Kis Tükör 16.2

XVI. évfolyam

2015. június

2. szám

KIS TÜKÖR A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA

Ára: 0,50 €

Kis Tükör 1

Ünnepeink – Pünkösd

Milyen lelketlen ez a mai világ…! Így sóhajt fel, joggal vagy nem, egy-egy ember velem együtt, amikor erre valami a mindennapi életben éppen okot ad. Okot pedig lehet találni bőséggel.

Miközben ezt a lelketlenséget észlelem, közben valahol megfordul a fejemben az iis, hogy a mindennapokban az emberek nemcsak lelketlenek, de az adott bere helyzetben tehetetlenek is lehetnek. hely Nem tudunk mit kezdeni az adott helyzettel, nincs a kezünkben semmilyen zett eszköz, amivel a lelketlenség „látszatát” eszk enyhíteni tudnánk. eny Tudjuk természetesen azt is, hogy a fent Tud említett lelketlenségnek vajmi kevés eml köze lehet ahhoz a „lelkes” állapothoz, köz amiről a pünkösdi történések beszélami nek. A pünkösdi jeruzsálemi ünnep a nek keresztyén szemüveggel is látó olvasó kere számára sokkal inkább egy olyan Lélekszám ről beszél már, amelyik nem a tehetetlenség, hanem sokkal inkább az erő, a lens cselekvés, a tettek lelkeként értelmezhecsel tő. Ennek is köszönhető, hogy később a keresztyén szóhasználatban már a Lélek kere

KIS TÜKÖR K impresszum XVI. évfolyam, 2. szám 2015. JÚNIUS FELEL S KIADÓ: Révkomáromi Református Egyházközség F SZERKESZT : Fazekas Zsuzsanna GRAFIKAI ELRENDEZÉS: Viola András MUNKATÁRSAK: Básti Péter, Csiba Zoltán, Édes Enik , Kustyán Ilona, Szabó Csekei Tímea, Szalay Cecília, Tanító Péter, Turányi József SZERKESZT SÉG: Jókai utca 34.

945 01 Révkomárom E-MAIL: kis.tukor@gmail.com NYOMDA: Nec Arte spol. s.r.o.

CÍMLAPFOTÓ: Turányi József A Révkomáromi Református Egyházközség hivatalos lapja. Megjelenik minden negyedévben. Megrendelhet a szerkeszt ség címén, egy példány ára: 0,50 €. Küldeményként postaköltséget is hozzászámítunk. ©RévkomáromiReformátusEgyházközség.

Bárminem másolás és sokszorosítás a szerkeszt ség el zetes engedélyéhez kötött. Felhívjuk Olvasóink gyelmét, hogy kéziratokat nem rzünk meg és nem küldünk vissza.

2 Kis Tükör

gyümölcseiről lehet beszélni. Ebben az összefüggésben ismert a Gal 5, 22‒23, amely újra meg újra mérceként áll előttem, ha a saját életem Lélek által formálódó gyümölcseit próbálom keresni.

(Csak zárójelben szeretnék utalni arra, hogy van a Léleknek ajándéka is, amelyeket mint karizmákat sorol fel Pál apostol az 1Kor 12, 8‒10-ben.)

A Lélek, vagy a keresztyén fogalmi rendszerben gyakorta használt Szentlélek mintha csak Isten belső oldala lenne (mint nem látható), ha Jézust az ő külső oldalának (mint láthatónak) tekintjük.

Ez az isteni belső oldal pedig ott van mindenhol. Isten nem tartja ezt meg önmagának, hanem szükség szerint „kihelyezi” ezt teremtményeibe. Ennek nyomait megtaláljuk az Ószövetségben, amikor némely személyek ezzel a belső isteni erővel lesznek felruházva. Ezáltal isteni adottságuk képessé teszi őket az átlagosnál nagyobb teljesítményre (2Móz 35, 30‒35, vagy az 5Móz 34, 9), mert a prófétai küldetés és az abban elmondott szó is ebből táplálkozik.

Az Újszövetségben pedig azt tapasztalj juk, ho hogy ez a belső, kívülről láthatatlan erő erő, egy nagyon kreatív, újjáteremtő erő, ami egyben a jövő felé is visz. Ez a erő am mi eg kreativitás, teremtő erő ott volt a szentkreativ írókban í ókb is, i akik nem maguktól, hanem ettől a belső erőtől vezetve (inspiráció) írták a Szentírás egyes könyveit. Ebben a kreatív, teremtő összefüggésben Jézus szavai idéződnek fel számomra, amikor egy másik Pártfogót ígér elmenetele után. Ezt a pártfogót egyes bibliai fordítások Segítőnek is fordítják (Jn 14,16‒17.), ami láthatatlanul, de működik bennünk. Ezzel a Segítővel már valóban nem lelketlen a bibliai gyökereken keresztül táplált ember. Ezzel a Segítővel (akiben ott van az erő, ami Isten belénk plántált ereje) már a tehetetlenségből kimozduló állapot a jellemző.

Mindezt, ha tovább bonthatjuk, akkor ez a következőképpen is értelmezhető az életemre: • A Szentlélek hatással van az értelmemre, amivel mintegy természetfeletti erő által jobban értem Isten titkait; • A Szentlélek hatással van az érzelmi világomra, mert általa másként élem meg Istennel a kapcsolatomat; • A Szentlélek hatással van az akaratomra, mert szinte természetfeletti erővel ruház fel; • A Szentlélek hatással van a viselkedésemre, ami által egészen más életstílusom lesz.

Nem tudhatja az ember előre, hogy ebből melyik és mikor válik fontosabbá.

Azaz: a Lélek ereje – mint az életemben is gyümölcsöt termő erő – majd az Istennel, vagy az emberekkel való kapcsolatra lesz jobban hatással. Azt gondolom jó, ha mindegyiknek helye van és teret kap az életemben. Erre különösen is jó figyelnem a már idézett Gal 5, 22‒23. értelmében.

Megeshet, hogy sürgetjük ezt az erőt, mert jó lenne mielőbb kapni és használni a saját életünkben. A pünkösdi idő, az alkalmas idő azonban várat(hat) magára. Kérni lehet, de hogy ezt az erőt meg is kapjuk, és akkor, amikor mi szeretnénk, ez mintha nem a mi hatáskörünkbe tartozna. Türelem és kiszámíthatatlanság jellemzi ezt az időt. Ugyanakkor az éberségről ne feledkezzünk meg, nehogy elszalasszuk azt a pillanatot, amikor nekünk adatik ilyen erő, amiből az élet számtalan területén gyümölcs teremhet.

Ez a pünkösdben újraidézett, az életünk további szakaszát meghatározó erő emlékeztethet arra, hogy nem a múlt áll elsősorban ettől kezdve a középpontban, hanem a jövő. Legyen az akár ószövetségi, akár újszövetségi kapcsolódás a Lélek erejét illetően, az nem visszafele (bár számol a múlt örökségével), hanem előre vezet. A pünkösdi történések (gondolok itt a tanítványok jeruzsálemi „Jézus-prezentációjára”) a múltbeliekre alapozva, de határozottan a jövőt szem előtt tartva idéződnek előttünk. A sivatagban forrás fakad, a csontok életre kelnek. Isten ereje mozgásba hozza és tartja a történéseket.

A Lélek egy sajátos emberi érzékszervet vesz különösen is igénybe, az érzelmi teret, az érzést. Ebben már nem a „Halld Izrael…!”, nem a „Lásd, mit tett veled az Úr…!”, hanem érezd, hogy mire vagy képes. Sokszor egy lelketlennek tűnő világban, mégis Lélekből lelkesen látni, gondolkodni és cselekedni.

A lélek gyümölcseit összegyűjtögetni és használni az életemben.

Szentlélek, Isten hatalmas vihara, Költözz be sötétségünkbe, árnyékold le a pusztulást bennünk, és beszélj a káoszban hozzánk, hogy elevenséged belélegezhessük, és Krisztus ereje által teremtésedben részt vehessünk!

(J. Morley) Kocsev Miklós, a SJE TK professzora

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” 2Tim 3, 16‒17 A hitoktatásra való felkészülés elengedhetetlen része a bibliaolvasás.

A gyermekekkel főként a történeti könyveket tanítjuk mind az Ó-, mind pedig az Újszövetségből.

A zenés áhítatok alkalmain a Zsoltárok könyve kerül előtérbe.

Természetesen a Biblia prófétai és tanítói könyvei is útmutatásul szolgálnak a hitoktatók számára. Ha Isten igéje lelki táplálék számunkra, akkor a gyerekek kérdéseire könnyebben és világosabban tudunk választ adni.

Ha mindennapi életünk felismerhető zsinórmértéke a Szentírás, akkor hitelesek leszünk a diákok előtt.

A Szentlélek munkája nélkül üresen szólnak csak szavaink nemcsak a hittanórákon, hanem életünk minden területén. A Biblia olvasása, az imádság és az éneklés része kell, hogy legyen mindennapjainknak, ha Jézus Krisztus igazsága szerint szeretnénk élni és munkálkodni.

Simon Márta, hitoktató Kezemben a Biblia, Isten kezében pedig én Izgalmas dolognak tartok egy katechétát megkérni arra, hogy valljon arról, miért is olvassa a Bibliát. Mindenféle félreértést kizáróan a Biblia nekem a munkakönyvem. Minden hittanórán előkerül, azonban még soha nem tartottam két egyforma hittanórát egy történet alapján. Miért is írtam le mindezt? Azért, mert legyen szó akár tanításról, akár a mindennapokról, a Biblia mindig tartalmaz új üzenetet. A Szentírás Isten levele hozzánk – tanítjuk a gyermekeknek, és valóban az. Számomra kedves, hogy a világmindenség Teremtője és Gondviselője minden nap megszólítani vágyik engem. Hatalmas dolog ez, hogy egy ilyen levélköteget tarthatok a kezemben, mely nap nap után megújul, elévülhetetlen.

E sorokat írva, kikerülhetetlenül végigfutottak bennem az emlékek, hogyan harcoltam végig olyan napokat a bibliaolvasás révén, melyek során nagyon közel jött a félelem és az aggódás. Azt mondanom, hogy

a konfirmációmra kapott Bibliám a mindennapjaim zarándoktársa. Valóban az, mert hozom s viszem magammal, ugyanis nehezen lennék meg nélküle.

Ezért is választottam az írás fenti címét, mert a Bibliát a kezembe véve gyakorta érzem azt, hogy általa Isten vesz teremtő kezeibe, és formál engem.

Ezért jó találkoznom mindennap Isten írott igéjével, mert a nekem szánt levél olvasásakor a levél írójával is van találkozásom, beszélgetésem.

Balázs Lilla, hitoktató Számomra a Biblia szó szerint az élet könyve Legelőször a konfirmáció alkalmával kerültem kapcsolatba a Bibliával, mert ettől kezdve volt „saját” használatú Bibliám, ami csak az enyém. Ráadásul névre szólóan is kaptam, beleírt áldással a Zsolt 73, 28-ból: „De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet.” Ez az ige azóta is végig kíséri az életemet, hitvallásommá vált.

Számomra a Biblia szó szerint az élet könyve. Olyan élő szó, amit ha bármikor olvasok, eligazítást ad, aktuálisan szól abban a helyzetben, amiben éppen vagyok. Ehhez persze rendszeresen kell kézbe venni. Éppen ezért a bibliaolvasó vezérfonal szerint igyekszem olvasni naponként a kijelölt igerészt mind az Ó-, mind az Újszövetségből. Az olvasás és imádkozás által így folyamatosan kapcsolatot tarthatok a mi élő Urunkkal, Jézus Krisztussal.

Az olvasott ige alapján értettem meg még tizenévesként azt, hogy ki Jézus, mit tett értem, és hogy csak Ő lehet az Út az Atyához. Olyan ez, mint az úszás. Ha rá merek feküdni a vízre és úszni, akkor nem merülök el, hanem örömöm származik belőle. Ilyen a Biblia szava is a számomra. Ha rá hagyatkozom az Ige vezetésére, akkor biztonságba érzem magam, mert tudom, hogy „felülről” jön az eligazítás, amit „csak” komolyan kell vennem. Ez erőt ad a mindennapok terheinek hordozásához, ezért próbálgatom ezt továbbadni a kicsinyeknek is a hitoktatás alatt.

