és éli: a küzdelmek, kihívások csak Jézus vezetése alatt hoznak győzelmet és áldást: „Vezess, Jézusunk, S véled indulunk. / Küzdelemre hív az élet, /Hadd kövessünk benne téged; / Fogjad a kezünk, Míg megérkezünk.

Adj erős szívet, Hogy legyünk hívek. / És ha terhet kell viselnünk, / Panaszt mégsem ejt a nyelvünk; / Rögös bár utunk, Hozzád így jutunk.” Ők tehát tízen azok, akik igyekeznek a Palotából Otthont varázsolni. Hogy ne csak a külső körülmények legyenek biztosítva az ott lakók számára…

Mint a komáromi református gyülekezet tagjai, hálásak lehetünk Istennek azért, hogy méltatott bennünket arra, hogy csatornaként, a nálunk lerakott anyagi és lelki javakkal adhassuk tovább az Úr szeretetét az idősek számára. Köszönjük, Urunk, a Timóteus otthont, köszönjük a szolgálókat és a szolgálatokat.

Adjon hát Isten nekünk szemeket a mélységek meglátására és hitet a Magasságos Isten szeretetének átadására.

Hogy ezután is, amikor családok nagy és nehéz döntések között vívódnak, mi itt legyünk, hogy otthonról ne otthonba költözzenek, hanem újra otthonra találjanak időseink. fzs

A gyülekezeti óvoda látványterve

Jézus mondja: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa.” Mk.10,14.

IMÁDKOZZUNK a 2-es lakótelepen lévő szakközépiskola mögötti sportpályából kimért 68 áras telken épülő gyülekezeti óvodáért!

Kis Tü Kis Ki Tük Tükö Tükör ükkör kö ö örr │ 5

Ecclesia semper reformanda est! Az egyháznak újra meg kell újulnia...

A reformáció tanainak terjedése Magyarországon A 16. század zűrzavaros, feszültségekkel teli kor volt. A török megtámadta az országot, s Mohácsnál a magyar seregek katasztrofális vereséget szenvedtek, majd ezt követően az ország három részre szakad.

Luther tanai már az 1520-as években eljutnak Magyarországra.

Erre bizonyíték, hogy az akkori esztergomi érsek elrendeli: a pápai átoklevelet tegyék nyilvánossá. Szélesebb körben a reformáció tanai akkor terjednek el, mikor megindult a peregrináció, a külföldi egyetemlátogatás. Először az ország északi, északkeleti részéből indulnak diákok Wittenbergbe tanulni, majd Erdély és Buda is bekapcsolódik a folyamatba. Rövidesen érzékelhetővé válik az ország bizonyos területein az egyházi életben a változás. Sopronban például ferencesek prédikálnak Luther tanai alapján, ami az ott élő polgárokat is állásfoglalásra készteti az egyházi reformok mellett. A felvidéki városokban – Kassa, Lőcse, Eperjes - tapasztalhatunk nagy rokonszenvet a reformáció iránt. A befogadókészséget elsősorban az itt szolgáló prédikátorok erősítik, s nemcsak a polgárok, de gazdag főurak is az új eszme mellé állnak. Az ország fővárosában, Budán is érdekes jelenség tapasztalható. A pápa 1522-ben a szentév kapcsán búcsút hirdet, melynek összegét a török elleni harcra akarja fordítani. A pénzgyűjtés sikertelenül végződik, a remélt összegnek csak egyharmada gyűlik össze, a perselyekben pedig nemcsak pénzt találnak, hanem a pápaságot csúfoló cédulákat is.

A megújulási folyamat a Felvidék mellett Erdélyben is megindul, elsősorban az ott élő szászok körében. Erdélyben a reformációnak két nagy központja Nagyszeben és Brassó városa volt.

A vallási és nemzeti egység meghiúsulásától félő rendek mindenképpen útját szerették volna állni a reformáció terjedésének. A budai országgyűlés 1523-ban eretnekeknek bélyegezte Luther tanainak követőit, és fő- és jószágvesztésre ítélte őket. Az egy évvel későbbi pesti országgyűlésen egyenes máglyahalálra súlyosbítja a rendelkezést. A rendelkezések viszont nem emelkedtek jogerőre, mert a főrendi párt megtagadta a hozzájárulását. Tudunk viszont olyanról is, hogy egyes főurak kegyetlenül felléptek a reformáció ellen a saját birtokukon élők esetében.

A reformáció széles elterjedése Mohács után teljesedik ki az országban. A német és vegyes lakosságú városokon kívül ekkor jelennek meg prédikátorok a magyar mezővárosokban, ekkor kezdett a magyar cívis (parasztpolgár) is befogadóvá válni az új eszmére. Ők később nagyon fontos szerepet játszottak a református egyház megalapításában. Az országban különösen a Kassa és Debrecen közötti terület emelkedik ki, itt működött a reformáció íróinak többsége, az itteni nyelvjárás lett a kialakulóban lévő magyar irodalmi nyelv alapja is. A reformáció sokat köszönhet a gazdag főurak hívő feleségeinek, akik nagyon komolyan támogatták a protestáns prédikátorokat.

