Igen, tessék! magazin - július-augusztusli összevont lapszám

igen, tessék!

2019. július–augusztus | VII./6. www.igentessek.ro

Erdély legnagyobb példányszámú magyar lapja!

tájkép

11. |

Ha nagy leszek, györgyfalvi leszek

belváros Egy család, egy csapat | 4. közösség

9. | Büszkék lehetünk a nyelvünkre

Csík János Időtlen szépségek tolmácsolója | 6.

11

tartalom 18

Teszt Olcsó és profi: Bosch GST 700...... 19

Belváros

Színes hírek Kolozsvárról..................4

kert

Portré

Kert és közösség: virágzó kapcsolat.......................................20

Csík János – időtlen szépségek tolmácsolója......................................4

IFIPAVILON

Meseműhely

A kolozsvári diák- és ifjúsági szervezetek melléklete............21–24

A farkas hét kérdése........................8

Példaértékű

oktatás

Ahol hagyomány és megújulás kéz a kézben jár...............................9

Tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókon segít a Nyilas Misi Tehetségtámogató Program...........25

sztori

kultúra

Az öreg negyed............................... 10

Komolyzene a templom hűvösében..................................... 26

Tájkép Ha nagy leszek, györgyfalvi leszek.....................11–14

Közösség

Interjú

szakértő...................... 28–29

A háttérmunka gyümölcse...... 15–16

civil Hova mennek az adólejeink?......... 17 Ha nincs, kire hagyd a gyereket nyáron, ANYÓ befogadja................ 18

Büszkék lehetünk a nyelvünkre.....27

Lazíts

Nyári csillagállás...........................30 Keresztrejtvény.............................30

Recept Sárgadinnyés császárszalonnás saláta .............................................31

Közösségben az erő A Facebook-hősködés, az ízléstelen kommentháborúk és az álhírek korában talán nagyobb szükség van az egymásra való odafigyelés képességére, mint valaha. Kolozsváron szerencsénkre egyre több és erősebb közösségteremtő intézmény működik. Az Argumentum Nostrum Egyesület is ilyen: az ANYÓ nyári óvodaprogrammal egy csapásra szülők százainak életét könnyítették meg. (Az erről szóló cikkünk a 18. oldalon olvasható.) Vannak projektek, amikből egyszerűen több kellene. Ilyen a Kalotaszegi Magyar Napok (15. old.) vagy a Nyilas Misi Tehetségtámogató Program (25. old.) is. Nélkülük nemcsak a magazinunk, hanem a hétköznapok is sokkal szürkébbek lennének.

Stanik Bence felelős szerkesztő, Igen, tessék! magazin

31

5 A kiadvány megjelenését támogatta:

Ingyenes közösségi magazin.

Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület.

Meg­jelenik havonta 18 000 példányban.

Felelős kiadó: Talpas Botond | Lapmenedzser: Kristály Bea | Felelős szerkesztő: Stanik Bence Korrektúra: Gödri Csilla | Címlapfotó: Kortyis Dávid Lapterv: Mihály László | Tördelés: Ferencz CsabaLevente, Kinda Ágnes Júlia Cím: 400370 Kolozsvár, Mócok u. (Calea Moților) 75. sz. | Telefonszám: 0753-899242 | E-mail: ujsag@ igentessek.ro | Honlap: www.igentessek.ro ISSN 2343 – 7723 Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Kis Tímea Hirdetésfelvétel: kis.timea@diversityads.ro

Lapunk példányszámát 2015-ben a BRAT hitelesítette.

3 | 2019. július–augusztus

belváros

Egy család, egy csapat

Néha azért kell eli hogy rájöjj, milyen Kassay Anna világutazó és blogger, eddig már több mint harminc országban járt.

Nemrég tért haza Közép-Amerikából, ahol 7 hónapot töltött. Azért indult útnak, hogy a benne lévő kérdésekre választ találjon: „ki leszek, ha nagy leszek?”, „milyen szakmát válasszak?”, „hol találom meg a saját utam?”. Utazása során rengeteg kalandot élt meg, gyönyörű helyeken járt, és időközben egy új szakmát is elsajátított teljesen autodidakta módon.

Anna eredetileg marketing szakon végzett Kolozsváron, most webdesig-

Családtagokból álló csapatok (esetleg barátokkal kiegészülve) jelentkezését várják a 7. Dribli Családi Focibajnokságra a Kolozsvári Magyar Napokon. A kolozsvári Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub legszórakoztatóbb eseményét évről évre a KMN-en tartják, ahol szülők a gyermeikkel közösen alkotnak csapatot, és állnak ki más családok ellen. Az összeállítás kötelezően két felnőtt és két gyermek kell legyen. A szervezők a 2008 után születetteket számítják gyermeknek. „Ez egy szuper alkalom arra, hogy közösen szórakozzanak a családtagok, ráadásul kis mozgással is jár, ami mindenkinek jót tesz. Olyan programot akartunk összehozni, amit nem nézni vagy hallgatni kell, hanem aktívan be lehet kapcsolódni, és viszonylag egyszerűen összehozható, nem igényel nagy felkészülést” – mondta lapunknak Könczei Soma, a Dribli vezetője. Jelentkezni a Kolozsvári Magyar Napok kezdetéig, augusztus 17-ig ajánlott a driblifc@gmail.com e-mail-címen. További információkért Kalló Zoltánt, a Dribli ügyvezető elnökét lehet keresni a 0799-319009-es telefonszámon.

A HÓNAP KÉPE fotó és szöveg:

Gebe Alpár

Kövesd az Instagramon a @gebealpar fiókon!

Sétáltunk a városban Zolival, az egyik fotós haverral és közben kerestem valami érdekeset amit fotózhatok. Mentünk át az átjárón és jobbra pillantva vettem észre a stopnál álló busznak az ablakában a tükröződést.

Nem gondolkodtam sokat, neki is kezdtem fotózni.

Szerintem már piros lett a lámpa, mert Zoli szólt, hogy siessek, mert jönnek az autók. Így készült ez a kép.

Igen, tessék! magazin | 4

Egyed Apollónia: a Bánffy-palota különleges koncerthelyszín

indulni, n jó hazatérni nerként és grafikusként dolgozik. A legjobb ebben, hogy ez a szakma nem köti íróasztalhoz, elég, ha laptopját magával viszi. Ebben látja a jövőjét is, úgynevezett digitális nomádként, az utazás iránti rajongását soha fel nem adva dolgozni.

Anna jelenleg itthon, családja és barátai körében pihen. „Nagyon jó ennyi idő után itthon lenni, időnként már csak ezért az érzésért is megéri útnak indulni.”

Kassay Anna kalandjai, utazással kapcsolatos tapasztalatai és tanácsai a www.youcantravelonabudget.com oldalon olvashatóak, vagy pedig ugyanezen a címen követhető Instagramon.

Az idei Bánffy Palotakoncert előtt készítette Egyed Apollónia ezt a szelfit és tette ki Instagramra. „Volt egy különleges hangulata ennek a koncertnek a helyszín miatt. Ezen a gyönyörű belső udvaron ritkák a klasszikus zenei események” – mesélte a népszerű operaénekes, aki ebben a szerepben ősszel debütált. Ábrahám Pál Viktória című operettje az 1930-as ősbemutató szövegkönyve alapján készült. Apollóniát Instagramon az egyedapollonia fiókon lehet bekövetni.

Mátyás király álruhában videót készített a Szamos menti szeméthegyekről

A

A király jó szokása szerint álruhába bújt, és ezúttal kajakba pattant. A Mathias Rex nevű Facebook-oldalon már több mint ezerhatszáz megosztásnál tart az a videó, amit a víz felől, egy kajakból rögzített. A felkavaró felvételekből kiderül: hatalmas szemétmennyiség halmozódott fel a Szamos Szászfenestől Kolozsvárig tartó szakaszán. Az oldal üzemeltetője és a videó készítője az a Szakáts István, aki korábban a többnyelvű táblákért is mozgósított.

„Rég figyelem, hogy gyűl a szemét a meder két szélén, gondoltam, megmutatom másoknak is. Nem csak a szászfenesiek szemete az, a hatóságok tétlenségét kihasználva sok kolozsvári is ott pakolja le a magáét” – közölte az aktivista, aki többedmagával aláírásgyűjtést indított az érintett partszakasz kitakaríttatásáért.

A petícióhoz ezen a linken lehet csatlakozni: https://campaniamea.declic.ro/petitions/curatati-malurile-somesului-1.

5 | 2019. július–augusztus

portré

Időtlen szépségek tolmácsolója

A jelenkor művészetévé szeretné varázsolni népzenei örökségünket a Csík Zenekar. Több mint harminc éve töretlen lelkesedéssel dolgoznak azon, hogy a hagyományos népi kultúrát közelebb hozzák azokhoz, akik kevésbé fogékonyak rá.

A Csík Zenekar augusztus 1-jén koncertezik a Méra Világzenei Csűrfesztiválon. A csapat frontemberével, Csík Jánossal beszélgettünk Kalotaszeghez való kötődéséről és a folklór taníthatóságáról.

Fotó: Kortyis dávid

– Kalotaszeg népzene és néptánc szempontjából is jelentős tájegység, az önök repertoárjában is szerepel néhány innen származó dal. Mikor találkozott először Kalotaszeggel?

– Kisgyerekként néptáncoltam, így Kalotaszegről, Erdélyről, már nagyon fiatal koromban hallottam. Számomra ez a tájegység rendkívül színes, díszített, virtuóz képzőművészettel bír, akár a tánc, akár a dalok terén. Virtuóz, csak ezzel a szóval tudom igazán jellemezni, éppen ezért mindig nagy öröm volt számomra a vele való mélyebb és mélyebb ismer-

kedés. Még akkor is, ha zenészként, hangszertechnikailag igazán komoly feladatnak bizonyult. Szerencsémre nagyon sok ügyes prímást ismerhettem meg a térségből, a fiatal Árus Feri bácsival személyesen is találkoztam. Rendkívül jól táncolt és énekelt, egy igazi életművész volt. Vagy például tavaly, amikor az Esszencia zenekarral voltunk Mérán, akkor is rengeteg nagyon jó zenésszel találkozhattam. A fellépésünk után egy jót beszélgettünk, mulattunk. Tiszteletet érzek Méra iránt, jó barátságok kötnek a térséghez, és remélem,

sokat jövök még koncertezni vagy akár magánszemélyként is ide.

– A hagyományok ápolása szempontjából meghatározóak a személyes találkozások. Egy időben, ha valaki népzenész akart lenni, közvetlenül a falusiaktól, akiket a szakma adatközlőknek nevez, kellett ellesnie a titkokat. Mi az, amit a Csík Zenekartól tanulhatnak a fiatal zenészek, zenekarok?

– Azokat az igazi mestereket, akiktől mi tanultunk, sajnos sok szempontból nem tudjuk azonos szinten éltetni. Ők abban a miliőben, környezetben születtek és éltek. Egész életükön keresztül gyakorolhatták, megélhették a kultúrát. Azonban igyekszünk a leghitelesebben, továbbadni, amit elsajátíthattuk, és épp ezért jó például a Méra Világzenei Csűrfesztivál, mert játszhatunk majd kifejezetten mérai autentikus zenéket, ahogyan a régi kalotaszegi prímásoktól tanultuk. Szeretnénk biztatásként szólni ahhoz a generációhoz, amely tiszteli ezt a kultúrát, és aki képes rá, hogy tovább éltesse.

Sok fiatal zenész van, aki nekivág a népzenélésnek, őket kell biztatni: érdemes ezt csinálni. Örülünk, ha valakinek kedvet tudunk adni ehhez a zenéhez, és az is biztos, hogy ha valaki kérdésekkel fordul hozzánk, akkor szívesen adunk tanácsokat, szívesen tanítunk. Viszont soha nem fogunk úgy játszani, mint az igazi népművészek, a régi prímások, csak próbáljuk a tudásunkat a leghitelesebben továbbadni.

– Sokszor koncerteznek Erdélyben, beszélgetésünkkor is éppen Nagyvárad felé tartanak, a Szent László Napokon való fellépésükre. Mikor járt először Erdélyben?

Igen, tessék! magazin | 6

Fotó: Lajtos istván

– Széken jártam először. A húsvéti mulatságba érkeztünk, megnézni a locsolást, együtt mulatozni a zenészekkel, fiatalokkal. Azt hiszem, életem legnagyobb élménye volt fiatalként rátalálni egy olyan fajta csodára, világra, amely mintha a múltba repített volna vissza. Közben egy élő, valóban működő társadalmat láttam, azzal a biztos életerővel és azzal a fajta belső renddel, hittel, amely tanulságos és szép. Egy örök élményt adott. Ilyenkor mindig büszkeséget érez az ember, és ráébred, hogy ez egy olyan dolog, amit őrizni kell, vigyázni rá.

– Több mint harminc éves a Csík Zenekar, egy-egy koncertjükre rengetegen kíváncsiak. Gondolta volna annak idején, amikor létrehozta a zenekart, hogy a népzene fel tudja venni a versenyt a tömegkultúrába ágyazódott előadókkal?

