Reformátusok Lapja 2021/35. szám

Page 1

LXV. ÉVFOLYAM,

35. SZÁM, 2021. AUGUSZTUS 29. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

A kegyelem a legfontosabb 9 771419 856007

ISTENBEN BÍZVA GAZDÁLKODNI GENERÁCIÓKON ÁT – SOMODI FERENCNÉL JÁRTUNK

21035



| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Ó, véghetetlen kegyelmű és nagy szerelmű Szent Isten, a mi ifjúságaink vétkét ne említsd meg, sőt inkább lelkünk ismeretében bűneink bocsánatát pecsételd el. Adj kegyes életű és tiszta tudományú tanítókat minekünk, akiket pedig adtál, és adni fogsz, mutass könnyű s hasznos utat azoknak a tanításban, nékünk pedig a tanulásban, hogy naponként való fáradozásunknak hasznos gyümölcsét, tudományunkban bőven tapasztalhassuk.  BUJDOSÓ DIÁKOK IMÁDSÁGA (1672)

12

20

21

23

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Szerkesztőségi titkárság: Buzási Zsoltné (titkarsag@reflap.hu) Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Mb. felelős szerkesztő és kiadó: Fekete Zsuzsa Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (zila.teodora@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Illényi Éva (illenyi.eva@reformatus.hu) Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Kalocsai Richárd

INTERJÚ • 6. Maradandót alkotni | Az államalapítás ünnepén kitüntetett reformá-

tusok közül kettővel beszélgettünk REFORMÁTUS ÉLET • 8. Hamarosan becsöngetnek | Református pedagógusokat és diákokat kérdeztünk INTERJÚ • 12. Az észszerű dolgok harmonikusak a hittel | Békési Sándor református teológus, animációsfilm-rendező gondolatai István király intelmeiről EGYHÁZI ÉLET • 20. Örömünnep Mádon | Megújult a harangozóház, a parókia, és visszakapták az egykori iskolaépületet is a mádi reformátusok GONDOLATOK • 21. Ézsaiás prófétával a börtönben | Ablonczy Bálint publicisztikája EGYHÁZI ÉLET • 23. „Nem létezik senki földje” | Letették a kunszentmiklósi Áldás Református Óvoda alapkövét

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

VIII. 29. VASÁRNAP

VIII. 30. HÉTFŐ

VIII. 31. KEDD

IX. 1. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(26) „…nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mk 13,21–37)

Jézus Krisztus visszajövetele azokban a napokban történik, aminek idejét senki sem tudja, csak az Atya. Ezért mindig készen kell lenni, mert a Gazda elutazott, minket pedig megbízott, hogy tartsuk rendben a házát. Mindig az ő rendjében kell élni és szorgoskodni! Ez a vigyázás nem gürcölés, hanem az Isten rendjét munkáló és őrző, hűséges élet. Ez a vigyázásra intés erőt ad, bátorít: nem hiábavaló a hűség! (32–37) Jézus Krisztus visszajövetelekor minden itteni ragyogás és szemfényvesztés eltűnik, világossá lesz, hogy sokféle magamutogatásunk mit ért. Az Úr azonban nem hagyja sötétségben népét, mert az ő dicsősége tölti majd be az emberi életet. Jézus Krisztus visszajövetele megrendíti az eget és a földet, minden e világi erő összeomlik. Ekkor rádöbbenünk: az itteni erősek ideje lejár. Jézus Krisztus hatalma, megtartó ereje nyilvánvalóvá lesz. Mi az Úr erejében bízunk, és minden erőnk csakis tőle van, amit szolgálatra és őt dicsérő életörömre kaptunk. Addig van erőnk, amíg ő velünk van. Az Úr visszajövetelével az ő megváltó, megtartó szeretetének hatalma teljesedik ki az életünkön. Erre várunk! (25) 2Kir 17  149. zsoltár (4) „Mire való az olajnak ez a pazarlása?” (Mk 14,1–11)

Az asszony váratlan megjelenése, odaadó tette, amellyel Jézus elé önti élete minden eddigi kincsét, a drága kenetet: megdöbbentő. A többiek józan méltatlankodása pazarlásnak tartja az asszony tettét: a kenet árából meg lehetett volna segíteni a szegényeket... Kegyelmi állapot, ha elérkezik életünkben az a pillanat, amikor csak egyetlen helyes viselkedés létezik majd: leborulni az Úr előtt, mindent átadni, mindent tőle várni. Ez az odaadás a Szentlélek műve! Ez az egyetlen tett, ami nem pazarlás, minden másban tékozlunk, ha nem hittel tesszük azt (3–5). Az asszony tette hitvalló, prófétai tett volt, Jézus jelenlétének rendkívüli alkalmát ragadta meg. Királlyá kente a halálba menő Jézust, meglátva benne az örök élet királyát. Maga Jézus magyarázta ezt így, amikor az asszony tettét és az evangélium örömhírét összekapcsolta egymással. Az evangélium: az ő halála és feltámadása. Jézus Ura az eseményeknek, nem elszenvedője. Túlmutat az eseményeken, arra az időre, amikor örömhírként hirdetik majd halálát és feltámadását, mint az egész világ egyetlen és örök reménységét. Az asszony megtette, amit tennie kellett, ez éppen elég. Közben az Isten eszközévé lett. Ez adhat a mi életünknek is értelmet, örök tartalmat, boldogságot; az Úrban! (8–9). 2Kir 18  269. dicséret (21) „…de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja…” (Mk 14,12–25)

Még akkor is fontos meghallani ezt a jajt, ha Márk a tizenkettőt emeli ki (17), akik mindnyájan méltatatlanok voltak, hiszen Péter is megtagadta (14,71), majd mindnyájan megbotránkoztak az Úrban (14,27). Márk eggyé teszi a tanítványokat a Jézus iránti értetlenségben és hitetlenségben, mint akik mindnyájan kegyelemre szorulnak! De ő is kiemeli, hogy egyvalaki a tizenkettő közül tetten érhetően, pénzért elárulta az Urat! (18) Jaj! (21) Ments meg, Uram, minket! Még akkor is fontos meghallani ezt a jajt, ha azt az erkölcsi üzenetet is levonhatjuk a történetből, hogy Márk írása szerint a tanítványok nem háborodnak fel, hanem szomorkodnak, elsősorban nem megítélik az árulót, hanem magukba nézve önvizsgálatot tartanak, ki-ki magáról feltételezve az árulás lehetőségét: „Csak nem én vagyok az?” (19) Mégis, aki Jézussal együtt mártogat a közös tálba, az ott elhelyezett fűszeres mártásba, annak jaj (18). Jaj annak, aki az egyetlen „Főt” megtagadja, az ősbűnhöz hasonlóan magát az Úrral egyenlővé teszi. Ments meg, Uram, minket! 2Kir 19  273. dicséret (27) „Mindnyájan megbotránkoztok bennem…” (Mk 14,26–42)

Jézus tudja, a tanítványok mind csődöt mondanak Jézus szenvedését és halálát látva. Meg is mondja nekik, megbotránkoznak őbenne, nem bírnak el maguktól ekkora erőpróbát. Most pedig, ahogy Jézus bejelentésére reagálnak, különösen kitűnik értetlen vakságuk és hitetlenségük Jézus iránt. Márk hangsúlyozza: a tanítványok mind cserbenhagyják őt (27). Jézusban Isten szerető, pásztori hatalma mutatkozott meg: csakis benne bízva lehetünk egymás lelkipásztorai, viszont e krisztusi lelkület nélkül szétszéled a nyáj. Szép dolog a szabadságról, az egyenlőségről és a testvériségről beszélni, csakhogy mindenkor az a kérdés, hogy ezek miként ölthetnek testet ebben a világban… Először Jézus Krisztusban újjá kell születni. A pásztori szeretet lenne az egyetlen megoldás, ezért szükséges újjászületnünk (Jn 3,7). S a „megvert pásztor”, Jézus harmadnapra feltámad a halálból. Ezt is kijelenti Jézus a tanítványoknak, ezzel biztatja

Reformátusok Lapja 2021. augusztus 29.


| AZ IGE MELLETT |

őket. A feltámadott Jézus összegyűjti és újjászüli az elszéledt tanítványokat. Minket a feltámadott Jézus Krisztus gyűjtött egybe, ő jár előttünk, miközben szolgálatunkat végezzük mindenki számára. Egymás pásztorai lehetünk szerte a világon, s ez a boldog lehetőség csak Jézus Krisztusban adott. 2Kir 20  41. zsoltár (43) „…egy a tizenkettő közül…” (Mk 14,43–52)

Júdás – egy a tizenkettő közül – megjelent a zsidó Nagytanács által kiküldött templomőrséggel együtt, hogy Jézust elfogják. A rettenet rettenete: Jézus tanítványa nyíltan azok oldalára, sőt élére áll, akik Jézus ellen támadnak. Júdás feladata az volt, hogy megmutassa a helyszínt és félreérthetetlenül jelölje meg Jézust a „júdáscsókkal”. Ez a csók a rabbitanítványok tiszteletének és szeretetének kifejezése volt, most a képmutató árulás eszközévé lesz. Az árulásban éppen az lesz semmivé, ami az életet széppé, nemessé, rendezetté teszi. Az árulásban minden életet tartó értékpillér kihullik alólunk. Az árulás tette mögött azonban rettenetes mélység tátongott. Bármi történik, ments meg minket, Urunk, minden hűtlenségtől, de ettől különösképpen, amelyben téged árulnánk el! (43–45) Ez a rettenet akkor hasít belénk, amikor belegondolunk, miként állunk ki ma Jézus Krisztus ügye mellett. Hirdetjük-e az evangéliumot, Jézus Krisztus megváltó, egyetemes szeretetét mindenki előtt, a ránk bízott krisztusi szolgálatot végezzük? Ránk Jézus Krisztus egész világnak szóló evangéliuma bízatott! 2Kir 21  432. dicséret (61) „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” (Mk 14,53–65)

Amikor Jézust a zsidó Nagytanács előtt vádolták, és bizonyítékot kerestek ellene, hogy kivégeztethessék, bizonyítékot nem találtak, és a felbérelt hamis tanúk vallomásai nem egyeztek. Jézus pere rámutat arra, hogy más a jogszolgáltatás és más az igazságszolgáltatás. Rámutat arra is, hogy milyen gyarló minden emberi pereskedés, amely sok esetben, a törvényesség látszatát keltve, gyarló emberi érdekek küzdőterévé lesz. A Nagytanács előtt áll az egyetlen igaz ember, aki ellenében sem bizonyítékot, sem hiteles tanúkat nem tudnak felállítani, ezért amikor a főpap megkérdezte Jézust, válaszol-e az ellene tett vallomásokra, Jézus hallgat. Az ő isteni hatalma, mennyei tisztasága fölötte áll minden gyarló emberi pereskedésnek. Éppen azért áll a Nagytanács előtt, hogy megváltson bennünket gyarló életünk nyomorúságából. Jaj nekünk, ha Jézus nem szól, ha magunkra hagy bennünket ebben az állapotunkban! (60–61) Jézus azonban csak időlegesen hallgat, nem hagy bennünket halálos állapotunkban. Éppen ez küldetésének lényege. Amikor a főpap a lényegre kérdez rá, személyének titkára: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” – Jézus már felel, mert a lényegi kérdést nem hagyja válasz nélkül. Kijelenti a Nagytanács előtt, hogy ő az Isten Fia, a Megváltó, és kijelenti azt is: nem tudják őt legyőzni, mert halála és feltámadása után az Atya jobbjára ül, és onnan jön el majd magához venni övéit (61–62). 2Kir 22  153. dicséret (72) „És sírásra fakadt.” (Mk 14,66–72)

Az ember tud nagyokat mondani, mi mindenre képes ő maga. Aztán amikor valami váratlan ütés éri, képes mindannak ellenkezőjére: letagadni a korábbiakat, esküdözve átkozódni is. A kettő között minden egyébre képes az ember, ha korábbi, önhitt állításai mégsem érvényesültek: képes a korábbi mércét lejjebb vinni, hogy magát igazolja; másra hárítani a felelősséget, s képes sikernek láttatni a kudarcot. Más a szép napokon magabiztosan fogadkozni, és más a próbatételek idejét a saját bőrömön megélni, testben és lélekben elszenvedni… Ne botránkozzunk meg azonnal ezen az átkozódó tagadáson! Van-e szabadulás e nyomorúságból? Péter átkozódott, aztán sírva fakadt. Sokféle sírás van. Az Isten Lelke által támasztott sírás annak beismerése, hogy azt hittem, erős vagyok, és kiderült, semmire sincs erőm az Úr kegyelme és ereje nélkül. Péter sírása ilyen volt. Ez a sírás, a bűnbánat sírása a világ minden nyomorúságára is érzékeny: látva azt a sok szenvedést, amelyet egymásnak okozunk. Ez a sírás megszomorodás a bűn, a halál, a gonosz hatalmán. Ha sírtok is, a feltámadott Úrban sírjatok, azzal a reménységgel, hogy nem a sírásé a végső szó. Úgy sírjatok, mintha nem sírnátok. Másokat ne fárasszatok a sírással! Az Úrban, az Úr előtt sírjatok… 2Kir 23  264. dicséret

IX. 2. CSÜTÖRTÖK

IX. 3. PÉNTEK

IX. 4. SZOMBAT

2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

Maradandót alkotni Államalapító István királyunk ünnepe alkalmából kitüntetéseket adtak át a Karmelita kolostorban, a díjazottak között reformátusok is vannak. A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vette át Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának közigazgatási előadótanácsosa, a Toldinagyfalui Református Missziói Egyházközség lelkipásztora, Boga Ferenc, a szatmárnémeti 44. Dsida Jenő Cserkészcsapat vezetője, a Szatmárnémeti Református Gimnázium nyugalmazott aligazgatója. Református kitüntetett volt még Pap Ferenc lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja, Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának közigazgatási előadótanácsosa, Molnár Kálmán lelkész és Győri Józsefné, a Kőszikla Alapítvány munkatársa. A díj átadásakor Csűry Istvánt és Boga Ferencet kérdeztük.

