Educatie plastica cls. 6, manual tradus in limba maghiara

Oana-Mari Solomon

Cristina Rizea

Daniela Stoicescu

Képzőművészeti nevelés

Tankönyv a 6. osztály számára

Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium tulajdona.

Ez a tankönyv az Oktatási Minisztérium OM 3393/28.02.2017 rendeletével engedélyezett tanterv szerint készült.

119 – országos egységes segélyhívószám gyermekek bántalmazása esetén 116.111 – a gyermek-segítő szolgálat telefonszáma

Képzőművészeti Nevelés

Tankönyv a 6. osztály számára

Oana-Mari Solomon

Cristina Rizea

Daniela Stoicescu

A tankönyv a Nevelési Minisztérium 4669/12.06.2024. számú miniszteri rendeletével lett jóváhagyva.

A tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók, nyomtatott és digitális formátumban egyaránt, és négy tanéven keresztül adható tovább a 2024–2025-ös tanévvel kezdődően.

Tanfelügyelőség

Iskola/Főgimnázium/Középiskola

Év A tanuló neve

AKIK EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTÁK:

Osztály Tanév A tanköny állapota* átvételkor visszaadáskor

* A tankönyv kinézetére a következő megjelölések egyike használandó: új, jó, ápolt, ápolatlan, sérült.

• A tanerők ellenőrzik, hogy a fenti táblázat adatai helyesek-e?

• A tanulók semmilyen bejegyzést nem tehetnek a tankönyvbe.

Képzőművészeti nevelés. Tankönyv a VI. osztály számára

Oana-Mari Solomon, Cristina Rizea, Daniela Stoicescu

Tudományos referensek: dr. George Moscal egyetemi lektor, Képzőművészet kar, Nemzeti Művészeti Tudományegyetem, Bukarest drd. Vlad-Dan Perianu, I. fokozatos tanár, Nicolae Tonitza Képzőművészeti Líceum, Bukarest

Copyright © 2024 Grup Media Litera Minden jog fenntartva

Magyarra fordította: Kovács Enikő, rajztanár, Ormós Zsigmond Általános Iskola, Pécska

Köles Katalin, magyartanár, Ormós Zsigmond Általános Iskola, Pécska

Editura Litera

tel.: 0374 82 66 35; 021 319 63 90; 031 425 16 19 e -mail: contact@litera.ro www.litera.ro

Felelős kiadó: Vidrașcu și fiii

Szerkesztő: Mihaela Spurcaciu

Korrektor: Váradi Izabella

Fényképek forrása: Litera archívum, Shutterstock

A borító illusztrációja: Shutterstock

Borítóterv: Lorena Ionică

Tördelőszerkesztő és nyomdai előkészítés: Ana Vârtosu

Portfólió. Önértékelő kártya. A projekt

TARTALOM

1. Lecke. Ismétlés: A ceruza- vagy szénrajz technikája

2. Lecke. Ismétlés: A színek osztályozása: meleg és hideg színek, akromatikus (színtelen) színek. A kiegészítő színek.

3. Lecke. A képzőművészeti nyelv kifejezőereje

4. Lecke. Grafikai technikák – tónusértékek vonallal. Ceruzával és szénnel kialakított felületek

5. Lecke. A „tónusérték“ használata, mint a plasztikai tér nyelvi eleme. Az árnyalt vonal. Az árnyalt folt

Ismétlés és értékelés

II. DINAMIZMUS

1. Lecke. Az ellentétes tónusérték, mint plasztikai kifejező elem

2. Lecke. Kromatikus színkontrasztok, mint plasztikai kifejező elemek (a színelméletnek megfelelően)

3. Lecke.

5. Lecke. A festői felületkezelés

Lecke.

Lecke. A természet, mint ihletforrás. Vázlatok, krokik

Ritmus a képzőművészeti kompozícióban

Ismétlés és értékelés

INSPIRÁCIÓ

1. Lecke. IX–XIV. század. Középkori művészet. Bizánci stílus. Román stílus. Gótikus stílus

2. Lecke. XIV–XVI. század. Reneszánsz

3. Lecke. XVII–XIX. század

3. Lecke. Ritmus a dekoratív kompozícióban

4. Lecke.

4. Lecke. XIX–XX. század. Izmusok. Franciaország

Kedves Tanuló!

Isten hozott a hatodik osztályban!

Mit szólnál egy utazáshoz, melynek a célja: Ismerd meg önmagad!? És nem is akárhogy, hanem a képzőművészet által.

A legszebb felfedező út lehetne, főként, ha magaddal vinnél egy nagyítót (metaforikus* értelemben), és néznéd magadat, nagyon figyelmesen, ahogyan:

• megpróbálod és hibázol

Jól viseled, amikor hibázol, és finoman kezeled, megértve, hogy hibázni a tanulás része?

• gyakorolsz és különböző képességeket meg készségeket fejlesztesz

Elég rugalmas vagy ahhoz, hogy új dolgokat próbálj ki?

• új információkat fedezel fel

Kíváncsi személyiség vagy, aki kérdéseket tesz fel?

• észreveszed a környezeted szépségeit

Vajon van elég türelmed a harmónia felfedezéséhez?

• elmélkedsz mások alkotásain

Inspirálódsz a környezetedből?

A nagyító mellett ez a tankönyv is a segítségedre lehet – egy tanulási lehetőség, sok más mellett. Az 5–6. oldalon több információt találsz a neked előkészített tevékenységről, melyek által érdekes utazásban lehet részed.

Ez nemcsak egy növekedési, hanem olyan fejlődési év lesz, amelyben az Ismétlés és (ön)értékelés oldalai segítségedre lesznek, mintegy reflektálásaként arra, hogy jó irányba haladsz a művészetben való ismeretszerzés és önismeret útján.

Kellemes felfedező utat kívánunk!

Finomságok

Kíváncsiság

Inspiráció

A TANKÖNYV SZERKEZETE

NYOMTATOTT VÁLTOZAT

A hatodikos Képzőművészeti nevelés tankönyv öt tematikus egységre oszlik, amely követi a tantervi tartalmakat. Nagyon vonzó bemutatók által a leckék olyan feladatokat kínálnak, amelyek fejlesztik a tantárgy specifikus kompetenciáit.

A tartalmi szerkezet kapcsolatokat teremthet más tantárgyakkal.

Képzőművészeti nevelés

EGYES TANEGYSÉGEK BEVEZETŐ OLDALAI

A tanegység sorszáma és címe

Gondolatébresztő a látottak alapján

II DINAMIZMUS

Specifikus kompetenciák

A LECKE OLDALAI

Figyelemfelkeltő kép azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket a tanulók a tanegység során fedeznek fel.

Kapcsolódások a mindennapi élettel, az eddig tanultakkal, más tantárgyak új információival vagy reflektálási lehetőség a tanegység új kompetenciáinak kialakításával szoros összefüggésben.

A leckék címe

Gondolkodás szövegdoboz

egy képzőművészeti kiállítást? Ha voltál már kiállításon, akkor feltűnt-e, hogy minden műalkotás mögött egy csodás történet van, amiből sok mindent tanulhatsz? Ha még nem voltál kiállításon, akkor próbáld ki, felhasználva ennek a fejezetnek az információit! Láss egy felfedező szemével, próbálj meg a szívedre hallgatni, csodáld meg a részleteket, tiszteld és értékeld művész munkáját!

kiállítástól másikig, hogy jobbá tegyétek a következő munkátokat és az élményt! Egy kiállítás megszervezésének lépései a következők: a legjobb alkotások kiválogatása és kiválasztása F ábra); a kiállítás tárgyainak felértékelése

Új ismeretek szövegdoboz A lecke száma és címe

Feladat szövegdoboz

A képzőművészeti kiállítás egy speciálisan berendezett (bel- vagy kültéri) tér, amelynek célja a nyilvánosság elé tárni a különböző művészeti alkotásokat. Többféle kiállítás van, múzeumokban és galériákban, különböző szempontok alapján osztályozva: • kiállítás

Miniprojekt szövegdoboz

A szöveg információihoz kapcsolódó képek

Az új ismeretek átismétlése

AZ ISMÉTLÉS ÉS (ÖN)ÉRTÉKELÉS OLDALA

(Ön)értékelés

A szöveg információihoz kapcsolódó képek

Emlékeztető a többi értékelési lap kiegészítésére és a portfólióba való helyezéshez

A TANKÖNYV SZÖVEGDOBOZAI

A tankönyv rubrikái színes szalagokkal vannak jelölve, amelyek szorosan kapcsolódnak a tanegység kromatikájához, színes betűtípusokkal írva a könnyebb láthatóság érdekében.

A tanegység első két bevezető oldala fejleszti a tanulók vizuális gondolkodását, és felkelti érdeklődésüket. Ezeken az oldalakon jelenik meg a lecke címe és a fejlesztendő kompetenciák.

Az Gondolkodás szövegdobozban az előző években tanultak felelevenítése jelenik meg, de el is gondolkodtat bizonyos témákról, elősegíti az új fogalmak kialakulását.

A Feladat szövegdoboz olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyben a tanulók új felfedezéseket/technikákat sajátíthatnak el.

Az Ismétlés szövegdoboz az új ismeretek átismétlésére ösztönöz, interaktív módszerekkel a kooperatív tanulásra helyezve a hangsúlyt.

A *-al jelölt szavak megtalálhatók a tankönyv végi szójegyzékben.

Az Új ismeretek szövegdobozban új fogalmak magyarázatát találod a Képzőművészeti nevelés szakszavaival a reprodukciók által bemutatott példák alapján.

A PROJEKT (MINIPROJEKT) szövegdoboz az új kompetenciák (ismeretek, képességek, készségek) gyakorlati alkalmazását biztosítja, a tanulók mindennapjaival szoros kapcsolatba hozva.

Az (Ön)Értékelés szövegdoboz egy lehetőség nyomon követni a specifikus kompetenciák fejlődését.

Általános és specifikus kompetenciák, amelyeket az Tanügyminisztérium hagyott jóvá a 3393/2017-es számú rendeletben a VI. osztály számára készült „Képzőművészeti nevelés“ tantervi követelményei alapján:

1. A műalkotások észlelése és értékelése az alapfokú művészeti nevelés céljából

1.1. A képzőművészet nyelvi elemeivel megformált üzenet felfedezése a háromdimenziós műalkotásokban

1.2. A műalkotás üzenetének megfeleltetése a kifejező eszközökkel

1.3. A különböző művészi kifejezési formák, képzőművészeti és díszítő elemek felismerése térben és időben

2. A képzőművészetnek és díszítőművészetnek megfelelő eszközök és technikák megfelelő használata

2.1. A különböző technikáknak megfelelő eszközök használata változatos kontextusban

2.2. A képzőművészet nyelvi elemeinek kiválasztása a kifejezendő üzenetnek megfelelően

3. A mondanivaló, érzelmek és gondolatok kifejezése a képzőművészet nyelvi elemeivel különböző kontextusokban

3.1. Saját gondolatok és érzelmek kifejezése a képzőművészeti nyelv által egy önálló kompozícióban

3.2. Kreatív, eredeti és a célnak megfelelő képzőművészeti alkotások/termékek létrehozása iskolai kulturális eseményekhez

DIGITÁLIS VÁLTOZAT

A digitális változat tartalmazza a tankönyv nyomtatott változatának teljes tartalmát, kiegészülve egy sor interaktív multimédiás tanulási tevékenységgel (IMTT): animációs, statikus, interaktív tartalmakkal.

A tankönyv oldalai megtekinthetők különböző eszközökön (asztali számítógép, laptop, táblagép, telefon), nagyszerű böngészési élményt nyújt.

ANIMÁLT IMTT

filmek és animációk

STATIKUS IMTT

Képgalériák, kiegészítő információk, diagrammok

INTERAKTÍV IMTT

Játékok és feladatok, amelyek megoldása után a tanuló ellenőrizheti válaszai helyességét

Az interaktív multimédiás tanulási tevékenységek (IMMT) elősegítik a kritikus gondolkodás kialakítását és ismereteik, érdeklődésük bővítését.

A digitális navigáció lehetővé teszi a tankönyvben való böngészést és az előző tanulási tevékenységhez való visszatérést.

Portfólió

Mindegyik tanulási egységnél lesznek feladatok, s arra bátorítunk, hogy ezeket tedd be a személyes portfóliódba. A végén áttanulmányozva ez lesz a fejlődésed bizonyítéka. Ahhoz, hogy könnyebben nyomon követhesd az előre lépésedet, minden fejezet végén önértékelést végezhetsz a megadott szempontok alapján. Ha szükséges, eldöntheted, hogy kiegészíted/javítod a portfóliód egyes munkáit.

Értékelési szempontok Igen Nem Részlegesen a tanegység minden leckéje által kínált összes feladat elvégzése a feladat kérelmeinek betartása minden munka esetében befejezett munkák eredetiség/kreativitás a feladatok elvégzése során

Önértékelő kártya

Meghívtunk arra, hogy ebben a tanévben vigyél magaddal egy nagyítót abban az értelemben, hogy megfigyeld magadat. Ezáltal megfigyelheted a viselkedésedet is és a hozzáállásodat is a Képzőművészeti nevelés órákhoz. Mindegyik tanegység végén beleteheted a portfóliódba az önértékelő kártyát, amelyikben bejelölöd a rád leginkább jellemző választ. Kitöltés után egyeztess a tanároddal, hogy helyesen vélekedtél-e.

Magatartás Soha Ritkán Gyakran Mindig Érdeklődéssel követtem a Képzőművészeti nevelés órát .

Aktívan részt vettem: kérdeztem, elmondtam a véleményemet, különböző forrásokat fedeztem fel stb.

Szükség esetén segítséget kértem.

Amikor hibáztam, azt tanulási lehetőségként kezeltem.

