__MAIN_TEXT__

Page 1

LXIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 2020. SZEPTEMBER 6. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

Elkezdődött a tanév BECSÖNGETTEK A KÁRPÁT-MEDENCE REFORMÁTUS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN 9 771419 856007 20036


| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Te vagy, Uram, a békességnek fejedelme, ki a mi meghűlt lelkiismeretünket Szentlelkednek olajával kenegeted, és kötözgeted a te szent vérednek tisztító írjával a mi szívünket, lelkünket, minden kétségbeejtő bűnöknek ellene. Ha a fák tővel állanának fel, a föld rám borulna, az ég rám szakadna, a teremtett állatok arccal rám támadnának is, de mégis, Uram, egy csepp szent véred nagyobb minden bűneimnél, és ugyan nem kárhozom el.  ECSEDI BÁTHORI ISTVÁN (1555–1605)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13. Honlap: www.reflap.hu. E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu. Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208. A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban. Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269. Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000. IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu). Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu). Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu) Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu). Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs. Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Papp Tibor igazgató. A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket. A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál. Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x. Címlapfotó: Barcza János

12

16

23

24

INTERJÚ • 6. Kecskeméten is lesz református pedagógusképző | Pap Ferencet, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának dékánját kérdeztük REFORMÁTUS SZEMMEL • 7. Akiket Isten Lelke vezérel | Kovács Mihály vezércikke INTERJÚ • 12. Az alma mater szolgálatában | Győri Józseffel, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona idén nyugdíjba vonuló igazgatójával beszélgettünk REFORMÁTUS ÉLET • 16. Túlélték a nyári szezont a református szálláshelyek | Szezonvégi református turisztikai körkép EGYHÁZI ÉLET • 23. Egyházi választások vs. koronavírus | Bogárdi Szabó Istvánt, a Zsinat lelkészi elnökét kérdeztük AKTUÁLIS • 24. Nemzeti tanévnyitó Kecskeméten | Először adott otthont a rendezvénynek református fenntartású intézmény PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Sebestyén Ákos kolozsvári lelkipásztort kérdeztük

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben). A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel. 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja

3


| AZ IGE MELLETT |

IX. 6. VASÁRNAP

IX. 7. HÉTFŐ

IX. 8. KEDD

IX. 9. SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(11) „…közelebb van hozzánk az üdvösség…” (Róm 13,8–14) Egy konferenciára gyülekezve egy protestáns püspök megszólított egy katolikus érseket: „Mondj valami jót, érsek uram!” Az érsek így felelt: „Üdvösség!” A kérdést megelőző beszélgetéshez kapcsolódva más válaszra számítottunk: szépen haladnak az építkezések, stabil az egyházmegye, azért van eredménye az emberi erőfeszítéseinknek. Az érsek válasza azonban teológiai telitalálat lett. Hasonlóan telitalálatos válasz lett az, amit az egyik püspökünk felelt a következő kérdésre: Mikor történik már valami lényegi és mégis korszerű dolog az egyházunkban, túl a mindennapi alkalmakon? A válasz ugyanis így hangzott: „Ma is sok minden történt, főként pedig az, hogy egy nappal még közelebb kerültünk Jézus Krisztus vis�szajöveteléhez.” – Isten Igéje is pontosan ezzel bátorít bennünket. Ma még közelebb van hozzánk az üdvösség, mint tegnap volt (11–14). Ennél azonban sokkal több ez a kijelentés. Az apostol ugyanis így fogalmaz: „…mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk.” (11) Már itt miénk az üdvösség, mert hitben járunk, az örök élet királyának, a feltámadott Jézus Krisztus ölelésében élünk. De az az új világ, amely hit által már most a miénk, egyre láthatóbban győzedelmeskedik a bűn, a betegség, a halál régi világán. A hajnalhasadás után az éjszakát felváltja a nappal (14). 1Sám 18  149. zsoltár (8) „…az Úréi vagyunk.” (Róm 14,1–12) A hitbéli bizonyosságunk, minden különbség ellenére, egyetlenegy: Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó. Mindannyian Jézus Krisztusban hiszünk. Mindannyian, akik őbenne hiszünk, ennek az egyetlen Úrnak a gyermekei vagyunk. Ez a tény – minden különbség ellenére – egyértelművé teszi a medret, amelyben folyik az életünk, és a gátat is, amelyet nem törhetünk át. Letagadhatatlan tény, hogy a medren belül sokféle hullámfodor létezik. Az apostol nem is megy bele abba a meddő vitába, hogy kinek van igaza az étkezési szabályokat és az ünnepeket illetően. Jézus Krisztusban, hitben tegyük, amit teszünk, ez a lényeg (5–10). A reménységünk pedig az, hogy amikor megállunk az Úr ítélőszéke előtt, akkor ő kegyelmes lesz hozzánk a számadáskor. Reménységünk az, hogy hitben halhatunk meg, vagyis hűségesek lehetünk mindhalálig (Jel 2,10). Rászorulunk a kegyelemre, azért is, mert nehéz az élet és nehéz a meghalás. Csakis az Úr erejével lehet mindvégig megállni (1Kor 10,12). Rászorulunk a kegyelemre, mert sok részletkérdésen mentünk ölre egymással, élet-halál kérdésként tüntetve fel azokat, miközben életek sorvadtak el mellettünk (11–12). Reménységünk az, hogy akár élünk, akár halunk, az Úréi vagyunk (8). 1Sám 19  31. zsoltár (17) „…az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és öröm a Szentlélekben…” (Róm 14,13–23) Az Isten országa nem evés és ivás, mindenekelőtt abban az értelemben, hogy ezt az országot nem a mi tevékenységünk hozza létre, hanem az, amit Isten tett és tesz értünk. Az Isten országa igazság, mert ő ajándékoz nekünk igazságot, azaz bűnbocsánatot és megtisztulást. Az Isten országa békesség, mert ő ajándékoz nekünk békességet. Ez a békesség vállalja a maga harcait, de az Úr ügyét képviselő, békességszerző szeretettel (Mt 5,9). Ez a békesség Istennel, egymással és önmagunkkal való üdvösséges rendeződés már ebben a világban. Ez a békesség csodája a krisztusi konfliktuskezelésnek, amely nem törődhet bele abba, hogy Krisztus testét a részletkérdések miatti egyet nem értés okán folyamatos szakadások sebzik fel. Isten országa öröm (Fil 4,4), és a maradéktalan mennyei öröm előízét már „itt” megtapasztaljuk, minden élethelyzetben. „Ott” azonban az Isten országa evés és ivás is lesz, mert nagy vacsorához hasonlította azt a mi Urunk (Lk 14,15). Jó lesz egyszer végre lelkiismeret-furdalás nélkül enni és örülni. Isten országa öröm, bőség, asztalközösség, zavartalan testvériség, Isten dicsőítése és az élet áldott élvezete. 1Sám 20  3. zsoltár (5) „A türelem és vigasztalás Istene…” (Róm 15,1–13) Amit korábban megírtak, azért írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást nyerve reménykedjünk (4). Az apostol abból indul ki, hogy az embernek türelemre, vigasztalásra, reménységre van szüksége. Igen, elsősorban ezekre van szükségünk ebben a „zaklatott, aggasztó, halál-felé-való-létben” (Heidegger). A többi szükségletünk kielégítése csak egy időre kitolja, vagy éppen elüti magától az alapproblémákat. Az apostol azt is hangsúlyozza, hogy valóságos türelmet, vigasztalást, reménységet egyedül az élő Isten

Reformátusok Lapja 2020. szeptember 6.


| AZ IGE MELLETT |

adhat nekünk, aki a halál felett is Úr, és aki Jézus Krisztust feltámasztotta a halálból, hogy a mi életünket megtartsa. Minden bibliaértelmezés elsődleges szempontja csakis ez a lelki hozzáállás lehet. Ebből fakadhatnak egyéb szempontok is, ezt a fő sodrást követve. Az Írások értelmezését Jézus Krisztus is ugyanígy határozta meg (Jn 10,10), és a próféták is ekként fogalmazták meg azt (12; Ézs 11,10). Az apostol „csak” az előtte járókhoz igazodott itt. 1Sám 21  294. dicséret (19) „…így hirdethettem (…) Krisztus evangéliumát.” (Róm 15,14–33) Pál hálát ad az eddig elvégzett szolgálatokért, hiszen keleten, Jeruzsálemtől Illíriáig hirdethette az evangéliumot. Illíria a Balkán-félsziget északnyugati része, egészen az Adriai-tengerig, a mai Szlovénia, Horvátország, Bosznia területe (19). Pál hangsúlyozza, hogy ezen a területen – az itt lakó pogányok között, akiknek még senki nem hirdette az Igét – elvégezte a Krisztus evangéliumának hirdetését (13–16). Pál hálaadása nem dicsekvés, mert Jézus Krisztust magasztalja, aki előtte járt ebben a szolgálatban, és az apostol által maga az Úr cselekedett (17–19). Ugyanakkor az apostol nem álszerény: hálaadása során tudatában van annak, hogy mit végzett el általa az Úr (19). Pál hálaadásában bizonyosság van, hogy ezek a gyülekezetek tovább fognak gyarapodni, fejlődni, ő pedig új munkaterületek felé indulhat. Ő itt végzett, de a feladat soha nem kész, mások folytatják azt. Amit őneki kellett elvégezni, azt megtette. Néhány „csenevész” gyülekezet a hatalmas pogány tengerben, és az apostol mégis bizonyossággal tekint a jövőbe. Az Úr ügye nem tőlünk függ, még akkor sem, ha ránk bízta annak szolgálatát az Isten. 1Sám 22  11. zsoltár

IX. 10. CSÜTÖRTÖK

(1) „Ajánlom nektek nőtestvérünket, Fébét…” (Róm 16,1–16) A levél olyan személyes üdvözlésekkel zárul, amelyeket nem lehet meghatottság nélkül olvasni. Micsoda áldott pasztoráció! Pál mindenkire odafigyelt, ápolta és erősítette a kapcsolatokat. Elszégyelltem magam: én hányszor belefáradok. Az apostol nem fárad. A személyes hang, a törődés minden gyülekezetépítés alapja. Három évtizednél többet szolgáltam már a gyülekezeteimben, elsők és egyetlenek az életemben ezek a közösségek. Harminc év alatt szinte kicserélődtek a tagok. Áldottak a mostaniak, és áldottak az egykor volt testvérek. Lapozva a gyülekezeti életről készült számos iratot, feljegyzést, seregnyi név szólít meg, és azonnal elevenné lesznek az emlékek. Akárcsak az apostol, tudnám sorolni a neveket, mögöttük nemcsak életek, sorsok tárulnak fel, hanem még inkább az Úr kegyelme. Az apostol a felsorolásban tíz nőt említ meg név szerint, akik sokat fáradoznak az Úrért (6). A nők a keresztyénség ügyének kezdetétől fogva ott szolgáltak legelöl. Ők voltak, akik a végsőkig kitartottak, odasiettek az Úr sírjához, amikor a férfiak már rég elfutottak. A nő hite, ereje, szüntelen fáradozása csak hálára indíthat minden férfit. Áldom az Urat a feleségemért! 1Sám 23  61. zsoltár

IX. 11. PÉNTEK

(18) „…megcsalják a jóhiszeműek szívét.” (Róm 16,17–27) Először úgy ért el az igevers, hogy – önsajnáló módon – arra gondoltam: hányszor használtak már ki engem is; vég nélkül hajszoltak, kritizáltak, mindenki követelve a magáét. Ezzel az önző megközelítéssel a Sátán akart összetaposni (20). Aztán ebből a gyarló gondolatból isteni üzenet lett. A Szentlélek kezdett el munkálni a saját lelkem megbízhatatlan érzelmei felett. Az Úr hatalma összezúzta a Sátánt (20). Így ez az üzenet először arra késztetett, hogy tegyem fel a kérdést: én hányszor használtam ki másokat, miközben észre sem vettem ezt. Másodszor arra indított, hogy hálát adjak azokért, akik hűséggel szolgálják a Krisztus ügyét, és engem is szeretettel elhordoznak. Pál ugyanezt teszi, megnevezve azokat a szolgákat, akik Jézus ügyében járnak úgy, hogy személyesen neki is munkatársai, támogatói (21–24). Ne csak a zavarkeltőket lásd, hanem az odaadó testvéreket is! Vannak, sokan. Harmadszor: az üzenet arra késztetett, hogy magasztaljam az Urat, akinek van hatalma arra, hogy erő felett megerősítsen az örömhírrel, amelyet kijelentett a Jézus Krisztusban. Sok minden titok körülöttünk, és „itt” az is marad; de az Isten örök rendelkezése nyilvánvalóvá lett. Aki ennek részese és továbbadója lehet, az minden gyarlósága és körülményei ellenére is megmarad a hitben és az engedelmességben. Ez a bizonyosság mindenre elégséges (25–27). 1Sám 24  37. zsoltár

IX. 12. SZOMBAT

2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja

5


| INTERJÚ |

pályáról. Az új hallgatókra a károlis mintatanterv és képzési struktúra vonatkozik – már azokra is, akik most szeptemberben kezdik meg a tanulmányaikat Kecskeméten. Bevezetjük az egyházismeret tárgyat, amelyet szaktól függetlenül mindenkinek el kell végeznie. Itt az egyházak világába tekinthetnek be a hallgatók, hogy átlássák azok szolgálatát. Ezen túl lesznek kötelező bibliaismereti és keresztyén pedagógiai tárgyak is.

Kecskeméten is lesz református pedagógusképző Nagykőrös, Budapest és Marosvásárhely mellett ezentúl Kecskeméten is képez pedagógusokat a Károli Gáspár Református HEGEDŰS Egyetem (KRE). A Neumann János EgyeMÁRK tem átszervezésekor az állam döntött úgy, hogy az egyházra bízza a pedagógusképző kart. A részletekről Pap Ferencet, a KRE Tanítóképző Főiskolai Karának dékánját kérdeztük. Miért veszi át a KRE a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karát? Ennek vannak történelmi alapjai, hiszen a kecskeméti tanítóképzőt a helyi református gyülekezet alapította 1918-ban, amely aztán az 1948-as államosításig egyházi képzőhelyként működött. A kar Kaszap utcai épületét is az egyház építette, amely most az államtól a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerül. Hosszú egyeztetés van mögöttünk. Jelenleg felsőoktatási modellváltás folyik az országban, a kormányzat döntött úgy, hogy a kart a törvény erejénél fogva az egyetemünkbe olvasztják be. Az átvétel önmagában csak táblacserét jelent. Hogyan lesz fokozatosan ismét református ez az intézmény? Az első feladatunk az, hogy biztosítsuk a képzőhely stabilitását. Az átvétel előtt már jogviszonnyal rendelkező hallgatókat a korábbi képzési program szerint kell oktatnunk. A személyes jelenléttel, a lelkész és református oktatóink példaadásával, a párbeszéd megteremtésével, valamint az oktatáson kívüli programokkal tudjuk átadni, mit gondolunk mi a pedagógusi 6

Reformátusok Lapja 2020. szeptember 6.