CSŰRY ISTVÁN

Több évtizede odaadóan végzett lelkipásztori szolgálata, az erdélyi magyarság megmaradását segítő tevékenysége, valamint vallási és kulturális örökségünk megőrzésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozták önnek. Hogyan érinti ez az elismerés? A Partiumban volt egy közös álmunk a magyar állammal, amelyet sikerült kiviteleznünk. Ez a kitüntetés ennek a közös álomnak szól. Sok dolog megvalósult: óvodákat, bölcsődéket adtunk át, felújítottuk a legszebb templomainkat. Látszani fog: az elmúlt két században az egyházat szerető emberek éltek a Partiumban. Az istváni intelmekben említett erények közül melyiket tartja a legfontosabbnak? A megbízhatóságot, amely az intelmek pillérjeinek egyike. Amint ezek meglazulnak, a kapcsolatok is sérülnek. Örülök, hogy egyházkerületünk munkájában ez a megbízhatóság élő valóság. Mi is, a magyar állam is tartotta a szavát, és ez működtette azokat a pilléreket, amelyeket István is felsorolt a törvényeiben. Ezek napjainkig nem koptak el és élnek – éljenek is. 6

Reformátusok Lapja 2021. augusztus 29.

BOGA FERENC

Az erdélyi magyar fiatalok nevelése, valamint identitásuk meg­ őrzése érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Mit jelent önnek az elismerés? Ez a megtiszteltetés számomra elsősorban azt mutatja, hogy mindaz, amit eddig tettem, nemcsak nekem fontos, hanem a közösségemnek, a cserkészvezetőimnek és az ország vezetésének is. Igyekszem a cserkésztörvény egyik parancsa szerint híven teljesíteni kötelességeimet, amelyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Nyitott vagyok minden korosztályra. A cserkésztáborokat és a rendezvényeinket úgy szervezzük, hogy azon a gyermek, a szülő, a nagyszülő is részt vehet. Igyekszünk egy irányba húzni a szekeret. Amióta Románia az Európai Unió tagja lett, változott-e a magyar kisebbség, a gyülekezetek helyzete? Mindenképpen javult. Mi alulról építkezünk, az egyházi és az ifjúsági közösségek együttműködve próbálják megőrizni a magyarságunkat. Ebben segítenek bennünket a vezetőink. Szatmárnémeti különösen szerencsés helyzetben van, hiszen magyar polgármestere van. Sok teendőnk van még, de én biztatónak látom a jövőt.  ILLÉNYI ÉVA, FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

ARANY LAJOS

„Kötelező olvasmány” vagy lelki táplálék? A szerző művészeti író, tanár

Az idei tanévtől a középiskolások már úgy ismerkednek Jókai Mór és Herczeg Ferenc alkotásaival, hogy az érettségin az ő gazdag életművükről is számot kell majd adniuk. Kötelező olvasmányuk lesz Wass Albert, és végre bekerült a Nemzeti Alaptantervbe a szintén nagy értéket teremtő és ugyancsak népszerű Szerb Antal művének legalább egy része is. Ám elkeserítő, hogy az utóbbi években unásig hallhattuk percemberkék – meg nem gondolt – nyilatkozatait: ne állítsunk szobrot Wassnak, és ne is olvastassuk őt az iskolásokkal! Szürke szellemek,

„Jó volna, ha e műveket nem zord tartalmú »kötelező« olvasmánynak, hanem nélkülözhetetlen lelki-szellemi tápláléknak tekintené a mindenkori diák!” nyakukban táblákkal, biztattak közösségi oldalakon az ő feledésére. És zengték hasonlók, hogy ne tanítsuk Herczeget, Szabó Dezsőt, sőt Jókait se. E kinyilatkoztatók vajon olvasták-e a szeretetet a létezés alaptörvényének valló-élő Wass Albert Az én titok-karácsonyom vagy az Angyalka című elbeszélését? Ismerik-e az 1942. december 24-én közölt megrázó erejű vezércikkét, a Karácsonyi levelet? Hallottak-e már Szabó Dezső vallomásos és az anyanyelv mély szeretetéről is tanúskodó, Életeim című önéletírásáról? Voltak-e kezükben az ő olyan szép elbeszélései, mint A szenvedés, a Megtépázott napló, amelyek minden létező – kivált az elesettek – iránti azonosuló együttérzés bizonyságtételei? Tudnak-e Herczeg Ferencnek a teremtett világ épségét és szépségét féltőn óvó tárcaesszéjéről (Fekete szüret a Badacsonyon), amelyet az ima szakrális hangja hat át? Olvasták-e az ő meghatóan tündökletes, Az aranytrombita című meséjét vagy a Lószőr-vitéz megrendítő és felemelő novelláját? „Jókait azért nem tanítom, mert szerintem nem elég jó” – lőtte az éterbe esztétikai érvnek aligha nevezhető vélekedését egy tanár. Nemrég egy író lapidárisan azt nyilatkozta: Az arany embert ki kellene venni a kötelező olvasmányok sorából: „Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható, és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolá-

sa miatt. […] Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy”, és így tovább… Biztos, hogy mindnyájuknak kedvét szegi? A citált odamondogatásokra Vitéz Ferenc esztéta lapunkban tett nyilatkozatából idézek: „Jókai az e-book felületén is élő marad, sokkal hamarabb meg fognak halni azok, akik el akarják őt feledtetni.” Hogy megmérgezné a diáklelket Az arany ember? Igen, a szó nemes értelmében valóban. Mert – élményszerű – elolvasása után másképp akarunk élni, mint előtte. Nem, ez a regény semmi rosszra nem tanít. Inkább arra (is) nevel, hogy lehet teljes szívvel szeretni, mint Noémi érez Tímár és – sok hányattatás után – Tímár Noémi iránt. A hajós a szó szerinti olvasatban földrajzilag vonul ki a pénzvilágból, a társadalomból. Ám a Senki szigete olvasható a lelki-szellemi exodus „helyeként” is: a hős odahagyja azt a miliőt, amelyben csodálják, s „elvitorlázik” abba, melyben szeretik. A sziget tehát a teremtett világban megtalált menedék biztonsága is, a magunk teremtette bensőséges, testi-lelki-szellemi otthon, mindnyájunk megvalósítható eszménye. A szerelem szentségét valló regény ekképp az elveszett Paradicsom visszaszerezhetőségének örök reményével teli. Az emberlényt biblikus mélységben ismerő Jókai modern emberábrázolására kiváló példa ez a – morális és egzisztenciális konfliktusokat is megjelenítő – mű. Mint minden nívós alkotás, meghosszabbíthatja, mélyítheti a mai, egyszersmind örök emberi problémákról szerzett élettapasztalatainkat, mint az elvágyódás vagy kivonulás, csodálat vagy szeretet, látszat- és igazi élet összefüggései, az eltévesztett élet belátása és a „nekem való élet” igényének ébredése, igazi énünk keresése. Jó volna, ha e műveket nem zord tartalmú „kötelező” olvasmánynak, hanem nélkülözhetetlen lelki-szellemi tápláléknak tekintené a mindenkori diák! Efféle igények bimbóztatásához persze kiváló pedagógusok is kellenek. Rájuk amúgy sem kis feladat hárul: klasszikus értékeket (is) közvetíteni napjaink kibertérben káprázó emberei számára, méghozzá a sokat emlegetett értékzavar: talmiságok tobzódása, művirágok bimbózása idején.  2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja

7


| REFORMÁTUS ÉLET |

Hamarosan becsöngetnek ILLÉNYI ÉVA

Megindult a visszaszámlálás, néhány nap maradt hátra a szünidőből, és indulhat az új tanév. A koronavírus-járvány miatt az oktatás tavaly az online térbe kényszerült, ami a pedagógusok, a diákok és a szülők életét is megnehezítette, a hónapokon át tartó bizonytalanságnak pedig hosszú távú következményei is lettek. Több szakember is megerősítette, hogy a tantermi oktatás hiánya miatt a gyerekek szociális téren kevésbé fejlődtek, a hosszan tartó izoláltság sokak viselkedésére nyomta rá a bélyegét, egyes családokban otthon is több volt a konfliktus, a krízis. Vajon sikerült-e az érintetteknek az extra terhelés után a nyári szünetben regenerálódni? Miként várják az új tanévet a református intézményvezetők, pedagógusok és a diákok? kampányban. A Zsinati Oktatási Iroda már július végén tájékoztatta az intézményeket az augusztus 30–31-i és a szeptember 2–3-i iskolai oltások lehetőségéről, és kérte a szülők tájékoztatását erről. Minden adott ahhoz, hogy a Covid negyedik hulláma mérsékeltebb hatású legyen a korábbiaknál, ezzel együtt bízunk abban, hogy intézményeink a tantermi oktatás keretei között működhetnek az új tanévben.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Irodája milyen várakozással áll az iskolakezdés előtt? – kérdeztük Papp Kornélt, a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét.

Azt reméljük, hogy az új tanévben visszatérhet az óvodák és az iskolák élete a régi kerékvágásba. Bízunk benne, hogy a digitális munkarend során kialakított hétköznapi gyakorlatok beépülnek módszertani kultúránkba, és magasabb szintre léphet az egész magyar köznevelési rendszer. Napjainkban jelentős problémát okoz az intézményeknek a pedagógushiány, így abban is reménykedünk, hogy a közeli jövőben ismét érdemben növekszik a pedagógusok anyagi elismerése, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára ezt a hivatást. A koronavírus-járvány várható negyedik hulláma befolyásolja-e az oktatást? A tizennyolc év feletti diákok oltása után, június végén már elkezdődött a tizenkét-tizenhét év közöttiek immunizálása. Ez a folyamat az új tanév kezdete előtt felgyorsul egy újabb oltási

Mik voltak az előző évben a járvány okozta nehézségek, és hogyan tudták ezeket orvosolni a köznevelési intézmények? A járvány első hulláma 2020 tavaszán még felkészületlenül érte a teljes magyar oktatást, ez a módszertani hiányosságok mellett érintette a tárgyi feltételek hiányát is. A digitális tanrend elterjedése terén évtizedes lemaradást pótoltunk be néhány hét leforgása alatt. A tárgyi feltételek közül intézményeink anyagi erőforrásokat mozgósítottak a pedagógusok munkájának biztosítása érdekében. Itt jelentős volt az egyházi intézmények lemaradása, mivel az állam csupán az állami fenntartású intézmények pedagógusait látta el laptopokkal a megelőző években. 2020 tavaszán a Zsinati Oktatási Iroda százharmincnyolc laptop beszerzésére kapott állami forrásból fedezetet, ez tűzoltásnak elégséges volt. A tanulók kezébe adható informatikai eszközök hiánya és az otthoni biztonságos internet biztosítása nagyobb gonddal jár, ez azonban már túlmutat az intézmények lehetőségein. Nem használ az eszközellátottság javításának az sem, hogy az informatika területén a piac jelentős áremeléssel reagált az igények növekedésére. Hány református oktatási intézmény kezdi el szeptember elsején a tanévet? A pontos adatok csak a tanév megkezdése után állhatnak rendelkezésünkre, lesznek intézményeink, amelyek csak az utolsó napokban jutnak hozzá a működés megkezdéséhez szükséges engedélyhez. Amit most előre látunk: önálló intézményként hat

„Minden adott ahhoz, hogy a Covid negyedik hulláma mérsékeltebb hatású legyen a korábbiaknál, ezzel együtt bízunk abban, hogy intézményeink a tantermi oktatás keretei között működhetnek az új tanévben.” (Papp Kornél) 8

Reformátusok Lapja 2021. augusztus 29.


| REFORMÁTUS ÉLET |

„Fontosnak tartjuk ezeket a taneszközöket mindenki számára elérhetővé tenni, mert csak így tudunk színvonalas oktatást végezni.” (Sándor Zsombor)

új óvoda és egy új általános iskola indul, azonban tagintézményként további kilenc óvoda és két általános iskola kezdi meg a működését. Tekintettel arra, hogy egy intézményünk fenntartói jogát átadjuk, a 2020–21-es tanévben működő száznyolcvanhat intézmény helyett százkilencvenkét közne­ velési és szakképzési intézmény kezdi meg munkáját az új tanévben. Sokat mond azonban az az adat, hogy tizenkét olyan településen vagy fővárosi kerületben jelenünk meg, ahol eddig nem működött református intézmény. Földrajzilag is kitoljuk a határainkat, mivel a bajánsenyei általános iskola lesz a legnyugatabbra, a csengersimai pedig a legkeletebbre fekvő hazai tagintézményként működő iskolánk.

Sándor Zsombor, a Dunavecsei Református Kollégium – Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégium intézményvezetője:

Mi nagy munkában voltunk egész nyáron. Sikerült befejezni az iskolaudvar térkövezését, teljes mértékben felújítani a kollégiumunk villanyhálózatát, az iskola épületében pedig korszerűsítettük a fűtéscsöveket és fűtőtesteket. Éppen ezért reménységgel tekintünk előre, és bízunk abban, hogy a normál tanrend szerint tudjuk elkezdeni a tanévet. Ösztönözzük a diákjainkat arra, hogy oltassák be magukat. Idén, ha az egész oktatási intézményt nézzük óvodától szakiskoláig, összesen kilencszázkilenc fő kezdi meg a tanévet. Milyen nehézségeket kellett megoldaniuk a járvány idején? Azoknak a gyermekeknek, akiknek nem volt számítógépük vagy legalább okostelefonjuk, azoknak igyekeztünk laptopot adni. Van egy szociális munkásunk is – ha ezeknek az eszközöknek az üzemeltetésében segítségre volt szüksége a csa-

ládnak, akkor ő kiment házhoz és segített. Intézményünkben természetesen nagyon sok az olyan tanuló, akinek van jó felszerelése, és tartani tudta a kapcsolatot a pedagógusokkal az online tanítás ideje alatt is. Sok nehéz körülmények között élő tanuló jár az intézményükbe – a környező településekről is. Hogyan segítik őket a tanév folyamán? Minden évben úgy indulunk, hogy az elsősöket „teletáskával” ajándékozzuk meg. Ebben az iskolatáskától kezdve a ceruzán át a füzetekig minden benne van, és nem is csak az elsősök kapják meg ezt a csomagot. Nagyobb mennyiségű tanszert vásárolunk, idén már beszereztük az eszközöket: vonalzót, körzőt, füzetet, hogy ha valakinek amiatt lenne lemaradása, mert nem tudja ezeket beszerezni, akkor ez ne legyen akadálya a tanulásnak. Milyen támogatásból tudják biztosítani számukra ezt a teletáskát? Az iskolák általában arról panaszkodnak, hogy nincsenek forrásaik. Én viszont elmondhatom azt, hogy az iskola tartalékából, önerőből adjuk. Fontosnak tartjuk ezeket a taneszközöket mindenki számára elérhetővé tenni, mert csak így tudunk színvonalas oktatást végezni. A tanulóink sok versenyen vesznek részt, és ahhoz, hogy a nehéz körülmények közül érkező, de jó képességű tanulóknak is át tudjuk adni a tudást, szükségesek ezek az eszközök. Az intézménynek saját kollégiuma is van. Azoknak a bejáró gyerekeinknek, akik úgy érkeznek, hogy nem hoznak magukkal ennivalót, a kollégiumból tudunk étkezési lehetőséget nyújtani. Van továbbtanulási lehetőség is az intézményünkben – sok nyolcadikos választotta idén a szakács- és a szerkezetlakatos-képzést, vagyis folytatják a tanulást nálunk kilencedikben is. Jól érezték magukat nálunk, látták a szakiskolai képzést, hiszen itt élnek egymás mellett az általános és szakiskolások, és mivel kollégiumi elhelyezésre is van lehetőség, ezért ki sem kell lépniük a településről, máris továbbtanulhatnak. Ha ennyire ragaszkodnak a tanulóik az iskolához, a szakma megszerzése után bizonyára szívesen maradnának Dunavecsén. Van elegendő munkalehetőség számukra? Igen, sokan maradnak. Van egy acélszerkezet-építő vállalat Dunavecsén, velük van szerződésünk, a gyakorlatot náluk szerzik meg a diákjaink, és ha megállják a helyüket, akkor itt munkalehetőség is van számukra. Mi a felnőttképzésben is tevékenykedünk, érettségire készítünk fel tanulni vágyókat. Az idén csak itt, Dunavecsén száz diák kapott érettségi bizonyítványt. A szakmát tanuló diákjaink közül sokan le is érettségiznek nálunk. 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja

9


| REFORMÁTUS ÉLET |

„Kérjük, hogy imádkozzanak a kárpátaljai magyar közösség megmaradásáért és erősödéséért, hogy iskolánk ebben a közösségben be tudja tölteni Istentől kapott feladatát!” (Gál Erika) Milyen a kapcsolatuk a helyi református gyülekezettel? Szinte együtt lélegzünk velük, a tanévet is a gyülekezet közösségében, istentisztelettel nyitjuk meg. A kollégisták rendszeresen részt vesznek a csütörtöki bibliaórákon, a pedagógusaink pedig minden hónapban gyermekdélutánt tartanak, amelyre nemcsak az iskola diákjait, hanem a település többi gyermekét is szeretettel várjuk. Sokszor arra panaszkodnak a fiatalok, hogy a gyülekezeten belül nagy a távolság a generációk között. Ez nálunk is látható, az idősebbek többen vannak jelen a gyülekezet életében. De örömmel mondhatom, hogy idén is tudtunk gyerek- és ifjúsági tábort szervezni a pedagógusainkkal és a lelkészekkel karöltve. Az iskola óriási lehetőség a gyülekezet ifjúsági életében, hiszen például az pingpongozás mellett az íjászathoz, a kosárlabdázáshoz, sőt különböző társasjátékokhoz is vannak termeink az érdeklődők számára. Így az a közösségépítés, amely sok esetben máshol hiányzik, nálunk adott.

Gál Erika, a kárpátaljai Nagydobronyi Református Líceum igazgatója:

A Nagydobronyi Református Líceum immár huszonöt éve a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás egyik legerősebb bástyája. A 2018-as tanév volt a nagy mérföldkő számunkra, a líceum akkor indította el – Kárpátalján elsőként az egyházi líceumok között – az 5. osztálytól kezdődő oktatást. A korábbi százhúszas létszám ezután száznyolcvanra növekedett, idén pedig már kétszáz diákkal kezdhetjük meg a tanévet. Ez számunkra megerősítés, de nagy felelősség is: mindehhez tantermeket és az elegendő tankönyvet kell biztosítanunk. Mégis az a legfontosabb, hogy tudjunk megfelelő figyelemmel fordulni a diákok 10 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

felé. Ugyanakkor nemes feladat is, hiszen kétszáz család bízik bennünk, és így több gyermeket vezethetünk a hit útjára a mindennapi igei alkalmakon. A koronavírus-járvány negyedik hulláma befolyásolja-e az oktatást? Várható-e újra az online tanítás Kárpátalján? Az előttünk álló tanévre a líceum munkaközössége a felelősség teljes tudatában felkészült, a pedagógusok mindannyian megkapták a védőoltásokat. Az elmúlt tanévben sajnos többnyire az online térbe kényszerült a mi intézményünk is. Azóta folyamatosan csiszoltunk a kezdetleges online oktatási formán. 2020 nyarán minden pedagógusunk elvégezte a digitális tanrendet segítő tanfolyamot. Az intézményünk legfontosabb feladata, hogy a különböző családi háttérből érkező diákoknak azonos feltételeket biztosítson. Ez az iskola falain kívül nem könnyű feladat, hiszen a nagycsaládos vagy a hátrányos helyzetű diákoknál nem volt elegendő laptop, vagy egyáltalán nem volt semmilyen okoseszközük, amely lehetővé tette volna a diák oktatását, de Isten rendelt hozzánk olyan alapítványokat, embereket, akik ebben segítségünkre voltak. A líceum diákjainak a Te is Segíthetsz Jótékonysági Alapítvány tíz laptopot adományozott, amelyeket már szeptember első hetében kezükbe is vettek a gyerekek. Egy holland segélyszervezet pedig további ötven chromebookkal segítette a rászoruló iskolásokat. Az oktatást mindig az eredmények minősítik. Az elmúlt tanévben minden végzős diákunk sikeresen vizsgázott az Ukrajnában megkövetelt emelt szintű ukrán érettségin, ez segíti a diákok továbbtanulását a szülőföldjükön. Az ukrán alkotmánybíróság jóváhagyta az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt. Ez milyen hatással van az önök intézményére? Az ukrán állam 2010-ben megvont minden állami támogatást a magánintézményektől, köztük a Kárpátaljai Református Egyház Jótékonysági Alapítványa fenntartásában működő iskoláktól is. Már-már kétségessé vált egyházi iskoláink fennmaradása. Akkor a tanáraink vállalták, hogy ha kell, fizetés nélkül is tanítani fognak. Felmerült a kérdés: honnan lesz pénzünk élelmiszerre, rezsiköltségre és karbantartási kiadásokra. Líceumunk fenntartásáról kezdettől fogva az alapítvány gondoskodott, de ők is csupán költségvetésünk egy részét tudták fedezni. Isten gondviselő szeretete nyilvánult meg abban, hogy Magyarország Kormánya 2010 januárjától vállalta a kárpátaljai egyházi iskolák fenntartását, és felkerültünk a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. A jelenlegi ukrán oktatási törvényben az szerepel, hogy


| REFORMÁTUS ÉLET |

az országban az oktatás nyelvét csupán azok az iskolák választhatják meg szabadon, amelyek semmilyen ukrán állami támogatásban nem részesülnek. Az ukrán állam 2023-ig – a gyakorlatba ültetésére viszont 2022 szeptemberéig – haladékot adott az ukrán nyelvű oktatásra való átállásra azon iskolák számára, amelyek az Európai Unió valamely nyelvén tanítanak. Ha nem sikerül megváltoztatni ezt a törvényt, a kárpátaljai állami fenntartású iskolák kénytelenek lesznek ukrán nyelven tanítani a magyar gyerekeket, ez a folyamat végzetes mértékben felgyorsíthatja közösségünk asszimilációját és a kivándorlást. Egyelőre úgy tűnik, hogy iskolánk magánfenntartású intézményként ettől a kötelezettségtől mentesül. A magánintézmények jogköre nem sérül, de hatalmas feladat hárul ránk. Megmutatkozik a felvételizők számában a nyelvtörvény hatása? A Kárpátaljai Református Egyház Jótékonysági Alapítványa három egyházi líceumot működtet. Az intézmények iránt már a törvénytervezet elfogadása után megnőtt az igény, amit a felvételizők évről évre növekvő száma is mutat. A 2017. szeptember 5-én nyilvánosságra hozott törvényrendelet óta sajnos egyre nehezebb a helyzete a magyarságnak Kárpátalján. Sok magyar szülő jogfosztottnak érezte magát az oktatási törvény miatt. Éppen ebben az időben zajlott iskolánk átépítése is, amelynek következtében több új tanteremmel bővültünk, és lehetőség adódott, hogy a szülők kérésének eleget téve új korosztállyal gazdagítsuk iskolánkat. A Magyar Kormány támogatásának köszönhetően egy új, százhúsz férőhelyes kollégiumot építettünk, amelyben az addig három különböző épületben elhelyezett diákjaink kapnak helyet. Tizennégy új tantermet építettünk, és iskolánk új tornateremmel is gazdagodott. Az egyházi iskolák létfontosságú szerepet töltenek be Kárpátalján. Meg akarunk maradni szülőföldünkön magyarnak és reformátusnak, ezért a célért küzdünk meg mindennap. Kérjük, hogy imádkozzanak a kárpátaljai magyar közösség megmaradásáért és erősödéséért, hogy iskolánk ebben a közösségben be tudja tölteni Istentől kapott feladatát!

Bodor Júlia idén kezdi tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsésztudományi Karának kommunikáció és médiatudomány szakán. Miért erre az egyetemre esett a választásod?

Nincs semmilyen kötődésem a református egyházhoz, evangélikus vallású vagyok. A Károli Gáspár Református Egyetemre azért esett a választásom, mert ebben az intézményben a

vallás nincs ráerőltetve senkire, sőt inkább közösségformáló és -építő ereje van. Az egyetem kommunikációjában mindenhol hangsúlyozták, hogy nyitottak, elfogadók, és senki sincs magára hagyva. A károlis ismerőseim elbeszélései alapján tudom, hogy ezen az egyetemen valóban jó a közösségi munka, és engem elsősorban ez fogott meg: az összetartó közösség ereje. Amikor a választásomról beszélek, miszerint református egyetemen tanulok tovább, sokan csak néznek nagyot, és azt mondják: itt majd biztosan leginkább hitoktatásban lesz részem. Én viszont nagyon örülök, hogy sikerült a felvételim, bízom abban, hogy valóban az oktatás és a szemléletbővítés az egyetem célja. Mit vársz ettől az intézménytől? Az egyetemtől sok szakmai tapasztalatot és olyasfajta oktatást várok, amelyre később büszkén tudok visszagondolni, hogy igen, ezt én itt, a Károlin tanultam meg. Az egyetem elvégzése után a médiában szeretnék elhelyezkedni mint újságíró. Tagja vagyok a Diák- és Ifjúsági Újságírók Egyesületének, idén nyáron is részt vettem a médiatáborukban. Lassan tíz éve ez a legnagyobb vágyam, hogy újságíró lehessek. Nagyon hálás vagyok azért, hogy felvettek, és kommunikációt tanulhatok. A médiától nincs távol a világháló ismerete sem. Tartasz az online oktatástól? Mint mindenki, én is tartok tőle, hogy online oktatásra kell áttérnünk idén az egyetemen is. De ezek a világ történései, mi sem tudunk mást tenni, mint alkalmazkodni. Van már tapasztalatom ebben, hiszen a középiskolában már belekóstoltunk az online tanrendbe. Nehéz idők lesznek, jobb a személyes élmény, de ezt az online világot is az előnyünkre kell fordítani. 

„Az egyetemtől sok szakmai tapasztalatot és olyasfajta oktatást várok, amelyre később büszkén tudok visszagondolni, hogy igen, ezt én itt, a Károlin tanultam meg.” (Bodor Júlia) 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Az észszerű dolgok harmonikusak a hittel

Békési Sándor református teológus, animációsfilm-rendező. A Károli Gáspár Református Egyetem Szenci Molnár Albert Egyházművészeti Intézete és a Porta Speciosa folyóirat alapítója 2000-ben, az államalapítás millenniumi évében feleségével együtt nézte meg Esztergomban a Szörényi Levente és Bródy János szerezte Veled, Uram! történelmi rockoperát. Az előadást követően a bazilika fölötti grandiózus tűzijáték és a közönség hangulata megerősítette őt: István király még mindig óriási hatással van a magyar kulturális emlékezetre. Ezért döntötte el, hogy újra előveszi az államalapító Imre fiához írt Intelmeit. 2001-ben önköltségen jelentette meg Sztephanosz Khrisztianosz – István király teológiai etikája intelmei alapján című tanulmányát. Békési Sándor szerint István király hagyatéka, szellemi öröksége mindennapjaink társadalmi viszonyaiban is eligazítást nyújthat. Sokféle elemzés született már István király Intelmeiről. Az öné mintegy húsz éve íródott. Változott-e ennek megítélése napjainkban? István király Intelmei minden korra átültethetők, hiszen a társadalomban boldogan akarunk élni úgy, ahogy az az isteni akarattal megegyező. Gondolatisága a keresztyén hiten, a Biblián alapszik, és nem amiatt alkalmazható a 21. században, mert a magyar államalapító írta és mert ezeréves tekintéllyel rendelkezik, hanem mert olyasmit mond, ami nem korhoz kötött, sőt, akkoriban saját korát is jóval meghaladta. Húsz év alatt a 12 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

megítélése annyiban változott, hogy alaptörvényünk preambulumába belekerült Isten neve, amely változás a további paragrafusokra is kihatással van. István király szerint a magyarság az általános züllésben és anarchiában – akár a többi nemzet – csak a Corpus Christi tagjaként létezhet és virágozhat fel. Ez a Krisztus utáni ezredfordulóban mindenképpen forradalmi gondolat volt, hiszen az évezred végére erkölcstelenné vált a világ. Európában világvége-váradalom uralkodott, ennek követ-