Befejeztem a feladatokat/tevékenységeket.

Együttműködtem osztálytársaimmal a projektek során.

A projekt

A Képzőművészeti nevelés órán legkönnyebben cselekvés által tanulsz alkalmazva az új fogalmakat, illetve kreativitással, ezért mindegyik tanegységnél találkozol egy projekttel (vagy miniprojekttel). A projekt egy tanulási módszer, de egyben hatékony és szemléletes értékelés is, mert megengedi, hogy válassz a kihívásoknak megfelelő megoldási módokat, ahogyan te leginkább dolgozni szeretnél. A projektmunka során egyedül is dolgozhatsz, de párban és kiscsoportokban is, kiváló lehetőség a csapatszellem, a társas viselkedés, a tolerancia és párbeszéd gyakorlására.

Egy projekt kiértékelésében segítenek a következő szempontok és pontozási rendszer:

• a projekt megfelel a kérelmeknek – 2 p.;

• helyesen használtad a tantárgy fogalmait – 2 p.;

• az anyag használatában és a fogalmak alkalmazásában kreativitás figyelhető meg 2 p.;

• a projekt pontos (gondosan volt elkészítve) – 2 p.;

• együttműködést tanúsít (tanár–tanuló, tanuló–tanuló stb.) – 1 p.;

• elmondhatod mit tanultál: mi ment jól, mi lehetett volna jobb stb. – 1 p. Összesen: 10 pont

I FINOMSÁGOK

Nézz nagyítón keresztül:

→ Mit látsz?

→ Mit ábrázol?

→ Milyen érzéseket kelt benned?

→ Mit gondolsz, miről fog szólni az Finomságok metaforával megnevezett fejezet?

→ Érvelj az észrevételeid mellett!

A térbeli látás képessége: Megfigyelek/ Gondolkodom/ Kérdezek a Harvard Graduate School of Education Központ kutatása által a Zéró projektben kifejlesztett módszer

Specifikus kompetenciák:

1 2 ; 1 3 ; 2 1 ; 2 2; 3 1

Azonosítsd a 9. oldalon megfigyelt képrészletet.

Tudtad, hogy a XIX. század feléig a városok utcái nem voltak kivilágítva?

Itt-ott voltak gyertya- vagy olajlámpa oszlopok, de ezek nem biztosítottak elég fényt.

Bukarest utcáin alig 1857-től jelentek meg a petróleumlámpás oszlopok.

Ez a fejezet emlékeztet a következőkre:

1. lecke. A ceruza- vagy szénrajz technikája

2. lecke. A színek osztályozása: meleg és hideg színek, a kiegészítő színek. Akromatikus színek

Felfedezed a következőket:

3. lecke. A képzőművészeti nyelv kifejező ereje

4. lecke. Grafikai technikák – tónusértékek vonallal. Ceruzával és szénnel kialakított felületek

5. lecke. A „tónusérték“ vagy az árnyalat használata, mint a plasztikai tér kifejező eleme. Az árnyalt vonal, az árnyalt folt.

Vincent van Gogh: Utca Hágában

1. LECKE. Ismétlés: A ceruza- vagy szénrajz technikája

Emlékeztető Ötödik osztályban megtanultad, hogy egy rajz elkészítéséhez különböző keménységű grafit ceruzákra van szükséged. (A ábra) Milyen betűk és számok vannak az általad használt grafit ceruzákon? (B ábra) Mit jelentenek ezek?

Emlékeztető Egy jól felépített ceruzarajzon látható: az inspiráció (az a mód, ahogyan látunk és elképzelünk dolgokat), a technika, de a használt eszközök és anyagok is (megfelelő papír, kb. 90 g/m² sűrűségű, különböző keménységű grafit ceruzák, radír és hegyező).

A fény-árnyék kontrasztja vonzza és fenntartja a figyelmet, bevonja a szemlélőt a képzőművészeti nyelv felfedezésébe. A fény és a sötétség érzékeltetéséhez satíroz, vagyis egymás mellé vagy egymásra rajzol vonalakat. A ceruza lágy vagy éppen erőteljesebb nyomása hozza létre azt a kontrasztot, amellyel a rajz dinamikussá, gazdagabbá válik (C ábra)

Különleges fény és árnyék hatásokat érhetünk el a szén segítségével is. Állagának köszönhetően gyorsabban terít és fed a plasztikai térben.

A művészek kedvelik a szénrajzot, mert nagyobb vizuális hatást érnek el általa. A segítségével sokféle apró részletet, valamint fény és árnyék kontrasztot lehet létrehozni (D ábra).

FELADATOK

a. Beszélgess osztálytársaddal az E ábra alapján!

Mit ábrázol? Milyen képzőművészeti nyelvi kifejezőeszközt használtak? Hát eszközöket? Milyen vizuális hatást ér el a szénnel? Melyik részlet/részletek keltik fel a figyelmet? Miért?

Mit akar üzenni?

b. Rajzolj egy számodra aktuális témáról! Használj ceruzát vagy szenet!

Tartsd szem előtt, hogy a szén törékeny állagú, és könnyen elpattanhat használat közben! Ha mégis megtörténik, a kisebb darabokkal is lehet tovább rajzolni. A szén nagyon hasznos a vázlatkészítésben.

Alkotásodat tedd a portfóliódba!

Vajda Lajos: Háztetők Szentendréről

2. LECKE. Ismétlés: A színek osztályozása: meleg és hideg színek, akromatikus (színtelen) színek. A kiegészítő színek

Meleg és hideg színek. Akromatikus színek (színes szürkék)

Emlékeztető Attól függően, milyen érzetet keltenek, a színek lehetnek meleg (A ábra) és hideg színek (B ábra).

Meleg színek: piros, sárga és narancssárga. A legmelebb szín a narancssárga, mert két meleg szín együttese:

N = P + S

A meleg színek térbeli közelséget érzékeltetnek.

Hideg színek: kék, zöld és ibolya. A kék a leghidegebb szín, ugyanis a többi hideg szín keveréke más meleg színeknek:

Z = K + S; I = K + P

A hideg színek térbeli távolságot érzékeltetnek.

Meleg színek és tónusaik

Emlékeztető A hat kromatikus szín (piros, sárga, kék, narancssárga, zöld, ibolya) keveréke a fekete, a hat alapszín optikai keveréke pedig a fehér szín.

A fehér és a fekete akromatikus tónusok („nemszínek“) (C és D ábrák).

Ha bármilyen mennyiségű fehér és fekete színt keverünk, szürkét kapunk. (E ábra).

Hideg színek és tónusaik

Készíts egy rajzot szabadon választott témára amelyhez: a. csak meleg színeket; b. csak hideg színeket; c. akromatikus színeket használsz! Alkotásodat tedd a portfóliódba!

FELADAT

A szín az olyan erő, ami hat a lélekre, így vélekedik róla Vasili Kandinski (orosz festő, 1866–1944). Egyetértesz a festővel? Mi a véleményed?

Figyeld meg alaposan az F és G képeket! Mit fedezel fel? Milyen benyomást kelt? Miért?

Emlékeztető Ahhoz, hogy a művészek egyformán beszéljenek a színekről, létrehoztak egy egyezményes rendszert. Ilyen a színkör, amit Johannes Itten alkotott meg (svájci festő, 1888–1967), ez az eszköze a színek megismerésének és az alkotások értelmezésének.

Figyeld meg Itten színkörét (H ábra) és emlékezz vissza, mit tanultál a festékanyagokról és azok osztályozásáról!

A színkörben észrevehető, hogy mindegyik alapszínnel szemben helyezkedik el az ő komplementer (kiegészítő) színe: piros-zöld, sárga-lila, kék-narancssárga. H

FELADAT

Általad választott témára készíts egy festményt komplementer színpárral! Alkotásodat tedd a portfóliódba!

F G gránátalma – részlet levél – részlet

Tudtad, hogy egyes művészek észrevették, hogy az árnyalt tónu sok kiegészítő színei a fényt tükrö zik vissza?

Figyeld meg ezt Claude Monet (francia festő, 1840–1926) (J ábra), Út Vetheuil felé c. festményén!

A napfény narancssárga, az árnyé kok pedig kékek.

Mit gondolsz, minek az árnyéka látszik az úton?

Honnan jöttél rá?

Ha a festő jobbra nézne, és több dolgot szeretne megmutatni a tájból, akkor mi lenne az?

Claude Monet: Út Vetheuil felé

3. LECKE. A képzőművészeti nyelv kifejezőereje

Emlékeztető Ötödik osztályban tanultál a pontról, vonalról, formáról, színről, árnyékolásról – képzőművészeti nyelvi elemek, amelyek segítségével a művészek kifejezik magukat egy műalkotásban, vagyis olyan művészi nyelvezetet használnak, amellyel a valóságot, egy üzenetet és érzelmeket közvetítenek. (A, B, C ábrák)

AA képzőművészeti nyelv kifejezőereje függ attól, hogy a művész:

• miképpen használja a képzőművészeti nyelv elemeit a formák megalkotására, a tömeg, a texturák, a tér stb. visszaadására;

• miképpen alkotja meg a kompozíciót;

• hogyan használja az anyagokat és technikákat.

B

Shitao: Két beszélgető virág

Vasili Kandinski: IV. kompozíció

Camille Pissarro: Eragny táj

A képzőművészek műalkotásaikon keresztül adják vissza, amit tapasztalnak, gondolnak és éreznek, de nagyon különböző kifejezési elemekkel kommunikálnak. Például, noha Paul Gauguin (francia festő, 1848–1903) és Vincent van Gogh (holland festő, 1853–1890) egy teljes nyáron át ugyanazt az arles-i tájat festette Dél-Franciaországban, mégsem hasonlít a két festmény. Mindkettőjüknek egyedi művészi nyelvezete van (D, E ábra).

FELADAT

Készíts egy rajzot vagy festményt, amellyel egy érzelmet vagy gondolatot közvetítesz! Hogy a műved minél kifejezőbb legyen, használj különböző tanult plasztikai elemeket! Inspirálódhatsz a lecke során látott képekből. Alkotásodat tedd a portfóliódba!

Paul Gauguin: Arles-i táj

Vincent van Gogh: Arles-i táj

4. LECKE. Grafikai technikák – tónusértékek vonallal

Ceruzával és szénnel kialakított felületek

MINI-PROJEKT: A te névjegyed/ A te jeled

Ha ceruza lennél, milyen ceruzabelsőt szeretnél?

Egy nagyon kemény ceruzabelsőt, ami erőteljes és pontos nyomot hagy, vagy egy puhát, amivel irányítani tudod a vonalak vastagságát és textúráját, valamint finom vagy sötétebb nyomot hagy, attól függően, hogy mennyi grafit kerül a papírra? Véleményedet indokold, és bármit is választasz, tartsd szem előtt: Hagyj nyomot magad után!

Mire vonatkozhat ez a felszólítás?

Kezdheted olyan kis lépésekkel, mint egy névjegy (pl. írd le a neved különleges formában) vagy jel, amit egy jócselekedettel hagysz magad után (A ábra). A jeled létrehozásához használd a vonal kifejezőerejét, és a ceruza meg a szénfelületről tanultakat!

A ceruzáról és a szénről beszélve nézzünk egy kicsit a múltba.

Az ókorban különböző íróeszközöket használtak: bambuszt, nád szárát, csontot stb. Az első íróeszköz a Római Birodalomban jelent meg. Egy ólomból készült fémszár volt, aminek stylus volt a neve (B és C ábra), amivel különböző anyagokra írtak és rajzoltak: papírusz, viasztábla, agyagtábla stb.

Napjaink ceruzája később jelent meg (D ábra). A XVI. század második felében Angliában felfedeztek egy nagy grafitbányát. Az emberek hamar megismerték a tulajdonságait, rájöttek, hogy alkalmas írásra, rajzolásra, és elkezdték feldolgozni. Attól kezdve az ólomszárat helyettesítették grafitbelsővel, amit fával, műanyaggal vagy fémmel vontak be. B

Római írókészlet tintatartóval és különböző formájú íróeszközökkel.

A szenet rajzolásra (E ábra) ősidők óta használták, amióta az ősemberek a barlang falára rajzoltak. Napjainkban sokféleképpen gyártják a rajzolásra való szenet, de a legelterjedtebb a forró gőzben megfelelő állagúra kiégetett hárs-, mogyoró-, szőlőpálcikák készítése. A szén sokkal puhább állagú a ceruzánál, ezért nehezebb kezelni.

Egy ceruza vagy szénrajz készítésének lépései:

1. Felvázoljuk a rajzot egy keményebb grafitceruzával, pl. HB; vékony, finom vonalakat húzunk, olykor szaggatottan, míg el nem érjük a kívánt formát.

2. Miután végleges formát öltött a rajz, meghatározzuk a fényes és árnyékos részeket. Ezt puhább grafitceruzákkal, B típusú, érhetjük el. Tónusértéket teremtünk vonallal és/vagy felületkezeléssel, vagyis tömeget adunk a rajzolt formának (textúrát adunk neki). A tónusérték a rajz vagy a festmény ruhája. Egy rajzban a tónusérték helyettesíti a szín hiányát.

3. Tónusértéket hozhatunk létre: a. ritkábban vagy sűrűbben egymás mellé húzott vonalakkal, vagyis satírozással; ezek lehetnek ferdék, függőlegesek, vízszintesek, párhuzamosak vagy egymást fedők, kombináltak (F ábra); b. a felületkezeléssel, mint képzőművészeti nyelvi eszközzel; ebben az esetben a plasztikai tér (háttér) jól kigondolt, ugyanolyan jelentősége van, mint a többi elemnek, ahhoz, hogy egy kifejező egészet alkossunk (G ábra).

F G

FELADAT

Cornelis van Noorde: Kilátás –„Klooster“ Kleverlaanból (részlet)

Vincent van Gogh: Viharos táj

Mini-projekt: A te névjegyed/ A te jeled Ceruzával vagy szénnel rajzold meg azt a téged képviselő jelet, amely metaforikusan tükrözi a személyiségedet! Alkoss tónusértékű vonalakat és/vagy felületeket!

5. LECKE. A „tónusérték“ használata, mint a plasztikai tér nyelvi eleme.

Az árnyalt vonal. Az árnyalt folt

Az árnyalt vonal

Emlékeztető Vékonyak vagy vastagok, erőteljesek vagy lágyak, szaggatottak vagy folytonosak, a vonalak kifejezhetik: a közelséget, a távolságot, a súlyt, a könnyedséget, a magasságot és mélységet, a bátorságot vagy félénkséget, az erőt vagy gyengeséget, a biztonságot vagy veszélyt, a stabilitást vagy bizonytalanságot, az izgatottságot vagy nyugalmat (A ábra).

Amikor a vonal változtatja a vastagságát, a kiterjedése által vékonyabb vagy vastagabb formát ad, ezt nevezzük modulált vonalnak; ez grafikai tulajdonság. A segítségével kifejezhetjük a fényt és az árnyékot a plasztikai térben, és ezáltal árnyalt vonal lesz. A megvilágított részt vékony, halvány, szaggatott vonalakkal érzékeltetjük, az árnyékosabb részt pedig különböző vastagságú, erősségű, folytonos vonalakkal hangsúlyozhatjuk. Párhuzamos vagy metsző vonalak húzásával formát és tömeget adunk a tárgynak (satírozás) (B és C ábra). Az árnyalt vonalak kiteljesítik a művészi alkotások kifejezőerejét.

Shitao: A víz sodrásában

B Vincent van Gogh: Magrot-ház C D

Bada Shanren: Táj

Az árnyalt folt

Az árnyalt vonalak ismétlődése satírozás által formát ölt, és ezért nevezzük árnyalt vonalaknak; ezek a grafikus rajz sajátosságai. Olykor olyan sűrűn vannak az árnyalt vonalak, hogy egyes területeken árnyalt foltoknak látszanak (A ábra). Figyeld meg a vászonra ecsettel felvitt színes foltokat John Constable (angol festő, 1776–1837) (B ábra) tájképén! Nem egységes festői foltok. Sokféle kéket és okkersárgát különböztethetsz meg, világosabbat és sötétebbet . Az árnyalt foltok színek keverésével jöttek létre, a kék és a sárga fehérrel és feketével. A festő egy érzést szeretett volna közvetíteni, ezért használ árnyalatokat, mint képzőművészeti nyelvi kifejezést.

Az árnyalat egy színes vagy színtelen felület fényviszonyát vagy sötétség fokát jelenti. Például a fehér és fekete keverésével megváltoztatjuk az árnyalatot. A keverékből nyerünk egy új színskálát (C ábra).

A+fekete A + fehér

FELADATOK

1. Miniprojekt: A te névjegyed/ A te jeled – Folytasd az első leckénél elkezdett miniprojektet!

2. Alkosd meg egy általad választott szín színskáláját, amit fehérrel világosítasz és feketével sötétítesz! Alkotásodat tedd a portfóliódba!

A Mikhail Vrubel: Ceruzák

B

John Constable: Stonehenge

fehér fekete

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Ismételd át egy osztálytársaddal (párban) a Finomságok – I. fejezetben tanultakat! Úgy is eljárhattok, hogy egyikőtök olvassa a tudnivalót az Új ismeretek rubrikából , míg a másik kérdéseket tesz fel.

(Ön)értékelés

Ennek a tankönyvnek az értékeléseinél sokféle feladattal találkozol majd. Lesznek olyan kérdések, amikre röviden kell egy mondatban válaszolni, mint az 1. példánál.

Más kérdésekre pedig egyszavas válaszokat kell adni, mint a 2. példánál.

1. PÉLDA

Kérdés: Mit tudtál meg a szénrajzról a 4. leckénél?

Felelet: Szénnel ősidők óta rajzoltak/amióta az emberek barlangrajzokat készítettek.

2. PÉLDA

Feladat: Mondd el, hogyan világosítunk egy színt!

Felelet: fehérrel

(Ön)értékelés: válaszolj a kérdésekre, ellenőrizd válaszaid helyességét az ismétlésben, és pontozz a megadott pontszámok alapján! Adj hozzá hivatalból 2 pontot!

0,5 p.

0,5 p.

1,5 p.

2 p.

1 p.

1 p.

1,5 p.

1. Figyeld meg a mellékelt képet, és mondd el: a. milyen képzőművészeti nyelvi kifejező eszközt használtak; b. mi az üzenete a műnek?

2. Mitől függ a plasztika kifejezőereje? (minden helyes válasz 0,5 p.)

3. Hogyan valósítod meg az árnyékolást? (minden helyes válasz 1 p.)

4. Mi a szerepe az árnyalt vonalnak a plasztikai térben?

5. Hogyan hozod létre az árnyalt foltokat?

6. Mutasd be a társaidnak A te névjegyed/ A te jeled miniprojektedet! Bemutatódba foglalj bele legalább három olyan információt, amit megtudtál és alkalmaztál alkotásodban a vonal tónusértékéről és a ceruzával meg szénnel kialakított felületekről! (minden helyes válasz 0,5 p.)

Ne felejtsd el kitölteni az önértékelő kártyát, amelyben kipipálod a rád jellemző kijelentést!

Kitöltés után ellenőrizd a tanároddal, hogy jól gondolkodtál-e, és helyesen értékeltél-e! Tedd a felmérőt és az önértékelő kártyát a portfóliódba!

Vincent van Gogh: Tájkép

II DINAMIZMUS

Nézz nagyítón keresztül:

→ Mit látsz?

→ Mit ábrázol?

→ Milyen érzéseket kelt benned?

→ Milyen kérdések merülnek fel benned a kép láttán?

→ Érvelj az észrevételeid mellett!

→ Milyen kapcsolat van a szín és a kép dinamikája között?

Specifikus kompetenciák:

1 2; 1 3; 2 1; 2 2; 3 1

Keresd meg a reprodukción a 23. oldalon megfigyelt képrészletet!

A részlet egy királylepkét ábrázol (Vanessa atalanta).

A XVII. századi flamand és holland festészetben gyakran találkozni királylepkékkel. Ezek ábrázolják a festményeken az ember lelkét, az élet körforgását, az újjászületést és a feltámadást.

Ebben a fejezetben a következőkről fogsz tanulni:

1. lecke. Az ellentétes tónusérték, mint plasztikai kifejező elem

2. lecke. Kromatikus színkontrasztok, mint plasztikai kifejező elemek

3. lecke. Színskálák

4. lecke. Színhangzatok vagy színharmóniák. Domináns színek

5. lecke. A festői felületkezelés

6. lecke. A dekoratív felületkezelés

Jan Brueghel: Virágok favázában

Idősebb

1. LECKE. Az ellentétes tónusérték, mint plasztikai kifejező elem

Nézz szét a környezetedben! Ötödik osztályból tudod, hogy a tárgyaknak (és nemcsak) van világosabb és sötétebb oldala. Ez megfigyelhető bármelyik napszakban, még éjjel is. Amikor nagyon sok a fény, akkor jobban látható a fény-árnyék különbség és kontraszt. Az ellentétes tónusérték a rajzban

A „kontraszt” kifejezés két vagy több dolog erős ellentétére vonatkozik (ellentétes tónusérték≈színes kontraszt).

Az ellentétes tónusérték megvalósításának lépései:

1. válassz egy témát, és vázold fel vékony vonalakkal;

2. döntsd el, melyik elemek legyenek világosabbak vagy sötétebbek, melyik fehér, szürke vagy fekete, és satírozz ennek megfelelően;

3. válaszd ki a fényes és árnyékos részeket!

A világos részeknél nagyon halvány vonalakkal satírozunk, néhol szaggatottan, ritkán. A sötétebb részt (árnyékot) erősebb, vastagabb, határozott vonalrendszerekkel valósítjuk meg, nagyon sűrű satírozással (A , B ábra).

Figyelem! Ellentétes tónusértékkel közelséget és távolságot hozhatunk létre. A közeli dolgoknak erősebb a fény-árnyék kontrasztja, ami távolabb van, az pedig enyhébb kontrasztot kap (A , C ábra).

FELADAT

Emlékezz vissza egy különleges helyre (nézd meg fényképen), ahol jártál! Készíts egy alkotást a látottakról vagy egy részletéről! Inspirálódhatsz a lecke képeiből is. Alkotásodat tedd a portfóliódba! A

C

Színes kontrasztok a festészetben

Gondolkodj el a következő idézeten: „Ne félj az árnyékoktól. Azt jelenti, hogy fény van a közelben.“ (Amy Lee)! Beszélgessetek erről egy osztálytársaddal, fejtsétek ki a véleményeteket!

Tanultad az I. fejezet 5. leckéjében, hogy egy színnek van világosabb vagy sötétebb tónusa.

Ahhoz, hogy a festészetben erőteljesebb kontrasztot érj el, ugyanazt a színt használjuk, amelyet felhígíthatunk vagy fehérrel keverhetünk – a fényhatás (ragyogás) végett –, feketével pedig növelhetjük az intenzitást vagy sötétíthetünk –árnyékhatás céljából (A ábra). Akkor is kontrasztot kapunk, ha fekete tónusokat teszünk a szürke tónusok mellé, fehéret a fekete mellé vagy egymás mellé kerül a fekete, a szürke és a fehér (B ábra). A sötét- és a világos zöld különböző tónusaival kontrasztot képez, mert az egyik erősebb tónusú, mint a másik (C ábra). Ez mindegyik színre érvényes.

FELADATOK

1. Figyeld meg a lecke festményeit, és beszélgessetek egy osztálytársaddal arról, hogyan valósítják meg a festők a színes tónusokat és kontrasztokat!

2. Általad választott témára készíts egy festményt, amelyben színes tónusokat alkalmazol! Inspirálódhatsz az A , B, C képekből. Alkotásodat tedd a portfóliódba!

C

Bartolomeo Pinelli: Parasztok találkozója

Claude Monet: Út a Szent Simon farmra, részlet

Piet Mondrian: Szürke fa

2. LECKE. Kromatikus színkontrasztok, mint plasztikai kifejező elemek (a színelméletnek megfelelően)

Beszéld meg egy osztálytársaddal a következő gondolatot: „A színek világa a végtelenségig kutatható. Mindegyik szín egy külön univerzum.“ (Johannes Itten)!

Johannes Itten más festők elméletéből kiindulva megalkotta a színcsillagot (A ábra), és hét színkontrasztot állapított meg: magábanvaló színkontraszt, hideg-meleg színkontraszt, sötét–világos tónuskontraszt (fény–árnyék kontraszt), kiegészítő színkontraszt, szimultán és egymást követő színkontraszt, minőségi és mennyiségi színkontraszt. Egy művészeti alkotásban egyidejűleg többféle színkontraszt is lehet.

1. A magában való színkontraszt (B ábra) a tiszta színek egymás mellé helyezésével jelenik meg. Legalább három színt kell használnunk. Különböző színekkel és színmennyiségekkel tehetjük változatossá a festmény kifejezőerejét. A nemszínek (fehér és fekete) használata hangsúlyozza a magában való színkontrasztot. A

Vasili Kandinski: Sárga-piros-kék

Johannes Itten: 7 skálás 12 osztatú színkör

2. A hideg-meleg színkontraszt (C ábra). Mindegyik színt kétféle módon lehet felmelegíteni és lehűteni:

a. két szín egymás mellé helyezésével. Például: a piros a sárga mellett hideg hatást, míg a piros a kék mellett meleg hatást kelt.

b. színkeverés által. Például: a zöld meleg szín lesz, ha sok sárga tónussal keverjük (sárgászöld) vagy pedig hideggé válhat, ha több kéket tartalmaz (kékeszöld).

3. A fény-árnyék (vagy tónus) kontraszt (D ábra) a különböző fényerősségű színek egymás mellé helyezése által létrejött erős ellentét (tónusos perspektíva). Fény-árnyék kontraszttal alkotjuk meg a formát és a tömeget.

4. A kiegészítő (komplementer) színkontraszt (E ábra).

A színkörben a kiegészítő színek egymással szemben állnak, így ezeknek az együttes használata erős kontrasztot hoz létre, ragyogást eredményez. A kontraszt mérséklésére közelítenünk kell egymáshoz a kiegészítő színeket. Például: a pirosat kevés zölddel keverve fúziót hozunk létre, így válik harmonikus kontraszttá.

Rembrandt: Vihar a Galileai-tengeren

Paul Cézanne: Almák és kekszek E

D

C

Paul Gauguin: Jó napot, Monsieur Gauguin

5. A szimultán és egymást követő színkontraszt (F ábra) egy optikai hatás, amit egy erősebb (tiszta) szín akromatikus szürkével való együttesében lát a szemünk, amelyben a szürke az adott szín kiegészítő színévé válik. A szimultán színkontraszt két tiszta szín között is lehetséges, amelyek egymásnak nem kiegészítő színei. Mindegyik szín a másikat a saját komplementer színévé akarja átalakítani, és ezáltal a színek ragyognak, ami új hatásokat eredményez.

6. A minőségi színkontrasztot (G ábra) egy szín tört árnyalatai és a telített tiszta szín együttese hozza létre. Tört színárnyalat = színátmenetek. Ez a legfestőibb kontraszt.

7. A mennyiségi színkontraszt (H ábra) a színek mennyiségi használata a felületen; egy arányossági viszony: sok-kevés, nagy-kicsi.

