Gasztropszichológia Magazin 2. by gasztropszichologia

2023. ŐSZ/TÉL

AZ ÉTELÖRÖM MAGAZINJA

GASZTRO PSZICHOLÓGIA TESTET-LELKET MELEGÍT Jöhetnek a komfortételek!

TERÍTÉKEN AZ ÜNNEPEK A karácsony és újév ízei

ÍZEK ÉS ÉRTÉKEK a Szamos családban

FÓKUSZBAN

10+1 KÉRDÉS Fiala Borcsához

a család

Fotó: Angelo Pantazis-Unsplash

Gasztropszichológia Magazin I. évfolyam 2. szám 2023. október 16. Szöveg: Czecz Fruzsina/Okos Tímea Kitti /Simon Anna Design: Acsay Kata Kapcsolat: www.gasztropszichologia.hu, info@gasztropszichologia.hu

TARTALOM KÖSZÖNTŐ

Hangoló az őszi-téli számhoz

TESTET-LELKET MELEGÍT

Jöhetnek a komfortételek!

A CSALÁDI ÉTKEZÉS MINT LEHETŐSÉG

Interjú Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeutával

GASZTROAJÁNDÉK MÁSKÉPP

Minőségi tárgyak és élmények

AZ ÉTKEZŐASZTALNÁL MEGÁLL AZ IDŐ

Ízek és értékek a Szamos családban

GASZTRONOVELLA

Simon Anna: A bejgli

HOGYAN NEVELJÜNK GASZTROFELFEDEZŐ GYEREKET?

Okos Tímea Kitti táplálkozási tanácsadó ötletei

TERÍTÉKEN AZ ÜNNEPEK

A karácsony és újév ízei

VISZLÁT, 2023!

Játékkártyák az évzáráshoz

VILLÁMINTERJÚ 10+1 kérdés Fiala Borcsához

Minden egyes étel és élmény, amit egyedül élünk meg, kevésbé értékes, mint ha azokkal osztjuk meg, akiket szeretünk.

Fotó: Canva

Gianni Annoni, szakács, étteremtulajdonos

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

KÖSZÖNTŐ Ahogy kint egyre hűvösebb az idő, úgy válik egyre csalogatóbbá a meleg lakás. Gyertyákkal, fényfüzérekkel, puha plédekkel üdvözöljük az évszakváltást. Meg persze illatokkal és ízekkel. Egyre több levest, gőzölgő italt főzünk, a sütőben kezdődik az egytálételek és piték szezonja, amit a karácsonyi és újévi készülődés ételei váltanak fel. Komfortételek a javából… Ezzel a különleges időszakkal foglalkozik a Gasztropszichológia Magazin 2. száma. Ilyenkor több időt töltünk otthon a szeretteinkkel, egyre nagyobb szerepet kapnak a közös főzések, étkezések is. Ezért választottuk fő témaként a családot. Legyen az a család kicsi vagy nagy, szolid vagy zajos, az étkezőasztal körül mindegyikükkel fontos dolgok történnek. Vendégünk lesz egy igazán híres gasztrocsalád, végiggondoljuk, mi mindenről árulkodhat egy családi vacsora, valamint tanácsokat kapunk a gyerekek és ételek minél jobb kapcsolatához.

Fotó: Kacziba Márti

Természetesen a közelgő karácsonyról sem feledkezünk meg. Az ünnepi asztal ehető szimbólumai mellett gasztronómiához kötődő ajándékötleteket is mutatunk. Csodaszép napokat, melengető finomságokat kívánok, szeretettel:

Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, a magazin szerkesztője Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

TESTET-LELKET MELEGÍT: JÖHETNEK A KOMFORTÉTELEK! Komfortétel: első hallásra úgy tűnhet, hogy a kényelmesen - azaz gyorsan és kevés erőfeszítéssel - elkészíthető fogások tartoznak ide, mert ezeket az áruházak gyakran teszik a „kényelmi ételek” nevű polcra. Pedig a komfortételek esetében szó sincs vízzel elkeverhető porokról vagy mirelit falatkákról. Az angol comfort food kifejezés fordításaként azokat az ennivalókat hívjuk így, amik melegséget, nyugalmat, teljes kikapcsolódást tudnak adni. A fogalom először 1966-ban bukkant fel Theodore Isaac Rubin, „egy néhai kövér pszichiáter” munkájában, a The thin book-ban (Vékony könyv).

Dr. Rubin úgy nyilatkozott, hogy sosem hallotta korábban ezt a szót, de szerinte a „komfortétel” jól leírja azokat az ételeket, amelyektől jól érezzük magunkat, amelyek könnyen elérhetők és még a fogyókúra betartását is segítik. Ehhez képest Liza Minnelli amerikai színésznőénekesnő más jelentéssel használta a kifejezést. Egy 1972-es interjúban azt mondta: „Elfogadom, hogy diétázni olykor szükséges és hasznos, de én nem bírom ki komfortételek nélkül!” A komfortétel itt tehát egyértelműen a fogyókúra ellentétét takarja... Nem meglepő, hogy ez az értelmezés jobban megtetszett a közönségnek, innentől robbant be igazán a köztudatba, és azóta is velünk van. Miért, mit tudnak ezek az ételek, amiket más fogások nem?

CSAK LAZÁN!

Fotó: Canva

Az erejük valószínűleg abban rejlik, ahogyan az otthonosság érzését sugározzák. A gyerekkorunkra emlékeztetnek, csillapítják a házias ízek iránti vágyunkat a rohanó hétköznapokban. Kedves élményeket hívnak elő már sütés-főzés közben is, hát még evés közben! Nem kell hozzájuk több sor evőeszközt odakészíteni a terítékre. A komfortételek társaságában nem feszengünk, lazán és természetesen viselkedhetünk. Ezek azok a fogások, amiket tipikusan családi, baráti körben, vagy bájos kis vendéglőkben fogyasztunk. Ragulevesek, krémlevesek, kelt tészták, piték...

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Fotó: Canva

Az ilyen ízeknek a hűvös hónapok jelentik igazán a szezonját. Ködös, fagyos az idő, hamar sötétedik, többet vagyunk otthon. Kívánjuk a táplálóbb fogásokat, vége annak az időszaknak, amikor egy szelet dinnye is megtette ebédre, hiszen a testünk

Jobban igényeljük a törődést, és azt is, hogy másokról gondoskodhassunk. Mindkettőhöz tökéletesen illenek a kényeztető, testi-lelki melegséget adó levesek, szaftos sültek, szószok, munkaigényesebb sütemények.

jelzi: fel kell tankolni télre.

Czecz Fruzsina

A fizikai éhségünk mellett a lelkünk is jobban éhezik a melegségre, az „átölelő” ételekre. Vá-

Felhasznált források:

gyunk a szénhidrátokra, hiszen a szervezetünkben

Safire, William: „The way we live now”, NYTimes.com

a fényhiányos évszakokban csökken a szerotonin

Méhész Zsuzsa: „Pontosan mi is az a comfort food? A fogalom, ami mindenkinek egy kicsit mást jelent”, DiningGuide.hu

szintje, amit „örömhormonnak” is szokás nevezni. Szénhidrátban gazdag ételekkel emelhetjük a szerotonin szintjét, ami rövidtávon hangulatjavító hatású. (Hosszútávon, nagy mennyiségben fogyasztva azonban pont ellenkezőleg: a cukros, telített zsírsavakban gazdag ételek a depressziós tünetek esélyét növelik.)

Neked mi a komfortételed? Válaszolj kommentben ITT! 4

A régi időkről szóló történetek olyanok, mint a ragasztó, összetartják a családot. Rahaf Mohammed, szaúd-arábiai írónő

Fotó: Priscilla Du Preez - Unsplash

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

A CSALÁDI ÉTKEZÉS MINT LEHETŐSÉG Beszélgetésünk napján ő főzte az ebédet, a felesége készíti a vacsorát. Ez akkor derül ki, mikor a konyhában jellemző nemi szerepekről beszélgetünk. De számos más téma is szóba kerül az étkezőasztal környékéről Kozma-Vízkeleti Dániel családpszichoterapeutával; akár több generációra, akár egy személyre van éppen megterítve. Az étellel mindenkinek van valamilyen kapcsolata - legyen az pozitív vagy negatív. Egy család életét is erősen átszövi, befolyásolja az étkezés. Szerinted min múlik, hogy ez örömteli közös program lesz, vagy inkább teher és nyűg?

„jóvá tenni” a rendszert, a közös étkezések olyanok lesznek, mint amilyenek általában a hétköznapok. Hasonló ez ahhoz, mint a párkapcsolatban a szexualitás. Önmagában nem tud működni, ha egyébként a párkapcsolat nem működik.