A vallási változások fokozatosan következtek be, és a magyar reformációról elmondható, hogy alulról induló folyamat volt, amelyet egy-egy katolikus földbirtokos sem tudott megakadályozni a saját területén. Nálunk nem volt érvényes a német földön tapasztalható „akié a föld, azé a vallás” elve. A tanok terjedésével megjelennek az első iskolák, az az iskolatípus, melyet Philipp Melanchthon és Johann Sturm alakított ki. Ezekben az iskolákban a humanista, az ókori klasszikusokon alapuló tananyagot ötvözték a reformáció eszméjével. Többnyire nem új iskolák alakultak, hanem a meglévő plébániai iskolák alakultak át protestánssá. Híres iskolák voltak a 16. század közepén Pápán, Debrecenben, Sárospatakon.

A magyar diákok többsége Wittenbergben folytatta tanulmánya-

6 │ Kis Tükör

it, ahol leginkább Melanchthonnal kerültek közeli kapcsolatban.

Neki köszönhetően az itt tanuló magyar diákok megalakíthatták saját önképző körüket, egyetlen nemzetként Wittenbergben. Ez az önképző kör lett a helvét irány követőinek központja, s 1613-ig a wittenbergi egyetem szolgálta a magyar református lelkész- és tanárképzést.

Magyarországon Luther, Kálvin, Zwingli tanításai is ismertek voltak, elsősorban az adott prédikátoron múlott, melyiket ismerték meg ott a hívek. A tisztán helvét tanok Kálmáncsehi Sánta Márton prédikátor fellépése révén terjedtek. Kálmáncsehi a Tiszántúlon működött, az úrvacsorát pusztán emlékvacsorának tekintette, és ahol módjában állt, a templomokból száműzte az oltárt és a képeket.

A Magyarországon élő etnikumok viszonya a reformációhoz A németség kezdettől fogva nyitott volt a reformációra.

Luther első itthoni követői a soproni polgárok, a budai udvarban élő német főurak, humanista tudósok voltak; a wittenbergi egyetem első magyarországi diákjai is a felvidéki németek közül kerültek ki.

A horvátok és szlovének között is elterjed a reformáció, Sztárai Mihály volt a horvátok első reformátora. Anyanyelvű káté, zsoltár és hitvallási anyagok születnek. Az ellenreformáció viszont a következő században szinte teljesen felszámolja az ország déli, délnyugati részén élő szlávok között az evangélikus gyülekezeteket.

A szlovákság is találkozik az új eszmével, viszont meg kell jegyezni, hogy évszázadokig nem jelenik meg a szlovák nyelvű egyházi irodalom. Ők a huszita Cseh Testvérek bibliafordítását és a cseh nyelvű énekeskönyvet használják a gyülekezeti alkalmaikon.

A szerb és román népesség érintetlen maradt a reformációval szemben annak ellenére, hogy volt igyekezet a prédikátorok részéről az új tanok terjesztésére, ám igyekezetük hiábavalónak bizonyult.

A reformáció lendülete a nyugati és keleti kereszténység határán állt meg. A keletiek kitartottak az ortodoxia mellett. Magyarországon a 16. század közepén válik el egymástól a lutheri és kálvini irány. Ekkor már az ország három részre szakadt (királyi Magyarország, török hódoltság, erdélyi fejedelemség), s megfigyelhető, hogy a királyi Magyarország területén inkább evangélikusokat találunk, a másik két területen pedig a reformátusság erősödött meg. Az itt élő etnikumok között a lutheri irány terjedt el elsősorban. A református egyháznak viszont a magyar nemzeti jellege ekkor alakult ki és maradt is meg a mai napig. Édes Enikő, az alistáli ref. iskola történelem szakos igazgatónője

JÚLIUS Zsófia – Babarczi Gábor és mgr. Babarczi Horváth Éva leánygyermeke Emma – Lévai Csaba református raktáros és Matus Bernadett római katolikus egészségügyi asszisztens leánygyermeke Melinda – Sudicky Viktor református mérnök és Sudická Sánta Anna római katolikus közgazdász leánygyermeke Tamás – Czékus Tamás római katolikus egészségügyi asszisztens és Fülöp Ildikó egészségügyi nővér fiúgyermeke Gábor - Czékus Tamás, római katolikus egészségügyi asszisztens és Fülöp Ildikó egészségügyi nővér fiúgyermeke AUGUSZTUS Máté – Bordács Balázs református villamosmérnök és Wágner Ivett református közgazdász fiúgyermeke Lilien – Csepy Zsolt magánvállalkozó-hajótervező és Reznyik Erika református adminisztratív alkalmazott leánygyermeke Házasságot kötöttek JÚLIUS Csabajkó Ferenc mezőgazdasági adminisztrátor és Hegedűs Nikoletta református adminisztrációs alkalmazott Nagy Zsolt raktáros és Dubány Zsuzsanna református hivatalnoknő Eltávoztak a földi életből JÚNIUS Heiszki János, 84 éves korában Zsemlye Béla, 73 éves korában Csicsayné Juhász Zsuzsanna, 85 éves korában JÚLIUS Molnár Zoltán, 49 éves korában Mórocz Mihály, 94 éves korában AUGUSZTUS Tuba Gáspár, 81 éves korában Takács István, 73 éves korában