Georges Seurat: Tanulmány

Vincent van Gogh: Olajfaültetvény

Piet Mondrian: Vörös fa

F G H

3. LECKE. Színskálák

A magyar értelmező szótár szerint a „harmónia” szó jelentése: az együtt szereplő elemek összhangja . Hol észleltél harmóniát a hétköznapokban? Véleményeteket beszéljétek meg kis csoportokban!

A képzőművészetben a harmónia a színkombináció hatása a szemlélőre, ami felhívja a figyelmet, érzelmeket kelt, és kérdéseket vet fel. Azt a színsort nevezzük színskálának, amelynek színei azonos tulajdonságúak és tónusértékűek, vagy ugyanolyan fényerősségűek.

A színskálák osztályozása:

1. egyszerű színskála – két ellentétes szín, hideg és meleg vagy egymást kiegészítő színek kombinációja (A ábra);

2. összetett színskála – két vagy három kiegészítő színpárból jön létre (B ábra);

3. meleg színskála – a meleg színek használatával alakul ki (C ábra);

Louis Hayet: Hegyi táj

Vincent van Gogh: Csónakok

Vasili Kandinski: Hajók

4. hideg színskála – a hideg színek használatával érjük el (D ábra);

5. hasonló tónusú színek skálája – azonos tulajdonságú színek keverése egyre több fehérrel vagy feketével (E ábra);

6. színes szürkék színskálája – színes szürkék keverésével érünk el (két komplementer keverése fehérrel vagy feketével; vagy egy telt, tiszta szín keverése tört színnel; vagy egy elsődleges szín egy másodlagossal keverve) – F ábra.

FELADATOK

Fess két azonos témájú képet, amelyekben különböző érzéseket fejezel ki! Alkalmazz hideg és meleg színskálát:

• Esős ősz és Meleg ősz ;

• Reggel a parkban és Este a parkban;

• Az én városom este és Az én városom reggel ! Alkotásaidat tedd a portfóliódba!

D

E

Nicolae Grigorescu: Házak Vitrében

Claude Monet: Tenger Fecampnál

Claude Monet: Sainte-Adresse-i tengerpart

4.

LECKE. Színhangzatok/színharmóniák. Domináns színek

Figyeld meg az A és B festmények színkeverését! Mire akarta felhívni a figyelmet a festő bizonyos színek hangsúlyos használatával? Érvelj állításod mellett!

Egy szín domináns, ha nagy mértékben használják azért, hogy felkeltse a figyelmet. Más mellé kerülő színnek összhangban kell lennie vele, ezáltal színharmóniát hoznak létre.

Például az A . képen Claude Monet komplementer színpárt használt, K + N. Megfigyelhető a tiszta színek kis és a tónusok színes szürkével való keverékeinek nagyobb mértékű használata. Ugyanaz észlelhető a B ábrán, csak itt a meleg színek dominálnak.

Mindkét festmény egyedi és kifejező, ami a színhangzatnak köszönhető.

FELADAT

Beszélgess egy osztálytársaddal Monet festményeiről (A és B példák)! Ha nem tudnád a címüket, rájönnél-e, hogy az A egy napkeltét és a B egy napnyugtát ábrázol? Érvelj állításod mellett!

Claude Monet: Impresszió, felkelő nap

Claude Monet: Velencei szürkület

A színhangzatok két, három vagy több színből is létrejöhetnek. Ezt fúzióval (keveréssel) vagy kontraszttal érhetjük el.

Figyeld meg Paul Klee (svájci festő, 1879–1940.) tájképeit – C , D ábrák.

A C ábrán színösszemosódással hozta létre a színharmóniát, vagyis a használt színek azonos árnyalatúak, tónusúak és telítettségűek a képen.

A D ábrán a komplementer, meleg-hideg, világos-sötét színekkel kontrasztos színhangzatot hozott létre.

Az E és F képeken a festők különböző színhangzatokat használtak: fúzióval az E ábrán, és kontraszttal az F ábrán.

C E D F

Paul Klee: Napnyugtakor

Ion Andreescu: Mezei tájkép

Paul Klee: Táj sárga madarakkal

Henri Matisse: Fák a folyóparton

Szabadon választható FELADATOK

1. Figyeld meg Claude Monet festményét (G ábra)! Mely színek dominálnak? Mit gondolsz, miért éppen ezeket a színeket választotta a festő?

2. Milyen uralkodó színt választanál, és milyen érzelmeket szeretnél vele kifejezni? Ez alapján készíts egy alkotást!

3. Milyen színt választanál, hogy kifejezd a boldogságot?

4. Amit a szín jelent a festményen, az a lelkesedés az életben. Mi lehetett a mondanivalója Van Goghnak ezzel a kijelentéssel?

5. Készíts egy listát a H és I képek közötti hasonlóságokról és különbségekről!

Tedd a portfóliódba az általad választott feladatot!

Claude Monet: Út a Szent Simon farmra, télen G

5. LECKE. A festői felületkezelés

MINIPROJEKT: Ünnepi üzenetek

Digitális korban élünk: digitális formában olvasunk könyvet, fotókkal gyűjtünk emlékeket, valamint digitális szimbólumokkal és ikonokkal kommunikálunk.

Egy ilyen kontextusban legtöbbször, ha fel akarjuk köszönteni a szeretteinket vagy barátainkat, küldünk neki egy üzenetet, és/vagy felköszöntjük virtuálisan (A , B, C ábrák).

Mi lenne, ha „kézzelfogható” képeslapot küldenél? Vagyis kalligrafikusan, kézzel írnád, rajzolnál, színeznél vagy festenél egy képeslapot, amit a postán küldesz el?

Mit gondolsz, hogyan reagálna a címzetted?

És ha te kapnál? Mit éreznél, vagy milyen érzés volt, amikor ez történt veled?

Azt javasoljuk, hogy alkoss valami eredetit: készíts egy képeslapot egy számodra különleges személynek!

Szükséged van egy A5-ös méretű lapra, egy ceruzára a vázlathoz, ecsetekre és tempera vagy akvarellfestékre, bélyegzett borítékra, ha postán küldöd el. A képeslaphoz válassz azokból a díszítő technikákból, amelyekkel a következő leckékben ismerkedsz meg!

Azt mondják a művészekről, hogy szabad a lelkük, s a szépség keresésében uta znak. Még ha a természetből ugyanazt a részletet is látják, másképp alkotják meg. Vajon miért?

Keress egy bizonyítékot a fenti kijelentésre, és oszd meg az osztálytársaddal!

A festők a tudatosan használt festői foltokkal, legyenek színesek vagy akromatikusak, aránytalanul szétoszlatva azokat a plasztikai térben egyedi és kifejező, vibráló felületeket hoznak létre. Ehhez a témát festői felületkezeléssel dolgozzák fel. A festői felületkezelés azt jelenti, hogy kiválasztja azokat a technikákat, amely a tömeghatást, a közelséget vagy távolságot, illetve fény-árnyék kontrasztot érzékelteti.

A festői felületkezelés módozatai:

• a színek árnyalása – fehérrel vagy feketével való keverése (fokozatos tónusátmenetek) (D, E ábrák);

• a színek modulálása – színes vibráció létrehozása a színek részleges fedésével vagy egymás mellé kerülésével (F, G ábrák);

• grafikai egymásra helyezés (pontok, vonalak, foltok egymásra kerülése) (H, I ábrák).

Ohara Koson: Lepke és liliom

Stefan Luchian: Almák

John Constable: Tengeri táj viharfelhőkkel

Claude Monet: Sárga íriszek rózsaszín felhőkkel

festői felületkezelést a színek árnyalásával, a színek modulálásával és grafikai egymásra helyezéssel!

Személyre szabott és alkalomhoz illő témát válassz a számodra fontos személynek!

H

Paul Signac:

Henri Matisse: Csendélet

6. LECKE. A dekoratív felületkezelés

„Az igazi felfedezés nem új tájak keresését jelentette, hanem újszerű meglátásmódokra való törekvést.“ Értelmezd Marcel Proust (francia író, 1871–1922) kijelentését!

Figyeld meg az A és B ábrákat! Mindkettő Piet Mondrian (holland festő, 1872–1944) festményének reprodukciója.

Mit gondolsz, a fenti idézet Mondrianra is jellemző? Miért? Indokold válaszod!

A felületkezelésre vonatkozóan (A ábra), ahol a színfoltok erős intenzitásúak, a dekoratív felületkezelésben (B ábra) a színfoltok teljesen egyenletesek és egységesen oszlanak el a felületen a körvonalakon belül. Ily módon sem tömeget, sem közelséget vagy távolságot, sem mozgást nem érzékeltetnek.

A dekoratív felületkezelésben az egyenletes színfoltok lehetnek:

• színesek vagy akromatikusak (C ábra);

• különböző méretűek és formájúak (D, F ábrák);

• homályosak, átlátszóak vagy áttetszőek (C , D ábrák);

• termodinamikus hatásúak (D, E ábrák);

• árnyalt vagy színes kontrasztokat hozhatnak létre (C, D, E ábrák).

Egy másik technika, amivel dekoratív felületkezelést alkothatunk, az a kollázs (G ábra).

Piet Mondrian: Malom napkeltekor – Winkel malom

Piet Mondrian: Kompozíció szürkével és világos barnával

Ókori Egyiptom, papírusz festmény

FELADAT

Figyeld meg a lecke képeit, és fedezd fel, milyen színfolt technikákat használtak!

Készíts üdvözlő lap vagy képeslap vázlatot, amelyben dekoratív technikát használsz!

Most már az következik, hogy válaszd ki, melyik variáns a legmegfelelőbb az elküldésre! Ne felejts el üzenetet vagy üdvözletet írni a hátuljára!

Paul Klee: Niesen-hegy

Paul Klee: Kastély és nap

Koloman Moser illusztrációja

Piet Mondrian: I. kép

Emlékezz vissza, mit tanultál, miket alkottál, és hogy érezted magad a Dinamizmus-II. fejezet során! Hogy könnyebb legyen az ismétlés, alkossatok kisebb csoportokat a következők témák megbeszélésre:

• Mit jelent a „kontraszt” kifejezés?

• Melyek az árnyalás lépései rajzban?

• Hogyan hozunk létre színes tónust a festményen?

• Mit jelent a kromatikus árnyalás, mint plasztikai kifejező eszköz, a konstruktív színelmélet értelmében?

• Mit jelent a hét színkontraszt mindegyike? Hogyan hozzuk létre őket?

• Mit jelent a „színharmónia” és a „domináns szín”?

• Hogyan jön létre a festői felületkezelés?

• Hogyan jön létre a dekoratív felületkezelés?

(Ön)értékelés: válaszolj a kérdésekre veled egykorú, más iskolából való tanulók két munkájával kapcsolatban (A és B)! Ellenőrizd a válaszok helyességét az ismétlés alapján, majd pontozz a megadott pontszámok szerint! Adj hozzá hivatalból 2 pontot!

1. Milyen kontrasztokat fedezel fel az A és B ábrán? Igazold válaszaidat! (minden helyes válasz és érv 1–1 pontot ér)

2. Hol alkalmaztak festői felületkezelést? Hát dekoratív felületkezelést? (minden helyes válasz és érv 1–1 pontot ér)

Ne felejtsd el elvégezni az (ön)értékelést és az Ünnepi üzenetek miniprojektet sem ebből a fejezetből! Alkalmazd a 8. oldalon megadott szempontokat és pontozást! Töltsd ki az önértékelő kártyát is, amelyben kipipálod a rád jellemző kijelentést!

Kitöltés után ellenőrizd a tanároddal, hogy jól gondolkodtál-e! Tedd a felmérőt és az önértékelő kártyát a portfóliódba!

III KÍVÁNCSISÁG

Nézz nagyítón keresztül, és mondd el, mit látsz?

→ Szél? Hullám? Gondolat? vagy…

→ Miből gondolod mindezt?

Mielőtt látnád a teljes reprodukciót, jegyezz le:

→ három szót/gondolatot;

→ két kérdést;

→ egy metaforát.

Specifikus kompetenciák:

1 .1; 1 . 2; 1 . 3; 2 .1; 2 . 2; 3 .1; 3 . 2 .

Ebben a fejezetben a következőkről

fogsz tanulni:

1. lecke. Kiállítás

2. lecke. A természet, mint ihletforrás. Vázlatok, krokik

3. lecke. Természeti formák

4. lecke. Képzőművészeti sík- és térformák

Nézd meg újra figyelmesen a képet, és azonosítsd a részletet a 41. oldalról!

Írj le újabb három szót/gondolatot, két kérdést, egy metaforát!

Különböznek attól, amire először gondoltál? Miért?

A jegyzeteidben megjelenik az éjszakai táj? Hát a folytonos mozgás érzete, amit az ecsetkezeléssel valósít meg? Vajon észlelted az érzelemdús atmoszférát?

Vincent van Gogh: Csillagos éj

1. LECKE. Kiállítás

Utazásaid során országon belül vagy határon túl támadt-e benned kíváncsiság, hogy megnézz egy képzőművészeti kiállítást?

Ha voltál már kiállításon, akkor feltűnt-e, hogy minden műalkotás mögött egy csodás történet van, amiből sok mindent tanulhatsz?

Ha még nem voltál kiállításon, akkor próbáld ki, felhasználva ennek a fejezetnek az információit! Láss egy felfedező szemével, próbálj meg a szívedre hallgatni, csodáld meg a részleteket, tiszteld és értékeld a művész munkáját!

A képzőművészeti kiállítás egy speciálisan berendezett (bel- vagy kültéri) tér, amelynek célja a nyilvánosság elé tárni a különböző művészeti alkotásokat.

Többféle kiállítás van, múzeumokban és galériákban, különböző szempontok alapján osztályozva:

• a kiállítás időtartama szerint vannak állandó és időszakos kiállítások; ez utóbbi időben behatárolt, és néha más kulturális eseményhez kapcsolódnak: könyvbemutatók, tematikus beszélgetések, konferenciák stb.;

• a kiállítás helyétől függően vannak beltéri és kültéri kiállítások (A , B ábrák);

• a kiállítás témája vagy a műalkotás elrendezése alapján: a tárgyak önmagukról beszélnek, a tárgyak kompozíciót alkotnak, a plasztikai elemek megtalálhatóak stb.

FELADATOK

Készítsd el az egyiket: több időszakos kiállítás listáját, amiről hallottál vagy amit láttál, kiemelve a múzeumot/helyszínt, ahol megrendezték.

Például: Nicolae Grigorescu, a román ethosz festője kiállítás, Román Nemzeti

Művészeti Múzeum, Bukarest. egy állandó vagy időszakos kiállítás bemutató kártyáját, amelyikben leírod: a kiállítás címét, a kiállított tárgyak alkotóit, a rendezvény helyét, a kiállítás célját, mi tetszett stb

Tedd munkádat a portfóliódba!

Legtöbbször egy múzeumi vagy galériába tett látogatáskor szabályzatot kell betartani. Például a D ábrán fel van sorolva néhány viselkedési szabály, amit Franciaországban a versailes-i palotában rendezett kiállítások látogatásakor kell betartani. Mindemellett fontos, hogy élvezzük és megértsük a kiállítást (  ábra).

A LÁTOGATÓK VISELKEDÉSE

Ennek a kulturális intézménynek a védelme érdekében, amelynek mindannyian tulajdonosai vagyunk, kérjük a látogatókat, hogy:

• ne érintsék meg a múzeumban kiállított dekoratív tárgyakat és műalkotásokat;

• ne lépjék át a kordonokat;

• ne használjanak nagyítót;

• ne támaszkodjanak az oszlopokhoz és más kiállított eszközökhöz;

• ne készítsenek graffitit, ne írjanak jeleket és más szimbólumokat;

• ne szaladgáljanak a múzeumban és ne másszanak fel a tárgyakra és bútorokra;

• ne zárják el az útvonalakat és kijáratokat stb.

Egy kiállítás megtekintése a saját tapasztalataimon keresztül átszűrődött (vizuális és auditív) információkat jelenti. Ennek megfelelően:

1. Szánjatok rá időt és türelmet , hogy minden kiállított tárgyat felfedezzetek! Ne menjetek be egy kiállításra úgy, hogy minél hamarabb kijöjjetek!

2. Vigyetek magatokkal sok csendet; hagyjátok, hogy a szemetek felfedezze az összes részletet! Meglepetésben lehet részetek!

3. Biztosíts elég helyet a kísérőidnek (családtagok, osztálytársak, tárlatvezető, más látogatók stb.)! Így a maga teljességében láthatjátok és értelmezhetitek a kiállított műalkotás üzenetét.

4. Tegyetek föl kérdéseket, legyetek kíváncsiak! Egy kiállítás megtekintése egy olyan tanulási módszer, ahol szabadon gondolkodhatsz. (E ábra)

FELADAT

Képzeljétek el, hogy kiállítást rendeztek! Készítsetek egy listát három szabállyal, amit szeretnétek, hogy betartsanak a látogatóitok! Használjátok a fantáziátokat, tegyétek minél attraktívabbá ezeket a szabályokat, hogy felfigyeljenek rájuk, és betartsák őket! Tegyétek a listát a portfóliótokba!

Hogy szervezünk meg egy kiállítást?

MINIPROJEKT: Az osztály kiállítása

Egy kiállítás megszervezése különleges élmény. Egyedülálló, eredeti módja annak, hogy megmutassa mindenki az életszemléletét, ahogyan látja a dolgokat.

Az osztálytársaiddal együtt szervezzetek időszakos kiállítást az osztályban/iskolátokban a mindegyik fejezetnél készült legjobb munkáitokból! Hívjatok meg más tanulókat, szüleiteket, hogy megcsodálják és értékeljék a munkáitokat! Gyűjtsetek visszajelzéseket a látogatóktól, és dolgozzátok fel őket! A következő kiállítás szervezésekor jussanak eszetekbe ezek az ötletek, hogy még sikeresebb és élménydúsabb hatást érjetek el!

Egy kiállítás megszervezésének lépései a következők:

• a legjobb alkotások kiválogatása és kiválasztása (F ábra);

• a műtárgyak felértékelése és elhelyezése a kiállítóteremben vagy külterületen (G ábra);

• az esemény meghirdetése: hirdetések, szórólapok készítése és szétszórása; újságokba, internetes felületeken készített hirdetések által stb. (H ábra);

• a kiállítás hivatalos megnyitása.

F G

2. LECKE. A természet mint ihletforrás. Vázlatok, krokik

• A természetet nem kell imitálni, sem lemásolni, a maga módján kell feldolgozni… Hogy lehet dolgozni a természet módján? Tudj megfigyelni, ez a kulcsa… Amikor már meg tudod figyelni, a természet mesél neked. Mi, művészek, a szemünkkel látunk, de a lelkünkkel dolgozunk, mondta a festő Stefan Luchian (román festő, 1868–1917).

• „A festmény egy műalkotás kell, hogy legyen, nem pedig imitáció/utánzat“, mondta Paul Gauguin.

• „A természet nem díszlet, hanem a lélek belső tükre“, állítja Vincent van Gogh. Íme tehát egy elv, amivel minden nagy képzőművész egyetért: a természetre ihletforrásként tekintenek, és a műalkotásaikhoz esztétikai* megoldásokat vagy kiindulópontokat keresnek (A , B ábrák).

Mindegyik képzőművész egy neki tetsző természeti elemből indul ki: egy bizonyos forma-, színkombináció, kifejezőerő, az elmélkedés* folyamatában átélt érzelmek stb. Ezt követi egy tanulmányozás és (lehetséges) számtalan vázlat.

Vázlat lehet egy rajz, egy festmény, egy szobor, egy tervrajz stb., amelyben a művész nagy vonalakban vázolja az őt foglalkoztató téma tulajdonságait (amíg a megfelelő ábrázolásra talál). Néha nagyon sok vázlatra van szükség, amíg eljut a kívánt üzenethez (C , D, E ábrák).

Michelangelo: II. Henrik, Franciaország királyának szobor vázlata

Leonardo da Vinci: Ló vázlat

Leonardo da Vinci: Lovasszobor, vázlat

Egy rövid idő alatt elkészült vázlatot krokinak nevezünk (F, G ábrák).

A krokiban nem térnek ki a részletekre, csak a figura/tárgy mozgására és tulajdonságára, valamint általános jegyeire. Általában az éppen kézügyben levő eszközzel készül: szénnel, tollal, színes vagy grafit ceruzákkal, pasztellekkel stb., néhányszor vegyes technikákkal, amelyben akvarell nyomok is megjelenhetnek (H ábra).

FELADAT

Figyeld meg az I és J ábrákat, majd rajzold vagy fesd le egy napod hullámait kedved szerint!

Először készíts egy vagy több vázlatot!

Tedd az alkotást a portfólióba!

F

H

Eugéne Delacroix: Összegömbölyödő tigris

Leonardo da Vinci: Repülő madár rajzok

Leonardo da Vinci: Ló és lovas kroki

J

Ivan Aivazovski: A kilencedik hullám

3. LECKE. Természeti formák. Tanulmányozás

A képzőművészek számára a természeti formák az elsődleges és legfontosabb ihletforrás. Figyeld meg párosával az alábbi képeket (A , B, C , D): fénykép – rajz vagy festmény. Mit gondolsz? Mit érzel? Milyen hasonlóságokat és különbségeket veszel észre?

Tanulmányozás: Válassz ki egy számodra könnyen elérhető helyet a természetben – lehet egy közeli park, egy kert vagy egy hely útban az iskola felé! Megfigyelést folytatsz, amelyben részletesen megfigyeled az adott hely egy természeti formáját. Egy nagyító segítségével olyan részleteket is megláthatsz, amit szabad szemmel nem könnyű észrevenni.

1. lépés: Egyetlen természeti elemet válassz ki, ami a leginkább felkeltette a figyelmed: lehet egy virág, egy levél, egy fatörzs, egy kő, de egy bogár is, egy csiga stb.

2. lépés: Tanulmányozd a formáját! Készíts egy krokit vagy egy vázlatot (a 2. leckében olvastál ezekről a technikákról)!

3. lépés: Különböző forrásokban (képtár, különböző múzeumok virtuális látogatása, a rajztanárodtól vagy más műkedvelőtől) nézz utána, hogy az általad választott természeti forma másokat is megihletett-e!

4. lépés: Rendszerezd egy lapon a kapott információkat! Alaposan figyeld meg a tanulmányozott műveket, majd hasonlítsd össze a saját krokiddal vagy vázlatoddal, és írd le, mit veszel észre!

5. lépés: Vond le a saját következtetéseidet!

6. lépés: Készíts egy bemutatót osztálytársaidnak a tanulmányodról, kihangsúlyozva miért éppen ezt a természeti formát választottad! Tetszés szerint választhatsz a bemutatód formáját illetően: poszter, írott szöveg, video, digitális bemutató stb.! Tedd a tanulmányod a portfóliódba (ha megoldható)!

4. LECKE. Képzőművészeti sík- és térformák

A képzőművészek a pont, vonal, színek, felület és textúra segítségével alakítják át a természeti elemeket képzőművészeti formákká.

A valóságban minden természeti elem háromdimenziós: van magassága, szélessége és mélysége. Amikor az elemek körvonalazódnak a rajzban vagy a festményen, akkor elvész a mélységük. Ilyenkor beszélünk kétdimenziós (magasság és szélesség) azaz síkformákról (E ábra).

A háromdimenziós vagyis térformáknak van mélységük, ezáltal teret foglalnak, mert három dimenzióban vannak: magasság, szélesség, mélység. A képzőművészetben háromdimenziós formákat lehet kialakítani a következőképpen: kollázs, formázás (szobrászat), origami stb. (F, G ábrák)

FELADAT

Válassz ki egy számodra különleges természeti formát! Próbálj meg sík- vagy térformát adni neki számodra elérhető eszközökkel! Tedd az alkotásodat a portfóliódba!

F

E

Bada Shanren: Virág vázában

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Padtársaddal ismételjétek át a Kíváncsiság – III. fejezetet. Egy általad ismert, újszerű grafikai szervezővel rendszerezzétek a tanultakat, és azt, hogyan éreztétek magatokat a leckék során. Mutassátok be osztálytársaitoknak (A ábra). Fedezzetek fel hasonlóságokat és különbségeket a saját és társaitok ismétlési módja között.

(Ön)értékelés

1 p.

1 p.

1 p. 1 p. 4 p.

Képzőművészeti sík- és térformák

Kiállítás. Hogy  szervezünk?

KÍVÁNCSISÁG

Természeti formák

A természet, mint ihletforrás. Vázlatok, krokik

A tankönyv értékelései során találkozol olyan feladattal, amelyben mondatokat kell kiegészíteni, mint az 1. példánál, avagy társítanod kell két sor vagy oszlop információit, mint a 2. példánál, vagy válaszd ki a helyes választ, mint a 3. példánál.

1. PÉLDA

Feladat: Egészítsd ki a mondatot a megfelelő kifejezésekkel!

A képzőművészeti kiállítás az egy…, amit speciálisan berendezett … vagy… szerveznek meg.

Válasz: A képzőművészeti kiállítás egy bemutató, amit speciálisan berendezett kül- vagy belterületen szerveznek meg.

2. PÉLDA

Feladat: Az A sorban bizonyos fogalmak vannak, a B sorban pedig magyarázatok. Társítsd mindegyik betűt az A sorból

a megfelelő számhoz a B sorban!

A. a. akromatikus színek (nemszínek); b. árnyékolás.

B. 1. egymásra húzott vonalrendszerek; 2. fehér és fekete.

3. PÉLDA

Kérdés: Hány dimenziójuk van a síkformáknak?

A. két dimenzió; C. négy dimenzió; B. három dimenzió; D. egy dimenzió.

(Ön)értékelés: Írd egy lapra a helyes válaszokat! Ellenőrizd, hogy helyesek-e a válaszok, és pontozz a megadott pontszámok alapján! Adj hozzá hivatalból 2 pontot!

1. Írd át kiegészítve az alábbi mondatokat:

Egy kiállítás megtekintése a kapott (vizuális vagy auditív) … átszűrődése a saját …

A … formák az elsődleges és legfontosabb … a képzőművészeknek.

2. A térbeli formáknak van:

A. két dimenziójuk – hosszúság és szélesség; C. egy dimenziójuk – magasság; B. három dimenziójuk – hosszúság, szélesség, D. négy dimenziójuk – hosszúság, szélesség, magasság; magasság, vastagság.

3. Társítsd a két fogalmat a magyarázatukkal:

A. a. vázlat; b. kroki

B. 1. gyorsan készült vázlat; 2. egy téma jellemzőinek nagy vonalakban való ábrázolása.

4. Készíts fotót egy neked tetsző természeti elemről! Fesd meg vagy rajzold le képzőművészeti síkformákkal! Hasonlítsd össze a fotót az alkotásoddal, majd összegezd egy gondolatban! (1 p. a fotó, 1 p. az alkotás témájának betartása, 1 p. az összegző gondolat, 1 p. kreativitás)

IV HARMÓNIA

Nézz nagyítón keresztül, és mondd el, mit látsz?

→ Mit látsz?

→ Mit ábrázol?

→ Milyen érzéseket kelt benned?

→ Milyen kérdések merülnek fel benned?

→ Mi jut eszedbe a harmónia szóról? Milyen kapcsolatot fedezel fel a harmónia és az adott képrészlet között?