Az együtt étkezés az egyik legarchaikusabb közösségösszetartó erő. Az emberré válásunk évmilliói alatt a táplálékmegosztás mindig is kitüntetett eseménynek számított. Részben ebből fakad, hogy a közös étkezés kifejezetten

A családi étkezés egyben a történetmesélések ideje is, és ezek a történetek erősen meghatározzák a légkört. Ha folyton a veszteségekről, szorongásról, kudarcokról beszélünk az asztalnál, az kevésbé teszi vonzóvá a közös falatozást.

regresszív állapotba tud minket vinni, egészen ősi élmények is aktivizálódhatnak. A családi

étkezés

na-

gyon jó indikátora a kapcsolatoknak. Azon múlik, hogy az asztalnál milyen lesz

hangulat,

hogy a család az étkezéseken hogyan

kívül

működik.

Kizárólag az étkezéseken nem lehet

Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Van olyan téma, ami nem az asztal körüli beszélgetésekre való - főleg, ha gyerekek is ott ülnek -, vagy szerinted bármi szóba kerülhet?

Fotó: Németh-Zentai Zsuzsanna

Mindenről lehet beszélni, a nehézségekről is. A fő kérdés, hogy hogyan. Belemerevedünk-e a panaszkodóbajnokságba vagy felelevenítünk olyan történeteket, amikor megoldottunk valamit.

Kozma-Vízkeleti Dániel, család-pszichoterapeuta

Különösen érdekes ez akkor, ha az asztalnál két, három vagy akár négy generáció is helyet kap. Ilyenkor nagy eséllyel előkerülnek a korábbi nehéz, nélkülözésekkel teli időszak emlékei. Az üzenet a lényeges, amit a történet közvetít, hiszen ezt jegyzik meg, ezt szívják magukba a gyerekek. Nem titok, hogy voltak vagy aktuálisan vannak problémák a családunkban. A fontos az, hogy milyen erőforrásokat tudunk megmozgatni. Mi az, ami minket megkülönböztet más családoktól, hogyan tartunk össze, mit teszünk, ha akadályba ütközünk. Ezekről sokat lehet mesélni egy jóízű ebéd közben, mikor sokan együtt vagyunk.

Úgy tűnik, nagy átalakulás zajlik az étkezési szokásokban. Régen például a vasárnapi ebéd fogalom volt: ugyanaz a menü menetrendszerint tálalva, keretet adva a hétnek. A most felnövő generáció már mást tapasztal, mintha egyre kevesebb lenne a közös étkezés. Te hogy látod ezt a változást?

A családtagok szándékán és erőfeszítésén nagyban múlik, hogy létrejön-e közös étkezés. Ez némi logisztikát igényel - sok családban ezzel magyarázzák, hogy miért nem esznek együtt. Nehéz megszervezni, hogy mindenki leüljön este 7-kor vacsorázni, apa még dolgozik, a gimnazista gyerek edzésen van... Igen, erőfeszítésbe kerül, hogy legyen a héten egy olyan kitüntetett idősáv, ahova semmi más programot nem teszünk, de megéri a szervezést. Ezek a közös alkalmak építik a családi kapcsolatokat, és olyanok, mint a vázizmaink. Ha használjuk, erősödik, ha nem, akkor viszont elkezd sorvadni.

A családi étkezésre ne kötelességként tekintsük, hanem lehetőségként. Nagyon sokféle módon lehet jól csinálni, mindenki találja meg azt az önazonos étkezési formát, ami összehozza őket. A nemi szerepek terén is sok újdonság tűnik fel, illetve készülődik mostanában... Az otthoni konyha már nemcsak a nők terepe, a sütésfőzést (és az ezzel kapcsolatos teendőket, például vásárlást, mosogatást) mindkét nem magáénak érezheti. A hozzád forduló párok miről számolnak be? Úgy tapasztalom, hogy még a nagyon hagyományos szereposztást vivő családoknál is lehet a férfi feladata a főzés. Előfordul, hogy csak néhány kiemelt étel (például bográcsgulyás vagy grillezés) erejéig, de a férfiak kezébe is kerül fakanál. A klienseim életében az ételkészítés gyakran az első terület, ahol az egyenjogúság, egyenrangúság meg tud jelenni. A sütés-főzés összehozó erő, és nem kell nagy dolgokra gondolni, akár egy saláta elkészítése is jó alkalom erre.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Sőt, már maga a vásárlás, a beszerzés is lehet közös esemény. Ez praktikus és egyben lélektani

Érdekes lehet, hogy aki az ételt készítette, helyet

jelkép értékű is: a pár tagjai együttműködnek abban, hogy mit visznek haza a családnak, miből fognak otthon gazdálkodni.

előfordul, hogy aki főzött, nem is ül le a társa-

foglal-e az asztalnál? Ritkán, de még mindig sághoz, esetleg csak futtában, egy kis tányérból eszik pár falatot.

Játszmáról árulkodik, ha a készítő hangsúlyozza, hogy „éppen csak összedobott valamit”, vagy hogy melyik fogás nem sikerült éppen jól pedig látszik, hogy több napnyi munkája van a menüben és minden nagyon finom. Fotó: Canva

Ez akkor válik igazán játszmává, ha a vendéglátó folyamatosan és túlzottan szerénykedik, miközben

Ha mutatnék egy videót egy család étkezéséről, mit figyelnél terapeutaként?

az egész család érzi, hogy szinte kötelességük szuperlatívuszokban dicsérni az ízeket.

Biztosan megnézném, hogy beszűrődik-e valami az étkezés lélektani terébe. Például helyet kap-e az asztalnál a telefon, szól-e a háttérben a tévé, rádió? Az információk párhuzamos feldolgozása terheli az idegrendszerünket és szinte lehetetlenné teszi a tudatos jelenlétet. Szívesen figyelném még, hogy van-e mindenkinek fix helye az asztalnál, vagy mindenki oda ül, ahova éppen sikerül. Nem arról van szó, hogy egyik jobb, mint a másik, de ha van dedikált helye a családtagoknak, ez üzenhet a köztük lévő hierarchiáról, a szokások rögzítettségéről. Amíg egy pár él együtt, a rugalmasság lehet a fontos érték. Nincs rá szükség, hogy a két szék közül lefoglalják maguknak valamelyiket. Kisgyermeket nevelő családoknál, ahol sok a változás, egy olyan egyszerű dolog is segítheti a stabilitást és kiszámíthatóságot, mint az ülésrend.

Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Szerinted milyen jellegzetességei vannak a magyar

családi

étkezéseknek

többi

kultúrához képest? Otthon és az éttermekben is jellemző az ételbőség, a jóval nagyobb mennyiség, mint amennyit meg bírunk enni. Ez főként annak a nemzedéknek az öröksége, akik megélték a nélkülözést, és most hálásak, hogy van mit enni. Úgy tapasztalom, ez a túlzás nagyban különbözik például a német, holland, skandináv szokásoktól. Gimnazistaként jártam először Hollandiában, cserediákként. Hatan ültünk az asztalnál, és pontosan hat szelet hús volt a tálon. Egy magyar családban – főleg ha még

Fotó: Canva

vendég is van – biztosan legalább 8-9 szeletet sütöttek volna.

Feltehetjük magunknak a kérdést: hogyan szól rólunk ez az adott étkezés? Például átgondol-

A magyar családokban kiemelt jelentősége van a

hatjuk, hogy most erre az ételre van lehetőségünk,

kínálásnak,

erőszakos

de van-e valami vágyunk, amit el szeretnénk érni:

tukmálásig menően. Nagyon szívesen fejezzük ki

egy különlegesebb alapanyag, konyhai eszköz,

ételeken keresztül a szeretetünket, örömünket. Én

helyszín, stb.?

etetésnek,

akár

jó evő vagyok, könnyen bevágódtam a feleségem családjánál (nevet), de volt olyan udvarló, akinél szinte megfagyott a levegő, mert nem kért a háziasszony főztjéből.

Akik egyedül élnek, ők ritkábban (esetleg csak ünnepekkor) élik át a nagy, családi étkezést. Hogyan

érdemes

megteremteni

evés

élményét, hogy egyedül is hasonlóan feltöltő

Ha nincs társaságunk, hajlamosak vagyunk gyorsan letudni az evést és utána minden étkezést ehhez hasonlítani. Pedig ugyanúgy ki lehet találni rituálékat, amikkel emelhetjük az étkezés értékét.

legyen, mint családi körben? Először is, fontos a megfogalmazás: nem egyedül eszem, hanem magammal. Végre zavaró tényezők nélkül

időt

tölthetek

saját

magammal

gyakorolhatom a tudatos jelenlétet.