Könyvfigyelő

Keresztelésben részesültek JÚNIUS Natália – Domján Péter logisztikus és Domján Bernadett református adminisztratív alkalmazott leánygyermeke Lilien – MUDr. Tóth Tihamér református orvos és mgr. Tóth Novotná Nárcisz református gyógyszerész leánygyermeke Alex – Töltési Alexander vállalkozó és Töltési Szabó Mária római katolikus könyvkötő fiúgyermeke Zoé Rita – Fülöp Péter református kamionsofőr és Szántó Denisza konyhai segéd leánygyermeke Mira – Vendégh Lajos református mérnök és Bartal Mária római katolikus hivatalnoknő leánygyermeke

A holló rendkívüli teremtmény. A kutatók azt állítják, hogy madár létére legalább olyan okos, mint a csimpánz, egyes vélemények szerint intelligenciája a 6–12 éves gyermek szellemi szintjéhez hasonlítható. Képes elvont gondolkodásra, a megtévesztésig utánozni tudja a hangokat, beleértve az emberi beszédet is. Különleges fogékonyság, kiváló memória és önuralom jellemzi. Problémamegoldó-képessége nem mindennapi, kedvtelésből játszik. Ámulatba ejtő kreativitását főleg az élelem megszerzésében kamatoztatja. Csapattársaival együttműködik, s a maga titokzatos módján éjszaka közli a többiekkel, hol található táplálék. Egész térképeket képes a fejében tartani. Párválasztása életre szóló, életkora akár 100 év.

HOLLÓASSZONY a címe annak a szépen kivitelezett kisregénynek, amellyel Ugron Zsolna újabban megajándékozta az olvasókat. Az aszszony egy kemény, ellenségtől fenyegetett, erősen férfiuralmú és nehézségekkel teli korban, a 15. században élt, ahol nem sokat törődtek a lányok, a nők érzelmeivel. Annál többet nyomott a latba a vagyon, az érdek. Szilágyi Erzsébet a magyar történelem kivételes alakja, nő létére sem veszett az ismeretlenség feledtető ködébe. A nagy törökverő feleségéről, a méltatlanul meggyilkolt László és igazságos királyunk, Mátyás anyjáról nem szólnak pontos, kielégítő feljegyzések. Karakterét, személyiségét sokkal inkább az őt ért események, élethelyzetek darabkáiból szabad alkotói fantáziával kiegészítve sikerült hitelesnek hatóan felépíteni. Ragyogó ötlet volt több szemszögből megvilágítani a hősnő alakját, mintha különböző személyek mesélnének tapasztalataikról, mondanák el meglátásaikat Erzsébettel és a családdal kapcsolatban. Az olvasó az érzelmek szűrőjén kis adagokban kapja az információkat, s amíg rendezgeti, rakosgatja az elemeket, a kosztümös mozgóképet a maga felfogása, ízlése és értékrendje szerint alakíthatja. A népi hiedelmek, babonák és jóslatok a cselekményt érdekessé, misztikussá színezik, így a valós történelmi események jóformán csak díszletül szolgálnak egy küzdelmes életű, eleven asszony jellemábrázolásához. Az építkezésben nem fő célkitűzés a szigorú történelmi hűség, a hangsúly inkább az örök törvényszerűségeken, a kiváló lélekbúvárságon és emberismereten van.

A holló a Hunyadiak, nem a Szilágyiak címerének tartozéka. Akkor hát miért éppen Hollóasszony? Egeket ostromló magasságok és sötét, sokszor fájdalmas mélységek ciklikus váltakozása, konfliktusok és hatalmas ellentmondások nyomtak bélyeget Erzsébet életére. Jellemét azonban rendkívüli intelligencia, állhatatosság, józanság és vasszorgalom határozta meg, lelkét pedig a töretlen és buzgó istenhit pecsételte el. Hunyadi János Szilágyi Erzsébet munkabírása, támogatása és háttérmunkája nélkül nagy valószínűség szerint sosem lehetett volna az ország első, legbefolyásosabb embere. Tény, hogy együtt és külön-külön is óriási dolgokat hajtottak végre, amelyekért iszonyatos árat kellett fizetniük.

A nehéz próbatételek, súlyos történések kapcsán felmerül bennünk a kérdés: Vajon mit bír elviselni az ember? Itt az újabb példa, hogy akár az emberfelettit is, amennyiben felülről kap hozzá erőt. „A szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.” Róma 12:11–12 Szilágyi Erzsébet méltó jelképe a holló. Nem avatták őt szentté, ő a mindennapi hadszíntér háborús hőse lehetett, s épp ez hozza alkatát oly közel, ez kapcsol bennünket össze több száz év távlatán keresztül is.

