A Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat AJÁNLATA
„Ha Isteneteket, az Ur at szolgáljátok, akkor megáld kenyérrel és vízzel.” (Mózes második könyve 23,25a)
Farkas László ÚRNAK SZOLGÁI
Regény
A/5 • 384 oldal • keménytáblás • 1900 Ft
Bagdán Zsuzsanna AZ ASSZONYOKAT
NEM LEHETETT
MEGSZÜNTETNI
Életutak és emlékképek a Magyarországi Református Nőszövetségből
A/5 • 248 oldal keménytáblás • 2200 Ft
Mickolczi Enikő (szerk.)
IMASÉTÁK
Példatár
A/4 • 120 oldal kartonált • 1500 Ft
Csoma Judit
MEGSZELÍDÍTETT SZORONGÁS
A szorongás jelenségének teológiai és pasztorálpszichológiai szemlélete a 20. században
2., javított kiadás
B/5 • 188 oldal • kartonált • 3000 Ft
Szabó-Nyulász Melinda
GONDOLD ÚJRA, ALKOSS MÁSKÉPP!
Tananyagba építhető kreatív ötlettár pedagógusok, oktatók, szakemberek számára 200×270 mm • 188 oldal • kartonált • 3500 Ft (Kálvin Kiadó – Reftantár)
BIBLIA NEKED
Interaktív kiadás fiataloknak
A revideált új fordítású Biblia (RÚF2014) szövegével
160×218 mm • 1586 oldal • 12 000 Ft (Kálvin Kiadó – Harmat Kiadó)
Hans-Joachim Eckstein
HIT – KAPCSOLAT
Isten emberi valóságáról
B/6 • 156 oldal • kartonált • 950 Ft
Elena Pasquali –Priscilla Lamont KICSIK KÉPES
BIBLIÁJA
170×209 mm • 192 oldal keménytáblás • 4200 Ft
Siba Balázs HÉTFŐTŐL SZOMBATIG
Lelki rítusok és spiritualitás a mindennapokban
Fr/5 • 240 oldal • kartonált • 2600 Ft
Kármán Tibor
EGY FOCISTA NAPLÓJÁBÓL
Ifjúsági regény
Fr/5 • 136 oldal • keménytáblás • 1900 Ft
TÖRTÉNETEK A BIBLIÁBÓL
– STORIES FROM THE BIBLE
Kálvin János
KIK A BOLDOGOK?
Igehirdetések Mt 5,1–12 és Lk 6,20–26 alapján
Ak/40 • 88 oldal • kartonált • 500 Ft
Bertóthy Ágnes, Czuder Tamás és Csigó Vivien rajzaival Fr/5 • 236 oldal • kartonált • 2000 Ft (Kálvin Kiadó – Reftantár)
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója
1113 Budapest, Bocskai út 35. • Tel.: 06-1-386-8267; 06-30-276-7343 • e-mail: kalvin.kiado@kalvinkiado.hu
www.kalvinkiado.hu • www.bibliatarsulat.hu
Vásároljon a weboldalunkon 15% kedvezménnyel!
Pompor Zoltán (szerk.)A Magyarországi Református Egyház hetilapja
Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1146 Budapest XIV., Abonyi utca 21. Honlap: www.reflap.hu.
E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.
Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu)
Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208.
A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.
Bankszámlaszám:
OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.
Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.
IBAN nyomtatott forma:
HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB.
Főszerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa
Főszerkesztő-helyettes: Weberné Zsikai Mária (weber.maria@reformatus.hu)
Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Kiss Sándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu), Regéczy-Nagy Enikő (szerk@reflap.hu).
Tervezőszerkesztő: Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu).
Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető.
A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.
A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.
Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x.
Címlapfotó: Hurta Hajnalka
ELEINK FOHÁSZAI
Mi is érezzük most, óh, Úristen, ezt a te szomorú ítéletedet, mert földünk kiszáradt, gyümölcsöző ereje megfogyatkozott, szép termései sínylenek és romlanak, mivel szüntelen a szárazság emészti azokat, és kívánatos esők nem újítják meg. Nem véletlenül van ez, óh, Uram, hanem a te látogató kezed ez a mi bűnünkért, haragodat teszed ezzel nyilvánvalóvá a mennyből a mi sok gonoszságunk ellen. Mert hálátlanok voltunk irántad sok jótéteményedért, sokképpen gonoszul visszaéltünk áldásaiddal, mikor azokkal gazdagon meglátogattál. SZIKSZAI GYÖRGY, 1786
INTERJÚ • 6. Komolyzenei koncertek Sukorón | Tizennegyedik alkalommal rendezi meg nyári hangversenysorozatát a református gyülekezet
EGYHÁZ ÉS VILÁG • 8. A bizalmat nem lehet követelni | Tomka Jánost, a vezetéstudomány keresztyén megközelítésének kiváló szakemberét kérdeztük
INTERJÚ • 12. Talán hárman lájkolnák | Köntös László református lelkipásztor az örömről és az identitásról
HITÉLET • 14. Péter apostoltól Cotton Matherig | Hitről és tudásról
EGYHÁZI ÉLET • 16. Krisztus keresztje alatt lelkesedni | Az abaújvári gyülekezet harmadik családi napja
PORTRÉ • 30. Református Névjegy | Ismerjék meg Hotorán Gábor Jánost, az Érsekcsanádi Református Egyházközség lelkészét
Tisztelt Olvasóink!
A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:
TELEFONSZÁMUNK:
hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.
E-MAIL-CÍMEINK:
szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben).
A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel.
VII. 17. VASÁRNAP
Megszólalnak a harsonák: jégeső, tűzeső, földrengés, csillaghullás, égsötétedés, kozmikus összeomlás, halál következik. Ezek sorban az egyiptomi csapásokra (2Móz) és a próféták (Ez, Jóel) által megjövendölt katasztrófákra emlékeztetnek. De inkább fordítva: a régi esetek előképei a majdan beálló (végső) ítéletnek. Ma gyorsan értesülünk a katasztrófákról, olykor előbb szerzünk tudomást egy távoli vidéket sújtó bajról, mint a környéken lakók. Felperzselt legelők és erdők, lángtengerré változott óceánok (a felszínen olaj ég), méreggel fertőzött vizek, meddővé szikkadt termőföldek; egyszer használatos eszközeink használhatatlanná teszik a világot, a jólétben élő ember környezete élhetetlenné lesz, megszűnik az elemi tájékozódás lehetősége is a nap- és holdfogyatkozások miatt. Néhány évtizede költői túlzásnak tűnhetett ezeknek a csapásoknak a leírása, ma mindennapos, megtapasztalt rettenetünk. Mégis, mondhatni, csak az következik be, ami régóta készülődőben volt. Ha pedig közönyösen elfordulnánk tőle, mivel, úgymond, a világnak csak a harmadát érinti, átható angyali jajszavakat hallunk, amelyek szinte kettéhasítják a szemhatárt. A három jaj a hátralévő három bajt hirdeti előre. Fogadjuk meg Jób szavát: súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom (Jób 23,2). Neh 4 46. zsoltár
VII. 18. HÉTFŐ
(6) „…a halál elfut előlük.” (Jel 9,1–12)
Az ötödik angyal szolgálata a kaotikus ősmélység megnyitása. Később majd ugyanő zárja be az alvilág kapuját (20,1). Az alvilágból füst tör elő, a gyötrelmek füstje (14,11), amely sötétségbe borít mindent. A sáskarajok az öt termő hónapban fekete felhőként járják be a zöldellő tájat. Itt különös sáskaraj kel útra: egyszerre lovak és lovasok, fegyveresek és vadállatok, hadi szekerek és repülő alkalmatosságok, gyilkolni nincs hatalmuk (4), hanem mérgükkel kínozzák az embereket. A Példabeszédek szerint a sáskáknak nincs királyuk, mégis rendezetten vonulnak (Péld 30,27). A káosz seregének azonban van királya, a neve Pusztító (11), ő az enyészet helyének angyala (Jób 28,22). Az elviselhetetlen kínok heves halálvágyat, mi több halálkultuszt váltanak ki (nevezhetjük eutanáziának is). Mindez nem esik messze Ézsaiás szavától. Ő keményen elítéli az elbizakodott kortársait, akik a halállal kötött szövetségükkel pöffeszkedtek, hogy az majd megmenti őket nyomorúságukból (Ézs 28,15). Kétségbeesett gondolat, hogy az utolsó ellenség, a halál (1Kor 15,26) mentene meg a szenvedéstől. De a halál nem áll rendelkezésükre. Az élet Urát hívd segítségül! (Zsolt 50,15).
Neh 5 73. zsoltár
VII. 19. KEDD
(20, 21) „…nem tértek meg…” (Jel 9,13–21)
Nemcsak az alvilág nyílik meg, hanem szabad kezet kapnak az eddig megkötött pusztító hatalmak is. Isten hatalma tartotta (és tartja) féken a romlás erőit. Az Eufrátesz folyó Izráel természetes határát képezte a honfoglalás után (Józsué 1,4), onnan érkezett ítéletre Isten népe ellen a hódító ellenség (Jer 13,1–9). Az eloldozott gyilkos hatalom lovas haddal támad, hibrid hadviselést folytat, a lovak eleve ragadozók: egyszerre oroszlánok és kígyók, leheletük éget, megfojt, halálra mérgez. Megrendítő ítélet teljesedik. A 16. rész összefoglalója szerint a nagy folyó kiszárad, ezzel megnyílik az út a pusztító hatalom előtt (16,12), hogy rátörjön az egyébként is elvetemült világra. Itt négy fő bűn regnál: gyilkosság, varázslás, paráználkodás és lopás (21), ezeket a prófétai szó így foglalja egybe: bálványimádás (20). A pusztítás nem öncélú gaztett, hanem készület a végső harcra Isten ellen (16,14). Kemény világ ez megkeményedett emberekkel! Akik életben maradnak, nem térnek meg iszonyatos bűneikből, nem törődnek azzal, miféle veszedelmet idéznek magukra istentagadó, lázadó életükkel. Gondold meg utaidat Isten előtt!
Neh 6,1–14 7. zsoltár
VII. 20. SZERDA
(6) „…nem lesz több idő…” (Jel 10,1–7)
A hatodik és hetedik trombitaszó közé iktatva a prófétai szolgálatról és az egyház hűségéről olvasunk (10,1–11,15). Ki érthetné meg az isteni hatalom mennydörgő szavát? – kérdezi Jób, Isten kikutathatatlan útjait csodálva (Jób 26,14). Egykor Mózes is mennydörgések és villámlások között vette a szent törvényt (2Móz 19), János pedig a mennyei trónusról mondja, hogy onnan mennydörgések és villámlások jöttek ki (4,5). Onnan kap újra megbízást prófétai szolgálatra. De nem félelmetes benyomásait kell megírnia (vö. Zsid 12,18–21), hanem azt kell hírül adnia, hogy hamarosan nem lesz már idő, vagyis a mulandót elnyeli a múlhatatlan, az örökkévaló végleg egybefog mindent (Ef 1,10). Véges életünk kényszerei miatt mi folyton mérjük, számoljuk az időt, módot, alkalmat keresve cselekvésünk számára; az embervilág elvetemültsége miatt pedig világkorszakok között is
tájékozódnunk kell. Folyton életváltoztató döntéseket kell (kellene) hoznunk. Ilyen értelemben kapott időt a megtérésre a parázna Jezábel, de nem tért meg (2,21). És nem tértek meg az emberek sem a hatodik csapás idején (9,21). Lejár a haladék, a hátralevő időt immár a végső beteljesedés szabja meg. Ez a prófétai időszámítás: intsétek egymást, míg tart a ma, hogy senki meg ne keményedjen! (Zsid 3,13) Neh 6,15–7,3 127. zsoltár
(9) „…keserűvé teszi a gyomrodat, a szádban pedig édes lesz…” (Jel 10,8–11)
Isten újabb prófétai üzeneteket bíz Jánosra. A próféta azonban nem semleges üzenetközvetítő, aki csak továbbítja az isteni szót, de amúgy semmi köze hozzá. Jánosnak meg kell ennie a tekercset (nyitott könyvet), vagyis eggyé kell válnia az isteni szóval. Ezékiel próféta is ilyen jelbeszéddel és átélésben kapta küldetését (Ez 2,8): a szájában édes volt a papírtekercs íze, de a szolgálatával együtt járó szenvedések és népének makacs istentelensége elkeserítette, fájdalommal, felindulással töltötte el (Ez 3,14). Ugyanezt mondja el más szavakkal Jeremiás is panaszában. Élvezte Isten Igéjét, örömmel töltötte el, eggyé vált vele; ám üldözői miatt élete keserűre fordult (Jer 15,16). Itt fordítva történik: ami János gyomrában keserű, az a szájában édes lesz. A zsoltáros Isten beszédét édes örömnek nevezi (Zsolt 119,103), mert amit Isten hírül ad (10,7), az mindig örömforrás is (evangélium). Ilyen értelemben a próféták is evangélisták voltak. Jó hírt mondtak: Isten cselekszik a történelemben, Isten szól az önhittségébe belesüketült emberhez, Isten utat mutat a saját önimádatába belevakult embernek, Isten kiszabadítja a gonosz fogságából az embert, elküldi érte Krisztust. És fordítva, az édes evangélium hirdetése is magában hordozza a próféták keserű sorsát. Ahol az isteni szót elutasítják és megvetik, ott a hirdetőit is gúnyolják és üldözik, főleg, ha ennek egyetemes vonzatai vannak (itt: népek, nyelvek, királyok). Imádkozzunk az Ige szolgáiért, az Ige öröméért! Neh 7,4–38 502. dicséret
(12) „Jöjjetek fel ide!” (Jel 11)
A templom felmérése elhatárolás. Ha a szentséges dolgokat támadás éri is (2), biztosítanunk kell az imádság tisztaságát. A két tanú prófétai szolgálatot végez. Hűségük, csodatevő erejük és hatalmuk Mózesre és Illésre emlékeztet. Megbízásuk ideje alatt sérthetetlenek, jelként csapásokat hozhatnak a földre. Amikor küldetésük lejár, az ősmélységből támadó fenevad ott öli meg őket, ahol Krisztust megfeszítették, Jeruzsálemben, itt lelki Sodoma és Egyiptom a neve (8). S ahogy lenni szokott, a világ ujjongással fogadja halálukat, fesztiválok, felvonulások, felhőtlen diadal követik egymást, mintha nagy jó volna, hogy senki nem hív megtérésre. Jézus ellen is így tiltakoztak az ördögök: ne gyötörj minket! (Mt 8,29) E „gyötrő” emberek meggyilkolását úgy veszik, mintha isteni tiszteletet hajtottak volna végre (Jn 16,2). Isten ősellensége visszájára fordít mindent: a mennyben örvendezés van egy megtérőn (Lk 15,10), az antikrisztusi világban azon van öröm, ha elhallgat az élet beszéde (Fil 2,16). Akik azonban a Krisztuséi, azok részesednek teljes méltóságában is; a bizonyságtevők feltámadnak, mennyei dicsőségbe emeltetnek, maga Isten igazolja őket. Neh 7,39–72 193. dicséret
(15) „…a királyi uralom a mi Urunké…” (Jel 11,15–19)
A vértanúk megdicsőülése után szólal meg a hetedik trombitaszó, ez egyben Krisztus világ feletti uralmának kinyilvánítása. Isten igazmondó: Krisztus uralma beteljesíti a régi jövendöléseket (Dán 2). Ez ítéletet hoz az Isten jóságát elsikkasztó világ ellen. Isten haragja félresöpri a legszilárdabbnak tűnő hatalmi rendet is. A birodalmak úgy törnek darabokra, mint egy cserépedény (Zsolt 2). Isten ítéletre állítja az istenkedő rendszereket és vezetőiket, akik Krisztus gyermekeit dühödten üldözték (Zsolt 110). Ez az ítélet végleges összegzés is, kiterjed a már letűnt hatalmakra is, amelyek egykor (mint ma is) békére, haladásra, jólétre hivatkoztak, de valójában (mint ma is) felemésztették a földet. Isten visszaveszi hatalmát, amelyből gondviselése rendjében mandátumot adott e világ urainak (Róm 13), és immár Krisztus által közvetlenül uralkodik. Az ítélet egyúttal a hűségesek, a szolgák, a szentek, a próféták és az istenfélők megjutalmazása is. Boldog, aki várja ezt a napot, mondja Dániel próféta (Dán 12,12). Boldogan várjuk! Neh 8 47. zsoltár
VII. 21. CSÜTÖRTÖK
VII. 22. PÉNTEK
VII.