és

Megkomponált tálalással, gyertyával, esetleg egy pohár finom borral. Tegyünk ünnepélyessé egy hétköznapi vacsorát is! Nem szükséges megvárni azt a néhány nagy, családi ünnepet ahhoz, hogy az étkezés élmény legyen. Czecz Fruzsina

AJ J D A Fotó: F. Góczán Szilvia

KB É D N

ZT S A G

CS Y G E

I Z S OP

NY T E P

LÓ O CH

T GIÁ

Hetek óta készültünk erre a napra. A szeretet ünnepére. Most itt van. Együtt vagyunk a mieinkkel. Szép ez az ünnep, de törékeny, kényes, mint a finom üveg. Megkarcolhatja, összetörheti egy fintor, egy rossz szó, egy akaratlan mozdulat. Vigyázzunk rá. Janikovszky Éva, író, költő

Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

GASZTROAJÁNDÉKOK MÁSKÉPP Bonbon, lekvár és a többiek: a hagyományos gasztroajándékokat már ismerjük. Mi lenne, ha idén a konyháért rajongó szeretteidet ételekhez kapcsolódó, de nem rögtön elfogyasztható ajándékkal lepnéd meg? Dekortárgyakat, játékokat, programokat ajánlunk jó szívvel:

Már az ünnepek előtt elkezdődhet az ajándékozás, és karácsonyra egy mestercukrász tudása segíthet a sütésben! Válogass a Wolf Tamás Cukrászakadémia workshopjaiból, ahol (többek között) a bejgli és a flódni is sorra kerül. Minőségi hozzávalók, alapos magyarázat és jó hangulat vár! Az aktuális programkínálattal és ajándékutalvány igényléssel kapcsolatban keresd a Cukrászakadémia internetes oldalát!

Van egy kiskuktád, aki imád a (játék)konyhában sürögni-forogni? A KiskonyhaLap pont neki szól! A kártyacsomag bevásárlólistákat, recepteket, étlapokat tartalmaz, melyekkel teljesebbé és színesebbé tehetitek a babakonyhában való játékot. A KiskonyhaLapot keresd a LapKaland webáruházában!

Ha ismersz valakit, aki szeretné elsajátítani a kovászos kenyér készítését, beszívni a frissen sült kenyér illatát és felejthetetlen ízeket kóstolni, akkor ajándékozd meg Kovász-Lélek-Tan élménykovászolással! Az egészséges táplálkozás jegyében még a fermentálás világába is beleshetnek a résztvevők. Ezen a napon megszűnik a tér és az idő, helyét átveszi a közös alkotás öröme. Ajándékutalvánnyal kapcsolatban keresd fel a Kovász-Lélek-Tan oldalát!

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

A Sophie’s candle szójaviasz gyertyái 100%-ban természetes összetevőkből, kézzel készülnek akárcsak a legfinomabb sütemények. Vigyázz, megtévesztésig hasonlítanak az igazi desszertekre! Válogass a Sophie’s candle oldaláról!

Kóstolófogásokkal és házi frissítőkkel fűszerezett kertlátogatás A Séf és a Kertész organikusan gondozott kertjében, Surányban. A kb. 3 órás program tartalmazza az interaktív kertbejárást (kertészet és gasztronómia témakörökben), három különleges, a kert szezonális terményein alapuló fogást, kétféle házi frissítőt, játékos ismerkedést különleges fűszernövényekkel és ehető virágokkal. Foglald le az élményt a Séf és a Kertész honlapján!

A Babzee kollekciói amigurumi technikával készülnek, csakis prémium minőségű fonalból. Az amigurumi Japánból származik, horgolt, kitömött játékot jelent. És mielőtt azt hinnéd, csak gyerekeknek okozhatnak örömet a horgolt finomságok, képzeld el, milyen jól mutatnak a felnőttek konyhájában dekorációként, vagy karácsonyfadíszként is! Nézz körbe a Babzeebox oldalán!

Az Önismeret a konyhában című workshop során sütés-főzésen keresztül bontakozik ki a csoporttagok története, fő személyiségjegyei és szerepei. Kiderül, kiről mit árul el a főzési, étkezési stílusa. A feladatok komoly és lényeges témákkal foglalkoznak, mégis szórakoztatóak és játékosak lesznek. Biztonságos és megtartó közegben mesélhet magáról mindenki, pont annyit, amennyit kényelmesnek érez. További információk és ajándékutalvány igénylés a Gasztropszichológia honlapon.

Egy jó vacsora után az ember bárkinek megbocsát. Akár még a saját rokonainak is. Oscar Wilde, költő

Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

AZ ÉTKEZŐASZTALNÁL MEGÁLL AZ IDŐ Ízek és értékek a Szamos családban Többször egyeztetünk időpontot, mire találunk egy-két szabad órát a naptárjában. A vállalkozói lét már csak ilyen, tele van intéznivalókkal, határidőkkel… Pedig Szamos Lídia csak sütni szeretne. Kekszet. Jó sok kekszet! A híres cukrászcsalád tagjaként vérében van a konyhai alkotás, de ő újítást, frissességet hozott a tradíciók mentén működő márkába. Harmadik generációja vagy a Szamos családnak, ahol úgy hallottam, azzal szoktatok viccelni, hogy a „marcipán” a keresztnevetek. Tényleg ez a termék jut eszünkbe először, pedig a repertoár már sokkal szélesebb…

A Ruszwurm inkább a tortákról és krémesekről híres. A klasszikus cukrászsüteményekről. Nem lebegett a fejed fölött, hogy neked is ebbe az irányba kellene menned? Szerencsére nem éreztem ilyen nyomást. Soha nem voltam „tortás”, nekem az túlságosan ünnepi étel. Ennél hétköznapibb dolgot szerettem volna készíteni. Olyat, ami bármikor ropogtatható, bárhova vihető.

Fotó: Mihalik Flóra

Szamos Mátyás a nagyapám volt, három gyermeke született. Miklós - ő az édesapám -, Gabriella és László. A Papa és a Mama eleinte marcipánnal és díszmarcipánnal foglalkoztak. Amit ma Szamos márkaként ismer az ország, azt a Papáék tudására építve Gabriella és a férje gyarapították tovább. A marcipán mellett már torták, aprósütemények, pogácsák is szerepelnek a kínálatban. Apám kezdetben közgazdászként pénzügyi tanácsokkal segítette a Papát. Folyamatos eszmecsere, össze-dolgozás jellemezte - és jellemzi a mai napig - a családunkat. Mikor lehetősége volt rá, apám megvásárolt két budavári cukrászdát. Ezek közül az egyik a Ruszwurm volt, én is ott dolgoztam 22 éves koromtól. Úgy szoktam rá gondolni, hogy ott nőttem fel. Csak néhány éve, a Covid járvány idején váltunk külön.

Szamos Lídia, a Szamos Kekszműhely tulajdonosa

Gyerekként beleszerettem Londonba egy film miatt, és fiatal felnőttként végre eljutottam személyesen is. Tea és keksz nélkül Anglia elképzelhetetlen, ez teljesen elvarázsolt. Előtte pedig Olaszországban

hasonló

hatások

értek.

Jöttünk-mentünk, a táskába mindig kellett valami az útra, ha megéheznénk.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Kekszet vittünk magunkkal, az volt a legegyszerűbb. Megkóstoltam egy almás kekszet, és ahogy beleharaptam, rögtön tudtam, hogy én is ilyen pici, ropogós falatkákat szeretnék sütni. Évekkel később, mikor GYES-en voltam otthon, a kezembe került egy magazin, amiben karácsonyi kekszreceptek voltak – akkor még újdonságnak számító alapanyagokkal, mint a zabpehely, tönkölyliszt vagy magvak. Az őszi-téli szezonban folyamatosan kísérleteztem, karácsonyi meglepetésként már ilyen kekszeket adtam ajándékba. Óriási siker lett, és innentől nem volt megállás.

Érdekes érzés lehetett ilyen előtörténettel és vezetéknévvel cukrászképzésen ülni… Az elméleti képzésen és vizsgán nem reklámoztam magamról, hogy ki vagyok. Bent ültünk egy teremben ötvenen, csak alá kellett írni a jelenléti ívet, el lehetett vegyülni. Aztán a vörösvári Szamos cukrászműhelybe jártam gyakorlatra. Olyan régi munkatársakkal futottam össze, akiket gyerekkorom óta ismertem. Ez elég mulatságos volt.