Mi lesz a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának oktatóival? A törvény úgy rendelkezik, hogy mindenkit át kell vennünk, aki tovább dolgozna. Mindenkinek felajánlottuk, hogy maradhat, az oktatóknak, az adminisztratív személyzetnek és a technikai munkatársaknak is. Végül a dolgozók több mint kilencven százaléka a folytatás mellett döntött. A megüresedett helyeket be kell tölteni, így néhány oktatót át kell irányítanunk Nagykőrösről vagy Budapestről Kecskemétre. Néhányan mindhárom képzési helyen tanítani fognak, ezt ezúton is köszönöm nekik. Nagykőrösi és kecskeméti épületük között közúton mindössze tizenöt kilométer a távolság. Ráadásul a két intézmény hasonló profilú. Előbb-utóbb összevonják majd a kettőt? A Károli-egyetemnek nem ez az érdeke. Már most is párhuzamosan futnak a képzéseink Nagykőrösön és Budapesten, ez önmagában nem ok az összevonásra. Idén komoly csökkenést figyeltünk meg a pedagógus szakokra jelentkezők számában. A nyugdíjazások és a kevés új tanár miatt pedagógushiány lesz az országban. Épp ezért a képzőhelyekre szükség és igény is van. Másrészt az, hogy a Károli Kecskeméten is jelen lesz, lehetőséget is jelent. A meglévő tanító, óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a közösségszervező alapszakok mellé szeretnénk új képzéseket is Kecskemétre hozni. Ha lesz rá a térségben piaci igény, Kecskeméten is elindítanánk a pedagógus mesterképzés szakot. Sőt az egyetem többi képzési helye is profitálhat a kecskeméti átvételből, hiszen például közösségszervező alapszakunk eddig nem volt. Azt az egyházi közösségek javára is tudjuk majd működtetni.  FOTÓ: KAPÁS CSILLA EZERNYOLCSZÁZ HALLGATÓ A kecskeméti intézménybe ötszáznál több aktív hallgató jár, az idén felvételt nyertek száma nem haladja meg a száz főt. A budapesti, nagykőrösi, marosvásárhelyi és kecskeméti helyszíneken a 2020/21-es tanévben a hallgatók létszáma várhatóan ezernyolcszáz körül alakul.


| REFORMÁTUS SZEMMEL |

KOVÁCS MIHÁLY

Akiket Isten Lelke vezérel A szerző nyugalmazott esperes

Gyakran előfordul, hogy balesetekről, karambolokról tudósítanak az újságok, a tévében pedig néha láthatjuk is az összetört autókat. Valamennyi esetben épen kerültek ki a gyárból, de mindegyik sorsát az pecsételi meg, hogy aki vezette, talán figyelmetlen volt, rosszul lett, netán ittasan ült a volán mögé. Elgondolkoztatóak e többnyire megelőzhető esetek. De nemcsak karambolos gépkocsik, hanem karambolos életek is vannak. A kórházak pszichiátriai osztályai, börtönök, alkohol- és drogelvonók tehetnek bizonyságot arról, hány élet ment tönkre helytelen életvezetés miatt.

„A Lélek vezetésének célja: helyes istenismeretre elvezetni minket. Szükség van erre azért, mert vannak, akik nemcsak tagadják Isten létét, hanem téves elképzeléseik is vannak róla.” A keresztyén embert az jellemzi, hogy felülről, a Szentlélek által irányított. A továbbiakban nézzük meg, mi a Lélek vezetésének módszere, feltétele és célja. A Szentlélek vezetésének nem az a módszere, ahogy manapság a kutyákat szokták vezetni: pórázon. Ebben az esetben szinte kizárólag a kutya gazdájának akarata érvényesül. Pál apostol ezt félreérthetetlenül fejezi ki egyetlen szó közbeiktatásával a Róm 8,16-ban: együtt. Ezáltal hangsúlyozva azt, hogy „a Lélek nem a mi gondolkodásunkat kikapcsolva vezet, hanem éppen azt megtisztogatva, elmélyítve vezérel” (Farkas József: Szántsatok magatoknak új szántást, 51. o.). A vezetésnek ezt az együttes formáját szemlélteti az, amikor egy kisgyermeket kézen fogva vezetnek a szülei, vagy fiatal pár tűnik fel előttünk kéz a kézben, ezáltal is jelezve, hogy ös�szetartoznak. Áldjuk Istent azért, hogy nem engedelmeskedő „gépekké”, hanem emberekké teremtett minket, és ha kell, pásztori módon kísér, kezünket fogja, vagy talán éppen „lelki távirányító módszerrel” terel életünk célja felé. A Lélek vezetésének feltétele is van, ez pedig az, hogy engedjük magunkat vezettetni. Nem futólag, alkalmilag, hanem állandóan. A Lélek vezetésének nagy hátráltatója az emberi akarat. Eb-

ben az értelemben a test és a Lélek örök harcban áll egymással, amiben nagy segítségünkre van a Szentírás. A Lélek által vezetett ember számára a Biblia nem varázskönyv, amelyet felüt valahol, és az lesz a napi ige, hanem élete normarendszere, iránytűje. Sokszor menthet meg egy-egy felelőtlen döntéstől, kívánatosnak látszó helyzetből. Az így megszólaló hang vagy imádsággal kísért napi ige visszatarthat kísértésektől, helyrehozhatatlan fizikai és lelki tragédiáktól. A Lélek vezetésének célja: helyes istenismeretre elvezetni minket. Szükség van erre azért, mert vannak, akik nemcsak tagadják Isten létét, hanem téves elképzeléseik is vannak róla. Sokan úgy emlegetik őt, mint láthatatlan és távoli urat, aki könyörtelenül megfizet az embernek vétkeiért. Vannak, akik a „Jóistent” látják benne, aki közömbösen szemléli földi létünket. A Lélek azonban ahhoz az Istenhez vezet el, aki mennyei Édesatyánk (Róm 8,15). Benne azt a szerető és igazságos Istent érzékelhetjük, aki segítő kezét nyújtja felénk, áld, és amikor szükséges, erőt is ad megpróbáltatásainkhoz. Az őhozzá vezető út Jézus Krisztuson keresztül nyílik meg előttünk, aki ezt így jelentette ki a János evangéliumában: „Én vagyok az út, az igazság és az élet…” (14,6) Aki így közelít Isten felé, az Isten gyermekének vallhatja magát mindazokkal együtt, akik ezt hasonlóképpen hiszik. A gyermekek pedig már nem szolgák, hanem fiak. Mindkettő engedelmeskedik urának, de a szolgák parancsra, kényszerből, a fiak pedig mint édesatyjuknak szeretetből, önként. Annak felismerésére vezeti el Isten Lelke az embert, hogy azzá váljék, akivé Isten teremtette. Akik idáig eljutnak, azok végül megláthatják a másik emberben a testvért, azt, akin segíteni kell. Pünkösd ugyan már jócskán elmúlt, de a Szentlélek munkája nincs az ünnephez kötve. Az ő vezetése életünk létszükséglete. Vizsgáljuk meg magunkat, képesek vagyunk-e folyamatosan együtt munkálkodni a Lélek vezetésében, felismertük-e Istenben Édesatyánkat, önmagunkban pedig az ő gyermekét. Aki eljut e felismerésekre, annak imádsággá válhatnak az ének szavai: „Csak vezess Uram végig, és fogd kezem!” (RÉ 462,3)  2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja

7


| AKTUÁLIS |

Elkezdődött a tanév HEGEDŰS BENCE

Idén Nyírbátor adott otthont a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitójának, amelyre kétszázhuszonkilenc intézmény kapott meghívót. Az eseményen adták át a Makkai Sándor-díjat és a Magyar Református Szeretetszolgálat tanszeradományát is.

Szigorú egészségügyi óvintézkedések mellett tartották meg a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitóját a nyírbátori református templomban augusztus 29-én: a templomba lépés előtt kötelező volt a kézfertőtlenítés, és kötelező volt az arcmaszk viselése is az egész istentisztelet alatt. A 2020/2021-es tanév közös megnyitóján Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetője, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi alelnöke hirdetett igét.

KICSINY NYÁJ Fekete Károly a Lk 12,22–32 igerészt vitte a közösség elé. – A világjárvány megjelenése óta reggelente az első mozdulat – szerintem nemcsak nekem, hanem sokunknak –, hogy fogjuk a telefont, és megnézzük a számokat. Reggelről reggelre az az érzésem, hogy bizony, kevesebb az élet – és nem csak szám szerint. Szűkebb a mozgástér, megült bennünk a félelem, folyamatos az aggodalom – fogalmazott a püspök. Felidézte, hogy a világjárvány hatására be kellett vezetni a digitális oktatást, a most induló tanévben pedig a hagyományos és a távoktatást ötvöző hibrid pedagógiával kell megbarátkozni. – Letagadhatatlanul szorongat minket az érzés, hogy más és kevesebb lett az élet – ismételte meg előző gondolatát, majd isteni cáfolattal is szolgált. Szerinte az Úr ki akarja használni a jelenlegi helyzet okozta érzékenységünket, életösztönünket, és meg akarja mutatni, hogy a „világjárvány ellenére is több az élet”. – Igénk üzenetének kulcsa az összefoglaló mondatban van: „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti atyátoknak, hogy nektek adja az országot.” Ez tény. Ez az isteni döntés viszonyítási pont a többhöz, innen derül ki, hogy mihez képest több az élet – hangsúlyozta Fekete Károly, aki szerint ez a kijelentés aggodalomoszlató és reménységre hangoló üzenet. Ez bizonyítja, hogy a gondviselő Atya sohasem feledkezik meg az övéiről, és azt is látja, hogy kicsiny nyáj vagyunk. – A Kár8

Reformátusok Lapja 2020. szeptember 6.

pát-medence nagyságához képest is kicsiny nyáj vagyunk, a magyar keresztyénségben is lehetnénk többen protestánsok, reformátusok. Ez a kicsinység nemcsak a csekély létszámunkra vonatkozik, hanem a véges erőnkre, a jelentéktelenségünkre, a szerény befolyásunkra és a folyamatos veszélyeztetettségünkre is. Kicsinységünk alázatra tanít. Szerencsére az ő ereje a mi kicsinységünk ellenére is képes hatni. Mert Isten törődik az övéivel. Gondviselésének ténye ma is reménységre hívó, bátorító jel, a fenyegetettséggel dacoló hit kapaszkodója – mutatott rá a püspök. Fekete Károly feltárta, hogy a gondviselő Isten elhozza a szükségszerű változásokat, amikor visszaformál, öntudatra ébreszt, és magához térítve közösségbe, egyházba rendezi az övéit, gyarapítja nyáját, „őrzi juhocskáit”. Utánamegy az elkóborolt egynek is. Emlékeztetett Jézus szavaira: ha az Is-


| AKTUÁLIS |

ELISMERÉS A PEDAGÓGUSOKNAK A tanévnyitón adták át a Makkai Sándor-díjat, amelyet a református nevelési eszményeknek a mindennapi gyakorlatba átültetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett magyarországi és határon túli pedagógusok elismerésére alapított egyházunk Zsinata. 2020-ban Édes Enikő, a felvidéki Alistáli Református Egyházi Alapiskola igazgatója, Illyés Ilona, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma igazgatója, illetve Pintérné Lázok Orsolya, a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskola igazgatója kapta az elismerést.

ten országát keressük, akkor a dolgok, amelyekért aggódunk, amelyeket előtérbe helyezünk Isten országával szemben, megoldódnak: – Aki az Isten országának urával, Jézus Krisztussal vállal teljes élet- és sorsközösséget, annak nem beszűkül a mozgástere, hanem éppen hogy kinyílik, és tágas térre jut. Mert a bizonytalan kenyérharc világában ígéretünk van, hogy nekünk lesz mindennapi kenyerünk. Igehirdetése végén Fekete Károly hangot adott annak a meggyőződésének, hogy Krisztus hármas helytállása bizonyítja: a nevelőknek, pedagógusoknak igenis van prófétai, papi és királyi küldetésük a kicsiny felebarátok, a diákok felé. Szerinte bátrabban kellene tanítani a javak istenítésének veszélyéről, amelyet „a gazdagság, az uralkodni vágyás és az erőszak triászának kétségbeejtő aknamunkája szül”. – Az egyházi iskola feladata az is, hogy járjunk elöl és vezessük

tanítványainkat az Isten országa felé, mert nem a birtoklásvágy vezet el a célig, az élet értelméig, hanem a gondviselő, megváltó és megszentelő Istenbe vetett bizalom. Általa derül ki, hogy mennyivel több az élet. Mi, akik ebben és Isten gondviselő szeretetében hiszünk, mondhatjuk együtt: bízunk, nem félünk, miénk az Isten országa – zárta ünnepi prédikációját Fekete Károly.

KERESZTYÉNNEK MARADNI A Himnusz eléneklése után Báthori Gábor, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsának tagja, a Nyírbátori Református Egyházközség gondnoka köszöntötte a gyülekezetet, majd Fazakas Eszter lelkipásztor, a nyírbátori Báthory Anna Református Általános Iskola és Óvoda iskolalelkésze kötötte le orgonajátékával a gyülekezet figyelmét. 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja

9


| AKTUÁLIS |

A 2020/2021-es tanévet Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg. – Sokan sokféleképpen magyarázzák, értelmezik ezt a ki tudja, honnan jött és meddig tartó veszedelmet. Hiszem, hogy velem együtt sokan az Úristen figyelmeztetését, intését látják ebben a jelenségben. Mennyei Gazdánk megsuhogtatta pálcáját, üzenve, hogy ember, térj észhez, mert nem te vagy a világ ura, habár elbizakodottságodban időnként annak képzeled magad – fogalmazott Huszár Pál. Hozzátette: – Mi, Krisztusban hívők bizonyosak vagyunk teremtő és megtartó Istenünk kegyelmében, de természetesen mi is megteszünk mindent, ami tőlünk telik a védekezésben. Megtesszük, mert felelősek vagyunk önmagunkért, és felelősek vagyunk másokért – egymásért. A főgondnok beszédében arra kérte a minden kegyelemnek Istenét, tegye lehetővé, hogy a most kezdődő tanév az évek során kipróbált és bevált rend szerint menjen végbe, hogy semmilyen körülmény ne zavarja a tanárok és a diákok remélhetőleg sikeres együttműködését. Huszár Pál kiemelte: a református tanintézményekben a diákok a tantárgyi ismeretek legmagasabb szintű elsajátításának lehetősége mellett olyan nevelést kaphatnak, amely kellő támaszt jelenthet a jelenlegi világ zűrzavaraiban történő eligazodásukhoz. – Iskoláink fontosnak tartják neveltjeik keresztyén identitásának és magyarságtudatának kialakítását, gondozását, fejlesztését. Számunkra ez jelenti református iskoláink legfőbb értékét, mert mi és – reménységünk szerint – utódaink is keresztyének és magyarok akarunk maradni – zárta gondolatait a főgondnok.