22. SZOMBAT
dául hogy a Trabantjának tetejére madzagozva hordta az ország minden szegletéből az alkatrészeket… Érdekesség, hogy a felújításkor beépített játszóasztala a miskolci avasi református templom orgonájából származik. Miután elkészült, orgonakoncerteket tartottak a templomban. Ezeken nemcsak a gyülekezet, hanem a Velencei-tó mellett nagy számban nyaraló holland és német turisták is részt vettek. Szénási János viszont 1986ban elkerült Sukoróról, a koncerteknek pedig nem lett folytatásuk. Ám a szépen szóló orgona és a remek akusztika miatt számos lemezfelvétel helyszíne volt a református templom.
Az első alkalmon csak orgonajátékot hallgathatott a közönség, de ez később megváltozott.
KOMOLYZENEI KONCERTEK SUKORÓN
Idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg Sukorói Zenei Nyár című hangversenysorozatát a velencei-tavi település református gyülekezete. A másfél évtized alatt a térség egyik meghatározó nyári komolyzenei eseményévé vált programról Kardos Ábel református lelkipásztorral beszélgettünk.
Emlékszik még az elsőre?
Mintha tegnap történt volna. Tele voltunk várakozással 2007 nyarán, hogy egyáltalán jönnek-e, és mennyien leszünk a templomban. Már a legelső hangversenyünk is közösségi együttműködés eredménye volt. Biztos vagyok abban, hogy ez csakis így lehetett sikeres rendezvény. Akkor még nem vendégelőadókat hívtunk, hanem a sukorói református és a katolikus gyülekezet kántorai léptek fel a helyi református templomban. Végül jól sikerült, sokan eljöttek, és lelkes volt a közönség. Utána annyian biztattak bennünket: érdemes lenne folytatni, hogy a folytatáshoz már szakemberek segítségét kértem. Bódiss Tamás egyházzenész kollégáját, Szabó Balázst, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának egyetemi docensét javasolta, aki rövid gondolkodás után igent mondott, és 2008 óta ő szervezi ezt a hangversenysorozatot.
Volt-e előzménye a koncertsorozatnak?
Úgy tudom, igen. A templomunk második világháborúban megsérült orgonáját a nyolcvanas évek elején az akkori lelkipásztor, Szénási János helyreállíttatta. Legendák keringenek erről, pél-
Azóta kiteljesedett a sorozat, de az orgonánk sokáig a hangversenyek állandó szereplője volt. Szabó Balázsnak hála – aki önmagában is felkelti az emberek érdeklődését, és zenetörténészként remek konferanszokat ír és mond az egyes koncertek előtt –, többek között volt már nálunk zongora-, fuvola-, hegedűkoncert, és számos kórus adott hangversenyt az elmúlt tizenhat év alatt.
Missziós lehetőségként tekint-e a sukorói gyülekezet a hangversenysorozatra?
Valóban egyfajta zenei küldetés ez, de már kezdetben megállapodtunk: nem zenés áhítatokat fogunk tartani, bár volt bizonyos presszió több oldalról is, hogy így tegyünk. Mi viszont eldöntöttük: hangversenyeket szervezünk. Egyrészt az időtényező miatt, hogy Szabó Balázs zenetörténeti írásainak is legyen helyük, így nemcsak zene, hanem próza is elhangzik egy-egy estén. Ennek ellenére meggyőződésünk, és a közönség is azt igazolta vissza: szavak nélkül is megjelenik a keresztyén üzenet az előadásokon. Ez nekem óriási élmény. Többen először hangversenyre jöttek el hozzánk, azóta rendszeresen járnak templomba. Amikor a Velencei-tónál nyaralnak, településünk istentiszteleteire is eljönnek.
Vannak-e visszatérő előadók?
Igen. Például Hajas Szilárd fuvolaművész, aki 2009-ben, 2012-ben és 2018-ban is járt már nálunk, idén Bábel Klára hárfaművésszel adott kamarakoncertet. Visszatérő vendégünk Balog Zsolt zongora- és Gárdonyi Dániel orgonaművész is. Teleki Miklós orgonista is már kétszer lépett fel nálunk, akárcsak Szokolay Balázs zongoraművész vagy Virágh András Gábor, a Szent István-bazilika
orgonistája. FOTÓ: FÜLE TAMÁSMi a keresztyén vezetés sarokpontja?
A címben feltett kérdésre adható válaszok keresésében számomra az egyik legizgalmasabb megközelítés, hogy van-e és ha igen, akkor milyen különbség a keresztyén vezetés és általában a vezetés között. Személyes tapasztalatom azt mondatja velem, hogy számos különbség van a világban tapasztalt vezetés és a Biblia által elénk tárt vezetés között. Sőt, kijelenthető: ami a világban tapasztalt vezetési modellekben tartósan jó eredményt hoz, az mind fellelhető az Isten által elhívott és a Bibliából megismerhető vezetők gazdag példáján keresztül. Ennek alapján három jelentős különbséget emelnék ki: sáfárság, gyümölcstermés és a működést meghatározó valóság.
A keresztyén vezető, értve a minket ténylegesen körülvevő és befolyásoló valóságot, tudatosan ölti magára „Isten fegyverzetét”, nem saját erejében, hanem az Úr Jézus megváltó kegyelmében bízik, vezetett közösségét rendszeres imádságra hívja és abban hordozza.
A keresztyén vezető számára ez a három terület alkothatja mindennapi tevékenységének és döntéseinek sarokpontját, ami a világ által sokszor nem érthető cselekvést és eredményt hozhat.
Sáfárok vagyunk. Modern kifejezést használva Isten ügynökei, megbízottjai. A Biblia üzenete világos: a Teremtő a teremtés feletti tulajdonjogot soha nem adta át teremtményének, hanem megbízta azzal, hogy „művelje és őrizze” (1Móz 2,15), és Istentől kapott kreativitását használva hozza ki a teremtett világból azt, amit ő megálmodott és lehetőségként elénk tárt. Ha megértjük és megéljük sáfári megbízásunk valóságát, akkor akár személyes, akár vezetett szervezetünkkel kapcsolatos döntéseinkben is tükröződnie kell annak, hogy nem saját tulajdonunk felett rendelkezünk, hanem az Úr megbízása szerint kell eljárnunk. Ez egyértelművé teszi azt is, hogy a keresztyén vezető egyben vezetett ember, és jó vezetői működésének mindenképpen ebből a vezetettségből kell táplálkoznia.
Ebből rajzolódik ki a második fontos tényező, a gyümölcstermés. Modern világunk a vezető működését a sikerben méri. A Biblia azt mondja, hogy „a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon” (1Kor 4,2). A hűség és
a siker sokszor konfliktusba kerül egymással, a keresztyén vezetőnek pedig vállalnia kell ezt, hiszen így maradhat meg abban a küldetésben, amelyet Isten neki és a vezetett közösségnek szánt. Emberként szeretjük a mérhető, kézzelfogható eredményeket, de ezek elérése nem történhet Istenhez való hűtlenség árán. Jézus János evangéliuma 15. fejezetében világossá teszi tanítványai számára, hogy ő az „igazi szőlőtő”, és a gyümölcstermés – keresztyén siker – csak úgy lehetséges, ha megmaradunk őbenne. Csodálatos és egyben alázatra intő megtapasztalás az, hogy bennünket, törékeny szőlővesszőket Isten megajándékoz azzal, hogy hozzá való hűségünk és életünk Jézusban való meggyökerezése révén sok gyümölcsöt teremjünk és élvezzük ennek áldásait.
Peter Drucker, a 20. századi vezetéstudomány egyik meghatározó alakja egyszer megkérdezte néhány nagyvállalat vezérigazgatóját, hogy mi a vezető legfontosabb dolga. Sok válasz érkezett (pl. motiváció, erőforrás-elosztás, tervezés stb.), természetesen mind fontos, Drucker mégis egyre hívta fel a figyelmet: a valóság meghatározása. Természetes reakciónk lehet erre, hogy az ember valóságmeghatározása szubjektív. Ugyanakkor a keresztyén vezetők számára a valóság is megismerhető a Bibliából. A vezetés szempontjából talán legfontosabb eleme ennek a valóságnak, hogy a látható világunk mellett létezik szellemi tér is, amely folyamatosan hatással van életünkre és emberi kapcsolatainkra. Pál apostol az efézusi gyülekezethez írt levele 6. fejezetében így fogalmaz erről: „Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen...” Ezt értve és ismerve a keresztyén vezetőnek lehet igazi bátorsága arra, hogy szembenézzen korunk nehézségeivel. Pál ehhez a harchoz Isten fegyverzetét ajánlja, amelynek a legfontosabb, de sokszor legkevesebbet használt eszköze az imádság. A keresztyén vezető, értve a minket ténylegesen körülvevő és befolyásoló valóságot, tudatosan ölti magára „Isten fegyverzetét”, nem saját erejében, hanem az Úr Jézus megváltó kegyelmében bízik, vezetett közösségét rendszeres imádságra hívja és abban hordozza.
„KORUNK LEGNAGYOBB FELADATA, HOGYAN TUDNÁNK CSÖKKENTENI A FÉLELMET
ÉS NÖVELNI A BIZALMAT AZ EMBEREK KÖZÖTT.”
A BIZALMAT NEM LEHET KÖVETELNI
WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA
Az egész életét végigkíséri a tanulás és a tanítás. Tomka János főiskolai tanár, a vezetéstudomány keresztyén megközelítésének kiváló szakembere, több könyv szerzője, végzettsége szerint okleveles villamosmérnök, mérnök-tanár. Mégis a vezetéselmélet és a tudásmenedzsment kutatásának szentelte az életét, legutóbb pedig A bizalomépítő vezető címmel írt könyvet. A szakember szerint elsősorban a vezető felelőssége, hogy megteremtse a bizalom légkörének feltételeit, vállalva az ezzel járó erőfeszítéseket, sőt saját sebezhetőségét is.
Hogyan lesz egy okleveles mérnökből vezető oktató?
A tanítás iránti rajongásom középiskolás koromban kezdődött. A Fazekas Mihály Gimnáziumba jártam, ahol magas szinten műveltük az általam is kedvelt matematikát és a fizikát, magam is ezt a két tantárgyat akartam később tanítani. 1970-ben érettségiztem, és hívő keresztyénként úgy láttam, hogy csak két út áll előttem: vagy munkanélküli leszek, vagy megtagadom a keresztyén hitemet. Ezek közül egyiket sem akartam, ezért a Műegyetemre jelentkeztem. Párhuzamosan elvégeztem a mérnöktanári szakot is, így 1976-ban egyszerre két diplomát kaptam. Az Óbudai Egyetem egyik elődje, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola tanársegédet kért az egyetemi karunkról, és ők engem ajánlottak. Reménykedtem, hogy végre részt vehetek az oktatásban. A felvételi beszélgetésen a tanszékvezető főiskolai tanár képviselte a hivatalos politikai irányvonalat, a tanszékvezető-helyettes pedig a szakmát. Már éppen befejeztük és megegyeztünk, hogy ősszel kezdhetek, amikor a tanszékvezető szeme megakadt a jelentkezési lapomon a KISZ-tagság kérdésén. A Kommunista Ifjúsági Szövetség rubrika üresen állt. Megkérdezte, miért nem töltöttem ki. „Nem vagyok KISZ-tag” – válaszoltam. „Húha!” – esett kétségbe a két tanár. Kérésükre elmagyaráztam, hogy a szervezet céljaival egyetértek, hiszen összefogják a fiatalokat, de az alapideológiával nem tudok azonosulni, mert hiszek Istenben. Emlékszem rá, hogy a két főiskolai tanár előttem, a zöldfülű előtt egymásnak esett. A helyettes azzal győzködte a főnökét, hogy a szakon nem hittankérdésekkel foglalkoznak, a jelöltnek teljesítményelektronikát kell majd tanítania. Már-már kiegyeztek, amikor felvetődött, hogy mi történne, ha sörözni indulnék a hallgatókkal, és megkérdeznék a véleményemet Istenről, a hitről, a Bibliáról. „Megosztaná velük a meggyőződését?” – szegezték nekem a kérdést. Igennel feleltem. Ahogy kiléptem a terem ajtaján, szomorúságot
és mély békességet éreztem egyszerre. Minden értelmet felülhaladó békességet. Mérnökként helyezkedtem el, majd a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központban (a SZÁMALK egyik jogelődjében) tanítottam 1977 és 1982 között. Igazi mélyvíz volt. Bizonyos szempontból meg is utáltam a tanítást. Intenzív kurzusokat tartottam, néha hat héten keresztül napi 6 órát. De utólag hálás vagyok ezekért az évekért Istennek.
A tapasztalatszerzés évei következtek. Németországban üzleti vállalkozásba kezdett, majd hazatért, és egy világhírű könyvvizsgáló cégnél vezetőként folytatta. A tanítás újra karnyújtásnyi távolságba került.
1993-tól a KPMG újonnan induló informatikai tanácsadási részlegét vezettem hat évig. 2000-ben lettem a magyar cégcsoport operatív vezérigazgató-helyettese. Mindig bennem motoszkált, hogy mindez szép, de engem valójában a tanítás érdekel. Változó színvonalú tréningcégekkel dolgoztunk. Nálunk viszont hihetetlen tudásanyag halmozódott fel, amit, úgy láttam, piacra lehet dobni, csak kicsit más formában, de erre a cégen belül nemzetközi szinten sem volt példa. Ezért a felső vezetők meggyőzéséhez szakmailag megbízható partnert kellett találnom, komoly oktatási tapasztalattal. A vezérigazgatónk támogatásával tárgyalni kezdtem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, majd a rektor 2001-ben a tenyerembe csapott. 2002-ben együttműködésükkel indult a KPMG Akadémia. Tizenhárom évig vezettem, több mint 20 ezer hallgatót képeztünk ki, elsősorban középés felső vezetőket. Az évek múlásával azonban megerősödött bennem, hogy tudományos fokozatot kell szereznem.
Miért vált ez fontossá?
Az egyetemi körökben mozogva furcsa érzés fogott el. Bár elfogadtak, mégsem voltam közülük való. A cég operatív vezérigazgató-helyetteseként biztosítani tudtam az akadémia működéséhez
szükséges vállalati pénzt, de az egyetemi oktatókkal nem taníthattam együtt, mert nem volt tudományos fokozatom. 2000-ben került a kezembe Peter Drucker Önmagunk menedzselése című tanulmánya a Harvard Business Review című folyóiratban. A szerző többek között arról írt, hogy az emberi élet végső határa kitolódott, így 90 évesen is lehet valaki egészséges, szellemileg friss. A vezető karrierje véget ér ötvenéves kora körül, és ha egy menedzser ezután elveszíti az állását, még mindig előtte áll 2030 aktív év. Ennyi idő alatt sok mindent el lehet még végezni, szociális munkát, oktatást, társadalmi és kulturális feladatokat. Rejtőzik itt azonban egy kevesek által ismert titok: a felkészülést arra a pillanatra, amikor már nem vagy vezető, sokkal előbb kell elkezdeni. Sajnos a magas pozíciókban dolgozók hamis elképzeléssel várják karrierjük végét, azt hiszik, hogy mindenhol tárt karokkal fogadják majd őket. A cikk olvasásakor már benne voltam a korban, negyvennyolc évesen az üzenet teljesen letaglózott. Az üzleti életben vezetői karrierem csúcsán álltam. Megkérdeztek, fel akarok-e készülni a vezérigazgatói pozícióra, de nemet mondtam, mert már tudtam, valójában tanítani szeretnék. 2004-ben egyedi eljárásban jelentkeztem a Műegyetemre, hogy gazdálkodás- és szervezéstudományokból doktori fokozatot szerezzek. 2005 végén védtem meg disszertációmat. 2004 őszén a KPMG-nél átszervezés miatt megszűnt az operatív vezérigazgató-helyettesi pozíció.
Később sem bánta meg a döntését?
Nem bántam meg, csak egyet, hogy mielőtt nemet mondtam a vezérigazgatói pozícióra, nem egyeztettem a feleségemmel, utólag mondtam el neki. Mivel nagyon megbántottam, bocsánatot kértem tőle. A PhD megszerzése után, 2007-ben kerültem a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, majd 2010-ben Balla Péter rektor úr hívott meg a Károli Gáspár Református Egyetemre tanárnak. Négy napot dolgoztam az üzleti
életben, egy napot pedig a felsőoktatásban tanítottam. Hatalmas kihívás volt. 2015 januárjában mentem nyugdíjba a KPMG-től. Végre áttevődött a hangsúly az egyetemi oktatásra, illetve elkezdtem építeni a saját tanácsadói praxisomat.
Harminckilenc évet várt, hogy főállású tanár lehessen.
1976-ban végeztem az egyetemen, és 2015-ben kezdtem a felsőoktatásban tanítani. Isten többször is megtanította nekem az életem során, hogyan kell várakozni. A feleségemre is három évet vártam, de Isten végül nekem ajándékozta.
Legújabb könyve A bizalomépítő vezető. Írásában rendkívül törékeny kinccsel, a bizalommal foglalkozik, amelynek kiépítése elsősorban a vezető felelőssége, ám ez rengeteg erőfeszítést igényel. Ebből a szempontból számomra a legkedvesebb Barnabás és Saul bibliai története. Saul üldözte az ősegyházat, majd a damaszkuszi úton egy látomás hirtelen megállította: találkozott Jézussal és megtért. Damaszkuszból menekülnie kellett, miközben már megkapta a pogányok közötti evangelizálásra szóló elhívását. Tudta, hogy az apostolok áldása nélkül nem tud szolgálatba
állni. Ha egyedül vág bele a misszióba, akkor az első egyházszakadás kiváltója lesz. A Biblia nagyon őszinte: Saul kereste a kapcsolatot az apostolokkal, de nem voltak hajlandók vele még beszélni sem, mert féltek, hogy a megtérése csak megtévesztés. Rettegtek, hogy Saul most belülről próbálja bomlasztani az egyházat, mivel kívülről nem sikerült megsemmisítenie. Barnabás, aki jó kapcsolatot ápolt az apostolokkal, tudta, hogy Saul valóban keresztyén lett, és látta, milyen értékes lelki ajándékokat adott neki Isten.
Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Érdekes, hogy az apostolok nem kaptak kijelentést az Úrtól Saulra vonatkozóan. Megkapták viszont a feladatot, hogy felelősségteljes felnőttekként tusakodjanak, és oldják meg a helyzetet. Döntő fordulatot hozott, hogy Barnabás maga mellé vette Sault, és elvitte az apostolokhoz, akikhez bejárása volt. Az apostolok megbíztak Barnabásban, aki kezességet vállalt Saulért. A bizalom és a hit lenyűgöző hatásának vagyunk itt tanúi emberek háromszögében: az apostoloknak fenntartás nélküli bizalommal kellett lenniük Saul iránt, Saulnak pedig irántuk, valamennyiüknek meg kellett bízniuk Barnabásban. Kulcsfontosságú a történetben Barnabás feltétlen bizalma és hite Istenben, hiszen kudarc esetén keresztyén karrierjébe kerülhetett volna a kockázatos akció. A történet a többoldalú bizalom megadásának gyönyörű leírása.
Két kifejezés ismétlődik a könyvében: mélységes alázat és kemény elszántság. Hogyan épül ezekből a bizalom?
Hibás lépés lenne vezetőként felülről letekinteni a kollégákra és kiadni az utasítást: „Rendezzétek a dolgaitokat. Beláthatnátok már, hogy értelmetlen az ellenségeskedés, a bizalmatlankodás.” Alázatosan oda kell lépnünk akár a beosztottakhoz, főnökökhöz, akár külső emberekhez. A kemény elszántság a kudarcok elviseléséhez szükséges, amelyekből bőven akad. Korunk legnagyobb feladata, hogyan tud-
nánk csökkenteni a félelmet és növelni a bizalmat az emberek között.
Hogyan élte meg mindezt személyesen?
Visszaemlékezve, utólag számtalan ilyen egymásra épülő pillanatnak voltam részese. Máig emlékszem, amikor a 90-es évek második felében egy felső vezetői találkozón a beszámolók során az egyik hölgy többször is szájára vette Isten nevét. A vezérigazgató, mélyen vallásos ember lévén, arra kérte a megszólalót, hogy ne tegye, majd hozzám fordult: „Ugye te is így látod, János?”
Tudta rólam, hogy hívő keresztyén vagyok, és nekem akkor cégünk húszfős magyarországi felső vezetése előtt kellett kimondanom: „Mélységesen egyetértek.” Abban a pár percben az egymás iránti kölcsönös bizalmat építettük. Egy másik alkalommal a vezérigazgatóval hivatalosak voltunk egy fontos programra, de a feltorlódott munkáink miatt időzavarba kerültünk. Behívott magához és megkérdezte: „Feltétlenül el kell mennünk?” Igennel válaszoltam. „Mondhatjuk-e, hogy beteg vagyok, vagy külföldre utaztam?” – érkezett a második kérdés. Őszintén feleltem: „Nem mondanánk igazat. Elmegyek egyedül, és ha be tudsz kapcsolódni később, akkor majd gyere utánam.” A vezérigazgató elfogadta, amit mondtam. Újra a kölcsönös bizalom hídját, az őszinteséget építettük egymás iránt.
Könyvének minden fejezetét egy-egy
Dietrich Bonhoeffer-idézettel kezdi.
„Hogy mi az árulás, azt szinte valamennyien megtapasztalhattuk.” Ezzel az idézettel indul az első fejezete. A megállapítás a 80 évvel ezelőtti Németországban uralkodó állapotokat tükrözi, amikor mindenki gyanakodott a másikra, és az embereket a bizalmatlanság mérgező levegője vette körül. De ha belegondolunk, napjainkban ugyanezt éljük. Nemcsak társadalmi szinten uralkodott el a bizalmatlanság, de a gyülekezetekbe is belopózott, és a testvérek közötti kapcsolatot a gyanakvás fa-
gyos levegője mérgezi. Megrázó, hiszen ezekben a közösségekben Istenben bízó emberek élnek és szolgálnak.
A bizalom témájával már többször foglalkoztam különböző formákban. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen A bizalom (újra)építése címmel tartottam habilitációs előadást, ez szolgált könyvem alapjául, de a KEVE Akadémián is kedves témám volt, illetve az Evangéliumi Fórumon, sőt a Károli-egyetemen és a Pünkösdi Teológiai Főiskolán is, ahol
TOMKA JÁNOS
A Pesthidegkúti Református Egyházközség presbitere. Nős, felesége építészmérnök, három felnőtt gyermekük és három unokájuk van.
1993–2014 között dolgozott a KPMG-nél felső vezetői beosztásban. 2007–2019 között főiskolai tanár a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jelenleg a Pünkösdi Teológiai Főiskola tanára, a Vezetéstudományi Tanszék vezetője, vezetői mentor. Az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottságának, a Magyar Mérnökakadémiának és a Menedzserek Országos Szövetségének tagja. A Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának (KEVE) tagja, 1994–2004 között elnöke. Számos előadást tartott, cikkeket és könyveket írt, többek között a Biblia és a vezetés kapcsolatáról.
jelenleg tanítok. A felkészülés során jutott eszembe egy korábbi olvasmányélményem Bonhoeffertől, méghozzá a Tíz év múltán – Számvetés az 1943. év küszöbén című írása. Tizennégy témát vesz sorra a művében hihetetlen tömörséggel és rövidséggel. Ezek között szerepel a bizalom, amely kilenc tézisszerű mondatból épül fel. Újra és újra elolvastam, és úgy döntöttem, ez adja meg a keretet, tehát a könyvem is kilenc fejezetből áll. A kerettémákhoz kerestem írásokat keresztyén és világi vezetéstudományi szakemberektől. Vezetőmodellként ismét Barnabás alakját választottam, aki mindig is foglalkoztatott. Legelőször A Biblia és a menedzsment sorozatban megjelent Vezetés egykor és most című, Bőgel Györggyel közös munkámban írtam Barnabásról esettanulmányt Egy hálózati kulcsszereplő portréja címmel. Már akkor felötlött bennem, hogy a hálózatépítéshez határtalan bizalom kell, majd a bonhoefferi kilenc tézismondat ürügyén újra elővettem Barnabást, és megvizsgáltam, hogyan illeszthetem be a személyét a kilenc fejezetembe. Nyílt kommunikációt, higgadt konfliktuskezelést, józan, kockázatot is vállaló bizalom- és közösségépítést tanulhatunk tőle.
Mi a célja a fejezeteket lezáró kérdésekkel?
A kérdések a közös feldolgozást támogatják, segédanyagként szolgálhatnak például a gyülekezetek presbitereinek képzéséhez. Minden fejezethez írtam legalább hat, de általában tíz kérdést. Könyvemet igyekeztem a legkevésbé didaktikussá tenni, inkább inspirálni akarok, hogy az olvasó feltegye magának a kérdést: Hogyan működik mindez a mi gyülekezetünkben, közösségünkben vagy a munkahelyünkön? A könyv talán egyik legfontosabb üzenete, hogy a bizalomépítés tanulható. Főleg, ha készek vagyunk beiratkozni a názáreti Mester iskolájába: „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.”
(Mt 11,29) FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ
TALÁN HÁRMAN LÁJKOLNÁK
FEKETE
ZSUZSA
A nyugati létforma, a fogyasztói társadalom bukásra van ítélve, az identitásválság mögött pedig örömhajsza folyik – tartja Köntös László. A református lelkipásztor a pápai REND fesztiválon tartott teltházas előadást öröm és identitás címmel, szerkesztőségünk pedig arra kérte, hogy röviden reflektáljon felvetődött kérdéseinkre.
Miért tartja károsnak, hogy egyes gondolkodási áramlatok szerint semmi nem kell ahhoz, hogy meghatározzuk magunkat?
Mára elveszítették bizonyosságukat a korábban magától értetődőnek hitt örök igazságok. Olyan szellemi mozgalmak jelentek meg, amelyek próbálnak új eszmei alapot teremteni, de nem látom, hogy ebből hosszú távon bármilyen érték kibontakozhatna. Vannak, akik úgy tartják, hogy a külső viszonyítási pontok, mint például a vallás, a nemzet, a haza, a család elnyomó rendszerek, amelyek nem hagyják az egyént kibontakozni, ezért ezekből ki kell lépni, és akkor megtalálhatják önmagukat. Megjelent az eltörléskultúra, amelynek a lényege az, hogy a régi identitáspontok – például az, hogy keresztyén vagyok, férfi vagyok, magyar vagyok – már nem érvényesek többé, ezért keresni kell valami újat, ami alapján az ember meghatározhatja magát.
Azt mondta az előadásában, hogy kétféle öröm létezik, az élet apró örömei és a létöröm, amely az Istenben való öröm.
Mi, keresztyének az Istenben való örömről beszélünk. A Biblia szerinti öröm más, mint az egyéb örömtapasztalatok. Az Istenben való létörömöt állandóság jellemzi, nem függ az éppen aktuális történésektől, és túlmutat a földi életen.
Hogyan kapcsolódik össze az öröm és az identitás?
A 21. századi Európa alapvető kérdése az identitás, az emberek többsége ke-
resi az azonosulási pontokat. Az identitásválság mögött örömhajsza folyik, azt keressük, hogy miben lehetünk igazán önmagunk. Amikor magyarnak vallom magamat, azonosulok azzal, amit számomra a magyarság jelent. A probléma ott kezdődött, hogy megroggyantak vagy eltűntek a viszonyítási pontok, ezzel párhuzamosan pedig megjelent a független egyén ideája is. De hogy létezhetne ilyen?
Az ember a meghatározottságaiban él, hiszen nem választhatja meg, milyen feltételek közé születik. Minden embert kontextusban kell látni, ezért nem hiszek abban, hogy valaki mindentől függetlenül tudna létezni, ez a felfogás zsákutca.
Megrendültek az alapok?
Ahogy mondja, mert ha nincsenek maguktól értetődő igazságok, akkor bármi megtörténhet. Felvetődhet az a kérdés, hogy a házasság miért csak két ember kapcsolatát jelenti. Miért ne élhetne együtt több ember? Vagy miért ne házasodhatna valaki össze egy állattal, ha éppen abba szerelmes?
Ez ön szerint komolyan fölvetődhet?
