Kis Tükör 13.3

XIII. évfolyam

2012. október

3. szám

KIS TÜKÖR A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA

Ára: 0,50 €

Kö gy szö al üle nt 450a p í tk e z ej ü k . év á s á t e t a for dul n a k, ójá n!

Emlékezések z ember szinte mindig elvárja, hogy mások ne feledkezzenek el róla.

Ha ez mégis megtörténik, jogosan, vagy jogtalanul szóvá is teszi ezt.

A Zsoltáros is ezt kérdezi Istentől: „Miért feledkeztél el rólam” (Zsolt.

42,10) – pedig Isten sohasem felejt, és tőlünk is azt várja, hogy ne legyünk feledékenyek. Ezért találkozhatunk a Bibliában nagyon sok ilyenfajta fel− hívással: „Emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr.”

(5. Móz.8,2), vagy: „Emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Egyip− tomban és megváltott téged az Úr, a te Istened…” (5. Móz. 24,18). Továbbá: „Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisz− tus feltámadott a halálból.” (2. Tim. 2,8) és folytathatnám azzal, hogy ne feledd, amit az apostol ír – nevezete− sen, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézus Krisztust, bennünket is feltá− maszt. (1. Kor. 6,14).

Időbelileg most két nagy egyházi em− lékünnephez jutunk egyre közelebb.

Az egyik október 31., a reformáció em− lékünnepe, a másik a halottak napja.

Az először említett – végkimenetelét tekintve – már a protestantizmus

KIS TÜKÖR impresszum

XIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 2012. OKTÓBER FELELŐS KIADÓ: Fazekas Zsuzsanna FŐSZERKESZTŐ: Viola András GRAFIKAI ELRENDEZÉS: Viola András MUNKATÁRSAK: Cséplő Bálint, Csiba Zoltán, Dudás Katalin, Fazekas Zsuzsanna, Hozák Viktor, Szalay Cecília, Vámos Béla, Vaszily Tímea SZERKESZTŐSÉG: Jókai utca 34.

945 01 Révkomárom E-MAIL: kis.tukor@gmail.com NYOMDA: Nec Arte spol. s.r.o.

CÍMLAPFOTÓ: Maya Greywolf – Red Leaf A Révkomáromi Református Egyházközség hivatalos lapja. Megjelenik minden negyedévben. Megrendelhető a szerkesztőség címén, egy példány ára: 0,50 €. Küldeményként postaköltséget is hozzászámítunk. © Révkomáromi Református Egyházközség.

Bárminemű másolás és sokszorosítás a szerkesztőség előzetes engedélyéhez kötött. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

2 │ Kis Tükör

történetéhez kapcsolódik, az utóbbi pedig a katolicizmushoz. Mindkettő megünneplésében és ünnepi gyakor− latában sok−sok ember vesz részt. Az október 31−i emlékünnepről a reformá− ció népéhez tartozók beszélnek töb− bet, míg a halottak napjáról a katolikus testvérek, hiszen a halottak napja a ka− tolikus egyházban egyházi ünnep, míg nálunk nem!

Az ismeretek felidézése érdekében ebbe az írásomba csak a legalapvetőbb velük kapcsolatos tudni− valókat igyekszem beleszorítani.

Mi, akik büszkén valljuk magunkat a re− formáció népének, Isten iránti hálával mondjuk ki újra és újra azok neveit, akiket Isten mint választott eszközöket használt fel a benne vetett hit megtisztítására.

A leggyakrabban Luther Márton neve hangzik el, aki 1483−ban született és 1546−ban halt meg. Ő függesztette ki 1517. október 31−én a wittenbergi vártemplom kapujára híres 95 tételét, aminek tömör összefoglalása lehet az az Ige, amely Pál apostol Timótheushoz írt első levele 2. részének 5. versében van, és így hangzik: „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között: az ember Krisztus Jézus”. A Krisztus utáni századokban ezt a bibliai igazsá− got homályosította el az az emberi bölcselkedés, ami a középkori keresztény egyház életébe a közben− járó szentek egész légióját iktatta be.

A másik leggyakrabban elhangzó név Kálvin János neve, aki 1509−ben született Franciaország Noyon nevű városában, és aki a legbátrabb és legkövetkezetesebb hirdetője volt a re− formáció tanainak. Róla illik tudni, hogy fő műve „A keresztyén vallás rend− szere” – latinul röviden „Institutio”, amit 27 éves korában írt, és amit egymás után fordítottak le angol, francia, német, holland, lengyel és magyar nyelvre is.

Luther Márton és Kálvin János refor− mátorok mellett nagyon gyakran el− hangzik még a reformációval kapcsolatos megemlékezéseken Vald Péter, Wichliffe, sőt Husz János előreformátorok neve is. Mindannyiuk közös célja, hogy az egyház népe tér− jen vissza Isten Igéjének tanításaihoz és ne hallgasson és ne engedjen em− beri bölcselkedéseknek, mert mint ahogy azt az apostolok is mondták a főtanács előtt: „Istennek kell inkább en− gedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5,29).

A régiekre való emlékezések során rendszerint szóba kerülnek az ú.n. „bűnbocsájtó cédulák” és azok a tévely− gések, amelyek az 1517. október 31−én kifüggesztett 95 tételben szerepeltek.

Ugyanakkor a reformációs megem− lékezések mindig előtérbe helyezik Isten Igéjét és az annak való en− gedelmességet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a reformáció nem egy befejezett cselekmény, hanem olyan esemény, aminek még ma is folytatásának kell lenni, ma is magatartásunk és hitünk megvizs− gálására és egész életünk Isten és embertársaink igazságban történő szolgálatára kell, hogy indítson.

Ezek után térjünk rá a másik emlékün− nepre, a halottak napjára. Ez az em− léknap minden év november 2−án van, és országonként és felekezetenként másként állnak hozzá. Mexikóban pl. 3 napos mulatság övezi a halottak napját, az USA−ban Halloweent tar− tanak. Itt lehet megemlíteni, hogy a görögkeleti egyházak általában pünkösd előtti szombaton emlékeznek az elhunytakra.

A katolikus egyházban a mindenszen− tekhez kapcsolódva november má− sodika egyházi ünnep. Az evangélikus egyházban, ha nem is a legkiemelkedőbb, de szintén egyházi ünnep. Nálunk reformátusoknál viszont nem az, de nem megyünk el mellette közönbösen, minden megállás, sze− retteinkre való gondolás, sőt a halállal való szembenézés és a Krisztusban nyújtott isteni kegyelem és szabadítás megfontolása nélkül. Persze tudjuk azt is, hogy bizony ez sajnos nem minden egyháztagunk esetében történik így.

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a halottak napja Szent Odilo clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek ünnepe után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi el− hunyt hívőről is. Az ünnep a XI. század− ban terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, Róma a XIV. században fogadta be.

Az ünnepet a katolikus gondolkodás szerint azért tartották szükségesnek, mert a kisebb bűnökért a lélek a pur− gatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja, ha az élők könyörögnek érte…. halottak napján a katolikusok által leggyakrabban mon− dott imádság a Halottak olvasója, amely Jézus öt sebének emlékezetére öt tizedből áll. Bálint Sándor írása folytatás a 7. oldalon

500 éve született Huszár Gál A debreceni nyomda 1561−től a mai napig megszakítás nélkül működik.

További debreceni működésének terméke a még Ma− gyaróváron elkezdett énekeskönyv kiadása. /Isteni dicséretek és Psalmusok/ 1562−ben elkezdte az Egervölgyi hitvallás kinyomtatását, de már nem tudta befejezni, mert 1562 májusában Komáromba távozik. (Egervölgyi hitvallás = Confes− sio helveica poste, Vindobonae.)

Ebben az időben Komáromban magyar helyőrség volt, melynek tagjai az Alföld azon vidékéről származtak, ahol szintén, mint ezeknek a vitézeknek jó része Zwingli és Kálvin hitnézetét vallották. Így a város magyar ajkú lakossága közül többen csatlakoztak hozzájuk. Ekkor érkezett a sok hányattatáson keresztülment Komáromba a Felvidék híres prédikátora Huszár Gál, ki 1562 őszén magyar nyelven hirdette Isten igéjét Kálvin tanítása szerint, ezért őt nevezhetjük Rév−Komárom reformátorának, a gyülekezet alapítójának.

A Rév−komáromi gyülekezet Huszár Gál működése folytán egyre gyarapodott, melyet Oláh Miklós esztergomi érsek nem tudott elviselni, és ezért a királyhoz és Károly főherceghez folyamodott, aki 1563. január 17−én elfogadási parancsot adott ki, ezek után Huszár Gál újra kezébe vette a vándorbotot. 1564−ben Nagyszom− batban szolgált, de innen is eltávolítását követelik.

Több évi bolyongás után végre Komjátiban talált nyugalmas életre, ahol nemcsak mint prédikátor hitszónok, hanem mint író és nyomdász fejtett ki maradandó értékű munkásságot.

Az 1567−ik esztendőtől fogva a Nyitra megyei Komjáti községben a protestáns Forgách család birtokán és párt− fogása alatt nemcsak szóval hirdeti az isteni igazságokat, az evangéliumot.

1568−ban Csallóköz – Mátyusföld püspökeként működik, majd felállította a hitjavítás terjesztésén dolgozó nyomdáját is. Itt nyomtatja ki Bornemissza Péter semptei lelkész egy− házi beszédeinek első részét 1873−ban, majd „A keresztyén gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok” című evangélikus szer− tartási előírásokat, valamint énekeket és imádságokat tartal− mazó könyvét „Komjáti énekeskönyv.”

1575−ik esztendőben Pápára költözik, ahol aztán rövid idő után, 1575. év október 23−án pestisben el− hunyt. Nyomdáját fia Huszár Dávid vitte tovább, és 1577−ben nyomtatta ki a Heidel− bergi kátét.

Cséplő Bálint

Emlékezzünk

uszár Gál, /Gallus Anaximus/ a Krisztusba vetett feltétlen reménység hirdetője, Felvidéken működő reformátor, nyomdász, énekszerző, református püspök. A Heidelbergi káté magyarra fordítója. Származásáról, születéséről, fiatalkoráról pontos adatok nincsenek, de életrajzi utalások alapján 1512−re, tehát 500 évvel ezelőttre tehető születése éve.

Huszár Gál magas szinten képzett és sokoldalú teológus, s egyben a ma− gyarországi reformáció egyik legtevékenyebb munkása volt.

Egyetemi tanulmányait Krakkóban végezte. Művei tanúsága szerint a magyar mellett latinul, németül tudott, görög, héber nyelvismerettel, és magas szintű zenei műveltséggel ren− delkezett. Katolikus papként működött a mátyusföldi Vízkereszten 1551–52− ig, de miután reformátori szellemben kezdett el prédikálni, bátran vállalt evangélikus hite miatt Oláh Miklós eszter− gomi érsek elől 1553−ban Habsburg Miksa magyaróvári birtokára kellett menekülnie. (Az 1595−ben kiadott térképen OVÁR németül Neuhausel = Érsekujvár.) Óvári működéséről tudjuk, hogy 1555−ben a győri és po− zsonyi káptalan tagjaival nyilvános vitát folytatott az óvári templomban, majd nyomdát állított fel.

A könyvnyomtatást Bécsben tanulta Huszár Gál a híres Hoffhalter Rafaeltől. Ott vette a nyomdáját, és azt először Magyaróváron állította fel. A legelső könyv, amelyet rajta nyomtatott, egy akkor hitvallásnak számító tartalmú könyv.

Három prédikáció ez: 1. Az úrvacsoráról, 2. A szenvedésről és a halálról, 3. Feltámadásról. Könyve ajánlását szerényen csak így írja alá „Gallus, az óvári eklézsia méltatlan szolgája”.

A következő könyve a híres bázeli lelkésznek, Bullinger Hen− riknek a levele 1551−ben, mely a magyarországi egyházak− hoz és lelkészeihez szól.

Az 1559−ben kiadja Sztárai Mihály „Az igaz Papságnak Ti− keore” című könyvét.

1559 nyarán Kassára hívják meg lelkésznek és 1560. már− cius 20−án iktatják be lelkipásztori hivatalába. Itt sem marad− hatott sokáig. 1560 októberében az egri érsek eretnekség vádjával elfogatta, és a kassai börtönbe záratta, de mielőtt az egri börtönbe szállították volna, a kassai börtönből ki− szabadították, és így 1560. december 27−én Kassáról nyom− dájával együtt Debrecenbe költözött.

Debrecenben Huszár Gál nem működött mint lelkész, csak a nyomdának szentelte idejét.

Huszár Gál rövid ideig élt Debrecenben, ott mégis különös tisztelettel őrzik emlékét. A Kassáról elköltözött reformátor 1561−ben indította újra azt a nyomdát, melyet távozása után a város és egyháza öntudatos támogatásával tovább működtetett. Meliusz Juhász Péter, majd mások irányítása nyomán kiemelkedő szerepet nyert el a reformáció hazai iro− dalmának kibontakozásában és a magyar művelődés történetében.

A legelső nyomtatott munka, a debreceni prés alól 1561. évi május első hetében kikerült Méliusz Juhász Péter az ottani kálvinista egyház szervezőjének műve „A szent Pál apostol levelének, melyet a Colossabeliekhez írt prédikáció szerint való magyarázata.”

A fotón Huszár Gál rekonstruált sajtója látható (Debrecen Református Kollégium Nagykönyvtár állandó kiállítása), a cikk háttérben pedig nyomdászjelvénye.

Kis Tükör │ 3

Idők és jelek

Globális méreg – díszcsomagolásban eleségem családjában több professzionális virágkötő is van, sok− sok éves gyakorlattal. Így például sógorom a legkülönfélébb virágokból férfi létére gyönyörű csokrokat készít. Elképzel− hetetlen lenne, hogy egy szál par− lagfüvet tegyen akármelyik csokorba is. Isten diagnózisa az embervilágról az, hogy lelki téren sajnos már nem vagyunk ilyen igényesek. Számtalan− szor tapasztalom magam is, hogy még a magukat keresztyénnek, tehát Jézus Krisztus követőjének tartó em− berek között is sokan vannak olyanok, akik talán maguk sem tudják, hogy a hitük csokrába gyomnövények, idegen és istenellenes tanítások keveredtek.

Igen, a keresztelkedés, a templomba járás, az egyházi életben való for− golódás önmagában nem óv meg bennünket a hamis tanítások veszélyeitől. Az Isten Szentlelkével be nem töltekezett ember könnyen rászedhető és becsapható különféle vallásos vagy félig vallásos köntösbe csomagolt tanok és azok praktikái által.

Mivel az ember egy lelki – szellemi – spirituális lény, ezért lelki táplálék nélkül éppúgy képtelen meglenni, mint testi eledel nélkül. Főleg a csalódott, kiégett, megkeseredett emberek igyekeznek a lelkük mélyén tátongó ürességet gyorsan megtölteni valamivel. Sokan úgy használnak okkult módszereket, hogy nem is tudnak róla, vagy amikor alkalom− adtán erre felhívják a figyelmüket, egyszerűen nem látnak benne semmi rosszat. Tudnunk kell azonban, hogy mindegyikünket valamilyen lelki− −szellemi erő mozgat, ezért amiképpen a testünk számára a sok egészségte− len étel elhízást, betegségeket okozhat, akképpen vezet a helytelen lelki táplálkozás a lelkünk, ebből ki− folyólag akár testünk meg− betegedéséhez. Az édesség, a cukor lehet nagyon ínycsiklandozó, viszont igaz a katonai mondás: „A golyó a harcmezőn célt téveszthet, de a (sok) cukor biztosan megöli a katonát!”

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mit csepegtetünk, adagolunk magunk és gyermekeink lelkébe, és az sem, hogy milyen hatásoknak tesszük ki magunkat! Azt hiszem, betörőknek és fosztogatóknak nem szoktunk ajtót nyitni. Lelki téren ezt sokan megteszik.

Manapság az ún.: New Age által ránk zúdított spirituális dömpingben éljük

4 │ Kis Tükör

az életünket. A New Age (új kor) egy „vallásturmix”, egy álvallási, ál− tudományos mozgalom, amely mindenből kiragad valamit, és ezeket igyekszik egymással ötvözni. Egy globális vallást kíván létrehozni, melynek a lényege az, hogy mindenki higgyen valamiben. Ezért maga is a gnoszticizmusból táplálkozik, amely a korai keresztyénség görög filozófiai elemekkel és némi filozófiával megfűszerezett egyvelege.

Egyszerűen fogalmazva: a New Age mindent összemos. Az okkultizmus− nak és a mágiának korunkhoz szabott gyakorlata éppúgy megtalálható benne, mint a keleti vallások elméletei és technikái. Ráadásul burkolt vagy nyílt keresztyénellenesség jellemzi!

Márpedig a New Age− el, ezotériával vagy okkultizmussal foglalkozó iro− dalom megszámlálhatatlanul sok lehetőséget kínál a testi−lelki gyó− gyulás elérésére, valamint a lelki har− mónia újbóli visszaállítására. Mivel itt egyszerűen lehetetlen mindegyiket fel− sorolni, és a veszélyeire rámutatni, vizsgáljuk meg ezek közül a mindany− nyiunk által talán legtöbbször hallott, divatos tanításokat, hogy ezt követően rövid útbaigazítással is szolgálhassak.

Az agykontroll egy meditációs szintre juttató technika, fél hipnotikus, transz− hoz hasonló állapot. Azt ígérik, hogy segítségével az ember átveszi saját tudata felett az irányítást, és képes lesz önmagát és másokat pusztán a gondolataival meggyógyítani. Az

asztrológia azt kínálja, hogy az ember és a tömegek jövője kiolvasható azok− ból a csillagokból, amelyekben meg van határozva. A dianetika a görög „dia” (keresztül, át) és a „nousz” (értelem) szavakból való összetétel, mely az ember még kihasználatlan szellemi teljesítőképességének mozgósítása általi öngyógyítást hir− deti. A jóga, (mely nem csupán ártat− lan mozgás− és ülőgyakorlatok összessége), középpontjában egy agykontrollhoz hasonló meditációs technika van. Hirdeti, hogy egy keleti önmegváltó módszer segítségével az ember kiszabadul a folytonos újjászületések körforgásából, és megvilágosodva egyesül a „világlélekkel”. A karma az élőlények életének jó vagy rossz irányba való alakulását az előző életükben elkövetett tetteik nyomán meghatározó erő. Említést kell ten− nünk a mágiáról, mely egy szélesebb területet ölel fel. A mágia emberek, ál− latok vagy akár természeti jelenségek befolyásolására végzett babonás (gyakran félelmen alapuló irracionális hiedelem) műveletek, rítusok összessége. Céljának eléréséhez a természet titkos erőit használja fel. Ha jó a cél – mondják – akkor fehér mágiának, ha ártó szándékkal végzik, akkor fekete mágiának nevezik.

Reinkarnáció: a lélekvándorlásban, tehát abban való hit, hogy az ember lelke a testi halál után egy új testben születik újjá. A sámánizmus varázsló

a földi életet. Bár törekvésük sokszor nagyon csábítónak és jó reményűnek tűnik, a Szentírás alapján teljesen egyértelmű, hogy: hamis, sőt ördögi úton járnak! Isten igéje egyértelműen a tudtunkra adja, hogy mindazok, akik csüggedéseik és nyomorúságaik ter− hével nem az élő Istennél és az Ő sza− vában keresnek menedéket, hanem ezekhez a tévtanításokhoz fordulnak, azok nem csak egyszerűen rossz útra tévednek, hanem magával a hazugság atyjával, a Sátánnal kerül− nek bizalmas kapcsolatba. S talán még nagyobb veszélynek teszik ki magukat azok, akiknek bár volt lehetőségük hallani Isten szavát, hit− tanok, igehirdetések, hívők bi− zonyságtételei által, de nem szerették az igazságot, a maguk önigazultsága miatt Isten kiszolgáltatta őket, hogy higgyenek a hazugságoknak. Meg kell jegyeznem, hogy ez a bibliai részt sokan félreértik. Isten nem akarja, hogy az ember tévelyegjen, hanem „…azt

akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4). Viszont többször tapasztalom – és erre nagyon jó példa a Facebook, ahol emberek érzelmi töltetükből, hangulatukból kifolyólag sok mindent megosztanak magukról, − hogy meg− keresztelt, konfirmált, templomba járó emberek is maguk fordulnak el Istentől és adják át magukat ezeknek a sötét erőknek. Horoszkópok, angyalkártyák, babonás idézetek segítségével próbálják egymást vigasztalni, halott tárgyak és amulettek viselésével vagy csak egy−egy ilyen kép megosztásával próbálnak boldogsághoz jutni. Pedig sem a Nap, sem a Hold, a csillagok vagy bolygók nem rendelkeznek sem− miféle asztrális szellemi töltettel. A leg− nagyobb veszély ezeknél a praktikáknál pedig éppen abban van, hogy a teremtett dolgok és végső

soron az ember kerülnek a Teremtő Isten helyébe! Amennyiben valaki ál− dozatul esik ezeknek a tanításoknak és tényleg elhiszi, hogy nincsen eredendő bűn és nem létezik a Diabo− los, az úgy fogja gondolni, hogy a saját erejének felszínre hozásával, lelki− −szellemi lehetőségeink kimunkálásá− val, Istent kizárva, öngyógyítást, reha− bilitációt hajtat végre magán. Az ember lesz végső soron önmaga mértéke, aki önmaga körül forog, ahe− lyett, hogy Istenben bízna. A Szentírás beszámolói, valamint a ma élő szemé− lyek életéből is látható, hogy ezeknek a súlyos bűnöknek bizony gyakran látható és érezhető következményei vannak! Isten nem tudja megáldani a bűnt és azt az embert sem, aki jól érzi magát a bűn kötelékében. Isten kinyi− latkoztatta, hogy gyűlöli a bűnt, viszont halálosan szereti a bűnös embert.

Egyetlen egy alkalommal mondja csupán, hogy magát a bűnös embert is gyűlöli: amikor eleve az ellen− séghez, a Sátán ere− jéhez fordul.

T e s s é k elolvasni az 5Móz 18,9‒14 részt.

Nos, kedves Olvasó! Akár érintve érzed magadat, mert magad is bízol a fent fel− sorolt New Age egyes megnyilvánulásaiban, akár más jellegű lelki vagy testi eredetű bajok kínoz− nak, tudnod kell, hogy senki sem szabadíthat meg téged a Sátán erejéből. Egyedül Jézus Krisztus! Bár a Biblia szerint mi mindannyian bűnben fogantunk és születtünk, Jézus Krisztus, az Isten Fia meg tudja törni az átkot a te életedben is, mert Ő már győzött a Sátán hatalma felett! „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy a Sátán munkáit lerontsa” (1Jn 3,8).

Menj hozzá te magad is bizalommal, borulj le előtte, valld meg az okkult bűneidet, mert: „Jézusnak, az Ő Fiá− nak vére megtisztít minket minden bűntől” (1Jn 1,7). Amennyiben így teszel, boldogan fogod megtapasztalni a Szentlélek újjáteremtő ereje által, hogy: „Nincs tehát most már sem− miféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Rm 8,1).

Vámos Béla

Idők és jelek

vagy a sámán közbenjárását igényli, aki az önkívületi állapot elérését követően egy lelki utazás során szelle− mekkel, istenekkel lép kapcsolatba, majd üzeneteiket tolmácsolja az em− bereknek. A spiritizmus szintén egy babonás vallásos irányzat, az okkul− tizmus egyik válfaja, egy újkori tévhit, mely szerint az embereket a szellemvilág, mégpedig az elhunyt emberek lelkeinek világa veszi körül, amelyekkel az élők szellemidézés útján kapcsolatba léphetnek és útmu− tatást kérhetnek tőlük. A varázslás kifejezés általában a fekete mágiával és a boszorkánysággal kapcsolatban használatos. A természetfeletti erők vagy szellemek megidézését jelenti varázsigével vagy ráolvasással. De mindezeken kívül sokan bíznak a reiki, az antropozófia, teozófia, a legkülön− félébb autogén tréningek és alternatív gyógymódok, mint az akkupunktúra, bioenergetikai módszerek, homeopá− tia, feng shui vagy a felsorolhatatlanul széles skálán mozgó jóslások életet pozitív irányba megváltoztató, gyó− gyulást, sikert, boldogságot és anyagi hasznot hozó erejében.

Ezeknek a tanoknak a gyűjtőfogalma tehát a New Age mozgalom, amely az USA−ban keletkezett az 1960−as években. Egy keleti filozófia szerint 2140 évenként egy−egy új világkor− szak következik. Az 1970−es évek előtti időszak a halak jegyében telt, vagyis a keresztyénség időszaka volt jellemző, mely most hanyatlóban van. Egy kis átmenet után pedig ezt a régi kort felváltja majd a vízöntő kor− szaka. A New Age ezzel kapcsolatban hirdeti, hogy az ember fokozatosan maga mögött hagyja a szellemi és lelki kiskorúságának idejét és tovább lépve, a vízöntő korszakával eljön majd minden vallás közös messiása.

Tagadja az ember eredendő bűnösségét és azt mondja, hogy mivel minden dolog mélyén ott szunnyad a jó, a rossz jelenléte csupán a nevelési hibák következménye.

Ezt kiküszöbölve és elhagyva azonban győz majd a jó, és az ember felnő a világhoz, amelyet megértésben és harmóniában tart majd össze. A New Age tehát azzal ámítja a híveit, hogy végső soron minden rendben lesz a világban, és minden vallásos út és gyakorlat végül is Istenhez vezet.

Teljesen egyértelmű, hogy korunk em− berei ezzel a hamis önámítással éppen a maguk által kiváltott globa− lizációs hatások, betegségek, lelki nyugtalanságok elől szeretnének menekülni és akarják jobbá tenni ezt

Kis Tükör │ 5

Idők és jelek

Behálózva egtérésem előtt sok olyan furcsa dolgot tapasz− taltam, amelyre nem tudtam magyarázatot adni.

Puszta szokásoknak tűntek, de a későbbiek folyamán megkötöző erővel hatottak rám, sőt félelmet keltettek bennem. Nem is félelem volt az, hanem egyfajta szorongás, amely belső nyugtalanságot okozott. Ezt akkor éreztem, ha macska fu− tott keresztül előttem az úton, vagy ha az alsó trikómat elfelejtettem fordítva felvenni, vagy ha nagyritkán valami piros színű ruhadarab volt raj− tam. Azt ugyanis nem szerettem. Ezekre is, de még sok más egyébre is jó volt ügyelni, mert különben baj származhatott belőle, főként rosszullét, hányinger, szédülés, izzadás.

Megtörtént, hogy mindez egyszerre.

Amikor idősebb lettem, ezek a dolgok ugyan el− halványultak, de teljesen nem tűntek el az életemből. A macskákra nemigen adtam, alsó trikót már nem hordtam, s igyekeztem a piros színű ruhadarabokat kerülni. De valahogy mindig vonzódtam a titokzatos dolgokhoz és erőkhöz. Szinte telje− sen észrevétlenül hálóztak be, és kerítettek hatalmukba. Sokszor nem is regisztráltam, el sem gondolkodtam arról, hogy egy dolog jó vagy rossz.

Csak éltem az életem, és igyekeztem tenni a dolgom.

Egészen addig, amíg Isten meg nem szólított. Megragadta életemet, és feltárta előttem az ő evangéliumának gazdagságát, helyrerakott és megszabadított sok hiábavalóságtól. Megtérésem alkalmával azok az erők, ame− stvánnak hívnak, Szlovákiából, pontosab− ban Pozsonyból szárma− zom, és szeretnék pár szót szólni arról, hogy miként talált rám az ÚR és miként vezetett vissza mint eltévedt juhot az ő akoljába.

A kilencvenes évek során, mikor a ka− tonai szolgálatot végeztem, távol bará− toktól, átéreztem és találkoztam azzal, hogy a mi Urunk élő Úr. Azokban az időkben többször éreztem a közelségét és a gondviselését. Mikor leszereltem – ez már a Bársonyos Forradalom után volt – tudatosan szerettem volna jobban megismerni az Urat. Kezdtem közösségbe is járni, de szintén abban az időben lehetőség volt vállalkozni és mindenki valahogy kereste azt, ami után a szíve vágyott. Nekem is adatott egy ilyen lehetőség, és belecsöppen− tem az üzleti élet forgatagába. Elég si− keresek voltunk ezekben a dolgokban és ahogyan mondani szokták – evés közben jön meg az étvágy – magam is kezdtem különböző kompromisz− szumokat kötni, amiknek aztán meg volt a maguk következménye.

Barátaim, akik nem voltak templomba járó emberek, konfrontáltak azzal, hogy

6 │ Kis Tükör

lyek bennem lapultak, előtörtek és félelmet keltve próbáltak meg eltéríteni attól az Úrtól, aki megszólított, hogy megigazít− son. Rá kellett döbbennem, hogy az Isten Igéje teljes mérték− ben igaz. Isten nekünk nem hazudik, hanem teljes világosan elmondja, hogy az Ördög a hazugságnak atyja, aki az embert el akarja téríteni az Isten imádatától. Igyekszik mindenképpen félelemben tartani, s min− den praktikát kihasznál, hogy a saját maga keltette félelemből bizonytalan meg− nyugvást adjon. Különböző praktikái vannak, amelyekkel megkötöz, félelmet kelt bennünk, elerőtlenít, bizonyta− lanná tesz életünk dolgai felől.

De azért hirdetjük az evangéliumot, mert az valóban Istennek hatalma minden hívő üdvösségére. Isten a Jézus Krisztus által szabadított meg minket az ördög hatalmából, munkáját lerontotta, békességünket visszaadta, s az örök életre akar eljuttatni. Ezért nekünk nem számokban, a teremtett anyagi világ dolgaiban, különféle praktikákban kell bizakodnunk, hanem Jézus Krisz− tusban, mint Megváltóban, aki ma is végzi köztünk szabadító munkáját.

F.L.

farizeus vagyok – tehát, hogy teljesen mást beszélek és mást élek. Tudtam, hogy döntés előtt állok, hogy vagy az ÚR vagy pedig a pénz és a vele járó hatalom lesz az istenem. Es úgy, ahogy azt az életben mondják − a sok pénz senkit se tesz jobb emberré – ez érvényes lett rám is.

A könnyebbik döntést választottam (amely a rosszabbik volt :) ) és folytattam a régi életemet, aminek a következménye az volt, hogy minél inkább távolodtam az Úrtól és az egyháztól. Mivel az ember nem csak testi lény, hanem lelki is, egy idő után egyre jobban lelki éhséggel küszködtem. E szükségletre egyből jött egy kínálat is egy ismerős személy alakjában, aki keleti harcművészettel és okkult dolgokkal foglalkozott. Ami a legszomorúbb volt, hogy az első beszélgetésünknél rezignálnom kellett, mert nem ismertem az Urat személye− sen és főleg nem biblikusan. Személyi− sége vonzó volt, és tudományát misztérium övezte. Minél inkább kezdtem belefolyni az okkult tu− dományok sűrűjébe, nemcsak teo− retikusan, hanem gyakorlatilag is tapasztaltam, hogy ezek a tudományok komoly okkult erővel és ismerettel bír− nak. Foglalkoztam asztrológiával és

reiki kézrátételes gyógyítással, aminél már készülődtem a mesteri fokozatra. Állandóan azzal nyugtattam magamat, hogy végül is én semmi rosszat nem teszek, és csak az embereknek segítek.

Ezeknek az okkult erőknek látható eredményei is voltak (pl. egy álló em− bert el lehetett dönteni ezzel az erővel) és az erő növekedésével növekedett bennem a büszkeség és a gőg, ami izolációhoz és arroganciához vezetett.

Emellett továbbra is az egyház formális tagja maradtam, azzal a belső meggyőződéssel, hogy nálam van a helyes ismeret. Tehát párhuzamosan folyt az okkult és formális egyházi életem. Közben megházasodtam, de továbbra is ezekben a körökben mo− zogtam. Röviddel a házasságkötésem után részt vettem egy okkult beavatá− son, aminek a következménye az volt, hogy megnyílt előttem egy eddig láthatatlan szellemvilág: látomásaim voltak, zavaros volt a beszédem és kezdtem dezorientált lenni. A családom megrémült, próbáltak elvinni vidékre, hátha ott az állapotom javulni fog, de a dolgok csak súlyosbodtak. A lakásban, ahova csak beléptem, a megvilágítás magától bekapcsolódott, és azokban a helységekben, ahol higannyal töltött

folytatás az 2. oldalról szerint „A síron való gyertyagyújtás a békés− csabai szlovák evangélikusság körében az első világháború idején tűnt föl a távolban ele− sett hozzátartozók emlékezetére.* Nyilván ha− sonló szándékból a hajdúsági magyar reformátusok között is.*” Ezt az idézetet refor− mátus szemmel olvasva ki kell emelni, hogy csak az emlékezetére, mert a gyertyagyújtás csak olyasvalami, amiről a Kálvinnal egyfor− mán vélekedők már egykor is azt tartották, hogy az se nem árt, se nem használ, mert csak ceremónia, és mert az Igében így találjuk: „Kegyelemből tartattok meg hit által és ez nem tőletek van, Isten ajándéka az.” (Ef. 2,8).

A halottakra való emlékezésük közben már a református temetőkben is vannak olyanok, akik gyertyát gyújtanak. Ők elfelejtik, hogy református őseinknél – kevés kivételtől el− tekintve – nem volt szokás, hogy gyertyát gyújtsanak.

Inkább arra igyekeztek, hogy szívükben mindenkor és min− denütt az Ige fénye legyen, és az lobogjon minél fénye− sebben. Vannak olyanok is, akik a sírokon gyújtott gyertyák fényét az ökumenikus jelleg kifejezésének tekintik.

A ma élő reformátusok november 2−án történő (jegyezzük meg katolikus hatásra kialakult) magatartásáról Tőkés István református egyetemi tanár, ismert publicista Hétköz− napok és ünnepnapok című írásában magyarázatként ezt írta: „A református egyház számára nem hivatalos ünnep ez a nap, de már csak azért sem hagyható figyelmen kívül, mivel együtt élünk római katolikus és más felekezetű testvérekkel, nem beszélve arról, hogy akarva, nem akarva mérőeszközök voltak, elpattantak.

Végül a családom kénytelen volt orvosi segítséghez fordulni. A pszichiátrián végeztem, ahol 3 nap megfigyelés után a bent lévő betegek lelkét akartam megvásárolni a sátánnak. Elek− trosokkokkal és gyógyszerekkel gyógyítottak. 3 hónap után 29kg−ot felszedtem, a gyógyszerek megváltoz− tatták a személyiségemet.

Csak ettem, aludtam és dohányoztam. Életemnek értelmét nem láttam, mély depresszióim voltak, és a baráti köröm is egyre szűkült. Ezek az állapotok ciklikusan ismétlődtek, aminek a következménye az volt, hogy feleségem – miután másodszor is kórházba kerül− tem – beadta a válókeresetet.

Gyermekünk nem volt, a házassá− got 10 perc alatt felbontották. Másfél évre rá édesanyám, akivel addig éltem, meghalt. Ezt még két öngyilkossági kísérletem követte. A második után rádöbbentem arra, hogy nekem már tényleg csak az Úr tud segíteni, és újra kezdtem tudatosan keresni az utat visz− sza az egyházba. Hála az Úrnak segítő

kivételes dátumnak tekintik csaknem mindenütt maguk a református gyülekezetek is. Ezért hangsúlyozni kell: igen jó alkalom arra, hogy az elköltözött szentek (hiszen minden hívő szent az Úr Krisztus érdeme által) halálával és halál utáni életével, illetve a kárhozattal kapcsolatosan a tiszta szentírási tanítás hirdettessék.”

Az egész Szentírást és az arra épülő Hitvallásainkat tanul− mányozva összefoglalóan megállapítható, hogy a halottakra egész éven keresztül illendő a jó emlékezetet megtartani, és levonható az a következtetés, hogy megemlékezésünk mindenkor, és a katolikus egyház ú.n. halottak napjaként számontartott ünnepén is csak akkor lehet áldást hozóvá, ha az nemcsak a temetőkertek meglátogatásából, virágok és koszorúk sírokra való elhelyezéséből áll, hanem életünk Istentől rendelt céljának megfontolásán keresztül olyan élet− folytatásra indít, ami már azt bizonyítja, hogy tudjuk és hit− tel valljuk mindazt, amit életünkről és halálunkról, sőt feltámadásunkról a Szentírás ír és tanít.

Papp Dániel, nyugalmazott lelkipásztor

kezekre találtam már a betegségem alatt is. Szociális nővérekkel illetve egy fiatal atyával beszélgettünk. A paplakon, ahol találkoztunk, egy helyiségben különleges hangokat hallottam, amiről azt hittem, hogy veszekedés, de az atya megmagyarázta, hogy ez egy fiatal karizmatikus közösség, amelyik nyelveken imád− kozik. Rá egy hétre elmentem erre a találkozóra, ahol a dicsőítés folyamán átéltem a Szentlélek kiáradását. Ott áll− tam, és csak sírtam, de ezek nem az ön− sajnálat könnyei voltak, hanem az örömé és bűnbánaté.

Egész voltomban átéltem azt, hogy ez az, ami után a szívem mindig is vágyott. Azt éreztem, hogy szeretve vagyok és elfo− gadva. Nagyon nehéz ezt az érzést leírni, de aki már ezzel találkozott, tudja biztosan miről beszélek. E tapasztalat után tudatosan, szabad akaratomból – még ha szívemben teli bizonytalanság− gal és félelemmel (az emberektől, nem

az Úrtól) döntöttem Isten mellett. És innen kezdődtek a változások. Eléget− tem több mint 1.500, − Euró értékű okkult könyvet, szívembe visszajött a béke és az öröm, eltűntek a rémálmok, és ami a legfontosabb, hogy visszajött az életkedvem. Az Úr megtisztította a kapcsolataimat, megszabadított a do− hányzástól és újra írta az életemet. Új barátokra találtam, új munkahelyre kerültem. Rendeződött az állapotom az egyházzal szemben is és engedélyt kaptam az Oltári Szentséghez való járuláshoz. A mai napig ez egy biztos erő és kegyelem forrása számomra. A nagy megtérésem 16 évvel ezelőtt volt, de a mindennapi ma is folytatódik. Jó tapasztalni azt, hogy a mi Atyánk gondunkat viseli, és a mai napig vágja le azokat a száraz ágakat, amelyek nem hoznak gyümölcsöt az életemben és megadja azt a kegyelmet, hogy már evilági életemben, ha visszatekintek, láthatom azokat a gyümölcsöket, amik az Ő munkájának köszönhetőek. Abban a közösségben munkálkodok továbbra is mint vezető és naponként tapasz− talom az ÚR irgalmát és kegyelmét, mert „ ... ahol elhatalmasodott a bűn, ott túláradt a kegyelem“ Róm 5, 20.

Esztergályos István

Kis Tükör │ 7

Algyógy

Az erdélyi Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ adott otthont egy hétre a komáromi gyülekezetből érkező kirándulóknak. Célunk a festői szépségű táj és a beleilleszkedő várak megtekintése volt. Minden napra jutott valamilyen látványosság, érdekesség. A tábor egyszerű, kellemes és otthonos volt. Püspök urat és feleségét az a nem titkolt szándék vezérelte, hogy gyülekezetünk tagjai közelebbről is megismerhessék egymást. Gyerekek is voltak velünk, akikkel együtt élvezhettük a közös programokat. Délelőttönként Ruth történetét elevenítette meg korhű ábrázolással nt. Fazekas Zsuzsanna és Szalay Cecília.

Felemelő volt együtt énekelni gitárkísérettel ifjúsági énekeket és zsoltárokat. A felnőttek közös beszélgetései, melybe bárki beleszőhette érzéseit, elmondhatta életének problémáit, jó, vagy rossz döntéseit, mély benyomást gyakoroltak ránk.

Azok az emberek, akiket eddig csak látásból, vagy felületesen ismertünk, meg− nyíltak egymásnak, mintha mindig is együtt lettünk volna. Meghatottan hallgat− tunk egy−egy történetet, örültünk a sikereknek és együtt éreztünk azokkal, akiket megviselt egy rosszul végződő esemény. Az ottani kis templomban evangelizá− ción vettünk részt esténként, amely lelki épülést nyújtott mindnyájunknak. Az Igét ft. Fazekas László püspök úr hirdette A gazdag és Lázár története alapján. Va− csora után beszélgetésekkel és nagyszerű játékokkal múlattuk az időt. Úgy érezzük, ez az együttlét összekovácsolt bennünket, elindult egy folyamat, amely hozza magával az egymásra figyelést.

Turányi Mária és József

Augusztusban kirándulni indultunk Algyógyra. Ó, hogy mennyit utaztunk, míg végre odaértünk!

Már az első este egy jót röplabdáztunk, miután körbenéztünk. Mialatt a felnőttek ismerkedtek egymással, mi gyerekek a sötétben pinpongoztunk, bár azt sem láttuk, hol a labda. Másnap a vízesésnél sok volt a látvány, bár kevés volt a víz! De nagyon közel mehettünk hozzá, aminek örültünk és túléltük!

Aztán jött a strand. Elment.

Vajdahunyad vára szép volt , de a róla szóló előadás hosszú! Déva vára ma− gasan áll, de hogyan jutunk fel? Még jó , hogy jött egy sikló! Így siklovagoltunk.

Köszönöm Istenem ezt a hetet! Köszönöm a beszélgetéseket, a szilvás lekvárt, a pingpongasztalt, a pendülőt, a barátokkal töltött időt, nevetést, barchóbát és persze a zöld üveges innivalót!

Bettina U.I.: Találkozzunk jövőre! Addig mindenki nézegesse a fényképeket otthon!

Fokozott izgalommal vártuk az algyógyi „tábort”, mivel a résztvevők közül ko− rábban senkit sem ismertünk. Mint kiderült, felesleges volt az aggodalom, mert az első pillanattól olyan meghitt, családias légkör vett körül minket, amire nem voltunk felkészülve. Szerencsés döntésnek tartom a gyermektábor szülők, nagyszülők bevonásával történt megszervezését. A hozzátartozók jelenléte oldotta a kisebbek feszültségét, elejét vette az esteleges „lazaságoknak”, s a programok lebonyolításában is segítséget jelentett (pl: étkezés) Úgy működött, mint egy nagy család. Ennek mind a gyermekek, mind a felnőttek, s különösen a szervezők csak az előnyét élvezhették.

Az elhelyezéssel meg voltunk elégedve, az ételekről csak jót tudok mondani.

A programok összeállítása, lebonyolítása terén csak elismerés illeti a püspök urat, a tiszteletes asszonyt és ki ne felejtsem Cecíliát. (A bibliai történetek meg− jelenítése színházi élmény számba ment megkönnyítve annak befogadását.)

Máté kiváló gitárkísérete nagyban hozzájárult a gyakori közös éneklés lélekemelő hatásához.

A napi istentisztelet, az evangelizáció, majd azok feldolgozása során folytatott csoportos beszélgetések a lelkünk olyan mélységéig hatolt, ami engem személy szerint meglepett. Rám nagy hatással volt.

Az esti istentisztelet helyszínéül a „tábor” területén álló ősi kis templom szolgált, ez szintén segítette az elmélyülést.

Végh László

8 │ Kis Tükör

Mikor először lett hirdetve a tábor, azon− nal utána néztem, pontosan hol is lesz.

A képekről nagyon szépnek tűnt, így nagyon vártam a tábort. Úgy éreztem, hogy kellemes hetet fogok ott eltölteni.

Nem is kellett csalódnom. Algyógy nagyon szép hely, a tempolma is gyönyörű. Kellemes napokat tölthettünk el és a délelőtti alkalmakon Ruth történetét hallgathattuk. Örültem, hogy megnézhettünk erdélyi református temp− lomokat, melyek engem mindig el− varázsolnak a maguk szépségével.

Köszönöm, hogy részt vehettem! id. Mihalik Erika

Gyülekezeti táborunkra Erdélyben, Al− gyógyon került sor. Lehetőségünk volt kirándulásra, beszélgetésre, imád− kozásra, szórakozásra és sportolásra.

Minden nap gitáros ébresztővel kezdődött, ezt követte a reggeli torna, majd a reggeli. Nagyon érdekesek voltak a délelőtti előadások, melyeket Tiszi néni és Szalay Cecília néni tartot− tak. Ebéd után következett a kirándulás.

Első nap egy közeli strandon voltunk fürödni, és megnéztünk egy nagyon szép vízesést. A következő napokon megnéztük Vajdahunyad várát, Déva várát, a Mádai−szorost és voltunk Gyu− lafehérváron is. Nekem mindegyik kirán− dulás nagyon tetszett. Hazafelé Aradon voltunk templomban, és ott ebédeltünk.

Nekem nagyon tetszett minden: a látni− valók is és lelkileg is sokat adott a tábor. Új barátságokra tettem szert, és a régiek pedig megerősödtek. Köszönet minden szervezőnek, és remélem, hogy még sok ilyen alkalom lesz.

Vajkai Zoltán

Nekem tetszett, hogy sok szép új éneket tanultunk. A kirándulások közül legszebb a Vajdahunyadvár volt, ahol sok fényképet készítettünk. Különösen tet− szettek a 9 órakor kezdődő előadások, ahol a tiszteletes asszony és Cecília néni bibliai történeteket mutattak be nekünk.

Utána a gyerekfoglakozáson cipóból kis kunyhót és emberalakokat formáztunk, tésztából madarat sütöttünk.

Nekem a szombaton tartott grillparti is tetszett, de legjobb a patakmeder−ka− landtúra volt. Én örültem volna, ha a katonai járműparkot is meg tudtuk volna nézni.

Magyari Dániel

Ima Algyógyon Csendességben nyughatom, Testvérek között boldog vagyok.

Igaz bölcsőben ring a lelkem, Mesterem bölcsen igazgat engem.

Szívem ajtaja nyitva áll, Várja, várja Jézusát. Ő országol a mennyben, Ő megérint és ébreszt, Békességet, szeretetet hirdet.

Gál László, presbiter

dolgok iránt.

Gyermekeink védelmében című könyvének előszavában így nyilatkozik saját magáról: „Sok éven át szorgal− masan bogozgattam a vizuális művészetek és a gyermekkönyvek szellemi hátterét, gyökereit. Alulról jövő praktikák árasztották el a világot, a régi témák új ruhát öltöttek, új kifejezéseket tanultunk meg: ezotéria, New Age, keleti gyógymódok, virtuális valóság stb. A Sátán célja, hogy mindez még a gyülekezetbe is begyűrűzzék, és a védett, hívő fészekben felnövekvő gye− rekeket is megragadja.” A szerző azt is leírja, hogy bizony átélte az okkultiz− mussal való fertőzöttség nyo− morúságát. Csak megtérése után látta meg igazán, mi juttathatja hasonló lelki− állapotba a gyerekeket. Azóta azonban minden igyekezetével a jó ügyet szol− gálja. Mindenekelőtt fontos, „Hogy megítélhessétek, mi a rossz és mi a jó.”

Filippi 1,10 „Ha az orvos gyógyítani akar, szükséges megtanulnia a betegség tüneteit. Addig hozzá sem kezdhet a gyógyításhoz, amíg nem határozta meg pontosan a baj okát és súlyosságát. Ugyanígy szükséges felis− merni gyermekeink lelki tüneteit, és azt a szellemi hatást, ami azokat okozza. … Lelkileg is lehet lassan, cseppenként elvérezni, úgy, hogy észre sem vesszük a figyelmeztető tüneteket.” 2 Ismernünk kell gyermekeink világát, tudnunk kell a lelküket fenyegető veszélyekről ahhoz, hogy még idejében védelmet kapjanak, mert ha ez késlekedik, vagy nem történik meg, ne− hezebben nyílnak meg az evangéli− umra, nehezebben térnek meg. „Többnyire nem azt kell kapniuk, amit ők szeretnének, hanem amire szük− ségük van. Nem elég a rosszat tiltani, a jót is oda kell adni.” 3 Gyermekeink hitbeli nevelését nagyban nehezíti a szellemi keveredés, össze− mosás.

Az akciófilmek és számítógépes játékok a haladó korra hivatkoznak, a könyvek szűrő nélkül szólnak bele életünkbe. A világ lelki képét döntő módon a televízió befolyá− solja, az életről alkotott kép eltorzul a sok lövöldözéstől, megfojtástól, rob− bantástól és borzongatástól. A tévézés szenvedéllyé válásától a szülőknek, felnőtteknek is óvakodnia kell, a pél− damutatás ezen a téren nagyon meghatározó. A rajzfilmeket is kellő ko− molysággal kell elbírálnunk. Nem alkal− mazkodnak feltétlenül a gyerekek korához és szellemi érettségéhez sem tartalmukban sem esztétikailag. Az

üldözés, püfölés és rettegés nagyon gyakori velejárói, melyek feldolgo− zására, értelmezésére kevés az idő, vonalvezetésük, színviláguk gyakran félelemkeltő, agresszív.

A számítógépes játékokról szinte ugyanez mondható. Bár vannak szelídebb változatok, önmagában a komputer rendkívüli módon befolyásolja az életünket: felgyorsítja a tempónkat, akadályozza a személyes kommuniká− ciót, hátráltatja az elmélyülést, a gon−

Könyvfigyelő

zeretem Gaál Éva könyveit, kedves il− lusztrációit. Elég, ha a Fehérke című gye− rekkönyvre, a Ter− mészetgyógyászat az Ige mérlegén, vagy dr. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság című kötetére gondolok, melyekben fellelhetők az ő szellemes grafikai alkotásai. Gaál Éva képei nem csupán díszítőelemek, az olvasóval mindig továbbgondoltatják a leírt sorok mondanivalóját. Vizuális kommuniká− ciójának többlete ugyanis a hívő keresztyén látószög. Csakhogy ehhez a mára már kiforrt stílushoz, az üzenet− tel harmonizáló, tudatos szín− és forma− használathoz Gaál Éva szerint hosszú út vezetett. „Olvastam abszurd humor− ral írt ördögmeséket, elvarázsolt tündérvilágot és borzongató szellemtörténeteket is.

Kedvenc könyveimet szinte kívülről fújtam, és jól ismertem az illusztrációk minden rész− letét. Túl sokat lapozgattam, túlsá− gosan is sokat, és szinte betegesen fantáziáltam – ma virtuálisnak neveznénk ezt az állapotot. Nagyon élveztem azt a varázslatos világot, melyet csapongó gondolataimmal teremtettem magamnak a könyvek alapján.” 1 Hálásak lehetünk ezért az őszinte val− lomásért, mert ráébreszt minket arra a hatalmas veszélyre, amely valójában minden gyermekre leselkedik. Ez pedig nem más, mint a gyerek saját határta− lan fantáziája, éhes kíváncsisága az is− meretlen, láthatatlan és titokzatos

dolkodást, készen kapjuk az információt. Ellentétben például egy értékes irodalmi alkotással, ahol a veszély, a fájdalom, a létért való küzdelem vagy akár az elmúlás ténye az együttérzést és az összetartás élményét segíti elő. Nagy a szülők felelőssége, és egyre nehezebb elkülöníteni a jót a rossztól, valóban kell hozzá a tiszta látás. Bizony, „Jaj, azok− nak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz.” (Ézs 5,20) Komolyan kell vennünk a fi− gyelmeztetést, mert gyermekeinkért felelősséggel tartozunk. Számtalan szép, építő és lélekemelő alkotás létezik – a könyvben is –, amelytől valóban gazdagodnának, fejlődnének lányaink és fiaink. Ne legyünk tudat− lanok, hanyagok vagy érdektelenek!

Irányítsuk úgy, hogy a lehető legjobbat kapják! „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!” (Máté 24,4) Szalay Cecília Felhasznált irodalom 1 Gaál Éva: Gyermekeink védelmében, Evangéliumi Kiadó, Budapest, 2009, 28. oldal 2 Uo., 7.

3 Uo., 8.

4 Uo., 9.

Kis Tükör │ 9

Ébresztő, volt még augusztusban nyár közepén a Fiatal Reformátusok Szövet− sége, alias Firesz ünnepelte 20. születés− napját. A Firesz 4. alkalommal szervezte meg az élesztő tábort, ami egy országos reformá− tus ifjúsági találkozó. Idén 220 fő gondolta úgy, hogy érdemes elmennie Kovácspatakra. Mind a 220 fő jól döntött. Kovácspatakon egy nagyon jó helyszínen, jó időben tudtunk 6 napon át táborozni. Az idei fő téma az UTAK voltak. Erre épültek a főelőadók előadásai és a cso− portos beszélgetések. Minden nap volt evangelizáció, a dé− lutánokat a sokféle program tette érdekesebbé. Ezt három párhuzamosan futó szeminárium követette, ahol többek között a művészet, cigánymisszió, börtönmisszió, gyakor− lati keresztyén élet témákat érintették.

Lehetett túrázni a hegyen, kézműveskedni a fiatalokkal, a medencében kiereszteni a fáradt gőzt, az új teaházban es− ténként beszélgetni, ismerkedni. Volt még nagy tábortűz, és körülötte sokféle játék és kultúraőrzés. Lehetett még sokat sportolni, volt röplabda, foci, vizi−lufi−viadal, csocsóbajnok− ság. Újra volt Élő Könyvtár is, ahol különböző életutat megjárt emberek a „könyvek”, és őket lehetett kikölcsönözni „olvasásra” – tehát beszélgetésre. A tábor szerves része az IMASÁTOR is, ahol 0−24 órás szolgálat volt, tehát a nap bármely órájában odalehetett menni, ha valakinek segítsé− gre volt szüksége, vagy csak egy jó beszélgetésre.

Fontos, hogy ezt a tábort leginkább önkéntesek hozták létre. A kezdés előtt csakúgy, mint a zárás után a fiatalok ott voltak, segítettek összerakni és szétszedni a nagysá− traktól kezdve a legkisebb sátrakig. Nem kellett semmit két− szer kérni, mert mindig akadt valaki, aki örömmel segített, hogy a tábor, a programok, vagy a beszélgetések kön− nyedén folyhassanak. Ez a segítség 2 oldalú, mert nem csak a szervezőknek jön jól ez a sok segítség, de azok az önkéntesek is, akik segítenek segítség közbe magukra talál− nak, és örömüket lelik a jótettükben. Az élesztő nem a fer− mberek, hogy is kezd− jem, mit is írjak, vagy mit mondjak?

Jómagam elmentem egy táborba Gömörbe. Ezt a tábort Tóth Zsuzska szervezte. Én ott hallottam erről az Élesztő táborról.

Amikor onnan hazajöttünk, az egyik rokonom ment volna az Élesztőre, de ő ezt a lehetőséget visszamondta, mert el kellett mennie egy fontosabb helyre.

Mivel én vagyok a cigánymisszió legidősebb tanulója, hallgatója, így Zsuzsa rám gondolt. Én szerettem volna elmenni, mert az udvardi srácok, akik velünk voltak Gömörben, meséltek erről a táborról. Így hát én igent mond− tam, és elmentem Zsuzsával...

Indulás: Augusztus 1−je, szerda!

Molnár Árpád lelkész hív engem tele− fonon, hogy itt van a benzinkúton, és jön értem. Elindultam a szökőkúthoz vállamon a nehéz utazótáskával.

Odaérek, sehol senki. Elkerültük egymást. Árpád bácsi máris hív.

10 │ Kis Tükör

geteges bulizásról, piálásról szól. Itt nem léptek fel gigazenekarok, és nem voltak celebsztárok haknizni, vagy dj−skedni. Itt csupán jól érezte magát az a 220 résztvevő, tudott jókat beszélgetni a régi barátaival, jó előadásokon részt venni, azokon utána eltöprengeni. Kipróbálni jó pár új

élményt, amit előtte még nem, és ezekkel térni haza. A tábor zárónapján vasárnap, záró istentiszteletet tartott Süll Tamás református lelkész, aki mellesleg az egyetemi lelkészünk is, és ezután mindenki úrvacsorában részesül− hetett. Hamar eltelt ez a tábor, ahogy a többi is szokott.

Azóta már a nyárnak is vége, a baj csak az, hogy a következő Élesztő csak 2 év múlva lesz. Valahogy csak kibírjuk. szöveg: Szuri András fotó: Esztergályos István

Megkönnyebbültem, hogy drága jó Atyám, ott leszek a többi jó emberrel Kovácspatakon az Élesztőn...

Augusztus elseje, megérkeztünk. Árpi bával felmentünk egy kis emelkedőn az autóval, leparkoltunk a bejáratnál. Csi− nosabb és mindig kedvesebb hölgyek, lányok, nők, nem jutok szóhoz, minek nevezzem őket, vártak a regisztrációval minket. Ott kaptam egy táskát, feketét és annak oldalán az embléma, hogy Élesztő. Abban találtam egy íróeszközt, kajajegyet, és egy kis füzetkét, ami azon az egy héten a LEGJOBB és a leghűségesebb barátnőm volt... :) Tóth Zsuzsa elvezetett a lakóhelyemre, ahol már vártak engem hárman az ismerősök közül: Laci, Victor és Patrik.

A hármas számú faházban laktunk...

Kipakoltam és mentünk a tábor megnyi− tójára. Ott mindenki a karszalagon lévő szám alapján megtalálta a csoportját, ugye ötös számom volt. Megkerestük egymást a csoporttársakkal, és elmen− tünk beszélgetni egy picit. Jött a va− csora, és ezt ki ne felejtsem, elmentünk

a kiváló, legjobb helyen megtalálható, fantasztikus medencébe csobbanni!

Vacsora után jöttek az esti programok, egy picit elfáradtam, elmentem pár prog− ramra, és mentem aludni.

Augusztus 2., csütörtök, a tábor má− sodik napja: Egy picikét nyűgösek voltunk a korán ébredéssel, mert a jegy szerint kellett kelni, és aki nem kelt fel, és nem érkezett meg az étterembe pontos időre, nem kapott ételt...

Jöttek a délelőtti programok: zenés áhí− tat, ezen voltunk, hogy felkeljünk a kómás állapotból..

Csoportos beszélgetés, csobbanás a medencében. Eljött az ebédidő, ami úgyszintén, mint a reggeli időpont sze− rint volt beosztva. Előtte egy kicsikét használatba hoztuk a szókincsünket a csoportos beszélgetés alatt. Volt egy kis szabadidőnk, amit azzal lehetet tölteni, amivel akartuk.

Persze mi négyen medencéztünk, és megismerkedtünk a tájjal, és a legjobb

Augusztus 3−a, péntek!

Ugyanúgy, mint a többi nap leírtam: a programok, az időpontok, a csoportos

beszélgetések és minden egyéb.

Nahát, közeledik az este, így ide leírom a szombati napot. Ugrunk egy picikét, mert elég hosszú lesz a beszá− molónk…

20 éves a Firesz, a 90−es évekbeli táborokból videókat nézegettünk. Vacsi, mindenki befejezte a dolgát, következett a táncház! A néptánc ugyebár, egyik része az életemnek. Ezután következett a beülő, a remek hely, és megint össze− futottunk a két lánnyal, és megint nagyon jól szórakoztunk.

Eljött a szombat. Ehhez nem nagyon tudok mit fűzni, csak a jó diny− nyeszeletelésünket Szuri barátommal.

Hét darab elég súlyos dinnyét, méghozzá görögdinnyéket felvágtunk, és lett több száz szelet. Elég gyorsan el is fogyott! Szokásos esti szórakozás.

Útnak indult mindenki hazafelé.

Ebben a táborban én nagyon jól éreztem magam. Ez az egy hét olyan volt számomra, mint egy élet újjászületése. Több száz ember, kb. 200 fölött voltunk, ismerkedés, közös prog− ramok, túra meg minden egyéb. Az em− berek is szuperek voltak, kedveseket és barátkozók.

Erre a táborra nemigen tudok mást mondani, minthogy egy hét eltöltött boldogság, jó érzés, megnyugvás!

Egyszerűen szuper tábor volt, és ezt nagy szeretettel köszönhetjük a szervezőknek!

Az Isten egy szót mutatott meg nekünk, Élesztő az ÚT! szöveg: Csonka Alex fotó: Esztergályos István

Ifirkász

barátunkkal a kis élesztős füzetünkkel.

Olvasgattuk, jobbra−balra fordítgattuk, és megtaláltuk a sportos eseményeket: beach foci (strand foci), ebben elég jól szerepeltünk, harmadik helyet értünk el, egy kis tapsot megérdemlünk az olvasótól. Beach Röpi (strand röpi), ebben vereséget szenvedtünk a csap− atunkkal. Asztali fociban is részt vet− tünk. Ebben én egyéniben indultam.

Elérkezett a délutáni programok ideje, vacsora, és egész nap különféle pro− gramokban lehetett részt venni, sőt előadásokon, beszélgetéseken is!

Vacsoraidő. Összejött a jó sok ember kis helyen, akik mindenhol elférnek, és igyekeztünk vacsorázni. Egy kis pi− henés a vacsi után. Vártuk az estét, 21:00 óra, a híres megalakuló Beülő, ahol finom teát, sört és kakaót lehet kapni. Ebben a beülőben életemben először vettem részt az Élesztőn.

Nagyon−nagyon jó volt. Bementem, beültem, megittam az italomat, és olyan nyugodtan, jókedvűen távoztam, mintha újraszülettem volna, és kezd− hettem volna elölről az életem napjait, perceit, óráit és éveit! Ebben a beülőben Laci barátommal megis− merkedtünk két helyes, okos, kedves lánnyal: Frederika Kokovával és Fazekas Zsuzsannával. Beszélgettünk, szórakoztunk, nevetgéltünk.

Vasárnap, augusztus ötödike: Mindenki felébredt, elmen− tünk reggelizni, mindenki összepakolta a holmiját, le− mentünk a csoportos beszélgetéseinkre, elbú− csúztunk a csoportunktól, a táborban megismert emberektől, és mentünk a nagysátorba ISTEN− tiszteletre, ahol mindenki jól érezte magát, és ahol pár embernek a könny is kicsordult a szeméből.

dén is megrendezték a Angol nyelvű nyári balatoni tábor, melyre 2012.7.23. és 28. között került sor. Én először készültem Balatonfűzfőre, és ezért nagy izgalommal töltött el, hogy vajon milyen is lesz más nemzetiségű emberekkel együtt lakni egy hétig, együtt étkezni, imádkozni, és játszani. Barátaimtól már sok jót hal− lottam, de nem túl perfekt angol tudásom miatt féltem, hogy hogyan is fogom magam kifejezni, koreai barátaink előtt.

De kétségeim azonnal elszálltak, amikor megérkeztünk, és rájöttem, hogy itt mindenki segít a másiknak, és ha segít− ség kell fordításban, mindig ott volt valaki, aki megsegített egy−két angol mondattal kifejezni azt, ami szerettem volna.

Ebben nem csak mi gyerekek segítettünk természetesen egymásnak, hanem vezetőink Hozák Viktor, Balázs Lilla, Yeram Lee (min− denki nevét nem tudom), és a segítők Koka Frederika, Fazekas Zsuzsanna, ChoongEun Park (itt sem tudok min− denkit), és persze a Tiszteletes bácsi, Fazekas László, és felesége, Fazekas Zsuzsanna is végig ott voltak mellettünk. A tábor során rengeteg módunk nyílt jobban el− sajátítani az angol nyelvet.

Délelőttönként Park Sung Kon bácsi

tartott nekünk előadást valamely újabb lelki gyümölcsről, mint például a szeretetről, békéről, jóságról, kedvességről, türelemről, szelídségről, önkontrolról, és hűségről, melyeket ezután a csoportbeszélgetésen együtt megbeszélhettünk. Ezeken a beszélgetéseken is persze angolul kellett társalognunk, hogy a csoportunk összes tagja értse, miről is van éppen szó. Szerencsére a Bala− tonhoz kétszer kijuthattunk, így fürdésből is volt elég, bár ha rajtunk, és nem az időjáráson múlt volna, minden nap kint pancsoltunk volna. Esténként Lee bácsi tartott nekünk előadást saját élményeiről, melyek által újabb dolgokra hívta fel figyelmünket. Balázs Lilla fordította ilyenkor nekünk a mondanivalóját, hogy mindenki pontosan értse amit sze− retne nekünk átadni élményei által. Esténként a játékok is angolul folytak, melyeket szin− tén jókedvvel csináltunk végig, és észre sem vettük, mennyit tanultunk közben is. De sajnos az egy hét rendkívüli gyor− sasággal elment, de ha hiá− nyozna, csak megnézem ott készült képeinket, és biztosí− tom magam róla, hogy érdemes volt elmenni.

Győri Bernadett

Kis Tükör │ 11

Sírfelirat: Kolmár József SIRVA KIVÁNKOZOT E SIRBA SZERELMES FIJÁHOZ NAGY TISZTELETÜ KOLMÁR JÓZSEF ÚR A RÉV KOMÁROMI H. V. KERESZTYÉN GYÜLEKEZET XXXII. DIK ESZTENDŐBEN LELKIPÁSZTORA A DUNÁNTÚLI TISZT. EGYHÁZKERÜLET XII. ESZT. PÉNZTÁRNOKA A KOMÁROMI NAGY TISZT. EGYHÁZI MEGYE XIII. ESZT. ESPERESTJE, AZ ISTEN IGÉJÉ TIZ TÁLENTUMOS SÁFÁRA MUNKÁS ÉLETE LXVII A VÁLTSÁG MDCCCXXXV ESZT. NOV. XXIV. NAPJÁN SIRVA KIVÁNKOZIK IDE A SIRALMAS ÖZVEGY ÉS ANYA IS NÉMETH JULIANA

olmár József Kiskunhalason született 1769. au− gusztus 29−én. Gimnáziumba Kecskeméten járt, majd teológiai tanulmányait Göttingenben és Jenán végezte. 1792−ben hazatérése után először a dunapataji, majd Farkas János lelkész halála után a kecskeméti gyülekezet prédikátora lett.

1813. január 2−án a Komáromi Református Gyülekezet lelkészválasztó közgyűlése nagy szótöbbséggel őt választotta az egyház lelkészének. Kolmár szolgálati helyét június hó végén elfoglalta. Az új rendes lelkész hírneves egyházi férfiú volt, akinek működése alatt az egyház anyagiakban és lelkiekben egyaránt gazdagodott, s akit kiváló tulajdonságáért a következő tisztségekkel bíztak meg: 1815−ben a Dunántúli egyházkerület pénztárosává,1827−ben a Komáromi egyházmegye esperesévé választották. Híres szónok volt, akinek prédikációi ma sem veszítettek aktualitásukból.

Kiadott művei a következők: Egy szó a vallásbeli türelem gyara− podásáról 1914., Katedrai dorgáló beszéd Pr –068,06, Keresz− tyén katedrai tanítások 1830 Pest, Újabb keresztyén tanítások 1854 Pest.

Lelkipásztori szolgálata alatt sok meghatározó esemény történt a komáromi gyülekezetben. Többek között: −1813. október 3−án kezdték az 1806−ban kiadott Új énekeskönyveket használni a templomban. −1815. március 5−én felolvasták és jóváhagyták a Királyi Hely− tartó Tanácsnak rendeletét, amelyben megparancsolják a prédikátoroknak az anyakönyvek, a keresztelő és temető pro− tokollumok pontos vezetését, valamint megtiltják a halottak templomba, ill. a templom udvarára való bevitelét. −1815. május 28−án határozatilag kimondja a presbitérium, hogy a templomi padok /székek /használatánál senkinek sincs joga arra, hogy azokba másokat be ne engedjenek. (A templomi padokat az új templom építésekor tudvalevőleg a presbiterek és a hívek a saját költségükön készíttették, de nem azzal a célzat− tal, hogy azokban csak ők maguk vagy a családtagok foglalhat− nak helyet.) −1824. május 29−én határozat született, hogy a templom északi ajtajánál, a jobb oldalon a karzat alatt, ahol a hely üresen állott, az eklézsia költségein új padsorok állíttassanak. (Ekkor készült a Jókai padsor is.)

Az egyház anyagi helyzete megerősödött. Ez elsősorban abban jelentkezett, hogy a komáromi gyülekezet 6000 lelket számlált, de ezen felül a közadakozás terén is meglátszott a gyarapodás.

Ekkor merült fel a torony építésének gondolata.

Az eklézsia 1818. május 31−én tartott közgyűlésén a többség 40

12 │ Kis Tükör

szavazattal jóváhagyta az egyes torony építését.

A torony alapozási munkálatát 1818. június 15 − én reggel 8 órakor kezdték meg. Az építkezésre Kolmár József első lelkész imában kérte az Isten áldását. Június 30−ra elkészült a funda− mentum, amikor egy kőládát helyeztek el az alapzatban, mely− ben egy cintábla volt, s ezen az építkezésre emlékeztető latin szövegű okmány volt bevésve a dunántúli egyházkerület püspökének és főgondnokának, az egyház lelkészeinek, előjáróinak neveivel. Bár a fundamentum elkészült, de a torony építésére, még évekig kellett várni.

A büszke méltósággal égnek emelkedő sudár tornyot 1833. január 17−én szentelte fel Kolmár József esperes−lelkész gyönyörű ima és szentbeszéd keretében. A több évtizedes, türel− met erősítő, hitet mélyítő munkák után nagy csapás érte a gyülekezetet, hiszen 1835. november 24−én, közszeretetben álló lelkipásztora, Kolmár József, volt esperes elköltözött az élők sorából. 22 évig volt a komáromi gyülekezet lelkésze. Nemcsak egyházának volt a dísze, hanem az egész egyházmegyének, sőt az egyházkerületnek is kiváló, elismert vezetője volt. Az egy− ház saját halottjának tekintette, és temetése november 26−án a templom harangjainak állandó zúgása és karének kísérete mel− lett ment végbe. Gyászbeszédet Szondy László losonci lelkész és Tüdős József helybeli professzor mondott.

A sírban helyezték örök nyugalomba 1835. aug. 31−én, 39 évesen elhunyt fiát Kolmár Lajos Komárom Vármegye esküdtjét, valamint kedves feleségét Nemes Németh Juliannát 1841−ben.

Cséplő Bálint

Kolmár József (1768-1865) Komáromi Református Gyülekezet lelkésze (1813-1835) Komáromi Református Egyházmegye esperese.

gehirdetésen hallottuk... …azaz hallhattuk volna, ha 450 évvel ezelőtt a város polgáraiként Huszár Gál magyar nyelvű igehirdetésének tanúi lettünk volna…

Emlékezzünk hát a gyülekezetalapítóra most ilyen, rend− hagyó módon is, hogy írásaiból, igehirdetéseiből vett idézetekkel az alábbiakban ismerkedünk.

Az 1558−ban kiadott prédikációs könyvecskéjének aján− lásában többek között ezt is olvashatjuk: „A legfelségesebb és legkegyelmesebb Miksa hercegnek, Csehország királyának, Ausztria főhercegének, Burgundia hercegének…” oltalmát kéri személye, tanítása és nyom− dája számára, amelynek felállítását így indokolja: „Nem tudom eléggé megsiratni, legfelségesebb Herceg, e parányi lapon, a mi messzire ismert nemzetünknek és hazánknak sanyarú romlását és szakadatlan nyo− morúságát. A mi hazánk minden, történelemmel foglalkozó tudós ítélete szerint mind a mai napig a bar− bároknak a többi nyugati keresztyén nemzetek ellen való betöréseivel szemben pajzsként állott. Szerencsétlen− ségünkre minket most nem csupán a Mohamedánok bősz dühe, hanem a hazánkban levő Antikrisztusnak vérengző dühössége is pusztít. Bizonyára nyugodtabb lélekkel tudnók szenvedni a testet fenyegető veszedelmeket, ha a léleknek Isten Igéjéből merített belső vigasztalásai el nem hagynak minket… Hogy ezekre a bajokra szerény tehet− ségemhez képest valami orvosságot adhassak – Felséged városkájában, Óvárban a legnagyobb gonddal és költ− séggel nyomdát állítottam fel… A kegyesség ugyanis…záloga a jelen és jövendő élet ígéretének” (Az ajánlást latin nyelven írta Huszár Gál (ford. Inczédy Gábor), a prédikációkat magyarul.)

Részletek Az Úr Jézus Krisztusnak szentséges végva− csorájáról való prédikációjából: „Az Úrnak vacsorája pedig két dologban áll. Első része a Krisztusnak ígéretet, melyben ő azt vallja, hogy az ő testét és vérét miérettünk adta bűneink bocsá− natára. Ez ígéret feje a Sacramen− tomnak. mert az ige nélkül csak hiábavaló jegy volna, s azért mondja Sz. Ágoston Doctor: …járuljon hozzá az ige az éltető állathoz s úgy leszen Sacramen− tommá.” (A XVI. században a „substantiá”−t fordították a mag− yar „állat” szóval, melynek később jelentéstartalma megváltozott, s az újonnan képzett „lényeg” kifejezés váltotta le.) „Annak felette hozzá tötte Krisztus az ő igéjéhez a külső jegyet is, hogy azzal mi ben− nünk a hit inkább fel gerjedjen és meg éledjen… Krisztus … az ő testével és vérével akarta a mi hitünket bátorítani és megerősejtenyi, és annak okáért

nincsen immár kétségünk az ő mi hozzánk való jó akaratá− nak ígéretiről.” „De hogy a Sacramentomnak ilyen nagy kincsével él− hessünk, és az Úrnak üdvösséges vacsoráját mi hozzánk méltán vehessük: annak előtte mi magunkat jól meg− próbáljuk. Azok járolnak méltán e szentséges vacsorához, akik az ő bűnöket igaz fohászkodással meg siratják, és a Krisztus ígéreteinek erősen hisznek.”

Végezetül: „Az Isten Fiának mi velünk való jó téteményeiért hálákat adjunk és az ő sz. halálát jól eszünkbe tartsuk és igen emlegessük. mert jó gyümölcsöt kelly azoknak terem− nyiek, akik Krisztusé kezdettenek lennyi és az bűnöktől megszabadultanak.”

Keresztségben részesültek JÚNIUS Péter – Podlubszki Csaba ref.orvos és Bajkai Timea ref. pedagógus gyermeke Bence Attila – Farkas Attila ref. festő és Čavojská Marcela ref. administrátor gyermeke Lilla Réka – Mikite György róm.kat. és Horváth Zsuzsanna ref. gyermeke Ádám Imre – Mayer György ref. ügyvéd és Borbély Erzsébet róm.kat ápolónő gyermeke JÚLIUS Eunika – Sáraz Ervin róm.kat. magánvállalkozó és Győri Tímea ref. magánvállalkozó gyermeke Iszméné – Sáraz Ervin róm.kat. magánvállalkozó és Győri Tímea ref. magánvállalkozó gyermeke Luca – Szabó László építész és Csekei Tímea ref. művészettörténész gyermeke AUGUSZTUS Gergő – Nagy György ref. eladó és Schmelhaus Erika róm.kat. tanárnő gyermeke Házasságot kötöttek JÚNIUS Házi György 32 éves ref. vállalkozó és Várady Erika 32 éves ref. ápolónő Kučera János 31 éves ref. logisztikus és Vörös Mária 32 éves jogász JÚLIUS Édes Béla 37 éves ref. tanár és Viola Enikő 26 éves róm.kat. óvónő Czilling András 49 éves református és Márk Márta 45 éves róm. kat.

AUGUSZTUS Horváth Attila 36 éves ref. logisztikus és Kányai Emőke 28 éves ref. diakónus Fábik István 44 éves ref. vízvezeték szerelő és Varga Melinda 37 éves ref. varrónő Papp György 31 éves ref. mérnök és Vargha Katalin 25 éves egyetemi hallgató Baňár Michal 32 éves róm kat. pénzügyi elemző és Pál Erika 29 éves ref. pénzügyi elemző Mácsodi Zoltán 32 éves ref. operátor és Farkas Klaudia 21 éves róm.kat. fodrász Eltávoztak a földi életből JÚNIUS Berkes Gábor 63 éves JÚLIUS özv. Nagy Antalné szül. Juhász Katalin 86 éves Görözdi István 60 éves AUGUSZTUS Máté Géza 80 éves Vendégh Gyula 72 éves

Kis Tükör │ 13

Az elmúlt hónapok eseményei

Június 1.

Gyülekezetünk is bekapcsolódott városunk több felekezetével együtt a Templomok éjszakája elnevezésű akcióba. Nyitott templomajtók várták az érdeklődőket éjfélig szerte a városban.

Templomunkban zenés összeállítással szolgáltak a MAI tanárai, diákjai, valamint gyülekezetünk ifjúsági zenekara. Sor került a gyülekezetünk által meghirdetett Változás című pályázat kiál− lítására is, amelyre gyülekezetünk tagjai küldtek be pálya− munkákat.

Július 4.

Templomunkban felejthetetlen koncertet adott este 6 órai kezdettel Kincses Veronika operaénekesnő és Teleki Miklós orgonaművész. Vendégeinket közösségünk nevében Oláhné D. Ilona gondnokasszony köszöntötte. Köszönettel tartozunk a szervezőknek: Szénássy Máriának és Tímeának!

Június 3.

Közösségünk több tagja ezen a szép vasárnapi délutánon részt vett a budapesti Sportcsarnokban a Reménység fesztiválon. A háromnapos rendezvényen felléptek Istent dicsőítő ének− és zenekarok valamint Billy Graham fia, Franklin is szolgált, és Isten melletti döntésre hívogatta a résztvevőket.

Július 4–8.

Ezekben a napokban került sor a már hagyományos kerékpártúrára, melyen gyülekezetünk 14 tagja vett részt. A csil− lagtúra központja Kőszeg volt, ahonnan rövidebb−hosszabb túrák alkalmával a résztvevők megtekintették Borostyánkő és Városszalona várát, Máriafalva gyönyörű templomát és Szom− bathely nevezetességeit. Köszönet a szervezésért nt. Csiba Zoltán beosztott lelkészünknek, Csízi Balázsnak a segítségért, és a Mikos−házaspárnak a felajánlott egyen pólókért!

Június 4.

A Nemzeti Egység Napján 16,30−kor megkondultak harangjaink a Trianoni Békediktátum aláírásának emlékére.

Június 16.

A Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság és a Magyar Egészségügyi Társaság szervezésében került sor a „Ne nézzük nemzetünk fogyását” III. elnevezésű alkalomra, melyen többek között Fazekas Zsuzsanna, gyülekezetünk lelkésze is Hit és nemzet címmel előadást tartott. Gyülekezetünket is többen képviselték.

Június 24.

Tanévzáró alkalommal egybekötött istentiszteletet tartottunk, melyen nt. Molnár Árpád püspöki titkár hirdette az Igét.

Ugyanezen a napon, gyülekezetünk hagyományához hűen a 12 órakor kezdődő hálaadó istentiszteleten az 1763−as föld− rengésre emlékeztünk. Újra lehetőség nyílt a Változás című pá− lyázatra érkezett munkák megtekintésére. Az alkotások a templomudvaron lettek kiállítva, sok érdeklődőt marasztalva és életünk, környezetünk változásaival szembesítve bennünket.

Délután 3 órakor a SJE RTK diplomaosztó ünnepségén az ige− hirdetés szolgálatát Igét ft. Fazekas László, egyházunk püspöke végezte.

Június 26.

A nőegylet tartotta a nyári kéthónapos szünet előtti utolsó alkal− mát, melyen Udvardi Éva, gyülekezetünk segédlelkésze tartott előadást Nagymamák a Bibliában címmel. Az előadás után Isten áldását és megtartó kegyelmét kértük a nőegylet jubiláló tagjai életére és szolgálatára.

14 │ Kis Tükör

Július 12–14.

A SzRKE Diakóniai központjával karöltve gyülekezetünk ifjúsága ezekre a napokra szervezte meg a VI. Kézről−kézre jótékonysági csere−berét. Az összegyűjtött adománnyal (110 Euro) támogatták a gyülekezetünk területén felállításra kerülő játszósarkot.

Július 13.

18 órakor SzMPSz által szervezett XXI. Jókai mór Nyári Egyetemének zárórendezvényére került sor templomunkban.

Az ökumenikus alkalmon Veres−Kovács Attila nagyváradi lelkipásztor és Elek László esperes úr hirdették Isten Igéjét. A résztvevők élvezői lehettek az ének−zenei szakcsoport ünnepi hangversenyének is.

Július 16–20.

Immár 4. alkalommal hirdettük megy gyülekezetünkben a gyer− mekek napközi táborát. A résztvevő 34 gyermek tartalmas hetet tölthetett együtt. A délelőtti történeteken keresztül a KOEN által kidolgozott téma szerint, Elizeus próféta életének szakaszaival ismerkedhettünk meg. Délutánonként meglátogattuk az ógyallai csillagvizsgálót, volt tábori olimpia az Angol parkban, városi kincskeresés, kézműveskedés. A gyerekek a csillagászat rej− telmeibe, és közösségünk történetébe tekinthettek bele Oláhné D. Ilona és Fazekas Zsuzsanna lelkésznő szolgálatán keresztül.

A záró alkalomra, péntek délután meghívtuk a szülőket, ahol a gyerekek rövid énekes témazáró szolgálata után a vendégeket szeretetvendégség várta, melyet a vezetőkkel együtt a gyerekek készítettek. Köszönet a vezetőknek Balázs Lillának, Egyeg Kamillának, Marikovecz Tímeának, Szalay Cecíliának, Tóth Zsuzsannának és Fazekas Zsuzsannának. A segítők is megállták a helyüket: Fazekas Zsuzsi, Koka Frederika, Szuri András és az ifi bibliakör tagjai. Isten áldja és őrizze az alkalom minden résztvevőjét!

Július 21.

Három egyházmegye futball−bajnokságára került sor Csal− lóközaranyoson, melyre gyülekezetünk ifjúsága is benevezett.

Július 23–28.

Ezekben a napokban tartottuk meg ifjúságunk III. Angol táborát Balatonfűzfőn. Isten üzenetét Park Sungkon misszionárius és Lee pásztor, a linzi református gyülekezet lelkésze tolmácsolta a délelőtti csoportfoglalkozáson és az esti evangelizáción. A hét témája a Lélek gyümölcsei voltak a Gal. 5.22 alapján. A 38 résztvevő hitében, a szolgálat fontosságában megerősödve térhetett haza a szombati kiértékelő istentisztelet után. Köszönet a csoportvezetőknek Balázs Lillának, Hozák Viktornak, a linzi refor− mátus gyülekezet koreai fiataljainak. Köszönet illeti ft. Fazekas Lászlót a szervezésért és Fazekas Zsuzsannát a fiatalok körüli fizikai szolgálatért.

Augusztus 4.

Gyülekezetünk segédlelkésznője, Udvardi Éva és Mátyás András ezen a napon kötöttek házasságot a kisújfauli református temp− lomban. Isten áldja és őrizze őket, vezesse közös életútjukon, hogy továbbra is szolgálhassanak az Ő dicsőségére!

Augusztus 1–5.

Gyülekezetünkből majd 40 fiatal vett részt a Firesz által Kovács− patakon szervezett ifjúsági találkozón, az Élesztőn. A szervezők gazdag programmal, értékes, hitmélyítő előadásokkal és evange− lizációs alkalmakkal várták az érkezőket. Ezen az alkalmon ün− nepelte a Firesz megalakulásának 20. évfordulóját, melyen hálát adtak Istennek a vezetésért, és kérték áldását a jövő alkalmaira.

Isten áldja meg szolgálatukat egyházunkban!

Augusztus 6–12.

Gyülekezetünk 48 tagjával Erdélyben, az Algyógyi Református Gyülekezet Ifjúsági Központjában gyülekezeti héten vettünk részt.

Augusztus 17.

A Firesz szervezésében egy rendhagyó alkalomra került sor Marcelházán, amelyen fiataljaink is részt vettek. Az éjszakai imád− sággal, énekléssel, interaktív hálaadó istentisztelettel töltött vir− rasztás, Istent dicsőítő, hiterősítő a közösség megélésének áldott alkalma volt. Köszönet a szervezőknek, hála és dicsőség az Is− tennek!

Augusztus 29.

Ifjaink egy délutáni, éjszakába nyúló sport−maratonnal bú− csúztatták a vakáció napjait, melyen majd 40−en vettek részt.

Az úrvacsorára azonban együtt készültünk a templomi bűnbánati istentisztelet alkalmán.

Augusztus 27–Szeptember 1.

Bűnbánati hetünkön az újkenyérért való hálaadó úrasztalai közösségre készültünk az Ószövetség aratásról szóló igéinek fényében.

Augusztus 30–Szeptember 1.

Ifjaink szervezésében sor került ezeken a délutánokon a Láthatatlan Színház előadásaira, melynek 25 átélője ízlel− hette, tapasztalhatta, a bőrén érezhette, szívébe zárhatta létünk véges voltának valóságát, az Istentől elfordult élet fáj− dalmait, és a bennünket mégis szerető Isten kegyelmét.

Köszönet a szervezőknek, és az alkalom megvalósítóinak!

JELENTŐS ÉVFORDULÓK Október • 1690 éve született I. e. 322 – Arisztotelész ókori görög fi− lozófus • Idén 70 éves 1942 – Halász Judit színésznő, énekesnő, előadóművész • 130 éve született Gulácsy Lajos magyar festőművész • 105 éve született Dajka Margit magyar színésznő • 70 éve született Nádas Péter magyar író, drámaíró, esz− széista • 90 éve hunyt el Gárdonyi Géza (szül. Ziegler Géza) ma− gyar író, újságíró November • 20 éve hunyt el Csákányi László Jászai Mari−díjas ma− gyar színész, kiváló művész • Idén 65 éves Nagy Bandó András magyar humorista, ka− rikaturista, előadóművész • Idén 70 éves Dráfi Mátyás szlovákiai magyar színész, színházigazgató.

• 135 éve született Ady Endre magyar költő • 85 éve hunyt el Rippl−Rónai József magyar festőművész • 345 éve született Jonathan Swift ír−angol szárm. író, a „Gulliver” szerzője December • 75 éve, 1937−ben hunyt el József Attila Kossuth− és Ba− umgarten−díjas magyar költő, esztéta • 170 éve született Csiky Gergely magyar író, költő, drá− maíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára • 210 éve született Bolyai János, a leghíresebb magyar matematikus • 440 éve hunyt el Méliusz Juhász Péter református ma− gyar író • 570 éve hunyt el Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Zsigmond magyar király és Cillei Borbála lánya • 460 éve hunyt el Katharina von Bora (Bóra Katalin), Lu− ther felesége • 175 éve született Elisabeth Eugenie Amalie von Wittels− bach bajor hercegnő, később Erzsébet osztrák csá− szárné, magyar királyné, „Sissy” • 370 éve született 1642 Isaac Newton angol fizikus, mate− matikus • 190 éve született Louis Pasteur francia kémikus, mikrobi− ológus a pasztőrözési eljárás felfedezője

Kis Tükör │ 15

„Az ő isteni ereje megajándékozott minket azzal, ami az életre és a kegyességre való…”

2Péter 1,3 Újra itt a lehetőség! Ha szeretne tenni azért, hogy a karácsony tényleg Jézusról szóljon, akkor most itt egy jó alkalom: Ön is részt vehet a „Nyilas Misi Karácsonya” programban, amely az önzetlen segítségnyújtásról szól az évnek abban a részében, mikor talán a legfeltűnőbb a szeretet hiánya világunkban.

Gyűjtőhelyek listája a www.refdiakonia.sk weboldalon.

Komárom: 1. Református Lelkészi Hivatal, Jókai utca 35.

2. Krisztián virágbolt, Ferencesek (Františkánov) utcája 19.

Kapcsolat: Lengyel Zoltán lengyelgood@gmail.com Tel.: +421 915 180 056

ALKALMAINK OKTÓBER 07.

Idősek, betegek vasárnapja – Az Úr megsebez, de be is kötöz 18–20. Konfirmandusok hétvégéje – Bátorkeszi, 8. évf.

21.

Konfirmandusok bemutatkozása – 8. évf 22–27. Bűnbánati hét 28. Újbor ünnepe – úrvacsora 30.

Nőegylet 31.

Reformáció ünnepe NOVEMBER 04.

Gyászolók vasárnapja – Az emlékezés fényei 11.

Diakóniai vasárnap 15.

Diakóniai bizottság 22.

Marianum – szalagavató – úrvacsora 26–01. Bűnbánati hét 27.

Nőegylet DECEMBER 02.

N YILAS M ISI KARÁCSONYA

2012

Advent 1. vasárnapja – úrvacsora Adventi est 07.

Konfirmandusok mikulása 08.

Ifisek adventje 09.

Presbiterek „adventje” 16.

Adventi est 18.

Nőegylet 17–22. Bűnbánati hét 24.

Istentisztelet – ünnepi műsor 25–26. Karácsony – úrvacsora 31.

Ifi-szilveszter

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház „Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.”

[1Thessz. 5,18]

www.reformata.sk/