X. évfolyam
Alapítva 1928-ban
2009. június
2. szám
KIS TÜKÖR
A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA
Félelem vagy az er ő lelke
Tartalom Emlékezzünk: Radnóti Miklós 2–3. oldal Könyvfigyelő 3. oldal Ifirkász (az ifjúság oldala) 4–6. oldal Félelem vagy az erő lelke (folytatás) Jelentős évfordulók 7. oldal „Engem várnak a szigetek...” 8–9. oldal Eseménynaptár 10–11. oldal Eklézsiánk múltjából Missziós terv 12. oldal
A Magyar Református Egyház 2009. május 22−i Alkotmányozó Zsinata Debrecenben egy ratifikációs folya− mat után elfogadta az Alkotmányt. A reformátusság fővárosában szép ren− dezvénysorozat kisérte a Zsinat ülé− sét. A Kárpát−medence szinte minden szegletéből jöttek erre az ünnepi al− kalomra egyházunk tagjai. Felemelő alkalom volt szimbolikusan körbejárni a várost, adott helyeken egy−egy megállással, jelképezve az egységet és az összetartozást. Sokakban felmerül a kérdés, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinata miért nem ratifikálta az alkotmánytervezetet. Szeretném megjegyezni, hogy zsinatunk nem utasította el azt, de mivel a ratifikálás− hoz szükséges igenek aránya nem volt megfelelő, nem tudta beiktatni jogrendjébe. Ez a döntés egyhá− zunkban széles körben kérdéseket vet fel. Miért csak a felvidéki reformá− tusok nem tudtak csatlakozni, az er− délyiek, kárpátaljaiak pedig igen? Talán a román többség barátságo− sabb az erdélyi magyarokkal, mint a szlovák a felvidékiekkel? Talán az uk− rajnai helyzet kedvezőbb, mint a szlo− vákiai? Talán gyáva volt egyházunk zsinata, mikor ilyen döntést hozott? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány szempontot megemlíteni, me− lyek véleményem szerint hatással vol− tak a döntésre. Egyedi a mi helyzetünk abban, hogy az egyház− kerületek között kizárólag a mi egy− házkerületünk kétnyelvű. A hét magyar egyházmegye mellett Zemp− lénben és Ungban két szlovák egy− házmegye hirdeti Krisztus megváltó szeretetét. A reformáció százada után a szlovák falvakba is eljutott a bibliás hit. A XX. század politikai fejleményei szintén befolyásolták egyházunk életét. Elsősorban a keleti régióban
elkezdődött a nyelvváltás. Vegyes há− zasságoknál a magyar fél többnyire feladja identitását, sok esetben az unokák már egyáltalán nem értik a nagyszülők nyelvét. Ennek a folya− matnak szélesebb értelemben vett okai vannak, mint pusztán az egyházi élet, de a gyülekezetek szolgálatát nagyban érinti ez a szomorú valóság. Mindezek ellenére a szlovákiai ma− gyar reformátusok számban túlnyomó többségben vannak a szlovákokhoz viszonyitva. Mig a társadalomban a magyar, a református egyházban a szlovák a kisebbség. Mi, felvidéki magyarok nagyon érez− hetjük, hogy mit jelent a kisebbségi lét. Szinte naponta látjuk, hogy a többség arroganciája, sok esetben el− lenséges és intoleráns hozzáállása mennyire megkeseríti az életünket. A szlovák többség elsősorban magya− rok ellen irányuló nacionalizmusa olyan társadalmi jelenség, melynek a politika a gerjesztője és megjelenítője. Komoly osztályrésze van a helyzet ki− alakulásában a szlovák oktatás− ügynek és a folyamatokat irányító értelmiségnek. Szlovákiában nem könnyű magyarnak lenni. Vannak olyan hangok, amelyek szá− mon kérik a református egyháztól, hogy miért nem a szlovák társadalom többségének gyakorlatát alkalmazza saját kisebbségével kapcsolatosan. Hogy miért vesszük figyelembe a szlovák reformátusok szempontjait, mikor megtehetnénk, hogy bármilyen kérdésben, akaratuk ellenére is le− szavazhatjuk őket. Aki az egyháztól ezt várja el, az nincs tisztában az egy− ház fogalmával. A keresztyén hitben ugyanis nem erődemonstrációról van szó, hanem megértésről és elfoga− dásról. Nem a szlovák reformátuso− kat kitagadva, hanem velük együtt folytatás a 7. oldalon