Minden fölvetődhet, ha nincs abszolút pont. Nézze meg, hogy milyen régen küzdünk a pedofília ellen, miközben már ismerjük azokat a nézeteket, amelyek a pedofília legalizálásáért harcolnak: „Milyen
szép fejlett az a tizenkét éves lány, miért ne lehetne vele szexelni?” Ezek az erők a monogámiáról is azt tartják, hogy az csak átmeneti történelmi konstrukció. Ezzel a torz gondolkodásmóddal a nyugati kultúra kivégzi saját magát. Sokan nem gondolják végig ezeket a folyamatokat, csak mennek a divat után, de senkinek ne legyen kétsége, hogy az elbizonytalanodás után jönnek majd az erősebb identitások, mint például az iszlám, ahol nincs teketória, mert ők pontosan tudják, miben hisznek, és nem kérdőjelezik meg önmagukat.
Számomra meghökkentő gondolat a hit „versenyeztetése”, hogy a keresztyénség vagy az iszlám lehet-e az erősebb. A Pew Research, egy meghatározó amerikai közvéleménykutató adatai szerint 2,2 milliárd keresztyén él a földön, ami a világ népességének 32 százaléka.
Igaza van abban, hogy világszinten másképpen fest a keresztyénség, mint európai kontextusban, és tartalmilag valóban nem lehet versenyeztetni a különböző hitrendszereket. Nincs ember, aki mindenki számára bizonyíthatná a végső igazságot, de ettől még a saját hitünk igazságába vetett bizodalmunk nem rendülhet meg. Ez a hit borult meg Európában. A nyugati társadalom ennek következtében elgyengül, elveszti öntudatát, hiszen már a legalapvetőbb dologban sem biztos, például abban, hogy végtére is a férfi férfi vagy a nő nő akar-e lenni. A bizonytalanság korában pedig az történik, hogy a történelem irányítását átveszi az erősebb kultúra, amelynek tagjai önazonosak.
Hogyan jelenik meg az identitásban az azonosulás mozzanata?
Az identitás mindig azonosulás valamivel. Amikor azt mondom, hogy férfi vagyok, nem pusztán biológiai tételről beszélek, hanem azonosulok azzal a gondolattal és tartalommal, amit férfiségnek neveznek.
Ki nevezte ezt el férfiségnek?
A mi kultúrkörünkben ma már eredendően a Biblián, a zsidó–keresztyén ha-
gyományon alapszik az, hogy a férfi férfi, a nő nő, és ezt elfogadta mindenki. Abban a tudatban élünk, hogy ténylegesen férfivá vagy nővé teremtett minket Isten, és adott nekünk megkülönböztethető fizikai jellemzőket is. Amikor valaki nem tudja ezt elfogadni, akkor vetődnek fel az identitáskérdések.
Ön többször is figyelmeztetett arra, hogy a társadalom nem biztosítja eléggé a láthatóság jogát a keresztyénségnek, vagyis más tanítások mintha tágabb teret, több lehetőséget kapnának.
A kommunikációt, a médiát uraló eszmerendszer mindent elkövet, hogy a keresztyénséget kiszorítsa a magánszférába, mindeközben a liberális tartalmak uralják a nyilvánosságot. Magyarországon is népszerű az az amerikai online médiaszolgáltató, amely merőben új technikákkal vonult be az emberek agyába, a hálószobákba, és rettenetesen torz irányba befolyásolja nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is. Márpedig az kardinális kérdés, hogy ki éri el leginkább a gyerekeket. Talán nem árulok el nagy titkot, hogy nem a család, nem az iskola és nem az egyház: hanem az előbb említett, sorozatokat ömlesztő szolgáltató.
A keresztyénség identitásának végső alapja Jézus Krisztus feltámadásában van, azonban ezt nehéz megérteni, így nem meglepő, hogy sokaknak egyszerűbb a limonádé tévéműsorokkal azonosulni.
Az ember a végső identitását a Jézus Krisztus feltámadásában kínált üdvösségben találja meg. Az emberi lét végső kicsúcsosodása az üdvösség. Ez azt jelenti, hogy visszatalálok az eredeti – a bűneset előtti – közösségemhez Istennel. Valóban nem könnyű megérteni, hogy az ember azért nem tud azonosulni Istennel és ezért önmagával sem, mert az édenkertben a bűneset következtében „meghasadt”, kívülre került önmagán: meglátta, hogy meztelen. A nagy kérdések rendkívül bonyolultak, ezért fontos leegyszerűsítve is közvetíteni a
keresztyén tartalmainkat. A Biblia sem szórakoztató olvasmány, de szent könyv. Képzeljük csak el, mi lenne, ha a Biblia tartalmát kirakták volna kétezer évvel ezelőtt a Facebookra.
Milyen tetszésindexe lenne?
Talán három ember lájkolná, mert anynyira nehéz, amiről a Szentírás beszél. Még jó, hogy az igazságról nem a lájkok száma dönt.
Nem festett túl pozitív képet, mi lehet a reményünk?
A nyugati létforma, vagyis a fogyasztói társadalomnak nevezett kapitalizmus bukásra van ítélve. A világ egyik fele viszonylagos jólétben él, és az a gondja, milyen szépészeti beavatkozásokkal operáltassa szét a testét, az emberiség másik fele pedig sínylődik, nem jut egészséges élelemhez, vízhez, munkához. A valódi globalizmus az lenne, ha felemelnénk Afrikát és Dél-Amerikát. Ez viszont még mindig kevés, hiszen a földgolyó nyersanyagkészlete kimerül majd, és ahogy a bolygónk egyszer létrejött, meg is szűnik. Mindannyian együtt utazunk a Titanicon, szórakozunk, táncolunk, eszünk, iszunk, örülünk, pedig bármikor elsüllyedhet a hajónk, és el is fog, efelől nincs kétségem.
És akkor jöhet a „szokásos” kérdés, hogy hol van Isten?
Az egész földi létünk átmenetiség, elegendő, ha feltekintünk a csillagos égre, hogy megsejtsünk valamit ebből a titokból. Az örökkévalóság felől nézve földi létünket előbukhatnak belőlünk a valódi kérdések: ki az ember, miért van értelem, szellem és lélek? A gondolkodó ember abban reménykedik, hogy egyszer majd minden világossá válik, mert most „tükör által homályosan látunk”, a végső pillanatban pedig majd mindent „színről színre”. Ez a keresztyén létöröm forrása. Az utolsó pillanatban láthatjuk meg mindennek az értelmét az Úr Jézussal való végső és teljes közösségben. FOTÓ: TODOROFF LÁZÁR
PÉTER APOSTOLTÓL COTTON MATHERIG
A mai, még mindig vírusokkal és szomorú, illetve életnehezítő ráadásként egy, a közelünkben zajló háborúval, s az embereket hőséggel gyötrő időszakban nem csoda, ha sok felelőtlen ítélkezés, vétlenekbe maró tévhit is terheli életünket. Az egyik közülük különösen is fájdalmas és veszélyes: a hit és a tudás szembeállítása. Idézzük fel ebben a kérdésben min denekelőtt Péter apostol második levelének oly gyakran mellőzött szavait: „...a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudo mány mellé pedig mértékletessé get…” (2Pt 1,5–6, Károli-ford.)
Ennek a ma fokozottan érvényes üzenetnek a fordítottját manapság gyakran érezhetjük, minden alkalommal, amikor fejünkre olvassák, hogy egy képzett ember nem lehet igazi hívő. De szakadjunk el most egy kis időre a mától, az aktualitásoktól, hiszen – hála Istennek – éppen fő kutatási területem, a puritán irodalom száma és jelentősége szerint is óriási, 468 könyvet termő szerzője egész életében e péteri levél üzenetének szellemében munkálkodott. A bostoni születésű Cotton Mather (1663–1728) neves ároni család sarjaként jött a világ ra, a kálvini eszmékkel rokonszenvező lelkész nagyapa és apa utódaként. Tudományos fokozatait a neves Harvard egyetemen szerezte, s először apja, Increase Mather segédlelkésze, majd ugyanennek a puritán bostoni gyülekezetnek a vezető papja lett. Teológiai tanulmányai mellett orvosi könyveket is szép számmal forgatott, eleinte azért, hogy papi hivatását akadályozó dadogásából kigyógyuljon, majd abból a nemes célból, hogy segítse egy, a salemi boszorkányperek idején sok lelki traumát elszenvedő tizenhárom éves kislány felépülését, aki bár nem a vádlottak, de a lélektani áldozatok egyike volt. Leghíresebb könyve ugyan a Magnalia Christi Americana című, az Újvilág egyháztörténetét összefoglaló munka, jelen témánk szempontjától azonban a Gazdagodó ismeretek és elmélyülő hit (1712) a különösen
fontos, illetve a két évvel korábbi Esszék a jócselekedetről. Ennek egyik mondatát érdemes angolul is, magyarul is idéznünk: „A Workless Faith is a Worthless Faith”, azaz: „A dologtalan hit értéktelen hit.”
Ha a nagycsaládos és számos gyermeke halálát megélni kénytelen Cotton Mather a hit harcai közben nem tartja fontosnak a tudás, a tudomány dolgait is, akkor az 1721-ben Bostonban dühöngő pestisjárvány ezt az amerikai hit-végvárat könnyen tömegsírrá változtathatta volna. De nem így történt, mert két hívő és okos szövetséges, Zabdiel Boylston keresztyén orvos és egy megtért egykori rabszolga, Onisemus (a Hasznos) tanácsait figyelembe véve, a helybéli orvostársadalom idegenkedését félretéve, ők hárman legyőzték a konzervatív gyógyítói elit ellenkezését, s diadalmaskodtak a járvány fölött is. Boylston doktor a medicina embereként, Onisemus tapasztalt néger bennszülöttként, Cotton Mather pedig a hitre és tudásra tekintve segített az embermentésben. Cotton egyébként nem csak vészhelyzetben foglalkozott egyszerre a test és a lélek dolgaival. Bizonyítja ezt egyik fontos könyve, amelyben a gyermeket váró asszonyoknak segített, a lelki szempontok mellett a testieket is figyelembe véve. E mű címe: Erzsébet az ő szent visszavonultságában (1710). A széles körben ismert, mindmáig gyakran elemzett „kismama-életvezetési” könyvben többek között egy nagyon szép gondolat olvasható: „Ó, engedd, hogy Szentlelked most korai lakozást vegyen benne (tudnillik a magzatban!). Ó, formáld és töltsd el, tedd dicsőségedet hirdető örök hangszerré a világban.” A főleg hitéleti tanácsokat tartalmazó könyvben vannak életmódot-táplálkozást érintő részletek is.
Végül ne feledjük Péter harmadik kulcsszavát, a mértékletességet: hitünk és tudásunk akkor lehet igazán embertársaink javára, ha kellő önmérséklettel szolgáljuk őket! Azaz: gőg és fölény nélkül. PETRŐCZI ÉVA
Véletlen
események sorozata az élet, vagy Isten gondviselése?
A kettő kizárja egymást. Ezzel a kérdéssel nemcsak a filozófusok foglalkoznak, hanem minden ember, amikor megszokott hétköznapjaiba hihetetlen és váratlan fordulatok adódnak sorozatosan. Rendkívüli történet példázza.
Fontos konferenciára utazott repülővel a híres amerikai onkológus orvos. Egy másik városba indult, ahol munkája elismeréseként megtisztelő kitüntetést kellett volna átvennie. Egy órával a felszállás után azonban a gép vészhelyzetbe került, és leszállásra kényszerült a legközelebbi repülőtéren. Történhet ilyen, gondolta az orvos, és autót bérelt. De hamarosan vihar tört ki, esni kezdett. A szakadó eső és az erős szél miatt alig lehetett látni az utat. Nem tudta használni az internetet, szakadozott, majd el is tűnt az irányadó GPS, ő pedig eltévedt. Rájött, hogy nem is tudja, hol van. A telefonja lemerült, éhes volt és rettenetesen fáradt. Úgy döntött, hogy szállást kell keresnie éjszakára. A nagy pusztaságban végül egy farmra bukkant. Kiszállt a kocsiból és bekopogott. Egy nő nyitott ajtót. Elmondta neki, mi történt vele, és kérte, hogy használhassa a telefont. A nő azonban azt válaszolta, hogy nincs telefonja, de bejöhet, megvárhatja, amíg megjavul az idő. Az orvos elfogadta az ajánlatot, és belépett a házba. Az asszony forró teát készített, és mondta, hogy imádkozni fog érte is. A doktor mosolyogva hárította el, hogy ő csak az emberi szorgalomban hisz. Miközben az asztalnál ült és a teáját iszogatta, látta, hogy a nő a gyertyafényben egy kiságy mellett imádkozik. Érezte, hogy bajban lehet, mert segítségért könyörgött. Ezért azután meg is kérdezte, hogy mit kért Istentől, de hozzátette a kérdést: gondolja, hogy Isten valaha is meghallgatja az imádságokat? Az anya elmondta, hogy a kisfiának ritka rákbetegsége van, és csak egy orvosról tud, mondta a nevét, aki meg tudná gyógyítani őt, csakhogy nincs pénze, hogy elutazzon hozzá. Isten még nem válaszolt a kérésére, de tudja, hogy meghallgatja és megsegíti őt. Ezt a hitét nem töri össze semmi. Az orvos megdöbbent, amikor a saját nevét hallotta az asszonytól. Szóhoz sem tudott jutni, annyira megindult ezen. Végiggondolt mindent, ami aznap történt vele: a gép kényszerleszállását, a szakadó esőt, azt, hogy eltévedt. Mindez azért, mert Isten válaszolt ennek a nőnek az imájára, lehetőséget adott neki, hogy találkozzon vele, a gyógyító orvossal. Miben, kiben higgyen ezután? Nincsenek véletlenek. Bizonyítékok sincsenek Isten gondviselésére. Csak hit van.
IMÁDKOZZUNK!
Köszönjük neked, Úr Jézus Krisztus, hogy amikor gondolatainkban vagy tetteinkben egészen távolra tévedünk tőled, te akkor is pásztorként – nem hagyva az elveszettet – utánunk jössz, és kiszabadítasz vágyaink csapdájából, kiemelsz aggodalmaskodásaink szakadékából, és kivezetsz indulataink csúszós sziklái közül. Irántunk való szereteted erősebb és hatalmasabb, mint a mi hűtlenségünk, a te kegyelmed és áldásod olaja olyan bőséggel ömlik a fejünkre, hogy – összetörve vétkeink súlya alatt, de átélve szabadításod – nem is értjük, miért távolodunk el tőled újra és újra. Egyáltalán, hogyan tudunk másra gondolni, mint rád; hogyan tudunk levegőt venni nélküled?
Köszönjük, hogy te szemmel tartod kicsinyke életünket, és akkor is gondod van ránk, ha mi nem gondolunk veled! Köszönjük, hogy a te szereteted nem válogat, és valahogy még mi is beleférünk ölelésedbe! Ámen. HAJDÚNÉ TÓTH LÍVIA
A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ
Egy igazságosabb világról
Jeruzsálem falainak felépítése hősies vállalkozás volt a Krisztus előtti ötödik század derekán. Idegenek fenyegetőztek, szomszédok gyalázkodtak, de Júda férfiai felfegyverkezve is folytatták megfeszített munkájukat, és ötvenkét nap alatt elkészült a fal (6,15). Látszólag az összefogás csodálatos példája ez, viszont a Szentírás a szép vállalkozás árnyoldalait sem titkolja: az emberek tömegesen szegényedtek el ebben az időszakban (Neh 5). Fájdalmas volt: a külső fenyegetésekkel szemben védekeztek, de nem vették észre, ami eközben belül történt. A külvilágtól féltek – belülről morzsolódtak fel.
A baj néhány aszályos évvel kezdődött. Mivel azt ették, amit megtermeltek, már ez óriási gondot jelentett. Az adókat is fizetni kellett, így az emberek elkezdtek hiteleket felvenni az akkoriban szokásos 40-50 százalékos kamat mellett. Mindezt betetőzte, hogy két hónapra elvonták őket szokott munkájuktól a városfal építése miatt. Nem maradt más lehetőségük, zálogba adták vagyonkájukat, földjeiket, aztán már családtagjaik munkaerejét is –nekik kellett volna ledolgozniuk a tartozásokat. Nem csodálkozhatunk, hogy elcsüggedten álltak panaszukkal a helytartó elé! Nehémiás meghallotta a nyomorultak ügyét, és kész volt az ő érdekükben cselekedni. Tudta, ha alamizsnát oszt, pár nap múlva ugyanazok fognak az ajtaja előtt toporogni. Azt akarta, hogy a szegény kikapaszkodjon nyomorúságából, ezért a problémát a gyökerénél rendezte, átfogó elengedést hirdetett, az ősi törvény szelleméhez hűen megtiltotta az uzsorát (2Móz 22,24; 5Móz 23,20), ráadásul elöljáróhoz méltóan ő lépett először, elengedte saját adósai tartozásait. Nehémiás már kétezer-ötszáz éve tudta: más kárára hosszú távon nem boldogulhat a hitelező, de az állam sem. Szerencsés az ország, ahol a vezetők követik ezt az egyszerű szabályt. HODOSSY TAKÁCS ELŐD
KRISZTUS KERESZTJE
Hétköznapjaink legfontosabb kérdése: merünk-e Péterrel együtt vízre lépni, mert a biztonságot adó hajóban ülve nem tapasztalhatjuk meg a tengeren járás csodáját. Felülemelkedhetünk a gondjainkon, nem kell a csüggedés mocsarában elsüllyednünk –hangsúlyozta a harmadik abaújvári LelkesítŐ családi napon Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Reformá -
A 2000-es évek elején még háromszáz fős abaújvári gyülekezet mára csupán hetven főt számol. Ennek oka a nagyfokú elhalálozás és a fiatalok elvándorlása a munkalehetőség hiánya miatt. A Tóth lelkészházaspár huszonkét évvel ezelőtt vállalta el az abaújvári, pányoki és zsujtai gyülekezeteket. Ma a harminctagú pányoki gyülekezetet Viktória, az abaújvárit István pásztorolja. – 2011-ben szemléletet váltottunk szolgálatunkban a férjemmel. Megértettük, hogy ha nem teremtünk munkahelyeket, a még itt maradt fiatalok is elköltöznek. Kezdetben négy, jelenleg húsz embert alkalmazunk Keresztyén Manufaktúránkban –magyarázza a lelkésznő, miközben bepillantunk a kézműves műhelyekbe.
– Megélhetést szeretnénk nyújtani a még itt maradt fiataloknak, ezt kézzel fogható, eladható ter-
tus Egyházkerület püspöke. A szlovák határ menti zsugorodó gyülekezet pontosan így éli mindennapjait. A környék legnagyobb munkáltatója 2014-ben az év vidékfejlesztő közössége díjat is elnyerte. Stábunkkal kilátogattunk a LelkesítŐre, hogy megismerjük a gyülekezet felekezeteken és határokon átívelő munkáját.
település. Mi azért is maradunk! Tavaly három nagy gyülekezettől kaptunk állásajánlatot. Nemet mondtunk. Olyan összetartó közösségnek vagyunk a részesei, motorjai, amelyet nem hagyhatunk itt. Picinyke gyülekezetünk missziói lehetőségei igen gazdagok, szeretnénk élni ezekkel, amíg Isten engedi. Többnapos előkészülettel indult az abaújvári gyülekezet harmadik LelkesítŐ családi napja. Közel száz barát, lelki testvér érkezett az ország különböző részeiről, különböző felekezetekből, hogy önkéntes szolgálatukkal segítsék a program lebonyolítását. Bevezetőként könyörgő istentiszteleten vettek részt péntek este a templomban. Az Istent dicsőítő koncertet a KerSong felekezetközi együttes ve-
mékek készítésével érjük el, amelyek bevételéből fenntartjuk picinyke gyülekezetünket is. Főképpen famegmunkálással foglalkozunk, rétegelt lemezekre, üvegre és tükörre gravírozott igés tárgyakat készítünk – részletezi Tóth Viktória, aki az országos börtönmisszió egyik vezetője is.
A faluban bezárt az iskola, az óvoda, a posta, az orvosi rendelő, megszűnt a szociális konyha is. – Nem csak bolt, kocsma sincs a településen! Azt tartják, hogyha már a kocsma is lehúzta a rolót, valóban halálra van ítélve a
zette, majd Sohajda Levente göncruszkai református lelkipásztor igei gondolatait imaközösség koronázta meg. Lelkesedéssel vártam a mai napot. Tegnap óta dúdolgatom magamban az esti istentisztelet kezdő dalát: „Uram, tehozzád futok, élő vízre szomjazom”, három évvel ezelőtt ezzel a dallal nyitották meg az első LelkesítŐt. Ahogy a dalban van, vágyom az élő vízre, és futok a többiekkel,
ALATT LELKESEDNI
mert hajnali öttől töltjük a káposztát a LelkesítŐre, amelyhez kemencében sült kenyeret kínálunk – meséli Menyhért Józsefné Kriszta porcelánfestő, aki előtt hosszú sorban állnak a gyerekek, hogy pillangót vagy éppen Batman-maszkot pingáljon a pofijukra. A Keresztyén Manufaktúra munkatársa szívesen dolgozik a gyülekezetnél. – Egy nap százszor is kezembe veszek egy Igét, amikor megfestek egy-egy tárgyat, minden alkalommal elolvasom, Isten szavától megbátorodom, felüdülök. Összeszokott csapattal dolgozunk, egy mozzanatból tudjuk, ki hogyan érzi magát aznap. Támogatjuk egymást. A gyülekezet is összetartó közösség, az asztalokon lévő házi süteményeket idős egyháztagjaink ajánlották fel. Maguktól kérdezték a tiszteletes asszonyt, mit süssenek.
Tóth István lelkipásztor ajánlására reggel hétkor találkozunk a Közép-Európa legértékesebb freskóit rejtő abaújvári templomban. A mérműves ablak piros üvegecskéjében egy kismadár izeg-mozog, láthatóan kellemesen érzi magát Isten házának külső oldalába rakott fészkében.
– A templomhajóban Szent Márton történetének szekkó ját látjuk. A római katonák palástjának fele kincstári tulajdonban volt, másik
felével a katona rendelkezett. Azt a jelenetet festették meg, amikor Márton római katonaként megsajnálja a kéregető meztelen koldust, kettévágja palástját, és odaadja neki saját felét. A többi ritkaságnak számító középkori freskó mellett Közép-Európában kizárólag ebben a templomban található három szentségtartó fülke, ami azért érdekesség, mert egy, legfeljebb kettő az elterjedt – árulja el a lelkipásztor, hozzátéve, hogy szolgálatba állásakor, 2000-ben a templomot használhatatlan állapotban vették át. – A liturgikus teret ellepte az építési törmelék. Bár mennyezetünk most sincs, lehet benne istentiszteletet tartani, ahogy tegnap este is tettük. De mivel a korábban felújított gyülekezeti teremben méltóképpen tudjuk imádni az Urat, ritkán használjuk a templomot. Kis gyülekezet lévén freskóinkat pályázatok segítségével igyekszünk megőrizni, de fókuszunkban a gyülekezetépítés és a misszió áll. A település Kassa közelsége miatt egyre inkább elszlovákosodik. Munkahelyteremtéssel lassítjuk ezt a folyamatot – magyarázza Tóth István lelkipásztor, aki másodállásban a Máltai Szeretetszolgálat gazdaságfejlesztő koordinátora Észak-Magyarországon.
A LelkesítŐ kezdő akkordjára minden összeáll, egyre több lócát és széket foglalnak el a résztvevők a színpad előtt. A programot az abaújvári játszóházas gyermekek műsorával nyitják meg, ugyanis csütörtökönként igei tanítást, játékos foglalkozásokat tartanak számukra a Bárka játszóházban. Ez után az állítólag Mennyország mellől, Bohóc városból érkezett piros orrú bohóc
ágyúból lőtt cukrokkal csalja át a kicsiket a templomban tartott evangéliumi bűvész-műsorra.
Van itt valami, amit máshol nem tapasztaltam meg – vallja Korán Péter, aki a Szolgálataink az egészségügyben templomi kanapébeszélgetésnél vállal szolgálatot. – A lelkészeken, a gyülekezet tagjain keresztül megélem
Isten szeretetét. Pici gyülekezet ez, vasárnaponként tizenketten-tizenöten jövünk el istentiszteletre, ennek több mint a fele nyugdíjas, idős ember. Mégis mozgásban vagyunk, zajlik az élet, látom, hogy Isten jelen van köztünk.
Péter kedves gyülekezeti alkalma a kéthetente megrendezett fiatal családok bibliaórája, amelyre Göncről és Telkibányáról is érkeznek résztvevők. – Főiskolai éveim alatt úgy olvastam a Bibliát, mintha regény lenne. Nem érintette meg a lelkemet, de ezeken a kötetlen beszélgetéseken mindig kapok új üzenetet az Úrtól, akár jól ismert történeteken keresztül, ezeket a hétköznapokban igyekszem átültetni a gyakorlatba – mondja a gyülekezet felvidéki tagja.
– Attól függ az életünk, hogy mennyire merjük magunkat rábízni Istenre – hangsúlyozza Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, aki azt is elmondja, hogy létfontosságú elhinnünk Isten mindenhatóságát, ahogy Dániel és társai is tették: „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó, király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó, király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál!” – A hétköznapok legfontosabb kérdése: merünk-e Péterrel vízre lépni, a biztonságot adó hajóban ülve nem élhetjük át a tengeren járás csodáját. Felülemelkedhetünk a gondjainkon, nem kell a csüggedés mocsarába süllyednünk – biztat az egyházi vezető.
Az abaújvári gyülekezet minden bizonnyal így tesz, hiszen szolgáló kedvük töretlen. Az ukrán–orosz háború miatt átköltözött három kárpátaljai magyar családnak tavasz óta adnak szállást, munkát. Étkezésüket a göncruszkai Tejjel-mézzel étteremmel oldják meg közösen. Espánné Bene Ágnes, a gyülekezet missziós gondnoka is egész nap jön-megy, tesz-vesz a családi napon. Bevallja, szereti a gyülekezet aktív életét: –Bábelőadásokkal járjuk az országot, ez évente 40-60 kiszállást jelent határon innen és túl. Osztálykirándulásokat szervezünk. Egész napos programot kínálunk a diákoknak: bemutatjuk a ritkaságnak számító templomunkat, begyújtjuk a búbos ke-
mencénket, és interaktív kenyérlángossütésbe kezdünk a gyerekekkel. Arcfestéssel és népi játékokkal tesszük még érdekesebbé az együttlétet. – A missziós gondnok azt is elárulja, mennyire megviseli a tagokat egy-egy halálhír. – Tudjuk, melyik szék marad üresen. Ismerjük, szeretjük egymást, nehéz szembesülni a halállal.
A missziós gondnok a kirakodóvásáron a Keresztyén Manufaktúra asztalánál megelégedve nyugtázza a forgalmat. – Gravírozott és kézzel festett ajándék- és használati tárgyakat: szalvétatartót, ceruzatartót, falra felakasztható szíveket, igés táblákat, textilbabákat árulunk. A Keresztyén Manufaktúra húszféle lekvárt készít évente a különféle savanyúságok mellett. Ehhez alapanyagul a parókiakertben megtermett gyümölcsöket, zöldségeket használjuk fel –magyarázza.
A nyári melegben az üdítő házi sütemény mellett levendulaszörp is lelkesítette a kitikkadt résztvevőket. Ennek titkos receptjét Nyulásziné Patrik Katalin, a manufaktúra munkatársa, a gyülekezet tagja árulja el stábunknak az imaösvényen sétálva, az azt szegélyező levendulabokrok között. – Kapálás közben meg-megállok, és beleolvasok az imádságokba. Sokan gondozzuk az 1100 levendulabokrot. Nyolckor
doskodik, amelyen a környező gyülekezetek mutatják meg, mi fő vagy sül ki abból, ha egyszer alágyújtanak a kondérnak. Az elkészült finomságok egy részét felajánlják a résztvevőknek is. Svantner Gergő, az alsóvadászi református gyülekezet lelkipásztora nem alá, inkább a főzőköcsög mellé gyújt tüzet: – Szenn Péter horvátországi református püspöktől lestem el a sokác bab receptjét. A régi Baranya megyében csekély idő jutott a főzésre. A köcsögbe beletették a hagymát, a húsokat, a zöldségeket, megrakták a tüzet, és elmentek a földekre dolgozni. Az edény parázs melletti oldala felmelegedett, a másik oldala hideg maradt, ezért a létrejövő hőmérséklet-különbség hatására magától kavarodik a leves.
A füsttől és a fazéktól pedig különleges ízvilága lesz –részletezi az eljárást Svantner Gergő lelkipásztor, miután feltálalja gyülekezeti tagjainak a menüt.
kezdődik a munkaidőnk, az erős nap miatt nehezen kapálok ilyenkor, kerülget a sírás, de imádkozom, és az Úr ad erőt, hogy befejezzük a munkát a kollégákkal. Mind a virágok illata, mind az imádságok megnyugtatnak. Amikor három évvel ezelőtt alkalmazott a gyülekezet, még nem foglalkoztattak a lelki dolgok, azóta egyre erőteljesebben. Bibliaórára is eljárok. Megváltozott a közérzetem, amióta itt dolgozom, nyugodtabb vagyok.
A LelkesítŐ színpadán bizonyságtételek hangzanak el mondott és zenés formában. Az egyes programokat a KerSong együttes előadása köti össze. Kárpátaljáról érkező református testvérek Isten csodálatos gyógyításai címmel mesélik el megható történeteiket.
A LelkesítŐ kulináris finomságairól a főzőmustra gon-
A kirakodóvásár utcáján sétálva akadálypálya hívja fel a figyelmet a Magyar Kékkereszt Egyesület és Református Iszákosmentő Misszió asztalára. A debreceni utógondozó csoport vezetője, Pozsonyi László ismerteti stábunkkal a prevenciót segítő szituációs játékot. – Részegszemüveggel próbálhatják ki a fiatalok, milyen lenne egy buliból hazamenni ittasan. Különböző akadályokat helyeztünk el, tiszta tudattal, de az érzékszervek összezavarásával az apróságnak tűnő dolgok, mint egy tócsa kikerülése vagy egy kulcs megkeresése is fejtörést tud okozni. A játékosok többnyire meglepődnek magukon, következmény, megbántódás nélkül nevet mindenki saját magán, azon, hogyan vész el térben, időben a részegszemüveg használatától. Nem tiltani szeretnénk ezzel a játékkal az alkoholt, hanem arról tenni bizonyságot, hogy szabad nekünk nem inni. Nem attól illeszkedünk be a társaságba, ha még egy pohárral megiszunk, hanem ha követjük Jézustól kapott erkölcsi értékeinket.
A résztvevőkkel beszélgetve kitűnik, hogy apró ugyan a gyülekezet, viszont annál több barátja, szolgálótársa jött el nemcsak református, de adventista, katolikus, baptista közösségekből is. Némelyek az imaláncba kapcsolódtak be, mások a kukák ürítését vagy a lángos sütését vállalták, egymás terhét hordozva Krisztus keresztjéért.
2018-ban rendezték meg az első LelkesítŐt. A világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt a családi nap. Idén a Tiszáninneni Református Egyházkerület támogatásával rendezték meg július 9-én. Vezérigéje a Zsoltárok könyvéből: „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr!” A LelkesítŐ családi napra idén ötszázhúszan látogattak el a Kárpát-medencéből. FOTÓ: ZELENKA ATTILA
FIZESSEN ELŐ hetilapunkra!
REFORMÁTUSOK LAPJA
SZERETEK JÁTSZANI A FÉNNYEL
Géppel, chippel a gyarlóság ellen?
Horvátországban – ahogy írják – robotok fogják megválasztani a köztisztviselőket, így akar az igazságügyi miniszter a protekció ellen küzdeni. A szándék nemes. Ugyanakkor robotnak hívni egy algoritmust vagy egy képernyőn kitöltött tesztet legalább olyan túlzás, mint azt gondolni, hogy a gépi intelligencia legyőzhetné a korrupciót, az emberi rossz szándékot és a közösség hiányos önszabályozását.
Ma már azt is tudjuk, hogy a gépi tanulás elleste a diszkriminációt az embertől, és ha válogatott, azt a tőlünk megtanult mintával – igazságtalanul tette. Remekül ismer fel bőrelváltozásokat, és nagy pontossággal dolgoz fel leleteket – hiba is lenne, ha ezekben az esetekben nem használnánk ki az erősségeit –, de emberségből elbukik. Amíg nem stimmel az ember, nem fog a mesterséges intelligencia sem.
További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA
Tel.: 06-30-396-8208
1146 Budapest, Abonyi u. 21. kiado@reflap.hu
MEGRENDELŐLAP
Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre fél évre negyedévre.
A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni:
A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.
Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.
Tel.: 06-30-396-8208
Levelezési cím: 1590 Budapest Pf.: 99.
Név:
Cím:
Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu
Tel.: 06-30-396-8208
Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu
Név:.........................................................................................
Cím:.............................................................................................
Telefon (nem kötelező):...........................................................
Aláírás:...................................................................................
Tudom, csábítóbb nullák és egyesek rendezett, átlátható soraira lefordítani egy összetett és drámai problémát, de félek, a köztisztviselők kiválasztásának digitalizálása, mint oly sok tettünk – pótcselekvés. Az embert kell megjavítani, ami nem megy egyről a kettőre, de néha még egyik generációról a másikra sem. Az emberbe oktatást kell fektetni. Erős közösségeket kell alkotnia, amelyekben a csoportnorma a külső szabályrendszer. Kell szociális és pszichológiai háttér, hogy átsegítse a krízisein. Arról már ne is beszéljek, mert külön cikket érdemelne, hogy a helytelen nevelés hányakat tett rosszul kötődő, intimitásra s ezáltal boldogságra képtelen emberré, aki az űrt betöltve tárgyakat, vagyont, tisztségeket halmoz. Akár az alkalmasabb vagy rászorulóbb elől is. Kell tehát olyan társadalom, amely ezeket a visszaéléseket nem engedi. Én még mindig úgy hiszem, hogy az emberbe érdemes fektetni, ha lassú és kockázatos megtérülésű befektetés is. Mert Isten is belénk fektetett. Adott erkölcsi vezérfonalat és közösséget, akiktől ezt el lehet tanulni, ahol bele lehet nőni a követésbe. Adott lelki táplálékot, igehirdetéseket, írásokat, lelkigondozókat, akik folyamatos tükröt tartanak, hogy kik vagyunk, milyen talentumokkal és miben még több kegyelemre szorulók. Isten adja a megtérés lehetőségét és ajándékát, amitől még egy ilyen reménytelen helyzet – amelyben bitekért kiáltunk emberek helyett – sem reménytelen. És adta Krisztust, aki megváltott, és akit hirdetnünk szóval és tettel a legfőbb cél. Ebbe a célba nem fér bele, hogy rossz helyen legyünk, üres hivatalokat tartsunk fenn, vagy kiégjenek azok, akik az oda nem való helyett is güriznek. Ha horvát igazságügyi miniszter lennék, magam mellé venném azokat, akiket a helyzet ugyanúgy bánt, mint engem, és leülnék az egyházakkal, hogy a cselekvésnek milyen terei lehetségesek. Ha egyszer elmegy az áram, a pánikhelyzetben a legkevésbé egy hozzá nem értő, protekcióval hivatalába került csapattal a nyakamon szeretnék vezető helyzetben lenni.
BELLA VIOLETTA
A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa
ABLONCZY BÁLINT
Égtartó emberek –a Zsindely házaspár
Égtartó emberek – Sütő András író nevezte így egyszer a közösségüket szolgáló különleges személyiségeket. Ez jutott eszembe, amikor arról olvastam, hogy megjelent Bódis Kriszta író, pszichológus, rendező Zsindelyné Tüdős Kláráról szóló trilógiájának első kötete Istenhegy I. – Kisasszonyképző címmel. Ha valaki, akkor bizony a szerző által a budapesti Gyulai Pál utcai gyülekezetben még kamaszként megismert „Klára néni” megérdemli
Zsindely Ferenc és Zsindelyné Tüdős Klára (1938)
Fotó: Wikimedia Commons/Film Színház Irodalom
a Sütő András-i jelzőt. Díszlet- és jelmeztervező, rendező, társasági dáma, ugyanakkor mély hitű egyháztag, üldözötteket mentő és másokat élete végéig önzetlenül segítő ember volt Zsindelyné Tüdős Klára. A parokia.hu könyvbemutatóról szóló tudósítása szerint Bódis Kriszta hőséről beszélve kiemelte: bármivel foglalkozott éppen, Tüdős Klára gyémánttengelye az Istenhez és az emberekhez való viszonyulása volt, ez a kettő ugyanis szorosan összefügg. „Fiatalokat és időseket egyaránt egyenrangú félként kezelt, és minden világban otthonosan mozgott: ha lyukas volt a cipője, akkor azt hordta büszkén. Az ő szemében egyik ember vagy közösség sem volt jobb, mint a másik, számára csak emberélet létezett. A lényeges kérdés az volt, hogyan fordítsa mások javára a lehető legteljesebben azt a jót, amit Jézus Krisztusban kapott” – mondta a szerző. Tüdős Klára élete arra is bizonyíték, mennyire tévútra visz, ha a magyar múltról fekete-fehér kategóriában gondolkodunk, hiszen egymással tökéletesen ellentétesnek gondolt személyiségjegyek, társadalmi kapcsolatok is megférnek ugyanabban az emberben. Egyfelől Zsindelyné
Tüdős Klára a Horthy-korszak vezető politikusai fe-
leségeivel zárt körű divatbemutatókon ismertette meg legújabb divatkreálmányait, s ugyanő a második világháborút követő anyagi és szellemi leromlottság közepette meg nem szűnő lelkesedéssel szervezte a Nőszövetséget, építette egyházát és képviselte Krisztus ügyét. Zokszó nélkül tűrte azt is, amikor férjével kitelepítették őket budai villájukból. Későbbi beszámolója szerint közös életük legboldogabb éveit Budapestről való száműzetésük után, Balatonlellén töltötték, ahol egy ismerősük villájának házmesterlakásában élhettek. Zsindely Ferencnek ez talán feleségénél is nagyobb megrázkódtatást jelenthetett volna, hiszen ő közismert jogász, miniszterelnökségi államtitkár, Teleki Pál bizalmasa, majd a Kállai-kormány kereskedelmi minisztere volt. Felesége mély hite azonban idővel a megkérgesedett politikust is átformálta. Zsindely Ferenc nemrégiben megjelent háborús naplójának elején még a református egyháztagságot legfeljebb társadalmi kötelességnek tartó politikussal szembesülünk, míg a Budapest ostromáról szóló részek már mély hitű embert mutatnak, aki zsidó származásuk miatt üldözött gyerekekkel és felnőttekkel zsúfolt házában őszinte lélekkel fohászkodik és ad hálát Istennek. Rá is igaz, ami feleségére, azaz hogy a politikai-kulturális besorolások kevéssé alkalmasak Zsindely Ferenc összetett életének bemutatására. Egyfelől Zsindely a Horthy-korszak főtisztviselőjének prototípusa: köznemesi származású jogász, első világháborús tüzértiszt, antibolsevik, németbarát és antiszemita. Másfelől kapcsolatban állt a szélsőbaloldallal, jó viszonyt ápolt a népi írókkal, és feltétel nélkül támogatta feleségét, aki az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás után több száz zsidó asszonyt és gyermeket rejtett el különböző intézményekben, többek között saját villájukban, tudatosan vállalva mások érdekében az életveszélyt. Ez a hősies vállalás is érthetetlen a házaspár a szorongatások közepette növekvő hite nélkül; így lettek égtartó emberek a történelmi felhőszakadás közepette. Zsindely annyi szenvedést és halált látott, hogy többé nem vett puskát. Onnantól szeretett fáira és madaraira összpontosított.
FONTOS AZ ÉPÍTÉS
HEGEDŰS BENCE
Számos köz- és magánépület mellett két református templom is felépült már Berzsák Zoltán és a 4plusz Építész Stúdió tervei alapján. A csömöri és a budaörsi templomok mind magukon viselik a tervező sajátos kézjegyét, és tükrözik a hozzáállását a fényhez, amely igazán egyedivé teszi a Dunamelléki Egyházkerület még éppen felújítás alatt álló budapesti Ráday utcai épületét is. A budaörsi református templomot eredetileg a régi imaházának telkén tervezte felépíteni a gyülekezet, most mégis a város főutcáján áll az istenháza, amelyben beszélgetünk.
A régi imaház zárt, körbeépített telken állt, a település eldugottabb részén. A helyszínt mi nem találtuk alkalmasnak a templomépítésre, ezért a gyülekezet pályázatára lerajzoltunk három-négy hasábot különböző elrendezésben, de nem terveztük meg az épületet. Később felhívtak, hogy ennél azért többet vártak volna a csömöri templomot látva. Beszélgetések következtek, amelyekben elmondtuk, hogy miért nem alkalmas az a telek erre a célra. Inkább a főutcán kellene helyet keresni. Ekkor azt gondoltam, hogy mi ki is lőttük magunkat a pályázatból, később mégis felhívtak, hogy velünk szeretnének dolgozni.
Ennyire fontos a telek elhelyezkedése?
Nagyon, azzal együtt, hogy mi készül oda, mi a funkciója az épületnek, kiknek épül. Egy idő után háttérbe kellett szorítanom azt a rutint, hogy ránézek egy telekre, és tudom, mit építenék oda. Minden tervezést sok beszélgetés és sok közösen eltöltött idő alapoz meg, így történt ez Budaörsön is, ami rendkívül jó és gyümölcsöző időszak volt.
Szereti ezeket a megbeszéléseket?
Igen, szerintem azon dől el minden. Ott derül ki, hogy miről mit gondolunk, melyek a fontos és kevésbé fontos dolgok. Így lesz igazán közös, így fogja tudni a megrendelő – jelen esetben a gyülekezet – magáénak érezni az épületet. Szerintem minden épületnek, így egy református templomnak is ez az alapja. Az ugyanis a közösségé, ahol az Ige van a középpontban. Ha nincs közösség, bármilyen épületről legyen is szó, az nem válik istentiszteleti hellyé. Ugyanakkor bármilyen hely lehet templom, ahol összegyűlnek imádkozni. Ezt olvashatjuk Máté evangéliumában is: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Például a budaörsi vasútállomás elsőosztályú váróterme, ahol a gyülekezet a kezdetekkor tartotta az istentiszteleteket.
Milyen szempontokat vesz figyelembe egy templom megtervezésekor?
A világban Krisztust a gyülekezeti közösségek képviselik, ezért ezek sajátosságai határozzák meg leginkább, hogy milyen legyen egy templom. De figyelembe kell venni nyilván azt is, hogy hol épül fel. Ezek mellett fontosnak tartom a református ha-
NÉVJEGY
Berzsák Zoltán építész 54 éves, 1993-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Első felépült munkája a pesthidegkúti Don Bosco Nővérek Szent Család Óvodája volt. Nős, négy gyermek édesapja.
DRÁMÁJA
gyományok egyfajta továbbvitelét, újraértelmezését is, például az ülőhelyek elrendezésében. A reformáció során sok katolikus templom vált reformátussá. A kálvinisták egyik első dolga volt, hogy feltették a szószéket az északi falra, és megforgatták az ülésrendet. Míg a katolikus templomokra a frontális padelrendezés jellemző, azaz szemben ülnek az oltárral, addig a református templomokban körbeülik az úrasztalát. Arról például két hétig beszélgettünk a csömöri lelkipásztorral, hogy melyikünknek mit jelent az úrasztala – részben azt az oltárt, amelyen valaha bemutatták az áldozatot, de azt az Újszövetségben Krisztus áldozata felülírta. Ezt Csömörön úgy oldottuk meg, hogy fából készült latinkereszt-alakzatot helyeztünk a kőtalapzatba. És ugyan lehet, hogy ezt senki nem látja, de nekünk nagyon fontos volt, hogy minden elem a helyére kerüljön, hogy mindennek legyen értelme. Csömörön tulajdonképpen az Újszövetség utolsó vacsorai asztalát üli körbe a gyülekezet.
Hasonló volt az elképzelés Budaörsön is?
Igen, itt is az úrasztalát üli körbe a gyülekezet, bár itt padok helyett székek vannak. Itt és mindenhol abból próbáltunk kiindulni, amit a gyülekezet képvisel. Budaörs fejlődő város, ahol egy kicsit másképp kell megszólítani az embereket, mint Csömörön, amely
szintén város, de más a léptéke, és a templom nem a közepén, hanem a szélén van. Úgy gondoltuk, hogy Budaörsön nyitott épületnek kell létrejönnie, ahova betérnek az emberek. Minden gyülekezetben más a módja az evangelizálásnak, ami a fő küldetésük. Itt, Budaörsön nyitva lehetnek az ajtók, be lehet ülni egy kávéra, közvetlen a kapcsolat a lelkészi hivatallal, a sok üvegfelület miatt átlátható az egész templom, mert transzparens épületet szerettünk volna, hogy ne zárt, nehezen megközelíthető benyomást keltsen.
A budaörsi és a csömöri templom stílusjegyei, meghatározó motívumai visszavezethetők egy-egy bibliai Igére. Csömörön a Magvető Háza, Budaörsön pedig a Szőlősgazda Háza épült fel. A budaörsi gyülekezettől még a beszélgetéseink elején kérdeztem meg, hogy van-e vezérigéjük, ekkor mondták, hogy a János evangéliumában található „Én vagyok a szőlőtő, és az én atyám a szőlősgazda… ti a szőlővesszők” idézet a mottójuk. Utána elkezdtem ízlelgetni ezt az Igét, hogy miről is szól, végül többek között arra jutottam, hogy a megművelt szőlő érett bogyója maga a Lélek gyümölcse. Éppen ezért lettek itt olyan sokféle színűek a székek párnái, amelyek a szőlőszemek színeit mutatják különböző időszakokban. A templom külső, perforált borítása szőlőin-
dákat mintáz, akárcsak a templomtér mennyezetét borító elemek, amelyeken átsüt a fény. Egyébként most látom, hogy már elkezdtek nőni a szőlők a templom mellett, ugyanis úgy képzeltük el, hogy az épületet és a hátsó falakat és mindent, amit csak lehet, szőlő fog befutni. A szőlő motívuma azért is szerencsés, mert Budaörsön van hagyománya a szőlőművelésnek.
A Szőlősgazda Háza elnevezés kitől származik?
Magam sem tudom. Ugyanis a templom egész létrejöttének folyamata annyira közösségben forrt ki, hogy nem is érdekes, ki mondta ki először. De jó, hogy ez lett.
És a Magvető Háza?
A csömöri gyülekezet már eleve a Magvető Házának megtervezésére írta ki a pályázatot. Ők azért választották ezt az Igét, mert magvetők kívánnak lenni. Ugyanis Csömörön sokáig nem volt református gyülekezet. Nagyobb számban a rendszerváltozás után kezdtek kiköltözni oda reformátusok, közülük pedig sokan a határon túlról, a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből származnak.
A pályázat kiírása előtt a gyülekezet bennünket is elhívott beszélgetni, hogy mit gondolunk az elképzeléseikről, aztán bekerültünk azok közé, akiktől terveket kértek. Végül kiderült, hogy sikerült majdnem ugyanazt, vagy valami nagyon hasonlót megfogalmazunk, mint amit ők gondoltak a Magvető Házáról, ami ott, Csömörön betöltheti az evangéliumi parancsot.
Gyakran visszajár a gyülekezetekbe, ahol dolgozott? Igen, szeretek visszajárni, hozzátartozik az életemhez. Hiszen egy templom tervezése és felépítése két-három évet is felölel, sőt, a csömöri még több is volt, mert 2014-ben terveztük, és csak
2020-ban adták át. Ezek alatt az évek alatt barátságok is születnek, szerintem ezek fontos dolgok. Annak idején dolgoztam Makovecz Imre irodájában, és ott egy gondolat különösen megragadott: az építés drámája legalább olyan fontos, mint maga az épület. Amin keresztülmegy a közösség, hogy a tervezés és az építkezés időszakából összenyomva vagy megerősödve kerülnek-e ki, hogy mit visznek magukkal – ez mind nagyon fontos. Az építész feladata nem merül ki a megrendelő igényeinek a kiszolgálásában. A tervezőnek ebben a folyamatban közösen gondolkodva meg kell ismernie minden körülményt, helyi szokást és sajátosságot ahhoz, hogy azt az épületet alkossa meg, amelyre valóban szükség van, akár túlmutatva a ki sem mondott szándékon is. Ezért próbálok minden munkánál ragaszkodni ahhoz, hogy az tényleg közös tervezés legyen.
Mind a két református templom, illetve a budapesti Ráday utcában álló egyházi épület is viseli a lassan stílusjeggyé váló perforált lemezborítást, amely felbukkan az épületeken belül is. Tudatos választás ez, mintegy kézjegy?
Azért szeretem ezeket a játékokat, mert van üzenetük. Először az újpesti főplébánia épületén terveztem perforált burkolatot, 2013-ban ez újdonságnak számított. A budaörsi templomot és a Ráday utcai épületet párhuzamosan terveztük, nem emlékszem, melyik volt előbb.
Ez még a tűzvész előtt volt?
Nem. Akkor a tervezés nem érintette a kollégiumot, még csak a püspöki hivatal régi épületének hiányosságait, hibáit próbáltuk helyrehozni, kicsit jobbá tenni. Sok idő kellett, hogy megismerjük az épületet, majd lassan kialakult a koncepció. Végül már az
engedélyeztetési tervet készítettük, amikor megtörtént a tragédia. Emlékszem, éppen aznap végeztünk a látványtervekkel, és valóságos sokként ért, amikor este hívtak, hogy ég a kollégium. A katasztrófavédelem tőlünk kérte el a terveket, hogy lássák, hol mi található.
Miben írta át a terveket a tűz?
Mindenben. Kiderült, hogy az épület nem menthető meg, két szint életveszélyessé vált, például a kulcsommal tudtam lekaparni a betont a falakról.
A 4pluszt kérte fel az egyházkerület az új kollégium tervezésére is. Itt mi lett az alapgondolat?
Engem nagyon zavart, hogy a kollégium épülete zárt falat mutat a Markusovszky tér felé. Azért, mert egyházi épület, amelynek az evangéliumról, a befogadásról, a nyitottságról kellene szólnia. Az újragondolt terv alapja az volt, hogy az épület legyen nyitott, hogy járja át a fény is, de leginkább a tekintetek, meg az emberek. Egy szintre hoztuk az egész kertet a térrel, és úgy alakítottuk ki az épületet, hogy ha átjárni nem lehet is mindenkinek, átlátni mindenképp lehessen. A Ráday utcai, régi épületet és az új kollégiumot modern, kortárs formavilágú tető kapcsolja egységbe, amely végigfut a házakon, átöleli őket, beborítja azokat, mint a lelkészt a palástja. Valójában – úgy tudom – a lelkész palástjának is az a funkciója, hogy ne a lelkészt lássuk, hanem aki rajta keresztül szól. Az volt a cél, hogy az épület is ezt a gondolatot tükrözze.
A Ráday utcai épület egyik leglátványosabb eleme a kápolna falába vágott kereszt alakú ablak, amely – a templomokhoz ha-
sonlóan – utat enged a fénynek, fényjátékot idézve elő a térben. Nagyon szeretek játszani a fénnyel, számomra egy szakrális térhez hozzátartozik, hogy legyen kapcsolata fölfelé, átjárja a fény. Budaörsön például a délelőtti istentiszteletek kezdetekor megjelenik a fény a szószék mögötti fal bal felső sarkában, és mire véget ér az alkalom, lejön egészen a szószékig. Hasonlóan játszik a fény a csömöri templomban is. A Ráday utcai épület kápolnája keleti tájolású, ami az ősi templomok alapvető sajátossága volt. A Markusovszky téri oldalon mindenképpen szerettük volna jelezni, hogy ez itt egy szakrális épület, ezért a kereszt alakú bevilágító szárait meghosszabbítottuk mindkét irányba, így az Üllői útról is látszik. Reggelente pedig a felkelő nap fénye besüt a kápolna ablakán, és keresztet rajzol a padlóra.
Felnőttként tért meg, lelki otthona a fasori gyülekezet. Kell-e a hit, az Istenhez való közelség ahhoz, hogy az ember jó templomot tudjon tervezni?
Úgy gondolom, hogy kell. Talán még az sem mindegy, hogy menynyire gyakorló keresztyén valaki. Nemrég hívtak egy katolikus templom szentélyének az átalakítására, de visszaadtam a feladatot, mert én nem tudok katolikus szentélyt tervezni, mert nem élek benne. Én azt tudom, hogy én hogyan képzelem el a református templomot azok alapján, amiket megértettem az Igéből, hogy mi az, ami átszűrődik rajtam, a bennem élő hagyományt hogyan tudom leképezni az épületben. Tudni kell, hogy a liturgia hogyan működik, hogy a gyerekfoglalkozásokat hogyan tartják, hogy az úrvacsoránál milyen háttérigények vannak, mekkora térre van szükség, mire lehet még használni, és hogyan lehet kiegészíteni. Ennek a valóságát jelenleg otthon, a fasori templomban élem meg, amelyet éppen felújít a gyülekezet.
ANYANYELVI KAPUŐR Mindent „biztosítanak”
Elcsépelt divatszó a biztosít ige: túl általános értelmű használatával, illetve ’lehetővé tesz’, ’rendelkezésre bocsát’, ’juttat’ stb. jelentésében régóta szívósan tartja magát beszédben és írásban: „a hajléktalan embereknek első lépésként önálló lakást biztosítanak”; „Az önkormányzat lakást biztosít a családnak”. E közlésekben több okból is tartalmas szóra cserélendő a biztosít: szürkíti a nyelvhasználatot az állandó ismételgetése; az idézett szövegek nem közlik pontosan, milyen jellegű lakhatáshoz jutnak az illetők; ennek az igének a lakással, az otthonnal együtt történő emlegetése a biztosít egy másik jelentését (’biztosítást köt valamire’) is a tudatba hozza. A citátumok tehát pontatlanok és félreérthetők. Ez a formula a precíz: (bér-, szolgálati stb.) lakáshoz juttatják a szóban forgó személyeket. Hasonlóan hibás szóhasználat: a gasztronómiai műsorban „a konyhát X cég biztosította”. A mondat értelme ez: a konyhát X. cég bocsátotta rendelkezésre, adta kölcsön (használatra).
Olykor el is hagyható ez a szó, például az -ás, -és főnévképzős változatában: a kezelést „a megfelelő sebgyógyulás biztosítása érdekében” végzik. Röviden: a megfelelő sebgyógyulás érdekében. Különösen suta a biztosít, ha tárgyak tulajdonságait érzékeltetjük vele: „a templom nagyszerű akusztikát is biztosít”; „kellemes fényt biztosít a termék”. Szabatosan: nagyszerű akusztikát nyújt (vagy: nagyszerű a hangzása); kellemes fényt ad, eredményez. S egy mulatságos példa: „A rapid randi élőben zajlik, szervezett keretet biztosítanak a megszólításnak.” Világosan: lehetőséget, alkalmat teremtenek a beszélgetésre, ismerkedésre, kommunikálásra.
A Bibliában nem fordul elő a biztosít ige, s említett, szinonimával helyettesítendő jelentésében a talán legnagyobb szókincsű írásművészünk, Jókai Mór sem használja. Kövessük ebben (is) a könyvek könyvét – és írónkat. ARANY LAJOS
KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS
A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1.
1. Az idézet első része (A, H, T, N, V). 12. Központi Sportiskola, röv. 13. Elhantol. 14. Háziállat szaglószerve. 15. Villanykörte. 17. Kanapé egynemű betűi. 18. Félig amiatt! 19. Tantál vegyjele. 20. Stanicli. 22. Shakespeare színháza. 24. Eljárás. 25. Ballade pour …, Richard Clayderman szerzeménye. 27. Német utcácska! 29. Hasadék. 30. Feltéve. 31. Apró, ragadós folt a ruhán. 33. Thaly Kálmán költő, író névbetűi. 34. Drámai feszültségű, verses kisepikai műfaj. 36. Kárpátaljai település a Marangos-patak partján. 37. Épületelem. 38. Belül jegel! 39. Az egyik oldal. 40. Jeruzsálem legmagasabb dombja, más néven: Sion. 42. Becstelen. 44. A mágneses térerősség egykori mértékegységének jele. 45. Malaszt. 47. Csekély értékű régi római rézpénz. 48. Nem betűi keverve. 49. Magaslati gyógyhely és turistaközpont Svájc keleti részén. 50. Skandináv eredetű női név, jelentése: erős istenség. 52. Idealizmus része! 54. Biokémiai folyamatokat gyorsító, többnyire fehérjetermészetű katalizátor. 56. Istennő a görög mitológiában, Héliosz és Perszéisz leánya. 57. Honduras internetes tartománykódja. 58. Angol világos sör. 59. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság névbetűi. 61. Nowy …, lengyel város, Podhale régió fővárosa. 62. Egy Pest megyei község lakója. 64. … Dei, Isten báránya. 66. Román és spanyol gépkocsijelzés.
Függőleges: 1. Víz által szállított tárgy. 2. Köret jelzője. 3. Az egyik evangélista rövidítése. 4. Mauna …, szunnyadó hawaii pajzsvulkán. 5. Jó hírnév, angol szóval. 6. Életet eltölt. 7. Klasszikus kötőszó. 8. Helyre rak. 9. Szlovák nemzetiségű. 10. Kén-monoxid. 11. Bajt okozó. 12. Az idézet második része (Ó, O, T, T, D). 16. Tóalmás része! 18. Török tartományi kormányzó, névelővel. 21. Az írmagja is elpusztul. 23. Vitatott terület Etiópia és Szomália között. 24. Faszesz. 26. Nátrium és alumínium vegyjele. 28. Alapvetően megváltozott pH-értékű csapadék jelzője. 31. Én. 32. Himfy névjele. 34. Vasorrú bába. 35. Szlovákiai falu magyar neve Királyhelmec közelében. 37. Áristom. 39. Népcsoport az Ibériai-félszigeten. 41. Illés Endre író, műfordító monogramja. 42. Egyedül, New Yorkban! 43. A hét vezér egyike. 44. Görög betű. 46. Ritka női név. 48. … humanum est, tévedni emberi dolog. 50. Közé, angolul (AMONG). 51. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, röv. 53. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros. 55. Német női név. 58. Karate egynemű betűi. 60. Bór, urán és ittrium vegyjele. 63. Kettős betű. 64. Bosszús indulatszó. 65. Szintén ne!
Előző rejtvényünk megfejtése: „Ismerjék meg utadat a földön, szabadításodat a népek között.” (Zsolt 67,3)
Állatok a Bibliában
Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek. Felicián, a kis bikaborjú édesanyja szavai alapján ismeri meg azokat a bibliai történeteket, amelyekben tehenek, bikák vagy éppen bocik szerepelnek.
AZ ARANYBORJÚ
Tavasz volt már, az állatokat kihajtották a mezőre. A ragyogó napfényben Aranka szőre még inkább aranyszínre emlékeztetett.
– Ilyen lehetett az aranyborjú, amiről a mama mesélt – gondolkodott magában –, csak azt nem tudom, hogyan is volt pontosan a történet. – Így hát este megkérte az anyukáját, hogy fejezze be az aranyborjú történetét, amelyet nemrégiben elkezdett.
– Amikor Izráel népét kivezette Isten Egyiptomból – kezdte Margaréta mama –, akkor a zsidók felállítottak egy aranyborjút, és hozzá imádkoztak.
– De miért? – kérdezte Felicián. – Hiszen azt mondtad, hogy ezek a szobrok nem igazi istenek. Akkor miért imádkoztak hozzá? Nem értem…
– Ugyanígy nem értette Mózes sem, a zsidó nép vezetője.
– Hát persze – kontrázott rá Felicián, akinek Margaréta mama már elmesélte a zsidó nép Egyiptomból való kivonulásának a történetét. – Hiszen a zsidók látták, Isten milyen csodákra képes. Akkor miért imádkoztak egy szoborhoz? Még ha aranyból van, meg boci formájú, akkor is.
– Nem tudom – rázta fejét az anyukája. – Talán azért, mert nagyon meg voltak ijedve. Mózes felment a Sínai-hegyre, hogy beszéljen Istennel, és megtudja, mit parancsol. És nem jött vissza nagyon sokáig. Negyven napig. Ekkor a nép unszolni kezdte Áront, Mózes testvérét:
„Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból.”
„Szedjétek ki az arany fülbevalókat feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám! – mondta nekik Áron. – Készítek én nektek istent, majd meglátjátok.” – És elkészítette az aranyborjút.
– Hú, és tiszta aranyból volt? – csodálkozott Felicián.
– Nem tudjuk pontosan – válaszolta Margaréta mama. –Az asszonyok odaadták aranyfüggőiket, és Áron borjúszobrot öntött belőle.
– De egy szoborhoz nagyon sok arany kell – gondolkodott el Felicián. – Vagy csak picike szobor volt, amely egy tarisznyába belefér?
– Nem hinném – válaszolta az anyukája. – Elég nagy szobornak kellett lennie, mert amikor elkészült, Áron oltárt épített neki. Úgyhogy nem lehetett túl kicsi az a szobor. Lehet, hogy nem is tömör aranyból készült, hanem fából, amelyet aranylemezekkel borítottak. De mindegy is. A lényeg, hogy a nép istenként tisztelte az aranyborjút. Azt mondták: „Ez a te istened, Izráel, aki fölhozott téged Egyiptomból.”
– De hiszen Isten hozta ki őket Egyiptomból, nem az aranyborjú! Ilyen butaságot! – toppantott dühösen Felicián. Olyan dühös lett, hogy ki is vágtatott a karámból, és fújtatva kapált a legelőn. Margaréta mama tudta jól, hogy ilyenkor jobb nem szólni hozzá. Hamarosan lenyugszik, és akkor meghallgatja az aranyborjú történetének befejezését is. MIKLYA LUZSÁNYI
Felkészítés az aratásra
2022. június 20–24. között Tahitótfaluban, a Sion Hegye református konferenciatelepen ötnapos lelkészhetet tartott a Dunamelléki Egyházkerület. A rendezvény a „csak az tud adni, aki kap” gondolat köré szerveződött. A testi-lelki felfrissülést és kreditpontot érő hitmélyítő előadásokat egyaránt tartalmazó program közös úrvacsorával zárult. Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor Jézus tanításával és gyakorlati tanácsokkal bátorította a résztvevőket. Somogyi Péter, az egyházkerület lelkészi főjegyzője igeszolgálatában a lelki vezetők fontos feladataira hivta fel a figyelmet. Marco de Leeuw van Weenen, a Tolnai Egyházmegye missziói munkatársa négy előadásban dolgozta fel az Apostoli Hitvallásban szereplő „szentek közösségét”. Három délutánon gyakorlati példákkal is bemutatták az egyházkerületben zajló folyamatokat.
MEGÚJULT AZ ORGONA ÉS A PARÓKIA MÁTÉSZALKÁN
Ünnepi istentiszteleten avatták fel július 3-án Mátészalkán a Kossuth téri Református Egyházközség újjáépített orgonáját. Az eredeti hangszert Dukász Endre nagykárolyi művész 1893-ban készítette. Az első világháború után a gyülekezet megjavíttatta, majd 1932-ben Gerstenengst József budapesti orgonaépítő bontott hangszerek anyagából, Árokháty Béla orgonaművész tervei alapján újjáépítette. A hangszer rendszeres karbantartással mintegy fél évszázadon keresztül töltötte be ismét küldetését, de a nyolcvanas évek végére újra elhallgatott. 2021-ben Paulus Frigyes ezüstkoszorús orgonaépítő mester új, kétmanuálos orgonát épített a régi orgonaházba modern koncepcióval. A Dukász-sípok megmenthető darabjai tovább élnek, de a mai orgona képességei messze meghaladják elődei tudását. Az újraépítés első szakértője Fekete Károly volt, akinek püspökké választása után a munkát Homolya Dávid orgonaművész-szakértő vette át.
Az ünnepségen az egyházközség presbitériuma és elnöksége nevében Becsei Miklós lelkipásztor üdvözölte a vendégeket, és beszámolt arról, hogy Magyarország Kormányának támogatásával két ütemben valósult meg a templom teljes felújítása. Az egyházközség erre a célra, amely magába foglalta az orgonafelújítást is, 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Igen jelentős kiegészítéssel, példaértékű közadakozás eredményeként, 10 százalék önerő felhasználásával összesen 220 millió forintos beruházást hajtottak végre. A beszámolót követően Kovács Sándor országgyűlési képviselő ünnepi gondolatai hangzottak el. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke liturgikus imádsággal áldotta meg az újjáépített hangszert, majd a vezérfonal szerinti napi igeszakasz alapján hirdette Isten üzenetét. A prédikációt követően Rákász Gergely világszerte elismert orgonaművész koncertje következett. Az alkalom zárásaként Fekete Károly püspök átadta a közösségben 2001 óta szolgáló Becsei házaspárnak az Egyházkerület Szolgálati Emléklapját. Az alkalmat szeretetvendégség zárta. FOTÓ: CZINE ÁRPÁD
ÍZZEL ÉS LÉLEKKEL
Csomós András séf
Bulgurral töltött paprika
APRÓHIRDETÉSEK
Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.
EGYÉB • HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-728-8161, info@harangontode.hu.
SZOLGÁLTATÁS • Palást, Luther-kabát, reverenda, Bocskai-öltöny készítése, javítása méret után. Tahy László egyházi és úri szabó. Tel.: 0670-630-9502, www.egyhaziszabo.eoldal.hu
PÁLYÁZAT
ISKOLALELKÉSZI–VALLÁSTANÁRI ÁLLÁSRA
A Baranyai Református Egyházmegye fenntartásában működő Pécsi Református Kollégium pályázatot hirdet teljes munkaidejű középiskolai iskolalelkészi–vallástanári állásra.
Feltételek:
- református lelkészi oklevél, - lehetőleg: középiskolai vallástanári oklevél, - büntetlen előélet.
Jöjjön a személyes kedvencem, a nyári ételek koronázatlan királya, ez az, amit bármikor meg tudok enni. Rizs helyett én bulgurt használok, mivel gyorsabban fő, mint a rizs. Ráadásul a mártásban is van egy kis csavar.
HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE
50 dkg sertésdagadó, 6-8 dkg bulgur, 10-12 db tévépaprika, 1 db kisebb zellergumó, 2 db burgonya, 1 db közepes hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 3 db fürtös paradicsom, 5-6 db koktélparadicsom, 0,5 liter paradicsompüré, 1 db hámozottparadicsom-konzerv, 2 szál zellerzöld, 5 dkg sertészsír, só, bors, őrölt fűszerkömény, friss majoránna.
ELKÉSZÍTÉS
A megtisztított és vékony szeletekre vágott hagymát, zellergumót, burgonyát, a négybe vágott fürtös paradicsomokat zsiradékon megpirítjuk, hozzáadjuk a sűrített paradicsomlét és a hámozott paradicsomot, a zellerszárat. Az egészet puhára főzzük, majd a zellerszárat kivesszük, és így összeturmixoljuk. Amíg a paradicsommártás készül, a tévépaprikákat kicsumázzuk, kiszedjük az ereket és a magokat belőle. A darált húst sóval, borssal, őrölt fűszerköménnyel, apróra vágott friss majoránnával és fokhagymával ízesítjük, hozzáadjuk a bulgurt, kézzel alaposan összedolgozzuk, és a paprikák üregébe szorosan betöltjük. A paprikákat beletesszük a mártásba, hozzáadjuk a félbevágott koktélparadicsomokat is, és a töltött paprikát körülbelül 30 perc alatt készre pároljuk. FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA
Illetmény: a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. (pedagógus-bértábla) szerint. A munkakör fő tevékenységként tartalmazza a hit- és erkölcstanórák tartását és az iskolalelkészi szolgálat ellátását az intézmény gimnáziumában. Szükség esetén segítséget nyújtunk a lakhatásban.
Előny: a területen szerzett gyakorlat, nyelvtudás, szakmai ajánlás.
Az álláshely betölthető: 2022. augusztus 16-tól – a Munka törvénykönyvben kikötött próbaidővel. (A lelkészi szolgálat megkezdéséhez a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének kirendelő okirata és a Baranyai Református Egyházmegye esperese által kiadott díjlevél szükséges.)
Érdeklődni lehet: Kovách Péter intézményi lelkipásztornál a kovach.peter@ refipecs.hu címen.
Jelentkezés: 2022. augusztus 10-ig, fényképes önéletrajz, diplomamásolatok és erkölcsi bizonyítvány beküldésével a Pécsi Református Kollégium, 7630 Pécs, Engel János József utca 15. postacímre. A pályázati dokumentációt elektronikusan is várjuk az alábbi címekre: molnar.peter@refipecs.hu, kovach.peter@refipecs. hu és foigazgato@refipecs.hu
Mikor hallotta meg az örömhírt?
Az evangélium gimnazistaként szólított meg, életem meghatározó szakaszában, amikor a fiatalok az igazságot keresik, és mindent megkérdőjeleznek. A nővéremet már korábban foglalkoztatni kezdték az élet nagy kérdései. Többször felolvasott nekem a Bibliából, utána nagyokat beszélgettünk, és eltöprengtem: „Mi lesz veled, ha a Bibliának mégis igaza van?” – Olyan folyamat indult el ott bennem, amelynek során megértettem, hogy Krisztus szeret és önmagát adta értem. Isten megismerése a Biblia alapján, a tőle kapott feladatom megértése és elfogadása egyre fontosabbá vált számomra. A gyülekezeti alkalmak, istentiszteletek, a konfirmáció, közös kirándulások, szolgálatok, barátságok egyre inkább elsőbbséget élveztek. Különösen azért, mert láttam, mennyire másként élnek az osztálytársaim. Óriási volt a különbség. A gyülekezetben, mindöszsze tizennyolc évesen ismertem meg majdani feleségemet. Sok fájdalomtól óvott meg, hogy Isten megőrzött minket egymás számára. Visszatekintve szinte érthetetlen Isten különleges kegyelme, hogy az egész családom Jézus vonzásába került.
Hogyan alakította a hit az életét?
REFORMÁTUS
Több lehetőség közül a lelkészi szolgálat iránt kezdtem érdeklődni, és sok tusakodás után jutottam belső békességre, erősödtem meg az elhívásomban. Debrecenben végeztem a teológiát, megnősültem, fiatal házaspárként kerültünk vissza Szegedre. A Honvéd téren segéd-, majd beosztott lelkész lettem. Közben három gyermekünk született és egy családos ösztöndíjjal kijutottunk Kampenbe (Hollandia), ahol rendszeres teológiát, dogmatikát hallgattam. 2012-ben az Érsekcsanádi Református Egyházközség meghívott lelkipásztorának. 2014-ben már itt született meg a negyedik gyermekünk. Feleségem, aki végzettsége szerint tanító-kántor, református vallástanár, a gyermekmisszióban segít. Felkértek közegyházi feladatokra is, tanulmányi előadóként második ciklusomat kezdtem el egyházmegyénkben. Tagja vagyok a Dunamelléki Egyházkerület Tanulmányi Bizottságának, továbbá az egyházmegyénk egyházkerületi lelkészi képviselői tisztségét is betöltöm. A Biblia Szövetséghez még gimnazista koromban csatlakoztam, jelenleg egyesületi tanácstagként szolgálok, bibliaiskolájukban korábban a dogmatika oktatásában segédkeztem, jelenleg az ószövetségi bibliaismeret tanításában veszek részt.
Miről írta doktori értekezését?
NÉVJEGY
Hotorán Gábor János a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológia szakán végzett. Ötödév mellett a Csongrádi Református Missziói Egyházközségben is szolgált. 2005-től egy évig a SzegedHonvéd téri Református Egyházközségben segédlelkész, 2006–2012 között beosztott lelkész. 2012-től meghívással az Érsekcsanádi Református Egyházközségben szolgál önálló lelkészként. Házas, négy gyermek édesapja.
zetőm ajánlotta, hogy a munkát doktori kutatói program keretében folytassuk, amelyet 2006ban kezdtem meg. Török István professzor Krisztus-központú, ébredésre vágyó tudósunk volt. A kommunista időkben is rendszeresen hallatta hangját az egyházunkban megnyilvánuló torzulásokkal szemben, de leginkább az 1956-os forradalom alatt tanúsított bátor, hitvalló magatartása miatt indult el a fokozatos hátratétele. 1967-ben felsőbb utasításra, az egyházi korhatár előtt nyugdíjazták. Ettől az időponttól kezdve a diákoktól elszigetelték, publikációs lehetőségei lassan megszűntek. Folyamatosan megfigyelték és zaklatták, ennek ellenére soha nem keseredett meg. Magatartása példaértékű számomra. 2019-ben zártam le a kutatást, az eredményeket összegző dolgozatomat megvédtem.
Milyen elveket követ a gyülekezetépítésben?
Egy egyetemi pályatétel keretében kezdtem foglalkozni Török István rendszeres teológus teológiai gondolkodásával. Témave-
Tapasztalom, hogy egyházunkban sokan szembesülnek a gyülekezeti élet egy helyben topogásával, küzdenek a közönnyel. A növekedésre vágyó lelkészek, presbiterek, gyülekezeti tagok sokszor megkeserednek, emiatt megnehezedhet a szolgálatuk. Az ilyen helyzetekben emlékeznünk kell arra, hogy az igehirdetés szolgálatának eredménye nem mindig látható azonnal. Isten mégis az Igéjén keresztül gyújt világosságot az emberi szívekben, építi az egyházát. Szükséges, hogy a bibliai üzenetet mint igazságot hirdessük és gyakorlati módon alkalmazzuk az emberek életében. Mi is hívei vagyunk a színes, gazdag gyülekezeti programoknak, de közben próbáljuk szem előtt tartani, hogy bármit teszünk, az Ige Krisztusa legyen a középpontban. WEBERNÉ ZSIKAI MÁRIA