MEGÉLNI AZ EGYSÉGET Perpék Szabolcs, a Báthory Anna Református Általános Iskola 8. osztályos tanulója szavalata után az oktatási intézmény tanulói énekeltek a gyülekezetnek, majd Fazekas László püspök, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetője osztotta meg ünnepi gondolatait. – Az összetartozás lelki és szellemi igénye hozta létre a Magyar Református Egyházat 2009-ben, tizenegy éve. Azt hiszem, nem kell nagyon hangsúlyoznom, hogy mit jelent ez nekünk, a külhonba szakadt magyaroknak. Így teljesebben megélhetjük azt az egységet, amely annak előtte megvolt – fogalmazott Fazekas László. Szerinte ehhez hozzájárulnak a megalakulás gyümölcseinek tartott különböző alkalmak és rendezvények – például a Kárpát-medencei református oktatási intézmények közös tanévnyitója, amelyet tíz évvel ezelőtt tartottak meg először. Kijelentette: a felvidéki református oktatási intézményekkel „nem rövid időre” rendezkedtek be. – Isten ugyanis minden nyomorúság és zavaró körülmény ellenére a beteljesedés felé viszi ezt a világot. Ezért az a feladatunk, hogy szakadatlanul tájékozódjunk a célja és mindazon értékek felől, amelyek erő10 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.


| AKTUÁLIS |

sítenek és továbbvisznek bennünket. Református oktatási intézményeinknek itt, a Kárpát-medencében az a feladatuk, hogy tisztább és nemesebb ismereteket adjanak Istenről, az emberről és értékeinkről. „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete” – zárta gondolatait a Péld 1,7 igeverssel Fazekas László. – Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét – idézte Pál apostolt Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében. A politikus szerint ezekben az időkben szükségünk lesz erőre, szeretetre és józanságra is. – Isten igéje nem csak enyhet ad, hanem felelősséget is ruház ránk: tehetünk és tennünk is kell szűkebb és tágabb közösségünk erősödéséért. Azért is tehetünk és tennünk kell, hogy a szeretet uralkodjon közöttünk és józanok maradjunk. Mert minden erős, szeretetteli és józan közösség lehetőség és ajándék nemzetünk számára – fogalmazott Fürjes Zoltán. Köszöntötték az egybegyűlteket Máté Antal, Nyírbátor polgármestere és a Báthory Anna Református Általános Iskola és Óvoda növendékei is.

ÖRÖMTELI STATISZTIKA, ADOMÁNY Papp Kornél, az MRE Oktatási Irodájának vezetője felidézte, hogy 1990-ben négy intézménnyel indult újra a református oktatási rendszer. Öt évvel később, az első országos tanévnyitón még csak ötvenöt intézmény vehetett részt. 2000-ben, Törökszentmiklóson hetvenöt, 2010-ben pedig a Miskolcon tartott, első Kárpát-medencei léptékű tanévnyitóra már száztizenhét intézmény volt hivatalos. – Az idei eseményre a felsőoktatással együtt százkilencven anyaországi és harminckilenc határon túli intézmény képviselőit hívhattuk meg. Köszönet minden egyházi tisztségviselőnek, aki az elmúlt egy, két vagy három zsinati ciklusban felelősen és hatékonyan segítette oktatásügyünk minőségi fejlődését, és iskoláink, tanulóink mennyiségi gyarapodását – fogalmazott Papp Kornél. Az ünnepi istentisztelet végén a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke, Oláh István adta át a Radírozzuk ki a különbségeket! című tanszergyűjtési akción összegyűlt adományokat: száz darab gazdagon felszerelt iskolatáskát és nyolcezer füzetet. – A radír mindenki által jól ismert eszköz, amelyet arra használunk, hogy az írásban elkövetett hibát kijavítsuk, kitöröljük. Azon gondolkodtam, jó lenne, ha lenne olyan radírunk, amellyel el tudnánk tüntetni az elkövetett hibáinkat, ki tudnánk radírozni gondjainkat, bajainkat. Ilyen radír sajnos nem létezik. De amit mi nem tudunk megtenni, azt Isten megtette: Jézus Krisztusban mégiscsak megtörtént a nagy radírozás – kiradírozta a bűneinket – utalt az akció névválasztására a kuratóriumi elnök, aki arra biztatott mindenkit, hogy „folytassuk a különbségek radírozását”. A Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitója a Szózat eléneklésével zárult.  FOTÓ: BARCZA JÁNOS 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 11


| INTERJÚ |

Az alma mater szolgálatában

12 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.

KOCSIS JULIANNA

Negyvenegy évig tanított a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthonában, amelyet huszonnégy évig igazgatóként vezetett az idén nyugdíjba vonuló Győri József. Szakmai szempontokról, emberi döntésekről, isteni problémamegoldásról, múltról és jövőről beszélgettünk.


| INTERJÚ |

Huszonnégy év után először nem igazgatóként készül a szeptemberre. Hogy telt ez a nyár? Gyakorlatilag még az iskolai munkával telt, hiszen a folyamatban lévő ügyeket át kellett adni. Átnéztem az elmúlt évtizedek iratait – most tudatosodott bennem, hogy mennyi minden történt ebben az időszakban. Az igazi nyugdíjazásom első napján egyik lányunk esküvője volt, majd családi nyaralás következett, most pedig épp a Pécsi Református Kollégiumból érkeztem, ahol előadást tartottam a tanároknak – nem unatkoztam a nyáron. A koronavírus miatt rendhagyó tanévzáróval fejezte be igazgatói pályafutását. Hogyan sikerült, és miként élte meg így a búcsút? Bármilyen furcsa, ez bizonyos értelemben könnyebbé tette az elválást. Ugyanis így nem egyik napról a másikra kellett abbahagyni a munkát, hanem fokozatosan: először hazamentek az iskolából a diákok, azután a tanárok is, a végén pedig sokszor már egyedül voltam egy-két munkatárssal. Közben, mivel két osztályban is tanítottam fizikát, kénytelen voltam én is kipróbálni a digitális oktatást. Részben kellemes meglepetés volt: kiderült, hogy sok olyan, eddig is rendelkezésre álló technikai háttér és anyag létezik, amelyeket nem használtunk ki igazán. A magyar – benne a református – oktatásra nem csak negatív hatással lehet a járvány­ügy, ugyanis bizonyos dolgok átgondolására késztet: valóban a leghatékonyabb-e minden órát a tanteremben tartani, tényleg azok a módszerek a legjobbak-e, amelyeket eddig alkalmaztunk? Azonban az is látszott a – főleg az érettségire készülő – diákokon, hogy most kezdték el igazán értékelni, hogy létezik az iskola, vannak tanárok. De rendkívül nehéz is volt a zárás, hiszen online kellett érettségit, tanévzárást szervezni, közben az igazgatói pályázat elbírálása is folyamatban volt. Nyáron pedig az új tanév megtervezése vetett fel sok gondot. Máskor nehezen tudtuk elérni, hogy a diákok a kollégiumban töltsenek egy-egy hétvégét – úgy tűnik, ez most kényszerből megvalósul, hiszen a határon túli gyerekek mellett sok magyarországi szülő is ezt ítéli biztonságosabbnak az utazás helyett. Debreceni diák volt, az egyetem befejeztével azonnal az iskola munkatársa lett, és mindeddig megszakítások nélkül az is maradt. Miért lett tanár, és miért éppen a Kollégiumban? A szocializmus idején a Debreceni Református Kollégium és annak gimnáziuma volt az egyetlen protestáns egyházi intézmény. Majdnem elképzelhetetlen volt, hogy itt tanuljak: kis borsodi faluban nőttem föl, sokgyermekes lelkészcsaládunknak szinte megfizethetetlen volt a kollégiumi díj. Keresztapám ajánlotta fel a szükséges összeget, így kerültem Debrecenbe, de visszatekintve érzem, hogy ennek nem csupán emberi oka volt. Szerettem a természettudományokat. Gaál Botond – akkoriban kezdő tanár, most nyugalmazott teológiai professzor – fizikaszakkört indított, ott találkoztam először nehezebb feladatokkal. A középiskola utolsó éve tragikusan kezdődött számomra:

édesapám súlyosan megbetegedett, és elhunyt. Egyházi iskolából akkoriban nem volt egyszerű továbbtanulni, tanár szakra bekerülni pedig már-már reménytelen vállalkozásnak tűnt. Végül beadtam a jelentkezésemet a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakára, csodaként éltem meg, hogy elsőre fölvettek. Az évfolyamunk szakmailag erős, és a rendszerrel szemben rendkívül kritikus volt. Olyan diákkörünk, vitaestünk is volt, ahonnan a meghívott előadó szinte elmenekült. A hetvenes években olyan kérdéseket feszegetni, hogy mi történik majd, ha a Szovjetunió szétesik, elég merész vállalkozás volt – mi pedig megtettük. Gyakorta szóba jött a határon túliak helyzete, sok olyan információt hallottam, amelyről addig nem tudtam. Az egyik évfolyamtársammal látogattam el először Erdélybe. Egy diákcsereprogram keretében fél évet az NDK-ban, Rostockban töltöttem, ami sokat jelentett nyelvtanulás és kapcsolatépítés szempontjából is. Végzősként reménykedtem abban, hogy meghívást kapok a Kollégiumba, végül Pősze Lajos igazgatónak köszönhetően a fiúinternátusban nevelőtanár, a gimnáziumban tanár, sőt egyből osztályfőnök is lettem. Viszonylag hamar kapott vezetői feladatokat… Nem gondolkodtam vezetői szerepben. Kezdő tanárként határozott pedagógiai ambícióim voltak: részt vettem a 10. osztályos fizikatanári segédkönyv és az országos érettségi feladatgyűjtemény kidolgozásában, szakmai napokon tartottam előadást. 1986-ban a kinti magyar református lelkészegyesület révén ösztöndíjat kaptam Kanadába. A Vancouverben, illetve Montrealban töltött idő sok tekintetben meghatározta a további gondolkodásomat, bővítette kapcsolatrendszeremet. Ez idő alatt kértek fel a fiúinternátus vezetésére. Tíz évig végeztem ezt a feladatot, amely gyakorlatilag igazgatóhelyettesi pozíció volt, de csak ’95-ben lettem hivatalosan is az. Mozgalmas időszak volt: olyan mértékben megnőtt az érdeklődés az egyházi iskolák iránt, hogy néhány kollégával saját felvételi rendszert kellett kidolgoznunk. A rendszerváltás után elindult a külföldi kapcsolatépítés, részese lehettem a hazai és határon túli iskolák alakulásának, a Zsinat tagja lettem, sőt világi egyházkerületi főjegyzőnek is megválasztottak. Közben 1991-ben barátaimmal megalapítottuk a Kőszikla Alapítványt, amely a határon túli magyarok gyógykezelését segíti mind a mai napig. Az alapítványnak jelenleg is elnöke vagyok, feleségem pedig a napi ügyeket intézi önkéntes munkatársként. A diakóniai szemléletet igyekeztem a diákjaink között is terjeszteni: már a nyolcvanas évek végén sokan segédkeztek az erdélyi menekültek segítésében, segélycsomagok és bibliák Erdélybe juttatásában. 1996-ban, kinevezése után a Reformátusok Lapjának adott interjúban három alapcélt fogalmazott meg: az iskola református-keresztyén hitvallásos jellegének megőrzését és fejlesztését, az oktatás színvonalának emelését és a nemzeti, hazafias jellegének erősítését. Sikerült e célokat megvalósítani? 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 13


| INTERJÚ |

éltem meg: három évet még utóbbiban töltöttünk, utána kölSokat változott a világ, de ma sem fogalmaznék másként. Az töztünk át a Kollégium főépülete mögött lévő, az egykori egyeiskola az iskola, így a három közül számomra a legfontosabb a temi internátusban kialakított új gimnáziumi épületbe. Igazszakmaiság. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy válogassuk ki gatói pályám egyik legmeghatóbb élménye volt, amikor végül a legjobb gyerekeket, és érjük el velük a legjobb eredményeket, 2013-ban a gimnázium visszakerült a Péterfia utcai épületbe hanem többek között azt, hogy a hátrányos családból, környe– oda, ahonnan minket diáktársaimmal és tanáraimmal annak zetből érkező gyerekek is lehetőséget kapjanak. Az, hogy ezek idején eltávolítottak. Isten külön ajándékának tartom, hogy pont a diákok leérettségiznek, egyetemre kerülnek, gyakran sokkal azon a nyáron Debrecenben tartottuk a Kárnagyobb – tanári – eredmény egy jó verpát-medencei Református Középiskolák Tasenyhelyezésnél. Három fontos szakmai lálkozóját, és a résztvevőkkel közösen, egy program indult igazgatói pályafutásom „Látni kell, hogy vannak dolgok, szerény emléktábla avatásával jelképesen alatt, az egyik a speciális, reál és humán amelyeket hiába erőltetünk, „visszafoglaltuk” az épületet. osztályok indítása, a másik a hat évfolyanem valósulnak meg, mert mos tagozat bevezetése volt 1996-ban. nem érett meg rájuk az idő. Van valami, amit, ha újrakezdhetné, másA harmadik nagy szakmai feladat a nyelvi A jó vezetőnek az ügyeket és ként csinálna? Mit tanácsol a stafétabotot osztály indítása volt: a négy évfolyamos taa célokat kell néznie, nem a átvevő kollégának? gozat esetében azt tapasztaltuk, hogy a tasaját személyét, a statisztikai Voltak javaslataim, elképzeléseim, amelyenulók egy részének szüksége van plusz egy eredmények növelését.” kért lehet, hogy jobban kellett volna harcolévre, hogy felkészüljenek a nyelvvizsgára. A ni. De azt is látni kell, hogy vannak dolgok, lelkiség kapcsán: az iskolának mindig is erős amelyeket hiába erőltetünk, nem valósulnak meg, mert nem vallás­oktatási hagyománya volt. Az engem is tanító Rózsai Tiérett meg rájuk az idő. A jó vezetőnek az ügyeket és a célokat vadar két évtizedes munkássága olyan magasra tette a mércét, kell néznie, nem a saját személyét, a statisztikai eredmények amely színvonalat nem volt könnyű megtartani. A nemzeti és növelését. Azt tanácsolom, hogy ne az legyen a fontos, hogy hazafias nevelés területén fontosnak tartottam a határon túli mi fűződik majd a nevünkhöz: van, amit el kell indítani – aztán kapcsolatokat, például a frissen alakuló egyházi iskolákkal, a taelengedni. Örülni kell annak is, ha terveinket, elképzeléseinket pasztalataink átadását, a tanár- és diákcserék megvalósítását. más valósítja meg. Állandó dilemma a határon túli diákok kérdése: soha nem volt célunk, hogy elvonjuk őket a helyi intézményektől, de voltak és Ha két-három mondattal kellene leírnia valakinek a Debreceni vannak gyermekek, akiknek bizonyos okokból csak az a megolKollégiumot, mit mondana róla? dás jó, ha Magyarországon, adott esetben nálunk tanulhatnak. A Kollégium olyan, mint egy zárt, védelmező, a külső hatásokat megszűrő vár és a benne élő közösség. Más képpel élve: Előfordult pályafutása alatt, hogy abba akarta hagyni a vezehajó, amely halad, célja van, habár a benne utazók sokszor még tést? Mi segített kitartani? nem is sejtik, merre tartanak, de az igazi vezetők tudják, miTudni kell, hogy mindez idő alatt családommal együtt a kollégiumlyen irányba viszik azt. A hajón nem lehet a végtelenségig élni, ban laktunk. Az ifjúságnak szüksége van példaképekre: több diákbizonyos idő után ki kell szállni, de a diákok a bent töltött időt tól hallottuk utólag, hogy sokat jelentett neki látni minket a nyolc felkészüléssel töltik, és célba érés után nem felejtik el a tapaszgyermekünkkel az olykor nehéz, máskor mulatságos élethelyzetalatokat, hanem azokból élnek egész életükben. tekben. A kollégiumi bentlakás azzal is járt, hogy nem volt hová „elmenekülni”, nem lehetett megfutamodni a legnehezebb helyHogyan tovább? Vannak tervei a nyugdíjas esztendőkre? zetekben sem. Az igazgatói pályámnak voltak felemelő, jó időszaAzt szokták mondani, hogy a nyugdíjas semmire nem ér rá – kezkai és voltak konfliktushelyzetei is, amelyek fizikailag és lelkileg is dem ezt megérteni. Kertes házba költöztünk, ahol összejöhet megviseltek. Amennyire csak lehetett, mindig igyekeztem a kolléa népes családunk, de még be kell rendezkednünk. Továbbra is gák és a diákok, az iskola érdekeit képviselni, és ez gyakran nézetműködtetjük a Kőszikla Alapítványt, a mostani, járványos időszak eltérésekkel járt. Ezek feloldásában sokat segített a feleségem. Ő különösen nagy próbatétel ebben a szolgálatban. Nem szakadok egy-egy személyes jellegű vita után gyakran mondta: „Lehet, hogy el az oktatástól: az unokáim nőnek, nekik segíthetek majd a maneked van igazad, de most az a legjobb, ha elmégy, és te kérsz tematikai és a fizikai tudnivalók elsajátításában. Ha pedig valabocsánatot!” Fontos tanulság: ha vezetőként meg tudjuk tenni az milyen módon szükség lesz rám a református iskolarendszerben, első lépést az ellentétek rendezésére, sok gond megoldódik. akkor szívesen továbbadom a tapasztalataimat. Bevallom, igazgatóként is a tanórákat, a tanítást szerettem legjobban, remélem, Mire a legbüszkébb? erre is lesz valamilyen formában alkalmam. És biztos, hogy kicsit A hetvenes években a debreceni egyetemi templomot és a gimtöbb pihenésre is jut majd idő.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ názium Péterfia utcai főépületét államosították. Én ezt diákként 14 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.


| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

A test lázadása című könyvében (alcíme: Ismerd meg a stressz­ betegségeket, Libri Kiadó, 2019) Máté Gábor orvos azt fejti ki részletesen, több eset ismertetésével, hogy a lélek elnyomása és az érzelmek elfojtása megbetegíti a testet. A magyar származású tudós saját és mások kutatásai alapján arra az álláspontra jut, hogy a legtöbb betegség a gyermekkorban átélt negatív élményekre vezethető vissza. Családorvosként több mint húsz évig foglalkozott pácienseivel, és rengeteg beszélgetés, felmérés alapján elemezte az élettörténetüket. Végstádiumban lévő betegek között is dolgozva sokak történetével igazolja, hogy a krónikus betegségek és a rákos megbetegedések többsége pszichoszomatikus alapon alakul ki az emberekben. A magány, a stressz és az arra adott érzelmi reakciók erősen befolyásolják az ember immunrendszerét és egészségi állapotát. Így a szüleinktől, elődeinktől örökölt hajlam egyes betegségekre sokkal kevésbé számít, mint az életszemlélet, a hit, a múltból hozott emlékek és késztetések. A nyugati orvoslás még ma is különválasztva vizsgálja a testet, sőt az egyes testrészeket, szerveket is, nem figyelve az egész emberre, életkörülményeire, lelkiállapotára, kapcsolatrendszerére. Az orvostudománynak azonban kialakult egy új területe, az úgynevezett pszichoneuroimmunológia, amely az ember lelki és testi kölcsönhatásait, érzelmi és fiziológiai állapotát egységbe foglalva vizsgálja. A szerző Selye János ismert tanulmányára és munkásságára is hivatkozik, aki azt tanította, hogy a jó fajta stressz mozgásba és lendületbe hoz, elősegíti az aktivitásunkat, a megküzdési kedvünket, érzelmeink kifejezését, de ha túl sok feszültséget okoz, akkor megfélemlít, és éppen az ellenkezőjét okozza. A veszélyérzet, a veszteségtől való félelem – főként a szeretet elvesztésének kockázata – és a bizonytalanság tartós fennállása akadályoz, lebénít és megbetegít. Fontos tehát, hogy az ember ne tagadja le a negatív érzelmeit, a haragot, dühöt és a félelmet, hanem ismerje fel azokat, fejezze ki, és szabaduljon meg tőlük. „Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is, nem érik el őt. Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével.” (Zsolt 32,3–5) 

IMÁDKOZZUNK!

Rád tekintve (Róm 7,24–25) Szeretném úgy, ahogyan Te, / szeretném olyan indulattal. / Szeretném szelíden, / a Lélek erejével / mondani, tenni, élni. S látom a lehetetlent, / látom nélküled való önmagam. / Látom bukó, elvesző létem, de nem adom fel, / újra meg újra rád tekintve / kegyelmedet, / megmentő kegyelmedet kérni. Ámen.  HAJDÚ ZOLTÁN LEVENTE

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Vele volt az Úr A kijelentést, „vele volt az Úr” (1Sám 18,12), heti bibliai szakaszaink között olvashatjuk Dávidról, aki nemrég került be a királyi udvarba Izráel első uralkodója, Saul mellé, miután legyőzte Góliátot, a hatalmas filiszteus harcost (1Sám 17). Saul királysága lehanyatlott, hiszen nem engedelmeskedett Istennek, és még az Úr Lelke is eltávozott tőle (1Sám 16,14). A Szentírás éppen ezzel teszi szemléletessé és nyilvánvalóvá a két ember közti különbséget: az egyiktől már eltávozott az Úr Lelke, míg a másikkal „vele volt az Úr” (1Sám 18,14). Számos bibliai személyről olvashatjuk ezt a megállapítást: Mózes (Józs 1,17), Sámuel (1Sám 3,19), Salamon (2Krón 1,1), Ezékiás (2Kir 18,7), Ezsdrás (Ezsd 7,6). Ez a „minősítés” azonban nem jelenti azt, hogy ezek az emberek soha nem buktak el, soha nem voltak kétségeik és gyötrődéseik, hanem azt, hogy minden élethelyzetben, minden nyomorúság és próbatétel közepette is az Úrra tekintettek, mert tudták: „Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!” (2Sám 24,14) Ez a mi keresztyén reménységünk is, hogy ha szüntelen az Úrra tekintünk, ha őt keressük, ha imádságban és könyörgésben hozzá fordulunk, akkor ő velünk lesz egészen a világ végezetéig (Mt 28,20). Egyben óriási felelősség is, hiszen ez arra kötelez bennünket, hogy úgy éljünk: amikor az életünkre tekintenek, valóban azt lássák, hogy ezzel az emberrel „vele volt az Úr”. Amikor Péter apostol a főpap házának udvarában volt – mivel távolról követte az Urat – és melegedett a tűz mellett, egy szolgálólány rátekintve ezt mondta: „Ez is vele volt.” (Lk 22,56) Péter megtagadta Jézust: „Asszony, nem ismerem őt.” (Lk 22,57) Mi azonban éljünk neki tetszően, és valljuk meg őt: „Én Uram és én Istenem!” (Jn 20,28)  SZETEY SZABOLCS 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 15


| REFORMÁTUS ÉLET |

Túlélték a nyári szezont a r HEGEDŰS MÁRK

Vegyes képet mutat a református üdülők, konferencia-központok idei nyári szezonja. Május 18-án nyithattak ki újra, hiszen tavasszal a koronavírus-járvány első hulláma miatt nekik is be kellett zárniuk. Mátraházán nőtt a forgalom, míg a balatonszárszói SDG Hotelnek hitelt kellett felvennie, akkora az idei vesztesége. Közben a debreceni Nagytemplomba is sokan látogattak el a nyáron. Mit várnak őszre? Szezonvégi református turisztikai körkép.

Mátraházai Református Üdülő 3233 Mátraháza, Üdülőtelep 1. +36-30-205-8568 refudulo@gmail.com

Mátraháza: meglepő, de nőtt a vendégforgalom

Közvélemény-kutatások szerint idén az elmúlt évekhez képest kevesebben mentek nyaralni, ám akik igen, azok jellemzően belföldön maradtak, elsősorban a Balaton környékére látogattak. – Nőtt a Mátrában kirándulók száma is – mondja Kovács Péter, a Mátraházai Református Üdülő vezetője, aki a foglalások alapján már a júniusi újranyitáskor reménykedett, hogy elfogadható lesz a nyári szezon. Hiszen akkorra elcsitult a tavaszt jellemző lemondási hullám, sőt úgy tapasztalta, a kijárási korlátozások okozta bezártság után a szabadba kívánkoztak az emberek. Az állami rendelkezések szerint júniusban legfeljebb ötven főt fogadhattak, júliustól viszont nyolcvanöt-kilencven százalékos kihasználtsággal működtek. Hétvégéken a teltház sem volt ritka. A kényszerszabadságok miatt sokaknak már tavasszal, a járvány első hónapjaiban elfogytak a hétközben kivehető szabadnapjaik, ezért inkább a hétvégi szabad helyeket keresték. Ám még így is igaz, hogy Mátraházán az idei nyár erősebb volt a tavalyinál. Idén több egyéni vendégük is volt, mint korábban. Tavaly előfordult, hogy két csoport között napokig kevesebb vendég volt az üdülőben, idén viszont jóformán egymásnak adták a kilincset: reggel búcsúzott az egyik csoport, délután érkezett a másik. – Hálás vagyok Istennek, mert a kegyeiben hordoz bennünket, segíti a munkánkat – értékeli a történteket Kovács Péter. Munkatársaikat nyáron is meg tudták tartani, mellettük havonta három-négy diákot alkalmaztak. – A vírushelyzet miatti tavaszi lemondási hullám az őszi időpontokra nem gyűrűzött be – mondja az intézményvezető. Hozzáteszi, újabb foglalások viszont csupán kis mértékben érkeztek az őszi időszakra. A most naptárban lévő időpontokat már régebben rögzítették, azok többsége hétvégére esik. A bizonytalanság persze az őszi szezont is belengi, hiszen nem tudni, hogyan alakul majd a járványhelyzet. – Reménykedünk, hogy nem lesz erős második hullám, és az őszi vendégek nem mondják le a foglalásokat – bizakodik Kovács Péter, aki szerint egyébként – leginkább az élelmiszerárak radikális növekedése miatt – előbb-utóbb kénytelenek lesznek árakat emelni, de 2021. január elsejéig erre biztosan nem kerül sor.

16 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.


| REFORMÁTUS ÉLET |

református szálláshelyek

Berekfürdő: van, aki még óvatos, de a számok biztatók

Megbékélés Háza Református Konferenciaközpont 5309 Berekfürdő, Berek tér 19. +36-59-319-011 megbekeleshaza@ reformatus.hu

A május közepi nyitás után néhány hétig még alig volt vendég a berekfürdői Megbékélés Háza Református Üdülő és Konferencia-központban. Júniusban harminc, júliusban hetven, míg augusztusra nyolcvan százalék fölötti kihasználtsággal üzemeltek. – Az augusztusi adatok már majdnem elérték a korábbi évek számait: most háromezer vendégéjszakánk volt, tavaly ennél ötszázzal, tavalyelőtt pedig kétszázzal több – magyarázza Molnár János intézményvezető. Ez jelzi, hogy vannak még óvatos vendégeik, de szerinte biztatók a kilátások. A meleg vizű gyógyvizes termálfürdő szomszédsága miatt a Megbékélés Háza nem kizárólag nyári célpont. Ősszel általában a nyári forgalom kétharmadának felel meg az üdülő kihasználtsága. Főleg szeptember-októberben, de néha akár november közepéig is sokan pihennek itt. Idén őszre tekintve a ház vezetője azt mondja, bezárniuk remélhetőleg nem kell, de nem kizárt, hogy lesznek szigorítások, és csak csökkentett létszámmal üzemelhetnek a szálláshelyek. Szerinte a turizmusban dolgozók betartják a járványügyi szabályokat, ezért a legtöbb most a vendégeken múlik. A legfontosabb, hogy ha valaki betegnek érzi magát, semmiképp se utazzon, a foglalás ellenére sem, hanem maradjon otthon – hangsúlyozza. A csoportokat is kéri: ha a legkisebb gyanú is felmerül valakinél, hogy beteg, ne utazzon sehová, a többiek viszont bátran jöjjenek. – Ez a felelős döntés, ezt kérjük a vendégeinktől – mondja Molnár János, majd hozzáteszi: ebben a helyzetben ha valaki előleget fizetett, és a betegség gyanúja miatt mondja le a foglalását, visszautalják neki a pénzt. A Megbékélés Házában minden munkatársat meg tudtak tartani, és áremelést sem terveznek. A tavaszi bezárás miatt keletkezett húszmilliós veszteségüket a fenntartó támogatásával rendezni tudták. A ház felújítás miatt idén már november utolsó hetében bezár, és a tervek szerint a tavaszi szezon kezdetén, márciusban nyit ki. A fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület pályázati forrásából a főépület szobái újulnak meg. A komfortfokozaton is tudnak emelni: a zuhanyzók mellé most már vécéket is beszerelnek a szobák többségébe.

2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 17


| REFORMÁTUS ÉLET |

Balatonfenyvesi Református Gyermek- és Ifjúsági Üdülő 8646 Balatonfenyves, Mária u. 54. +36-82-511-468 refugyintezo@gmail.com

Balatonfenyves: „Jó estét! Körbetekertük a tavat. Van még számunkra hely?” – Minimális veszteséggel zárhatjuk az évet, ha mindenki eljön még, akinek foglalása van, akár nullára is ki tudjuk még hozni – mondja Petró László, a Kaposvári Református Egyházközség lelkipásztora. Az ő gyülekezete üzemelteti – az egyébként zsinati tulajdonú – Balatonfenyvesi Református Gyermek- és Ifjúsági Üdülőt. A szezon elején hét turnusukat le kellett mondani, július közepén nyitott ki a tábor. A csonka szezonban a legtöbb vendéget a Bárka táborok hozták az üdülőbe. A nyitás után még két tábort mondtak le a nyárra, a felszabadult helyeket viszont gyorsan értékesíteni tudták. Ez a furcsa időszak arra is alkalmas volt, hogy a tábor nyisson a nem feltétlenül református családok, kirándulók felé is: sokan nem találtak maguknak máshol szállást, akkora volt az érdeklődés a Balaton iránt. – Sokszor kopogtattak be hozzánk – például a tavat megkerülő kerékpáros csoportok –, hogy csak egy éjszakát szeretnének nálunk pihenni, és reggeli után már mennének is – magyarázza a lelkész. Mivel a tábor kétszáznyolcvan főt képes befogadni, így időnként eleget tudtak tenni ezeknek a kéréseknek. Előfordult azonban, hogy hiába volt szabad kapacitásuk, a szerződés kizárólagosságról szólt, az adott tábor ideje alatt más vendégeket nem engedhettek be a területre. Meg tudták őrizni a meglévő munkatársaik állását, sőt a megnövekedett takarítási és fertőtlenítési feladatok miatt új kollégákat is fel kellett venniük. Árat nem emeltek, a januárban meghatározott tarifákkal dolgoztak. 2021-re sem terveznek a szálláshely árain változtatni, viszont az élelmiszerárak növekedése miatt elképzelhető, hogy az étkezések díját meg kell emelniük. A balatonfenyvesi tábor üzemeltetői tavasszal még nagyon bíztak az utószezonban, hiszen a korszerűsítésnek köszönhetően több mint százötven embert tudnak fűtött szobákban elhelyezni. Azt várták, november végéig nyitva lesznek. A foglalások végül nem igazolták a reményeket, ezért úgy döntöttek, hogy szeptember 20-án bezárják a tábort.

Nőtt a Nagytemplom látogatottsága

18 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.

A debreceni református nagytemplomnak a június végi újranyitástól augusztus végéig ezerrel több látogatója volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Főleg az augusztus volt erős, az államalapítás ünnepén többen váltottak jegyet a Nagytemplomba, mint az előző évek bármelyikében. Lucski Zsófiát, a nagytemplomi gyülekezet turisztikai referensét meglepték az adatok, és örül, hogy legalább a nyári szezont jól zárták. Szerinte a kedvező számok mögött az áll, hogy a nyaraló magyarok többsége idén itthon üdült, de reméli, hogy a fejlesztéseik, az esti meghosszabbított nyitvatartás és az ingyenes tárlatvezetések is hozzátettek az eredményükhöz. Hogy ősszel mi lesz, azzal kapcsolatban Debrecenben is bizonytalanok. – Figyeljük a híradásokat, rendelkezéseket, és amíg lehet, nyitva tartjuk a templomot a látogatók előtt – mondja Lucski Zsófia. Szeptemberre egyébként már több mint harminc csoport, főleg osztálykirándulók jelentkeztek be – hetven százalékban olyanok, akik a május vagy júniusi elmaradt látogatásukat tették át őszre. De van olyan munkatársi közösség is, akik csapatépítő program keretében néznék meg a templomot. Először áprilisra, majd júniusra volt foglalásuk, de a nemzeti emlékhely sajnos mindkét időpontban zárva volt. Most szeptemberben újra megpróbálják megnézni a kéttornyú református templomot. – Októberre és novemberre szinte nincs is foglalásunk. Mindenki csak egy hónapra mer előre tervezni – teszi hozzá a turisztikai referens.


| REFORMÁTUS ÉLET |

SDG Családi Hotel és Konferencia-központ 8624 Balatonszárszó, Csárda utca 41. +36-30-811-4557 vass.pal@sdghotel.hu

Balatonszárszó: elkeserítő szezonkezdés, biztató őszi előfoglalások – Az augusztus volt az egyetlen jobb hónap az idei évben – mondja Vass Pál, az SDG Családi Hotel és Konferencia-központ ügyvezető igazgatója. A balatonszárszói szálláshely júniusi forgalma elkeserítő volt. – A hónap első felében egyetlen vendéget sem láttunk, négy gyülekezet is lemondta a nyári táborát – árulja el az intézményvezető. A júliusuk már valamivel jobb lett, érkeztek csoportok, jöttek egyéni vendégek is, de itt is akadt nehéz időszak. Előfordult, hogy egy gyülekezeti program elmaradása miatt kétszáznegyven helyett csak ötven vendég tartózkodott a hotelben. Augusztusban pedig – ahogyan azt már májusban sejteni lehetett – elmaradt a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A gyülekezeti táborokra is mindegyik csoport kisebb létszámmal érkezett az előre jelzettnél. Az SDG Hotel már a tavaszi bezáráskor nehéz helyzetbe került, a jóval gyengébb nyári forgalom miatt pedig nem tudta pótolni a keletkezett hiányt. A jelenlegi állapotokat jól jellemzi, hogy úgy tűnik, az idei teljes éves bevétel – beleszámítva a már meglévő foglalásokat, terveket is – nem éri el a tavaly nyári szezon bevételét sem. Ezért úgy döntöttek, hitelt vesznek fel a veszteségek kezelésére. – Az idei krízisév, ezért van szükségünk a hitelre, de meglátjuk, mikor kell hozzányúlnunk a pénzhez – mondja az ügyvezető. Noha gondoltak rá, a kieső bevételt nem kívánták áremeléssel kompenzálni: úgy érezték, a körülmények nemcsak nekik, hanem a hozzájuk pihenni, feltöltődni járó gyülekezeteknek is gondot okoz. Biztatók viszont az őszi hétvégi előfoglalások. – Decemberig szinte telt házunk van – derül ki a vezető szavaiból. Persze nem tudni, lesznek-e szigorító intézkedések, és lemondják-e a – főleg gyülekezeti – csoportok az utakat. A hétköznapok értékesítése a nyári időszakon kívül kevésbé sikeres. Vass Pál azt mondja, ragaszkodnak ahhoz, hogy egyházi csoportokat fogadjanak, mert ezt bízta rájuk Isten. De a gyülekezeteknek a nyarat kivéve szinte kivétel nélkül alkalmatlanok a hétköznapi időpontok, ezért egy-két kisebb konferenciát, képzést tudnak erre az időszakra befogadni. A járványügyi szabályok betartása sok akadályt jelentett, és odafigyelést igényelt a vendégektől, dolgozóktól egyaránt. Balatonszárszón például érintésmentes érkeztetés van. Ez azt jelenti, hogy az egy csoportba tartozó vendégek vezetői egy csomagban kapják meg a szobák fertőtlenített kulcsait, és azt ők osztják szét. Az SDG Hotel főépületében ajánlott a maszkviselés. A személyzet – azokat kivéve, akiket plexifallal választottak el a vendégektől – egész szezonban hordta is azt. – Nálunk a vendégek többségén is volt maszk – mondja Vass Pál. Ugyanakkor a közös, két-három órán át tartó alkalmakon kevésbé volt jellemző a maszkhasználat, itt a székek rendezésével tudták biztosítani a legalább másfél méteres védőtávolságot. A gondokkal terhelt nyár ellenére is hálásak – már csak azért is, hogy újranyithattak. Ebben a furcsa szezonban is születtek isten­élmények, megérintettségek, voltak megelevenedő istenkapcsolatok. – Különösen hálás vagyok Istennek a környezetért, amelyben dolgozhatom, azért, hogy ezen a nyáron is megélhettünk a munkahelyemen áldásokat – összegzi az SDG ügyvezetője.

2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 19


| RE-KONSTRUKCIÓ |

Ellentmondások Vannak-e a keresztyén üzenetnek olyan állításai, amelyek az emberi gondolkodás felől ellentmondásosnak tűnnek? Már hogyne lennének. Ez következik abból a szimpla tényből, hogy az ellentmondásosnak tűnő állítások két pólus között feszülnek. Egyrészt ott van Isten kijelentése, másrészt ott van az emberi logika. A keresztyén üzenet tehát mindig Isten és ember viszonyrendszerében fogalmazódik meg, s ez magában hordja azt a feszültséget, amely az „Isten-pólus” és az „ember-pólus” között lüktet. Régi történet ez. A kísérlet arra, hogy az Isten által kijelentett igazságot az ember valahogy a

„Az ellentmondás feloldásának nem az a módja, hogy Istent beszuszakoljuk az emberi ész határai közé, hanem annak tudomásul vétele, hogy míg az ember benne él saját történetében, nem láthatja eme történet teljes értelmét.” saját maga által alkotott gondolati rendszerbe építse be. Az egyik leghíresebb mondat, amely erre az ellentmondásosságra adott reflexiót tükrözi, Tertullianustól (160–222) származik, aki ezt mondta: Credo quia absurdum est (Hiszem, mert képtelenség). Egyházatyák egész sora viaskodott azzal, hogy az emberi logikába (természetesen, ahogyan ezt akkor az antik filozófia látta) hogyan illeszthetők be a teológia nagy igazságai. Ez a problematika, tehát a hit és ész, avagy a teológia és filozófia közti feszültség feloldása végigkíséri az európai gondolkodás egész történetét, s napjainkig hat. Végleges megoldás nincs. Nem is lehet, ami könnyen belátható abból a tényből, hogy ha az ember saját képességei alapján el tudná mondani azt, amit Isten mond, ha tehát Isten helyettesíthető és pótolható lenne az emberi ész segítségével, akkor Isten kijelentése, az Ige, okafogyottá válna. Csakhogy ez ugyanolyan abszurditáshoz vezet. Ez jól látszik abból a kísérletből, amelynek eredete a híres francia filozófushoz, Descartes-hoz köthető, akinek máig emlékezetes mondata így szól: Cogito ergo sum (Gondolkodom, tehát vagyok). Ez a látszólag ártalmatlan mondat azért tudott máig tartó hatást kifejteni, mert a tudás 20 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.

KÖNTÖS LÁSZLÓ

mércéjévé kizárólag az embert tette, s ezzel látszólag megoldotta az „Isten-pólus” és az „ember-pólus” közti feszültség ellentmondásosságát. Descartes gondolatfelvetésének a végeredménye az lett, hogy a modernitás az Isten-ember viszonyban látott ellentmondásosságokat úgy tüntette el, hogy az emberi oldalt abszolúttá tette. Csakhogy, mint az ma már nyilvánvaló, a kizárólag az emberre épülő világmagyarázati kísérlet sehova sem jutott, hanem újabb abszurditáshoz vezetett. Ahhoz a minden alapot nélkülöző tételhez, hogy az embert tette meg a valóságról szóló igazság végső mércéjének, mintha bizony az emberi ész lenne az a végső viszonyítási pont, amelynek alapján a létezés titkáról ítéletet lehetne mondani. Ez abszurd. Ez jól látszik abból a szimpla tényből, hogy az igazán nagy és átfogó összefüggések megértésében emberi erőből egy tapodtat sem jutottunk előbbre. Persze, hogy nem, hiszen ahhoz látni kellene az egészet. Miféle egészet? Az emberi lét történetének az értelmét. (Ha ugyan tudnánk, mi az, hogy lét.) Csak van egy probléma: még benne vagyunk a történetben. Mint minden történet, az emberi sors történetének a végső értelme is csak a vége felől érthető meg. Amíg benne vagyunk, addig sok minden zűrzavarosnak, ellentmondásosnak, kiismerhetetlennek tűnik. Ám objektíve nem fel­ tétlenül az, csak az emberi mérték szerint. A legnagyobb ellentmondás természetesen Istennek a Jézus Krisztus feltámadásában kijelentett üdvösséges akarata és a világ látszólagos magára hagyatottsága között feszül. Hogyan válik a világban szemünk előtt zajló történetből üdvtörténet? Az ellentmondás feloldásának nem az a módja, hogy Istent beszuszakoljuk az emberi ész határai közé, hanem annak tudomásul vétele, hogy míg az ember benne él saját történetében, nem láthatja eme történet teljes értelmét. Mert a történet igazi értelme csak a vége felől, a beteljesedés felől látható. Ez az eszkatológikus távlat, ahonnan nézve az emberi ész felől érzékelt ellentmondások viszonylagossá és meghaladottá válnak. „Éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra, sem napvilágra, mert az Úr Isten fénylik fölöttük.” (Jel 22,5) 


| GONDOLATOK |

NAGY KÁROLY ZSOLT

A változás kultúrája

A szerző kulturális antropológus, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa

A szerző illusztrációja

Kevés olyan dolog van, amelyet annyira nehezen tudunk meghatározni, mint a kultúrát. Két amerikai kutató, Alfred Kroeber és Clyde Kluckhohn egy 1952-ben megjelent kötetükben százhatvannégy meghatározását szedték össze, de valószínűleg azóta is született még néhány. A nehézség talán abból is adódik, hogy a kultúra nem tőlünk független, objektíve leírható „dolog”, hanem körülvesz bennünket, mi több: meghatároz, de ugyanígy mi magunk is alakítjuk, meghatározzuk azt. Nem egyszerű eldönteni, hogy a kultúra él bennünket vagy mi a kultúrát. Meghatározása tehát kulturálisan meghatározott, következésképp az, ahogyan a kultúránkra tekintünk, messzemenőkig jellemez bennünket. Amen�nyiben pedig ebből az irányból vizsgáljuk a kultúrát, a saját kultúránkat (ami mindig a legnehezebb), akkor a legegyszerűbb és legpontosabb meghatározást akkor kapjuk, ha figyelünk azokra a kijelentésekre, amelyek környezetében elhangzik az a mondat, hogy „ezt így szoktuk” vagy „ezt nem így szoktuk”. A kultúra válasz arra a kérdésre: „Hogy szoktuk?” Mindez akkor válik különösen fontossá, amikor az életünket – akár egyik pillanatról a másikra – olyan erők és tényezők kezdik formálni, amelyekre csak a „nem így szoktuk” kategóriába tartozó cselekvésekkel és viszonyulásokkal tudunk érdemi módon válaszolni. Azaz amelyek egyrészt érvénytelenítik a megszokott, kulturálisan rögzített válaszainkat, másrészt – sokszor csupán ideiglenesnek gondolt – változásra kényszerítenek bennünket. Az ilyen helyzetekben a mindent feladó asszimiláció és a minden változásnak ellenszegülő ridegség között kell megtalálni a modus vivendit. Úgy tűnik, ez nehezen megy. A kortárs magyar, illetve református egyházi kultúránkra is inkább a kulturális ridegség jellemző, amely megvéd ugyan a feloldódástól, de egyben a megroppanás királyi útja is. Ezzel a problémával pedig nemcsak a kérdés tétje miatt érdemes foglalkoznunk, hanem azért is, mert