A világon milliók sütnek karácsonyra kekszet, mégsem nyit belőle mindenki vállalkozást. Neked viszont sikerült. Ez volt az álmom, és sokszor emlékeztetem rá magam, milyen kanyargós úton jutottam el idáig. Szoktam gondolkodni rajta, hogy vajon mehettem volna-e más irányba, vagy törvényszerű volt, hogy a cukrászatnál fogok kikötni? Aztán mindig azt válaszolom magamnak, hogy „Nem kell ezen annyit agyalni, Lídia! Csak csináld!” (nevet) Hálás vagyok azért, hogy szó szerint belenőttem a cukrászatba. Gyerekként a pilisvörösvári Szamos üzemben töltöttem a nyári vakációkat, a felnőtt éveimet pedig magától értetődően a budavári cukrászdában kezdtem. Volt egy szellemi örökségem és egy nagy adag magamba szívott tudásom a sütésről, de sokáig nem voltam cukrász végzettségű. Ezt szerettem volna megszerezni, mielőtt saját műhelyem nyílik. A hivatalos papíromat tulajdonképpen az unokahúgomnak köszönhetem, aki érettségi után cukrászképzésre ment tovább. Kérte, hogy nézzem át a tematikát, mit gondolok róla. Egyszer már én is elkezdtem az iskolát, de félbehagytam, úgyhogy csábított, hogy újra beiratkozzak. Naponta nézegettem a jelentkezési honlapot, ahol pirosan villogott, hogy még mindig van hely, még mindig van hely… Mint egy kis manó, ott ült a vállamon a dilemma, hogy újra megpróbáljam-e. Végülis, mi bajom történhet? Rákattintottam, beiratkoztam.

Fotó: Mihalik Flóra

A gyakorlati vizsgán már nem lehetett elbújni. Dolgozott bennem, hogy nehogy szégyent hozzak a családra, a nagyapámra. De azt is éreztem, hogy nem akarok megfeszülni csak azért, mert Szamosnak hívnak. Az a „veszély” pedig biztosan nem fenyegetett, hogy a nevem miatt elnézőbbek lesznek velem, nagyon szigorú bizottság előtt vizsgáztunk. Végül még mosolyt is sikerült kicsalogatnom az oktatóból, erre legalább olyan büszke vagyok, mint az oklevélre.

A családfád egyszerre áldás és nagy felelősség is, ugye? Pontosan, mindkettő benne van. Először egy 7 négyzetméteres helyiségben sütöttem a kekszeimet. Ha álltam, nem tudtam felfelé kinyújtani a karomat, olyan kicsi volt a belmagasság. Anyám és a húgom mindig azzal vigasztaltak, hogy „Gondolj a Papára! Ő honnan indult?”

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Fotó: Mihalik Flóra

A Papáék ugyanis a József körúton laktak társbérletben a három gyerekkel. Ő a cselédszobában kezdte készíteni a marcipánrózsákat… Én sem voltam elégedetlen a 7 négyzetméterrel, csak az számított, hogy valahol dolgozhatok. Pont, mint a Papának. Ma már van saját, tágasabb helyem, de nem felejtem el, honnan indultam. A kekszeimben a nagyapám szakmai alázata és tanácsai ötvöződtek az anyukámtól hozott nyitottsággal, újítással, kreativitással.

Úgy képzelem, hogy egy olyan családban, ahol a gasztronómiára építenek vállalkozást, otthon is nagy szerepe van az étkezésnek. Mesélek erre egy jó példát. Ha Anyunak csak valami gyors vacsorára volt ideje, sajtos pirítóst készített. A testvéreimmel, főleg a húgommal sürögtünk-forogtunk a konyhában, mindenkinek megvolt a feladata.

Szépen megterítettünk, szalvétát hajtogattunk ehhez az egyszerű ételhez is. Volt egy barátunk, akinek elváltak a szülei. Nagyon szeretett nálunk lenni, sokszor ott ragadt vacsoraidőre is. A mai napig tartjuk a kapcsolatot és emlegeti, hogy Kati néni sajtos pirítósánál nem volt jobb… Nyilván nem azért, mert más sajtot vettünk a boltban, mint ők. Egyfélét lehetett kapni. Az a szeretetteljes hangulat, ami körüllengte a vacsorát, az tette ilyen különlegessé a pirítóst. Erre próbálok törekedni a saját családomban is. Három fiút nevelünk, ahogy nőnek, egyre nehezebb mindenkit az asztal köré terelni. De hiszem, hogy megéri, mert a konyha és a családi étkezőasztal igazi nyugvópont. A közös étkezés olyan alkalom, amikor megállítjuk az időt. Czecz Fruzsina

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

A bejgli

gasztronovella

– A bejgli igen alattomos dolog, a karácsony kibiztosított kézigránátja – jutott erre a következtetésre a mindig magabiztos Nagy Benő a karácsonyi készülődés közepette. Ma a filozofikus lábával kelt, úgyhogy átadta magát a bejgliről való elmélkedésnek. – A mentális felkészülés jegyében bejglizzünk. Elmélet és gyakorlat. Vol. 22. – dünnyögte, miközben a karácsonyi receptfüzetét lapozgatta, amibe minden bejgli évjárat fényképét beragasztotta. Nagy Benő szerette megadni a módját mindennek, így a kará-csonyt sem vette félvállról, az alattomos bejglit meg főképp nem. Kireped? Szétfolyik? Megég? Morzsálódik? Szeletelhetetlen? Márványos? Vagy csak ragyog, mint a Salamon töke? Fogpróbáló? Diós vagy mákos? Mazsolás vagy mentes? Megosztja a társadalmat… Nem enged meg helyi változatokat, alfajokat, kereszteződést, a mostanában divatos gesztenyés-nyúláfonyás, banános-zselés és atökömtudjamilyen mutációkat be kéne tiltani… merénylet a jóízlés és a hagyomány ellen, kérem szépen. A bejgli az emberi életet korszakokra osztja. Zsenge gyermekkorban – mint minden sütit – még majdnem mindenki szereti. Aztán elérkezik a csömör-korszak, a kiskamaszok nagy ívben kerülik. Majd a pubertás ingadozó lelkiállapotának stabilizálódásával visszatér a bejgli-tűrőképesség normális szintje.

Fotó: Canva

A bejgli szerintem – állapította meg Nagy Benő – a hagyomány és a cukrásztársadalom bosszúja a korszerű táplálkozás és a kávéházi kultúra ellen vétkezőkön. A karácsonyi ételek összeesküvésének szervezője és csúcspontja. Sőt, tulajdonképpen az egész trakta ügy alfája és omegája. Ráadásul! A bejglit el is kell készíteni, nem csak megenni. Enni könnyű. Sütni nehéz. Megvenni könnyű. Megenni a töltött káposzta után már nehéz. Nagy Benő gyakorlott bejglisütő- és evő volt. Mióta maga készítette, megtanulta szeretni. Amúgy – saját bevallása szerint – mindenben nagy jártasságra tett szert, legyen az autószerelés, barkácsolás, mateklecke, sütésfőzés, vagy bármi.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Ezen a karácsony előtti estén immáron életében huszonkettedszerre vette elő a hűtőből az ott pihenő bejglitésztát. Az asztalon fémtálakban hűvösre hűlve várakozott a dió és máktöltelék, kis edénykében a rumba áztatott mazsola. Előkészítette a gyúródeszkát, sodrófát, lisztet, és nekilátott. Tudta, hogy mire kell ügyelni. Gondosan nyújtotta a tésztát, körültekintően megkente tojásfehérjével, ráhalmozta és elsimította a tölteléket, nem túl sokat, mert jóból is megárt a sok és szétrepeszti a tésztát, megszórta a mazsolával, aztán gyakorlott kézzel – nem túl szorosan, hogy a megkelő anyagnak is maradjon hely – feltekerte. A mazsola áztatórumját felhörpintette, inkább kárba, mint pocsékba vesszen. Elérkezett a tojássárgája ideje. Akkurátus mozdulatokkal közlekedtette a felszínen az ecsetet. Kicsit hullott a szőre, már két éve is gondolt rá, hogy cserélni kéne.

Aztán várt. A bejgli nem az azonnali élvezetekről szól. Többet kell rá várni, mint egy eladó lány kelengyéjére. Addig a sütőrummal ismerkedett a konyhai szeparéban. A család valami karácsonyi filmet nézett, közben lopkodták a cukilukból a szaloncukrot. Nagy tudott erről a kihágásról, de hát karácsony van, ideje kicsit lazítani. – Csirió, drága barátom! Hmmmm. Nem is rossz, nem is rossz! Persze nem egy Zacapa, de sütéshez elmegy. Rá is van írva! Sü-tő-rum! Fél óra után ismét kent. Megint fehérjével. Előmelegítette a sütőt, és nézegette a bejgligyerekek fotóit. – Anyaaa! Tekerd már le a fűtést, meggyulladok! – szólt ki a sütőrum, magyar hangja Nagy Benő. Újabb fél óra elteltével szigorúan az előírásos bambuszpálcikával sűrűn megdöfködte a két diós és két mákos tekercset, ezt a részt különösen szerette, mert minden lében kanál anyósának méretes karjait képzelte a rudak helyébe. A pálcikák tompán de erőteljesen koccantak a tepsi alján. – Csókolom Anyuka! – kuncogott Nagy.

Fotó: Canva

Betolta az egészet a sütőbe. Régi típusú sütője lévén nem lehetett sülés közben kukkolni, kíváncsiskodni. A fél órás türelmetlen várakozás közben Nagy meglátogatta a nappaliban heverő családot, akiknek fejtágítót tartott a bejglisütés buktatóiról. Túltöltés, szakszerűtlen kenés, kétszer a márványozottság érdekében, laza tekerés, sűrű szurkálás noch da zu bambuszpálcikával és nem ám csak úgy felszínesen, hanem mélységében.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Az ipari, szabályos bejglik gyomorégést okoznak, ámde az én bejglim omlós, nem morzsálódik, nem reped, márványozott de nem túl szabályosan, illatos, zamatos a töltelék és megbújik benne a mazsola. Gyógyír a léleknek, szódabikarbónáért kiáltó büfetek nélkül. – Gyertek, csörgött az óra! – invitálta szeretteit integetve, akik szépen, libasorban követték, majd fel-sorakoztak a kicsi konyhában a fal mellett, teret engedve a családfőnek. Lehetőségeikhez mérten ünnepélyes kifejezést próbáltak az arcukra varázsolni.

Fotó: Canva

Nagy, miután felkészítette hallgatóságát a sütőben rejtőző csodára, kitárta a szerkezet ajtaját és betekintett a setét lyukba. Felvette a sütőkesztyűt és előhúzta a tepsit. A családon eluralkodott a döbbenet.

A bejgli kihűlt. Nagy, egy sebészt is megszégyenítő mozdulattal hosszában elválasztotta egymástól a sziámi rudakat, és nekiállt szeletelni. De olyan omlósra sikeredett a tészta, hogy már a szakítóerő gondolatára is molekuláris szintig hullott széjjel.

Egyrészt a korábban még négy különálló rúd most egységes konglomerátumot alkotott, néhol világos, néhol sötét, vulkánszerű kúpokkal és fekete törmelékkel. Ez a bejgli ma bizony kirepedt, nem is kicsit. Lapos is volt, de nem ez volt most a vezető vizuális inger. A kúpok! Az illata legalább jó volt – az egyetlen pozitívum a süti tulajdonságai között.

Nagy Benő kezében késsel pislogott, szája elnyílt, arcába vér tolult. Ez a mostani produktum alattomosabb volt, mint a sokévi átlag, ötvözte magában az összes létező bejglibetegséget. Kirepedt, morzsálódott, szétterült, teteje enyhén megégett, alja kemény lett, sőt behatóbb vizsgálódásra az is kiderült, hogy a mazsolának szára van, a diószemek közé meg héj lopakodott!

Nagy fejben már válságkezelt. Nem baj, majd hűlés után szétválasztja az egybefolyt néhai tekercseket, és ügyes szeleteléssel valami bejgliszerű formát varázsolhat még. Azért a tarkója már vörösödött a blamázstól, érezte ő, hogy arca túl nagy volt az imént.

Miközben Nagy berumozva a cipőjét húzta – ez nem volt egyszerű mutatvány – sűrűn emlegette a jóistent, közben fohászkodott, hogy a sarki cukrászdát még nyitva találja és legyen még legalább egy diósuk, egy mákosuk. Mert bejgli nélkül nem ünnep az ünnep.

– Januárban veszünk egy új sütőt. A leárazásban – vázolta fel Nagy az akciótervet, egyúttal a felelőst is megnevezve. A családot egy intéssel elbocsátotta.

Simon Anna A novella eredetileg a Felhő Café oldalán jelent meg. A szöveget a szerző és a Felhő Café engedélyével közöltük újra, ezúton is köszönjük!

A tea lehetőség arra, hogy lassíts, és végre értékelni kezdd azt, ami körülvesz. Letitia Baldrige, amerikai protokoll szakértő

Fotó: Canva

10 TIPP

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

A BÁTOR ÉS KÍVÁNCSI GASZTROFELFEDEZŐ GYEREKEK NEVELÉSÉHEZ Sajnos napjainkban általános vélekedés, hogy a gyerekek válogatósak, akik nem esznek meg szinte semmit, és akikkel kész csatatérré változik a családi étkezőasztal. A jó hír viszont, hogy ez nem törvényszerű, sőt: szülőkként nagyon sokat tehetünk azért, hogy a közös étkezések ne csak élvezetesek és jó hangulatúak legyenek mindenki számára, de azért is, hogy a kicsik nyitottak legyenek mindenféle új, izgalmas ételre a rukkola-pesztótól a garnélás curry-n át a lilakáposztás hummuszig. Ha kimegyünk a játszótérre, kisbabás és kisgyekes családokkal beszélgetünk, elmegyünk egy étterembe és átfutjuk a gyerekmenüt vagy a boltokban a gyerekeknek szánt ételek sorára keveredünk, akkor mindenhonnan az az üzenet ömlik ránk, hogy nincs mit tenni: a gyerekek úgy születnek, hogy csak a kakaóscsigát, a cukros nasikat és a rántott dínófalatkákat hajlandók megenni sült krumplival. Számos család küzd a gyermekek táplálásával, amit ezek az üzenetek is csak tovább mélyítenek, hiszen sokszor negatív önbeteljesítő jóslatként is működhetnek. Azaz a Gólem-hatásnak köszönhetően nem tudunk mást feltételezni a kicsikről (és így ők sem magukról), minthogy tényleg nem képesek megtanulni megszeretni a spenótot vagy a halat, és ez aztán így is lesz. Sőt, ha azt látjuk, hogy egy gyerek salátát eszik vagy megkóstol (szinte) bármit a világ bármely pontján, akkor hitetlenkedve tekintünk rá és legyintünk: „persze, szerencséje van”. Rossz esetben még az is elhangzik, hogy „csak várjátok meg, amíg… amíg egyéves lesz, amíg kettő, amíg bölcsibe/oviba/suliba kerül”. Pedig a bátor gasztrofelfedező, kíváncsian kóstoló gyerekek nevelése nem (csak) a véletlen és a szerencse

Fotó: Okos Tímea Kitti

kérdése, hiszen a gyerekek alapvetően nyitottak a világra és a fejlődési, expozíciós vágy hajtja őket előre - a maguk temperamentumához és tempójához mérten. Ezt pedig érdemes kihasználni és támogatni. Az alábbi 10 pont segítségünkre lehet ebben. Ez túlmutat azon, hogy milyen cuki figurákban, aranyos tányérokon, mit kínáljunk, és aztán azt hogyan „imádkozzuk” a gyerekbe. Valójában érdemes másik oldalról megközelíteni a kérdést.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

1. AMIT GONDOLUNK A GYEREKRŐL, AZT GONDOLJA MAGÁRÓL IS Ha nevet adunk a gyereknek, ő eljátssza a játékot – írja Edith Eva Eger, és ez igaz a válogatósságra is. Ha úgy bánunk vele, mint aki nem képes megtanulni megszeretni új ételeket, akkor jó alapot teremthetünk ahhoz, hogy ne is tudja. De ez fordítva is igaz: ha úgy állunk hozzá, mint egy bátor kis felfedezőhöz, aki a maga tempójában ismerkedik az ételekkel, akkor ez hatalmas segítség számára. Higgyünk a gyerekekben, mert sokkal többre képesek, mint azt sokszor gondoljuk róluk.

rül, amelynek biológiai, pszichológiai és evolúciós okai is vannak. A lényeg, hogy ezeket kezeljük a helyén. Egyébként is, a „jó evő” bátran kóstoló gyerek sem az, aki mindig és mindent megeszik, megkóstol! Attól ugyanúgy „jó evőként” érdemes tekinteni rá, ha éppen „válogatósabb” korszaka van, ha éppen kevesebb mindenre nyitott. Egyszer elfogadja, egyszer nem? Ez teljesen természetes!

2. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS CÍMKÉK Az előző ponthoz kapcsolódóan nagyon fontos, hogy a gyerek füle hallatára sose nevezzük válogatósnak, na aggassunk rá címkéket, és soha ne mondjunk olyanokat, hogy „Te ezt úgysem szereted.” „Áh, nem készítek halat, a gyerek úgysem eszi meg.” Az étkezések alatti kommunikáció se a gyerek piszkálásáról és arról szóljon, hogy ki mit, mennyit (nem) eszik. Nem eszi/kóstolja meg? Semmi gond! Nem szükséges kommentálni, vagy esetleg ha azt mondja valamire, hogy nem szereti, akkor válaszolhatunk úgy, hogy: „Semmi gond, edd azt, ami szimpatikus.” „Annyit és azt egyél, amennyi és ami jólesik a tányérról!”

3. ELVÁRÁSOK CSÖKKENTÉSE Sokan megijednek, amikor a korábban mindenre nyitott és érdeklődő kisbabából egy, az újdonságokat vagy akár a korábbi kedvenceket is elutasító 2-3 éves „válogatós” kisgyerek lesz. Ilyenkor aztán gyorsan elkezd beszűkülni a családi ételrepertoár. Pedig a válogatósság egy bizonyos mértékig teljesen normális életkori sajátosság 2-4 éves kor kö-

Okos Tímea Kitti, életmód-és táplálkozási tanácsadó

Érdemes magunk felé is csökkenteni az elvárásokat. Az egészséges gyermektápláláshoz ne olyan képeket társítsunk, hogy minden nap ötször ötféle új étel kerüljön frissen-melegen az asztalra, és hogy a kiegyensúlyozott étkezésnek ne lehetne része a csoki vagy a rántott hús, a hagyományosabb fogások. Itt is az egyensúlyra, élhetőségre, fenntarthatóságra törekedjünk, hiszen ha lelkileg és mentálisan belerokkanunk egy egészségesnek vélt étrend hajszolásába, akkor az nem fogja az egészségünket támogatni.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

4. DOR, AZAZ A FELELŐSSÉG MEGOSZTÁSA Ellyn Satter, a DOR (Division of Resposibility in Feeding) elvének megalkotója szerint a legtöbb táplálási probléma mögött megfigyelhető a felelősségi körök elcsúszása, így érdemes lehet ezeket is átgondolni problémák esetén. A lényeg, hogy a szülőnek és gyereknek is megvannak a maguk felelősségi körei.

nehéz érzéseinket is csökkentsük (szülői akkomodáció), gyorsan kínálunk valamit helyette. Azonban így a gyerek sem tanulja meg, hogy ezeket az érzéseket hogyan lehet kezelni (vagy új ételeket megtanulni megszeretni).

A szülőé az, hogy MIT, MIKOR és HOL (HOGYAN) kínál, a gyereké pedig az, hogy ebből elfogad-e BÁRMIT, és ha igen, akkor MENNYIT. Klasszikus esetek lehetnek, amikor a felnőtt akarja meghatározni, hogy a felkínált ételből mennyit egyen meg a kicsi, vagy amikor nincs semmilyen rendszer, és a gyerek ott, akkor és azt eszik, amit éppen akar, a felkínált vacsora helyett inkább néhány kedvencét harcolja ki.

5. SZÜLŐI ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS ÉS AKKOMODÁCIÓ Az étel visszautasítása és az, hogy a gyerek nem eszik, elemi erővel képes hatni ránk. Még 1-2 generációval korábban is valós veszély volt az éhezés, így könnyen kapcsolnak be azok az örökölt evésmintáink által hozott automatizmusok, hogy egy-egy étkezésnél a gyereknek mindenképpen ennie KELL. Ezért indítunk akár mesét neki, kínálunk fel B, C opciót, teszünk meg tényleg szinte BÁRMIT. Érdemes azonban tudatosítani, hogy mára ez már nem reális veszély - sokkal inkább a túlevés, az egész napos eszegetés és ezek következményeként a gyerekkori elhízás. Emiatt fontos a keret és az, hogy az étel visszautasítása miatti feszültségeinket a helyükre tudjuk tenni és kezelni is tudjuk őket. Ez igaz azokra a helyzetekre is, amikor nem bírjuk el annak a feszültségét, ha kitör az asztalnál az „én ezt nem szereteeeeem” érzelmi vihara. Végül hogy a gyerek és a saját

Fotó: Okos Tímea Kitti

6. A JÓ EVŐ GYEREK A JÓ EVŐ SZÜLŐVEL KEZDŐDIK Azaz mindenekelőtt gondoljuk át, és szükség esetén rendezzük a saját étkezéshez való viszonyunkat. Az, hogy jó evő valaki, nemcsak arról szól, hogy nagyrészt tápláló ételeket eszik, hanem azt is, hogy helyén van az étkezése. Tegyük fel a kérdéseket magunknak: mennyire forog az evés körül az életem? Diétából diétába esem? Hogyan vagyok az édességekkel? Bűnözésnek, csalásnak tartom? Hogyan szoktam enni: leülök megterített asztalhoz, vagy rájárkálok a hűtőre, fiókra? Boldog lennék, ha az én étkezési szokásaimat vinné tovább a gyerekem?

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

7. AZ ÉTKEZŐASZTAL LEGYEN A LEGBOLDOGABB HELY A közös családi étkezések a családi összetartozás fokmérői – írja Vekerdy tanár úr, hozzátéve, hogy rongálhatja a gyerek étkezéshez való viszonyát, ha elmaradnak a közös étkezések. Egy közös reggeli után teljesen más hangulatban indul a nap, nagyobb biztonságban (és persze megfelelő vércukorszinttel). Számos kutatás elérhető arra is, hogy azokban a családokban, ahol együtt esznek, ott nemcsak „jobban” (például több zöldséget, gyümölcsöt) fogyasztanak a gyerekek, de a pozitív hatás az iskolai eredményeiken is látszódik. Természetesen ehhez nagyon fontos, hogy jó legyen a hangulat, és hogy élvezzük egymás társaságát és az ételeket. Érezzük itt jól magunkat, és legyen a nap fénypontja a közös reggeli, ebéd vagy vacsora.

8. NYOMÁSGYAKORLÁS ÉS TRÜKKÖZÉS NÉLKÜL Amennyire elterjedtek az olyan mondatok, mint hogy „ha megetted a főzeléket, kapsz csokit”, vagy „addig fel nem állsz az asztaltól, amíg mindent meg nem ettél”, sajnos pont olyan károsak is lehetnek. Rövid távon talán működnek, hosszú távon viszont leginkább arra jók, hogy megutáljuk az étkezést vagy az adott fogást. Az édességgel való zsarolás pedig visszafelé sül el: általa leértékeljük az ételt (főzeléket, zöldséget), és csak még jobban felértékeljük, vágyottabbá tesszük a csokit/cukrot. Káros gyakorlat továbbá a zöldségek titokban történő elrejtése, az „itt repül a kismadár”, mesenézés és más figyelemelterelés, sőt: még a B, C opció felkínálása is, hiszen ebben az esetben a nem evés nem opció.

9. FELEJTSÜK EL A BABAÉTELEKET ÉS A GYEREKMENÜT Hatalmasra nőtt a gyerekeknek gyártott ételek marketingje. A gyártóknak nem érdeke azt üzenni, amit mára már számos kutatás is kimond: az egészséges étkezés ugyanaz a gyer-

mekek számára, mint a felnőtteknek, és hogy nincs szükség külön kicsiknek gyártott ételek vásárlására. A hozzátáplálás során sem. Minél hamarabb vonjuk be őket az izgalmas, színes családi étkezésekbe, annál egyszerűbb lesz mindenkinek az élete. Főkét azért, mert nagyjából féléves kortól másfél-két éves korig alapvetően mindenre nyitottak, utána már sokkal nehezebb lehet nekik bármilyen újdonságot adni. Érdemes ezt az ablakot kihasználni, és megismertetni velük mindenféle fűszert, ízt, textúrát és alapanyagot! Természetesen ehhez fontos a saját étkezési szokásaink felülvizsgálata, szükség esetén megváltoztatása – ennél jobb és motiválóbb időszakot erre valószínűleg úgysem találunk. Tegyük ars poeticánkká: mit eszik a gyerek? Hát azt, ami mi!

10. TÁPANYAGFÓKUSZ HELYETT KONCENTRÁLJUNK A KIALAKÍTOTT SZOKÁSOKRA… …a rövid távú célok és gyors eredmények helyett pedig a hosszú távúakra. Gyakran csúsznak el ott a hangsúlyok, hogy arra figyelünk, mit és mennyit kell itt és most megenni a gyereknek. Bármi áron. Ennyi és ennyi vitamint, rostot, zöldséget. Mára viszont tudjuk, hogy minél inkább erőlködünk azon, hogy „jól egyen” a gyerek, általában annál kevésbé eszik tápanyagdúsan – pont azért, mert túl sok feszültség és stressz társul az étkezésekhez. Természetesen egy alapvető egészségtudatosság fontos, de nem szabad, hogy ez felülírjon mindent. Ahelyett, hogy arra koncentrálunk, hogy mit (nem) eszik meg a gyerek, érdemesebb arra, hogy mi mit kínálunk (azaz a találkozás, az expozíció a lényeges, és nem az, hogy mennyi fogyott belőle). Na és persze arra, hogy az adott étkezés során milyen mintákat, érzéseket adunk át. Ezek segítik őket abban, hogy akár évek, évtizedek múltán is kiegyensúlyozott, egészséges viszonyuk lehessen az étkezéssel. Okos Tímea Kitti életmód- és táplálkozási tanácsadó www.sablonmentes.hu

TÖKJÓ leves immunerősítés színesen és finoman

HOZZÁVALÓK: 1 db sütőtök 1 db kisebb gyömbér 2 db vöröshagyma 200 ml Esbana bio homoktövis velő 200 ml sárgarépalé 200 ml szójatejszín 2 ek. juharszirup 1-2 csipet fűszersó 1 csipet Cayenne bors

ELKÉSZÍTÉS: 1. Aprítsd fel a sütőtököt, a gyömbért és a hagymát! 2. A gyömbért és a hagymát dinszteld meg egy kis olajon! 3. Add hozzá a tököt és ezt is dinszteld meg! Víz és fűszersó hozzáadása után forrald közepes lángon lefedve 10 percig! 4. Add hozzá a homoktövis velőt, a sárgarépalevet, a szójatejszínt és a juharszirupot! 5. Pürésítsd, majd ízesítsd fűszersóval és Cayenne borssal! Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Terítéken az ünnepek Mit eszünk karácsony-újév idején, és miért pont azt?

Lágy zene, gyertyafény, fenyő- és süteményillat. Versenyfutás, családi viták, vigyázzdőlafa. A karácsony sokféle lehet, és ahány ház, annyiféle ünneplés. Az étkezés viszont mindenkinél központi kérdés. Az asztalok pedig karácsony után sem pihennek, mert folytatódik a vendégjárás, jön a szilveszteri menü. Év végén minden más megvilágításba kerül. Visszatekintünk, elérzékenyülünk, szívesebben segítünk és adakozunk. Decemberben összesűrűsödik tizenkét hónapnyi feszültség és öröm, a megterhelő és az önfeledt pillanatok emléke. Talán ez is az oka, hogy a karácsonyhoz ennyire hozzátartozik a bőség, a kínálás. Fokozottabban van jelen az étel és ital, mint szeretetnyelv, hiszen a karácsonyi vacsorán feltálaljuk, ehetővé tesszük a gondoskodást. A terített asztal is hozzásegít ahhoz, hogy még teljesebben megéljük az együttlétet, a rég várt találkozást. Fontos, hogy akik egyedül ünnepelnek, ők is adják meg a módját az étkezésnek. Emelkedjen ki ez a pár nap a többi közül szép terítéssel és olyan ízekkel, amiket év közben talán nem engednek meg maguknak.

A diót és az almát jóslásra is használták. Úgy tartották, hogy akinek férges alma vagy dió jut az asztalnál, az a következő évben megbetegszik, sőt meg is hal. Ellentétben az ép gyümölccsel, mert aki ilyet talált, egészséges új esztendőre számíthatott.

Fotó: Tim Douglas - Pexels

A karácsony ízei A magyar karácsonyokon a hal, a bejgli vagy a mézeskalács olyan kötelező elemek, amik szinte az összes ünnepi asztalon helyet kapnak. Amellett, hogy finomak, többletjelentést is hordoznak. Az aranyló, édes méz, az alma és a hal a keresztény hit szerint Jézust szimbolizálja, de a néphagyomány is nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek. A piros almát például régen betették a kútba, vödörbe, poharakba, hogy az így kapott vízzel biztosítsák az emberek és a jószágok egészségét.

Az alma erejét mutatja az a szokás is, hogy a karácsonyi vacsorán annyi cikkre vágtak egy egészséges, piros almát, ahány tagja volt a családnak, hogy a tagok életükben, de még a mennyekben is együtt maradjanak. A mák apró szemei a gazdagságot, bőséget, végtelenséget jelképezik, ezért valamilyen mákos ételnek, például gubának és bejglinek mindenképpen be kellett kerülnie a vacsora menüjébe. Ez a szokás a mai napig él.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Korábban elterjedtebb volt az ünnep előtti böjt, ami hagyományosan december 24-e éjfélig tartott. Ilyenkor csak zöldségeket, gyümölcsöt, tésztaféléket lehetett enni. 1966-ban azonban VI. Pál pápa enyhített a szabályokon, és ettől kezdve szenteste vacsoráján már szabadabban lehetett étkezni, halat is lehetett enni. Ennek története az ókeresztény korig nyúlik vissza, a hal a megtért és megkeresztelt emberek szimbóluma lett. Mindazokat jelképezte, akik a kereszténység útjára léptek. A népi szokások szerint azért tanácsos halat enni, mert ennek gyors mozgása a haladást jelenti, a pikkelyek pedig az új évben ránk váró bőséget szimbolizálják.

Ehető biztonság Amikor az ünnepre terítünk, lehet, hogy ezeket a szimbólumokat mind ismerjük, de az is lehet, hogy keveset tudunk az ételek eredetéről. A pillanat emelkedettségét viszont biztosan érezzük. És azt is, hogy ott vannak velünk az előző generációk hagyományai. Ahogy egy-egy recept kialakult, öröklő-

dött, a család jó anyagi helyzetéről mesél, vagy esetleg kényszerből született egy nélkülözéssel teli decemberben. Sok családban vannak olyan fogások, amik csak évente egyszer, karácsonykor kerülnek az asztalra. Tartanak olyan edényeket, amik csak ilyenkor kapnak szerepet. Az újra és újra, minden ünnepkor visszatérő rituálék és ízek kapaszkodót adnak a folyton változó világban. Ezeken keresztül átélhetjük az állandóságot. A bejgli, amit mindig a nagyi süt, mindig a hosszúkás tálcán kínál fel, és mindig ugyanolyan ízű, ahhoz a megnyugtató érzéshez segít hozzá, hogy vannak még biztos pontok, kiszámítható pillanatok a rohanó, zajjal teli világban. Amikor pedig eljön az első karácsony a nagyi bejglirúdjai nélkül, akkor borul a kiszámíthatóság. Eltűnik valami az ünnep puha kipárnázottságából, és idő kell, hogy pótolni tudjuk. Egy régi recept felújított változata jó lehetőség erre: az alapot megtartjuk, de a sütemény bizonyos részein változtatunk. A saját ízlésünkre formáljuk. Ezáltal a sikerélmény esélye is nő, és az „etalon” étel emléke sem csorbul.

Fotó: Nicole Michalou - Pexels

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Boldog új évet! A finomságok sora karácsony után is folytatódik. A mi kultúránkban ünnepelt december 31-ei Szilveszter és január 1-jei Újév számos babonával köszönt be, amik közül nagyon sok az étkezéssel kapcsolatos. Miért pont az ételekben, italokban rejlik ez az erő? Mert magunkénak szeretnénk tudni a boldogságot, a szerencsét, és ennek legbiztosabb módja, ha elfogyasztjuk, „magunkba építjük” azt.

Ha a realitás talaján maradunk, joggal gondolhatjuk, hogy semmi nem változna, ha lencse és sült tarja helyett kelkáposztafőzeléket ennénk csirkepörkölttel. De egy új esztendő kezdetén nem a realitás talaján állunk, hanem a mágikus gondolkodás felhőjében. Nem véletlen, hogy bőségvarázslásnak is hívják az ilyen jellegű, fontos kezdésekhez kapcsolódó szokásokat. Jó hinni, hogy teszünk valamit a személyes szerencsénkért. Úgy érezhetjük, hogy kivédünk valami ránk leselkedő veszélyt, ha betartjuk az étkezési szabályokat. Sajnos az utóbbi időben fokozottan megélhettük, hogy mennyi mindent vagyunk képtelenek befolyásolni, mennyi mindenre nincs hatásunk. A lencsefőzelékre legalább még van.

Fotó: Canva

Ilyen babona például, hogy ha felvágunk egy egész kenyeret, a családnak egész évben lesz kenyere. Ha hosszúra nyújtjuk a rétest és gazdagon kerül bele töltelék, az életünk és boldogságunk is hosszú, bőséges lesz. Szintén erre vonatkozik, hogy ha megtöltjük hiányos vagy üres konyhai tartónkat (például só-, cukor-, kávétartó, lisztes bödön), egész évben bővelkedni fogunk ezekben. A lencse (esetleg bab, rizs, köles) fogyasztásával garantáljuk a gazdagságunkat, mert a kis, apró szemek a pénzt jelképezik. Kihagyhatatlan elem még a disznóhús, mert ahogyan ez az állat turkál a földben, úgy a szerencsét is kitúrja nekünk. Baromfit viszont ne készítsünk, mert ahogyan a szárnyas kapirgál a lábával, hátrakaparja a szerencsénket. Az italokat tekintve nem véletlen, hogy pezsgővel koccintunk éjfélkor, hiszen kevés ennél elegánsabb ital létezik. A fényűzés, gazdagság jelképe, amit ha csak egy kortyolásnyi időre is, de jólesik átélni.