Szalay Cecília

Kiis Tü Kis Tükö Tükör körr │ 7 kö

Június 4–5.

A Szentlélek kitöltetésének és az újszövetségi egyház megalakulásának ünnepén úrvacsorai közösségünk volt.

Az elmúlt hónapok eseményei

Június 4.

Ezen az estén került sor a trianoni megemlékezésre, mely a templomunkból igei alkalommal kezdődően indult, majd a kollégium udvarán lévő emlékműnél folytatódott. Beszédet mondott Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Majd fáklyás menetben vonultunk Dél-Komáromba, ahol a Turul-emlékműnél beszédet mondott Feszty Zsolt, a Tükör Polgári Társulás elnöke.

Június 9.

Harmadik alkalommal került megrendezésre Vágfarkasdon az egyházmegyei focitorna, melyen 16 lelkes hittanosunk képviselte gyülekezetünket. Újra sok-sok izgalom és sportos küzdelem után büszkén vehette át egyik csapatunk az első helyezettnek járó aranykupát. A legjobb játékos címet is komáromi játékosnak, Beke Zsoltnak ítélték oda. Büszkék vagyunk gyermekeinkre, és Isten áldását kívánjuk életük minden területén, további szép sportsikereket remélve.

Ezen az délutánon/estén került sor a nyitott templomok éjszakája rendezvényre, mikor is a művészeti alapiskola növendékei és pedagógusai zenei szolgálatukkal kápráztatták lelkünket. Farkas Gáspár gondnok urunk gyülekezetünk múltjáról és jelenéről mesélt, majd lehetőség nyílt újra a toronytúrára, melyet követően együtt mozizhattunk a templomudvaron: Az aranykezű sebész című filmet néztük meg.

Június 25.

Ezen a vasárnapon gyülekezeti napot tartottunk. A délelőtti tanévzáró istentisztelet után a templomudvaron gyülekezeti tagjaink megtekinthették a gyermekek számára meghirdetett ÉnTeŐ-érzékenyítő program fotóit, valamint a Közösség című pályázat munkáit (köszönet értük Fekete Évának, Czékus Dezsőnek, Krüger Viktornak, Mórocz Balázsnak és Turányi Józsefnek). A délben kezdődő istentiszteleten megemlékeztünk az 1763-as komáromi földrengésről, majd ezt követően a finom gulyás melletti asztalközösség jó alkalmat biztosított a beszélgetésekre, ismerkedésre. Az ebédet követően Ringató és érdekesebbnél érdekesebb játékok, csillámtetoválás vártak a gyermekekre. Köszönet mindennemű segítségért!

Egy áldott, valóban tartalmas napot zártunk!

Június 27.

A nőegylet tartotta igei alkalmát, melyen az elmúlt félév jubilánsait is köszöntötték. Isten áldja és őrizze ünneplő nőtestvéreinket!

Június 30.

Szép nyári esténken, a Timóteus ház udvarán az ifjúság sportos, játékos alkalmán a konfirmandusokat látták vendégül, és reményeink szerint helyet találtak köztük.

A Dics-Action zenekar szolgálata, lelki tápláléka után igazán jólestek a frissen grillezett finomságok.

Június 10.

A Selye János Gimnázium díszterme adott otthont a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság által szervezett „Ne nézzük tétlenül nemzetünk fogyását” elnevezésű konferenciának, melynek keretén belül gyülekezetünk lelkipásztora, Fazekas Zsuzsanna, „Élet – Ige” címmel tartott előadást/bizonyságtételt. A nőegylet szervezésében ennek a rendezvénynek a keretében került sor a Reiter-duó jótékonysági koncertjére templomunkban.

Június 12.

Közösségi munka keretében eltávolítottuk a borostyánt a gyülekezetünk udvarával határos falról.

Június 18.

E délutánon a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara istentisztelettel egybekötött diplomaosztó és doktoravató ünnepségét tartotta templomunkban.

8 │ Kis K s Tü Ki Tükö Tükör k r

Július 3–7.

Közösségünkből 20 fiatal vett részt a Balatontrip gyülekezeti kerékpártúrán, amikor is a magyar tengert tekerték körbe. Köszönet a szervezésért Szuri András presbiterünknek és Vörös Renátának!

Július 9.

13 órai kezdettel tartottuk a Timóteus-házban a nyitó istentiszteletet, népes közösségben adva hálát az otthon beindulásáért, kérve a mindenható Úristen áldását működésére, valamint az ott lakók és alkalmazottak életére.

az Accademia di Monaco együttes jótékonysági koncertet adott templomunkban. Isten áldja meg Rékát, és mutasson neki is utat továbbra is!

Augusztus 3.

Az esti istentiszteletet követően presbiteri gyűlést tartottunk, ahol az aktuális kérdéseket vitattuk meg.

Július 10–14.

VII. ifjúsági angol táborunkon Balatonalmádiban 25 résztvevő tanulgatta az Isten igéje szerinti életet sok játékkal, énekléssel, strandolással egybekötve. Köszönet Park Sungkon, koreai misszionáriusnak és segítőinek!

Augusztus 5.

Presbiterek, pótpresbiterek túrája

Július 17–21.

Isten kegyelméből sikeresen szerveztük meg a IX. napközi táborunkat, melyen 62 gyermek vett részt, akik a délelőtti foglalkozásokon 8 csoportban tevékenykedtek.

A lelki alapot a KOEN által kiadott, Dániel történetét feldolgozó vakációs bibliahét adta. E tartalmas hét az Igére figyelve sok játékkal, énekléssel telt. Délutánonként volt kézművesség, tábori olimpia, kincskeresés, kirándulás Martosra. A hetet a péntek délutáni istentisztelet zárta, melyen a szülőkkel, gyülekezeti tagjainkkal összegeztük a héten tanultakat. Köszönet minden segítségért, imádságért!

Július 29.

Kristóf Réka, a Virtuózok komolyzenei műsor abszolút győztese, aki városunk szülötte, gyülekezetünk tagja és

Az elmúlt hónapok eseményei

Július 13.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége templomunkban tartotta a XXVI. Jókai Mór Nyári Egyetem zárókoncertjét, mely alkalom ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét 19 órától.

Augusztus 5–11.

Gyülekezeti hetünknek a természeti szépségekben gazdag Jósvafő adott otthont. A 41 résztvevő a délelőtti alkalmakon az I. Korintusi levél témái szerint gondolkodtak együtt református kegyességünk gyakorlati kérdéseiről. Délutánonként meglátogattuk a betléri-kastélyt, az edelényi-kastélyt, a Szádelői-völgyet és az agteleki cseppkőbarlangot. Élményekben gazdagon zártuk ezt a hetet is. Köszönet gyülekezetünk lelkész házaspárjának és a Vajkai családnak a szervezésért

Augusztus 20.

Ezen a napon hálát adtunk Istennek országunk, népünk megtartásáért. 17 órai kezdettel a Szent István-szobornál a Kárpát-medence kenyere ünnepségének keretében kenyéráldásra került sor, melyet ft. Simek Sándor atya és nt. Nagy Zsolt lelkipásztor végeztek. Ünnepi beszédet mondott Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott. 18 órától pedig a Szent András-templomban ökumenikus istentiszteleten lehettünk együtt.

Augusztus 30.

A nőegylet havi gyűlésének vendége dr. Békefy Lajos PhD, református szociáletikus, közíró volt, aki „A 21. század és a reformáció korának »nagyasszonyai«” címmel tartott érdekfeszítő előadást.

Kis K Ki is Tü T Tükör kör │ 9 kö

Igehirdetésen hallottuk

Az ötezrek jóltartása (Mk. 6,30–44.)

Kedves Testvérem az Úr Jézus Krisztusban!

Gyakran böngészem az internetet érdekes cikkek, olvasmányok után, de van, hogy csak videókat nézegetek kikapcsolódásképpen. A minap egy nagyon elgondolkodtató dolgot találtam. Egy nagyon rövidke videóról van szó, melynek a főszereplője egy kis madárka. A felvétel egy havas téli tájjal kezdődik és egy elszáradt gazcsomóval, melyhez egy madár szökdécselt. Hátat fordított a gaznak, s megveregette a farkával, míg néhány mag kihullott a hóra. Akkor megfordult, s elkezdte enni a magokat.

Mikor elkezdtem készülni a mai alkalomra, rögtön ez a videó jutott eszembe. Az, hogy mennyire jól tükrözi ez Istennek a gondviselését, szeretetét. Még tél közepén a nagy hóban is gondoskodott arról, hogy ennek a kis teremtménynek legyen mit ennie. „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?”

(Mt 6,26) Ezt a kérdést teszi fel Jézus a tanítványainak, és ugyanezt a kérdést teszem fel most én is nektek. Természetesnek vesszük az életünket, egészségünket, ruházatunkat, de valójában mindez Istentől származik. Ő az, aki gondoskodik minderről és ő gondoskodik rólunk akkor is amikor bajban, nehézségek között találjuk magunkat. Nagyon jó példa erre a felolvasott igeszakaszunk is.

A sok gyógyítás és tanítás után Jézus egyedül akart lenni egy kicsit a tanítványaival, hogy ehessenek és megpihenhessenek a fáradságos nap után. És még bőven volt is mit tanítani nekik, hiszen fel akarta őket készíteni azokra a napokra, amikor ő már nem lesz velük, és a tanítványok feladata lesz az emberek tanítása. Kívánsága azonban nem teljesülhetett, mert az emberek észrevették, hogy merre mentek és követték őket. Ezek az emberek szerették hallgatni Jézust, szerettek vele lenni, szerették vele tölteni az idejüket, ráadásul még a betegeiket is meggyógyította.

Nem is csoda hát, hogy hatalmas tömeg verődött össze.

A Biblia azt írja, hogy ötezer férfi volt jelen és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a férfi ak vitték magukkal a feleségüket, gyermekeiket, betegeiket. Kedves Testvéreim, el tudjátok képzelni, hogy milyen tömeg lehetett ott? És ők mind azért mentek fel a hegyre, hogy Jézust hallhassák. Ötezer férfi... és a többiek.

Hatalmas tömeg gyűlt Jézus köré.

Szomorú arra gondolnunk, hogy ma pedig hányan keressük Jézust, hányan jövünk el vasárnaponként templomba, hányan keressük a közösséget olyan emberekkel, akik szintén hisznek Jézus Krisztus gondviselésében.

Hallgatósága képes lett volna napokig is elhallgatni Jézust, és igazán el is ment felettük az idő, észre sem vették, hogy mennyire későre jár. A tanítványok szóltak végül Uruknak, hogy mégis cselekedni kellene valamit, hiszen ezek az emberek éhesek, és haza kellene őket

10 │ Kis Kis Tükör Tük T ükör ör

küldeni. A tanítványok kétségbe estek, hogy jaj, mi lesz az emberekkel, milyen dolog már az, hogy itt ülnek órák óta és nem kapnak sem ennivalót, de még csak haza sem küldi őket Jézus. Kétségbe vonták Jézusnak a gondviselését. Megint csak beleestek abba a hibába, hogy az ember Jézust látták az isteni helyett. De kedves testvéreim, nem követjük-e el mi is gyakran ezt a hibát? Nem vonjuk-e mi is kétségbe olykor azt, hogy Isten képes kihozni minket a nehéz és kilátástalan helyzetből? Vajon nem volt-e már olyan pillanat az életünkben, amiről úgy gondoltuk, hogy már semmi sem hozhatja rendbe? És lám, mégis rendbe jött az életünk.

Mikor Jézus megtudta, hogy mégiscsak van néhány kenyér és hal, mely jóllehet nem elég az egész népnek, máris tudta, hogy van megoldás, és bizony népét nemcsak lelkileg, de testileg is jól tudja lakatni. Vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket. Kedves Testvéreim, itt fogalmazódik meg a kulcsgondolat: feltekintett az égre és megáldotta. Mert jól tudta, hogy mennyei Atyjától származik a jótétemény és a csoda, mellyel jól tudja lakatni az embereket. Rendkívül fontos mozzanata ez a történetnek, arra tanít ez bennünket, hogy nekünk is hálát kell adnunk minden egyes étkezésünk előtt, mert közvetett módon minden eledelt ő rak elénk az asztalra. Ő növeszti meg a gabonát a szántóföldeken, ő ad esőt és napsütést, hogy jó termést hozzon a föld. Ő az, aki gondoskodik rólunk. A mi egyetlen feladatunk az, hogy mindezért a gondviselésért hálát adjunk neki. De nemcsak az étkezéskor kell hálát adnunk, hanem életünk minden szakaszában. Hálásak lehetünk azért, hogy élünk, az egészségünkért, családunkért, barátainkért, gyülekezetünkért és mindenért, amink van, mert mindenről a mi Urunk gondoskodik.

Kedves Testvéreim, ez az a pont, ahova szerettem volna eljutni. Arra a pontra, hogy fel tudjuk ismerni azt, aki a kenyeret adja nekünk, aki az életet adja nekünk. Azt, aki minden helyzetben gondoskodik rólunk. Fel tudjuk ismerni azt, aki nemcsak adja, de aki ő maga is az élet kenyere. Jézus mondta ezt: „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere.

Ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.” Mit is jelent az, hogy Jézus Krisztus az élet kenyere és hogyan tudnánk enni belőle? Nos, nagyon is egyszerű a helyzet. Mindeddig arról volt szó, hogy ő az, aki gondoskodik mindenféle testi, fi zikai szükségletünkről. Ám ugyancsak ő tud maradéktalanul gondoskodni a lelki szükségleteinkről. A Biblián keresztül ő tanít bennünket ma is Isten országáról, a mennyei királyságról. Lelki sebeinket ma is ő gyógyítja be. És aki hisz őbenne, tehát eszik az élet kenyeréből, az elnyerheti az örök életet.

Kedves Testvéreim, buzdítalak bennetek tehát arra, hogy imádkozzatok Istenhez minden helyzetben. Akkor is, amikor jó dolgotok van és akkor is, amikor éppen szükségetek van valamire. Mennyei Atyánk várja, hogy felkeressük őt, tegyük hát meg ezt minél hamarabb. ÁMEN! Bódi Krisztina, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának harmadéves hallgatója (elhangzott 2017.október 9-én, a hétkezdő áhítaton templomunkban)

szolgálatból. Ha új és új erők, ötletek, segítő szándék erősítene bennünket. Mert mi még tesszük, bírjuk, amíg az Isten erőt, egészséget ad.”

Kedves énekén keresztül vezeti, erősíti őt az Isten: „Vezess Jézusunk… Kísérd lépteink Éltünk végeig, És ha roskadozva járunk, Benned támaszt hadd találunk…” Ez a vezetés és felülről jövő támogatás ott van mindennapjaiban, szolgálatában. És szolgálata nem véka alá való, mert Feri bácsi megelégedett életéből, mosolyából (is) kiviláglik Erika léleksegítő és életmentő szolgálata.

Fazekas Zsuzsa

Mécses Mécsest gyújtott nekem az Isten az élet nagy erdejében, hogy az útról le ne térjek, a sötétben ne féljek.

Nem is félek, hisz velem van, őriz engem karjaiban.

Vigyáz minden lépésemre, odafigyel döntésemre, Felsegít, ha elesek, kihúz, ha gödörbe esek.

Ha a Sátán engem kísért, Szentlelkével engem megvéd.

Még álmomban is vigyáz rám, hogy ott sem várjon szenvedés már.

Neki mindent elmondhatok, tudom, rá mindig számíthatok.

Pásztor ő, én a bárány az égen nekem a szivárvány.

Vezet engem hűségesen kacskaringós ösvényemen.

Nem véka alá való... (Mt 5,15)

Van a Timóteus háznak egy kedves idős lakója, Csengel Feri bácsi. A maga 93 évével, karakán arcával, mindig üdvözlő mosolyával, csalafinta szemével. Öröm látni megújult ifjonti fürgeségét, élni akarását. Megújult…, mert az utóbbi, magányosan töltött évek kikezdték egészségét, akaraterejét, vitalitását. Aki ismerte, tudja ezt.

S a változás az Isten kegyelmén túl emberi segítség eredménye. Volt, aki meglátta a szükséget, a magányt, a rászorultságot, s felkarolta, segítette. November óta naponta, reggel, este több órát nála töltve takarította otthonát, meleg ételt rakott az asztalára, orvoshoz kísérte, egyszóval gondoskodott róla. Önzetlenül. Ha nem is hangoztatva, de élve az igét: „Egymás terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Teszi ezt szeretettel, féltőn szeretéssel, mert nemcsak kedves igéjeként ismeri, hanem éli is a szeretet himnusz sorait: „Ha vagyonomat mind felétetem is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok.” A Timóteus házban is naponta látogatja, egy kis hazai pótvacsora, gyümölcs, sütemény mindig előkerül a mindig futó volt szomszédasszony táskájából.

Mihalik Erika, két gyermek édesanyja, presbiterünk, egészségügyi nővérke. Gondoskodó figyelmét édesanyjától örökölte, aki maga is gondnoka volt, ahogyan édesapja is, a Kálnai Református Eklézsiának. A maroknyi gyülekezet Bars megyében évtizedekig szenvedte a 2. világháborúban bombatalálatot kapott templom hiányát. A templom romokban állt, egy kis elkülönített, rendbe tett rész adott otthont az ige után vágyakozó pár embernek. A gyerek Erikának is. Később az anyai ház adott otthont hetente az istentiszteleteknek, de ma már – Isten kegyelméből és a gondnokasszony kitartásából, kilincseléséből – a kis közösség felújított templomban dicsérheti az Istent. Erikának van hát magával hozott lelki öröksége az Isten országának építése terén. A mindennapjaiban egészségügyi dolgozóként is szembesül a rászorultság tényével. Gyerekorvos mellett nővérkeként nemcsak a betegellátást igyekszik segíteni, hanem hírt ad a gyülekezetnek a rászoruló családokról, hogy amiben tudunk, segíthessünk.

Ezt az indulatot táplálja benne Isten igéje, ami utoléri őt templomunk árkádjai alatt ülve, ahogy elmondja: „rám prédikál a pap.” És ez bizony nem rossz dolog, mert helyre rak lelkileg, erősít, bátorít. Teszi a dolgát, mert nem tehet másként. Gyülekezeti alkalmaink állandó segítője, mindig látja, mi hiányos, mi szorul takarításra, rendbetételre. Egy asszony a helyén, Istentől rendelt helyén a gyülekezet közösségében.

1980-ban került Komáromba, tanulmányai elvégzése után.

Itt ment férjhez, itt születtek gyermekei. És 1980-tól tagja a gyülekezetnek. „Tudtam, hogy itt a templom, és teljesen természetes volt, hogy ahogyan szülőfalumban, itt is részese legyek a közösségi életnek. Akkor csak páran jártunk templomba, az 1989-es fordulat után megtelő templom örömmel töltött el bennünket. Kár, hogy az akkor és azóta is elindulók közül olyan sokan elmaradnak. Kritizálni mindenki tud, de időt, erőt ráfordítani a közösségi életre, már sokkal kevesebben. Pedig az elvégzett munka felett való öröm semmivel sem pótolható. Főleg, ha az mások vagy a közösség épülését szolgálja. Olyan jó lenne, ha a gyülekezetünkben is egyre többen kivennék a részüket a

Tudom, az út sok megpróbáltatással jár, de végén a csodálatos mennyország vár.

Varga Anna (májusban hitvallást tett fiatal) Kis Tü Ki Tükör ükö k r │ 11

2017- es év g yülekezeti alkalmai 4. ne g yedév

HISZEK!

05.

10.

November

12.

16.

17.

23.

25.

27-30.

28.

01-02.

03.

08.

10.

12.

December

Az Isten egyháza két nagy részre osztható, a látható és a láthatatlan egyházra. A látható egyházba beletartozik bárki, aki időnként eljár templomba: különleges alkalmak idején, ünnepek alatt vagy amikor vasárnap reggel időben sikerül kikelni a jó meleg ágyból.

A prédikáció alatt viszont végig azon jár az eszük, mit is fognak csinálni végre, ha hazaérnek.

A láthatatlan egyháznak azonban kevesebb tagja van. Csak azok, akik tiszta szívükből hisznek. De mit is takar ez a fogalom…

HINNI ISTENBEN? Aki valóban tagja a láthatatlan egyháznak, biztosan emlékszik arra a pillanatra életében, mikor először megfogalmazódott benne a gondolat… ÉN HISZEK! Csodálatos élmény. Mert érzi, hogy attól a perctől nincs egyedül! Ha boldog, ha szomorú, van kibe kapaszkodnia. És erről bizonyságot is kell tenni a Konfirmáció alatt. Ha ezt a szót hallom, mindig eszembe jut az angol confirm kifejezés, melynek jelentése: valakit valamiben megerősít. Az alkalom számomra legfontosabb része, amikor együtt mondjuk az apostoli hitvallásunkat és a hiszekegyet. Amikor mások előtt is ki merjük jelenteni: ÉN HISZEK! Nincs könnyű dolga a keresztény embernek. Nekem, fiatalnak, az a legnehezebb, amikor hasonlókat mondanak: „Ezt most még nem értheted..., idővel majd rájössz, hogy mire gondolok...”

Természetesen vannak dolgok, amikhez idő kell. Sokszor csak idővel lehet megérteni, mire akart az Úr tanítani egy-egy élethelyzettel. De a hitünk nem a korunktól függ! Van, aki 72 éves korában tér meg, van, aki 5 éves kora óta...az Isten szemében mind egyenlőek vagyunk, és nincs idő… Sőt, néha a gyerekek a maguk különleges látásmódjukkal sokkal jobban értik, mit vár el tőlük a jó Isten. Úgy gondolom, ha tiszta szívből teljesen rábízzuk magunkat az Úrra, akkor hitünk megerősödik, és amikor a gyülekezetben együtt hangzik a hitvallás, akkor igazán, mély hittel kezdjük mondani: HISZEK EGY ISTENBEN! Véleményem szerint, ha egyformán tagjai vagyunk a láthatatlan és a látható egyháznak is, akkor teljesen rábízzuk magunkat az Úrra, és büszkén kijelentjük mások előtt is, hogy az Ő tulajdona vagyunk és HISZÜNK! ÁLDÁS, BÉKESSÉG!

13.

16.

17.

18.

18.21.

18-23.

24.

25,26.

Vontszemű Bettina, májusban hitvallást tett fiatal.

31.

Gyászolók vasárnapja – Az emlékezés fényei Egyházmegyei közgyűlés, presbiterkonferencia (Dunamocs) Dics-action Diakóniai vasárnap Diakóniai bizottság REFORMÁCIÓ*500*: Emlékzsinat, Gályarab emlékmű avatás, (Rimaszombat) Marianum – szalagavató – úrvacsora Egyházmegyei bibliaismereti verseny (Martos) Bűnbánati hét Nőegylet, Dr. Bastrnák Ferenc: Vajon komolyan vesszük-e a bőrelváltozásainkat?

Bűnbánati hét Advent I.,úrvacsoraosztás, Dics-action Advent II., megemlékezés Péczeli József, templomépítő lelkipásztorról, halálának 225. évf. alkakmából Együnk együtt, legyünk együtt – gyülekezeti önkéntesek Nőegylet, igei alkalom, jubilánsok köszöntése, szeretetvendégség Nőegylet, zenés igei alkalom, szeretetvendégség – Napsugár csoport Presbiterek bibliaismereti versenye Advent III., Adventi est: napközisek találkozója Egyneked akció Komáromi Iskolások XXIII. Karácsonyi Hangversenye Bűnbánati hét Advent IV., Karácsonyi szolgálat, gyermek-istentisztelet 16,00 istentisztelet- ünnepi műsor Kis Tükör 2017/4 Karácsony – úrvacsora Óévbúcsúztató hálaadó istentisztelet

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház „Az igaz ember hitből él.”

12 │ Kis Tükör

[Róm 1,17]

www.reformata.sk