Specifikus kompetenciák:

1 1; 1 2; 1 3; 2 1; 2 2; 3 1

Ebben a fejezetben a következőkről fogsz tanulni:

1. lecke. Díszítő kompozíció

2. lecke. Stilizálás és a modul

3. lecke. Ritmus a dekoratív kompozícióban

4. lecke. Ritmus a képzőművészeti kompozícióban

Keresd meg a reprodukcióban a részletet az 51. oldalról! Felismerted a tulipánt?

A tulipán Perzsiából származik, a mai Iránból. Irán és Törökország nemzeti szimbóluma.

Gyakran a tulipánok korának is nevezik a Török Birodalom leggazdagabb korszakát. A Turkish Airlines légitársaság repülőgépein szürke tulipán van.

A tulipán a XVI. században honosodott meg Európában.

Abban az időben nagyon költséges* volt tulipánt termeszteni.

Török kaftán*, XVIII.sz., Topkapi Múzeum, Isztanbul, Törökország

1. LECKE. Díszítő kompozíció

Nézz szét a környezetedben! Vannak otthonotokban hagyományos népies tárgyak? Népviselet, kerámiák, faragott fabútorok, szőttesek stb. képviselik a népművészetet, egy nép legdrágább örökségét.

Minden népnek megvan a saját népművészete, amit egy szótárhoz is hasonlíthatnánk – segít megérteni az adott nép kultúráját: milyen emberek, hogyan éltek az idők során, mit éreztek, hogy gondolkodtak, és mit csináltak a mindennapokban. A legtöbb népművészeti tárgy egyszerre hasznos és szép, a kiapadhatatlan forrás pedig a természet.

Mit látsz az A és B ábrán? Beszéljétek meg egy osztálytársaddal!

FELADAT:

Gondolkodjatok – Dolgozzatok párban –Beszéljétek meg

Figyeld meg mindegyik tárgyat ebben a hagyományos román szobában (C ábra). Gondolkodj el, milyen hasonlóságokat vélsz felfedezni az otthonod mai tárgyaival! Egy osztálytársaddal közösen készítsetek listát három hasonlósággal és három különbséggel a saját és egy népies szoba között (pl.: Van kézi szövésű törülközőtök/szőttes vagy tányérok a falon? Van a szoba közepén asztal asztalterítővel? )! Vonjatok le egykét következtetést írásban! Osszátok meg társaitokkal! Tedd a következtetéseket a portfóliódba!

Tányér Horezuból*

Szeben környéki hagyományos lakásbelső

Ötödik osztályban tanultál a kompozícióról, ami a képzőművészeti elemek belső elrendezése a felületen (festészet, grafika stb.) vagy térben (szobrászat, építészet stb.) úgy, hogy harmóniát, egyensúlyt teremtsen. Figyelmesen elemezve a D, E és F kompozíciókat, milyen hasonlóságokat és különbségeket veszel észre?

Az E és F ábra díszítő kompozíció, mert a művész a színeket díszítő felületkezelésre használta, vagyis sík színfoltokat alkalmaz, pontosan körvonalazott formákban, tömeghatás, közeli/távoli térhatás és mozgás nélkül. A formák egyszerűsítve és geometrizálva vannak.

FELADAT: Kincsvadászat

A különböző hétköznapi tevékenységeidben keress díszítő kompozíciókat ruhákon, szőnyegeken, tányérokon, csempén, bútoron stb., ami téged lenyűgöz, és értékesnek tartod, mint egy kincset! A telefonoddal fotózd le! Mutasd meg a képeket egy osztálytársadnak! Beszéljétek meg a formákat, színeket, mit ábrázol, miért tetszett stb.!

E

F

D

Stefan Luchian: Bazsarózsák

Román népi model

Hatip Mehmet: Márványozás

PROJEKT: Egyediség

Ezen a fejezeten belül egy merész projektet kínálunk. Mit szólnál hozzá, hogy egyedi mintát teremts egy kedves tárgyadon?

Lehet egy egyszerű póló (A ábra), iskolatáska (B ábra), egy régi vászoncipő (C ábra), egy része a kedvenc ingednek, egy dzseki-, egy nadrágzseb vagy bármi más. Díszítő kompozícióhoz inspirálódj a természetből, és használj díszítő felületkezelést!

A következő leckékben további információkat kapsz még ehhez a projekthez. Útmutató a projekthez:

1. Válaszd ki a tárgyat (lehet nagyon régi, de neked fontos és új színben akarod feltüntetni!

2. Válaszd ki azt a természeti formát, amit szeretnél ábrázolni a tárgyadon!

3. Először gyakorolj egy papírlapon, amíg felkészültnek érzed magad, hogy megrajzold a mintát a tárgyra! Használd azt a tudást, amit a formák egyszerűségéről fogsz tanulni (D ábra)!

4. Fesd ki/rajzold meg a tárgyat! A díszítő kompozícióhoz ne felejts el dekoratív foltokat használni, fess minél egyenletesebben és pontosabban! Mivel használati tárgyat díszítesz, használj akrilt vagy vízhatlan markert, ami mosható!

5. Mutasd be a tárgyat az osztályban! Indokold, mitől egyedi és miért ez a személyes mintád?

2. LECKE. Stilizálás és a modul

A dekoratív kompozícióban természeti formákat használnak (A , C ábrák). Ezeket stilizálják (B, D ábrák), vagyis:

• egyszerűsítik – eltávolítják a részleteket (B ábra);

• geometrizálják – mértani formákkal ábrázolnak;

• síkformát ölt – nincs már mélysége;

• a valós színeket másokkal helyettesítik (D, E ábra).

FELADAT:

A román nemzeti rögbicsapat szimbóluma a tölgyfalevél (E ábra).

Stilizálj egy természeti elemet, ami téged jelképez: felhasználhatod a kapott formát az Egyediség projektben!

Egy stilizált forma használható sablonként, ismétlődhet és változhat is a mérete és a színe, ezáltal modul lehet belőle. Modullal gyakran találkozunk a dekoratív felületen (F, G, H ábrák).

FELADAT:

Válassz ki egy általad stilizált formát, amely modulként ismétlődik egy kompozícióban! Változtasd meg a modul méretét és színét (nagy, kicsi, sárga, zöld stb.)! Felhasználhatod az Egyediség projektben.

Török kaftán, XVI. sz., Topkapi Múzeum, Isztambul, Törökország

Török csempe

Argeși törülköző, részlet

FELADAT:

Figyeld meg a reprodukciót: Román Forradalmárnő (Constantin Daniel Rosenthal festménye 1850-ből)! Készíts vázlatot a népi ing stilizált formáiról! Válassz ki egyet közülük, és használd modulként egy veled kapcsolatos kompozícióban! Tedd az alkotásod a portfóliódba!

3. LECKE. Ritmus a dekoratív

kompozícióban

Figyeld meg, hogyan helyezkednek el az ágak a fa törzsén, vagy hogyan esik az eső (A és B ábra)!

Egy természeti jelenség vagy szerkezet folyamatos és váltakozó ismétlődésének ritmusa van . A ritmus szó a görög rythmos ból ered, ami egységet, szabályos mozgást jelent. A dekoratív kompozícióban a vonalak, formák, színek mértani formák (kör, négyzet, háromszög, rombusz stb.) és bizonyos szabályok szerint ismétlődnek, egyhangúan vagy váltakozva. Ez a szándékos ismétlődés hozza létre a ritmust (C és D ábra).

4. LECKE. Ritmus a képzőművészeti kompozícióban

Elmondhatjuk, hogy nem létezik képzőművészeti kompozíció valamilyen plasztikai elem ritmusa nélkül: pont, vonal, forma, folt, szín, tónus. Ahhoz, hogy egy képzőművészeti kompozícióban ritmust hozz létre, figyelned kell a következőkre:

• kiterjedés – az a felület, amelyre a plasztikai elemek kerülnek;

• szélesség – a plasztikai elemek elhelyezése a felület széléhez viszonyítva;

• minőség – az akvarell és a temperafesték különböző anyaghasználata;

• hangsúly – a színek tónusa és árnyalata;

• intervallum – két plasztikai elem közti távolság;

• ritmikai egység – két vagy több plasztikai elem között olyan kisebb vagy nagyobb távolság, amely ismétlődik.

Ugyanabba az irányba egymástól egyenlő távolságba eső vonalak lineáris ritmust alkotnak (A , B ábra).

Figyeld meg a C ábrát, és vedd észre a világos foltokat (fehér, rózsaszín, világos szürke, világos sárga): kövesd a formáját, a méretét, a felületen elfoglalt helyét, a köztük lévő távolságot! Mit jelképezhetnek ezek a foltok? A festő plasztikai ritmust alkotott, figyelve a színfoltok elhelyezésére a festmény kiterjedésében és szélességében, a színek minőségére és hangsúlyára, a foltok közti távolságra.

A

B C

Paul Klee: Kristály

Paul Klee: Kőszoba

Vasili Kandinski: Szép orosz nő a tájban

A formák ritmusa a térbeli elhelyezkedésüktől függ. Néha a térbeli formák ritmusát befolyásolhatja a dimenziók, a helyzet vagy az irány, az üresség-telítettség érzet váltakozása.

A Fekvő alak (D ábra) Henry Moore-tól (angol szobrász, 1898–1986) és a Végtelenség oszlopa (E ábra) Constantin Brancusitól (román szobrász, 1876–1957) a térbeli formák különböző ritmusának magától értetődő példái. A Végtelenség oszlopának ritmikusan ismétlődő szerkezete a végtelenbe irányuló mozgást érzékeltet . D

alak

Saka-Racila: Táj napraforgóval

Kromatikus ritmus hasonló színű, változatlanul vagy változó méretű formákból jön létre, amelyek ismétlődnek egy kép szerkezetén belül (F, G ábra).

Irányított és/vagy helyzetritmus akkor jön létre, amikor ugyanabba az irányba ismétlődik egy forma és/vagy a formának a helyzete ismétlődik a kép szerkezetében (E, F, G ábra).

Fontos! Egy képzőművészeti alkotásban többféle ritmus is lehet.

Constantin Brâncuși: Végtelenség oszlopa

FELADAT: Készíts egy természetből merített képet! Többfajta ritmust alkalmazz úgy, hogy felhasználod a 3. és 4. leckében tanultakat!

Henry Moore: Fekvő

Maria

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Egy újabb befejezett fejezet egy újabb lehetőség a közös ismétlésre. Egy-két osztálytársaddal ismételjetek, és gyűjtsetek össze három dolgot, amit elsajátítottatok a leckék során: Díszítő kompozíció, Stilizálás és a modul, Ritmus a dekoratív kompozícióban, Ritmus a képzőművészeti kompozícióban. Osszátok meg egymással a következtetéseiteket!

(Ön)értékelés: Oldd meg a feladatokat, majd ellenőrizd újraolvasva az 53–61. oldalról az információkat! Pontozz a megadott pontszámok szerint! Adj hozzá két pontot hivatalból!

1. Olvasd el a következő mondatokat! Jelöld egy papírlapon I -vel az igaz, és H -val a hamis kijelentéseket!

(6 x 0,5 p.)

I–H A kompozíció a képzőművészeti elemek belső elrendezése a felületen (festészet, grafika stb.) vagy térben (szobrászat, építészet stb.) úgy, hogy harmóniát, egyensúlyt teremtsen.

I–H A stilizálás jelentése a természeti formák egyszerűsítése és geometrizálása.

I–H Egy stilizált forma használható sablonként, ismétlődhet és változhat is a mérete és a színe, ezáltal modul lehet belőle.

I–H Modullal nagyon ritkán találkozunk a dekoratív felületeken.

I–H Kromatikus ritmus hasonló színű, változatlanul vagy változó méretű formákból jön létre, amelyek ismétlődnek egy kép szerkezetén belül.

I–H Egy képzőművészeti alkotásban nem lehet többféle ritmust használni.

2. Írj legalább 10 soros fogalmazást, amelyben értelmezed Sol LeWitt következő gondolatát: „A művészet körülvesz minket“. Használj fel legalább két információt ebből a fejezetből, hogy alátámaszd az idézetet (1–4. leckék)!

3. Készíts egy képzőművészeti vagy dekoratív kompozíciót, amelyben alkoss egy ritmust! (1 p. tématartás, 1 p. az alkotás pontossága, 1 p. kreativitás).

Ne felejtsd el elvégezni az (ön) értékelést és az Egyediség projektet! Alkalmazd a 8. oldalon megadott szempontokat és pontozást!

Indokold, mitől egyedi, és miért ez a személyes mintád!

Töltsd ki az önértékelő kártyát is, amelyben kipipálod a rád jellemző kijelentést! Kitöltés után ellenőrizd a tanároddal, hogy jól gondolkodtál-e! Tedd a felmérőt és az önértékelő kártyát a portfóliódba! 3

V INSPIRÁCIÓ

Nézz nagyítón keresztül, és mondd el, mit látsz?

→ Mit látsz?

→ Mit ábrázol?

→ Milyen érzéseket kelt benned?

→ Milyen kérdések merülnek fel benned?

→ Mi jut eszedbe az inspiráció szóról?

→ Milyen kapcsolatot fedezel fel az inspiráció és az adott képrészlet között?

Specifikus kompetenciák:

1 2 ; 1 3 ; 2 1; 2 2; 3 1

Keresd meg a reprodukcióban a részletet a 63. oldalról. Felismerted a tükröt?

A XV. században Észak-Európában elkezdték használni az optikai eszközöket, mint a lencse és a tükör.

Ezek ritkaságnak számítottak, a festőket izgatta, hogy milyen hatásuk lehet a képen. Ezért bevezették alkotásaikba a tükröt, amibe belefestettek olyan részletet, amit egyébként nem látnánk (pl. a házaspár hátát és a képen kívüli személyt).

Egy másik érdekes részlet a festő aláírása a kép közepén, a „falon“, a tükör fölött: Johannes Eyck fuit hir = itt járt Johannes Eyck.