Fotó: Canva

A cikk alapjául a „Terítéken a lélek – Önismeret az ételeken keresztül” című kötet szolgált. Ebben szó esik további vallások és kultúrák ünnepeiről, de történelemről, az ételek és a lelki egészség kapcsolatáról, fogyásról, ételérzékenységről is. Kiderül, miről árulkodik a főzési és étkezési stílusunk, vagy hogyan üzennek a gyerekek az ételekkel. Ha tovább olvasnál a gasztronómia és a pszichológia találkozásáról, neked szól ez a könyv! Czecz Fruzsina

Barátok: család, melynek tagjait mi magunk választjuk. Alphonse Karr, francia író, kritikus

Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

Viszlát2023! ?

Az év vége jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk, összegezzünk, és emlékezzünk a fontos mérföldkövekre. Még nagyobb öröm, ha ezt közösen tehetjük azokkal, akiket szeretünk. Búcsúzzatok 2023-tól játékosan, vidáman, hogy az új év is ilyen hangulatban kezdődjön! Ezekkel a beszélgetésindító kártyákkal segítünk felpörgetni a téli vendégségeket. A kérdések nyomokban gasztropszichológiát tartalmaznak! IDE kattintva letöltheted és kinyomtathatod a kártyákat. Egy közös étkezés előtt vágd ki őket, és az asztalnál mindenki húzzon egy (vagy több) kérdést. Ha nem szeretnél nyomtatni, gyárts 12 kis, számozott cetlit, vagy mindenki mondjon egy számot 1-12-ig, és válaszoljátok meg az adott sorszámú kérdést az online magazin alapján! Jó szórakozást!

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

MI AZ, AMIT EBBEN AZ ÉVBEN KÓSTOLTÁL ÉLETEDBEN ELŐSZÖR?

MI A KEDVENC ŐSZI-TÉLI ITALOD?

MELYIK KARÁCSONYI ÉTELT TUDNÁD EGÉSZ ÉVBEN ENNI?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

MELYIK AZ A KONYHAI ESZKÖZ, AMIT CSAK A TÉLI ÜNNEPEK ALATT VESZEL ELŐ?

MÁKOS VAGY DIÓS?

MIÉRT VAGY HÁLÁS ENNEK AZ ÉVNEK, MIT KÖSZÖNHETSZ NEKI?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

AZ ÉV MELYIK PILLANATÁT ÁLLÍTOTTAD VOLNA MEG SZÍVESEN?

MILYEN ÚJDONSÁGOT TUDTÁL MEG MAGADRÓL EBBEN AZ ÉVBEN?

SZALONCUKOR VAGY MÉZESKALÁCS?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

MILYEN KARÁCSONYI SZOKÁST VITTÉL TOVÁBB A GYEREKKORODBÓL?

HA RECEPTET ÍRNÁL A 2023-AS AZ ÉVBŐL, HOGY SZÓLNA? MIK A FŐ HOZZÁVALÓK?

HISZEL AZ ÚJÉVI BABONÁKBAN? MIÉRT?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

10+1 KÉRDÉS

iala Borcsához

Gasztrobubus: így indítja bemutatkozását a közösségi oldalán. Már ebből az egyetlen szóból is érződik, hogy különleges kapcsolata lehet az ételekkel és a játékosság, humor sem áll tőle távol. Új könyve, „A legrövidebb út a nők szívéhez” egyperces írásokat tartogat, receptekkel társítva. A WMN főszerkesztője, író, édesanya, társ, szenvedélyes utazó és boldog kutyagazdi. De most (főleg) a gasztrobubus oldalát mutatja meg. 10+1 kérdés Fiala Borcsához. 1. ÉDES VAGY SÓS?

5. MI A LEGKEDVESEBB ÍZ-EMLÉKED?

Sós, abszolút. Nagyon nem vagyok édesszájú, a desszert az egyetlen dolog egy asztalon, aminek könnyűszerrel ellen tudok állni.

Nagymamám sárgabarackos gombóca (krumplis tésztából!), amit úgy küldött le hozzánk a Balatonra, amikor nyaraltunk gyerekkoromban, kis láboskában, konyharuhába kötve, hogy még meleg volt.

2. LEVES VAGY DESSZERT? Leves. Méghozzá valamilyen ázsiai húsleves. De ha a sajttál a desszert kategóriába esik, akkor egy szépen elkészített, SZOBAHŐMÉRSÉKLETŰ francia sajttál. (Irgalmatlan bosszantó, ha egy étteremben hűtőhidegen hozzák ki a sajtot. Úgy nem tud érvényesülni az ízének és az aromájának a java része.)

3. MELYIK TÖRTÉNELMI KOR KONYHÁJÁBA UTAZNÁL VISSZA (VAGY ELŐRE) SZÍVESEN? Ha európai, akkor mindenképpen olyan időszakba, amikor már a kereskedelemnek hála széles körben elterjedtek a fűszerek, és az ízesítés nem állt meg az ecetnél.

4. MI AZ, AMIT MINDIG TARTASZ A HŰTŐDBEN, KAMRÁDBAN? Ha ezt fél éve kérdezed, akkor a sajt lett volna a válaszom. Mostanában igyekszem kevesebb sajtot tartani itthon, mert ha van, akkor már nincs: azonnal megeszem. De a kamrában mindig van üvegtészta, spagetti, nori lap és paradicsom konzerv.

Fotó: RitaE- Pixabay

6. MI VOLT AZ EDDIGI LEGNAGYOBB KONYHAI BAKID? Megpróbáltam sütőben pasztörizálni a muhammarát, majd amint kiszedtem a fortyogó üveget, kíváncsian kinyitottam. Az egész felrobbant a kezemben. A konyha úgy nézett ki, mint ahol lemészároltak valakit, a padlótól a plafonig befröcskölt mindent a piros paprikás szósz, és a kezemen a bőr is összeégett.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2023. ősz/tél

7. HA BÁRKIT MEGHÍVHATNÁL VACSORAVENDÉGNEK, KIT VÁLASZTANÁL ÉS MIT KÉSZÍTENÉL NEKI? Hú, legalább egy fél tucat embert, akire kíváncsi vagyok és szeretnék vele nagyokat dumálni: Toni Morrisont - mert ő a kedvenc írónőm; Chet Bakert hátha eljátssza az Almost Blue-t, meg hogy legyen valaki, aki többet iszik nálam; Roald Dahlt és Lázár Ervint - annyira imádom a meséiket, a humorukat és a nyelvhasználatukat, hogy őrület; Gregory Pecket - Atticus Finch miatt, meg mert iszonyatosan sármos; Paul Newman-t; és hogy legyen egy élő is, meg valaki, aki segít összepakolni: a pasimat. Mivel iszonyatosan izgulnék, hogy mindenki jól érezze magát, valószínűleg agyonkészülném, és készítenék mindent IS. Sebaj, legalább lehet újabb kedvenceket hívni a morzsapartira!

Fotó: Kerepeczki Anna

9. MELYIK A KEDVENC KONYHAI FELADATOD? Nagyon ki tud kapcsolni a tésztakészítés. Akár a friss olasz tészta nyújtása, akár a kelttészta bedagasztása. Attól mindig otthon érzem magam, és átélem, hogy milyen békés és klassz minden. 10. TÉGED MIRE TANÍT A SÜTÉS-FŐZÉS? Hogy nem kell a tökéletességre törekedni. Hogy a jó ételnél semmi nem forrasztja jobban össze az embereket. Hogy a legjobb beszélgetések a konyhában alakulnak ki, főzés közben. Hogy nem szabad olyannal összekötni az életem (se baráti, se párkapcsolati szinten), aki nem szeret enni. 8. VAN OLYAN ÉTKEZÉSI SZOKÁSOD, AMIT MÁSOK FURCSÁNAK GONDOLNAK? Szerintem sok étteremben az előételek a legizgalmasabbak, úgyhogy előfordul, hogy 2-3 előételt rendelek ki ebédre, mást nem is.

+1: A MAGAZINBAN MOST A CSALÁD VOLT A FÓKUSZBAN. MI JUT ESZEDBE ELŐSZÖR, HA AZT HALLOD: „CSALÁDI ÉTKEZÉS”? Vasárnapi húsleves. Az az anyai szeretet és gondoskodás esszenciája.

MIKOR ÉRKEZIK A KÖVETKEZŐ SZÁM?

MÁRCIUSBAN!

Fotó: Canva

TALÁLKOZZUNK ADDIG IS A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON!