Gasztropszichológia Magazin 3.

AZ ÉTELÖRÖM MAGAZINJA

2024. TAVASZ/NYÁR

GASZTRO PSZICHOLÓGIA KÉS, VILLA, KÖZÉLET

Kávéházban születő kultúra

A MAMA FŐZTJE

Anyaság több ízben

GASZTRONOVELLA

Rubin Eszter: Málnaturmix

10+1 KÉRDÉS

Szentesi Évához

FÓKUSZBAN:

étel és irodalom

Gasztropszichológia Magazin II. évfolyam 1. szám 2024. március 20.

Szöveg: Bächer Iván / Bálint Lilla / Borbély Zsuzsa / Czecz Fruzsina / Rubin Eszter Design: Acsay Kata Kapcsolat: www.gasztropszichologia.hu, info@gasztropszichologia.hu

TARTALOM KÖSZÖNTŐ

2

Hangoló a harmadik számhoz

HÚSVÉT

3

Bächer Iván írása

KÉS, VILLA, KÖZÉLET

5

Miért nincs irodalom kávéház nélkül?

HARAPHATÓ KÉPZELET

7

Ételek egy irodalomterapeuta szemével

KRÚDY ÉS A GYOMORNOVELLÁK

12

Híres írók művei, amelyeket nem szabad éhesen olvasni

SZELLEMI TÁPLÁLÉK

14

Ínycsiklandó irodalmi ajánló

A MAMA FŐZTJE

18

Az anyaság több ízben

GASZTRONOVELLA

22

Rubin Eszter: Málnaturmix

JÁTSSZ AZ ASZTALNÁL!

25

Beszélgetésindító kártyák

VILLÁMINTERJÚ 10+1 kérdés Szentesi Évához

28

Aki eszik, az mindig őszinte. Figyelje meg, milyen odaadó, minden egyebet kizáró érdeklődéssel, elmélyedéssel pillant az evő arra a falatra, melyet majd bekebelez s nemsokára saját egyéniségévé magasztosít.

Aki eszik, az szerelmet vall az életnek.

Kosztolányi Dezső, író, költő, műfordító

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

KÖSZÖNTŐ Új évszak, új lendület: érkezik az év fényesebb, szabadabb része. Talán közületek is sokan egy napsütéses padon vagy szellős teraszon lapozzátok a tavaszi-nyári Gasztropszichológia Magazint.

Fókusz témánk az étel és irodalom. Mindkettő táplálék, hiszen nemcsak a testünket, a lelkünket és szellemünket is „etetni” kell, ha igazán teljes életre vágyunk.

Szerettem, mikor az iskolai irodalomórán új vershez, novellához vagy regényhez értünk.

Memoriter, olvasónapló, mire gondolt a költő… De a szövegek tanulása közben (vagy helyett) még szívesebben foglalkoztam azzal: hogyan és miért születtek azok a sorok? Melyik padlásszobában, vonaton vagy füstös kávéházban? Milyen élethelyzetben? És vajon igazából mire gondolt a költő?

Most verselemzés helyett az irodalom és az ételek közötti különleges kapcsolatba pillantunk be. Elsőre talán meglepően hangzik, de szoros kölcsönhatásban vannak!

A szezon ünnepei közül a húsvétot és az anyák napját érintjük, a gasztronovella egy, nyáron remekül gyakorolható mindfulness gyakorlatot idéz, állandó villáminterjú rovatunkba pedig újabb kedves vendég érkezik.

Olvassatok, főzzetek és nevessetek sokat, szeretettel:

Fo

tó

:K

ac

zib

Czecz Fruzsina aM

á rt

i

tanácsadó szakpszichológus, a magazin szerkesztője

2

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Bächer Iván:

HÚSVÉT Nem kell mindig kitalálni valamit. Húsvétkor sonkát kell főzni, hozzá tormát, kemény tojást. Újhagymát, retket, salátát tenni mellé.

Lehet persze csülök az a sonka, sőt sokunk szerint jobb is az, az igazi parasztsonkának túl sok a húsazsírja, nehezebben veszi be a páclevet, nehezebben fő át, a csülök, persze a szép, húsos csülök, ha vajpuhára főzött, ha lehull csontjáról a húsa, mint vékony, úri fehér hölgyről a vaskos kabát, jó az úgy, ahogy van, nem kell vele csinálni semmit, nem kell erőltetni fantáziát, kitalálni trükköt, heccet, nem kell csinálni a sonkából salátát, tejfeles, kapros ragut, nem kell azt rántani, darálni, variálni, nem kell a húsvéti húst fűszerezni sem, nem kell levébe sem kakukkfű, sem üröm, sem ánizs, pár babér kell bele legföljebb, de amúgy nem kell kitalálni semmit - meg kell főzni a csülköt, a sonkát, és enni kell.

Ha kerülne némi bárányhús, akkor azt is rántani kék, ha alkalmas erre, ha pedig öregebb lett volna a jószág, mikor megboldogult, akkor pörköltet kell csinálni belőle, de nem kell spekulálni, tejszínezni, worchester szósszal megbolondítani, zöldborsmártással nyakon önteni.

Fotó: Canva

Nem kell csinálni süteményt, olyat, amit még nem csináltunk soha, nem kell arab nyalánkság, sem török, nem kell Zacher-tortának sem veselkedni most, bejglit kell sütni, és azt kell enni.

Nem kell semmit kitalálni, a húsvét nem arra való.

Kitalálni annak kell, akivel még nem történtek meg a dolgok.

Fotó: Canva

Hozzá pedig nem kell keresni strucc- avagy fürjtojást, és a tyúkét, ha megfőtt sem kell cikkezni, cakkozni, félbe kell vágni azt, és azt is enni kell. És ha paraj van, avagy hal, akkor egyikből legyen savanykás főzelék, másikat pedig ki kell rántani, de nem kell kitalálni semmit.

3

Az találjon ki valamit ilyenkor, az a boldog és szegény, aki még akar valami mást, valami különlegeset, nagyot, valami még sosem voltat, aki hiszi még, hogy van ilyen, aki nem tudja, hogy csak az a jó, ami volt már, és mindennek dacára még lehet, és hogy semmi sem lehet több annál, mint leülni a sonkatál köré, leülni együtt, és falni a húst hagymával, retekkel, és nem gondolni másra, nem is beszélni egyébről, mint hogy a sonkaléből mi legyen.

Megjelent: Népszabadság, 1998. április 9.