| INTERJÚ |

keztében az erkölcsök is megromlottak. És ebben a világvégevárásban két nagyszerű ember, a kor két legnagyobb tudósa tűnik fel az egyház élén és a világi trónon: II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár, akik szerint nem világvégét kell várni, hanem el kell kezdeni építeni az új keresztyén Európát, amely nem más, mint a regnum és a sacerdotium, azaz a világi és az egyházi hatalom együttműködésében a bibliai alapokon megújuló Corpus Christi. Azt írja a tanulmányban, hogy rendkívüli jelentősége van annak a törekvésnek, amely a két kortárs államférfi reformelképzelései nyomán megvalósult az új évezred küszöbén. Igen, és ebbe kapcsolódott be István királyunk azzal, hogy Szilveszter pápától kapta a koronát, és ebben a megújuló keresztyén gondolkodásban építette fel államát és egyházát. Elmondhatjuk azt, hogy a magyar keresztyén állam születése reformkorban történt. Akkor az intézményesen létrejövő magyar egyház is „református” volt abban a tekintetben, hogy a korabeli clunyi bencés szerzetesmozgalom reformjával kezdte a működését. István király tudatosan úgy építette bele magyar államát és népét a megújult keresztyénségbe, ahogyan azt az egyetemes egyház sajátos új hajtásaként fogalmazta meg az Intelmekben. István király tíz pontban fogalmazza meg Intelmeit. Ezek közül napjainkban sokat idézett az „egynyelvű és egyszokású ország” esendőségét említő rész. Hogyan értsük ezt? Ez az „egynyelvű, egyszokású” elnevezés visszautal az Ószövetségre, annak is arra a részére, amelyben Bábel tornya készül. Az egynyelvű és egyszokású Bábel népének legnagyobb bűne a gőg, amellyel az Isten fölé akarják magukat helyezni. Az Intelmek ettől az önmagát bezáró és Istent kirekesztő gőgtől óvja a zsenge államot. Nem véletlen, hogy a Szent István-i hagyomány nyomán a történelmi Magyarország nyelvében és etnikumában mindig színes és gazdag volt. Ma is aktuális az Intelmek figyelmeztetése: ne legyünk Bábel népe. Az intelmek legismertebb része a vendégek befogadásáról és a gyámolításról szól. Lám, mindig előjön a történelmi jelen és az Intelmek kapcsolata. Mennyire élő ma is! Az idegeneket, a jövevényeket befogadni bibliai gyökerű isteni parancs. „Olyan legyen néktek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressed azt, mint magadat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén.” (3Móz 19,34, Károli-ford.) A befogadás kötelessége ma is érvényben van, a menekültek befogadása mindenképpen. Azonban a jövevényeknek a bibliai korban is el kellett fogadniuk a befogadó államnak az együttéléshez nélkü-

lözhetetlen szokásait, erkölcsi rendjét és törvényeit. A magyar történelem példái is mind erről szóltak. Ma már több olyan nép él közöttünk vagy bennünk, akik valamikor jövevények voltak: keleti népek, kazárok, kabarok, besenyők, kunok, jászok, palócok, görögök, zsidók, örmények, nem beszélve a később betelepítettekről, az elmagyarosodott svábokról. A magyar történelemben ez a befogadás szinte mindig természetes volt. Ez is az Intelmek hagyománya. Ha már bevándorlók és helyi törvények, akkor beszéljünk utóbbiak betartásáról. István intelmeinek egyike szerint a törvények nem arra valók, hogy elhordozhatatlan és megvalósíthatatlan követelményként akadályozzák a szabadságot, hanem az emberi méltóság feltételeit biztosítják. Napjainkban ez az intelem sokszor teherként és nem méltóságként zúdul ránk. Az Intelmeknek központi gondolata a dignitas, magyarul a méltóság. Az Úristen azért adja törvényét a teremtés rendjén át az erkölcsi rendig, hogy az ember megőrizhesse a méltóságát, az istenképűségét. Praeceptumnak nevezi, nem is lexnek, amely inkább viszonyt jelent az Úristenhez, az embertárshoz és a teremtett világhoz. Az ember csak ebben a viszonyrendszerben élhet boldogan, méltósággal, mert ha ez az Isten által teremtett viszonyrendszer megszakad, akkor méltatlanná válik. István intelmeiben a méltóság gyakran ütközik a gyakorlat méltatlanságával. A királytükörnek pedig éppen ez a szembesítés a célja. Mivel a méltóságot a figyelem középpontjába helyezte, korának alkalmassági elvét követte. Sokat emlegeti ugyanakkor a gőg kifejezést. Igen, Augustinus teológiája nyomán a gőgben jelöli meg minden rossznak a forrását. De ha visszalapozunk a Genezis elejére az ősbűn esetéhez, az is a gőgből indul ki. A gőgös ember azt gondolja, hogy ha az isteni praeceptumot nem fogadja el, szabadon járhatja a maga útját. Az Intelmekben azonban határozottan ki van emelve, hogy a gőg megalázza, letiporja az embert, míg az alázat felemeli. Erre épül az Intelmek egészének erkölcsi tanítása – ráadásul a hatalomgyakorlás terén. Ami az idoneitas, vagyis az alkalmasság elvét illeti, abban is rendkívüli István király műve. A királyi utódok származás alapján örökölték és örökölik ma is a trónt. Az Intelmek viszont nem a származást jelöli meg a trónutódlás feltételének, hanem az alkalmasságot. A vezetésre termett, továbbá az Isten akaratát és törvényét figyelembe vevő alázatos ember méltó a trónra. 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

Az Intelmek szerzője nem ismer más kritériumot a kormányzáshoz, mint a hitet és a bölcsességet. István a hitnek adja a kitüntető elsőbbséget: a „hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak”. Vagyis a királytükörben a hit mindennek a forrása. Ez azért is különleges, mert az egyház elé helyezi: a hit alapozza meg az egyházhoz tartozást. Mai tudományos-technikai korunkban a hitet a tudománnyal szokták ellentétbe helyezni. Ennek azonban mind a hétköznapi tapasztalat, mind a filozófia, mind a teológia ellentmond. István király korában ezt még a helyén kezelték. A hit és a bölcsesség együtt jár, hiszen az észszerű dolgok a hittel harmonikusak.

rít, úgyhogy István király államalapításával évezredek univerzális erkölcsét hagyományozza Imre fiára és rajta keresztül a többi magyar királyra. Nem véletlenül volt az Intelmek hagyományosan a magyar törvénytárnak, a Corpus Juris Hungaricinek erkölcsi bevezetője. Jó figyelembe venni az Intelmeket, őrizni a szívünkben, és amennyire lehet, érvényesíteni a törvényhozásban. Nem egyszerű az erkölcsi alapon álló Intelmeket a mai törvénykezés nyelvére átfordítani, ugyanakkor nagyszerű küzdelem is, amelyet érdemes megvívni. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a szekularizációt a történelem Ura hagyta jóvá. Visszásságaival valamiért büntet is, valami fontosra akarja terelni a figyelmünket, fel akar rázni bennünket, hogy ébredjünk fel és éljünk krisztusi módon! Legyünk alázatosak, ne legyünk gőgösek! Ezt az ostorozó isteni kezet érezzük mindabban, ami ma a világban történik: templomokat gyújtanak fel, keresztyénellenes gondo-

„Valójában Krisztus tanítása a lényegi liberalizmus. A legnagyobb liberátor pedig maga Jézus Krisztus, aki nemcsak megszabadít a haláltól, a gonosztól, a lelki nyomorúságtól, hanem ezzel együtt új életet teremt.” Az Intelmekben szereplő erények: irgalmasság, türelem, erő, alázat, mértékletesség, szelídség, becsületesség, szemérmesség, engedelmesség. Ön szerint napjainkban melyik a legfontosabb? Hasonlót kérdeztek Jézustól is: melyik a legfontosabb törvény a sok közül? És akkor mondott kettőt, amely az Isten és az embertárs szeretetére vonatkozik. Az előbb kérdezett erényekből is nehéz kiemelni egyet, hiszen ezek mind összefüggő egészet képeznek. Pál apostol Galatákhoz írt levelében kilenc erény szerepel a lélek gyümölcseként, mintha egy szőlőfürt különböző szőlőszemei lennének (Gal 5,22). A gyümölcs egész fürtként érdekes. Ezt is lehet aktualizálni, hiszen korunkban nagyon hiányzik ez a „fürt”. Ember embernek farkasa. Az érvényesül, aki a legerősebb. Ami a szeretetre épül, az ráfizetés, az mindenkitől áldozatot követel. Minden erény, amely az Intelmekben szerepel, az alázaton, az odaadáson alapul, máskülönben zavar keletkezik társadalmi érintkezéseinkben. Mik az Intelmek forrásai? Akár a hit, akár a bölcsesség kapcsán meg kell említenünk, hogy az Intelmek két forrásból táplálkozik: a Szentírásból és a görög–római társadalombölcseletből. Igen nagy szerepe van az Intelmekben az Ószövetségnek annak okán, hogy a királytükör egyrészt Dávidról és Salamonról vesz példát, másrészt meghatározók az Ószövetség királytörvényei és bölcsességirodalma. A megszólítása is a Szentírást idézi: „Hallgasd, fiam, a te atyádnak tanítását…” A görög–római társadalomfilozófia terén Sallustius és Cicero volt a mintája. De ha jól belegondolunk, akkor itt óriási dolgokról beszélhetünk az Intelmek tartalma kapcsán: Salamon bölcsessége ugyanis az egyiptomi bölcsességirodalomból is me14 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

latok, írások születnek. Sőt, most már a leginkább üldözött vallás a keresztyénség lett. Nekünk, európaiaknak különösen észhez kell térnünk, mert nincs más út. Vagy pokoli pusztulás lesz, vagy újra komolyan vesszük a praeceptumot, azt az erkölcsi rendet, amelyben azért helyezte el az Úristen az embert, hogy visszanyerje méltóságát, és a teremtett világ megmeneküljön. Vissza tudunk térni oda, hogy a törvény szabadság legyen a 21. században is, ahogy István is megfogalmazta az Intelmekben? Jó a kérdés, hiszen a szabadság a klasszikus, 19. századi liberalizmus alapja. Ezt az újfajta, mai liberalizmust nevezhetjük neovagy militáns liberalizmusnak, teljesen más már, mint az elődje, amelyik még keresztyén volt. Az már elsüllyedt a Titanickal, az első világháborúval, a forradalmakkal. Annak a keresztyén polgári világnak vége van. Nemeskürty István emeli ki, hogy az Intelmekben szerepel egy különös kijelentés: az ember szabadságra rendeltetett. Hangsúlyozza, hogy ilyet más korabeli királytükrökben nem találni. Ez is a magyar Intelmeknek a sajátossága: már az Ottó-kori középkor kezdetén, magyar földön megfogalmazódik az ember rendeltetéseként a szabadság. Na de milyen szabadság? A jóra való szabadság, az isteni akaratra nyitott szabadság, az Isten gyermekeinek szabadsága. Valójában Krisztus tanítása a lényegi liberalizmus. A legnagyobb liberátor pedig maga Jézus Krisztus, aki nemcsak megszabadít a haláltól, a gonosztól, a lelki nyomorúságtól, hanem ezzel együtt új életet teremt. Az új teremtés alapján az új embernek és vele a megújuló Európának van lehetősége jobbat, szebbet, igazabbat kezdeni. Az, hogy Európa mindig meg tudott újulni, a mai viszonyok között is a karakteréhez tartozik.  ILLÉNYI ÉVA, FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Sokféleképpen romboljuk családi és társas kapcsolatainkat tudattalanul. Nemcsak nyílt agresszióval, veszekedéssel, hanem elvárásainkkal, érzelmi zsarolással, manipulációval. Amikor például valakinek utólag mondjuk, hogy mit vártunk, mit szerettünk volna tőle, miben kellett volna segítenie, de nem szóltunk, mert nem akartuk zavarni a kérésünkkel. Gondoltuk, hogy nem ér rá, más feladata van, fáradt, mások is igénybe veszik, és egyébként sem akartuk megterhelni. Alázatba csomagolt, csöndes, burkolt szemrehányás. Nincs hangos szó, sőt talán mosol�lyal is kísért, de megsemmisítő szavak. Kivédhetetlen. S a helyzet, az ügy is helyrehozhatatlan, mert már késő. Elmúlt az adott idő, az alkalom, nincs lehetőség jóvá tenni a mulasztást. Ezek hallatán az áldozatunk igyekszik utólag megtenni, bepótolni, amit vártak tőle, a segítségadás, a jótevés íze azonban megkeseredik. Bűntudatot keltettünk a másikban. Kiemeltük saját jóságunkat és figyelmességünket a másik rovására. Mártírszerepben tetszeleghetünk, miközben magunk alá gyűrtük a másikat, hatalmunkban tartjuk, azaz manipuláljuk. A lekötelezettünk lett, hogy figyeljen ránk, legyünk fontosak neki, legközelebb találja ki a gondolatainkat is. A legrosszabb ebben az, hogy magunk sem tudjuk, hogy mit teszünk ezzel, milyen viharokat okozunk a másikban. A bűntudat mellett haragot, fájdalmat és önvádat. A legtöbb ember tudattalanul csúszik ilyen kommunikációba, mert nem tudja, talán nem is akarja tudni, mi van a lelkében, milyen gyerekkori sérelmek és tapasztalatok nyomán alakult ki benne ez a magatartás. Őt is manipulálták, ő is így követelte ki a figyelmet a szüleitől, a felnőttektől. Csalárd a szívünk. Játszmákat játszunk, hogy ne kelljen szembenézni magunkkal és egymással, szükségleteinkkel, igényeinkkel, azzal, hogy egymásra vagyunk utalva. Félünk nyíltan kérni és elfogadni. Bujkálunk. A legtöbben ügyeskedve, körülírva, nem egyenesben üzengetünk, bírálunk, kritizálunk, becsomagolva mondanivalónkat: „A fiamnak vagy lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle.” Tapintat vagy gyávaság? Ki-ki maga tudja. Attól függ, milyen indulat vezérel, milyen szívvel tesszük. „Nem tudjátok, milyen lélek lakik bennetek” – mondja Jézus (Lk 9,55). „Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.” (Zsolt 51,8) Isten Lelke mutatja meg, hogy mi az igazság, ő leplezi le csalárdságunkat, álnokságainkat. Tőle kérjük bűnbánattal a gyógyulást: „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!” (12 v) 

IMÁDKOZZUNK!