sem a magyar, sem a református kultúra nem ilyen volt eredetileg. Elég csupán arra utalnom, hogy eleink a népvándorlás korától az államalapításig miféle változásokon mentek keresztül, amelyek következtében nyelvük, gazdálkodásuk és életmódjuk vagy államszervezetük átalakult, de végül – annak ellenére, hogy számbelileg kisebbségben voltak – mégis ők asszimilálták a Kárpát-medence népeit, és nem fordítva. Közelebbről, református kultúránk ös�szefüggésében is tanulságosak a múlt történetei. Sok, egymástól távoli eklézsia jegyzőkönyvében találkoztam az értékek átalakulásának sajátos folyamatával. Valaki adományozott Isten dicsőségére egy skófiumos – vagyis ezüst- vagy aranyszállal hímzett – terítőt. Az Úr asztalán használták akár száz esztendeig is, de aztán elrongyolódott. Nem méltó ez így – gondolták a presbiterek, és úgy döntöttek, hogy több hasonló sorsra jutott terítővel együtt elviszik az aranyműveshez, aki elégetve a mulandó anyagot kinyeri belőlük a nemesfémet. Volt, hogy ezt aztán eladták, és az árából megjavíttatták a templom tetejét, de sokszor kehely vagy keresztelőkancsó lett belőle – és használják ma is (hacsak – amennyiben szerényebb volt vagy kicsorbult – azt is bele nem olvasztották egy szebb, nagyobb klenódiumba). A jegyzőkönyvek pedig – vagy akár maga a tárgy – feljegyzésben őrzi az eredeti adományozó hitének gesztusát. Nem a formák voltak tehát a lényegesek, hanem az érték, és az a hit, amely azt az Úr asztalára szánta. Miért változtunk meg? Összetett kérdés. Talán azért is, mert elkezdtünk „civilizációt” építeni, az üldözések elmúltával maradandót akartunk alkotni, és egyre jobban az értékek formáira koncentráltunk. Most, amikor napról napra úgy kell élnünk, ahogyan nem szoktunk, az életmódunk újraformálásakor – miközben kénytelenek vagyunk elengedni a rögzült formákat – újra „re-formációra”, az értékeinkhez és azok transzformációjának képességéhez való vis�szatalálásra lenne szükségünk.  2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 21


| GYÜLEKEZETEINK |

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

MAI ÉLETHELYZETEK

LXIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM, 2020. SZEPTEMBER 6. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

Nem „istentelen” már A fiatal leányt meghívták egy nyári bibliai hétre, ahová különböző helyekről érkeztek a résztvevők. A falujukban mindenki ismerte őt, tudták, hogy nagyon rendes leány, segítőkész, minden vasárnap ott van a templomban. Szívesen ment el a hétre, ahol nagy meglepetés érte. Ő is úgy tekintett magára, mint aki igyekszik istenfélő életet élni. Teltek a napok, a résztvevők egyre jobban belemelegedtek a hét igei üzeneteibe. Az egyik igevers – „Volt pedig ott történetesen egy istentelen ember…” (2Sám 20,1, Károli-fordítás) – mélyen szíven találta a leányt. Az igehirdető úgy beszélt az „istentelen” emberről, hogy ő is magára ismert. A magyarázatban a lényeg arról szólt, hogy mondhatja a környezetünk, és gondolkodhatunk mi is magunkról úgy, hogy istenfélők vagyunk, de ha a mindennapi kérdéseinkben, gyakorlati döntéseinkben nem számolunk Istennel, akkor „gyakorlati ateisták”, „istentelenek” vagyunk. A leány végiggondolta az életét. Megállapította, hogy ő is ebbe a kategóriába tartozik. Nem kérdezi Istent, hogyan ossza be az idejét, mit kezdjen a pénzével, hogyan viselkedjen a munkahelyi kapcsolataiban. Meglepődve észlelte, hogy miközben hűségesen templomba járó, rendes leány, a gyakorlati döntéseiben eszébe sem jut „egyeztetni” Istennel. Nagyon elszomorodott ezen, és megkereste a hét egyik vezetőjét, hogy beszéljék meg együtt ezt a kérdést külön is. A négyszemközti beszélgetésben is megerősödött abban, hogy jól értette az igét. Könnyek között kért bocsánatot Istentől, és letette az életét mindenestől a kezébe. Nagy öröm töltötte be a szívét, és azzal az elhatározással indult haza, hogy ezután a teljes élete az Úré, szeretné érteni és cselekedni az akaratát. Otthon éppen ifjúsági tábortűzhöz készülődtek a fiatalok a gyülekezetben, természetesen őt is meghívták. Szeretett volna friss döntéséről bizonyságot tenni. Elmondta a lelkipásztorának, hogy mi történt a héten. Az igét is idézte, amely őt élete nagy fordulatára, megtérésére vezette. A szerető szívű, kedves lelkipásztor azt tanácsolta neki, hogy válasszon ennél szebb igét, vagy ismertebbet. Olyan nyersen hangzik, hogy „volt pedig ott egy istentelen ember”. – De tiszteletes bácsi – rökönyödött meg a leány –, hogy kereshetnék más igét, amikor ezzel szólított meg az Úr, és fordította meg az életemet. Így hát a tábortűznél elmondta, hogy a bibliai hétre úgy ment el, mint „istentelen” ember, de úgy jött vissza, mint aki számára Isten a mindennapjai Ura már, és ő nem akar mást tenni, mint amit Isten akaratának megismer. Nagy változás volt ez az életében és nagy ajándék. Naponta hozzáigazítja a lépéseit, döntéseit, életét élő Ura akaratához, aki Igéjével, Szentlelkével vezeti új élete útjain.

ÁRA: 400 FT

Elkezdődött a tanév BECSÖNGETTEK A KÁRPÁT-MEDENCE REFORMÁTUS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN 9 771419 856007 20036

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre. A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel./fax: 06-1-217-6259, 06-1-217-8386 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név:......................................................................................... Cím:.........................................................................................

 VÉGH TAMÁS

..................................................................................................

22 Reformátusok Lapja 2019. január 6. Aláírás:...................................................................................


| EGYHÁZI ÉLET |

ami az interneten keresztül követhetetlenné tenné a jelölést, hiszen némelyik egyházmegyében akár 100–150 ember is jelen van a gyűlésen. Azt javasoltuk az egyházmegyéknek, hogy a vírus terjedésére tekintettel szeptemberben minél előbb tartsák meg a jelölő üléseket, és helyszínnek lehetőleg tágas templomokat vagy akár szabadtéri helyszínt válasszanak, hogy betarthassák a társas érintkezésre vonatkozó korlátozásokat – teszi hozzá a püspök.

KISEBB LÉTSZÁM, NAGYOBB BIZTONSÁG Ez azonban csak az első lépés, hiszen az egyházmegyei gyűléseken jelölik majd az egyházmegyei tisztségviselőket, az egyházkerületi küldötteket és a zsinati tagokat. – Akár harminc tisztségre is jelölnek a testületek – folytatja Bogárdi Szabó István. Az illetékes választási bizottságok regisztrálják a jelölteket, bekérik az elfogadó nyilatkozatokat, kiküldik a szavazólapokat a gyülekezetekhez. Ez, valamint az egész ügyintézés történhet online, például a bizottságok is ülésezhetnek ilyen módon. A választásnak ebben a szakaszában már a presbitériumok szavaznak. Az alacsonyabb, tíz-húsz fős létszám miatt itt egyszerűbben lebonyolítható a tanácskozás és a szavazás is, mert lényegesen könnyebb a biztonságos feltételek megteremtése. Szigorú szabályozás mellett, online térben is lehet titkos szavazást bonyolítani, azonban ez drága technikát kíván meg, ez ebben a pillanatban nem áll rendelkezésünkre. Mindent összevetve, jó lenne, ha szeptember végére mindenhol befejeződnének a jelölések, hiszen az előrejelzések szerint éppen ekkorra várható a vírus tetőzése. A dunamelléki egyházkerületnél például már augusztusban ülésezett a választási bizottság. A jelölések után november közepéig lehet a helyi gyülekezetben a presbitériumoknak szavazni, eddig kell a szavazatokat megküldeni, akkor összesítik azokat és hirdetnek eredményt. Tehát ahol szeptember közepéig megtartják a jelöléseket, ott bőven van idő a választás minden lépéséhez, beleértve a jogorvoslati lehetőségeket is – erősíti meg a püspök.

Egyházi választások vs. koronavírus Befolyásolhatja-e az őszi egyházi választásokat a terjedő koronavírus-járvány? Vajon megtarthatók idejében a választások, vagy halasztani kell? A Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületének huszonhét egyházmegyéjében indul a tisztújítás szeptemberben. Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke azt mondja, hogy biztonsági okokból a személyes találkozások számát már most is folyamatosan csökkentik. A Zsinat Elnökségi Tanácsa is példát mutat, és online felületen tartja az üléseit minden hétfőn. – Tudjuk, hogy jobb személyesen megbeszélni az ügyeinket, mint egy számítógép monitorán keresztül, de felelősséggel tartozunk egymásért. – kezdi az egyházvezető. – Már a tavaszi zsinatot sem tarthattuk meg a szokásos helyen, a zsinati székházban, az ülésnek a Budapest-Fasori református templom adott otthont, ahol a szervezőknek és a hatalmas templomtérnek köszönhetően biztonságos távolságban ülhettünk egymástól. A járvány esetleges terjedésére készülve már az áprilisi zsinaton kiegészítettük a törvényt, és a szükséghelyzetre alkalmazva lehetővé tettük az online tanácskozást és döntéshozatalt. Szigorú feltételek mellett elvileg az online választás is megoldható, egyetlen lényeges elemet kivéve: a jelölő üléseket nem tudjuk az interneten megoldani, részben a jelölési folyamathoz szükséges személyesség miatt, részben pedig a magas létszám miatt,

A NOVEMBERI ZSINAT A Magyarországi Református Egyház száztagú Zsinata az eredeti menetrend szerint november 18-án tartaná meg ülését Budapesten. Bogárdi Szabó István bízik abban, hogy addigra lezajlik a vírusjárvány második hulláma, és a zsinatot személyes jelenléttel lehet majd megtartani, de ha mégsem, akkor decemberre halasztják. Online zsinati ülést egyelőre nem terveznek.  FEKETE ZSUZSA, FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

A Magyarországi Református Egyház internetes oldalán, a www.reformatus.hu portálon elérhetők a választással kapcsolatos útmutatók, köztük a menetrend is.

2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 23


| AKTUÁLIS |

Tóth Attila, a Kecskeméti Református Általános Iskola igazgatója beszédet mond a XI. Nemzeti Tanévnyitón a Kecskeméti Református Általános Iskolában

Nemzeti tanévnyitó Kecskeméten HEGEDŰS BENCE

Augusztus utolsó vasárnapján tartották a XI. Nemzeti Tanévnyitót. Az esemény nemcsak azért volt különleges, mert zárt ajtók mögött zajlott, hanem azért is, mert először adott otthont a rendezvénynek református fenntartású intézmény. A tanévnyitó alkalmon beszédet mondott Kásler Miklós, az emberi erőforrásokért felelős miniszter és Bán Béla, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese is. A tanévnyitót zárt ajtók mögött, meghívott vendégek és néhány kisiskolás előtt tartották, az eseményt az MTVA közvetítette.

más volt, mint az eddigiek, viszont reményét A tanévnyitón Tóth Attila, a Kecskeméti ReIdén országosan több mint fejezte ki az iránt, hogy a továbbiakban már a formátus Általános Iskola igazgatója köhétszázezer általános megszokott módon folyhat a tanítás. szöntötte az egybegyűlteket. – Az elmúlt iskolás, valamint félmillió Felidézte, hogy „az oktatás milyen gyoridőszak után jó mindenkit újra és egészségszakközépiskolás és gimnazista san és milyen színvonalasan állt át a digitális ben látni – kezdte köszöntőjét az igazgató, számára kezdődött el a tanév térre. Akkor, amikor a helyzet megkívánta, de majd a diákokhoz intézte szavait: – Hamaszeptember elsején. örülünk, hogy az iskolák újra megnyithatják rosan újra gyermekzsivaj tölti be az iskolát, kapuikat”. A miniszter hozzátette, hogy így tovább épülhetés folytatódik a diákélet. Sok-sok ismeret vár rátok, legyetek nek azok a közösségek és barátságok, amelyek meghatározók figyelmesek, szorgalmasak, hiszen ti vagytok a jövő. lesznek egy életen át. Az intézményvezető a szülőket nevezte a pedagógusok legKásler Miklós felhívta a pedagógusok figyelmét arra, hogy főbb partnerének, akiknek segítsége fontos a közös célok eléré„nem elég oktatni a gyereket, hogy ne maradjon oktondi, hasében. Tóth Attila köszöntötte pedagógustársait is, akiknek év nem nevelni is kell, hogy ne maradjon neveletlen. Gondozni kell végéig tartó erőt és elhivatottságot kívánt. – Bármit hozzon is a lelkét, hogy ne legyen sivár, hogy képes legyen felismerni a nekünk ez a tanév, hivatásunk, hogy hitünk, lelkiismeretünk és szépet, az emberhez méltót, az értékeket. Az oktatás, a nevetudásunk szerint végezzük a munkánkat – zárta gondolatait. lés és az erkölcs együttese képzi az identitást, annak a tudatát, ÚJRA NYITVA hogy ki vagyok, és miért vagyok a világon” – fogalmazott, majd hangsúlyozta: – Az önök feladata az, hogy jó példát mutatva él– Az idők rostáján visszavonhatatlanul követik egymást az jenek, átadják a több mint ezer év nemzedékeinek szellemi és évek, bennük az évszakok. Ismét lepergett egy nyár, és elkezdőanyagi hagyatékát, a legfiatalabb generációk megtarthatnak és dik egy újabb tanév – mondta köszöntője elején Kásler Miklós, gyarapíthatnak. Köszönöm, hogy ezt a hivatást választották, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A politikus legjobb tudásuk szerint szeretettel és hittel végzik. emlékeztetett rá, hogy az idei év a világot sújtó járvány miatt 24 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.


| AKTUÁLIS |

ISTEN A MI OLTALMUNK – A református lelkész önazonosságának lényege, hogy Isten Igéjének szolgája. Szeretnék megmaradni a hivatásomban, a mondanivalómat egy zsoltárvershez igazítom. A protestánsok számára fontos 46. zsoltár így kezdődik: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk…” – kezdte ünnepi gondolatait Bán Béla esperes. – Úgy van ebben a világban, hogy nyilvános fórumokon talán felkérés nélkül is megpróbáljuk demonstrálni azt, hogy urai vagyunk a helyzetnek. A dolgokat rendezzük és kezeljük, megvannak a szükséges megoldásaink. Aztán jöhetnek történések, amelyek nyomán lehet, hogy csak csöndesen, csak magunknak egy jobb pillanatunkban őszintén bevalljuk azt, hogy Isten kezében vagyunk. A Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese szerint bár minden tanév próbatételeket jelent, a most induló tanév a megszokottnál még több kérdést hordoz magában. – A felelősök jó esetben modellezik mindazt, ami várható, és talán arra is gondolnak, ami nem. Erre van megbízatásuk. Az Isten áldja, őrizze és vigyázza őket – mondta Bán Béla, aki egy másik, a 127. zsoltárból is idézett a tanévnyitón: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” – Hívő ember lévén amikor nekem azt mondják, hogy Isten kezében vagyunk, az nem elbizonytalanodást, hanem megnyugvást jelent. Vallomásom szerint a legjobb kézben vagyunk. Ezt a megnyugvást kívánom tiszta szívből mindenkinek, a családoknak, az egész magyar társadalomnak. Az Isten áldása őrizze és vigyázza azt, ami most hivatalosan elkezdődik, egészen a tanév végéig – fogalmazott az esperes.

Vegyészmérnököket képezhetnek az Irinyiben Kihelyezett vegyészmérnöki képzést indítana a Miskolci Egyetem Kazincbarcikán, az Irinyi János Református Oktatási Központban – erről augusztus 25-én egyeztettek az érintett felek képviselői. A képzés jövő szeptembertől indulna, és az általános felvételi eljárás során lehetne rá jelentkezni.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét város polgármestere a személyes találkozások fontosságára helyezte a hangsúlyt köszöntőjében. – Teremtsük meg mindenkinek ezt a lehetőséget, mert minden találkozás meghatározó lehet. Az elmúlt hónapok történéseit figyelembe véve most különösen jó, hogy újra itt vagyunk az iskolában. Együtt, egy új tanév kapujában. Az elmúlt hónapok tanulságosak voltak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Mert hiába élünk digitalizált világban, a személyes találkozás, a személyes kapcsolat nélkül nem érezzük jól magunkat – mondta Kecskemét első embere. A polgármester szerint az elmúlt hónapokban az is bebizonyosodott, hogy minden a világban zajló nehézség és váratlan megpróbáltatás ellenére egyre jobban érezhetővé válik, hogy részesei és komoly felelősei vagyunk a teremtett világnak. – Napjainkban előtérbe kerül az odafigyelés nemcsak magunkra, hanem embertársainkra is. Tegyünk így továbbra is az iskolákban, a városunkban, az országunkban, mert mindan�nyian részesei vagyunk a legfontosabb közösségnek, Magyarországnak – hívta fel a figyelmet Szemereyné Pataki Klaudia. 

Viskolcz Béla, a Miskolci Egyetem Kémiai Intézetének vezetője a megbeszélésen elmondta, hogy a már működő levelező tagozatukat szeretnék Kazincbarcikára vinni. Az új székhely az Irinyi János Református Oktatási Központ lenne. A választás azért esett az egykor vegyipari technikumként és főiskolai karként működő intézményre, mert egyedülálló infrastruktúrával rendelkezik a vegyészmérnöki képzéshez. Az oktatói hátteret a miskolci campus biztosítaná. A tervek szerint az országban egyedülálló vegyipari képzési centrum jönne létre, amely vonzóbbá tenné a természettudományos pályát a fiatalok számára – mondta az egyetemi tanár. Viskolcz Béla szólt arról, hogy jelenleg is van olyan hallgatójuk, aki Kazincbarcikáról Miskolcra jár tanulni, ezért biztosra veszi, hogy lesznek jelentkezők. A képzés mintegy ötven meghirdetett hellyel indulna, de igény esetén tovább bővítenék a férőhelyek számát. Az Irinyit fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettese üdvözölte a kezdeményezést. Pásztor Dániel úgy vélte: erősíteni kell a vegyészképzést a térségben, hiszen a helyi körülmények ezt diktálják. – Elsődleges célunk továbbra is az, hogy intézményünk középszintű munkaerőt biztosítson a vegyiparnak, de örülünk annak, hogy a felsőfokú képzésben is részt vehetünk – szögezte le az egyházkerület képviselője. Hozzátette: az új hallgatók új missziós területet jelentenek majd az egyház számára. A képzést a Borsodchem Zrt. is szorgalmazza. A Kazincbarcikán működő vegyipari vállalat jelenleg is stratégiai partnere az Irinyinek, és most magasabb szintre léphet az együttműködés: a levelező tagozat áthelyezésével felsőfokú végzettségű szakembereket nyerne a cég, és a már meglévő munkavállalóikat is tovább tudnák képezni. Varga Béla, a Borsodchem Zrt. HR és Kommunikáció egységét vezető elnökhelyettese szerint az intézkedéssel megvalósulna a Tiszaújváros–Sajóbábony–Kazincbarcika tengelyben az iskolarendszerű vegyipari képzés.  KOJSZA

FOTÓ: MÓNUS MÁRTON / MTI

PÉTER, TIREK.HU

TANULSÁGOS HÓNAPOK

2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 25


| MOZAIK |

„Isten hídembere” – megpihent Szigeti Jenő professzort, adventista lelkipásztort és egyháztörténészt 2016. december 12-én az Isten hídembere – hinni tanít című konferenciával köszöntöttük nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Szigeti tanár úr az egyik magyarországi kisegyház tagja és egy időben vezetője volt ugyan, de munkássága az igazi interkonfes�szionális szolgálat, az apostoli magatartás iskolapéldájának nevezhető egészen augusztus 28-án bekövetkezett haláláig. Életútja és munkássága számos ponton részévé lett a református egyház legújabb kori történetének. Az adventista lelkészképző elvégzése után az evangélikus teológián mélyítette el tudását, majd 1978-ban Makkai László vezetésével ledoktorált a Debreceni Református Teológiai Akadémián. Munkatársa lett a Reformátusok Lapjának Rembrandt rézkarcait bemutató sorozatával és Vasárnapi séta című jegyzeteivel. Ebben az időszakban szegődött a Theologiai Szemle szerzői közé, és írásait a Confessio olvasói is jól ismerték és nagyra értékelték. Életművének egyházunkhoz leginkább kötődő területe a vallási néprajz. Ennek fontosságát hangsúlyozta 2017-es önéletrajzi kötete, az Isten tanítani küldött – Nemzedékek szolgálatában lapjain. A református kutatók közül Molnár Ambruson kívül baráti munkakapcsolatban állt Újszászy Kálmánnal, Achs Károlynéval, Bot�tyán Jánossal, Ötvös Lászlóval és a magyar népi vallásosság számos további kutatójával. Erről tanúskodik a Vallási Néprajz értékes köteteinek sora. E témában legnevezetesebb könyve, a Református népi látomásirodalom a XVIII. században a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Sajtóosztálya kiadásában jelent meg 1984-ben. Szigeti tanár úr... Tokics Imrével a Vallás és kultúra című, a YouTube-on visszanézhető tv-műsor igényes és szeretetteljes gazdájaként is szolgált. A confraternitas gyógyításra kész embereként élt köztünk! Köszönjük!  PETRŐCZI ÉVA 26 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor című költeményéből idézünk négy sort. Vízszintes: 1. Az idézet első része (R, T). 10. Égéshő egynemű betűi. 13. Jézussal kapcsolatos. 14. A Szilágy megyei Poienița magyar neve. 16. Hosszú ideig. 18. Nemfémes elem, az oxigéncsoport tagja. 19. Stannum. 21. Pest megyei település. 24. Akta része. 25. Szélesre tár. 27. … ipso, magától értetődően. 28. Az idézet második része (O, E, B). 30. Részeshatározó rag. 31. Német dadaista festő, költő, szobrász (Hans). 32. Indoklás. 33. OÚZ. 34. Gabonamagtól megszabadul a szántóföldön. 37. Ritmikusan kitágul, majd összehúzódik. 40. Házszentelő része! 41. Heveny. 43. Ugyanúgy, latinul. 45. Üzletpolitika határai! 47. Török nagyváros. 50. Apró. 52. National Basketball Association, röviden. 54. Sajnálatban van! 55. Város a Dunakanyarban. 57. Ártér széle. 60. Csomóba kötött termény. 61. Francia eredetű báj. 62. Vasoxid. 64. Amerícium vegyjele. 65. Olimpiai bajnok labdarúgó, edző (a keresztnév kezdőbetűjével). 67. Az utolsó magyar királyné. 69. Chilei orvos, köztársasági elnök (Salvador). 71. Samária, francia bibliai térképen. 73. Ollózó páros betűi. 74. … mail, légiposta. Függőleges: 1. Bibliai ország a Közel-Keleten. 2. A pincébe. 3. Ómassa egynemű betűi. 4. Szemzéssel örökít. 5. Gurítós sportág. 6. Szabályos alakú bemélyedés égitest felszínén. 7. Örkény István. 8. Thaly Kálmán. 9. ÉIS. 10. Olasz eredetű fagyasztott édesség. 11. Függönyt két oldalra igazít. 12. Szívből. 15. Bátorkodó. 17. Szobrot készít fából, kőből. 20. Fagylaltozik. 22. Orvos, pszichológus, magatartáskutató (Mária). 23. Légmozgás. 26. Sopron patakja. 29. Védelmezi. 30. Az idézet harmadik része (K, K). 35. Szántóeszköz. 36. Az idézet negyedik része (D, E). 38. Kun betűi keverve. 39. Vadászrejtek. 42. Telemark megyei norvég falu (TINN). 44. A hátához. 46. Kesergő, névelővel. 48. Ideje van bőven. 49. Csónakot hajt. 50. Római 200. 51. Díszkertek madara. 53. Beharangozó. 56. Ruhát új méretre igazít. 58. Ritka angol férfinév (TRAE). 59. Klasszikus hang. 60. Arab ország. 63. Tízcentes érme az USA-ban. 65. Nóta. 66. Az alaphangsor 6., 2. és 3. hangja. 68. Menyasszony. 70. Oda-vissza: falatozna. 71. Szamárium vegyjele. 72. A fővárosi Rózsadomb kerülete. Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Bennünk is vásnak a lépcsők, bennünk is öregednek, újulnak a falak.


| GYERMEKEKNEK |

Az aratás Füllesztő hőség volt a mezőn, ahol az aratók Bóáz árpáját takarították be. Nehéz munka volt az aratás, hiszen akkoriban nem voltak kombájnok, aratógépek, hanem kézzel kellett levágni a gabonát. De vajon milyen szerszámot használhattak az aratáshoz abban a korban? Karikázd be a helyes megoldást! Bóáz munkásai, bizony, egész nap ott hajlongtak a mezőn: egy marék gabonát marokra fogtak, és levágták. Ha annyi szál összegyűlt, amennyi egy ölelésbe belefért, akkor jó erősen ös�szekötötték. Ez az ölnyi gabona volt a kéve. A szegényeknek és jövevényeknek törvényes joguk volt hozzá, hogy a kévéből kihullott gabonaszálakat összeszedegessék. Ez talán még az aratásnál is nehezebb munka volt. Hiszen míg az aratók egy-egy marék gabonáért hajoltak le, addig Ruthnak minden egyes kalászért földig kellett hajolnia. De nem bánta a nehéz munkát. Megbecsült minden egyes kalászt, hiszen abból őrölték az életet adó kenyeret. Az éhínség idején nagyon megtanulta értékelni az ételt, nem hagyott a földön egy gabonaszemet sem. Kendőjébe kötötte az összegyűjtögetett gabonát, és munkája végeztével boldogan szaladt haza Naomihoz. A megfeszített munka után Bóáz és munkásai is megpihentek, de ők kint maradtak a mezőn. Ott ettek, ittak, és az éjszakát is kint töltötték a szabad ég alatt. Ruth sohasem tartott velük. Ám egy éjszaka Bóáz arra ébredt, hogy Ruth ott fekszik a lábánál. Vajon miért tette ezt? a.) Megunta, hogy állandóan az anyósával legyen. b.) Naomi tanácsolta ezt neki, hogy védelmezőt találjon. c.) Nem volt máshol helye, ahol aludhatott volna. Amikor Bóáz éjféltájban felébredt, meglátta lábainál az asszonyt. Ijedten kérdezte: – Ki vagy te? – Én vagyok Ruth, a te szolgálóleányod. Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálóleányodra, hiszen a közeli rokonunk vagy! Bóáz egy pillanatra összeráncolta homlokát. „Rokonom, rokonom, de van nálam közelebbi rokona is. Gondoskodjon róla ő” – jutott eszébe először. – „De… végül is… Ha más nem teszi, megtehetem én is. Hiszen Ruth hűséges, szorgalmas asszonynak látszik, aki az anyósa sorsát is szívén viseli.” – Van nálam közelebbi rokonod is – szólalt meg végül. – De ha ő nem akar gondoskodni rólad, akkor megteszem én. Most menj, mert Naomi biztosan vár. De ne indulj el üres kézzel, tartsd ide a kendődet! Vajon mivel töltötte meg Naomi kendőjét Bóáz? Megtudod, ha helyes sorrendbe rakod, és összeolvasod a rózsaszínű betűket! A megfejtéseket a lap alján találod. Ha kíváncsi vagy a részletekre, olvasd el a Bibliádból Ruth könyve harmadik részét!  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

Megfejtések: sarló; b.); árpa 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 27


| EGYHÁZI ÉLET |

SZEPTEMBER 6. PÁPA A Pápai Református Teológiai Akadémia vasárnap 14 órától tartja tanévnyitó ünnepi közgyűlését a pápai református Ótemplomban (Pápa, Fő utca 6.). Igét hirdet Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. A szervezők várják az akadémia hallgatóit és családtagjaikat az eseményre.

50 éve ha­rang­ön­tés Őrbottyánban

GOM­BOS MIK­LÓS

Arany­ko­szo­rús ha­rang­ön­tő mes­ter

Kiváló magyar szakemberek ál­ tal készített, külföldön is elismert magyar termékeket gyártunk a harangokkal kapcsolatos bármely munkában.

Referencia: www.ha­rangontes.hu Levélcím: 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 134. Pf. 10. Telefon: (00-36) 06-28-360-170 Mobil: +36-30-9489-575, +36-30-7288-161 E-mail: gombosmi@harangontes.hu info@harangontode.hu

ÁLLÁS

A Sárbogárdi Református Egyházközség presbitériuma az egyházközség Idősek Otthona intézményvezetői állása betöltésére pályázatot hirdet. A pályázat részletes leírása, feltételei elérhetők a Parókia honlapján, a gyülekezeti honlapon (Sárbogárdi Református Egyházközség, https://honlap.parokia.hu/ lap/sarbogardi reformatusegyhazkozseg/ cikk/mutat/idosek-otthona-1/#). A pályázat beérkezésének határideje: szeptember 25. Cím: Református Lelkészi Hivatal, 7000 Sárbogárd, Tompa Mihály utca 41.

Alapkőletétel Debrecenben A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában működő Immánuel otthon és iskola új épületének alapkőletétele alkalmából ünnepi hálaadó istentiszteletet tartottak augusztus 30-án a debreceni Nagytemplomban. Fekete Károly tiszántúli református püspök igehirdetésében az irgalmasságra, az egymással való törődés fontosságára hívta fel a figyelmet, és a gyülekezet kincsének nevezte a halmozottan fogyatékos gyerekek gondozásával, nevelésével foglalkozó Immánuel otthont és iskolát. A püspök kitért a sáfár szerepére, amely szó, mint mondta, kivesző félben van, de többet jelent, mint egy jól számoló menedzser, és több mint egy közgazdász, mert „a sáfár nem téveszti szem elől a mennyei mintát, az evangéliumot”. – Az egyházban a sáfár szerepét a gyülekezet tölti be – hangsúlyozta Fekete Károly püspök. Hozzátette, hogy „akié az evangélium, arra sokat bíztak”, az elszámolás pedig arról szól, „magunkévá tettük-e az evangéliumot”. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az igehirdetésben elhangzottakra utalva azt mondta, „Magyarország kormánya is sáfár”, igyekszik jól sáfárkodni mindazzal, ami jó az országnak, jó a magyar nemzetnek. – Ez a közös látásmód, amely szövetségessé teszi a kormányt és az egyházakat – fűzte hozzá Fürjes Zoltán, és jelezte: a magyar állam 1,2 milliárd forintos támogatást nyújtott az Immánuel otthon új iskolaberuházásához. Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője köszönetet mondott az Immánuel otthon dolgozóinak a fogyatékos gyerekek szeretetteljes gondozásáért, odaadó figyelmükért, ami szerinte biztosan nem lehetne „Isten segedelme nélkül”. Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere szerint példamutató, ahogyan a csaknem harmincéves Immánuel otthonban gondoskodnak a halmozottan fogyatékos gyerekekről, és reményét fejezte ki, hogy egy év múlva már az új iskolaépületben kezdődhet meg az oktatás. Utalt rá, hogy a református egyház és a Debreceni Református Kollégium nélkül „Debrecen ma nem lehetne gondoskodó város, iskolaváros, a tudás városa”. Győri Zsófia, az Immánuel otthon és iskola igazgatója a tanévet megnyitó beszédében régi álmuk megvalósulásaként értékelte, hogy 1,2 milliárd forint állami és további 500 millió forint európai uniós forrásból felépülhet az új iskolaépület, ahol a jövő évtől nyolcvan halmozottan fogyatékos gyerek kezdheti meg a tanulást. Jelezte: az idén hatvanan, köztük öt új gyerek folytatja tanulmányait az intézményükben. A nagytemplomi hálaadó istentisztelet után a debreceni Kishegyesi úton elhelyezték az új iskolaépület alapkövét.  FORRÁS: MTI, FOTÓ: BARCZA JÁNOS

28 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.


| EGYHÁZI ÉLET |

Fénynek és sónak lenni a világban Beiktatták hivatalába a Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség új vezető lelkipásztorát, Takaró Tamás Dánielt. Az augusztus 30-i istentiszteleten Illés Dávid, a Budapest-Déli Egyházmegye esperese végezte a beiktatási szolgálatot. Prédikációjában a Róm 10,12–17 alapján az Ige hirdetésének nehézségeiről szólt, rámutatva, valójában mekkora csoda az, hogy az Isten szólni akar hozzánk – majd bátorító szavakkal kívánt áldást a gyülekezet által megválasztott lelkipásztor szolgálatára. Mint mondta, nincs annál szentebb dolog, mint meghallani az Isten hangját, és az ő áldásával továbbadni az evangéliumi örömhírt. ÉRTENI ÉS ÉRTÉKELNI A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült Takaró Tamás Sándor református lelkipásztor, a Budapest-Déli Református Egyházmegye nyugalmazott esperese. A kitüntetést a Miniszterelnökség augusztus 20-i ünnepségén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át. A Takaró család már hosszú évtizedek óta szolgál a Pesterzsébet-Központi Református Egyházközségben: mielőtt fiának átadta lelkipásztori hivatalát, Takaró Tamás Sándor harmincöt évig, édesapja, id. Takaró Károly pedig harmincnyolc évig hirdetett Igét az erzsébeti templomban. A nyugalmazott esperes lapunknak elmondta, a kitüntetés számára azt jelenti, hogy nemcsak meglátták, de értették és értékelték is azt, hogy szolgálata és munkája keretei túlnyúlnak az egyházközség és a gyülekezet határain.

Az igehirdetés után az esperes ünnepélyes keretek között hivatalába iktatta Takaró Tamás Dánielt, átadva a lelkészi hivatal pecsétjét és a gyülekezeti templom kulcsait annak jelképéül, hogy álljon a templom mindenki előtt nyitva, aki az élő Istent keresi. Ezt követően a megjelent palástos lelkészek egy-egy igével kértek áldást beiktatott társuk életére. A romló járványhelyzet miatt a máramarosszigeti testvérgyülekezet lelkipásztora, Lovász István és a beregszász-bulcsúi testvérgyülekezet főgondnoka, Nagy Béla levélben köszöntötte a közösség új lelkipásztorát. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető professzora szintén áldást kérő levélben üdvözölte Takaró Tamás Dániel hivatalba lépését. A frissen beiktatott lelkipásztor édesapja, Takaró Tamás Sándor több mint harminc év után adta át fiának hivatalát. Hálaadással, mint édesapa és mint szolgálati előd köszöntötte a gyülekezet új vezető lelkészét, hittel kívánva áldást szolgálatára. A nyugalmazott esperes fiát konfirmációs igéjével indította útnak: „Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.” (Zsolt

32,8, Károli-ford.) Az édesapa után Kiss Péter, a Sárkeresztúri Református Egyházközség lelkipásztora, majd Takaró Mihály irodalomtörténész, a Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség kórusvezetője köszöntötte a maga és a család nevében Takaró Tamás Dánielt, aki egyben unokaöccse és keresztfia is. A pesterzsébeti gyülekezet jókívánságait Brandenburg Sándor főgondnok tolmácsolta. A köszöntések után Takaró Tamás Dániel intézett szót a megjelentekhez, megköszönve az élő Isten nagyra méltatását, amely által gyülekezetének megválasztott és immáron beiktatott lelkipásztora lehet. A rövid és hosszú távú célokkal kapcsolatban lapunk megkeresésére Takaró Tamás Dániel elmondta: – Megtisztelő és felemelő nagyapám és édesapám után vezető lelkészi szolgálatba állni, egyben nagy felelősséggel is jár szeretett közösségünk vezetése. A gyülekezeteknek minden korban és helyen fénynek és sónak kell lenniük a világban. Mi, ahogyan eddig, úgy ezután is arra fogunk törekedni, hogy ezt a krisztusi parancsot igyekezzünk megvalósítani.  KINCSES KRISZTINA, FOTÓ: RITZL-NAGY KRISZTINA

2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 29


| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Sebestyén Ákost, a kolozsvári Pata utcai gyülekezet lelkipásztorát kérdeztük. utcai gyülekezetben főleg idősebb generációt kell pásztorolni; törekedünk ezt a szolgálatot is legjobb tudásunk és Istentől kapott tehetségünk szerint, lelkiismeretesen végezni.

Sebestyén Ákos a KolozsvárÚjalsóvárosi (Pata utcai) Református Egyházközség lelkipásztora. Teológiai tanulmányait 2003ban fejezte be, majd a kolozsmonostori, Pata utcai, mócsi és körösfői gyülekezetben szolgált. Házas, két fiú édesapja. Szolgálatában mindig salamoni bölcsességet, alázatot, vidámságot kér Istentől.

3

Mi a sikeres szolgálat titka? Minden gyülekezetben megvannak a kötelességtudó, Istenhez és emberekhez ragaszkodó egyháztagok, akik önzetlenül tudnak segíteni. És még mindig nagyon sok ember van, akit el lehetne hívni templomba, akiért lehet imádkozni, keresztjét felvállalni. Én igyekszem úgy tanítani a híveimet, hogy érezzék a felelősséget a másik ember iránt. És ha van is baj, kereszt, megpróbálok vidám maradni, hogy másokat is tudjak lelkesíteni.

1

Hogyan választotta a lelkipásztori hivatást? Édesapám nyomdokait követtem. Gyerekként még tornatanár, kamionsofőr, szobafestő szerettem volna lenni, meg sem fordult a fejemben, hogy lelkész lehetnék. Az érettségi küszöbén a tanári pálya vonzott, de érlelődött bennem a gondolat, hogy közösségeket kellene szolgálni. Mindig szerettem emberek között lenni, tevékenykedni, és egyre inkább körvonalazódott bennem ez a hivatástudat. Tisztában voltam vele, hogy nem lesz könnyű, mert láttam a hivatás napos és árnyékos oldalát is. De az Úr egyengette az utamat.

2

Milyen volt eddig a szolgálat? Az évek során nagyon különböző gyülekezetekben szolgáltam: a pörgő kolozsvári élet után, 2008-ban Mócsra kerültem, egy kis szórványközösségbe a nagy román tengerben. Ott kezdetben nehézségekbe ütköztünk, de hiszem, hogy az Úr csodát művelt, hiszen életre keltettük, összekovácsoltuk a maroknyi közösséget. A lelkészi pályámnak nagyon szép időszaka volt ez, máig hálával gondolok rájuk. 2010-ben elfogadtam a körösfői egyházközség presbitériumának meghívását, így egy szép hagyományokat ápoló magyar faluban lehettem lelkipásztor. Nagyon élénk, fiatal, friss gyülekezeti élet alakult ki az ott töltött öt év alatt, nehéz döntés volt eljönni. A lassan fogyatkozó Pata 30 Reformátusok Lapja

2020. szeptember 6.

4

Hogyan lehet eljutni az említett emberekhez? Nem szabad beszorítani az Igét a négy fal közé. Sokszor elhangzott már, hogy ki kell lépni az irodából, a belső szobából, és minden lehetőséget meg kell ragadni az Ige útmutatásával. Ha nem engedelmeskedünk a missziói parancsnak, nem várhatunk csodákra. Egy lelkipásztornak minden pillanatot, lehetőséget úgy kell kihasználnia, hogy lássák: Jézus Krisztust képviseli, és tetteiből, beszédéből az ő lelkisége, szellemisége árad. Nem kell feltétlenül mindenütt Igét olvasni, de hegyen épített várossá kell válni, ízt, tartósítást kell a környezetünkbe vinni.

5

Mi inspirálja a hivatásában? Az 1Kor 15,58-at tartom vezérigémnek: „…legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” Ez a feladatunk. Nem unatkozó, semmittevő keresztyénekre van szükség, hanem aktív emberekre. Mindehhez salamoni bölcsesség is kell, hiszen ahhoz, hogy buzgólkodjak, először le kell borulnom, és engedelmes, értelmes, halló szívet kell kérnem. Azt kívánom, mindannyiunknak ez legyen a személyes könyörgése, és akkor nem kell félni a modern idők hullámaitól, borús időszakaitól.  BEREKMÉRI GABRIELLA, FOTÓ: KISS GÁBOR


| KÖZLEMÉNY |

Istentiszteletek az egészségügyi szabályok betartásával Augusztus végétől folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma az egész világon, a járvány második hulláma Magyarországra is megérkezett. A koronavírus terjedése miatt, összhangban a kormányzat által hozott kötelező intézkedésekkel, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a következő felhívást teszi közzé: A templomokban az istentiszteleteken is kötelező a maszkviselés. Kérjük, hogy a templomok, a gyülekezeti termek, az egyházi intézmények bejáratánál, közösségi tereiben, illetve a mosdókban helyezzenek el a kézfertőtlenítéshez szükséges fertőtlenítőszereket. Kérjük, hogy csak ott tartsanak száz főt meghaladó beltéri istentiszteletet, ahol a távolságtartást biztosítani tudják. Ahol ez nem lehetséges, kérjük, hogy korlátozzák száz főre a részvételt. Kérjük, hogy az istentiszteleteken viseljenek maszkot, a bejáratokhoz helyezzenek ki fertőtlenítőszereket. Ahol több istentiszteletet tartanak, az istentiszteletek között legalább félórás szellőztetési szünetet kell tartani. Kérjük, hogy járjanak el szabályszerűen, és száz főnél többen ne tartózkodjanak az istentisztelet helyszínén. Kérjük, ha tehetik, tartsanak hétközi, esti istentiszteleteket vasárnapi liturgiával, ezzel segítve, hogy minden gyülekezeti tag eljuthasson istentiszteletre. Kérjük, hogy a gyülekezetek, illetve egyházi testületek által szervezett konferenciákat, csendeshétvégéket, találkozókat csak akkor és kizárólag azokon a helyeken tartsák meg, ahol a járványügyi szabályokat be tudják tartani. Kérjük híveinket, hogy amennyiben fertőzésre utaló jeleket észlelnek magukon vagy családjuk körében, végeztessék el a szűrővizsgálatot, és annak eredményééig ne látogassák a közösségeket. Egyházi intézményeinknek az állami rendelkezések szerint kell eljárniuk. Sok gyülekezet online közvetíti istentiszteleteit. Kérjük, hogy osszák meg a közvetítés linkjét, hogy akik kényszerűségből otthon maradnak, a közvetítés útján kapcsolódhassanak be az istentiszteleti közösségbe. Kérjük, hogy a kommunikacio@reformatus.hu címre küldjék el a linket, amelyet közzéteszünk egyházunk hivatalos honlapján, a www.reformatus.hu oldalon. Kérjük a nagyvárosi gyülekezetek lelkipásztorait, hogy amennyiben szükséges, egyeztessenek egymással; tájékoztassák a gyülekezeti tagokat, hogy a fentiekben írt létszámkorlátozásra való tekintettel mely szomszédos gyülekezet istentiszteleteit látogathatják átmenetileg. Kérjük, hogy a közösségi médiában csak megalapozott és igazolt információkat osszanak meg egymással, a különböző fórumokon tartózkodjanak a felelőtlen megnyilatkozásoktól. Kérjük testvéreinket, valamennyi egészségügyi rendelkezést tartsák be. Kérjük, hogy imádkozzanak a járvány megszűnéséért, a betegekért, az egészségügyi, illetve szociális intézményekben dolgozókért, a felelős döntéshozókért. Kérjük a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányintézkedések maradéktalan betartását. A további tájékozódásért keressék fel a www.koronavirus.gov.hu oldalt. Köszönettel: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATÁNAK ELNÖKSÉGE Budapest, 2020. augusztus 31. Tisztelt Olvasóink! A felhívást a fenti formában lapzárta napján tette közzé egyházunk Zsinatának Elnöksége. Az járványhelyzet változásával a rendelkezések módosulhatnak, azok aktualitását a www.reformatus.hu oldalon követhetik nyomon. 2020. szeptember 6.

Reformátusok Lapja 31


Profile for Reformátusok Lapja

Reformátusok Lapja 2020/36. szám