Az írás , ahogy a főzés, tele van kísérletekkel és elakadásokkal.

Dragomán György, író, műfordító

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

KÉS, VILLA, KÖZÉLET Miért nincs irodalom kávéház nélkül?

A francia gasztronómus, Brillat-Savarin az 1800-as évek elején megalkotta a „politikai gasztronómia” fogalmát, és kifejtette, hogy a szerződések, a különböző megállapodások megkötése sokkal sikeresebb, ha jóllakott emberek között zajlik, hiszen így nyitottabbak és könnyebben befolyásolhatók lesznek. A szerző szerint a világtörténelem jelentősebb eseményei mind terített asztal mellett dőltek el. A politikán túl a művészeti és az irodalmi életben is fontos szerepet kapott a vendéglátás. Nem is kell messzire mennünk, hogy ezt igazolni tudjuk.

A reformkorban a Budapest belvárosában működő Pilvax kávéház volt a fiatal értelmiségiek találkozóhelye. A századfordulótól kezdve Budapest – ahogy Kosztolányi írta – igazi „kávéváros”:

„Egy amerikaival utaztam a tengeren. […] Mit tart, mister, a városunkról? Azt, hogy sok és jó kávéháza van. Az amerikai magyarszemlélete nem volt alaptalan. Kifejtette, hogy a vonatról leszállván a pesti kávéházban fehér abrosznál meleg csirkelevest, ham and eggs-et, csokoládétortát vacsorált, többféle pálinkát ivott rá, a pincér nyolc pohár hideg vizet hozott és mikor észrevette, hogy elrontotta a gyomrát, nem engedte a gyógyszertárba futni, hanem egy szódabikarbónás szelencét tett eléje. Be kell vallanom, hogy ott a tengeren kissé büszke voltam a pátriámra.

Eleget sopánkodunk azon, hogy nincs karakterünk. Ennek csak az lehet az oka, hogy szégyelljük a karakterünket. Miért is nem merjük hangsúlyozni a kávéházi voltunkat, a kávéházi kultúrát, a szegénységünk, az otthontalanságunk, a cifra nyomorúságunk jelképét, mikor csakugyan

Fotó: Canva

5

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

ez a legjellemzőbb sajátságunk? Bizony isten, nincs okunk pironkodni. […] Ami történik ezen a földön, itt történik. A kis asztalkáknál diákok készülnek a vizsgára, anatómiát, jogbölcseletet, irodalomtörténetet tanulnak. Ha akarom, szabadegyetem.

A nagy asztalnál prelegálnak, esztétikát, filozófiát, architektúrát, nyelvészetet, lélektant, botanikát, gyógyszertant. Fel kell fedeznem a pesti ember számára, hogy az aszpirin nemcsak a kávéházban, de – elvétve – a gyógytárakban is kapható. Az irodalomról nem is merek szólni.

„Kávéház nélkül nincs irodalom” – vallotta Márai Sándor, aki maga is gyakorta megfordult és alkotott a New York kávéházban.

Ugyanitt született meg Molnár Ferenc tollából a Pál utcai fiúk története, de gyakori vendég volt Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Fotó: Zoe - Unsplash Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor is.

Az első kávéházi törzsvendég Petőfi Sándor volt. Azóta a magyar irodalom a kávésiparral együtt fejlődik, a forradalom a kávéházakban tör ki, csitul el s egy jövendő történész feladata megállapítani, milyen hatással volt a versekre, az elbeszélésekre, a cikkekre a kávé, ki ivott koffeint és ki cikóriát? Ha gyöngül az irodalom, akkor a feketekávé is gyöngül.”

Ekkortájt körülbelül ötszáz kávéház várta a vendégeket, közülük jó néhány íróink, költőink, humoristáink vagy újságíróink második otthonának számított.

Fotó: Canva

A főpincérek apróságokkal hálálták meg, hogy a fiatal írók barátai lehettek. A fekete mellé ingyen szolgálták fel a „kutyanyelvet” (azaz egy vékony papírcsíkot, amelyre aztán számtalan vers, novella, elbeszélés került), tappert a tinta felitatására, lexikont, címjegyzéket, vasúti menetrendet, bel- és külföldi lapokat. Az írók néhány pengős, külön nekik összeállított menüből választhattak. A pincérekből az alkotók büszke bizalmasai váltak. Micsoda kulisszatitkokat tudhattak, mennyi karrier fényes kezdetét és bukását követhették végig!

Czecz Fruzsina Fotó: Celine Ylmz- Unsplash

/Részlet a Terítéken a lélek - Önismeret az ételeken keresztül c. könyvből/

6

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Harapható képzelet Az irodalom elvontsága, megfoghatatlansága éles ellentétben áll az étel szilárd kézzelfoghatóságával és szükségszerűségével. Az irodalom és a gasztronómia kapcsolatában talán az ételek és étkezés hétköznapisága lehet az, ami a legkönnyebb vonatkoztatási alapot kínálja az olvasóknak. A téma nagyságára tekintettel csak néhány példát mutatunk arra, milyen szerepe lehet a regényekben az ételeknek.

A képzelet világában az evés és a főzés háttérben zajló folyamatok, melyek jelzésértékkel bírnak. Ha mégis említésre kerülnek, számos célt szolgálhatnak. Megmutathatják az olvasónak a szerző remek világépítési képességét, fantáziáját. Ez különösen a fantasy-k, mint A Gyűrűk Ura és a Harry Potter kötetek ételei és italai esetében figyelhető meg, a tündék lembasz kenyerétől a cincogó cukorkákig.

AZ ÉTEL MINT JELLEMZÉS Az ételekhez való viszonyulás szolgálhat a szereplők jellemzésére is. A Gyűrűk Ura hobbitjai a földi, különösen az asztali örömök lelkes hívei. Egyszerű, két lábbal a földön álló természetüknek frappáns és szemléletes bemutatása, mennyire központi szerepet tölt be az életükben az evés, ami egyszerű, de ízletes ételeket jelent. A gasztronómia iránti rajongásukban rokonai Krúdy Gyula Szindbádjának, akinek életszeretete, – és egyéb érzéki örömök iránti fogékonysága – fejeződik ki az étkezésekben. Agatha Christie belga magánnyomozójának, Poirot-nak különcségét mutatja a korabeli szokások szerint felnőtt férfihoz képest szokatlan ízlése, vonzódása az édességekhez és a likőrökhöz, továbbá a szimmetria szeretete még a gasztronómia terén is. Joanne Harris Csokoládé című regényében a címbeli édesség tökéletes metaforája a főszereplőnek. Vianne, hogy még kirívóbb legyen egzotikussága, nagyböjt idején érkezik a csendes kis francia faluba, hogy gyanús praktikáival – értsd: csokoládét árul – elcsavarja a helyiek fejét és elkezdjenek azon gondolkozni, létezik más is az általuk ismert világon kívül.