Ebben a fejezetben a következőkről fogsz tanulni:

1. lecke. IX – XIV. század. Középkori művészet. Bizánci stílus. román stílus. Gótikus stílus

2. lecke. XIV – XVI. század. Reneszánsz 3. lecke. XVII – XIX. század. Barokk. Itália, Spanyolország, Hollandia; Klasszicizmus, rokokó, romantika, realizmus – Franciaország, Anglia, Spanyolország, Olaszország.

4. lecke. XIX – XX. század. Izmusok. Franciaország

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár

1. LECKE. IX–XIV. század. Középkori művészet. Bizánci stílus. Román stílus. Gótikus stílus

Ötödik osztályban tanultad, hogy az ókori Európát két nagy civilizáció befolyásolta: az ókori Görögország és a Római Birodalom. Az alábbi ábrák segítenek feleleveníteni azt a kulturális örökséget, amit a görögök és a rómaiak hagytak ránk.

Demokrácia

Periklész, Athén vezetője

Templomok, istenek, istennők

Kr.e. 1200. – Kr.u. I.sz.

Építészeti stílusok: dór, ion, korintuszi

ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVÉSZETE

Építészet

V. sz. – Athén aranykora

Szobrászat: Fidias, Praxitele

Akropolisz, Athén

Császárok:

Augusztusz, Traianus, Kosntantinusz

Kr.e. I. sz –Kr.u. III.sz. ÓKORI RÓMA MŰVÉSZETE Diadalívek

Viaduktok, vízvezetékek

Portrészobrászat

Paloták, mozaik

Kolosszeum, amfiteátrum

Róma, Kolosszeum

OSZTÁLYPROJEKT

Európa művészettörténeti térképe

csoportos vagy egyéni mini-projektekből: Rajzoljatok egy Európa kontúrtérképet, amelyre:

• jelöljétek be a művészeti szempontból fontos térségeket és/vagy városokat;

• jegyezzétek fel a stílusirányzatok és a művészek nevét;

• rajzoljatok vagy vágjatok ki, majd ragasszátok fel a legjellemzőbb művészeti alkotásokat!

A következő eszközökre van szükségetek:

• egy-két darab nagyméretű karton (100x70 cm), két megfelelő méretű léc és madzag;

• rajzpapír, jegyzettömb, művészeti folyóiratok, színes ceruzák, filcek, olló, ragasztó, cellux.

A szükséges információkat ebben a fejezetben találjátok meg.

A fejezet végére a projektetek Európa művészeti térképe lesz, amit felakaszthattok az osztályban. Mindig kiegészíthetitek a térképet más órán tanultakkal.

Kr.e.

Hol?

(országok, városok)

EURÓPA KÖZÉPKORI MŰVÉSZETE

Bizánci Birodalom: Konstantinápoly, Ravenna

Nyugat- és Közép-Európa: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Anglia, Lengyelország, Erdély

Mi? bizánci stílus román stílus gótikus stílus

Időszak? IV – XV. sz. X – XII . sz . XII – XIV. sz.

Milyen képzőművészeti ág fejlődik?

Milyen díszítőművészet fejlődik?

Stílusjegyek

Építészet: paloták, templomok, termálfürdők, vízvezetékek

Festészet: freskó*, miniatúrák

Építészet: apátságok*, templomok, kastélyok, várak

Szobrászat: domborművek (D ábra)

Festészet: miniatúrák (E ábra), freskó

Építészet: katedrálisok, paloták, várak, civil épületek (egyetemek, kórházak, mesterek* házai, hidak)

Szobrászat: ronde-boss és domborművek

Festészet: miniatúrák, freskó

Mozaik (C ábra) Faliszőnyeg Vitrázs (I ábra)

Építészet: árkádok, boltívek, kupolák Értékes, drága anyagok

Építészet: vastag falak (1,5–2 m), díszítetlen homlokzatok , keskeny ablakok (F ábra), félkörívek , támfal*

Szobrászat: virág motívumokkal és mértani formákkal kiegészített vallásos témák

Építészet: harangtornyok , rozetták , domborművekkel, ronde-boss és vitrázsokkal díszített homlokzatok, csúcsív (G, H, I, J ábrák)

Szobrászat: vallásos és korabeli témák

2. LECKE. XIV–XVI. század. Reneszánsz

A reneszánsz egy kultúrtörténeti mozgalom, amely kiterjed a XIV-XVI. századra. Itáliában jelent meg, onnan terjedt szét egész Európában. A „reneszánsz“ fogalma annak a felismeréséből indult, hogy a Római Birodalom bukása után egy sötét korszak következett, háborúkkal és a társadalmi élet hanyatlásával, ezért itt volt az ideje az eszmék és az ókori lelkület újjászületésének, az olyan elveknek, amelyek az embert helyezik a középpontba.

Itália - építészet, szobrászat, festészet.

Firenze és Velence voltak az első városok, ahol kialakult az olasz reneszánsz. Mindkettő gazdag város volt: Firenze, a bankárok és főleg a Medici család városa, akik hatalmas vagyonnal rendelkeztek; Velence, a dózsék* városa, stratégikusan vízre építve Európa és Kelet konfliktusa miatt. A kereskedelemből és az adókból származó jövedelmet befektették a helyi iparba, oktatásba és a vár művészetébe. Firenze, ami két évszázadon át fontos politikai és művészeti központ volt, „nyugat Athénjának“ tartották, lesz a XV. századtól a humanizmus központja. Más olasz reneszánsz központok voltak még Siena, Pisa, Rimini, Róma, Urbino, Pádova.

A reneszánsz építészetben az egyszerűséget keresték. Bekerült a négyzet és a kör az alaprajzba, a kocka és a kupola a térbe.

A reneszánsz építészet az ókori formavilágot használja, olyan építészeti elemekkel, mint oszlopok , pillérek *, oszlopfők *, háromszögű oromzat *, árkádok * amelyekhez hozzájöttek a kupolák A homlokzatok szimmetrikusak és rendszerezettek . Az építészeket művészeknek tartották, akik a társadalom művelt rétegéhez tartoztak. A leghíresebb reneszánsz építészek: Filippo Brunelleschi, Leon Battista Alberti és Donato Bramante (A , B, C ábrák).

AFilippo Brunelleschi: Dómkupola, Firenze, részlet

Leon Battista Alberti: Santa Maria Novella templom Donato Bramante: Palazzo della Cancelleria, Róma B C

Jelentős képviselők – Michelangelo, Leonardo, Raffaello, Tiziano

Az olasz reneszánsz jeles képviselői közül kiemelkedik négy művész: Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarroti, Raffaello Sanzio és Tiziano Vecellio.

Leonardo (1452–1519) a reneszánsz embereszmény*, sokféle foglalkozással: festő, szobrász, költő, filozófus, zenész, építész, feltaláló, mérnök (D, E ábra).

Michelangelo (1475–1564.) Lorenzo de Medici, Firenze vezetőjének köszönhetően lett szobrász, festő, építész és költő. II. Gyula pápa rendelésére festette meg a Szixtuszi kápolna boltozatát és az oltár falait (F, G ábra).

D

Leonardo da Vinci: Salvator Mundi

Michelangelo: Győzelem

Leonardo da Vinci: Autó

Michelangelo: Utolsó ítélet

Raffaello (1483–1520), Urbinoban született, a firenze festőiskolában tanult. Csak 26 évesen kezdett festeni, a Vatikán Palota egyes falait díszítő freskókat (H, I ábra).

Tiziano (1488–1575.) a maga kiválóságában Velence festője volt. Ő volt az első festő, akinek túlnyomórészt nemzetközi megrendelői voltak. Színpalettája híres, a Tiziano piros beírta magát a történelembe (J ábra).

H

Raffaello: Athéni iskola

Raffaello: A kültészet

Tiziano: I. Ferenc

Németalföld – Jan van Eyck, id. Peter Brueghel Németország – Albrecht Dürer

A XV. században Európa északi és nyugati országaiban még élt a gótika mentalitása*. Az építészetben az antik formák vegyültek a középkori hagyományokkal, jellemző volt a függőleges vonalak kombinálása a gótikus csúcsívekkel*.

Az itáliai reneszánsz fokozatosan kezdett beépülni a gondolkodásba és a művészi alkotásokba.

Németalföldön és Belgiumban, Amszterdam, Anvers és Bruges jelentős gazdasági fejlődésen ment át. A XV. századtól kezdődően Bruges városa a humanista művészet központja lett olyan híres festőknek köszönhetően, mint Jan van Eyck (K ábra) vagy Hans Memling. A XVI. század elején gazdasági fölénybe került Anvers, ami befolyásolta a művészetek fejlődését is. A XVI. század fontos művészei közé tartozik Hieronymus Bosh és id. Peter Brueghel (L ábra).

A flamand festészet meghatározója a domborzat, az éghajlat és a fényviszonyok; a hideg, az esők és a bezártság befolyásolta a témaválasztást és a színkombinációt.

Németország. Albrecht Dürer Nürnbergben született és a német művészeti iskola mestere volt a XV. században.

Kiváló humanista volt, matematikus, festő és zseniális rajzoló (M, N ábra).

Albrecht Dürer: Nürnbergi látkép

id. Peter Brueghel: Aratók

Jan van Eyck: Férfi kék sapkában

3. LECKE. XVII–XIX. század

3.1. Barokk. Itália, Spanyolország, Hollandia

A katolikusok és a protestánsok – a római katolikus egyház és a protestáns egyház – közti konfliktus befolyásolta a barokk stílus fejlődését: a művészet kizárólag a Katolikus Egyház szolgálatában állt, kizárólag biblikus témákat dolgozott fel az Újszövetségből. A kiszabott témákat elfogadták, de a művészek vonzó és elbűvölő látványt hoztak létre.

A barokk stílus jellemzői:

• az építészetben – monumentális épületek, nagy terekkel, feltűnő díszítésekkel belül és kívül, trompe l’oeil* festményekkel a plafonon (A ábra); kupola, ovális vagy hosszanti díszítőelem és csavart oszlopok (B ábra) az építészet elemei;

• a szobrászatban – drámai jelenetek sokféle szereplővel, különböző szögekből bemutatva és teljességében egy aszimmetrikus spirál köré csoportosítva;

• a festészetben – intenzív és meleg színek, erős fény-árnyék kontrasztok (világos-füstös), sok szereplős dinamikus és drámai kompozíciók, átlós tengelyek alkalmazása.

A művészet összes ágában megtalálható az asszimetria

A B Pietro de Cortona: Festett kupola a Szent Péter bazilika belseje, Vatikán

A reneszánsszal egyidőben jelenik meg a barokk stílus Itáliában a XVI. század második felében. A XVII. században terjedt és érte el csúcsát Európában.

Kiemelkedő képviselői: Francesco Borromini, építészet (C ábra), Gian Lorenzo Bernini, szobrász és építész (D ábra), Caravaggio (E ábra) és Tintoretto, festő.

Róma pápai székhely, a barokk bölcsője volt Itáliában.

Caravaggio: Szent Péter keresztrefeszítése

Hollandiában, ami Európa legnagyobb kereskedelmi központja a XVII. században, a művészetet nem befolyásolta a katolicizmus. Ennek következtében a művészek olyan témákat választottak festményeiknek, amelyek visszaadják a család benti életét , és kevésbé vallásos témákat. Jelentős képviselői: Rembrandt van Rijn és Johannes Vermeer, festők (F, G ábra).

Rembrandt: Saskia

Spanyolországban a keresztények és muzulmánok közti hét évszádon át (VIII–XV. sz.) tartó harcok következtében az uralkodók létrehozták az Inkvizíciót*. A XVII. században a katolikus egyház erős volt, és támogatta a barokk építészet elterjedését. A festészet az uralkodókat és az egyházat szolgálta, így a témák uralkodóknak a portréi és vallásos kompozíciók voltak .

Jelentős képviselők: Jose Churriguerra, építész, Francisco de Zurbarán és Diego Velázquez (H ábra), festők.

Sevilla, Madrid, Salamanca, Toledo spanyol városokban hódított teret a barokk stílus.

Velázques: Az infásnő

San Carlo alle quattro fontane templom, Róma

Bernini: Proserpina elrablása

J. Vermeer: Csipkeverő

D.

Klasszicizmus, rokokó, romantika, realizmus –Franciaország, Anglia, Spanyolország, Olaszország

A társadalmi konfliktusok és megmozdulások (francia forradalom), régészeti felfedezések és Európa társadalmi változásai a XVII–XIX. században kiváltották és befolyásolták egyidejűleg több művészeti irányzat létrejöttét. Ezek a következők: klasszicizmus, rokokó, neoklasszicizmus, romantika és realizmus

IRÁNYZAT JELLEMZŐK HELY, PERIÓDUS A FESTÉSZET KÉPVISELŐI

Klasszicizmus

Egyensúlyra és szabályokra épülő művészet.

A kompozíció mértékletes. Kortárs a barokkal (A ábra).

Rokokó

Neoklasszicizmus

Az építészetben előtérbe kerül az elegancia, a díszítőelemek és aszimmetria, a belső térbe finom díszítő motívumok kerülnek, a kagylók formájából (fr. rocaille) és más természeti elemekből inspirálódva.

A festészetben a pasztellszínekre került a hangsúly, kecses alakok és szerelmi jelenetek (B ábra).

Az ókori művészet újra felfedezésével jelent meg, a klasszikus kompozíciók elvei alapján, az egyensúlyt, szimmetriát, kifinomult színeket használva (C ábra).

Franciaország, XVII. sz.

Romantika

Realizmus

A szubjektív és érzelmi témákat helyezi előtérbe, az exotikus iránti vonzalmat, a tudományok iránti érdeklődést (D, E ábra).

A XIX. században végbement társadalmi változások és az ipari forradalom hatására jelent meg. A festmény a hétköznapi és a vidéki élet ábrázolása (F ábra).

Franciaország, Anglia, Olaszország, a XVIII. sz. első fele

Olaszország, Anglia, Franciaország, a XVIII. sz. második fele

Spanyolország, Anglia, Franciaország, a XIX. sz. kezdete

Franciaország, 1850 .

Nicolas Poussin

Watteau (Franciaország)

Th. Gainsborough (Anglia)

Canaletto (Olaszország)

G. B. Piranesi (Olaszország)

J. L. David és J. D. Ingres (Franciaország)

F. Goya (Spanyolország)

W. Turner és J. Constable (Anglia), E. Delacroix (Franciaország)

G. Coubert

H Daumier

F. Millet

N. Poussin: Et in Arcadia ego

J. Constable: Dupla szivárvány

A. Watteau: Szerelmi jelenet

F. Goya: Csapda

J.L. David: A Horatiusok eskütétele

G. Courbet: Búzarostálás

4.

LECKE. XIX–XX. század. Izmusok. Franciaország

1850 után Európa kulturális központja Franciaország lett, Párizs pedig a művészetek fővárosa, és a Fények Városának hívták. Európa ipari és társadalmi forradalmai után következett a művészeti forradalom is.

A művészek új világnézetéből újabb művészeti ágak születnek: impresszionizmus, posztimpresszionizmus és modernizmus, ami magába foglalja: az expresszionizmust, a pointilizmust, a fauvizmust, kubizmust, futurizmust, konstruktivizmust, szürrealizmust, szimbolizmust, dadaizmust. Mivel a XX. század megszámlálhatatlan művészi áramlatot hozott magával, ezért nevezik az -izmusok századának.

Az átmenet a realizmusból az avantgárdba Édouard Manet-nak köszönhető, ő a modernizmus úttörő festője. (A ábra)

Az impresszionista festők alkotásai megörökítették a párizsi kávézók, körutak, színházak és állomások világát

Azelőtt a festők a műtermeikben festettek, ám az impresszionisták, mivel érdekelte őket a fény- és a színelmélet, a szabadban (plein-air) festettek (B, C , D ábrák). A modern művészetben az impresszionizmus megszakította az akadémiai hagyományt.

Az impresszionizmus képviselői: Claude Monet, Camille Pissarro, Edgar Degas, August Renoir, Paul Cézanne és Alfred Sisley. D

C

Claude Monet: Szent Lázár állomás

Édouard Manet: Erkély

Paul Cézanne: Kártyavetők

Camille Pissarro: Reggel a Montmartre körúton

A posztimpresszionizmus tovább fejleszti az impresszionista művészetet. Egyes művészek egyik áramlatból a másikba váltottak a plasztikai tér igényeinek megfelelően.

Posztimpresszionista festők: Paul Gauguin, Vincent van Gogh (E ábra), Georges Seurat.

A XIX. század végi, XX. század eleji nyugati társadalom teljes átalakulása során jött létre egy filozófiai, vallási és művészeti mozgalom, a modernizmus .

A művészek megpróbálták elhagyni a hagyományos művészi formákat, amiket idejétmúltnak tartottak.

A modernizmus képviselői: Henri Matisse, Pablo Picasso, Georges Braque, Vasili Kandinski, Piet Mondrian, Kazimir Malevici (F, G ábrák).

A modern szobrászat előtérbe helyezi a formák stilizálását és a dolgok lényegi megközelítését.

Constantin Brâncuşi a modern szobrászat atyja. August Rodin, Antoine Bourdelle, Henry Moore, Alberto Giacometti vagy Giacomo Manzú néhány szobrász azok közül, akik meghatározták a XIX. század végét és a XX. századot.

Constantin Brâncuși: Madár a térben

Constantin Brâncuși: Pogány kisasszony

Giacomo Manzù: Gyerek a széken

F G

Vincent van Gogh: A csillagos éj

Henri Matisse: Tájkép Collioure-ból

Pablo Picasso: Háztetők Barcelonában

1 p.

1,5 p.

1,5 p.

0,5 p. 1 p.

0,5 p.

0,25 p.

0,25 p.

0,25 p.

ISMÉTLÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Gratulálunk, hogy befejezted az utolsó, V – Inspiráció c. fejezet.

Egy vagy több osztálytársaddal lapozzátok át a 65–75. oldalakat, és beszéljétek meg, melyek azok a főbb gondolatok, amelyek felkeltették az érdeklődéseteket a lecke során.

(Ön)értékelés: oldd meg az alábbi feladatlapot! Ellenőrizd, hogy helyesek-e a válaszok, és pontozz a megadott pontszámok alapján! Adj hozzá hivatalból 2 pontot!

I. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a fejezet leckéinek az információi alapján!

1. Az ókori Európát két nagy civilizáció befolyásolta: és (minden helyes válasz 0,5 p.)

2. Az ókori Görögországban három építészeti stílus alakult ki, amit napjainkban is használnak: , és . (minden helyes válasz 0,5 p.)

3. A középkori európai művészetet három stílus jellemzi: , és (minden helyes válasz 0,5 p.)

4. A reneszánsz ebben az időszakban volt kulturális mozgalom: .

5. Az itáliai reneszánsz négy kiemelkedő művésze: , , és (minden helyes válasz 0,25 p.)

6. A flamand festészetet befolyásolta a . (minden helyes válasz 0,5 p.)

II. Válaszd ki a helyes választ az alábbi lehetőségekből!

1. A Szixtuszi kápolna mennyezetének és oltárfalainak festője:

a. Leonardo da Vinci; b. Michelangelo Buonarotti; c. Raffaello Sanzio; d. Tiziano Vecellio.

2. Nürnbergben született és a Német művészeti iskola mestere volt a XV. században:

a. Leonardo da Vinci; b. Albrecht Dürer; c. Raffaello Sanzio; d. Tiziano Vecellio.

3. A barokk festészet jellemzői:

a. meleg és intenzív színek, erős fény-árnyék (világos-füstös) kontrasztok, több szereplős kompozíciók, átlós tengelyek használata.

b. meleg és szürkés színek, erős fény-árnyék (világos-füstös) kontrasztok nélkül, kevés szereplős kompozíciók, függőleges és vízszintes tengelyek használata.

0,25 p.

0,25 p.

0,25 p.

0,25 p.

0,25 p.

III. Társítsd az A és B oszlop információit! a barokk stílus megjelenése romantika a klasszicizmus képviselője Franciaországban rokokó inspirálódó díszítőművészeti stílus Itália érzelmi és szubjektív témákat ábrázoló stílus

Nicolas Poussin a spanyol festészet kiemelkedő alakja Diego Velázques

Ne felejtsd el kitölteni az önértékelő kártyát, amelyben kipipálod a rád jellemző kijelentést! Kitöltés után ellenőrizd a tanároddal, hogy jól gondolkodtál-e, és helyesen értékeltél-e! Tedd a felmérőt és az önértékelő kártyát a portfóliódba!

TANÉV VÉGI ISMÉTLÉS – PROJEKT

A képzőművészek szemén keresztül figyelt csodálatos világutazásunk egyelőre véget ért.

Azt javasoljuk, hogy ismételd át mindazt, amit ebben a tanévben tanultál egy projektben, amit elkészíthetsz együtt a társaiddal is.

Nézzétek át együtt a leckék fontos információit, s miközben olvastok, készítsetek az ezen az oldalon látható kérdéscetlikhez hasonlókat. Tegyétek a cetliket egy tálba. Mindegyik páros/csoport egyforma számú cetlit húz ki, és válaszol írásban egy A5 fehér vagy színes lapra, ahogy tetszik.

A kérdések valamint a válaszok kiindulhatnak a 78. oldalon lévő képekből: Claude Monet, Szent Lázár állomás és Vincent van Gogh, Zandmennik ház vagy bármelyik másik a tankönyvből.

Gyűjtsétek össze a válaszok lapjait egy kartonra ragasztva. Ez tanúsítja a képzőművészeti nevelésben megtett utatokat: most már sokkal jobban tudtok megfigyelni, értelmezni és értékelni egy művészi alkotást!

Milyen eszközöket és anyagokat használtak az A és B művekhez?

Milyen árnyalási technikát alkalmaztak a rajzon? ( B ábra)

Hogyan hozták létre a tónus kontrasztokat a rajzban és/vagy festményen?

Mit gondolsz a festmény színdominanciájáról és a színakkordról?

Az A ábrán Claude Monet festői vagy dekoratív felületkezelést használt?

Válaszod érvekkel igazold!

Mi a véleményed a festmény színeiről?

Milyen képzőművészeti nyelvet használtak a művészek?

Hol van a rajzban/festményen tónus kontraszt, és milyen céllal használták?

Milyen fajta színkontraszt(ok) észlelhetők a festményen? Válaszod érvekkel igazold!

Mit tudsz mondani mindkét műalkotás plasztikai formáiról?

Mit tudsz mondani a képzőművészeti nyelv elmeinek ritmusáról?

Milyen művészi irányzatot képvisel Vincent van Gogh és Claude Monet?

Milyen érzelmeket kelt benned a két műalkotás? (Mit érzel, amikor nézed a képet?)

B Vincent van Gogh: Zandmennik ház

A Claude Monet: Szent Lázár állomás

TANÉV

VÉGI ISMÉTLÉS – CSOORTÉRTÉKELŐ KÁRTYA

Dátum:

Osztály:

A csoport tagjai:

A munkacsoportban beszéljétek meg, hogy melyik állítás jellemzi a munkátok folyamatát, és hogyan éreztétek magatokat az év végi ismétlés projekt során! Egészítsétek ki a rátok jellemző véleményekkel az alábbi értékelő!

• A projekt … százalékban felel meg a kérelmeknek.

• Betartottuk az időkorlátot, és mindannyiunknak jó időbeosztást készítettünk, név szerint betartották … .

• A következőképpen működtünk együtt: …

• A csoportunk gondolatmenete a következő volt: … .

• Kölcsönösen elfogadtuk és támogattuk egymást a következő kifejezésekkel: …

• Együtt dolgozva úgy éreztük, hogy … .

• A legjobban teljesítettünk a … .

• Kevésbé jól teljesítettünk a …

• A következő alkalommal javíthatunk a … .

analógia – két vagy több elem közti részleges hasonlóság; apátság – katolikus kolostor;

árkád – építészeti elem, amely egy vagy több boltívből és tartóelemből áll;

céh – azonos foglalkozású mesteremberek csoportosulása;

csúcsív – gótikus építészeti elem, két boltív átlós kereszteződésében; csúcspont – egy jelenség, egy esemény tetőpontja; dózse – régi itáliai arisztokrata államok politikusainak címe; velencei vezetők megnevezése; elokvens – sokatmondó; szépen és meggyőzően adja elő;

érclelőhely – különböző méretű és formájú, hasznos ásványi anyagok természetes lelőhelye; (érték) felbecsülés – egy kiállítás tárgyainak értékük alapján való rendszerezése; érv – egy kijelentés bizonyítéka; esztétikus – a széppel kapcsolatos dolog; exponens – kiállítási darab, múzeumban kiállított tárgy; falvédő – kis szőnyeg, hímzett anyag, amit a parasztházak falára tettek díszítő céllal; felerősít – nagyít; freskó – nedves vakolatra meszes vízben oldott festékkel való festési technika; hajlandóság – odavaló, jó helyen van; helyettesít – felvált; Horezu-i kerámia – egyedi román kerámia, amelyet hagyományos módon kézzel készítenek az olténiai Horezu város környékén, Vâlcea megyében; inkvizíció – a XII. század végi, XIII. század eleji katolikus egyházi intézmény, ami a keresztény hit védelmét szolgálta, és az egyházelleneseket térítette; kaftán – keleti felső ruházat; kirívó – nincs összhangban; koncepció – eszme;

konszisztencia – egy test ellenállóképessége, keménysége; korreláció – kölcsönös kapcsolat valamivel; költséges – ami sok pénzbe kerül; drága; média – nyilvánosság elé tárni; publikálás; mentalitás – egy egyén vagy közösség világnézete; merengés – a jelenségek passzív megfigyelése vagy meditatív hozzáállás; mérsékelni – visszafogni, csökkenti; metaforikus – átvitt jelentés; azonosításon alapuló névátvitel;

műalkotás – emberi alkotás; ólom – kémiai elem, fém, puha és nehéz, hamvas-kék színű;

orom(dísz) – háromszög formájú elem az építmény felett, vagy ajtókeret fölött;

oszlopfő – tartópillér vagy oszlop vastagabb (és díszes) felső része;

papírusz – növényi szárból készült, papírhoz hasonló anyag, amire az ókorban írtak;

párolt – gőzben főtt;

pigment – természetes, állati vagy növényi eredetű festékanyag;

prototípus – eredeti típus modell, amit a gyártás követ; szembesülés – közelítés egymáshoz;

támfal – masszív beton vagy kőműves támpillér, ami egybe van a fallal, és növeli épület stabilitását; termálfürdő – melegvizes közfürdő;

törülköző – téglalap alakú vászondarab, hímzett vagy rojtos, amelyet törülközésre vagy dísznek használtak a parasztházakban; trompe l’oeil – festészeti technika, amivel háromdimenziós illúziót hoznak létre;

tudatosítás – a környező valóság megértése; túlsúly (ban) – mennyiségben, súlyban meghaladja; nagyobb jelentőséggel bír; vízvezeték – vízvezeték rendszer, ami összeköti a forrást a felhasználási hellyel.

A tankönyv nyomtatott és digitális változatban készült. A digitális változat tartalma hasonló a nyomtatottéhoz.

Hozzáadott tartalma egy sor interaktív tanulási multimédiás tevékenység (interaktív feladatok, edukációs játékok, animációk, filmek, szimulációk).

Az az ember tanult, aki soha nem hagyja abba a tanulást.

Lucian Blaga