– Akkoriban a népzenét rétegműfajként képzeltük el, mint például a jazzt. Az biztos, hogy sokat jártunk fesztiválozni, sokat zenéltünk, rengeteg jó emberrel ismerkedtünk meg, és egy idő után feléledt bennünk a vágy, hogy a népzene iránti szerete-

7 | 2019. július–augusztus

tet minél több embernek tovább kellene adni. Városi fiúként nőttem fel, mégis úgy gondoltam, hogy a népzenét tovább kell örökíteni. Amikor A kor falára című albumunk 2001ben megjelent, egy összeállításon belül játszottunk autentikus népzenét és ugyanazt jazz-zenészekkel is. Olyan sajátosan jól sikerült a dolog, hogy egy új folyamatot indított el bennünk, megpróbáltuk a népzenét jazzes, swinges ritmusba átültetni. Úgy gondoltuk, hogy talán a mai kor lüktetésének megfelelően, a városi embereknek is tovább adhatjuk a falusi kultúra értékeit, úgy, hogy észre sem veszik, de jólesik hallgatni ezt a fajta zenét. És nem is gondoltuk, hogy ez az elgondolás ennyire sikeres lesz. Persze az is kellett hozzá, hogy létező, élő slágereket is népzenei köntösbe öltöztessünk, népzenei hangnemekkel, harmóniákkal, a táncrendek lüktetésével ruházva fel.

Ezt gondolom a sikerünk titkának, hogy a már élő modernkori alternatív rock zenei ritmusokat, dalokat, mai szerzők dalait is játszottuk, s játsszuk ma is, egy kicsit népzenei színezet-

ben. Ezek a fúziók viszont csak akkor működnek jól, ha tökéletesen ismered azokat a zenei műfajokat, amelyeket ötvözni próbálsz.

– Ön tanít is. Hogyan lehet átadni a népdalkincset, népzenei tudást, amelynek birtokában van? Esetleg van-e rá mód, hogy olyanokat is megnyerjen ezzel a műfajjal, akik esetleg kevésbé nyitottak a néphagyományok iránt?

– Mindig nagyon fontosnak tartottam a hangszeres népzeneoktatást. Szülői támogatás is kell, hogy a gyerekek ráérezzenek. Szükség van viszont a tanárok, előadók, táncosok, zenészek lelkesedésére is. Szeretettel kell továbbadni, élményt szerezni.

Nem kiváló színpadi előadókat, előadóművészeket szeretnék nevelni, hanem olyan embereket, akik jól ismerik ezt a műfajt, ráéreznek a csínjára-bínjára. Igényességre nevelünk akkor, amikor népzenét tanítunk.

Fontos, hogy a gyerekek büszkék legyenek arra, hogy megtanulhatják ezt a hagyományt.

Kristály Bea

meseműhely t!

P! TIP a farkas ki ezd n í Sz

A farkas hét kérdése

Volt, hol nem volt egy ház, amelyben emberek éltek, és volt egy nagy istálló, amelyben az állatok. Az emberek hatalmas nagy családot alkottak: gyerekek, szülők, nagyszülők, dédszülők, sőt, ükszülők is! Mindenki ott lakott, együtt gondozták az állatokat, amelyeket nagyon szerettek; a kisebbek legeltették, terelgették, a nagyobbak pedig etették őket.

Volt köztük egy fiú, aki egy egész nyájra vigyázott nap mint nap. A környéken egy farkas ólálkodott. A fiú minden nap próbálta meggyőzni, vegye útját a másik falu irányába, és hagyja békén az ő bárányait.

Egy nap a farkas így szólt: – Jól van, na! Jól van. Értek én a szép szóból. De csak akkor megyek a másik faluba randalírozni, ha válaszolsz hét kérdésemre!

– Ó! – más hirtelen nem jött ki a fiú száján a meglepetéstől, majd észbe kapott. – Állok elébe!

A farkas kivillantotta éles fogait, és kezdte is: – Miért vannak a játékban szabályok, ha a játék nélkülük is szinte ugyanolyan izgalmas lenne?

– Ha nem lennének szabályok, akkor a játékok végtelen ideig tartanának, vagy egy dobással véget érnének – jött a válasz. Tetszett a farkasnak.

– Minek van a széknek lába, ha nem sétál vele? – tette fel a következőt.

– Azért nem sétál, mert akkor leesne az, aki éppen rajta ül – mondta a fiú.

– A harmadik kérdésem ez: miért nőnek virágok a réten, ha úgyis leszakítjuk őket? És ha nem szakítjuk le, akkor maguktól hervadnak el.

– A virágok azért nyílnak, hogy gyönyörködhessünk bennük! – kiáltotta a fiú.

– Na és miért kék az ég és miért zöld a fű?

– Az ég édesanyám, a fű pedig édesapám szemére hasonlít; ezért kék az egyik és zöld a másik!

A farkas ebben erősen kételkedett, de mivel ő maga sem tudta a helyes választ, inkább ráhagyta a fiúra, hogy ki ne derüljön saját butasága. Gondolkodott egy kicsit, tekintete a bárányokra tévedt.

– Ők miért ilyen puhák? Miért nem olyan durva a szőrük, mint az enyém?

A fiú szava egyszeriben elakadt, de meglepetésére az egyik bárány felelt remegő hanggal: – Azért ilyen puha a szőrünk, hogy megajándékozhassuk vele kedves gazdáinkat. Képzeld el, hogy fáznának télen az emberek,

ha nem bugyolálnák be magukat meleg, puha gyapjúinkba! – mondta, mire a farkas egyetértően bólogatni kezdett.

Egyáltalán nem bánta, hogy mástól kapott választ, de egyszeriben nagyon elkeseredett.

– Mondd – fordult ugyanahhoz a bárányhoz –, én miért létezem, ha engem semmire sem tudnak használni?

– Fontos vagy te, farkas! – nyugtatta amaz.

– Habár nem örülünk, hogy megeszel minket, de az se lenne jó, ha mi bárányok túl sokan lennénk. A fontos a Földön az egyensúly – és ebben te is segítesz.

– Ha te mondod – enyhült meg a farkas, majd megrázta magát. Nagy levegőt vett, és a fiúra nézett.

– Az utolsó kérdésem az, mi történik, ha mind a hét kérdésemre válaszolni fogsz?

A fiú azt válaszolta: – Akkor valószínűleg elbúcsúzunk örökre és soha többé nem látjuk egymást.

A farkas bólintott.

– Megfeleltél mind a hét kérdésemre – mondta elfúló hangon, majd szipogni kezdett.

– Hát téged meg mi lelt? – kérdezte a fiú, látva könnyek közt a hatalmas állatot.

– Nem akarom elhagyni az otthonom! Mivel azonban becsületes vagyok, és te ügyesen feleltél a hét kérdésemre, hát szedem a sátorfámat. Odébb állok.

A fiú megsajnálta, és végül megengedte, hogy maradjon. Egy feltétellel: nem eszi meg a bárányait.

Szerkesztette: Nádasdi Csilla Emese

A Mesezug és a Drámazug improvizatív mesepedagógiai gyermekfoglalkozások Nádasdi Csilla Emese mesemondó vezetésével. A Mesezug 0–3. osztályos gyerekek alkotókészségét fejleszti a csoportos meseszövéssel. A Drámazug 4–6. osztályos gyerekek drámapedagógiai foglalkozása, amiben szintén jelentős a mese szerepe. Jelentkezni mindkét csoportba az Zanazug Facebook-oldalán lehet.

Igen, tessék! magazin | 8

példaértékű Ahol hagyomány és megújulás kéz a kézben jár

A kilencvenes évek elején egy évszázados családi vállalkozás éledt újjá Marosvásárhelyen. A Petry hentesárut kezdettől fogva a házi minőség jellemezte. A cég az elmúlt években erősségeit megőrizve erőteljes növekedést mutatott: jelenleg huszonnyolc üzletnél tartanak, és folytatják a terjeszkedést. Petri Júlia, a Petry cégér alapítóinak leszármazottja és a cég egyik vezetője többek között arról mesélt lapunknak, hogyan alapozta meg jelenlegi sikerüket a 2009-es gazdasági válságra válaszként kitalált stratégia.

K

örülbelül tizennyolc éves koromig azt gondoltam, nem szeretnék a családi vállalkozásunkban dolgozni. Végül édesapámnak sikerült megváltoztatnia ezt. Ráérzett, hogy tud motiválni. Nagyon fontos, hogy ő mindig ott van a cégnél.

Minden nap reggel öttől bent van, és felügyeli a folyamatokat. A családban egyébként valószínűleg nagyapámat viselte meg leginkább az államosítás.

Egy életen át mesélte, gondolom ez is közrejátszott abban, hogy édesapám egyből újraindította a céget ‘90-ben. Ő mutatta meg nekem, hogy kihívás is van itt, és lesz is bőven. Végül ez vonzott be a cég ügyeibe. Akkoriban, a kétezres évek elején százhúsz alkalmazottunk, és még csak három üzletünk volt. Családi vállalkozás voltunk és maradtunk, ami azt jelenti, hogy a férjem, a testvérem és a sógorom is itt dolgozik különböző területeken. Mindenki hozzátesz valamit, ettől lesz teljes és kerek a történet. Az én munkakörömhöz tartoznak az üzletek és a vendéglő, és többnyire én szoktam az újdonságok felé bontogatni a szárnyainkat. Ez az, ami felpezsdít. Nemrég sikerült például bevezetni a Petry Zsigmondról elnevezett termékpalettát, és a Petry látványműhely, múzeum és bisztró megnyitása is egy merészebb döntés eredménye volt. A 2009-es válság után döntöttük el, hogy a viszonteladók helyett a saját üzleteinkbe fogunk befektetni. Az volt a stratégiai cél, hogy lefedjük az

9 | 2019. július–augusztus

erdélyi piacot. Kolozsvárra a jelenlegi öt mellé további hármat tervezünk. Így tudjuk garantálni a minőséget és a kiszolgálást is. Így már összesen háromszázötvenen dolgoznak a cégnél, és 28 boltunk van. Annak idején úgy tanultak szakmát az ősök, hogy elmentek külföldre, és ellopták. Az egyik üknagyapámat elküldte az apja Németországba, öt évet töltött ott, mialatt összegyűjtötte egy könyvbe a legjobb recepteket, amikkel találkozott. Ez a könyv máig megvan, a fent említett múzeumunkban őrizzük, és folyamatosan inspirálódunk belőle. Közben új dolgokat is tanulunk. A férjem nemrég Parmából hozta haza az egyben füstölt hátsó sonka elkészítésének csínját-bínját, mert ebben

valószínűleg ők a legjobbak a világon.

A fűszerezést aztán persze az erdélyi ízlésre szabtuk.

A magyar nyelv használata nekünk természetes volt, mert ezt a családban mindig értékként kezeltük. Mióta kilencvenben édesapám újraalapította a céget, mindent két nyelven, magyarul és románul is megjelenítünk. Ügyelünk, hogy az üzletekben legyen magyar kiszolgálás is. Kapunk hideget-meleget ezzel kapcsolatosan a vásárlóktól, sok kritika ért, hol magyar, hol román részről. Ez nem befolyásol bennünket, tartjuk magunkat azokhoz az értékekhez, amiket eddig is követtünk.

Stanik Bence

sztori

Az öreg negyed

A

Szamost a Nádas terébe bele van olvadva az öregség. Csillog a por rajta, vezetni – célnak megfelel. És mármint a betonon, beleolvadt a csillagos ég, mégis mindenki alszik. Ahol félholddal olvadt bele, járok rajta, alattam – most járok, ott alszik mindenki. érzem – aranycsatok, turbánnak csatja, övnek Tulajdonképpen azóta alszanak, csatja, pipa szára, kávéspohár – török kávé –, akkor kezdték, volt ugyan egy kis nyíló orgonák, közhelyek. Megyek tovább, előtriadalom előtte, mégis csak a fejüket tem Dónát, ő – velem ellentétben – még mindig a testüktől elválasztani vagy sem, ez volt a tét, fut, ilyen melegben, gondolom, nagy lehet a baj, tétnek pedig nem kevés, volt – mi tagadás – egy kis bár szentigaz, utoljára mikor én így, tényleg nagy zsizsegés, de a törököt kiverték, kivert kutya, volt a baj – leszámítva a törököt. aztán azóta tulajdonképpen semmi Beér a főtérre Dónát. Beér Spártáveszélyérzet, semmi nagyobb ba Pheidippidész. Itt vannak a riadalom, volt még pár perc, törökök, fáradt népség, vágják ’44 június 2-t írtunk, aztán ketté a hegyet, bódultak, megint nagy csend, aztán erejükbe bódulnak bele, azóta hozzászoktak, áfium. Itt vannak a és most alszanak. perzsák, őrületes túlVannak járdaszélek, erő, hajó­had, hadd amin túl mindenel hadd, perzsaki mindig alszik. szőnyeg. Áll a két Ide aludni járnak, futó, nem vesznek öreg negyed – ezt levegőt, mintha mondják. Ki kell rejtett ballonban, pihenni az eseméa gyomor és a nyeket. szív között lenne Ahol most járok, bennük a tartalék, ahol most forró a mondják még, hogy beton, ott porzott az nagy a baj, aztán út. Futott Dónát, szembe csend. Egy pillanatra vele Pheidippidész, Spárta csak, aztán a már említett és a Főtér ellentétes irányzsizsegés, fut, ki merre lát, ban, a világtörténelem ellentétes a férfiak egy irányba – kivétecsücskein – ha a világtörténelem lesen –, az asszonyok meg, ahogy fot ó: m m egy zsebkendő, pont ezen két végére kötanulták, az első gyerekkel a hón alatt az inerva archívu töttek görcsöt, hogy el ne feledjük soha: szégyen a első menedékre, fej behúz, szív dobog, itt vannak a futás, de hasznos. A tüdejét majd kiköpte ez is, az is, törökök, itt vannak a perzsák. biccentettek egymásnak, munka van, bele kell futni Ahol most járok, ott a történet további része magad a világtörténelemben, a por száll, a marhák ismerős. A pásztor holtan rogyott össze: együttérjárnak erre meg a történelem, egyéb senki, felgyűl zés, hála, kegyelet. A törököt kiverték – a Férfiak. a por a nyálkahártyán, ha volna idő köpésre, Dónát Ki a hős: férfiak vs. Dónát? A meccs döntetlen, nem habozna, de nincs: néha – és ez elég aggasztó panasznak, fellebbezésnek helye nincs. Mondják, – egy köpésen múlik minden. később még leszállt talapzatáról, a Hója szélén, a A Szamost a Nádas terébe vezetni nem kellett szobrának talapzatáról, kulacsát a Szamos vizébe félniük, így a törökök, hogy a város biztosan kiszáalámerítve, egy korty, két korty, fene az ízlését, rad-e, hogy szomjazni fognak-e, mint Dónát, aki én még a halat se belőle, ő mindenesetre szétnéz, nem alszik, de legalább fut, még ha szégyen is, de minden rendben találtatik, talapzatra vissza, a váaz árok, ha kiszárad, a vár, ha kiszárad, a város, ha ros aludhat nyugodtan. A hála természete: halálba kiszárad, lesz-e még az embernek szégyenérzete? futod magad, s a hálás utókor, a megmentettek, (Lábjegyzet: a szégyenérzet és a nyálelválasztás örök időkre állva hagynak. Hogy egy perc szusszaszoros összefüggésben vannak egymással. A részlenása ne legyen. Hogy mindig figyeljen valaki, amíg tekről máskor.) alszik az öreg negyed.

