INTERJÚ
|
FA R KA S J U D I T Í R Á S A
dni a g o f l E at magad ny é kôkem meló.
„A nô, aki a legtöbbet tette nôtársai érdekeiért 2011-ben” – ezzel az elismeréssel tüntették ki Somát, azaz Spitzer Gyöngyit a közelmúltban. Soma számára belsô igény a segítés, legyen szó fogyatékosok vagy mélyszegénységben élô roma nôk felkarolásáról. Gyógyító munkájához, elôadásaihoz sokat merített a saját és a szerettei életébôl is. Úgy tapasztalta: egyik legnagyobb gondunk az önbizalomhiány.
”
Soma: AMÍG NINCS ÖNBIZALMUNK, NEM ISMERHETJÜK MEG A SAJÁT UTUNKAT – A közelmúltban kapta meg a Civil Mozgalom díját: „A nô, aki a legtöbbet tette a nôk érdekeiért 2011-ben”. Mit jelent egy ilyen díj – visszaigazolás, hogy jó úton jár? Vagy nincs szüksége visszaigazolásra? – Végül is az élet maga folyamatos visszaigazolás, amikor eléd rakja a lehetôségeket – visszaigazolás, hogy arra kell menned. Illetve az volt a rengeteg visszajelzés is, amelyet azok a nôk adtak, akiken segítettem. Ez a díj olyan, mint egy iskolai oklevél: annak idején is jólesett, amikor kaptál egy pluszdicséretet, egy vállveregetést. Kedves volt, de ha nem kapok semmiféle visszajelzést, akkor is egy belsô szükséglet, hogy segítsek. – Ezt milyen formában tette és teszi? – Van egy alapítványom, amelynek a keretén belül az elmúlt három évben a szabadidôm jelentôs százalékában tevékenykedem. Két fô célcsoport van, az egyik a szívem csücske lett: a csömöri testi-szel-
12
|
L I L L A N Ô I M AG A Z I N
|
lemi fogyatékosok bentlakásos intézménye. Ez az egyetlen olyan testi-szellemi fogyatékos intézmény, ahol az összes lakónak saját szobája, apartmanja vagy lakrésze van. Barátságos, otthonos a miliô, egészen különleges hely. Rengeteg szeretetet kaptam tôlük, és van ott egy személyes patronáltam, egy 34 éves testi-szellemi fogyatékos nô, akivel elég sok probléma van. A másik vonal két mélyszegénységben élô borsodi település, Sáta és Ózd-Hétes. Hétesen van egy asszonyköröm, akikkel kitaláltam valami olyasmit, ami nemcsak halat, hanem hálót is ad nekik. Az asszonyok az alkotóházban kézimunkával
2 01 2 . Á P R I L I S 2 4 .
foglalkoznak – elsô körben a hímzések kétharmadát megvásárolták. Ebben az egyre nehezebb anyagi helyzetben, ahol sokkal többen kérnek, azt tapasztalom, hogy még erôsebb a civil összefogás is. Egyre több civil egyesület, alapítvány keres meg. A Mosolyország Alapítvány Kapcsolda programjában most idôseket hozok össze Down-kórosokkal. Voltam börtönben elôadni, többször gyûjtöttem adományt... De az egész talán a Nôk Lapja Café-s tanácsadói munkámmal kezdôdött. Közel hét éven át tartott, és a kötelezôen megválaszolandó leveleken kívül jött még körülbelül négyezer, amit önszorgalomból, a saját szabadidômben, mindenféle anyagi térítés nélkül megválaszoltam. Ebbôl ezerkétszázat rendszereztem is – lakik bennem egy Klára, egy pontos, rendszerezô kis titkárnô. Arra voltam kíváncsi a merítésbôl, mik a tipikus problémák, amik ebben a korban leginkább elôjönnek. – Mi derült ki, melyek a jellemzô problémák? – Azt látom – nemcsak a levelek, hanem az elvonu-