GASZTRONÓMIA MINT KARRIER

Fotó: Monika Grabkowska - Unsplash

7

Ha már a nőknél tartunk: vannak, akik a főzés segítségével találták meg önmagukat! Julia Child életrajzi regényében, illetve az ő ihletésére Julie Powell kötetében, aki végigfőzte Child híres szakácskönyvét, egyaránt az egész életüket átformáló élményt jelent a gasztronómia.

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Olyasmi, amit kiszámíthatónak éreztek az életük váratlan és esetenként nem túl rózsás fordulatai közepette. Hasonlóan hozzájuk a Minden kémia főhőse is a főzésben találta meg magát, helyesebben a valódi kémiai tudását egy tévés főzőműsor formájában tudta a korban elfogadható módon prezentálni. Tudósként nem kért belőle a társadalom, tökéletes háziasszonyként azonban ünneplik.

Vagyis ironikus módon épp ez a femininnek keretezett elfoglaltság segített neki, hogy betörjön a férfiak területére.

Fotó: Canva

KÓDOLT ÜZENETEK

Fotó: Gaelle Marcel - Unsplash

Modern utódjuknak, Bridget Jones-nak már meggyűlt a baja a gasztronómiával. Az angol szingli főzése látványos kudarcot vall a kék levessel, étkezése is meglehetősen hektikus, inkább a kalóriaszámlálásra koncentrál – ez is jelzi, hogy nem a hagyományos női szerep szerint él. Az 1990-es években született regényben a korabeli elvárások, a fogyókúra kultúra jelent meg. Elgondolkodtató azonban, hogy – ellentétben a filmmel – a napló bejegyzéseiből világosan látszik, hogy a főhős testsúlya teljesen normális. Bridgetnek tehát végig téves képe van önmagáról, saját magát elfogadhatatlannak érzi és ezt részben az étkezésével hozza összefüggésbe.

Egyes esetekben az étkezések plusz tartalommal is bírhattak, amit a korabeli olvasó magától értetődően dekódolt, ma azonban a szokások változásával ez a jelentés elveszett. Nem véletlen, hogy tanulmányok és kutatások születnek például arról, Jane Austen melyik regényében milyen szerepe van az étkezésnek vagy pontosan mit is értett fehér levesen. Ebből lehet következtetni például arra, milyen viszonyban voltak a vendéggel vagy hova pozícionálták őket. A Büszkeség és balítéletben Mrs. Bennet azonnal a szakácsért szalajt, amint felvetődik a lehetősége, hogy egy kérő vacsorázik a háznál. Emma Woodhouse ételeket visz a rászoruló családoknak, köztük Mrs. Batesnek – ezzel nemcsak jótékony természete és kötelességtudata jelenik meg, de finoman jelzi azt is, hogy felette áll ezeknek az embereknek.

AZ ÉTEL MINT ÉRZELEM J.K. Rowling köteteiben emellett az étkezés az otthont, a biztonságot, a szeretet kifejezését is jelenti. Harry Potter életében először Hagridtól kap ünnepi tortát a 11. születésnapján, amikor megtudja, hogy varázsló. Nagynénjéék házában a fiút éheztették, kis termete és törékeny testalkata is ennek eredménye. A Roxfortban azonban hatalmas és részletesen bemutatott lakomák várják, ahogy a Weasley család otthonában is. Itt az édesanya az etetve szeretés híve. Mindez pontosan jelzi, hogy az iskola a valódi otthona és barátjáék családja pótolja a sajátját.

8

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

MI A VALÓSÁG ÉS MI A KÉPZELET? A cél lehet a határok elmosása: a valóság és képzelet közelítése vagy egyenesen az átjárhatóság bizonyítéka. A Harry Potter „márka” része számos, a kötetben bemutatott édesség: csokibéka, Bogoly Berti féle mindenízű drazsé, de lehet kapni vajsört is. Ez pedig tökéletesen rímel a kötetekben leírtakra: a muglik világával párhuzamosan léteznek a varázsvilág részei. Ezek az apró trükkök annak az illúzióját adják, hogy mi is a könyv részeivé váltunk egy pillanatra.

A regények ételeinek elkészítésével foglalkozó blogok, sőt, újabban a hivatalosan megjelenő kötetek iránti igény talán onnan eredhet, hogy így egy lépéssel közelebb kerülünk a varázslathoz, valóságosabbá válnak a leírtak. Az étel a földi létezésnek olyan alapvetése, ami ha kikerül a könyvek közegéből, mintha az egész történetet magával hozná ebbe a világba – vagy valóságosabbá teszi a regényt.

MIVEL FOGLALKOZIK AZ IRODALOMTERÁPIA? Az irodalomterápia olyan önismereti forma, melynek során irodalmi szövegeken keresztül kerülhetünk közelebb saját magunkhoz. Nem „magyaróra”, amikor rímeket elemzünk vagy egy regény szerkezetét vizsgáljuk. Az a fontos, hogy ránk hogyan hat a mű, mivel/kivel tudunk azonosulni, taszít-e valami, átéltünke már hasonlót, mint amiről a szöveg szól.

A foglalkozás csoportos formában zajlik, így már a közös olvasás is jótékony hatású.

Az olvasás mellett írásra is van lehetőség, amikor kidolgozhatjuk magunkból az aktuális érzéseket, élményeket. Felszabadító erejű, hogy bármit írunk, biztosan jó lesz.

A csoport nem kritizál, nem javít, bátran rájuk és a szövegre bízhatjuk magunkat.

IRODALOMTERÁPIÁS KÉRDÉSEK A fentiek csupán egy részét mutatják a két téma lehetséges találkozási pontjainak. Felvetődhet, hogy mi magunk hogyan állunk az evéshez: szükséges „rossznak” érezzük vagy kiélvezzük az utolsó morzsáig? Szívesen időzünk a konyhában, sőt, ezt egyenesen élvezetesnek érezzük? Vagy épp ellenkezőleg, ha tehetjük messzire kerüljük a háztartási teendőknek ezt a részét? Hogy zajlott a főzés és az étkezés a szüleinkkel közös családunkban és hogyan a felnőtt életünkben? Mindezekről lehet, hogy a kedvenc könyveink vizsgálatával is többet tudhatunk meg, még akkor is, ha látszólag nem az evésről szól.

Borbély Zsuzsa, irodalom- és filmterapeuta Zsuzsa gondolatait, ajánlóit érdemes a közösségi oldalán és a Szöveglelő című kötetben is követni!

Fotó: Pixabay

9

A jó szakácskönyv írójának módszere hasonlít a költőéhez: észreveszi a világ szépségét, és élvezi az életet.

Szabó T. Anna, költő, műfordító

Fotó: Canva

IRODALMI GASZTROSÉTA A LÁGYMÁNYOSI PAMPÁKON Velő és gyöngyöző húsleves, Tafelspitz és Jókai-bableves.

Hasadnak rendületlenül légy híve, oh magyar!

Nemzetünk vagy eszik, vagy főz, vagy kínál.

Egyet Krúdy kedvéért, egyet Móricz örömére.

Sétánkon a magyar irodalom alakjainak gasztronómiai lábnyomába lépünk, recepteket és ételeket no meg a bort magasztaló verseket és szövegeket hallgatunk, és persze kóstolunk is!

Petőfire gondolva egy jó túrós csuszát, Kosztolányi kedvencét - kenyeret, Karinthy-szeletet és mellé természetesen külön baracklekvárt is, amiért az egész Karinthy család rajongott.

FOGLALJ IDŐPONTOT AZ IMAGINE OLDALÁN!

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

KRÚDY ÉS A GYOMORNOVELLÁK:

HÍRES ÍRÓK MŰVEI, AMELYEKET NEM SZABAD ÉHESEN OLVASNI

Mikszáth palóclevese, Jókai bablevese mára már a magyar konyha megbecsült fogásai, de más jelentős írók műveiben is gyakran feltűnnek a kulináris örömök. Lássunk ezek közül néhányat!

Krúdy Gyula alakja megkerülhetetlen, ha irodalom és gasztronómia kapcsolatát vizsgáljuk. Az író a legenda szerint képes volt vonatra ülni, és egész éjjel utazni a felvidéki Poprádig, hogy egyen egy jó táfelspitzet.

Nem Krúdy volt az egyetlen író, aki a 20. század elején a gasztronómiának hódolt. Karinthyról például tudjuk, hogy két étkezés között kolbászkarikákat falatozott, Móricz pedig a Tragédiában és a Kivilágos kivirradtigban is a mértéktelen evést örökítette meg. Kosztolányi vegetáriánus, vagy ahogy akkoriban mondták, „bicsérdista” volt, de azt a sokunk által megélt tapasztalatot is megírta (Omlette á la Woburn), amikor külföldön egy puccos étterembe keveredve azt sem tudjuk, mit rendeltünk, viszont joggal tartunk a számla végösszegétől.

TEKNŐSBÉKALEVES ÉS PACSIRTAKOCSONYA A Nyugat főszerkesztője, Ignotus nem adta alább egy teljes szakácskönyvnél. A Hét című hetilap felhívására 1901-ben asszonyok és főzni szerető úriemberek küldték be „kedves reczipéiket”, amelyekből aztán Ignotus – Emma asszony álnéven – szakácskönyvet állított össze.

A legegyszerűbb ételekről is úgy tudott írni, mintha azok mennyei fogások volnának, legyen az kispörkölt vagy rácponty, sült kacsa (Útnak, szónak, házasságról való tanácskozásnak nincs vége), esetleg töltött káposzta. Írásaiban többnyire középkorú, a boldogult úrfikoron túljutott férfiak szürcsölik a levest, ütögetik a velős csontot (Isten veletek, ti boldog Vendelinek című novellája szolgált a Szindbád-film alapjául), vagy veszik elő zsebből a bicskát, hogy kanyarítsanak egyet a hegyes erős paprikából. Legszívesebben Óbudán és a tabáni kiskocsmákban időzött, és állítólag nem szeretett az asztalnál másról beszélgetni, mint a nőkről – róluk viszont bármennyit. Ebben persze segítségére volt a Krúdy-fröccs is: 9 dl borhoz kevert 1 dl szóda. Névadója szerint mindössze annyi a víz szerepe, hogy „a bort megnevettesse”.

A könyv azonban sokkal több egyszerű receptgyűjteménynél: a „boldog békeidők” lenyomata, a Monarchia gasztronómiájának sokszínűségével és mára már reprodukálhatatlan receptjeivel.

Mert ugye, ki az, aki nekiáll teknősbékalevest főzni, vagy pacsirtakocsonyát készíteni?

Vagy hol vannak már az alvinci Katalin-napi vásárok, ahol a háziasszonyok beszerezték a vizákat? Vagy ki ismeri ma már fel, hogy a fogoly nevű madár melyik lábán ült, amíg élt? (Állítólag megsütve az az ízletesebb.)

12

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Ignotus, azaz Emma asszony természetesen saját észrevételeit is hozzátette a reczipékhez, például azt, hogy pörköltkészítés tekintetében is haladni kell a korral: „Fontos, noha a juhász nem teszi, hogy a burgonyát külön főzzük. Végre is azt sem tesszük már, hogy bográcsban főzzük, subára öntsük, s annak bőréről törüljük le kenyérrel.” Ahogy a könyv előszavában Bächer Iván (aki maga is szívesen írt ételekről) fogalmaz: „ennek a könyvnek a sokszínűsége a leginkább kápráztató; a mágnások konyhájától a móc parasztok étkeiig, a szerb paprikásoktól a zsidó finomságokig, az egész boldogult Magyarország és az egész még boldogultabb Monarchia összes népeinek, tájainak ízei, zamatai, illatai áradnak e könyvből ”.

RÁNTOTT LEVES = NORMÁLIS ÉLET „A normális élet az, ami az ételek között a rántott leves” – írta Hamvas Béla, aki már A bor filozófiájáról is sokat tudott mondani.

„Az ember a nap bármely órájában eheti, reggelire, ebédre, vacsorára, forrón, langyosan, vagy hidegen” – folytatja az író a rántott leves erényeinek felsorolását, hozzátéve, hogy egyes asszonyok rántott levesében „a földanya íze határozottan fölismerhető”.