Ahol most járok, öreg negyed, forró a beton, Elcsété

Igen, tessék! magazin | 10

tájkép RIPORTOK KOLOZS MEGYÉBŐL

a melléklet megjelenését támogatta

Ha nagy leszek, györgyfalvi leszek Az elmúlt évek trendje alapján nem vagyok egyedül ezzel a kívánsággal. Györgyfalva egyre többeket vonz, egyre többen építkeznek vagy vesznek ott házat, és hagyják hátra a kolozsvári pörgést.

Ez a látkép fogad, ha elhagyjuk a györgyfalvi erdőt Határtalan nyugalom an valami varázslatos abban, ahogyan az ember felül a Román Operától induló buszra, és minden egyes stoptábla után kicsit jobban megnyugszik körülötte a világ. Először a még ismert Györgyfalvi negyedben haladunk, majd elénk tárulnak a távolról is nyugalmat sugárzó dombok.

Elhagyjuk a most már háromnyel-

V

11 | 2019. július–augusztus

vű Kolozsvár táblát, és egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy gyönyörű erdőn keresztül vezet az út. Eső után vagyunk, a levegő friss, az esőcseppek visszaverik a most már hétágra sütő napot, mintha egy kristálygömbbe érkeztünk volna meg. A madárcsiripelésen és kutyaugatáson túl csak a fülsüketítő csend tűnik fel. Én itt akarok maradni, gondolom ma-

gamban kicsit elvarázsolva a helynek a szépségétől...

Györgyfalva Kolozsvártól 8-10 kilométerre fekszik, délkeletre. Közigazgatásilag a Kolozs megyei Erdőfelekhez tartozik, hozzávetőlegesen ezer lakója van, nagyrészt magyarok. Néprajzi szempontból Kalotaszeg és a Mezőség találkozási pontja, Kelemen Lajos Kalotaszeghez, Kós Károly a Mezőséghez sorolta.

A mai lakáskeresőknek ez már talán nem is annyira lényeges, sokkal inkább szempont az, hogy mennyire van közel az első város, men�nyibe kerül a telek négyzetmétere. Miközben a györgyfalvi lakosok

vontak a falu mindennapjaiba. A beszélgetés végére azt éreztem, most már én is györgyfalvi lettem. De vajon ilyen könnyen megy mindenkinek? Hogyan fogadják és kapcsolják be azokat, akik ott vesznek

Gergely Alíz a Györgyfalvi Falunapok szervezéséről mesél próbálják megőrizni a falu jellegzetességeit, ápolják a hagyományt, az oda költözöttek saját szokásokkal és ízléssel érkeznek. A kultúrotthonban találkozom pár helybélivel, akikkel arról beszélgettünk, hogy alakítják át a település képét az új folyamatok, a kertvárosodás.

házat, ott alapítanak családot? Hogyan kapcsolódnak be az újonnan érkezettek, mikortól számítanak györgy­falviaknak? „Mindenki hozza a saját kultúráját. Mindenhonnan költöznek ide emberek. Az ország különböző

Szállodafalu?

Gergely Aliz tapasztalt közösségszervező módjára pikk-pakk ös�szehívott nekem egy kis bizottságot, akikkel erről beszélgethettünk.

Este nyolc órára legalább tízen gyűltek össze, akik a faluról, a hagyományokról és a közeledő Györgyfalvi Falunapokról meséltek nekem.

Feltűnt, hogy nagyon összeszokott társaságról lehet szó, hiszen sokszor kalandoztak el válaszadás közben közös emlékek vagy épp aktuális kérdések fele, legyen szó a gyerekek egészségéről vagy arról, hogy ki melyik piacon vásárolja a cseresznyét. De egy percig sem éreztem kizárva magam, hisz hihetetlenül nyitottak és kedvesek voltak velem, sokszor megnevettetek, anekdotákat, vicceket meséltek, kicsit be-

„Mindenki hozza a saját kultúráját. Mindenhonnan költöznek ide emberek.” pontjairól jönnek: Székelyföldről, Partiumból, Máramarosból, mindenhonnan. Nem lehet ezt számon tartani. Vannak olyanok, akik csak szállodaként használják a falut, akik reggel beülnek az autóba, és Kolozsváron élik az életüket, de olyanok is vannak – szerencsére többen –, akik részt vesznek az eseményeinken, vagy akár saját ötleteiket valósítják meg” – mondja Józsa István hagyományőrző. Vannak olyanok, akik nem érdeklődnek az itteni hagyomá-

nyok iránt, teszi hozzá, megemlítve azt is, hogy ez lehet a helyi közösség hibája is, hogy nem mutatja be elégszer kincseit. „Györgyfalvának egy problémája van: nincs kocsma, talán még a rekordok könyvébe is bejuthatunk ezzel!” – újságolja nevetve Jaskó Márton, a helyi hagyományőrző csapat tagja. Habár ez a fajta szocializációs tér hiányzik, mégis rengeteg alkalom van, amikor a falu lakói egymással találkozhatnak, beszélgethetnek, megismerhetik egymást.

Egy ilyen alkalom a kilencedik éve szervezett Györgyfalvi Falunapok, mesélik Sajgó Melinda, Tóth Ildikó és Gergely Aliz, a szervezőcsapat képviselői. „A falunapok több mint gulyásfőzés és néptánc, hiszen ez az a hely, ahol a mindenkori györgyfalviak találkozhatnak, ahova a külföldre kiköltözöttek visszajönnek, ahol a Kolozsvárról kiköltözöttek megismerhetik a helyi hagyományokat, a közösség összekovácsolódik. Ez már egy újabb györgyfalvi hagyomány, amit minden évben ugyanabban az időszakban szervezünk, hogy mindenki tudja, mikor kell szabadságot kivenni és hazajönni, vagy éppen itthon maradni” – mondják.

Viszlát nagyváros A szervezésben nem csak törzsgyökeres lakosok vesznek részt, tudom meg. A rendezvény arculattervezője és pályázatírója is Kolozsvárról költözött ki. „Mindig fontos volt, hogy annak a közösségnek, ahol élek, adjak is valamit, bekapcsolódjak a körforgásába, ne csak aludni járjak haza” – vallja Matekovits Hajnalka, aki hat éve él már Györgyfalván családjával. Első pillanattól kezdve szeretett volna a közösség része lenni, ezért bekapcsolódott a szervezők csoportjába, először a gyerekprogramok lebonyolításában, majd a pályázásban is besegített. „Úgy érzem, ez egy nagy nyereség volt számomra, mert ezáltal ismertem meg egy csomó mindenkit a faluból, ezáltal éreztem azt, hogy ide tartozom.”

A falunapok nem az egyetlen esemény, amely a lakosokat egybehozza. Évente szerveznek sportnapokat, szilvaízfesztivált és adventi vásárt is, többnyire az újonnan Györgyfalvára költözött lakosok kezdeményezésére. A kis györgyfalvi bizottságom

Igen, tessék! magazin | 12

szerint ennek nagyon örülnek a helyiek, hiszen mindig jó, ha valami történik a faluban, ha vannak olyan események, ahol együtt lehetnek, sőt mi több, nagyon hálásak, hogy gyerekeiknek minél változatosabb programokban van része.

Fehér Anna, férje, Ákos és három gyerekük már öt éve élnek Györgyfalván. Annával egy gyönyörű eső utáni naplementés estén találkoztunk, a dombon elhelyezkedő mesébe illő házukban. Ő mesélte, hogy kisgyerekes családként azt szerették volna, hogy a gyerekek egy olyan helyen nőjenek fel, ahol bármikor kimehetnek az utcára, ahol közel vannak a természethez. „Amikor keresgélni kezdtünk, szempont volt az, hogy olyan helyre jöjjünk, ahol van magyar közösség, ahol van magyar óvoda és iskola. Úgy szerettük volna, hogy gyerekeink oda járjanak iskolába, ahol lakni fogunk. Szerettük volna hátrahagyni a kolozsvári zsúfoltságot, ezért azt akartuk, hogy a falu ne legyen főúton, ne legyen forgalmas. Györgyfalva minden kritériumunkat teljesítette” – emlékszik vissza Anna. „Akkor nem voltak ismerőseink itt, sőt azelőtt nem is

„Ezelőtt nem is jártam Györgyfalván, nem is tudtam semmit a faluról, de nagyon megtetszett.”

Fehér Annával egy gyönyörű naplementés estén találkoztunk jártam Györgyfalván, nem is tudtam semmit a faluról, de nagyon megtetszett. Főleg azért, mert nem olyan, mint Borháncs vagy Bács, hanem még mindig megvan az az igazi falusi jellege, mindez csupán harminc percnyi vezetésre Kolozsvártól” – folytatja. Anna és férje naponta járnak be dolgozni, de ez nem akadályozza meg őket, hogy a helyi közösségben aktívan részt vegyenek. Amikor meg hiányzik Kolozsvár, akkor elmennek színházba, vagy részt vesznek egy-egy eseményen. A faluban nekik köszönhető a györgyfalvi szülők egyesülete, a sportnapok és a szelektív hulladékgyűjtés. „A falu lelkiismeretesen dolgozik ezen, nyitottak

Annáék kertjében boldogság a gyereknevelés 13 | 2019. július–augusztus

voltak, akárcsak minden kezdeményezésünkre. Nagyon sokan segítenek, támogatnak, az emberek pedig örülnek, hogy Györgyfalván történnek dolgok, mindig nagy az érdeklődés” – fűzi hozzá Anna.

Hasonlóképpen vélekedik Hajnalka is, akinek régóta dédelgetett álma volt, hogy saját háza legyen, ez Kolozsváron pedig lehetetlennek tűnt, sőt a negyed is, ahol addig laktak, egyre zsúfoltabbá vált, így egyértelmű volt, hogy Györgyfalván kezdenek el építeni. „Sokan gondolják azt, hogy a kiköltözéssel a rengeteg autózás és utazás jár, azonban ez nem feltétlenül igaz, mi eleve autóval közlekedünk, azonban mostanában nagyon korrekt buszjáratokat is indítottak, ezek hétvégén is közlekednek, iskolába is el lehet érni velük, de össze sem hasonlítható a környezet, ahol laktunk, és ahol most élünk” – meséli mosolyogva.

Mosoni Gyopárka és családja esetében is azért esett Györgyfalvára a választás, mert közel van Kolozsvárhoz, de ugyanakkor kicsi és nyugodt és nagyon sok a magyar. Sikerült beilleszkedni? – kérdezem. „Három éve költöztünk ide, három éve szokjuk egymást. Először próbáltam mindenkivel jóban lenni, de aztán rájöttem, hogy nem mindenki van itt sem jóban egymással, ezért nem kell mindenképp arra törekednem, hogy megfeleljek mindenkinek, hanem engednem kell, hogy a dolgok normálisan és természetesen

Van hely Györgyfalván mindenkinek történjenek. A szomszédok nagyon kedvesek és befogadóak voltak első perctől. Hihetetlenül sokat segítettek, és semmit sem vártak cserébe, bármikor lehet rájuk számítani” – válaszolja. De mitől lett ennyire vonzó Györgyfalva, teszem fel a kérdést?

Vérfrissítés „Amióta van új aszfaltunk, víz- és gázvezetékünk, azóta kezdtek el beköltözni az emberek”, vágják rá kórusban a jelenlevők. Van egy tendencia, hogy mindenki szeretné hátrahagyni a kolozsvári zsúfoltságot, Borháncs viszont már nagyon drága, a következő állomás György­ falva, sőt most már többen akár Ajtonyba is kimennek. Sokan vannak, akik rég elköltöztek Kolozsvárra, most meg jönnek vissza, tudom meg.

Arra is kíváncsi voltam, hogy be tudnak-e kapcsolódni a helyi hagyományokba azok, akik kiköltöznek.

Erről Jaskó Ilona és Márton meséltek, akik a helyi hagyományőrző csoport tagjai. „Mi igyekszünk ápolni hagyományainkat, hogy majd gyerekeink, unokáink is felvegyék a népviseletet. Azért is alapítottuk az egyesületünket, hogy hírét vigyük a falunak a világba, eljárunk táncfesztiválokra, ahova hívnak, mi megyünk, és megmutatjuk azt, ami a mienk. Azonban kevesen vannak, akik bekapcsolódnak a hagyományőrzésbe. Van, akit nem is ismerünk. Azonban nagyon

nyitottak az eseményeinkre, ha hívjuk őket, akkor mindig nagyon szívesen segítenek mindenben. Sőt vannak olyan rendezvények, amelyeket ők szerveznek, például az adventi vásár vagy a szeptemberke, a szilvaízfőző családi nap” – részletezik. „Jöttek új ötletekkel, hoztak egy vérfrissítést a falunak. Az iskolát is nagyon sokat segítik, szeretjük a

„Igyekszünk ápolni hagyományainkat, hogy majd gyerekeink, unokáink is felvegyék a népviseletet.” programokat is, amelyeket szerveznek. Persze, embere válogatja, hogy ki mennyire akar beilleszkedni, és ki mennyire tudja befogadni és elfogadni, hogy bővül a falu, hogy vannak új ötletek, új kezdeményezések” – fűzi hozzá Aliz, aki majd arról mesél, hogy ő is húsz éve jött férjhez ide, és időbe telt, míg megszokta új közösségét, azonban ma már györgyfalvinak tekinti magát, de tudja, hogy sok türelem és nyitottság kell ehhez. Azonban nagyon pozitívan látja a dolgokat, érezni rajta, hogy szereti a falut, bízik a lakosaiban, bízik azokban, akik újonnan költöztek ki. Ez a bizalom

és nyitottság nemcsak Alizt, hanem mindenkit jellemez, akivel találkoztam, egy rossz szót nem mondanak egymásról, sőt, józanul és racionálisan látják azt, hogy ilyen helyzetekben mindkét fél felelős azért, hogy békés szimbiózis alakuljon ki a falu népe között. Szerintük ez elkezdődött, mindkét fél részéről.

A beszélgetésekből én is ezt szűröm ki, és kezdem irigyelni azokat, akiknek már gyönyörű kilátású házuk van valamelyik györgyfalvi utcarészen, este öt után maguk mögött tudhatják Kolozsvár zsúfoltságát, és együtt dolgozhatnak azért, hogy közös otthonuk barátságos, befogadó, kreatív, népszerű és szerethető legyen. Csak csodálni tudom őket, és azt remélni, hogy amikor majd ott tartok, akkor marad még egy akkorka hely a faluban, ahova kis kertes házamat felépíthetem.

Ui.: Ha kíváncsiak lettek erre a közösségre, üljenek fel az M13-as buszra, és látogassanak ki július 27én Györgyfalvára. Ekkor bele lehet lesni a helyi szokásokba, együtt lehet bulizni a falubeliekkel, gyönyörködhetünk a györgyfalvi néptáncban – és nem csak –, és meg lehet kóstolni a környék legjobb gulyását, fánkját és pálinkáját is!

Szöveg: NAGY KINGA Képek: BETHLENDI TAMÁS

Igen, tessék! magazin | 14

interjú

A háttérmunka gyümölcse

Antal Géza gyerekkora óta szívesen vesz részt közösségi eseményeken. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnökeként dolgozott, néhány éve pedig az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökeként veszi ki a részét a szövetség munkájából. Olyan szervezetet szeretne, ami nyitott a magyar közösségre, és képes valós párbeszédre. Szívügye a Kalotaszegi Magyar Napok, aminek idén már harmadjára volt szervezője.

– Először is hadd gratuláljak, nemrég volt az esküvőd. Ez gyönyörű és meghatározó élmény az életben...

– Köszönöm, valóban nagyon fontos alkalom volt ez számunkra, sokat készültünk rá. Egyszerre kettő és fél esküvőm volt a polgárival együtt (nevet). Csíkszereda mellett, Csíkrákoson születtem, és mivel a feleségem kolozsvári, így két helyszínen is megültük az ünnepet.

Leszámítva azt, hogy dupláztunk, mind a kettő hagyományos ceremóniával zajlott, sőt a második alkalommal népviseletbe is beöltöztünk. A feleségem kalotaszegiben volt, ami ritkán látott viselet Székelyföldön. Szerencsére a népviselet kezdi visszanyerni széles körben az ünnepi jellegét, megjelenik a ballagásokon, a nagyobb családi eseményeken, nálunk is elengedhetetlen kelléke volt az esküvőnek.

– A Kalotaszegi Magyar Napok főszervezőjeként egy egész tájegység identitásának az erősítésén dolgozol.

Ennyire szívügyed a népi kultúra?

A Kalotaszegi Magyar Napokat a kalotaszegi települések képviselőivel egyeztetve szervezzük évről évre Bánffyhunyadon, és a népviselet és népviseleti mustra a központi eleme. Idén jelentősen bővítettük az élőzenei felhozatalt is, nem csak hagyományos zene volt. Így például szombat este a Barcsay-kertben 4S Street és Loose Neckties Society koncert volt. Vasárnap viszont a néphagyományé a főszerep, hisz a népviseleti mustra után a régió néptánccsoportjai mutatkoztak be a színpadon. Az eseményt a kolozsvári Knock Out zenekar, illetve Nagy Feró és a Beatrice koncertjei zárták.

Ez az egész régió ünnepe! Különös-

15 | 2019. július–augusztus

Fotók: lónay arthur

képpen a népviseleti mustra, amihez egyénileg és csoportosan is csatlakozhattak az érdeklődők.

Bánffyhunyadon most nagyon jó csapat alakult ki Buzás-Fekete Mária alpolgármester vezetésével. Rengeteg munkájuk van abban, hogy idén közel ötezer ember vett részt az eseményen. Az ilyen mér-

„A Kalotaszegi Magyar Napokat a kalotaszegi települések képviselőivel egyeztetve szervezzük évről évre Bánffyhunyadon.”

tékű összedolgozás sokszor hógolyóeffektust vonz maga után, és ettől egyre jobban fejlődhet a helyi közösség. Ezért jó ennek a csapatnak a tagja lenni.

– Egy másik esküt is letettél kicsivel később, június 20-án, ezt már a közösség felé. Újraválasztottak ugyanis az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökévé...

Eskünek azért nem nevezném, elköteleződésnek mindenképpen vagy nyilvános feladatvállalásnak, ami várhatóan négy évre szól. Ez fontos mérföldkő volt a szakmai előmenetelemben, azzal együtt is, hogy az elmúlt közel három évben ugyanezt a tisztséget tölthettem be. Szere-

tek a közösséggel és a közösségnek dolgozni. A fontos ügyek felvállalása a fő feladatunk, ehhez viszont az is szükséges, sok más egyéb tényező mellett, hogy az RMDSZ mint szervezet jól működjön. Haladjon az ügyvitel, a könyvelőtől a kommunikációsig mindenki pontosan végezze a munkáját, amihez ügyvezető elnökként meg kell teremtenem a kereteket.

– Már a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnökeként is hasonló feladatokat láttál el, előtte pedig ott volt a KMDSZ-irodavezetés is mint teendő.

Már csak az utóbbi is hatalmas kitartást igényelhetett.

– Így van, bár számomra ekkor már nem volt idegen a szervezeti munka. Mindig is érdekelt a közösség, bennem volt a tenni akarás.

Középiskolásként belecsöppentem a szervezkedésbe – akkor mondjuk falunapokat szerveztünk. Talán ezért is lett mérnöki diplomám.

Szeretem átlátni a folyamatokat: mi mi után következik? Mi a következménye? Hogyan épülnek fel a dolgok? Talán ez az oka annak is, hogy mindig a csapat operatív, végrehajtó részén vagyok. Én vagyok az, aki elkezdi, megbeszéli, hogy hogyan kell, aztán végigviszi – ebben érzem otthonosan magam.

– Melyik volt a kedvenc projekted?

– Nehéz ezt így megmondani, nagyon sok kedvencem van. Amit kiemelten fontosnak tartok, az a kétnyelvű helységnévtáblák ügye. Az biztos, hogy pepecs munka, nagyon oda kell figyelni minden apró részletre. Ráadásul ebben az esetben mindenki úgy értelmezi a törvé-

nyeket, ahogyan szeretné. Ettől eltekintve, mikor ezen a sok macerán túl vagyunk, és kihelyezik a táblát, bármennyire láthatatlannak tűnt a munkánk, leírhatatlanul jó érzéssel tölt el az tudat, hogy az adott helységnévtábla annak köszönhetően került a helyére, hogy mi, a megyei szervezet, nekiálltunk és végigjártuk az utat. (A Kolozsváron többnyelvűre cserélt tábla után a megyében számos helyen az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kezdemé-

„Egy szervezet akkor tud jól működő, hasznos része lenni a közösségnek, ha képes őszinte párbeszédet kezdeményezni.” nyezésére kerültek ki magyar feliratot is tartalmazó helységnévtáblák.

– a szerk.) Számos ügy láthatatlan háttérmunkával oldódik meg, de sokszor a közösség számára ezek a legértékesebbek.

– Azt nyilatkoztad korábban, hogy a jól szervezett megyei képviselet erős pillére tud lenni az RMDSZ-nek és a Kolozs megyei magyar közösségnek egyaránt, legyen szó kétnyelvű táblákról, rendezvényekről, politikai vagy közösségi feladatokról. Hogy akarjátok ezt elérni?

– Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nem csak RMDSZ tisztségviselőiből áll, különböző testületeink vannak, és az alapszervezetek választmányokra épülnek. A választ-

mányokban több mint 500 ember dolgozik a megyében. Például a nemrég újraalakult Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) részt vesznek a civil- és ifjúsági szervezetek, illetve a történelmi egyházak képviselői is. Alapvetően ez a megyei RMDSZ legnagyobb döntéshozó fóruma – amíg a küldöttgyűlés csak évente ülésezik, az MKT-n háromhavonta találkozunk.

A gyűlés egyébként nyilvános. Bárki, aki érdeklődik a közügyek iránt, akár újságíróként is, el tud jönni és el tudja mondani a véleményét. A társult civilszervezetek és az egyházak képviselőinek szavazati joga van. Ezért is látjuk úgy, hogy ez az a testület ahol lehetőség van a vitára, lehetőség van a döntések meghozatalára.

Egy szervezet akkor tud jól működő, hasznos része lenni a közösségnek, ha képes őszinte párbeszédet kezdeményezni. Nem tudunk és nem is szabad mindent az RMDSZ-re hagyni. Minden szervezetnek, egyénnek megvan a társadalomban a helye és feladata.

Van, amit az RMDSZ-nek kell, és ezért az RMDSZ is fogja végig vinni. Bizonyos ügyeket pedig a megfelelő testületeknek, személyeknek, egyéneknek, közösségeknek kell kiharcolniuk. Az RMDSZ segítsen, támogassa, legyen ott, amikor szükség van rá – ez így működik az egészséges társadalomban. Kellenek a civilek, kellenek az egyházak, kellenek az intézményvezetők, kellenek az RMDSZ képviselői. (X) Tőkés Hunor

Igen, tessék! magazin | 16

civil

Hova mennek az adólejeink?

Több mint öt millió lejjel támogatja a Kolozs Megyei Tanács a helyi civilszervezeteket és a történelmi egyházakat a 2019-es évi költségvetésből.

K

ulturális rendezvények és ifjúsági programok megvalósítására pályázhattak idén is a helyi civilszervezetek a Kolozs Megyei Tanácshoz. A projektek elbírálása után kiderült: ötvenhárom kolozsvári magyar szervezet nyert pénzt, például a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület. Többek között a Kalotaszegi Magyar Napok mögött működő egyesületet és a Szent István-napi Néptánctalálkozót szervező Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt is támogatta a megyei tanács. A Pro Magyarfenes Egyesület nyolcezer lejre pályázott, végül hetet nyertek, ebből a közösség falunapjának szervezési költségeit fedezik. Kis Lehel szervező szerint ez az összeg nagyjából fedezi a fellépők gázsijának, utaztatásának és

szállásának költségeit. „Idén próbáltunk nevesebb előadókat hívni, jön például a Szomszédnéni Produkciós Iroda is” – mondta lapunknak a szervező.

Az ifjúsági programok kategóriában negyven szervezet pályázott sikeresen, többek között a Dési Civil Műhely, a Thinkonomy, a Silvanus Egyesület vagy a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR). Utóbbi a Kolozsvári Magyar Napokon való részvétel költségeinek térítésére pályázott. Balló Tamás, a KIFOR elnöke elmondta, az idei Ifjúsági Pavilon programjába olyan sikeres és tehetséges meghívottakat szeretnének beszervezni, akik már bizonyítottak, és élő példával szolgálhatnak a közösség fiataljai számára. Ugyancsak a megyei tanács finanszírozásával szervezik meg a KIFOR műhelytáborát. „Idén próbálunk táborunkban a hagyományokra építeni, népszokásokat feleleveníteni, megszólítva minél több tagszervezetünket” – részletezte pályázati programjukat Balló.

Nem csak rendezvényekre, kisebb tatarozási és felújítási munkálatok-

Előadás az Ifjúsági Pavilonban a Kolozsvári Magyar Napokon 17 | 2019. július–augusztus

ra is igényelhettek támogatásokat az erdélyi történelmi egyházak. Erre most összesen 2,2 millió lejt osztottak ki. A legnagyobb összeget református egyházközségek kapták, szám szerint ötvennégy nyert el összesen 270 ezer lejt. „Az egyházaktól érkező pályázatok esetén a legkönnyebb dönteni, mert a keretösszeg a felekezetek lélekszáma szerint van elosztva. Arra is tudunk alapozni, hogy folyamatosan járjuk a területet év közben, és ismerjük a problémákat” – magyarázta a pályázatok elbírálásának módját Vákár István. A Kolozs Megyei Tanács alelnöke hozzátette, a szegényebb felekezetek sokszor pozitív diszkriminációban részesülnek. A támogatottak között van a patai református gyülekezet, a lelkészlak javításához 12 ezer lejjel járult hozzá a megyei tanács. Továbbá a bánffyhunyadi esperesi hivatal központi fűtésének bevezetéséhez 10 ezer lejt, az aranyosegerbegyi református templom megújulásához, a tordatúri katolikus templom javításához, valamint a Szent Mihály Plébánia javítási munkálataihoz 8 ezer lejt utaltak ki.

Az ifjúsági és kulturális szervezetek pályázatainál pontrendszer alapján bírálnak. „Két bizottság van, az egyik szakmakbeliekből és köztisztviselőkből áll. Ők formailag, illetve a projektek kivitelezhetősége szempontjából vizsgálják a pályamunkákat. Ezután egy tanácsosokból álló testület dönt arról, hogy a kérelmek szerint mennyi összeget lehet adni, merthogy azért elég kevés a leosztandó pénz. Szeretnénk, hogy azok a pályamunkák, amelyek formailag megfelelőek, mindenképpen részesüljenek a támogatásból. Az összegek nagyságrendjét a megpályázott cél adja meg” – részletezte a folyamatot Vákár.

A Kolozs Megyei Tanács által támogatottak teljes listája elérhető a RMDSZ Kolozs megyei szervezetének honlapján, a kolozsmegye.ro-n. (X)

civil

Ha nincs, kire hagyd a gyereket nyáron, ANYÓ befogadja

É

s te mit csinálsz a gyerekkel nyáron? – kérdezik egymástól gyermeküket nevelő munkatársaim, és kérdezném én is, ha fiatal anyuka lennék Kolozsváron, stabil, nyolcórás munkahellyel, legalább kétórás autóútnyi távolságban a nagyszülőktől. Szerencsére egyre több nyári óvoda nyílik, ezekben biztonságos és kreatív környezetben tölthetik el az időt a kicsik.

Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen az élet – játék, móka és nevetés – nyáron sem áll le.

Az Argumentum Nostrum Egyesület 2016-ban nyitotta meg az ANYÓ-t, ami azóta egyre népszerűbb. „Az ANYÓ – nyári óvoda programunkat a nyári vakáció idején tartjuk, tartalmas nyári foglalkozásokat és felügyeletet biztosítunk óvodás korú gyermekeknek. Célunk, hogy megkönnyítsük azoknak a szülőknek a helyzetét, akiknek gondjuk van a nyári gyerekfelügyelettel” – mondta Fekete Emőke, a projekt megálmodója. Idén az ANYÓ mellett életre kelt a Grund is, ahova már a 0–2. osztályos kisiskolásokat várják. Ezek mellett minden évben Erdei ovit is tartanak, ahol a kicsik a szabad levegőn fedezhetik fel a falvak világát, közelebb kerülhetnek a természethez, megismerhetik a város körüli tájakat, a falusi értékeket, mesterségeket, szokásokat.

„A gyerekek maximálisan élvezik, mindig boldogság és vidámság van, mert nemcsak a megszokott oktatásban van részük, hanem színes programok és játékok is várják őket naponta, idéntől már tizenkét helyszínen. Persze, hetente fedezhetnek fel új és izgalmas dolgokat, minden hét külön tematika köré szerveződik. Idén például tanulhatnak a háziállatokról, ízekről, gyógynövényekről, játékot készítenek, újrahasznosítanak, de beszélnek angolul is akár, van kísérletezés, barkácsolás, népi játékok, sportolás és rengeteg mó-

kázás” – részletezi Albert Alíz projektmenedzser, az RMDSZ magyarlónai nőszervezetének elnöke.

A Nyári Óvoda, avagy az ANYÓ Magyarlónán indult, ahol akkor még csak heti kétszer jártak a gyerekek mozizni és különböző kézműves foglalkozásra. Azóta idén több mint 1600 gyerek vesz részt a tevékenységeken, Kolozsváron, Györgyfalván és most már Magyarfenesen is. Emőke szerint évente megduplázódik a résztvevők száma, és az az érzése, hogy akárhány csoportot indítanának az mindig megtelik. „Hatalmas öröm számunkra, de kicsit aggodalommal is eltölt, hiszen meg kell gondolnunk, hogyan tudunk több helyszínt bekapcsolni a programba, hogy minél több gyerek vehessen részt foglalkozásainkon, minél több szülő nyári tervezését megkönnyítsük.” Az iskola megkezdésével tartanak egy kis szünetet, de a kis cimborák és családjaik a téli ünnepek környékén ismét találkozhatnak, hiszen együtt várják a Mikulást és a karácsony közeledtét is. Olyan ez, akár egy nagy család! Ha nektek is kedvetek támadt hozzá csatlakozni, akkor keressetek rá a lehetőségekre az anyo.ro oldalon, és részesüljetek a kolozsvári nagymama szeretetéből!

Nagy Kinga

Igen, tessék! magazin | 18

teszt

al sáv á l n ajá

A

t.ro s e inv p .e z ww w

N

Olcsó és profi: Bosch GST 700

em vagyok nagy rajongója az ilyen típusú szerszámoknak, mivel úgy gondolom, bármilyen más szerszámmal gyorsabban, szebben el lehet végezni a munkák nagyját. Persze, van kivétel, és épp erre való a gép: a nem szabályos kör, a véletlenszerű görbe vonalak vágása. Ez az eszköz rengeteg különböző anyagon alkalmazható: fát, puha és kemény fémeket, műanyagot és még sok mást is el lehet vele vágni. Életünk első fűrésze szúrófűrész kell legyen, mivel, habár nem a legjobb, minden fűrészmunkára alkalmas. Majd, idővel, kitapasztaljuk, hogy egy adott anyaghoz mi talál jobban, bizonyos típusú munkához mi alkalmasabb, és akkor lehet „szakosodni”, ideálisabb szerszámokat beszerezni, mint egy körfűrész vagy egy sarokcsiszoló.

A szúrófűrész biztonságos szerszám. A csavarozógépekkel több fájdalmas baklövésem is volt már, míg szúrófűrésszel soha. Egy jó tanácsom van arra az esetre, ha ilyen gépet vásárolnánk: ne sajnáljuk a pénzt. Ezek a szerszámok nagyon olcsók, vegyünk egy jó minőségűt.

Nem kell fennakadni a teljesítményen, ami 500 watt körül van, ez bőven elég.

Régebb számított, ma-

napság viszont annyira hatékonyan működnek ezek a gépek, hogy nem veszünk észre jelentős különbséget egy 500 és egy 800 wattos között.

Azért érdemes kerülni a 200, 300 wattos gépeket. Ezek rövidebb ideig tartanak.

A másik dolog, amin szerintem fölösleges gondolkodni, a különböző anyagokban való vágási mélység, avagy hogy mennyire vastag darab anyagot tudunk elvágni. Legyünk őszinték, egy tízszer tízes gerendát sose fogunk szúrófűrésszel feldara-

bolni, pont úgy, ahogy egy 2 centi vastag vasprofilt sem. Egy ilyen szerszám deszkák, falemezek, préselt lemezek, fémlapok, profilok stb. vágására alkalmas. Ha megnézzük a technikai leírást, látjuk, hogy ezeket a gyengébb gépek is el tudják vágni. Az egyetlen különbség az élettartam. Nyilván egy szerszám többet fog tartani, ha ötven százalékos kapacitáson használjuk, mint ha mindig száz százalékon. Ezért kell egy decens gépet választanunk. A Bosch GST 700-as szúrófűrész áfástól 350 lejbe kerül. Egy kék Boschról beszélünk, ami professzionális, nem hobbi model. Van még pár dolog, ami miatt úgy tűnhet, többet kapunk egy olcsóbb modelltől: a sok kis extra funkció. Gyors tokmány, állít-

ható penge merevség, állítható fordulatszám, lézeres jelölés, blokkoló gomb, gyors talpállítás stb.

Pár év asztalosság után garantálom, ezek közül az egyetlen, ami számít, az a gyors tokmány. És ez is csak a kényelem miatt. Szóval ne sajnáljuk a pénzt, vegyünk egy jó szúrófűrészt. A keresgéléstől megkímélem olvasóinkat: az Epinvestnél beszerezhető a Bosch GST 700. Jó munkát! (X) Kovács Barna

19 | 2019. július–augusztus

kert

Közösségi kertek: virágzó kapcsolat

Gondolkodtál már azon, hogy városi környezetben miként élhetsz környezettudatos életet, és hozhatod ös�sze a környéken lakókat? Érdekel, hogyan láthatod el magad élelmiszerrel, és oszthatod meg az ehhez szükséges ismereteket? Megnyugtatlak, nem idealista vágyálmokat dédelgetsz. A közösségi kertészkedés éppen ezeket az elképzeléseket váltja valóra, miközben szebbé, élhetőbbé teszi a környéket.

A

közösségi kert egy városi földterületet jelöl, amelyet különböző hátterű emberek szervezett közössége művel, akik az így elsajátított szemléletet gyakran az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő városlakókká válnak. Nem profitalapú vagy magányos gazdasági forma, alapelve a közösségszervezésen keresztül történő tudás­egyesítés és -átadás.

De hogyan képzeljük el mindezt?

Gondoljunk egy belvárosi, központi negyed használaton kívül helyezett, gyomos telkére, amelyet a környéken élők közös munkával megművelnek.

A köztér újraértelmezésének konkrét megvalósulásáról van itt szó, arról, hogy hogyan tudjuk ezeket a helyeket újra a közjó szolgálatába állítani.

Jól hangzik, de hogyan fogjunk neki?

Az első lépés azoknak a környékbelieknek a felkutatása, akik érdekeltek egy közösségi kert létrehozásában.

Velük kell majd közösen eldöntened, hogy ki, mit és milyen formában szeretne termeszteni. Ha a kertészkedéshez szükséges eszközök nem állnak a rendelkezésetekre, keressetek fel helyi kertészboltokat, amelyek magokkal, palántákkal, kerti szerszámokkal támogathatják a kezdeményezéseteket, vagy fektessetek be közösen a megvásárlásukba. Ha szaktudásra van szükségetek, felkereshettek más közösségi kertekben tevékenykedőket, akik már kész kertészeti módszerekkel segíthetnek.

Kolozsváron például a Műveld a várost/ Cultivă Orașul

nevű kertészetnépszerűsítő csoporthoz fordulhattok ilyenfajta segítségért. Emellett szükség van még egy olyan bérelhető vagy akár ingyenesen használható telekre, amelynek tulajdonosával egyezségre tudtok jutni.

Mire van szükség ahhoz, hogy mindez működjön is? Elsősorban olyan szabályokra, amelyek tekintettel vannak a közös kertészkedésben részt vevők igényeire. Fel kell osztani a kertet? Milyen növényeket termesszünk? Milyen időbeosztással? Mi történik, ha valaki nem tudja elvégezni a vállalt feladatát? Nem csak a közösséget, a megművelésre váró talajt is elő kell készíteni, parcellák kialakításával, talajvizsgálattal, tisztítással, fellazítással és egy jó nagy adag természetes komposzttal.

A munkátok eredményeképpen vegyszermentes, biztonságos helyről beszerzett, jó minőségű élelmiszereket fogyaszthattok. A rendszeresen végzett kétkezi munka és testmozgás fejleszti az önismereted, csökkenti a túlpörgetett városi élettel járó stresszt, és cselekvő magatartásmintákat erősít meg a körülötted élőkben.

A közösségi kertek vegyszermentes mikroklímát alakítanak ki, amely növeli a környék biodiverzitását, és védelmet nyújt a beporzópopulá­ciók­ nak. A növények vízpárologtató hatása visszaszorítja a városi hőszigeteket.

A helyileg termesztett termékek fogyasztása ráadásul a szállítás megspórolásával csökkenti az üvegházhatású gázok mennyiségét.

A közösségi kertek gondozását sokan tudatosodási folyamatnak írják le, amely a verseny helyett az együttműködés felé vezet. A közös tevékenykedés összeköti az addig ismeretlenül egymás mellett élő embereket. A közösségen belül együttműködésre, felelősségvállalásra és a szabadidő produktív eltöltésére késztet.

A közösségi kertészkedés nem fejeződik be a paradicsomszürettel. Fontos velejárója ennek az életformának a nyitottság a megszerzett tudás és tapasztalat megosztására. Szabadtéri tanórákat lehet tartani, műhelyeket, amelyeken átadhatóak a tapasztalatok a közösségi kertészkedéssel és az élet apró-cseprő kérdéseivel kapcsolatban a teraszos kertműveléstől egész akár a biciklijavításig.

Gegő Virág

Keresse a Nea Garden üzletét Szászfenesen, az Avram Iancu utca 322. szám alatt. Vagy látogasson el a www.neagarden.ro honlapra.

Igen, tessék! magazin | 20

Önkéntesség a Kolozsvári Magyar Napokon: egy életre szóló emlék Rés Konrád Gergely tizenegyedikesként lett a Kolozsvári Magyar Napok önkénteskoordinátora.

A korán jött felelősséget munkával hálálta meg. Négy éven át vezette a középiskolásokból és egyetemistákból verbuvált háttérstábot, amely nélkül nem lett volna/lenne magyar napok.

– Hogy lettél önkénteskoordinátor a Kolozsvári Magyar Napokon?

– Akkoriban a Kolozs Megyei Diáktanács (KMDT) elnöke voltam.

– Hányadikos voltál?

– A tizenegyediket fejeztem be akkortájt. Talpas Botonddal sok mindenben együtt dolgoztunk, ő épp a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke volt. Azelőtt szintén KMDT-zett, ezért az egész diákszervezet be lett vonva a magyar napok szervezésébe.

„Végül én lettem az, aki a fesztiválon is összetartotta az egészet, hozzám gyűltek be ezek az információk, én feleltem az önkéntesekért.”

– Mi volt a munka rád eső része?

– Fel kellett építeni a fesztivált, amihez önkéntesekre volt szükség. Márciusban kezdtünk el önkénteseket toborozni. Első évben nyolcvan valahányan lettünk. Meghirdettük KMDT-s csoportokban, szájról szájra terjedt, és a KMDSZ is sokat segített. Végül én lettem az,

21 | 2019. július–augusztus

Rés Konrád Gergely idén a marosvásárhelyi VIBE Fesztivál főszervezőjeként adott elő a Maros-parti tudásfórumon aki a fesztiválon is összetartotta az egészet, hozzám gyűltek be ezek az információk, én feleltem az önkéntesekért.

– Hogy kell nyolcvan plusz embert mozgatni?

– Úgy, hogy minden embernek meg kell legyen a dolga és a fele-

lőse. Az a lényeg, hogy jól le legyen osztva, mindenki tudja, hogy kiért és kinek felel.

– Gyakorlatilag egy egész érának lekoordináltál egy teljes négy éves szezont. Hogy gyarapodott az önkéntesek száma évről évre?

lősséggel járt. Ezt megértették, és emiatt komolyan is vették. Hihetetlenül jó csapatszellem alakult ki! Elhittük, hogy létre tudunk hozni valami olyat közösen, ami addig nem volt Kolozsváron. Mindenki érezte, hogy kivette a részét a teendőkből.

Az idei VIBE Kolis beszélgetésen, amin Konrád is részt vett, a fesztiválok közösségi felelősségvállalása volt a téma – Az első kiadás után egyre többen jelentkeztek. Elterjedt a diákok között, hogy ez egy nagyon bulis dolog, de úgy, hogy mellette a meló is megvan. Általában azok érezték a legjobban magukat, akik a legtöbbet dolgoztak, és úgy érezték, beletették magukat a dologba. A másodiknál, harmadiknál már százharmincszázötven önkéntest koordináltunk, majd két-háromszáz fölé ugrott a számuk. Az esemény is nőtt idővel, szükség volt rájuk.

– Mik azok a kompetenciák, amiket munka közben elsajátítottak az önkéntesek?

– Sok esetben tizenhat évesnél is fiatalabb gyerekekről volt szó, és egy olyan munkáról, ami fele-

„nagy elismerés volt számomra, hogy bekapcsolódhatok a magyar napok szervezésébe, erre azóta is szívesen gondolok vis�sza. Nemcsak azt éreztem, hogy Kolozsváron élek, hanem azt is, hogy Kolozsvár is él velem egy kicsit.”

Az első év nehéz volt, nagyon sok munka volt, ami mindenkit megterhelt. Szerencsére nagyon gyorsan jöttek a pozitív visszajelzések a kolozsváriaktól. Nekik köszönhető-

en érezhettük, hogy megérte. Mindenki megtanulta, hogy érdemes áldozatot hozni egy nemes cél érdekében. A csapatmunka a másik része a dolognak, amibe mindenki belerázódott, és biztos, hogy hasznát vették később. A KMDT-nél és a KMDSZ-nél is olyan környezetet igyekeztünk teremteni, amiben az új emberek kipróbálhatták magukat különböző szerepkörökben. Így több szálon is be tudtak kapcsolódni a folyamatokba, ezek a felelősségvállalások végül is az egész diákéletet is pulzáltatják.

– Mi az a három dolog, amire szívesen visszaemlékszel ebből az időszakból?

– Először is nagy elismerés volt számomra, hogy bekapcsolódhatok a magyar napok szervezésébe, erre azóta is szívesen gondolok vissza.

Nemcsak azt éreztem, hogy Kolozsváron élek, hanem azt is, hogy Kolozsvár is él velem egy kicsit. Nagyon sok tapasztalatot szereztem.

Később aztán sok eseményt szerveztem a KMDSZ elnökeként, és kiderült, mennyire hasznos volt, amit csináltunk. Másodszor, megtanultam közben, hogy rakjak félre bizonyos félszeket, előítéleteket magammal szemben, és hogy legyek önazonos ebben a szerepben. Időbe telt, míg rájöttem, hogy nem muszáj mindig tökéletesnek mutatkozni, be lehet vállalni, hogy én is emberből vagyok. Gyorsan megtérül, ha őszintén viszonyulsz egy csapathoz. Csak úgy lehet átadni valamit abból a motivációs csomagból, ami neked van, ha sikerül közel kerülj az emberekhez. Egy harmadik dolog, ami örök emlék marad nekem, az, ahogy a rohamcsapat viszonyult hozzám. Ők úgy mozognak, mint egy falka, ők végzik a legtöbb fizikai munkát, szó szerint érzik a rendezvény súlyát a vállukon, valószínűleg ezért is van az, hogy köztük alakul ki a legjobb hangulat. Rendszerint a magyar napok utolsó napján ünnepeltünk, engem pedig meglepetéssel vártak. Volt, amikor felemeltek, és azzal fenyegettek, hogy beraknak egy szökőkútba, vagy volt olyan, hogy hozzászkoccsoztak egy oszlophoz. Ezeket a sztorikat a legkedvesebb emlékeim között őrzöm.

Stanik Bence

Igen, tessék! magazin | 22

Nem csak a szupersztárok taroltak a VIBE tudásfórumán

I

smét kiderült: a koncertekre éhes fesztiválközönség egy része a tartalmas előadásokra is kíváncsi.

Stratégiai időpontban szervezik a VIBE Kolit, hiszen a fesztiválra érkezők többsége érettségi után, felvételi előtt, államvizsgát követően tölt el néhány napot a Maros-parton. Technológiai fejlődés, humanoid robotok, az erdélyi közösséget érintő társadalmi kérdések, művészet és a mindennapi élet témakörei közül választhattak a tudásfórum iránt érdeklődők. A Koli előadásai a pályaválasztás szempontjából útmutatóként szolgálhatnak, mert a fiatalok első kézből hallhatják a szakemberek tapasztalatait, a

Fotó: Juhász nándor

fesztiválos hangulat pedig lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket is kitárgyaljanak, amelyeket az iskola és egyetem padjaiban talán nem mernének feltenni. Összeállításunkba a VIBE Koli három kiemelkedő pillanatát gyűjtöttük össze.

Poénnak indult, vállalkozás lett belőle A VIBE Koli egyik legnépszerűbb előadása a Tibi atya kitalálójával, Tóth Mátéval való beszélgetés volt. Látva a Facebook-oldal népszerűségét (több mint egy millió követő), egyértelmű volt, hogy kíváncsiak lesznek az emberek, ki áll a sokszor megosztó, provokatív mémeket és blogbe-

Fotó: Juhász nándor

jegyzéseket szolgáltató pap profilja mögött. „Csináltunk egy nagyon undorító ocsormányt, összeszedtünk 20 000 követőt két év alatt, majd egy vállalhatatlan bejegyzés miatt kiírtuk az oldalunkra: az előző posztért felelős szerkesztőt kirúgtuk, én Tibi atya vagyok, az új szerkesztő” – tudtuk meg Tóth Mátétól, a Tibi atya oldal működtetőjétől. Ő a brand mögötti gazdasági tevékenységért felelős Humbák Művek kft. ügyvezetője is. Azóta saját kocsmát is nyitottak Budapesten, fesztivált szerveznek, és dobozos fröccsöt dobtak piacra.

Az előadáson kiderült, az erdélyi piac meghódítása is a terveik között szerepel. Tóth Máté eredetileg orvosnak tanult, emellett gyártották egykét órában a poénokat a haverjaival.

A növekvő népszerűségüket látva kiderült, vállalkozássá lehet fejleszteni a poénokat.. Tibi atya posztjai egyes közösségek számára időnként bántóak, ezért felmerül a kérdés, mi történik, ha egy feljelentés nyomán letörlik az oldalt? Erre Tóth Máténak csak annyi volt a válasza: „Az a B tervünk, hogy legyen egy nagyon jó A.” Menő tanárok nem hétköznapi történetei Akik a közösségi médiában népszerűek, azokra az offline világban is kíváncsiak a fiatalok, erre jutottunk a VIBE Kolin eltöltött néhány nap után.

23 | 2019. július–augusztus

Közben meglepetésszerűen egy-egy olyan beszélgetés is képes volt több száz fesztiválozót becsalogatni, amire nem számítottunk. Például három középiskolai tanár mesél a munkájáról és annak kihívásairól. Szőcs Imre és dr. Kálmán Attila a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum román- és történelemtanárai, Solymosi Zsolt pedig a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója és vallástanára. Hármukban az a közös, hogy mindannyian vállalnak osztályfőnöki feladatokat, és jól egyeznek diákjaikkal. Annyira jól, hogy a fesztivál utolsó napjának délutánján, több átbulizott éjszaka után telt ház fogadta őket, és üdvrivalgásban tört ki a bemutatásukkor a fiatal közönség. Az is közös hármójukban, hogy nem csak az iskola falai között töltenek időt diákjaikkal.

Különböző iskolán kívüli programokban is részt vesznek velük, amelyek az életről szólnak, és ami közben nem csak a gyerekek, ők is sok mindent tanulnak. „Próbálunk nevelni is, nem csak tanítani, és ez nem valósítható meg abban az ötven percben, ami adott” – meséli dr. Kálmán Attila. Ahhoz, hogy a tanár és diákja hatékonyan együtt tudjon dolgozni, bizalmi viszonyra van szükség. „A dolgok természetesen működnek, az ember, ha megadja a tiszteletet a diákjának, akkor azt vissza fogja kapni” – adott választ Solymosi Zsolt arra a kérdésre, hogy hogyan lehet egy kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot felépíteni. A beszélgetést Menő tanárok nem hétköznapi történetei címmel hirdették meg, és arra keresték a választ, hogy

Fotó: Gönczy tamás

ez a három középiskolai tanár mitől számít menőnek a tanulók körében.

Hogy lehet, hogy őket nem darálja be a sokszor rosszul működő oktatási rendszer vagy akár épp magánéleti problémáik? A válasz talán abban önzetlenségben, odaadásban és kifogyhatatlan lelkesedésben rejlik, amellyel ezek a tanárok a pedagógusi hivatásukhoz viszonyulnak.

Szexi mezőgazdaság Ha csak az érdeklődők számában mérnénk egy beszélgetés vagy koncert sikerességét, akkor a három fiatal mezőgazdásszal folytatott eszmecsere nem lenne a top tízben.

A Lackó Dénessel, Vincze Tamással és Pál Ákossal folytatott beszélgetés ettől még hiánypótló volt. Rámutatott ugyanis egy friss trendre, ami a közeljövőben több száz erdélyi fiatalt megmozgathat, jövedelmező munkával láthat el. Figyelem: az IT szektoron túl is van élet! Általános

Koli: trendi és versenyképes környezetben

„A fesztivál tudásfóruma egyben a rendezvény sikersztorija is. Első évben kissé félve fogtunk neki előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket szervezni egy zenei rendezvényen, de a tapasztalat azt mutatja, erre is van igény a fesztiválozó fiatalok körében.

A teltházas Koli-beszélgetések annak köszönhetőek, hogy trendi és versenyképes környezetet teremtünk.

Hazai és Kárpát-medencei sikersztorikat mutattunk be a fiataloknak, példaképekkel és szakemberekkel ismerkedhettek meg.” (Borzási Sarolta, VIBE Koli szakmai koordinátor)

sztereotípia, hogy aki mezőgazdaságban tevékenykedik, kalapot visel, fűszálat rágcsál, arca napbarnított, és valószínűleg hatvan fölötti.

Erre cáfolt rá három fiatal mezőgazdasági vállalkozó a VIBE Koliban.

Lackó Dénes, az UBM Feed Romania menedzsere szerint az ő feladatuk is, hogy bebizonyítsák: a mezőgazdaság lehet menő szakma. A szektor rohamos technológiai fejlődésével pedig ez nem is olyan nehéz. Az UBM Feed üzeme Románia egyik legnagyobb takarmánygyártó cége, többek között 40 millió csirke ellátására vannak felkészülve. Huszonketten dolgoznak a csapatban a kapustól kezdve a könyvelőig, a gyártást pedig gyakorlatilag egyetlen ember végzi egy számítógép előtt ülve. Vincze Tamás, az East Grain ügyvezető igazgatója szerint is jelentős az elmúlt évek mezőgazdasági fejlődése, a szektor gyakorlatilag technológiai szakmává fog átalakulni. Ezt a fejlődést erősítette meg Pál Ákos, a Palcaro kft. családi vállalkozás tagja is, szerinte az az idő már elmúlt, amikor egy döcögő traktorral, negyven fokban kell dolgozni. A beszélgetés során abban is egyetértettek, hogy Románia fejlődés szempontjából előnyös helyzetben van. Vincze úgy fogalmazott: „a fejlett iparoknak nehezebb növelni a termelést. Egyszerűbb úgy versenyezni, hogy nulláról indulsz.” Generációváltás tapasztalható a mezőgazdaságban, ennek a három fiatalnak a története azt bizonyítja, hogy ez a szektor is lehet szexi.

Kristály Bea

Igen, tessék! magazin | 24

oktatás

Tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókon segít a Nyilas Misi Tehetségtámogató Program

A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület 2003 óta támogat nehéz körülmények között élő tehetséges magyar tanulókat havi ösztöndíjjal és tehetséggondozó tevékenységek szervezésével.

Az egyesület idén július 31-ig várja a jelentkezőket Tehetségtámogató Programjába.

A

Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet Péntek János és É. Kiss Katalin nyelvészprofesszorok alapították 2003-ban, hogy minél több nehéz körülmények között élő, magyarul tanuló, tehetséges diáknak adjanak esélyt arra, hogy ne szoruljanak ki az anyanyelvi oktatásból, és hogy sikeresen érvényesíteni, fejleszteni tudják képességeiket.

Az egyesület alapjaként működő Tehetségtámogató Program hátrányos szociális helyzetű, tehetséges tanulókat támogat 7. osztálytól egészen az érettségi vizsgájukig. A program ösztöndíjasai havi 13 500 forintnak megfelelő lej támogatásban részesülnek, feltéve, hogy tanulmányi átlaguk megfelel az Egyesület elvárásainak, és hogy a család anyagi helyzete mindvégig indokolja a támogatást.

A Tehetségtámogató Program nagyrészt magánszemélyek támogatása segítségével valósul meg, akik az év bármelyik részében jelentkezhetnek támogatónak. A támogatók felvehetik a kapcsolatot a támogatottakkal, ami sok esetben külön motivációt jelent a programban résztvevőknek. A támogató a diák főiskolán/egyetemen való továbbtanulása esetén, érettségi után is finanszírozhatja ösztöndíjasának továbbtanulását a Barátság Program keretei között.

A programban részt vevő ösztöndíjasok tehetséggondozó tevékenységeken is részt vehetnek, mint amilyen például az idén augusztusban megszervezésre kerülő III. Anyanyelvápoló és tehetséggondozó tábor, amely 15 ösztöndíjasnak biztosít részvételi lehetőséget. Emellett az egyesület minden évben szervez a támogatott diákok számára egy Tehetségnapot, amely tágabb közönség előtt ad lehetőséget az ösztön-

25 | 2019. július–augusztus

díjasoknak tehetségük és sokrétű tevékenységük bemutatására, illetve a támogatókkal való ismerkedésre.

Végül, főként 11. és 12. osztályos tanulók számára pályaorientációs tevékenységet is szerveznek, amely a résztvevőknek kompetenciáik és továbbtanulási lehetőségeik tudatos felmérésében nyújt segítséget.

lyázatokat augusztus végéig bírálják el. A támogatottak listája év közben is nyitva marad, így ha pl. közben új támogatók csatlakoznak az egyesülethez, a várólistán szereplő személyek is bekerülhetnek a programba.

A Tehetségtámogató Program iránt érdeklődők az Egyesület honlapján (www.nyilasmisi.ro) találhatják

A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület idén július 31-ig várja a Romániában élő, 6–10. évfolyamon tanulmányaikat magyar nyelven végző diákok jelentkezését Tehetségtámogató Programjába. A pályázás alapkövetelményei, hogy a tanuló tanulmányi átlaga elérje a 8,50-et, a családban az egy főre eső jövedelem pedig ne haladja meg a nettó 650 lejt. A pályázatok elbírálása során figyelembe veszik a tanulmányi teljesítményt, az extrakurrikuláris tevékenységeket (például a tantárgyversenyeken való részvételt), illetve különböző, a tanulást hátráltató szociális problémákat. A beérkezett pá-

meg a 2019/2020-as évre meghirdetett pályázat dokumentumait (felhívás, adatlap, adatlap osztályfőnöki jellemzéshez). A pályázatot szülők, gyámok nyújthatják be nyomtatott formában július 31-ig postai úton az egyesület kolozsvári postacímére (pontos cím: 400095 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Iuliu Maniu, nr. 2. ap.

3.). A pályázattal kapcsolatos kérdésekkel bátran lehet fordulni az egyesület munkatársaihoz a nyilas_misi@ yahoo.com e-mail-címen vagy a 0264-531153-as és a 0787-671137es telefonszámokon.

Gegő Virág

kultúra

Komolyzene a templom hűvösében

A Szent Cecília kórus a KlausenMusiK egyik koncertjén

N

yáron szabadságra megy a filharmónia, mégsem kell aggódnia annak, aki ebben a pár hónapban se szeretne élő, klasszikus zene nélkül maradni.

A Farkas utcai és a piarista templomokban nyári hangversenysorozatokat tartanak.

A Farkas utcai református templom nyári koncertjeinek évek óta nagy hagyománya van, minden évben kiváló művészek adnak elő, változatos programmal készülve. Szerda esténként kamarazenével, orgonakoncertekkel, kórus- és szimfonikus művekkel örvendeztetik meg hallgatóikat. Az újonnan induló KlausenMusiK koncertsorozat pedig a piarista templomba is becsalja a komolyzene kedvelőit, rendkívüli művészektől hallhatunk kiváló komolyzenei darabokat péntekenként hét órától.

A kolozsvári közönség régóta nagy érdeklődéssel követi ezeket a koncerteket, a szervezők azt ígé-

rik, minden eseményen emlékezetes zenei élményben lehet részünk.

Nem titkolt szándék az sem, hogy a

helyi kulturális örökséget elérhetővé tegyék a turistáknak, akik többnyire ilyenkor keresik fel Kolozsvárt.

Az augusztusi koncertek részletes programja: FARKAS UTCÁBAN szerdánként este 7-től Augusztus 7.: Orgonakoncert– Müller Márta (Kolozsvár) Augusztus 14.: Orgonakoncert – Steffen Schlandt (Brassó) Augusztus 21.: Kamarazene-hangverseny – Potyó István – orgona, Réman Zoltán – szaxofon (Kolozsvár) Augusztus 28.: Kamarazene-hangverseny – Fonte di Gioia barokk együttes (Kolozsvár): Dénes Anna (hegedű), Dénes Csongor – hegedű, Csata István – viola da gamba, Amalia Goje – csembaló Szeptember 4. – Orgonakoncert – Csengeri-Kostyák Zsuzsa (Kolozsvár) PIARISTA TEMPLOMBAN péntekenként este 7-től Augusztus 2.: Kamarazene – Hary Noémi (Oboa d’amore) és Miriam Marinescu (orgona) Augusztus 9.: Orgonakoncert – Csengeri Kostyák Zsuzsa (Kolozsvár) Augusztus 16.: Concerto Spiralis kamaraegyüttes koncertje, barokk zene Augusztus 23.: a Szent Cecília-kórus és zenekar emlékhangversenye Ruzitska György halálának 150. évfordulója alkalmával Augusztus 30.: Filmkoncert – Janovics Jenő: A tolonc. Némafilm orgonaimprovizációval. Meghívott előadó: Pálus János (Magyarország)

Igen, tessék! magazin | 26

közösség Büszkék lehetünk a nyelvünkre

Kis Tímea Borszéken született, majd Marosvásárhelyen folytatta a tanulmányait. Az Igen, tessék! mozgalom egyik kulcsfigurája. Ő a legmosolygósabb értékesítő, neki köszönhetjük a magazin hirdetési bevételeit, vagyis a munkája nélkül nem jelenhetne meg az Igen, tessék! magazin hónapról hónapra.

– Hogyan kerül egy borszéki lány a kolozsvári székhelyű Igen, tessék!-hez?

– Mindig is érdekelt a magyar közösség ügye, ezért jó lehetőségnek tűnt Kolozsvárra költözésem után jelentkezni ebbe a munkakörbe. Gyerekkorom óta igyekszem úgy hozni meg a döntéseimet, hogy az azokból származó következmények kapcsolódjanak egymáshoz.

– Ez volt az első munkahelyed egyetem után?

– Már az egyetemi éveim alatt elkezdtem a Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél (KMDSZ) tevékenykedni. Nagyon szerettem, mivel az irodai munkám során szinte naponta ismertem meg új embereket. A KMDSZ-nél irodavezető lettem, és adminisztratív feladatoknál segédkeztem a Diáknapok, az Erdélyi Magyar Tudományos Diákköri Konferencia és a gólyaprogramok szervezésénél. Sok dolog összeadódott az évek során, amit most az Igen, tessék!-nél kamatoztathatok.

Itt fejlődhetek is, az értékesítés elég komoly felelősséggel jár. Tavaly a Zöld Okos cégkatalógus projektvezetője is lettem, ami több száz céggel való folyamatos kapcsolattartást jelent. A Zöld Okos lényege, hogy felmutassuk, kiemeljük a kolozsvári magyar cégeket a piac többi szereplője közül. Azt tapasztaljuk, hogy nagy igény van Kolozsváron a magyar nyelvű szolgáltatásokra. A teendőim idén a Szakszerda előadássorozat szervezésével bővültek. Ide általában olyan előadókat hívunk meg, akik a magazin Szakértő rovatába is írnak. Az ő személyes történeteik másoknak is segíthetnek céljaik elérésében.

– Miért tartod fontosnak, hogy a magyar szakemberek, szolgáltatók és fogyasztók egymásra találjanak?

27 | 2019. július–augusztus

– Széchenyit parafrazálva, nyelvé­ben él a közösség. Hiszek abban, hogy minden etnikum egyedi, pótolhatatlan érték, miközben Kolozsváron nemcsak az elvándorlás, hanem az asszimiláció is hozzájárul a magyarok számának csökkenéséhez. Az a cél, hogy ez a trend megforduljon vagy legalább lassuljon, és majd az én gyerekeimnek is legyen lehetősége magyar oviba járni, később pedig anyanyelvén beszélve vásárolni. Büszkék kell legyünk a nyelvünkre, és szembe kell mennünk azzal a sokszor még a magyarok körében is elterjedt nézettel, hogy csak a családban, a négy fal között van helye a magyar beszédnek. Ezért a magyar vállalkozásokat arra biztatjuk, hogy merjenek nemcsak románul, németül és angolul kommunikálni, hanem magyarul is. Mi megkönnyítjük a munkájukat, hisz az Igen, tessék! egyfajta fórum, kapcsolat a kereslet és a kínálat között.

Tőkés Hunor

szakértő

Útmutató az idős emberek gyámság alá helyezéséhez

„Idős családtagom súlyosan leépült. Egy hivatalos ügyben szükség lenne az aláírására, de szellemi és fizikai állapota miatt ez nem lehetséges. Mi a teendő?” – kérdezi egy kedves olvasónk. Ilyen esetben indokolt lehet a gyámság alá helyezés, az érintett személyi és vagyoni érdekeinek megóvása miatt.

A

abban az esetben, amikor súlyos elmezavar vagy elmegyengeség miatt a beteg ítélőképessége tartósan és teljeskörűen hiányzik, emiatt nem képes saját ügyeinek felügyeletére. Az Kovács Noémi eljárás megindítására joügyvéd, 0745-015485 gosultak a beteghez közel kovacs.noemi@ álló személyek, rokonok, de igentessek.ro ezek hiányában bármilyen (szerkesztőség) érdekelt személy (pl. lakóház gondnoka, kórházi alkalmagyámság alá helyezés bírósázott, helyi közigazgatási szerv stb.). gi eljárás útján rendelhető el szóba jöhet. Az eljárás illetékmentes, a keresetet az érintett személy lakóhelye szerinti illetékes bíróságnál kell benyújtani, az elmezavarra utaló tények, illetve a javasolt bizonyítékok megjelölésével (okiratok, tanúk, szakértői vélemény stb.). Szükség esetén a gyámság alá helyezési kérelem elbírálásáig lehetőség van egy különleges gondnok kinevezésére, aki az érintett személy ideiglenes képviseletére és gondozására, illetve vagyonának a

kezelésére hivatott. A perben kötelező az ügyész részvétele, aki kivizsgálja az ügyet, kikérve egy elmeszakértői bizottság véleményét is. A szakértői vélemény általában néhány órát vesz igénybe, de sokszor megterhelő feladat a beteg szállítása, mind az érintett, mind a család számára. A bíróság köteles a beteget személyesen meghallgatni.

Amennyiben az alperes egészségi állapota miatt lehetetlen a bíróságon való személyes megjelenés, lehetőség van a beteg tartózkodási helyén való meghallgatásra is. A bíróság az eljárást lezáró jogerős ítéletben gyámot rendel ki, általában a házastárs, egy közeli rokon vagy családi barát személyében. Gyám lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy, aki vállalja és alkalmas ennek ellátására. Újdonságnak számít, hogy a gyám személyét az érintett még cselekvőképes állapotban, közjegyzői okiratban is megjelölheti.

A gyám a gyámság alá helyezett cselekvőképtelen személy törvényes képviselője, ügyeiben önállóan jár el, és köteles a cselekvőképtelen személyt gondozni. A cselekvőképtelen által személyesen aláírt jogügyletek megsemmisíthetők (kivételt képezve a kisebb jelentőségű hétköznapi ügyletek).

Amennyiben a gyámság alá helyezett személy állapota időközben javul, lehetőség van, bírósági eljárás keretében, a gyámság megszüntetésére.

Amellett, hogy a gyámság alá helyezés az érintett személy érdekeit szolgálja, az illető jogainak a korlátozását is jelenti, megfosztja őt a döntési jogától, esetleg még akkor is, ha ő ezt indokolatlannak tartja.

A fent említett garanciális szabályok betartása elengedhetetlen az esetleges visszaélések és indokolatlan jogkorlátozások elkerülése és kizárása érdekében.

Igen, tessék! magazin | 28

Az érzékeny fogak kezelése

A

fognyak érzékenysége elég gyakori tünet manapság. Önnél is gyakran jelentkezik szúró fájdalom, ha túl hideg vagy túl forró ételeket fogyaszt? dr. ifj. Molnár Endre Bizonyos intenzív infogorvos gerekre különösen ér0755-144527 molnar.endre@sagittarius- zékeny lehet a fogunk. dental.ro Ez nem csak a hideg www.sagittariusdental.ro vagy forró, édes vagy www.facebook.com/ sós ételek-italok fosagittariusdental gyasztásánál jelentkező probléma, hanem a fogíny fogkefével történő erős dörzsölése hatására is jelentkezhet. Ha nem megfelelő fogmosási technikát alkalmazunk, az íny visszahúzódhat, így szabaddá válhat a gyökér felülete. A cement kopni

kezd, utat nyitva az alatta lévő dentinállománynak, ami már a fogat is veszélyezteti, ugyanis a fogbél is begyulladhat. Amennyiben a fogmosás során kellemetlenséget érzünk a dörzsölés vagy a hideg-meleg víz hatására, semmiképp sem a fogmosás idejét vagy a gyakoriságát csökkentsük, mert ezzel csak tovább ronthatjuk a fogak állapotát. Ilyen esetben a fogmosási technika megváltoztatása a megoldás.

A tünetek kezelésére általában speciális fogkrém, szájöblítő vagy speciális, fluorid tartalmú lakk ajánlott, amelyeket a fogorvos ír fel. Javasolt a fogkefe gyakori cseréje, főleg az erős sörtésről puha sörtéjűre. Ne feledjük, hogy egy fogkefe maximum három hónapig használható, mert ennyi idő

elteltével a sörték szétállnak, és ezek felsérthetik az ínyt. Törekedjünk az alapos, de mégis kíméletes fogmosásra, naponta kétszer. A dörzsölő hatású fogkrémek helyett válasszunk inkább kifejezetten érzékeny fogakra kifejlesztett terméket, amely fluo­ ridot tartalmaz. Ezek hatóanyagai a hidroxilapatit, a nátrium-fluorid, a stroncium- és a kálium-klorid, illetve legújabban a stroncium-acetát, amelyek segítenek fognyaki érzékenység esetén, és lezárják a szabaddá vált, nyitott dentincsatornákat. A kezdeti tünetek hátterében lehetnek más jellegű betegségek is, ezért érdemes minél hamarabb fogorvoshoz fordulni fogfájás esetén, illetve rendszeres kontrollra járni, legalább félévente.

Mitől vagy mindig éhes?

A

z állandó éhségérzet rendszer különböző betegnem egy normális állaségei vagy elmegyógyászati pot, ezért fontos kiderítekórképek (bulimia). Az alni az okát, majd orvosolni. váshiány jelentős befolyásEzt az állapotot előidézheti sal van az éhségre és a bea túlzott fizikai aktivitás, ha vitt kalóriákra. Kutatások a szervezet számára nincs bebizonyították, hogy az meg a kellő energiabevialváshiányban szenvedők Szilágyi Karola tel, hiányos a táplálkozás tizennégy százalékkal nadietetikus, 0740-560836 vagy a különböző stressz gyobb adagokat tesznek szilagyikarola90@ által előidézett ún. válsága tányérukba, mint azok, gmail.com állapot. Ezenkívül előidézakik legalább nyolc órát hetik a különböző szerpihennek. Nemcsak a túl vek megbetegedései, mint például szigorú diéta, de a rosszul összepajzsmirigy-túlműködés, cukorbeállított étkezési terv is éhségrohategség, az emésztőrendszer és bélmot okozhat. Ha túl sok szénhid-

29 | 2019. július–augusztus

rátot viszünk be a szervezetünkbe, és kevés fehérjét, rostot és jó zsírt, a vércukorszintünk ingadozni kezd, és megjelenik az éhségérzet. Egy nagyon nagy hiba, hogy a szomjúságot és az éhséget nagyon sokszor összekeverjük, igyunk meg egy pohár vizet, és csak akkor fogyas�szunk élelmet, ha még ezután is jelen van az éhségérzet. Ahhoz, hogy kordában tudjuk tartani az éhségünket, figyeljünk az egészséges táplálkozás alapszabályaira, és abban az esetben, ha ez megvan, és mégis állandó éhségérzet jelentkezik, forduljunk szakemberhez.

lazíts Nyári csillagállás

Kos. Minden párkapcsolatban kell alkalmazkodni, még akkor is, ha ez néha rettenetesen idegesítő.

Utazás közben ez hatványozottan igaz, mégse félj belevágni.

Bika. Fontos, hogy kommunikálj, ez megoldhatja még a legsúlyosabb konfliktusaidat is. Mielőtt heves érvelésbe kezdenél, számolj el tízig, néha okosabb megfontolnak lenni, és újra átgondolni az álláspontodat.

Ikrek. Pénzügyeid megoldódnak, talán még egy nyaralás is belefér. De ne feledd, nem az a fontos, hogy minél drágább úti célt válassz. Sokkal fontosabb, hogy kivel töltöd a szabadidődet.

Rák. Ez ez időszak lehet a tervezés ideje, ne légy türelmetlen, lassan elképzeléseid nagy része beérik. Ne keseredj el, ha valami mégsem úgy alakul, ahogyan szeretnéd.

Oroszlán. Büszke lehetsz a családodra, ha gond van, számíthatsz rájuk. Ugyanerről a törődésről kell biztosítanod neked is őket. Óvakodj a hirtelen fellángoló szerelmektől.

Szűz. A következő időszak kedvez egy nagyobb befektetés megvalósításához. Néha nem árt, ha magaddal is törődsz. Ezáltal akár még a szeretteiddel is szorosabbá válhat a viszonyod.

Mérleg. Nem érdemes a munkahelyi problémákkal a családodat traktálnod, és a kollégáid sem mindig kíváncsiak arra, hogy mi van otthon. Ha viszont segítségre van szükséged, ne habozz kérni.

Skorpió. Egészségi gondjaid megoldódnak, de ne feledd, a túlzott hajtás bármikor nagyobb krízist idézhet elő. A következő időszakban tudatosan figyelj a pihenésre, tölts több időt szeretteiddel.

Nyilas. Nagyobb kiadásra számíthatsz, viszont ne feledd, a megfontolt befektetés kamatostul térül vissza. Ha bizonytalan vagy, fordulj szakemberhez, vagy kérd ki ismerőseid véleményét.

Bak. Itt az idő, hogy lassíts kicsit.

A szakmádban sikereket érsz el, de ahhoz, hogy ne égj ki, azzal is foglalkoznod kell, ami a munkádon kívül fontos számodra. Családodból valakinek szüksége lehet a figyelmedre.

Vízöntő. Eddigi bizonytalan anyagi helyzeted miatt bizalmatlanná válhasz. De ez nem szabad befolyásoljon. A következő időszakban amúgy is minden rendeződni fog. Egy új barátra is szert tehetsz.

Halak. Nem kell feletteseiddel állandóan harcolnod. Egy váratlan találkozás boldoggá tehet, adj időt az ismerkedésnek vagy az újrafelfedezésnek.

200 éve, 1819. július 7-én született ... (1.) történész, statisztikus, társadalom- és néprajzkutató, újságíró, az MTA tagja, Kolozsvár tiszteletbeli főjegyzője (†1907). Főműve az 1859-1866 között megjelent hatkötetes ... (2.). A ... (3.) mögötti, kezdeményezésére létrejött telep névadója. előtag: afrikai

az egyik párizsi reptér

csecsemősírás

3.

fásultan egykedvűek éneklő hang máshová húz

gát, torlasz A, A, A, ...

kurtított, csonkolt meglepetten felismerő

kőréteg, épületalap üres lavór! (francia) bálban van!

jókedvűen megeszi az összes ételt lobogó

oxigén, ittrium, kálium vegyjele

1.

BARNA SZŐRÚ MENYÉTFÉLE RAGADOZÓk némileg hozzáerősít! forgóörvény része!

különváló út jelzője csavargás, andalgás időutazáshoz szükséges

kettős betű, A J párja Disznó lakhelye

fejvédő szibériai folyam

perzsia mai neve színésznő (meg)

2.

eger közeli község énekes (frank)

Közlekedésben gyorsulva mást elhagyó

kőoszlop sportmez

E szicíliai vulkán páratlanul nincs!

eufórikus boldogság más szóval, illetve

metróállomáson található! létezik

(ők) vANNAK (NÉMET) tádzsikisztán autójelzése ránéz a közepére! orvosi rövidítés

magyar tévécsatorna ásványi fűszer

ilyen béka is van amper (röv.) csintalan, gézengúz (gyerek)

röhögni kezd! reGény lényege! szótoldalékkal ellát római 500

abba az irányba pillantó

Májusi rejtvényünk megfejtése: „... az embertelenségeket akadályozzák meg (...) elpusztítására irányuló cselekményben közre”.

Nyertesek: Horváth Gabriella (Kolozsvár), Oláh Boglárka Eszter (Kolozsvár), Szabó Rozália (Kolozsvár).

Megfejtések leadása: szerkesztőség; Agapé Étterem: Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 6. sz.; info@igentessek.ro. Beküldési határidő: 2019. szeptember 1.

A nyereményeket a Kolozsvári Állami Magyar Színház ajánlotta fel.

Rejtvényszelvény

Név: ..................................................................................................................... Telefonszám: . ..................................................................................

Postacím: .................................................................................................................................................................................................................................

Megfejtés: ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Igen, tessék! magazin | 22

recept

Sárgadinnyés császárszalonnás saláta

Hozzávalók öntet: 100 ml olívaolaj 1 tk. reszelt lime héja 2 tk. lime-lé 2 tk. méz 1 tk. dijoni mustár 1 csipetnyi só 1 marék korianderlevél

Hozzávalók saláta

100 g bébispenót 1 közepes méretű vöröshagyma 1 marék menta 1 marék bazsalikomlevél 100 g sárgadinnye 100 g mozzarellagyöngy 100 g császárszalonna

M

ost már minden piacot és utcasarkot a sárgadinnye édeskés illata tölt be, ezért úgy gondoltuk, megmutatunk önök-

Ilyés Sándor borszakértő ajánlata

Tokaj Nobilis Sárgamuskotály 2018 A sárgadinnye édessége, a zöldfűszerek és az öntet hozzávalói miatt egy olyan acéltartályos erjesztésű, friss bort ajánlunk, amely kirobbanó, lédús gyümölcsösséggel, intenzív illatokkal és félszáraz jelleggel bír. Ízében és illatában muskotályosság, friss szőlő, trópusi gyümölcsök, édes citrusok, pici fűszeresség, kis maradékcukor érezhető, és jó a savak egyensúlya. Ez a bor a Tokaj Nobilis Sárgamuskotály 2018.

Borsarock – Kossuth Lajos u.

(21 decembrie 1989) 7.

– Brassai Sámuel u. 4. www.borsarock.com

23 | 2019. július–augusztus

nek egy gyorsan elkészíthető, meleg nyári estéken fogyasztható frissítő sárgadinnyés salátareceptet.

Elkészítés: Az öntet hozzávalóit turmixoljuk ös�sze, majd helyezzük a hűtőbe, amíg összedobjuk a salátát. Vágjuk vékony csíkokra a vöröshagymát, a mentát és a bazsalikomot. Kockázzuk fel a sárgadinnyét. Vágjuk nagy csíkokra a császárszalonnát.

Helyezzük salátás­tálba a zöldségek, a császárszalonna, a moz­za­rella és természetesen a sárgadinnye egyharmadát, majd öntsük le a lehűtött szósszal, ezt ismételjük meg még két rétegben, míg minden hozzávaló szépen bekerült a tálba. Ha inkább vágyunk karakteresebb ízekre, akkor a bébispenót helyett használjunk rukkolát, a mozzarella helyett pedig feta sajtot.

Jó étvágyat!

Igen, tessĂŠk! magazin | 24