A Bibliából megértett üzenet segítségével tudom „élni” a

mindennapjaimat, tanítani, vigasztalni, tanácsolni, mert minden helyzetre van benne „hasznosítható” tanács.

Legnagyobb örömöm abban van még, hogy családom tagjai sem közömbösek a Biblia szavai iránt, hanem átbeszéljük, igyekszünk az életünkre alkalmazni azokat.

Ma, amikor a világ egyes helyein keresztyéneket mészárolnak le Krisztus miatt, itt, Európában pedig lassan nevetség és gúny tárgya az, aki Őt követi, nagyon fontos, hogy jól ismerjük a Bibliát. Isten nekünk címzett szerelmes levele az, amiből Őt megismerhetjük, Tőle kapott iránytű az a boldog életre.

Molnár Mónika, hitoktató

Miért jó a Bibliát olvasni?

A Biblia nem véletlenül a könyvek királya: aki nem olvasta, kihagyja az élet könyvét. Ez nem reklámszöveg akar lenni, ez a meggyőződésem. Van, aki habzsolja a „szent” könyveket, egyik világvallásét a másik után.

Aki azonban nem akar benne találni semmit, az nem is fog, mert nem hittel nyitja ki. Az Isten szól a Biblia lapjain keresztül, de az embernek nemcsak nyitott szemmel, hanem nyitott szívvel is kell azt fogadnia. Csodás könyv, mert mindenkihez máskor, máshogy, más igén keresztül „beszél”. Míg nekem az a fejezet épp nem mond semmit, addig mást megríkat, elgondolkodtat, vagy épp teljesen megváltoztat. Erre egyik könyv sem képes. Ezért szeretem a Bibliát, mert Isten szava, és olvasom, amikor csak tehetem. Hitoktatóként féltem: az a veszély fenyeget, hogy tankönyvvé válik egy idő után a számomra – de nem válik azzá, mert a benne levő írás élő és ható ma is. Megdorgál, támaszt nyújt, vigasztal, erőt ad, irányt mutat. Hisz a Teremtőm beszél általa, aki szeret.

Tóth Zsuzsanna, hitoktató

Kis Tükör 3

95 5 fáklya fááklyaa mellé, melllé, egy egy y pislákoló pissláákoló ó gyertyabél gy yertt yabél verem elé...

(Nyílt levél Eperjes Károly művész úrnak) Tisztelt Művész Úr! „Hány verem tátong most a nagyvilágon?

Farkasverem, Halálverem, Pokolverem, Gondosan előkészített verem.

Csak fáklya nem ég a verem előtt.

Voltam-e én, vagytok-e ti, Lesznek-e ők Ilyen magányos éji lobogás, Vigyázz-kiáltás tévelygő felé: Fáklya verem előtt?” (részlet Reményik Sándor: Fáklya verem előtt című verséből)

Június 4-én Komáromban, a nemzeti egységet jelképező trianoni oszlop árnyékában, gyülekezetünk udvarán református lelkipásztorként hallgattam végig a művész úr ünnepi beszédét. A 95 év szétszakítottságának fájdalma mellett a szaggatás fájdalmában. Látjuk, tapasztaljuk, hogy milyen támadás éri a keresztény ‒ keresztyén értékeket a világ liberális eszméinek, a szekularizált világ hangjának megerősödése által. Kár, hogy a belső szaggatás tanításában is volt részük azoknak, akik jelen voltak.

Művész Úr többek között hangsúlyozta, hogy senki sem tiszta. Az Ön ereiben is folyik sváb, szerb, csángó vér. Édesapám református volt, tőle örököltem vallásomat.

Római katolikus édesanyám arra tanított: szeresd a magadét és tiszteld a másét! S hogy ezt tehessem, kézen fogva vitt magával a misére is. S én örömmel mentem vele. Áldott tanítás volt az is: szüleidből, szívszerelmedből, szívbéli hitedből, szép hazádból gúnyt ne űzz soha, és ne tedd ezt a máséval sem!

Művész úr, Ön bűnbakként állította be a református egyházat, s a vegyes házasságokból született gyökértelen, vallástalan utódokat, akik okai a mai magyar társadalom erkölcsi és gazdasági mélyzuhanásának. Hangsúlyozta: Lengyelország, Szlovákia, Románia nemzetei azért egységesek, mert mindegyik nép eucharisztikus Istent (a szentséget a római katolikus egyház módján kiszolgáltató) imád. A magyar nemzet azért nem az, mert a protestáns egyházak megosztják azt. A megoldás az lenne, ha belátnánk ezt, és visszatérnénk a római egyház közösségébe.

Kiemelte azt is, hogy a szétszakítottságot mélyítette a Magyarországi Református Zsinat 2012-es határozata, amely a római katolikusokat bálványimádóknak minősíti.

A Zsinat a 450 évvel azelőtt, 1562-ben kiadott Heidelbergi Káté új fordításának és kiadásának formájáról döntött.

Ennek a hitvallásnak része a 80. kérdés-felelet, amely

4 Kis Tükör

a kor hitvitájának a fényében taglalja az úrvacsora és a római katolikus mise közötti különbséget. Tehát a Zsinat a fordításról döntött úgy, hogy megtartva a történelmi irat hitelességét, nem változtat annak egyetlen mondatán sem, mert az történelemhamisítás lenne. Ugyanez a tendencia érvényesül minden történelmi irat – még a római katolikus zsinati határozatok fordításainál is, hiszen, ha nem ezt követnék, önhatalmúan forgatnának ki történelmi tényeket.

Amellett az is tény – így hívatlan prókátorként, csak csendesen a margóra felírva jegyzem meg ‒ a római egyház Tridenti Zsinata (1545‒63) kiátkozta és eretneknek nyilvánította a protestáns egyházakat. Ezt a határozatát 500 év alatt sem korrigálta. A kollektív bűnösséget a beneši vonalon is ismerjük, bár más területen… „Szeresd a magadét és tiszteld a másét!”

II. János Pál 1991 augusztusában, Debrecenben, a kálvinista Rómában megkoszorúzta az ellenreformáció áldozatainak, a gályaraboknak a szobrát. Ő szerette annyira a maga egyházát, hogy ez a szeretet elég volt arra, hogy évszázados mulasztást pótolva tiszteletét rója le a másé előtt. Lehet, hogy neki is volt olyan édesanyja, aki megtanította, mit is jelent ez?

Csak imádkozhatunk azokért, akiknek még nem volt részük ebben a tanításban. Mert: „aki megért s megértet, egy népet megéltet!” (Kányádi Sándor: Játszva magyarul) Mi, itt a Felvidéken, római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, egyszerűen keresztények-keresztyének, érteni és élni szeretnénk. Jó dolog lenne, ha igaz dolgokat értetnének meg velünk azok, akikre Isten a tanítás szolgálatát bízta.

Művész úr, emberi érdemeit, művészi tehetségét elismerve, alázattal kérem, hogy a Komáromban elhangzottaknak bibliátlan részét ne tanítsa, és ne vezessen ilyen úton, mert átélhető lehet az, amitől Jézus óv: ha vak vezet világtalant, mind a ketten verembe esnek (Mt 15, 14).

95 fáklya emlékeztetett bennünket június 4-én 95 év fájdalmára.

Ez a pislákoló, gyertyabélnyi írás pedig a verem előtti figyelmeztetés, „vigyázz-kiáltás” lehet a jövőre nézve.

S a végére tudatosan Péter apostol, az első római pápa leveléből a Szentlélek általi biztatás: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (I Pét 2, 9) Hiszem és tudom, hogy Krisztusba vetett hit által római katolikus, református, evangélikus és minden kereszténykeresztyén tagja ennek a megtartásra való népnek, aki világosságban él, jár, szól, „és nem véka alá való, hanem hogy gyertyatartóba tegyék, és fényljék mindazoknak, akik a házban (egyházban, hazában) vannak. Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

(Mt 5, 15–16).

Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!

Tisztelettel: Fazekas Zsuzsa, lelkész Komárom 2015. június 5.

Károlyi K áro olyi Gáspár Gásp párr A Két Könyv írása idején Károlyi Gáspár a Tiszántúl északi részén tartózkodott így szorult 1562-ben Szatmár várába, melyet váratlanul megtámadott a török és János Zsigmond. Az előszóban hálával emlékezik vissza Dobó Domokosra, a vár védelmének egyik vezetőjére, amiért őt pártfogolta. Dobó István pártfogásával 1559-től Göncön református lelkész, 1564-től esperes volt. Részt vett a korszak teológiai vitáiban. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. Egyházmegyéjének ügyes-bajos dolgai mellett pásztori hűséggel szolgált gönci hívei között, akkor is, amikor a várost feldúlták a tatárok és a törökök. Különösen felvirágzott az ő idejében a gönci iskola, ahol kiváló tanárok tanítottak.

Itt tanult Szenczi Molnár Albert is.

Károli figyelme az iskolán kívül kiterjedt a templomra, a parókiára, a szegények házára, sőt még a harangra is. Az ő idejében Gönc városa új harangot öntetett, melyen az ő neve is olvasható volt. Károli Gáspár jómódú és jószívű ember volt. Szívesen segített a hozzáfordulókon, szegényeken, a külföldre menő diákokon. Nemes ember volt, s idegen hangzású családneve helyett nemesi előnevét, a Károlyit használta.

Családi körülményeiről csak annyit lehet tudni, hogy az 1586-os járvány idején egyszerre veszítette el második feleségét, Garai Annát, 10 éves fiát, Gáspárt és két leányát, Sárát és Margitot. A következő évben újra megnősül. Ekkor határozta el magát a nagy munkára.

Károli alázatos és Istenben hívő lélek volt. Szenczi Molnár Albert „istenes” jelzővel tünteti ki, Bod Péter pedig „hófehér kellemetességű erkölccsel bíró” embernek nevezi. A tudós teológus, kiváló egyházszervező egész élete csak előkészület a nagy munkára, hogy élete végén megajándékozza a magyar nemzetet a legnagyobb és legdrágább ajándékkal: a teljes Bibliának magyar nyelvű fordításával. „Szabad mindennek – így szól Károli – az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drága köveket. Én azt viszem, az mit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát, mellyel eleitől fogva sokan igyekeztek off erálni, de véghez nem vihették. Meggondolván azért az anyaszentegyháznak az mi nemzetségünk között ez dologban való fogyatkozását és jövendő épülését, másfelől az mi tisztünket, az Istennek nevét segítségül híván, minekutána

hozzákezdettem volna egy néhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem az fordításban segítségül voltak, meg nem szüntem addig, míg nem véghez vittem a Bibliának egészen való megfordítását, melyben munkálkodtam, közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillantásig e nagy munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálódtam, mígnem elvégezném azt. Csak az Isten addig éltessen, míg ez Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és a Krisztushoz költözni.”

Isten meghallgatta buzgó könyörgését.

Ezzel Károli Gáspár neve felejthetetlen, míg élnek magyar reformátusok.

A magyar nyelvű Biblia 1590. február 10-én jelent meg Vizsolyban.

Károlit sokan segítették munkájában: adományokkal támogatta több főnemes, diákok hordták a kézirat lapjait és a próbanyomatokat Gönc és Vizsoly közt, Szenci Molnár Albert is dolgozott Károlyi keze alatt. Emellett Károli mint gönci elsőpap és kassavölgyi esperes élte a papok és a polgárok mindennapi életét, s miközben volt ereje szőlőjével és borának eladásával is törődni, megszervezte a bibliafordítók közösségét, azokét, akik a rájuk kiosztott részekből elvégezték a maguk fordítását.

Károlyi 1591-ben, műve megjelenése után nem sokkal meghalt. Göncön szobrát, Vizsolyban emléktábláját láthatjuk. Az utókor pedig úgy emlékezik rá, ahogy a költő, Thuri György Károlyi Gáspár emlékezete c. versében: „Pápás éjbe merült el mélyen az elhagyatott nép, s nem volt könyv vagy fény, mely vezető lehet.

Károlyinak fájt ez, s így átültette, segítvén őt Rákóczi s az Úr lelke, a szent lapokat.

Mindenünk mestere lett, s felszállt az örömteli égbe, Ó, nagy férfiú, szent volt ez a lét, e halál!”

A Bibliáról (450 éves a vizsolyi Biblia)

Nagykárolyban született, mezővárosi polgárcsaládban, 1526-ban. Károli szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt.

A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.

Később szülőhelyéről Carolinak, Caroliusnak írta magát. E név korabeli kiejtése Károlyi volt, de a bibliakiadások címlapján „Károli”rögződött.

Nagykárolyban, a város iskolájában kezdte tanulmányait, majd 1549-ben Brassóban iratkozott be az ottani híres iskola magasabb tagozatára.1556-tól folytatta tanulmányait az egyetemen Wittenbergben, majd Svájcban. Nem tudni, meddig volt Wittenbergben, de az ott eltöltött idő döntő hatással volt pályájára. 1562-ben írt műve, a Két könyv még kizárólag a lutheri és melanchtoni világnézetet tükrözi, semmi jele annak, hogy szerzője a helvét irányzat hívévé vált volna.

A Két Könyv a reformáció és ezen belül a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. Műfaja inkább a prédikációhoz hasonlít, s elsődleges célja, hogy az olvasót megtérésre, bűnbánatra buzdítsa. Tipikus alkotása a kornak, a magyar reformációnak.

Azért írta meg, mert választ keresett a történelem által feltett kérdésre, Magyarország romlásának okára, mely romlás a kortársak számára szinte felfoghatatlan és feldolgozhatatlan volt.

Irodalmi szempontból ugyancsak figyelemre méltó a Két Könyv, elsősorban azért, mert szövegének többségét bibliai idézetek alkotják. A legszebb helyeken ezek az idézetek, melyek sokkal magyarosabbak és kötetlenebbek, mint majd a vizsolyi Biblia szövege lesz, egybeolvadnak a Károli által fogalmazott mondatokkal, mintegy megemelve azok stílusát.

Valóságos bibliafordítási előgyakorlat az egész könyv, előrevetíti a majd huszonöt év múlva elkészülő nagy munkát. Különös, hogy Károlinak, aki a régi feljegyzések szerint jól tudott héberül, görögül, latinul, németül, s igen járatos volt a Szentírásban, nem maradtak fenn nyomtatásban teológiai munkái vagy prédikációi.

Még érdekesebb, hogy e kiváló teológus kimondottan teológiai, egyházi vagy vallási munka helyett egy történetbölcseleti munkával áll elő még pályája kezdetén.

Antala Éva, nagyölvedi lelkipásztor

Forrás: • Szabó András: Károlyi Gáspár • Dr.Csekey Sándor: Károlyi Gáspár emlékezete • Dr.Vasady Béla: Károlyi emlékkönyv

Kis Tükör 5

Visszapillantó

Pap Gábor,, min nt közéle etii szzemélyiisé ég Pap Gábor, az akkor már köztiszteletben álló, nagy műveltségű a Dunántúli Ref. Egyházkerület püspöke, mint a komáromi református gyülekezetének újonnan megválasztott lelkésze 1878. szeptember 22-én tartotta meg székfoglaló beszédét, melyben az erkölcsös életvitelű gyülekezet és a jó lelkész tulajdonságairól és feladatáról beszélt.

Elmondta, hogy saját érdekeit hátrahagyva, Böhm József Dániel: Pap Gábor, 1847 Isten akaratának engedelmeskedett, amikor elfogadta a komáromi gyülekezet meghívását. Nem titkolta a reá váró szolgálat kapcsán felmerülő kétségeit sem: tud-e majd az Őt elküldő Úr kedve és akarata szerint tenni? Nemcsak szavakban, hanem a nemes szív érzéseivel, a léleknek a jóra törekvő erős akaratával, közhasznú, jó és nemes tettekkel is tudja-e majd bizonyítani Isten, és az emberek iránti hűségét? Tudja-e majd teljesíteni mindazt, amit a gyülekezet elvár tőle; megállja-e helyét az elesettekért, a közjóért vívott harcban; elő tudja mozdítani a nemzet haladását, fölemelkedését a tudomány segítségével.

A közjó érdekei, a nemzeti összetartás, a tudományos haladás fontossága végigkísérte őt egész életében.

Pap Gábor életútját figyelemmel követve, nemcsak a hivatásának élő egyházi vezető, hanem a közjót mindig szem előtt tartó, a művészetet és a tudományt – ennek keretén belül régészetet is – pártoló személyiség tárul elénk.

Gyermekkorától fogva – egy kézirat szerint 9 évesen – írt verseket, így pl. az „Ezüst ABC”-t is. A pápai diákévei alatt már ifjúsági lapot szerkesztett, Koszorú címmel. Magyar nyelvre fordította Shakespeare szonettjeit, melyek közül néhány a Komáromi Lapokban is megjelent. Újságíróként, tudósítóként is ismert volt. Az 1847-es bécsi forradalom idején a Pesten megjelenő, Jókai és Petőfi által szerkesztett Életképek tudósítója volt, később pedig több országos lapban is jelentek meg cikkei.

Pap Gábor ünnepi beszéde, melyet a Jókai Mór szülőháza helyén álló épületen elhelyezett emléktábla avatásakor mondott el, a Komáromi Lapokon kívül egyéb kiadványokban is megjelent. 1881. augusztus 20-án avatták fel a ma is látható emléktáblát. Jókai a tiszteletére rendezett ünnepségen betegsége miatt nem tudott részt venni, viszont a Komáromi Lapokban is közzétett levelében megígérte, hogy gyógyulását követően ellátogat szülővárosába. A korabeli Komárom Lapok tudósítása szerint augusztus 20-án az összes Komáromi házra nemzeti lobogót tűztek, és ünneplőbe öltözött tömeg hömpölygött az utcán, a megyeházától az izraelita hitközség templomáig. Az ünnepséget megnyitó Molnár Ádám beszédét követte Pap Gábor ünnepi szónoklata. A komáromi református gyülekezet lelkésze Jókai szellemi nagyságát méltatta, majd a külföldön is elismert író műveiről szólt nagy elismeréssel. Ezek a regények az emberi lelkekbe fényt vittek, és az olvasónak reményt adtak azokban az időkben is, amikor a szellemi sötétség nagy erővel igyekezett szolgaságba, rabságba dönteni a szabadság után vágyakozókat. A szórakoztatva nevelő történetek szereplői a gonoszt legyőzve, szebb jövőt teremtve minden korban példa-

6 Kis Tükör

értékűek. Pápa városának elöljárósága 1880-ban emléktáblát helyezett el azon a házon, melyben Jókai diákévei alatt lakott.

Erre az eseményre válaszul a Komáromi Lapok szerkesztőségének kezdeményezésére valósult meg a neves író szülőhelyét jelölő emléktábla felavatása. Ünnepi beszéde végén Pap Gábor a telektulajdonos izraelita hitközség gondjaira bízta az újonnan felavatott emléktáblát. Az ünnepség után a meghívott vendégek díszebéden vettek részt, és ezt követően meglátogatták a Szombathy és Nagy Mihály utca (ma Határőr és Jókai utca) sarkán lévő házat, melyen Jókai Károly – az író bátyja – helyeztette el azt az emléktáblát, melyen ma is olvasható a felirat: „Itt növekedett szülőinél Jókai Mór 1826-tól 1841-ig”. Az itteni megemlékezés után az ünneplő sereg a református kollégium udvarába vonult át, ahol földműves gazdák (szekeresgazdák) énekkara dallal köszöntötte az érkező ünnepi sereget, e helyett: érkezőket majd Pap Gábor szuperintendens intézett köszöntőt az egybegyűltekhez, utána pedig Feleki Miklós szólt néhány szót az énekkarhoz. Ezután a város elöljárói a meghívott vendégekkel együtt megtekintették a város nevezetességeit. Este pedig a Jókai által írt színdarabok jól sikerült előadása után a Dalárda-kertben rendezett díszvacsorával fejeződött be az ünnepség.

Az emléktábla avatásától majdnem egy év telt el Jókai Mór komáromi látogatásáig. E jeles napra – 1882. május 20-ra – nagy előkészületek folytak, úgy a városban, mint Jókai családjában is. Sajnos az örömünnep gyásszal, temetéssel végződött.

Jókai Károlynét, az író sógornőjét főzés közben baleset érte, és másnap belehalt égési sérüléseibe. Pap Gábor kéziratai között is szerepel az a „Jókai Mórhoz” írt vers, melyet a tragikus esemény kapcsán két versszakkal kiegészített. A vers ebben a végső formában jelent meg a Komáromi Lapokban.

Ezüst ABC – részlet, 1836

arra hivatva, hogy a római korszakban oly fontos szerepet játszott e vidék kulturájának világító központjait képezett Brigetiumnak nagybecsű kincseit összegyűjtse. Ha itt ez előtt egy századdal alakult volna meg a történelmi és régészeti társulat, akkor most már oly múzeumunk lehetne, melynek megláthatása a külföldi tudósokat is ide édesgetné, vonzaná s forgalmi hanyatlása folytán már is alábbszálló városunkba új életet lehelne. (...) Komárom város emelkedett szellemű lakossága mindég megértette a kor hívó szavát, tudott lelkesedni minden szépért, jóért, nemesért.” A felhívás végén Pap Gábor biztatott mindenkit, hogy aki vonzalmat érez a régészet iránt, az vegyen részt az előkészítő bizottság

Jókai Mórhoz c. vers – részlet, 1882

A komáromi régészeti társulat megalakulása Levéltári adatok alapján Pap Gábor nagyszámú római-kori érmegyűjteménnyel rendelkezett. A „Rév-komáromi iparos ifjuság önképző köre” által 1880-ban rendezett ipar-, és terménykiállításra főt. Pap Gábor úr egy szekrény régi pénzt, képrámát és egyéb, meg nem nevezett régiséget adott kölcsön. Pap Gábornak a régészet iránti tisztelete tükröződik a „komárom vármegye és sz. kir. Komárom város lelkes és hazafias közönséghez” intézett felhívásában, melyben kifejti, hogy a magyarságnak nemcsak a csatamezőkön, de kulturális és szellemi síkon is szükséges kinyilvánítani a haza iránti ragaszkodását.

Az elmúlt háromszáz év alatt a magyarság számos nehéz ütközetben már többször bizonyította hazaszeretetét. Ezek a csaták egyrészt a nemzet fennmaradása szempontjából voltak jelentősek, másrészt pedig megállították a Keletről érkező, a Nyugatot fenyegető támadásokat. Ez idő alatt a nyugati tudomány szép lassan fejlődött.

A magyarság a 18. század második felében tudatosította, hogy fennmaradása érdekében tudományos téren kell felküzdenie magát a kultúrnemzetek közé. Ennek a törekvésnek eredményeként kezdődött el az irodalom – világtörténelem, magyarok története, szépirodalmi művek – felvirágzása. A természettudományi ágazatok és a bölcselet is fejlődésnek indultak, viszont a régészet háttérbe szorult, holott Magyarország területén rengeteg, régészeti szempontból értékes kincs rejtőzhet még a földben. Az 1880-as évek végére már több városban alakult meg a régészeti társulat, hivatva a környéken talált régészeti leletek összegyűjtésére. Pap Gábor 1886. decemberi felhívása szerint „Rév Komárom városának értelmisége volna

által hamarosan összehívandó régészeti társulat alakuló gyűlésén. A társulat Komáromvármegyei és Komáromvárosi történelmi és régészeti egylet néven 1887-ben megalakult.

Pap Gábor, mint a Dunántúli Ref. Egyházkerület püspöke, 1878 és 1895 között a komáromi református gyülekezet köztiszteletben álló, nagy tudású lelkésze él a köztudatban.

A fentiek szerint ragaszkodott székfoglaló beszédében tett ígéretéhez, mi szerint a közjóért és tudományért síkra szálló lelkésze szeretne lenni gyülekezetének, így szolgálva Azt, Aki őt elküldte.

Soli Deo Gloria!

Fritz Beke Éva Forrás: • Komáromi Lapok (1880, 1881, 1882, 1886), • Ünnepi beszéd, mely Jókai Mór születési házát jelölő emléktáblának ünnepélyes leleplezése alkalmával hangzott el (Komárom, 1881) • Pap Gábor versei – kézirat

Utat téve esz tet tél? Sötét erd be kerrültél és ne em látod az ösvény t? Álllj meg csöndb ben, és várd Isten szabadítását. tudja az utat és vezet téged, ha Hozzá kiáltaszz .

(C.H.Spurg geon n) Kis Tükör 7

Az élet fogalma az Ószövetségben 1Móz 2, 7.

Nehezen érthet Igék a Bibliában

Az Ószövetség tanúbizonysága szerint az élet eredete Istentől van. Ő teremtette a világot, de ugyanúgy az emberi életnek is Ő a teremtője. 1Móz 2,7 szerint Isten a föld porából teremtette az embert. A 139. Zsoltár vallomásában azt olvassuk, hogy az Úr már az anyaméhben formálja az embert: „Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében”.

(Zsolt 139, 13) Az élet alaptartalma a test – héberül „bászár” – és a lélek – a „nefes” – együttélése. A „bászár” a héberben húst jelent és csak ezután fejezi ki a testet. A „bászár” az ember külső, tapintható részére vonatkozik. Ezt a „bászár”-t a föld porából formálta az Isten. Az ember teste a földből származik. De ez a test még önmagában nem él. Az Úristen újabb beavatkozására volt szükség, hogy ez az élet megvalósuljon. Ezért Isten az ember orrán keresztül lehelte be az élet leheletét. Ettől a lehelettől lett az ember élőlény.

Erre a megelevenítésre Isten Lelkére, a „rúach”-ra, van szükség, mert a „rúach” az, ami megeleveníti a „nefest”. Az Ószövetség embere ezek szerint azt tanítja, hogy az ember két részből áll: a testből és a lélekből. A lélek az emberi test közepén lakik. A 3Móz 17, 11 szerint a test lelke a vérben van „Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek. Mert a vér a benne levő lélek által szerez engesztelést”. Az 5Móz 12, 23 egyenesen azt mondja, hogy a vér annyi, mint az élet „mert a vér lélek” A zsidók ehhez az elgondoláshoz tapasztalati úton jutottak el. Látták, hogy az emberek és állatok megölésekor az volt a halál oka, hogy a vér kifolyt. Ha kifolyt a vér, megszűnt az élet. 1Móz 4, 10-ből kitűnik, hogy amikor Kain rásújtott testvérére, kiömlött Ábel vére, és felkiáltott az Úrhoz. Az Ószövetségben több helyen is találkozunk azzal, hogy ez a gondolkodásmód élt az emberekben.

Az 5Móz 21, 1‒9 részletesen leírja azt a ceremóniát, amelyet akkor kell elvégezni, ha a mezőn egy olyan holttestet találnak, akinek nem tudják, ki volt a gyilkosa. Úgy gondolták, ha ezt a ceremóniát nem viszik végbe, akkor Isten bosszút áll a kiontott vérért. Amikor Saul kiontja a gibeoniták vérét, akik ártatlanok voltak, Jahve éhséggel sújtja az országot.

Az Ószövetségben a vér fogalmán kívül találunk még az élettel kapcsolatban más kifejezéseket is. Az édenkerti történetben először olvasunk az élet fájáról, az „éc hahajim”ról, amelynek az volt a jellegzetessége, hogy aki erről eszik, nem fog meghalni. Palesztinában végzett ásatások során többször találkoztak olyan edényekkel, gyűrűkkel, amelyek ezt az életfát ábrázolták. Keleten úgy gondolták, hogy mitologikus eredete van az élet fájának. Találkozunk azzal az elképzeléssel is, hogy Istennek van egy könyve, amelyet az élet könyvének neveznek, és ebből a könyvből a bűnösök ki vannak törölve, a hamis próféták nem íratnak be. Jahve népét viszont ez a könyv sorolja fel, sőt a 139. Zsoltár szerint már azoknak a napjai is le vannak írva, akik még meg sem születtek. Malakiás ezt a könyvet az emlékezés könyvének mondja (Mal 3, 16). Dániel könyve leírja, hogy ez a könyv csak az utolsó napon, az ítéletkor lesz felnyitva.

Az fog megmenekülni, akinek a neve ebben a könyvben van beírva.

Jahve volt az egyetlen Úr, aki adta az életet és akinek hatalma van ezt az életet vissza is venni, de ugyanakkor meg is tartani.

Hogy ez az utóbbi megvalósuljon, az embernek Istenre kell figyelnie, és az Ő útjain kell járnia. Csak az Úr útján lehet

8 Kis Tükör

az ember biztonságban, mert nem az ember kezében van a saját élete. Isten adta a törvényt az ember kezébe, hogy kifejtse akaratát és az Ő elvárásait az emberrel szemben. Az Ószövetség könyveiből kitűnik, hogy Jahve az élet egyetlen Ura és az élet kútfeje. Ezért becsüljük meg az életet, amelyet ajándékba kaptunk Istentől, hogy az Ő dicsőségére tudjuk megélni a mi mindennapjainkban a Krisztust követő életet.

Bízva Isten egyszülött Fiában, mert tudjuk: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3, 16) Tanító Péter, csallóközaranyosi lelkipásztor

Szép Ernő: Jézus Krisztus Emberek istene, Istenek embere, Te lehajtott fejű, Megszegzett kezű, Lecsukódott szemű, Te megfagyott ajkú, Te kihasadt szívű, Te örökre vérző, Útszél elhagyottja, Mezítelen testű, Hófehér szemérmes, Tavasszal lombtalan, Nyáron napon égő, Te ősszel megázó, Te télen megfázó, Szélben takaratlan, Viharban búvatlan.

Te nappal életlen, Éjszaka fekvetlen. Özvegyek karója, Leülő koldúsnak Támasztó párnája, Minden úttalannak Útmutató fája.

Gyermekek rokona, Véneknek pajtása, Vándoroknak botja, Bohóknak tútora, Pásztorok vezére, Juhok gyapjújából Tövist válogató Szamár hosszú hátát

Végig simogató.

Jajnak trombitája, Sóhajnak vonója, Némának ekhója, Könnyeknek kendője, Éhes vendéglője, Bénának fürdője, Esettnek mentője, Vakoknak gyertyája, Poklosok barátja, Halálnak doktora, Mindenki testvére, Egyetlen magános.

Te másról beszélő, Te tengerre lépő, Te egekre néző.

A kínoknak grófja, Herczegek herczege, Királyok királya, Szegények szegénye, Harmincz ezüstöt érő, Harminczhárom éves.

Te felhőbe szálló, Te mennyekben járó, Tejúton sétáló, Fényességben álló, Szivárványra dűlő, Te angyalt tanító, Te bárányt vezető, Galambnak gazdája, Kelet majorosa, Nyugat bíborosa, Csillagok csillaga, Örök trónörökös, Örökös boldogság.

Keresztelésben részesültek

Eszter – Süll Tamás református lelkész és Rácz Kinga református egyházzenész gyermeke Hajnalka – Süll Tamás református lelkész és Rácz Kinga református egyházzenész gyermeke Ákos – Farkas Attila református festő-mázoló és Čavojská Marcela református hivatalnok gyermeke

Dóra – Kemény Attila római katolikus tűzoltó és Turányi Klaudia református alkalmazott gyermeke; Klimácsek János Szabolcs – Klimácsek János és Rácz Petra református varrónő gyermeke; Molnár Zsófia – Molnár Árpád református lelkipásztor és Stefko Mónika református hitoktató gyermeke; Németh Viktória – Németh Roland római katolikus vállalkozó és Szenczi Mónika református üzletvezető gyermeke; Pintea Diana Krisztina – Ódor István római katolikus rokkantnyugdíjas és Ódor Zoradena református varrónő gyermeke; Szuri Márta – Szuri József református preparátor és Maráz Márta gyermeke

Hitvallást tettek

Házasságot kötöttek

MÁRCIUS

Sándor – Szabó Sándor római katolikus grafikus és Lantódy Andrea református tanárnő gyermeke

MÁJUS

MÁJUS

Bukor Benedek – Bukor József egyetemi oktató és Both Emőke református tanár gyermeke; Csicsó Ildikó – Csicsó Béla római katolikus esztergályos és Gombos Beáta református bérelszámoló gyermeke; Czibulka Eszter – Czibulka Tibor római katolkius vállalkozó és Tóth Ildikó református vállalkozó gyermeke; Farnbauer Krisztián – Farnbauer Péter református zenész és Paál Gyöngyi református pedagógus gyermeke; Fazekas Anna Margaréta – Fazekas Péter és Gál Zsanett gyermeke; Fazekas Réka Gabriella – Fazekas Péter és Gál Zsanett gyermeke; Fekete Réka – Fekete Tamás római katolikus hivatalnok és Kiss Géczi Rozália református hivatalnok gyermeke; Feszty Orsolya – Feszty Zsolt református vállalkozó és Füssy Anikó református pszichológus gyermeke; Hajabács Sára – Hajabács Róbert római katolikus vállalkozó és Takács Enikő református vállalkozó gyermeke; Halászik Laura – Halászik László református gépkocsivezető és Rakonczai Mária református hivatalnoknő gyermeke; Jachman Péter – Jachman Péter római katolikus vasúti alkalmazott és Koczkás Margit református rehabilitációs dolgozó gyermeke; Jóba Árpád – néhai Jóba Árpád és Kovács Szerafína római katolikus tanárnő gyermeke; Jókai Máté Tibor – Jókai Tibor református pedagógus és Kiss Éva római katolikus pedagógus gyermeke; Karácsony Márk – Karácsony Ferenc református raktáros és Fekete Mónika római katolikus hivatalnoknő gyermeke; Kemény

MÁJUS

Adamek Dániel római katolikus vízvezeték szerelő és Reznyík Anita református pincérnő Töltésy Rudolf református fényképész és Keszegh Mónika református közgazdász

Eltávoztak a földi életből MÁRCIUS

Bíró András 61 éves testvérünk özv. Németh Andrásné szül. Búcsi Terézia 60 éves testvérünk Deminger László 85 éves testvérünk Prágay Miklós 29 éves testvérünk özv. Kathona Sándorné szül. Baranyay Rozália 90 éves testvérünk

ÁPRILIS özv. Szendi Gézáné szül. Fülöp Irma 74 éves testvérünk Csintalan Miklósné szül. Vrábel Magdolna 81 éves testvérünk Fanbauer Béla 87 éves testvérünk özv. Panka Istvánné szül. Mórocz Margit 68 éves testvérünk özv. Török Tiborné szül. Czibor Irén 88 éves testvérünk Faukó Péter 51 éves testvérünk

MÁJUS Szabó Gyuláné szül. Zsigmond Márta 64 éves testvérünk

fotó: Turányi József

Kis Tükör 9

El reformátorok

Ecclesia semper refform man nda a est! Az egy yházzna ak ú jrra meg g ke elll ú ju ulnia a....

A már említett konstanzi zsinatnak (1414‒1418) a skizma (egyházszakadás) rendezésén kívül az eretnekség problémájával is foglalkoznia kellett. Górcső alá vették azokat a teológusokat, akik felemelték szavukat a római katolikus egyház egyes dogmái, tanításai ellen. Így lett eretnek John Wycliff és Ján Hus is. Mindketten nagy hatással voltak környezetükre, kísérletet tettek az egyház megreformálására, de próbálkozásukat a római egyház még elhárította.

John Wycliff A 14. század második felében élő oxfordi egyetemi tanár felemelte szavát az egyházban tapasztalható állapotok miatt.

Először az egyházi adó fizetését bírálta.

Mikor III. Edward udvari papja lett, tanácsára a parlament megtagadta a pápának járó egyházi adót, amely ettől kezdve az állami bevételeket gyarapította és Angliában maradt. Ugyanakkor Wyclif azt hirdette, hogy a királyi hatalom független a pápai hatalomtól, és a királynak joga van az egyházi vagyon felett rendelkeznie. Az őskeresztény egyház egyszerűségét tartotta követendőnek, hatalmas munkával lefordította a Bibliát angol nyelvre, és az egyházat a predesztináltak (elrendeltek) láthatatlan közösségének tartotta. Tagadta a római egyház által elfogadott teljes átlényegülés tanát, mely szerint a kenyér és a bor a misén teljesen átlényegül Krisztus valóságos testévé és vérévé. Szerinte Krisztus jelen van a szent jegyekben, de nincs átlényegülés, így az egész miseáldozatot bálványimádásnak nevezte. Tagadta a szentek, a képek, a szobrok és az ereklyék tiszteletét is. A konstanzi zsinat halála után (1384) eretneknek nyilvánította. Könyveit elégették, és elrendelték, hogy testét exhumálják, és nyilvánosan égessék el. Hamvait beleszórták Lutterworth városának (itt volt lelkész) folyójába. Wycliff követőit, a lollardokat kegyetlenül üldözték.

Ján Hus Ján Hus 1370 körül született a dél-csehországi Husinecben. A prágai egyetemen tanult, majd egyetemi tanár lett.

Később a filozófiai fakultás dékánja Prágában. Mivel az egyetem fizetést nem adott, pappá szentelése után a prágai Betlehem kápolna prédikátorának nevezték ki, ahol csehül prédikált.

Tanítása Wycliff tanaira alapozódott. Az ő írásait az Angliában tanuló Prágai Jeromos hozta cseh földre. Hus az egyházi visszaélések ellen prédikált, elvetette az ál-kereszteshadjáratok fejében nyújtott

10 Kis Tükör

bűnbocsánatot, tiszta életű és szegény papságot akart, és követelte a két szín alatti (kenyér és bor) áldozást. Fontosnak tartotta, hogy a Biblia mindenkihez jusson el, ezért azt le is fordította cseh nyelvre.

Kezdetben Hus igyekezetét az egyházi élet megjavítására a prágai érsek (hazmburki Zbynek Zajíc) és a cseh király (IV. Vencel) is támogatta. A fordulat 1409-ben állt be, mikor a pisai zsinat összeült, és az épp aktuálisan uralkodó két pápa problémáját próbálta meg úgy megoldani, hogy egy harmadikat választott. Európa államainak el kellett volna fogadniuk a zsinat határozatát. Csehországban a prágai érsek és az egyetem német professzorai az egyik leváltott pápát támogatták, míg Hus és társai az újonnan megválasztottat.

A cseh király szintén azon fáradozott, hogy a pisai zsinat sikeres legyen, így kiadta a Kutná Hora-i egyezményt, amelyben a prágai egyetemen – mely német többségű volt ‒ a csehek számára szavazattöbbséget biztosított. Ezért a németek tömegesen elhagyták az intézményt, Hust rektorrá választották és az egyetem is az új pápát, V. Sándort támogatta.

Hus továbbra is lelkesen védte és terjesztette Wycliff tanait, amivel magára vonta az érsek haragját, akinek hirtelen az új pápa lett az igaz és elismert egyházfő. Elérte a pápánál, hogy az bullában tiltsa be a nem plébániatemplomokban való szabad prédikálást, mint amilyen a Betlehem kápolna is volt. Hus azonban, abban a meggyőződésében, hogy az egyház a Szentíráson alapszik, továbbra is hirdette az evangéliumot. A következő évek mutatták meg, hogy nem a bibliai alap, hanem az egyház sérthetetlensége és a pápai primátus a fontosabb. Hus és a pápa ellentéte egyre jobban eldurvult. A bűnbocsátó cédulák árusításának kemény bírálata zavargásokat váltott ki Prágában, sőt három fiatal nyilvánosan utasította vissza azok megvásárlását, amiért kivégezték őket. Hus a fiatalokat vértanúként temette el.

Szent Péter utóda erre, élve a kiátkozás hatalmával, betiltatta az összes istentiszteletet Prágában, ha Hus a városban van.

De ezzel az aktussal csak azt érte el, hogy a cseh vidék is megismerkedett Hus tanításával ‒ aki Prágát elhagyva a későbbi Tábor városának közelében élt és dolgozott mintegy két évig ‒, s a huszita mozgalom is megalapozódott.

1414-ben a konstanzi zsinat elé idézték. A német-római császártól menlevelet kapott, mely szavatolta a biztonságát.

Megérkezése után bezárták, ahol nagyon komolyan megbetegedett. Csak bő fél évvel később állhatott a zsinat elé, ahol nem volt hajlandó tanai visszavonására. Máglyahalálára 1415. július 6-án került sor Konstanzban.

Halála óriási felháborodást váltott ki Csehországban, Hus nemzeti hőssé vált, és kibontakozott a nevét viselő, fegyveressé váló huszita mozgalom. A huszitizmusnak két irányzata alakult ki: a mérsékelt kelyhes és a radikálisabb táborita.

Luxemburgi Zsigmond német-római császár többszöri kísérletre sem tudta leverni őket, így a kiegyezés politikáját választotta. A kelyhesek követelték a két szín alatti áldozást, melyet az egyház engedélyezett (de úgy, hogy az átlényegülés az áldozás alatt létrejön!), cserébe pedig ők elismerték a római pápa főségét és az egyházi vagyon jogosságát. Ezután a katolikus nemesség és a kelyhesek összefogásával, 1434-ben Lipany mellett sikerült győzelmet aratni a táboriták felett. A huszita tanokat valló csoportokat a továbbiakban a katolikus egyház üldözte, de a huszitizmussal életre kelt a cseh nemzeti mozgalom. Édes Enikő, az alistáli ref. iskola történelem szakos igazgatónője

Barangoló

Nagybörzsönyb l a Nagy-Koppányra (549m)

A legutóbbi túraleírást követően, ismét a Börzsöny felé vesszük az irányt. A mai túránk kiindulópontja Nagybörzsöny község, pontosabban a falu túlsó végén lévő kisvasút parkolója. Utunk egyharmadát ugyanis kisvasúttal fogjuk megtenni. Ezzel megtakarítunk némi időt és szintemelkedést, és támogatjuk egy kicsit a helyi turizmust. Itt jegyezném meg, hogy a jövőben már nem csak Nagyirtáspusztáig lehet majd kisvasutazni, hanem akár át a gerinc túlsó oldalára, Márianosztrára is, ugyanis idén tavasszal elkezdték a vasútvonal újjáépítését. Mi az egyik áprilisi szombaton az utolsó vonattal mentünk fel, és nem bántuk meg, mert senkivel nem találkoztunk egész idő alatt visszafelé a faluig. (Tavasszal és ősszel az utolsó szerelvény 1545-re ér fel, nyáron van egy későbbi, de az már kicsit kései a túrához). A kisvonatról leszállva Nagyirtáspusztán a mező végén a sok lehetőségből a K+ jelzést választjuk, a Nagy-Koppány az első úti célunk.

A jelzés hol keskeny ösvényen, hol széles erdőgazdasági úton vezet, miközben több helyen is emelkedik, rövid szakaszokon meglehetősen meredeken. Az utolsó métereket egy széles, füves domb-

háton tesszük meg. Fent csodás kilátás és egy kis csúcskő fogad. Érdemes leheveredni, szusszanni és átadni magunkat a 180 fokos kilátásnak. Egy hűvösebb nyári vagy kora őszi délutánon sokkal szebb innen a kilátás, mint egy forró nyári napon (Ez alapvetően minden magaslatra érvényes).

A Nagy-Koppány másik oldalán ereszkedünk le, miközben találkozunk a P sáv jelzésével. (Ne lepődjünk meg, ha a térképünkön nem itt találjuk meg, több jelzést átjelöltek az utóbbi másfél évben).

A következő elágazásban (a turistatáb-

láról hiányoznak a feliratok, ezt fixszel pótoltuk, de kérdéses, meddig bírja az időjárás viszontagságait) balra fordulunk a Koppány-nyereg irányába, melyet hamarosan el is érünk.

A nyeregben pad és asztal csábít újabb pihenőre, de a P sávon továbbmenve, az erdőgazdasági útról letérve inkább vágjunk neki a következő rövidke, de fárasztó emelkedőnek, amely a KisKoppányra vezet.

Visszanézve meg is lepődhetünk, hogy az alig fél órája elhagyott Nagy-Koppány nem is tűnik olyan közelinek.

Beérve az erdőbe folyamatosan a gerincen haladunk, csak a Gömbölyű-kő oldalában lesz újabb kilátásunk. Innen tovább szinte végig lejt az utunk, amíg aztán a P négyzet-jelzéssel találkozunk (Róth erdő, turistatábla). A P sávon ma-

radva negyed órán belül kibukkanunk az erdőből, és már láthatjuk a nagybörzsönyi házakat. A horgásztó mellett egy aszfaltos kaptatón át érünk be a faluba.

Jobbra fordulva a faluközponton át jutunk vissza az autónkhoz.

Megjegyzés: A túrát az enyhe szintemelkedések ellenére 10 év alatti gyermekkel nem ajánlom, mert a Kis-Koppány utáni szakasz elég monoton egy gyerek számára.

-hgy-

Térkép: Börzsöny (Cartographia), turistautak.hu Táv: 11 km. Szintemelkedés 230m Menetidő: 4–5 óra a gyaloglóidő Kisvasút: kisvasut.hu/nagyborzsony Távolság Komáromtól: 75km, 1 és 1/4 óra autóval

Kis Tükör 11

Az elmúlt hónapok eseményei

Március 1.

Hetényen 1500 órától egyházmegyei nőszövetségi gyűlésen vett részt gyülekezetünk nőegyletének küldöttsége. Az alkalmon Oláhné D. Ilona tartott emlékezetes előadást a Példabeszédek könyvének 31. fejezete alapján A nő béketeremtő ereje a családban és a környezetében címmel.

Március 6.

Ezen a napon a baptista testvérek gyülekezeti terme adott otthont városunk felekezeteinek és minden érdeklődőnek a Világimanap alkalmából. Az imaprogramot a Bahamákon élő keresztyén testvérek állították össze. Jó volt együtt imádkozni a keresztények egységéért.

Március 8.

Vasárnap délután a bibliaórások találkozóján ft. Fazekas László vezetésével a résztvevők megbeszélték a közösségek örömeit, kudarcait, s imádkoztak gyülekezetünkért.

Március 15.

Gyülekezetünk tagjai nemzeti ünnepünk alkalmából a megemlékezésen vettek részt a Klapka téren, melyen dr.

Albert Sándor, a SJE professzora tartott ünnepi beszédet.

Március 22.

Izsán a Clementia Helytörténeti és Helyrajzi Múzeumban szervezett könyvbemutatón megismerkedhettünk nt. Papp Dániel Az Izsai Leányegyház története című könyvével. A szerző a könyvbemutató után dedikálta is művét.

Március 29.

Egyházmegyei közgyűlés volt Érsekújvárott ezen a délutánon, ahol beszámolhattunk komáromi egyházmegyénk és gyülekezeteink 2014. évi életéről. Igyekeztünk Isten kegyelméből a 2015-ös év főbb lelki és gazdasági irányvonalát is meghatározni.

Március 31.

Gyülekezetünk nőegylete tartotta összejövetelét, melynek vendége Zétényi Csukás Dénes László volt, aki Egy búvár élete címmel tartott érdekes, nem mindennapi előadást.

Március 30 – április 4.

A húsvéti úrvacsorára készülve minden este bűnbánati istentiszteletet tartottunk az újszövetségi napi igék alapján.

12 Kis Tükör

Április 5.

Húsvét első- és másodnapján is megterítettük a kegyelem asztalát. Április 12.

Ennek a vasárnapnak a perselypénzével (207€) – presbitériumunk határozata alapján – gyülekezetünk rászorulóit támogatjuk majd. Április 16‒9.

A hitvallástételre készülő 20 fiatallal konfirmandus hétvégén vettünk részt Alistálon. Az előadások alkalmával a hitélet gyakorlati oldalával ismerkedhettek a fiatalok, a játék, sport és éneklés pedig a csoportépítés áldott eszköze volt. Április 23.

Az esti istentisztelet után a diakóniai bizottság tartotta gyűlését, amin megbeszéltük és szétosztottuk az előttünk álló időszak feladatait, szolgálatait. Április 25.

Szombat délelőtt kirándulni, sétálni volt a gyermekistentiszteletet látogatók apraja-nagyja. Április 26.

Nőegyletünk a Timóteus-ház javára jótékonysági koncertet szervezett, melyen énekelt, hitéről vallást tett Mészáros János Elek presbiter, a Csillag születik tehetségkutató verseny győztese. Köszönjük a nőegylet szolgálatát. A koncerten összegyűjtött adomány 1 891 € volt.

Április 28.

A nőegylet rendes havi összejövetelének vendége, dr.

Bastrnák Ferenc Az emlő daganatos megbetegedései címmel tartott előadást. Köszönjük a figyelemfelkeltő, a megelőzésre figyelmeztető előadást.

Május 7.

Az esti istentisztelet után presbiteri gyűlést tartottunk, melyen gyülekezetünk aktuális dolgait beszéltük meg.

Május 8.

Gyülekezetünk tagjai Kikelet gyalogtúrán vettek részt a Gerecsén. Kedvezett az időjárás is, így a csoport egy szép

napot tölthetett együtt. Köszönet Mikos Sándornak és Gittának a szervezésért.

Május 14.

Mennybemenetel ünnepén az esti istentisztelet előtt 20 hitvallásra készülő fiatal adott számot elsajátított ismereteiről szüleik és a presbitérium jelen lévő tagjai előtt.

Május 9.

Ezúton is köszönjük mindazoknak, akik ezen a napon a Timóteus-háznál közösségi munkában takarították az udvart és fákat ültettek.

Május 17.

Vasárnapi istentiszteletünkön vallást tett 20 fiatal. Név szerint: Bukor Benedek, Csicsó Ildikó, Czibulka Eszter, Farnbauer Krisztián, Fazekas Anna Margaréta, Fazekas Réka Gabriella, Fekete Réka, Feszty Orsolya, Hajabács Sára, Halászik Laura, Jachman Péter, Jóba Árpád, Jókai Máté Tibor, Karácsony Márk, Kemény Dóra, Klimácsek János Szabolcs, Molnár Zsófia, Németh Viktória, Pintea Diána Krisztina, Szuri Márta.

Isten áldja és őrizze meg fiataljainkat a hitben és az Isten iránti hűségben!

Május 10.

E vasárnap délelőttjének rendhagyó istentiszteletén hálát adtunk a nőegylet szolgálatáért újraalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az istentisztelet után Oláhné D. Ilona gondnokasszony, az egylet egykori elnöke,

majd dr. Körtvélyesi Piroska, a jelenlegi elnök mutatta be az asszonytestvérek sokoldalú munkáját, szerteágazó tevékenységét. Ezután Farkas Gáspár gondnok köszönte

Az elmúlt hónapok eseményei

Május 16.

Ezen a szombaton konfirmandusaink szüleik társaságában kitakarították és feldíszítették a templomot.

Május 18‒23.

Pünkösd ünnepére készülve esténként bűnbánati istentiszteleten vehettünk részt. A hét igéi azokat a gyülekezeteket mutatták be, amelyek Pál apostol leveleinek címzettjei voltak.

Május 24.

Pünkösd, a Szentlélek kitöltetésének és a keresztyén egyház megalakulás ünnepének első és másodnapján is úrvacsorai közösség részesei lehettünk. Pünkösdhétfőn a Marianum Iskolaközpont minden tanulója és tanítója velünk ünnepelt.

Jó volt együtt lenni.

meg gyülekezetünk nevében sok segítséget. Ezt követően megemlékeztünk a II. világháború áldozatairól a világégés befejezésének 70. évfordulója alkalmából. Dráfi Mátyás színművész úr szavalata, s gyülekezetünk halottai emléktáblán szereplő neveinek felidézése emlékeztet bennünket arra, hogy minden csak kegyelem.

Május 26.

A nőegyleti alkalmon P. Tóthné Zita, a Dunántúli Egyházkerület elnöknője tartott előadást a női szerepkörökről Amit átörökítünk címmel.

Május 29‒30.

A Szeretethíd égisze alatt pénteken a városunkban lévő idősotthonok lakóit látogattuk meg. Vittük az evangéliumot,

Kis Tükör 13

Az elmúlt hónapok eseményei

egy kis süteményt, szívünk szeretetét. Szombaton pedig 41-en a Jókai Mór Alapiskola udvarának padjait újítottuk,

Ismételten köszönet illeti a nőegyletet a sok finom süteményért!

Tisztelettel és szeretettel köszönjük mindazoknak, akik egyetemes egyházunk felhívására bekapcsolódtak a kárpátaljai rászorulók számára szervezett gyűjtésbe.

Gyülekezetünk adományát, 4 420 €-t átutaltuk az egyházmegyei pénztárba, ahonnan azt továbbították. Köszönjük az adományokat, festettük. Vendégeink voltak a Nagykeszin működő az odaszánást, és hordozzuk továbbra is a Reménység otthon lakói Szőcs Kálmán vezetésével. Jó volt rászorulókat imádságainkban! együtt dolgozni, ebédelni és örülni.

Mészáros János Elek jótékonysági koncertje a révkomáromi református templomban 2015. április 26-án került sor a Komáromi Napok egyik legjelentősebb nyitórendezvényére, amelynek keretében a zsúfolásig megtelt révkomáromi református templomban Mészáros János Elek, a Csillag születik 2012. évi győztese adott jótékonysági koncertet a Timóteus-ház javára.

A közönségnek nemcsak csodálatos zenei élményben volt része, hanem meghallgathatta a művész hitvallását is.

Sok ember szemébe könnyet csaltak a szívet-lelket melengető dalai, mint például a „Hazám, hazám...”, „Úgy szeretném meghálálni”, „Nézz rám Istenem.”

Nagy élmény volt hallgatni a gyönyörű hangú művészt, akit Isten különleges tehetséggel áldott meg. Énekével tanúbizonyságot tett hitéről és a magyar

14 Kis Tükör

nemzet iránti elkötelezettségéről. Dalai és versei hallatán mindenkinek útmutatást nyújtott hitből, hűségből és nemzettudatból, beszédéből pedig áradt az Isten iránti mélységes szeretet.

Köszönjük ezt a csodálatos élményt a művész úrnak, további életére Isten áldását kérjük, hogy erőben, egészségben még sokáig tudja folytatni áldásos tevékenységét a Kárpát-medence magyarsága érdekében.

Nagy örömünkre szolgált megtapasztalni, hogy mennyi segíteni akaró ember él közöttünk, akik eljöttek a jótékonysági koncertre, és támogatták a Timóteus-ház nemes ügyét.

A Komáromi Protestáns Nőegylet hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik részt vettek a jótékonysági koncerten, és adományaikkal hozzájárultak a Timóteus-ház munkálatainak mielőbbi befejezéséhez. „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá.” (Jakab 1, 17) Dr.Körtvélyesi Piroska a Komáromi Protestáns Nőegylet elnöke

Lekció: Róma 8, 11–17, Textus: Márk 10, 13–16 „Az igazi női jellem meglepetés, ritkaságszámba menő lelet, mint a diónyi igazgyöngy, az öklömnyi gyémánt! A világot férfiak kormányozzák, de a férfiakat asszonyok ihletik. Minden nagy ember mellett ott van egy fényes árnyék: az anya, a hitvese vagy a leánya. Legyen a nő jóra vezérlő erő, magasba vivő szárny, hazasiető út. Mindent elfelejtünk, csak azt nem, amit az édesanyánktól tanulunk. Tőle tanuljuk anyanyelvünket, az első imádságot, a karácsonyi történetet. Van egy belső szépség, ami időfeletti, és a kislányokban éppúgy sugárzik, mint a nagymamákban.” – Ravasz László néhai református püspök és gondolatai hangzottak el az imént, nem véletlenül. Hiszen ezen a mai napon, május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, nekik mondunk köszönetet, értük adunk hálát a Mindenható Istennek. Ezek az édesanyák fontosnak tartottak valami igazán lényegeset.

Mégpedig azt, hogy az ő gyermekeiket odavigyék az Isten Fiához, hogy áldólag rájuk tegye a kezét. Tirólatok is szól, kedves templomban ülő édesanyák, nagymamák, hiszen ti is fontosnak tartjátok azt, hogy a reátok bízottakat Jézushoz vigyétek.

Egy kicsit szóljunk ennek az ünnepnek a történetéről, melynek gyökerei az ókori Görögországba nyúlnak vissza Tulajdonképpen pogány ünnep volt, ahol tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának tiszteletére.

Az 1600-as évektől kezdték Angliában is ünnepelni. Az Egyesült Államokban először 1872-ben emlékeztek meg, Bostonban, az anyák napjáról. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első megemlékezést. Három évvel később, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.

Ezen a napon mindnyájunkhoz szól az Ige. Lássuk ennek a történetnek az üzenetét! Jézus nem törődik a tanítványok viselkedésével, nemtetszésével, ezért magához hívja az édesanyákat a gyermekeikkel. A tanítványok miért méltatlankodtak?

Ha megnézzük ennek a 10. fejezetnek az előzményeit, látni fogjuk, hogy Jézus egy nagyon kényes témáról tanított: a házasságról, és azon belül is a válásról. Ekkor jönnek az édesanyák a kicsiny, karonülő gyermekekkel, és félbeszakítják Őt. Jézus komolyan veszi az édesanyákat gyermekeikkel együtt, igen, még a legkisebbeket is. Bár azt gondolom, hogy évtizedek óta nagyon sokat változott a világ és a közfelfogás, de az anyaság nem kap megfelelő figyelmet és megbecsülést. Pedig az anyaság bizony nem könnyű feladat, nagy kihívás. Nem könnyű gyermekeket nevelni, háztartást vezetni, minden területen és mindenkinek megfelelni. Jézus tudja jól, mit jelent gondot viselni az rábízottakról, tudja, milyen gyermeknek lenni. Ő végigjárta az emberlét minden állomását, ismeri örömeinket, gondjainkat, kísértéseinket. Mindenkivel

Akkor is szeret, amikor nem vagy szeretetre méltó, és törődik veled akkor is, amikor más nem teszi.

tud azonosulni, a felnőttekkel, az édesanyákkal, a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt. Gyökössy Endre írta: „A gyermeki lélek és Jézus között valami csodálatos kapocs van.

Megértik egymást, jól érzik magukat egymás társaságában. És szükségük van Jézusra.”

Már a gyermekeknek is szükségük van Jézusra. De nem a kis Jézuskára, hanem a Megváltóra. Mert már az egész kicsiny gyermekben is kirajzolódik az egész ember, akinek megvannak a maga hibái, bűnei, kísértései. A gyermeket nem a rosszra, hanem a jóra kell megtanítani, hogy különbséget tudjon tenni a kettő között. Mindez azonban nem megy Jézus nélkül. Egyfajta kettősséget hordoz ez az Ige. Ott vannak az édesanyák, akik bizalommal mennek Jézushoz. Másfelől ott van ezeknek a gyermekeknek a viszonyulása Jézushoz. Az ő lelkületük, ahogyan Jézus simogatását, mosolyát, tekintetét fogadják. A legcsodálatosabb dologból mutatnak példát ezek az édesanyák. Tanítvánnyá tenni csak az tud, aki maga is tanítvány, odavinni Jézushoz csak az képes, aki ismeri a Hozzá vezető utat.

Bizalmat tanulhatunk ebből a történetből. Vajon ilyen bizalommal tudunk mi is odamenni a mi Mennyei Atyánkhoz? Akkor is, ha nemcsak ad, hanem el is vesz? Így tudjuk-e rábízni magunkat és minden szerettünket? Jézus ma is megáld, ma sem küld el. Ő adjon nekünk ilyen bizalmat, hitet és lelkületet, mert a Fiúság lelkét kaptuk, akiben nincs félelem, csak öröm és békesség. Ámen!

Kalocsai Alexandra, gyülekezetünk beosztott lelkésze (elhangzott 2015. május 3-án)

Kis Tükör 15

A Révkomáromi Protestáns N egylet rövid története Egy régi magyar közmondás szerint: aki a múltját nem ismeri, jelene sivár, jövője pedig nincsen. Ez vonatkozik nemzetünkre, családunkra, egyházunkra vagy éppen a nőegyletünkre.

Salamon Példabeszédeinek 31. fejezetében olvashatjuk: ,,Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igaz gyöngynél. Szája bölcsességre nyílik és nyelve szeretetre tanít... Csalóka a báj, múlandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó.“ 134 évvel ezelőtt, 1881. február 13-án dédanyáink, ükanyáink, a derék komáromi református és evangélikus asszonyok megalapították a Révkomáromi Protestánt Nőegyletet, amely a magyar királyi belügyminisztériumban 1881. április 17-én bejegyeztetett.

Az egylet célja „A révkomáromi szegénysorsú protestáns gyermekek iskoláztatása, felruházása, valláserkölcsi és más tankönyvekkel és tanszerekkel való ellátása, továbbá árváknak, özvegyeknek, rászorulóknak készpénzzel, ruházattal, élelmiszerrel, gyógyszerekkel való ellátása.” (Szó szerint ezt tartalmazzák az alapszabályok.)

Magyarországon valószínűleg ez volt az első nőszövetség. Az Országos Református Nőszövetség csak 1943-ban jött létre.

Vezetésével Ravasz László püspök Zsindely Ferencné Tüdős Klárát bízta meg. Erdélyben már korábban megalakult a nőszövetség, Pilder Mária misszionáriusnő vezetésével.

„Nem sír, nem fél, nem panaszkodik, hanem mosolyog, mert a hegyeken túl közeleg a hajnal.

Szent és győzedelmes ez a mosoly.” Ravasz László Az asszonyok Komáromban az 1890-es években a Protestáns Nőszövetségen kívül az Izraelita Nőegyletbe és a Szent Erzsébet Katolikus Nőegyletbe tömörültek. A három nőegylet tagjai tisztelték egymást, kölcsönösen látogatták egymás rendezvényeit.

Könyvtárunkban megtalálhatóak az alapszabályok iratai, majd 1896-tól a rendszeresen kiadott évi kimutatások néhány példánya. Innen tudjuk, hogy pl. 1896-ban 86 rendes és 17 pártoló tagja, 1912-ben már 116 rendes tagja volt a nőegyletnek. A tiszteletbeli tagok közt találjuk Jókai Mórt, Beöthy Zsigmondot, az ország főbíráját, Tóth Lőrinc országgyűlési képviselőt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, Ghyczy Kálmán pénzügyminisztert.

1901-ben védnöke, ill. tiszteletbeli elnöke volt Tisza Kálmánné Degenfeld Ilona grófnő, az egykori miniszterelnök felesége, ill. Tisza István miniszterelnök édesanyja, egészen 1913-ban bekövetkezett haláláig.

A díszelnöki tisztséget dr. Antal Gábor, a dunántúli református egyházkerület püspöke töltötte be.

Ha végigolvassuk az egyes években a tagok névsorát, ott találjuk köztük Jókay Károly és neje, Csontos Klára, valamint

16 Kis Tükör

lányuk nevét, de közismert komáromi neveket is: Konkoly Thege család tagjait, Fülöp Zsigmond polgármestert, főgondnokot, Papp Gábor lelkészt, Bátyai Mihály és felesége, Ella néni nevét, aki Antal Gábor leánya, és a polgári leányiskola igazgatónője volt. Tuba János országgyűlési képviselőt, aki a mai Selye János Gimnázium épületére 1908-ban „megszerezte” az anyagi támogatásokat. Ott találjuk sok mai egyháztagunk őseinek nevét: pl. a Kossár, Kacz, Joó (Mindszenty Sámuel lelkipásztor leszármazottai), Kecskés, Mórocz, Móricz, Bajcsi, Csukás, Trugly, Salamon, Komjáthy, Pati Nagy, Antal, családokéit.

Külön nagy öröm volt számomra, mikor a nevek közt találtam áldott emlékű Stoisits Rezsőnét, aki dr. Bastrnák Ferenc nagymamája, dr. Zsombor Miklósnét – Jolán nénit –, az óvónőképző egykori igazgatónőjét, a magyar gimnázium „nagyasszonya” nevét: ő képviselte többek közt az evangélikus asszonytestvéreket. A nevek között szerepelnek: nt.

Galambos Zoltánné – Edit néni, Csízi Istvánné – Sárika néni, az óvónőképző egykori tanárnője (unokája presbitériumunk tagja), Joó Istvánné – Ilonka néni, aki Mindszenthy Sámuel, kollégiumunk alapítójának a dédunokája.

Főleg azokat soroltam főleg, akiknek leszármazottai ma is oszlopos tagjai gyülekezetünknek.

Elődeink pontos kimutatást hagytak reánk bevételeikről, kiadásaikról. Tevékenységük jelentős volt a jótékonyságon kívül a város kulturális életében is.

Ahogy az egész világ, úgy Komárom, illetve a nőegylet életébe is beleszólt a két világháború. A második vége, 1945, úgy tűnt, hogy a nőegylet végét is jelentette. A közismert okok miatt több mint 40 évig csend volt körülötte. De a hamu alatt élt a parázs, és 1989 után rövidesen – pontosan 1990 márciusában – a parázs újraéledt. A karácsonyi forradalmat követő hetek egyikében felkeresett otthonomban áldott emlékű Takáts Zoltánné, Marianna, és a maga szelídségével, de határozottan felkért, segítsek újraéleszteni a Protestáns Nőegyletet. Elképzelésünket heteken belül tett követte, és 1990. április 19-én megtartottuk az alakuló ülésünket. Fokozatosan megfogalmaztuk munkánk alapszabályait, megválasztottuk a vezetőséget. Szolgálni akarunk a gyülekezetben, az ifjúsági munkában, az idősek, a betegek körüli munkában, az egyházi életben asszonyi kezeket igénylő tevékenységben, de egész városunk társadalmának hasznos kis világosságává, csipetnyi sóvá is akartunk válni.

Tekintettel kisebbségi sorsunkra, egyik fő feladatunk nemzeti öntudatunk gondozása, a magyar irodalmi és történelmi, valamint egyháztörténelmi előadások szervezése, melyekre törekedtünk meghívni valóban hiteles, kiváló előadókat.

Drága Acsai Irma diakonissza nővérünk álma vált valóra, amikor a nőegylet keretén belül létrejött a lepramisszió. A volt szocialista országok közül csak Budapesten működött lepramisszió. Éveken keresztül országos gyűjtésből igyekeztünk segíteni az ebben a borzasztó betegségben szenvedőkön. Volt úgy, hogy havonta 10 db 10 kg-os csomagot küldünk pl. Nepálba, Katmanduba, Romániába a Dunadeltába, vagy a volt Szovjetunió területén levő lepratelepekre. Az Úristen gazdagon megáldotta ezt a munkánkat is. A lepramisszió viszont csak úgy működhetett, hogy a nőegyletet hivatalosan bejegyeztettük a belügyminisztériumban.

Ez meg is valósult 1992. június 4-én.

Szeretnék most felsorolni néhány példát nőegyletünk kulturális tevékenységéből. Újjáalakulásunk első évének őszén,

1990. október 31-én vendégeink voltak: Sütő András, Csóri Sárospatakra Lorántff y Zsuzsanna születésének 400. évforSándor, Czine Mihály és Dobos László. Zsúfolásig megtelt dulója alkalmából látogattunk el. Velünk jött több katolitemplomunkban az Úr asztalánál beszéltek és bizonyságot kus asszonytestvérünk is. Ez a szép kisváros két asszonyról tettek a 20. század magyar irodalmának kimagasló refor- híres igazán. A protestáns Lorántff y Zsuzsannáról (és a mai mátus személyei. A reformáció e csodálatos emlékünnepét napig híres iskolájáról), és Árpád-házi Szent Erzsébetről, II. Endre és Gertrudisz lányáról, aki itt született 1207-ben. videokazetta őrzi.

A nőegylet meghívására koncertet adott templomunkban Budapestre többször is ellátogattunk. Elsők közt voltunk a a nagyhírű Debreceni Kántus. Sokan emlékszünk még a Terror Házában, vendégei voltunk a Millenniumi parknak, felemelő percekre, mikor a templom három bejáratán át megtekintettük a Várat, majd az új Nemzeti Színházat. méltóságteljesen bevonultak a zöld tógás fiatalok, és ajku- Szép és tanulságos volt a monostori várerőddel való ismerkedés Dél-Komáromban. Többször látogattunk el Pápára. kon felcsendültek a csodálatos zsoltárok. Gyönyörű volt.

Ha már a zenénél tartunk, nagy zenei élmény volt a Ko- Felemelő volt a Pannonhalmával való ismerkedésünk is. lozsvári Filharmonikusok koncertje. Itt mutatták be kar- A Kis Kátéban tanultuk, mikor a tízparancsolatot vettük, nagyuk, Erik Berger által befejezett J. Sebastian Bach-mű- hogy a naplopás is lopás. Mindig nagyon odafigyeltünk az együtt töltött órákra, nehogy haszontalan időtöltéssé válvet.

1992. március 19-én a nőegylet vendége volt dr. Ferenczy janak. Évente legalább 6–7 színvonalas előadás hangzott el összejöveteleinken, gimnáziumi, Miklós dunaalmási orvos-lelkiegyetemi tanárok, orvosok, teopásztor, aki Csokonai Vitéz Milógusok, lelkipásztorok előadásait hályról tartott előadást. Április élvezhettük. Neves évfordulók, iro26-án volt 195 éve, hogy Csokonai dalmi vagy történelmi események először járt Komáromban. voltak a témák. Pl. Kölcsey, KazinEzen az összejövetelen határozta czy, Szabó Magda, Németh László, el a nőegylet, hogy gyűjtést szerMárai Sándor, Csokonai Vitéz Mivez egy Csokonai-szobor felállítáhály, Kálvin János, Luther Márton, sára. A költő rövid életének talán Sztáray Mihály, gyülekezetünk lellegboldogabb 9 hónapját töltötte kipásztorai, tanítói (pl. Antal Gávárosunkban, mikor szép remébor, Papp Gábor, Németh István, nyekkel udvarolt a Tó utcában Péczely József, Mindszenthy SámuVajda Pál lányának, Júliának, az ő el, Katona Mihály), Komárom törLillájának. A szülők mást szántak ténete (Kecskés László), lepramiszférjül lányuknak: a dunaalmási szió (dr. Dobos Károly), egyházunk (úgy hitték, idős ugyan, de gaztörténete (Tuba Lajos), stb. dag) Lévai Istvánt. Csak az esküFelejthetetlen volt Park Sung Kon vő után derült ki, hogy Lévainak előadása hazájáról, Dél-Koreáról. szinte semmije nem volt. Lillából Amióta adóink 1, ill. 2 %-át igéboldogtalan asszony lett, Csokonai nyelhetjük, sok áldott célra haszpár év múlva fiatalon meghalt, de a náltuk fel a befolyt összeget. Pl. magyar irodalom gazdagabb lett a hozzájárultunk templomunk új csodálatos Lilla-versekkel. szőnyegeinek megvásárlásához, Az elhatározástól 13 év kellett, Csokonai Vitéz Mihály szobra a Gombai utcában valamint ebből valósult meg a kohogy valóra váljék a nőegylet elhatározása. Meglett a pénz, a gyűjtésbe besegített a Csema- máromi gyökerekből származó mártírmisszionáriusnő, dok, a Pro Pátria nonprofit szervezet és sok magánszemély. Molnár Mária emléktáblájának elkészítése a papi várakozó Itt szükséges megjegyezni, hogy az első nagyobb összeg falán, és évek óta térítjük az iskolai étkezését egy rászoruló e nemes célra egy szép orgonakoncert révén gyűlt össze, gyermeknek. melyre templomunkban 1992 húsvétján került sor. A nő- Az elmúlt 20 év munkáját azért tartottam fontosnak valaegylet meghívására a koncertet adó Teleki Miklós marosvá- mennyire is aprólékosan felvázolni, hogy tudja meg a gyüsárhelyi orgonaművész az egész bevételt a Csokonai-szobor lekezet, mit is csinálnak asszonyaink. Öt éve új vezetősége van a nőegyletnek. Mindnyájan látmegalkotására adományozta.

2005. május 19-én került sor a szobor ünnepélyes leleple- juk, hogy munkájukat az Úristen továbbra is gazdagon zésére. A műalkotás Darázs Rozália szobrásznő és Szabó megáldja.

Oláhné D. Ilona László bronzöntő műve.

Nőegyletünk életében nagyon sokat jelent a testvéri nőegyletekkel való kapcsolatok ápolása. Ezek pedig: a Pápai Református Nőegylet, a Délkomáromi Református Nőegylet, a budapesti Deáktéri Evangélikus Nőegylet. Felejthetetlen órákat töltöttünk el együtt, és létrejöttek szép egyéni, ba„Az Úr csoráti kapcsolatok is. dásan m ködik, de Szeretünk kirándulni. Általában előadás előzi meg arútja rejtve van...” (223. ról a helyről, ahová megyünk. Pl. mielőtt Ópusztaszerre hallelujás ének) mentünk volna, meghívtuk közénk Feszty Istvánnét, Piroskát, aki Feszty Árpádról és a Körképről tartott értékes előadást.

Kis Tükör 17

A fény alkotópályázat (2015 júniusa)

A lélek világossága Évekkel ezelőtt egy istentiszteleten hallottam a következő mondatot: „Az ember életében egyetlen nagy baj történhet: ha az ember eltávolodik Istentől.” Bár a mondat régen hangzott el, engem azóta is foglalkoztat az egyszerű megfogalmazás üzenete, és élettapasztalataim alapján azonosulok igazságtartalmával. Az élettel megajándékozott embert, ha szülei és szélesebb környezete gyermekkorában az Isten útjára tereli, és megismeri a hitben élés gyönyöreit és annak békességét, a későbbi időkben gondnélkülisége és jóléte következtében hajlamos magának tulajdonítani élete problémamentes alakulását, sikereinek kulcsát. Élete úgy folytatódhat – és gyakran folytatódik is –, hogy eltávolodik Istentől. Amit csak akkor vesz igazán észre, ha élete megváltozik, csökken akaratereje, cselekedetei is egyre sikertelenebbek, majd szorongás és félelem környékezi. Időbe telik, amíg rájön, hogy a változást életében az Istentől való eltávolodás okozta.

Mivel Isten minden embert számon tart és minden ember boldogulását és boldogságát biztosítani akarja, döntéseivel hívja fel az eltévelyedett ember figyelmét arra, hogy rossz útra tévedt.

Magamban azt szoktam ilyenkor gon-

18 Kis Tükör

dolni – ha lélekben elgyengültem, és elkövetett, magamnak sem bevallott bűneim következtében szinte cselekvésképtelenné váltam –, hogy akkori élethelyzetem korábbi életem és cselekedeteim következménye. Azt érdemlem, amibe jutottam. Mert olyan útra tértem, amely ide vezetett. Az Istennel való találkozás, a Szentírás olvasása, az imádság, az istentiszteleteken való részvétel lélekemelő világossága megfakult, elhalványult szívemben, elmémben. Rá kellett jönnöm, hogy ezt én idéztem elő, életemmel én okoztam.

Magamnak.

Világossá vált egyértelmű feladatom: meg kell változnom, vissza kell térnem Isten útjára, cselekedeteimet az Úr Törvénye szerint kell irányítanom és megvalósítanom. Azt is tisztáztam magamban, hogy a változtatásra a magam erejéből képtelen vagyok, ezért Isten segítségét kértem. Szívemben és elmémben tisztázódott egy láncszemszerűen összekapcsolódó folyamat, amely a bűntudat tudatosításával kezdődik. Folytatódik a bűnbánattal, és Isten kegyelméből, Jézus Krisztus értem is elszenvedett tökéletes áldozata és kereszthalála által bűnbocsánattal végződhet, ha Isten elé tárom bűneimet. Ez a folyamat visszaadhatja lelkem megtisztulását, világosságát, és megnyithatja számomra az utat Isten

Országába. A feltételes mód azért helyénvaló, mert az ember hajlamos a bűn megismétlésére.

Az Isten útjára való visszatérésben olvastam – olvasom a Bibliát, amelyben mind az Ószövetségből, mind az Újszövetségből kerestem és keresem az Úr üzeneteit, amelyeket legjobban Jób és Jeremiás Könyvében, valamint János apostol Evangéliumában (János 10, 14–18 fejezetei) találtam meg. S nem utolsósorban pedig az Úri Imában, annak minden fohászában.

Egy élő példa a felsorolásból: „Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen!” (Jeremiás 7, 3–5) Az én élettapasztalatom az, hogy akkor maradunk igazán magunkra, ha elhagyjuk Istent. Ez a kapcsolat mindig az emberen múlik, mert Isten az embert annak utolsó leheletéig nem hagyja el.

Végül így összegezném mondanivalómat: az Úrban lakozik az én erőm, Ő tart meg engemet kegyelmi időmben, általa szabott küldetésem beteljesedéséig. Legyen ezért Övé a dicsőség örökkön-örökké!

Jóba Mihály

Viola András: Hajnali ébredés (Staré Hory, 2013)

Az éltet fény...

Gyermekkorom óta kedvelem a világosságot és a fényt. Akkoriban falun laktunk, és a nagyméretű előszobánkba, amely be volt üvegezve, jó idő esetén reggeltől estig besütött a napocska. Őszszel, amikor még nem fűtöttünk, kellemesen bemelegítette a nap sugara a helyiséget. Több szobánk is volt, de mivel északi fekvésűek voltak, mindig a sötét, zord hideg uralkodott. Sosem szerettem ott tartózkodni, és inkább a napfényes veranda volt a kedvenc helyem, ahol jól éreztem magam. Általában mindenki a fényt szereti és nem a sötétséget. Fizikai értelemben sem lenne élet fény nélkül.

Lelkemben örömet érzek, hogy Jézus Krisztus által nekem is felcsilViola András: Mézédes harmat (Staré Hory, 2013)

„Ahol ott a Jézus, ott bizton vagyok, Mindenütt, hol Ő van, eltűnnek a bajok.

Bárhol, ahol Jézus nincs, nincs öröm, se fény, Mindenütt, hol Ő van, boldog vagyok én! ”

A fény alkotópályázat (2015 júniusa)

lant az az áldott fény, amely megvilágítja elmémet és gondolataimat. A lelki sötétségből átléptem a fénybe. Amióta ezen az úton járok, sok minden érthetőbb lett számomra. Régebben hiába igyekeztem olvasni a Bibliát, nem tudtam, mi a mondanivalója a soroknak. Amikor még úgymond ,,sötétségben” voltam, nem tartottam be a tízparancsolatot sem. Ma már igyekszem az Úrnak tetsző életet élni, mert Ő utat mutat nekem a mindennapjaimban. Ma már nem vagyok olyan aggodalmaskodó, a szorongás és a félelem érzései is elmúltak, melyek sok éven keresztül uralták a lelkemet. Köszönöm, Uram, azt az éltető fényt, melyet ragyogtatsz rám.

Egy hálaadó ének találó soraival fejezem be gondolataimat:

Hostina Irén Viola András: A lenyugvó nap árnyéka (Przełęcz Liliowe, 2011)

Kis Tükör 19

2015 - ös é v g y ü lekezet i a l k a l ma i 3. neg yedé v

A NYÁRI SZÜNET RECEPTJE: „Az ablakon a nyár nézett be, és a nyár szólt be a verebek gondtalan csiripelése hangján. A gömbölyű kis felhők puha lengéssel úsztak ismeretlen tájak felé, valahol egy vonat pöfögött, és ígéretes kőszénszag úszott be az ablakon, utazásszagot vegyítve a törtek és aránypárok közé. A kőszénszag egy közeli sütöde kéményében született, és semmi köze nem volt a pöfögő mozdonyhoz, de illúzió és képzelet is van a világon, amiből némelyik hetedikes többet kapott a kelleténél.”

Miért is írtam mindezt? Mert a nyári szünetnek is megvan a maga receptje. A tökéletes nyári szünet nem kíván különleges hozzávalókat, sem csillogó konyhát, vagy nagy fatüzelésű kemencét. Csak te kellesz hozzá, a képességeid és lehetőségeid, és hogy mindezt megoszd másokkal...

A recept: vedd lehetőségeidet, képességeidet, tehetségedet és vágyaidat; tisztítsd meg azokat az önzéstől, az irigységtől, a haragtól, a lustaságtól és a türelmetlenségtől. Majd keverd össze mindezt: egy jó adag munkával, egy-két csipetnyi jókedvvel, keverj bele egy adag optimizmust, egy jó adag hitet és reményt, tetszés szerint adj hozzá másokba vetett bizalmat, elfogadást és tapintatosságot, közben lassan, folyamatosan kavargatva fűszerezd szeretettel, meghallgatással és türelemmel.

Tudom, úgy élni az életünket és a nyári szünetet, „ahogy elterveztük, olyan, mintha egy recepthez keresnénk hozzávalókat egy ABC-ben. Az ember fogja a bevásárlókocsit, aminek sosem akaródzik abba az irányba menni, amerre tolják, és a végén teljesen más dolgokat kell összevásárolnia. Mit tehet ilyenkor az ember? Mit tehet a recepttel?” Fontos, hogy kevésbé jó alapanyagokból is lehet finomat főzni… ha szem előtt tartod a következőt: A szünet alatt is légy jó keresztény! Ne hanyagold el a Szentségeket! Az év folyamán gyakran hallani: nincs időm imádkozni, lelki dolgokat olvasni, lelki tanácsokat kérni, gyónni, elmenni templomba… A nyári szünetben nem lehet ez a kifogásod, használd ki ezért jobban ezt a lehetőséged.

Nincs katolikus hit pap és szentségek nélkül. A csináld magad kereszténység nem terem gyümölcsöt a nyári szünetben, és nem hozhat eredményt a lelki életedben.

Befejezésül Don Bosco atyánk útravaló szavaival kívánok értékes nyári szünetet: „Ne szalasszunk el egy alkalmat sem, amikor Isten lehetőséget ad a jóra.”

Boldog és értékes vakációt!

Vitális Gábor szalézi szerzetes pap, tartományi vikárius

Július

06–10. VII. Napközitábor 13–17. VI. Ifjúsági angol tábor 21–25. Csillagpont – Tata

Augusztus

Sokan, akik ismernek, tudják rólam, hogy mennyire szeretek főzni… és különösen is az olasz ételeket… a pizzát. Persze sokan megkérdezhetik, minek ez a nagy felhajtás a pizza körül? Nem más az egész, mint tészta, paradicsom és egy kis sajt a tetején. Talán van benne valami igazság, de akik így gondolkodnak, még nem ettek igazán jó pizzát.

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen feltétet helyezünk a tésztára. Jó és friss alapanyagokból finom pizzát lehet készíteni, s Olaszországban mindenki tudja, hogy a pizzát, miután kivettük a sütőből, 5–6 percen belül el kell fogyasztani, különben a tészta elázik, és nem ropogós többé. Ezért az ottani emberek sosem vesznek fagyaszott pizzát és nem szívesen rendelnek telefonon sem, mert nem úgy tekintenek a pizzára, mint valami olcsó dologra, amit dobozba lehet tenni, és kismotoron, a fél városon át házhoz szállítani.

De talán a legfontosabb, hogy a jó pizzát nem lehet egyedül fogyasztani. Szükséges hozzá a jó társaság, akikkel készítjük, kiválasztjuk a feltéteket, körbeálljuk a sütőt, akik értékelik a fáradságot, együtt örülnek, amikor elkészül, vagyis akikkel közösen elfogyaszthatod. A legfinomabb pizzát sem lehet jóízűen egyedül enni és a kevésbé jól sikerült is lehet nagyon finom, ha jó társaságban fogyasztod el.

03–06. Kerékpártúra

10–16. Gyülekezeti hét 29.

Presbiteri túra

30.

Tanévnyitó

01–05. Bűnbánati hét

Szeptember

Nem ritkán találkozunk olyan emberekkel, akik nem képesek értékelni az adott helyzetüket, az állapotot, amiben éppen vannak, a várost, a kultúrát, a települést, ahol élnek, az életük lehetőségeit, amik csodálattal tölthetnék el minden percüket.

Nagyon erős ez a trend, amit nem egyszerű legyőzni. A szomszéd fűje mindig zöldebb… Szeretjük ízlelgetni mások főztjét, mert mintha az mindig finomabb lenne, mint amit mi magunk állítottunk össze. A nyár közeledtével furcsa gondolataink támadnak: szeretnénk rengeteg új dolgot kipróbálni, megismerni, megtapasztalni és sokszor nem vesszük észre a mindennapok egyszerű szépségeit.

05.

Egyedülállók napja – kirándulás

06.

Új kenyér – úrvacsora

13.

Egyházmegyei nőszövetség

18.

20.

29.

Egyházmegyei jótékonysági bál – Komárom Egyházmegyei pedagógustalálkozó Nőegylet: Elek László katolikus esperes: „Ünnepeink”

FELHÍVÁS! Vállalkozó, ill. szolgáltatást nyújtó gyülekezeti tagjaink számára szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy hirdetésük lapunk hasábjain ingyen megjelenhessen.

Várjuk a hirdetni vágyók jelentkezését továbbra is!

-szerk-

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház „Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, Uram!”

[Zsoltárok 89,16] 20 Kis Tükör

www.reformata.sk