Franciasaláta, töltött kacsa, pástétom? Mindegyik „tele van hátsó gondolattal; komplex művek, sok rétegű ételek, nem is tudják magukat egyszerre kimondani". Az egyszerűséget valló Hamvasnak úgy látszik, hiába is kínálták volna ezeket a fogásokat.

„FŐZÉS” A LÁGERBEN Faludy György önéletrajzi tárgyú regényében, a Pokolbéli víg napjaimban nem az étkezés, hanem annak a hiánya, az éhezés jelenik meg többször.

Miután az író emigrált Franciaországba 1938-ban, nem vállalhatott munkát, így feleségével hónapokon át kukoricakásán éltek, a recski kényszermunkatáborban pedig rabtársaival együtt éhezett.

Az éhség ellen úgy próbáltak védekezni, hogy irodalomról, történelemről, filozófiáról beszélgettek.

Másoknak éppen az segített a túlélésben, hogy ételekről, receptekről beszélgettek. Örkény István többször is megírta a fogságban elszenvedett megpróbáltatásokat, köztük az állandó éhezést és a társakkal megosztott kenyér vagy az oldalszalonnára való emlékezés fontosságát. Mert a hadifoglyok gyakran képzeletben főztek: „egy órát, kettőt, többet is eltöltenek azzal, hogy megvitatják a szerb lecsót, az igazit, a könnyfakasztót, vagy a hájas tésztát, ahogy a Tiszaháton készítik, barackízzel. A hangulat csaknem szenvedélyessé válik, az utolsóra mindig rá kell licitálni… „Hívjátok Tóthot…” Tóth Jóska diósgyőri vasas. Miért kell ehhez a Tóth? „Mert gyönyörű szépen tudja elmondani a madártejet… ” Bálint Lilla /Részlet a Dívány 2022. március 25-én megjelent cikkéből/

13

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

SZELLEMI TÁPLÁLÉK Hazai kötetek, amelyekben összeér a gasztronómia és az irodalom Ki emlékszik az ovisteára? Hát a tojáslevesre? És a paradicsomos káposztára? Meg a tejbegríz-összekavarásra? Meg a mackósajt-pucolásra? Meg a kakaóscsiga-szétgöngyölésre? Meg a szilvásgombóc-magköpködésre? Meg a körözött-otthagyásra? Meg a betűtészta-kirakósozásra? Ki ne emlékezne a legjobb ovis mulatságokra! Ételekről szóló kortárs versek kezdő és gyakorló óvodásoknak, meg persze örök gyerekeknek.

A „Gasztrohangulatok” Krúdy Gyula műveiből készült válogatás.

A piac illata, A mellékutcai vendéglő, az Előhang egy kispörkölthöz s még további harminc elbeszélés az ételkészítés és étkezés élvezetét, a vendéglátás művészetét tárja elénk. Krúdy gasztronómiai témájú írásai a múlt hagyományait és hangulatát idézik.

Nem csupán élvezetes időutazást nyújtanak: kétséget sem hagynak afelől, hogy a jót s jól enni tudománya mai gasztrokultúránk egyik megalapozója is.

„Legalább egyetek egy jót!” - mondta Mosonyi Alíz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is, meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják. A téma nem csak kiapadhatatlan ihletforrás, és irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa, a magyar irodalom gasztronómiai sokszínűségét bemutató „Nyelv babérral” című antológia idézetek százával bizonyítja mindezt.

14

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Cserna-Szabó Andrásnak az ételek világában és az irodalomban is bérelt helye van. Nem csoda, hogy többször keresztezte már a kettőt. Az „Ede a levesben” Fehér Bélával közösen alkotott gasztrokrimi, amiből megismerhetjük a magyar konyhaművészet történetét a kezdetektől napjainkig, az összes igaz és városi legendát, nagyevő színészek, írók és írófeleségek anekdotáit. Folytatásként jöhet „Rézi a pácban”, vagyis a konyha elfelejtett történetei az irodalomban, az irodalom titkos története a konyhában.

Dragomán György szenvedélyes író és szakács.

Első irodalmi szakácskönyve, a „Főzőskönyv” hatalmas sikert aratott, és mivel nem fért bele minden, született egy testvére, az „Adjuk meg a módját!”. A kötetekben receptek vegyülnek családi történetekkel, vicces és komoly novellákkal, érzékletes regényrészletekkel. A gasztronómia mindegyikben főszereplő.

Mondd meg, mit eszel, és megmondom, ki vagy! Mondd meg, mit írsz, és megmondom, mit eszel! Vinkó József a „Szellem a fazékból” második kötetében élettörténetekről mesél. Tudott-e főzni Krúdy vagy Márai? Mi volt Mikszáth és Széchenyi kedvenc eledele? Mit utált a legjobban Petőfi Sándor? Ki írta a legszebb ódát a húsleveshez? 20 író és költő, 20 gasztroportré. Mellé érdemes elolvasni az első kötetet is, ami ételek történetével van tele.

15

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Irodalmi és gasztronómiai utazás egyszerre, amely a családi tűzhelytől indulva, távoli világok konyháiba vezeti az olvasót.

A 75 hosszabb-rövidebb novellát és regényrészletet, 300 magával ragadó fotó és egzakt receptek kíséri, ily módon az ízlelés élménye találkozik a szemet gyönyörködtető, ellenállhatatlan látvánnyal, és az étkezés bölcselete magától értetődően kapcsolódik össze más fontos témákkal.

Az irodalomnak ősi témája a gasztronómia. A legjobb magyar írók egy tál étel történetén keresztül mindent el tudtak mesélni szegénységről és gazdagságról, örömről és boldogtalanságról. Krúdy és Mikszáth nagyevő hősei, Móricz szegényemberportréi, Kosztolányi habos süteményt faló nőalakjai vagy éppen József Attila sosem volt libasültje nem alapanyagokról és főzéstechnikákról, hanem az ember leglényegéről szólnak.

Ez a könyv olyan magyar írókat mutat be, akik az evés, az étkezési szokások vagy a főzés ábrázolásán keresztül mondtak el valami érvényeset a világról, Magyarországról vagy az emberi viszonyokról.

Minden ételnek, amely fontos szerepet tölt be az életünkben, van története. Az adja a különleges ízét, a plusz zamatot, amelyet egyedül mi fogunk kiérezni belőle.

Ezért hát ez a könyv is ételek sora, amelyeknek mind van egyegy története. Hogy mi áll az első, és mi a második helyen, a gasztroegyperces a fontosabb, vagy az örömfőzés? Azt döntse el mindenki maga. Ha elölről nézed: novelláskötet. Ha hátulról: recepteskönyv.

16

Nekem ezt jelenti az étel: az otthont, a szépséget, a tápláló szeretetet és az élet örök körforgásának érzését.

Pokorny Lia, színésznő

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

A Mama főztje ANYASÁG TÖBB ÍZBEN

Jöhetnek modern idők, gyorsételek, okoshűtők, robotokkal teli éttermek… A táplálás ősi, anyai ösztönét és a saját készítésű étel örömét nehezen fogják felülírni. Anyák napja alkalmából nézzünk rá gasztropszichológiai oldalról is az anyaság fontos állomásaira!

A szülés előtt elkezdődik… Amint kiderül, hogy úton egy kisbaba, már a várandósság is tele van gondoskodással: vitaminok, több pihenés, kímélő torna, jóga. És új étkezési szokások: több zöldség, táplálóbb fogások, alkoholmentesség. Az anyákban egy új élettel együtt új érzések is fogannak.

Megismerik a felelősség, a szeretet új szintjét, és saját maguk olyan oldalait, amikről korábban fogalmuk sem volt.

HELLO, VILÁG! A java viszont csak ezután jön. A szoptatás, mint a „jóanyaság” fokmérője, az anyatejes és tápszeres csapat kommentháborúja, a különböző irányból érkező, egymásnak teljesen ellentmondó tanácsok. Jaj, de kár ezekért mind! Hiszen csodálatos anya, aki minden nap több adag tejet fagyaszt le, és csodálatos anya az is, aki tápszert kever éjjel kettőkor, mert valamiért nem tud szoptatni. Lehetőségeikhez képest megadják a gyereküknek azt, amire szüksége van. Csillapítják az éhségét, közben megnyugtatják és biztosítják arról, hogy figyelnek az igényeire.

A hozzátápláláskor anya legyen a talpán, aki eligazodik az útvesztőben… Glutén, tej, olajos magvak, bogyós gyümölcsök: ahány ország, annyi szabály és megfigyelés. Fokozatos, óvó bevezetés az ízek világába? Vagy büféasztal jelleggel egyen a gyerek mindent, amit a felnőttek? A kérdés rengeteg, a választ pedig egy belső hang adja meg a legpontosabban. Az a belső hang, aminek sokszor

nem tulajdonítunk kellő jelentőséget, amit hajlamosak vagyunk elhessegetni. Anyaként érdemes hallgatni rá.

Mi az, amit jó szívvel adunk a gyerekünknek – és nem azért, mert a védőnő, a barátnő, az anyós tanácsolta, hanem mertúgy érezzük, jót teszünk neki?

Ennek a döntésnek a nyugalma átsugárzik a kicsire is, és az ételhez való viszonya kellemes légkörben alapozódik meg.

Fotó: Canva

AZ ELSŐ EHETŐ EMLÉKEK Az otthon megszokott élet után az intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) bevezetik a családot a külön töltött étkezések rendszerébe. Ezeknek az éveknek sokáig jellemző kérdése a Mi volt az ebéd?

18

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Az édesanyák ezen keresztül valami sokkal fontosabbat (is) szeretnének tudni, mint a napi menüt.

Mintha azt kérdeznék: minden rendben volt-e, amíg nem voltunk együtt? Nem szenvedtél-e hiányt semmiben? Este pedig igyekeznek összeterelni a családot, hogy a sok külön töltött óra után újra kapcsolódni tudjanak egymáshoz kicsik és nagyok.

Sokaknál ilyenkor indul a kiskuktaság is, a szülők egyszerre konyhafőnökként, példaképként, játszótársként sütnek-főznek a gyerekekkel a konyhában. (És takarítják a jóval nagyobb rendetlenséget, mintha csak egyedül dolgoztak volna… De tudják, hogy megéri.)

A gyerekekben óvodás, de legkésőbb kisiskolás kortól gyűlnek az emlékek az étkezéssel kapcsolatban. Vajas kenyér, pörkölt, mákos tészta, vagy ünnepi levesek és torták… Az ételek is fontosak – hiszen bizonyos fogások zamata örökké velük marad – de az asztalnál uralkodó hangulat legalább ugyanolyan fontos, mint az ízek.

Az anyák kapocsként működnek, megpróbálják minél inkább összetartani a családot, és ehhez sokszor az étkezőasztalt választják eszközként.

Fotó: Canva

19

Fotó: Canva

MI LESZ A KAJA? Ahogy cseperednek a gyerekek, sűrűsödnek a programjaik. Edzés, haverok, trendi kávézás elviteles poharakból, ottalvós buli, kisebb és nagyobb szerelmek. Kamaszkorban az étel más szerepet kap, mint korábban. Fontossá válik a kortársak véleménye, ízlése és a mennyiség is. Van, aki a gyors testi növekedésre hallgat, és jóval többet eszik, mások pedig az elképzelt testideál miatt pont visszafogják az evésüket. Az anyák mindkettőt aggódva figyelik.

Lehet, hogy a közös családi étkezések háttérbe szorulnak vagy feszültebbek lesznek. A fiatalokat csak egy „mi lesz a kaja?” kérdés erejéig látja a család, utána pedig gyűlnek az edények a gyerekszobában… Azokban a kitüntetett pillanatokban viszont, amikor összeérnek a generációk, a mama főztje újra fontossá válik. Például a kollégiumból hazatérve, szakítást átélve, iskolai feladatokkal elhavazva, vagy betegség esetén. Hiszen ez a korosztály egyfelől vagány és önálló, szinte felnőtt.

Másfelől viszont ugyanaz a kicsi gyerek, aki még gondoskodásra, babusgatásra vágyik. Utóbbit nehéz bevallani, ezért inkább azt kérdezik: „Anyaaa, sütsz este palacsintát?”

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

ÜRES FÉSZEK, TELE DOBOZ Később már nem a szomszéd szobából kiabálnak át, hanem egy másik lakásból telefonálnak - lehet, hogy pont egy étel kapcsán. Ebből mennyi kell, azt meddig kell sütni, az hogy lesz mindig olyan finom? A hazai ízek referenciaként szolgálnak, jó lenne őket egyszer leutánozni…

Az asztal leszedése után minden üres fagyisdobozból ételszállító edény lesz, ami a tálon marad, kötelező becsomagolni. Nehogy éhezzen a kis család másnap! Az anyákban ugyanis nem csendesül az ösztön, hogy életben kell tartani a gyermeküket. Ha a gyermek negyvenhét éves, akkor is.

Fotó: Canva

Amikor a felnőtt „gyerekek” hazalátogatnak, az édesanyák – akik közben talán nagymamává is válnak – lelkesen készülődnek, terített asztallal fejezik ki az örömüket. A főzés ilyenkor nem(csak) fárasztó házimunkát, hanem várakozást és odaadást jelent. Egy pár falatnyi visszatérést a régi időkbe, nosztalgiát a múltbeli közös étkezésekre.

Mikor otthon előveszik a finomsággal teli dobozokat, legalább újra a mamára gondolnak, és élvezik a kényeztetést. És eljön az ideje a receptek lejegyzésének, mert – bármennyire is fáj – tudjuk, hogy nem leszünk örökké együtt. Az édesanyák, nagymamák a rájuk jellemző ízekkel felbecsülhetetlen örökséget hagynak a családra. Nemcsak a paprikás csirke vagy a lekváros bukta fortélyait, hanem az ételekhez kötődő történeteket, hagyományokat, és az otthon melegének varázslatát.

Czecz Fruzsina

20

TUDOMÁNY KÖNNYEDÉN TÁLALVA:

Fotó: Gvenphoto

vidd magaddal nyaralni a gasztropszichológiát is!

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Málnaturmix,

a boldogság puzzle kitüntetett darabja gasztronovella Mi a boldogság. Valami olyasmi, amikor egy jól elkapott pillanatban, pl. úszás után világosan érzékelem a testem körvonalait. Ezzel egyidőben, egyszerre világossá válik, hogy ennek a végletesen különálló térbeli idomnak egzakt helye van a világban. Saját, pontosan körülhatárolható helye, amely tökéletesen illeszkedik a világegyetem végtelen kirakós játékába. Csak meg kell találni, jó irányba kell haladni, nem szabad letérni az útról, vagy ha mégis úgy alakult, időben vissza kell kanyarodni. Akkor biztosan meglesz, odaérünk, bevackolódunk a számunkra megírt, kijelölt és fenntartott kényelmes térbe, a mindenségpuzzle ránk passzoló rekeszébe.

Persze ez a megnyugtató érzés, hogy az ember rendben van, lehetősége van kiszakítani magának egy apró részt az univerzumból, amelyben otthonra lelhet, mindig csak pillanatokig tart, és amíg várjuk a következő boldogságmorzsát, az a feladat, hogy a közbeeső tengernyi időt hasznosan kitöltsük szorongással, kívülállással, önostorozással, rágódással, önsajnálattal és gyötrődéssel.

A málnamagokkal kezdődött. Ötéves voltam.

A Deák téri Általános Iskolába jártunk külön tornára hétfő délutánonként. Óvodásként ez nagyon menő dolognak számított, következő szeptembertől oda jártam, de már szinte iskolás nagylánynak éreztem magam ezeken a napokon. A tornát is szerettem, és ami végül ezeket a csodás napokat megkoronázta, az a málnaturmix volt.

Torna után két megállót metróztunk a Blahára, a varázslatos nevű éjjelnappalba, amely akkoriban Budapest első, és sokáig egyetlen éjjel-nappal nyitva tartó közértje volt. Ahogy haladtunk felfelé a mozgólépcsőn, már alig vártam, hogy átkelve az aluljárón, feljutva a szabadba, a tér másik oldalán álló épületbe belépve megpillantsam a pénztárak után a fehér köpenyes, fehér bóbitás büfésnőt, aki mesterien zsonglőrködött a homályos üvegű nagy turmixgéppel.

Fotó: Canva

Az volt a kedvenc részem, amikor a sűrű világos rózsaszín folyadékot kiöntötte a vastag falú üvegpoharakba, majd lendületes mozdulattal utánaküldte a magokat is. Amíg vártunk a sorunkra, minden egyes pohár megtöltését gondosan figyelemmel kísértem. Lenyűgözött a málnamagok megfontolt tempója, ahogy engedelmeskedve a gravitációnak, de mégis saját ritmusukban haladva követik az ostobán, ész nélkül ömlő tejet, majd alábuknak, elfoglalják helyüket, és megbújnak valahol a pohár belsejében. És rám várnak.

22

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Az elkészült itallal a falak mentén húzódó keskeny pulthoz vonultunk, amit még nem értem fel, de alatta állva remekül elmerülhettem a poharamban. Miután lassan kiittam a turmixot, végre eljutottam a célhoz. Elértem a Nirvánát. Emlékszem a málnamagok érintésére a nyelvemen, az ízre, amely még hordozta a mirelit málna emlékét, és a hangra, ahogy ropognak a fogam alatt.

Ezután elhagytuk a fénynek és boldogságnak e mágikus palotáját, kiléptünk az időközben besötétedett, hideg körútra, és a zsúfolt villamos megállóban felszálltunk a tömött 6-osra. Azután, míg az átszállásra várva a 17-es villamos megállójában fagyoskodtunk, feltettem anyámnak a kérdést: Mi az a hétfő? Anyám elmagyarázva a hét napjait, legjobb tudása szerint válaszolt. Figyelmesen hallgattam, majd megkérdeztem: akkor miért mondja be a vezető bácsi, hogy Margit híd budai hétfő? Nem értettem. És hamarosan végképp értelmetlenné váltak a hétfők, mert megszüntették az óvodásoknak tartott iskolai foglalkozásokat.

Meg kellett várnom a szeptembert, hogy újra lenyomhassam a iskola kapujának hatalmas díszes kilincsét, amelyet látva azóta is mindig megmelegszik a szívem, ha arra járok.

Nem voltunk többször az éjjelnappalban sem, hiába kértem, hogy menjünk turmickapni, nem esett útba. És a következő harminc évben egyszer sem éltem át a kimerevített pillanatot, amelyben hirtelen oly mértékig megáll az idő, hogy lehetővé válik érzékelni egy málnamag méretét, ízét, textúráját.

A létezés valóságára irányuló tudatos figyelmet találtam fel ötévesen, Jon Kabat-Zinn, amerikai molekuláris biológus előtt, aki 1979-ben vezette be a Tudatos Jelenlét Alapú Stresszcsökkentés (MBSR) módszert, amelynek gyakorlása egy mazsolaszem tudatos, elfogadó elfogyasztásán és megfigyelésén alapul.

Rubin Eszter Megjelent a “Mit esztek ti otthon, mannát?” c. kötetben, további gasztronovellák és receptek társaságában.

Fotó: Canva

23

JÓZSEF ATTILA: NYÁRI DÉLUTÁN A SZOBÁBAN Fuldoklik már a széternyedt szoba.

A polituros asztal és a székek Vén arca kéksötét homályba réved.

Vár rám a lépcső villogó foga.

De lenn a fürdő-strandon, a Dunán, Piroscsíkos, vizes trikók feszülnek. – Jó ára van a könnyü tüllnek, A friss szél futkos fodrai után.

Nem volna rossz az ódon Óbudába, Ingujjba lenni, vagy nem is ruhába.

Kis korcsmában a sört isszák. – Talán Ha én is innék, habzana a szám.

Száradt a számpadlása és a nyelvem.

Jaj, inni kell, de akkor föl kell kelnem.

1922

Fotó: Canva

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

Játssz

?

AZ ASZTALNÁL!

Gyerekkorunk óta azt halljuk, hogy ne játsszunk evés közben, ugye? Most mégis ehhez adunk pár ötletet, mert olyan jó együtt nevetni, mesélni, és valami újat megtudni a másikról! Az étkezőasztal pedig tökéletes hely a beszélgetésre - még ha ennek az ellenkezőjét is hallottuk régen...

Ezen az oldalpáron egy tucat játékos gasztrokérdést találsz. IDE kattintva letöltheted és kinyomtathatod a kártyákat. Egy közös étkezés előtt vágd ki őket, és az asztalnál mindenki húzzon egy (vagy több) kérdést. Ha nem szeretnél nyomtatni, gyárts 12 kis, számozott cetlit, vagy mindenki mondjon egy számot 1-12-ig, és válaszoljátok meg az adott sorszámú kérdést az online magazin alapján!

Jó étvágyat és jó szórakozást!

25

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

1

2

3

MIT VESZEL ELŐSZÖR A TAVASZI ZÖLDSÉGEKGYÜMÖLCSÖK KÖZÜL?

MI A LEGKEDVESEBB TAVASZI ÜNNEPED?

MELYIK GASZTROFILMBEN SZEREPELNÉL SZÍVESEN?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

4

5

6

KALÁCS: ÉDESEN VAGY SÓSAN?

SOROLJ FEL MINÉL TÖBB, HÍRES EMBERRŐL ELNEVEZETT ÉTELT 30 MÁSODPERC ALATT!

MIT SZOKTÁL KIRAKNI BETŰTÉSZTÁBÓL?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

7

8

9

SOROLJ FEL MINÉL TÖBB BOGYÓS GYÜMÖLCSÖT 15 MÁSODPERC ALATT!

FOLYTASD A MONDATOT! „NEKEM A HÚSVÉT...”

MELYIK ÉTELRŐL MONDANÁL LE A LEGNEHEZEBBEN?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

EGY JÓÍZŰ BESZÉLGETÉS

10

11

12

MI A KEDVENC, ÉTELEKRŐL SZÓLÓ IDÉZETED?

SZERINTED MI A STRANDÉTELEK KIRÁLYA?

HÁNYFÉLE DIÉTÁT, FOGYÓKÚRÁT PRÓBÁLTÁL MÁR KI?

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

GASZTROPSZICHOLÓGIA MAGAZIN

Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper.

Jókai Mór, író

GASZTROPSZICHOLÓGIA Magazin 2024. tavasz/nyár

10+1 KÉRDÉS

Szentesi Évához

„Szerelmes vagyok az életbe” – közli mottóként. Ez a szerelem átsüt az írásain, a megszólalásain, a nevetésén. A legnehezebb helyzetekben (pedig ezekből jutott neki bőven…) sem veszíti el a humorát, az erejét. Köztudott róla, hogy mennyire szeret főzni és enni, ráadásul egy ideje már munkahelye is a gasztronómia világa, több étterem kommunikációs szakembereként is dolgozik. Írói alteregója Kardos Margit, de most Szentesi Éva válaszolt villámgyorsan 10+1 kérdésre.

1. ÉDES VAGY SÓS?

5. MI A LEGKEDVESEBB ÍZ-EMLÉKED?

Édes.

Nagymamám csirkepörköltje nokedlivel.

2. LEVES VAGY DESSZERT?

6. MI VOLT AZ EDDIGI LEGNAGYOBB KONYHAI BAKID?

Desszert.

Amikor kettétörtem a spagettitésztát.

7. HA BÁRKIT MEGHÍVHATNÁL VACSORAVENDÉGNEK, KIT VÁLASZTANÁL ÉS MIT KÉSZÍTENÉL NEKI? Brad Pittet hívnám meg, és csirkepörköltet készítenék neki nokedlivel.

8. VAN OLYAN ÉTKEZÉSI SZOKÁSOD, AMIT MÁSOK FURCSÁNAK GONDOLNAK? A lecsót tejföllel eszem, ezen néhányan már megrökönyödtek.

9. MELYIK A KEDVENC KONYHAI FELADATOD? Az illatos indiai fűszerek lepirítása a forró serpenyőben.

10. MIRE TANÍT TÉGED A SÜTÉS-FŐZÉS? Az élet szeretetére.

Fotó: Pap Dávid

3. MELYIK TÖRTÉNELMI KOR KONYHÁJÁBA UTAZNÁL VISSZA (VAGY ELŐRE) SZÍVESEN? Az ókori Róma Lucullus-i lakomáihoz.

4. MI AZ, AMIT MINDIG TARTASZ A HŰTŐDBEN, KAMRÁDBAN? Savanyúkáposzta. Imádom, magában is nassolom.

+1: A MAGAZINBAN MOST AZ ÉTEL ÉS IRODALOM KAPCSOLATÁRA FÓKUSZÁLTUNK. MI JUT ESZEDBE ELŐSZÖR, HA MEGHALLOD EZT A KÉT TÉMÁT EGYÜTT? A kis piros Váncza süteményeskönyvünk, amibe nagyanyám recepteket jegyzett le, amelyek ma olyanok, mint a költemények, pláne az ő kézírásával.

28

MIKOR ÉRKEZIK A KÖVETKEZŐ SZÁM?

OKTÓBERBEN!

TALÁLKOZZUNK ADDIG IS A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON!