__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1

LXV. ÉVFOLYAM,

9. SZÁM,

2021. FEBRUÁR 28.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

BALOG ZOLTÁN ÉS MOLNÁR JÁNOS A ZSINAT ÉLÉN

9 771419 856007 21009

A református közösség képviseletében


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Ó, Uram, induljon meg a te szánakozó belsőd mirajtunk! Fájlaljad, ha egyebet nem, a te nevednek káromlását. Mit fognak azért mondani a pogányok, azt hogy a te népedet meg nem szabadíthattad, sőt még a te szíved szerint való Dávidodnak is lábai megcsúsztak ezen. Uram, légy kegyelmes a te Jákobodnak, ne veszítsd el a te tiszteletednek helyét, zabolázd meg az önhitt ellenséget, vess horgot orrába, szégyenítsd meg legjobb szerencséjének idején. Oltalmazd kicsiny seregedet, védelmezd meg megmaradt maroknyi gyülekezetedet.  KÖLESÉRI SÁMUEL (1634–1683)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB.

6

12

16

30

Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (balogh-zila.teodora@reflap.hu), Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Koszticsák Szilárd/MTI

INTERJÚ • 6. Református segítség Horvátországnak | Juhász Mártonnal, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatójával beszélgettünk REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. Az atyafiság felelőssége | Kató Béla vezércikke AKTUÁLIS • 8. Ne legyünk akadályai az evangéliumnak! | Balog Zoltán dunamelléki püspök és Molnár János tiszántúli főgondnok vezeti az MRE Zsinatát a következő években INTERJÚ • 12. A régi élet reménye | Falus András Széchenyi-díjas immonulógust, az MTA rendes tagját kérdeztük a védőoltásokhoz kapcsolódó tévhitekről REFORMÁTUS ÉLET • 16. A krisztusi küldetést szem előtt tartva | Összefoglaló az Országos Református Cigánymisszó munkájáról PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ismerjék meg Somogyiné Ficsor Krisztinát, a Budapest-Fasori Református Egyházközség intézményi lelkipásztorát

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2021. február 28.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

II. 28. VASÁRNAP

III. 1. HÉTFŐ

III. 2. KEDD

III. 3. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(24) „…ti fogjátok birtokba venni...” (3Móz 20) Isten gazdag örökséget készített nekünk. Mi pedig tévelygünk, mert nem ismerjük sem útbaigazító szavát, sem újjászülő hatalmát. Mindezt Jézus Krisztus mondja (Mt 22,29). Egyedül ő tud megszabadítani újjászülő hatalma által. A fejezetben felsoroltak első olvasatra talán idegenül hatnak, de ma is eleven bűnökről van itt szó. A gyermekáldozat rettenetes pogány áldozati szokás volt. Ám sajnos ma is sokféle formája van: gondoljunk csak a gyerekmunkára és -rabszolgaságra, a névtelen, kiszolgáltatott, szenvedő gyermekek tömegeire, valamint azokra, akik a jóléti társadalomban már sem Istent, sem embert, még a saját szüleiket sem tisztelik (9). Ez mind gyermekbántalmazás. Ezek mellett Isten törvénye világosan megtiltja a jövendőmondást, a halottidézést és a természetellenes szexuális bűnöket (6). Ugyanakkor az Ige a testi paráznaság más fajtáival kapcsolatban is egyértelmű tiltást ad (10–21). Isten nem a testi szerelem szépségét, fontosságát, nélkülözhetetlenségét vitatja el tőlünk, hanem annak halálos veszélyeitől óv meg bennünket. Hiszen a szexualitás csak isteni mederben lehet életet kiteljesítő örömmé, egyébként legyőzhetetlen és pusztító áradattá dagad. Mi Isten üdvösséges ígéreteinek örökösei vagyunk! (24) Az örökösnek be kell tartania az örökhagyó rendeléseit. Isten azonban olyan örökhagyó, aki méltóvá is tesz bennünket az öröklésre. Jn 12,27–33  121. zsoltár (15) „Én, az Úr szenteltem fel őt.” (3Móz 21) Sok külső dolog tette tisztátalanná az embert az Ószövetség korában, amelyek különösképpen vonatkoztak a papokra: nem lehetett halottat érinteni (1–4), nem borotválhatták kopaszra a fejüket (5–6), nem vehettek el elbocsátott, özvegy, vagyis más által már érintett nőt (7–9), és a testi fogyatékosság bizonyos fajtái is tisztátalanná tették őket (16–23). Örömhír, hogy Jézus Krisztust megismerve mindezek közömbösekké lettek, mert bizonyossággal tudjuk: nem a külső dolgok tesznek bennünket tisztátalanná az Isten előtt (Mk 7,15). Ugyanakkor nem értelmezhetetlen belső tisztaságról tanít Isten igéje. Önmagától e világban nincs tiszta ember: tisztátalanságunk külső és belső egyaránt. A szent Istennel való közösség tesz bennünket tisztává (15). Egész lényünket és minden viszonyulásunkat megtisztítja, és éppen ez hatalmaz fel minket arra, hogy szent szolgálatunk alatt bátor hittel érintsünk meg mindent, mert nem mi leszünk ezáltal tisztátalanná, hanem a tisztátalan tisztul általunk. Jézus Krisztus is megérintette a leprásokat. A felkent papokra (10), lelkészekre, elhívott egyházi szolgákra nézve mindezek többszörösen érvényesek. Imádkozzunk értük, hogy Isten szentségét ragyogtassa egész lényük, életük. Jn 12,34–36  234. dicséret (9) „…és meg ne haljanak…” (3Móz 22,1–16) Isten eredeti szándéka ez: életünk legyen és bőségben éljünk (Jn 10,10). Mindenütt arat körülöttünk a halál, és az emberlét egyetlen valóságos problémája a halál kérdése. Ezért evangélium meghallani Isten életet védő szándékát. Egyedül neki van hatalma arra, hogy ezt valóra is váltsa. Ezért küldte el érettünk egyszülött Fiát, aki legyőzte a minket tisztátalanná tevő dolgok hatalmát megváltó halálával, a halált feltámadásával. Ezeket a kultuszi törvényeket Jézus Krisztus tökéletes áldozata eltörölte. Isten szentsége érvényes, de nem tárgyak és helyzetek tesznek bennünket tisztátalanná (4–16), nem is halottak és férgek érintése (ApCsel 10,13). Életünk alapvető nyomorúsága a tisztátalanság. De hitben járva életünk alapvető öröme Isten megváltó kegyelme: ő megtisztított minket, és örök életet ajándékozott nekünk. Itt még intést is olvasunk: vigyázzunk, amikor az Úrhoz közeledünk! (1–3) Micsoda fellélegzés: bátran közeledhetünk az Úrhoz úgy, ahogy vagyunk, a magunk tisztátalan bajaival, halandó életünk minden nyomorúságával, semmit sem hozva, az ő kegyelmébe kapaszkodva (RÉ 458,3). Jöjjünk, íme, minden készen van! (Lk 14,17) Ő megtisztít, meggazdagít, megvidámít, éltet (RÉ 294,1). Jn 12,37–43  115. zsoltár (25) „Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek…” (3Móz 22,17–33) Hibátlan állatot lehetett feláldozni az Úrnak. Amelyik a legkisebb fogyatékossággal is rendelkezett, az nem volt alkalmas (19–20), kivéve, ha önkéntes áldozatról volt szó (23). Az áldozati állat hibátlanságának követelménye rámutat a szent Isten tökéletességére, aki nem tűrheti a bűnt. A hibátlan állat feláldozása azonban kegyelmét hirdette meg: gyűlöli a bűnt, de szereti a bűnös embert, könyörülni akar rajta. A hibátlan állatot hozta a sokféle szempontból nem hibátlan ember, hogy rátekintve az Isten kegyelmezzen. Tehát nem az ál-

Reformátusok Lapja 2021. február 28.


| AZ IGE MELLETT |

dozónak, hanem az áldozatnak kellett tökéletesnek lenni: Isten kegyelméhez éppen ezért mindenféle csonkabonka, fogyatékos, beteg, bűnös, terhelt személy odajárulhat, ha látja a maga nyomorúságát és hiszi az Úr kegyelmének elégséges, gyógyító, üdvözítő hatalmát. Jézus Krisztus a mi tökéletes és megismételhetetlen áldozatunk, akire támaszkodunk, akiben elrejtőzve járulhatunk az Úr elé. Jn 12,44–50  172. dicséret (11) „…mutassa fel a kévét az Úr előtt azért, hogy ő kedvesen fogadja tőletek.” (3Móz 23,1–22) Egy öreg, megbízható barátunk ment el nemrég. Sokszor felvidított, megörvendeztetett, ünnepre hangolt bennünket, a puszta jelenléte Isten megtartó kegyelmére emlékeztetett. Ránéztünk és elfelejtettük a bajainkat. Mennyei ajándék volt ő, rámutatva a majdani teljesre. Az ünnepek előremutatnak az örök, vég nélküli ünnepre. Az ünnep akkor az, ha abban Urunk éltető jelenlétét, szabadító hatalmát tapasztaljuk meg. Tudunk-e még ünnepelni – vagy már csak bulizni tudunk? A bulizó csak kikapcsol, pótcselekvő módon menekül a jelen megoldatlan bajai elől, míg az ünneplő jelenét betölti az üdvösséges jövő öröme, és ez az öröm a hétköznapok böjtjeit is áthatja. Isten népének fő ünnepei mind arra az ünnepre mutattak, amely véget vet az itteni sokféle böjtnek, és elhozza a „lakodalmat”. A nyugalom napja (1–3), a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe (4–8), az első kéve bemutatása (9–14), az aratási hálaadó ünnep (15–22) mind előíze, első termése annak az ünnepnek, amelyet Istenünk Jézus Krisztusban hozott erre a világra. A nyugalom napja az örök nyugalom első kévéje. A feltámadott Jézus Krisztus első zsenge, első kéve a halottak közül, de követjük mi (1Kor 15,20). Isten hívő népe a lélek első zsengéje (Róm 8,23), akik hitben életre jutottak, és az örök életet már itt élik. Jn 13,1–11  431. dicséret (24) „…emlékeztető kürtzengéssel.” (3Móz 23,23–44) Ezüstkürtöket kellett megfújni minden hónap első napján, ugyanígy a hetedik hónap első napján is. Ez volt a kürtzengés ünnepe (23–25). Utóbbi kürtzengése az engesztelés ünnepére készített fel, amelyet a hónap tizedik napján tartottak (26–32). Az Úr népe abból az engesztelésből él, amelyet megváltó szeretete ajándékozott nekünk Krisztusban: békességünk van Istennel, önmagunkkal és egymással. Nincs többé kárhoztatásunk, sőt örömmel és reménységgel élhetjük életünket. A kürtzengés is erre figyelmeztet bennünket, amikor elcsüggednénk: Jézus feltámadott a halálból, a mi feltámadásunk bizonyosságaként (1Kor 15,20). Ezért nekünk is biztos zengésű trombitaként kell hirdetnünk és élnünk ezt az örömhírt (1Kor 14,8). Az engesztelés ünnepe részletesen szabályozott ünnep. Ma azonban nem ez a lényeg, mert az itt előírt önmegtartóztatás és bűnbánat is a bizonyosság örömével és reménységével történik, hiszen mindent megkaptunk már az Úrtól (27). Szent összegyülekezésünk az Úr napján erre emlékeztet bennünket (26–27). Az ószövetségi időkben ha valaki nem tartotta meg az engesztelés ünnepét, azt ki kellett irtani a népe közül (28–29). Ma aki nem áll meg az Isten színe előtt, nem részesül az ő megváltó, mindent rendbe hozó, engesztelő szeretetéből, az több mint belehal az életbe, kiirtja magát, és sok nyomorúságot okoz másoknak is (29). Ne így legyen! Kürtöt a szánkhoz! Jn 13,12–20  458. dicséret (5) „Végy finomlisztet, és süss belőle tizenkét lepényt.” (3Móz 24) A szent kenyereket a szent sátorba hozott ételáldozatból sütötték. A liszt, az olaj és a tömjén a hála jele volt a termésért, az ételért, az életért (2,1). Ebből a pap egy marokkal kivett, és azt az áldozat emlékeztető részeként, a tömjénnel együtt elégette (7). A megmaradt lisztből és olajból sütötték többek között a szent kenyereket, amelyeket mindig szombaton cseréltek frissre a szent asztalon (8). Hétkilós, nagy lepénykenyerek lehettek. Ezekből sütöttek tizenkettőt, két sorban helyezték el őket (5–6). A régi kenyereket a papok ehették meg (9). Nem friss kenyér volt az már, amit ők elfogyaszthattak. A sorrend kifejezi, hogy első az Úr, aztán minden egyéb megadatik majd nekünk (Mt 6,33). A friss kenyeret majd Krisztusban kapjuk, aki az élet kenyere (Jn 6,35). Ő megadja nekünk a mindennapi kenyeret (Mt 6,11), és az örök élettel is táplál. Mert kenyérrel élünk, de nemcsak azzal, és annyiban ember az ember, amennyiben nemcsak kenyérrel, hanem Isten Igéjével is él (Mt 4,4). Több az élet! (Lk 12,23) Vegyétek és egyétek Jézus Krisztus megváltó szeretetét! (Mt 26,26) Jn 13,21–30  233. dicséret

III. 4. CSÜTÖRTÖK

III. 5. PÉNTEK

III. 6. SZOMBAT

2021. február 28.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

veg az épület mellé volt állítva. Az egyházmegyében az összes templomban kár keletkezett: a földrengés hatására tizenötöt kell teljesen lebontani, és tizenhatot szükséges felújítani. De nem csak a templomokat érte kár, nem maradt olyan épület, amelyen ne látszódott volna a december végi, Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés nyoma. Összedőlt házfalak, megroggyant épületek, cserép- és téglatörmelék mindenhol. Ráadásul még mindig vannak utórengések. Mi három órát voltunk Sziszekben, ennyi idő alatt három utórengést éltünk át, ebből a legnagyobb 4,2-es erősségű volt. Megtapasztalhattuk, milyen, amikor a lábunk alatt meginog a talaj. Mekkora támogatást tudtak átadni? Tizenháromezer eurót, azaz csaknem ötmillió forintot, ezt további ötvenezer kunával (2,3 millió forinttal) egészítette ki a horvátországi magyar reformátusok gyűjtése. Utóbbit Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke adta át. Azt, hogy mire költsék a támogatást, természetesen nem határoztuk meg, hiszen folyamatosan változik a helyzet. Rájuk bíztuk. Használják arra, amire majd a legnagyobb szükség lesz, például rászorulók támogatására, egyházi vagy magánépületek felújítására.

Református segítség Horvátországnak Utórengést is átéltek a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) küldöttségének tagjai Horvátországban, ahová a tavalyi petrinyai földrengés okozta károk HEGEDŰS MÁRK enyhítésére gyűjtött, több millió forintos támogatással utaztak. Juhász Márton ügyvezető igazgató beszél személyes tapasztalatairól, többek között arról, hogy torony nélküli, lebontásra ítélt templomokat is látott. Hogyan fogadták önöket a sziszeki püspökségen, amikor személyesen vitték el a támogatást Horvátországba? Csodálatos érzés volt az adomány átadáskor magyarnak lenni Horvátországban. Megtudtuk, hogy Magyarország volt az első, aki segítséget ajánlott nemcsak a karitatív szervezeteken keresztül, hanem állami szinten is. Hazánk például vállalta, hogy Žažinában magyar tervezéssel és kivitelezéssel új templomot építenek az összeomlott helyett. Meghatotta Vlado Kosic sziszeki római katolikus püspököt, hogy egy másik ország másik felekezetéből is érkezett hozzájuk támogatás. Ott a helyszínen látszik még a földrengés nyoma? Sziszeken a saját szememmel láttam, mekkora nagy szükség van a segítségre. Megdöbbentő, hogy a püspökség épülete mellett álló templom mennyire megrongálódott. A toronysü6

Reformátusok Lapja 2021. február 28.

Számított rá, hogy így megmozdulnak a támogatóik, és tizenháromezer eurót adnak össze? A meghirdetett gyűjtésünkhöz tényleg sokan csatlakoztak, meglepett, hogy ekkora volt az adakozási kedv. Most kisebb összegekből állt össze a támogatás, jellemzőbbek voltak a néhány száz és néhány ezer forintos adományok. Valóban soksok ember összefogása révén tudtunk segíteni.  MOST A TŰZIFAPROGRAMOT SEGÍTHETJÜK Az MRSZ februárban tűzifaprogramja támogatására gyűjt. A programban időseknek és nagycsaládosoknak segítenek, hogy ne maradjanak fűtetlenek az otthonaik. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal adományának köszönhetően mintegy száz rászoruló család részére már január végén megkezdődhetett a téli tüzelő kiosztása. A Magyar Református Szeretetszolgálat a nagyszámú tűzifakérelem és a felmerülő logisztikai költségek miatt további kétmillió forinttal saját forrásból is támogatja a programot, valamint a Rajnai Egyház is segítő kezet nyújt. Az adakozók eddig egymillió forintot gyűjtöttek össze, és még ugyanennyi adományra lenne szükség – tájékoztatta lapunkat Lucski Zsófia, az MRSZ kommunikációs referense. Ön is segíthet a 1358-as adományvonal hívásával (tárcsázásonként ötszáz forinttal), illetve eljuttathatja támogatását az adomany.jobbadni. hu oldalon keresztül.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KATÓ BÉLA

Az atyafiság felelőssége A szerző az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke

Dávid hálát ad Istennek, mert megbékélt népével, miután hosszú és nehéz szétszóratás után újra összegyűjtötte őket. Mindenkit arra buzdít, hogy éltesse a békességet. Nem véletlenül magasztalja Isten dicsőségét – a nép nagy része elidegenedett tőle, sőt késhegyre menő ellentét alakult ki közöttük. A zsoltáros előtt ezért csodálatos Isten váratlan és nem remélt segítsége, az egyetértés megteremtése azok között, akiket heves viszályok szakítottak el egymástól. Az „ímé” felszólítás ráirányítja a figyelmet a lényegre: Isten kegyelmére és arra, hogy mennyire fontos az egyetértés. Az atyafiak együttlétéről, vagyis közösségéről van itt szó. Amikor pedig összegyűlnek azok, akik az Atyának a fiai, vagyis testvérek, az „jó” és „gyönyörűséges”. Ahhoz, hogy mint testvérek legyünk együtt, szükséges, hogy egy közös testből sarjadjunk. Ez Krisztus teste, az Anyaszentegyház. Helyesen

„Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak! (…) Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!” (Zsolt 133,1.3, Károli-fordítás)

mondták a régiek: akiknek nem az egyház az anyja, annak nem Isten az atyja. De az is szükséges, hogy egy vér pecsételjen el egymásnak – ez esetünkben a Krisztus vére. Ezt jelenti a mi igaz református keresztyén testvériségünk. Ez a testvéri közösség jó és gyönyörűséges, ezért mondom most nektek, kedves zsinati képviselők: „…jól tetted, hogy eljöttél.” (ApCsel 10,33) Csernátoni Vajda Pál 18. századi püspök elődöm zsinati meghívólevele gyönyörűen foglalja össze az atyafiak gyűlésének lényegét: „A testvérek hasznos és örömteli együttlétéhez teljes joggal oda lehet tenni a mi évenkénti megismétlődő összejövetelünket vagy zsinatunkat is, mert a testvéreket ezen közös hitvallási és lelki kötelék kapcsolja össze egymással, egyetértés van közöttük, és mindazt, ami a legnagyobb isteni fenség dicsőségét és a közösség hasznát és előmenetelét szolgálja, teljes egyetértéssel végezzük, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy meg is valósítsuk.” A ma megalakuló Zsinat felé az igazi üzenetet a 133. zsoltár három szóban foglalja össze: együtt, áldás és élet. Az egység áldását akkor értékeljük

igazán, amikor megtapasztaljuk a széthúzás átkát. Ne vegyük természetesnek a keresztyének azon kiváltságát, hogy keresztyének között élhetnek. Minél inkább szétforgácsolódik a világ, nekünk annál egységesebbnek kell lennünk. Nem volt egység hosszú ideig: a bírák idején, a zsidó polgárháború idején. Dávid ezt a zsoltárt akkor írta, amikor az Úr őt királlyá tette, Dávid pedig Jeruzsálemet fővárossá, ahová felvitték a frigyládát. A világi és az egyházi vezetés együtt volt. Egység volt az egyházban, és egység volt egyház és politika között is, de ez csak a nép boldogulására nézve volt hasznos. Ez volt a Pax Romana előképe. Mondhatjuk úgy is, hogy ez volt a Pax Davidica. A zsoltár bizonyíték arra, hogy Istennek is kedves, ha gyermekei együtt vannak, erre az áldás szó is közvetlenül utal. Nem mondja, hogy az együttélés békés, egyetértő, baráti. Nem is szükséges, mert az „atyafi” kifejezésben mindezek benne vannak. Hiszen lehet-e az egy testből és vérből származó igaz testvérek között széthúzás, békétlenség, ellenségeskedés? Isten nem ezekre szokta rátenni az áldás pecsétjét. Az áldás, amelyet Isten oda küld, ahol az atyafiak békében lakoznak együtt, örök életet visz a közösségbe. Isten megadja a szükséges életerőt a munka elvégzéséhez. Erre ennek a Zsinatnak különösen szüksége lesz. Hiszen olyan korszakba léptünk be, amikor a hagyomány szétmorzsolódik, a benne rejlő isteni tekintély kérdésessé és kétségessé válik. A mai liberális szabadságeszmény pedig szakítani akar minden tradícióval, amely eddig a szépet, a jót, az igazat jelentette, mert úgy gondolja, hogy ez megakadályozza abban, hogy szabadon éljen. Minden relatív lett, és a hit az örök rendben szertefoszlott. Ezzel szemben kell állhatatosan együtt lenni, bátran hitvallást tenni, és akkor az Úr áldást fog küldeni erre a munkára. Ámen.  Elhangzott a Magyarországi Református Egyház XV.

Zsinata alakuló ülésének nyitóáhítatán

2021. február 28.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Ne legyünk akadályai az evangéliumnak! FEKE GYÖRGY

Balog Zoltán dunamelléki püspök és Molnár János tiszántúli főgondnok vezetheti a Magyarországi Református Egyház Zsinatát a következő hat évben. A február 17-i alakuló ülésen helyetteseiket, valamint a zsinati jegyzőket és a költségvetésért felelős Zsinati Tanács tagjait is megválasztották. Ös�szefoglalónk a Károli Gáspár Református Egyetem épületében tartott tanácskozásról.

Egyházunk legfőbb döntéshozó testületének határozott időre szól a megbízása, gyülekezeteink hatévente választják a zsinati képviselőket. Az elmúlt hónapokban is lezajlott a szokásos tisztújítási folyamat, amelynek végén összeült az új összetételű Zsinat. Kató Béla erdélyi püspök áhítata nyitotta meg a XV. zsinati ciklust: a vezető a testvéri szeretet és az egység fontosságáról szólt a 133. zsoltár alapján. Az ülés elején a tagok benyújtották megbízóleveleiket, megállapították a megjelent és igazolt képviselők névsorát, a testület határozatképességét, majd a két korelnök – Püski Lajos lelkészi és P. Tóth Zoltán világi zsinati tag – vezetésével megválasztották a XV. Zsinat elnökségét és jegyzőit. A titkos szavazások idejére többször is felfüggesztették a nyilvános ülést. A Zsinat Elnöksége képviseli a Magyarországi Református Egyházat a külföldi és hazai egyházaknál, eljár az állam illetékes szerveinél, valamint tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel, de egyebek mellett összehívja és levezeti a zsinati tanácskozásokat is. A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt az alelnök helyettesíti, a jegyzők pedig a zsinati üléseken segítik munkájukat.

BÁTORSÁG ÉS ALÁZAT A Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei közül választják, a jelölést Balog Zoltán dunamelléki és Fekete Károly tiszántúli püspök vállalta. 8

Reformátusok Lapja 2021. február 28.

Jelölti bemutatkozásában Balog Zoltán a Bibliaolvasó kalauz szerinti aznapi igeszakaszra hívta fel a figyelmet, amely arról szól, hogyan adta át életét értünk Krisztus – és hogyan kapta azt vissza. – Mindenki odaadja valamiért az életét. Mi erre adtuk: hogy magyar református keresztyén módon Krisztus igéjét szolgáljuk – fogalmazott a püspök. – Én is odaszántam, akkor is, ha sokszor hátat akartam fordítani. De az, aki értünk odaadta életét, nem engedi, hogy visszavegyünk abból, amit odaadtunk – és azt sem engedi, hogy csak félig adjuk oda. Balog Zoltán megosztotta a jelenlévőkkel, hogy amikor a Debreceni Református Kollégium diákjaként elindult a Ki tud többet a Szovjetunióról? elnevezésű versenyen, ellátogathatott a Szovjetunióba. Mint mondta, sikerült Bibliákat csempészniük egy ottani baptista közösséghez, ahol azonban – az akkori helyzetre tekintettel – gyanakvóan fogadták. Amikor a gyülekezet egyik tagja megkérdezte tőle, szereti-e Krisztust, minden korábbi bizonytalanság ellenére határozottan tudott válaszolni: – Erre nem lehet mást mondani, csak igent vagy nemet. Azt feleltem: igen, szeretem. Akkor eldöntöttem, hogy szolgálni akarom őt, és teológiára megyek – emlékezett vis�sza. Habár azóta sok dolog történt személyes és hitéletében is, vallja: – Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, ezért állhatok, állhatunk itt. A szolgálatunkhoz két dolog kell a hiten túl: bátorság és alázat.


| AKTUÁLIS |

AZ ÖRÖMTELI KERESZTYÉN EMBERÉ A JÖVŐ – Nem csupán a ciklusváltás ideje jött el: ebben a rendkívüli időszakban cezúrához érkeztünk – az Egyház Ura már elindította az egyházi élet átalakítását, amelynek folytatását tőlünk várja. Talán azért kaptuk a vírus okozta válságot, hogy most már ne halogassuk tovább a változtatást, hanem tegyünk érte – köszöntötte a testület tagjait Fekete Károly. Mint mondta, gyakorlati teológusként személyes elköteleződése, hogy egyszerre segítse a hívőket a keresztyénség megélésében és a gyülekezetbe kapcsolódásban. Egyházi vezetőként a lelki élet inspirálását tartja küldetésének, ezért kezdeményezni szeretné a zsinati munka spirituális légkörének erősítését. – Meggyőződésem, hogy a megváltozott közérzetű, élettel teli zsinati munka életkedvet vihet a gyülekezeti hétköznapokba, és maga is teret adhat a gyülekezeti kezdeményezéseknek. Ha ez nem változik, akkor marad a formális, kipipált, kötelességszerű ülésezés – hangsúlyozta a tiszántúli püspök és hozzátette: – Hiszem, hogy az örömteli keresztyén emberé a jövő, hiszen mi Isten országa felé megyünk. Az egyház több annál, mint ahogy itt a látható egyház adta feladatokkal foglalkozunk. Több annál, mint amivé tettük, amivé mások redukálják és amennyit mi látunk belőle. Zsinati munkánknak azt a meggyőződést kell tükröznie, hogy a testületi vezetés nem téveszti szem elől a láthatatlan egyházat sem. Magasabbra néz – nem a pillanatnyira. Fekete Károly szerint kiemelten fontos, hogy a következő ciklusban a Zsinat inspiráló munkát végezzen, központosítás nélkül erősítse az egység kereteit, váljon tanuló közösséggé, megújuló istentisztelettel segítse a keresztyén életforma kiteljesedését, érvényesítse a missziói gondolkodásmódot az anyagiak terén is, illetve segítsen tehermentesíteni a lelkipásztori szolgálatot. – Ha számba vesszük Istentől kapott lehetőségeinket, akkor hálával mondhatjuk: mindenünk megvan ahhoz, hogy egyházként betöltsük küldetésünket és megéljük a szentek közösségét.

Ahogyan a Heidelbergi Káté 55. válasza mondja: tagjai vagyunk „az Úr Krisztusnak, és részesei minden javának és ajándékának”, amelyekkel „a többi tag javára és üdvösségére készséggel és örömmel” szolgálunk – zárta gondolatait Fekete Károly.

KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK A Zsinat világi elnökét a négy egyházkerület főgondnoka közül választják, a jelölést esetükben Nemes Pál dunántúli és Molnár János tiszántúli főgondnok vállalta. Nemes Pál dunántúli főgondnok a példamutatást tartja a legfontosabbnak egyházi szolgálatában. – Az egyetemes papság elvét valljuk, ezért világi egyháztagokként is példával kell elöl járnunk, ugyanakkor tudatosítsuk, hogy a világi egyháztagokra is támaszkodhat közösségünk – emlékeztetett. Mint mondta, ennek tudatában nem utasított vissza egyházi felkéréseket: – Bízom az Úr erejében, hogy a Zsinat tagjaként is hittel és hitelesen tudom szolgálni. Molnár János úgy fogalmazott, habár lelkészcsaládból származik, számára nem volt természetes a hit útján való elindulás. – Azonban sok olyan esemény volt az életemben, amelyet nem én akartam, hanem egyszerűen kaptam – ezt a Szentlélek munkájának tartom – mondta a tiszántúli főgondnok. Hozzátette: bármilyen feladatot vállal az ember, annak az alapja a kapcsolatunk Istennel – ez által lehet emberséges a kapcsolatunk egymással. – Ez a leglényegesebb az életünkben. Minden feladatot a református lelkiség megerősítésének kell megelőznie, így tölthetjük be Krisztus kívánságát: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (Jn 13,35) – hangsúlyozta. – Isten nem a tökéletességet kéri, hanem az elfogadó, megbocsátó szeretetünket. Felelősek vagyunk egymásért, gyülekezeteinkért és határainkon túl élő református testvéreinkért. A zsinati munka felé is ezeknek a felelősségével fordulok.

2021. február 28.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

EREDMÉNY A Zsinat tagjai titkos szavazással hatvannégy szavazattal a testület lelkészi elnökévé Balog Zoltán dunamelléki püspököt, világi elnökévé pedig ugyancsak hatvannégy szavazattal Molnár János tiszántúli főgondnokot válaszották. Az ülés a Zsinat lelkészi és világi alelnökének – előbbi Pásztor Dániel tiszáninneni püspök, utóbbi Nemes Pál dunántúli főgondnok lett –, majd a jegyzők és a Zsinati Tanács tagjainak megválasztásával folytatódott.

ZSINATI TANÁCS Miután az új elnökség átvette a tanácskozás vezetését, az egyházkerületek javaslata alapján megválasztották a Zsinati Tanács tagjait. Ez a harmincfős testület a nem kizárólagos zsinati hatáskörbe tartozó ügyekben hoz döntéseket két zsinati ülésszak között, valamint elfogadja a Magyarországi Református Egyház, illetve a zsinati fenntartású intézmények költségvetését. Dunamellékről Nyilas Zoltán, Rácz József és Takaró András lelkészi, Brandenburg Sándor, Gyügyei Attila és Hoppál Péter világi, Dunántúlról Hajdú Zoltán Levente és Máté László lelkészi, Szabó Gábor és Szücs Attila világi, Tiszáninnenről Barna Sándor és Kusnyír László lelkészi, Együd László és Szemán Ákos világi, Tiszántúlról pedig Hadházi Tamás, Püski Lajos és Szalay Kont lelkészi, valamint Fülöp István, Vad András és Varga Rita világi tagokat választották.

A Zsinati Tanácsnak emellett hivatalból tagjai az egyházkerületek püspökei és főgondnokai, valamint a zsinati tanácsos és jogtanácsos – utóbbi két tisztségről a következő, valószínűleg nyári ülésszakon szavaznak, ahogy a zsinati szakbizottságok és a Zsinati Bíróság tagjairól is.

PÜSPÖKSZENTELÉSEK A koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani a szolgálatát január elsejével megkezdő két új püspök, Balog Zoltán és Pásztor Dániel ünnepélyes beiktatását. Dunamelléken húsvéthétfőn, Tiszáninnenen pedig április 18-án tartják a püspökszentelő istentiszteletet.  FOTÓ: BARCZA JÁNOS, BAZÁNTH IVOLA A ZSINAT A Magyarországi Reformáts Egyház Zsinata az egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. Törvényhozó funkciója mellett megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről. Többek között fenntartja az Országos Református Egyházi Közalapot és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetet, közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézményeket hoz létre. Intézkedik az egyház egészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, határoz mindazokban a kérdésekben, amelyek az egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik. Általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilvánosak.

Mutassuk meg a keresztyén hit református, magyar arcát! FARKAS ZSUZSANNA

– Nem az emberi aktivitásnak kell az első helyen állnia, mert akkor méltatlanok leszünk arra, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk – hangsúlyozta székfoglaló beszédében Balog Zoltán. A dunamelléki püspököt a XV. zsinati ciklus alakuló ülésén választották lelkészi elnökké.

Balog Zoltán Pál apostol rómabeliekhez írott levele 15. részének 7. verse alapján szólt az egybegyűltekhez: „Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.” – Közvetítenünk kell a ránk bízott üzenetet, ez pedig az, hogy van megváltás – mert van Megváltónk. Ezt a szabadító üzenetet bízta ránk az Úr, és azért lehetünk itt, mert bennünket már elért – hangsúlyozta a dunamelléki püspök. Mint mondta, ez képes örömet szerezni olyankor is, amikor baj van – manapság pedig baj van a világban: – Egyetértek Fekete 10 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

Károly püspöktársammal abban, hogy az egyházi és a gyülekezeti életet is meg kell újítanunk. Ezért most azt kérem: ne hagyjátok bezárni a templomot, tartsatok nyitva akkor is, ha kevesen mennek el istentiszteletre ebben a helyzetben. Az elöljáró szerint a legfontosabb feladatunk a lehető legjobb állapotba kerülni, hogy elmondhassuk az örömhírt. – Együtt tanultuk meg Szabó István püspök úrral egy korábbi professzoromtól, hogy nem az aktivitás, hanem az engedés az elsődleges feladatunk. Az evangélium nélkülünk is terjed, ne legyünk ennek akadályai: ezért a legjobb állapotba kell hoznunk a lelkészeinket, a presbitereinket és a gyülekezeteinket.

LELKISÉG, SZELLEMI MEGERŐSÖDÉS, STRATÉGIA, PÉNZÜGYEK

Balog Zoltán szerint ehhez négy területen van fontos tennivalónk. Az első a lelkiség, amely mindent megelőz – ez segít bennünket a kicsinyhitűség ellen, és ez tart meg, amikor úgy


| AKTUÁLIS |

MINISZTERELNÖKI GRATULÁCIÓ

érezzük, elveszett a remény. Ezt követi a szellemi megerősödés, amely különösen fontos, „amikor még itt, hazánkban is kísért a korszellemhez való alkalmazkodás vágya”. – Látunk erre rossz példákat tőlünk nyugatra, de ne engedjük, hogy ez a trend elsodorjon bennünket. A teológiánk, mint a hit ismerete és a hit védelme, legyen jelen az életünkben – a hit védelme pedig nemcsak reagálás, hanem kezdeményezés is lehet – fogalmazott. A stratégiai tennivalók tekintetében ugyanilyen fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat a lehető leghatékonyabban tudjuk használni. – Amikor miniszter lettem, egy kollégám többször megjegyezte, hogy én a mennyei erőforrások minisztere vagyok, de ezt sosem éreztem sértésnek, mert számunkra a valódi emberi erőforrások a mennyei erőforrások – idézte fel. A püspök szerint téves nézet, hogy a református egyház nem önfenntartó, hiszen a gyülekezetek legnagyobb része a tagok adakozásából tartja fenn magát – de az anyagi kérdések figyelemmel kísérése is fontos. – Előre kell lépnünk más területeken is az önfenntartásban, de az sohasem a saját javunkat szolgálja: az egyház nem a saját tagjainak védelme érdekében szerveződik – emlékeztetett. – Nem attól érezzük magunkat jól, ha minden marad a régiben, hanem ha tudunk változni. „Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére” – a Római levél 15. fejezetének 7. versét idézve Balog Zoltán rámutatott: szolgálatunknak mindig másokra kell vonatkoznia. – Nem az emberi aktivitásnak kell az első helyen állnia, mert akkor méltatlanok leszünk arra, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk. Ha azonban tudjuk először Isten dicsőségét szolgálni, akkor képesek leszünk embertársainkat is szolgálni. Azokért szolgálunk ugyanis, akik még nincsenek itt – fogalmazott a Zsinat lelkészi elnöke.

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ – A mi sorsunkat úgy alakította a történelem Ura, hogy amikor a magyarságról beszélünk, akkor a világ magyarságát értjük ezen. Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk a keresztyén hit református, magyar arcát. Habár a Kárpát-medencében is kisebbségben vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy nincs mondanivalónk: be kell mutatnunk, kik vagyunk mi – ez pedig legyen karakteresen az, amit az elmúlt ötszáz évben örököltünk – és

Orbán Viktor miniszterelnök gratuláló levelet küldött Balog Zoltánnak abból az alkalomból, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét megválasztották a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökévé – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke feburár 18-án. „Ma, amikor a világ azt várja el az egyháztól, hogy olyan eszméket kereszteljen meg, amelyeknek eszük ágában sincs megtérni, különösen nagy szükség van arra, hogy a reformáció magyar szellemi örökösei a Szentírás tanításainak megfelelően erőt, hitvalló bátorságot és összefogást mutassanak” – írta Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejezte meggyőződését, hogy Balog Zoltánnak az elmúlt évtizedekben szerzett széleskörű tapasztalatai nagy segítségére lesznek „e nemes harcban”, és elnöki szolgálatának köszönhetően a magyar reformátusok közössége is még egységesebbé és erősebbé válhat.

hogy ennek ma is ereje van – hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a Generális Konvent éppen arra emlékeztet bennünket, hogy 2009-ben elsők voltunk a nemzetegyesítésben. Ne feledjük, hogy feladatunk a nemzeti kultúra sajátos, református ízének felmutatása is.

LEGYÜNK KONTINENSSÉ! – Legyenek a szigetekből kontinensek! Szigetszerűen vannak aktív és dinamikus gyülekezeteink ifjúsági munkával, oktatási intézményekkel és idősgondozással, de ne feledjük, hogy szerte a Kárpát-medencében közösek az érzéseink: legyen közös a fájdalmunk, de legyen az öröm is közös – mondta, majd hozzátette: egyház ott van, ahol átadott életű emberek vannak. – Gyógyító, amikor kimondhatjuk: alapvetően minden fontos kérdés emberi kérdés. Ha Istennek az ember a legfontosabb, akkor nekünk is az embernek kell a legfontosabbnak lennie – figyelmeztetett Balog Zoltán. – Amikor pénzről, szervezetről vagy jogról beszélünk, ne váljon el a munkánk a Krisztusban élt életünktől. Ha ez sikerül, akkor valóban Isten dicsőségére és az emberek javára fogjuk végezni szolgálatunkat. Balog Zoltán megköszönte az előző zsinati vezetés munkáját, a most megalakult testület bizalmát, és megígérte, hogy meg is fogja őrizni azt: – A testületi irányítást úgy szeretnénk komolyan venni, hogy továbbra is nyolcan hozzuk meg a fontos döntéseket – biztosította a jelenlévőket. A Zsinat tennivalóiról pedig úgy fogalmazott a lelkészi elnök, az országos testület arra van, ami nem az egyházkerületek dolga: – Nem vagyok a központosítás híve – azokat a feladatokat kell együtt elvégeznünk, amelyek közös feladataink.  FOTÓ: BAZÁNTH IVOLA 2021. február 28.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

10+1 KÉRDÉS A VAKCINÁRÓL

A régi élet reménye Okozhat-e meddőséget a koronavírus elleni oltás? Kell-e tartania tőle az asztmásoknak vagy az allergiásoknak? Cukorbetegek megkaphatják-e? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Falus András Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A professzor az érdligeti református gyülekezet tagjaként azt is elmondta, mi a véleménye a templomok újranyitásáról. A múlt héten hallottam, hogy valaki a „fenevad bélyegének” nevezte az oltást. Egyházi körökben is nagyon megosztó a téma. Falus András megkapta már a „fenevad bélyegét”? Megkaptam az elsőt. De ez borzalmas kifejezés! Itt van egy világjárvány, megfertőződött százmillió ember, meghalt több mint kétmillió. Most megjelennek a védőoltások, amelyeket az egészségügyi hatóság szakértői elfogadnak, és amelyeknek nyilvánvalóan összehasonlíthatatlanul kisebb rizikójuk van, mint a vírusfertőzésnek. Ha ezek után valaki még mindig a védőoltás ellen beszél, azt a tudatlanság és a felelőtlenség bűnének tartom. Tapasztalt bármilyen reakciót, mellékhatást, amikor megkapta a vakcinát? Nem. Az oltás helye egy kicsit fájt, de semmi mást nem éreztem. Az elsőnél általában nincs is mellékhatás. A második oltásnál jelentkezhetnek gyulladásra utaló tünetek, például láz, hidegrázás, gyengeség, de mindez csupán egy napig tart. Ez azonban jó, mert jelzi, hogy nagyon erős immunválasz indult el. Tehát ha valaki nem érez semmit az oltások után, akkor lehet, hogy a szervezete nem reagált megfelelően az oltóanyagra? Ilyen esetekben is van immunválasz, de mivel genetikailag eltérőek vagyunk, különbözően reagálunk. A hatósági vizsgálatok szerint például a Pfizer vakcinának kilencven százalék fölötti a hatékonysága, mellékhatást azonban jóval kevesebben éreznek. Tehát az nem lehet, hogy aki nem érez semmiféle reakciót, annál nem hatékony az oltás. Még mindig rengeteg a kérdés az oltással kapcsolatban, a közösségi média pedig „aranybányája” a tévhiteknek és a rémhíreknek. Ilyen például, hogy kevesebb mint egy év alatt készültek el a koronavírus elleni vakcinák, és ez nagyon kevés idő a többi oltóanyaghoz képest. Mehetett-e a gyorsaság a biztonságosság rovására? Egyértelműen nem. A koronavírus elleni vakcinák fejlesztésénél a világon eddig soha nem látott együttműködést tapasztalhattunk. A biotechnológiai háttér, a genetikai és a molekuláris fejlődés kiegészítve az informatikával és a mesterséges intelligenciával nagyon meggyorsította a folyamatokat. Eddig általában azért kellett akár öt-hat évet várnunk egy-egy ered12 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

ményre, mert az oltásokat főként hagyományos módszerekkel fejlesztették. Egy legyengített vírus beadása pedig viszonylag sok mellékhatást eredményezett, amelyeket mindig alaposan ki kellett vizsgálni. Most a Pfizer és a Moderna a legkorszerűbb és legkevésbé veszélyes vakcinák, így teljesen természetes, hogy nem kellett annyi idő a kifejlesztésükhöz és tesztelésükhöz. Ráadásul az internetnek köszönhetően felgyorsult a kommunikáció, így ha a világ bármely pontján közzétesznek egy kutatást vagy egy teszteredményt, azt mi is látjuk itt, Magyarországon. A kooperáció, a szolidaritás a tudományos eredmények megismerésében, közzétételében és elfogadásában az emberiség történelmének legeredményesebb járvány elleni védekezését hozta. Okozhat meddőséget az oltás? A következő áll ennek a tökéletesen megcáfolt hírnek a hátterében: van egy fehérje, amely megtalálható a placentában. Ennek DNS-szerkezete egy-egy ponton hasonlít a koronavírus tüskefehérjéjének genetikai anyagához. Ez azonban már fehérjeszinten, az aminosavakban sem jelenik meg, az immunválasz fehérje-antigének ellen jön létre. Tehát valóban, a monitorozás során megtalálták ezt a nagyon-nagyon felületes hasonlóságot, amely azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen keresztreakciót, illetve ezt követően esetleges meddőséget okozna bármilyen koronavírus elleni vakcina. Az eddig Magyarországon használt oltóanyagokat várandósok, szoptató és babát tervező nők mégsem kaphatják meg. Miért?  Ez már más kérdés. A várandósság alatt, különösen az első trimeszterben, a magzat nagyon gyorsan növekszik, eközben számos szerv differenciálódik. Mivel minden immunizálás, vakcinálás mesterséges gyulladás, ezért a szakmai hatóságok – a biztonság kedvéért – úgy döntöttek, hogy a kismamák szervezetében nem akarnak beindítani ilyen folyamatokat. Fontos látni, hogy ez inkább óvatosság, mint bizonyítékon alapuló elhárítandó veszély. A szoptatásnál ugyanez a helyzet. Sokkal több olyan adat van, amely azt támasztja alá, hogy az oltás nem veszélyes a szoptató mamákra. Tehát ez kicsit túlgondolt óvatosság, amellyel egyet lehet érteni, de igazi bizonyíték a káros hatásra nincsen.


| INTERJÚ |

atkaallergiás embernek mindenképpen érdemes kikérnie kezelőorvosa véleményét. Miért kell azoknak is megkapniuk, akik már átestek a fertőzésen? Mert maga a fertőzés nem ad hosszú távú védelmet. Az ellenanyagok, ha vannak, nagyon gyorsan eltűnnek, és a fertőzés során nem alakul ki igazi immunvédelem. Ez csak az oltással lehetséges. Ezért nem tudták a nyájimmunitást kialakítani például Svédországban sem. A halálozási arány ott jóval magasabb volt, mint a szomszédos Norvégiában vagy Dániában. Tehát ha valaki igazoltan átesett a fertőzésen, akkor is érdemes három-öt hónap után beadatnia az oltást, mivel spontán fertőzéstől nem alakul ki a biztos immunitás.

Autoimmun-betegek, tehát például cöliákiások vagy 1-es típusú cukorbetegek megkaphatják-e? Ezt mindig a beteget kezelő orvosnak kell eldöntenie. Ahogy az előbb említettem, minden védőoltás kis gyulladást vált ki, hiszen az immunrendszer működésbe lép a számára teljesen ismeretlen tüskefehérje ellen. Ez szükséges annak érdekében, hogy az immunválasz megfelelő memóriát építsen föl és hosszú távon képes legyen a védekezésre. Ha egy autoimmun betegnél a betegség állapota éppen az úgynevezett relapszusban, tehát aktivált állapotban van, akkor nem szerencsés egy újabb gyulladást megindítani. Ha viszont a beteg remisszióban, tehát nem aktív betegségi fázisban van, nincs akadálya az oltásnak. Mi a helyzet azokkal, akiknek a légúti szerveik amúgy is hajlamosak a gyulladásra, mint a pollenallergiások vagy az asztmások? Ugyancsak a kezelőorvos aktuális véleménye a döntő. Általánosságban az asztmára, allergiára hajlamos emberekre sem jelent veszélyt az oltás, ha éppen inaktív állapotban vannak. Például most télen a mi földrajzi régiónkban egyáltalán nem magas a pollenkoncentráció, így az allergiásoknak nem kell tartaniuk semmilyen veszélytől. Azonban egy akkut ételallergiás vagy

Az is folyamatosan visszatérő kérdés – és úgy tűnik, ebben a szakemberek álláspontja sem egységes –, hogy fertőzhet-e az, aki már megkapta az oltást? Nem. Kivéve a legelején, az oltást követő három-négyhetes periódusban, amikor még nem alakult ki teljes erősséggel az immunitás. Ha például rám tüsszög valaki, aki hordozza a vírust, és az bekerül a szervezetembe, de én be vagyok oltva, akkor ott van az én kész immunválaszom, ami nem engedi a vírust replikálódni, tehát nem betegszem meg, és nem is lesz annyi vírusom, hogy megfertőzzek valaki mást. Az érdligeti gyülekezet tagjaként mit gondol a személyes közösségi alkalmak felfüggesztéséről? Mit tanácsolna azoknak a lelkipásztoroknak, akik éppen azon gondolkoznak, hogy megnyissák-e újra a templomokat vagy maradjanak az online alkalmaknál? Nálunk, Érdligeten személyesen is részt lehet venni az istentiszteleten, de úgy, hogy az emberek a padok két végében ülnek, egymás mellett csak családtagok lehetnek. Eközben a vasárnapi alkalmakat az interneten keresztül is lehet követni. Én azt javaslom minden lelkipásztornak, hogy személyes alkalmak esetén mindenképpen tartassa be a fizikai távolságot, elengedhetetlen a szigorú maszkviselés, és továbbra is mellőzni kell az érintkezéseket. Legyen mindenhol kitéve kézfertőtlenítő oldat, és nagyon fontos a templomok rendszeres szellőztetése is. A hangos éneklés is veszélyes, már amennyire ezt a maszk mögül meg lehet oldani. Ezen szabályok betartásával szerintem biztonságosan lehetséges személyesen látogatható istentiszteleteket tartani. Ez mindannyiunknak lelki szükséglete.  SOMORJAI-BENCZE ZSÓFIA 2021. február 28.

Reformátusok Lapja 13


| EGYHÁZI ÉLET |

Személyes találkozó nem, de borverseny idén is lesz A járványhelyzetben szükséges korlátozások miatt elmarad az idei BORUM, de a szokásos borversenyt megtartja a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány. A zsűri a már megszokott magas színvonalat képviseli: a továbbiakban is Kovács Pál, a borászok barátja vezeti a bíráló csapatot. Idén először Mészáros Gabriella borakadémikus is segít majd megítélni a benevezett italokat. A borversenyt Budapesten, a Zsinati Hivatal épületében tartják meg, melyen a magyarországi szabályok értelmében nem lehet személyesen jelen lenni. A borokat tájegységenként egy-egy helyen személyesen is le lehet adni, ahonnan elszállítják majd a versenyre, valamint postán is el lehet juttatni a rendezőkhöz.

A BORUM A Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fóruma 2013-ban indult útjára. Mindegyik találkozót más-más történelmi borvidéken rendezik meg: először Sárospatakra, majd Mórra, Bihardiószegre, Hajós/Császártöltésre, Lévára és

környékére, Bácskossuthfalvára, Cserépfaluba, valamint a Tokaj-hegyaljai Erdőbényére várták a borászokat és érdeklődőket. A programra ellátogatók szakmai előadások segítségével ismerkedhetnek meg a legújabb borászati trendekkel, lehetőségekkel. A BORUM programjainak kiemelt eleme a borverseny, amely egyszerre lehetőség és kihívás is. Ide mindenki a legjobb borokkal készül, hiszen a szakmai zsűri döntése alapján a nyertes italok egy évig viselhetik a Magyarországi Református Egyház bora és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány bora címet. A BORUM a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány Református Gasztrokulturális Programjainak része, amelynek kiemelt célja, hogy összekösse a Kárpát-medencében élő református élelmiszertermelőket, szakmai és baráti közösséget építve ki köztük, megismertetve őket egymással, az eseménynek helyet adó régióval és az ottani gyülekezetekkel. A Református Gasztrokulturális Programokhoz jelenleg három nagyobb esemény tartozik, melyet évről évről megrendeznek: a tavaszi BORUM és az őszi Református Ízek Találkozója mellett még a termésért hálát adó istentiszteletre is várják a résztvevőket.

GYŰJTŐPONTOK:

Balaton: Antal Gyula, Felsőörs, Alsóörsi út 13., +36-30-939-5040 Dél-Magyarország, Délvidék: Papp Szabolcs, Hajós, Köztársaság tér 3. (református parókia), +36-30-513-0380  Felső-Magyarország: Dávid Rémusz, Erdőbénye, Vörösmarty utca 4., +36-30-860-6261  Erdély: Bara László, Bihardiószeg, 417236 Diosig, Strada Livezilor, Románia (református parókia), +40-74-043-5636  Bükki borvidék: Kósik István, Cserépfalu, +36-20-207-9977 Felvidék: Erdélyi Zoltán, Kecskés Imre, 94655 Perbete, Kálvin tér 30. (református templom), +421-903-437-607 

FONTOS INFORMÁCIÓK:

A borokat 2021. február 28-ig lehet a gyűjtőpontokon leadni. A borok leadásáról mindenképpen egyeztetni kell a megadott kapcsolattartó személlyel. Az üvegek címkéjén minden esetben szerepelnie kell a leadó nevének, a bor fajtájának, évjáratnak – és a szervezők kérik, hogy az üvegek legyenek rendesen lezárva, hogy a szállítás alatt ne tudjanak megsérülni. A leadott tételeket a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársai március első napjaiban szállítják a borverseny helyszínére. Postai cím: Református Közéleti és Kulturális Alapítvány, 1146 Budapest, Abonyi utca 21. Postán beküldött borok beérkezési határideje: 2021. március 2. A nevezési lap és a borverseny szabályzata az rkk.reformatus.hu/v/91 oldalról tölthető le.

14 Reformátusok Lapja

2021. február 28.


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Áltatjuk magunkat és egymást, hogy ha már lesz elég oltóanyag, és lesznek elegen, akik oltakozni akarnak, megkapják a védőoltást, és megszerezzük a nyájimmunitást, akkor visszatérhetünk a régi életünkbe, visszazökkenhetünk a régi kerékvágásba. Reméljük, hogy lesz elég oltás, lesz elég jelentkező rá, és megszelídül, elmúlik a pandémia. De egykori életmódunkat nem kellene visszasírni. A legtöbben azt a régi kerékvágást akarják megtalálni, amelyben egy évvel ezelőtt pörgött a szekerük kereke. Vajon okos kívánság ez? Vissza a járvány előtti állapotba? Mindent ott és úgy szeretnénk folytatni, ahol és ahogyan abbamaradt? Ezt emlegetik sokan. Keresztyén gondolkodóként azonban felül kellene vizsgálni a régi életünket. Mit hozzunk vissza úgy, amint volt, és mit kellene egészen másként folytatni? Egy másik képpel élve: az idő kerekét nem lehet vis�szaforgatni. Az halad előre, és semmi nem lesz már ugyanolyan, mint a világjárvány előtt volt. Reméljük. Csak remélhetjük, hogy mi sem leszünk ugyanolyanok, mint voltunk, hacsak nem vagyunk felszínesek, felelőtlenek, vagy nem szenvedünk emlékezetvesztésben. Reméljük, hogy tanultunk, sőt folyamatosan tanulunk valamit, és fejlődünk. De mit tanulhattunk? Rá kellett jönnünk, hogy nem irányíthatunk mindent az életünkben. Sőt az életünk sem a mi kezünkben van. Nem magától értetődő, hogy még létezünk. Alázatosabbak lettünk? A prófécia figyelmeztet: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr.” (Ézs 55,8) Hálára tanít ez az időszak. Istennek köszönjük, hogy még élünk. Az előző nemzedék az ostrom után – szegényen és éhesen – megköszönte az életét, és megindult az ébredési mozgalom. Lesz-e megújulás most az egyházban? Vagy a régi rutinos szokások és hagyományok térnek vissza – üresen? Az idő kereke ismét a böjti időszakba fordult. De néhány nap múlva már egy éve lesz, hogy egyetemesen böjtben él az emberiség. Kit szigorúbban, kit enyhébben, de mindenkit kényszerít a megszorítás. Nem önkéntesen ugyan, ám vállaltuk. Mire figyelmeztetett ez a hos�szan elhúzódó böjt? Szerényebben élni. Kevesebbet fogyasztani élelemből, ruházatból, energiából, használati eszközökből. Többet venni szeretetből, figyelemből, időből – elsősorban Istentől, azután mindezt tovább adni embertársainknak. Hallgassunk a másik nagy prófétára: „Szántsatok föl új szántóföldet, ne vessetek a tövisek közé!” (Jer 4,3) Van megújulás, ha mi magunk merünk változni. Ne áltassuk magunkat! Kérjük Isten Lelkét, hogy tanítsa az ő útjait és gondolatait! 

IMÁDKOZZUNK!

Cselekvő szeretet Uram, én érted cselekvő hittel / szeretnélek Téged dicsőíteni. Hogy az az aprócska láng is, / az a pislogó fény, / aki én vagyok, / mégis valami mennyei / ragyogást hozzon / az emberi árnyak közé. Hogy aki az Istené, / aki a Tiéd, Uram, / az a te szeretetedre, / fényedre, jelenlétedre / ébredjen, / s viszontszeressen, / boldogan. És amely szeretetben / – érezzem, lássam – / az a kevés is, / aki én vagyok, / amit rám bíztál, / igen, még az is benne van. Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

A falat után A böjti idő negyven napja abból a bibliai előképből táplálkozik, amikor Jézus Krisztust a Lélek elvitte a pusztába, ahol megkísértetett (Mt 4,1–11; Mk 1,12–13; Lk 4,1–13). Lukács evangéliuma szerint: „Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre.” (Lk 4,13) Isten Fia életének végén és szenvedésének kezdetén újra megjelenik az eltávozott ördög, de nem közvetlenül, hanem közvetve kísértve Krisztust, és ártva neki. Heti bibliai szakaszaink sorában a tanítványai lábát megmosó Jézusról olvasunk (Jn 13,1–11). Ezt megelőzte az utolsó vacsora, amelyről csak annyit jegyez meg János evangélista, hogy „vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt” (Jn 13,2). Szomorú felismerés, egyúttal óriási figyelmeztetés a mindenkori egyház számára, hogy éppen a legközelebbi tanítványok közül került ki az áruló, azok közül, akik részt vettek az első úrvacsorán. Jézus belelát tanítványai lelkébe, így Júdáséba is, és nyilvánvalóvá akarja tenni árulója kilétét. Júdás már kiszolgáltatta Mesterét azért, hogy ő majd önmagát szolgáltassa ki, és adja életét váltságul sokakért (Mt 20,28). Jézus a bemártott falatot odaadja Júdásnak, „és akkor a falat után belement a Sátán” (Jn 13,27). János evangéliuma ezen az egyetlen helyen használja ezt a főnevet, ami még erőteljesebbé teszi a sötétség hatalmának támadását, de annál ragyogóbbá teszi a Világ Világosságának fényességét. Júdás sietve eltávozik, hogy új megbízójának, a sötétség fejedelmének eleget tegyen, emiatt már nem hallja meg Jézus szavait: „Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg őbenne.” (Jn 13,31) Ez a dicsőség ragyogja be böjti időnket, készülve a kereszthalálra és a halál feletti győzelemre.  SZETEY SZABOLCS

2021. február 28.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

A krisztusi küldetést szem előtt tartva Az Országos Református Cigánymisszió szolgálata az elmúlt években munkatársi közössége és a rendelkezésre álló források bővülésével, lelki és kulturális programokkal, valamint közösségfejlesztő képzéssel gazdagodott. Emellett folytatódtak a gyülekezetek és az iskolák befogadóbbá válását elősegítő programok is. A cél ugyanaz, mint a misszió koncepciójának 2013-as zsinati elfogadása idején: szeretnék segíteni a gyülekezeteket a cigány közösségekben végzett szolgálatukban. Emellett megszilárdítanák roma testvéreinkben a cigány, magyar és református identitást az evangélium megbékélést, gyógyulást és reményt kimunkáló ereje hirdetésével. A református cigánymissziónak évtizedekre visszanyúló története van, a lokális és regionális szintű szolgálatokról azonban nem készült átfogó, országos felmérés 2012-ig. Ebben annak idején közel hétszáz gyülekezet vett részt. A kutatás feldolgozásának és az egyházon belüli együtt gondolkodásnak az eredménye pedig az a hosszú távú stratégiai dokumentum lett, amely a mai napig meghatározza a reformátusok romák közötti szolgálatát. 2013-tól a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) és a Magyarországi Református Egyház (MRE) közötti megállapodásnak köszönhetően tizenhárom gyülekezet valósított meg tanodai foglalkozásokat, baba-mama köröket és játszóházakat. – A program rugalmas, hiszen nem valamilyen szabványhoz kell alkalmazkodnunk, hanem mindenütt a helyi igényekre igyekezünk reagálni – mondta Ignácz Andrea prog16 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

ramkoordinátor, hozzátéve, hogy „nem nagy volumenű támogatásról van szó – ez inkább az alapot képezi ahhoz, hogy a gyülekezetek idővel növeljék az önrészt, és később önállóan működtessék ezeket a kezdeményezéseket”.

FORMÁLNI A MISSZIÓI LÁTÁSMÓDOT Már a stratégia megalkotása során elkezdődött a cigánymis�szióban szolgáló közösségek hálózatba szervezése, az éves események pedig tovább erősítették a gyülekezetek közötti kapcsolatokat. Ennek elsődleges színtere az április 8-i nemzetközi romanaphoz kapcsolódó, káposztásmegyeri országos cigánymissziós imanap, valamint a többnapos őszi berekfürdői országos cigánymissziós konferencia lett, ahol a Kárpát-medence egymástól több száz kilométerre található gyülekezetei találkozhattak egymással minden évben. A tapasztalatcserén


| REFORMÁTUS ÉLET |

túl a közös dicsőítés, imádkozás, bizonyságtételek egyaránt erősítik a testvéri kapcsolatokat ezeken az alkalmakon. 2014-ben szervezett először lelkésztovábbképzést a Cigánymisszió a romák között szolgáló vagy azt tervező lelkipásztorok és gyülekezeti munkatársak számára. – Meggyőződésem, hogy az emberek életét átformáló változásokat az evangélium elhozásával tudunk elérni – vélekedik Tóth Anita országos cigánymissziós referens. – Szolgálatunknak ez az alapja. Az országban található közösségeket pedig leginkább úgy tudjuk elérni, ha ehhez megfelelő eszközöket adunk a közöttük szolgáló lelkipásztorok kezébe – tette hozzá. Ezek a továbbképzések a mai napig kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gyülekezetek missziói látásmódjának formálásában.

VÁLTOZÁSRA HÍVNAK A Cigánymisszió küldetésének egyik kiindulópontja az ember teremtett voltából fakadó értékessége és méltósága. Minden etnikai, gazdasági, szociális alapú megkülönböztetés, alá-fölé rendelő, leereszkedő viszony bűn Isten előtt. Ezt a bűnt azonban fájdalmainkkal együtt lehetőségünk van letenni Krisztus keresztjéhez. Erre hív mindenkit az etnikai csoportok és nem-

zetiségek közötti megbékélést célzó, Ruandából induló Kiengesztelődési szeminárium, amely közvetetten a helyi közösségek életére is pozitív hatást gyakorol. Hazánkban először a Cigánymisszió szervezett ilyen alkalmat 2015-ben roma és nem roma résztvevőkkel, 2019-ben pedig tréninget is tartottak a ruandai és a nemzetközi szolgálatot elindító szolgálók vezetésével. – Mivel a programnak lelki-spirituális mélysége is van, többet ad, mint egy interkulturális vagy csupán pszichológiai eszközöket használó tréning – fogalmazott Dani Eszter, az MRE zsinati missziói irodavezetője. – Változásra hívjuk az emberek gondolkodását: nem szabad azt hinniük, hogy azzal a kis előítélettel, amely bennük van, boldogan tudnak élni – tette hozzá a lelkipásztor. A mis�szió céljai között szerepel, hogy a cigányok és nem cigányok közötti megbékélést elősegítő alkalmak a következő években szolgálatuk egyik sarokkövét képezzék. Az Országos Református Cigánymisszió éves eseményeinek sorába 2016-ban kapcsolódott be a cigánymissziós gyerektábor, amely a református tanodákban tanuló, valamint a Református Nevelőszülői Hálózathoz kapcsolódó gyermekek számára kívánt egyheti, élménypedagógiai alapokon nyugvó, értékteremtő szabadidő-eltöltést lehetővé tenni, Nyeső Ágnes korábbi cigánymissziós referens vezetésével. A 2017-es folytatás után, 2018-tól egyházunk legnagyobb gyermektáboroztató programja, a Bárka Tábor a cigánymisszió munkatársai által korábban kidolgozott szakmai terv elemeit viszi tovább, ezerötszáz gyermek nyarát téve felejthetetlenné a Balaton partján.

BEFOGADÓBB ISKOLÁK A hagyományos lelkésztovábbképzés mellett 2016tól kezdve igyekeznek cigánymissziós ismeretekkel bővíteni a teológusok tanulmányait: a Károli Gáspár Református Egyetem negyedéves teológus-lelkész szakosai számára minden ősszel vidéki tanulmányutat szerveznek, illetve szakmai támogatást nyújtanak a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Romológiai Tanszéke által tartott kurzusokhoz. A cigánymissziós koncepció megvalósulását segíti az egyházunk fenntartásában működő két roma szakkollégium Debrecenben és Budapesten. A két intézmény a felsőoktatásban tanuló cigány fiatalokat segíti ösztöndíjjal, lakhatással és szakmai képzésekkel. 2018-ban a Cigánymisszió stratégiájának újabb két fontos elemét sikerült elindítani a megvalósulás útján. A HEKS folyamatos támogatását élvező, fiatalok közötti gyülekezeti munka mellett a svájci szervezettel való együttműködés második, nem kevésbé fontos pillére lett az inkluzív iskolaprogram, amely a református általános iskolák befogadóbbá válását tűzte ki célul a cigány gyermekek számára is. – Az inklúzió lényege, hogy az oktatásban minimális szintre csökkentünk 2021. február 28.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

minden akadályt valamennyi tanuló számára – mondta Ablonczy Dániel, a program koordinátora, és kiemelte: – Akadályok merülhetnek fel a diákok közötti interakciók során vagy azzal kapcsolatban, amit és ahogyan tanítunk nekik. Az inkluzív nevelés hatékonyságának alapja a tanulás és a részvétel akadályainak felismerése és mérséklése. A kísérleti program után hat intézmény adta be pályázatát, amely az inklúziós projekt anyagi támogatása mellett folyamatos szakmai kísérést és képzést is nyújt. A Cigánymissziónak továbbra is fontos célja, hogy a református iskolák egyre inkább Krisztus-arcúvá formálódjanak, és – legalább a települési számarányuknak megfelelően – nyitottabbá váljanak a roma fiatalok felé.

KÉPZÉSEKKEL IS SEGÍTENEK A 2018-as év másik fontos eseménye az Együtt-egymásért gyülekezeti közösségfejlesztő munkatársképzés beindulása volt, európai uniós támogatás segítségével. A programban olyan roma és nem roma gyülekezeti tagok közös képzésén van a hangsúly, akik a két év elvégzése után aktív formálói és szervezői lesznek a helyi közösségi életnek. A diákok gyülekezetükbe, településükre visszatérve, lelkészeiket segítve, együtt szolgálnak a közösségükért. – A képzés egyik célja, hogy szolgálatukban a cigánymissziós alapelveket szem előtt tartva, Isten szeretetéről tanúskodva katalizátorai legyenek a helyi közösségük fejlődésének, és többek között segítsék az etnikai feszültségek csillapítását, valamint a gyülekezetek befogadóbbá válását – mondta Fitos Renáta, a program szakmai vezetője, és hozzátette: – Kiemelten fontos része a képzésnek, hogy a diákok lelkészei is be legyenek vonva a képzési hétvégék történéseibe, figyelemmel kísérjék a képzés folyamatát. A képzés alapját a főbb modulok képezik – spiritualitás, keresztyén közösségfejlesztés, romológia, érdekérvényesítés, programszervezés –, átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagítva a résztvevőket. A részt vevő diákok a képzés ideje alatt már aktívan kipróbálhatják magukat a gyakorlati programok megszervezésében. A kétéves képzést 2020-ban végezte el az első évfolyam, ősszel pedig a harmadik évfolyam is megkezdte tanulmányait. A program mentora igyekszik személyesen kapcsolatot tartani a résztvevőkkel. – Az a feladatom, hogy segítsek nekik a képzésben elsajátított készségek alkalmazásában. Csodának tartom, hogy mennyien szánják oda Krisztusnak az életüket, az Együtt-egymásért pedig dobbantóként szolgálhat számukra a gyülekezeti életben – mondta Tomes Attila.

EVANGÉLIUM, KULTÚRA, TÖRTÉNELEM A sokszor a társadalom peremén élő cigányokban nagy éh­ ség van az evangéliumra, a misszió évente megszerve­zett lelki alkalmai pedig a lehetőségekhez mérten ezt az űrt szeretnék betölteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az emberek a származásuk miatt folyamatosan sztere­otí­ 18 Reformátusok Lapja

2021. február 28.


| REFORMÁTUS ÉLET |

piák­ kal és ellenségeskedéssel kerülnek szembe, és ennek köszönhetően cigányságuk inkább bélyeggé, mintsem identitásuk szerves részévé válik. A Cigánymisszió ezért fontosnak tartja olyan roma kulturális események életre hívását, amelyek a kettős, cigány–magyar azonosságtudatot erősítik bennük. 2019 tavaszán először szervezett az MRE a misszióval együttműködve cigány vers- és prózamondó versenyt a református fenntartású tanodák számára, Aranyhíd néven, ezzel is népszerűsítve a magyar irodalom részét képező, mégis méltatlanul elhanyagolt roma alkotók műveit. A Cigánymisszió fontos küldetésének tartja, hogy felhívja a figyelmet a 20. század egyik legnagyobb tragédiájára, a holokausztra, amely sok roma közösség életét keserítette meg. 2019 óta évente megemlékeznek az elhunytakról, történelmi-politikai kontextusba helyezve az eseményeket, illetve siratók, kesergők éneklésével idézik fel a korábban elterjedt szokásnak számító virrasztásokat. – Isten szemében nagy szomorúság, amikor egymásra támadunk, itt pedig elé tudjuk vinni a kérésünket, hogy ez ne történjen meg ismét – vallotta meg személyes indíttatását az esemény életre hívásával kapcsolatban Tóth Anita.

NINCS KÜLÖNBSÉG A romák közötti szolgálat felelősségét minden református gyülekezetnek fel kellene ismernie, ezért a Cigánymisszió egyházunk nagyobb eseményein – Magyar Református Egység Napja, Csillagpont – igyekezik minél többeket megszólítani, bemutatni szolgálatát és a cigányok színes kultúráját. Fontos eleme szolgálatuknak az együttműködés a né­gy másik nagy protestáns felekezet – baptista, evan­gélikus, metodista, pünkösdi – cigánymisszió­jával. Az összefogás keretein belül minden évben találkozókat szerveznek – 2020-ban a debrecemi református Nagytemplomban ezerötszáz résztvevő dicsérte együtt Istent –, módszertani kiadványokon és a közös szolgálatot bemutató Tükör című negyedéves lapon dolgoznak. – Az a célunk, hogy megmutassuk: a felekezeti határok nem választanak el minket egymástól, hiszen Jézus Krisztusban egyek vagyunk – fogalmazta meg az együttműködés létjogosultságát Dani Eszter. A Cigánymisszió az elmúlt években folyamatosan bővülő munkatársi csapattal (missziói irodavezető, cigánymissziós referens, projektvezető, projektmentor, adminisztrátor, kommunikációs munkatárs) dolgozott Isten országa szolgálatában, hogy roma és nem roma emberek különbségek nélkül, egy szívvel, egy hittel és egy lélekkel, egymással megbékélve dicsőíthessék a Teremtőt. Szolgálatukat abban bízva végzik, hogy a rövid és hosszú távú céljaikat Isten áldása kíséri majd a következő években – így munkálkodhassanak az ő dicsőségére és mások épülésére, mindig szem előtt tartva Krisztus küldését: „Ahogy engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” (Jn 20,21)  DEZSŐ ATTILA, FOTÓK: BARACS DÉNES, BAZÁNTH IVOLA, CROSS STUDIO, DEZSŐ ATTILA, VARGOSZ, KISKUNHALASI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

2021. február 28.

Reformátusok Lapja 19


| GONDOLATOK |

BALOGH-ZILA TEODÓRA

Mi marad nekünk?

A napokban szembejött egy cikk az interneten: a Facebook letiltotta egy magyar hetilap bizonyos lapszámát, amelyben az a hagyományos házasság mellett állt ki. A hír valóban aggodalomra ad okot, de mielőtt valaki máris nekikészülne, hogy felháborodott, a közösségi médiát ócsároló írás következik, azt figyelmeztetnem kell, valószínűleg csalódni fog. Bár megdöbbentőnek és elszomorítónak tartom a Facebook fellépését, és meg vagyok győződve arról, hogy a szólásszabadság félreértelmezésének lehetünk tanúi ebben és sok más esetben, e néhány sorban mégis egy másik tapasztalatra reagálok. A fenti, általam olvasott hír alá görgetve ugyanis számomra ennél is elszomorítóbb dolgot láttam. Egy magát keresztyénként feltüntető felháborodott olvasó – mások helyeslése közepette – olyan kommentet fűzött az eredeti cikkhez, amely távol áll mindattól, amit keresztyéninek lehet nevezni. A hozzászólás nyomtatott papíron idézhető részének lényege nagyjából úgy foglalható össze, hogy már annyi felületen éri támadás a keresztyén-konzervatív elveket, hogy azt szinte nem lehet elviselni. – Mi marad nekünk? – tette fel kérdését a harcias kommentelő, miközben trágár módon szidta, temette, sőt átkozta a világot. Ez az egy hozzászólás, bár a maga nemében a legerősebb volt, elég volt ahhoz, hogy felszítsa mások indulatát is. A szomorú eredmény pedig egymás hergelése és a gyűlölet elszabadulása lett. – Mi marad nekünk? – A kérdés a héten többször eszembe jutott: reggeli mellett, metrón, bevásárlás közben, elalvás előtt. Most sem tudok teljesen kész választ adni rá. Abban viszont biztos vagyok, hogy keresztyénként nem lehetünk az artikulátlan indulat, a koordinálatlan harag megtestesítői, felmutatói. Mielőtt bárki félreértené, nem védeni szeretném a multinacionális közösségi háló intézkedéseit. Mégis valamilyen szintű hitetlenségnek látom a kétségbeesést. Ha azt vallom, hogy Isten a kövekből is tud magának tanítványokat teremteni, akkor miért sül�lyedek arra a szintre, mint a támadóim? Nem pont az a cél, hogy megtörjek, örökösen hadakozzak, felhorkanjak, gyűlölködjek, vergődjek dühömben: olyasmit tegyek, ami nem méltó ahhoz az identitáshoz, amelyet állítólag épp védek? 20 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

A mérlegnek két serpenyője van: az egyikben a Facebook, a másikban Isten megjelenése a világban. A statista.com becslése szerint 2021 végére közel négymilliárd embernek lesz majd közösségimédia-fiókja, a listavezető pedig továbbra is a Facebook marad. Az a platform, amelynek moderátorai nemrégiben az említett, hagyományos házasságról szóló lapszámot is törölték. Keresztyénként azonban a másik oldalt is látnom kell. Hiszen olyan közösség tagja vagyok, amelynek moderátora azt ígérte, hogy soha nem törli a profilomat, helyette viszont megtisztít a vétkeimtől: haragtól, félelemtől. Nem eshetek kétségbe, mert ez a moderátor mindennél jobban ért a felület kezeléséhez – hiszen ő alkotta meg – és tudja, hogyan kell időzíteni. Ő is használ „időzített bejegyzéseket” – újabb és újabb formáit találja ki a közlésnek. Jól tudjuk, hogy – egyházunk történetében oly fontos időkben – Isten már használta a médiát. A nyomtatás forradalma lehetővé tette, hogy kezünkbe fogjuk, saját nyelven olvassuk a Bibliát. Bár semmiképp sem említeném egy lapon a szóban forgó hetilapot a Szentírással, a másokban látott félelmek miatt mégis fontosnak tartom elmondani, hogy a könyvnyomtatás korában is voltak, akik bezúzták a bibliafordításokat, elégették az új szent könyveket. De a könyvek előtt és után is voltak Istennek gyermekei, mélyen hívő keresztyének. Az internetes közösségi háló is médiaforradalom. Segített például abban, hogy két kattintással elérhessünk egy-egy igehirdetést vagy kommentárt. Miért kellene megijednünk hát egy új médiumtól? Isten ezt is tudja használni, ha akarja – a maga időzítése szerint. Ebbe belegondolva egyből enyhülhet a kétségbeesésünk. Térjünk vissza végül a kommentelő kérdésére: Mi marad nekünk? Minden. Az Istentől kapott közösség és a lehetőség, hogy az ehhez való tartozás örömét mások elé éljük: korlátlan szabad felület. Így hát jó, ha véleményünket elmondjuk, de ne menjen el felesleges energiánk a kiabálásra, odavágásra, vicsorgásra, hiszen valaki egyszer azt mondta nekünk: „Vigyázz, hogy feddhetetlen légy, ügyelj, hogy becsületes maradj, mert a jövő a béke emberéé!” (Zsolt 37,37) 


| GONDOLATOK |

VITÉZ FERENC

Arról, ami fontos – és ami nem A szerző főiskolai docens, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, újságíró

Évekkel ezelőtt történt, hogy a sokáig elodázott iratselejtezés közben rábukkantam egy dossziéra, amelyre az volt ráírva, hogy „fontos, elintézendő dolgok”. Már majdnem kinyitottam, amikor észrevettem rajta a dátumot, amely három-négy évvel korábban lejárt. Nagy dilemmába estem. Elképzelni sem tudtam, a dosszié milyen „fontos” dolgokra figyelmeztetett volna. Némi habozás után úgy döntöttem, hogy nem nyitom ki, és az egészet a „megsemmisítendők” címkéjű zsákba teszem. Az elmulasztott tennivalókat már úgysem tudom pótolni.

ILLUSZTRÁCIÓ: FREEPIK.COM

A mai napig nem tudom, jól döntöttem-e. Hogy nem csupán a mulasztás felelőssége elől menekültem-e. Tényleg elintéződtek nélkülem is a dolgok, vagy megoldottam azokat kényszer és figyelmeztetés nélkül? Utólag már furdal kissé a kíváncsiság, hogy vajon mit gondoltam akkor fontosnak, miközben talán mégis megfeledkeztem róla? Nem lehetett volna pótolni, akár három-négy évvel később is? Válaszolni egy levélre, még ha az írója közben már az igazak útját járja is? Egyáltalán: mappába kell-e rendezni azokat a bizonyos fontos és elintézendő tennivalókat, nem pedig azonnal hozzálátni a megoldáshoz? Így nincs sem utólagos kíváncsiság, nincs lelkifurdalás, nincsenek megoldatlan ügyek. Szokásom, hogy újságokat vagy belőlük kiemelt cikkeket teszek félre. Talán mert nem volt időm végigolvasni, talán mert a témája később még érdekelhet, vagy szeretném újra elolvasni. A mostani

rendrakásom közben találtam egy ilyen újságköteget. Átlapoztam, beleolvastam a cikkekbe. Némelyik csak tavalyi, sok más évekkel korábbi. Sehol nem volt jelölés, hogy mi lehet belőlük a „fontos”. És most szinte mindegyik ment a szelektív hulladékba, mert időközben vagy az apropót felejtettem el, vagy már „túl vagyok rajta”, vagy egyáltalán nem is volt érdekes. A „rekonstrukciót” ismét elmulasztottam. Izgalmas gondolatkísérlet lehetett volna, hogy fölfedjem: miért gondoltam egykor ezt vagy azt az írást megőrizendőnek. Vissza tudtam volna követni általuk azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek a kiválasztás időpontjában jellemeztek. Ám győzött a fölöslegektől való megszabadulás vágya. Némely emlékeket nem érdemes őrizgetni, csak a helyet foglalják a világomban, amelyet ebben a bezártsághelyzetben is egyre szélesebbre kellene nyitnom. Sehová nem indulok el papír és toll nélkül. Sorra kerülnek elő a tenyérnyi fecnikre jegyzett ötletek. Az egyiken az alábbit olvasom: „Fontos? – Valóban az? Fontoskodó emberek. Régi kalendáriumok, mai okoseszközök.” Nem tudom, mikor emlékeztettem magam az ötletre, a dátum ezekről a lapocskákról általában hiányzik. Azt viszont tudom, hogy a régi emberek ágya mellett ott volt a Biblia és a kalendárium. A bibliás ember megváltoztathatatlan és örök kalendáriumnak is gondolta a Szentírást, amely mindig és minden kérdésére választ ad, ha kellő figyelemmel és imával fordul felé. És a kalendáriumokban (például a 17. században) „friss hírként” olvasta azt, ami két vagy három évvel korábban történt a világban. Ma már élőben követhetjük az eseményeket, és azokat gyorsan elfelejtjük, köszönhetően az okoseszközök által lebutított valóságérzékelésünknek. A Biblia minden „tudósítása” friss hír. Ezt bizonyítják a bibliaolvasó kalauzok, e sajátos és személyes, egyszerre időhöz kötött és időtlen lelki évkönyvek. Azok a régi emberek, akik csak bibliát és kalendáriumot olvastak, tudták, hogy soha nem veszíti el az aktualitását a Jó Hír. Nem kell besorolni az „elintézendők” mappába, amelyben végső soron a nem fontos dolgok szerepelnek. Mert az igazán fontosról soha nem feledkezhetünk meg.  2021. február 28.

Reformátusok Lapja 21


FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Délutáni szolgálat

LXV. ÉVFOLYAM,

9. SZÁM,

2021. FEBRUÁR 28.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Sok helyen nincs már valós igény, érdeklődés a vasárnap délutáni istentiszteletre. Nálunk ezt úgy oldottuk meg, hogy a délutáni helyszínt áthelyeztük a közeli idősotthonba. Időnként a gyülekezetből is elkísér valaki. Körülnézni, barátkozni, felkeresni egy-egy régi ismerőst, szomszédot. Vagy csak bekapcsolódni az istentiszteleti közösségbe. Általában másodjára szól a harang, amikor begurulok az intézménybe. Széljárástól függően általában ide is elér a hangja. Így tehát vasárnap délutánonként négytől jó félórára a tágas ebédlő átalakul templommá. A gyülekezet igazi ökumenikus közösség, főleg reformátusok és római katolikusok alkotják. Sokat énekelünk, főleg ismertebb dallamokat, hogy könnyű legyen bekapcsolódni. Ilyenkor megfigyelhető néhány átszellemült tekinteten, ahogy egy-egy jellegzetes, számára kedves ének hallatán sok-sok évtizedet visszautazik az időben. Talán egy gyermekkori hittanórára, istentiszteletre, ahol tele szájjal fújták a jól ismert zsoltárt vagy dicséretet. Felidéződik a gyermekkor, néhány emlékkép a múltból, amikor még… Hitvallás, rövid igehirdetés, ima, sok ének, ebből áll a félórás délutáni istentisztelet. A végén pedig sok-sok iratmissziós olvasnivaló, a Felvidéktől Budapesten át Erdélyig. Így rajzolódik ki a református Kárpát-medence. Az is ott tükröződik az arcokon, hogy ezek a rövid alkalmak egyensúlyt, alapot teremtenek, megnyugvást hoznak az idősek testi, lelki elesettségében, a szeretetotthonban töltött utolsó életszakaszukban. Éppen ezért számítanak rá, és hiányolják, ha elmarad. A jelenlévők létszáma pedig sokszor a délelőtti, templomi istentisztelettel is vetekszik. Van, aki az énekeskönyvét is magával hozza, mások itt, életük végén kezdenek el aktívan „templomba járni”. Bárhogy is, itt még van egy kis idő megtalálni Istent. Az igehirdető számára is semmi máshoz nem hasonlítható megtapasztalással bírnak ezek az alkalmak. Sietős, rohanó világunkban, ahol tele van a határidőnaplónk és a fejünk, néhány lépéssel, teendővel mindig előre gondolkodva, itt egy kissé mi is megállhatunk, legalább egy stációnyi időre. De ami talán ennél is fontosabb: az időskor nyomorúságait, betegségeit, fájdalmas leépülését látva, szemlélve itt nyílik ki legerőteljesebben lélekben a hála érzése, mindazért, amink van. Az időtől és élettől kezdve a családig, közösségig. Így válik a szeretetotthon a jóleső feltöltődés helyszínévé. Ezért nehéz lemondani az alkalmat, ha a járványhelyzet alakulása miatt éppen nem mehet be a lelkész sem, mert az ember azt látja a szemekben, hogy várják, számítanak rá. Kell az a kapaszkodásnyi ige, a stációnyi nyájközösség.

ÁRA: 400 FT

BALOG ZOLTÁN ÉS MOLNÁR JÁNOS A ZSINAT ÉLÉN

9 771419 856007

A református közösség képviseletében

21009

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:.........................................................................................

 FÁBIÁN TIBOR

.................................................................................................. Telefon (nem kötelező):........................................................... Aláírás:................................................................................... 22 Reformátusok Lapja

2019. január 6.

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.


| EMLÉKEZÉS |

Reformátusok és a kereszt(használat) Megjelent a Presbiter újság legújabb, 2021/1. száma, amelynek már a címlapján több hangsúlyos téma megjelenik. Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület nemrég megválasztott püspökének cikke a kereszt értelméről és református használatáról szól, az Amikor a tudomány a hitet is gazdagítja címkiemelés és bibliai növényillusztráció pedig a lapszám fő interjújára hívja fel a figyelmet, amely Fráter Erzsébettel, a vácrátóti botanikus kert ökológusával készült. A lapban sorjáznak az érdekesebbnél érdekesebb témák: Surján László levele a nemzeti összetartozásról, Erdélyi Judit kutatási tényeken alapuló érvelése az oltakozás fontosságáról, illetve a világjárvány elleni küzdelem döntő felismeréseinek magyar kutatójáról, Karikó Katalinról is olvashatunk. Folytatódik a Napjaink vándorprédikátora-sorozat Végh Tamással, illetve új sorozat is indul, amelyben Szabó Zsolt rovatvezető fiatal presbiterek bemutatkozását tűzte ki célul: ez alkalommal Nagy Imre István, a zilah-fenyvesi gyülekezet főgondnoka vall sokrétű szolgálatáról az öröm és a hála hangján. A történelmi visszapillantóban a Zwingli szellemében működő Kálmáncsehi Sánta Márton portréját olvashatjuk. Az éves főtémát, az egység és közösség gondolatkörét részletezi egy másik cikk, a Szép rend című írásból újabb egyházjogi ismereteket szerezhetünk a református alkotmányozásról és kormányzásról. A Pál apostol nyomában – Bibliával a kézben sorozat tizenkettedik részében az apostol missziói módszerével, illetve az irigység „kezelésével” ismerkedhetünk meg. Az Apropó rovat az eleve elrendelés nem könnyű kérdésével foglalkozik. A rovatok sorát a Szövetségünk életéből eseménytára zárja. Presbiteri rendezvényekről tudósítás szól Királyhágómellékről, illetve újévi üdvözletet kapnak az olvasók Bukarestből, beszámolót a Covid-tapasztalatokról Erdélyből. Hollandiából Köszönöm, Uram! címmel érkezett az újabb építő bizonyságtétel Knolné Tüski Gabriellától. A böjtölés időszerű formáiról sem felejtkezik el ez a szám, ehhez kapcsolva Kálvin böjtértelmezését. D. Szabó Dániel fiatalos lendülettel írja cikkeit: olvashatjuk reflexióját a köztársasági elnök újévi beszédére, írását a levélbeni kapcsolattartás módjáról a cigány gyülekezetekben, illetve J. Lennox koronavírus-járvánnyal kapcsolatos könyve nyomán írt nagy ívű gondolatvezetését. A keresztyénüldözés legfrissebb tényeiről közöl megrázó adatokat az Open Doors 2021. év eleji jelentése nyomán készült összeállítás. Balog Zoltán Nem csak kenyérrel... című könyve a világjárvány első hulláma idején mondott prédikációiból, médiamegnyilatkozásaiból, írásaiból válogat – a presbitereknek is ajánlja a kötetet beszélgetések alapjául a recenzió. A lap szerkesztőbizottságának tagjai fogalmazzák meg várakozásaikat az új esztendőre vonatkozóan. A színes záróoldalon ezt a gon-

dolatkört viszi tovább a felelős szerkesztő Isten-hívogató köszöntője, amelyet a kortárs osztrák festő, M. Willfort két igei témájú festménye illusztrál. Reményik-vers, Covid-imádság Felvidékről, gondolati vers Németországból, újabb adatok a világkeresztyénségről, rövid presbiteri ima teszi még változatosabbá a Presbiter idei első számát. Külön színes összeállításból ismerhetjük meg a a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadványait. Fontos és aktuális kérdésben ad eligazítást az Erkölcstan vagy inkább hittan? Melyikre írassam a gyermekemet? című cikk. A harminc éve megjelenő Presbiter újság idei első számával az olvasás és az üzenetek nyújtotta örömet kívánja a felelős szerkesztő az olvasóknak. A teljes lapszám és minden korábbi is megtekinthető a szövetség honlapján a Presbiter folyóirat rovatban.  BÉKEFY LAJOS felelős szerkesztő

2021. február 28.

Reformátusok Lapja 23


| EMLÉKEZÉS |

PETRŐCZI ÉVA

Január 23-án volt két éve annak, hogy a legendás „Ráday 28”-hoz közeli otthonunk minden zegét-zugát – a zárt ablakokon keresztül is – keserű, fojtogató füst töltötte meg. Nem sokkal a füst észlelése után és az egyre gyülekező tűzoltóautók szirénáinak félelmet keltő hangja nyomán férjem, aki hosszú évekig a Ráday Könyvtár munkatársa volt, később a könyv- és iratmentési munkálatok egyik önkéntese is, átrohant a helyszínre. Egy jó óra múlva feldúltan számolt be a közismert, sokunknak nagy fájdalmat, nem pótolható veszteséget okozó eseményről.

A tűzből mentett Medgyesi Pál-nemeslevél Néhány nappal később, már a diákokat és a tűz áldozatául esett édesapa családját megsegítőkhöz csatlakozásunk után ötlött csak fel bennem a kérdés: „De mi lett a Medgyesi-nemeslevéllel, a pusztító lángokhoz oly közeli Ráday Levéltár egyik kincsével?” A tűz idején már éppen tizenkét esztendő telt el azóta, hogy Nagyságodnak alázatos lelki szolgája, illetve The Obedient Spiritual Servant of Your Highness címmel megjelent Medgyesi Pálról, a legismertebb magyar puritán lelkipásztor-íróról szóló könyvem. Éppen e kétnyelvű munkám közreadása után nem sokkal a Medgyesi Pál emlékét oly híven ápoló debreceni utódok: István, Éva, Ildikó és Enikő jóvoltából értesültem arról, úgy 2010 táján, hogy Medgyesi Pál ritka szépségű nemeslevelét itt, a közvetlen szomszédunkban, 24 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

a mostanság annyira hiányolt Levéltárban őrzik. Mondanom sem kell: a következő napon – Nagy Edit levéltár-igazgató jóvoltából – már fehér cérnakesztyűs kezembe vehettem a becses okiratot, amelyet addig csak egy Medgyessy István által küldött fényképen láthattam. A nem mindennapi módon érdekes okiratról digitális felvételeket készítettem, ezek közül itt hármat, a teljes oklevelet és annak szép pecsétjét, továbbá a Medgyessyek címerét adom közre. A tűz és az oltáskor szétzúduló vízáradat a levéltár anyagának régi részét – Isten kegyelméből – épségben hagyta ugyan, de jelenleg a „kálvinista Budapesttől” távoli Teve utcában őrzik. Látványa és története, ha röviden is, úgy vélem, méltó arra, hogy itt közreadjuk, éppen most, amikor kinek-kinek annyi „tűzből menteni valója”


| EMLÉKEZÉS |

„Fölfelé irányuló ezüst ékkel hármasan hasított pajzs. Alsó kék részében zöld mezőből zöldellő fenyőfa nyúlik fel az ék szárai közül. A két felső sarok vörös, benne egyegy ezüst liliommal. A koronás nyílt sisak dísze: természetes színű, s jobbra fordult daru bal lábában kövecset tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.”

van: lelki egyensúly, egészség, családi, baráti kapcsolatok, legalább szerény anyagi biztonság. Nézzük először a tényeket. 1643. február 11-én, Szatmár városának nemesi közgyűlésén hirdették ki, hogy Medgyesi (az oklevélben már Medgyessy) Pál III. Ferdinánd királytól már az előző évben datált nemeslevelét azon a napon a nyilvánosság elé tárják. A latin okirat szövege: „1642. május 10. Bécs. III. Ferdinánd (itt a Habsburg uralkodó teljes titulatúrája következik) tudtul adja, hogy egyrészt egynémely hívei közbenjárására, másrészt figyelembe véve Medgyessy Pál szolgálatait, amelyeket Magyarország szent koronájának és neki, illetve elődeinek tett, úgy döntött, hogy Medgyessy Pált feleségével és gyermekeivel együtt kiemeli eddigi nem nemesi állapotukból, és Magyarország kétségtelen nemesei közé sorolja. Ezután tehát ő és mindkét ági örökösei ugyanazokkal a kiváltságokkal bírjanak, mint az ország többi régi nemese…” Az okiratban egy „szépséghiba” van csak: Medgyesi Pálunk, magyar református prédikátor lévén, 1629. július 13-tól kezdve már utódaival együtt nemesnek számított Bethlen Gábor fejedelem Gyulafehérváron kiállított oklevele szerint, amelyet I. Rákóczi György – akinek Medgyesi az udvari papja volt – ép-

pen 1642. május 10-én meg is erősített. Ebből nyilvánvaló, hogy a katolikus Habsburg uralkodó nem tartotta teljes jogúnak és teljes értékűnek a két református fejedelem lelkészeinkre vonatkozó, örökérvényű rendelkezését. Ugyanakkor nagyon érdekes, és még valami „jóvátételi” jellege is van annak, hogy a bécsi nemesi oklevelet éppen az a Lippay György egri püspök szignálta, aki a tizenhetedik századi ellenreformáció egyik lelkes bajnoka volt, egészen addig, míg a vasvári béke után csalódottságában nem csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez. Adósok vagyunk még a nemeslevélen látható címer elemzésével. Ahogyan Benkó Imre írta 1908-ban megjelent könyvében: „Fölfelé irányuló ezüst ékkel hármasan hasított pajzs. Alsó kék részében zöld mezőből zöldellő fenyőfa nyúlik fel az ék szárai közül. A két felső sarok vörös, benne egy-egy ezüst liliommal. A koronás nyílt sisak dísze: természetes színű, s jobbra fordult daru bal lábában kövecset tart. Takarók: kékarany, vörös-ezüst.” A bemutatott címertani elemek közül minden kétséget kizáróan a „legmagyarabb” a daru, amely a halhatatlanok hírnöke és a vándorok védelmezője, az éberség jelképe, a honi heraldika egyik kedvelt madara. A liliom pedig a királyi címerek előkelő virága. Végül feltétlenül szót kell ejtenünk még a Medgyessy-címerben látható zöldellő fenyőfáról is. Ez már nem a címertani közhelyek egyike, hanem végtelenül megható módon – akár az értékes okirat megmenekülését is szimbolizáló, pontosabban ezt az örömteli tényt évszázadokkal a tűzeset előtt kiábrázoló – vigasztaló látvány. Ugyanis, egészen a Ráday u. 28. végleges kiürítésének szomorú korszaka, a teljes átépítés megkezdése előtti időkig, bár bontási hulladékok között, de teljes épségében, szépségében pompázott az egyházkerületi székház és a Ráday-kollégium kertjének fő ékessége: egy magasba nyúló fenyőfa. Ennél szebb, reményt adóbb üzenetet nem is kaphatnánk most Istentől. A sokunknak oly kedves fa jelenlegi sorsát nem ismerem ugyan, de azért – úgy vélem, sokadmagammal – köszönetet mondhatok, hogy sok, erőt és megújulást hirdető, egyháztörténeti jelentőségű dokumentumunk megmenekült a két évvel ezelőtti tűzvésztől, és továbbra is hirdetheti a hívő emberek között Isten hatalmát, amely minden vészből és vészkorszakból, minden méltatlan mellőzésből képes kivezetni bennünket. Úgy, ahogyan Medgyesi Pált vagy éppen a törökök által elfoglalt nagyváradi várból kimenekített váradi Bibliát.  2021. február 28.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Református konyha A téli napokon jólesik forró teánk, kávénk mellé egy-két falat süteményt harapni – legyen ez e héten az alábbi könnyen elkészíthető kifli, amelyet egy tengerentúli lelkészné gyűjteményéből hoztunk el olvasóink számára. LEGEGYSZERŰBB TEJES KIFLI – KELESZTÉS NÉLKÜL Hozzávalók: 35 dkg finomliszt, 2,5 dl tej, 2,5 dkg friss élesztő (szárított élesztő is jó), 2,5 dkg olvasztott vaj, egy teáskanál só, csipetnyi cukor. Tetejére: egy-két evőkanál langyos tej. Az élesztőt 1 dl langyos tejbe morzsoljuk, rászórunk egy csipetnyi cukrot, félretesszük, hogy az élesztő felfusson. A lisztet sóval elkeverjük, hozzáadjuk a felfutott élesztőt és a maradék tejet, és jól összedolgozzuk. Az olvasztott, de nem forró vajat fokozatosan hozzáadva a tésztát kidagasztjuk. A tésztát két részre osztjuk, és lisztezett felületen kör alakúra nyújtjuk mindkettőt. A köröket négy-négy cikkre vágjuk, majd a szélesebb felétől kezdve feltekerjük úgy, hogy közben vékonyabbra megnyújtjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük a kifliket. A sütőt 210 fokra előmelegítjük, az aljába egy edénybe vizet teszünk. A kifliket langyos tejjel lekenjük, és a forró sütőbe tesszük, 15 perc alatt szép pirosra sütjük.  FORRÁS: SÜTÉS, FŐZÉS. MNC – MAGYAR NÉPFŐISKOLAI COLLEGIUM, 2020.

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát Kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Pedikűrösként dolgozom hosszú évek óta. Házhoz is megyek. Hívjon bizalommal: 0630-445-3876. 26 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

Sík Sándor Ejhaj, hóvirág! című költeményéből idézzük a kezdősorokat. Vízszintes: 1. Az idézet első része (J, V, S, G, Y). 13. Túl édes. 14. Mutatószó. 15. Végbevisz. 16. A lényegre irányuló. 18. Fejlődni. 19. Egykori súrolószer. 20. Kén-monoxid. 21. Megelevenedik. 23. Régies igekötő. 24. Viaszminta része! 26. Istentisztelet. 27. Rövid női név. 29. Heves megyei falu Hatvan közelében. 31. Vitray Tamás televíziós műsora 1985–1989 között. 34. USA-beli olajvállalat. 35. Korai gyümölcs. 37. Arrafele! 38. Gally. 39. Az Akszúmi Királyság uralkodója az 5. században (EBANA). 41. Kaliforniai videójáték-fejlesztő cég. 44. A Fekete gyémántok írójának névbetűi. 46. Ruténium vegyjele. 47. A szerelem hindu istennője. 49. Rara …, ritka madár. 51. Becsmérlés. 54. Búoszlató beszéd. 56. Kelet-Indiában beszélt nyelv (ODIA). 57. Ősi. 59. Belül serken! 60. Marokkói geológus, egyetemi tanár, író (Abderrahmane IBHI). 62. Szalagrózsa. 65. Francia arany. 66. Learat páratlan betűi. 67. A Vitorla csillagkép latin neve. 68. Pióca. 71. Kétszínű. 73. Kettős betű. 74. Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, röviden. Függőleges: 1. Szőröstül-bőröstül. 2. Görög eredetű férfinév, jelentése: szent nevű. 3. Részben lehidal! 4. A héber ábácé első betűje. 5. Bécsben felszentelni! 6. Nagy varázsló. 7. Első királyunk fia. 8. Kívánságot közöl a pincérrel. 9. Becézett női név. 10. Gazdasági társaság, röviden. 11. Abcúg! (két szó) 12. Város Kazahsztán északi-középső részén (ESIL). 17. Feljegyzés, angolul. 18. Brian …, 1979-es Monty Python–film. 22. Továbbá. 23. Rovátkol. 25. Német női név. 28. Mértékegység előtag, jelentése: billiószoros. 30. Ökölvívóbajnok testvérpár (Csilla és Zsolt). 32. Quod … demonstrandum, amit bizonyítani kellett. 33. A tetejére. 36. Brazil tagállam. 40. Finn progresszív zenei trió (AURI). 42. Hangos mulatozás.43. Nemi jelleg. 44. Az idézet második része (V, G, R, F). 45. Római 1100. 48. Indiai uralkodó, államvallássá tette a buddhizmust. 50. Tanintézményhez kapcsolódó. 52. … mondd (Hernádi Judit slágere). 53. Kelet-timori falu (LAKENU). 55. Növényi kapaszkodó. 58. Kettőzve: tréfás fenyegetés verésre. 61. Sopron településrésze. 63. Szünteté a tüzet. 64. Juttatná. 67. Üt. 69. Táj betűi keverve. 70. Lyukas páros betűi. 72. Zillich Beatrix. 73. Tórium vegyjele. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Szíveteket szaggassátok meg, ne a ru-

hátokat, úgy térjetek meg!


| GYERMEKEKNEK |

Nyoma veszett! Niszán hónap harmadik hete is múlófélben volt. Véget ért a páska, a zarándokok visszaindultak otthonaikba. Lassan kiürült a város, vagy legalábbis csak azok maradtak Jeruzsálemben, akik ott is laktak. Igazság szerint Hémán és családja is felsóhajtott, amikor az utolsó vendég is elhagyta a házat. Sok volt a munka a zarándoklat idején, és iszonyatos a tömeg Jeruzsálemben. Egy lépést sem lehetett megtenni tülekedés nélkül, és akkora volt a zaj, hogy alig lehetett elviselni. Több ezer zarándok érkezett a városba, ez önmagában is elég lett volna, de ott voltak az állatok is, amelyeket áldozatként akartak bemutatni a templomban. Báránybégetés, marhabőgés, emberi zsivaj, a koldusok kiáltásai és persze a kereskedők meg az árusok véget nem érő lármája. Hémán és családja is örült, hogy vége az ünnepnek. Jó volt ez a csend, amely megülte a várost. Jó volt csak szűk családi körben körbeülni a gyékényt, és együtt vacsorázni. Jó volt arra gondolni, hogy nem kell a mások gondjával-bajával törődniük. És persze jó volt a páskára is gondolni, hogy az áldozati bárány elvette a bűneiket. Ha nem is sokáig, de legalább egy évre. Mert igazság szerint ebben a felfordulásban nem sokat tudtak igazán belegondolni az ünnep lényegébe. Tették a dolgukat, hogy mások ünnepelhessenek. Persze, ők is megülték a páskavacsorát, de igazán csak most jutott el a szívükbe az a békesség, amelyet érezniük kellett volna az ünnep alatt. Ám ez a békesség nem tartott sokáig. Valaki hangosan verni kezdte a kaput. Táfát és Gesem döbbenten nézett össze: – Ki lehet az? De a választ csak akkor tudhatták meg, amikor kinyitották az ajtót. Még szinte ki se nyílt a kapu, József törte be magát rajta: – Itt van? Ugye, itt van? – kérdezte lélekszakadva. – Kicsoda? – kérdezett vissza Táfát és Gesem egyszerre. – Hát Jésua – válaszolta Mária a kezét tördelve. Táfát és Gesem a fejét rázta: – Nincs itt. Akkor láttuk utoljára, amikor veletek elindult a templomba. Mária kétségbeesetten nézett rájuk, és ha a férje karon nem ragadja, talán össze is esik az ijedtségtől. József óvatosan az ülőgyékényekhez támogatta a feleségét, Táfát egy pohár vizezett bort nyújtott feléje.

– Az az igazság, hogy már a templomban szem elől tévesztettük – kezdte a kezét tördelve Mária –, de úgy gondoltuk, hogy biztosan a többi zarándok között van. Hiszen jól ismer mindenkit, aki Názáretből érkezett. Csak ahogy esteledett, akkor kezdtük keresni a rokonok és az ismerősök között. De nem találtuk sehol. Nem látta senki. Senki… – zokogott fel Mária. József magához húzta a feleségét, és az a vállába sírta könnyeit. – Akkor indultunk vissza – folytatta a férfi –, mert abban reménykedtünk, hogy ide jött, hozzátok. De ha itt sincs, akkor nem tudom, hol lehet. – Biztos itt van valahol a városban – próbálta nyugtatni az aggódó szülőket Táfát. – Lehet, hogy csak elbámészkodott. Vagy eltévedt a sikátorok között… Ne aggódj, meg fogjuk találni. – De hogyan? – kérdezett vissza Mária. – Akkora ez a város… – Azt még én sem tudom – válaszolta Gesem –, de ha kell, bejárjuk az összes utcáját. Megmozdítjuk az összes kövét, hogy megtaláljuk a fiadat. Mária hitte is, nem is, amit a férfi mondott, de azért hálásan elmosolyodott. Fáradtnak érezte magát, nagyon fáradtnak. A kétnapos gyaloglás, az út, meg talán az a kicsi bor is úgy elálmosította, hogy azon nyomban elaludt. De álmában is csak a fiát szólongatta, Jésuát.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. február 28.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

ÁLLÁS

A Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda – Kiváló Tehetségpont, Európai Tehetségpont (Törökszentmiklós, Bethlen Gábor út 1.) pályázatot hirdet egy fő vezető óvónő, két fő óvodapedagógus és két fő tanítói munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: a jogszabály szerinti pedagógusdiploma, keresztyén református elkötelezettség. A pályázat részeként benyújtandó: fényképes szakmai önéletrajz, motivációs levél, végzettséget igazoló okiratok másolata. A munkakezdés időpontja: 2021. szeptember 1. vagy egyeztetés szerint. Bérezés: megegyezés szerint. Két fő részére biztosított a szolgálati férőhely vagy (megbeszélés szerint) lakás. A pályázatok benyújtásának módja: bethlen.tmiklos@gmail.com. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Virágné Katona Zsuzsanna igazgató ad a fenti e-mail-címen. FELVÉTELI

A Pápai Református Teológiai Akadémia felvételt hirdet a 2021/2022-es tanévre re­for­ mátus teológia osztatlan és katechéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: február 28. Valamint felvételt hirdet református hit- és erkölcstan­ oktatói, szaklelkigondozó, homiletikai szakirányú továbbképzési szakjaira, önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: augusztus 19. További információ: www.prta.hu, 06-891312-331, +36-30-748-1620

Jelentkezz a Bárka tá A Magyarországi Református Egyház Bárka táborában évente több mint ezerötszáz, 1–11. évfolyamos gyermek és kamasz nyaral. Sokan közülük az ország legelmaradottabb térségeiből, gyakran hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből érkeznek. A turnusok lebonyolításához keresünk elhivatott közreműködőket, akik szeretnek játszani, és kifogyhatatlan energiákkal rendelkeznek. Mindhárom, alább bemutatott lehetőségre február 28-ig lehet jelentkezni. OKTATÓK Keresünk több mint százötven, élménypedagógiai és gyerektáboroztatási tapasztalattal rendelkező jelentkezőt, akik vagy élménypedagógiai gyerekfoglalkozás-vezetőként (kapitány), vagy programszervező animátorként (kormányos) vennének részt a táborokban. Azok jelentkezését várjuk végzettségtől, foglalkozástól és lakóhelytől függetlenül, akik már betöltötték 16. életévüket, és gyermekfoglalkozásokhoz kapcsolódó tapasztalattal rendelkeznek, jártasak gyermektáborozásban, gyermekek felelősségteljes ellátásában és biztonságos felügyeletében, késztetést éreznek gyermekprogramokba való bekapcsolódásra, kézműves foglalkozások vezetésére, játéktaníTovábbi rész­ tásra, mesélésre, és részt tudnak venni a kötelező letes infor­máció és háromnapos tábori felkészítőn május 22. és 24. jelentkezés a Kalandok között a tábor helyszínén, Balatonfenyvesen. és Álmok Szakmai Műhely oldalán: www. kalandokesalmok.hu.

ÖNKÉNTESEK

A Bárka tábor nem létezne elkötelezett önkéntesek nélkül. Álmokat válthatsz valóra, életeket változtathatsz meg, ha csatlakozol a programhoz. Egyben azt is megtapasztalhatod, hogy a te segítséged milyen jelentős lehet abban, hogy esélyt kínáljunk nehéz sorsú gyermekeknek. Minden mosoly, jó szó, energia és a szenvedély, amelyet a Bárkának adsz, többszörösen térül meg, több száz hátrányos helyzetű gyermeket juttatva esélyhez, lehetőséghez, célhoz, reményhez. Olyanok jelentkezését várjuk, akik szívesen segítenek a tábor napi életének szervezésében, a táborozók napjainak lebonyolításában az ébresztőtől

28 Reformátusok Lapja

2021. február 28.


| EGYHÁZI ÉLET |

ÓVODAPEDAGÓGUSI ÁLLÁS

ábor csapatába! További a takarodóig, az alapvető fizikai és lelki szükséglerészletes tek ellátásában, a biztonságos, nyugodt és szereinformáció és a tetteljes légkör kialakításában. Nyíltszívű önkén- jelentkezési lehetőség a barkatabor.hu teseket várunk, akik támogatnak és felemelnek, oldalon érhető el. mesélnek, meghallgatnak, játszanak, nevetnek és megnevettetnek. Ennek a felemelő küldetésnek a lebonyolítására százötven önkéntes jelentkezését várjuk, akik gyermekfoglalkozásokhoz kapcsolódó tapasztalattal rendelkeznek, jártasak gyermektáborozásban és/vagy táboroztatásban, cserkészfoglalkozások vezetésében, gyermekek felelősségteljes ellátásában és biztonságos felügyeletében, késztetést éreznek gyermekprogramokba való bekapcsolódásra, kézműves foglalkozások vezetésére, játéktanításra, közös játékra, mesélésre, és részt tudnak venni a kötelező háromnapos tábori felkészítőn május 22. és 24. között a tábor helyszínén, Balatonfenyvesen.

HALÁSZOK Elhívásod van a gyermekek közt végzett igei szolgálatra? Elkötelezett vagy a nehéz sorsú gyermekek megszólítása iránt? Szívesen kipróbálnál valami egészen újat? Idén először halásznak is jelentkezhetsz a Bárka táborokba! Téged várunk, ha szeretsz táborozni, szívesen hirdetnéd az evangéliumot egyszerre nagyjából száznyolcvan gyermeknek, szeretsz csapatban dolgozni, új utakat felfedezni, és érdekel az élménypedagógia világa. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan…” (Mt 11,28) A jézusi hívás értelmében célunk, hogy a táborba érkező gyermekek megismerjék az őket hívó Krisztust, lelki impulzusokat kapjanak, amelyek segítenek nekik elindulni – vagy továbbhaladni – a keresztyén hit útján. A táborok lelki programjai a szociális kompetenciafejlesztésre irányuló élménypedagógiai foglakozásokra rákapcsolódva abban igyekeznek segíteni, hogy a bárkás élmények, tapasztalatok hatása hosszú távú legyen. Ehhez a lelki munkához keresünk most önkénteseket, akik halászként igehirdetéssel szolgálnak a táborokban! További részletes információ és jelentkezési lehetőség a barkatabor. hu oldalon érhető el.  FORRÁS: BARKATABOR.HU

A Halacska Református Óvoda nevelési óvodapedagógust keres munkaközösségébe, huszonkét fős gyermekcsoportba, teljes munkaidőben, 2021. áprilisi kezdéssel. Az állás betöltéséhez szükséges a keresztyén világnézeten és szakmai ismereteken alapuló hivatástudat. A munkaviszony az első évben határozott idejű. A munkavégzés helye: 1221 Budapest, Törley tér 3–4. Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 326/2013. kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Ezenfelül: 12% havi bérkiegészítést, évente kétszeri jutalmat, szolgálati helyet (megegyezés szerint) vagy albérlet-támogatást, illetve étkezési támogatást, valamint az óvoda szakmai igényeihez illeszkedő továbbképzések 80%-os finanszírozását biztosítják. Pályázati feltételek: főiskolai/egyetemi óvodapedagógusi végzettség. A pályázat részeként benyújtandó: fényképes önéletrajz, motivációs levél, diploma másolata, erkölcsi bizonyítvány (felvétel esetén), lelkészi ajánlás. A munkakör legkorábban 2021. április 6-tól tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. március 19. A benyújtás módja: e-mailben a halacskaovi@halacskaovi.hu címen.

KITÜNTETÉS

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara örömmel tesz eleget annak a hagyománynak, hogy volt diákjait jubileumi díszoklevéllel tünteti ki. Kérjük ezért azokat, akik református teológiai tanulmányaikat az egyetem jogelődjénél, a Budapesti Református Theológiai Akadémián 1951-ben, 1956ban, 1961-ben, 1971-ben si­ke­re­sen lezárták, hogy nyújtsák be kérelmüket a rubin, vas, gyémánt, illetve arany díszoklevél elkészíttetése érdekében a Hittudományi Kar Dékáni Hivatalához (1022 Budapest, Csopaki u. 6.) vagy a dekanihivatal.htk@kre.hu címen 2021. március 31-ig. 2021. február 28.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ezúttal Somogyiné Ficsor Krisztinát, a Budapest-Fasori Református Egyházközség intézményi lelkipásztorát kérdeztük. Somogyiné Ficsor Krisztina ötvenhárom éves, harminc éve közös szolgálatban és egymás erősítésében férjével, aki szintén lelkész. Először Kecskeméten szolgált mint hitoktatásért felelős, majd a budapest-fasori egyházközségben mint intézményi lelkész. Gyakran összegyűlik a szűk család, ahol az asztalnál legalább tizennégyen ülnek: öt gyermek, három házastárs, három unoka és a nagymama.

1

Miért döntött úgy, hogy a lelkészi pályát választja? Ma is sokszor rácsodálkozom, hogy Isten a kegyelme által elhívott a követésére, és megnyitotta a szívemet. Vajon hogyan tudta az életem kanyargós eseményeit úgy intézni, hogy ezek felé vezessenek? Gyermekkoromat meghatározta édesapám korai halála, aztán új szakasz következett az életünkben, amikor édesanyám férjhez ment református lelkész nevelőapámhoz, akinek szintén meghalt a felesége. Már kicsi koromtól kezdve jártam a gyülekezetbe, leginkább a nagymamámmal, akinek nem kellett nagyon rábeszélnie, mert mindig vágytam rá, hogy vele menjek. A gimnáziumban örültem, ha beszélhettem a hitemről. Mindez Isten elhívó szeretetéről beszélt nekem mindig. A gimnázium végén egyértelmű volt, hogy leginkább Jézus Krisztust szeretném szolgálni főállásban. Aztán, amikor a teológián kétségem volt, hogy itt van-e a helyem, Isten sokszor megerősített: az egyik legemlékezetesebb az 1Pét 2,9–10.

2

A mai világban hogyan lehet a fiatalokat Isten közelébe vonni? Egyedül Isten Lelke von magához közel egy gyermeket, fiatalt vagy felnőttet. Ez nincs a mi kezünkben. Azonban ő munkálkodik minden világi hatás és minden ellenállás ellenére is. Sokféle módszert tanultam az elmúlt harminc évben, akár a hitoktatásban, ifjú30 Reformátusok Lapja

2021. február 28.

sági szolgálatban vagy másoddiplomás tanulmányaim során, a családterápia/családkonzulens szakon. Mindegyik hasznos és építő volt, de fordulatot, teljes megoldást, megújulást csak az Isten életeket megragadó kegyelme ad. Aktív részese lehetek ennek és munkatársa, ha én is odaszánom magam neki naponta, és nem a magam erejéből, hanem az ő útmutatását keresve végzem a szolgálatot.

3

Honnan merít erőt, amikor szellemileg-lelkileg elfárad a szolgálatban? Erőt merítek, ha együtt vagyunk a családban, a közös programokon. Egy jó kiránduláson vagy egy nagy séta során a férjemmel. De legfőképpen akkor, ha több időm van elcsendesedni, olvasni az Igét, azt magamban elemezni, kérdéseket feltenni, válaszokat keresni és elmélyülni a magyarázatokban. Minőségi időt tölteni Jézus Krisztussal. Ez üdít fel a legmélyebben!

4

Ön szerint a több mint egy éve tartó járvány mire eszméltetett rá minket leginkább? Rengeteg mindenre. Egy kis vírus, amely láthatatlanul munkálkodik. Ugyanígy hat a bűn, ilyen mindenre kiterjedő hatása van. Hacsak nem hagyjuk, hogy Jézus Krisztus, aki azért jött, hogy megszabadítson, megtisztítson, meggyógyítson minket, végezze a munkáját bennünk. Van ellenszer! Talán az értékeink, amelyeket már megszoktunk, most újra kifényesednek: templom, gyülekezeti közösség, különböző hétközi alkalmak. Sok minden elvétetett. Vajon hogyan építjük fel újra az életünket? Tanulunk abból, amit átéltünk?

5

Vannak olyan céljai, amelyeket ez évben mindenképpen szeretne megvalósítani a gyülekezeti vagy személyes életében? Hűséggel szolgálni abban, amit Isten kijelöl nekem. Nem meghátrálni, elmenni, ha nem úgy van, ahogy képzeltem. A próbákban is kitartani. Támogató feleség lenni most, hogy a férjem még több feladatot vállalt. És szeretném jól szeretni gyermekeimet, unokáimat, családtagjaimat.  KINCSES KRISZTINA


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2021/9. szám