Minden élő fölé helyezted, Uram, az embert azzal, hogy a hit ajándékával megváltoztathatjuk életünket. Egyetlen más élőlény sem tud kitörni sorsából, még ha léte a pusztulás felé tart is, egyetlen más élőlény sem tudja hittel, reménységgel, bizalommal újraépíteni életét, csak az ember. Te azt mondtad, Uram: „Higgyetek Istenben… higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek…” Köszönöm, hogy ez nem egy mesekönyvből kiemelt mondat. Hiába tűnik annak azok számára, akiknek csak a látható a végső perspektívája, nekem számtalanszor lett már valósággá életemben. Mert az imádság nem tétlenségre ösztökél, hanem bátor életre, ahol lélekben felvérteződve vállalom a legnehezebb helyzeteket is. Soha nem csalódtam még benned! Köszönöm! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Manassé és Jósiás A királyok könyveinek olvasása Isten népe történetének árnyékokkal teli, ellentmondásos évszázadaiba vezet el bennünket. Bálványimádás, valláskeveredés, engedetlenség, törvényszegés, bűnök, külső és belső politikai játszmák, a pillanatnyi megmaradásért és a megsemmisülés ellen vívott harcok, nagyhatalmak közötti őrlődések, nyilvánvaló vagy később megnyilvánuló bukások, egyéni és közösségi csődök sorjáznak előttünk fejezetről fejezetre. A folyamatot olykor-olykor töri meg egy-egy jó király időszaka, amely reménysugárként világít a történelmi úton. Júda királyságának és történetének talán legsötétebb fejezete Manassé uralkodása (2Kir 21). Tizenkét esztendős korától egészen hosszan, ötvenöt esztendőn keresztül uralkodott, és utálatosságokat cselekedett. Apja, Ezékiás király Isten útjára figyelt, Manassé azonban mindent tönkretett: újból áldozóhalmokat épített, bevezette a bálványimádást, varázslást űzött, oltárokat állított a Baalnak. „A fiát is elégette áldozatul. (…) Sok olyan dolgot vitt véghez, amit rossznak lát az Úr, bosszantva őt.” (2Kir 21,6) Isten törvénye szempontjából teljesen mindegy, hogy az emberáldozatot saját fia személyében milyen politikai megfontolásból mutatta be, ezáltal a legsúlyosabb bűnt követte el. Ámón király apja, Manassé gonoszságát követte átmeneti, rövid uralkodása idejében. Őt a nyolcesztendősen az ország népe által királlyá tett Jósiás követte (2Kir 21,24). Harmincegy esztendőnyi kiemelkedő királyságát Isten törvénye, az annak való engedelmesség határozta meg. „Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.” (2Kir 22,2) A Ben-Hinnóm-völgyet is tisztátalanná tette, „hogy senki se égethesse el fiát vagy leányát áldozatul Moloknak” (2Kir 23,10). A megiddói csatában történt korai halála ellenére sokat tett a jövőért, a megmaradásért.  PAP FERENC 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

„Amikor döntést kell hozni, akkor sem félek, nem a bizonytalanság uralkodik bennem, mert tudom, hogy ő segít megtenni a helyes lépést.”

16 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.


| INTERJÚ |

A kegyelem a legfontosabb HEGEDŰS BENCE

Évszázados családi birtokon gazdálkodik Somodi Ferenc, de korábban más irányt is vehetett volna a kecskeméti református gyülekezet presbiterének élete. A folyamatosan fejlesztett családi gazdaságot, amely jelenleg főként a német és az osztrák piacra termel, négy évvel ezelőtt az ország legszebb birtokának választották. A gazdálkodó minden döntését Istenre bízza, és hiszi, hogy egy haja szála sem görbülhet az Úr akarata nélkül.

Családja több generáció óta gazdálkodik ugyanazon a területen Kecskemét mellett. Mi a története a birtoknak? Nagyszüleim és az ő szüleik is középbirtokosok voltak ezen a területen, nagyapámék kilencen voltak testvérek, így a környéken több gazdaság is volt, amely a családhoz tartozott. Többek között a nagyapai nagybátyám birtoka is, innen egy kilométerre, ahol annak idején megalakult a helyi téesz úgy, hogy a gazdaságát elvették tőle, ő pedig eltűnt, azóta sem tudunk róla semmit. A kilenc testvérből a háború után, a kommunizmus alatt egyedül nagyapám maradt meg itt, aki továbbra is mezőgazdasággal foglalkozott, immár annak a téesznek főkertészeként, amely az egykori családi birtokon működött. Miután nyugdíjba vonult, elhatározta, hogy pontosítja a régóta kutatott családfáját. A Kecskeméti Református Egyházközség anyakönyveiben és a kecskeméti levéltárban talált feljegyzések alapján 1720-ig tudta visszavezetni a család történetét. A dokumentumokból kiderült, hogy legalább azóta ezen a területen gazdálkodtak az őseim és mindig volt egy Somodi Ferenc köztük. Hogyan lett újra Somodi-birtok a téeszből? A rendszerváltás után visszakaptuk a földek egy részét. Azért is vágtam bele, mert egyedül én maradtam a Somodiak közül, és szerettem volna gazdálkodni. Úgy volt, hogy édesapámmal együtt vágunk bele, akinek nagy álma volt, hogy ezeken a családi tulajdonba visszakerült földeken gazdálkodjon. Ám nyugdíjba vonulása után agyvérzést kapott, és fél oldalára lebénult. Jó kedélyű maradt, áldott, jó természete nem engedte, hogy panaszkodjon. Így, betegen fizikailag nem tudott mellettem állni, de egészen az idén bekövetkezett haláláig ellátott a tanácsaival és támogatott. Apránként, huszonhárom év alatt épült ki a birtok. A semmiből indultunk, egy traktorunk sem volt, csak a szűz szántóföld. Kezdetben szénabálán aludtam kint, a boltban pedig évekig nem vettem kiflit, mert drágább volt, mint a kenyér.

Mit jelent önnek a folytonosság? Nagyon sok erőt adott. Sokat gondolkozom azon, hogy mi minden változhatott azóta, milyen lehetett itt minden több száz évvel ezelőtt. Harminchektáros terület van a tanya körül, és egy kerítés alatt van minden. Amikor kimegyek a gyümölcsösbe, tudom, hogy vannak területek, talajfoltok, amelyek jobb minőségűek, és vannak gyengébbek. Ez már háromszáz évvel ezelőtt is ilyen volt, és az én szép- és ükapám is tudta jól, hogy itt kicsit jobban kell figyelni a talajra, ott kicsit kevésbé. Ez biztosan nem változott, és jó érzés, hogy ha másban nem is, ebben a földben ott van az a múlt, amelyet ők is átéltek, és ugyanúgy éltek itt, ahogy én most a családommal. A házat is próbáltam olyan stílusban felépíteni, és az életvitelünk is hasonló. Nálunk három generáció él még egy fedél alatt. Az új ház a régi alapjaira épült? Igen, a régiről van is egy fénykép valahol. Nagy, tornácos parasztház volt, de a hatvanas években ráépítettek egy, az akkori kornak megfelelő részt. Azt elbontottuk, és hasonló stílusú, tornácos házat építettünk helyette a régi alapjaira. Azt nem tudni, hogy a régi ház mikor épült, de a 2011-es bontáskor előkerült egy gerenda, amelybe az ükapám a saját kezével faragta bele azt, hogy „Eppult 1847”. Édesapám, bár saját szemével addig sosem látta, tudott róla. Mondta is, hogy lesz majd egy gerenda, amelybe bele van faragva egy évszám. Ezt megőriztük, és azóta is a ház része. Mi változott az elmúlt háromszáz évben a birtokon? Elég sok minden. A háború előtt hagyományos gazdálkodás folyt a területen, de volt gyümölcsös is. Ilyen értelemben is megvan a folytonosság. De ma már specializálódni kell valamire, és én a gyümölcsöket választottam, ezt tanultam az egyetemen is. Van esetleg a területen olyan gyümölcsfa, amelyet még a felmenői ültettek? 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 17


| INTERJÚ |

Gyümölcsfa nincs, de van egy nagyon öreg akácfánk. Nem tudjuk, hogy hány éves, de biztosan velünk van már jó néhány generáció óta. Mi terem a tanya körüli harminc hektáron? Almával kezdtem, majd kiegészült körtével, kajszival és szilvával. Most már a legnagyobb területen szilvát termesztünk. Mi lesz a gyümölcsök sorsa? A nyári gyümölcsökkel kizárólag exportra dolgozunk, a német és az osztrák piacra szállítunk. Az almával és a körtével az Európai Unió Iskolagyümölcs programjában veszek részt. Ennek keretében huszonkétezer gyereknek tudunk egy-egy almát vagy körtét adni naponta. Az, hogy családi gazdálkodóként benne lehetek ebben a programban, óriási dolog egy olyan világban, ahol a multicégek uralják a piacot. Híve vagyok a családi gazdálkodási formának, szerintem többre lenne szükség, de sajnos a multik mindent bedarálnak. Több ezer hektáron gazdálkodnak, és egy ember él jól belőle. Az én harminchektáros gazdaságom nyolcszáz tonna gyümölcsöt is terem. Ebből bőven meg tud élni egy család. Igazából nem kell nagy területet birtokolni. Amikor látom a nagybirtokokat, sokszor sajnálom, hogy milyen sok családtól veszik el a lehetőséget. Mennyivel jobb lenne, ha olyan típusú lenne a vidék, mint amilyen régen volt. De ez sajnos hosszú időre megváltozott Magyarországon is. Hogy alakult az idei gyümölcstermés? Ez már sorban a második olyan esztendő, amikor nincs teljes évünk, mert tavasszal jelentős volt a fagykár, de a szilvatermés így is elég jól alakul. Szerencsés növény, valahogy mindig el tud lavírozni. Szűk fél termés van most szilvából, és idén meglehetősen jó az ár és a kereslet is. Nekem csak a németországi piac számít, ahol most épp hiány van. Nekünk ezek a jó évek. Persze van olyan év is, amikor túltermelés van a piacon, és ekkor nehezebb az értékesítés. Olyankor számítanak a régi kapcsolatok és az állandó vevők. Jelenleg a németországi Lidlnek vagyok az egyik beszállítója. Építettem egy válogatócsarnokot a hűtőház mellé. Innen úgy megy ki az áru, ahogy a polcon látni: tálcán, hálóban, vonalkóddal. Sok év munkája volt idáig eljutni. 2017-ben az ország legszebb birtokának választották a családi gazdaságot. Mit kell tudni erről a versenyről? Abban az évben rendezték meg először. Úgy neveztek be rá, hogy nem is tudtam róla, amíg meg nem jelent a birtokon a zsűri. Hét kategória van, ezeken belül három döntőbe jutóra szűkül a verseny, hozzájuk megy ki a negyven-ötven fős zsűri, hogy meghatározott szempontrendszer alapján pontozza a gazdaságot. A díjátadón kihirdetik az egyes kategóriák nyerteseit, majd közülük választják ki a verseny győztesét. Az első évben én nyertem a gyümölcs- és szőlőtermesztő kategóriában, és az én birtokom nyerte el a Magyarország Legszebb Birtoka címet is. 18 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

Hogyan élte meg ezt a győzelmet? Jó érzés volt, édesapámat is nagy örömmel töltötte el. Az viszont ennél fontosabb, hogy ezek a versenyek felhívják a figyelmet a mezőgazdaság fontosságára. A városi embernek sajnos már nem sok fogalma van arról, hogyan kerül az étel az asztalára. Azért is fontos a megméretés, mert ilyenkor kiderül, hogy igenis vannak Magyarországon is olyan példaértékű gazdaságok, amelyek megérdemelnek egy kis figyelmet. Nem magamat akarom ebben sem előre helyezni, mert mindig az Úristené a dicsőség, ezt a győzelmet sem magamnak köszönhetem. Ám amikor a kollégák ismerik el az embert, az jóleső érzés. Emellett sok embert megismerhettem, és a verseny számos barátságot is hozott, ami a legjobb hozadék. Azóta már tagja vagyok a zsűrinek is. Folytatódik a családi hagyomány húsz-harminc év múlva, amikor szögre akasztja a metszőollót? Szeretném, ha folytatódna, de nagyon nehéz azt mondani, hogy biztosan így lesz. Van egy lányom és két fiam, de nem akarom egyikőjükre sem ráerőltetni. Viszont a fiaim szívesen jönnek ki velem, főleg a kisebbiken látom ezt. A traktorosom


| INTERJÚ |

Egyszerűen csak kevesebbet fotózom. A fényképészetet felváltotta a természet megfigyelése, egyfajta természetbúvárkodássá alakult át ez bennem. Rendszeresen jótékonykodik, adományoz. Miért fontos, hogy adjon? Úgy gondolom, hogy így sem adok eleget. Hiszem, hogy az Úristen csak azért áldott meg többel, mert abból dolgunk adni. Viszont nehéz felelősséggel, jó helyre adni. 2000 óta presbitere a Kecskeméti Református Egyházközségnek. Milyen feladatai vannak? A kecskeméti gyülekezetben nőttem fel, bár itt, Ménteleken is van önálló református közösség, ahová apai nagyapámék is tartoztak. Anyai nagyszüleim kecskemétiek voltak, anyai nagyapám ebben az egyházközségben volt presbiter. Szeretnék aktívabb lenni a gyülekezetben, de életemnek ebben az időszakában ezt nehéz megoldanom. A gyülekezet gazdasági bizottságának vagyok a tagja, ezenkívül általános feladataim vannak.

jegyezte meg, hogy amelyik gyerek szeret ilyen koszos lenni, abból még lesz valami ebben a szakmában. Kevesen tudják, hogy korábban a természetfotózás is foglalkoztatta, több versenyen is indult, számos elismerés között ott találjuk. Az Év Európai Természetfotósa versenyen 2012ben elnyerte az első díjat Ember és természet kategóriában, 2009-ben pedig a Magyar Sajtófotó pályázaton a Természet és tudomány kategóriában az év legjobb vidéki fotóriporterének választották. Ma már kevesebbet foglalkozom a fotózással, elsősorban azért, mert én még hagyományos technikára, filmre, diára kezdtem el fényképezni, ezzel is értem el a legnagyobb sikereim. A digitális fotózás hozta teljesen más „versenyhelyzet”, az utólagos manipulálhatóság miatt számomra a fényképezés kicsit elvesztette a varázsát. Persze ha túrázom, vagy utazom valahová, most is fényképezek, sőt e köré szervezek mindent: bármerre járok, úgy tervezem meg az útjaimat, hogy valamelyik nemzeti parkban eltölthessek hosszabb vagy rövidebb időt. A természet iránti rajongásom ugyanaz, mint régen, az Úristen teremtő erejére itt tudok leginkább rácsodálkozni.

Biztosan korán kel, és későn fekszik. Mikor jut ideje az elcsendesedésre? Reggel négy és öt óra között kelek, este pedig tíz-tizenegy óráig is kint vagyok a hűtőházban. Bár ebben a szakmában a tél és a nyár nagyon elválik, egész évben van munka. Nyáron a betakarítás, most éppen a szilvaszüret, télen pedig fut az iskolaalma-program, megy a metszések és a következő év megtervezése. Elcsendesedni akkor tudok leginkább, ha magam vagyok kint. Leginkább az este a megnyugvás ideje. Ilyenkor élem meg az Istennel közeli kapcsolatom. Tegnap este is nagyon tele volt a fejem, így miután elmentek az emberek, beültem az autóba, és kimentem a Peszéri-erdőbe. Jártam egyet, és imádkoztam. Nekem ez az az idő, amikor befelé tudok fordulni és Istenre figyelni. Érezte-e valaha munkáján Isten áldását? Mindig. Áldás volt a kezdésen, amikor tényleg a nulláról indultunk. Szerintem az Úristen előtt dolgunk az is, hogy a munkánkban tisztesen helyt álljunk, és ő megsegít. Talán éppen ezért éreztem az mindig, hogy velem van az Úr, és ezért nem féltem semmitől. Megnyugtató érzés bízni az Úristenben és így végezni a munkámat. Amikor döntést kell hozni, akkor sem félek, nem a bizonytalanság uralkodik bennem, mert tudom, hogy ő segít megtenni a helyes lépést. Az Úristen az alapja az életemnek, és tudom, hogy egy hajam szála sem görbülhet, csak ha ő is úgy akarja. Van egy igém, amely végigkíséri az életemet. Ezt kaptam keresztelésemkor, és valamilyen „véletlen” folytán ezt kaptam konfirmációmra is: „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Ef 2,8, Károli-fordítás) Erre gondolok, amikor nehézségeim vannak. Egész életemnek ez a vezérfonala. Ez a kegyelem a legfontosabb.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 19


| EGYHÁZI ÉLET |

Örömünnep Mádon Megújult harangozóház, felújított parókia, keresztyén kávézó a volt iskolaépületben – a mádi reformátusok összefogása, az egyházmegye és az egyházkerület, valamint a kormány segítsége révén jelentős felújításokért adtak hálát a Mádi Református Egyházközségben augusztus 22-én vasárnap. – A Mádi Református Egyházközség egykori iskolaépületét 1952-ben államosították, a rendszerváltás után gyülekezetünknek nem volt jogi lehetősége a kárpótlásra, mivel az ingatlant a magyar állam korábban eladta. Az elmúlt évben döntött úgy az épület tulajdonosa, hogy eladja az egykori iskolát – mondta el Tar László Péter, a gyülekezet lelkésze a hálaadó istentiszteleten. A 26.510.000 forint értékű épület megvásárlásában Magyarország Kormánya nyújtott segítséget. Mivel sokan vándorolnak el a településről, nem új iskola indítására gondoltak a mádi reformátusok, a templomkertben álló épületben keresztyén kávézót és pékséget nyitnak majd a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány segítségével. – Tudom, a gyülekezeti gazdálkodás sokak számára nehezen egyeztethető össze az evangéliumi gondolkodással. Amikor tizenöt éve a mádi gyülekezetbe kerültem, évszázadok óta szőlővel és borral kereskedő, kalákában dolgozó közösséget ismertem meg, ahol hagyománya van a közös munkának, amely összekovácsolja a közösséget. Arról nem is beszélve, hogy a templomkertben álló kávézóba olyan emberek is betérhetnek, akik egyébként a templomot soha nem keresnék fel – fogalmazott a lelkipásztor. Az egykori tanítói és harangozói lak is megújult Mádon, ebben filmklubot, ifjúsági eseményeket, szeretetvendégségeket rendeznek majd. A gyülekezet, az egyházmegye és az egyházkerület összefogása mellett a Vidékfejlesztési program támogatása is kellett az évtizedek óta üresen álló ház újjászületéséhez, amelyre összesen mintegy negyvenkétmillió forintot költöttek. Megújult a mádi parókia is, amelyre a Tiszáninneni Református Egyházkerület adott közel tizennégy és fél millió forintot. A gyülekezet épületei nem cél nélkül újultak meg, hanem azért, hogy teret adjanak a találkozásra Istennel, a hálaadásra és a közösség építésére, hangsúlyozta Barna Sándor lelkipásztor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője prédikációjában. – A hívő ember számára örömforrás Isten jelenléte, ezért jár a templomba és a gyülekezet közösségébe – mondta a főjegyző, kiemelve, hogy a keresztyéneknek nem csupán a hálaadó eseményeken van oka az örömre, hanem mindennap.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 20 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.


| GONDOLATOK |

ABLONCZY BÁLINT

Ézsaiás prófétával a börtönben

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa

Fotó: Sebestyén László

Közlekedési nehézségek miatt kissé ziláltan érkeztem a beszélgetésre 2019 elején, alanyom úriember voltát azonban nemcsak kifogástalan zakója és nyakkendője, de viselkedése is jelezte. Szóvá sem tette késésemet, a régi Magyarország oly vonzó udvariasságával fogadott, és néhány pillanat múlva úgy beszélgettünk, mint két régi ismerős. Pedig nem voltunk azok. Kettőnk közül én lehettem hálásabb a találkozásért, hiszen sok interjút készítettem már életemben, de kevés igazi hőssel

találkoztam. Két évvel ezelőtti beszélgetőpartnerem, a júliusban elhunyt Regéczy-Nagy László az volt. A kevesek egyike, akire ez a kissé elkoptatott jelző minden óvatoskodás nélkül illett. Regéczy-Nagy László még nem volt húszéves, amikor 1944-ben páncélostisztté avatták, a második világháború végén Németországban esett brit hadifogságba. Hazatérése után szó sem lehetett a katonai szolgálat folytatásáról, hiszen az új rezsimben megbízhatatlannak számított. Fuvarosként, raktárosként dolgozott, majd 1949-től a brit követség sofőrje lett. A forradalom után letartóztatták és 1958-ban tizenöt év börtönre ítélték, amiért segített Bibó István és Nagy Imre iratainak külföldre csempészésében. Az 1963-as szabadulás után megint a leszorítottság évei következtek, Regéczy-Nagy László előbb segédmunkás, majd fordító volt. Az 1988-ban létrehozott Történelmi Igazságtétel Bizottság alapítójaként részt vehe-

tett a rendszerváltás előkészítésében, majd 1990 és 1996 között egykori vádlott-társa, Göncz Árpád köztársasági elnök munkatársaként dolgozott. Az életút szikár tényei is hullámvasutazáshoz hasonlóan szédítették a jóval szelídebb viszonyok közé született újságírót. Szerencsére azonban Regéczy-Nagy László nem tartozott a múltat felismerhetetlenségig fényező emlékezők közé. Megejtő szerénységgel és egyszerűséggel beszélt a számunkra szinte felfoghatatlan nehézségekről. Például arról, hogy áldott állapotban lévő felesége mellől vitték el 1958-ban, lánya egy hónappal letartóztatása után született. Szavaiból nem gyűlölet és keserűség, sokkal inkább végtelen nyugalom áradt. „Az Úristen tudta, hogy mivel kezeljen, mivel tegyen próbára és meddig – ez hallatlan megnyugtató. Tudom, hogy rám fért a próbatétel, túl fiatal voltam még a hitben” – vallott megejtő egyszerűséggel és sziklaszilárd hittel koncepciós peréről. Majd idézte Ézsaiás prófétát, akinek szavait nagyidős rabként a sajátjainak érezte, hiszen a sivár börtöncellában nem hetekben vagy hónapokban, hanem évszakokban mérte az időt. „Nem úgy van-e, hogy ha elegyengette felszínét, kaprot hint vagy köményt szór, vagy vet sorban búzát vagy árpát a kijelölt földbe, a szélére pedig tönkölyt? Így szoktatta őt rendre, erre tanította Istene. (...) Talán szétzúzzák a kenyérgabonát? Nem csépelik azt vég nélkül; ha rá is hajt az ember cséplőhengerével és lovaival, mégsem zúzza szét. Ez is a Seregek Urától származik. Csodálatos a terve, hatalmasan hajtja végre.” (28,25–29) Regéczy-Nagy László vallotta, hogy Isten Igéje tartotta meg őt. Bár mindig ott volt a kísértés az önsajnálatra, de a Biblia ezt nem engedte. Szabadulása után nyomasztó érzés volt, hogy a sokat szenvedett ország nem akart mást, csak nyugalmat, az 1956-ban az utcákon, majd később a fogságban megtapasztalt nemzeti szolidaritásnak már nyoma sem volt. Hite azonban a kádárizmus kilátástalan éveiben is megóvta a kétségbeeséstől. Neki lett igaza, és megérhette a „csodálatos terv” végrehajtását. Nemzete és egyháza megszabadult a babiloni fogságból, ő pedig újra és újra tanúságot tett nekünk.  2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 21


| INTERJÚ |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

LXV. ÉVFOLYAM,

35. SZÁM, 2021. AUGUSZTUS 29. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Zákeus – ma A gyülekezet anyagi nehézségekkel küzdött. Az új lelkipásztor érkezésekor a lerobbant lelkészlakás felújítására kölcsönt vettek fel, és nagy összefogással megpróbált a kis létszámú közösség úrrá lenni a gondokon. Közeledett a karácsony. Fellelkesülve adakoztak úgy, hogy a pénztárban mintegy félmillió forint gyűlt össze. Az új pénztáros a fiókban hagyta a pénzesszekrény kulcsát, majd bezárta a kis szobát, és indult a karácsony esti istentiszteletre. Hogy mi történt az istentisztelet alatt, az ma is rejtély. Amikor a szentesti áhítat után visszaért szobájába, a páncélszekrényt nyitva találta, a pénz mindenestől fogva eltűnt. Falfehér arccal kereste meg a lelkipásztort, és hívta, hogy ő is lássa a kifosztott pénztárat. Jöttek a rendőrök, feljegyzéseket tettek, próbáltak ujjlenyomatokat is szerezni, de a tolvaj a tettét kesztyűben követte el. Évek múltán sem kaptak semmilyen jelzést a rendőrségről, úgy tűnt, az ügy elévült. Nem kis felfordulást okozott az ünnep múltán ez az eset a presbitériumban és a gyülekezeti munkatársak között. De kit gyanúsítsanak? Mondhatnánk, mi szükség egy gyülekezeti krimit az újságban kiteregetni. Valóban, ha csak ennyit írhatok le, semmi szükség erre. De folytatása is van az ügynek. Több mint tíz év eltelt. Ez idő alatt a gyülekezet lelki és anyagi élete hatalmas változáson ment át. Megerősödtek, és lelki ébredés kezdődött közöttük. A presbitériumra is sok feladat várt. Intézményeik fenntartása és továbbépítése, a gyülekezet életének vezetése sok imádságot és együtt gondolkodást igényelt. Egyszer valamelyik nehéz kérdésben parázs vita alakult ki közöttük. Odáig jutott a helyzet, hogy a gyülekezet gondnoka – aki igen sok munkát végzett minden téren – még a lemondását is fontolgatta. De a közösség nem fogadta el a lemondást. Abban maradtak, hogy elhalasztják az ügyet, és néhány nap múlva újabb gyűlést tartanak a kérdések lezárására. Jöttek ki a gyülekezeti teremből, amikor a pénztáros felesége egy nagy borítékkal közeledett. A postaládában találta. A feladó: „Zákeus”. A megjelölt cél: „A gyülekezet szükségeire.” – Amikor kibontották, több mint kétmillió forintot találtak benne. Pontosan megszámolták, az összeg nég�gyel osztható volt – úgy, mint Jézus korában, amikor Zákeus négyszeresét adta vissza az erőszakkal elvett pénzeknek. Mindnyájan megrendültek. A néhány nap múlva tartott gyűlésen a gondnok szólalt fel először: – Isten beleszólt a vitánkba. Megértettem, hogy akkor nekünk el kell csendesednünk. Egykettőre helyreállt a békesség, és a presbitérium Isten iránti hálával és megrendült lélekkel folytatta gyülekezetépítő szolgálatát. Hogy ki volt a tettes, ma sem tudják. Hogy ki ajándékozta vissza, nem kétséges.  VÉGH TAMÁS

ÁRA: 400 FT

A kegyelem a legfontosabb 9 771419 856007

ISTENBEN BÍZVA GAZDÁLKODNI GENERÁCIÓKON ÁT – SOMODI FERENCNÉL JÁRTUNK

21035

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: ......................................................................................... Cím: ......................................................................................... .................................................................................................. Telefon (nem kötelező): ........................................................... Aláírás: ................................................................................... ReformátusokLapja Lapja 2019. 2021.január augusztus 6. 8. 22 22 Reformátusok

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.


| EGYHÁZI ÉLET |

„Nem létezik senki földje” KOCSIS JULIANNA

– A terület, amelyen elhelyezzük az alapkövet, szimbolikus, mert nem üres – fogalmazott Balog Zoltán püspök augusztus 23-án a kunszentmiklósi Áldás Református Óvoda alapkőletételén. Az esemény egyben a Magyarországi Református Egyház (MRE) Országos Óvoda Programjának országos nyitó alapkőletétele volt. A program keretében hatvanhat óvoda épülése, bővítése és felújítása valósul meg harmincötmilliárd forintból.

– Az óvodánk alaptervén szerepelt ez a név: Áldás Református Óvoda. A tervezők azt mondták, ez csak felirat, semmire sem kötelez bennünket. De mi megszerettük ezt a nevet, mert benne van az életünk, a reménységünk, a hitünk, a szeretetünk – fogalmazott az ünnepséget megnyitó áhítatában Pintér Gyula a leendő óvoda névválasztásáról. A Kunszentmiklósi Református Egyházközség lelkésze hagyományos református köszöntésünkre utalva hozzátette: reméli, egyszer lesz a történetnek folytatása, és Békesség elnevezéssel idősek otthona is épül majd a településen. Hozzátette: – Jó megtapasztalni, hogy indulhat élet áldással, csodával. Szeretni az Istent, szeretni a gyermeket, szeretni a hazát – ez a küldetésünk. Hisszük, hogy ezt az intézményt is erre kaptuk. Salacz László köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az óvodaprogram indulásának megvannak a maga előzményei, ezt „meg kellett alapoznia a református egyház évszázados tanításának és szolgálatának” – fogalmazott az országgyűlési képviselő, aki szerint világunkban az egyházak szerepe kiemelkedően fontos, hiszen minden generációnak szilárd erkölcsi alapot nyújtanak. – A vallás, a Biblia ismerete meggyőződéstől függetlenül iránymutatás lehet a mindennapi életre vonatkozóan. A hívőket olyan értékekkel, hozzáállással vértezi fel, amelyek iránytűként szolgálnak az életben – folytatta a politikus, aki úgy fogalmazott: örvendetes tény, hogy az egyházi oktatási intézmények és a bennük pallérozott gyermekek száma az utóbbi években jelentősen növekedett. – „…amikor Jézus a templomban volt, odamentek a főpapok, az írástudók és a vének, és így szóltak hozzá: Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat, hogy

ilyeneket tegyél?” (Mk 11,27–28) Ki az illetékes a gyermekek életével kapcsolatban? – tette fel a kérdést Balog Zoltán a Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igére és az aktuálpolitikai vitákra utalva, rögtön meg is válaszolva azt: – Amíg kiskorú a gyermek, a szülők. Övék a döntés felelőssége. Ha ezt el akarják venni tőlük, a világ rossz irányba indult el – fogalmazott a Zsinat lelkészi elnöke. Hozzátette: – A terület, amelyen elhelyezzük az alapkövet, szimbolikus, mert nem üres. Ahol állunk, ott bontás volt és lesz. Jó lenne megtanulni mindenkinek, aki felelősséget érez a következő generáció iránt: nem létezik senki földje. Az ember, a gyermek lelke soha sem az. Ha mi nem építünk rá tartós és jövőt adó dolgokat, akkor majd más épít oda, amihez előbb bontani kell. Nincs üres lélek. Balog Zoltán szerint ha a gyermekre Isten ajándékaként tekintünk, aszerint neveljük, nem lesz illetéktelen beavatkozás a lelkében. – Ez a legnagyobb védelem. Nem ijesztő tulajdonlás ez Isten részéről, hanem ajándék, annak megmutatása, hogy még mindig bízik bennünk: gyermekeket ad nekünk – mutatott rá a püspök, arra biztatva: Isten, a Szeretet hatalmával neveljük a kicsinyeket.  FOTÓ: HIRLING BÁLINT A PROGRAMRÓL Az Áldás Református Óvodában hetvenöt férőhely létesül, az intézmény várhatóan a a 2022-23-as nevelési évben kezdi meg munkáját. A programon belül 3048 új óvodai férőhely és 354 új munkahely jön létre országszerte. A fejlesztés a kormány harmincötmilliárd forintos támogatásából valósul meg. Harminchárom településen új óvoda épül, tizenhat helyszínen pedig már létező óvoda kap új épületet. Tizenhét helyszínen már meglévő intézmény felújítását, korszerűsítését végzik el.

2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 23


| INTERJÚ |

A lehetőséget keresni a hiányosságok helyett ULICZA TAMÁS

A korábban bemutatott Felzárkózó települések program közvetlen előzménye a Végtelen lehetőség, amel�lyel a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) az ország egyik legszegényebb vidékén, a Cigándi járásban nyújt segítséget a rászorulóknak. Nagy Gábor, az MRSZ szociális fejlesztési ágazatvezetője szerint a program hatása nehezen mérhető, de nélküle több bedőlt tető és kevesebb megművelt kert lenne.

Miben hasonlít a Végtelen lehetőség program a Felzárkózó településekhez, és miben különbözik tőle? A két program nagyon hasonló, hiszen mindkettőben Jelenlét pontok vannak, megbeszélések folynak a polgármesterekkel és a helyi szakemberekkel, hasonló tevékenységek zajlanak, és nagyon sok az átjárás. Például a Cigándi járásban, ahol a Végtelen lehetőség megvalósul, ott a Felzárkózó települések, azaz a Fete is jelen van, és a kollégák együtt dolgoznak. A buszszolgáltatást például közösen nyújtja a két program a járásban. Talán a legnagyobb különbség a két projekt között az, hogy míg a Fete települési szintű fejlesztésekkel foglalkozik, addig a Végtelen lehetőség térségi szinten működik. A Végtelen lehetőségben van egy érdekes egyedi projektünk, az elsősorban közmunkás hölgyeknek szóló munkaruhaprogram, a Bokréta, amelyben felkészítjük őket a kinézett állás megszerzésére: együtt készülünk az állásinterjúra, egy fodrász megszépíti a hölgy haját, és van egy kis költségkeretünk, amelyből veszünk egy ruhát erre az alkalomra. 24 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

Milyen egyedi program kapcsolódik még a Végtelen lehetőséghez? Izgalmas a napelemprogramunk is. A legtöbb esetben – finoman szólva – nem tisztázottak a családoknál az áramszolgáltatás viszonyai. Nincsen bevezetve, kikötötték, esetleg lopják az áramot. A napelemekkel az a célunk, hogy adjunk annyi energiaforrást, hogy a ház egy részében legyen minimális, mindig elérhető áram, világítás a gyerekeknek. Emellett van intenzív családmegtartó programunk is, ahol a családgondozók nem arra összpontosítanak, hogy ez vagy az nincs a házban, hanem megnézik, hogy milyen erőforrások vannak abban a három-négy családban, amellyel foglalkoznak. Ha mondjuk az apuka ért az asztalos szakmához, akkor arra figyelnek, hogyan lehet ezzel továbblépni, hogyan tud ez a gyereken segíteni. Van egy óriási életvezetési társasjátékunk is, amelynek segítségével a gyerekek és a fiatalok megismerhetik, hogy a mindennapi életben milyen pénzügyi döntéseket kell hozni.


| INTERJÚ |

A Végtelen lehetőség előzménye a Fetének? Várható-e a program folytatása? A Végtelen lehetőség program 2019 márciusában indult, és jövő májusban lesz vége. Lényegében a Fete ennek a folytatása. De felmerült lehetőségként, hogy mégiscsak legyen olyan program, amely térségi szintre koncentrál.

ós tétel. Nehezen mérhető, hogy mi lett volna, ha ez a program nem lenne, de úgy gondolom, akkor több bedőlt tető és kevesebb megművelt kert lenne ezeken a településeken.

Tudna mondani olyan esetet, amely önök nélkül rosszabb véget ért volna? Lácacsekén egy idős hölgy egyedül neveli a három unokáját, a szülők egyik napról a másikra eltűntek, és otthagyták a gyerekeA Végtelen lehetőség egy lépéssel előrébb jár, mint a Fete. ket nála. A nagymama alacsony iskolai végzettségű, és a család Milyen tapasztalataik vannak, mennyire hozott pozitív váltonagyon rossz állapotú házban lakik. Amikor a családsegítő jezásokat a program? lezte, hogy a gyerekeket kiemelné, meglepődtünk, de mondtuk, A Cigándi járás egy 2018-as tanulmány szerint a legelmaradothogy ne tegyék, nézzük meg, hogyan lehetne felújítani a házat. tabb volt az országban bizonyos társadalmi mutatók alapján, és Kiderült, hogy az egyik oldala már kia legújabb KSH-adatok szerint „már dőlt, és a tető olyan rossz állapotban csak” a harmadik. Ez valószínűleg „A krízishelyzetek megoldására van, hogy az épület egyenesen életnem csak az MRSZ eredménye, de veszélyes. A Fete program dolgozóhozzájárultunk ahhoz, hogy valóban nincs mindig jó ival és a Máltai Szeretetszolgálattal csökkenjenek a társadalmi hátrátörvényi szabályozás, közösen kerestünk megoldást, és tanyok a járásban. Például a buszszolvagy éppen kapacitás, láltunk egy másik ingatlant, amelyet gáltatással tudjuk biztosítani, hogy a fel tudunk újítani, oda tudjuk költözgyerekek eljuthassanak a Pedagógiai és ilyenkor tudunk segíteni.” tetni a családot. Így együtt maradSzakszolgálathoz, minden térségi hatnak, mert egyébként a nagymama szintű ellátáshoz hozzájussanak, és nagy szeretettel gondoskodik a három gyerekről. Attól függetleemiatt az egészségi állapotuk és az oktatási eredményeik javulnül, hogy alig vannak lehetőségeik, a gyerekek rendesen járnak nak. Csökkent az iskolai hiányzások száma is. Az is nagy előreiskolába, mindig tiszták, a család együttműködő. Az ügy még folépés, hogy kevesebbszer kell az iskolának, a pedagógusoknak lyamatban van, de úgy tűnik, szerencsés véget ér. Az ilyen lakhaolyan problémákkal foglalkozni, amilyenekkel most mi foglaltási krízisek megoldására a családsegítőnek nincsenek meg az kozunk. Emellett a krízishelyzetek megoldására nincs mindig jó erőforrásai, és a lakhatás az egyik legnehezebb téma ezekben törvényi szabályozás, vagy éppen kapacitás, és ilyenkor tudunk a térségekben, és most nem luxuskörülményekre gondolok, hasegíteni. Például ha látjuk, hogy ázik a tető, de még százezer fonem arra, hogy ne dőljön rájuk a ház, legyen áram vagy folyóvíz. rint ráfordítással megmenthető, akkor igyekszünk támogatást Ilyen esetekben tud ez a program segíteni, amikor más nem nanyújtani, mert ha úgy hagyjuk, akkor a következő télen beázik, gyon képes.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ szétfagy, akkor már az egész tetőt cserélni kell, ez pedig milli-

Bódvalenke

Végtelen lehetőség Az MRSZ fontos programja, a Végtelen lehetőség a Cigándi járás tizenöt településén mintegy nyolcszáz embert érint. A projekt finanszírozása az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap Társfinanszírozásával, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretén belül valósul meg. A támogatás keretösszege négyszázmillió forint. A program 2018 márciusában indult, 2022 májusának végéig tart, és nyolc fővel működik. A Cigándi járás ma Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű területe. A lakosság hetven százaléka a létminimum alatt él. A Végtelen lehetőség program általános célja a leszakadás fékezése, megállítása, a járáson belüli fejlettségbeli különbségek eltüntetése a helyi közösségek fejlesztésével. További cél a járás életminőségének javítása. Az MRSZ két Jelenlét pontot hozott létre Ricsén és Bodroghalomban. Ezekből kiindulva az itt dolgozók a környező településeken baba-mama klubokat, babaváró foglalkozást, főzőklubot tartanak, szakembereket képeznek és buszszolgáltatást nyújtanak. A program keretében több mint száz család kapott a házára napelemes energiatermelő rendszert, amely biztosítja az esti világításhoz szükséges áramot, így például a téli estéken a gyerekek villanyfény mellett tudnak tanulni.  FOTÓ: PÁLYI ZSÓFIA

2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha Ezen a héten Illényi Éva újságírónk egyik kedvenc tortáját mutatjuk be. Liszt és cukor nélkül készül, figyelmes meglepetésként akár születésnapra is megsüthető, így kedvezve a fenti alapanyagokra érzékeny vagy diétázó ünnepeltnek. LISZTMENTES PISKÓTA Hozzávalók: 6 tojás, 6 evőkanál természetes édesítőszer (stevia, nyírfacukor, eritrit), 2 evőkanál kakaópor (cukormentes), 1 csipet só. A tojásokat kettéválasztjuk, a tojássárgájához hozzáadjuk az édesítőszert, habverővel habosra keverjük, hozzáadagoljuk a kakaóport és alaposan elkeverjük. A tojásfehérjét a csipet sóval kemény habbá verjük, majd beleforgatjuk a masszába. Ezután a lisztmentes piskótakeveréket sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. 160 fokon 15–20 percig sütjük. Hozzávalók a túrókrémhez: 1 tasak vaníliás pudingpor, 4 csapott evőkanál eritrit, 5 dl tej, 50 dkg tehéntúró, 1 evőkanál joghurt, reszelt citrom- vagy narancshéj. A pudingport és az eritritet keverjük el a tejjel, és főzzük meg a pudingot, majd tegyük félre hűlni. A joghurtot keverjük össze a túróval és a reszelt citrushéjjal. Az egészet keverjük a már kihűlt pudinghoz. Tetszés szerint díszítsük szezonális gyümölcsökkel. 

26 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

A Zsoltárok könyvéből idézünk. Vízszintes: 1. Annál lejjebb. 4. Az idézet első része (V, A, H, V, E, S, B). 13. Vadételfalat! 14. Francia író (Robert). 15. Rövid angol férfinév. 16. Rénium vegyjele. 17. Távoli hely felkeresése. 19. A cipője orrához tesz. 21. … Hari, holland származású egzotikus táncosnő és állítólagos kémnő. 23. Egy csepp ecet! 24. Gyümölcsből és cukorból készült kocsonyás étel. 25. A pincébe, népiesen. 27. Európai ország angol térképen. 29. Az angol ábécé utolsó betűje. 32. Kis Lajos. 34. Kap betűi keverve. 35. A Bohémélet egyik szoprán szerepe. 36. József Jolán. 38. Sakktáblaszerű, kétszínű szövetminta. 40. Horogra tűzik. 41. Vátesz. 43. Óriásbolygó a Naprendszerben. 45. Bécsi fagylalt! 46. Kaukázusi nép. 48. Szándék. 50. Tüzel. 51. Párizsi fekete! 52. Korund-darab! 53. … iacta est, a kocka el van vetve (Julius Caesar). 55. Némán ágálna! 56. Nagyepikai műfaj. 58. Svéd természettudós (Carl von). 60. … tuus, egészen a tiéd (II. János Pál pápa jelmondata). 62. Errefele! 64. Zümmög. 65. Fogórésszel felszerelt szerszám jelzője. 67. Tűzhányó nyílása. 69. Vércsoport. 70. Talmi. 71. Pofon csap. 72. Kábeldarab! Függőleges: 1. Olasz származású belgiumi énekes (Salvatore). 2. Folyadék. 3. Pénzt bankon keresztül továbbít. 5. Beszéd Istennel. 6. Kerti madárka. 7. Balatonfüred része. 8. Odales egynemű betűi. 9. Tiltószó. 10. Ritka férfinév. 11. Brüll … (Ady-múzsa). 12. Híradás része! 18. Szobor kerül rá. 19. Hullik. 20. Becézett női név. 22. Juttat. 24. A mexikói forradalom egyik vezére (Emiliano). 26. Vadat lelő. 28. Gyógyszerész. 30. Zománc. 31. Az idézet második része (U, A, K, I, N, Ü). 33. Becézett szülő. 35. Mutogatni kezd! 37. Jövendőt mond. 39. Mesterember. 40. Grammy-díjas kanadai dzsesszénekes zongorista (Diana). 42. Megközelítőleg. 44. Becézett Erika. 47. Kis vízfolyás. 49. A Kanári-szigetek legmagasabb hegye (TEIDE). 52. Zenemű jelzése. 54. Eszkimó viharkabát. 56. Eszperente Attila. 57. Magashegyi állat. 59. Ismeretlen névbetűi. 61. Román anyanyelvű. 63. Elhelyezkedik a felületén. 66. Itterbium és foszfor vegyjele. 67. Lóbetegség. 68. Kettőzött kettős betű. 71. A végeken megnő! 73. Vissza: puskamérték. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Nagy öröme vagy ma lángoló szívünknek, s neved áldott napja új diadalünnep.


| GYERMEKEKNEK |

Barátnők Néea alig várta a napot, hogy végre elmehessen Bítiához. Biztos volt benne, hogy jól ki fognak jönni egymással. Nemcsak azért, ami a piacon történt, hanem mert Jairus lánya is egyedüli gyerek, mint ő. A zsinagógai elöljárónak sem született fia, se több gyermeke, egyedül Bítia. Néea nagyon is jól tudta, mit jelent egykének lenni. Örök magányosságot. Mert ha van testvéred, akármilyen is, mindig van valaki körülötted, akivel játszhatsz, akivel beszélgethetsz, vagy akit éppen felbosszanthatsz. De akinek nincs testvére, az mindig egyedül van. Bítiának mégis sokszorta jobb volt a helyzete, mint neki. Mert őrá legalább nem haragszik az apja. Néea számtalan kísérletet tett, hogy megértse az apját, hiszen tudta, hogy a család biztonsága és jövője a fiúgyermek születésében rejlik. Ha nincs fiúörökös, az olyan, mintha kihalt volna a család. „De én nem tehetek róla, hogy lány vagyok – tépelődött nemegyszer Néea –, lehet, hogy van valami más oka is annak, hogy nem szeret az apám.” Bítiával azonban más volt a helyzet. Néea egy kicsit irigykedett is rá: „Olyan jó neki… Ha engem így szeretne az apám, bármit megtennék érte… De az is lehet, hogy van valami titka Bítiának, hogy annyira szereti az apja – tépelődött tovább –, és ha barátok leszünk, talán elmondja, mit kell tennem, hogy engem is szeressen az apám. Legalább egy kicsit.” De Bítia hangosan felnevetett, amikor meghallotta Néea kérdését. – Nincs itt semmi titok! Azért szeret, mert vagyok! Semmi másért. – Hát, az én apám nem szereti, hogy vagyok. Pontosabban azt nem szereti, hogy lány vagyok – szontyolodott el Néea. De Bítia megsimogatta az arcát: – Ne hidd, hogy nem szeret. Minden szülő szereti a gyerekét. Csak lehet, hogy nem tudja kimutatni. Vagy sok a dolga. Sok a gondja. És egyszerűen nincs ideje törődni veled, figyelni rád. – A te apádnak is sok a dolga… – vetette közbe Néea –, mégis van ideje rád. Nem is láttam még ilyen apát, aki ennyit törődött volna a lányával. Bítia elnevette magát:

– Bolondnak is nézik miatta. De hát nekik csak én vagyok, a legjobbat akarják adni nekem. Néea körbenézett Bítia szobájában, és bólintott. Nem is szoba volt az, hanem valóságos lakrész, olyan finom bútorokkal, hogy el sem tudta volna képzelni. Bítiának például rendes, négy lábon álló ágya volt, a ruhái számára ládák sorakoztak, állvány a könyvtekercseknek, írópult meg egy kerevet, amelyre ledőlhetett olvasni. Olyannak tűnt a szoba, hogy egy valódi írástudó is megirigyelhette volna. Míg náluk szabályos ágy sem volt, hanem csak egy gyékényt terítettek le éjszakára, azon aludtak. Könyvtekercsekről, írópultról meg álmodozni sem lehetett abban a szegényes lakban, ahol éltek a Fazekasok utcájában. Néea elismeréssel nézett körbe. – Igen – bólintott –, látom, neked mindent megadnak, amit a szemed-szád kíván. Bítia felnevetett: – Hogy a ruhák? A bútorok? Ó, nem! Nem ezek a legfontosabbak! – Hát akkor mi? – kerekedett el Néea szeme. – Az, hogy ismerhetem Isten Igéjét – válaszolta a lány. – Hogy apám mindennap leül mellém, és együtt tanulmányozzuk az Írásokat. Ez mindennél többet ér.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

Díszpolgárrá avatták Fekete Károlyt Debrecen díszpolgára lett augusztus 20-án Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Habár a díszpolgári címeket, valamint a Pro Urbe és Mecénás díjakat a cívisvárosban hagyományosan április 11-én, a város napján adják át, idén a járványhelyzet miatt az eseményt a nemzeti ünnep alkalmából tartott közgyűléssel kötötték egybe. A Debrecen Város Díszpolgára cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak. Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak, és ezzel hozzájárultak Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához, valamint ezzel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette. Az elismerést ebben az esztendőben Fekete Károly püspök is megkapta. Fekete Károly 1982-ben, zenei tanulmányait követően iratkozott be a Debreceni Református Teológiai Akadémiára. Diplomájának kézhez vétele után a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségben végzett segédlelkészi, később beosztott lelkészi szolgálatot. Már ekkor bekapcsolódott a teológiai akadémia munkájába: előbb gyakornokként, majd tanársegédként a Rendszeres Teológiai Tanszék oktatója volt. 1992-től főállású adjunktusként folytatta a munkát. Ugyanebben az évben szentelték lelkésszé. 1997 és 2005 között a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora és a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke volt. Eközben a Magyar Tudományos Akadé-

FORRÁS: TTRE.HU, FOTÓ: DMJV

PÁLYÁZAT

HÁZASSÁG

Újjászületett keresztyén 56 éves hölgy Istentől rendelt társamra szeretnék találni. „...és monda az Úr Isten, nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek néki segítőtársat, hozzá illőt.” (1Móz 2,18) E-mail: aranyforgo@gmail.com.

ÁLLÁS

Soproni többnyelvű, egycsoportos, ala­ pít­ vá­nyi óvodánkba azonnali alkalmazással, teljes munkaidőben óvodapedagógust ke­ resünk. Az érdeklődőt szeretettel várjuk egy személyes beszélgetésre. Érdeklődni lehet a 06-30-5600-393-as telefonszámon. 28 Reformátusok Lapja

mia Debreceni Akadémiai Bizottságának tudományos titkári tisztét is betöltötte. A Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának 2003 és 2008 között, valamint 2015-től máig rendes tagja. A Tiszántúli Református Egyházkerület 2014-ben választotta meg püspökévé. Sokat tett a helyi ökumenikus kapcsolatok kibontakoztatásáért. Szervezője és tevékeny résztvevője volt a reformáció elindulásának ötszázadik, valamint a hazai református egyház létrejöttének négyszázötvenedik évfordulója alkalmából szervezett helyi jubileumi rendezvényeknek. 

2021. augusztus 29.

Havi ösztöndíjra pályázhatnak a leendő óvodapedagógusok Ösztöndíj- és mentorprogramot hirdet a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programjának Irodája. A pályázat célja a pedagógus-utánpótlás biztosítása a magyarországi református fenntartású óvodákban. A kétszer öt hónapon át folyósított, fejenként havi 50 ezer forintos támogatásra minden olyan hazai óvodapedagógus-képzésben részt vevő végzős hallgató jelentkezhet, aki vállalja, hogy a kiíró által javasolt vagy maga által megjelölt református fenntartású intézményben tölti hosszú gyakorlatát, és a közzétett listáról választott református fenntartású intézményben kezdi meg gyakornoki idejét. Pályázni 2021. szeptember 15-ig lehet, kizárólag elektronikus úton az osztondij@reformatus.hu címen. A beérkezett jelentkezések elbírálásának határideje: 2021. október 8. További információk: www. orszagosovodaprogram.hu.


| EGYHÁZI ÉLET |

ÁLLÁS

Örökségmegőrzés – táborozva Harminc csoport részvételével, több mint ezer résztvevővel indult el idén a Tiszántúli Református Egyházkerület nagyszabású esélyteremtési és táboroztatási programja. Az Örökségünk elnevezésű táborok – amelyeknek célja a közösségfejlesztés mellett az esélyteremtés – 2023-ig közel négyezer-ötszáz 1–11. osztályos diáknak és hátrányos helyzetű gyermeknek nyújtanak majd ingyenes nyaralási lehetőséget. A táborozók izgalmas tematikus programokon, hagyományőrző foglalkozásokon, bicikli- és evezős túrákon, buszos kirándulásokon fedezhetik fel a Felső-Tisza-vidéket, a Nyírséget, a Hajdúságot és a Tisza-tavat. – Az Újszövetségben azt találjuk, hogy az Isten – Jézus Krisztusban – örökösnek szánt bennünket, minden olyan teremtett jónak az öröksége a miénk, amelyben a teremtett világ részesít bennünket – mondta el Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. – Az egyházkerületnek gazdag öröksége van, hiszen a mögöttünk lévő történelmi múlt Isten ajándéka, de minden ránk hagyott juss akkor ér valamit, ha hozzá tud jutni az ember. Ezért örülünk, hogy ebben az egyhetes programban megmutathatjuk a szabolcs-szatmár-beregi országrész természeti, művészeti, kulturális örökségeit, a középkori templomok gazdagságával, ami jelentős hitbeli üzenettel is bír. Célunk, hogy öntudatos örökségszemléletet munkáljunk ki a fiatalokban – hangsúlyozta a püspök. A program jóvoltából megújultak a Tiszántúli Református Egyházkerület üdülőközpontjai Beregdarócon, Tivadarban és Berekfürdőn. – Egy pályázat lehetővé tette, hogy a helyszínek infrastruktúráját javítsuk, és így minden jól és komfortosan működjön. Összesen kétszáztízmillió forintot költöttünk erre a célra – emelte ki Deák Attila, az egyházkerület szakmai vezetője, a projekt felelőse, aki azt is elmondta, hogy Beregdarócon két épületegységet alakítottak át egy komplexummá, a szálláshelybővítés révén immár egy busznyi táborozót tudnak elszállásolni.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: CSUTKAI CSABA

A budapesti Halacska Református Óvoda munkaközösségébe nevelési elvekben érett, lelkes óvodapedagógust keresünk, 22 fős gyermekcsoportunkba, teljes munkaidőben, azonnali kezdéssel. Az állás betöltéséhez szükséges a keresztyén világnézeten és szakmai ismereteken alapuló hivatástudat. A munkaviszony az első évben határozott idejű. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására és a juttatásokra a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 326/2013. kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Munkatársaink számára ezen felül 12% havi bérkiegészítést, évente kétszeri jutalmat, szolgálati helyet (megegyezés szerint) vagy albérlet-támogatást, étkezési támogatást, az óvoda szakmai igényeihez illeszkedő továbbképzések 80%-os finanszírozását biztosítjuk. Pályázati feltételek: főiskolai/egyetemi óvodapedagógusi végzettség. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: fényképes önéletrajz, motivációs levél, diplomamásolat, erkölcsi bizonyítvány (felvétel esetén), lelkészi ajánlás. A pályázatok benyújtásának módja: halacskaovi@halacskaovi.hu.

EMLÉKEZÉS

Hálaadó istentisztelet keretében emlékeznek Draskóczy László zeneszerzőre, kántorra, zenetanárra szeptember 5-én, vasárnap délután 15.30-kor a pasaréti református templomban (II. Budapest, Torockó tér 1.). Mindenkit, aki szerette őt, hívnak és várnak az alkalomra.

APRÓHIRDETÉSEK

Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Az egerszalóki református szálláshely egész évben igénybe vehető! Előzetes helyfoglalás a 06-20-469-9773-as telefonszámon. HARANG eladó! Új öntésű, 725 kg-os, G hangú, füles. Érdeklődni: 06-30-7288161. www.harangontes.hu. 2021. augusztus 29.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket és kántorokat mutatunk be. Ezúttal Sáfrányné Szabó Tündével, a Medinai Református Leányegyházközség presbiterével beszélgettünk. életére, a rémület és a féltés gondolata lett úrrá rajtam. Elöregedő gyülekezetről van szó, kevés aktív taggal, éreztem, hogy itt valamit tennem kell, mert amit én kaptam Istentől, arra egy élet is kevés, hogy megszolgáljam.

Sáfrányné Szabó Tünde harmincnyolc éves, tíz éve házas, két gyermeket nevelnek férjével: a kilencéves Botondot és az ötéves Leventét.

3

1

Korábban Budapesten élt és dolgozott, de néhány éve visszaköltözött Medinára. Mikor és miért döntött így? 2002-ben kerültem a fővárosba, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán szereztem diplomát, majd Budapesten vállaltam munkát. Hosszas mérlegelés után, 2012-ben költöztünk haza, az első gyermekünk, Botond érkezése után. Szerettük volna, ha a gyerekeink természetközelben nőnek fel, egy kis közösség részeként. Medinán élénk társadalmi élet folyik, kicsit konzerválódott itt az idő: a férfi fát vág, a nő főz és háztartást vezet, a gyerekek bálákon ugrálnak, árokban játszanak. Ezzel szemben a munka, a megélhetés nem lehetett ellenérv. Amikor elhatároztuk, hogy költözünk, még bizonytalanok voltunk, de Istenre bíztuk magunkat. Sok segítséget kaptunk, és ez megerősített a döntésünkben.

2

Milyen hatással volt a hazatérés az Istennel és az egyházzal való kapcsolatára? Bár református családba születtem, és a nagyszüleim mély hitű emberek, a hazaköltözés után a hála vitt a templomba és a gyülekezetbe. A hála, amit az otthonomért, a férjemért és a kisfiamért éreztem, és végtelenül hálás voltam a békémért. Viszont ahogy közelebbről ráláttam a gyülekezet 30 Reformátusok Lapja

2021. augusztus 29.

Milyen szerepe van a gyülekezet életében? 2014-ben vállaltam presbiteri tisztséget. Ekkor szerveztük meg a Miss-Sió kórust, amelyben ma kilencen énekelünk. Egy éven át vasárnaponként Biblia-mozit szerveztem a gyerekeknek, adventben pedig kézműves-foglalkozást. Egy helyi vállalkozó segítségével keresztelői alapot hoztunk létre azoknak, akiket csak az egyházfenntartói járulék megfizetése tartja távol attól, hogy megkereszteltessék gyermeküket. Legújabb feladatom a gyülekezeti pénztár kezelése. Még nem tudom, alkalmas leszek-e rá, de minden segítséget megkapok hozzá.

4

Hogyan lehetne több fiatalt a behívni a gyülekezetekbe? Őszintén szólva: nem tudom. Azért is tartom fontosnak a hitben nevelést, mert az felnőttkorra érik be. Aki ezt nem kapta meg, annak sokkal nehezebb a hitre találnia. Főleg a mai világban, amikor minden csak eltereli a figyelmet Istenről. Ha nem éri villámcsapásszerű megszólítás az embert, akkor egy lassú mederben lefolyó, átlagos élet nem visz Isten felé. Az emberek nehezen mozdíthatók, és a világ a közösségek helyett egyre inkább az individuumközpontú létet támogatja.

5

Mi a hobbija, hogyan kapcsol ki? Szeretek a medinai határban sétálni. Min­ den évszakban csodálatos, a maga dimbes-dombos, folyókkal szabdalt tájaival. Ezt a szokásomat a gyerekeimbe is igyekszem belenevelni. Szeretek olvasni, akár egy pohár medinai vörösbor, akár egy csésze tea társaságában. Ezek a zavartalan órák igazi kincset érnek, de a feltétlen töltekezési forrásom az éneklés.  HEGEDŰS BENCE, FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD